Önkormányzati projekt mintatár Uniós forrásból megvalósított sikeres önkormányzati projektek bemutatása
Szerzők: Dr. Bucin Barna, irodavezető, Innovációs Iroda, Makó Város Polgármesteri Hivatala (V.) Fodor György, önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (II.) Funtek János, jegyző, Polgármesteri Hivatala (VII.)
Szany
Nagyözségi
Önkormányzat
Gyöngyösiné Szabó Judit, irodavezető, Elnöki Kabinet, Somogy Megyei Önkormányzat (VIII.) Horváth István, témafelelős, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (I.) Kiss Judit, irodavezető, Önkormányzat (VIII.)
Nemzetközi
Iroda,
Somogy
Megyei
Sarkadi Eszter örökség menedzser, Pécs/Sopiane Örökség Kht. (IV.) Tombi Lajos alpolgármester, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (VI.) Wittmann László, programmenedzser, Békés Megyei Önkormányzat (III.) Szerkesztő: Dr. Szépe Edit A kézirat lezárva: 2003. december 31. ISBN Felelős kiadó: Belügyminisztérium Nyomdai munkák:
2
Az Európai Unió PHARE és az Előcsatlakozási Alapjaiból (ISPA, SAPARD) már számos helyi önkormányzat részesült. Az uniós forrásból támogatott projektek lebonyolításának tapasztalatai, a felmerült problémák megoldására kialakított megoldások segítséget nyújthatnak a jövőbeli projektek tervezéséhez és kivitelezéséhez. Erre való tekintettel a Belügyminisztérium EU Információs Központja segítséget kíván nyújtani a helyi önkormányzatok választott tisztségviselőinek, köztisztviselőinek, valamint az önkormányzati intézmények, vállalkozások szakembereinek egyaránt azáltal, hogy az általános ismereteken túlmenően - az eddig Magyarország számára elérhető alapokból illetve a közösségi kezdeményezésű programokból finanszírozott sikeres önkormányzati projekteket bemutató kötetet jelentet meg. A projektminták az ország majd minden területéről prezentálják a hulladékgazdálkodással, az úthálózat-bővítéssel, a szennyvíztisztítással kapcsolatos, valamint a kulturális és egyéb területen lehetséges kivitelezéseket. A pályázatok mindegyike azonos tematika szerint ismerteti az eljárás folyamatát, a kezdetektől a végeredményig. Ennek megfelelően tartalmazza a projektek céljait, a bevont partnereket, a pályázatkészítés folyamatát, a megcélzott célcsoportot és a gyakorlati tapasztalatokat. Legvégül pedig a mindenki számára levonható konzekvenciát, annak érdekében, hogy tanulni lehessen a jó megoldásokból, illetve a hibákból. A bemutatott projektekből részletes képet kapnak az olvasók arról, hogy az egyes projektek előkészítése és kivitelezése során milyen szakmai kérdéseknek, uniós elvárásoknak és céloknak kell megfelelni. A projektmintatár szükségszerűségét indokolja az is, hogy 2004. január közepétől vált elérhetővé az a több mint 3 milliárd euró, kb. 800 milliárd forint, amely lehetővé teszi a Magyarország gazdasági növekedésének felgyorsulását és egyben helyi önkormányzati fejlesztések megvalósítását. A Nemzeti Fejlesztési Terv által szabott fejlesztési irány mentén 22 jogcímen hívható le és használható fel ezen keretösszeg. A kötetben ismertetett sikeres projektek mutatják, hogy az önkormányzatok is képesek jó projekteket készíteni és az uniós pénzeket sikeresen felhasználni. Olvasóinknak sikeres pályázást kívánok! Budapest, 2004. február 4
dr. Orova Márta Önkormányzati EU Információs Központ vezetője
5
PHARE CBC
PHARE CBC
Részletes információk: www.pharereg.hu
6
PHARE CBC
V. Üzleti és Szolgáltató Központ határmenti kapcsolatok erősítésére, Makó
1. A projekt címe Makói Üzleti és Szolgáltató Központ a magyar - román határmenti kapcsolatok erősítésére 2. A projekt megvalósulásának helyszíne Makó város, a városközpontban található Korona épületben kialakuló Üzleti és Szolgáltató Központ és a Makói Ipari Park területén megépülő inkubátorház. 3. A projekt hatáskörzete Magyarország, Dél-Alföld, Csongrád megye, Makó és térsége, Temes megye, Nagyszentmiklós térsége. Közvetett hatás: Békés megye 4. A kapcsolattartó neve elérhetősége Dr. Bucin Barna, Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete, Polgármesteri Hivatal, Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda H-6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel/fax: + 36 / 62 / 210 – 708. e-mail:
[email protected] 5. A projekt témája A projekt témája a Phare CBC Magyarország – Románia program keretében meghirdetett gazdaságfejlesztési és humánerőforrás fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódik. A projekt megvalósulása által olyan intézményi infrastruktúra valósul meg, mely segítségével a város üzleti, szolgáltató és információs, térségi és határon átnyúló hatású funkciója megerősödik. Ugyanakkor a helyi és külső beruházók számára vonzó gazdasági környezet és üzleti infrastrukturális háttér alakul ki, melyek a kistérségben már elérhető 7
