Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió támogatásával. Közép-Magyarország. Kiskunlacháza

2004-2006

Kiskunlacháza

Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió támogatásával

Közép-Magyarország

Miniszteri köszöntő A 2004-2006-os időszak a magyar mezőgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt. Egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a hazai termelőknek szembesülniük kellett a kiélezett piaci verseny minden előnyével és hátrányával, másrészt meg kellett ismerkedniük egy új típusú támogatási rendszerrel, amely a SAPARD előcsatlakozási program gyakorlatát és tapasztalatait, valamint a hazai agrártámogatási rendszer elemeit ötvözte. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) elsősorban a mezőgazdasághoz, az élelmiszer-feldolgozáshoz és a vidéki térségek mezőgazdaságához kapcsolódó fejlesztésekre irányult, és lehetőséget adott több mint 105 Mrd Ft felhasználására. Az AVOP meghatározó szerepet töltött be a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. Mindez három fő fejlesztési területen (prioritásban) valósult meg: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása és a vidéki térségek fejlesztése. Külön meg kell említeni a LEADER+ Programot, amely egy olyan helyi kezdeményezésű, területi alapú, integrált vidékfejlesztési program, amelynek keretében helyi vidékfejlesztési tervek alapján, helyi pályáztatás formájában, a helyi közösség döntésével próbálják megoldani térségük problémáit. Mindez új kihívásokat és feladatokat is hozott a magyar vidéki lakosság számára, hiszen saját kezükbe adta az ott élőknek mind a kezdeményezés, mind a vidékfejlesztési projektek lebonyolításának lehetőségét. Az AVOP által biztosított pénzügyi keret a három év alatt teljes egészében lekötésre került. Ez igazolja, hogy a magyar agrárium szereplői megismerték az EU támogatási rendszerét, és készen állnak a következő programozási időszakban, 2007-2013. között, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA), a mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre elkülönített összesen 1310,5 Mrd Ft (1300 Mrd Ft EMVA + 10,5 Mrd Ft EHA) támogatási összeget a lehető leghatékonyabban felhasználni. Meggyőződésem, hogy élve a lehetőségekkel, Magyarország meghatározó szerephez jut az Európai Unióban, ugyanakkor fenntarthatóvá válik, és gazdaságilag megerősödik a vidéki térség.

Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

2

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program eredményei és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Magyarországon a 2004-2006. évi programozási időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokhoz kapcsolódóan öt operatív program került megvalósításra, amelyek közül az egyik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Az AVOP egyik fő célja volt a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása, amelynek együtt kell járnia a termékek minőségének és az élelmiszerbiztonságnak a javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környezetvédelmi, állathigiéniai és -elhelyezési normák teljes körű betartása is. A vidékfejlesztés középpontjában a hátrányos helyzetű térségek lemaradásának csökkentésére állt, az infrastruktúra fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében a vállalkozások számára alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, valamint az élő, vonzó és egészséges környezet megteremtése révén. A program három fő fejlesztési területen (prioritásban) valósult meg: az első a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, a második az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a harmadik pedig a vidéki térségek fejlesztése. Ezeken belül kilenc intézkedés (jogcím) keretében lehetett pályázatokat benyújtani 2004. május 3-tól. Az AVOP keretében megvalósult intézkedések A mezőgazdasági beruházások támogatása Az intézkedés megvalósulása a kitűzött célokhoz mérten jól teljesült, a pályázati kiírások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az intézkedés céljai közül a hatékonyság növelésének, a termelési költségek csökkentésének, a technológiai színvonal fokozásának és a termelési szerkezet korszerűsítésének megvalósítását elsősorban az épületek, építmények, gépek, műszaki berendezések fejlesztésére, korszerűsítésére irányuló pályázatok nagy száma segítette . Az intézkedés keretében összesen 3796 db pályázatot nyújtottak be, 67,2 Mrd forint kötelezettségvállalásból 63,7 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 55,5 Mrd Ft kifizetése megtörtént. A halászati ágazat strukturális támogatása Az intézkedés a többi AVOP-pályázathoz viszonyítva viszonylag szűk pályázói kört érintett, ennek ellenére eredményesnek tekinthető, a rendelkezésre álló forrás lekötésre került. Az intézkedés kedvezményezettjei közül a mikrovállalkozások nyújtották be a legtöbb pályázatot. Az intézkedés keretében összesen 76 db pályázatot nyújtottak be, 1,6 Mrd forint kötelezettségvállalásból 1,4 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 890,1 M Ft kifizetése megtörtént. Fiatal gazdálkodók induló támogatása A benyújtott pályázatok mennyisége alapján az intézkedés megfelelően népszerű volt, köszönhető ez a támogatás ismertségének, valamint a lehetséges magas támogatásintenzitásnak. Az intézkedés keretében összesen 681 db pályázatot nyújtottak be, 2 Mrd forint kötelezettségvállalásból 1,9 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 1,8 Mrd Ft kifizetése megtörtént. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Az intézkedés keretében összesen 62 db pályázatot nyújtottak be, 1,3 Mrd forint kötelezettségvállalásból 1,3 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 720,1 M Ft kifizetése megtörtént. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Az AVOP ezen intézkedése rendkívül népszerű volt a pályázók körében, ennek következtében a források kimerülése miatt 2005. december 7-i hatállyal felfüggesztésre került. Az intézkedés az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésének és fejlesztésének támogatására vonatkozott, amelyre értelemszerűen az alapanyag-termelésben élen járó észak- és dél-alföldi régióban mutatkozott a legnagyobb igény, de jelentős számú pályázat érkezett a szintén jó termelési adottságokkal rendelkező Dél-Dunántúlról is, valamint — főként a tájjellegű termékek feldolgozása miatt — Észak-Magyarország megyéiből is. Az intézkedés keretében összesen 361 db pályázatot nyújtottak be, 16,3 Mrd forint kötelezettségvállalásból 15,4 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 12,1 Mrd Ft kifizetése megtörtént.

j

A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése A 2005. év folyamán az intézkedés összes jogcíme forráshiány miatt felfüggesztésre került. Az intézkedés négy alintézkedése közül a legerőteljesebb érdeklődés az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése iránt nyilvánult meg. Az intézkedés keretében összesen 1096 db pályázatot nyújtottak be, 3,3 Mrd forint kötelezettségvállalásból 2,8 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 1,5 Mrd Ft kifizetése megtörtént. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése A benyújtott igények alintézkedéseken belüli arányai a mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló utak fejlesztését támogató alintézkedés irányába tolódtak el. A 2005. év folyamán az intézkedés minden jogcíme forráshiány miatt felfüggesztésre került. Az intézkedés keretében összesen 617 db pályázatot nyújtottak be, 13,5 Mrd forint kötelezettségvállalásból 12,9 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 11,2 Mrd Ft kifizetése megtörtént. Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme, megőrzése Az AVOP ezen intézkedése rendkívül népszerű volt a pályázók körében, ezért a nagy számban beérkezett pályázatra és azok jelentős forrásigényére való tekintettel 2004. október 1-jei hatállyal felfüggesztésre került. Az intézkedés jellegénél fogva mind a beérkezett, mind pedig a támogatott pályázatok darabszámában és támogatási igényében egyaránt az önkormányzatok aránya a legjelentősebb. A közösségi terek új funkcióval történő ellátására számos alapítvány és egyesület pályázott. Az intézkedés keretében összesen 466 db pályázatot nyújtottak be, 5,8 Mrd forint kötelezettségvállalásból 5,6 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 5,1 Mrd Ft kifizetése megtörtént. Közép-magyarországi régió A Közép-magyarországi régióban volt a legalacsonyabb a beérkezett pályázatok száma a hét régió közül. Közép-Magyarország gazdálkodói több mint 14 milliárd forint támogatást igényeltek, melyből 7 és fél milliárd forint támogatást nyert el a régió. A 666 darab beérkezett pályázat közül 300 darab részesült támogatásban Ebből az összegből több mint 5 milliárd forint már a kedvezményezettekhez került. A támogatási igény 43 százaléka a második prioritáshoz kapcsolódóan érkezett be. A legnagyobb arányú elutasítás az első prioritásban volt tapasztalható. Az intézkedések közül a kifizetést tekintve az első prioritás a legmeghatározóbb, 42 százalékos kifizetési aránnyal.

A közép-magyarországi régió pályázatainak támogatási igénye 16 000 14 000 12 000

3 171

10 000

millió Ft

g

8 000

6 129 1 280

6 000

2 000

3 516

1 492

4 000

5 047

1 662 1 816

Beérkezett

875 2 225

Elutasított

2 750

2 252

Támogatott

Kifizetés

pályázatok

1. prioritás

2. prioritás

3. prioritás

A közép-magyarországi régió hazánk legjobban iparosodott, viszont legkevésbé agrár területe, ezért nem csoda, hogy a régiók közül itt adták be a legkevesebb pályázatot és ezzel arányosan ebben a régióban igényelték a legkevesebb támogatást. Az Irányító Hatóság által támogatott projektek megközelítőleg 60 százaléka került kifizetésre 2007. november 26-ig 5.352 millió forint összegben.

3

A LEADER+ Program megvalósulása Magyarországon A LEADER+ támogatási program az Európai Unió által kezdeményezett programok közül az ún. közösségi kezdeményezések közé tartozik, amely Magyarországon az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül, a harmadik prioritás (A vidéki térségek fejlesztése) egyik intézkedéseként került meghirdetésre. A LEADER+ a vidékfejlesztés új modellje, az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programja. Neve a francia elnevezés kezdőbetűiből származik: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale. Magyarul: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. A LEADER+ program olyan sajátosságokat mutat, amelyek más AVOPintézkedésekre nem jellemzők. Ezek közül a legfontosabb az alulról jövő kezdeményezés, valamint a helyi, vidéki közösségek összefogása és együttműködése az egész pályázati folyamat során. További eltérés, hogy az AVOP többi intézkedése projektfinanszírozású, a LEADER+ viszont programfinanszírozású, vagyis egy program több projektet ölel fel. A helyi közösségek összefogva, ún. akciócsoportot alkotva elkészítik helyi vidékfejlesztési tervüket, amelynek megvalósítására a nyertes térségek legfeljebb 90-100 millió forint összegű támogatáshoz jutottak. Az akciócsoportokban képviseltetik magukat az adott települések önkormányzatai, civil szervezetei és a vállalkozói szféra is. A program legfontosabb célja, hogy a helyi szereplők, illetve a vidéki térségek között olyan együttműködés alakuljon ki, amely segíti az elmaradott régiók fejlődését és felzárkóztatását. További célok a vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, gazdasági tevékenységek diverzifikációja, helyi termékek fejlesztése, valamint a más tagállamok vidéki térségeivel való együttműködés kialakításának elősegítése. A program menete A program a készségek elsajátításával kezdődött, amikor a helyi szereplők megismerkedtek a LEADER+ programmal. Ezután következett a két fordulós akciócsoport-kiválasztás, ekkor a potenciális akciócsoportok megírták és benyújtották Helyi Vidékfejlesztési Tervüket. Az első fordulóban egy rövidebb vázlatot, majd a második fordulóba jutottak ez alapján részletesen kidolgozták terveiket. Az Irányító Hatóság vezetője 70 akciócsoportot részesített támogatásban. A támogatott akciócsoportok megoszlása régiónként a következőképpen alakul: Nyugat-Dunántúl 10, Közép-Dunántúl 10, Dél-Dunántúl 10, Közép-Magyarország 4, Észak-Magyarország 12, Észak-Alföld 12, Dél-Alföld 12. Az akciócsoportok Vidékfejlesztési Tervük alapján intézkedéseiket jogcímekbe foglalva helyi pályáztatást végeztek, a beadott projektötletekből lettek kiválasztva azon pályázók, akik megvalósíthatják projektjüket, ezáltal a Helyi Vidékfejlesztési Terv is megvalósul. A 70 akciócsoport összesen 960 települést ölel fel, vagyis az ország településeinek 31%-át. Ezeken a településeken összesen 1.600.000 fő lakik, azaz az ország lakosságának 16%-a. A nyertes akciócsoportok átlagos lakosságszáma 22.882 fő, országos átlagban egy akciócsoporthoz 13,7 település tartozik (Az egyes régiók között azonban jelentős eltérések tapasztalhatók). A 70 nyertes akciócsoporthoz összesen 3609 db helyi pályázat érkezett, amelyből közel 2700 db került kötelezettségvállalási listára. Ezután megkezdődött a helyi projektek megvalósítása. A LEADER+ Program támogatásainak koordinálását több nagyobb szervezet végzi Magyarországon, amelyek közül jelen kiadványban kettőt mutatunk be. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület A LEADER Közhasznú Egyesület új tereket és lehetőségeket nyit meg a vidéki gazdaságok és a helyi szolgáltatásokat számára. Az Európai Unió részeként megvalósuló program egy olyan fejlesztési program, amellyel a helyi partnerek közösen alakítják a térség jövőjét és célja az, hogy együttműködésre képes és nyitott vidéki közösségekből álló, sokszínű magyar vidék alakuljon ki. A program során nagyon fontos a hagyományok megőrzése és az emberléptékű kapcsolatok ápolása. A pályázati rendszerben elnyert keretösszegből helyi pályáztatás útján jut el az érdekeltekhez az egyéni és a közös elképzelések megvalósítását egyaránt szolgáló támogatás. A LEADER Közhasznú Egyesület elnökével, Molnár Katalinnal beszélgettünk.

