8. b) számú melléklet
A projektek lezárása Projekt zárójelentés 1. Az eredmények tudományos, műszaki tartalmának bemutatása A projekt megvalósítása során a következő feladatokat végeztük el: Benchmarking kutatás keretében vizsgáltuk azt, hogy a nemzetközi hivatásos és civil szervezetek milyen műszaki, technikai eszközöket használnak jelenleg a katasztrófa elhárítás során. Az elmúlt 5 év európai nemzetközi gyakorlatainak jegyzőkönyveit, dokumentumait tanulmányoztuk. Lehetőség nyílt európai és nemzeti szakmai ajánlások elemzésére, értékelésére; magyar és nemzetközi szakemberekkel kérdőíves és interjús megkérdezések lefolytatására (szekunder- és primer kutatás). Mivel a különböző szituációkban felmerülő lehetséges kockázati tényezők jelentős mértékben befolyásolják a katasztrófahelyzetek mentéseinek kimeneteleit- ezért kockázatelemzést végeztünk (személyi jellegű- és eszközök nem megfelelő alkalmazásának kockázatait; a hibás helyzetértékelésből adódó döntések kockázatait; ill. a pánikreakciók és nem megfelelő tájékoztatásból adódó kockázatokat. A projekt eredményeként létrejön egy metodológia, amely olyan integrált rendszert eredményez, amely könnyen kezelhető, a mentés szervezési tevékenységet segítő, a valósidőben megjelenő információkat naplózó, azokat áttekinthető módon megjelenítő felületen segíti a veszélyelhárításban tevékenykedő mentőerők és a veszélyeztetett lakosság mozgásának, elhelyezésének szervezését. A projekt keretében megvalósul továbbá a létrehozandó műszaki rendszer metodikájának kialakításához szükséges tesztelés is; ill. elkészül a tevékenységirányítási szoftverrendszer specifikációja és rendszerterve, ill. teszteljük a rendszer alkalmasságát.
Komoly problémát jelent ugyanis a rádiófrekvenciás személyi és tárgyazonosítók alkalmazása során az azonosító chipek elhelyezése és a nagytávolságú 100%-os pontosságú leolvasása oly módon, hogy az a nagy tömegben mozgó személyek, illetve járművek mozgását ne korlátozza. Mindezt nehezíti a távközlési szolgáltatók esetleges kiesése is (pl.: mobil átjátszók megrongálódása, vezetékek szakadása robbanás, tűz, földrengés, terrorcselekmény esetén stb.) A fixen telepített adatátviteli berendezésekkel jó minőségű adatátviteli szolgáltatást lehet biztosítani, de mozgás közben csak korlátozott rálátás valósítható meg. A rendszer gerincét alkotó információtechnológiai elemek alkalmazhatóságának vizsgálata tesztkörnyezetben
A megvalósult rendszerelemeket a pályázatban megfogalmazott célok, elvárások alapján mutatjuk be. A pályázat korai szakaszában, egy nemzetközi gyakorlaton a később kialakítandó rendszer „deszkamodell” verziót próbáltuk ki. Az itt szerzett tapasztalatok, elvárások figyelembe vételével dolgoztuk ki és bővítettük az alkalmazásokat.
8. b) számú melléklet
RFID azonosító és személykövető modul Valamennyi gyakorlaton és később a térségünket sújtó természeti és ipari katasztrófák elhárítása során szembesültünk azzal, mennyire megoldatlan a veszélyelhárításban tevékenykedő személyek terepi követése, azonosítása. A projekt elindítási szándékában fontos momentum volt az olaszországi „PO 2005” nemzetközi árvízvédelmi gyakorlat tapasztalata, amely az esemény végére átváltott tényleges árvízi fenyegetéssé. Az estébe nyúló, sűrű esőben folyó gyakorlat és mentés végén a tábor vezetői órákig tartó procedúrával azonosították a nemzetközi tábor résztvevőit. Éles helyzetben - ahogyan az már számtalanszor megtörtént - szükség van a kárhelyen tevékenykedő, a nagy területen rossz látási körülmények között dolgozó, balesetet szenvedett, vagy eltévedt munkatárs felkutatására, számára segítségnyújtásra, amely sok időt vesz igénybe, nagy erőket köt le, és komoly anyagi kiadással jár. A katasztrófa helyzetben tevékenykedő mentőcsapatok tagjainak azonosítására RFID transzpondereket alkalmaztunk. Kialakítottuk azt az adatbázist, amely a fénykép és a személyes adatokon kívül olyan adatokat is tartalmaz, amely meghatározza az adott személy bevethetőségének kereteit. (orvos, búvár, kutyás mentő, pilóta, sofőr, alpinista, tűzoltó, nehézgép