gazdaságfejlesztési eszközökkel együtt – Makói Ipari Park (továbbiakban: MIP) és Makói Vállalkozói Övezet (továbbiakban: MVÖ) - növelik a helyi kis- és közepes vállalkozások (továbbiakban: KKV) versenyképességét, ezáltal pozitív hatást gyakorolva a lakosság helyi munka- és karrierlehetőségeire. A város térségi szerepköre – különös tekintettel a hármas határ közelségére, valamint a Szeged, Temesvár, Arad háromszög középpontjában való speciális gazdaságföldrajzi fekvésre - erősödni fog, különösen abban az időszakban, amikor Magyarország teljes jogú Európai uniós tagállammá válik, miközben dél-keleti szomszédai az EU csatlakozás előtt állnak. 6. A projekt céljai A projekt által indukált hatások terjedelmét elemezve, a projekt céljait csoportosítani lehet az egész térségre és magyar – román határmenti területre hatást gyakoroló célokra, - átfogó célok-, valamint a kistérségi központ gazdaságára közvetett módon hatást gyakoroló célokra – közvetlen célok. Átfogó célok: • A Makó és Nagyszentmiklós térségében példa értékű határon átnyúló kistérségi együttműködés kiterjesztése a gazdasági szolgáltatások területére, ezáltal a magyar román gazdasági együttműködés elősegítése a kistérségben és közvetve a teljes román-magyar határszakaszon. • A térség kis és középvállalkozói szektorának megerősítése, felkészítése az Európai uniós csatlakozásra. Közvetlen célok • Üzleti szolgáltatói központ létrehozása és Inkubátorház építése Makó város központjában, illetve a Makói Ipari Park területén. • A térségi vállalkozási övezet, ipari park nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása az új létesítmények építésével és hozzájuk kapcsolódó szolgáltató-képző program beindításával. • Kedvezményes üzleti szolgáltatások és képzések a magyar és román KKV-k számára. Kistérségi információs pont létrehozása, mely a kistérség vállalkozói számára egy helyen elérhetővé teszik az üzleti szolgáltatások és a határon átnyúló kapcsolatok elősegítésében érdekelt regionális intézmények szolgáltatásait és információit. • A határon átnyúló kistérségi együttműködés tapasztalatainak terjesztése a magyar-román határon. 8
7. A projekt rövid bemutatása A „Makói Üzleti és Szolgáltató Központ a magyar – román határmenti kapcsolatok erősítésére” című projekt a Phare CBC Magyarország – Románia 2000 program kiírása alapján készült el, kedvezményezettje Makó Város Önkormányzata. A projekt keretén belül két objektum valósul meg: egy Üzleti és Szolgáltató Központ, mely a Makó város központjában található Korona műemléki épület részleges felújítása által jön létre, és egy Inkubátórház, mely a Makói Ipari Park területén épül meg. Az építkezési munkákon kívül a projekt részét képezi egy három csoportra osztott eszközbeszerzés is (I: irodabútor, II. elektronikai és multimédia eszközök, III: kiállítás szervezési kellékek), melyek a két épület funkcióinak ellátásához szükségesek. A projekt teljes jóváhagyott költségvetése 3,2 millió EUR, melyből 75% nem visszatérítendő Phare támogatás (2,4 millió EUR), a fennmaradó 25%-ot (800.000 EUR) a kedvezményezett biztosítja saját erőként. A projekt átfogó és közvetlen céljainak megvalósulását a kedvezményezett követő projektek megvalósítása által biztosítja. A projekt által megcélzott problémák és ezek ellensúlyozására tervezett tevékenységek • A térség vállalkozói tőkeszegények, számukra a telephely biztosítása és az üzleti szolgáltatások megfizetése nehézséget jelent. • A vállalkozók közt nagy a fluktuáció, sok az induló, de a piacon megmaradni képtelen vállalkozás, melyek piacon maradását az inkubátor ház segítheti. • A térség vállalkozói (mind a magyarok, mind a románok) nem rendelkeznek kellő információval a határon túli gazdasági lehetőségekről. • A térségben működő vállalkozásai övezet és ipari park funkcióiból mindezidáig hiányzik az inkubátor ház és az üzleti szolgáltató centrum, e két funkció meglétével a gazdasági támogatások teljes eszköztára a térség rendelkezésére állna. • A térségben rendelkezésre álló üzleti információk területileg és tartalmilag szétszórtak, elaprózottak, az információszolgáltató szervezetek között nem épült ki hatékony együttműködés ezért a vállalkozások helyben nehezen tudnak információhoz jutni. • A térség vállalkozói általában nem rendelkeznek Internet kapcsolattal, a számítógép használat elterjedése nagyon alacsony. 9
Ezt a problémát részben orvosolhatná az üzleti központ. • A vállalkozók és cégvezetők nem engedhetik meg maguknak az 12 napos intenzív képzések finanszírozását, a helyi a cégek 99%-a mikro-, kis- és közepes vállalkozás, ezek vezetői nem hiányoznak 2-3 napnál többet cégüktől, ezért számukra csak a helyben szervezett képzések lehetnek vonzóak. • Hiányzik a térségből egy korszerű konferencia központ, és az üzleti találkozók helyszínéül szolgáló üzleti központ. Az inkubátorház kiépítése és az üzleti, szolgáltatói központ kialakítása egy több éve megkezdett területfejlesztési stratégiai részei. A területfejlesztési stratégia kiemelt területként kezeli a gazdaságfejlesztést és a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését. A területfejlesztés eddigi stratégiai intézkedései • Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megalakítása, 1996-ban, 18 kistérségi település részvételével. • Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara, továbbá a Csongrád Megyei Helyi Vállalkozói Központ (Progress Alapítvány) számára kedvezményes iroda és irodai infrastruktúra biztosítása a polgármesteri hivatal épületében, 1996. • Makó és térsége komplex kistérség fejlesztési program kialakítása, 1997-98. • Makói Ipari Park cím megszerzése, az infrastruktúra előkészítése állami támogatással, 1998. • Együttműködés Nagyszentmiklóssal és a környező településekkel, (sorozatos akciók), 1996. • Határmenti Partnerségi Bizottság (HPB) kialakítása a Temes Megyei Határmenti Települések Területfejlesztési Társulással, 2000 (munkaprogram, rendszeres találkozók). • HPB titkárság felállítása (eszközök beszerzése Phare CBC támogatással). Soron következő intézkedések • Inkubátorház és üzleti szolgáltató központ kialakítása. • Üzleti és szolgáltató központban gazdaságfejlesztési programok és a határon átnyúló együttműködést elősegítő programok beindítása.