4

– Mutassa be kérem az Egyesületet! – A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület, mint a hazai vidékpolitika aktív civil szereplője, országosan működik és folyamatosan elérhető a vidékfejlesztés szereplői számára, különös tekintettel a helyi LEADER akciócsoportokra. Az Egyesület 2005-ben kezdte meg tevékenységét. A szervezet fő feladata az országban felmerülő vidékfejlesztési programok és az AVOP LEADER+ Program összehangolása, népszerűsítése, a 2007-2013. időszak lehetőségeinek ismertetése, az azokra való felkészítés segítése. – Milyen tevékenységei vannak az Egyesületnek? – Ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységünk keretében a LEADER módszertan hazai és uniós tapasztalatainak megismertetését végezzük a helyi, vidéki közösségekkel, a vidékfejlesztés szereplőivel. Tapasztalat- és információcserét biztosítunk részben a hazai LEADER helyi akciócsoportok, részben Magyarországi és más uniós tagországok között, emellett különféle rendezvényeket, ismeretterjesztő programokat, konferenciákat, tapasztalatcseréket szervezünk, kiadványokat készítünk és terjesztünk, valamint elektronikus információs szolgáltatásokat végzünk a vidékfejlesztés területén és a LEADER Program kapcsán. Szakemberek megnyerésével és bevonásával tanácsadást végzünk, mentori tevékenységet folytatunk. – Hogyan kapcsolódott az Egyesület a LEADER+ Programhoz? – Egyesületünk 2006 februárjában közbeszerzési eljárás keretében elnyerte a Magyarországi LEADER Központ működtetését, amely az Egyesületen belül önálló egységként működött 2007. december 31-ig. 2006. novemberétől 2007. december 31-ig 35 fős referensi hálózatot működtettünk a LEADER+ akciócsoportok munkájának segítésére. A LEADER Központ működtetésén túl felállítottunk egy megyei hálózatot, mely főleg az innovatív vidékfejlesztési közösségek kialakítását segíti, és hozzájárul az együttműködési készségek, képességek kialakításához, a szervezettség javításához. 2007-től 14 megyében működik irodánk, ahol a szakemberek a helyi vidékfejlesztésben tevékenykedő civil szervezeteket segítik. Szakértőink előadásokkal, szakmai közvetítésekkel, szaktanácsadással állnak rendelkezésre, segítik a vidékfejlesztésben résztvevő szereplőket. – Milyen módon valósították meg a vidékfejlesztési terveket? – Országos, régiós és helyi, szakmai rendezvényeken, konferenciákon mutattuk be az AVOP LEADER+ Programot, népszerűsítettük a LEADER szemléletet. Egyesületünk tagjai és a megyei referensek országszerte számos előadást tartottak a LEADER módszerről, az akciócsoport szervezési feladatairól, egyesületünk tevékenységéről. – Milyen programokat, konferenciákat szerveztek a Program keretében? – Számos, az AVOP LEADER+ Programmal kapcsolatos rendezvényt, konferenciát, fórumot, kerekasztal beszélgetést szerveztünk. Egyrészt a Program bemutatása és népszerűsítése, másrészt a Program sikeres lebonyolítása és eredményessége volt a cél. A program nyitásaként 2006-ban megyénként meg szerveztük a LEADER napokat, az FVM-mel közösen megszerveztük a Leader+Program – Sikeres Vidék című konferenciát, ahol közösen köszöntöttük a győztes akciócsoportokat, majd francia akciócsoportok mutatták be tevékenységüket és építettek kapcsolatot a magyar akciócsoportokkal. Etyeken nemzetközi vidékfejlesztési konferenciát szerveztünk, ahol a sikeres vidékfejlesztés módszertanát és sikeres példákat mutattak be a külföldi akciócsoportok képviselői. Ezen kívül népszerűsítettük az AVOP LEADER+ Programot az MTV által szervezett Magyar Vidék Napja című műsorban, melynek szervezésében aktív szerepet vállaltunk. 2007-ben országos fórumsorozatot szerveztünk, melynek keretében előadásokat tartottunk a LEADER Program Magyarországi fejlődéséről, állomásairól, eredményeiről, jövőjéről. Megismertettük a hallgatóságot az európai és a hazai példákkal, és gyakorlati-módszertani segítséget adtunk a munkához. Ugyanilyen sorozatot indítottunk ősszel helyi közösségeknek „LEADER a gyakorlatban” címmel, melyben műhelybeszélgetésekkel egybekötött fórumokat tartottunk a hazai és a nemzetközi tapasztalatok megosztása céljából. – Nemzetközi kapcsolatokat is sikerült kiépíteni? – Számos EU tagországgal építettünk ki kapcsolatot a LEADER+ Program kapcsán. Tanulmányutakon, tapasztalatcseréken ismertük meg pl. a wales-i, a német, a görög LEADER tapasztalatokat, melyeket az itthoni résztvevőkkel folyamatosan ismertettünk meg a rendszeresen megrendezett LEADER szemináriumokon, illetve a folyamatosan megjelenő LEADER+ hírlevelünkben, melyet az országban minden helyi akciócsoporthoz eljuttattunk. Az akciócsoportok nemzetközi együttműködését elősegítve megállapodást kötöttünk az Olasz Helyi Akciócsoportok Országos Szövetségével (ASSOLLEADER-rel) a Márai Sándor Nemzetközi Kulturális Egyesülettel, valamint a Római Magyar Nagykövetség mezőgazdasági szolgálatával, de együttműködési megállapodást

írtunk alá az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD) is. Egyesületünk a helyi akciócsoportok pénzügyi finanszírozását segítve együttműködési keretszerződést kötött az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel. – Milyen tapasztalatokat szerezett az Egyesületet a LEADER+ Program megvalósítása során? – A LEADER+ Program egy jó közösségfejlesztő program a vidéki térségekben. Sok innovatív ötlet született és valósult meg, helyi termékek készültek, nőtt a fiatalok szerepe a térségben. A térségekben egy új típusú bizalom alakult ki, amely az együttműködést más területen is erősítette. A helyi szereplők közvetlenül kapcsolódnak be a fejlesztési folyamatokba, és több szektor működött együtt a közös cél érdekében. A LEADER+ Program kiváló hálózatépítő, térségen belül, országon belül, és nemzetközi területen is, és erősödik a kistelepülési érdekérvényesítő képesség is. A vidékfejlesztési stratégia részévé vált a LEADER gondolkodás, amelyet így lehet összefoglalni: új szemléletet, megújulást teremt, a helyi tudásból származó tőke megerősödik, feltámasztja a helyi értékeket, mesterségeket, eladhatóvá teszi a kulturális értékeket. Közös értékké vált a hagyományok megőrzése és az emberléptékű kapcsolatok ápolása. Magyar LEADER Szövetség "A fenntarható fejlődés a fő rendezőelv" A Magyar LEADER Szövetség elnöke, Varga Géza mutatta be a Szövetség munkáját. – Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében, 2004-ben indult el Magyarországon az AVOP LEADER+ Program. A Szövetséget 50 hazai jogi személyiség alapította, és kizárólag azok léptek be, akiknek a vidék szent ügyük. A LEADER+ Program kifejezetten a vidékfejlesztést célozza, de a konkrét projektek többsége valamilyen formában közvetlenül kapcsolódik a helyi mezőgazdasághoz, leggyakrabban az ökológiai mezőgazdasághoz. A program fő célja az volt, hogy irányt mutasson a fenntartható fejlődéshez helyi szinten és segítsen felismerni azokat a különleges kihívásokat, melyekkel a vidék társadalma szembesül. Az AVOP 2004-2006-os pályázaton indultunk, és nagy segítséget jelentett a különböző akciócsoportoknak, térségeknek ez a támogatás. Ma már összesen 70 akciócsoport van a Szövetségen belül, van olyan térség, amelyben még mindig tartanak a fejlesztések, de büszkén jelenthetem, hogy a projektek megvalósulási foka nagyjából 70-80%. A többi akciócsoport is már a végső teljesítési jelentésre készül. A megvalósult programok és felújítások nagy része kulturális jellegű, összességében sikeres volt a pályázat, nagyon örültünk a lehetőségnek. Azt szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy a társadalom nem teszi jól, ha nem fejleszti, hagyja lepusztulni a vidéket. A LEADER+ az Unió első olyan programja, amely olyan embereket delegál az akciócsoportok és térségek élére, akik tényleg hozzáértők, a közelben van a lakhelyük, és van rálátásuk arra, hogy mit szükséges fejleszteni. – Milyen eredményeket értek el a LEADER+ Program segítségével? – Amint már említettem, a megvalósult projektek nagy része kulturális jellegű. Nagyon sok művelődési házat, faluházat, közösségi találkozóhelyet sikerült felújítani, és a pályázatok segítségével nagyobb teret nyertek a civil közösségek. Nagyon fontos a vidék és az akciócsoportok számára, hogy olyan emberek döntsenek a fejlesztésekről, olyan helyiek legyenek a monitoring bizottságban, akiknek van rálátásuk az adott térségre, településre. A fenntartható fejlődés csak így valósulhat meg. Egész biztos, hogy a vidéki lakosok, vállalkozók, civil szervezetek és önkormányzatok együttműködésében új fejezetet nyitott a LEADER+ Program, mert a közösségek összefogásával lehetőséget biztosít a vidék megújítására, új munkahelyek teremtésére, a helyi gazdasági és kulturális élet megerősítésére. Természetesen vannak árnyoldalai is. Nekünk az jelentett problémát, hogy a szerződések aláírása után már nem tudtunk változtatni a stratégián. Nem szeretnék panaszkodni, hiszen nagyon fontos ez a támogatás, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy nem könnyű úgy megvalósítani a fejlesztési stratégiát, ha közben nem lehet módosítani rajta. – Milyen módon valósították meg a vidékfejlesztési terveket? – Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a 70 akciócsoport nagy része ökológiai jellegű fejlesztéseket végzett. Az Alba menti LEADER+ csoport elnökeként is sok eredményes fejlesztést sikerült megvalósítani. Természetesen voltak helyi gazdaságfejlesztések, ökoszociális újítások de konkrét példákat is tudok mondani: új bioüzemek létesültek több térségben, nagyon sok sportrendezvényt, falunapot vagy éppen lecsófesztivált sikerült megvalósítani, amelyek a támogatás nélkül nem jöhettek volna létre. Vagy megemlíteném a turai telepen létesített roma Teleházat, ahol roma gyerekeknek szerveznek közösségi programokat, játékokat és egy tanfolyamot, hogy hogyan közlekedjenek kerékpárral az utakon. Nagyon

