NKA kutatások. A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét színházi jövőkép. 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

FESZTIVÁL-VILÁG

NKA kutatások A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét – színházi jövőkép 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

HUNYADI ZSUZSA INKEI PÉTER SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN

FESZTIVÁL-VILÁG

NKA kutatások 3.

KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS OBSZERVATÓRIUM ALAPÍTVÁNY Budapest, 2006

Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány (a Budapesti Kulturális Obszervatórium) és a KultúrPont Iroda Kht. gondozásában

Szakmai lektorok Dr. Koncz Gábor és Dr. Márkus Edina

Kiadványunkat támogatta a

Kiadó KultúrPont Iroda 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. www.kulturpont.hu

A sorozat kiadója Nemzeti Kulturális Alapprogram 1062 Budapest, Bajza u. 32. www.nka.hu

ISBN 963 06 0609 7

ISSN 1787-470X

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ..........................................................................................................................

9

ELSŐ RÉSZ A FESZTIVÁL-JELENSÉG A fesztivál-jelenség (Bevezető) ................................................................................. A fesztiválokról általában ............................................................................... A fesztiválok szerepe a kulturális életben ..................................................... A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében ........................................... A fesztiválok társadalmi hatása ..................................................................... A fesztiválfinanszírozás módjai külföldön és itthon ....................................

15 15 22 27 34 37

A fesztiválipar természetrajza .................................................................................. Periodicitás, helyszínek .................................................................................. A szervezők ...................................................................................................... Küldetések és célok ......................................................................................... Tematikai sokszínűség .................................................................................... Területi megoszlás ........................................................................................... A fesztiválpiac nagysága ................................................................................. A költségek szerkezete .................................................................................... A közönség nagysága ...................................................................................... Bevételek .......................................................................................................... A fesztiválok művészetélénkítő hatása .......................................................... Társadalmi hatás ............................................................................................. A gazdaságélénkítő hatás ............................................................................... A fesztiválok infrastruktúrája ......................................................................... Marketing jellemzők ....................................................................................... Tervek, a jövő .................................................................................................. Összefoglaló: néhány fontos adat .................................................................. Kérdőív .............................................................................................................

45 47 49 52 54 56 58 63 63 66 71 72 73 75 77 78 79 82

6

FESZTIVÁL-VILÁG

Közönségadatok hat fesztiválról .............................................................................. A vizsgálat módszere ...................................................................................... Hatókör, avagy honnan érkeztek a fesztivállátogatók? ................................ A fesztivállátogatók kiadásai .......................................................................... A fesztiválok reklámtevékenysége ................................................................. A fesztivállátogatók elégedettsége ................................................................. Közönségméréssel nyerhető mutatók ........................................................... A vizsgált hat fesztivál pontszámai ................................................................ Kiket, milyen közönséget vonzanak a fesztiválok? ...................................... A közönségmérés néhány módszertani szabálya .........................................

91 92 93 96 98 100 102 104 105 107

Kilenc fesztivál kapcsolata az önkormányzatokkal ................................................ Az önkormányzatok kultúrafinanszírozása .................................................. A kiválasztott fesztiválok megítélése ............................................................. Fejlesztési program-e a fesztiváltámogatás? .................................................

109 110 115 117

Kilenc vállalat fesztiváltámogatási gyakorlata ........................................................ 119

MÁSODIK RÉSZ A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA A fesztiválok állami támogatása (Bevezető) ........................................................... A fesztiváltámogatás elvei, szervezete és céljai ............................................ A fesztiváltámogatás módszertani kérdései .................................................. A fesztiválok értékelése, minősítése és ellenőrzése .....................................

125 125 138 144

Az NKA fesztiváltámogatási rendszere ................................................................... A pályázatok teljes költségvetése ................................................................... A nyertes pályázatok száma, az elnyert összegek nagysága ........................ A kért és a kapott összegek aránya ................................................................ A támogatás nagyságkategóriái ...................................................................... Nagyobb költségvetésű fesztiválok elemzése ................................................ Milyen fesztiválokat támogatott a Kultúra és turizmus kollégium? ........... Összefoglaló .....................................................................................................

