Tehát egymástól tanulni nagyon-nagyon sok mindent lehet

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület

„Tehát egymástól tanulni nagyon-nagyon sok mindent lehet.”

HAZAI ÉS EURÓPAI JÓ GYAKORLATOK AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIA ÉS A MIGRÁNS GYEREKEK INTEGRÁCIÓJA TERÜLETÉN

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

1

Készült TÁMOP-3.4.1.B-11/1-2012-0005 számú „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” című projekt keretében az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. Szakmai vezető László Zsuzsa Projektvezető Dr. Lángi Alajos

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.


2

Tartalomjegyzék Előszó I. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Magyarországon Bevezetés Kutatási módszertani háttér A jó gyakorlatok kiválasztásának szempontjai Az interjúk módszertana A projektek / jó gyakorlatok A fókuszcsoportok A szakemberek támogatására irányuló projektek / jó gyakorlatok 1. EGYÜTTHALADÓ 2. ISMERJÜK MEG JOBBAN EGYMÁST; ANGLIAI TANULMÁNYÚT 3. A PERSONA DOLL ÉRZÉKENYÍTŐ MÓDSZER ADAPTÁCIÓJA ÉS SZOLGÁLTATÁSA MAGYARORSZÁGON 4. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI KÖZPONT 5. ALAPÍTVÁNY AZ EMBERI JOGOK ÉS A BÉKE OKTATÁSÁÉRT (EJBO) A befogadó társadalom és iskolai környezet támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok 6. VILÁGSULI / CONNECTING CLASSROOMS 7. MINDENKI MÁSKÉPP EGYFORMA 8. COLOURSCHOOL A migráns tanulók támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok 9. ISKOLA PROGRAM 10. MENTORPROGRAMMAL AZ INTEGRÁCIÓÉRT DÉL-ALFÖLDÖN, BUDAPESTEN 11. A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA MIGRÁNS TANULÓI INTEGRÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ PROJEKJEI 12. SZIVÁRVÁNY Egy komplex interkulturális pedagógiai projekt/jó gyakorlat 13. BÁBEL Fókuszcsoportok A szakértői fókuszcsoport A pedagógus fókuszcsoport Összegzés


3

II. Interkulturális pedagógia jó gyakorlatok Európában Bevezetés Kutatási módszertani háttér Adatbázis összeállítása Kérdőív összeállítása Az online kérdőív eredményeinek értékelése Interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek Interkulturális nevelési projektek / jó gyakorlatok Összegzés


4

Előszó Jelen tanulmány a Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projekt keretében megvalósított kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás célja, hogy feltérképezze és bemutassa az interkulturális pedagógia és a migráns gyerekek integrációja területén megvalósuló hazai és európai jó gyakorlatokat. A Menedék Egyesület lassan két évtizede dolgozik a hazánkban élő bevándorlók társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Tevékenysége nagyon sokrétű, a Magyarországon tartózkodó migránsok számára nyújtott szociális szolgáltatásoktól kezdve, a bevándorlókkal foglalkozó szakemberek képzésén át, a befogadó társadalom tájékoztatását, érzékenyítését célzó projektek is részét képezik a munkának. A Menedék Egyesület 2002 óta kiemelt figyelmet fordít a bevándorló gyerekek oktatásával kapcsolatos nehézségekre, hiányosságokra, és erre reagálva igyekszik megoldási lehetőségeket kidolgozni. Miközben az egyesület munkatársai, önkéntesei figyelemmel kísérik és segítik a migráns gyerekek iskolai beilleszkedését, a gyakorlatban azt tapasztalják, hogy a közoktatás intézményrendszere és az abban dolgozók nem mindig felkészültek a bevándorló gyerekekkel együtt járó speciális feladatokra. Magyarországon a KIR statisztika alapján 2012 második felében 10 600 nem magyar, illetve kettős állampolgárságú

diák járt iskolába, arányuk nem

haladja

meg

a

közoktatásban részesülők 1 százalékát. A 10 600 diák többsége az Európai Unió állampolgára, főként román és szlovák állampolgár. A harmadik országbeli (azaz Európai Unión kívüli ország állampolgára) diákok száma legfeljebb 3000 fő. Ezeknek a diákoknak egy-egy ötödét kínai és ukrán állampolgárságú tanulók adják, a vietnamiak aránya 10 százalék. A legtöbb diák Budapesten tanul.1 Jellemző, hogy néhány iskola nagyobb számban fogadja a külföldi tanulókat – ezekben az iskolákban a migráns tanulók speciális szükségleteit kielégítő sikeres nevelés-oktatás megvalósítása, valamint a befogadás, az interkulturalitás sok esetben az iskola célkitűzésévé, profiljává vált. Más iskolákban elszigetelten, néhány migráns tanuló jelenléte a jellemző, az ő sikeres integrációjuk azonban szintén kihívás elé állítja az intézményeket. Bár számarányukat tekintve a migráns tanulók közoktatásban való jelenléte – európai összehasonlításban sem – jelentős, a migráns tanulók iskolai integrációja nagy kihívás az intézmények és a pedagógusok számára, és nagy lehetőség az interkulturális pedagógiai célok, egy sokszínűbb, befogadóbb iskolai környezet megvalósítására.

1

Bevándorlás és integráció – magyarországi adatok, európai indikátorok, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2013


5

A MIPEX III. (Migráns Integrációs Szakpolitikai Index, 2011. Az index Európa és ÉszakAmerika 31 országában 7 nagy terület – az egyik az oktatás – mentén számos mutatóval méri az integrációs szakpolitikákat, azt, hogy a migránsoknak milyen lehetőségeik vannak a társadalomban való részvételre.) eredményei szerint Magyarország az oktatás területén

különösen

rosszul

teljesít.

A

megállapítások

szerint:

„Magyarország

interkulturális nevelésre vonatkozó korlátozott stratégiái és költségvetése kevés hasznot jelentenek az újonnan érkezett gyermekek számára”. A migráns gyermekek – különös tekintettel a papírok nélkül érkezőkre – oktatáshoz való hozzáférése hazánkban nem megfelelően biztosított. „A hatóságok korlátozott és elavult információt nyújtanak a megfelelő iskola kiválasztásához. Az iskolák számára nem kötelező az újonnan érkezettek speciális szükségleteinek kialakítása, sem a sokszínű társadalomról való oktatás.” 2006 óta az iskoláknak – csupán! – lehetőségük van interkulturális nevelési program kialakítására (beleértve felzárkóztató és nyelvi kurzusokat), amelyek megvalósításához pénzügyi támogatás igényelhető. „Az értékelések arra engednek következtetni, hogy a szétszórt, önkéntes és projektalapú tevékenységek csekély eredményekkel járnak.” 2 A Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projektje a migráns gyerekek sikeres integrációjához többféle célkitűzés, tevékenység megvalósításával járult hozzá. Az egyesület továbbképzéseket akkreditált és szervezett pedagógusok számára: összesen három képzés valósult meg a migráns gyerekek oktatása és nevelése, interkulturális kompetenciafejlesztés és tartalomalapú nyelvoktatás témában. A projekt részeként az egyesület gyerekprogram-sorozatot valósított meg menekült és magyar gyerekek részvételével, amely során a gyerekek együtt fedezhették fel közös városukat, Budapestet. Élményeiket művészeti foglalkozások során dolgozták fel, kapcsolatokat, barátságokat építve. Végül, az egyesület kutatást végzett az interkulturális pedagógia és a migráns gyerekek integrációja területén megvalósuló hazai és európai jó gyakorlatok feltérképezése és bemutatása céljából. A kutatás hazai részében interjú készült 13 olyan szakemberrel, akik sikeresen valósítottak meg interkulturális témájú vagy migráns gyerekek integrációját célzó projekteket Magyarországon, továbbá két fókuszcsoportos beszélgetés jött létre a téma hazai szakértőivel. A nemzetközi részben a kutatók online kérdőívet vettek fel olyan európai szervezetek, intézmények képviselőivel, akik a témában valósítanak meg projekteket. A kutatás eredményeit jelen tanulmányban mutatjuk be.

2011 Migrant Integration Policy Index, British Council és Migration Policy Group www.mipex.eu, http://reventon.websitewelcome.com/~migpolgr/public/docs/MAGYARORSZAG_Migrant_Integration_Policy_ Index_MIPEXIII_HU_byBritishCouncil.pdf 2


6

A tanulmányt ajánljuk mindazoknak a szakembereknek és leendő szakembereknek, pedagógusoknak, pedagógushallgatóknak, önkénteseknek, akik a pedagógia területén dolgoznak – akár a közoktatásban, akár a civil szektorban, akár más keretek között –, és fontos számukra az interkulturális pedagógiai célok megvalósulása – vagy éppen most ismerkednek a témával –, illetve munkájuk során migráns gyerekekkel foglalkoznak. Reméljük,

ezáltal

is

hozzájárulhatunk

a

területen

tapasztalatcseréjéhez és sikeresebb, hatékonyabb munkájához.


7

dolgozó

szakemberek

I. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Magyarországon Bevezetés A

kutatás

eredményeit

bemutató

tanulmány

első

részében

13

Magyarországon

megvalósult vagy megvalósuló jó gyakorlatot, projektet mutatunk be részletesen, második részében pedig két fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit foglaljuk össze. A kutatási folyamat első lépéseként fontosnak tartottuk, hogy meghatározzuk az interkulturális nevelés definícióját annak érdekében, hogy az interkulturális pedagógiai projekteket ez alapján gyűjtsük és vizsgáljuk. Az interkulturális nevelés célja, hogy olyan tanulási környezetet teremtsen, amelyben a különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók motiváltak a kulturális különbségek felfedezésére, értelmezésére és elfogadására, képesek a különböző gondolkodásmódok és a sokszínűség értékként való elfogadására, ezáltal növekszik közöttük a kölcsönös megértés és elfogadás. Célja továbbá az inklúzió, a befogadás és a társadalmi integráció erősítése, a nagyobb egyenlőség megteremtése. Az interkulturális nevelés által a többségtől eltérő kulturális háttérrel rendelkező kisebbségek iskolai részvétele erősödik, tanulási eredményeik javulnak – ugyanakkor a nevelési célok nemcsak a kisebbségre, hanem a teljes tanulócsoportra vonatkoznak. A korunk multikulturális társadalmaiban való sikeres boldoguláshoz az interkulturális nevelési célok megvalósulása mindenki szükséglete (gondoljunk csak például az egyre többeket érintő külföldi tanulás, későbbi külföldi

munkavállalás

lehetőségére).

Fontos

megjegyezni,

hogy

a

„kulturális

különbségek” az interkulturális nevelésben nagyon tágan értelmezendők: nemcsak a nemzeti és etnikai kultúrákra, hanem a különböző szubkultúrákra, valamint a társadalmi státusz, helyzet, a társadalmi csoport eltérő kulturális vonásaira is vonatkozik.

Kutatási módszertani háttér A jó gyakorlatok kiválasztásának szempontjai Kutatásunkban – a „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projekt célkitűzéseivel és a Menedék Egyesület tevékenységével összhangban – a Magyarországon megvalósuló interkulturális pedagógiai gyakorlatok, kezdeményezések közül azokat választottuk ki, amelyek a migráns tanulók sikeres integrációját, valamint a befogadóbb iskolai környezet, a befogadóbb társadalom létrejöttének elősegítését célozzák.


8

A sikeres integrációhoz szükséges a migráns tanulók támogatása. Ez pedagógiai, oktatási szempontból bizonyos ismeretek, képességek, kompetenciák fejlesztését (például a magyar nyelvtudás fejlesztése, kulturális ismeretek elsajátítása, valamint – az iskolai környezetbe való integráció elősegítése érdekében és az interkulturális nevelési célokkal összhangban – a kulturális különbségek felfedezésének, megértésének, elfogadásának segítése, a kulturális különbségekből eredő konfliktusok kezelése stb.) jelenti. Szükséges továbbá a befogadó társadalom támogatása és érzékenyítése. Ez pedagógiai, oktatási szempontból tovább bontható. Egyrészt a migráns gyerekekkel foglalkozó különböző szakemberek – főként pedagógusok – támogatása abban, hogy a sikeres integrációhoz szükséges

feltételeket

megteremtsék,

a

fent

említett

szükségletekre

hatékonyan

tudjanak reagálni; másrészt a többségi társadalomhoz tartozó tanulók támogatása abban, hogy – szintén az interkulturális nevelési célokkal összhangban – olyan ismeretekre, képességekre, kompetenciákra tegyenek szert, amelyekkel képesek a multikulturális környezetben a kölcsönös megértésre, elfogadásra és befogadásra. A hazai jó gyakorlatok kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy mindhárom célcsoportra (migráns gyerekek, szakemberek, többségi társadalomhoz tartozó tanulók) irányuló projekteket vizsgáljunk és bemutassunk. A jó gyakorlatok kiválasztásánál nagyban támaszkodtunk a Menedék Egyesület szakmai tapasztalataira, ismereteire, kiterjedt kapcsolatrendszerére. Célunk az volt, hogy a kiválasztás

szempontjainak

megfelelő

konkrét

projekteket

mutassunk

be.

Olyan

szervezeteket, intézményeket kerestünk fel, akik az Egyesület tudomása szerint az adott területen valósítanak meg – vagy a közelmúltban valósítottak meg – projekteket, a felkeresett szervezetek képviselői további projekteket ajánlottak, a hólabda módszer szerint. Az interjúk módszertana Összesen 13 hazai szakemberrel – a projektek megvalósítóival – készítettünk félig strukturált, körülbelül

60

perces

interjút. Az

interjúban

kérdeztünk a

projektet

megvalósító szervezetről, a megvalósítás időszakáról és finanszírozásáról, a kontextusról és kihívásokról, a tevékenységekről, a módszertanról, a sikerekről és nehézségekről, valamint részletesen kitértünk a projekt értékelésére – a megvalósítók, a célcsoport és a szakma szempontjából –, illetve a projekt fenntarthatóságának biztosítására. Az alábbiakban az interjú vezérfonalát olvashatják.


9

Az interjúk vázlata Ráhangolás, felvezetés -

Mutassa be röviden a projektet megvalósító intézményt/szervezetet!

-

Mióta valósítják meg a projektet? / Mikor valósult meg a projekt?

-

Ki finanszírozza a projektet?

-

Önnek milyen szerepe van a projekt megvalósításában?

Projekt -

Milyen kihívásra, problémára reagál a projekt?

-

Volt-e szükségletfelmérés?

-

Milyen választ ad, milyen megoldást kínál? (kutatás/iskolai projekt/képzés/kiadvány)

-

Folyamatban lévő vagy befejezett projekt?

-

Mik a projekt elemei?Kik a projekt közvetlen/közvetett célcsoportja?

-

Van-e módszertani háttere? Mi az?

-

Mik a projekt sikerei, ami jól működik?

-

Mik a projekt nehézségei?

-

Milyen az együttműködés a projekt megvalósítói között? És a partnerekkel?

A projekt értékelése -

Milyen visszajelzések érkeztek a projekt résztvevőitől?

-

Hogyan értékelték a projektet szakmai körökben?

-

Mi biztosítja a projekt fenntarthatóságát?

A projekt szubjektív értékelése -

Hogyan lehetne a projektet továbbfejleszteni/ javítani?

-

Mit csinálna másként?

Kitekintés

Az

-

A saját projektjén kívül milyen más jó gyakorlatokat/projekteket ismer?

-

Hogyan értékeli ezeket?

interjúk

alapján

részletes

projektleírást

készítettünk,

amit

elküldtünk

az

interjúalanyoknak pontosítás, kiegészítés céljából. Az interjúalanyok észrevételeit, javításait is tartalmazó projektleírások olvashatók a jelen tanulmányban. A kutatás részeként két fókuszcsoportos interjút is készítettünk a téma hazai szakértőivel, ezúttal nem konkrét jó gyakorlatok, projektek mentén, hanem az interkulturális pedagógia hazai megvalósulását, illetve a migráns gyerekek oktatását és integrációját érintő általános kérdésekről.


10

A projektek/jó gyakorlatok A továbbiakban elsőként olyan projekteket mutatunk be, amelyek migráns tanulókkal foglalkozó szakemberek – főként pedagógusok – támogatására irányulnak. Ilyen projektek a Miskolci Egyetem által megvalósított „Együtthaladó” (az interjút Csereklye Erzsébettel, a projekt pedagógiai szakértőjével készítettük), a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék által megvalósított „Ismerjük meg jobban egymást” és „Angliai tanulmányút” projektek (az interjút Scheer Ferencnével, a bölcsőde vezetőjével készítettük), az Ec-Pec Alapítvány által megvalósított „Persona Doll” projekt (az interjút László Zsuzsával, a projekt szakmai vezetőjével készítettük), az ELTE-n működő Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ (interjúalanyunk Nguyen Luu Lan Anh központvezető volt) és az Alapítvány az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért (az interjút Borbélyné Nagy Évával, az alapítóval készítettük). A jó gyakorlatok bemutatásának második csoportjába olyan projektek tartoznak, amelyek a többségi társadalomhoz tartozó tanulók érzékenyítésére, kifejezetten az interkulturális nevelési célok hatékonyabb iskolai érvényesítésére, az inklúzió, befogadás erősítésére irányulnak. Ezek a projektek a British Council által megvalósított „Világsuli – Connecting Classrooms” projekt (az interjút Bíró Ágota projektvezetővel készítettük), a Menedék Egyesület által megvalósított „Mindenki másképp egyforma” projekt (az interjú Hetzer Katával, a projekt szakmai vezetőjével készült), valamint az Odeon Kft. „ColourSchool” projektje (interjúalanyaink Barta Edit programkoordinátor és Tóth Hajna szakmai vezető voltak). Végül olyan projekteket mutatunk be, amelyek célcsoportja kifejezetten a migráns tanulók. Ezek a projektek a Református Missziói Központ Menekültmissziója által megvalósított „Iskola Program” (az interjú Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezetővel készült), az Agora Alapítvány „Mentorprogrammal az integrációért Dél-Alföldön, Budapesten” című projektje (az interjút Gatti Beátával, a szegedi projekt szakmai vezetőjével készítettük), a Than Károly Ökoiskolában megvalósuló iskolai kezdeményezések (interjúalanyunk Hublik Ildikó felnőttoktatási igazgatóhelyettes, a migráns témájú projektek koordinátora volt),

valamint

a

Menedék

Egyesület

által

megvalósított

„Szivárvány”

projekt

(interjúalanyunk Puskár Anikó, a projekt fejlesztő pedagógusa volt). Természetesen a projektekben a különböző célcsoportokra irányuló tevékenységek, hatások keveredhetnek, mégis relevánsnak és hasznosnak gondoltuk ezt a fajta csoportosítást.

Az

Artemisszió

Alapítvány

által

megvalósított

„Bábel”

projekt

(interjúalany: Koppány Judit) olyan komplex program volt, amelynek különböző elemei, projekttevékenységei külön-külön mindhárom célcsoportra irányultak. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

11

A projektleírások tartalmazzák a projektet megvalósító intézmény, szervezet rövid bemutatását, a projektmegvalósítás időpontját, a projekt finanszírozóját, a projekt környezetét, előzményeit, valamint a megvalósult tevékenységek, projektelemek és az eredmények elérhetőségét

részletesebb minden

bemutatását.

esetben

A

megadtuk,

projekteket ahol

megvalósító

lehetett,

egyéb

szervezetek

online

elérhető

információkra, szakmai anyagokra is hivatkoztunk. A fókuszcsoportok A kutatás keretében két fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk. Az egyik beszélgetés résztvevői olyan hazai szakértők voltak, akik az interkulturális pedagógia területén tevékenykednek, a másik beszélgetés résztvevői olyan pedagógusok, intézményvezetők voltak, akik olyan közoktatási intézményekben dolgoznak, ahol nagyobb számban vannak jelen migráns vagy migráns hátterű tanulók, így a migráns gyerekek oktatása-nevelése, valamint

iskolai

integrációja

területén

nagyobb

tapasztalattal

rendelkeznek.

A

beszélgetések egyenként körülbelül másfél órásak voltak. A fókuszcsoportok eredményeit a projektek után mutatjuk be részletesen. A bemutatásra kerülő projektek nagy része európai uniós támogatással – illetve a magyar kormány részhozzájárulásával – valósul, valósult meg. A legtöbb projektet az Európai Integrációs Alap (EIA), az Európai Menekültügyi Alap (EMA), illetve a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) finanszírozta. Az EIA és az EMA a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” – azaz Szolidaritási Alapok – általános program alprogramjai. A program célja a migrációs áramlások sikeres igazgatása az Európai Unióban, illetve a szolidaritás erősítése a tagállamok között. A Szolid Alapok 2007–2013 program a tagországok számára anyagi forrásokat biztosít a migráció kezelésének, többek között a migránsok integrációjának, illetve a menekültek támogatásának elősegítésére. Az EIA a harmadik országok állampolgárainak – azaz a nem európai uniós országok állampolgárainak – beilleszkedését segítő európai alap. Támogatást nyújt ahhoz, hogy a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését megkönnyítse az európai társadalmakba. Az EIA-ról bővebb információk itt találhatók: http://solidalapok.hu/?q=pa_eia Az EMA célja a menekültek, oltalmazottak, menedékesek és menedékkérők helyzetének javítása,

a

migrációs

áramlások

hatékonyabb

kezelésére

irányuló

célkitűzések

elősegítése, a befogadási feltételek fokozatos fejlesztése, a menekültügyi eljárások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében tervezett lépések támogatása. Az EMA-ról bővebb információk itt találhatók: http://solidalapok.hu/?q=pa_ema Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

12

A TÁMOP átfogó célkitűzése a munkaerő-piaci részvétel növelése és a humán erőforrás minőségének javítása. A program a foglalkoztatáspolitikára, az oktatásra és képzésre, a szociális

szolgáltatásokra

és

az

egészség

megőrzését

és

helyreállítását

célzó

szolgáltatásokra irányuló projektek támogatásával éri el célját. A TÁMOP-ról bővebb információk itt találhatók: http://www.nfu.hu/doc/5


13

A szakemberek támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok 14. EGYÜTTHALADÓ3 Az „Együtthaladó” projektcsokor fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy integráltan oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtt haladóvá” váljanak. Az Együtthaladó

program

projektjeiben

ezért

tartalomalapú

magyarnyelv-oktatási

segédanyagokat dolgoztak ki. Az „Együtthaladó” projektcsokrot a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete valósítja meg 2010 és 2014 között az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. A Miskolci Egyetem Az

egyetem

jelenleg

Bölcsészettudományi

Karon

a

régió a

legnagyobb

hagyományos

felsőoktatási

bölcsész

szakok

intézménye.

mellett

A

szociológiai,

politológiai, kulturális-vizuális antropológiai, alkalmazott nyelvészeti képzés is folyik. Az „Együtthaladó” projektet gondozó Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet a felsőoktatási alapfeladatain kívül ellátja a karra érkező külföldi cserediákok magyar nyelvi oktatását, valamint Szövegtudományi Doktori Iskolát működtet. A projekt kidolgozói az intézet nyelvész oktatói. Milyen szükségletekre reagál az Együtthaladó? – A kontextus A projektet megelőző, a magyar közoktatásokban tanuló migránsok helyzetét vizsgáló kutatások során világossá vált, hogy sok esetben a pedagógusoknak nincsenek eszközeik arra, hogy az órán részt vevő, magyarul nem beszélő migráns gyerekekkel hatékonyan foglalkozzanak, ami már középtávon is gyakran szegregációhoz vezethet. A projekt közvetlen előzménye a Református Missziói Központ Menekültmissziójának jó gyakorlata volt, ahol a nyári osztályozó vizsgára felkészítő munka során a felkészítő és a tanuló a tananyag nyelvi egyszerűsítésén dolgozik; a tapasztalatok szerint ha a menekült tanulók nyelvi szintjére alakítják a tananyagot, akkor ők sikeresen és örömmel tanulnak. A projekt gondolata abból született, hogy a pedagógusoknak nagy segítség az integrált és hatékony oktatásban, ha olyan eszközt kapnak a kezükbe, ami a tananyagtartalmat a tanulók nyelvi szintjén közvetíti. Az „Együtthaladó” negyedik éve működő projekt, amelyben tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoznak ki általános 3

Együtthaladó I., II., III. – migráns gyermekek az iskolában; Együtthaladó IV. – történelem és honismeret

migránsoknak, Együtthaladó V. – Pályaorientáció migráns fiataloknak Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

14

iskolás korú gyermekek számára. A projekteket a továbbiakban egységben kezeljük, a program eredményeit összességében mutatjuk be. Milyen megoldásokat kínál az Együtthaladó?

– A program elemei, főbb

tevékenységei Az „Együtthaladó” módszere: a tartalomalapú nyelvoktatás és a NyIT A tartalomalapú nyelvoktatás egy olyan kétfókuszú nyelvoktatási forma, amelyben valamilyen meghatározott tartalom – jelen esetben szaktantárgyi tartalom – közvetítése idegen nyelven történik; a tanulási folyamatban a nyelv tanulása és a tartalom tanulása egyszerre történik. Nem klasszikus értelemben vett nyelvoktatásról van szó; a tantárgyi tanulás során olyan helyzetet teremtenek, amelyben a nyelvi készségek fejlődnek, és a tananyagtartalom elsajátítása mellett a magyar nyelv elsajátítása a cél. A nyelv és tartalom kétfókuszú megközelítés mellett a projektnek egy harmadik fókusza is van, ez pedig az integráció. Így született meg a NyIT mozaikszó: Nyelv Integráció és Tartalom, amely kifejezi, hogy a nyelvoktatás és a tartalomtanulás mellett az integráció – a nem magyar anyanyelvű migráns tanulók tanórai, iskolai, illetve tágabb értelemben a társadalomba való integrációja – is célja a segédanyagok által támogatott tanulásnak. A segédanyagok így számos olyan feladatot, gyakorlatot is tartalmaznak, amelyek az európai és magyar kulturális ismeretek és értékek közvetítésére szolgálnak, a magyar társadalomban, iskolai környezetben való könnyebb eligazodást segítik, illetve segítenek a migráns tanulók származási kultúrájának elemeit is integrálni a tanítás-tanulás folyamatába. Mindemellett az integrációt a segédanyagok által támogatott integrált tanórai részvétel segíti a leghatékonyabban. A projektek során kidolgozott segédanyagok A projektek során tehát tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoztak ki, matematika, nyelvtan és irodalom, történelem, hon- és népismeret, környezetismeret, természetismeret

és

biológia

tantárgyakhoz,

3–8.

osztályos

tanulók

részére.

A

segédanyagok – tankönyvek – elkészítése során áttekintették a Nemzeti alaptantervet, a Kerettanterveket, a különböző használatban lévő tankönyveket; mind a szaktárgyi tartalomban, mind szókincsben ezekhez igazodtak. A kidolgozott segédanyagok tehát az iskolaév során feldolgozott tananyaghoz tematikusan kapcsolódnak, ugyanakkor nyelvi és fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez illeszkednek. A segédanyagokat

elsődlegesen

tanórai

használatra

tervezték,

feladataikat

három

nyelvtudási szintnek (A1, A2 és B1) megfelelően dolgozták ki. A segédanyagok egy része (hon- és népismeret) már direktebb módon segíti a magyarországi integrációt: segítségül szolgálnak az állampolgársági vizsgára való felkészülésben, és általuk a migráns gyerekek családtagjai, szülei is jobban bevonhatók. Az iskolai tananyaghoz tematikusan Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

15

kapcsolódó segédanyagokon kívül kifejezetten a pedagógusok számára grammatikai és szintaktikai

mátrixok,

lexikai

mátrixok,

módszertani

útmutatók

is

készültek.