sok pályázat érkezett egyébként az AVOP kapcsán, de általában azok nyertek nagyobb támogatást, ahol volt valami ötlet, kreativitás. – Milyen tapasztalatokat szerezett a Szövetség a LEADER+ Program megvalósítása során? – Összességében sikerült megfelelően lebonyolítani a pályázatokat, bár mint mondtam, van ahol még most fejeződnek be a fejlesztések. Nagyon hasznos és fontos ez a pályázat, de azt kell mondanom, hogy a jövőben még nagyobb összefogásra lenne szükség az MVH és a kistérségi fejlesztő között. A mezőgazdaság szerepét jelentősen át kell értékelnünk. Fel kell ismernünk azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nem csak materiális, de immateriális javakat is elő kell, hogy állítson. Értem ez alatt a szociális jólétet, élelmiszert, és nem élelmiszer jellegű termékeket is kell, hogy kibocsásson, például energiahordozókat, gyógyszer és ruházati alapanyagokat, és a piacon nem értékesíthető terméket úgy szintén, mint például a tiszta, változatos és pihentető természeti környezet. – Ön szerint van a LEADER+ Programnak jövője? Ismét pályáznának? – Természetesen, folyamatosan figyeljük a pályázatokat és a kiírásokat. Ez a Program olyan lehetőséget biztosít a vidéki embereknek és gazdálkodóknak, amellyel sokkal szebbé, lakhatóbbá tehetik a településüket. Fontos, hogy előre lássuk a változásokat és azokhoz gyorsan alkalmazkodjunk környezetkárosítás nélkül, sőt a környezet kínálta specialitásokra építve kibontakoztassuk a helyi adottságokat, melyek másutt nem reprodukálhatók. Az is fontos, hogy a maga sokszínűségében megjelenítsük a Program nyújtotta előnyöket, erősítsük a hálózati munkát, megújítsuk a menedzsment struktúrákat és az öko-szociális gazdasági fejlesztéseket. A LEADER Szövetség elnökeként elmondhatom, hogy a Programban résztvevők segítségével idén már második alkalommal rendeztük meg a LEADER Expo-t tavasszal a HUNGEXPO területén, több mint 800 fellépővel és az akciócsoportok bemutatóival. Célunk az volt, hogy a LEADER Akciócsoportok, az új szerveződésű Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, a magyar vidéki turisztikai kínálatuk bemutatásán túl elhozzák a fővárosba nagyszerű helyi termékeiket, gasztronómiai ajánlataikat, kézműves és kulturális hagyományaikat. Az expo szlogenje: „Falu a Városban”, aminek az is az üzenete, hogy a vidék, a tanya, a falu, a kisváros nagy érték az ország számára. Mind a hét régió önállóan, a saját térségi, táji adottságait prezentálta a kiállításon. Az expo sikerén felbuzdulva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen, jövőre is megszervezzük az Európai LEADER Expo-t. Ez nagy siker a Szövetség számára, nagyon büszkék vagyunk rá.

Akciócsoportok régiónként Észak-Magyarország: Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Dél-Mátra 11 Akciócsoport Tarna Menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás Pétervásárai Kistérség Akciócsoportja 8 Palóc ”+” Akciócsoport Bükki Akciócsoport Hernád-delta Akciócsoport Felső-Bódva-völgy Helyi Akciócsoport „Nagy-Milic 896” Akciócsoport „Irány Tokaj-Hegyalja!” LEADER+ Akciócsoport Bodrogközi LEADER+ Akciócsoport Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport Észak-Alföld: Tiszatér Kistérségi Társulás Akciócsoport „Hajdú Versenyképesség” Akciócsoport Közép-Nyírségért Akciócsoport Szatmár Hagyományápolásáért és Felzárkóztatásáért Akciócsoport Délkelet-nyírségi Akciócsoport Dél-nyírségi Akciócsoport Érmelléki Akciócsoport „Összefogás Sárrét Jövőjéért” Akciócsoport „Összefogás Biharért” Akciócsoport „Jász-sarokpont” Összefogás a Térség Jövőjéért Akciócsoport Tíz Kun Település Akciócsoport Közép-tiszai Turizmusfejlesztési Akciócsoport Dél-Alföld: Körös-Sárréti Akciócsoport Körösök Völgye Akciócsoport Kertészek Földje Akciócsoport Hajdúvölgy LEADER+ Helyi Akciócsoport Maros-völgyi Akciócsoport

5

-

Déli Napfény Hagyományőrző LEADER+ Akciócsoport Alsó-Tisza menti PritavitCa Akciócsoport Nyitott Bácska Akciócsoport Élhetőbb Bácska Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport Bácska Gyöngye LEADER Akciócsoport „Akciócsoport a Homokhátság, Bácska, Sárköz értékeinek bemutatására” Helyi Akciócsoport Felső-kiskunsági és Duna-melléki ÖKO-TÁJ LEADER Helyi Akciócsoport Közép-Magyarország Galga menti Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport Gerje-sztők Akciócsoport HAJT-A CSAPAT Akciócsoport Kis-Duna menti LEADER+ Akciócsoport Közép-Dunántúli Által-ér Völgye Akciócsoport Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttműködés Akciócsoport Cikola Nemzetek Völgye Helyi Akciócsoport Sárvíz Akciócsoport Duna menti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása Bakonyalja Akciócsoport Kemény Bakony Akciócsoport Gerence-Marcal-Rába Térsége (GEMARA) Akciócsoport Somló-Marcalmente Akciócsoport Sümeg Térségi Marcal Forrásvidék Fejlődéséért Akciócsoport Nyugat-Dunántúl Felső- és Közép-Szigetközi LEADER Akciócsoport „Rábcatorok” Településeinek LEADER Fejlesztési Társulása Helyi Akciócsoport Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport Írott-kő Ereje Akciócsoport Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport Őrtorony LEADER Kistérség Helyi Akciócsoport ZalA-KAR Helyi Értéket! Akciócsoport Észak-zalai Tematikus Utak Helyi LEADER+ Akciócsoport Göcsej - Közép-Zala Helyi Akciócsoport Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport Dél-Dunántúl Népmese Vidék Akciócsoport Zselica Akciócsoport Balatonföldvári Kistérségi Akciócsoport Koppánvölgyi Helyi Akciócsoport Nyugat-Völgység Akciócsoport Keleti-Mecsek Akciócsoport Baranyai-Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport Mecsek Hegyháti Akciócsoport Dél-baranyai Határ menti Települések Helyi Akciócsoport Sárköz-Dunavölgye Akciócsoport Az akciócsoportokról és a LEADER+ Programról bővebben a www. leader.lap.hu oldalon olvashat. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – lehetőség a vidéken élőknek Széles körű szakmai-társadalmi vitát követően az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága 2007. szeptember 19-én fogadta el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amely a 2007−2013 közötti időszakra vonatkozóan határozza meg a főbb hazai fejlesztési irányvonalakat és tartalmazza ennek feltételrendszerét. (Letölthető a minisztérium honlapjáról: www.fvm.hu) Ezzel egyidejűleg soha nem látott mértékű fejlesztési forráshoz jut a magyar mezőgazdaság és a vidéki térség, főként az 5000 fő lélekszám alatti kistelepülések lakossága, a vidéki egyéni és a kisebb társas vállalkozások, községi önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek. A nemzeti társfinanszírozással együtt több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílt meg, amelyből 3,8 milliárd euró közösségi hozzájárulás. Számítások szerint a kedvezményezettek által hozzátett önerővel együtt mintegy 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg vidéken az elkövetkező 7 év alatt. Az ÚMVP megvalósítása megkezdődött. Összesen mintegy 60 pályázati jogcímre lehet a 7 év alatt támogatási kérelmet beadni. A támogatások részletes feltételeit tartalmazó miniszteri rendeletek folyamatosan jelennek meg. A program végrehajtása sok mindenben különbözik az elmúlt években megszokott pályáztatási rendszertől. Az ügyfél kérelmére közigazgatási eljárás keretében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH, Kifizető Ügynökség) határozatával nyílik meg a forrásfelhasználás lehetősége. 2007. novemberében már 3 jogcím benyújtási időszaka lezárult. (Gépbeszerzés, állattartó telepek kor-