kezelő…) Tartalmazza a védőoltások, engedélyek érvényességét. Az integrált rendszer kialakításához saját RFID olvasót fejlesztettünk. A tesztek során közel 600 főt mozgató gyakorlaton az előre kiadott és megszemélyesített azonosító kártyák alkalmazásával az egyébként 8-10 órán át tartó regisztrációs procedúra (adategyeztetés, körlet kijelölés, csapatok beosztása) kevesebb, mint egy órára rövidült. Az olvasó berendezések helyi rádiós hálózaton keresztül kapcsolódnak a központi szerverre. A hálózat olyan kialakítású, hogy a mentésben résztvevő személyek kárhelyre történő beki lépésének dokumentálására alkalmas eszköz szünetmentes tápegységgel, rádiós átviteli elemekkel percek alatt telepíthető. Alkalmazásával a mentést koordináló vezetők valósidejű információt kapnak minden résztvevő tartózkodási helyéről. A kitelepített lakosság befogadóhely szerinti nyilvántartása, az elveszett hozzátartozók Interneten keresztül történő felkutatására kifejlesztett szoftver modul Kiterjedt katasztrófahelyzetben, az infrastruktúra megsemmisülése esetén a fizikai sérülésen túl hatalmas megrázkódtatást okoz az érintettek számára a családdal való kapcsolat elvesztése. A korszerű rádiófrekvenciás azonosító berendezések és a szélessávú vezeték nélküli Internet kapcsolat lehetőségeit kihasználva egy lehetséges rendszerbe integrálhatóvá válna egy, a jelzett probléma megoldására alkalmas elem.
8. b) számú melléklet A rendszer lehetségessé tehetné a mentett személyek egyedi azonosítókkal való ellátását, mely egy chip segítségével tárolná az érintett személy helyét, az ellátás szintjét, illetve további nagyon hasznos információkat. Ez egy nemzetközi (több nemzetiséget érintő katasztrófa) helyzet esetén hihetetlenül hasznos és az orvosok számára létfontosságú információkat jelentenének a sérültekről. Ezeket a problémákat korszerűen, a jelenlegi technológiai fejlettségnek megfelelően kezelő rendszer sem a régiónkban, de még az országban sincs. A helyzet viszont sürgető, mert beavatkozásra bármelyik pillanatban szükség lehet. A kitelepített lakosság, a sérültek és az áldozatok befogadóhely szerinti nyilvántartásba vételére szolgáló mobil olvasó terminálok használhatóságát 121 szerepjátékos bevonásával teszteltük, oly módon, hogy hogy külön olvasón regisztráltuk a kitelepített személyeket, a sérülteket, valamint az áldozatokat. Az áldozatokról a külső ismertető jegyeiket leíró adatok kerültek rögzítésére. Az internetes kereső alkalmazás ezen adatok alapján adott telefonos, vagy internetes elérhetőséget a kárhelyszínek illetékes vezetőihez, figyelembe véve azt is, hogy a valószínűsíthető áldozatokat kereső családtagokkal a kapcsolatot pszichológusok tartsák. A kifejlesztett alkalmazás lefedi a pályázatban megfogalmazott célt. Személy és járműkövető modul Az egyik kiemelkedő, de jelenleg nem megoldott probléma régiónkban egy esetleges katasztrófa esetén a mentésben résztvevők követhetőségének megoldása. A speciális követésre alkalmas eszközök használatával a mentésirányítók valós időben követhetik a kárterület felkutatását, térképen rajzolva a bejárt útvonalat, így biztosítva, hogy ne maradjon ki a mentésből egyetlen terület sem. A követő eszközök nem csak emberre, hanem mentőkutyákra is szerelhetők, ami szintén nagy segítség a mentésvezető számára. Ehhez kapcsolódik a mentéshez szükséges erőforrások (pl. szivattyúk, fecskendők, járművek, gépek, szerszámok stb.) nyilvántartása, alkalmazásának tervezhetősége, mely lehetőséget biztosít a költséghatékony bevetésre és a felesleges használat elkerülésére is az emberi életek eredményesebb megóvása mellett. A rendszer interaktív, mely nem csak fogadni képes a terepi információkat, hanem a mentésirányító által megtervezett térképi felületről tud kézi számítógépekre parancsokat is küldeni, miközben folyamatosan nyomon követheti a mentésre rendelkezésre álló erőforrásokat a vezérlő számítógép adatbázisán keresztül – mely folyamatosan frissül az adatátviteli csatornák alkalmazásával, valamint az RFID eszközazonosító modul használatával.
