Vagy amolyan szegény embert az ág is húzza formátumban, vagy inkább nagyon is szándékosan, nem kis piskóta az, ami Leventével történt

Vagy amolyan szegény embert az ág is húzza formátumban, vagy inkább nagyon is szándékosan, nem kis piskóta az, ami Leventével történt. Lehet, hogy nagyon rossz helyen volt rossz időben, de leginkább nagyon is "jó" helyen volt "jó időben", mert olyan súlyos eljárást varrtak a nyakába, talán az Interneten is fent lévő készülő könyve miatt, amit nem könnyű kiheverni. Az történt ugyanis, hogy amiért ingyen utazhatott, és az érsebészeten, ahol megműtötték a lábát, azt javasolták, hogy a friss műtéttel valamivel többet kell járkálnia, emiatt gyakran elutazott. Aznap Budapestre akart utazni, és hogy ne legyen egyfolytában túl hosszú az utazás, egy korábbi vonattal rendszeresen elutazott Nyíregyházáról Püspökladányig, ahol volt több mint fél óra eltölteni való ideje. Püspökladányban az állomás előtt az egyik büfében ivott egy kávét, és a váróteremben levő látványpékségben is vett valamit. Közben megérkezett a budapesti gyorsvonat, amivel eredetileg kellett volna utaznia, és felszáll rá. Amikor elindult a vonat, váratlanul lefékezett és megállt. Mindenki arra gondolt, hogy baleset történhetett, mert legalább tíz percig állt. Egyszer csak kinyílt a fülke ajtaja, két rendőr benézett, és az egyikük megkérdezte tőle: maga ivott kávét az állomás melletti büfében? Ittam kávét - válaszolta, mire elkérték a személyi igazolványát. A rendőr kivette az igazolványtartóban talált papírpénzt, ezt zsebre vágva azonnal megbilincselte, és felszólította, hogy szálljon le a vonatról. Szégyenszemre megbilincselve, amire volt még egy vezető szár is rátéve, bevitték a váróterembe, hogy az ottani pénztárnál bevizsgáltassák az igazolványtartóban talált papírpénzt. A pénztárosnő bizonytalankodott, nem tudta megmondani, hogy hamis, vagy nem. Egyszer csak feltűnt a látványpékség eladónője átszellemült hisztérikus arccal, kezében 8-10 db ötszáz forintossal, odaszólt a rendőröknek: nálam is vásárolt ez az ürge, és vitte a pénztárhoz bevizsgáltatni. Csakhogy nála kiszámolt apró pénzzel fizetett, mert akkor már volt nála apró a kávéivás után, de úgy látszik, erre már nem emléke-

1

zett. Végül hiába mondta a pénztárosnő, hogy szerinte mégsem hamisak, beültették a rendőrautóba, és elvitték a rendőrkapitányságra. A rendőrkapitányságon megmotozták, elvették a többi nála levő papírpénzt, és egyből azt állították, hogy mind hamis. Ezt kétségbe vonta, emiatt úgy döntöttek, beviszik az OTPbe bevizsgáltatni. Közben többször azzal ijesztgettek, hogy ezért legalább nyolc év börtönbüntetést fog kapni. Lelkileg teljesen összeroppant, úgyhogy amikor megkérdezték, van-e számítógépe, letagadta. Másfél óra múlva közölték vele, hogy most tartják a házkutatást nála az idősek otthonában, és már lefoglalták a számítógépét, a szkennert és a nyomtatót. Ez még jobban lesújtotta, rádöbbent arra, hogy olyan súlyosan kompromittálták, hogy az életét tették tönkre ezzel. Közben visszahozták a pénzét az OTP-ből, ahol azt állították, hogy nem mind hamis, de vannak közte kétes eredetűek. Ha ennyire nem voltak biztosak benne, honnan tudhatta egy büfés nő megállapítani? Azzal védekezett, hogy nem ő volt az, aki ellopott egy nagy csomó pénzgyártáshoz való papírt évekkel ezelőtt, mert idősek otthonában lakva csak nem gondolják róla, hogy olyan tökéletesen tud pénzt hamisítani, hogy meg lehessen téveszteni vele bárkit. Nem lehetett a lelkükre beszélni, közölték vele, hogy három napig le lesz letartóztatva, délután átviszik Debrecenbe, a fogdába, és majd ügyész fog dönteni arról, hogy harminc napra előzetes letartóztatásba kerül-e. Délfelé felhívta figyelmüket arra, hogy aznap alig evett, márpedig aki cukorbeteg, azért kell naponta ötször ennie, mert ha megéhezik, úgy lecsökkenhet a vércukorszintje, amitől bekómálhat. Nála súlyosbítja a helyzetet, hogy nem szokta éhesnek érezni magát, számára az éhség inkább elgyengüléssel jár. Ezt megszívlelve hozattak neki egy hamburgert, és egy flakon két literes ásványvizet. A pénzét pedig gondosan becsomagolva, előkészítették arra, hogy felküldik Budapestre bevizsgáltatni. Hoztak egy hivatalból kirendelt ügyvédnőt, aki mintha a vád képviselője lenne, ráripakodott, hogy miért nem akar együttműködni a rendőrséggel, és miért nem vall-