10
8. A projektbe bevont partnerek A projekt sikeres kivitelezése és fenntartása érdekében szükség van egy komplex együttműködési program kidolgozására, melynek szereplői biztosítani tudják az üzleti és szolgáltató központ, valamint az inkubátorház funkcióinak megvalósulását. Az egyes partnerintézmények a határ mindkét oldaláról vannak, együttműködésük a két létrejövő objektummal különböző területeken történik, az ellátott feladatok függvényében. Így a projekt kidolgozása alatt a magyar projekt kedvezményezettje, Makó Város Önkormányzata, szoros kapcsolatot alakított ki a Romániában megvalósulás alatt álló tükörprojekt kedvezményezettjével, a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamarával. A romániai tükörprojekt egy regionális üzleti központ kialakítása Temesváron, a kapcsolattartást az önkormányzat részére nagyrészt a Vállalkozásokat Segítő Innovációs Iroda és a Makó – Nagyszentmiklós és Térségeik Határmenti Partnerségi Bizottság (továbbiakban: HPB) titkársága biztosította. A HPB működése a későbbiekben részletezésre kerül. További együttműködő partnerek a projekt összeállításában és a tervezett operatív feladatok ellátásába: • Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, • Csongrád Megyei Agrárinformációs, Szolgáltató és Oktatásszervező Kht. • ITD Hungary, • Duna –Körös – Maros – Tisza Euroregionális Együttműködés (DKMT), • Progress Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Csongrád Megyei tagozata, • Euro Info Center (EIC) • Makói Ipartestület, • Csongrád Megyei Európai uniós Információs Pont, • Dél – Alföldi Agrártudományi Centrum. • Tourinform Iroda További potenciális partnerek a helyi és környékbeli oktatási intézmények, a térségben működő terméktanácsok (Hagyma Terméktanács), rendezvényszervező intézmények, valamint a szomszédos megyékben működő gazdaságfejlesztési tevékenységet folytató intézmények, inkubátorházak. 11
A határon túli partnerek egy részével már élő együttműködés alakult ki, mint például a nagyszentmiklósi központú Temes Megyei Határmenti Települések Területfejlesztési Társulásával, amely a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás mintájára jött létre és amellyel közösen egy vegyes testületet, a Makó - Nagyszentmiklós és Térségeik HPB-t, hoztak létre. A Makó Város Önkormányzata rendkívül jó kapcsolatrendszert épített ki a szomszédos temes megyei kistérség központjaként működő Nagyszentmiklóssal és a kistérség más településeivel is. A kapcsolatok kialakulása az utóbbi 7-8 évben gyorsult fel igazán. Eleinte a kapcsolatok kialakítása egyes térségbeli települések egyéni kezdeményezések eredményeként jöttek létre, mint például: Makó- Nagyszentmiklós, Kiszombor-Őscsanád, NagykomlósMagyarcsanád. Az elmélyülő kölcsönös megismerés felszínre hozta a tényt, hogy a kistérségeken belül sok azonos probléma merül fel, nyilvánvalóvá tette, hogy egy intézményesített, együttes fellépés jobb esélyeket biztosítana ezek megoldására. A makói kistérségen belül, a térség gazdasági és társadalmi felzárkóztatása érdekében területfejlesztési társulás alakult meg. Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 18 taggal 1996-ban jött létre, jelenleg 17 település tartozik a tásuláshoz, melynek Makó a központja. A társulás tagjait a kistérség településeinek önkormányzatai képezik, a társulás feladatai közé az alábbiak tartoznak: • vizsgálja és értékeli a kistérség adottságait, • összegyűjti a kistérségre készített fejlesztési koncepciókat, • kidolgozza a kistérség területfejlesztési koncepcióját, és programot készít, figyelemmel a megyei koncepcióra és programokra, • a települési önkormányzatok által meghatározott mértékben közreműködik a bel- és külföldi kapcsolatok építésében. Nagyszentmiklós és Térsége A határ túlsó oldalán található kistérség Temes megye nyugati határtérségében helyezkedik el. A kistérség összlakossága meghaladja a 32.000 főt, területén 23 település van. Területe legnagyobb részén a mezőgazdasági tevékenység a jellemző. Központja Nagyszentmiklós, lakosság 14.500 fő, nemzetiségi összetétel: 73% román, 11% magyar, 6% német, 4% szerb, 3% bolgár, 3% más nemzetiségűek. 12
A gazdasági tevékenység szereplői termelő ipari, valamint kereskedelmi és szolgáltató egységek. Ezek közül: • 2 nagyvállalat, külföldi tulajdonban (2-3000 alkalmazottal), • 13 állami tulajdonban levő vállalat, • 32 magánvállalkozó, • több mint 200 magántulajdonban levő gazdasági társaság, melyek közül néhány külföldi tőke bevonásával alakult (mikro- és KKV). Termelési profiljuk: autóiparban felhasznált kábelrendszerek, elektromos ellenállások, bútor, cipő, műanyag. A térség települései közül számos rendelkezik a makói kistérségben elhelyezkedő testvér- vagy partnertelepüléssel, melyekkel folytatott kapcsolataik folyamán felismerték a Magyarországon már működő területfejlesztési társulások előnyeit. A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás modelljét követve létrehozták a Temes Megyei Határmenti Települések Területfejlesztési Társulást 13 taggal, nagyszentmiklósi központtal. A Temes megyei társulás tevékenysége területfejlesztési célokat tűzött ki, megvalósításukhoz a belső forrásokon kívül külső finanszírozási lehetőségeket kíván igénybe venni (Phare, ISPA, Sapard). Az EU által követett regionális politika a csatlakozni kívánó országok között új kapcsolatok létrehozását szorgalmazta. Ezek irányelvei alapján szerveződtek az alábbi, a projektet megelőző rendezvények: • 1998. június 2-án Makó Város Önkormányzata közös polgármesteri fórumot szervezett a makói kistérség és a nagyszentmiklósi kistérség polgármesterei közreműködésével a határon átnyúló kapcsolatok mélyítése, a SME Consultancy ltd által készített határmenti együttműködési program véleményezése céljából. • 1998-ban rendezett Makói Nemzetközi Hagymafesztivál keretén belül Makó Város Önkormányzata és a Nagyszentmiklósi Polgármesteri Hivatal közös üzletember- és polgármestertalálkozót szervezett. A rendezvény célja a határmenti területet érintő közös kérdések megvitatása, szakmai tapasztalatcsere és a térség gazdasági szereplőinek bemutatkozása volt. • 1999 április 4-én a magyar-román kapcsolatok mélyítése érdekében a makói kistérséget képviselő polgármesterek Nagyszentmiklósra látogattak. A kiutazás során tárgyalásokra, városlátogatásra és céglátogatásokra került sor. • 1999. június 4-én Makó Város Önkormányzata megrendezte a Makói Európa Nap című rendezvényt, melynek fontos momentuma a Kiszombor- Őscsanád határátkelőhely ideiglenes megnyitása 13