149 149 152 157 160 163 165 166

A minősítési rendszer ................................................................................................ A minőségi mutatók ........................................................................................ A statisztikai mutatók ...................................................................................... A fesztiválok besorolása .................................................................................

169 169 184 195

TARTALOMJEGYZÉK

7

Monitoring és fesztiválok ......................................................................................... A monitoring megjelenése a humán szférában Magyarországon ............... A monitoring fogalma ..................................................................................... Mikor nem érdemes monitoring rendszert kialakítani? .............................. Példák a növekvő komplexitás sorrendjében ................................................ Fesztivál monitoring az NKA-nál ..................................................................

209 209 210 211 213 228

Függelék 1. A Nemzeti Kulturális Alap kétmillió forintnál nagyobb támogatásai 2005. második és 2006. első félévében ............................................... 2. Az ifjúsági fesztiválok 2006. évi támogatása ............................................ 3. A szabadtéri színházak 2006. évi támogatása .......................................... 4. Regionális szinten támogatott fesztiválok 2006-ban ............................... 5. Állami fesztiváltámogatás 2006-ban...........................................................

237 263 265 267 275

Szerzők, kiadók .......................................................................................................... 283

ELŐSZÓ

Tudom, hogy mit fogsz mondani, Peter. Azt fogod mondani, hogy a mai fesztiválok kompaktabbak, mint eddig bármikor, hogy a művészi produkciók dinamikus terepei, hogy sűrűbbek, mint az egész éven át tartó normál kínálat, és hogy nyitottabbak az új ötletek és témák irányában. Azzal fogsz érvelni, hogy ellenállhatatlan esemény érzetét keltik, létrehozva azt a közeget, aminek segítségével tízezreket lehet megfertőzni kultúrával. Továbbá, hogy a kölcsönhatások táptalajai, hogy eltörlik a magas és mély, a népszerű és a klasszikus, az új és a régi művészetek közti különbséget. Összefoglalva, megkísérled eladni nekem a fesztivált, mint a 21. század kulturális viagráját.1

A fesztiválok térnyerése világjelenség. Hazánkban is egyre többünk érdeklődésére és pénzére tartanak igényt. Számos intézmény, cég, alapítvány, egyesület, település, önkormányzat, társulat és egyén nemcsak a bemutatkozás és megmutatkozás, hanem a kitörés lehetőségének is tekinti az ilyen eseményekben való közreműködést. Úgy véljük, hogy a fesztiválokkal foglalkozó szakembereket, különféle rendű-rangú közreműködőket, kutatókat, diákokat, sőt a fesztivállátogatókat is érdekelheti a szaporodó, burjánzó fesztiválkultúra társadalmi, gazdasági háttere. Kötetünkben a másfél éve lebonyolított fesztiválkutatás eredményeit foglaljuk össze, kiegészítve a magyarországi fesztiválok támogatásának legfrissebb, 2006. évi adataival. A vizsgálatot a Nemzeti Kulturális Alap testületi tagjai és munkatársai kezdeményezték, ezért ők, a fesztiváltámogatási döntéshozók voltak a kutatási eredmények és javaslatok elsődleges címzettjei. Ez szabta meg közlendőnk alapvető hangvételét, e mellett éltünk egyfelől a népszerű tájékoztatás könnyedebb, másfelől a tudományos szabatosság szárazabb stílusával. A Nemzeti Kulturális Alap2 irányító testülete, a Bizottság stratégiai célként ösztönzi a különféle kulturális területekre irányuló kutatásokat. A kultúra és turizmus ideiglenes szakmai kollégium ennek jegyében érezte elérkezettnek az időt, hogy ille1 Peter Aspden–Andrew Clark: High brow, low blows. Financial Times. 2004. június 18. 2 Akkor még alapprogram volt, de szívesebben élünk az időközben visszanyert alap kifejezéssel.