2

ja be azt, hogy ő hamisította a nála talált pénzt. Mondta neki, hogy miért is kellene beismernie azt, amit nem követett el. A rendőrök fenyegetőztek, hogy ezzel csak súlyosbítom a helyzetét, mert ha bevallaná, még aznap szabadon engednék. Nem hitt nekik. Amikor délután elindultak Debrecenbe az URH-s rendőrségi autóval, búcsúzóul kapott a főnyomozótól egy literes Colaszerű üdítőitalt. Csodálkozott is a kedvességén, emiatt nem mert inni belőle. Időközben kiderült, hogy Debrecenben először be kellett vinni őt a kórház sürgősségi osztályára, hogy alkalmas-e arra, hogy fogdába vihessék. Így került először fogda helyett a Debreceni Orvostudományi Egyetem I-es Belklinikájának a Sürgősségi Osztályára, ahol úgy döntöttek, hogy az éjszakát is ott kell töltenie. Csak a vizsgálat idejére vették le róla a bilincset, úgyhogy irulhatottpirulhatott a betegek közt, ráadásul éjszakára két egyenruhás rendőr maradt vele, akik nem ám bóbiskolva vigyáztak rá, mint ahogyan a filmekben látható. Kezét az ágyhoz bilincselték, alig tudta kikönyörögni, hogy a bilincs racsnis része ne alul legyen, mert emiatt állandóan összébb szorult, amikor kezét véletlenül odaütötte az ágy széléhez. Úgy is néztek rá az orvosok, és betegek. Talán az ilyen ügyek azért érdemelnek ekkora felhajtást, mert a hatalmon lévő tolvajbanda azt irigyli másoktól, amit ők szeretnek a legjobban, a pénzt. Úgy kezelték, mintha a pénzhamisítás súlyosabb bűn lenne a rablógyíkosságnál. Hallani lehetett olyan esetet, hogy a szülőket a gyerekük miatt, aki számítógépen gyártott magának némi fagyi pénzt, olyan súlyos pénzbírságra ítélték, hogy a gyereknek szinte muszáj volt öngyilkosságot elkövetnie. Úgy látszik, a pénzhamisításos ügyek Magyarországon "modern" titkos halálos ítéletek lettek, melyek alkalmazhatók akár gyerekekkel szemben is. Emiatt választhatták megvezettetéséül éppen ezt. A kórházban feltűnt, hogy milyen precízen vizsgálták meg, méltón a Debreceni Klinikák egykori jó híréhez. Sok kérdést feltettek arról, milyen fájdalmai vannak itt-ott, de egyet azért senki sem kérdetett meg tőle, hogy mikor evett utoljára. Rá-