A

grammatikai-szintaktikai mátrixban több nyelvi szint összekapcsolásával mutatták be azokat

a

nyelvi

jelenségeket,

amelyek

gyakoroltatása

a

magyarnyelv-oktatási

segédanyagok célja. A lexikai mátrixok a különböző tantárgyak, műveltségi területek témaköreinek

elsajátításához

szükséges

szakszókincset

dolgozzák

fel

tantárgyak,

témakörök, évfolyamok és nyelvi szintek (A1, A2, B1 és Egyéb) szerinti felosztásban. Ez nagy segítséget jelent a tanulók értékeléséhez is. A módszertani útmutatók tartalmazzák a feladatok leírását a nyelvi szintek szerint és nyelvtudási szintekre bontva. Részletes tartalmi leírást adnak az egyes tantárgyak témaköreiről, a tananyagok kiválasztásának szempontjairól, valamint javaslatokat tesznek a segédanyagok felhasználási módjára. A tantárgyi segédanyagokon és módszertani mátrixokon kívül – a legnagyobb sikert aratva – magyar nyelvi szótanuló kártyák is készültek. A kártyák elkészítésének legfontosabb célja a családtagok, szülők tanulásba való bevonása volt. A kártyák elsődlegesen szókincsbővítésre használhatók. Egyik oldalukon egy grafika található, a másik oldalon a grafikának megfelelő szó vagy kifejezés, és alatta egy mondat szerepel, amely segíti a szó, kifejezés értelmezését. A 200 kártya elsősorban a lexikai mátrix A1-es szintű szavait tartalmazza, köztük a „túléléshez”, beiskolázáshoz, adminisztrációs ügyek intézéséhez legszükségesebb szavakat is. Különböző színek és ikonok jelzik, hogy melyik tantárgyi területhez, vagy az iskolai élet melyik fontos területéhez kapcsolódnak a szavak. A szótanuló kártyák rendkívül népszerűek mind a pedagógusok, mind a gyerekek, családok körében. Az „Együtthaladó” főbb tevékenységei A

projektek

kezdeti

szakaszában

felkeresték

az

érintett

pedagógusokat,

és

beszélgetések, interjúk során felmérték igényeiket. Ezután a projekt munkatársai – négy nyelvész, egy pedagógiai szakértő, egy grafikus – elkészítették a segédanyagok első változatát. Ezt követően egy műhelybeszélgetés keretében bemutatták a segédanyagokat a pedagógusoknak, és útmutatót, módszertani segítséget adtak a használatukhoz. A pedagógusok elkezdték használni a segédanyagokat, és – előre egyeztetett keretek között, mérések alapján – visszajeleztek a segédanyagokkal kapcsolatban. Ebben a szakaszban

a

pedagógusoknak

„hibakereső”

szerepük

is

van:

mind

a

tananyagtartalomra, mind a szintezésre, mind a használat sikerességére vonatkozóan adnak visszajelzéseket. A visszajelzések alapján a szakértők átdolgozták, javították a segédanyagokat, ezután jött létre az anyagok végleges változata. A négy projektben hat együttműködő iskolában projektenként 8-12 pedagógus vett részt, akik integrált tanórák során, a magyar mint idegen nyelv órákon, magyar nyelvi szakkörökön, homogén és vegyes életkori csoportokban is kipróbálták a segédanyagokat. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

16

Mik az Együtthaladó főbb eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt hiánypótló Magyarországon: eddig nem készült a tantárgyi követelményeknek megfelelő tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag. A projekt nagyon erős elméleti háttérrel és kiváló szakmai koncepcióval rendelkezik, nemzetközi szakmai körökben is nagyra értékelik: 2011-ben Európai Nyelvi Díjat nyert, és több nemzetközi konferencián mutatták be sikerrel. A pedagógusok visszajelzései alapján a segédanyagokat nagy hatékonysággal és szívesen használják, bár a pedagógusok személyiségén, szakmai felkészültségén és rugalmasságán – a segédanyagok használata kezdetben sok felkészülést igényel – sok múlik. A gyerekek is szeretik, szívesen használják a könyveket. Számos „apróság” hivatott a gyerekek számára jól használhatóvá, „barátságossá” tenni az anyagokat. (A könyvek elején megtalálható a magyar abc, a gyakran használt utasításokat külön megtanítja, nagy hely van az írásnak, a könyv grafikai elemei is megkönnyítik a használatot stb.) A tanórán kívüli, szakköri keretek közt történő használata különösen népszerű. A segédanyagok használatával a pedagógusok hatékonyabbak és sikeresebbek a migráns gyerekek oktatásában – és a tanulók is motiváltabbak –, ami a pedagógusok attitűdváltozását is elősegíti. A megkérdezett szakértő véleménye szerint a projekt nehézsége a segédanyagokhoz való hozzáférés. Mivel a könyvekre nincs jelentős mennyiségben szükség, ez nagyon megnöveli a nyomtatás költségeit; a projekt a segédanyagok

létrehozására,

és

nem

nyomtatására,

terjesztésére

irányult.

A

segédanyagok a Miskolci Egyetemi Kiadótól megrendelhetők, könyvformátumban és digitális, nyomtatható változatban is, CD-n. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága Több, az Európai Unió által támogatott migránsspecifikus iskolai kompetenciafejlesztő projekt nyújt lehetőséget a segédanyagok felhasználására, így egyre több iskolában kezdik használni őket. A projekt hosszú távú célja, hogy a pedagógusok felismerjék: lehetséges és a leghasznosabb, ha ők maguk gyártanak segédanyagokat saját – azaz tanítványaik – szükségletei, igényei szerint, bár ezt egyre inkább megnehezíti a magyar oktatási rendszer centralizációja, az kerettantervek, alternatív tantervek, tankönyvek visszaszorítása, valamint a pedagógusok túlterheltsége. Ugyanakkor a tartalomalapú nyelvoktatás az Európai Unió legfőbb nyelvoktatási politikája, így a projekt rendkívül előremutató. A projekt eredményeinek hatékonyságát növelné, ha lehetőség volna a pedagógusok módszertani képzésére annak érdekében, hogy a segédanyagokat a leghatékonyabb módon használják. A projekt pedagógiai szakértőjének megítélése szerint a projektet két fő irányvonal mentén lehetne továbbfejleszteni: cél lehet a tananyagok online hozzáférhetőségének széles körű biztosítása, valamint a tartalmak bővítése is. A következő projekt a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

17

munkaerő-piaci integrációt, illetve pályaorientációt segítő tananyagok létrehozására irányul. Az összefoglaló megírásánál – az interjú mellett – nagyban támaszkodtunk az „Együtthaladó” honlapján található információkra. A

projektről,

segédanyagokról

információk

http://egyutthalado.uni-miskolc.hu/


18

elérhetők

a

projekt

honlapján:

2. ISMERJÜK MEG JOBBAN EGYMÁST; ANGLIAI TANULMÁNYÚT A két projekt keretén belül bölcsődei gondozók vettek részt interkulturális pedagógiai képzésen, valamint egy angliai tanulmányúton; továbbá a Józsefvárosban működő, sokféle kulturális háttérrel rendelkező kisgyermekeket fogadó bölcsődékben valósultak meg multikulturális jellegű foglalkozások és programok. Az „Ismerjük meg jobban egymást” és az „Angliai tanulmányút” projekteket a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék valósította meg 2010-ben és 2011-ben az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék A

Józsefvárosi

Egyesített

Bölcsődék

öt

intézménye

360

férőhelyen

biztosítja

a

Józsefvárosban a bölcsődés korú (20 hetestől 3 éves korig) kisgyermekek napközbeni ellátását. A bölcsődék azonos gazdasági és szakmai program és vezetés alatt működnek, különbözőségük a helyi szokásokban van. Milyen szükségletekre reagáltak a projektek? – A kontextus A közvéleményben az a hiedelem él, hogy a 0–3 éves korú kisgyermekeket „csak etetni kell”,

ebben

a

korban

még

nincs

szükség

célzott

nevelésre.

A

szakemberek

meggyőződése azonban, hogy ez a nevelés szempontjából nagyon érzékeny kor, és a gondozóknak szükségük van pedagógiai-módszertani ismeretekre a hatékony nevelés megvalósításához. A bölcsődei gondozás ugyanakkor a gyermekjóléti alapellátáshoz tartozik, így bölcsődék nem pályázhatnak a nevelési-oktatási intézmények részére kiírt TÁMOP- és egyéb pedagógiai fejlesztési forrásokra. A harmadik országbeli, a vegyes házasságból származó, illetve uniós állampolgár, de nem magyar anyanyelvű kisgyermekek bizonyos kerületekben koncentráltan vannak jelen a bölcsődékben, és a Józsefváros ebből a szempontból különösen érintett. Több kerületi bölcsődében nagyobb számban vannak jelen kínai és vietnami származású gyermekek, az egyik intézménybe pedig francia, angol és olasz származású gyermekek is járnak. A bölcsődei gondozóknak szükségük van olyan szakmai tudásra, módszertani ismeretekre, amelyekkel a migráns gyermekek speciális szükségleteiből – például magyar nyelv hiánya, a szülőkkel való kommunikáció nehézsége – adódó kihívásokat hatékonyan tudják kezelni. Ugyanakkor ez az életkori csoport számtalan lehetőséget is rejt: a gyermekek etnikai identitása 4-5 éves kor körül alakul ki – ekkor tudják megkülönböztetni magukat másoktól a rasszjegyei alapján –, így ebben a korban nem érzékelhetők számukra az etnikai, kulturális különbségek. Ha ezek a gyermekek együtt Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

19

nőnek fel egy olyan közegben, ahol a sokszínűség természetes jelenség és megbecsült érték, a későbbi intoleráns, elutasító viselkedés ellen kellően fel lesznek vértezve. 2005-ben Moldova Ágnes „Babaház – Soknemzetiségű bölcsődék a VIII. kerületben” címmel dokumentumfilmet készített a bölcsődékben a különböző kulturális háttérrel rendelkező (kínai, vietnami, arab, roma, magyar stb.) szülők gyereknevelési szokásairól, kulturális hagyományairól és a bölcsőde színes világáról. A projektbe – a gondozókat és filmkészítőket is meglepve – a családok rendkívül lelkesen kapcsolódtak be, örömmel vettek részt a forgatásokon, osztottak meg családi fotókat, videókat. Látszott tehát, hogy nyitottak saját kultúrájuk megmutatására, a kulturális párbeszédre. Milyen megoldásokat kínáltak a projektek? – Főbb elemek, tevékenységek Negyvenórás képzés bölcsődei gondozóknak Az első évben megvalósult „Ismerjük meg jobban egymást” projekt keretein belül a kerületben dolgozó valamennyi szakember egy negyvenórás képzésen vett részt. A képzés

során

ismereteket,

főleg illetve

ázsiai a

országokról

harmadik

szerezhettek

országbeli

kulturális,

állampolgárokra

gazdasági,

nyelvi

vonatkozó

jogi

szabályozásokról tanulhattak. Elkészült egy kompakt képzési anyag is, ezt azonban nem akkreditáltatták. Programok a bölcsődékben: „Kultúrakóstolgatók” és családi napok A „Kultúrakóstolgatók” olyan 20 perces délelőtti programok voltak a bölcsődékben, amelyek keretében a különböző kultúrákból származó szülők hagyományos viseleteikben mentek be a foglalkozásokra, és gondozói segédlettel saját nyelvükön mondókákat, gyerekdalokat

tanítottak

a

csoportnak.

A

programban

sok

ázsiai,

afrikai,

arab

származású szülő vett részt. A családi napok keretében a csoportokba járó más kultúrájú családok mutatkoztak be az egyik

intézményben

szombat

délutánonként

működő

játszóházban.

Ezeken

a

programokon a szülők kultúrájukról, szokásaikról, származási országukról meséltek a többi szülőnek, bemutatták hagyományos öltözetüket, ételeiket. Alkalmanként informatív tablót is készítettek. A csoportszobát feldíszítették hagyományos tárgyakkal, zászlókkal. Egy jellegzetes ételt is megfőztek közösen a szülők, és együtt elfogyasztották a kisgyerekekkel – ami a nyitottság, bizalom megnyilvánulása a gondozók szerint. A programon mondókákat, gyermekjátékokat is tanultak. Ismerjük meg jobban egymást – és a projektet: film, konferencia és kiadvány A projekt keretében megvalósult programokról filmet készítettek – egy 40 perces és egy 10 perces változat is készült – ami lehetővé tette, hogy szélesebb körben is tudomást


20

szerezzenek a projektről és terjesszék a jó gyakorlatot. A projekt eredményeit egy zárókonferencián és egy kiadványban mutatták be az érdeklődőknek. Angliai tanulmányút 22 bölcsődei gondozó számára A következő évben megvalósult „Angliai tanulmányút” projekt keretében minden bölcsődéből három gondozó és egy védőnő egy angliai tanulmányúton vett részt. Az út során összesen 9 intézményt látogattak meg: az ottani bevándorlási hivatal és a magyar nagykövetség mellett a Sure Start központokat – a Biztos Kezdet program angliai megfelelőjét működtető központokat – ahol főképp bevándorló kisgyermekek gondozásanevelése folyik. A tanulmányút egy hétig tartott, a csoportot tolmács és utaskísérő kísérte. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere volt – több Józsefvárosi bölcsőde működtet

Biztos

Kezdet

programot

–

és

a

külföldön

jól

működő

gyakorlatok

meghonosítása. Mik a projektek főbb eredményei, sikerei, nehézségei? A megvalósult bölcsődei programokat a résztvevők nagyon pozitívan értékelték. A Kultúrakóstolgatókon és a családi napokon – az előzetes feltételezéssel ellentétben – a migráns szülők lelkesen vettek részt, szívesen mutatták meg kultúrájukat; a magyar szülők pedig nyitottan és érdeklődéssel fogadták a programokat. Az angliai tanulmányút a részt vevő gondozók szerint nagyon hasznos tanulságokkal szolgált, azonban a tervezettel ellentétben csak rövid ideig maradt kapcsolat a kinti intézményekkel. A projektmegvalósításban nehézséget okozott, hogy a projekttel járó adminisztrációs (havi beszámolók írása) és szervezési (tanulmányút teljes leszervezése) feladatok nagy terhet róttak az intézményvezetésre, ugyanis nem volt külön ember, akinek ez feladata lett volna. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága Magyarországon ez az egyetlen bölcsődei korosztályt célzó interkulturális pedagógiai gyakorlat, így a projekt hiánypótló volt. A negyvenórás képzés anyagát – bár nem akkreditáltatták – leírták és megjelentették egy kiadványban, amit a képzés résztvevőin kívül a szülők körében is terjesztettek. Ez a képzés résztvevői számára a tudás felelevenítése, a szülők számára a tájékoztatás szempontjából hasznos, továbbá lehetőséget teremt a későbbi hasznosításra is. A projekt hatására a bölcsődékben ázsiai, afrikai babákat vásároltak; a bölcsődék multikulturális profilja tovább bővült. Pályázati forrás nélkül, önerőből is folytatódik a családi napok szervezése, ami azt mutatja, hogy a kezdetben

finanszírozási

támogatással

indított,

de

fennmaradnak, ha a résztvevők számára is fontossá válnak.


21

jól

működő

gyakorlatok

Az intézményt felkeresték az ELTE kisgyermekgondozó-nevelő szak részéről, valamint más

bölcsődék,

szakmai

szervezetek,

gyermekvédelmi

szakemberek

is,

hogy

megismerjék és alkalmazni tudják a jó gyakorlatot. Az ELTE-n bekerült az alternatív tananyagba. Számos bölcsőde megismerte a programot, és kifejezte szándékát hasonló kezdeményezés megvalósítására.


22

3. A PERSONA DOLL ÉRZÉKENYÍTŐ MÓDSZER ADAPTÁCIÓJA ÉS SZOLGÁLTATÁSA MAGYARORSZÁGON A projekt célja a Persona Doll nevű, előítélet-csökkentő és konfliktuskezelő módszer terjesztése Magyarországon és Kelet-Európában. A módszer óvodás és kisiskolás korosztállyal foglalkozó pedagógusoknak szól. A „Persona Doll” projektet az Ec-Pec Alapítvány valósította meg 2007 és 2012 között az Open Society Institute (OSI) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával. Az Ec-Pec Alapítvány Az alapítvány olyan átfogó programokat és projekteket valósított meg, amelyek a perifériára szorult társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez járultak hozzá, elsősorban az oktatás, képzés területén. Az alapítvány elsősorban inkluzív oktatással foglalkozott, és a „Lépésről lépésre” gyermekközpontú pedagógiai módszertani rendszert terjesztette Magyarországon a világ 30 országában működő nemzetközi hálózat tagjaként. Magasan képzett, a legújabb módszertanokat ismerő trénerei által az ország teljes területén valósítottak meg módszertani képzéseket. Az alapítvány jelenleg nem folytatja tevékenységét, jogutódja nincs. Miért jó a Persona Doll és miért volt szükség rá Magyarországon? – A kontextus Az Ec-Pec Alapítvány tevékenysége során számos magyar településen szervezett továbbképzést és érzékenyítő programot pedagógusok számára. A képzésekre sok óvodapedagógus is jelentkezett, azonban nem létezett olyan konkrét pedagógiai módszer, eszköz, amit óvodapedagógusok elsajátíthattak volna és a mindennapos munkájuk

során

a

gyermekek

előítéleteinek

csökkentésére,

az

esélyegyenlőség

témájának feldolgozására, konfliktuskezelésre használhatnák. Felmerült tehát az igény egy hatékony pedagógiai módszer kidolgozására és terjesztésére óvodapedagógusok számára. A Nagy-Britanniában Babette Brown által kifejlesztett – és a világ számos országában elterjedt és sikerrel használt – Persona Doll módszert az Ec-Pec Alapítvány szakmai vezetője Londonban, a módszer kifejlesztőjének „anyjától” tanulta, és kezdte terjeszteni Magyarországon és Kelet- Európában.


23

Milyen megoldásokat kínált a Persona Doll projekt? – A projekt elemei, főbb tevékenységei A Persona Doll módszer A módszer középpontjában egy életszerű, személyiségjegyekkel felruházott baba, a Persona Doll áll, amelynek segítségével hatékonyan és játékosan dolgozható fel a sztereotípia és az esélyegyenlőség témája, és innovatív eszköz a gyermekek között felmerülő – nem csak az előítélet okozta – konfliktusok kezelésére is. A babát a pedagógusok heti egy alkalommal viszik be a csoportba, és körülbelül 20 perces foglalkozást tartanak vele: a foglalkozás során a csoportaggá vált baba különböző témákat, problémákat vet fel a gyerekek nyelvén, amit a csoport közös megbeszéléssel dolgoz fel. A módszer lényege, hogy a gyerekek maguk mondják ki a megoldásokat, nagyon aktívak és személyesen érintettek a konfliktusmegoldásban. A módszer nagyon sokféle téma feldolgozására ad lehetőséget az előítéletek, sztereotípiák, rasszizmus és kirekesztés témáján kívül is; legyen szó környezettudatos viselkedésre neveléstől kezdve a családon belül történt haláleset feldolgozásáig. A módszer fontos eleme a szülők bevonása

részletes

tájékoztatásukon

keresztül.

(Az

előítélet-kezelés,

sztereotípia,

rasszizmus téma a szülők – és sokszor a pedagógusok – számára ijesztő lehet, így érdemes a Persona Doll konfliktuskezelő hatását hangsúlyozni.) A népszerű módszer veszélye, hogy megfelelő szakmai önismeret és szakmai tudás, valamint

a

módszertan

részletes

ismerete

nélküli

használata

a

sztereotípiák

megerősítéséhez is vezethet. Ezért a módszer használatához mindenképpen szükséges a kapcsolódó képzés elvégzése. A Persona Doll módszer tanulmányozása A projekt során az Ec-Pec Alapítvány szakmai munkatársai megtanulták a módszert: Londonban

részt

vettek

egy

módszertani

képzésen,

alaposan

tanulmányozták

a

módszerrel kapcsolatos szakirodalmat, megnézték, hol, milyen módon használják és milyen módon történik a Persona Doll megtanítása a pedagógusoknak. Tapasztalataikat összegezték, és igyekeztek a hazai helyzetre, szükségletekre reagálva adaptálni. „Információs napok” – pilot képzések szervezése, a tapasztalatok feltérképezése A brit modell szerint a pedagógusok egy egynapos képzésen vesznek részt, amelynek elvégzése után szabadon használhatják a babát pedagógiai munkájuk során. Az alapítvány szakmai munkatársai szerint ez nem elégséges a Persona Doll hatékony és biztonságos használatához. Ezért első lépésként négy alkalommal, egyenként egy-egy napos „információs napot” – pilot képzést tartottak húsz-húsz pedagógus részvételével. Itt a brit modell alapján megtanították a módszert, majd egy-egy másfél órás fókuszcsoportos beszélgetés

során


feltárták a

24

tapasztalatokat, hiányosságokat, a

pedagógusok további szükségleteit, igényeit. A legfontosabb szükségletnek a magyar helyzetre reagáló, adekvát, konkrét példák megtanítása tűnt. (Az Angliában kifejlesztett és használt Persona Doll az ottani helyzetre reagál: a leginkább muszlim babák és történetek a magyar pedagógusok számára nem relevánsak.) A Persona Doll módszertani képzés akkreditálása, képzések lebonyolítása A pilot képzés tanulságainak beépítésével akkreditáltatták a Persona Doll módszertani képzést. („A gyermeki előítéletek felismerése és konfliktuskezelés a Persona Doll módszer használatával” 30 óra, A/5129/2008). A képzés háromnapos: az első nap szakmai önismereti témájú, a második napon történik a módszer konkrét megtanítása. Ezután két hét szünet következik, amikor a pedagógusok egy babával kipróbálják a módszert saját csoportjukban. A harmadik napon történik a tapasztalatok megosztása és feldolgozása. Ekkor a

képzők visszajeleznek a

pedagógusoknak:

van, hogy azt

javasolják, hogy még inkább ne használják a módszert, illetve konkrét tanácsokat adnak a használattal kapcsolatban. (A projektben tervben volt egy haladó képzés szervezése is a módszert aktívan használó pedagógusoknak, ez azonban az alapítvány megszűnése miatt nem valósult meg.) Körülbelül huszonöt képzés valósult meg Magyarországon, Budapesten és vidéken egyaránt, megközelítően 300 pedagógus részvételével. A módszer kelet-európai terjesztése, nemzetközi szakmai tapasztalatcsere Az OSI és az NKA támogatásával lehetőség nyílt a módszer kelet-európai terjesztésére is. Szlovákiából

és

Horvátországból

képzett

trénerek

érkeztek,

akik

megtanulták

a

módszert, és vállalták, hogy visszatérve hazájukba három-három óvoda pedagógusainak megtanítják.

Tádzsikisztánban

az

Ec-Pec

Alapítvány

munkatársa

képezte

az

óvodapedagógusokat. A projekt keretén belül lehetőség nyílt arra is, hogy a négy országban a módszert használó pedagógusok egy egynapos workshop keretében találkozzanak Budapesten egymással és a módszert kifejlesztő Babette Brownnal, megosszák

tapasztalataikat,

feltegyék

kérdéseiket

a

módszer

szakértőjének.

Az

eseményt követően aktív hálózatépítés folyt. A kelet-európai tapasztalatokat később beépítették a Magyarországon megvalósuló képzésekbe. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt eredményeként magyar, továbbá horvát, szlovák és tádzsik óvodapedagógusok egy olyan pedagógiai módszer birtokába jutottak, amely a gyermekek számára élvezetes, játékos módon alkalmas az előítélet-csökkentésre és a konfliktuskezelésre. Az ilyen típusú

óvodapedagógiai

módszer

Magyarországon

hiánypótló.

Magyarországon

a

képzéseken részt vett pedagógusok körülbelül 20%-a ma is aktívan, a mindennapos pedagógiai munkája során alkalmazza a módszert. A pedagógusok visszajelzései alapján Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

25

kiderült,

előszeretettel

alkalmazzák

a

babákat

rendkívüli

történések,

problémák

kezelésére, illetve konfliktuskezelésre; ugyanakkor előítélet-csökkentésre, a rasszizmus és a sztereotípiák témájának feldolgozására kevésbé. Annak bizonyítására, hogy a módszer hatása mennyire épül be a gyerekek viselkedésébe és mennyire történik attitűdváltozás – mennyire alkalmas például a családban tanult esetleges rasszista viselkedés megváltoztatására –, egyelőre nincsenek kutatások, mérhető eredmények. Ugyanakkor a szakemberek úgy gondolják, a rendszeres használat – éveken keresztül heti rendszerességgel találkoznak a babával a gyerekek – komoly eredményekhez vezet. Mind a pedagógusok, mind a hazai szakértők kedvelik, elismerik, és hatékonynak tartják a Persona Dollt az óvodai nevelésben. A módszer használata során nehézség lehet a baba személyiségének fölépítése: kellő önismeret,

interkulturális

kompetencia

híján

könnyen

lehet,

hogy

a

baba

már

személyiségével sztereotípiák megerősítéséhez vezet. A problémára megoldást jelenthet – többek között – a külföldön már működő gyakorlat: a Persona Doll-trénerek, használók között jelen vannak az érintett kisebbségi csoportok képviselői is, akik szakmai tanácsukkal, konzultációval segítik a többi pedagógust. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A projekt szakmai érdeme, hogy egy külföldön jól bevált módszert a hazai társadalmi viszonyokra

és

szükségletekre

adaptálva

honosított

meg,

különös

tekintettel

a

pedagógusok képzésére: egy pilot képzési program alapján a brit képzési modellt átalakítva, a részt vevő pedagógusok tapasztalatait, szükségleteit beépítve, kibővítve valósult meg a magyar szakemberek képzése. A projekt során elkészült az angol módszertani segédlet magyar fordítása, azonban kiadásra nem került, mert a segédlet – ahogyan korábban már szó volt róla – túlságosan sok olyan példát tartalmaz, ami a nagy-britanniai társadalmi és oktatási viszonyok között rendkívül hasznos, ugyanakkor magyar viszonylatban nem releváns. Mindazonáltal nagy szükség volna magyar nyelven egy konkrét, releváns példákat tartalmazó módszertani segédlet megalkotására és terjesztésére. A módszer hatékonyságának további növeléséhez nagyban hozzájárulna, ha

lehetőség

volna

a

babákat

használó

pedagógusokkal

való

folyamatos

kapcsolattartásra, konzultációra, a módszer használatának utánkövetésére. Az Ec-Pec Alapítvány megszűnése – és a jogok kizárólagos tulajdonlása – miatt jelenleg nem oktatják a módszert Magyarországon. A projekt szakmai vezetőjének terve egy olyan

európai

networköt

építeni,

ami

által

a

módszert

Európa-szerte

használó

pedagógusok kapcsolatba kerülhetnek egymással, és megoszthatják tapasztalataikat. A módszerről bővebb információk a Persona Doll honlapján találhatók: http://www.personadoll.eoldal.hu/


26

Az

alapítványról,

projektjeikről

további

információk

itt

találhatók:

http://www.ecpec.hu/index.html A fentiekben olyan projekteket mutattunk be, amelyek a migráns gyerekekkel foglalkozó szakemberek támogatására, képzésére irányultak. A migráns gyerekek iskolai és társadalmi integrációjának kérdése – részben – az Európai Unió ilyen irányú célkitűzései és az egyre nagyobb mértékben rendelkezésre álló pályázati forrása következtében egyre fontosabbá

válik,

a

szakemberek

képzésére

egyre

nagyobb

hangsúly

kerül.

A

következőkben nem egy projektet, hanem két intézményt mutatunk be, amelyek célja az interkulturális pedagógia oktatása a területen tevékenykedő szakemberek számára.


27

4. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI KÖZPONT Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ 2005 szeptemberében alakult, mint az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar önálló szervezeti, oktatási és kutatási egysége. Célja, hogy az interkulturalitás komplex témáját interdiszciplinárisan – pedagógiai, pszichológiai és nevelésszociológiai szempontból is– oktassák és kutassák, és olyan elméletileg felkészült gyakorlati

szakembereket képezzenek, akik szaktudásuk és

kompetenciáik birtokában tudatosan kezelik a plurális társadalomban megjelenő értékek sokféleségét és elősegítik az esélyegyenlőséget. Kulcstémáik a kulturális összehasonlító szemlélet, az előítélet-csökkentés, a tolerancia, az állampolgári felelősség, az emberi jogok, a méltányosság és esélyteremtés az oktatásban, az interkulturális és kisebbségi oktatás, a szelekció és szegregáció, valamint a társadalmi nemek (gender) kérdése. Miért jött létre az IPPK? Az

ELTE

Pedagógiai

és

Pszichológiai

Kara

oktatóinak

tudományos

munkája

és

érdeklődése folytán már a 90-es évek második felétől egyre több olyan kezdeményezés, kurzus és program indult a karon, amely az IPPK céljai, témája fő előzményének tekinthető. Kirajzolódni látszott, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás területén

vannak

kezdeményezések,

amelyek

szorosan

kapcsolódnak

a

multikulturalizmus és az interkulturalitás témaköréhez. Hunyady György akkori dékán összefogta a különböző területen tevékenykedő oktatókat és támogatta a gondolatot, hogy a karon belül célzottan olyan szakembereket képezzenek, akik az interkulturalitás témájával foglalkoznak. 2005-ben létrejött az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ. Első lépésként olyan oktatási programokat indítottak, mint az „Interkulturalitás, oktatás és szocializáció” és „Holokauszt és társadalmi konfliktusok”, ezek a programok önálló minorként vagy különböző kurzusaik közismereti tanegységeiként külön is felvehetők. 2009 szeptemberétől pedig elindították a „Multikulturális nevelés tanára” tanárképzési modult, valamint az „Interkulturális Pszichológia és Pedagógia MA” mesterképzési szakot. 2013. szeptembertől az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola keretén belül indult a Kultúraközi és csoportközi folyamatok című doktorképzési moduljuk, valamint angol nyelven is kezdődött mesterszak Intercultural Psychology and Education Master’s Program címmel. Az IPPK bemutatása Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központon belül jelenleg doktorképzési modul, valamint több MA szintű képzés (mesterszak) és BA szintű képzés (önálló minor) működik. A képzéseket nyolc oktató munkatárs és számos külső óraadó oktató valósítja Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

28

meg, az állandó külsős oktatók többnyire az ELTE Társadalomtudományi Karának munkatársai. A képzési programok keretében a hallgatók megismerik a vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai és szociálpszichológiai elméletek alapjait, a kisebbségi és többségi identitásról, a csoportközi és kultúrközi viszonyok alapvető fogalmairól, ezek mechanizmusairól, előítélet-elméletekről, valamint gender és társadalmi konfliktus témában hallgatnak kurzusokat. A gyakorlati kurzusok során az interkulturális

tanácsadás

konfliktusmegoldási

alapjaival,

módszerekkel

szervezeti

ismerkednek

pszichológiával, meg.