6

szerűsítése – trágyakezelés, mezőgazdasági területek erdősítése.) További jogcímekre a következő évben lesz lehetőség kérelmet benyújtani. A jóváhagyott program „tengelyek” szerint rögzíti a fő célok, fejlesztési prioritások megvalósítására szánt pénzügyi kereteket. I. tengely: a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami az összes forrás 48 %-a. II. tengely: a környezet minőségének javítására, a termőföld-hasznosításhoz köthető támogatásokra, környezet fejlesztésére 1 milliárd 626 millió 706 ezer 125 euró, a források 35 %-a tervezett. III. tengely: a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikációjára és jövedelemszerző tevékenységek ösztönzésére 690 millió 690 ezer 802 eurót fogadott el a bizottság. IV. tengely: a LEADER-fejlesztések támogatására 272 millió 355 ezer 669 eurót fogadott el a bizottság. A III-IV. tengelyre együttesen az összes forrás 17%-a lett elkülönítve, mely mintegy 250 milliárd forint fejlesztési támogatást jelent. Ez a támogatási összeg többszöröse az utóbbi két évben hasonló célokra fordított támogatásoknak, így új egyéni és családi, vállalkozási és települési fejlődési-fejlesztési esélyt jelent a vidéki térségek, elsősorban kisebb települések számára. Ezt az összeget ütemezetten és hatékonyan főként új vidéki munkahelyek létrehozására, a foglalkoztatottság, a szolgáltatásokkal ellátottság növelésére kell fordítani. A program III-IV. tengelyére rendelkezésre álló források felhasználásában nagy szerep hárul a 2007-ben létrejött Helyi Vidékfejlesztési Irodák hálózatára (elérhetők a www.hvi.hu honlapon), mivel kistérségi szinten a támogatási kérelmek befogadásában az MVH-val együttműködő egyablakos ügyfélkapuként és információs pontként szolgál. Segítségével történik továbbá a helyi fejlesztési szándékokat számba vevő helyi vidékfejlesztési stratégiák (HVS) elkészítése 2007. december elejétől 2008. március végéig. Egy-egy kistérségben a stratégiát (HVS) az októberben már létrejött helyi vidékfejlesztési közösségeknek (HVK) kell kidolgozniuk, és a megvalósítás felelőssége is rájuk hárul. Az elkészült stratégia alapján kaphatnak a vidéki térségek 1-2 milliárd Ft fejlesztési forrást attól függően, hogy LEADER-akciócsoportként, vagy Helyi Vidékfejlesztési Közösségként valósíthatják meg. Az ÚMVP által a gazdálkodóknak, a vidéki lakosságnak, vállalkozásoknak, civil és egyházi szervezeteknek, önkormányzatoknak felkínált új fejlődési esélyek, a Helyi Vidékfejlesztési Közösségekkel együttműködve, a településeken jobb életminőséget garantálva válhatnak valóra. Továbbra is számítanak tehát a tervezés folyamán minden aktív résztvevőre. A Halászati Operatív Program A 2000-2006-os európai uniós tervezési időszakban önálló strukturális alapként működő Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) helyébe a 2007−2013 közötti időszakra az Európai Halászati Alap (EHA) lépett. Az EHA-szabályozásában a strukturális alapokat követi, de nem soroljuk ezen alapok közé. Elsősorban tengeri halászattal foglalkozik, azonban egyre nagyobb szerepet kap támogatott területként az akvakultúra, és ezen belül az édesvízi halgazdálkodás is. Magyarország értelemszerűen csak ez utóbbi részterületen belül részesül támogatásban. A tervezés alapját képezi a minden tagállam esetében kidolgozandó Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST), amely a halászati ágazat minden szegmensét felölelően taglalja a tervezési időszakra vonatkozó elképzeléseket. Az EHA-ról szóló 1198/2006/EK Tanácsi Rendelet szerint az NHST alapján minden tagállamnak meg kell alkotnia és el kell fogadtatnia a Bizottsággal a megvalósításról szóló programot − a Halászati Operatív Programot (HOP). Magyarország a HOP keretén belül 2007−2013 között társfinanszírozással együtt 41.193.784 euróval (mintegy 10,3 milliárd Ft) gazdálkodhat. A program átfogó célja, hogy a lakosság fogyasztási szerkezetében növekedjék az egészséges haltermékek szerepe, amelyek a lehető legnagyobb részben − hagyományainkra és természeti adottságainkra is támaszkodva − hazai termelésből kell, hogy származzanak. Magyarország halászati ágazatát elsősorban az édesvízi akvakultúra, a természetes vízi halászat, a halfeldolgozás és a halászati marketing jelenti. A tógazdasági haltermelés több mint 16 ezer hektár tóterülettel három fő körzetben, a dél-alföldi, észak-alföldi és a dél-dunántúli haltermelő régiókban koncentrálódik. A halászati ágazat különböző lépéseinek hozzá kell járulniuk a versenyképesség javításához és gazdaságilag életképes vállalkozások kialakításához. A halászati ágazat további fejlesztésében olyan szemléletnek kell uralkodnia, amely a haltermelést, a feldolgozási technológiákat, a társadalmi-gazdasági szempontokat, a természetes erőforrások használatát és szabályozását integrálja, hogy a fenntartható fejlődés elérhetővé váljon. Az akvakultúra fejlesztése kedvező hatással lehet a vidékfejlesztésre is.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásának intézményrendszere Irányító Hatóság – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az Irányító Hatóság (IH) felelős az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) hatékony és szabályszerű megvalósításáért, valamint az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Az IH-t a Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkár vezeti. Feladata az EU Bizottsága, a minisztérium és szervei, valamint a kormányzat és a szakmai szervezetek közötti koordináció, – koordinatív és szakirányítási feladatokat ellátó minisztériumi egységként – jogalkotás és szabályozás, valamint az AVOP végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, jóváhagyást, döntést igénylő ügyekben saját maga jár el. Az Európai Unió a 1260/1999-es tanácsi rendeletében szabályozza az Irányító Hatóság feladatait. Ez alapján az Irányító Hatóság felelős: – egy olyan rendszer felállításáért, amely a végrehajtásról megbízható pénzügyi és statisztikai információt gyűjt össze a monitoring jelzőszámokhoz, valamint az értékeléshez; ezeknek az adatoknak a Bizottság részére történő továbbításáért; – a Program-kiegészítő Dokumentum módosításáért; – az éves végrehajtási jelentés kidolgozásáért és – a Monitoring Bizottság jóváhagyásának megszerzése után – a Bizottság elé terjesztéséért; – a program – Bizottsággal és a tagállammal együttműködésben történő – időközi áttekintésének megszervezéséért; – annak biztosításáért, hogy a támogatás bonyolításában és megvalósításában résztvevő szervezetek elkülönült számviteli rendszert, vagy ennek megfelelő számviteli szabályzatot működtetnek a támogatással kapcsolatos összes tranzakció tekintetében; – a támogatás alapján finanszírozott tevékenységek korrektségének biztosításáért; – a közösségi alapelvek követésének biztosításáért. A közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásával kapcsolatban az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzétételre megküldött hirdetmények meghatározzák, hogy mely projektekkel kapcsolatban alkalmaztak vagy nyújtottak hozzájárulást az alapokból; – a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért, ahogy azt az Európai Bizottság 1159/2000 rendelete előírja; – a közösségi és a hazai politikák közötti egyezőség (megfeleltetés) megteremtéséért, valamint a nyilvánosság követelményének érvényesítéséért. A Technikai Segítségnyújtás c. intézkedés Az IH felelős a Technikai segítségnyújtás intézkedés keretében rendelkezésre álló forrás szabályszerű és hatékony felhasználásáért. Az intézkedés az AVOP hatékony lebonyolítását, valamint a mindhárom prioritáshoz (A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban; Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása; Vidéki térségek fejlesztése) kapcsolódó valamennyi intézkedés megvalósítása során felmerülő technikai, tartalmi jellegű kérdések, problémák megoldását segítette. Célja az volt, hogy segítse a program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomonkövetését és ellenőrzését. A Technikai segítségnyújtás intézkedés keretében rendelkezésre álló forrást a két kedvezményezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nem pályázati eljárás során, hanem az államháztartási működési szabályok és a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásával, szigorú eljárásrend keretében használták fel. A forrás felhasználása két alintézkedés keretében valósult meg:

4.1.1. Monitoring, a program megvalósulásának nyomon követése, valamint egyéb segítségnyújtás a program hatékony megvalósításához. 4.1.2. Információnyújtás, a közvélemény tájékoztatása, a Program megfelelő végrehajtásához szükséges irányítási, monitoring és értékelési informatikai rendszer beszerzése és beüzemeltetése. A 448/2004/EK bizottsági rendelet 11. szabályának 2.1 pontja szerint támogatható költségek és a megvalósult főbb tevékenységek 1. A program tevékenységei és a segítségnyújtás előkészítésével, kiválasztásával és nyomon-követésével kapcsolatos költségek, figyelmet fordítva a horizontális témákra. 2. A segítségnyújtás végrehajtásával kapcsolatos, a Monitoring Bizottság működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek (teljes körű lebonyolítás, projektlátogatás megszervezése) és a Döntés-előkészítő Bizottság üléseinek, a felkért szakértők és a résztvevők költségeinek finanszírozása (pl.: a Program főbb irányvonalainak, indikátorainak kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata, AVOP Mezőgazdasági Gépkatalógus elkészíttetése, termékpálya elemzések készíttetése). 3. Audithoz és a helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó költségek. 4. Az IH és az MVH hatékony és eredményes működését segítő szerződéses munkatársak alkalmazása, humánerőforrás kapacitás bővítése. A 448/2004/EK bizottsági rendelet 11. szabályának 3. pontja szerint támogatható költségek és a megvalósult főbb tevékenységek 1. Tájékoztatási tevékenységek szervezése, képzések, szemináriumok, workshopok megrendezése és azokon történő részvétel. Az AVOP Irányító Hatóság a Program sikeres végrehajtása érdekében különböző formában nyújtott segítséget a lehetséges kedvezményezetteknek, pl.: - Képzések szervezése a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek és a falugazdász-hálózat számára az AVOP pályázati jogcímeivel kapcsolatosan, valamint elért eredményeiről. - Az AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása c. intézkedésre benyújtott támogatási pályázatok 34%-a formai vagy szakmai okból elutasításra került, így nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdák igen kevés információval rendelkeznek az agrártámogatási rendszerről, a fiatal gazda támogatásokról, aktualitásokról, ezért egy specifikus ügyfél tájékoztató központ (call center) került kialakításra és működtetésre 2006. december 31-ig. - Az AVOP 1.4. intézkedéssel kapcsolatban konferenciasorozat került megszervezésre az ország 19 megyéjében a FVM megyei földművelésügyi hivatalai által az IH megbízásából, valamint egy képzés a már támogatást nyert fiatal gazdák részére a mezőgazdasági vállalkozások menedzselése és sikeres gazdaságok bemutatása, tapasztalatszerzés céljából. - Workshop került megszervezése az AVOP végrehajtásának tapasztalatai, következtetések, előremutató javaslatok készítése tárgyában. A résztvevők az AVOP prioritásaira fókuszálva irányított szakmai megbeszélést folytattak, előre kiválasztott jelentős tapasztalatokkal rendelkező személyek, kedvezményezettek részvételével, szakértők vezetésével. - Megjelentetésre kerültek a Programmal kapcsolatos közlemények, hirdetések, cikkek országos és megyei napilapokban, szaklapokban, AVOP arculatos reklámeszközök készültek. - Az AVOP végrehajtásáról, a támogatást nyert pályázókról, az AVOP éves végrehajtási jelentéseiről az FVM és az MVH honlapja folyamatosan nyújtott és nyújt tájékoztatást az érdeklődők és a pályázók számára. 2. Nyomdatechnika támogatása, brosúrák, tájékoztató anyagok készítése és terjesztése.

7

- Az AVOP intézkedései külön brosúrában kerültek részletes bemutatásra, meghatározva a célkitűzéseket, a kedvezményezettek körét, a támogatások igénybevételének módját, jogosultsági kritériumokat, a pénzügyi kondíciókat, valamint az elnyerhető támogatások összegét. Kiadvány készült a mezőgazdasági beruházások környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai alapkövetelményeiről, a horizontális elvekről, és a LEADER+ intézkedésről is. A kiadványok az MVH kirendeltségein, különböző rendezvényeken kerültek átadásra az érdeklődőknek. 3. Tanulmányok készíttetése a források hatékony felhasználása és az egyes intézkedések végrehajtásának értékelése érdekében. 4. Szakmai tanulmányutak szervezésének és lebonyolításának költségei. 5. A Program megfelelő végrehajtásához szükséges irányítási, monitoring és értékelési informatikai rendszer beszerzése és üzemeltetése. - Ellenőrzési munkát támogató nyilvántartási szoftver és hardver, számítástechnikai eszközök beszerzése. - Informatikai rendszer fejlesztése. Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) feladata a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló valamennyi projekt teljes körű pályázati és pénzügyi adminisztrációjának informatikai támogatása. Megvalósultak az EMIR alkalmazással kapcsolatos képzések, illetve az EMIR használatával és továbbfejlesztésével kapcsolatos igények professzionális kielégítése. 6. Értékelések, éves előrehaladási jelentések készítése (AVOP mid term update -közbenső- értékelés készíttetése, a 2007-2013 közötti Nemzeti Agrárvidékfejlesztési Program ex ante értékelése, a 2007-2013 közötti Halászati Operatív Program ex ante értékelése). Közreműködő Szervezet – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az Operatív Program végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság felelőssége, ugyanakkor számos, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatot delegált a megvalósításban részt vevő Közreműködő Szervezet számára. Az AVOP esetében Közreműködő Szervezetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) került kijelölésre. Az AVOP IH és a Közreműködő Szervezet között a feladatok pontos megosztását, az együttműködést, jelentéstételt, ellenőrzést az együttműködési megállapodás tartalmazza. Az együttműködési megállapodás a delegált feladatokról szóló dokumentum, amely szoros összeköttetésben van mind az IH, mind az MVH eljárási folyamatait leíró Működési Kézikönyvekkel. Az MVH feladatai közé tartozik a pályázatkezelés, amely magában foglalja a pályázatok befogadását és iktatását, a pályázatok jogosultságának és teljességének ellenőrzését, a pályázatok értékelését, és döntésre előkészítését. Az MVH ellátja a szerződéskötéssel, a szerződésmódosítással, a szerződés megszűnésével kapcsolatos feladatokat. Befogadja a kedvezményezettektől az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket. Az AVOP Irányító Hatóság külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az MVH-ra ruházta a pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek keretében az MVH befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat, igazolja a teljesítést, továbbá megküldi az átutalási megbízásokat a Magyar Államkincstárnak. Emellett a támogatásokra vonatkozóan előzetes (döntést megelőző, szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző, a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó és a projektet lezáró) ellenőrzéseket folytat. Az MVH feladata a jogosulatlanul igénybe vett támogatások behajtása is. Az MVH feladatai ellátását országos hatáskörrel, központi irodái, megyei és regionális illetőségű kirendeltségei útján látja el. A szervezet élén az Elnök áll, munkáját segíti az Elnökhelyettes, aki az igazgatóságok és – közvetve – a Kirendeltségek munkáját irányítja. A 19 megyei kirendeltség a megye illetékességi területén, közülük hét a régió