8. b) számú melléklet Egy ilyen követő rendszer biztosítása nélkül a mentés hatékonysága jelentősen csökken: - A mentésvezető csak idejének 30-40%-ában tud a mentéssel foglalkozni, mert állandóan felügyelnie kell az emberi állomány és berendezések hollétét, biztonságát. - A mentőcsapatok a vezetési pont és saját pozíciójuk korlátozott kommunikációja miatt jelentősen kisebb területeket tudnak átfésülni. Jelen pillanatban a kommunikációs eszközök néhány rádió adóvevőre korlátozódnak. - Egy katasztrófahelyzet során nagyon gyors döntésekre van szükség (pl. víz vagy tűz terjedésének gyors irányváltoztatása vagy egyéb okok miatt) és jelenleg ezt hihetetlen mértékben korlátozza számos tényező. Pl. először meg kell keresni a szükséges szabad, rendelkezésre állóeszközt, el kell dönteni, hogy milyen úton, ki által kerüljön a helyszínre stb. - A hivatásos és civil állomány együttműködése során számos probléma lép fel: az adott feladatok befejezése után hatalmas időveszteséggel jár a bevetett személyek tartózkodási helyének azonosítása. Emellett az egyes csapatok összetétele folyamatosan változik és ezen csapatok kialakítása, a személybiztonság garantálása igen nehezen és hosszú időráfordítással oldható meg. Ezért a mentés során minden résztvevőnek folyamatosan ismernie kell társai pozícióját, főként ha a vezetési ponttól nagyobb távolságra kerülnek. A megvalósított rendszer személy és járműkövető modulja olyan interaktív, közvetlen műholdas átviteli utat használó alkalmazás, amely a földi távközlési csatornák teljes összeomlása esetén is használható személy, vagy járműkövetésre, szöveges információk küldésére, fogadására. A távközlési csatornák nem csak azok fizikai sérülése estén használhatatlanok, hanem súlyos, nagy kiterjedésű, tömegeket érintő helyzetekben a megnövekedett hálózati forgalom miatt is alkalmatlanná válnak a mentőerők mozgatására. Gondolni kell arra is, hogy a hivatásos állomány rendelkezésére álló EDR rendszer is sérülhet. A rendszerbe integrált Iridium műholdas berendezés tesztjei sikeresek voltak. A rendszerbe integrált jármű és személykövető eszközök: 1. Cybergraphy G200X, járműkövető - változó GPRS adatátviteli sebesség, Pozícióadatok átvitele esetén az adatok vesztése 1% alatti a fejlett, megbízható adat protokollnak köszönhetően. 2. Cybergraphy G200R Iridium, műholdkövető Az egység IRIDIUM műholdas rendszeren keresztül továbbítja az adatokat a “GATE” szervernek. A “GATE” szerver e-mailben továbbítja az adatokat. 100 db, 100 karakter hosszúságú üzenet küldése esetén 6%-os hiba előfordulás (karaktertévesztés), valamint 2% adatvesztés fordult elő. 3. Cybergraphy G200P, személykövető Pozícióadatok átvitele esetén az adatok vesztése 1% alatti a fejlett, megbízható adat protokollnak köszönhetően.
8. b) számú melléklet
Mobil monitoring állomás Egy műszaki támogató háttér növeli a beavatkozó állomány biztonságérzetét a rossz körülmények között terepen végzett beavatkozás közben; automatikus vészhívási és pozicionálási lehetőség mellett azonnali segítség küldhető méter pontosan a megjelölt helyre (Mentés közben a meteorológiai adatokról, a levegő esetleges veszélyes szennyeződéséről a vezeték nélküli, akkumulátoros tápegységről működtetett meteorológiai és gázérzékelő szenzorok küldenek adatokat.)
Lakosság tájékoztató modul Az integrált rendszer lakosság tájékoztató modulja a követő és képátviteli rendszerek együttes alkalmazásával válik igazán hatékonnyá a mentés irányításban. A pánik megelőzésére, a nagy tömegek szervezett mozgatására hatékony támogató eszköz a mobil tájékoztató berendezés, ami járműre, vagy utánfutóra telepítve biztosít kapcsolatot a kárhelyszín és a vezetési pont között. Aggregátoros, vagy akkumulátoros energiaforrással működtethető.