A

különböző

képzések

nagyon

gyakorlatorientáltak: a mesterszakok keretében két nagyobb gyakorlatot végeznek a hallgatók: az egyik az „iskolai gyakorlat”, amelynek során kifejezetten interkulturális, multikulturális oktatással foglalkozó iskolákban, a másik a „terepgyakorlat”, amelynek során legfőképp különböző civil szervezeteknél végeznek gyakorlatot a hallgatók. Az IPPK eredményei Az IPPK MA szakán, az Interkulturális pszichológiai és pedagógiai szakértő MA szakon évente 40–55 hallgató kezdi meg tanulmányait. A szakra általában körülbelül 200-an jelentkeznek, ebből 70-80 jelentkező jelöli meg első helyen a képzést, ami tehát kifejezetten népszerűnek mondható. A múlt évben elindult az angol nyelvű képzés is; az első évben kevesen jelentkeztek, azonban az Erasmus-hallgatók között számosan hallgatják a kurzusokat. Az IPPK az interkulturalitást igen tágan értelmezi; interkulturális találkozás minden kulturálisan vagy társadalmilag különböző személy vagy csoport

találkozása, így

társadalmunkban, mindennapi életünkben, a hallgatók szakmájában és munkájában szinte mindenhol jelen van. Az IPPK különböző képzésein végzettséget szerző hallgatók olyan szakemberek, akik már a szakra érkezve rendelkeztek valamilyen végzettséggel, szakmával (például pedagógusok, gyógypedagógusok, andragógusok stb.). A képzés keretében

szerzett

interkulturális

ismereteket

és

kompetenciákat

a

korábbi

végzettségükkel tudják kombinálni. Az IPPK MA szakon a kurzuskínálat – többek között – a következő kurzusokat tartalmazza: „A kultúra fogalma és dimenziói”, „Kisebbségek a társadalomban”, „Kisebbségi és többségi identitás”, Az emberi és a kisebbségi jogok”, „Előítéletek és ideológiák”, „Globalizáció és migráció”, „Roma/cigány gyerekek az oktatásban”, „Nem nyugati pedagógiák”, „Interkulturális kommunikáció”, „Interkulturális tréning”, „Interkulturális pszichológia”, „Interkulturalitás a gyakorlatban” stb. Mitől jó gyakorlat? Az interkulturalitás témájával a felsőoktatásban többnyire a kommunikációs vagy a különböző üzleti témájú képzéseket nyújtó szakokon foglalkoznak. Az IPPK Európában Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

29

egyedülálló

abban

a

tekintetben,

hogy

kifejezetten

az

interkulturalitás

témáját,

hangsúlyozottan annak pszichológiai és pedagógiai vonatkozásait oktatják és kutatják. A képzésekre nagy igény mutatkozik. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában a Kultúrközi és csoportközi folyamatok modul keretében lehetséges a téma doktori szintű tanulmányozása. Az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ honlapján számos további információ elérhető: http://ippk.elte.hu/elte-ippk/ Az összefoglaló megírásánál – az interjú mellett – nagyban támaszkodtunk az IPPK honlapján található információkra.


30

5. ALAPÍTVÁNY AZ EMBERI JOGOK ÉS A BÉKE OKTATÁSÁÉRT (EJBO) Az alapítvány célja a pedagógusok mindennapi munkájának támogatása egy olyan iskolai légkör megteremtésében, amely törekszik az emberi jogok és a béke oktatására. Az alapítvány története 1996-ban az alapítvány az egyik első olyan civil szervezet volt, amely az emberi jogok, a béke

és

az

interkulturális

pedagógia

oktatásával

foglalkozott.

Komoly

hazai

és

nemzetközi hálózatot alakított ki, és ez a szervezet adta ki az első pedagóguskézikönyvet az emberi jogok oktatásáról. Elsőként adaptálta Magyarországon az úgynevezett KIP-programot (Komplex Instrukciós Program), amelynek fontos eleme volt az interkulturális oktatás. Az alapítvány ezenkívül számos konferenciát rendezett pedagógusoknak az emberi jogok, a béke és az interkulturális pedagógia témájában. Az alapítvány 1996 és 2008 között tevékenykedett, forráshiány miatt 2008-ban kénytelen volt befejezni munkáját. Milyen szükségletekre reagált az alapítvány? Az emberi jogok és a béke oktatása hiánypótló tevékenység volt 1996-ban a pedagógustársadalomban, alapvetően ennek felismerése vezette rá a szervezet alapítóit a megalakulásra. Milyen megoldásokat kínált a szervezet? – Az alapítvány főbb tevékenységei A szervezet első és legfontosabb feladatköre a pedagógustársadalom ellátása az emberi jogok és a béke oktatásával kapcsolatos képzésekkel, tananyagokkal és konferenciákkal. Az alapítvány ezt a tevékenységét nemcsak konkrét iskolákkal kapcsolatosan folytatta, hanem a tanárképzés és a tanár-továbbképzés is aktív feladatköréhez tartozott, sőt az oktatással kapcsolatba kerülő egyéb szektor képzését is felvállalta (szociális munkások, családsegítők stb.) A School as Instruments of Peace hazai adaptálójaként a szervezet iskoláknak, tanároknak tartott több alkalommal kétnapos képzéseket, valamint más-más kultúrából érkező gyerekek csoportjaival is dolgoztak, például nyári táborokban. A szervezettel kapcsolatba került iskolák közül több is megünnepelte a Béke Nemzetközi Napját szeptemberben. A szervezet fennállása alatt elkészítette az úgynevezett Európai Béke tantervet. Három évig dolgoztak ezen a projekten, amelyet sikeresen ki is próbáltak a gyakorlatban. Fiatal pedagógusok egy éven át tanulták a békével kapcsolatos elméleti ismereteket, a


31

készségek fejlesztésének lehetőségeit, módszereit, és dolgoztak az értékeken, az attitűdökön pedagógusokat és tanulókat érintően. Ebből könyv is készült 4. Ez a munkacsoport tette lehetővé, hogy a szervezet kapcsolatba kerüljön a Columbia Egyetem keretein belül működő International Institute on Peace Education (IIPE) munkacsoportjával. A szervezet évente rendez nyári egyetemet a békével kapcsolatos témakörökben. Az IIPE szellemisége és demokratikus működése mintaértékű, amit azután sikerült is kamatoztatni itthoni konferenciák szervezésénél, nagy sikerrel. 2009ben Budapesten az EJBO szervezte meg az éves nyári egyetemet, amelynek helyszíne az Európai Ifjúsági Központ volt. Sajnos magyar partnerek nem igazán érdeklődtek a nyílt nap és a rendezvény iránt. A

békével

kapcsolatos

projekt

volt

még

a

Generációk

Közötti

Párbeszéd

(Intergenerational Dialogue), amely 2004–2006 között valósult meg. A Network of Intergenerational Learning in Europe „Future needs remembering – remembering needs future” projektben több ország szervezetei vettek részt: Németország, Ausztria, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Magyarország. A Grundtvig projekt a kölcsönös tanulásról szólt. A találkozók mindig más helyszínen voltak, és a magyar csoportban az EJBO munkatársán kívül a velük együttműködő iskolák tanárai közül is voltak néhányan. Ennek a tapasztalatnak az adaptácója a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola Generációs Modell programja. Egy kisebb kreatív magyar csoport vett részt az EJBO színeiben az „Imagine Peace” projektben, amelyben szintén több nemzet fiataljai dolgoztak együtt az osztrák KonfliktKultur szervezet és Susanne Jalka vezetésével.

4 Wintersteiner, Werner – Spajič-Vrkaš, Vedrana – Teautsch, Rüdiger (eds.)(2003): Peace Education in Europe: Visions and Experiences. Waxmann, Münster/New York/München/Berlin. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

32

A befogadó társadalom és iskolai környezet támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok A migráns tanulók sikeres integrációjához szükséges a befogadó társadalom, továbbá a befogadó iskolai környezet megteremtése. Az interkulturális nevelés célkitűzése – többek között

–,

hogy

a

tanulók

olyan

képességekre,

kompetenciákra

tegyenek

szert,

amelyekkel képesek a multikulturális környezetben a kölcsönös megértésre, elfogadásra és befogadásra. A továbbiakban olyan projekteket mutatunk be, amelyek fő célkitűzései az interkulturális nevelés ezen céljainak megvalósítása, a többségi társadalomhoz tartozó fiatalok érzékenyítése, a befogadó, inkluzív iskolai környezet megteremtése.

6. VILÁGSULI/CONNECTING CLASSROOMS A projekt célja nemzetközi kapcsolatok teremtése és építése a közoktatásban, a kulturális sokszínűség értékének közvetítése, valamint az iskolai inklúzió erősítése. A különböző országok tanulói és tanárai a kölcsönös megértés és befogadás, valamint az inklúzió témakörében valósítanak meg tantárgyközi projekteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok más kultúrákkal, nyelvekkel, külföldi fiatalokkal ismerkedjenek meg, ezáltal elfogadóbbá és nyitottabbá váljanak, és felismerjék a kulturális sokszínűségből fakadó értékeket. A „Világsuli/Connecting Classrooms” projektet a British Council a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel együttműködésben valósította meg 2010 és 2013 között a British Council támogatásával. A British Council A British Council az Egyesült Királyság kulturális és oktatási intézete, amely világszerte több mint 100 országban jelen van. A szervezet célja a nemzetközi kulturális kapcsolatok építése és erősítése, illetve az oktatási lehetőségek erősítése és az oktatás fejlesztése szerte a világban. Magyarországon angol nyelviskola és vizsgaközpont is működik. Milyen szükségletekre reagál a Világsuli projekt? – A kontextus A „Világsuli” projekt a British Council globálisan megvalósított Connecting Classrooms programjának Magyarországon megvalósuló változata. A Connecting Classrooms célja a nemzetközi kapcsolatok erősítése és a globális nevelési célok, módszerek elterjesztése a közoktatásban.

A

British

Council

által

a

világ

számos

régiójában

megvalósított

projekteknek – így a Connecting Classroomsnak is – vannak globálisan meghatározott Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

33

céljai, elemei, de minden országban a projektvezető személye, a partnerek elvárásai, az ország sajátosságai, adottságai és szükségletei alapján speciális célkitűzései is. A Connecting Classrooms európai megvalósításánál a nemzetközi kapcsolatok építése és erősítése mellett – amire Európában számos projekt irányul – a fő fókusz az iskolai inklúzió elősegítése, az inkluzív oktatás támogatása, fejlesztése volt. Ezzel a két fókusszal zajlott a „Világsuli” projekt, amelyet a British Council a Mérei Pedagógiai Intézettel partnerségben valósított meg. Milyen megoldásokat kínál a Világsuli? – A projekt elemei, főbb tevékenységei Magyarországi iskolák kiválasztása és bevonása A projekt kezdetén megtörtént Magyarországon a résztvevő iskolák kiválasztása és bevonása. A kiválasztásnál nagyon fontos szempont volt – és ez Magyarországon sokkal erősebben érvényesült, mint más országok esetében –, hogy a résztvevő iskolák minél sokszínűbbek legyenek. Választottak olyan iskolákat, ahol sokszínű, modern pedagógiai módszereket alkalmaznak, és törekednek arra, hogy az inklúzió iskolai szinten is megvalósuljon, és olyan iskolákat is, ahol ez kevésbé jellemző. További cél volt, hogy a résztvevő iskolákban mindenféle társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező, illetve sérült tanulók is jelen legyenek. Nemzetközi kapcsolatok kialakítása, nemzetközi meetingek A magyarországi résztvevő iskolák bevonása után történt a nemzetközi partneriskolákkal való kapcsolatfelvétel, a partnerkapcsolatok kialakítása. A magyar iskolák román, francia és brit iskolákkal működtek együtt. Egy „klaszterbe” öt magyar és öt-öt román, francia és brit iskola – azaz összesen húsz iskola – tartozott. A különböző iskolákból a résztvevő pedagógusok

nemzetközi

találkozók

alkalmával

ismerkedtek

meg

egymással,

és

dolgoztak a közös projekteken, az együttműködés keretein. Ez a nagyon tág struktúra – négy különböző ország összesen negyven iskolával – azonban nagyon megnehezítette az együttműködést és a kommunikációt, a nemzetközi találkozókon kívül nehézkesen működött a kapcsolattartás. A projektmegvalósítás így nagyon erősen a magyarországi iskolákban történtekre koncentrált. A Magyarországon megvalósult projektelemek A projektben tehát – a nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett – különösen nagy szerepet kaptak a magyarországi iskolákban megvalósuló kezdeményezések. A munka során nagyon ügyeltek a „diákok hangjának” érvényesítésére, azaz arra, hogy minden folyamatba, minden döntésbe bevonják a diákokat. A tanárok nem dönthettek egyedül, a diákoknak mindenben lehetőségük volt megosztani ötleteiket, kifejezni véleményüket, befolyásolni a döntéseket. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

34

Az egyik első projektelem, ami megvalósult, a „Kultúradobozok” kezdeményezés volt. Brit és magyar tanulók egy cipősdobozba összegyűjtötték kultúrájuk legfontosabb tárgyait, és leírást készítettek hozzájuk, majd elküldték a másik ország diákjainak. Ezzel elindult a kapcsolatteremtés, a kulturális értékek megosztása és közvetítése. A projektben részt vevő iskolák tanulóinak és tanárainak „Fiatal vezetők” tréninget tartottak. A tréningek célja az inklúzió témájának közös feldolgozása volt. Egy kidolgozott tréningprogram alapján Európa húsz országában megvalósították a tréningeket. A képzések egyik legfontosabb alapvetése volt, hogy a tanárokat és a diákokat együtt képezték. A háromnapos képzésen az egy klaszterbe tartozó öt iskolából tíz-tíz diák és összesen

tíz

tanár

együttműködésben,

vett

részt.

nagyon

A

tréningeket

szigorú

kritériumok

Magyarországon alapján

a

Mobilitással

kiválasztott

trénerek

közreműködésével valósították meg. A

különböző

országokban

koordinátoroknak Koordinátor

rendszeresen

Képzés).

Ezek

a

projekteket

találkozókat, célja

a

megvalósító

képzéseket

projektvezetőknek,

szerveztek

projektmegvalósítást

(Nemzetközi

végzők

munkájának

összehangolása, a kommunikációs stratégia kialakítása,a különböző projektek közös tervezése, valamint a projektmenedzseri kompetenciák fejlesztése volt Az iskolai inklúzió megvalósításához Tony Booth–Mel Ainscow: Inklúziós index – útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez című művét vették alapul. (A kiadvány magyarul elérhető

itt:

http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Index_Hungarian.pdf.)

A

mű

nagyon sok szakmai útmutatást, gyakorlati tanácsot tartalmaz az inkluzív iskolai gyakorlat megvalósításához. A projekt keretében, a Tempus Közalapítvánnyal való együttműködésben a mű szerzőjét és a téma szakértőjét, Tony Booth-t meghívták Magyarországra egy konferenciára, ahol részletesen bemutatta az inkluzív iskolák fejlesztésére vonatkozó stratégiáját. Az Inklúziós Index a projektmegvalósítás szakmai alapjául szolgált. A következő időszaktól kezdve a gyerekek még aktívabb bevonása következett: a motivált és elkötelezett tanulók saját projektötleteket dolgoztak ki és valósítottak meg. (Például filmet forgattak gyógyult szenvedélybeteggel; eseményt szerveztek kínai és magyar

pedagógusaiknak

a

jobb

kommunikáció

és

együttműködés

érdekében;

osztályfőnöki órákat tartottak, ami az iskolai agresszióra, bullyingra hívta fel a figyelmet; vagy

flashmobot

szerveztek,

amely

során

az

iskola

közös

tereiben

színes

szappanbuborékokat fújtak, és az érdeklődő tanárokkal, diákokkal a sokszínűség értékéről beszélgettek.) A résztvevő iskolákban közös évzárókat szerveztek, ahol a diákok megismerhették egymást és egymás munkáját – ez nemzetközi szinten is megvalósult. A négy ország kiválasztott diákjai – az úgynevezett „diák nagykövetek” –


35

közös zárórendezvényen vettek részt Párizsban: közös tréningeken vettek részt, megosztották tapasztalataikat, és a jövőre vonatkozó akcióterveket készítettek. A

2012/2013-as

tanévben

a

résztvevő

iskolákban

a

TEIS

Alapítvánnyal

együttműködésben projektfelhívásokat hirdettek, amelyek célja, hogy olyan helyi kezdeményezéseket, projekteket támogassanak,

amelyek az

iskolai

inklúziót

segítik. Volt olyan iskola, ahol egész napos interkulturális programot szerveztek valamennyi diák részvételével, egy másik iskola kezdeményezésére közösségi falfestés valósult meg. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt során húsz magyarországi iskola tanárai és diákjai valósítottak meg az iskolai inklúziót erősítő projekteket, kezdeményezéseket, és építettek kapcsolatot brit, francia és román iskolákkal. A projekt egyik legnagyobb sikere a résztvevő iskolák sokszínűségében rejlett. A nagyon különböző társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező gyerekeket fogadó, és nagyon különböző pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolák szorosan együttműködtek, a tanulók és

tanárok

között

kapcsolatok

épültek,

a

közös

projektmegvalósítás

során

sok

tapasztalatot cseréltek. A projekt további fontos értéke a „diákok hangjának” következetes érvényesítése volt – akkor is, ha ez a pedagógusok számára esetenként nehézséget jelentett. A diákok egyenrangú félként vettek részt a projektmegvalósításban, aktív szerepet kaptak, ezáltal motiválttá és elkötelezetté váltak. A projekt tapasztalata, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése és erősítése hatékony eszköze az oktatás fejlesztésének. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére irányuló projektek mellé könnyebb elkötelezni a pedagógusokat, és hatékonyabb a globális nevelésre és az inkluzív oktatásra irányuló kezdeményezések megvalósítása is. Sokszor a helyi társadalmi sajátosságokból fakadó problémák – bizonyos csoportok kirekesztése diszkrimináció stb. – megítélése és megoldása helyi szinten nehézkes, a nemzetközi tapasztalatcsere, kommunikáció viszont hatékony módja a válaszok keresésének. Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a rendkívül tág struktúra miatt – klaszterenként négy különböző országból összesen húsz iskola volt partneri viszonyban, ami nagyon megnehezítette az együttműködést – a projektmegvalósítás nemzetközi színtéren némileg sérült és a különböző országok tanárai és diákjai között nem jött létre kommunikáció, ez a pedagógusok számára némi csalódást okozott. (Ennek ellenére néhány iskola képes volt fenntartható kapcsolatot építeni külföldi partnereivel.) Nehézséget okozott az is, hogy sokszor nem maguk a pedagógusok jelentkeztek a projektben való részvételre, hanem az intézményvezetők delegálták őket a feladatra. Így olyan pedagógusok is bekerültek a programba, akik nem voltak kellően motiváltak és Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

36

kompetensek a projektmegvalósításban. A pedagógusok nem kaptak többletjuttatást munkájukért, és sok esetben a plusz időkeretet sem biztosították számukra. Az amúgy is rendkívül leterhelt pedagógusok számára ez nagy nehézséget jelentett. Fontos tanulság, hogy a sikeres projektmegvalósításhoz szükséges a tanárok kiválasztása, valamint az, hogy a bevont pedagógusoknak legyen dedikált ideje a többletfeladatokra. Ehhez rendkívül fontos az elkötelezett vezetés megléte, szükség esetén az intézményvezetők képzése, támogatása. További nehézség volt, hogy nemzetközi közegben a magyar pedagógusok sokszor „kisebbségi érzésekkel” küzdöttek, kevésbé kapcsolódtak be a közös munkába. Sok esetben interkulturális kompetenciák híján nehezen működtek együtt a külföldi kollégákkal. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A projekt egyik legsikeresebb eleme a Fiatal Vezetők Képzése program volt. A siker titka legfőképp a tanárok és diákok közös képzésében rejlett. A pedagógusok beszámolói szerint nagy élmény volt számukra a diákjaikkal való közös munka, a diákok nyitottsága, kreativitása és együttműködése, valamint az iskolai keretek között ritkán felmerülő témák közös feldolgozása. Ez a tréning a projekt olyan sikeres „terméke”, amelyet a későbbiekben – a projekt nélkül is – érdemes volna megvalósítani, továbbfejleszteni. A tréningről film is készült, ami az alábbi linken megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=kODHFTMwVf4 A projekt során a British Council rengeteg szakmai anyagot – könyvek, források, videók stb. – bocsátott az iskolák és a pedagógusok rendelkezésére, erősítve az iskolák szakmai munkáját. A résztvevő iskolák pedagógusai közötti kapcsolatok megerősödtek, és egy olyan szakmai network épült ki, ami a projekt lezárása után is tovább működik. A résztvevő iskolák a projekt keretein kívül is valósítottak és valósítanak meg közös kezdeményezéseket. A projekt nemzetközi weblapján további információk és számos szakmai anyag, online képzési program elérhető: http://schoolsonline.britishcouncil.org/programmes-and-funding/linking-programmesworldwide/connecting-classrooms http://schoolsonline.britishcouncil.org/


37

7. MINDENKI MÁSKÉPP EGYFORMA A projekt célja az általános iskolás korú gyerekek migrációval és különböző kultúrákkal kapcsolatos

ismereteinek

bővítése,

interkulturális

és

szociális

kompetenciájának

fejlesztése, nyitottságának és befogadásának erősítése játékos, interaktív, informatív érzékenyítő foglalkozások, valamint tematikus iskolai programok és egy nagyszabású családi rendezvény által. A projekt további célja, hogy a pedagógusok motiválttá és kompetenssé váljanak a téma önálló feldolgozására az iskolákban. A „Mindenki másképp egyforma” projektet a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület valósította meg 2012–2013-ban az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. A Menedék Egyesület A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület bevándorlók társadalmi integrációjával foglalkozik.

Számos

projektet

valósítanak

meg

három

fő

tevékenységterületen:

szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportokkal foglalkozó szociális munka, pszichológiai segítségnyújtás, foglalkozó

közösségi

szakemberek

programok)

(segítő

Budapesten

szakemberek,

és

vidéken;

pedagógusok,

bevándorlókkal

rendészeti

területen

dolgozók stb.) képzése; valamint a befogadó társadalom érzékenyítése. Milyen szükségletekre reagál a Mindenki másképp egyforma projekt? – A kontextus Számos kutatás bizonyítja, hogy a magyar társadalom idegenellenessége erős, és ez az iskoláskorúak között is jellemző. A bevándorlók sikeres integrációjához a társadalom nyitottsága,

befogadása

is

szükséges.

A

Menedék

Egyesület

számos

társadalmi

érzékenyítő programot valósított meg korábban is, és az volt a tapasztalat, hogy ezekre a programokra nagyobb számban jön el az amúgy is nyitottabb közönség, ezért olyan közeg szükséges az érzékenyítéshez, ahol mindenkit elérnek. A közoktatás ilyen, így született meg a projekt ötlete. Az általános iskolás korú gyerekek már részben elsajátítják

környezetük

idegenellenes

attitűdjeit,

ugyanakkor

nagyon

nyitottak,

érdeklődőek, kíváncsiak, és képesek felülbírálni „tanult véleményüket”, így különösen fontos és hatékony a velük való érzékenyítő munka. A projekt tervezése során a megkérdezett iskolák kifejezték részvételi szándékukat a projektben. Az első iskolai érzékenyítő projekt 2011–2012-ben valósult meg Ismerős ismeretlenek címmel, alsó tagozatos gyerekek és pedagógusaik számára.


38

Milyen megoldásokat kínál a projekt? – A projekt elemei, főbb tevékenységei Foglalkozástematikák kidolgozása általános iskolások számára A foglalkozástematikák egy foglalkozássorozat, azaz öt darab 90 perces foglalkozás részletes tervét tartalmazzák. A Menedék Egyesület korábbi évben megvalósult iskolai projektje

során

alsó

tagozatos

általános

iskolások

számára

már

kidolgoztak

foglalkozástematikákat. Ezek a világ különböző régióinak (Távol-Kelet, Latin-Amerika, Afrika, Közel-Kelet, Kelet-Európa és a Balkán) kulturális sajátosságait játékos, interaktív módon mutatják be a gyerekeknek, és érzékenyen reagálnak a tanulók előzetes ismereteire, kialakult sztereotípiáira, lehetőséget biztosítanak a kulturális értékekre, különbségekre való érzékeny reflektálásra. A jelen projektben felső tagozatos általános iskolások számára dolgoztak ki interkulturális témakörök interaktív feldolgozására irányuló foglalkozástematikákat. A témák között szerepel az identitás és a kultúra fogalmának definiálása, valamint olyan interkulturális témakörök, mint öltözködés, étkezés és vallások. Az ötödik foglalkozás tematikája pedig Magyarországon élő migráns gyerekek élettörténetének kreatív feldolgozására irányul. A tematikák megalkotásánál fontos szempont volt a módszertani sokszínűség, a saját kulturális vonatkozásokra, valamint a kulturális összehasonlításra való folyamatos reflektálás biztosítása. A foglalkozásvezetők és önkéntesek kiválasztása és felkészítése, valamint a résztvevő iskolák bevonása A projektbe bevont foglalkozásvezetők és önkéntesek interkulturális és migrációs ismeretekkel, valamint pedagógiai tapasztalatokkal rendelkeznek. A projekt kezdetén közös műhelymunkák keretében történt meg a kiválasztott foglalkozásvezetők és önkéntesek felkészítése. Az iskolák kiválasztásánál a sokszínűség és a pedagógusok nyitottsága, motivációja volt a legfőbb szempont. A résztvevő budapesti általános iskolák a legkülönbözőbb kerületekből kerültek ki; a vidéki iskolák pedig olyan városokból, ahol nagyobb a migránsjelenlét (például: Balassagyarmat, Debrecen, Győr, Szeged). Érzékenyítő foglalkozások tartása Öt vidéki általános iskola alsó tagozatán és hat budapesti általános iskola alsó és felső tagozatán

két

féléven

keresztül

egy-egy

osztálynak

vagy

csoportnak

tartottak

foglalkozássorozatokat. A résztvevő gyerekek a félév során öt alkalommal, azaz havonta körülbelül egyszer vettek részt a foglalkozásokon. A foglalkozásokat az adott iskolában mindig ugyanazok a foglalkozásvezető-önkéntes párok tartották, így ők megismerhették az osztályok, gyerekek sajátosságait, igényeit, reflektálhattak a korábbi foglalkozásokon történtekre. A foglalkozásvezetők és önkéntesek egy közös levelezőlistán megosztották egymással és a szakmai vezetővel tapasztalataikat; a foglalkozásokról a pedagógusok is


39

minden alkalommal értékelést írtak. Ezeket a tapasztalatokat, észrevételeket beépítve folyamatosan folyt a foglalkozástematikák módosítása, javítása. Iskolai migránsnapok Tavasszal a résztvevő iskolákban iskolai migránsnapot tartottak. Az iskolai tematikus programok célja az volt, hogy az iskolába járó gyerekek szélesebb köre ismerkedhessen élményszerűen a témával, a téma ezáltal az iskola nevelési profiljában megjelenjen, a pedagógusok

pedig

megszervezésében

tapasztalatot és

szerezzenek

lebonyolításában.