8

területén látja el faladatát. A regionális illetékességű megyei kirendeltség a Területi Igazgatóság felügyelete alatt a régió illetékességi területén ellátja az AVOP jogcímekkel kapcsolatos feladatokat. – Borsod Megyei Kirendeltség: – Csongrád Megyei Kirendeltség: – Főváros és Pest Megyei Kirendeltség: – Somogy Megyei Kirendeltség: – Szabolcs Megyei Kirendeltség: – Veszprém Megyei Kirendeltség: – Zala Megyei Kirendeltség:

Borsod, Heves, Nógrád megye Csongrád, Békés és Bács megye Főváros és Pest megye Somogy, Tolna, Baranya megye Szabolcs, Hajdú, Szolnok megye Veszprém, Fejér és Komárom megye Zala, Vas, és Győr megye

Kifizető Hatóság - Pénzügyminisztérium A Strukturális és Kohéziós Alapok Kifizető Hatóságaként a Kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte ki. A Kifizető Hatóság felelős az igazolt költségkimutatásokkal alátámasztott kifizetési kérelmek összeállításáért és az EU Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint az Európai Bizottság által teljesített fizetések átvételéért. A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN A horizontális témák - a környezetvédelem és az esélyegyenlőség ugyanolyan fontosak, mint az AVOP egyes prioritásai, de átfogó jellegüknél fogva nem valósíthatók meg külön intézkedések révén. Az AVOP-pal szemben elsődleges elvárás volt a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése. Ez az elvárás leginkább a termelő és az infrastrukturális intézkedések esetében egyértelmű, míg a szakmai továbbképzés és átképzés támogatása című intézkedésnél áttételesen jelentkezett. A projekt kiválasztás során a horizontális témák érvényesítése minden intézkedés esetében szerepelt a kiválasztási kritériumok között; a projekteket a környezetvédelem és a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség szempontjából pozitív/semleges/negatív kategóriákba kellett besorolni és minimális célként a horizontális témák szempontjából negatív projektek kiszűrése került megjelölésre. A gazdasági tevékenységek többségükben „környezeti költségekkel”: anyagok és energia felhasználásával, káros anyagok kibocsátásával, a területhasználat megváltoztatásával járnak. A környezetvédelem horizontális célként való megjelenítése hivatott biztosítani, hogy azok a projektek részesülhettek támogatásban, amelyek megelőzték, illetve a lehető legkisebb mértékűre csökkentették a környezeti költségeket. Az Európai Unió a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkentését és az egyenlőség ösztönzését írja elő minimum feltételként. Tekintettel az ország helyzetére és tagállami példákra, Magyarországon is indokolt volt megkövetelni, hogy valamennyi támogatásban részesülő projektben kerüljön érvényesítésre a hátrányos helyzetű csoportok, köztük egyrészt a roma emberek, másrészt a fogyatékos emberek esélyegyenlősége. Az MVH 2006. év folyamán az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőség érvényesülésének felmérése érdekében az AVOP pályázati csomagban egy esélyegyenlőségi kérdőívet helyezett el, illetve a korábbi pályázókhoz is eljuttatta azzal a szándékkal, hogy átfogó képet nyerjen az elv alkalmazásáról az agrár-vidékfejlesztési pályázati rendszerben. Az adatlap egyfajta kötelező adatszolgáltatásként szerepelt, azonban a pályázatok elbírálására nem volt hatása (a pályázati adatlapon szerepeltetett válaszok kerültek értékelésre esélyegyenlőség szempontjából a pályázati elbírálás során). Az AVOP esélyegyenlőségi adatlap kibocsátása és elemzése az első kísérlet volt az esélyegyenlőséggel kapcsolatos főbb tények és kérdések feltérképezésére az agrár-vidékfejlesztés területén.

Elnyert támogatás: 288 460 869 Ft

Budapest Minőségi pezsgő és bor korszerűbb külsőben TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft.

Magyarország piacvezető pezsgőkészítője az AVOP élelmiszeripari fejlesztésekre vonatkozó intézkedése keretében megítélt támogatás segítségével komplex fejlesztési programot hajtott végre. Ennek már rövid távon is megmutatkozó eredménye az értékesítés növekedése, a piaci pozíció javulása a kül- és a belföldi piacon egyaránt, valamint a versenyképesebb magyar termékek előállítása – mondja dr. Szűcs Balázs, a REKONTIR Kft. egyik vezetője, amely cég a Törley Pezsgőpincészet megbízásából a pályázat menedzsere volt. – Három lépcsőben folytatták le a fejlesztési programot. Milyen célokat tűztek ki? – Az egyes lépcsők a SAPARD és az AVOP pályázatok mentén valósultak meg. A SAPARD program keretében a minőségi tankpezsgő készítés infrastruktúrális alapjait valósították meg a pezsgő tároló és érlelő tartálycsarnok kivitelezésével, mely által a program ezen szegmense a termékek beltartalmát javította. A palackozást előkészítő épület kategóriájában Közép-Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, minden berendezés koracél, mosható fal és padló felületekkel, patika tisztasággal, amely egyik feltétele a beltartalmi fejlesztésnek. A második lépcsőben, az első AVOP pályázat keretében a termékek vonzóbb küljellemzőinek technológiai hátterét kivitelezték, valamint racionálisabbá tették a palackozási és energiafelhasználási területeket, a felesleges kapacitások leépítésével és a meglévők modernizálásával. Épület-rekonstrukciókat, tartály és gép felújításokat, valamint technológiai szereléseket hajtottak végre. A kupakolás, címkézés, kapszulázás kvalitása fejlődött, mely által a különféle magas elvárásokkal rendelkező export piacok igényei is kiszolgálhatókká váltak. A címkét és a kapszulát pozícionáltan helyezik el a palackon, s ez nagymértékben növeli az esztétikumot. Más szóval: a technológia modernebb és korszerűbb lett, s az új csomagolási eljárással készült termékek mennyisége elérte a 14 millió 800 ezer litert. – Úgy tudom, a Háros utcai, azaz a budafoki telephely felértékelődött. – A harmadik lépcsőben újra pályáztak AVOP forrásra. Ennek keretében a balatonboglári tartálykapacitást a Háros utcába koncentrálták, azt kompletten felújították, valamint korszerűsítették a hűtőenergiai és az elektromos rendszert. Hatalmas, egyenként 96m3-es tartályokról van szó, melyek egy klimatizált és élelmiszerhigiénai tekintetben kifogástalan épületben kerültek elhelyezésre, tulajdonképpen a tartályok köré kellett kivitelezni a csarnokot. Olyan vezetékrendszer épült ki, amely csökkenti a környezeti terhelést a tartályautós szállítás kiküszöbölésével és redukálja a termelési költségeket. A fejlesztés lezárásával a Háros utcában olyan koncentrált és korszerű tároló és érlelő kapacitás jött létre, hogy akár minden magyar ember ott helyben átvehetne egy palack minőségi pezsgőt. Bizton állíthatom, hogy a 3 éves fejlesztés lezárásával Közép-Kelet Európa legkorszerűbb és legversenyképesebb pezsgő pincészete született meg. – A fejlesztés a termelékenységben is megmutatkozik? – A főbb termékcsoportok száma nem növekszik, de új minőségi termékkategóriák jelennek meg, melyek európai szinten is versenyképesek. A vállalkozás termelékenysége a koncentráció és a technológiai termelés racionalizáció okán jelentősen javult. – Ha növekednek az eladási mutatók, több alapanyagra van szükség. – Az alapanyag minősége döntő fontosságú. A Törley pezsgő alapanyaga – mint ismeretes – főleg az etyeki borvidékről származik, melynek adottságai kiemelkedőek, azonban Balatonboglár és Tokaj is fontos forrás. A vállalkozás az ország egyik legkomolyabb integrációját tartja fenn, korszerű termesztési módszerekkel instruálva a kistermelőket. A beruházás alapvető módon befolyásolja az alapanyag-beszerzést, mivel a felvásárolt szőlő és alapbor minőségi jellemzői és beltartalmi értéke hatékonyabban tud beépülni a végtermékbe, jobb ízvilág alakul ki. Arra számítunk, hogy a projekt racionalizálási és hatékonyságnövelési vonatkozásai kedvező hatással lesznek a következő évek felvásárlási tevékenységére.

9

Tura Gépbeszerzés Galgamenti Mezőgazdasági Szövetkezet

Elnyert támogatás: 14 698 186 Ft

A Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet 14,6 millió forint támogatást nyert 2004-ben gépek beszerzésére. Áts Etele, a gazdaság műszaki igazgatója elmondta: bármennyire is nehézkes sokszor a pályázati adminisztráció, újabb fejlesztési elképzelésekhez kértek támogatást 2007-ben. – Milyen célú gépeket vásároltak első alkalommal? – Egy teleszkópos rakodógépet, precíziós műtrágyaszórót és korszerű talajművelő gépeket. A cél a gépesítés fejlesztése, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, az elavult, nagy fenntartási költségű gépek kiselejtezése volt. – Jellemezné röviden a gazdaságot? – Szövetkezetünk növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, mezőgazdasági szolgáltatással, terményszárítással és magtározással foglalkozik. Turán, a Galga völgyében, 2880 hektáron gazdálkodunk, mintegy száz embernek adva munkalehetőséget. Búzát termesztünk, mintegy 860 hektáron, árpát 110 hektáron, napraforgót 440 hektáron, kukoricát 680 hektáron, repcét 300 hektáron, de foglalkozunk tritikáléval és silókukoricával is. Ezen kívül 10 hektáros az almaültetvény, 67 hektár a rét. Jelentős feladat az árutermesztésén túl a saját állatállomány tömegtakarmányának megtermelése. – Nem nehéz elképzelni, hogy Önök gyakran kémlelik az eget. – Próbálunk alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, csökkentett menetszámú, nedvességmegőrző talajműveléssel. Egyébként részt veszünk az Agrár Környezetgazdálkodási Programban, s újabb gépberuházási pályázatot nyújtottunk be a növénytermesztés gépesítésének fejlesztéséhez. – Hány szarvasmarhát kell etetniük? – Az átlagos tehénlétszám 600, ebből 480-at fejünk, a napi tejtermelés 12 ezer liter. Tervezzük ennek az ágazatnak is a fejlesztését. – Önök minden jel szerint nagy hangsúlyt helyeznek a pályázatokra. Milyenek a tapasztalataik? – A pályázatok elbírálásának hosszú határideje és az utólagos finanszírozás nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat. A ‘90-es években a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezősége nem tette lehetővé a gépesítés, a technológia megfelelő fejlesztését. Ezek a pályázatok, ha lassan is, de esélyt adnak a megerősödésre, versenyhelyzetbe kerülésre. Mint mezőgazdaságban dolgozó szakember azt vallom, hogy a vidék fellendülése nélkül nincs Magyarország.