A projekt lényeges új eredménye – hazai és nemzetközi szinten is: a Robothelikopteres felderítő modul A pályázatban megfogalmazott célok elérésének,- a mentőerők és az érintett lakosság biztonságának növelését szolgáló integrált rendszer megvalósításának- egyik nóvuma az a robothelikopter-alkalmazás, amely kimagaslóan jó kezelhetőségével, programozhatóságával, a pályázat keretében megvalósított hardver és szoftver illesztésével biztosítja valósidejű videó, vagy képi információk szolgáltatását a kárhelyszínről és alkalmas nagy területek légi ellenőrzésére is. A felderítő robot helikopter sokoldalúan használható eszköz. Színes és infravörös kamerával nappali és éjszakai üzemmódban is használható. Olyan vezetést segítő elektronikával rendelkezik, amely lehetővé teszi az irányítás néhány perc alatt történő elsajátítását. A fejlesztés során különös hangsúlyt fektettünk a biztonságos használhatóságra. A berendezés kézi üzemmódban a rádiós összeköttetés megszakadása esetén, vagy az akkumulátor lemerülése előtt automatikusan landol. Összsúlya 4500 gramm, anyaga kevlár. A helikopter 40 perces üzemidővel rendelkezik, max. sebessége 50 Km/óra. Elektromos meghajtású, alacsony zajszintű eszköz. GPS navigációval rendelkezik, térképen 500 pontból szerkeszthető a repülési útvonal, amit GPS pontossággal (kb. 2m) automatikusan végrehajt. Lehetőség van az útvonal manuális bevitelére, a repülési útvonalon programozható a kamera pozíciója, a készítendő képek száma. Nagyfelbontású kamerájával rendkívül jó minőségű képek készíthetők, vagy átkapcsolható videó üzemmódba. A kamerában akár több ezer nagyfelbontású kép tárolható. Időjárási körülményektől függően kb. 10-15 km-es előre programozott útvonal bejárására képes. Kézi üzemmódban a távirányító kikapcsolása után is megtartja az utolsó pozíciót mindaddig, amíg az
8. b) számú melléklet akkumulátorok le nem merülnek. Esőben, hóesésben is használható, egyedüli korlátozást a szélsebesség jelent (max 40 km/óra). A berendezés 5 perc alatt üzembe helyezhető. Alkalmazásával váratlan helyen, időben lehet megfigyelést folytatni, a számítógépen tárolt, előre megszerkesztett repülési programokból választva percek alatt új járőrútvonalat tölthető fel. Különösen jó lehetőséget ad a nehezen megközelíthető létesítmények, árvizes területek, katasztrófa sújtott területek, berendezések ellenőrzésére. A saját fejlesztésű követő modulunk alkalmazásával a monitoring képernyőn valós időben követhető a helikopter. A monitoring rendszer fejlesztésének eredményeként felkérést kaptunk a Miskolcot és a régiót ért árvíz alkalmával légi fotók készítésére. Az első napokban cégünk szolgáltatta a képi információkat a Kormányzati Koordinációs Bizottság és a TV híradó számára.
Edelény gátszakadás (robothelikopter légi fotó)
Miskolc M30 bevezető (robothelikopter légi fotó)
8. b) számú melléklet
A robothelikopter alkalmazásra került egy katasztrófavédelmi gyakorlaton is. Itt egy feltételezett erdőtüzet kellett beazonosítani. A nagy magasságból készült kép alapján az érintett terület koordinátáinak megadásával megírt programot repült be a gép, valós idejű videó sugárzásával, amit szélessávú átviteli rendszeren keresztül internetre kapcsolva juttatunk el a gyakorlatot a rendszerünkön keresztül követő partner országok illetékes vezetői számára. Szakmai változások a projekt során A projekt megvalósítása során az eredeti Támogatási Szerződésben rögzítettekhez képest jelentős szakmai változtatások nem történtek. A Quali-Top Kft. 2012. februárjában az indikátorok helyesbítésére vonatkozó Szerződésmódosítást kezdeményezett. A projekt tervezésekor úgy gondoltuk, hogy a hardveres fejlesztések során szabadalmi értékű megoldások születnek. A pályázat pozitív elbírálása után azonnal megkezdtük a hardverek megépítéséhez szükséges elemek beszerzését. Ekkor tapasztaltuk azt, hogy a fő rendszermodulok gyakorlatilag elérhetőek, azok adaptációja során nem keletkezik szabadalmi védettséget jelentő megoldás. A részletes szakmai indoklást értékelésére vonatkozóan a Zárójelentés benyújtásának időpontjáig visszajelzés nem érkezett.
Projekt tervezett és tényleges időtartama A 2009. június 23-án hatályba lépett Támogatási Szerződés alapján a projekt megvalósításának tervezett időpontja: 2009.04.01 – 2011. 03 31. Az előírtaknak megfelelően az I. munkaszakaszra vonatkozó elszámolás dokumentumait; ill. a második munkaszakasz megvalósítására vonatkozó Előlegigénylését Társaságunk benyújtotta.