A

ilyenfajta

programok

tematikus

programok

tervezésekor

szorosan

együttműködtek a résztvevő pedagógusokkal, az iskola igényeihez, profiljához, sokszor az iskola hagyományos programjaihoz (iskolai napok, föld napja stb.) kapcsolódva szervezték a tematikus napokat. Ennek megfelelően a programok nagyon különbözőek voltak a résztvevő iskolákban. A programok megvalósításában a foglalkozásvezetők, az önkéntesek, esetenként az egyesület más munkatársai, valamint pedagógusok és diákok vettek részt. Hétvégi családi rendezvény Májusban nagyszabású családi rendezvényt tartottak. A rendezvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal együttműködésben, a Városligeti Gyermeknap keretében valósult meg, így a résztvevő családok köre társadalmi szempontból nagyon sokszínű volt: sok olyan családhoz jutott el a program, akik amúgy nem feltétlenül vesznek részt hasonló, a különböző kultúrák és a migráció témáját érintő programokban. Az egész napos

szabadtéri

rendezvényen

zenei

és

bábszínházi

előadásokkal,

kézműves-

foglalkozásokkal, kvízkitöltéssel, beszélgetésekkel várták az érdeklődőket. A rendezvény lehetőséget biztosított, hogy családok szélesebb köre ismerkedjen meg a hazánkban élő bevándorló közösségek kultúrájával és a hazai migráció témájával. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A

projekt

során

összesen

150

foglalkozás

valósult

meg

körülbelül

700

tanuló

részvételével, és 11 iskolai migránsnapot tartottak, összesen körülbelül 1500 gyermek részvételével. A hétvégi családi rendezvényen legalább 450 fő vett részt, többen vették fel utána a Menedék Egyesülettel a kapcsolatot. Az egyesület korábban megvalósult projektje során foglalkoztató füzetek készültek alsó tagozatosok számára, amelyek a foglalkozástematikákra építve mutatják be a különböző világrégiókat. A foglalkoztató füzetek

célja, hogy

a

pedagógusok

számára

olyan

eszközt

nyújtson,

amelynek

segítségével önállóan is foglalkozhatnak a témával. A foglalkoztató füzeteket ebben a projektben újranyomták és kiosztották a résztvevő iskolákban; számos résztvevő pedagógus jelezte, hogy örömmel használják a jövőben. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

40

A foglalkozásokat és programokat a résztvevő gyerekek és pedagógusok általában nagyon pozitívan értékelték. A projekt fontos értéke, hogy a megvalósítás a pedagógusok aktív

bevonásával

és

részvételével

történt:

a

pedagógusok

részt

vettek

a

foglalkozásokon, azokról állandó értékelést írtak és javaslataikkal hozzájárultak a foglalkozások sikeres megvalósításához, aktív szerepet vállaltak az iskolai migránsnapok tervezésében és lebonyolításában. Ezáltal tapasztalatot szerezhettek és motiválttá válhattak a téma iskolai feldolgozásában. Mitől jó gyakorlat? – a projekt fenntarthatósága A projekt által az interkulturalitás és a migráció témája megjelent az iskolákban. A tapasztalatok szerint ezeknek a témaköröknek a feldolgozására tantervi keretek között, a formális oktatás módszereivel, valamint a pedagógusok ilyen irányú képzettségének és tapasztalatainak hiányában kevés lehetőség van. A pedagógusok bevonása és a projektmegvalósítás során szerzett tapasztalatai, valamint a kiosztott foglalkoztató füzetek megteremtették a lehetőségét annak, hogy a témával a pedagógusok az iskolákban a későbbiekben is foglalkozzanak. A projekt fenntarthatóságához nagyban hozzájárulna,

ha

lehetőség

volna

a

pedagógusok

képzésére

a

kidolgozott

foglalkozástematikák alapján való önálló témafeldolgozásra irányulóan, a pedagógusok interkulturális kompetenciáit és a témával kapcsolatos ismereteit fejlesztve, valamint szakmai konzultációs felületet biztosítva. Az Európai Integrációs Alap támogatásával 2013–2014-ben új iskolai érzékenyítő program indul, ezúttal felső tagozatos általános iskolások és középiskolások számára. Számos, ebben a projektben részt vevő iskolával folytatódik az együttműködés, és lehetőség nyílik új iskolák bevonására is, erősítve a projekt fenntarthatóságát. Az egyesületről, projektjeiről további információk itt találhatók: http://menedek.hu/


41

8. COLOURSCHOOL A projekt célja a középiskolás diákok bevándorlással kapcsolatos ismereteinek bővítése, szociális

érzékenységük,

társadalmi

tudatosságuk

és

nyitottságuk

erősítése

egy

filmvetítéseken alapuló, komplex érzékenyítő program által. A „ColourSchool” projektet az ODEON Video Kiadó- és Kölcsönző Kft. Valósította meg 2012–2013-ban az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. Az Odeon Az Odeon Video Kiadó- és Kölcsönző Kft. 1993 óta foglalkozik filmforgalmazással, célja mindig is az igényes, filmtörténetileg kiemelkedő alkotások közvetítése volt. Az elmúlt évtizedben olyan, társadalmilag fontos filmek bemutatását helyezte előtérbe, amelyek a különböző kultúrák találkozásából fakadó emberi konfliktusokat tematizálják. Az Odeon alapításától fogva aktív és jó kapcsolatot ápol a fővárosi középiskolákkal, a 2012-ig általa működtetett

mozi

állandó

helyszínt

biztosított

a

középiskolai

mozióráknak,

diákzsűrizéseknek. Fontosnak tartja a jövő generációjának képzését, filmkultúrával való ismerkedését – a ColourSchool az első olyan országos programja, amely lehetőséget adott arra, hogy egy teljes tanévet ennek a célnak szenteljenek. Milyen szükségletekre reagál a ColourSchool projekt? – A kontextus Az ODEON alapvetően filmforgalmazással és filmkiadással foglalkozik, legfőbb célkitűzése a filmművészet és a mozi népszerűsítése, különösképp a fiatalok körében. Jelen projektben célja egy fontos társadalmi jelenség és probléma filmélményen keresztül történő feldolgozása. A projekt előzménye az Odeon Lloyd moziban 2012 tavaszán megrendezett Colours Fesztivál volt, amely a hazánkban élő bevándorlók kultúráját mutatta be filmvetítéseken, kiállításokon, koncerteken, beszélgetéseken és étel-ital kóstolókon keresztül. Milyen megoldásokat kínál a ColourSchool? – A projekt elemei, tevékenységei Az iskolák megkeresése és bevonása A projekt kezdetén megtörtént az iskolák felkeresése és bevonása a programba. Összesen 11 középiskola (7 budapesti és 4 vidéki – debreceni, nyíregyházi és két miskolci) 17 osztálya vett részt a projektben. Az iskolák számára ingyenes programban való részvétel lehetőségét meghirdették – többek között a Facebookon, a weboldalukon, a Colours Fesztivál weboldalán, különböző pályázatfigyelő oldalakon és a szakmai szervezetek

oldalain

–,

az


iskoláknak

42

motivációs

levéllel

és

részvételi

szándéknyilatkozattal kellett pályázni a részvételre. Az iskolák vállalták, hogy egy pedagógus kapcsolattartóként részt vesz a projekt szervezésében, lebonyolításában, továbbá a helyszín, a technikai eszközök biztosítását. Budapesten túljelentkezés volt, így a pályázó iskolák közül válogatni kellett, vidéken azonban nehézséget jelentett az iskolák bevonása. A ColourSchool foglalkozássorozat A filmes érzékenyítő program gerincét az osztályoknak tartott foglalkozások alkották. Egy osztálynak összesen három alkalommal tartottak foglalkozásokat. Az első alkalom egy 120 perces foglalkozás, amelynek célja a migráció témájának bevezetése, a témával kapcsolatos alapismeretek megszerzése, a „ráhangolódás”, a későbbi aktív alkotó témafeldolgozás előkészítése. A diákok az órán végig aktívan részt vesznek, az ismeretek közvetítése is interaktív feladatmegoldáson keresztül történik. (A foglalkozások részletes tematikáját egy kiadványban közzétették és a projekt honlapján is elérhető.) A foglalkozáson a diákok a magyarországi migrációval kapcsolatos tájékoztató anyagot kaptak handout formájában, az információszerzés és a bevándorlással kapcsolatos tévhitek eloszlatása céljából. A vidéki városokban az anyag a lokális környezetre releváns információkat is tartalmazott (pl. a Debreceni Befogadó Állomással kapcsolatban). A második foglalkozás alkalmával „Az osztály” című francia dokumentarista nagyjátékfilmet nézték meg együtt, külső helyszínen, egy artmoziban. A filmvetítést egy 60 perces feldolgozó foglalkozás követte, amelynek során kézi kamerával rövid riportfilmet forgattak; egy bevándorló vendéget ismertek meg személyes tárgyai alapján; illetve egy relaxációs-festős gyakorlaton keresztül helyezkedtek bele a film egyik kulcsszereplőjének helyzetébe. A harmadik foglalkozáson a résztvevők közösen megnézték a „Kezeket fel, srácok!” című francia filmdrámát, amit egy 70 perces közös feldolgozás követett. A foglalkozáson három rövid gyakorlatban dolgozták fel a szereplők személyiségét, helyzetét, motivációit, életét. A végén megtörtént a foglalkozássorozat lezárása a foglalkozásokon készült fotók levetítésével. A foglalkozásokat két drámapedagógus tervezte és tartotta. A foglalkozástematikák kidolgozása során a projekt migrációs szakértője és a projekt szakmai vezetője segítette munkájukat.

A

foglalkozásokon

a

programban

részt

vevő

osztályfőnökök

és

kapcsolattartó pedagógusok igény szerint vettek részt, volt, aki egyáltalán nem, volt, aki megfigyelőként, de arra is volt példa, hogy aktív csoporttagként, résztvevőként. A foglalkozások közötti időszakra a tanulók köztes feladatokat kaptak, amit önállóan vagy csoportban

kellett

elkészíteniük.

Az

első

ilyen

feladat

egy

Magyarországon

élő

bevándorlóval kapcsolatos élmény bemutatása volt egy művészeti alkotáson keresztül – ez lehetett fotósorozat, videó, novella, plakát –, vagy egy Magyarországon élő bevándorlóval interjú készítése. A második köztes feladat osztályonként egy 10 kérdésből Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

43

álló kérdőív szerkesztése volt, majd a kérdőív kitöltetése (diákonként 2 emberrel) az ismerősök, családtagok körében. A kérdőívben olyan kérdéseket kellett megfogalmazni, amelyek a foglalkozások során szerzett ismeretekre irányultak; a kész kérdőívet használat előtt a projekt megvalósítói átnézték, ha kellett, javították, és egy saját kérdéssel kiegészítették. A feladat célja, hogy a diákok könnyen, hatékonyan adjanak át információkat,

oszlassanak

el

tévhiteket

a

közvetlen

környezetükben,

ezáltal

megsokszorozva a projekt hatását. Workshop pedagógusoknak Az érdeklődő pedagógusoknak az első foglalkozás előtt vagy után 45 perces tájékoztatót tartottak, amelyen bemutatták a projektet, annak céljait, elemeit, és az együttműködés kereteiről beszélgettek. Weblap A projekthez honlap és Facebook-oldal készült. A honlapon sok információ található a projektről, a stábról, az együttműködő partnerekről, iskolákról, elérhető továbbá néhány diákok által készített munka, a projektet bemutató kiadvány, valamint a projekt keretén belül

megvalósuló

programban

részt

hatástanulmány vevő

diákok

eredményei.

A

Facebook-oldal

kapcsolattartását,

elsősorban

információmegosztását

a és

kommunikációját szolgálta. Az oldalon rendszeresen publikálták a foglalkozásokon készült alkotásokat, fotókat, a diákok önálló munkáit, valamint a témához kapcsolódó anyagokat, filmeket osztottak meg a diákokkal. Hatásvizsgálat A projekt keretében hatásvizsgálat készült azzal a céllal, hogy mérje a program hatékonyságát.

A

vizsgálat

kérdőíves

adatfelvétellel

(diákok

és

tanárok

a

foglalkozássorozat előtt és után), 30 perces strukturált interjúk készítésével (diákok és tanárok), illetve a foglalkozásokon való résztvevő megfigyeléssel készült. A vizsgálat eredményei elérhetők a projekt honlapján. Kiadvány A projekt során a projektet részletesen bemutató kiadvány készült, elérhető a projekt honlapján. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt során 17 középiskolai osztályból összesen körülbelül 480 tanuló vett részt a foglalkozásokon. A résztvevők a programot nagyon pozitívan értékelték, a diákok rövid észrevételei a kiadványban is olvashatók. A projekt nehézsége a vidéki iskolák bevonása Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

44

és a velük való kapcsolattartás volt, de minden bevont iskolával sikeres együttműködés alakult ki. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A

projekt

sikere,

alkotófolyamatok

hogy által

az

érzékenyítés

zajlott,

amivel

legfőképp a

filmvetítések

középiskolai

és

korosztály

művészeti hatékonyan

megszólaltatható és bevonható. A projekt megvalósításában a különböző területek szakértői (filmes szakember, drámapedagógus, migrációs szakértő) együttműködve vettek részt, biztosítva a magas szakmai színvonalat. Bár a vidéki iskolák bevonása nehézséget jelentett, a projekt érdeme, hogy olyan vidéki városokba is eljutott a program, ahová nehezen érnek el mind a bevándorlást, integrációt érintő társadalmi érzékenyítő programok, mind a filmes programok. A projekt további érdeme az informatív weboldal és kiadvány, amely lehetővé teszi, hogy érdeklődők, pedagógusok, szakemberek

releváns

információkat

szerezzenek

a

projektről,

hozzáférjenek

tematikához, ezáltal biztosítva a projekt fenntarthatóságát és terjedését. http://colourschool.hu/ https://www.facebook.com/Colourschool


45

a

A migráns tanulók támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok A következőkben azokat a projekteket mutatjuk be, amelyek kifejezetten a migráns, menekült gyerekek, tanulók támogatására irányulnak. 9. ISKOLA PROGRAM A projekt célja menekült tanulók iskolai integrációjának elősegítése és tanulmányi előmenetelének támogatása egyénre szabott támogatás (magyar mint idegen nyelv oktatása, felzárkóztató órák, készségfejlesztő foglalkozások, pályaorientáció, szakmai gyakorlatok, ösztöndíjrendszer) által. Az „Iskola Programot” a Református Missziói Központ Menekültmissziója valósítja meg 2005 óta folyamatosan az Európai Menekültügyi Alap (EMA) támogatásával és kiegészítő egyházi támogatással. A Menekültmisszió A Református Missziói Központ a Református Egyház Zsinata alá tartozik, és különböző társadalmi

kirekesztettséggel

küzdő

csoportokra

fókuszálóan

működtet

missziói

alszervezeteket, azaz társadalmi missziókat. Ilyen a Menekültmisszió is, amely 2003-ban kezdte meg működését Magyarországon. A missziónak jelenleg két fő pillére van: az iskolai és a lakhatási program; mindkettő célja a menekültek integrációjának elősegítése. A szervezetről bővebb információk itt találhatók: http://www.rmk.hu/menekultmisszio/ Milyen szükségletekre reagál az Iskola Program? – A kontextus A menekült gyerekek beiskolázását, iskolai támogatását a Menekültmisszió kezdetben önkéntesek segítségével valósította meg. A munka során derült fény a menekült gyerekek, fiatalok iskoláztatásával kapcsolatos nehézségekre, kihívásokra: sokszor maga a beiskolázás is nehézségekbe ütközött, akárcsak – bizonyítványok, iskolai papírok és nyelvtudás hiányában – az életkornak megfelelő osztályba sorolás. További kihívás az osztályban

maradás

is:

a

megfelelő

előrehaladás,

az

egyenlő

részvétel

az

osztályközösség munkájában. Nem minden iskolában rendelkeznek a pedagógusok a szükséges

módszertani

ismeretekkel,

a

tanárok

nem

feltétlenül

tudnak

több

odafigyeléssel, óra utáni tanulással, egyéni munkával megfelelő segítséget nyújtani. Ezekre a kihívásokra reagál a program szakemberek (magyar mint idegen nyelv tanár, felzárkóztató tanár, szociális munkás) és önkéntesek bevonásával. A programot a misszió 2005 óta folyamatosan működteti. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

46

Milyen

megoldásokat

kínál

az

Iskola

Program?

–

A

projekt

elemei,

tevékenységei A menekült tanulók és az iskolák bevonása A projekt elején történik a menekült tanulók toborzása, felvételiztetése és bevonása. Jelenleg 35 tanuló van a programban, vegyes életkorúak, kisiskolástól főiskolás korig. A felvételi egy írásbeli magyar nyelvi tesztből és egy interjúból áll. A nyelvi teszt csak a szintfelmérés – és a későbbi munka – szempontjából fontos, a felvétel legfőbb szempontja a motiváció. A legkülönfélébb iskolai előélettel, magyar nyelvi szinttel, támogató háttérrel és motivációval rendelkező fiatalok is bekerülnek. Cél egy mindenféle korosztályból,

képzési

formából

és

tudásszintből

álló,

nagy

célokért

és

nagy

nehézségekkel

küzdő tanulókból álló csapat kialakítása: ez biztosítja a tanárok

lelkesedésének és „felfrissülésének” fenntartását, illetve a hatékony órarend kialakítását. Amennyiben egy tanuló kikerül a programból – nem motivált és nem együttműködő –, év közben is lehetséges új diákok felvétele. Jelenleg nagyon hosszú a várólista a programba kerüléshez. A program egyik fő fókusza a lakókörnyezetben való megfelelő iskola megtalálása, és ott a korcsoport szerinti osztályba sorolás; majd az iskolákkal való együttműködés kialakítása. A többéves közös munkának köszönhetően vannak olyan együttműködő iskolák, amelyek szívesen fogadnak menekült tanulókat, és a tevékenységeik során is egyre hatékonyabban látják el nevelésüket-oktatásukat. Ilyen iskola például a Than Károly Ökoiskola, a Dobsuli (Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola), illetve néhány református iskola. Amennyiben a tanuló érdekét az szolgálja, a lakókörnyezetében lévő, eddig nem együttműködő iskolába íratják be a diákot, és velük veszik fel a kapcsolatot. Jelenleg hat iskolával van együttműködés. Egyéni munka, a menekült tanulók támogatása A menekült tanulók iskolai támogatása az egyéni szükségletektől függően nagyon változó. A misszió részéről magyar mint idegen nyelv tanár, felzárkóztató tanár és szociális munkás foglalkozik a gyerekekkel. Az egyéni vagy kiscsoportos munka történhet az iskolában, személyre szabott óra keretében – ilyenkor a misszió tanárai bejárnak az intézménybe –, de azoknál a tanulóknál, akik számára az iskola még feszültséget, hátráltató környezetet jelent, otthon vagy a misszió központjában is lehetőség van a közös munkára – a tanári karral együttműködve, az ő információik alapján. A magyar nyelvi órák és felzárkóztató órák mellett vannak speciális tanulás módszertant célzó foglalkozások vagy egyéb kompetenciafejlesztő foglalkozások, például érveléstechnika, fogalmazás stb. A szociális munkás is minden tanulóval egyéni szükségleteinek megfelelő mértékben és időkeretben foglalkozik.


47

Pályaorientáció, szakmai gyakorlat, „hosszú távú perspektíva kialakítása” A menekült tanulók esetében különösen fontos feladat egy hosszú távú perspektíva, életkép kialakítása. Sok esetben a tanulók – az esetleges kudarcok, csalódások miatt – gyakran váltanak iskolát, képzési formát, ez azonban – többek között az évvesztések miatt – nem hatékony. Az is jellemző, hogy ismeretek és tapasztalatok hiányában nincs reális pályaképük, az általuk választott szakmákról nem sokat tudnak. Ezért fordít a program különös figyelmet a pályaorientációt célzó segítő beszélgetésekre, HR-s segítők bevonására, a munkakörök alapos megismertetésére, leírására, jellemzésére, a szakmai gyakorlati helyek meglátogatására – sokszor még az OKJ-s képzésekre való jelentkezés előtt

–

és

szakmai

gyakorlatok

szervezésére.

A

gyakorlatok

során

a

fiatalok

megtapasztalhatják, milyen az adott szakma, a munkakörnyezet, ezáltal megfontoltabb döntést hozhatnak. A gyakorlati helyek jelen gazdasági helyzetben szívesen fogadják a gyakornokokat, a szociális munkás pedig segíti a folyamatot. Ösztöndíjrendszer A programban részt vevő tanulók havi rendszerességgel ösztöndíjat kapnak. Az ösztöndíj összege függ a hiányzások mértékétől – és indokoltságuktól –, az iskolai jegyektől, az egyéni órákon való teljesítménytől, de leginkább a motivációtól, az egyéni lehetőségek és képességek függvényében elért előrelépésektől. A tanulókat a teljes team együtt értékeli, figyelembe véve az iskolai tanárok értékelését. Az ösztöndíj – és annak részletes indoklása – eszköz arra is, hogy a diákok folyamatosan visszajelzést kapjanak munkájukról, ezáltal „mérhetővé válik” az egyéni munka, és ez visszajelzés a szülők számára is. Közösségi programok A projekt fontos eleme a közösségi programok szervezése. Ezek megvalósítása nagyban függ a finanszírozás adta lehetőségektől, de fontos cél, hogy a tanulók, tanáraik és az önkéntesek a tanulmányi munka keretekein kívül is találkozzanak: kulturális események látogatása, mozi, színház szerepel a programok között. Ha adódik lehetőség, szerveznek néhány napos táborokat, például tanévkezdő tábort. Sokszor szerveznek közös főzést, néha az ösztöndíjak kiosztása is ilyen keretek között történik. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt eredményességét leginkább a menekült tanulók egyéni sikerei mutatják. A programban részt vevő tanulók iskolai eredményei láthatóan javultak, komoly sikereket értek el a tanulásban. Számos tanuló esetében a magyar nyelv az első, amin írni-olvasni megtanult, sok fiatal felnőtt szerezte meg az általános iskolai bizonyítványt, volt olyan tanuló, aki egy-két év magyarországi tartózkodás után bejutott a főiskolára. A projekt Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

48

legnagyobb kihívása a szülők bevonása és érdekeltté tétele: a menekült gyerekek szülei nem ismerik a magyar iskolák követelményeit, sokszor nem követik nyomon gyermekeik iskolai előmenetelét, nem járnak szülői értekezletekre. A projektben dolgozók feladata, hogy a szülőket bátorítsák és segítsék abban, hogy gyermekük tanulmányait figyelemmel kísérjék,

hogy

részt

vegyenek

az

iskolai

eseményeken.

A

családlátogatások,

beszélgetések eredményei, hogy a szülők részt vesznek az iskolai eseményeken, volt rá példa, hogy iskolai ünnepségeket szerveztek, bekapcsolódtak a szülői munkaközösségek munkájába. A projekt másik nehézsége a finanszírozás bizonytalansága; a folytatás mindig bizonytalan, és a tanulók motiválása is nehezebb, ha nem garantálható a hosszú távú támogatás. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A projekt szakmai érdeme a széles körű szakmai együttműködés és teammunka, mind a munkatársak, mind az iskolai pedagógusok, szaktanárok között. A résztvevő tanulók azért szeretik nagyon a programot, mert a támogatás egyéni szükségleteikhez igazodik: nem kényszerítenek rájuk olyan kötelezettségeket, amik nem feltétlenül szükségesek, adnak

a

véleményükre,

figyelemmel

vannak

kéréseikre,

egyéni

lehetőségeikhez

rugalmasan igazodva vehetnek részt a tevékenységekben. A személyre szabottság a legfontosabb érték számukra. A szervezetről bővebb információk itt találhatók: http://www.rmk.hu/menekultmisszio/


49

10. MENTORPROGRAMMAL AZ INTEGRÁCIÓÉRT DÉL-ALFÖLDÖN, BUDAPESTEN A projekt célja a harmadik országbeli tanulók iskolai integrációjának elősegítése személyre szabott mentorálás és közösségi programok által. A migráns gyerekek a mentorprogram keretén belül egyéni szükségleteiknek megfelelően kapnak támogatást többek

között

a

tanulásban,

a

magyar

nyelv

tanulásában,

kulturális

ismeretek

elsajátításában; illetve magyar társaikkal együtt közösségi programokon vesznek részt. A projekt párhuzamosan működik Szegeden és Budapesten. A „Mentorprogrammal az integrációért Dél-Alföldön, Budapesten” projektet az Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért valósítja meg 2012–2013-ban az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. Az Agora Alapítvány Az

Agora

Alapítványt

a

Társadalomkutatásért

2007-ben

hozták

létre

társadalomkutatással foglalkozó szakemberek azzal a céllal, hogy a szervezet keretet biztosítson a kortárs társadalomtudományi kutatások végzéséhez, illetve megteremtse a feltételeit fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Céljuk továbbá jó társadalmi gyakorlatok feltérképezése, kifejlesztése és disszeminációja – elsősorban a hátrányos helyzetű

csoportok

ifjúságszociológia

társadalmi

témakörben.

A

integrációja, kutatások

a

során

demokráciafejlesztés feltárt

társadalmi

és

az

problémák,

hiányosságok kezelésére gyakorlati intézkedéseket foganatosító projekteket valósítanak meg. Milyen szükségletekre reagál a Mentorprogram? – A kontextus A tapasztalatok szerint az iskolák sokszor nem képesek a migráns tanulók speciális oktatási-nevelési szükségleteit kielégítő, differenciált oktatás megvalósítására. A magyar nyelv hiánya, az eltérő iskolai előélet, a kulturális különbségek és egyéb tényezők nehezítik a tanulásban való előrehaladást és a közösségbe integrálódást, valamint a nyelvi akadályok miatt gyakran a szülők és a pedagógusok kommunikációja is nehéz. Ezekre a problémákra kívánt reagálni az alapítvány. A projekt közvetlen előzményének tekinthető

2012-ben,

az

Agora

Alapítvány

szervezésében

megvalósuló

„Mentorprogrammal az integrációért” című projekt. Ennek során egyetemista, főiskolás mentorok segítették 42 szegedi és környékbeli migráns tanuló iskolai és szociális integrációját. A 2012-es szegedi projekt eredményeit és módszereit kiterjesztve indult az Agora Alapítvány

iskolai

mentorprogramja


2013

50

januárjától

újra

Szegeden,

és

először

Budapesten működik tovább. A továbbiakban a Szegeden megvalósuló projektrészt mutatjuk be. Milyen megoldásokat kínál a Mentorprogram?

– A projekt elemei, főbb

tevékenységei Az iskolák, a migráns tanulók, a mentorok kiválasztása és bevonása A projekt kezdetén megtörtént az oktatási intézmények, a migráns tanulók, valamint a mentorok megkeresése és bevonása. Szegeden 2 óvoda, 6 általános iskola és 5 középiskola, valamint 3 további kistérségi iskola – összesen 30 migráns tanuló – és 10 mentor, míg Budapesten 13 iskolából 42 tanuló és 14 mentor kapcsolódott be a projektbe. A mentorok egy mentorképzés keretében szakmai felkészítést kaptak, ezután történt a mentor-mentorált párok kialakítása. A párosításnál figyelembe vették a mentorok, mentoráltak személyiségét, a mentorok „profilját” – pl. melyik életkori csoportban van pedagógiai tapasztalata, milyen egyéb készségekkel, ismeretekkel rendelkezik – és további praktikus szempontokat. (A mentor-mentorált együttműködést a projekt során folyamatosan értékelik, lehetőség van váltásra, új párok kialakítására és a tandemben történő mentorálásra.) A mentori munka A felkészítés után megkezdődött a mentori munka. Egy mentornak 2–4 mentoráltja van, összesen körülbelül heti 8 órában foglalkozik a gyerekekkel, fiatalokkal. A mentori munka nagyban függ a gyerekek egyéni szükségleteitől, de középpontjában általában a gyerekek tanulásban való segítése, tantárgyi korrepetálása, magyar nyelvi felkészítése és közösségszervezés áll. Ez a gyerekek szükségleteitől függően további szabadidős tevékenységekkel, közös programokkal egészülhet ki. A mentorok emellett folyamatosan kapcsolatot tartanak az iskolával, közvetítenek a pedagógusok és a szülők között. Ritkábban, de szükség esetén segítenek a tanulóknak, családoknak adminisztrációs ügyek intézésében is. A mentorok egyéni munkájukat folyamatosan adminisztrálják: beszámolókat írnak a szakmai vezetőnek – ezzel lehetővé válik külső értékelésük is. A mentorok

rendszeres

csoporttalálkozók

keretében

megosztják

egymással

tapasztalataikat, dilemmáikat. Rendhagyó osztályfőnöki órák A mentorok a migráns gyerekek osztályaiban rendhagyó osztályfőnöki órát tartanak, esetenként iskolai projektnapokon vesznek részt, amelyek célja, hogy játékos, interaktív keretek között valósuljon meg az interkulturális tanulás, a gyerekek érzékenyítése. Ezek az órák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az amúgy gyakran marginalizált helyzetben lévő migráns tanulók „helyzetbe kerüljenek”, kultúrájukkal az osztálytársaik is jobban megismerkedjenek. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

51

Közösségi foglalkozások A projekt keretében havonta egy alkalommal közösségi foglalkozásokat szerveznek. Ezeken a programokon a szakmai vezető, a mentorok, a mentoráltak, a mentoráltak által meghívott magyar gyerekek, barátok, és alkalmanként a szülők vesznek részt. A programokat a mentorok tervezik, szervezik és valósítják meg, általában egy hétköznap délután. A foglalkozások minden esetben egy konkrét téma feldolgozására irányulnak, a témák között szerepelnek a különböző kultúrák ünnepei, fontos világnapok és más globális és interkulturális neveléshez kötődő témák, amelyeket a gyerekekkel közösen határoznak meg. A mentorok a mentorképzéseken kapott segédanyagokat, gyakorlatokat használják fel a programok megtervezéséhez, és a szakmai vezető is rendelkezésükre áll tanácsaival. A programokon a gyerekek – mivel nagy életkori különbségek vannak a résztvevők között, óvodától középiskoláig – részben külön, kis csoportokban vesznek részt, de mindig találkozik a teljes nagy csapat is. A közös munka eredményeként elkészül valami kézzelfogható produktum. A foglalkozásokra a migráns gyerekek bárkit hívhatnak, és a tapasztalat szerint szívesen jönnek magyar barátaik, osztálytársaik. A közösségi foglalkozások célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl, hogy a projektben részt vevő migráns gyerekek számára egy biztonságos közeget teremtsen, közösséget építsen, barátságok alakuljanak ki. Mentortalálkozók A projekt keretén belül negyedévenként mentortalálkozót szerveznek, amelyek célja, hogy a Szegeden és Budapesten hasonló keretek között dolgozó mentorok megismerjék egymást, tapasztalatokat, ötleteket cseréljenek, megbeszéljék kérdéseiket, szakmai dilemmáikat. Ezeken a találkozókon a mentorokon kívül a projekt munkatársai vesznek részt, külső tréner nincs jelen. Kirándulások és nyári tábor A projekt során a résztvevő gyerekeknek nyári tábort és kirándulásokat szerveznek. A nyári tábor napközis tábori keretek között zajlik, tematikus napok (sport, zenei, filmes, kézműves foglalkozások stb.) rendezésével. Az egész tábor témája az emberi jogok, és a tervek szerint a tábor végére valami közös produktum készül. Konferencia és kiadvány A projekt disszeminációjának részeként két sajtótájékoztató és egy konferencia kerül megrendezésre, és egy – a projektet részletesen bemutató – kiadvány jelenik meg. A projekt megvalósításában összesen 24 mentor (10 Szeged, 14 Budapest), 3 szakmai vezető (1 Szeged, 2 Budapest), 1 projektmenedzser és 3-4 önkéntes vesz részt.