10

FESZTIVÁL-VILÁG

tékességi területén, a turisztikai jelentőséggel bíró fesztiválok tárgyában 2004 nyarán kutatási megbízást adjon a Kelet-közép-európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány keretében működő Budapesti Kulturális Obszervatóriumnak. A kollégium mindenekelőtt azt várta a kutatástól, hogy tényadatokkal szolgáljon a fesztiválok szerteágazó és gyorsan változó területén. Ezen túlmenően a támogatások konkrét kérdéseiben is támaszt remélt a kutatási eredményektől. A kutatás gerincét a magyarországi fesztiválok körében végzett felmérés alkotta. A megbízó kérésének megfelelően a kutatássorozat első fázisában néhány fesztiválról előzetes felmérés készült. E néhány fesztivál körében több oldalú intenzívebb vizsgálatra nyílt mód. Ugyanakkor a külön vizsgált fesztiválok adatainak a nagyobb felméréshez való illesztése nehézséggel és módszertani bonyodalmakkal járt. A megbízó javaslatokat várt a következő időszak fesztiváltámogatási pályázatainak kialakításához. Sajnos már a kutatási beszámoló fogalmazása idején világossá vált, hogy a vizsgálat egyik fő következtetése elvesztette az időszerűségét. Nemzetközi összefüggésben is figyelemre méltónak véltük a fesztiválok komplex, a turisztikai szempontokat is magában foglaló támogatási rendszerét, ami egyaránt szolgálja a nemzetgazdaság, a területfejlesztés és a nemzeti kulturális fejlődés érdekeit. Javasoltuk ezért a kulturális és idegenforgalmi szempontokat és forrásokat összehangoló pályázati rendszer fönntartását és tökéletesítését. Időközben azonban megszűntek azok a feltételek, amik korábban lehetővé tették a kultúra és turizmus pályázati kiírást, és jelen kötet szerkesztése idején sem látszik valószínűnek az újraindításuk. Másfelől, talán nem függetlenül a kutatás visszhangjától, az NKA 2005 őszén új ideiglenes szakkollégiumot hívott életre, ami több szempontból eltérő célokkal, de a megszűnő kultúra és turizmus kollégium kereteit többszörösen meghaladó forrással írt ki pályázatot a 2006. év kulturális fesztiváljai (és más kiemelt kulturális események) számára. A kutatás során együttműködés alakult ki a Magyar Fesztivál Szövetséggel, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével és a Folklórfesztiválok Szövetségével. Konzultációt folytattunk a felmérés eszközeiről és az ernyőszervezetek által tömörített fesztiválok név és címlistája szolgált a vizsgálat kiinduló adatbázisául. A vizsgálatba bevontuk a Nemzeti Kulturális Alap adatbázisát is. Ezeken túlmenően áttekintettük az NKA működéséhez hasonló, elsősorban humán területen működő jelentősebb hazai és európai uniós alapkezelő szervezetek pályázatértékelési és monitoring rendszerét. A nemzetközi tájékozódás fő forrását a Budapesti Kulturális Obszervatórium kapcsolatrendszere biztosította. Ennek révén megismertük és tanulmányoztuk a fesztiválok európai és tengerentúli pályáztatási rendszereit. E kötet hármunk közös munkája. A felmérések és a minősítési rendszer gazdája Hunyadi Zsuzsa, az önkormányzati és monitoring témakör felelőse Szabó János Zoltán volt. Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter és Szabó János Zoltán ezúton szeretne köszönetet mondani a kutatásban részt vevő szakértőknek és mindazon segítőknek, akik akár véleményükkel, akár tevékenységükkel támogatták erőfeszítéseinket.