3

adásul egy jó kövér orvos tette fel ezeket a kérdéseket. Így aztán az emésztőrendszerének gondosan be kellett osztania azt a hamburgert, amit még a püspökladányi rendőrségen kapott ebédre, de mintha valami baja lett volna, mert émelygett a gyomra tőle. Végül is beszállíthatónak ítélték a fogdába, de elrendelték, hogy előbb el kell vinniük egy olyan orvosi rendelőbe, ahol gyógyszereket tudnak felírni neki, mivelhogy azokat a speciális gyógyszereket, még a kórházban sem tudják biztosítani számára, amiért akkor még nem inzulinos cukorbeteg volt, hanem 2-es típusú tablettás. (Vagy pedig azért, mert csak egy megbilincselt cukorbeteg volt, s nem pedig valamelyik híresség...) Akkor már több mint egy napja nem jutott gyógyszerekhez, élelemhez pedig alig. A következő állomás vezetőszáron vezetve az a körzeti orvosi rendelő lett, ahová a rendőrségi alkalmazottak tartoztak. Átkötötték a sebeit, felírták a szükséges gyógyszereit, csak épp nem kapott ezekből a gyógyszerekből sem. Megérkeztek a fogdába, ahol elkezdték elvenni tőle a személyes dolgait, s miközben készítették a leltárt róla, váratlanul rosszul lett. Érezte, hogy össze fog esni, de mivel abban a helységben nem volt leülési lehetőség, kérte, hogy had üljön le valahova, mert valószínű, be fog kómálni most már. A következő emléke már csak az volt, hogy ül egy széken, és az egyik smasszer pofozgatja az arcát, hogy térjen magához, természetesen csak kicsiket ütögetve. A holmijai közül elővették azt a fél literes Colaszerű üdítőitalt, amit még Püspökladányban adtak útravalóul, s mondván, hogy az biztos jót fog tenni neki a cukortartalma miatt, és jól megitatták vele. Ettől kezdve már csak arra emlékszik, hogy mentősök vannak felette, és az egyikük megjegyezte: most 70/40 a vérnyomása. Borzalmas hányinger jött rá, még volt annyi ereje, hogy szóljon, tegyenek valamit elé, majd szűnni nem akaró hányinger jött rá újra és újra, miközben többször ismét elveszítette az eszméletét. A mentősök nem tudták elvinni magukkal, hanem még ott a fogdában elkezdtek infúziót adni neki, miközben rádión keresztül kapcsolatban vol-

4

tak az ügyeletes orvossal, akivel szívinfarktust diagnosztizáltak. Betettek a szájába egy tablettát azzal, hogy ne nyelje le, csak szopogassa. Többször ismét elveszítette az eszméletét. Mindég, amikor magához tért, hánynia kellett. Legközelebbi emléke már az volt, hogy a fogda udvarán vacakoltak vele a mentőautóban, ott is infúziót adtak, szurkálták a karját tűvel, miközben paskolgatták a bal kézfejét. Rádión mondták, hogy már jó ideje nem tudnak elindulni vele, és ezzel a mai programjuk véget fog érni. Amikor végül arra szánták el magukat, hogy elindulnak vele a kórházba, váratlanul beült a mentőautóba kísérőnek két rendőr. Szóltak a mentősök nekik, hogy ez úgysem fog tudni megszökni, a rendőrök azt válaszolták, hogy a szabály az szabály, és a csuklóját odabilincselték a hordágyhoz. Ugyanabban a kórházban tért magához, ahol az éjszakát is töltenie kellett. Odajött hozzá egy fiatal doktornő, és megkérdezte tőle: olyan jól érezte talán magát itt minálunk, hogy visszaspekulálódott a fogdából? Ön szerint a 70/40-es vérnyomást ki lehet valahogy spekulálni? - kérdezte tőle, mire azt válaszolta, hát azt nem. Ott is infúziót kapott egy nagyobb gépből, aztán az EKG vizsgálat szerint neki mintha szívinfarktusa lett volna, de azt is megállapították, hogy már korábban is kellett lennie egy-két könnyebb lefolyású esetnek. A kórházban álmosság jött rá, és másfél óra alvás után már valamivel jobban érezte magát, csak épp senki nem kérdezte meg tőle akkor sem, hogy mikor evett utoljára. Érdekes, hogy miközben minden orvos tudta róla, hogy cukorbeteg, egynek se jutott eszébe, hogy nem e a táplálkozás hiánya miatt lett rosszul, meg attól, hogy nem adtak gyógyszert, sőt még meg is gyanúsítottak, hogy csupán megjátszotta a rosszullétet. A körülötte történő sok-sok ápolónői és orvosi sürgésforgás ellenére azért ott is odabilincselték csuklóját az ágyhoz. Talán emiatt nem ért annyit a szemükben, hogy enni kapjon, meg gyógyszert. Délután átvitték a II-es Belklinikára, ahol ismét megcsodálhatták az orvosok és a betegek a csuklójára szerelt bilincs miatt. Útközben megbilincselve meglátta egy hölgyis-