52

Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt eredményességét mutatja, hogy a résztvevő migráns gyerekek szívesen hozzák a programba kistestvéreiket, ismerőseiket. A résztvevő mentoráltaknak javultak az iskolai eredményei, jobban érzik magukat a közösségben, baráti kapcsolataik alakultak. A mentorok munkájuk során sok szakmai tapasztalatot szereztek és – a folyamatos visszajelzéseknek köszönhetően – szakmailag fejlődtek. A projekt eredményességét mutatja az is, hogy 2013 őszétől migráns egyetemisták (egykori mentoráltak) kezdtek el mentorként dolgozni a programban. A projekt legfőbb nehézsége az iskolákkal való kapcsolatfelvétel, az együttműködés megkezdése. Az iskolák sok esetben – mivel a migráns tanulók száma általában alacsony, sokszor csak egy-két tanuló – nem érzik szükségét az ilyen jellegű programokban való részvételnek. Néhány esetben az iskola migráns tanulókhoz való negatív hozzáállása is tapasztalható. Ugyanakkor, ha egy iskolát sikerül meggyőzni az együttműködésről, a későbbiek során nagyon jó közös munka, szakmai együttműködés alakul ki, az iskolák sok esetben további gyerekek bevonását is kérik a programba. A projekt tapasztalata, hogy nagyon fontos az iskolákkal való folyamatos kapcsolattartás, a pedagógusokkal való rendszeres személyes találkozás. (A mentorok heti egy-két alkalommal az iskolába mennek a gyerekekért, így lehetőség van a pedagógusokkal való találkozásra, beszélgetésre is.) A mentorok személyében a pedagógusok egy másfajta viszonyulást és pedagógiai gyakorlatot látnak a migráns gyerekekkel való munkában, sokszor ez önmagában is segíti az attitűdváltozást. Fontos az is, hogy a mentorok munkájukkal

bizonyos

feladatokat

átvállalnak

az

amúgy

is

nagyon

leterhelt

pedagógusoktól, a közös munka pedig különösen hatékony lehet. A projekt másik szakmai kihívása a mentorok és mentoráltak közötti „határok megtartása” – sokszor nagyon szoros kapcsolat alakul ki mentor és mentoráltak között. Különös figyelmet kell fordítani a program befejezésével a mentor-mentorált kapcsolatok megfelelő lezárása is. Mitől jó gyakorlat – A projekt fenntarthatósága A projekt sikerességének egyik oka, hogy egy jól működő gyakorlatot vett alapul, illetve a programot egy kutatás keretén belül megvalósuló részletes probléma feltérképezés és szükségletfelmérés előzte meg. Fontos az is, hogy a már egyéves tapasztalattal rendelkező szegedi program megvalósítói tapasztalataik megosztásával, tanácsaikkal segítik a budapesti projektmegvalósítást, folyamatos a konzultáció és az együttműködés a két csapat között. A szakmai vezető értékelése szerint a projekt egyik legnagyobb értéke a mentorokból álló közösség és az, hogy „mindenki a személyiségével dolgozik, és nagyon beleadja magát”; a projektet a benne dolgozók folyamatosan alakítják, formálják, fejlesztik. A projekt tapasztalata, hogy a mentorok támogatására és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

53

közösségfejlesztésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni: az egyéni konzultációk, a folyamatos

kapcsolattartás

és

visszajelzés

éppolyan

fontosak,

mint

a

mentorok

közösségének erősítése a formális találkozókon, megbeszéléseken kívül akár informális összejöveteleken keresztül is. A mentorok képzése, szakmai fejlesztése is rendkívül fontos. A projekt fenntarthatóságának érdekében fontos volna, hogy a projekt tapasztalatait leírják, egyfajta módszerként közzétegyék, így mások is használhassák. A projektbe bevont

önkéntesek,

elkötelezett

mentorok

is

hozzájárulhatnak

a

projekt

fenntarthatóságához. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy egy ilyen komplex program szakmai felügyelet nélkül nem tud működni. A projektről további információk a projekt honlapján elérhetők: http://midab.eu/ Az

alapítványról

és

projektjeiről

további

http://www.agoraresearch.hu/


54

információk

itt

találhatók:

11.

A

THAN

KÁROLY

ÖKOISKOLA

MIGRÁNS

TANULÓI

INTEGRÁCIÓJÁT

ELŐSEGÍTŐ PROJEKTJEI5 A Than Károly Ökoiskolába jelentős számban járnak migráns és menekült tanulók. Az iskola párhuzamosan több projektet valósít meg több támogatási forrásból, amelyek célja a migráns tanulók integrációjának elősegítése, tanulmányi

eredményeik javítása,

valamint az interkulturális pedagógia megvalósulásának fejlesztése. A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2009 óta valósít meg projekteket a migráns és menekült tanulók integrációját elősegítendő a Társadalmi Megújulás

Operatív

Program

(TÁMOP)

és

az

Európai

Menekültügyi

Alap

(EMA)

támogatásával. A Than Károly Ökoiskola A Than Károly Ökoiskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt működő fővárosi gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. Jelenleg körülbelül 1600 tanulója van. Az iskola működtet nappali, esti és levelező tagozatot, speciális levelező tagozatos általános iskolai képzést felnőtteknek, ifjúsági tagozatot 16–24 év közötti fiataloknak, illetve Dobbantó felzárkóztató programot. Az intézményről és projektjeiről további információk itt találhatók: http://than.hu/ Milyen szükségletekre reagál a Than iskolai projektjeivel? – A kontextus A Than iskola jellemzője, hogy tanulói összetétele a családi hátteret tekintve nagyon vegyes; az iskolában nagy számban voltak és vannak jelen hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok. Ennek következtében az iskolának – már a menekült tanulók érkezése

előtt

is

–

volt

tapasztalata

az

egyéni

bánásmódot

igénylő

tanulók

fejlesztésében, a differenciált oktatásban, a kiscsoportos munkában, egyéni fejlesztési tervek készítésében, alternatív módszerek alkalmazásában. 2008-ban a Református Misszió Központ Menekültmissziója körülbelül 10 menekült fiatal beiskolázását kérte az iskolától. A Than a fiatalok beiskolázásával azt a döntést is meghozta, hogy a jövőben tudatosan kívánja erősíteni az iskola befogadó jellegét. Azóta folyamatosan érkeznek új menekült és más migráns tanulók – főleg kínai származásúak – az iskolába. A menekült tanulók 5

kapcsán

együttműködést

kezdtek

más

szakmai

szervezetekkel,

mint

a

1. Menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel

rendelkező kiskorú tanulók oktatásának és integrációjának támogatása a Than Károly Gimnáziumban; 2. Otthon Magyarországon, otthon a Thanban 3. Interkulturális iskolai program Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

55

Református

Misszió

Központ

Menekültmissziója

(RMK)

és

a

Bevándorlási

és

Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomása (BÁH Bicske). Az első évben a menekült tanulókat induló szakiskolai osztályokba vagy felzárkóztató osztályokba integrálták, de ez nem

tűnt

hatékonynak;

a

magyarul

szinte

egyáltalán

nem

beszélő

tanulók

behozhatatlanul lemaradtak. Szükségessé vált egy olyan keretrendszer, illetve olyan pedagógiai

módszerek

kidolgozása,

amelyekkel

a

menekült

tanulók

oktatását

hatékonyabban tudják végezni. A migráns fiatalok iskolai integrációjának elősegítésére azóta több pályázati forrásból több projekt is megvalósult és valósul meg ma is különböző tevékenységekkel. A továbbiakban nem kezeljük külön a projekteket, hanem a fontosabb tevékenységeket, projektelemeket mutatjuk be. Milyen megoldásokat kínál a Than? – Az iskola főbb tevékenységei a migráns tanulók integrációjára irányulóan Interkulturális pedagógiai program kidolgozása és bevezetése Az egyik legfontosabb innováció az interkulturális pedagógiai program kidolgozása és bevezetése, amelyre több okból is szükség volt. Egy oktatási intézmény pedagógiai programja olyan szakmai alapvetés, ami a teljes oktatói-nevelői munkát meghatározza; a programot minden pedagógus elfogadja, és oktatói-nevelői munkája során kötelessége annak megvalósítása. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az interkulturális pedagógiai szemléletnek minden nevelési helyzetben, minden tanórán meg kell jelennie. Másrészt, amit a pedagógiai programban elfogadtak, azt az intézmény fenntartójának finanszíroznia kell – ez többek között a speciális magyar mint idegen nyelv előkészítő osztályok működtetését is jelenti. Harmadszorra, migráns normatívára azok az iskolák jogosultak, amelyeknek

van

interkulturális

pedagógiai

programjuk.

Az

újonnan

kidolgozott

pedagógiai programban nem külön fejezetek foglalkoznak az interkulturális pedagógiai gyakorlattal, hanem a teljes program interkulturális fókuszú; minden pontján, minden fejezetében megjelenik ez a szemlélet. Az interkulturalitás itt nem migráns vonatkozású, hanem tágabban értelmezett: mind kulturális, mind társadalmi különbségekre érzékeny. MID (magyar mint idegen nyelv) nyelvi előkészítő osztály bevezetése A másik fontos innováció és alappillér a MID osztály bevezetése volt, amely azóta is sikerrel működik. Kezdetben szakmai dilemmát jelentett, hogy a menekült tanulók osztályokba sorolása – azaz az azonnali integráció –, avagy a magyar nyelv szegregált osztályokban való tanítása a hatékonyabb. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a meglévő módszerekkel nem sikerült az osztályokba integrálás: magyar nyelvtudás nélkül a tanulók behozhatatlanul lemaradtak. Jelenleg minden újonnan érkező, magyarul nem beszélő tanulót a MID osztályba íratnak be, ahol az első évben heti 20 órában tanulják a magyar nyelvet, az osztályon belül is maximum 15 fős kis csoportokban folyik a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

56

differenciált

oktatás.

Év

végén

a

tanulók

vizsgát

tesznek

és

egy

„motivációs

beszélgetésen” vesznek részt – aki nagyon jól teljesít, az ezt félévkor is megteheti -, ez alapján történik az osztályba sorolás. Ezután a tanulók integrált oktatásban vesznek részt, azzal a különbséggel, hogy magyar irodalom- és nyelvtanórák helyett MID-óráik vannak. Szabadidős programok és táborok szervezése Az iskola számos szabadidős programot, foglalkozást, valamint táborokat szervez, ahol a MID osztályokba járó migráns tanulók és – a későbbi potenciális integrált osztályok – magyar tanulói közösen vesznek részt. Ezekre a programokra a szegregált MID osztályok miatt különösen nagy szükség van, céljuk az osztályokba integrálás előkészítése a közös élmények, találkozások által. Évente egy tábort és öt-hat egynapos szabadidős programot szerveznek. Az egynapos programok között szerepel mozi, színház, múzeum, városnézés, kirándulás. A táborok programjai általában tematikusak; sport, kirándulás, közös

főzés

és

étkezés,

illetve

interkulturális

érzékenyítő

játékok,

gyakorlatok

szerepelnek köztük. Mik az iskola eredményei, sikerei, nehézségei? A pedagógiai program interkulturális szempontok mentén történő teljes átalakítása hiánypótló volt; más intézményektől, szakmai szervezetektől, a fenntartóktól és a szülőktől is pozitív visszajelzések érkeztek. A program felülvizsgálata, értékelése folyamatos, a tapasztalatokat igyekeznek beépíteni. Az iskola a MID osztály bevezetését is sikeres innovációként értékeli, és a diákok is szükségesnek és hasznosnak érzik a bevezető osztályt. A tantervet és az osztály működésének kereteit minden évben felülvizsgálják, és a tapasztalatok és a változó szükségletek szerint javítják, módosítják. A nagyon különböző iskolai előélet, képzettség, a közvetítő nyelv hiánya nagy kihívást jelent, amire a pedagógiai válaszok keresése folyamatos. A szabadidős programok és táborok pozitív élményt jelentenek a résztvevőknek, ugyanakkor nem mérhető az, hogy mennyire van hosszú távú hatása, mennyire történik attitűdváltozás a tanulókban. Nehézség, hogy a programokon gyakran elkülönülnek a migráns és a magyar tanulók; ha amúgy kevés kapcsolat van közöttük az iskolában, a ritka alkalmak kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy valódi közösségeket alakítsanak ki. Az a tapasztalat, hogy a programok inkább a már meglévő kapcsolatok megerősítésére, elmélyítésére alkalmasak. A táborok ilyen szempontból hatékonyabbak, de a menekült tanulók bevonása nehezebb, és a finanszírozás is bizonytalanabb.


57

Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A migráns tanulók integrációja az iskola számára komplex, többféle tevékenységterületet érintő, több innovációt igénylő feladat. A folyamat szakmai érdeme, hogy a különböző tevékenységek

tervezésére

és

megvalósítására

munkacsoportokat

hoztak

létre,

amelyekben az adott tevékenységterületen kompetens szakemberek célzottan dolgoznak. Ilyen munkacsoport jött létre például a pedagógiai program kidolgozására, a MID osztályok tantervének kidolgozására és a speciális osztályban való oktatásra vagy a szabadidős programok szervezésére. Nagyon fontos azonban az, hogy a különböző területeken dolgozók megosszák tapasztalataikat, együttműködjenek egymással, a külső partnerekkel

(Református

Missziói

Központ

Menekültmisszió,

Bevándorlási

és

Állampolgársági Hivatal – Menekülteket Befogadó Állomás, Bicske) és az egyéb szakemberekkel (szociális munkások, pszichológusok stb.). Ennek biztosítására havonta egy alkalommal találkozót szerveztek, amelyeken valamennyi szereplő részt vett: itt történt

a

tapasztalatmegosztás,

az

egyéni

fejlesztési

tervek

megbeszélése,

az

eredmények bemutatása, és akár különböző szakemberek előadásaira is sor kerülhetett. A pedagógiai kihívásokra kezdetben spontán, ad hoc jellegű megoldások születtek, ezeket azonban folyamatosan értékelték, és a tapasztalatok alapján egyre tudatosabb pedagógiai tervezés zajlott és zajlik. A folyamatos fejlődéshez a megvalósítók szerint az is szükséges, hogy ne külön projektként, rövid távú feladatként tekintsenek az egyes tevékenységekre, hanem komplex egészként, egy összefüggő rendszerként értelmezzék a folyamatot. Az iskoláról és a projektekről bővebb információk itt találhatók: http://than.hu


58

12. SZIVÁRVÁNY A projekt célja a Debreceni Befogadó Állomáson tartózkodó menedékkérő gyermekek kompetenciafejlesztése a közoktatásba való integrációjuk elősegítése érdekében a gyerekek

tanulási

készségeinek,

pszichés

állapotának,

szocializációjának,

társas

kompetenciáinak fejlesztése. A projekt további célja a befogadáshoz kapcsolódó szolgáltatások

bővítése,

a

mentálhigiéné

javítása,

családgondozás,

illetve

közösségfejlesztés. A „Szivárvány” projektet a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület valósítja meg 2013– 2014-ben az Európai Menekültügyi Alap (EMA) támogatásával. A Menedék A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület bevándorlók társadalmi integrációjával foglalkozik.

Számos

projektet

valósítanak

meg

három

fő

tevékenységterületen:

szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportokkal foglalkozó szociális munka, pszichológiai segítségnyújtás, foglalkozó

közösségi

szakemberek

programok)

(segítő

Budapesten

szakemberek,

és

vidéken;

pedagógusok,

bevándorlókkal

rendészeti

területen

dolgozók stb.) képzése; valamint a befogadó társadalom érzékenyítése. Milyen szükségletekre reagál a Szivárvány? – A kontextus A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Debreceni Befogadó Állomásán menedékkérő – és kisebb számban elismert menekült, oltalmazott és befogadott – családok, egyedülálló nők és férfiak, illetve gyerekek tartózkodnak. Jelenleg a Befogadó Állomáson nagyon sok gyermek él, akiknek a magyar közoktatásba való integrációja szerencsés esetben már a debreceni tartózkodás ideje alatt megtörténik. (A debreceni Csapókerti Általános Iskola és a Pósa utcai óvoda fogadja ezeket a gyerekeket.) Ezeknek a gyerekeknek azonban a közoktatásban nagyon nehéz helyzetük van. Fejlettségi szintjük több okból gyakran elmarad az életkoruknak megfelelőtől: van köztük, aki évek óta menekül és úton van, aki soha nem járt óvodába vagy iskolába, a menekülés miatt többen pszichés problémákkal küzdenek. A szülők az átélt traumák, a létbizonytalanság és a menekülés következtében folytonos lelki, fizikai, mentális problémákkal küzdenek, és nem megfelelő mértékben motiváltak gyermekeik iskolai oktatásának támogatásában. A gyermekek számára a magyar nyelv hiánya is nagyban megnehezíti az iskolai előrehaladást. A Menedék Egyesület évek óta valósít meg a Debreceni Befogadó Állomáson a befogadási feltételek javítását, az integráció támogatását célzó projekteket. A 2012-ben megvalósított „Menedékkérők kompetenciafejlesztése” című projekt is részben a táborban tartózkodó Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

59

gyermekek

kompetenciafejlesztésére

irányult,

így

a

projekt

munkatársainak

sok

tapasztalata van ezen a területen. A Befogadó Állomáson eltöltött idő alatt megjelent az elismerését kérőkkel való differenciált, egyénre szabott, különböző kompetenciák fejlesztését célzó foglalkozás szükséglete, amely egyrészről ellensúlyozza a lelki, fizikai, mentális egészségre ható korábbi és jelenlegi romboló hatásokat, másrészről segít megfelelni a magyarországi közeg, közoktatás, iskolarendszer elvárásainak, továbbá a későbbi életszakaszokban is hasznosítható, hosszú távú fejlődést tud elérni. A jelenleg megvalósuló „Szivárvány” projekt bemutatása során a továbbiakban a gyerekek kompetenciafejlesztését célzó projektelemekre koncentrálunk. A projektet egy fejlesztő pedagógus, két foglalkozásvezető, egy pszichológus és egy családsegítő valósítja meg szoros együttműködésben. Milyen

megoldásokat

kínál

a

Szivárvány?

–

A

projekt

elemei,

főbb

tevékenységei Egyéni és csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások tanköteles korú (3–16 év) menedékkérők számára Az iskolai integrációhoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztése akkor hatékony, ha előtte megtörténik a gyerekek egyéni állapotfelmérése és a legfontosabb fejlesztésre szoruló területek meghatározása. Az állapotfelmérés különböző kérdőívek, feladatsorok, tesztek, valamint a gyermekekkel és szüleikkel való beszélgetések segítségével történik. A képességeket nagyon sokféle eszközzel, teszttel vizsgálják. A tanulási képességek mérésére olyan teszteket hívnak segítségül már létező mérőeszközökből, amelyek figyelembe veszik a gyermekek életkorát, kulturális sajátosságait és magyar nyelvi ismereteinek hiányát. A méréseknél fontos, hogy olyan körülményt tudjanak teremteni, amiben a gyerekek fel tudnak oldódni, és figyelembe venni a gyermekek pillanatnyi hangulatát, pszichés állapotát az eredmények értékelésekor. Az egyik legfontosabb mérőeszköz a családrajz. Vizsgálják a gyerekek kommunikációs képességét, verbális és nonverbális

kommunikációját,

bemutatkozásos tornagyakorlatok

feladatok,

beszédértését,

szituációs

utánoztatásával

játékok

által.

tájékozódnak.

beszédprodukcióját

például

Mozgásfejlettségről

különböző

Vizsgálnak

tér-

és

időbeli

tájékozottságot, az irányok felismerését – jobb és bal differenciálással – a testsémán való tájékozódás képességét. Megfigyelnek vizuális érzékelést (megfigyelőképességet), auditív észlelést (ritmusérzéket tapssal) és mozgásészlelést (szem-kéz koordinációt), vizuális figyelmet, monotóniatűrést, kreativitást, valamint verbális, akusztikus és vizuális emlékezetet. A feladatmegoldások során figyelik a gyermekek viselkedését, reakcióit: mennyire vállalja a feladatot, mennyire kitartó, milyen az érzelmi viszonyulása, szándékos figyelme mennyire tartható.


60

A teszteken és feladatmegoldásokon túl a gyerekekkel és szüleikkel való személyes találkozások és beszélgetések során is információkat szereznek a gyerekek családi kapcsolatait, nyelvi kompetenciáit, iskolázottságát illetően. Ez különösen nehéz abban az esetben, amikor nincs közös nyelv. (A családgondozó, foglalkozásvezetők tolmács segítségét is felhasználják az információk gyűjtése során, hogy munkájuk hatékonyságát fokozzák.) Nehézséget jelent továbbá az is, hogy az első találkozásokkor a családok sokszor zárkózottak. A segítő szándékú és tájékoztató jellegű megkeresések, többszöri találkozások

után

azonban

–

látva

a

szakemberek

nyitottságát,

érdeklődését,

kedvességét, hozzáértését – a családok sokszor feloldódnak és többet elárulnak maguk és a gyerekek helyzetéről. Az első benyomások – és a külső jegyek megfigyelése – is sokat segítenek a gyermekek állapotfelmérésében. Mindezekből a vizsgálatokból azt a következtetést vonták le, hogy minden gyermeknél elsődleges fontosságú a kommunikáció fejlesztése, továbbá nagyon fontos a figyelem, a gondolkodás, valamint az emlékezet fejlesztése. Ez különböző módszerek, eszközök segítségével történik. A projektben dolgozó fejlesztő pedagógus áttekintette a téma szakirodalmát; különböző fejlesztő eszközöket, könyveket, munkafüzeteket, fejlesztő játékokat szereztek be, és ezeket folyamatosan bővítik – rengeteg ilyen eszköz és játék van a piacon. A fejlődést megalapozó, elősegítő munka során kiemelt szerepe van a játéknak. „Meg kell tanítani őket játszani, és utána lehet velük tényleg játszani, és játszva tanulni.” A játékos tanulás nagy hangsúlyt kap. A gyerekek fejlesztése ugyanakkor nem csak a tanulás támogatásáról szól. A munka célja a szocializáció elősegítése, a helyes szokások kialakítása, a társas kapcsolatok megerősítése és a gyermeki lét megélése is. A gyermekek foglalkoztatása egyéni vagy kiscsoportos (2–5 fő) formában történik. A közös alkalmak során törekszenek arra, hogy a különböző eszközöket, módszereket vegyesen használják, és minden alkalommal a különböző területek közül akár többre is irányuló

fejlesztés

foglalkozásvezető

együttesen heti

megvalósuljon.

rendszerességgel

A

egyezteti,

fejlesztő hogy

pedagógus a

különböző

és

a

két

fejlesztési

területekhez milyen játékokat, eszközöket használnak, melyik gyermek milyen területen ért el fejlődést, mik az erősségei, további fejlesztést igénylő területei, viselkedése, motiváltsága. Az

Egyesület

folyamatosan

együttműködik

a

gyermekeket

fogadó

oktatási

intézményekkel, a Csapókert Általános Iskolával és a Pósa utcai óvodával. Az iskolába az Egyesület fejlesztő pedagógusa jár hospitálni, fejlesztő órákat tartani – a diákokat az óráról kikérve, különteremben. Ennek előnye, hogy a pedagógus egy másik környezetben is megismeri a gyermeket: hogyan viselkedik az iskolában, milyen nehézségei vannak, az iskolában tanító tanárral konzultálva egy hatékonyabb fejlesztés valósulhat meg az itt szerzett információk, tapasztalatok által. Mindemellett ez lehetőséget biztosít az Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

61

intézményi pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartásra is. Az óvodával főleg a családgondozó tartja a kapcsolatot. Együttműködnek továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársaival is, akik szintén megvalósítanak a gyerekek iskolai segítésére irányuló projektet a tábor területén. (A Palánta nevű programban főként tantárgyi korrepetálással foglalkoznak.) A projekt keretein belül megvalósulnak közösségfejlesztő foglalkozások is, meghívott foglalkoztatók segítségével (nemezkészítő, fafaragó, bőrműves) vagy külső program keretében. A debreceni Vojtina Bábszínházzal nagyon jó együttműködés alakult ki: bábszínházi előadásokra, drámapedagógiai és kézműves-foglalkozásokra is várják a Befogadó Állomáson élő gyerekeket. További befogadó helyszínek a Kikelet Foglalkoztató Központ, ahol tánc- és mozgásos foglalkozásokat tartanak és egy debreceni kutyasportegyesület, akik kutyás terápiával is foglalkoznak. Pszichés gondozás, egyéni és csoportos terápiás foglalkozások A projektben egy pszichológus munkatárs foglalkozik a gyermekek (szükség esetén szüleik) pszichés gondozásával, ellátásával pszichológiai vizsgálat alapján. A feltárt problémák alapján fejlesztési és terápiás javaslatot és tervet készít. Egyéni és csoportos terápiás foglalkozásokat valósít meg a gyerekek életkorának, nemének,

kulturális

sajátságainak,

kommunikációs

és

szociális

készségeinek,

képességeinek figyelembe vételével. Segít feldolgozni a gyerekeket, családokat ért pszichés traumákat, szorosan együttműködik és konzultál a családgondozóval és a foglalkozásvezetőkkel. Családgondozás A

családokkal

végzett

szociális

munka/családgondozás

keretében

a

szülők

megismerésén, támogatásán, tanácsadáson keresztül kívánják biztosítani azt, hogy a szülők gyermekeiket minden életszakaszukban hatékonyan támogatni tudják. Segítséget kívánnak nyújtani abban, hogy a szülők érdekeltté váljanak a gyermekük fejlesztésében, nevelésében, oktatásában, az iskolai felzárkóztatásban. Ezen a területen legfőbb cél azoknak a problémáknak a feltárása és kezelése, amelyek a gyermekek tanulási folyamatát, közösségbe történő beilleszkedését befolyásolják, illetve fontos, hogy azokra mielőbbi hatékony reagálás történjen. A

családgondozó aktívan közreműködik a

jelzőrendszer működésében. Nyári tábor A projekt keretében egyhetes nyári tábort valósítanak meg a gyermekek részére. A tábor célja a motiváció elősegítése, fenntartása, a sikerélményhez juttatás, a


62

gyerek

önbizalmának, önértékelésének, tanulási kedvének növelése, motivációjának fejlődése, erősödése, pozitív megerősítés. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A fejlesztő foglalkozások a gyermekek számára nagyon hasznosak: nő az esélyük az intézményes oktatásba való bekapcsolódásra, motiváltabbá és sikeresebbé válnak az iskolában, csökkennek a gyermekek közötti, az iskolai és a családon belüli konfliktusok, a hospitalizáció hatásai; a gyermekek nyitottabbá válnak, az egyéni kompetenciák fejlődnek, javul a szocializációs szint. A projekt nehézsége, hogy a Befogadó Állomáson jelenleg rendkívül sok gyermek tartózkodik, akik szeretnének részt venni a programban, a fejlesztés azonban egyéni vagy kiscsoportos keretek között hatékonyabb. Mindazonáltal a foglalkozásvezetők tapasztalatainak, rugalmasságának és az eszközök sokszínűségének köszönhetően nagyobb létszámú csoportok (10, esetenként akár 20 fő) fejlesztése is megoldható és hatékony. További nehezítő tényező a gyerekek közötti nagy fluktuáció; sok esetben mire megtörténik a gyerekek állapotfelmérése, a bizalom kiépítése, és megkezdődhetne a hatékony fejlesztés, a gyermekek családjukkal elhagyják a tábort. Szakmai nehézség, hogy a piacon fellelhető nagy mennyiségű fejlesztő eszköz közül megtalálják azokat, amik a gyerekek hátterének (szociális tényezők, kultúra) is megfelelőek, illetve a magyar nyelvi hiányosságok ellenére is hatékonyan használhatók. A projekt további eredménye, hogy a pszichológiai ellátás, egyéni, kiscsoportos pszichoterápiás foglalkozások és a családgondozás megerősíti a szülői kompetenciákat, a szülők hatékonyabban tudják támogatni gyermekeik fejlődését. A szülőkkel való bizalom kiépítésének nagyon szép példája, hogy a program keretein belül megvalósuló egyhetes nyári táborba a szülők – természetes féltés mellett – örömmel és szívesen elengedik gyermekeiket, teljesen a projekt munkatársaira bízva őket. A projekt munkatársai a gyermekeket foglalkoztatók, a családgondozó az iskola és a szülők között is közvetítenek, ami nagy segítség a gyermekek iskolai integrációjában. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A projekt úttörő és hiánypótló; bár több projekt működik sikerrel migráns gyermekek iskolai és tanulási támogatását célozva, kifejezetten széles körű kompetenciafejlesztéssel csak

a

„Szivárvány”

projektben

foglalkoznak.