8. b) számú melléklet Az előleg azonban nem érkezett meg bankszámlánkra, ezért 2011. március 17-én Szerződésmódosítási kérelmet nyújtottunk be, melyben a projekt befejezési határidejének kitolását kértük, 2011. március 31 helyett 2011. szeptember 30-ra történő módosítását. Mivel azonban az előleg továbbra sem került jóváírásra 2011. augusztus 23-án újabb kérelmet nyújtottunk be, mely alapján a projekt befejezési határidejét 2012. március 31-re kívánjuk módosítani. A kérelmet a MAG Zrt. jóváhagyta, az 2011. december 13-án lépett hatályba. Az NFÜ részéről a 2. munkaszakasz megvalósításához szükséges 8 008 000 Ft összegű előleg: 2012. február 06-án érkezett meg bankszámlánkra. Tehát a projekt megvalósításának a Támogatási Szerződésben rögzített és tényleges időtartama közötti különbség oka egyrészről a Közreműködő Szervezeten belüli intézményi változás/ pályázatkezelési feladatok átszervezése másrészt azon korlátozott finanszírozási lehetőségek, amelyek szervezetünk nonprofit
jellegéből, ill. abból a tényből adódik, hogy több egymás mellett futó (utófinanszírozott) projektet bonyolítunk. A projekt tervezett és tényleges időtartamának módosulásának eredményeként a részfeladatok megvalósulásának időpontja is módosult; ill. elhúzódott, amely a 2. munkaszakaszra vonatkozóan a következő (2.1, 2.2, 2.3) részfeladatokat érintette. Részfeladat megnevezése A tevékenységirányítási szoftverrendszer specifikációjának és rendszertervének elkészítése Rendszerteszt a létrehozandó rendszer alkalmasságának vizsgálatára A projekt eredményeinek ismertetése konferencia és más tájékoztatási formák keretében
Részfeladat kezdete és vége 2010.04.01. – 2012.03.31.
2010.10.01. –2012.03.31. 2011.01.03. – 2012.03.31.
A projekt résztvevői A projekt vezetését Rinyu Ferenc látja el koordinálva az egyes feladatok megvalósítását, a legmegfelelőbb partnerek és személyek bevonását, az időbeli ütemezések és a pénzügyi keretek betartását. Őt szakmai tapasztalatai és a cégénél lefolytatott számos projekt eredményei tökéletesen alkalmassá teszik a feladat ellátására. A projekt megvalósításában résztvevők kiválasztásának szakmai szempontjai: -
az adott szakmai feladat ellátására való képességét hitelt érdemlően tudja igazolni a legmagasabb szintű szolgáltatás nyújtására legyen képes megfelelő keretek között a szükséges részfeladatok esetében rendelkezzen gyakorlattal rádiófrekvenciás azonosító rendszerek alkalmazása, fejlesztése területén, legyen képes működő referenciák felmutatására
8. b) számú melléklet -
a szükséges részfeladatok esetében rendelkezzen megfelelő technikai hátérrel a mérések, tesztek lebonyolításához a szükséges részfeladatok esetében legyen jártas mikrohullámú adatátviteli rendszerek tervezésében, kivitelezésében, rendelkezzen terepi mérések, tesztek megvalósítására alkalmas technikai háttérrel
A projekt során törekszünk arra, hogy minden részfeladat esetében a legmagasabb tudással és szakmai hozzáértéssel rendelkező személyekkel és szervezetekkel működjünk együtt.