5

merőse a kíséretében levő rendőrökkel, azóta sem állt szóba vele. Ott is keresztülesett nagy csomó vizsgálaton, feltettek neki jó sok kérdést azzal kapcsolatban, hogy hol érez fájdalmat, majd betolták egy kórterembe. A rendőrök rendületlenül továbbra is vele voltak. Ismét kénytelen volt szólni az ápolónőknek, hogy csupán levegőtől nem fog tudni meggyógyulni, mert másfél napja jóformán semmit sem evett, talán ez is okozhatta a rosszullétét, és kapott végre kevés szalámit kenyérrel, keserű teával, gyógyszert viszont továbbra sem kapott. Vajon mitől lett ilyen szegényházi az egykoron híres Debreceni Klinika? Váratlanul beállított a kórterembe három civil ruhás rendőr, szóltak az őt őrző rendőröknek, hogy vegyék le róla a bilincset. Felolvastak egy határozatot, miszerint a megromlott egészségi állapota miatt megszüntetik a fogva tartását, mert tudomásuk szerint hosszan tartó kórházi kezelésre szorul. Ezt aláíratták vele, és otthagyták. Persze ezt a kórházban annak tulajdonították, hogy kiderült róla, ártatlan. Mindjárt másképp néztek rá, tudtak szeretettel is bánni vele. Ki is használta, és azt elhallgatva, hogy a rendőrség tudomása szerint hosszabb kórházi kezelésre szorul, szólt az ottani orvosnőnek, hogy jó volna, ha sikerülne este nyolc órára, a vasútállomásra kiérnie. Nem volt könnyű ugyan, de miután aláírta, hogy a saját felelősségemre hagyja el a kórházat, még aznap késő este hazaért az idősek otthonába. Számítógépét tehát még letartóztatása napján elkobozták, amikor házkutatást tartottak nála az idősek otthonában. A rendőrség többször megidézte Püspökladányba kihallgatásra. Egy ilyen alkalommal visszaadták a tőle elkobzott papírpénzt, mert a Magyar Nemzeti Bank egy részéről megállapította róla, hogy "valódi, de mosott", a többiről pedig azt, hogy valódiak. Ő ugyan ki nem mosta, talán vannak forgalomban véletlenül kimosott papírpénzek, de azért az különös, hogy miközben a kihallgatása alatt bevizsgáltatták a nála talált papírpénzt a Püspökladányi OTP-ben, nem tudták pontosan megmondani, hogy valódiak-e. Íme a Magyar Nemzeti Bank készpénz-logisztikai eredménye:

6

7

8

Számítógépét csak három hónapra rá vizsgálta be az igazságügyi informatikai és számítástechnikai szakértő. Mivel pénzhamisítással kapcsolatos bizonyítékot nem talált rajta, belekötött a különböző mappákban található telepítő programokba. Azt nem is vette figyelembe, hogy mi volt feltelepítve, miközben a számlával is igazolható hologramos saját Windows XP volt fent a gépen. Az igazságügyi szakértő a következő listát készítette:

Ez a szakértői jelentés annyira lesújtotta, hogy az Interneten nyomozásba kezdett. Készített róla több blogot is, amivel sikerült fellármáznia a tájékozatlan felhasználókat. Ebben a szakértői jelentésben ugyanis az tűnt fel, hogy olyan számára ismerős programokat sorolt fel, melyeknek lejárt az ingyenes próbaverziós idejük, emiatt nem is tudta volna használni. Szerepelnek benne olyan programok is, melyek teljesen ingyenesek, mint például a Google Inc., ami valójában az ingyenes műholdas Google Earth volt abban az időben.

9

Több helyről is kapott választ, íme az egyik:

Ha már ő se tud mit tenni... Az elsőfokú tárgyaláson kiderült, hogy a Bíróság is ehhez asszisztált, hiába kérte, hogy mutassák be a tárgyaláson, a tőle elkobzott számítógépet, mert a jogtisztaságot igazoló számlái is rajta vannak. Szokás ugyanis, hogy e-mailben küldik el a számlát, és a kódot. A háromszor is megtartott elsőfokú tárgyaláson, a másodikon kérésére jelen volt az igazságügyi szakértő is, aki tett egy sejtelmes megjegyzést, miszerint: "szívesen elbeszélgetnék azzal a bizonyos NetAcademia elnökével". Azt állította, hogy Levente olyan jó minőségű képeket tud készíteni, ami bizonyíték arra, hogy pénzt is tud hamisítani, és ezt a bírónő is jóváhagyta, aki miközben bársonyos hangon beszélt vele, Leventével lekezelőn. Emiatt bizonyítékul elkobozta azt a fotóját, amit panaszként csak azért mutatott be, mert az elkobzott számító-

10

gépén fent levő képek egy némelyikét a Nyíregyházi Kelet Áruház kivetítős reklámján látta többször is viszont. A 90-es évek elején még nem is voltak magánkézben számítógépek, azt a bizonyos minden fájl egy-egy bűncselekmény büntetést abban az időben csak vállalatok és vállalkozókkal szemben alkalmazhatták. Szégyen, hogy ezt a módszert még mindég alkalmazzák, ráadásul magánfelhasználókkal szemben. Ha ilyen módszerrel vizsgálnák be egy mai kisiskolás számítógépét, a szüleit több mint százmillió forintra is büntethetnék. A rövid egyórásra betematikázott tárgyalást negyven perc alatt ledarálták. Az első elsőfokú tárgyalásra tanúként megjelent egyetemi végzettségű számítástechnikai ismerősétől, Túri Tibortól, aki azóta Luxemburgban elismert informatikus lett, Dr. Svedáné Marcsek Anikó Bírónő indoklás nélkül megvonta a hozzászólás jogát. Christian Ghisler (a szakértői jelentés ötödik sorában) a Total Commander jogtulajdonosának válasza:

11

"A Magyar Kormány gyakran végez ilyen vizsgálatokat, és ők is felvették velem a kapcsolatokat időről időre tanúként (nem pedig vádlóként). Azt válaszoltam, hogy ezzel teljesen legálisan használja a Total Commander demó változatot, és csak akkor kell utánanézni a felhasználóknak, ha valaki feltört változatot használ, vagy lopott kulccsal, ahol az "1-23"-as párbeszédpanel nem jelenik meg. Ezt a választ tudtam megküldeni nekik, ha ez segít." Úgy látszik, hogy a jogtulajdonos többször se tudta megértetni a magyar szakértőkkel, és bíróságokkal... A szakértői jelentés 9. oldalán meg is van említve, hogy a merevlemez két nappal a számítógép elkobzása előtt lett leformázva, mégis minden mappákban tartott fel sem telepített próbaverziós program telepítőjéért meg lett büntetve a fent említett minden fájl egy-egy bűncselekmény ürügyén. Blogjaiban ebben keltette a legnagyobb pánikot, hisz már az is tisztességtelen intézményesen, ha ezeket a módszereket eltitkolják a közvélemény előtt. Tehát a számítógépe két nappal az elkobzás előtt lett leformázva, így a harminc napos próbaverzió ideje még nem járhatott le, mégis a "demó" Total Commanderért négyszeresen lett megbüntetve. Négyszeresen eleve nem is lehet feltelepítve egyazon program. Azért nem küldte lomtárba a korábbi próbaverziós változatokat, mert ezeket nem is kevés beosztással még a régebbi havi 200 MB-os Internet felhasználási lehetőségéből töltötte le. Ennek volt fent két különböző mappában tartott két korábbi változata, a mobil rack-el együtt összesen négy. Senki nem is tud arról, hogy a próbaverziós telepítő programok birtoklásáért is büntetés jár feltelepítettség nélkül is, hisz a Total Commander jogtulajdonosa az "1-2-3"-as párbeszédpanelen még buzdítja is a felhasználókat, hogy "A demót szabadon továbbadhatod ". Hogyan adja tovább, ha nem lehet fent a számítógépen, de még egyetlen adathordozón sem? Azért hallgatják el ezeket, mert közfelháborodást okozna, hogy az igazságügyi informatikai és számítástechnikai szakértők csalnak.

12

Az informatikusok ezzel kapcsoltban gyakran vagdalkoznak olyan együgyű érvekkel, miszerint "ha valakinél egyazon márkájú bicikliből több lopott példányt találnak, nem mondhatja azt, hogy csak egyet lopott". Ez az érvelés már a miatt is sántít, mert a bicikliket nem kipróbálás céljából hagyják ott valahol, és ha valaki elviszi, megfosztja tőle a tulajdonost. Az Interneten szinte tálcán kínálják a különböző próbaverziós programokat, ha valaki letölti, csak a másolatát tudja letölteni. Tehát eleve nem minősülhet lopásnak, legfeljebb Magyarországon a szerint büntetik. A Bíróságok pedig azt állítják, hogy ők kénytelenek az igazságügyi szakértőkre hagyatkozni, mert nem kötelesek érteni hozzá. Inkább nem akarnak érteni. Nem is volna szabad hozzáértés nélkül számítógéppel kapcsolatos tárgyalást tartaniuk. Sicontact KFT-től, a Nod32 Antivírus Magyarországi Képviseletétől: (szakértői jelentés 9. sora.)

Ez már így egymagában is elég beszédes, kérdés csupán, mit nem lehetett ezen megérteni, például a ’90-es évek elején, ha csak nem azt a látszatot akarták kelteni a rendszerváltás hajnalán, hogy milyen igazságtalan ez a Nyugat.

13

Arcanum Adatbázis, a kezdetleges "Magyar Értelmező kéziszótár" állítólagos jogtulajdonosa: (szakértői jelentés 3. sora.)

Vajon hányszor szívatták meg a felhasználókat és a Bíróságokat ezzel az állítólagos jogtulajdonossággal, és fizettettek büntetést érte. Na és kik kapták a büntetés összegét? A "PC World" újságokkal osztogattak ilyesmit ajándékba, az ilyen CD lemezek az újságokhoz voltak ragasztva. Részlet a szakértői jelentésből:

14

Ez a gyerekes hazudozás az arcátlanság netovábbja a részéről. Éppen ennek a telepítője, a "Grand Theft Auto " nem is volt fent a számítógépemen, de még csak nem is hallott róla sohasem. Fent voltak viszont a számítógépen az Adobe Photoshop és a Microsoft Office összes próbaverziós változatai, melyeket már mind ki is próbálta, és azért nem lehetett volna többé használni őket, mert az újabb változatok még formázás után is felismerik, hogy egyszer már ki lettek próbálva. Erre persze nem terjedt ki a szakértő figyelme, de minek is, hiszen tökmindegy, ha minden fájl egy-egy bűncselekmény. Viszont tudni vélte még az ingyenes programok árát is, mint pl. a Google Earth-nak, elég volt csupán a jelentésben azt állítania róla, hogy "pro", vagyis professzionális. Ilyent nem is lehet letölteni az Internetről. Kénytelen volt további intézményekhez fordulni. Íme, az Európai Unió válasza:

15

Ez pedig az Igazságügyi Kamara:

Ezzel a válasszal viszont letagadta az EUvonal szerinti illetékességét. A csalásban is a "szakértők" érdekképviseleti szervezete? Na és ki védelmezi a felhasználók érdekeit? Jellemző Magyarországra, hogy ügyvédet azért nem talált, mert senki sem merte elvállalni, továbbá az, hogy a Bíróság olyan ügyvédet rendelt ki mellé, aki közlekedési szakértő. Minden tárgyaláson ki volt téve a Bírónő asztalára egy hatalmas papírzacskó, amiben állítólag a szeméttartó tartalma volt, és rengeteg papírcsík lógott ki belőle gondosan beállítva, mintha pénzhamisítással lett volna összefüggésben. Az Otthonban többen is visszaemlékeztek arra, hogy amikor házkutatás volt nála, a szeméttartóban egyetlenegy papírcsík sem volt. Hogyan is lehetne igaza olyan ügyben, ahol csal az igazságügyi szakértő, igazságtalan a bíróság, és még a rendőrség is bizonyítékokat konstruál. Három év elteltével megszületett a Másodfokú Bíróság jogerős ítélete. A tárgyaláson azért nem volt jelen, mert kórházban feküdt. Mire kikerült a kórházból, mintha kifutott volna abból az időből, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújthasson be a Legfelsőbb Bíróságra. Az alig áttekinthető ítéleten azóta is alig tud eligazodni, hogy mi mindenre számíthat még? Pl. 2012 karácsonyára időzítve kapott az Elsőfokú Tárgyalás Bírónőjétől egy tárgyaláson kívüli végzést azzal, hogy fizessen be 100.965 (egyszázezer-kilencszázhatvanöt) forint

16

bűnügyi költséget. Mivel ilyesmi az ítéletben nem szerepelt, se első fokon, sem pedig másodfokon, ezzel felülírta a Másodfokú Bíróság jogerős ítéletét. A végzésből kiderült, hogy az igazságügyi szakértőnek fizettek ki ennyi munkadíjat, és számolták fel neki bűnügyi költségként, miközben egyszer már busásan megkapta, mégpedig 195.375 Ft-ot a Szabolcs Takarékszövetkezet; "Számla: H83/2009 sorszámú" átutalásán. Levente az elsőfokú tárgyaláson kérte ugyan, hogy vizsgáltassák be újra a számítógépet, de nem azt, hogy ugyanaz a szakértő vizsgálja be, ráadásul ilyen áron.

17

A Püspökladányi Rendőrkapitányság nyomozója meglepő új állításokkal többször átírta a nyomozati anyagot, a Bíróság már ilyen átírt változatot kapott, például hiányzott belőle a fenti 195.375 Ft-os átutalás, és rendőrségi "záradék". Megváltoztatta a házkutatási jegyzőkönyvet is, melyben eredetileg nem volt papírcsíkokkal kapcsolatos észrevétel. Számítógépét nem kapta vissza, eltűnt tízezernyi fotója, ehhez a könyvhöz való vallásos témájú képekkel. Állítólag a rendőrség kereskedik az ily módon lefoglalt dolgokkal. Nem ártana azért óvatosabbnak lenni! Például a püspökladányi polgármester valamitől felbuzdulva, konstruáltatott a település határába egy hatalmas Krisztus-arcot, hogy ezzel is még híresebbek lehessenek, amit csak mesterséges holdról lehetett látni. Nem sokkal ezután autóbaleset áldozata lett, és még felsorolni se lehetne, mi minden érte a települést azóta. Mondják is a püspökladányiak, hogy "ez valahogy nagyon nem jött be". Csak nem ez az elfuserált, főleg romák által látogatott "Krisztus-arc" lett Püspökladány mumusa?

18