volt. Az ideiglenes határnyitás megvalósításában a két kistérség képviselői intenzíven együttműködtek a Temes Megyei Tanáccsal is. Az a tény, hogy a határon átnyúló kapcsolatok megkülönböztetett figyelemben részesültek az EU és a két ország külpolitikájában új lehetőségeket, adtak a két kistérség között már létező kapcsolatoknak. Ilyen a Phare CBC program, ami kimondottan a határon átnyúló projektek, megvalósítását teszi lehetővé. A határ két oldalán létrehozott területfejlesztési társulások további együttműködése egy közös testület létrehozásával folytatódott: 2000. május 30-án alakult meg a Makó-Nagyszentmiklós és Térségeik Határmenti Partnerségi Bizottsága, (HPB) mely alkalommal a kistérségek képviselői együttműködési megállapodást írtak alá és deklarálták hogy a DKMT Eurorégión belül mikroeurorégiót hoznak létre, mely a jövőbeli együttműködésük keretét alkotja. A HPB szerepe a két térség együttműködésének koordinálása, a közös vagy egymást érintő kérdések megvitatása, a térségeken belüli gazdasági adottságok kölcsönös értékesítése, integrált területfejlesztés megvalósítása és közvetítő szerep betöltése a Duna-Körös Maros Tisza (DKMT) Eurorégión belül. Megalakulásakor a bizottság 7+7 tagból állt, polgármesterek, valamint az ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási szféra képviselői a határ mindkét oldaláról. 2001-ben a bizottság mindkét oldalról új taggal bővült: a Csongrád és Temes megyei kamarák 1 – 1 taggal képviseletet kaptak a bizottságban. Mindkét kamara a megye területén működő EIC vezetőjét bízták meg a tagsággal. A bizottság döntéseinek szakmai előkészítése és végrehajtása az alábbi dokumentumok figyelembevételével történik: • Magyar-Román Határmenti Térség Fejlesztési Koncepciója és Programja (ZZ 9622-01-01 számú PHARE projekt, készítette a Terra Studio Kft.) • Makó elhelyezése a gazdasági növekedés folyamatában a határmenti együttműködésen keresztül (készítette SME Consultancy Services Ltd) • Makó és Térsége Fejlesztési Programja (készítette Terra Stúdió Kft. ) A létrejött együttműködések továbbfejlesztéséhez nagy lehetőséget nyújt a 2000. október 20-án a két ország miniszterelnöke által megnyitott Kiszombor-Őscsanád nemzetközi határátkelő, mely működése nagymértékben lecsökkenti a két kistérség települései között a távolságot. Így a Makó- Nagyszentmikós közötti távolság 28 14
km-re csökken az azelőtti 120 km helyett. A határmenti kapcsolatok fejlődéséhez szükséges infrastruktúra kialakulásához nagymértékben hozzájárulna a Szeged-Temesvár közötti vasúti összeköttetés visszaállítása, melynek megvalósításáról elkezdődtek a két ország szakhatóságainak egyeztetései. A vasúti kapcsolat visszaállítása egy olyan nyomvonalon mely áthalad a kistérségeken lehetővé, tenné a helyi gazdasági folyamatok integrált fejlődését, ezért mindkét kistérség képviselői közösen is támogatják ezt. A HPB tagok közötti hatékony kapcsolattartás és a munkaszervezeti feladatok ellátására, határozatok kivitelezésére, a bizottság egy állandó titkársági irodát hozott létre (eszközellátottságát részben Phare CBC alapból finanszírozták, átadására 2000. február 23-án került sor) makói székhellyel, melynek működési feltételeit a Makó Város Polgármesteri Hivatala nyújtja. A titkári állást betöltő személy angol és román felsőfokú nyelvismerettel rendelkezik, ilyen módon megszüntetve a nyelvi kommunikációs akadályt. A kapcsolattartás és határozatok kivitelezésében mindkét oldalról természetesen több személy is részt vesz. Ugyancsak a bizottság határozata alapján a határmenti együttműködést kiszolgáló személyek közös képzéseken és tapasztalatcseréken vesznek részt egy közös munkarendszer kialakításának, valamint a partner országában élő szabályozások megértése érdekében. Ezt a célt szolgálta a nagyszentmiklósi HPB menedzser 2000. szeptember 18-29-e közötti Makón szervezett tapasztalatcseréje. A bizottság javasolta hogy a közeljövőben a fent említett munkatársak kölcsönösen ismerjék meg egymás országainak Phare intézményrendszereit, a CBC és más, határmenti együttműködéseket támogató aktuális pályázati procedúrákat. A pályázat elkészítése előtt a makói kistérségben már igen sok határon átnyúló kapcsolat létezett. Ezek koordinált továbbfejlesztése szükségessé vált a minél hatékonyabb fejlesztésük érdekében. A kapcsolatok integrált továbbfejlesztésére tett első lépések már 1997ben megtörténtek szándéknyilatkozat formájában, majd ezek tovább fejlődtek és 2000 májusában a HPB megalakulását eredményezték. Az ily módon létrejött integrált határon átnyúló együttműködést a két érintett megye vezetései, a Csongrád Megyei Közgyűlés és a Temes Megyei Tanács is támogatták. A 2000. évi Phare CBC Magyarország – Románia program kiírása kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy a létező kapcsolatrendszer mögé olyan intézményi infrastruktúra teremtődjön, amely segítségével ez tovább fejlődhet a gazdasági, intézményi, társadalmi, kulturális és sport területén kialakuló együttműködések irányába is.