Leskó György
név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
Szakközépiskolai érettségi (Miskolc, Baross G. Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola - 1. sz. Szakközépiskola -, 1979.) Műszer és Szabályozástechnikai mérnöki diploma (Budapest, Zrínyi M. Nemzetvédelmi Egyetem FK., 1983.) Polgári Védelem - Lakosságvédelem (Bad Neuenahr Ahrweiler Katasztrófavédedelemi Szövetségi Iskola, 1993.) Katasztrófavédelem Kurzus, (Cranield University 1996) Kiképzők kiképzése (Cranield University 2000) Épített Környezet Kockázatértékelés, menedzsment és kutatási módszerek (Preston, University of Central Lancashire,2000-2001) ENSZ Válsághelyzet-kezelői képzés (Oberammergau, ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala 1999) INSARAG alkalmazásra történő felkészítési modul (Neuhausen, ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala 2004)
szakmai önéletrajz
Magyar Honvédség (Eger), Kiképzőtiszt Polgári Védelem (Mezőkövesd), Törzsparancsnok Polgári Védelem (Miskolc), Törzsparancsnok Polgári Védelem Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya (Budapest), NATO-EU referens Polgári Védelem (Miskolc), Kirendeltség vezető
Nyelvkészségek 1 - alapfok 5 - kiváló szakmai gyakorlati időtartam
Nyelv Angol Német Orosz
Olvasás 3 4 1
1983-1988 1988-1991 1991-1995 1995-1998 1991-1995
Beszéd 3 4 1 30 év
Írás 4 4 1
8. b) számú melléklet név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
szakmai önéletrajz
Rinyu Ferenc Szakközépiskolai érettségi (Miskolc, Bláthy Ottó Villamos-energiaipari Szakközépiskola 1974.) Technikusi képesítés (Miskolc, Bláthy Ottó Villamos-energiaipari Szakközépiskola 1978.) Középfokú Biztonságszervező képesítés (Budapest, BRFK Közgazdasági Továbbképző Intézet 1996) Felsőfokú Biztonságszervező képesítés (Miskolc, Szinva Holding 2004) December 4. Drótművek, műszerész 1976-1978 Miskolci Egyetem - Nehézipari Műszaki Egyetem - , Bányagéptani tanszék, technikus 1978-1983 Igazságügyi Szakértői iroda, technikus 1983-1990 Quali-Top Kft, ügyvezető igazgató 1990-
szakmai gyakorlati időtartam
30 év
név
Rinyu Zsuzsanna
végzettség (képzettség), szakmai ismeret
Gimnáziumi érettségi (Miskolc, Avasi Gimnázium 1997.) Közgazdász diploma (Miskolc, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi kar 2006.) Középfokú Biztonságszervező képesítés (Miskolc, Szinva Holding 2004) Védelmi igazgatás (BSc), Katasztrófavédelem szakirány, (Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar 2006 - )
szakmai önéletrajz
Regionális Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Miskolc - Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség -, Ifjúsági tagozat vezető BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Polgári Védelmi Kirendeltség Miskolc, Főelőadó
Nyelvkészségek 1 - alapfok 5 - kiváló szakmai gyakorlati időtartam
Nyelv Angol Olasz Német
Olvasás 5 5 3
Beszéd 4 4 3 6 év
20022006Írás 4 4 3
8. b) számú melléklet név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
szakmai önéletrajz
Juhász Attila Szakközépiskolai érettségi (Miskolc, 2. sz. Ipari Szakközépiskola, 1975.) Automatizálási üzemmérnöki diploma (Miskolc, NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar, 1981.) Személyi számítógép alkalmazástechnikai szaküzem mérnöki diploma (Miskolc, NME, 1985.) Középfokú Biztonságszervező képesítés (Budapest, BKE Közg. Továbbképző Intézet, 1996.) MEDICOR OREL RT, művezető MISKOLCI VÍZMŰVEK, fejlesztő mérnök SZATELIT GMK, fejlesztő mérnök Quali-Top Kft, műszaki vezető
szakmai gyakorlati időtartam
30 év
Soltész Zsolt
név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
szakmai önéletrajz
Nyelvkészségek 1 - alapfok 5 - kiváló szakmai gyakorlati időtartam
1981-1987 1987-1990 1990-1994 1994-
Szakközépiskolai érettségi (Miskolc, Kandó Kálmán Szakközépiskola, 1994.) Informatikai mérnöki diploma (Miskolc, Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki kar, Informatika szak, Geo-informatikai szakirány 1999) Windows NT administerting and core (Miskolc, Miskolci Egyetem, 1999) GPS-Radio Kft. (Budapest) szoftver fejlesztő 1999-2000 Központi statisztikai Hivatal (Miskolc) szoftver fejlesztő 2000-2004 Quali-Top Kft. Miskolc 2004Visual Basic, .NET fejlesztés GPStrack, gépjárműkövető alkalmazás (server-client) Oracle and Access adatbázis alkalmazása. Térképi funkciók, riportok, menetlevél lekérdezés. iTQM minőség ellenőrzési rendszer megvalósítása, C++ és MySQL alkalmazás fejlesztése Miskolc, Taktikai Bevetési rányító alkalmazás fejlesztése .NET környezetben, Deszktop alkalmazás, valamint kliens PDA alkalmazás, Kenwood rádió alkalmazása a kommunikáció megvalósítására Járműkövető alkalmazás fejlesztése, Map24 hivatalos disztribució AJAX fejlesztések, Map24 API használata Tűzjelző rendszerek informatikai tervezése, kivitelezése Nyelv Angol 9 év
Olvasás 4
Beszéd 2
Írás 3
8. b) számú melléklet
név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
szakmai önéletrajz
szakmai gyakorlati időtartam név végzettség (képzettség), szakmai ismeret
szakmai önéletrajz
Dancsó István Szakközépiskolai érettségi (Miskolc, Bláthy O. Villamosenergia-ipari Szakközépiskola, 1987.) Villamos üzemmérnöki diploma (Budapest, Kandó K. Villamosipari. Műszaki Főiskola, 1990.) Középfokú Biztonságszervező képesítés (Budapest, BME Mérnöktovábbképző Intézet, 1998.) Beépített tűzvédelmi rendszertervező (Budapest, BM-TOP, 1999.)