ELŐSZÓ

11

Személy szerint is a következőknek: Arnold István, Bukovinszky Béla, Fábián Eszter, Friss Judit, Harsányi László, Héra Éva, Hollósy Pál, Imely Zoltán, Klenjánszky Tamás, Kőszegi Rita, Koch Andrea, Máté Péter, Méhes László, Merényi Judit, Mizsei Zsuzsa, Perlik Pál, Puczkó László, Svéd István, Török András, Victor Máté és Zimányi Zsófia. Kiemelt említést érdemel a két szaklektor, Koncz Gábor és Márkus Edina segítsége, valamint a Magyar Fesztivál Szövetség által 2005 májusában, Márta István elnök aláírásával megküldött szakmai vélemény. Külön emlékezünk meg az időközben fiatalon elhunyt Szabó Ildikóról, aki a kultúra és turizmus kollégium társelnöki minőségében a kutatás fő kezdeményezője és inspirálója volt. 2006. július

ELSŐ RÉSZ A FESZTIVÁL-JELENSÉG

A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ)

Bevezető tanulmányunk fölvázolja a fesztivál-jelenség hátterét és jellemzőit. Foglalkozik a fesztiválok meghatározására és tipizálására tett kísérletekkel. Fölvázolja azt a fogalmi rendszert, melynek keretében ismertetjük a fesztivál-jelenséget általában és a kutatásunk keretében föltárt adatok konkrétságában. Ennek során idézi a vizsgálataink számos megállapítását, amelyeket részletesen kötetünk következő fejezetei ismertetnek.

A FESZTIVÁLOKRÓL ÁLTALÁBAN Előzmények A néhány napra (hétre) összpontosuló kulturális akciók az emberiség egész történetét végigkísérik. Kezdetben ezek szinte mind vallási, kultikus természetűek voltak. Jelen volt bennük a komorság és az emelkedettség (pl. passiójátékok), akárcsak a mai kor fesztiváljaiban; ennél azonban tagadhatatlanul többet örököltek korunk nagyrendezvényei a régi korok tél- és böjtbúcsúztató vígasságaiból. A mai értelemben vett első fesztiválok valóban a művészet ünnepei voltak, a kulturális és a társadalmi elit találkozási alkalmai. Eleinte egy-egy műfajra terjedtek ki: a XIX. század végén indult velencei biennálé a képzőművészetre, Salzburg a komolyzenére, Bayreuth az operára. A Szegedi Szabadtéri Játékok az európai úttörők közé tartozik. Hosszú ideig csak a nemzetközi léptékű, nagyszabású művészeti rendezvények és versenyek (mint pl. filmfesztiválok) viselték ezt a nevet. Már a múlt század derekán elkezdődött azonban a fogalom fölhígulása. Előtérbe került az idegenforgalom aspektusa. Ez olykor koncepciózusan illeszkedett a művészi célokhoz (Prágai Tavasz, Budapesti Tavaszi Fesztivál), máskor szimplán fesztivál néven kezdték illetni az idegenforgalmi szezonban hozzáférhető elegyes kulturális kínálatot. Az emberek személyes mozgásának könnyebbé válásával és a globalizáció kiteljesedésével összhangban az elmúlt egy-másfél évtized azután a fesztiválok – az ilyen néven illetett, illetve az ilyen jellegű rendezvények – számának robbanásszerű növekedéséhez veze-

16

FESZTIVÁL-VILÁG

tett. Egyúttal tovább szélesedett a fogalom tartománya. A statisztikai besorolás a kongresszusok és a kereskedelmi vásárok mellett tartja számon a fesztiválokat, és e nevet viselik (bitorolják?) a legprofánabb happeningek és legkisszerűbb búcsúk is.