A

gyermekek

sikeres

kompetenciafejlesztése közvetetten a szülőkre is hat: „Lehet, hogy a gyerek fogja megtanítani

a

szülőt

valami

olyanra,

amivel

majd

jobban

fog

boldogulni”,

megsokszorozva és fenntartva a projekt hatásait. A projekt fenntarthatóságához


63

hozzájárul továbbá az együttműködő partnerekkel (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, közoktatási intézmények, debreceni szervezetek) kialakult jó szakmai viszony. A projekt megvalósítói szerint különösen fontos volna a területen – azaz migráns gyermekek nevelésében, oktatásában – dolgozó szakemberek számára folyamatos szakmai tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, képzések, fórumok szervezése, a folyamatos párbeszéd és kapcsolattartás, kapcsolati

háló kiépítése, működtetése,

valamint az interkulturális pedagógiai program elterjesztése, adaptálása az iskolákban, a multikulturális szemlélet elsajátítása.


64

Egy komplex interkulturális pedagógiai projekt/jó gyakorlat 13. BÁBEL A projekt célja az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskolába (Dobsuli) járó migráns gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítése egy komplex interkulturális pedagógiai projekten keresztül. A „Bábel” projektet az Artemisszió Alapítvány az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskolával (Dobsuli), valamint a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel együttműködésben valósította meg 2009–2011-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatásával. Az Artemisszió Az Artemisszió Alapítvány célja a különböző kulturális, etnikai és társadalmi csoportok közötti párbeszéd és közeledés elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának támogatása. Az alapítvány főleg interkulturális és ifjúsági projektek megvalósításával foglalkozik. Az alapítványról és projektjeiről további információk itt találhatók: http://www.artemisszio.hu/ A Dobsuliról információk itt találhatók: http://www.dobsuli.hu/, a Mérei Intézetről pedig itt: http://www.fovpi.hu/ Milyen szükségletekre reagált a Bábel? – A kontextus: a Dobsuli A Dobsuli tanulói között különösen magas a migráns gyerekek száma. Kezdetben – feltehetően a magyar-angol kéttannyelvű oktatás miatt – főleg magasabb státuszú, például diplomata szülők gyerekei jártak ide, később pedig a bicskei előintegrációs táborból kiköltöző menekült családok is egyre nagyobb számban íratták be gyermekeiket. Ma az iskolába nagyon különböző háttérrel és előélettel rendelkező gyerekek járnak, a K (kéttannyelvű) osztályokba átlagosan öt-hat migráns. A párhuzamos A, E osztályokban nem jellemző a migráns gyerekek jelenléte, ezekbe az osztályokba viszont sok roma tanuló jár. Elmondható, hogy az iskola igazi színes kavalkád a tanulók szocio-ökonómiai és kulturális hátterét, valamint állampolgárságát tekintve is. A migráns gyerekek iskolai beilleszkedése

és

sikeres

tanulmányi

előmenetele

különböző

okok

miatt

(nyelvi

akadályok, kulturális különbségek, traumák, eltérő iskolai előélet, a befogadó osztály kirekesztő viselkedése stb.) nehezített. A program célja olyan komplex, több területen megvalósuló és az iskolai integráció minden szereplőjét (migráns gyerekek, többségi tanulók, pedagógusok, szülők) bevonó program megvalósítása, amely segíti a migráns gyerekek iskolai

(és társadalmi)


beilleszkedését. A

65

továbbiakban

az

Artemisszió

Alapítvány Dobsulival közösen megvalósított tevékenységeit mutatjuk be részletesebben. A Mérei Intézet által megvalósított képzésekről, illetve a Dobsuli által önállóan megvalósított tevékenységekről (magyar mint idegen nyelv módszertani segédlet kidolgozása,

művészeti

tanterv

kidolgozása,

valamint

interkulturális

szakácskönyv

készítése) csak említés szintjén foglalkozunk. Milyen megoldásokat kínált a Bábel? – A projekt elemei, főbb tevékenységei Interkulturális audit A projekt során interkulturális auditot, azaz kutatást végeztek az iskolában. A kutatás során vizsgálták a migráns tanulók iskolai helyzetét (mennyire integráltak, milyen speciális szükségleteik vannak, ezekre milyen pedagógiai megoldások születtek stb.), valamint a kulturális sokszínűség megvalósulását, értékként való megjelenését az iskolában. A kutatásban nemcsak a migráns, hanem a roma és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók helyzetére is figyelmet fordítottak. A kutatás során kérdőívet vettek fel a

migráns gyerekekkel

és szüleikkel, interjút

készítettek a

pedagógusokkal, és

szociometriai felmérést végeztek a migráns gyerekeket fogadó K osztályokban. A projekt eredményeit egy tanulmányban foglalták össze, amit „belső használatra”, az iskola számára készítettek. A tanulmányban kiemelték a pozitívumokat és ajól működő gyakorlatokat, a nehézségek megoldására javaslatokat fogalmaztak meg. A kutatást önkéntesek végezték, akik módszertani segítséget kaptak. Az audit eredményeit egy iskolai konferencia keretén belül bemutatták a pedagógusoknak. Mentorprogram A mentorprogramban 12–20 migráns vagy migráns hátterű tanuló vett részt. A program keretein

belül

a

mentorált

migráns

gyerekek

segítséget

kaptak

a

tanulásban,

tanulásmódszertanban, a házi feladatok megírásában, szükség esetén magyarnyelvtanulásban. A mentorok segítették a szülők és az iskola közötti kapcsolattartást és kommunikációt

is.

A

mentorprogram

kezdetén

az

önkéntes

mentorok

kétnapos

mentorképzésben részesültek, ezután történt a párok kialakítása. A mentorok hetente egy alkalommal találkoztak mentoráltjaikkal, és közösen beszélték meg, hogy miből fog állni a közös munka; így minden gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő segítséget kapott. A program elején a szülőket is tájékoztatták, és engedélyüket kérték a programban való részvételhez. Az egyoldalas tájékoztatót lefordították az érintettek nyelvére, és egy tájékoztató alkalmat is tartottak – erre azonban elég kevés szülő jött el. Az iskolában ezzel egy időben a Református Missziói Központ Menekültmissziója is valósított meg menekült gyerekek számára tanulást és beilleszkedést segítő programot (a projektről részletesen olvashat a tanulmányban); mivel a két program között sok átfedés volt, a két szervezet munkatársai folyamatosan egyeztettek egymással. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

66

mentorok

számára

esetmegbeszéléseket

megoszthatták egymással

tartottak,

ahol

feltehették

kérdéseiket,

tapasztalataikat. A program részeként a mentorok és

mentoráltak számára közös programokat, találkozókat is szerveztek: elmentek együtt a Parlamentbe, a Ludwig Múzeumba, a Sirályban activity délutánt rendeztek. A mentorok a mentori munkáról havi értékelést írtak – bár ezt nem minden mentor teljesítette hiánytalanul –, az év végén pedig éves értékelést. Érzékenyítő foglalkozások A projekt keretében minden felső tagozatos osztályban három 45 perces alkalomból álló foglalkozássorozatot tartottak, amelyek célja a gyerekek nyitottságának erősítése, interkulturális kompetenciájának fejlesztése volt. A tematika kidolgozását az alapítvány munkatársai

végezték,

majd

egy

kétnapos

tréning

keretében

megtanították

az

önkénteseknek, akik a foglalkozássorozatokat tartották. A tematika a következő témák interaktív feldolgozására irányult: kulturális hasonlóságok és különbözőségek feltárása, kulturális szokások megismerése, az identitás fogalmának értelmezése, a kirekesztés témájának feldolgozása, erőszakmentes kommunikáció. A foglalkozássorozatok egész évben zajlottak, megvalósításukban körülbelül 12 önkéntes vett részt. A magasabb létszámú osztályokat két csoportra bontották a hatékonyabb munka érdekében. A projekt keretén belül az iskola pedagógusai 60 órás akkreditált interkulturális továbbképzésen vettek részt. Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei? A mentorprogramot a pedagógusok nagyon pozitívan értékelték, nagy segítséget jelentett mind a migráns gyerekek tanulmányi eredményeinek javításában, mind a szülőkkel való kapcsolattartásban. A program tanulsága, hogy a szülők tájékoztatására és bevonására nagyobb figyelmet kell fordítani. Több szülő-pedagógus-mentor találkozó hozzájárult volna a hatékonyabb tájékoztatáshoz és a sikeresebb megvalósításhoz. A mentorprogram további tanulsága, hogy a gyerekekkel közvetlenül dolgozó szakemberek (osztályfőnök, szaktanárok, pszichológus, családgondozó) és a mentorok szorosabb együttműködése szükséges. Nagyon hasznos, ha minden gyermek részére egyéni fejlesztési tervet készítenek a fent említett valamennyi szakember bevonásával. Fontos tanulság az is, hogy a mentorok – bár sokféle tevékenységet végezhetnek – nem tudnak minden feladatot szakszerűen ellátni. Jelentős iskolai lemaradás esetén külső korrepetitor bevonása, krízishelyzetekben pszichológus, családterapeuta bevonása szükséges. Erre a programban különös figyelmet fordított az alapítvány. A foglalkozássorozaton részt vevő diákok és tanárok visszajelzései pozitívak voltak: olyan témákkal foglalkoztak, amikkel azelőtt nem és amire iskolai keretek között nem nagyon van

lehetőség. A

foglalkozásvezetők a


megtartott

67

foglalkozásokról

értékelést

és

visszajelzést

írtak,

pedagógusokkal,

amit

a

megteremtve

foglalkozástematikákkal a

lehetőséget,

hogy

a

együtt

megosztottak

későbbiekben

önállóan

a is

foglalkozzanak a témával. A foglalkozássorozattal kapcsolatban a legfontosabb tanulság, hogy a 3x45 perc nagyon rövid idő a téma feldolgozására. Szükség lett volna egy bevezető alkalomra, ami az ismerkedésről, a csoportbizalom kialakításáról szól. Ilyen rövid idő alatt jelentős változás a tanulók attitűdjében nem valószínűsíthető. A pedagógusképzés legnagyobb tanulsága, hogy a tanárok rengeteg tapasztalattal, tudással rendelkeznek, azonban nem történik meg ezek megosztása. Ennek érdekében szükség volna belső képzésekre és más fórumokra. Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága A projekt fontos értéke, hogy megvalósításában három olyan szervezet működött együtt, amelyek más-más módon érintettek, más-más terület szakértői. Az Artemisszió és a Dobsuli között különösen szoros szakmai együttműködés és jó kapcsolat alakult ki. Az iskolában hasonló tevékenységet folytató Menekültmisszióval is volt együttműködés. A hatékony

szakmai

megvalósító,

de

munka

egyik

ugyanazon

feltétele,

célért

hogy

dolgozó

a

különböző

szervezeteket

tevékenységeket segítők

szoros

együttműködésben dolgozzanak, megosszák egymással tapasztalataikat, információikat, így egymást erősítve – és nem egymás munkáját kioltva – dolgozzanak. A projekt megvalósításában nagyon sok önkéntes is részt vett, ami a projekt másik fontos hozzáadott értéke. Az önkéntesek komoly szakmai tapasztalatokat szerezhettek. A projekt során nagyon sokféle tevékenység valósult meg, több területen történt jelentős fejlesztés, ezért különösen fontos volna a projekt fenntarthatóságának biztosítása. Ehhez a projekt megvalósítói szerint mindenekelőtt széles körű együttműködésre volna szükség: az iskolai szakemberek, pedagógusok hatékonyabb együttműködése mellett szükséges volna külső szakemberek, illetve civilek, önkéntesek bevonása is. Ideális esetben egy – az iskola alkalmazásában álló – pedagógiai asszisztens felügyelné a folyamatot, és a megvalósult fejlesztések, új tevékenységek folytatásának biztosítása is az ő feladata volna. A projektről bővebb információk itt találhatók: http://www.artemisszio.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Ahir ek-felhivasok&id=409%3Amigrans-tanulok-a-dobsuliban-egy-kiserleti-programtapasztalatai%E2%8C%A9=hu


68

Fókuszcsoportok A kutatás keretében két fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk. Az egyik beszélgetés résztvevői olyan hazai szakértők voltak, akik az interkulturális pedagógia területén tevékenykednek, a másik beszélgetés résztvevői olyan pedagógusok, intézményvezetők voltak, akik olyan közoktatási intézményekben dolgoznak, ahol nagyobb számban vannak jelen migráns vagy migráns hátterű tanulók, így a migráns gyerekek oktatása-nevelése, valamint

iskolai

integrációja

területén

nagyobb

tapasztalattal

rendelkeznek.

A

beszélgetések egyenként körülbelül másfél órásak voltak. A szakértői fókuszcsoport A fókuszcsoportos beszélgetés célja az volt, hogy az interkulturális pedagógia területén tevékenykedő

szakemberek

megismerjék

egymás

tevékenységeit,

azonosítsák

a

kapcsolódási pontokat, továbbá megosszák egymással tapasztalataikat, megvalósított jó gyakorlataikat. A beszélgetés kezdetén a résztvevők részletesen bemutatkoztak, kitértek szakmai hátterükre, tevékenységeikre, szakterületükre. Kádár Judit az Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszékén oktat amerikaikanadai stúdiumokat, és célja, hogy az amerikai és kanadai multikulturális társadalmak működését, az ott megvalósuló interkulturális jó gyakorlatokat hallgatóinak bemutassa, ezek hazai adaptációs lehetőségeit megvitassák, szociális érzékenységüket, társadalmi felelősségvállalásukat identitásválasztása

fejlessze.

Kutatási

Új-Mexikóban.

területe

Beszámolt

róla,

a

több

hogy

az

kultúrájú egri

személyek

főiskolán

több

próbálkozás, kezdeményezés indul a pedagógiai – és interkulturális pedagógiai területen. Torgyik Judit a Kodolányi János Főiskola oktatója „Multikulturális nevelés tanára MA szakon”, melynek hallgatói főképp gyakorló pedagógusok. Fő témája a roma gyerekek oktatása, integrációja, ezzel a 90-es évek végén ő kezdett el foglalkozni. Számos publikációja jelent meg multikulturális nevelés témakörében. Szántó Diána az Artemisszió Alapítvány egyik alapítója, szakmai vezetője, kulturális antropológus. Az Artemisszió Alapítvány tevékenysége nagyon sokrétű, de központjában az interkulturális oktatás-nevelés, gondolkodás, tanulás-, illetve a globális nevelés áll. Az Alapítvány jelenleg megvalósít migránsok társadalmi integrációját elősegítő projektet, illetve

több

globális

nevelés

témájú

projektet

is,

továbbá

akkreditált

tanár

továbbképzéseket hazai és nemzetközi közönségnek is. Diána doktori kutatásának témája a fejlesztési diskurzusok és ideológiák hatása a fogyatékos szervezetek identitás meghatározására Sierra Leonéban.


69

Zatykó Judit kutatóként és gyakorlati szakemberként egyaránt dolgozik a területen. Pályáját a Menedék Egyesület menekülteknek szóló munkaerőpiaci témájú projektben szociális munkásként kezdte, majd több menekültekre és migránsokra irányuló kutatást valósított meg, legutóbb a harmadik országbeli migránsok iskolai beilleszkedését illetően. Jelenleg egy közoktatásban tanuló harmadik országbeli tanulók beilleszkedését segítő mentorprogramban dolgozik. Borbély Nagy Éva „pedagógus és kalandor”. 1996-ban létrehozta az Alapítvány az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért szervezetet (melyről a projektek között részletes leírás található), arra a hiányra reagálva, miszerint az emberi jogok és a béke oktatása nem volt jelen a magyar közoktatásban. Az Alapítvány főleg pedagógusok számára valósított meg képzéseket, konferenciákat, határokon átnyúló együttműködéseket. Az Alapítvány tevékenységén keresztül számos nemzetközi szervezet munkáját ismerték meg, és vettek részt benne, számos jó gyakorlatot adaptáltak és honosítottak meg. Ilyen például a

Stanford

Egyetem

által

kifejlesztett

Komplex

Instrukciós

Program,

melynek

bevezetésén a hejőkeresztúri iskolában nyolc évig dolgoztak, és a program nagyon nagy eredményeket hozott a többnyire hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolában. Jelenleg az ELTE IPPK-n is tanít külsős oktatóként. Medjesi Anna 1999 óta dolgozik a Menedék Egyesületnél, jelenleg projektvezetőként. Kezdetben szociális munkásként dolgozott, és munkájának fontos része volt a menekült családok gyermekeinek iskolai beilleszkedésének segítése, a problémák azonosítása és a megoldások keresése. (Ebben az időszakban elterjedt volt ezeknek a gyerekeknek az iskolai szegregációja.) Végeztek kutatást is a területen, illetve – a pedagógusok eszköztelenségét,

és

a

téma

szinte

teljes

elhanyagolását

látva

–

kidolgoztak

pedagógusok számára egy tájékoztató kiadványt. Az Egyesület munkatársaként számos szakembereknek szóló képzés kidolgozásában, akkreditáltatásában, és szervezésében vett részt. Hosszú ideje tartó munkája során széleskörű szakmai kapcsolatokat épített ki a területen. Bognár Katalin a Menedék Egyesület képzésekért és oktatási projektjeiért felelős programvezetője, szakmai vezető. A Menedék Egyesület számos képzést nyújt egyrészt a különböző szociális szakembereknek, illetve pedagógusoknak, valamint

rendészeti

területen dolgozóknak; rendőröknek és fegyveres biztonsági őröknek. Az Egyesület nagyon fontosnak tartja a bevándorló gyerekek oktatását, integrációját, és több tevékenységet is megvalósít ennek érdekében. Katalin tapasztalata, hogy egyre nagyobb igény van a szakmában arra, hogy ezt a kérdést tudatosan kezeljék, és egyre több motivált pedagógus kér szakmai segítséget az Egyesülettől, valamint a felsőoktatásban is egyre többen érdeklődnek a téma iránt. A Menedék iskolai érzékenyítő programja kapcsán az is egy fontos tapasztalata, hogy a pedagógusok egyre motiváltabbak arra, hogy maguk kísérletezzenek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt a témát a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

70

gyerekekkel feldolgozni. Hangsúlyozza a közös gondolkodás, az együttműködés, valamint a tapasztalatok megosztásának fontosságát. László Zsuzsa a Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” TÁMOP projekt szakmai vezetője, 15 éve valósít meg interkulturális tréningeket. Különösen nagy kihívásnak tekinti a kevésbé motivált pedagógusok bevonását és érzékenyítését, és különös sikernek az ő attitűdjükben elért változásokat. A Menedék TÁMOP projektjében interkulturális

képzési

anyagok

összeállításával,

képzések

akkreditáltatásával

is

foglalkozik. A beszélgetés további célja az interkulturális pedagógia területén megvalósuló jó gyakorlatok gyűjtése, a tapasztalatok megosztása volt. Jó gyakorlatként említették azt Magyarország 16 településén, 16 iskolájában megvalósult komplex iskolai programot (Esélynövelő roma koordinátorok képzése és foglalkoztatása- Ec-Pec Alapítvány), melynek keretében a résztvevő iskolák teljes tantestülete interkulturális képzésen vett részt, továbbá tanárképzésben résztvevő roma származású mentorok foglalkoztak a diákokkal. Az iskola vállalta, hogy a diákok mentorból tanárrá válva visszajöhetnek az iskolájukba tanítani. A mentorok által a családokat is bevonták a projektbe. A projekt tehát a célcsoportot illetően nagyon komplex volt, és hosszú távú perspektívát adott; ezért emelték ki jó gyakorlatként. Egy másik kiemelt jó gyakorlat az egyik résztvevő által is megvalósított, harmadik országbeli migráns tanulók számára működtetett mentorprogram budapesti része volt. (Az Agóra Alapítvány által megvalósított mentorprogram – szegedi részéről – részletes leírás olvasható a projektleírások között.) A jó gyakorlat arra vonatkozik, hogy hogyan adaptáltak egy már sikeresen működő projektet a nagyon eltérő viszonyokra: míg Szegeden a harmadik országbeli migráns gyerekek nagyobb része magyar etnikumú akik

kevésbé

küzdenek

nyelvi

nehézségekkel,

így

a

projekt

leginkább

a

közösségfejlesztésre, közösségépítésre összpontosít - addig Budapesten a bevont diákok nagy többsége kínai származású: a velük és családjukkal való kommunikáció nagyon nehézkes,

és

a

tanulók

iskolai

integrációjának

legnagyobb

kihívása

is

nyelvi

nehézségeikben rejlik. A budapesti projektmegvalósítás erre kínai nyelven tudó mentorok bevonásával, a családokkal való kommunikáció ezáltali erősítésével, illetve a mentorok magyar mint idegen nyelv tanításának módszertani képzésével reagált. A résztvevő beszámolt arról is, hogy számukra nagyon nehezen ment az iskolák, pedagógusok bevonása, sok esetben elzárkóztak az együttműködéstől; a bevont pedagógusok pedig nagyon eltérően értékelik a projektet. (Körülbelül a fele nagyon sikeresnek, a másik fele kevésbé hasznosnak értékeli.) A Menedék Egyesületet képviselő résztvevők tapasztalatai nagyon eltérőek: az általuk indított és megvalósított pedagógus továbbképzésre négyszeres túljelentkezés volt, és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

71

pedagógusok nagyon motiváltak voltak. A képzés záró feladataként prezentációt készítettek arról, hogy a jövőben hogyan látják el iskolájukban az interkulturális vagy migráns specifikus feladatokat, és nagyon konkrét jövőbeli tervek, felelősségvállalás és elhivatottság látszott. Egy másik résztvevő a pedagógusokkal, intézményekkel való hosszú távú együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Bár az egyes képzések, tanulmányutak, konferenciák is hasznosak

lehetnek,

a

valódi

attitűdváltozást,

illetve

az

iskola

oktatási-nevelési

munkájában bekövetkező változást a hosszú távú együttműködés hozhatja meg. Ezért az egy intézményben megvalósított, ám minél komplexebb és hosszabb távú projektek fontosságát hangsúlyozta, illetve az együttműködés fenntartását a projektmegvalósítás után is, az „utánkövetést” és a szakmai konzultáció lehetőségét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nagyon fontos volna a tanárképzésben a sokkal több iskolai gyakorlat biztosítása. Felmerült, hogy a pedagógusok szakmai fejlődéséhez, illetve

az

attitűdváltozáshoz

nagyban

hozzájárul

a

sajátélményű

interkulturális

tapasztalat, így fontos volna a hallgatók, illetve a pedagógusok számára külföldi gyakorlati lehetőség biztosítása. Az Artemisszió Alapítvány által megvalósított jó gyakorlatok közül kettőt emelt ki az alapítvány képviselője, mindkettőnek a komplexitását, különböző szintjeit hangsúlyozva. Az egyik egy interkulturális témájú kiállítás, egy múzeumpedagógiai módszer. Az elkészült kiállítási anyag információt, élményt közvetít; interaktív feldolgozással a közönség számára fontos érzékenyítő hatása van. Ugyanakkor a lényeg a tanulók számára a kiállítási anyag létrehozásának folyamatában rejlik. A folyamatban nagyon sokféle iskolát kapcsoltak össze különböző kulturális és társadalmi háttérrel rendelkező tanulókkal, akik számára a közös munka önmagában nagyon fontos interkulturális tapasztalat

és

tanulás

volt,

főleg,

hogy

a

diákok

designerekkel

és

múzeumpedagógusokkal dolgoztak együtt. A tanulók széleskörű kutatómunkát végeztek saját kultúrájukkal kapcsolatban, miközben kapcsolatot teremtettek szűkebb-tágabb közösségük különböző tagjaival. A másik jó gyakorlatként a Dobsuliban megvalósult Bábel programot említette (a projektről részletes leírás olvasható a projektleírások között), ennek is komplexitását hangsúlyozva: az iskola szinte minden érintett szereplőjére vonatkozóan valósultak meg projekttevékenységek. A beszélgetés során felmerült a pedagógusok motivációjának és elköteleződésének kérdése is.

A résztvevők tapasztalata, hogy sok esetben a pedagógusok túlzott

leterheltsége az oka a szakmai fejlődés és az elköteleződés hiányának. Jellemző, hogy az iskolák – a támogatási források elnyerésének érdekében – párhuzamosan akár több különböző projektet is megvalósítanak, a pedagógusok pedig többlet juttatás vagy időkeret biztosítása nélkül végzik ezeket a plusz feladatokat. Ilyen módon nagyon nehéz


72

az új ismeretek, tapasztalatok befogadása, a valódi szakmai fejlődés, a motiváció fenntartása. Felmerült az is, hogy – mint ahogyan a szociális szakmában is jellemző ez hazánkban – a pedagógiai gyakorlatban is jellemző a krízisorientáltság. Fontos volna egy paradigmaváltás ezen a területen: a prevencióra, a mindennapok hatékonyabb pedagógiai munkájára koncentrálás. A

fókuszcsoport

együttműködés,

résztvevői a

egyetértettek

tapasztalatok

abban,

megosztása

hogy

a

szakmai

elengedhetetlen,

és

összefogás,

megerősítették

szándékukat erre vonatkozóan – akár időszakosan hasonló fókuszcsoportok szervezése által is. Fontos ugyanakkor a szakmai szereplőkön túl a szakpolitikai döntéshozók elérése is a területen,

jól

átgondolt

szakmai

érvrendszerrel,

pontosan

kidolgozott

szakmai

javaslatokkal. A beszélgetés zárásaként tehát olyan javaslatokat fogalmaztak meg a résztvevők,

amik

hosszútávú,

rendszerszintű,

a

szakpolitika

területébe

tartozó

fejlesztésekhez vezethetnek. Ilyen javaslat, hogy a témának kötelező módon és sokkal nagyobb

súllyal

meg

megfogalmazódott

az

kell is,

jelennie

hogy

a

a

tanárképzésben.

felsőoktatásban

dolgozó

Ehhez

kapcsolódva

oktatók

képzését,

továbbképzését is biztosítani kellene – a terület fejlesztésére irányuló pályázatok többsége a közoktatás számára szól. Az Európai Integrációs Alap, illetve az Európai Menekültügyi Alap pályázati forrásaiból évek óta volna lehetőség a felsőoktatási rendszer migránsspecifikus

érzékenyítésére,

fejlesztésére,

ugyanakkor

nagyon

kevés

ilyen

pályázat érkezik be. (Pozitív példaként említették a BME Tolmács- és Fordítóképző Központ

interkulturális

érzékenyítő,

migránsspecifikus

tolmácsképzésre

vonatkozó

pályázatát, amit a felsőoktatási intézmény a civil szereplőkkel együtt valósítana meg.) Fontos volna tehát a felsőoktatási intézmények, illetve a területen nagy tapasztalattal és tudással rendelkező civilek szorosabb együttműködése is. Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a téma bekerüljön a szakmai diskurzusba, és a szakpolitika számára is egyértelművé váljon: ez egy olyan fontos társadalmi kérdés és probléma, ami valódi szakpolitikai támogatottságot kell, hogy élvezzen.

A pedagógus-fókuszcsoport A beszélgetés legfőbb célja a különböző iskolákban működő pedagógiai jó gyakorlatok megismerése, bemutatása, valamint a kihívások és lehetőségek azonosítása és a szakmai tapasztalatcsere intézményét,

volt.