15
A Makó Város Önkormányzata kezdeményezését nagymértékben támogatták a határon átnyúló együttműködéseket kistérségi szinten koordináló HPB tagjai a határ mindkét oldaláról. További egyeztetések történtek a két érintett megye vezetésével a megyei és regionális területfejlesztési koncepció, stratégia és operatív programokkal való illeszkedést illetően. A pályázat megírásában a kedvezményezett részéről részt vettek az Innovációs Iroda, Beruházási csoport, Jegyzői Iroda jogi osztályának munkatársai, a koordinációt a Makói Önkormányzat által foglalkoztatott HPB titkár végezte. A pályázat elkészítésének első időszakában részt vett a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a megírás folyamatában igen nagy szerepe volt a Terra Stúdió Kft. Kutató, Tervező és Tanácsadó Irodának. A pályázati dokumentáció elkészítésének teljes ideje alatt, majd a pályázat nyertessé nyilvánítása utáni megvalósítási szakaszban, amely még nem zárult le, a kedvezményezett a projektmenedzseren keresztül folyamatosan kapcsolatban áll a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Budapesti és Dél- Alföldi Regionális Irodájával, a Phare CBC programot koordináló intézménnyel. 9. A pályázat tartalma, főbb jellemzőinek ismertetése Tevékenységek A projekt két építkezési komponensből tevődik össze: 1. Komponens: Makói Üzleti és Szolgáltató Központ (volt Korona szálló) részleges felújítása és átalakítása Beépített alapterület (1730 m2), Udvar beépítés és lefedés (509 m²) , Emeletei nettó alapterület (1210 m²), Külső parkolók és térburkolat kialakítása az alatta lévő külső közművek rekonstrukciójával az épület körül (10.336 m²) A felújítás 2 ütemre bontott: 1 ütem: (nem része ennek a projektnek): az épület keleti szárnyában a konyha és kiszolgáló helységei; kávézó; étterem; söröző; előtér, recepció (262 m2 502m2 764 m²). A kivitelezésre érvényes vállalkozói szerződés van. Tervezett egy későbbi időpontban, hogy az épületben szállodai szobák is kialakításra kerülnek az emeleten. Az 1. ütem beruházásai a 2. ütem beruházásaitól műszakilag és pénzügyileg elhatárolva történnek.
16
2. ütem: Üzleti és Szolgáltató Központ. Az épület részleges felújítása és átalakítása. A Korona épület részleges földszinti és emeleti rekonstrukciója (2240 m2 A felújítás és rekonstrukció további építési üteme (II. ütem) folyamatosan végezhetők el a műemléki engedélyezési dokumentációt is figyelembe véve az alábbiak szerint: Földszint 966 m2ettó alapterületen az alábbi funkciók valósulnak meg: Keleti épület traktus: szolgáltató üzletek 212,0 m2 Déli épület traktus: ügyfelező irodák, eladó tér,és kiszolgáló helységei 510,0 m2 Északi épület traktus: fedett garázsok és parkolók kerülnek kialakításra 244,0 m2 Az É-i, D-i, K-i, Ny-i traktusok által közrefogott központi térben kerülnek elhelyezésre az emeletei szinttel egybeépített összefüggő vasbeton és téglaszerkezetek. Emelet: E szint déli traktusában kerül elhelyezésre a 194,37 m2lapterületű konferencia terem kiszolgáló helységeivel, lépcsőház, lift, illetve 8 db iroda és kiszolgáló helységei:481,0 m2 Északi traktusában: szekció termek és kiszolgáló helyiségei kerülnek elhelyezésre: ezen túlmenően, továbbá 1 db kistárgyaló és a kiszolgáló lépcsőház: 184,0 m2 Az épület traktusok által bezárt belső udvar a földszintnél megfogalmazott vasbeton tartói + 5 m magasságban lefedésre kerülnek. Ezen lefedés vasbeton szerkezetei összeköttetést biztosítanak az épület szárnyak között: 509,0 m2 2. komponens: Inkubátorház (Makó, Királyhegyesi út, Ipari Park) Új épület építése 527 m2 alapterületen. A főépület földszintjén bérelhető irodák, tárgyalók és egyéb szolgáltatási tevékenységet végző irodahelységek kerülnek kialakításra (159,3 m2. Az emeleten kerül kialakításra előadó terem, kisebb tárgyaló termek, valamint ezek kiszolgáló helységei (138,6 m²). A melléképületben kerül kialakításra az inkubátor termelő területek helységei (110,56 m²), kertészeti kisgép raktár, vetőmag és vegyszer raktár valamint ezek kiszolgáló helyiségei (74 m2). Az Ipari Park területén, - amelyen az inkubátorház is elhelyezésre 17
kerül, önkormányzati és területfejlesztési pénzeszköz felhasználásával elkészült a területet ellátó ivóvíz vezeték, és a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére szolgáló gravitációs és nyomott rendszerű szennyvíz elvezető csatorna. Folyamatban van az elektromos energia ellátás, a gázellátás, a telefonellátás valamint az úthálózat megvalósítása. Az Ipari Park feltáró útja 2003 júniusában valósult meg TTFC alapból elnyert finanszírozás segítségével. A fenti objektumok megvalósítása által az alábbi szolgáltatások lesznek elérhetőek: Üzleti és Szolgáltató Központ kialakítása A Makói Üzleti és Szolgáltató Központ (továbbiakban: Üzleti Központ) Makó belvárosában, jó elérhetőséggel a következő funkcióknak ad helyet és egyben: • a HPB Titkárság székhelye, • a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Makói Kirendeltsége, • a Csongrád Megyei Helyi Vállalkozó Központ (Progress Alapítvány) makói kirendeltsége. Szolgáltatások • üzleti tárgyalók, • konferencia és kiállítási központ, • kistérségi információs pont: − Temesváron létrehozandó üzleti központ kontaktpontja, − Szegedi Közép-Kelet-Európai Információs Központ (KKEÜIK) kontaktpontja, − Szegedi Euro Info Központ kontaktpontja, − kedvezményes Internet-hozzáférés, elektronikus levélcímbérlés vállalkozók számára. • Piaci alapon betelepülő gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások: − tolmácsolás, fordítás, − könyvelés, adótanácsadás stb. A Makói Üzleti és Szolgáltató Központ tevékenységei • Információnyújtás: a kistérségi információs pontba beérkező információk továbbítása a térség vállalkozói felé. 18