Meghatározások A fesztiválnak nincs nemzetközileg (vagy hazánkban) elfogadott szabatos meghatározása. Ugyanakkor, ha valaki valamely komoly szándékkal közelít a halmazhoz (például támogatásban akarja részesíteni), akkor törekszik meghatározni annak határait. Így például, jóllehet Új-Zélandon is nyugtázzák, hogy a legkülönfélébb eseményekre aggatható a fesztivál kifejezés, a kulturális politika azokat tekinti tényleges fesztiválnak, „amelyek fókuszában a kultúra bemutatása, gazdagítása és a benne való részvétel áll; több műfajt ölel föl; egységes szellemiséget képviselő keretben megtervezett, előkészített, meghirdetett és kivitelezett programja van; végül térben és időben megszabott keretben zajlik”. A déli félteke másik országában, Ausztráliában alkalmazott definíció ennél általánosabb, semminemű minőségi kritériumot nem tartalmaz: „A kulturális fesztivál rendszeres, nyilvános ünnep, amit a közösség tagjai szerveznek és világos és egyértelmű közösségi támogatást élvez.”3 Egy sor egyéb definíció van forgalomban. Véleményünk szerint nem lehet, nem érdemes és nem szükséges egyetlen, általános fesztivál-definíciót adni. Nem áll távol tőlünk az a fölfogás, ami például a nemzeti hovatartozás kapcsán használatos („magyar az, aki magát magyarnak vallja”): fesztivál mindaz, amit a szervezők annak tartanak. A fesztivál meghatározásának a mindenkori célhoz érdemes igazodnia, egyfajta munka-definícóként kell működnie. Ekkor viszont a lehető legtüzetesebben ki kell dolgozni az adott körülményekhez igazodó meghatározást. Ha a fesztiválok pl. pályázati pénzekért szállnak versenybe, tudniuk kell, hogy rendezvényük, programsorozatuk a kiíró szemében fesztiválnak minősül-e. Funkciók, jellemzők A modern fesztiválok többféle szerepet töltenek be. Ennek megfelelően vizsgálatuk, minősítésük is több szemszögből történhet. Elemzésünkhöz minél tágabb szemszöget kerestünk, amibe belefér a fesztiválok valamennyi lényeges jellemzője. Melyek ezek a jellemzők? A fesztiválokkal kapcsolatban legáltalánosabban azok kulturális, gazdasági és társadalmi szerepét különböztetik meg. Mi is ezt a fölsorolást követjük, de emellett más metszetekben is leírhatók a fesztiválok jellemzői. Az egyik ilyen metszet az ünnepi jelleg. A történeti előzményeket is az jellemezte, hogy a fesztivál a megszokottól kiragadva, megemeli, ünnepélyessé teszi a benne 3 A Festivals Australia nevű kormányzati alap meghatározása.


17

zajló produkciókat. A fesztivál utáni héten is lesznek koncertek és közönség, de azokra nem árad a fesztivál kivételességet sejtető fénye, társasági, közösségi élménye. A másik a promóciós, figyelemfölkeltő szerep, ami szintén az események koncentrált jellegével függ össze, és ami alkalmassá teszi őket jelentősebb kulturális, gazdasági és társadalmi célok hordozására. Az erőteljes figyelemfölkeltő képesség teszi alkalmassá a fesztiválokat, hogy politikai funkciót is hordozzanak. Az ilyen szerepet (is) betöltő fesztiválok leginkább egy ország, régió vagy település pozícióerősítését, olykor egy-egy eszmerendszer vonzerejét szolgálják. Tág értelemben ilyen alapon fesztiválok a bilaterális kulturális diplomácia kulturális évadjai, és elsődlegesen politikai szándékok bővítették a harmincas évektől összművészetivé a velencei biennálét vagy hozták létre a moszkvai és berlini filmfesztiválokat. A fesztiválok nevelő (tanító, képző, segítő) funkciója a művészek tapasztalatcseréjében, új közönségrétegek megszólításában és a szervezők készségfejlesztésében testesül meg. Tágabb értelemben a fesztiválok nyújtotta találkozási alkalmak a kultúra iránt fogékonyságra és nyitottságra ösztönöznek. Valamennyi fölsorolt jellemvonásban közös, a fesztiválok fő sajátossága, egyben törekvése, a megszokottól való eltérés. A másik közös jegy az összetettség, sokarcúság – a komplexitás. A fesztivál összeköti a kultúrát, szórakozást a kereskedelemmel, a gazdasági haszonnal, miközben társadalmi hozadéka is van (helyi közösség és identitás erősítése, illetve ezen keresztül is a nemzeti összetartozás érzetének növekedése stb.)