Bláthy Ottó Villamosenergia–ipari Szakközépiskola, laboráns Központi Statisztikai Hivatal, számítástechnikai rendszeradminisztrátor Quali-Top Kft, igazgató helyettes
1990-1991 1991-1996 1997-
14 év
Dr. Országh Imre Gimnáziumi érettségi (Eger, Dobó István Gimnázium, 1942-50) Okleveles repülőmérnöki diploma (Moszkva, Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémia, 1957) Mérnök-közgazdász diploma (Budapest, BME Mérnök-Közgazdász Szak, 1967) Műszaki doktori cím (Budapest, BME, 1970) Haditudományok kandidátusa …(Budapest, BME, 1974) Magyar Néphadsereg repülő főmérnök 1957-1967 Magyar Légierő javítási főmérnök 1967-1974 Magyar Néphadsereg, Honvéd Vezérkar külkapcsolati vezető 1974-1987 Magyar Néphadsereg katonai és légügyi attasé 1987-1991 BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága nemzetközi kapcsolatok vezetője 1991-2000 Országos Katasztrófavédelmi Főigaz., Nemzetközi Főosztály főosztályvezető 2000-2001 Magyar Polgári Védelmi Szövetség nemzetközi alelnök 2001Független szakértő, tanácsadó 2001-
8. b) számú melléklet Nyelvkészségek 1 - alapfok 5 - kiváló
Olvasás 5 5 5
Nyelv Angol Orosz Szerb-horvát
szakmai gyakorlati időtartam
Beszéd 5 5 4
Írás 5 5 4
51 év
A projekt monitoring mutatói Indikátor Bejelentett tudományos, műszaki eredmények száma Kifejlesztett termék, technológia és rendszer száma Alkalmazott új szimulációs és teszt módszerek száma A program hatására létrejött együttműködések száma Támogatott vállalkozásokhoz kapcsolódó K+F, innovációs ráfordítás növekedése Együttműködésben résztvevő szervezetek száma Igénybe vett K+F szolgáltatások száma
Mértékegysége
Célérték/projekt befejezésekor
Teljesült célérték
Elérés és annak oka
db
3
0
Fent ismertetett körülmények
db
1
1
Nem releváns.
db
2
2
Nem releváns
db
8
8
Nem releváns.
millió Ft
20
30
A Támogatási Szerződés megkötésekor egy tervezett/megközelítő értékkel számoltuk.
db
12
12
Nem releváns
db
6
6
Nem releváns
A projekt tervezett és tényleges költségei költségnemenként A projekt során Támogatási Szerződésben tervezett és Szervezetünknél ténylegesen felmerült költségek költség nemenként és az eltérések bemutatása
Elszámolható költségek Személyi jellegű ráfordítások
Támogatási Ténylegesen Szerződés felmerült szerinti tervezett költség (Ft) költség (Ft) 12 078 732 12 080 633
Eltérés (tervezetttényleges, Ftban) -1 901
Anyagjellegű ráfordítások dologi kiadások
10 531 268
10 467 851
63 417
Immateriális javak
5 260 000
5 260 000
0
Tárgyi eszközök
4 140 000
2 728 257
1 411 743
Összes elszámolható költség
32 010 000
30 536 741
1 473 259
8. b) számú melléklet Forrásösszetétel bemutatása Támogatási Ténylegesen Szerződés felmerült szerinti tervezett költség (Ft) költség (Ft)
Forrás
Eltérés (tervezetttényleges, Ftban)
Saját forrás összesen
6 402 000
6 408 017
-6 017
Igényelt támogatás összesen
25 608 000
24 128 724
1 479 276
A Támogatási Szerződés 2 sz. mellékletében rögzített 1.1, 1.2, 1.3 számú feladat teljesítésének ráfordításai forrásonként és jogcímenként Támogatás (Ft)
Saját forrás (Ft)
Egyéb forrás (Ft)
Összesen (Ft)
Működési költségek (
7 939 575
3 761 901
0
11 701 476
Személyi juttatások
2 279 309
2 770 241
0
5 049 550
559 057
991 660
0
1 550 717
Dologi költségek
5 101 209
0
0
5 101 209
Külső megbízás
4 800 000
0
0
4 800 000
301 209
0
0
301 209
7 098 630
0
0
7 098 630
5 260 000
0
0
5 260 000
1 838 630
0
0
1 838 630
15 038 205
3 761 901
0
18 800 106
Költségtípusok
Munkaadókat terhelő járulékok