• Gazdaság- és kereskedelem-fejlesztés: üzleti találkozók, szemináriumok, konferenciák szervezése makói és temesvári/ nagyszentmiklósi helyszínnel, kölcsönös részvétel egymás vásárain és kiállításain, egymás cégeinek bekapcsolása a Közép – Kelet Európai Üzleti Információs Központ (KKEÜIK) és az Euro Info Központok üzleti partnerközvetítő rendszerébe. • Képzés: 2-3 napos szakmai felkészítők szervezése Makón és Temesváron a következő javasolt témakörökben: külkereskedelem, európai integráció, minőségbiztosítás, elektronikus kereskedelem, a környezetvédelem termelési vonatkozásai, stb. • Tanácsadás: jogi és gazdasági tanácsadás Makón a román, Temesváron a magyar vállalkozások számára. Megvalósítható a gazdasági kamarák, egyéb vállalkozás-fejlesztő szervezetek és külső szakértők bevonásával. • A DKMT Regionális Együttműködés és a Makó-Nagyszentmiklós mikrorégió promóciója: tájékoztató kiadvány készítése és annak népszerűsítése a két központ szolgáltatásainak, a kistérségi együttműködés programjának, valamint a regionális együttműködés megismertetése érdekében. Az Üzleti Központ szolgáltatásainak egy része (információnyújtás, primer tanácsadás) ingyenes lesz, a további szolgáltatások a piaci ár 60%-áért érhetőek el mind a hazai, mind a romániai vállalkozók számára. Az inkubátorház létrehozásának célja hogy megkönnyítse a KKV-k létrehozását. Az inkubátorház működése által segített KKV-k létrejötte (10 induló KKV az első 3 évben, egyenként minimum 4 alkalmazottal) csökkenteni fogja a térség foglalkoztatási problémáit és hozzájárul a vállalkozási tevékenység megerősödéséhez a régióban. A célterület meghatározó tevékenysége a mezőgazdaság, mely által megtermelt javak nagyrészt feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottsági állapotban kerülnek eladásra. Az inkubátorház működése javítani szeretné ezt a helyzetet a feldolgozó és élelmiszer előállító tevékenységet folytató KKV-k támogatása által. Az inkubátorház tevékenysége folyamán kiemelt figyelem illeti a magyar-román vegyes vállalatokat. A kistérségi, megyei, euroregionális szintű magyar-román határmenti kapcsolatok megerősítése érdekében a magyar-román vegyes vállalatok 19
prioritást élveznének az inkubátorház többi betelepülőjével szemben. Az inkubátorház képes lesz az induló KKV-k betelepülésére kedvező bérleti díjakkal és teljes infrastruktúrával ellátott (elektromos energia, vezetékes víz, csatornázás, logisztika, telekommunikációs kapcsolatok) telephelyek biztosítására. A gazdasági tevékenység folytatásához szükséges alapvető üzleti szolgáltatásokat (marketing tevékenység, piaci információk szolgáltatása, számvitel és pénzügyi tanácsadás, potenciális üzleti partnerek azonosítása) az Üzleti Központ biztosíthatja, ily módon a két objektum egymást kiegészítő tevékenységet folytat. Ugyanakkor az Üzleti és Szolgáltató Központ üzleti szolgáltatásokat, információt és képzési lehetőségeket biztosít azoknak a romániai vállalkozóknak, akik érdekeltek a magyarországi gazdasági lehetőségek hasznosításában, segítséget nyújtva a magyar partnerek és piac megismerésében. Az inkubátorház a helyi tőkeszegény vállalkozások nagyobb eséllyel való indulását, sikeresebb működését és a tőkevonzó képességének növekedését segíti elő. Az inkubátorház a térségben található vállalkozási övezet és az Ipari Park által nyújtott kedvezményekkel kombinálva hatékonyan szolgálhatja a helyi vállalkozások megerősödését. Az inkubátorház elsősorban a termelő vállalkozások számára nyújt telephelyet és irodát, illetve kedvezményes szolgáltatásokat. Az inkubátorházba kezdő vállalkozók települhetnek kedvezményes bérleti díj megfizetése mellett. A kedvezmények a betelepüléstől számított 4 évig maradnak érvényben. Az inkubátor házban fizetendő bérleti díj: 1. év 2. év 3. év 75% 80% 85%
4. év 90%
5. év 100%
Szervezeti keretek és működés Az inkubátorház és az Üzleti Központ az önkormányzat tulajdonát képezik. Az inkubátorházat és a szolgáltató központot Makó és Térsége Fejlesztési Kht. üzemelteti nonprofit jelleggel. A Kht. felelős az inkubátorház és a szolgáltatói központ betelepítéséért és a fentebb vázolt szolgáltatások valamint programok beindításáért. A Kht-t e tevékenységében segítik a HPB, a Progress helyi irodája és a Kamara helyi irodája. A Kht. bevételeit az inkubátorház bérleti díjai, az üzleti központba piaci alapon beköltöző cégek bérleti díjai, az üzleti központ 20
infrastruktúrájának (pl. konferencia központ) bérleti díjai, a szolgáltatások kedvezményes díjai, pályázati bevételek és az önkormányzat befizetései jelentik. Költségek A projekt megvalósítása az alábbi költségeket tételezi fel: 1.Phare támogatás Meghatáro Beruházá Intéz Teljes Nemzeti Nemzetkö Összesen zás s (B) mény Phare társfinans zi fejlesz (B+IF) zírozás pénzügyi tés intézmén (IF) yek Építés 2 175 000 2 175 000 725 000 2.900.000 összesen Építés I. 1 775 000 1 950 000 575 000 2.350.000 komponens üzleti és szolgáltató központ Építés 2. 400 000 400 000 150 000 550.000 komponens Inkubátorh áz Eszközbes 225 000 225 000 75 000 300.000 zerzés: I. Bútor, 60 000 60 000 20 000 80.000 felszrelés II. 90 000 90 000 30 000 120.000 Multimédia III. Kiállítási 75 000 75 000 25 000 100.000 kellékek Összesen 2 400 000 2 400 000 800 000 3.200.000 Eszközbeszerzés Az eszközbeszerzés tételei egy nemzetközi beszerzési szerződés keretében kerülnek a kedvezményezett tulajdonába, amely három részből áll. A szerződést egy nemzetközi nyílt tender meghirdetése előzi meg, mely megfelel a "Phare, ISPA és Sapard szerződési procedúrák gyakorlati útmutatója" előírásainak.