A fesztiválok fajtagazdagsága A fesztiválokat vállalt, illetve megfigyelt funkciójuk, tartalmuk és méretük szerint sokféle módon osztályozzák. Szinte minden esetben azzal kell megbirkózni, hogy a tiszta képletnél gyakoribb a határeset, az ide is, oda is besorolható fesztivál. Felfogásunk szerint két döntő pólus a kultúra és a szórakozás. Az ezeknek megfelelő ideáltípus a művészeti fesztivál egyfelől és a kirakodóvásárral, gasztronómiai kínálattal és egyebekkel gazdag vígasság másfelől. A vígasság szó használata kényszeredettnek tűnhet: ez a terminológiai tanácstalanság jellemzi a nemzetközi irodalmat is. A német kultúra meghatározó jelensége a Volksfest (népünnepély, vígasság), ami a falusi búcsúktól a szüreti mulatságig, illetve a vele párhuzamba állítható sörfesztiválokig terjed: Németországban 14 000 ilyen, olykor évszázadok óta egyazon időpontban tartott eseményt tartanak számon4, amelyek csúcsa a müncheni Oktoberfest. Angolul nincs bevett szópár: festival ez is, az is. Az Ausztrál Fesztivál Nyilvántartásban már tíz évvel ezelőtt 1300 fesztivált je-

4 http://www.dsbev.de/

18

FESZTIVÁL-VILÁG

gyeztek be. Köztük egyaránt vannak művészeti rendezvények, valamint olyan vigalmak és ünnepsorozatok, amik ezerszámra léteznek a többi kultúrkörben is. Az itáliai városi kultúrának középkorra visszanyúló eleme a parádé és a karnevál, ami korunk fesztiválmániájának egyik szerves előzménye. A művészeti fesztivál ellenpólusa tehát a német Volksfest fogalmában testesül meg. A vígasság és népünnepély vállalt funkciója a vásári szórakoztatás, mulatás, evés-ivás, árusítás és hasonlók. De sosem kizárólag ez: a vigalmi rendezvénysorozatok minden esetben hordoznak közösségépítő, azonosságerősítő, hagyománymélyítő, imázsformáló elemeket is. Olyanokat tehát, ami a közművelődés célrendszerének is sajátja. Ezen az alapon jogos az a szóhasználat is, ami a fesztiváloknak – a művészetihez képest – másik halmazát a közművelődési fesztiválok névvel illeti. A közművelődési fesztivál bevett terminus. Valójában szűkebb tartományú a népünnepélynél. A határvonalak ezúttal is elmosódnak: némelyik vígasságban a közművelődési tartalom elegendő ahhoz, hogy joggal tekintsük közművelődési fesztiválnak, másokban nem. Többször idézünk majd egy a miénkhez hasonló írországi vizsgálatból5. Szerepel náluk egy olyan válfaj, amivel a hazai fesztiválok kapcsán nem, vagy csak elvétve találkoztunk. Ez a kategória a „mezőgazdasági” (agricultural). A kanadai irodalomban mint agro-fesztiválok bukkannak föl, melyeken a „szedd magad” akciókhoz kapcsolódó fesztiváloktól a virágzásünnepeken, a bor-, a sajtfesztiválokon keresztül a farmlátogatásokig és a vidéki kulturális örökség megismerését szolgáló falujárásig mindent beleértenek6. A KSH 2003. évi adatai szerint a hazai közművelődési intézmények kb. 2700 falunapot, népünnepélyt, búcsút szerveztek fesztivál keretében. Egy lelkes gyűjtő7 szerint 110 gasztronómiai fesztivál van, melyekből 68 egynapos, 21 kétnapos, 15 háromnapos, 4 négynapos, és 1 tíznapos.

A kategorizálás értelme A besorolás (tipizálás, kategorizálás) nem lehet öncél, és főképp nem lehet stigma vagy önmagát beteljesítő jóslat. Különösen nem a fesztiválpiac dinamikus közegében. Ugyanakkor éppen a fesztiválok nagy száma és mozgalmas fajtagazdagsága teszi nélkülözhetetlenné a tipizálást. Fölmérésünkbe közel háromszáz rendezvényt vontunk be. Ezek tarkasága nem írható le anélkül, hogy az adatokat fesztiváltípusonként (is) értelmezzük. Amikor a kulturális politika (vagy az államigazgatás más ága: a turisztika, a területfejlesztés stb.) kialakítja a viszonyát a fesztiválokhoz, az szintén csak differenciáltan történhet, adott szempontok szerint csoportosítva a rendezvényeket.