10

Elnyert támogatás: 26 318 571 Ft

Üllő Mezőgazdasági gépállomány korszerűsítése Németh László

A pályázaton több mint 26 millió forintos támogatást nyert el Németh László traktorra, kombájnra és más gépekre. A fejlesztés eredményeként az üllői vállalkozó jövedelmező gazdálkodást folytat. – Nagyapám a térség hagyományai szerint foglalkozott sok mindennel, – kezdi – a mosott leveszöldségtől kezdve a savanyú káposztáig, de én úgy ítéltem meg, hogy a kerti kultúrákban nincs annyi lehetőség. Amikor végeztem… – Mit végzett? – Agrármérnök vagyok, meg még levelezőn elvégeztem a növényvédő szakmérnökit. – S megtalálta a számítását a profilváltásban? – A szabadföldi növénytermesztés normális megélhetést biztosít, s lehet életvitelként vele foglalkozni. Öcsémmel úgy osztjuk meg a feladatokat, hogy ő inkább a gépekkel törődik, én pedig a termeléssel. – Hogyan értékesítik a termést? – Terménykereskedőknek, sertéshizlaldáknak adjuk el; vannak kialakult kapcsolatok, vagy én keresem őket, vagy ők engem. Az értékesítéssel soha nem volt probléma. – A 350 hektár tehát Ön szerint már jó méret ahhoz, hogy a gazdaság életképes legyen. – Ehhez a gépparkhoz és létszámhoz szerintem ez optimális. Ha mondjuk 40-50 százalékkal több a terület, már komoly plusz szükséglet jelentkezik gépből és munkaerőből. Ha meg sokkal kisebb a gazdaság, nehéz eltartani belőle több embert. A 100-300 hektáros kategória – ahogy mondják – családi középüzem. A miénk egy kicsit több a háromszáznál is, de a vetésforgó, meg a pihentetés miatt mindig van kimaradó rész. – Milyen volt a pályázat, voltak gondjaik? – Pályázatíróval dolgoztunk, maximálisan együttműködtünk, s szerencsére nekem nem kellett nagyon belemélyedni. Sok papírmunkával járt, másfél év telt el, míg megkaptuk a támogatást. Persze, a végeredmény számít, nem az elérési út; akkor bosszankodtam volna, ha nem sikerül nyerni. Az első perctől fogva tudtam, hogy saját erőből nem vagyok képes a fejlesztésre, ezért vágtam bele.

11

Abony Terménytároló építése Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.

Elnyert támogatás: 51 845 812 Ft

Abony Pest megye délkeleti részén, a Duna–Tisza közében helyezkedik el. Területe részben a Tisza egykori árterületére esik. A településen nagyobb részt mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek. Az AVOP-pályázattal kapcsolatos kérdéseinkre Kunné Balajti Emese kisvállalkozó válaszolt: „A pályázatról az interneten értesültünk. A kiírásnak könnyedén eleget tettünk. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy elnyertük a pályázatot. Ezután merőben megváltoztak a körülmények. Az új tároló építésének köszönhetően pozitívabb és minőségibb módszerrel tudunk terményt tárolni, és még a költségek is csökkentek. Könnyebb lett így a munkavégzés.” A Kunné Balajti Emese azt is elmondta, hogy mindenképpen pályáznak majd a jövőben is.

Apaj Gépbeszerzés Szomor Dezső

Elnyert támogatás: 19 886 537 Ft Apaj a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik, 1985-ben vált önálló községgé. Híres ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de jelentős a közelben élő túzokok állománya is. 1967 óta minden évben itt rendezik a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat. Szomor Dezső, a pályázat felelőse számolt be a projekt megvalósításáról. Szomor Dezső egy igazi természetbarát gazdálkodó, magántermelő, aki kertészmérnöki diplomával és néhány év dísznövény-termesztési gyakorlattal két évtizede kezdett a nemzeti kincs, a szürke marha tenyésztésével foglalkozni. Elmondta nekünk, hogy 1990 óta foglalkozik a gazdasággal. A rendelkezéseket figyelve értesültek a pályázatról. Nagyon pozitívan számolt be nekünk arról, hogyan alakult a cég sorsa a pályázat megnyerése óta. Azt is elmondta, hogy a jövőben újra pályázik majd.

Bugyi Gépbeszerzés Fekete Sándor

Elnyert támogatás: 29 538 791 Ft Bugyi több középkori falu (Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elfelejtett nevű birtok területét olvasztja magába. A növénytermesztéshez szükséges gépbeszerzésről Fekete Sándorné, a vállalkozás egyik tulajdonosa számolt be. A pályázatról az interneten, illetve a pályázatíróiktól értesültek. „Igen sokrétű volt, nem volt könnyű megírni, de a segítséggel végül sikerült.” Arra a kérdésre, hogy mi is változott a pályázat hatására, a következőket mondta: „Sok minden változott, természetesen pozitív irányba. Sikerült nagyobb teljesítményű, magasabb színvonalú gépeket vásárolnunk, amelyeknek köszönhetően könnyebb lett a termelés.” A hét főt foglalkoztató családi vállalkozás a jövőben is tervez pályázni.

12

Elnyert támogatás: 7 650 000 Ft

Cegléd Mezőgazdasági erőgép- és földterület-vásárlás Bertalan Róbertné

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. Jó fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal) ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. A helyi vállalkozás képviseletében Bertalan Róbertné elmondta, hogy a pályázati kiírásról az MVH-tól értesültek. A férje készítette a pályázatot teljes egészében. 2005-ben alapították cégüket, amely nagy családi vállalkozásként működik. Elavult gépeik helyett újabb, korszerűbb gépekre volt szükség. A pályázat elnyerése után földterületet, gyümölcstelepet vettek, és a tervek készítését is ebből finanszírozták. Jelenleg 10 hektáron gazdálkodnak. Szeretnének majd a későbbiekben is pályázni, természetesen a lehetőségeket mindig figyelik. A településen nincs sok munkalehetőség, a lakosság száma 38 ezer körül van. Sok a vállalkozó a községben, többnyire borászattal, mezőgazdasággal foglalkoznak, mivel nagyon jók a talaj adottságai.

Elnyert támogatás: 4 549 450 Ft

Csemő Új erőgép beszerzése és üzembe állítása VIRÁGH Bt.

Csemő a virágos falvak versenyében Magyarország I. legvirágosabb településének díját nyerte el, több, mint 4000-en lakják. Virágh János György elmondta, hogy cégét 1993-ban alapította. „Nyitott szemmel kell járni a világban. Erdőgazdálkodással foglalkozom lassan 15 éve. Nem volt egyszerű teljesíteni a pályázati kiírásokat, bevallom sok gond volt vele. Ez egy szinten tartó beruházás volt, igaz, hasonló gépek voltak a pályázat elnyerése előtt is, de most beruházhattunk sokkal korszerűbbekre. Mindent összevetve pozitív volt a változás. Sikerült vennünk egy T 90 ADT új erőgépet. Ennek beszerzése és üzembe helyezése volt a cél, amit sikerült is megvalósítani.” Ennek a kis falunak van még mit fejlődnie, de minden bizonnyal a kis lakosság kihozta magából a legtöbbet. „Szeretnénk újra pályázni, mindenképpen szeretnénk tovább lépni. Nehéz a vállalkozók sorsa, minden lehetőséget meg kell ragadni, és sokszor áldozatokat kell hozni”

Elnyert támogatás: 20 163 381 Ft

Csomád Gabonatároló építése Merész Sándor

A honfoglalás kori település először egy Zsigmond király által aláírt, 1430-as évben keltezett oklevélen szerepel Csamád néven. A török hódoltság idején elpusztult. Újratelepítése már 1729ben megkezdődött, és majd fél évszázadig tartott és 1784-ben fejeződött be. Merész Sándor cégvezető kérdésünkre elmondta, hogy rendszeresen figyelték a pályázatokat, erről a kiírásról a napi hírekből értesült. Az uniós csatlakozás óta cége folyamatosan pályázott, 1982 óta magántehenészete van. A fejlődés a cégnél folyamatos, de azért problémák sajnos akadnak. Kevesebb gabonát tudtak tárolni, és az állandó fáziskimaradás zavarta a munka folyamatát. „De amióta elnyertük a pályázatot, sikerült létrehoznunk három gabonatornyot, továbbá beruháztunk egy szünetmentes tápegységre. Továbbá sikerült vásárolnunk a gazdaság részére egy hídmérleget is, amire szintén nagy szükség volt a zavartalan munkavégzéshez.”

13

Dunavarsány Mezőgazdasági gépberuházás Winkler Tamás

Elnyert támogatás: 3 516 428 Ft

Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 km-re helyezkedik el. Bár a község címerében a varsa mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán eredetű néptörzs töredékétől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra. Winkler Tamás cégtulajdonos 1995-ben alapította a cégét. Az AVOP előtt is nyújtottak már be pályázatokat, akkor is sikerült nyerniük, de ez a mostani hozta a legnagyobb sikereket. Ez a pályázat tűnt a legkedvezőbbnek és nagyon örülnek, hogy sikerrel jártak. A pályázati kiírásról az FVM honlapjáról értesültek. Nem volt annyira nehéz pályázniuk, mert egy pályázatíró segítségét kérték. Nagymértékben javultak a körülmények a pályázat elnyerése óta, teljesen felújították a gépparkot, 70 hektáron gazdálkodnak. Állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak. Ha lehetőségük lesz, újra fognak majd pályázni.

Gomba Gép és technológia beszerzése Hunland Kft.

Elnyert támogatás: 15 410 175 Ft

Gomba Pest megye keleti részén, a Gödöllői dombság lankáin fekszik. A település és környéke ősidők óta lakott terület, köszönhetően jó elhelyezkedésének. Gombán a lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás számos fejlesztést vitt végbe a pályázatnak köszönhetően. Hogy pontosan mit, arról Kiara Pizzocheri ügyvezető asszony mesélt. Megtudtuk, hogy a pályázati pénzt sikerült hasznosan felhasználni a tulajdonosoknak, akik hét éve vették át a vállalkozást az előző tulajdonostól. A cég működéséhez szükséges gépek beszerzése még önerőből történt, de az elnyert összegből képesek voltak olyan gépek beszerzésére, amelyek megkönnyítették és hatékonyabbá tették a munkát. Vásároltak többek között bálázót, fésűs boronát és borjúrekeszt. „A gazdasági körülmények a gépek megvásárlásával jelentősen javultak, sok nehezen működő dolog megoldódott. Mindenképp fogunk még pályázni a jövőben – tájékoztatott az igazgatónő.