21
Az eszközbeszerzés három része a következőképpen alakult: I. rész: 80.000 EUR: irodabútor és felszerelések: íróasztalok (20), összekapcsolható tárgyalóasztalok (70), irodai szék (20), tárgyaló szék, összekapcsolható székek a konferenciaterembe és tárgyalókba (400), irattartók (20), karnisok (150 méter), drapériák, sötétítők, függönyök (3000 nm), szőnyegek, futószőnyegek, beépített vetítővászon a nagyteremben, hordozható vetítővásznak (5), pódium és emelvény a nagyteremben. II. rész: 120.000 EUR: elektronikus és multimédia berendezések ( beépített és hordozható hangosítási rendszerek, tolmácsgép, projektorok, fénymásolók). III. rész: 100.000 EUR: kiállítási és vásárszervezési kellékek ( kiállító sátor, hordozható lelátórendszer). Megvalósítási időterv Komponensek
Építkezési szerződés Eszközbeszer zési szerződés
Versenytárgya lás/pályázati felhívás meghirdetése 2003. október 2003 október
A projekttevéken ységek kezdete 2003.novembe r 2004 március
A projekt befejezése 2004. szeptember 2004. szeptember
Fenntarthatóság A megvalósuló fejlesztések tulajdonosa (Makó Város Önkormányzata) vállalja az épületek fenntartását, a szolgáltató központ funkcióinak, tevékenységeinek fenntartását, a gazdasági kapcsolatok élénkülését elősegítő tevékenységek anyagi támogatását. A két központ közötti együttműködés alapjául egy munkaprogram áll, amely több összehangolt tevékenységi tervet tartalmaz. Mint a program kedvezményezettje, Makó Város Önkormányzata kezdeményezi egy tanulmány elkészítését, mely tartalmazza a temesvári központtal való együttműködés módjait. Ennek finanszírozása történhet a Makó Város Önkormányzataköltségvetéséből, vagy közösen is megvalósítható, mely esetben a két fél kölcsönösen szolgáltatja a szükséges 22
adatokat. A munkaprogram rögzíti a partnerintézmények tevékenységeit a működtetés folyamán. A pályázatírás során figyelembe vett szempontok alapját az előzetesen elkészített megvalósítási tanulmány adta. Az Üzleti Központ tevékenységeinek és működésének megtervezése a tanulmányban bemutatott optimális elemek kiválasztásával történt, szem előtt tartva a térség gazdasági lehetőségeit és realitásait. A pályázat elnyerése után újabb tanulmány készült, amely előrevetíti a két objektum majdani működését és ehhez szükséges kapcsolatrendszer és együttműködéseket. Mindkét tanulmányt a Terra Stúdió Kft. készítette el, mely cég igen nagy információs anyag birtokában van a régiót illetően az előzően elkészített tanulmányok révén (előzetes értékelés, hatásmutatók, környezettanulmány, gazdasági elemzés). 10. A projekt más fejlesztési tervekkel (helyi, megyei, regionális) való kapcsolata Az üzleti és szolgáltató központ projektje elmaradott térségben valósul meg, így hozzájárul a 2000. évben kialakítás alatt álló Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv (ENFT) regionális fejlesztési prioritásának érvényesüléséhez. Szintén ezt támasztja alá a határmenti együttműködési jelleg, valamint a gazdasági-szociális kohézió céljainak történő megfelelés. Az ENFT humánerőforrásfejlesztéssel összefüggő prioritásának egyik legfontosabb intézkedése várhatóan a foglalkoztatási viszonyok javítása, melyhez jelen projekt térségi hozzájárulást ad. Az ENFT-ben, a Széchenyi tervhez illeszkedően a gazdaságfejlesztés, illetve azon belül a KKVfejlesztés, valamint regionális gazdaságépítés elsődleges fontosságú prioritás. Az üzleti és szolgáltató centrum elképzelés ezzel teljesen kompatíbilis projekt. Jelen pillanatban a fent említett intézkedések megtalálhatóak a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális és Humánerőforrás Fejlesztés Operatív programokban. A határmenti kapcsolatok megerősödése igen fontos szerepet tölt be a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Terv Stratégiai Programjában, mely szerint a szomszédos országok gazdaságban bekövetkező kedvező változások által létrejövő új piacok hasznosításában a régió cégei már korán előnyös helyzetbe kerülnek a már létező, megbízható nemzetközi kapcsolatok révén, melyek a rendszeres adatgyűjtésnek, személyes kapcsolatoknak és intézményi együttműködésnek köszönhetőek. Az Üzleti Központ hatékonyan segítheti ezt a folyamatot. A projekt által kifejtett hatás megegyezik a Közös Programozási 23