Egyéb dologi kiadás Felhalmozási költségek Immateriális javak beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések beszerzése Költségek összesen:
A Támogatási Szerződés 2 sz. mellékletében rögzített 2.1, 2.2, 2.3 számú feladat teljesítésének ráfordításai forrásonként és jogcímenként Költségtípusok
Támogatás (Ft)
Saját forrás (Ft)
Egyéb forrás (Ft)
Összesen (Ft)
Működési költségek
8 200 892
2 646 116
0
10 847 008
Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi költségek
2 279 309
2 052 000
0
4 331 309
559 057
590 000
0
1 149 057
5 362 526
4 116
0
5 366 642
Külső megbízás
2 695 499
0
0
2 695 499
Egyéb dologi kiadás
2 667 027
4 116
0
2 671 143
889 627
0
0
889 627
0
0
0
0
889 627
0
0
889 627
9 090 519
2 646 116
0
11 736 635
Felhalmozási költségek Immateriális javak beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések beszerzése Költségek összesen
8. b) számú melléklet Legfontosabb kiadások, részletezve Költségtípus
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK Személyi jellegű költség Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulék Dologi kiadások (nettó) Külsős megbízások Nemzetközi és hazai benchmarking kutatás Weblapfejlesztés Rendszerteszt Egyéb dologi kiadások Nemzetközi workshop Záró-konferencia szervezése Projektbemutató kiadvány Postaköltség, egyéb dologi kiadás FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGEK Tárgyi eszközök (nettó) Immateriális javak (nettó) Értékelő szoftver licence Tesztkörnyezet szoftver licence IQ 3000-RFID szerverszoftver IQ 3 000 –RFID kliensszoftver Összesen (nettó)
Támogatási Szerződés szerinti összeg (Ft)
1.munkaszakaszban felmerült költség (Ft-ban)
2.mukaszakaszban felmerült költség (Ftban) 10 847 008 5 480 366 4 331 309 1 149 057 5 366 642 2 695 499
Eltérés (Ftban)
22 610 000 12 078 732 9 378 618 2 700 114 10 531 268 7 531 268 3 900 000
11 701 476 6 600 267 5 049 550 1 550 717 5 101 209 4 800 000 3 900 000
0
900 000 2 731 268 3 000 000 500 000 1 200 000 600 000 700 000
900 000 0 301 209 0 0 0
0 2 695 499 2 671 143 500 000 1 200 000 574 800
301 209
396 343
7 098 630
889 627
4 140 000
1 838 630
889 627
1 411 743
5 260 000 1 400 000 1 500 000
5 260 000 1 400 000
0 0
1 500 000
0
0 0 0
1 500 000
0
860 000
0
18 800 106
11 736 635
9 400 000
1 500 000 860 000 32 010 000
61 516 -1 901 -2 241 340 63 417 35 769 0 0 35 769 27 648 0 0 25 200 2 448 1 411 743
0 0 1 473 259
Az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosíthatóságának bemutatása A projekt során kiemelkedően jó és eredményes szakmai kapcsolatot építettünk hazai és nemzetközi szervezetekkel. A pályázat eredményeként, egy a gyakorlatban kipróbált, több önállóan is alkalmazható modulból álló rendszer valósult meg. Annak veszélyhelyzeti alkalmazására megállapodásokat kötöttünk állami és civil szervezetekkel. Már több különféle modulból álló rendszert értékesítettünk, illetve több olyan bemutató tartottunk, mely alapján várhatóan értékesítésre is sor kerülhet. Itt kell kiemelnünk a robothelikopter alkalmazást, melyre kifejezetten nagy az érdeklődés. A rendszer további fejlesztése során tervezzük szélesíteni az alkalmazhatóságot a veszélyes üzemek vészhelyzeti irányítási rendszerei irányába, melynek első állomása a Mátrai Erőműben megvalósított felügyeleti monitoring rendszerünk a tűzoltósági jelző és beavatkozó berendezések távkezelésére. További alkalmazási lehetőség a biztonságtechnikai integrált rendszerek felé történő fejlesztés.