Kartal Vetőgép fejlesztése Ács László

Elnyert támogatás: 7 114 945 Ft

Kartal Pest megye keleti részén található, lakossága kb. 6000 fő. Ács László cégvezetőt kérdeztük a pályázat elnyerésével kapcsolatban, aki a gazdasággal 1993 óta foglalkozik. A kiírásról a sajtóban, az interneten és a gazdáktól szerzett tudomást. A pályázatot elég gyorsan megvalósították, azóta jelentős javulás ment végbe a gazdaságnál. „Ezelőtt is voltak már erőgépek, de sajnos nem a legkorszerűbbek, ezért volt nagy segítség számunkra, hogy beruházhattunk egy gabonavető gépre, rakodógépre, 6 soros szemenkénti vetőgépre is, ami a kukorica és a napraforgó vetésére alkalmas. Így a munka minősége nagyon sokat javult, sok munkát, sőt egész munkafázisokat tudunk megspórolni.”A községben található egy 2000 hektáros állami gazdaság és egy 1000 hektáros szövetkezet. A lakosok nagyrészt földműveléssel foglalkoznak, a többiek pedig építőiparral. – Legközelebb is megpróbálunk minél több vidékfejlesztési pályázaton részt venni – mondta Ács László.

14

Elnyert támogatás: 2 006 000 Ft

Nagykőrös Traktor erőgép beszerzése Szűcs Albert

Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, az Alföldön, Cegléd és Kecskemét között éppen félúton található. Területét már az őskőkor óta lakják. Szűcs Albert elmondása szerint a pályázati kiírásra az interneten bukkantak rá a könyvelő segítségével. 20 éve vezeti a vállalkozást, és körülbelül 10 hektáron működik a gazdaság. A pályázattal kapcsolatban a vállalkozó elmondta, hogy nem volt egyszerű megírni, de megérte a fáradságot. A támogatásnak köszönhetően jelentősen javultak a körülmények, sikerült egy kertészet fejlesztését szolgáló MTZ traktor erőgépet beszerezni. Szűcs Albert vár a további pályázati kiírásokra.

Örkény Gép-, műtrágya- és növényvédőszer-tároló építése Elnyert támogatás: 14 799 502 Ft Doricsák István Örkény Pest megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Doricsák István cégvezető elmondása szerint az internet nyújtott nekik segítséget. A pályázatot nem volt könnyű megvalósítani, de mindent megtettek a cél érdekében. A vállalkozásban jelentősen javultak a körülmények a támogatás elnyerése óta, sikerült beruházniuk egy új hűtőházra és vásároltak egy teljesen új hűtőtechnikát is, így lehetőség nyílt arra, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket sokkal hosszabb ideig frissen tudják tárolni. Ez sokkal nagyobb bevételeket hozott a cégnek. Ha lesz pályázati kiírás a közeljövőben, újra megpróbálkoznak majd.

Elnyert támogatás: 89 995 929 Ft

Püspökhatvan Gépbeszerzés ComAgro Sardo Kft.

Püspökhatvan a Gödöllői-dombság és a Cserhát között elterülő hegyes-völgyes vidéken fekszik. Pálmay Julianna ügyvezető asszonyt kértük meg, hogy mondjon pár szót a pályázatról és annak megvalósításáról. „A pályázatíróink hívták fel a figyelmünket az AVOP-pályázatra. Megnyerése után minőségibb lett a termelés.” Elmondása szerint mivel egy 50 fős magánvállalkozás az övék, és önerőből szinte lehetetlen lenne fejleszteni a céget, jelenleg is pályáznak és ezt teszik a jövőben is. Ez az egyetlen vállalkozás, amely mezőgazdasággal foglalkozik a faluban. A környéket az ipar hódította meg, a lakosság nagy része 30 km-es körzetben dolgozik.

15

A régió nyertes pályázói Pályázó neve

Projekt helye

Elnyert támogatás

"CHRIS" Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Tóalmás "Galgafarm" Első Magyar Organikus Mezőgazdasági és Fogyasztási Szövetkezet Galgahévíz "Ratio" Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyársapát "Somlyó Szigeti" Méztermelő és Értékesítő, Felvásárló Mezőgazdasági Szövetkezet Dömsöd "VIRÁGH" Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Csemő Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Ács László Kartal Agrárium '96. Termelő, Szolgáltató és Kereskedő Kft. Dömsöd AGRINTEGRAL Mezőgazdasági Beszerző, Szolgáltató, Értékesítő Kft. Hévízgyörk AGRINTEGRAL Mezőgazdasági Beszerző, Szolgáltató, Értékesítő Kft. Hévízgyörk AGRIOL Mezőgazdasági Kft. Nagykáta AGRO-BIZNISZ Termelő, Szolgáltató és Kereskedelni Kft. Nyársapát AGRO-TAKS Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató Kft. Taksony Alapítvány a Zsámboki Általános Iskolás Gyermekekért Zsámbok ALFA-KERTÉSZ Mezőgazdasági Termelő és Kereskedő Kft Tök Alfa-Meat Kereskedelmi Kft. Budapest Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi Általános Művelődési Központ Újszilvás Általános Művelődési Központ Újszilvás Általános Művelődési Központ Újszilvás Áporkai Református Egyházközség Áporka Apró Mihály Vecsés Aranyhegyi Borászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Pince Szövetkezet Ceglédbercel Aranynektár Termékgyártó és Kereskedelmi Kft Dunavarsány Aranyszarvas Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Tápiószentmárton Aranyszarvas Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Tápiószentmárton ARANY-TEJ Állattenyésztési Korlátolt Felelősségű Tátsaság Nagykőrös Ász-Kolbász Húsipari Kft Szigetszentmiklós Auerbach Fédra Ceglédbercel Auerbach Roland Ceglédbercel Barabás Tamás Kartal Benke József Kocsér Bernula Krisztina Újlengyel Bertalan Dóra Cegléd Bicskei Attila Cegléd Bio Fungi Termelő és Kereskedelmi Kft. Áporka Blaskovich Múzeum Baráti Köre Tápiószele Blaskovich Múzeum Baráti Köre Tápiószele Bognár István Nyársapát Bojtár János Tóalmás Bolyhos és Fia Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Újszilvás BRO-KER-BÉT Broiler Kereskedelmi Kft. Újhartyán Bugyi Nagyközségi Önkormányzat Bugyi Ceglédi Újvárosi Református Egyházközség Csemő CODA Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Budapest CODA Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Budapest ComAgro Sardo Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Püspökhatvan ComAgro Sardo Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Püspökhatvan Cosinus Gamma Kft Bugyi Cosinus Gamma Kft Bugyi Country Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. Nagykőrös Czifra Csaba Domony Csemő Község Önkormányzata Csemő Csemő Község Önkormányzata Csemő Csepel-szigeti Borbarát Hölgyek Egyesülete Szigetcsép Csiló és Társa Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Csévharaszt

25 695 494 16 363 688 4 927 252 144 381 044 4 549 450 88 021 977 51 845 812 90 000 000 70 864 421 2 497 550 940 500 1 000 000 7 114 945 60 553 361 90 000 000 15 744 560 16 516 482 5 188 104 48 231 367 1 500 000 42 255 494 16 717 973 21 349 959 21 087 234 20 624 400 23 455 275 37 271 432 16 601 074 5 355 000 2 000 000 1 827 500 1 808 800 1 000 000 5 136 923 17 740 878 324 075 479 18 955 341 52 847 558 12 486 263 500 000 000 12 839 640 13 486 111 155 330 2 572 900 8 850 371 7 650 000 24 080 439 77 221 829 991 100 1 996 650 2 021 400 1 795 500 2 999 999 29 840 247 48 253 485 3 669 261 3 999 999 999 999 89 992 318 89 995 929 9 865 384 24 339 560 3 948 010 7 650 000 56 976 873 47 625 258 997 500 22 151 037

16

Pályázó neve

Projekt helye

Elnyert támogatás

Dabasi Olajos Növények Termékcsoport Kft. Tápiószentmárton DÁN-FARM Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság Dánszentmiklós Dánszentmiklós Község Önkormányzata Dánszentmiklós Dánszentmiklósért Egyesület Dánszentmiklós Deák Krisztina Kartal Deli Lajos Tárnok Dianné Mersva Erzsébet Csővár D-meat Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft Dabas Dobos Gábor Kóka Doricsák István Örkény Doricsák István Örkény Doricsák István Örkény Dósa István Dabas Dömös Fanni Csemő Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd Dömsödi Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Dömsöd Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató Fejlesztő Zrt. Ócsa Dr. S. Tóth Sándor Abony Duna-Tiszamenti Pannon Búza Termékcsoport Kft. Tápiószentmárton Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Bugyi Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Ócsa Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Örkény ELBERTA Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Százhalombatta ELBERTA Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Érd ERDŐGAZDA Agro-Erdészeti Fejlesztő Közhasznú Társaság Törökbálint Erdőszöv Első Magyar Magán-Erdőgazdasági Rt. Pilis Eurotrust Consult Kft. Vámosmikola Fábián Tiborné Galgahévíz Farmos Hunor Bérkilővő Vadásztársaság Farmos Farmos Községi Önkormányzat Farmos Fazekas Tartósító és Kereskedelmi Kft. Ecser Fekete Sándor Bugyi Ferihegy Tartositott Élelmiszeripari Termékeket Előállító Csomagoló és Szolgáltató Kft Vecsés FIDEL Mezőgazdasági Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Perőcsény FIDEL Mezőgazdasági Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Perőcsény Flóratéka Dísznövénytermelő és Kereskedelmi Betéti Társaság Monor Fodor Zoltán Cegléd Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő Fríz-Farm Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kiskunlacháza Füle Dénes Nyársapát Füle Dénes Nyársapát Galgagyörk Község Önkormányzat Galgagyörk Galgagyörk Község Önkormányzat Galgagyörk Galgamácsa Község Önkormányzata Galgamácsa Galgamácsa Község Önkormányzata Galgamácsa Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet Tura Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat Tápiógyörgye Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat Tápiógyörgye Gombai Református Egyházközség Gomba Gödöllői Tangazdaság Rt. Kartal Gödöllői Tangazdaság Rt. Kartal Gőry Zsolt Pilisszentiván Gyurgyalag Természetvédelmi és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Tápiógyörgye Hajagos Mária Magdolna Kocsér HAJTA 2000 Növényterjesztési, Állattenyésztési, Értékesítő és Szolgáltató Kft Valkó Halásztelek Nagyközség Önkormányzat Halásztelek Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa Budapest Hegedűs Sándorné (Harcsár Erika) Tápiószőlős Herceghalom Község Önkormányzata Herceghalom Herceghalom Község Önkormányzata Herceghalom HER-CSI-HÚS Baromfi- és Sertésfeldolgozó és Forgalmazó Kft. Hernád Hernád Község Önkormányzata Hernád Honvédség és Társadalom Baráti Kör Ceglédi Szervezete Cegléd Horváth János Tápiószele

47 472 527 45 305 603 1 087 413 1 634 000 1 140 608 2 641 000 2 296 385 21 985 914 6 327 400 14 799 502 43 198 435 4 302 990 22 624 059 2 454 630 2 818 600 957 296 1 700 340 22 064 835 73 187 911 44 309 175 90 000 000 16 507 198 5 407 146 9 838 531 13 914 788 2 423 694 23 498 640 90 000 000 10 797 032 3 837 843 659 515 807 778 23 611 766 29 538 791 27 377 816 7 662 510 3 517 650 19 088 011 1 350 000 250 000 1 062 500 125 000 10 723 544 900 241 2 126 117 2 983 403 1 140 000 2 571 640 614 137 14 698 186 1 932 621 1 000 000 35 345 000 18 779 796 69 385 055 8 735 634 952 499 752 921 14 873 736 2 999 650 20 000 000 6 662 472 1 499 999 9 997 408 81 330 800 28 702 000 1 425 000 1 072 350