Dokumentum (JPD) 2. és 4. számú prioritásaival. A rendszeres és hatékony együttműködés megvalósítására a dokumentum egy intézményhálózat létrehozását javasolja, melynek központi eleme lehet a makói üzleti és szolgáltató központ. A régiók közti kommunikációs és koordinációs szerepen kívül a központ más funkciókat is betölt, mint például a tőkéhez és információhoz való hozzáférés segítése, főként a határmenti KKV-k számára. A közös képzési programok szervezése és a munkanélküliség csökkentésére irányuló képzések olyan tevékenységek, melyeket a Közös Programozási Dokumentum humánerőforrás fejlesztési prioritásai közé vannak sorolva. Magyarország, Románia és Szerbia – Montenegró DKMT Eurorégiót alkotó térségeinek stratégiai programjában említésre kerülnek az Euro Info Centre és az Euro Info Pontok által alkotott intézményhálózat, mely megfelelő koordináció mellett egymást kiegészítő alapon működhetnek. Hasonló jellegű támogatható tevékenységeket (direkt kommunikációs tréning, adaptatív tréning programok előkészítése, intézményi együttműködési módszerek bemutatása), melyek az üzleti és szolgáltató központ funkciói közé tartoznak, jelen vannak a társadalmi és gazdasági szereplők együttműködését szolgáló hálózatok létrehozását szorgalmazó 5. számú alprogramban. 11. Összefoglaló A projekt által megvalósításra kerülő tevékenységek és gazdaságfejlesztési eszközök határon átnyúló kontextusban való alkalmazására kevés példa adódik. Megvalósításukhoz igen sok egyeztetésre van szükség a határ túloldalán működő partnerrel a két ország jogi és adminisztratív rendszerei között mutatkozó eltérések, okozta akadályok elhárítása végett. A makói kistérségben és Csongrád megyében működő szereplők már számottevő tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren eddig lefolytatott együttműködéseik eredményeként, ami igen jó alapot ad az együttműködések tovább fejlesztéséhez. A felgyülemlett tapasztalatok rendszerezése után ezeket meg lehet osztani azokkal a határtérségekben működő szervezetekkel, melyek a határmenti kapcsolatokat szeretnék felhasználni, mint gazdaság-, társadalmivagy kulturális fejlesztési lehetőséget. A projekt megvalósításában az alábbi tevékenységek valósultak meg: • A projektötlet megfogalmazása és egyeztetése az érintett testületekkel és intézményekkel (2000.); 24
• Tanulmány elkészíttetése a projekt megvalósíthatóságáról, a szükséges tervek és jóváhagyások beszerzése (2000.); • A projekt megírása, támogató szervezetekkel való egyeztetése (2000. december); • A projekt nyertessé nyilvánítása után a megvalósítandó objektumok üzemeltetési és fenntarthatósági tervének elkészítése (2001. június – szeptember); • Ajánlattételi dokumentáció részletes műszaki leírással és tendertervek elkészíttetése (2001. december – 2002. október); • Ajánlattételi dokumentáció részletes műszaki leírással és tendertervek jóváhagyása (2002. október – 2003. május); • Közbeszerzési eljárás lebonyolítása – a PRAG (Phare, ISPA, SAPARD pályázatok) közbeszerzési útmutatója szerint (2003. június – 2003. augusztus); • Szerződéskötés a közbeszerzéseket kivitelező cégekkel (2003. november). Az eddig megvalósult tevékenységek folyamán a projektirányító iroda folyamatosan ellenőrizte az egyes tevékenységeket, több alkalommal helyszíni látogatásokat is végezve. Négy helyszíni szemlével összekötött monitoring látogatás zajlott le, amelyeken a VÁTI Területfejlesztési Iroda munka társai mellett a Budapesti EU Delegáció tagjai, valamint EU tagországokból érkező független szakértők vettek részt. 2003. júniusában a Budapesti EU Delegáció vezetője, Jürgen Köppen úr a helyszínen tájékozódott a Korona projekt haladásáról és szakmai konzultációt folytatott a kedvezményezett projektben érintett szakembereivel. Az eddigi tevékenységek megvalósulásának tapasztalata azt mutatja, hogy meglehetősen nagy időtartalékot kell hagyni a tervezési munkálatokra és engedélyek beszerzésére. Hasonlóan időigényesnek bizonyultak az elkészített dokumentációk jóváhagyási procedúrái is. Fontos, hogy a megvalósuló tevékenységek teljes mértékben egyezzenek a jóváhagyott tervezetekkel, ezek utólagos módosítása igen bonyolult folyamat. A makói projekt esetében eddig nem volt szükség projektmódosítási eljárásra. A Korona projekt eddig megvalósult lépései nagy részben előkészítő jellegűek voltak. A hátralévő gyakorlati lépéseket a projektben előírt 2004. szeptember végéig kell megvalósítani, melyek a következők: • Építkezési munkák elvégzése mind a Makó központjában található Korona épület, mind a Makói Ipari Park területére tervezett Inkubátorház esetében. 25
• Az eszközbeszerzések lebonyolítása a megfelelő garanciális és üzembe helyezési kötelezettségekkel együtt. A fentiek realizálódásával párhuzamosan el kell kezdeni a két objektum fenntarthatóságát biztosító programok szervezését és betelepülők azonosítását, melyek biztosítani képesek a projektben vállalt funkciók megvalósítását. Mindezekhez szükséges, hogy a projektgazda a projekt többi szereplőjével ezután operatív feladatok megoldásában működjön együtt, melynek eredményeként valóra válik a célkitűzésekben megfogalmazott gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködések fejlesztése. E folyamatok működésében a jelenleg érvényben levő határok, nem kell, hogy akadályt jelentsenek, ezt a célt szolgálja a Makói Üzleti és Szolgáltató Központ és Inkubátorház is, hozzájárulva nagymértékben a Duna – Körös – Maros – Tisza Eurorégió organikus egységének zavartalan, természetes működéséhez.
26