A

kiemelve

beszélgetés annak

kezdetén

migránsspecifikus

vonatkozásait, gyakorlatát. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

minden

73

és

résztvevő

bemutatta

interkulturális

az

pedagógiai

Menyhárt Sándor, a Kőbányai Szent László Általános Iskola intézményvezetője elmondta, hogy iskolájuk 636 tanulójának körülbelül 6-7 százaléka migráns, főleg kínai és vietnami származásúak (ennek legfőbb oka a kínai piacok közelsége). Kezdetben csak néhány migráns tanuló járt ide, de a későbbiekben egyre többen; az iskolának „híre ment” a migráns közösségeken belül, ma már egész Kőbányáról járatják kifejezetten ide gyermekeiket. A migráns tanulók jelenléte, oktatása-nevelése az iskola „profiljává” vált, a sikeres pedagógiai munka érdekében számos ilyen témájú projektet működtetnek, együttműködésben vesznek részt (például a Miskolci Egyetem Együtthaladó programja, az ELTE, a kőbányai pedagógiai szakszolgálat, TÁMOP). Bár az iskola kialakított különböző pedagógiai gyakorlatokat a migráns gyerekek oktatása-nevelése területén (például a gyerekek felmérése, osztályba sorolása, családdal való kapcsolattartás stb.), az intézményvezető azt hangsúlyozza: az iskola célja, hogy a külföldi diákokat „minden tevékenységbe bevonják”. Nem cél kifejezetten a migránsok számára, illetve az interkulturális téma feldolgozására külön projekteket kidolgozni és megvalósítani, hanem a cél az, hogy a migráns gyerekek a magyar gyerekekkel együtt, ugyanazokban a tevékenységekben vegyenek részt, szükség esetén pedig egyéni fejlesztési programot dolgoznak ki számukra. Az intézményvezető elmondása szerint a külföldi diákok beillesztése, beilleszkedése ebben az iskolában nagyon könnyű, hiszen „eminens migránsokról” van szó, akik nagyon motiváltak a tanulásban, és a különböző iskolai tevékenységekben való részvételben (tehetséggondozás, sport, kórus stb.). Berczi Gergely, a Than Károly Ökoiskola magyar mint idegen nyelv tanára szerint iskolájukban is jellemző a távol-keleti származású migráns tanulók jelenléte, de nagyon jellemző emellett a menekült tanulók jelenléte is. Ők a legtöbb esetben kísérő nélküli kiskorúak, családjuk nélkül élnek itt, a fóti Gyermekközpontból érkeznek, amellyel az iskola szoros együttműködésben dolgozik. Az iskola kidolgozott egy interkulturális pedagógiai programot, és ez alapján folytatja oktatói-nevelői munkáját. A (többnyire) kínai és a menekült külföldi tanulók az első évben szegregáltan, egy nyelvi előkészítő osztályba járnak, ahol magas óraszámban tanulják a magyar mint idegen nyelvet, majd az első év végén magyar nyelvi tudásszintjük és motivációjuk alapján sorolják őket osztályokba. Az interjúalany tapasztalata szerint a kínai diákok zárt közösséget alkotnak az iskolán belül is, a menekült diákok pedig sok esetben nagyon kevés iskolai előélettel rendelkeznek (vannak, akik írni-olvasni az anyanyelvükön sem tanultak meg), így az iskolai integrációjuk nagy kihívás. Jagodits Eszter, a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola és Gimnázium pedagógusa szerint a líceumban nem jellemző a migráns tanulók nagyobb számú jelenléte, az iskolába csak néhány migráns hátterű diák jár, főleg másodgenerációsok vagy vegyes házasságból származók. Ugyanakkor az iskolába sok „problémás” fiatal jár, akik esetenként nagyon eltérő szubkultúra képviselői, ami sokszor vezet konfliktusok Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

74

kialakulásához, és jellemző az előítéletesség is. Az iskolában nagyon sokszor dolgoznak projektmódszerrel, és kidolgoztak egy interkulturális kompetenciafejlesztő projektet, amit már több osztályban is sikerrel megvalósítottak. Schaff Viktória, a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa elmondta, hogy iskolájuk kilencedik éve működik. Az iskola azért jött létre, hogy az itt élő kínai

gyerekek számára

biztosítsa a kínai

nyelv tanulásának és a

kultúra

megőrzésének lehetőségét, illetve egy számukra ismerős, biztonságos iskolai közeg legyen. Kezdetben csak kínai és mongol származású gyerekek jártak az iskolába, ma már a magyar tanulók nagyon jelentős számban vannak jelen, és sokan vannak vegyes házasságból származók, más nemzetiségű (orosz, francia, olasz stb.) tanulók is. Első osztályban a gyerekek együtt tanulnak magyarul írni és olvasni, második osztálytól kezdve az alsóbb évfolyamokon a kínai tanulók számára magyar mint idegen nyelv oktatása folyik a magyar órákkal párhuzamosan. Felsőben pedig – az újonnan érkezett külföldi tanulók számára – befogadó osztályok működnek. Ezekben az osztályokban heti 14–17

órában

tanulják

a

magyar

mint

idegen

nyelvet,

és

a

többi

tárgyból

(természettudományos tárgyak, történelem stb.) nem kapnak értékelést. Ahogyan a magyarnyelv-tudásuk fejlődik–minden év vizsgával zárul –, úgy kerülnek át a magyar mint idegen nyelves osztályokba, és kezdik tanulni a tantárgyakat magyarul, és kapnak értékelést. A kínai diákok fluktuációja erős, év közben is folyamatosan vesznek fel diákokat. Kínai származásúakat – az iskola eredeti célkitűzését figyelembe véve – felvételi eljárás és különösebb feltételek nélkül vesznek fel. Az intézmény fenntartója az OMSZI Nonprofit Kft., ebben az évben kifejezetten migránsspecifikus vagy interkulturális pedagógiai témájú projekteket nem valósít meg az iskola. Dudás Rita magyar mint idegen nyelv tanár elmondta, hogy az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola (Dobsuli) körülbelül 450 tanulójából

40-50

migráns

vagy

migráns

hátterű.

Az

iskolába

nagyon

sokféle

nemzetiségű és kulturális hátterű diák jár, menekültek és más migránsok egyaránt. A külföldi gyerekek fogadása, az iskola multikulturális jellege az iskola profiljává vált, számos projektben vesznek részt a témában (Együtthaladó, Világsuli, Bábel), a külföldi gyerekek számára a magyar mint idegen nyelv tanulása biztosított. Juhász Anna szabadidő-szervező elmondta, hogy a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba is járnak migráns tanulók, főleg távol-keleti, de afrikai vagy például szír származásúak is. A migráns vagy migráns hátterű tanulók főleg másodgenerációsok, de az első generációs bevándorló tanulóknál sem jellemzőek a nyelvi nehézségek, mert az iskolába nagyon nagy a túljelentkezés, a felvételi a magyar nyelv magas szintű ismerete nélkül nem teljesíthető. Az iskola komplex készség- és képességfejlesztő programot működtet, amely minden diák számára kötelező, és sok interkulturális elemet is tartalmaz.


75

A beszélgetés folytatásában a résztvevők az iskolájukban zajló interkulturális pedagógiai témájú vagy migránsspecifikus projektekről, kezdeményezésekről beszélgettek. A résztvevő iskolák közül három iskola képviselője (Dobsuli, Berzsenyi és a Kínai-Magyar iskola) is említette, hogy részt vettek a British Council „Világsuli” projektjében. A projekt célja nemzetközi kapcsolatok teremtése és építése a közoktatásban, a kulturális sokszínűség értékének közvetítése, valamint az iskolai inklúzió erősítése. (A projektről részletes leírás olvasható a projektleírások között.) A Berzsenyi Gimnázium képviselője interkulturális projektként, jó gyakorlatként az iskola „Bódvalenke” projektjét említette. A programban a berzsenyis és a bódvalenkei középiskolások építenek kapcsolatot egymással; közös programokat szerveznek (például a Múzeumok Éjszakáján együtt vettek részt a tanulók Budapesten), kölcsönösen meglátogatják

egymást,

a

berzsenyisek

adományt

gyűjtenek.

A

projektben

a

Berzsenyiben a részvétel önkéntes, de a pedagógus kiemelte, hogy a kínai és vietnami tanulók az ilyen programokban nagyon aktívan vesznek részt, „mindig projektvezetők”. Kifejezetten

migrációs

témában,

az

iskolában

az

Odeon

Kft.

valósította

meg

„ColourSchool” projektjét. (Szintén részletesen olvasható a projektleírások között.) Dudás Rita elmondta, hogy a Dobsuliban a néhány évvel ezelőtt megvalósított „Bábel” projekt hozadékaként minden évben megvalósítják a multikulturális délelőttöt. Ezen a délelőttön az iskola közössége a migráns tanulók kultúrájával ismerkedhet különböző bemutatókon, programokon keresztül, a délelőtt „a migráns gyerekeké”. A szülőket is meghívják, akik saját kultúrájuk ételeivel készülnek a programra. Ez a rendezvény nagyszabású, az iskola igazi ünnepe. A Kínai-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola képviselője a „Világsuli” projektet említette interkulturális pedagógiai kezdeményezésként az iskolában, és kiemelte: a projekt hasznos hozadéka, hogy a bevont iskolák továbbra is szívesen működnek együtt. A Zöld Kakas Líceum kidolgozta és számos osztályában megvalósította interkulturális kompetenciafejlesztés projektjét. A projekt gondolata a diákok előítéletes viselkedése okozta kihívások kezelésére fogalmazódott meg, és az iskolában gyakran használt projektmódszer és a speciális tanrend lehetővé tette a projekt megvalósítását. Az interkulturális kompetenciafejlesztés projektben az osztályok három hónapon keresztül heti két napon három órában (azaz heti hat órában) vesznek részt. A projektben három nagyobb blokkban dolgozzák fel a témát (1. önismereti blokk, 2. helyismereti-Budapest blokk, 3. migráció, migránsok Magyarországon blokk). Egy-egy blokkban három héten keresztül különböző foglalkozásokon, programokon vesznek részt a tanulók és dolgozzák fel a témát, majd a lezárult blokk után a tanulók művészeti eszközök segítségével dolgozzák fel a blokkban tanultakat, tapasztalatokat. A művészeti egységek végére létrejön egy művészeti produktum. A résztvevő diákok feladata továbbá, hogy kis csoportban egy interkulturális témát feldolgozzanak és bemutassanak. Ez által a projekt Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

76

által egy olyan téma került be az iskola nevelési profiljába, ami azelőtt nem volt fókuszban. A Than iskola képviselője az iskolában megvalósult „Élő Könyvtár” projektet emelte ki interkulturális

projektként.

(A

kezdeményezésről

készült

film

megtekinthető

itt:

http://www.youtube.com/watch?v=JJ3z2Zjq2zA). A projekt célja az iskola képviselője szerint, hogy a többségi gyerekeket, tanulókat személyes élményeken keresztül érzékenyítse a társadalomból kirekesztett, megbélyegzett, hátrányos helyzetű csoportok elfogadására. Az, hogy a projekt keretén belül a tanulók egy menekült élettörténetével, problémáival, helyzetével és személyével is megismerkedhettek, elősegítheti az iskolába járó menekült tanulókkal való személyes kapcsolatok kialakulását. Jó gyakorlatként említette továbbá, hogy az iskola tanulói kötelező közösségi szolgálatukat a fóti Gyermekközpontban végzik, ahol sok mindent megtudhattak és megtapasztalhattak a menekült gyerekek, fiatalok élethelyzetével kapcsolatban,

kapcsolatok épültek. A

résztvevő diákok nagyon pozitívnak és fontosnak értékelték ezt az élményt. Az iskola továbbá minden évben szervez közös tábort a migráns és a magyar tanulók számára, ahol a rengeteg közös program és élmény lehetőséget teremt a kapcsolatok építésére és a közösségfejlesztésre. A Szent László Általános Iskola igazgatója ismét hangsúlyozta az iskola filozófiáját a migráns

tanulók

oktatásával-nevelésével

kapcsolatban:

az

iskola

nem

működtet

projekteket a különböző hátterű migráns gyerekek integrációját elősegítendő vagy a magyar gyerekek érzékenyítésére, hanem arra törekszik, hogy az iskola programjaiban, tevékenységeiben mindenki, kulturális vagy nemzetiségi hátterére való tekintet nélkül részt vegyen és aktív legyen. Ez vonatkozik a kínai, vietnami, de a roma vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre egyaránt. Az iskola mindennapjaiban ugyanakkor megjelenik a sokszínűség: példának említette, hogy az iskolai „életvitel” óra biztosít lehetőséget arra, hogy a gyerekek megismerjék a más kulturális háttérrel rendelkező társaik szokásait, életmódját stb. A kőbányai iskola igazgatója említette, hogy a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ néhány helyi iskolával együttműködésben kidolgozott egy interkulturális pedagógiai programot, amit az iskola be is épített pedagógiai programjába, és ami más iskolák számára is elérhető, felhasználható. Az intézményekben megvalósuló interkulturális témájú és migránsspecifikus projektek finanszírozási lehetőségeit illetően a résztvevők többféle szempontot említettek. A pályázati források nehézsége egyrészt, hogy egy pályázat megírásához speciális tudás, skillek szükségesek, másrészt, hogy a pályázatok megvalósításához külön humán erőforrásra van szükség, valamint a pályázatmegvalósítás túlzott kötöttségekkel jár. (Mindemellett több intézményben fontos támogatási forrást jelentenek a TÁMOPpályázatok.)

Alternatív megoldást

jelenthet, ha

az

iskolának van

alapítványa a

kezdeményezések támogatására, illetve a diákok is kutatnak fel forrásokat: támogató Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

77

cégeket, szponzorokat keresnek projektötleteik megvalósítására. Bizonyos esetekben az önkormányzat vagy a KLIK is támogat iskolai kezdeményezéseket. Az egyik iskola képviselője említette, hogy a legnagyobb támogatást a szülők adják: az iskolában családi napot szerveztek, ahol a színes programokat ők biztosították, valamint különböző szolgáltatásokat, értékeket lehetett kuponok ellenében vásárolni; a teljes bevételt az iskola alapítványa javára fordították. A

beszélgetés

témájaként

felmerült

a

pedagógusok

bevonhatóságának,

motiválhatóságának, terhelhetőségének kérdése. Az intézményvezető elmondása szerint ez egy rendkívül fontos kérdés: a pedagógusok nagyon alacsony bérért dolgoznak, életszínvonaluk az elmúlt években sokat zuhant, és az egzisztenciális gondok kihatnak a szakmai munkára is. Elmondása szerint a lelkesedés, nyitottság ugyanakkor megvan bennük, és az intézményvezető feladata, hogy az egyenlő mértékű terhelésről, feladatmegosztásról gondoskodjon. Más pedagógusok is elmondták, hogy a legfőbb erőforrást a pedagógusok lelkesedése, szakmai elhivatottsága, a szakma „szeretete” jelenti. Motiváló tényező ugyanakkor az iskolák közötti versenyhelyzet is, az, hogy a „fennmaradásukért küzdenek”. Jellemző a pedagógusok közötti szoros együttműködés, egymás segítése is, ami fontos erőforrás. A beszélgetés zárásaként olyan területeket azonosítottak, ahol fontos hiányosságok, fejlesztési

lehetőségek

merülnek

fel.

Az

egyik ilyen

terület

a

migráns

tanulók

középiskolába való bejutásának nehézsége. A nyelvi nehézségek, illetve az eltérő iskolai előélet miatt a migráns tanulók középiskolába való bejutása nagyon nehézkes, erre semmiféle rendszerszintű megoldás nincs, a nyelvi és egyéb nehézségekből adódó hátrányokat semmilyen módon nem veszik figyelembe. Átfogó szabályozásra volna szükség – például alternatív felvételi eljárás, mondjuk szóbeli felvételi vizsga biztosítása. A Kínai-Magyar iskola ezért is tervezi gimnázium indítását, de felmerült a migráns tanulók számára indított HÍD program lehetősége is mint megoldás. Kialakult gyakorlat, hogy a nyelvi és egyéb hátrányok leküzdése érdekében a migráns tanulókat az életkoruknak nem megfelelő, alsóbb osztályokba sorolják. Ezt a megoldást azonban a szakma nem egyöntetűen támogatja. Fontos

probléma,

hogy

a

pedagógusok

nagy

része

nem

rendelkezik

megfelelő

módszerekkel, eszközökkel a migráns gyerekek tanórai integrációjának megoldására, sokan nem vállalják az ezzel járó többletfeladatokat. Fontos volna a differenciált oktatás megvalósítása, ehhez pedig a szakemberek képzése. Felmerült a korszerű, hatékony magyar mint idegen nyelv tankönyvek szükségessége is. (A jelenleg a piacon fellelhető magyar mint idegen nyelv segédanyagok nem megfelelőek, elavultak, nem veszik figyelembe a kulturális különbségeket.) Problémaként merült fel az is, hogy az új köznevelési törvény és a tantervek sokkal kötöttebbek, szabályozottabbak, sokkal


78

konkrétabb követelményeket tartalmaznak, ami a migráns tanulók számára komoly nehézséget jelenthet. A

beszélgetés

végén

a

résztvevők

megerősítették

szándékukat

együttműködésre, a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztására.


79

a

szakmai

Összegzés A kutatás során tehát 13 szakértői interjút készítettünk az interkulturális pedagógia vagy a migráns gyerekek, tanulók integrációja területén projekteket megvalósító hazai szakemberekkel, illetve két fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk a téma hazai szakértőivel, illetve pedagógusokkal. A kutatás tapasztalatai, illetve a hazai szakértők interjúkban, fókuszcsoportokban elhangzott véleménye alapján az a kép látszik kirajzolódni, hogy bár egyre több projekt és kezdeményezés valósul meg a témában, az interkulturális pedagógiai gyakorlat hazai elterjedése még nem általános és rendszerszintű. A téma hazai szakértői szerint az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy az interkulturális pedagógia, a multikulturális nevelés bekerült a pedagógiai köztudatba és a közbeszédbe: a pedagógusok, szakemberek ismerik a kifejezést, és egyre több esetben találkoznak olyan projektekkel, kezdeményezésekkel, amelyek interkulturális pedagógiai gyakorlatok megvalósítására irányulnak. Ugyanakkor jellemző, hogy a szakmai terminus szűkebb értelmezést nyer a gyakorlatban: a pedagógusok számára sok esetben az eltérő kulturális háttérrel rendelkező tanulók (főleg bevándorlók, illetve a hazai társadalmi sajátosságoknak oktatási-nevelési

megfelelően

a

roma

szükségleteiknek

tanulók)

megfelelő

„felzárkóztatását”,

oktatását

jelenti.

illetve speciális Amennyiben

az

interkulturális nevelés a gyakorlatban tágabb értelmezést nyer és céljává a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés elősegítése válik, sok esetben jellemző, hogy ez „csak” a különböző kultúrákról való ismeretek közvetítését jelenti, sokszor kifejezetten egzoticizáló módon (számos projektben jelenik meg a bevándorló kultúrák bizonyos hagyományos elemeinek, például ételeinek, viseleteinek stb. megismerése anélkül, hogy az interkulturális dimenzió, a saját kultúrára való reflektálás is megjelenne), és kevésbé vagy egyáltalán nem jelenik meg az interkulturális kompetenciafejlesztés, a valódi interkulturális dimenzió. Hazánkban – ahogyan azt már a bevezetőben említettük – a migráns gyermekek jelenléte a közoktatásban – európai összehasonlításban – nem jelentős, és a migráns gyermekek nagyobb része magyar etnikumú, magyar anyanyelvű tanuló. A migráns gyerekek nagyobb része (kb. 60 százaléka) Budapesten él és jár iskolába. Budapesten jellemző, hogy néhány iskolában a migráns gyerekek fogadása, oktatása-nevelése és az iskola befogadó jellegének erősítése az intézmény profijává vált; ezekben az iskolákban számos projekt, illetve program, kezdeményezés valósul meg a migráns gyerekek iskolai integrációját elősegítendő. Az Európai Unió integrációs politikájának köszönhetően Magyarországon is rendelkezésre állnak források a migránsok (köztük a migráns tanulók, gyerekek) integrációját elősegítő projektek megvalósítására. A Menedék Egyesület profilja, tevékenysége miatt kutatásunk fókuszában is részben ezek a projektek állnak. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

80

kutatás tapasztalatai alapján itt is jellemző, hogy a projektek egy-egy speciális területen, sok

esetben

egymástól

függetlenül

valósulnak

meg;

az

átfogó,

rendszerszintű

megoldások száma alacsony. Az interkulturális pedagógiai célok megvalósítására, illetve a migráns gyerekek integrációjára irányuló pedagógiai gyakorlatok tehát tapasztalataink szerint inkább projekt alapon, projektfinanszírozással működnek, sok esetben civil szervezetek

megvalósításával

az

oktatási

intézményeken

belül

vagy

velük

együttműködésben. Ez általában határozott idejű, egy-két évre szóló támogatást jelent (ugyanakkor jellemző, hogy a sikeres projektek újra és újra pályázatot nyernek, így hosszabb ideig működnek), ez a fajta finanszírozási mód pedig nagyon megnehezíti a projektek fenntarthatóságát. A számos helyi szinten megvalósuló jó gyakorlat és kezdeményezés mellett – ahogyan említettük – sokan hiányolják az átfogó, rendszerszintű megoldásokat. Az egyik legnagyobb problémaként az interjúalanyok közül többen a felsőoktatást, azon belül is a tanárképzést említették: az interkulturális pedagógia ma nem jelenik meg a tanárképzési curriculumban kötelező tárgyként. Bár – Európában szinte egyedülálló módon – az ELTEn működő Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ által intézményesült a magyar felsőoktatásban a szakemberképzés, ez kevés hallgatót érint, és nem pótolja a téma tanárképzésben jelen lévő hiányát. Fontos volna, hogy a pedagógus végzettség megszerzéséhez

szükséges

legyen

az

interkulturális

pedagógiai

elvekkel

és

gyakorlatokkal való megismerkedés, ezáltal válna biztosítottá a téma megjelenése az oktatási intézményekben is. A szakemberek – pedagógusok, illetve más szakemberek – képzésének (módszertani, kompetenciafejlesztés

stb.),

továbbképzésének

szükségességét,

illetve

a

szakmai

kapcsolatok, hálózatok, együttműködések építését és a tapasztalatcserét, szakmai fórumok létrejöttét és működtetését nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez szinte minden szakértői interjú, illetve a fókuszcsoportos beszélgetések során is igényként merült fel. Hangsúlyosan

jelent

meg

az

is

–

mind

a

pedagógusok,

mind

a

civilek,

projektmegvalósítók részéről –, hogy az amúgy is rendkívül leterhelt pedagógusok motivációjához szükséges a továbbképzések, többletfeladatok számára a többletidő, illetve

bizonyos

elkötelezettsége

esetekben is

többletjuttatás

meghatározó

ebből

biztosítása

a

is.

szempontból,

Az

intézményvezetők

többen

említették

az

intézményvezetők képzésének szükségességét is. A kutatás további tapasztalata, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése és erősítése, a nemzetközi együttműködés az oktatásfejlesztés fontos eszköze lehet. Bár a vizsgált hazai projektek közül csak kettő volt, ami kifejezetten nemzetközi együttműködésen alapult (Világsuli, Angliai tanulmányút), az Európai Unión belül az ilyen projektek támogatása és megvalósulása jelentős. A nemzetközi együttműködés lehetősége

– a vele járó

kapcsolatépítés, utazás, tapasztalatcsere stb. – vonzó és motiváló a pedagógusok, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

81

szakemberek számára. A helyi társadalom jellegzetességeiből eredő problémák és kihívások (például bizonyos csoportok társadalmi kirekesztettsége stb.) megoldása szempontjából sokszor hasznos és izgalmas a hasonló jellegű, mégis más problémák megismerése

(amiben

a

szakember

kevésbé

érintett

és

képes

az

objektívebb

megítélésre), illetve a nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok megismerése. A bemutatott jó gyakorlatok közül is van olyan, ami egy külföldön elterjedt és sikeres módszer hazai adaptációján alapul (Persona Doll), itt azonban nagyon fontos a helyi társadalmi viszonyokat, illetve a szakmai tapasztalatokat, viszonyokat tekintetbe vevő adaptációs folyamat. További tapasztalat – és ez főleg a konkrét projekmegvalósításnál, a szakértői interjúk során merült fel –, hogy a sikeres projektek, kezdeményezések megvalósításához szükséges a tágabb környezet; a szülők, más szakemberek, továbbá a helyi társadalom bevonása

is.

A

szülőkkel

való

kommunikációra,

tájékoztatásukra,

véleményük,

tapasztalataik beépítésére érdemes külön figyelmet fordítani, akárcsak a diákok nagyon aktív bevonására a projektmegvalósításba. A „diákok hangjának” erősítése, az iskolai inklúzió megvalósítására való törekvés az interkulturális pedagógiai célokkal összhangban áll. A kutatás során kirajzolódott, hogy – főleg az internetnek köszönhetően – nagyon sok forrás,

szakmai

anyag,

projektmegvalósítók

széles

körű

rendelkezésére.

tájékozódási Egy

projekt

lehetőség

áll

a

szakemberek,

fenntarthatósága,

illetve

a

hatékonysághoz szükséges szakmai tapasztalatcsere biztosítása érdekében hasznos, ha a projektek, kezdeményezések online felületen közzéteszik a projekttel kapcsolatos információkat, szakmai anyagokat. A vizsgált projektek – illetve ismereteink szerint az egyéb, bevándorlókkal kapcsolatos programok, kezdeményezések – nagyobb része a fővárosban valósul meg. Bár a Magyarországon élő migránsok többsége is itt él, fontos volna, hogy a többségi társadalmat érzékenyítő, az interkulturális nevelés általános céljait megvalósító projektek vidékre is eljussanak. Ezért jó gyakorlat a projektmegvalósításban a vidéki célcsoport elérése. Több, a kutatásban vizsgált projekt megvalósításában jelentős szerepet játszottak az önkéntesek. Ez fontos jó gyakorlat, szükséges azonban, hogy az önkéntesek képzésére, mentorálására,

esetleges

szuperviziójára

külön

figyelmet

fordítsanak.

A

vizsgált

projektek esetében viszont kevés példát láttunk arra, hogy az önkéntesek az érintett csoportok képviselői (migránsok, menekültek) lettek volna. Ez tovább növelné a projektek hatékonyságát, illetve a bevándorlók társadalmi integrációját, elfogadását. A kutatás tapasztalatai szerint a projektek hatékonyságát, sikerességét növeli az is, ha a projektmegvalósítás

előtt

lehetőség

van

részletes

problémafeltérképezésre,

igényfelmérésre, jó esetben pilot program indítására és a tapasztalatok beépítésére. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

82

(Mégis, a pilot programok indítását a támogatási keretek sokszor nem teszik lehetővé.) Növeli a projektek szakmai hatékonyságát az is, ha már működő jó gyakorlat adaptációjára, folytatására, kiterjesztésére épül a projekt, különösen, ha a megvalósítók között aktív szakmai együttműködés, tapasztalatcsere zajlik. A projektek értékelése nagyon fontos eleme a projektmegvalósításnak. A jó gyakorlatokat megvalósító hazai szakemberekkel

készített

interjúk

során

kértük,

hogy

értékeljék

projektjeiket,

azonosítsák sikereiket és nehézségeiket, illetve, ha tudják, értékeljék a projekteket a célcsoport, illetve a szakma szemszögéből is. Általában elmondható, hogy bár a belső értékelésre nagy figyelmet fordítanak a megvalósítók, a tapasztalatok beépítése folyamatos, külső – független szakértői – értékelés nem történik. Nagyon sok interjúban szóba került – különösen a szakembereket, illetve a többségi társadalmat érzékenyítő projektek esetében – az attitűdváltozás kérdése. A legtöbb esetben nincsenek eszközök az attitűdváltozás mérésére, a projekt valódi hatékonysága így kérdéses, „bizonytalan” a megvalósítók számára is. Sokan fejezték ki azt is, hogy a valódi attitűdváltozás, vagy éppen paradigmaváltás létrejöttéhez hosszabb és állandó folyamat szükséges, a projektalapú,

egy-két

éves,

szempontból

hatékonyak

néhány

lehetnek

tevékenységre és

elindíthatnak

épülő

projektek

változásokat

–

–

bár

nem

sok nagy

valószínűséggel eredményeznek attitűdváltozást. Fontos volna tehát, ha az interkulturális nevelés célkitűzéseinek megvalósítására, illetve a migráns tanulók integrációjára irányuló kezdeményezések nem – csak – projekt alapon, néhány éves ciklusokban, bizonytalan finanszírozási háttérrel működnének, hanem rendszerszinten: a pedagógusképzés és a közoktatási keretek átalakításával. Fontos volna továbbá az attitűdváltozás mérésére nagyobb figyelmet fordítani. Mindazonáltal a vizsgált és sikeresen megvalósított projektek biztatóak: számos eszköz, módszer és lelkes, képzett szakember már rendelkezésre áll.


83

II. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Európában Bevezetés Az interkulturális nevelés definíciója természetesen nemcsak a magyar szakmai közegben sokféle, hanem nemzetközi szinten is, az elmúlt évtizedben számos nemzetközi tanulmány jelent meg kifejezetten ebben a témában 6. Az Európai Tanács „Fehér Könyv a kultúrák közötti párbeszédről” kiadványa is részleteiben feltérképezi a témát, egyfajta alapot kínálva az interkulturális neveléssel foglalkozó európai szervezeteknek 7. Jelen kutatás nemzetközi részének előkészítésében az interkulturális nevelést egy olyan formális/nem formális tevékenységként definiáltuk, amelynek célja, hogy felkészítse mind a többségi társadalomhoz, mind bevándorló vagy bármely kisebbséghez tartozó gyereket vagy felnőttet egy kulturálisan sokszínű társadalomban való kiegyensúlyozott élethez, az interkulturális kompetencia növelésével, az esélyegyenlőség maximális biztosításával, valamint a rasszizmus és intolerancia háttérbe szorításával. Az interkulturális pedagógia különféle területeken jelenik meg Európában, azonban az ezzel foglalkozó projektek alapvetően általában három fő területre fókuszálnak: a migráns gyerekek, a roma/traveller gyerekek, valamint a munkavállaló külföldi szülők gyerekeinek oktatására. Bár a kutatás elsősorban a migráns gyerekekkel kapcsolatos szervezetekre és projektekre koncentrált, nem zártuk ki azokat a programokat sem, amelyek csak a roma/traveller gyerekek oktatásával foglalkoznak, főként mivel a két célcsoport gyakran ugyanazon problémával küzd, és a velük foglalkozó pedagógusoknak is hasonló a módszertani eszköztára. Kutatási módszertani háttér A kutatás nemzetközi részének legfontosabb célja az volt, hogy az interkulturális pedagógia terén fellelhető európai gyakorlatokat feltérképezze, így a tanulmány célcsoportját

képező

pedagógusok

részletesebben

megismerhetik

azokat,

illetve

beemelhetik, ötvözhetik saját gyakorlataikkal, növelve módszertanuk hatékonyságát. Ennek megfelelően először egy széles körű európai adatbázis összeállítását végeztük el, amit egy online kiküldött kérdőív elkészítése, kiküldése, majd az adatok elemzése követett.