17

Pályázó neve Hunga-Mix Takarmánygyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Kft Hunland Farm Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Húspiac Kft. i Baromfifeldolgozó Rt. ifj. Kovácsik János Inárcs Község Önkormányzata INKA 21 Kft. Jaksics György Jaksics György Jancsek Tibor JTK-FARKAS Szolgáltató, Szervező Kft. Juhász Ildikó Juhász Ildikó Karai Károly Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Tápiógyörgye Kenyó Lajosné K-ING HUNGARY KFT. Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Kiss Mihály Kiss Zsuzsanna Klenáncz József egyéni vállalkozó Knezsek Ágnes Kocsér Községért és Polgáraiért Alapítvány Kocsér Községért és Polgáraiért Alapítvány Kocsér Községért és Polgáraiért Alapítvány Kocséri Borpince Kft. KONTAKT Kereskedelmi, Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Kósa Gyuláné Kovács Balázsné Kovács Bálint Kovács László Kovács Tiborné Köröstetétlen Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Községi Óvoda Tápiógyörgye Községi Óvoda Tápiógyörgye Kristály Művészeti és Rekreációs Alapítvány Kun Károly Kun-Farm Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kurunczi Hús Kereskedelmi Betéti Társaság Ladányi Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakatos István LAKTO Állattenyésztési Termékelőállító, Felvásárló- és Kereskedelmi Kft. Mácsa '99. Termelő Földbérlő Szolgáltató Kft. Makád Község Önkormányzata Makádi Református Egyház Makai Béla Marchfeldrasen® Gyepgyártó és Forgalmazó Kft. Marosi Mihály Marton Attila Maus Ilona Médium Design Integrált Marketing Szolgáltató Kft. Megyei Múzeumok Igazgatósága Merész Sándor MikeBudapest Község Önkormányzata Mogyoródi Római Katolikus Egyházközség Mosolysziget Családosok Egyesülete Nádasdi Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft Nagy Tibor Sándorné Nagycsaládosok Farmosi Egyesülete Nagykőrös Város Önkormányzata Nagykőrösi Tejfeldolgozó Kereskedelmi Kft. Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. Némedi Endre Németh István

18

Projekt helye

Elnyert támogatás

Tök Gomba Budapest Budapest Pécel Inárcs Kakucs Ceglédbercel Ceglédbercel Verseg Ráckeve Tápiógyörgye Tápiógyörgye Szentmártonkáta Tápiógyörgye Tápiógyörgye Farmos Cegléd Taksony Taksony Taksony Kiskunlacháza Szentmártonkáta Vámosmikola Dömsöd Cegléd Kocsér Kocsér Kocsér Kocsér Páty Vasad Farmos Páty Abony Abony Kőröstetétlen Tápiógyörgye Tápiógyörgye Kartal Tápióság Kiskunlacháza Albertirsa Csemő Tápiógyörgye Dabas Galgamácsa Makád Makád Abony Felsőpakony Csemő Galgahévíz Zsámbék Dunaharaszti Tápiószele Csomád MikeBudapest Mogyoród Herceghalom Csévharaszt Nagykőrös Farmos Nagykőrös Kőröstetétlen Vác Tápiószőlős Farmos

18 360 000 15 410 175 500 000 000 275 122 467 7 439 000 37 793 727 7 161 750 12 987 992 1 275 000 28 982 967 1 975 000 791 437 1 961 352 4 357 582 2 000 000 1 938 000 499 999 1 020 000 1 900 000 2 400 000 2 499 999 2 947 694 13 709 676 6 612 066 13 477 500 36 648 206 2 498 100 2 039 850 2 705 600 1 700 000 21 164 835 3 293 418 453 900 17 782 415 13 681 701 25 764 932 2 975 000 1 997 160 981 750 1 335 168 4 075 583 3 632 906 14 561 750 1 699 830 1 008 261 34 000 714 23 564 424 2 999 650 2 999 650 6 717 738 27 043 252 3 529 200 1 749 900 8 766 619 7 999 350 1 991 550 20 163 381 760 000 45 729 711 1 699 999 38 853 709 7 650 000 918 000 41 787 546 69 488 326 75 201 219 5 546 754 979 200

Pályázó neve

Projekt helye

Elnyert támogatás

Németh László Üllő Nyársapát Község Önkormányzat Nyársapát Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat Kemence OKHÉ Kulturális Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság Tura OKHÉ Kulturális Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság Tura Oláh Norbert Tápiószele Olasz Krisztina Nagykőrös Olasz-Kustár Farmer Kft. Nagykőrös Orbán Zoltán Tápiógyörgye Ordasi Károlyné Ócsa Összefogás a Városért Egyesület Dunavarsány Patkós Gábor Tápiógyörgye Patkós Gábor Tápiógyörgye Pázmándi János Püspökhatvan Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár Kiskunlacháza Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Taksony Petrovicz Attila Acsa Piliscsabai Római Katolikus Egyházközség Piliscsaba Pintér Ferenc Sándorné Dánszentmiklós Pirkó Mezőgazdasági Kft. Cegléd Pócz Péter Tápiógyörgye PROPLANT Gyümölcs-Szaporítóanyag Előállító Kft. Dánszentmiklós Püspökhatvan Község Önkormányzata Püspökhatvan Rabong Marianna Dömsöd Ráckevei Duna Baráti Kör Ráckeve Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Ráckeve Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Ráckeve RÁKOSFÖLDJE-AGRICOLA Növénytermesztő Kft. Budapest RAUCH Hungária Gyümölcsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Budapest Sági András Cegléd Sági Béla Vámosmikola Sallai Gábor Dömsöd Sándorfalva Nagyközség Önkormányzat Dabas Scandinavia House Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Százhalombatta Solymár Nagyközség Önkormányzata Solymár Sui-Anivet Állattenyésztési Kft. Bag Sui-Anivet Állattenyésztési Kft. Bag Szabó Pál Nagykáta Szabó Pál Nagykáta Szabó Péter Nagykáta Szada Község Önkormányzata Szada Szaktudás Kiadó Ház Zártkörű Rt. Ráckeve Szaktudás Kiadó Ház Zártkörű Rt. Ráckeve Szegedi Ildikó Dabas Székely-Suber Zsolt Püspökszilágy Szenczi Ferenc Tápiószele Szent István Egyetem Gödöllő Gödöllő Szentmártonkátai Agrár Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Szentmártonkáta Szigetbecse Község Önkormányzata Szigetbecse Szigetbecse Község Önkormányzata Szigetbecse Szigetcsép Község Önkormányzata Szigetcsép Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete Szigetbecse Szigetszentmártoni Német Nemzetiségi Kultúregyesület Szigetszentmárton Szigetújfalu Község Önkormányzat Szigetújfalu Szigetújfalu Község Önkormányzat Szigetújfalu Szilágyi Zsolt Dabas Szmoleniczki Róbertné Kiskunlacháza Szomor Dezső Apaj Szűcs Albert Nagykőrös Tahitótfalu Község Önkormányzata Tahitótfalu Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye TÁPIÓCSIR Baromfinevelő,- Feldolgozó Értékesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Sülysáp Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Tápiógyörgye Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Tápiógyörgye Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Tápiógyörgye Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Tápiógyörgye

26 318 571 1 450 000 39 414 111 4 972 000 3 026 700 2 000 000 17 093 851 37 850 661 1 000 000 8 876 373 2 125 000 990 495 976 650 21 533 916 968 200 994 650 63 113 597 16 500 000 2 293 641 13 839 527 403 750 6 470 851 2 844 243 3 652 910 2 999 650 1 960 000 1 955 000 34 041 758 279 050 000 5 594 688 5 669 505 12 965 167 20 800 000 33 160 360 51 750 000 57 252 993 51 824 585 26 557 768 21 648 260 7 650 000 29 690 389 2 290 450 2 998 545 33 658 972 4 457 871 115 560 35 106 948 90 000 000 2 408 832 1 489 526 66 889 665 1 906 176 997 500 941 214 997 500 7 640 000 2 156 043 19 886 537 2 006 000 45 821 495 2 999 999 2 999 999 977 432 31 463 862 42 092 664 2 999 999 1 902 927 1 973 700

19

Pályázó neve

Projekt helye

Elnyert támogatás

Tápiógyörgyei Horgász Egyesület Tápiógyörgyei Horgász Egyesület Tápiógyörgyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete Tápiószele Nagyközségi Önkormányzat Tápiószeléért Társaskör Tápiószelei Borostyán Nugdíjas Klub Egyesület Tápiószelei Borostyán Nugdíjas Klub Egyseület Tápiószele-Tápiószőlős-Újszilvás és Farmosi Reform.Egyházközösség Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Tóth Dénes Nándor Tóth Lajos TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft. TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft. TQ Budapest Tanácsadó, Szervező Kft. TQ HUNNIA Gazdasági Tanácsadó Kft TQ Qualiteam Tanácsadó, Szervező Kft. Túristvándi Község Önkormányzata Turza Béla Újszilvás Község Önkormányzata Újszilvás Községi Önkormányzat Urbán Jánosné Varga Tibor Varró József Vas Krisztián Tamás Verőce Község Önkormányzata Verseg Kereskedelmi, Szolgáltató és Mezőgazdasági Kft. Vidák Miklósné Vidák Miklósné VITAFORT Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt. VITRONÖVÉNY Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT: Winkler Tamás Zatykó Géza ZEDON Egészségügyi Kft. ZIMBO Perbál Húsipari Termelő Kft. Zsámbok Község Önkormányzata Zsámbok Község Önkormányzata Zsámbok Község Önkormányzata Zsemle Zsolt

Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiószele Tápiószele Tápiószele Tápiószele Farmos Tápiószentmárton Farmos Farmos Farmos Nagykáta Nagykáta Budapest Dány Tápiószele Budapest Budapest Kosd Abony Budapest Budapest Nagykáta Újszilvás Újszilvás Dánszentmiklós Püspökhatvan Tápiógyörgye Veresegyház Verőce Verseg Tura Tura Dabas Dánszentmiklós Dánszentmiklós Dunavarsány Nagykőrös Budapest Perbál Zsámbok Zsámbok Zsámbok Szentmártonkáta

540 000 979 200 1 997 512 948 600 992 970 690 030 719 100 1 530 490 30 450 384 1 999 200 1 999 200 999 400 979 200 979 200 1 487 918 6 350 000 2 746 367 288 460 869 211 501 705 4 860 000 4 860 000 4 860 000 2 491 983 23 231 868 1 000 000 2 000 000 1 479 657 43 779 145 1 020 000 7 650 000 35 504 317 18 679 945 4 250 000 4 750 000 108 389 565 90 000 000 2 125 000 3 516 428 6 838 653 1 249 500 370 888 847 1 999 999 3 000 000 3 000 000 16 813 186

g

j

A kiadványban a projektek bemutatása a megvalósulás helye (település) szerint ABC-sorrendben szerepel. Kiadja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja keretében készült. A kiadvány végén a régió nyertes pályázóinak listája található. A kiadványok régiónkénti bontásban jelennek meg. A lista kizárólag tájékoztató jellegű, hivatalos információk a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon találhatók. Közép-magyarországi régió, példányszám: 100 000

egyéni vállalkozó

építés

infrastruktúra

ipar

korszerűsítés

kultúra

mezőgazdaság

önkormányzat