Portera, Agostino (2008): Intercultural education in Europe: epistemological and semantic aspects. In: Intercultural Education. Vol. 19. No. 6: 481-491. Palaiologou, Nektaria and Dietz, Gunther (2012): Mapping the Broad Field of Multicultural and Intercultural Education Worldwide: Towards the Development of a New Citizen. Cambridge Scholar Publishing, Newcastle upon Tyne. 6

7

http://www.europatanacs.hu/pdf/FeherKonyv-WhitePaper_onInterculturalDialogue_magyarul.pdf


84

Adatbázis összeállítása Elsőként összeállítottuk azon európai

szervezetek listáját,

amelyek interkulturális

pedagógia terén tevékenykednek, és lehetőleg egy olyan jó gyakorlattal is rendelkeznek, amelyet

érdemesnek

tartanak megosztani

a

szakmai

közönséggel. Az

adatbázis

összeállításának módszertani hátterét úgynevezett „desktop research” adta, ennek megfelelően minden olyan szervezetet és programot megpróbáltunk összegyűjteni, amelyek az interkulturális nevelés területén tevékenykednek. A célunk az volt, hogy az Európai Unió minden tagállamából (természetesen annak méretétől függően) minimum 20-30 szervezet legyen minden ország listáján. Az adatgyűjtés során nemcsak a világhálón angol nyelven fellelhető szervezetekre és programokra koncentráltunk, hanem törekedtünk a csak saját anyanyelvükön szereplő szervezetek feltérképezésre is. A kész adatbázis

több

ernyőszervezeteket,

mint

500

szervezet

hálózatokat,

amelyek

listáját nem

tartalmazza,

köthetők

egy-egy

valamint

olyan

országhoz.

Az

adatbázisban 2/3 arányban nyugat-európai országok szervezetei találhatók, a maradék 1/3 pedig Közép- és Kelet-Európa szervezeteit foglalja magában. Azt gondoljuk, hogy maga ez a nagy elemszámú lista egy olyan hiánypótló dokumentum, amely tudomásunk szerint még nem szerepel egy nyilvános adatbázisban sem. Kérdőív összeállítása A kérdőív összeállításában több szempont vezérelt minket. Egyrészt fel kívántuk térképezni azokat a szervezeteket, amelyek tevékenységének körében szerepel az interkulturális pedagógia gyakorlata. Másrészt pedig olyan konkrét jó gyakorlatok összegyűjtése volt a cél, amelyek az interkulturális pedagógia terén születtek, és hasznosak lehetnek a hazai pedagógustársadalomnak, különös figyelemmel a migráns tanulókkal kapcsolatos programokra. A fenti okokból a kérdőív két különálló egységből állt: az első részben kizárólag a szervezetek működési tevékenységéről kérdeztünk, a második részben pedig a szervezetek által megvalósított interkulturális projektek feltérképezése volt a cél. Az online kérdőív eredményeinek értékelése Az adatlapot 58 szervezet töltötte ki. Az általános szervezeti információkon túl 45 szervezet adott meg információkat egy-egy konkrét interkulturális projektről is. Mivel nem minden szervezet rendelkezett aktuális projekttel, nem zártuk el őket a válaszadás lehetőségétől, hiszen a szervezetek struktúrája és feladatköre is értékes információ volt a kutatás szempontjából.


85

Interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek A kérdőív első felében az interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek feltérképezése volt a célunk, amit a legalapvetőbb adatok megkérdezésével kezdtünk. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen országot képviselnek a válaszadó szervezetek. A szervezetek országok szerinti megoszlása az alábbi:

8 7 6 5 4 3 2 1 0

7

7 6 5

5 4

4 3 2

2

2

2

2

2 1

1

1

1

1

g a g g ó g g a g g ia g ia ia ia g ág zág ni um á li zá vé g ysá zá á n rszá rszá zov szá vén r szá lgár rsz zá rszá á g s s s gi s l r r r l r D r u o o to lo or lo Ro m e to éd o Kos tto ro No rá go Bu Be ort e vá ncia asz o sz Ki Sz ör ö yo ya v P r m L t n l r g S a a ül G O O Ho Fra Né M Sp es y g E

3 szervezet az Európai Gazdasági Térségen kívüli országot képvisel, további 15 szervezet az elmúlt tíz évben csatlakozott EU-tagállamokból származik. A többi 40 szervezet régebbi EU-tagállam és Norvégia képviselője. A legtöbben (7-7 szervezet) Belgiumból és Portugáliából válaszoltak a megkeresésünkre, mely két ország híresen sok interkulturális programot valósít meg migráns témában,

őket rögtön Magyarország követi, ez

valószínűleg nem az interkulturális programok nagy számának, hanem a kutató team ismeretségének, kapcsolati hálójának köszönhető. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen működési formájú szervezetek keltik életre az európai interkulturális nevelési projekteket. Az elvégzett elemzés tükrében a szervezetek működési forma szerint az alábbi megoszlást mutatják:


86

7% 3% 7% Non-profit szervezet Közintézmény Jótékonysági szervezet 57%

Vállalkozás/gazdasági társaság

26%

Egyéb

A szervezetek több mint fele (57%) non-profit szervezet, további egynegyede (26%) állami vagy önkormányzati fenntartású közintézmény. A fennmaradó 17% nagy része (7%) jótékonysági szervezet, a maradék pedig vállalkozás vagy az egyéb kategóriába tartozik. Úgy tűnik tehát, hogy alapvetően kevés vállalkozás, gazdasági társaság tűzi zászlajára az interkulturális oktatást-nevelést, aminek oka feltételezhetően az, hogy ezeknek a képzéseknek, programoknak nincs magas piaci értékük. A

fentiek

kiegészítéseként

azt

néztük

meg,

hogy

milyen

típusú

szervezetek

tevékenykednek a témában. Az eredmények szerint a szervezetek közül 31 (53%) oktatással, képzéssel (is) foglalkozik, a szervezetek teljes tevékenységstruktúrája az alábbi képet mutatja:


87

Az oktatási, különösen a köz- és felsőoktatási formákon kívüli oktatási tevékenység dominanciája egyértelmű a vizsgált szervezetek körében. Erőteljes még a különféle szolgáltatások nyújtása, ez részben önálló profilként, részben oktatási, kutatási vagy érdek-képviseleti

tevékenységeket

kiegészítve

jelenik

meg.

Figyelemre

méltó

a

felsőoktatási intézmények alacsony aránya. A szervezetek működési szintjét is fontosnak tartottuk feltérképezni. Az adatok szerint a nemzetközi tevékenység jelenik meg a leghangsúlyosabban, a szervezetek kétharmada (67%) működtet valamilyen nemzetközi programot. A szervezetek több mint fele (53%) nemzeti szinten (is) tevékenykedik, regionálisan 36, helyi szinten 40 százalékuk működik. 12 szervezet (21%) mind a négy szinten, 10 szervezet (17%) csak nemzetközi szinten tevékenykedik. Úgy tűnik tehát, hogy a lekérdezett szervezetek körében nagymértékű

a

nemzetközi

együttműködés.

Ez

részben

valószínűleg

annak

is

köszönhető, hogy (egy későbbi táblázat adatait előrehozva) a szervezetek jelentős százaléka EU-s források felhasználásával hajtja végre a projektjeit, mely források előnyben részesítik a nemzetközi együttműködést. Csak helyi szinten működő szervezet nem töltötte ki a kérdőívet, ami szintén azt bizonyítja, hogy az interkulturális nevelés tevékenysége vonzza magával a partnerséget nemzeti, illetve nemzetközi szinten. A tevékenységi szintek szerinti megoszlást a következő ábra szemlélteti:

A s ze rv e ze te k te v é k e ny s é g i s zintje (tö b b v á la s zle he tő s é g is v o lt) 80,0% 67,2%

70,0% 60,0%

53,4%

50,0% 40,0%

39,7%

36,2%

30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Helyi

Regionális

Nemzeti

Nemzetközi

Az egyik legérdekesebb kérdés annak vizsgálata, hogy kik a válaszadó szervezetek célcsoportjai. A kiértékelt adatok szerint a legtöbb szervezet vegyes profilú, több – az Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

88

interkulturális oktatás-nevelés szempontjából releváns – célcsoporttal is dolgozik. A kérdőívben összesen 10 lehetséges célcsoportra kérdeztünk rá, azt, hogy a vizsgált szervezetek mekkora hányada foglalkozik egyikkel vagy másikkal, a következő ábra szemlélteti. A szervezeteknek lehetőségük volt egyéb célcsoportokat is megnevezni, közel 50 százalékuk élt is ezzel a lehetőséggel, ők az időseket, kutatókat, művészeket, kulturális menedzsereket, aktivistákat, szakpolitikusokat, sőt akár a teljes lakosságot is említették.

A v izs g á lt s ze rv e ze te k fő c é lc s o p o rtja i (tö b b v á la s z is le he ts é g e s v o lt) 57%

60,0%

53%

52%

50,0%

41%

38%

40,0%

28%

30,0%

24%

20,0%

19%

17%

16%

10,0% 0,0% F

A

k ek ló ég or s d b án eb ev is k B i ka ni t E

k lo ta ia

vizsgált

ok ár n Ta

szervezetek

kisebbségekkel

G

k ke re e y

k k k k lő ge rő ge é é é é l ss kk bs ka zö dé eb ék ö e t s i k k en ya k, og éb ,m rto y F k o Eg l te op kü cs e i s en l lá M Va N

leggyakrabban

foglalkoznak.

ők

fiatalokkal,

Számottevő

még

a

pedagógusokkal

bevándorlókkal

és

és

etnikai

gyerekekkel

foglalkozó szervezetek aránya. Meglepően magas a pedagógusok aránya, ami pozitív képet fest a jövőről a kérdezett országokban, hiszen a pedagógusok munkájának van az egyik legmagasabb multiplikátor hatása. Minden pedagógus, aki részesül akár egy interkulturális projektben, akár egy interkulturális képzésben, azonnal és valószínűleg hosszú távon nagyszámú diákkal tudja felhasználni ezt a kompetenciáját, átadni szerzett tudását. A szervezetek célcsoportjaikat különféle tevékenységeken, szolgáltatásokon keresztül érik el. Összesen 12 lehetséges tevékenységre kérdeztünk rá, a vizsgált szervezetek eltérő arányban foglalkoznak ezekkel. A megoszlást a következő ábra szemlélteti.


89

A s ze rv e ze te k te v é k e ny s é g e i, s zo lg á lta tá s a i 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

79% 69%

62%

59%

55%

47% 35%

28%

26%

22%

14%

12%

s g t s s s ó k ció ás in le lé ció té íté ci ok íté d íja n e á e z y á iá p k a d s m v é s n i i k d r l é i s a e n t v e r e b c T jle n ö un ék za M ép zt fe og pu ná s, z ó k r m s s l r , a á k p m É T e i it á ,ö at ás Há rd ko kt gy at ac ás , t t É ü p O a g ia Ku Ka og sé éd z m M és Tá Eg

Az eddigi adatok alapján nem meglepő, hogy az oktatás-nevelés és a tréning volt a két leggyakoribb tevékenység, mindössze 7 szervezet nyilatkozott úgy, hogy egyikkel sem foglalkozik. Számottevő még az érzékenyítő programokkal, hálózatépítéssel, valamint a kutatással, publikációval foglalkozó szervezetek aránya. A legkevésbé a támogatások nyújtása és az ösztöndíjprogramok szerepelnek a vizsgált szervezetek repertoárjában. A szervezetek közel 90 százaléka fizetett alkalmazott(akk)al dolgozik. Mindössze 6 szervezet nyilatkozott úgy, hogy nincs fizetett munkatársa. A többség kis szervezetnek minősül, a legfeljebb 15 főt foglalkoztatók aránya 50 százalék fölött van. Jelentős (22%) ugyanakkor a 100 főnél több alkalmazottal dolgozó szervezetek aránya is. Érdekes adat ez, mert azt jelzi, hogy a mini- és a makroszervezetek foglalkoznak leginkább interkulturális programokkal, azaz valószínűleg az érem egyik oldalán kis szervezetek helyi tevékenységeket folytatnak, a másik oldalán pedig nagyobb szervezetek többéves, partnerségre alapuló projekteket bonyolítanak le. Természetesen a két véglet között is léteznek szervezetek, az érdekes inkább ezen szervezetek kisebb aránya. A megoszlást a következő ábra mutatja.


90

H á ny te lje s á llá s ú (v a g y a zza l e g y e né rté k ű ré s zmunk a id ő s ) munk a tá rs a v a n a s ze rv e ze tne k ?

10% 22% nincs 1-5 6-15 33%

9%

16-50 51-100 több mint 100

12% 14%

Önkénteseket a fizetett alkalmazottaknál kisebb arányban és létszámban foglalkoztatnak a vizsgált szervezetek. A szervezetek egyötöde egyetlen önkéntest sem foglalkoztat, további egyharmaduk pedig legfeljebb ötöt. Ez egy érdekes, és nem egyértelműen biztató adat, különösen, ha az EU-s források magas szintű felhasználását nézzük, hiszen az önkéntes munkát szinte a legtöbb pályázati forma előnyben részesíti, támogatja.

H á ny ö nk é nte s s e g íti a s ze rv e ze t munk á já t?

12% 22% 7%

egy sem 1-5

7%

6-15 16-50 51-100 több mint 100

19% 33%


91

A szervezetek kétharmada (66%) foglalkoztat olyan munkatársat vagy önkéntest, aki egyben

a

szervezet

tevékenysége

célcsoportjának

képviselője.

Ez

kedvező

kép,

ugyanakkor ezt a számot még lehetne növelni, hiszen a célcsoport bevonása a projektmegvalósításba szinte elengedhetetlen feltétele a sikeres megvalósításnak. A következő ábra a szervezetek működését finanszírozó főbb forrásokat szemlélteti. A szervezetek kétharmada (66%) összetett finanszírozási struktúrával bír, egyharmaduk csak egyféle forrásból finanszírozza működését. A domináns finanszírozási források az EU-s és kormányzati források, valamint a szervezetek saját bevételei (megtakarítások, szolgáltatási díjak, tagdíjak stb.). Mindössze két szervezet van, amely nem részesül e három forrás valamelyikéből, ezek magánadományokból működnek. Azt a hipotézist tehát, hogy az interkulturális nevelési programok nagy része támogatás alapon működik, egyértelműen bizonyítják a kiértékelt adatok.

A s ze rv e ze te k fő fina ns zíro zá s i fo rrá s a i 60,0%

52%

50,0%

48%

48%

40,0% 28%

30,0%

24%

21%

20,0%

Önkormányzati források

Magánadományok

Nemzetközi alapítványok

Saját források (megtakarítás, bevétel)

EU források

0,0%

Kormányzati források

10,0%

Interkulturális nevelési projektek/jó gyakorlatok A kérdőív második felében azt kértük a válaszadóktól, hogy jelöljenek ki a szervezetük működési köréből egy interkulturális neveléssel kapcsolatos projektet, amit érdemesnek tartanak egy „jó gyakorlatokat” felmérő kutatáshoz, és csak ennek a projektnek a kapcsán válaszoljanak a kérdésekre. A projektek fő célcsoportjainak megoszlása jelentős hasonlóságot mutat a szervezetek általános célcsoportjaival, de az etnikai kisebbségek, bevándorlók és menekültek Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3. Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272 E-mail: [email protected]

92

lényegesen hangsúlyosabban vannak jelen az interkulturális projektek célcsoportjaiban, mint a szervezetek általános célcsoportjaiban. Igaz ez akkor is, ha csupán azt a 45 szervezetet vizsgáljuk, amely közölt adatokat egy általa megvalósított interkulturális projektről. E szervezetek 62 százaléka jelölte meg fő célcsoportként e három célcsoport valamelyikét

(vagy

akár

mindhármat),

ugyanakkor

az

általuk

megvalósított

interkulturális projektek 80 százaléka ezen csoportokat célozza. A hangsúlyeltolódás származhat

abból,

hogy

az

interkulturális

projektek

célcsoportjai

nagyobb

valószínűséggel kerülnek ki e három kategória valamelyikéből, és több szervezet – az elérhető támogatások miatt vagy stratégiai megfontolásból – akkor is szolgáltat e csoportok felé, ha egyébként nem tekinti őket tevékenysége fő célcsoportjának.

Az inte rk ulturá lis p ro je k te k c é lc s o p o rtja i 70,0%

62% 56%

60,0%

56% 49%

50,0%

40%

40,0%

31%

29%

30,0%

27%

22%

20,0%

18%

10,0% 0,0%

k ai ik n Et

is

ek ég s b eb

k ló or d n vá Be

ok al at i F

ok ár n Ta

G

ek ek r ye

m k, l te ü ek en m

k rő ké k é ed en

N

ők

k, rto o p so is c l lá Va

k ge sé s zö kö

k ek lő ég lé s a b kk eb té is a k gy b yé Fo g E

A projektek leggyakrabban a bevándorlók társadalmi befogadásával, az interkulturális párbeszéddel

és

az

interkulturális

oktatás-neveléssel

foglalkoznak.

A

lehetséges

tevékenységi területek gyakoriságát a vizsgált projektek között a következő ábra mutatja.


93

A p ro je k te k fó k us za (p ro je k te nk é nt le g fe lje b b há ro m) 50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0%

43%

43% 39% 30%

25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

27%

25% 20%

18% 11% 7% 2%

2%

2%

l ja s d rc s m s ió ró sa sa és és té éd lá zé ra ha el el zé nz ok dá dá sz sz u s i g z v p e g a a e e n e l n e é g ro a b ke m jo rb le ej og rk -p fo vt ,n ár di si el us af ef pá ia el ná ás be is tá ci a kt ip y l c i i t a ib i is l z a n á n l f t N T ta ö r m m a n te ób rá ok al al ok sk l tu er of ko tu pe ol is ad ad s l lá ku ás ul en i l m t r T l s s a j k x á o r r r r ú V te k , rá tá tá te in ltu ny tu is us k In k ul ió ek ál m ku ló o r k c g r r z i r u á é o te lt te am sz bs In rm nd In ku gr as fo eb vá er ro n R t s I e i p B In k ci b ia yé -p g ő E er ka un M

A projektek főbb tevékenységeinek leírásához módszertani okokból nyitott kérdést használtunk, mert nem akartuk befolyásolni a válaszadókat a tevékenységek körének behatárolásával. A válaszok elemzésekor több vonal rajzolódott ki, összesen hat olyan csoportot tudtunk kialakítani, amelyek mentén a legtöbbször felsorolt tevékenységek vizsgálhatók. Ez a hat irányvonal a következő: 1. A fogadó ország nyelvi képzése migráns gyerekeknek formális/nem formális keretekben, illetve a szaktanárok továbbképzése nyelvoktatás témában. 2. Integrációs programok migráns gyerekeknek, tábor, iskolán kívüli programok, mentorálás, kulturális iskolai programok, integrációs program szülőknek. 3.

Interkulturális tematikájú tanárképzés, tréning, oktatófilmek, kiadványok a pedagógusoknak.

4. Művészeti, kulturális projektek, filmek, színház, fesztiválok gyerekeknek, illetve iskoláskorú fiataloknak. 5. Interkulturális neveléssel összefüggő kutatások, konferenciák, valamint ezzel szoros

összefüggésben

az

érdekérvényesítés

fejlesztése

az

interkulturális

pedagógiával foglalkozó szervezeteknek. 6.

A szektorok közötti együttműködés segítése, érdekérvényesítés, szakpolitikai fejlesztés.


94

A fentiek tükrében látszik tehát, hogy elsősorban konkrét tevékenységekben és konkrét célcsoportban gondolkodnak a szervezetek, Ugyanakkor a 6. számú irány, a szektorok közötti együttműködés egyfajta új trend, amely remélhetőleg egyfajta hosszú távú partnerséget vetít előre az interkulturális nevelés szereplői között. (Sajnos ebből volt a legkevesebb, pedig ez egy nagyon fontos része a sikeres interkulturális oktatásnak.) A projektek finanszírozását az esetek többségében EU-s vagy kormányzati forrásokból, és hasonló arányban a szervezetek saját bevételeiből, forrásaiból fedezik a megvalósítók. A

nemzetközi

alapítványok

és

magánadományok

szerepe

elhanyagolható,

az

önkormányzati forrásoké is. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen az európai szakpolitikai diskurzusok gyakran hangoztatott szempontja az integrációs folyamatok helyi szintű támogatásának fontossága. Ennek ellenére az itt bemutatott projektek finanszírozásában a helyi dimenzió elhanyagolható.

A p ro je k te k fő b e v é te li fo rrá s a i (p ro je k te nk é nt le g fe lje b b há ro m) 60,0% 50,0%

48%

43%

43%

40,0% 30,0%

20%

20,0%

9%

10,0%

7%

Önkormányzati források

Magánadományok

Nemzetközi alapítványok

Saját források (megtakarítás, bevétel)

Kormányzati források

EU források

0,0%

A projektek hozzávetőleges költségvetését a következő ábra szemlélteti. Feltűnően magas a nagy, 100 ezer eurót meghaladó költségvetésű projektek aránya, több mint 40 százalék. A nagy költségvetésű projektek szinte mindegyike EU-s vagy kormányzati támogatásból működik, a 19 projekt közül mindössze három van, amelyet önkormányzati forrásból, illetve magánadományokból és a szervezet saját bevételeiből valósítanak meg. Ez rímel a szervezetek költségvetéseinél mondottakra, azaz a nagy EU-s projektek még mindig jelentős mennyiségben találhatók az interkulturális projektek között, és a helyi/önkormányzati dimenzió elenyésző.


95

Me k k o ra a p ro je k t k ö lts é g v e té s e

16%

42%

0-5000 EUR 5001-20.000 EUR 20.001-50.000 EUR 50.001-100.000 EUR Több mint 100.000 EUR

13%

13% 16%

A projektek megvalósítói optimistán tekintenek a jövőbe a folytatást illetően. Mindössze egy szervezet nyilatkozott úgy, hogy az általa megvalósított projektnek nem lesz folytatása, a szervezetek közel kétharmada (62%) biztos benne, hogy a tevékenységet valamilyen módon folytatni fogja. A fennmaradó bő egyharmad (36%) nem tudja még, hogy lesz-e folytatás. Ez mindenképpen biztató tény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a támogatásból fenntartott szervezeteknek nem egyértelműen van mindig pozitív jövőképük. A

sikeres

projektmegvalósítás

és

-folytatás

feltétele

a

projektek

értékelése.

A

folyamatban lévő projektek mindegyikéhez tartozik valamilyen szintű evaluáció, a legtöbb projektnél egyszerre több szinten/módon is folyik az értékelés, a következő táblázat ezek előfordulási gyakoriságát mutatja. A szervezetek háromnegyede megjelölte a projekt menedzsmentjét, illetve megvalósítóit mint a projektértékelés egyik forrását. Ez egy nagyon fontos értékelési szint, ugyanakkor célszerű más értékelési forrásokat is bevonni. A szervezetek egynegyede (11 szervezet) csak a projektvezetőt vagy a projektben dolgozó munkatársakat, esetleg a megvalósító szervezet vezetőjét jelölte meg az értékelés forrásaként. A projektek jelentős részét értékeli a megvalósítástól független belső vagy külső evaluátor, együttesen a szervezetek több mint fele (56%) él ezzel a lehetőséggel.


96

Ki fe le lő s a p ro je k t é rté k e lé s é é rt (e v a luá c ió ) 75%

80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

34%

39%

41%

a szervezet belső evaluátorai

külső, független evaluátor

30%

30,0% 20,0% 10,0% 0,0% projektvezető, koordinátorok

a projekt haszonélvezői

a projekt finanszírozója

A kérdőív utolsó kérdésénél arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadó személy szerint miben látja az általa képviselt interkulturális projekt sikerességét, illetve milyen fejleszthető pontokat vél felfedezni. Ezt a kérdést szintén nyitott kérdésként fogalmaztuk meg, teret adva a válaszadó saját gondolai megfogalmazásának. A válaszadók nagy többsége a projekt sikerességére volt büszke, valamint sokan arra, hogy sikeres együttműködést valósítottak meg akár más civil szervezetekkel, akár a célcsoporttal a projekt során. A válaszadók egy másik részének viszont éppen a „magányos működés” volt a fő problémája, úgy tűnik, hogy a hálózatokon kívül eső projektek általában egyedül küzdenek

meg

az

esetlegesen

felmerülő

problémáikkal.

A

hiányosságok

között

legtöbbször a forráshiányt, illetve a kapacitáshiányt említették a válaszadók, ami a támogatási

struktúrát

szemlélve

nem

meglepő.

Második

sorban

az

elégtelen

disszeminációt és a média érdeklődésének hiányát jelölték meg a szervezetek, ami azért nagyon érdekes, mert úgy tűnik, hogy ha a támogató ezt nem írja elő kötelező elemként, akkor

az

érintett

szervezeteknek

nem

marad

kapacitásuk

ezen

tevékenységek

elvégzésére. A harmadik leggyakrabban említett hiányosság a pedagógusok és a migráns gyerekekkel foglalkozó egyéb szakemberek interkulturális tematikájú képzésének hiánya volt. Úgy tűnik, hogy azon projektek, ahol nem a pedagógusok továbbképzése a fő cél, a projekt munkatársai többször szembetalálkoztak azzal a ténnyel, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek nincsenek mindig felkészülve az ő ellátásukra, nevelésükre.


97

Összegzés A fenti adatok tükrében összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a válaszadó szervezetek és projektek vizsgálatának eredményeként kirajzolódik pár egyértelmű tendencia az európai interkulturális nevelés „jó gyakorlatait” menedzselő szervezetek működésében. Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem egy reprezentatív mintavétel, ugyanakkor

az

58

válaszadó

szervezet

jellegzetességei

talán

gondolatébresztőek

lehetnek a jövő tekintetében. Először is a finanszírozás és a költségvetések elemzésének fényében mondhatjuk, hogy a válaszadó szervezetek interkulturális nevelési projektjei nagyrészt „európai szintű” projektek. Egyrészt a projektek többségét EU-s források fedezik, amiből fakad az a tény, hogy a célkitűzések és a tevékenységek gyakran illeszkednek az EU-s irányelvekhez, szakpolitikai célkitűzésekhez. Ezt alátámasztja mind a viszonylag magas átlagos költségvetés, mind a nemzetközi partnerségek magas aránya. Elgondolkodtató ez a tény, mert egyrészt természetesen üdvözlendő az EU-s pályázatok felhasználásának ekkora aránya

az

interkulturális

nevelés

területén,

ugyanakkor

egy

ilyen

típusú

forrásfelhasználásnak elkerülhetetlen velejárója a „megfelelés” a pályáztató szervezet igényeinek akár a téma, akár az időzítés tekintetében, és kevésbé van lehetőség az adott helyi

problémákra,

sajátosságokra

történő

reagálásra.

Másrészt

talán

éppen

a

nagyszabású és sok országot, szervezetet magába foglaló, EU-s források által támogatott projektek léte „hátráltatja” e helyi források bevonását, holott időben és helyben sokkal inkább tudna reagálni a helyi célcsoportok igényeire. Úgy tűnik, mintha az EU-s források jelenléte lelassítaná, „ellustítaná” a helyi szintű támogatásokat. A fentiek összefüggésében már nem meglepő az a tendencia, hogy ellentétben az 1999es interkulturális neveléssel

kapcsolatos jó gyakorlatok kutatásával

(Intercultural

Education in the European Union8), amelyben kifejezetten egyes kisebbségi csoportok jelentek meg az interkulturális projektek célcsoportjaként, 14 év elteltével változott a helyzet, és a vizsgált szervezetek egyenlő arányban tekintik célcsoportjuknak az egyes kisebbségi csoportokat, illetve a tanárokat, fiatalokat, akik általában a többségi társadalmat képviselik. Ez mindenképp pozitív változás, hiszen az általunk meghatározott és a jelenlegi szakmai diskurzusban elfogadott interkulturális nevelés definíciójában mind a többségi, mind a kisebbségi csoporthoz tartozó gyermek és felnőtt egyaránt benne van.

Commitee of the Regions of the European Union (1999): Intercultural education in the European Union: local, regional and interregional activities:examples of good practice. COR – Studies E – 2/99. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg. 8


98

Végezetül pedig egy biztató tény: az adatok tükrében az interkulturális nevelés célcsoportjai egyre összetettebbek, ami egyre inkább jelent többszereplős projekteket, amelyekben egyszerre célcsoport a migráns tanuló, a többségi tanuló és a pedagógus. Ugyanakkor azon projektek száma, amelyek a helyi közösség tagjait is bevonják a tevékenységekbe, még nem jelentős. Fontos célként tűzhetjük ki az ilyen típusú projektek számának növelését a jövőben.


99

Tehát egymástól tanulni nagyon-nagyon sok mindent lehet

Recommend Documents