5 Irish Festivals, Irish Life, http://www.aoifeonline.com/downloads/Goh_Final_Report.pdf 6 http://www1.agric.gov.ab.ca/$department/deptdocs.nsf/all/agdex1364?opendocument 7 http://www.konyhamester.hu/gasztrotura/naptar.htm


19

A fesztiválok valamennyi típusának van turisztikai dimenziója. Mindegyik típus törekszik arra, hogy a helyben lakó szokásos közönségen túl „idegenek forgalmát” is generálja. Az egyikben jobban manifesztálódik ez az igény, a másikban kevéssé. Az egyiknek jobban sikerül, a másiknak kevéssé. Ezt azonban akkor tekintjük elsődleges osztályozási szempontnak, ha kifejezetten turisztikai szemszögből tesszük mérlegre a fesztiválokat.

Hányfélék a magyarországi fesztiválok? Felmérésünk során a szervezőket megkértük fesztiváljuk besorolására. Egyúttal, mintegy ellenpróbaként, szakértőket is fölkértünk a fesztiválok tipizálására. Ez utóbbiak 35-féle (!) rendezvényt különítettek el (igaz, ezek között volt egyelemű csoport is), de a könnyebb kezelhetőség érdekében elkészült egy tizenhárom soros beosztás is. A legnépesebbnek a komoly zenei és az „egyéb fiesztának” keresztelt kategóriák bizonyultak. Az önbesorolás és a szakértői kategorizálás közötti eltérések is azt erősítik, hogy osztályozni adott célra és adott esetre indokolt, az egyszer s mindenkorra szóló besorolásnak több a kára, mint a haszna. A fesztiválok sokszínűsége kifejeződik a programok tarkaságában. 2004-ben mintegy 6000 művészeti produkciót és több száz kiállítást mutattak be, számtalan nem művészeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház, stb.) körítve.

A tömegvonzás mértéke Mekkora tömegeket érintenek a fesztiválok? Míg a mi vizsgálatunk keretében a fesztiválok szervezőitől gyűjtöttek adatokat, addig pl. egy 2003. évi országos kulturális állapotfölmérés reprezentatív lakossági felmérés alapján, a lakosság művelődési szokásai felől vizsgálta azt, hogy a fesztiválok és hasonló jellegű rendezvények milyen helyet töltenek be a magyarok életében8. Eszerint kb. 4,5 millió 14–70 éves állampolgár volt az év során valamilyen kisebb-nagyobb rendezvényen vagy fesztiválon. A leglátogatottabbnak a helyi rendezvények (városnapok, falunapok, búcsú, különféle főző versenyek stb.) bizonyultak: a 14–70 évesek közel fele (47%) legalább egyszer részt vesz egy év során valamilyen helyi rendezvényen. A művészeti produkciókat felvonultató színház-, film-, tánc-, kórus-, könnyűzene- és az össz-művészeti fesztiválok együttes közönsége 1,5 millió ember, a 14–70 éves lakosság 20%-a. Azok között, akik a 12 hónap során legalább egyszer megfordultak valamilyen fesztiválon (vagy hasonló rendezvényen), kb. 60% egyfélén, 20% kétfélén és szintén kb. 20% legalább háromféle fesztiválon volt a vizsgálatba bevont fesztiváltípusok közül.

8 Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. 2004, Magyar Művelődési Intézet: Találkozások a kultúrával 2.

20

FESZTIVÁL-VILÁG

A jelenleg tárgyalt, 2004. évet átvilágító fölmérésünk a fesztiválszervezők „bevallásai” alapján az ország lélekszámának a felét meghaladó közönségnagyságról ad számot. Figyelembe véve az előző bekezdésben leírt ismétlődéseket (azoknak az arányát, akik több fesztiválon is megfordulnak), azt konstatálhatjuk, hogy adataink visszaigazolják, megerősítik az egy évvel korábban észlelt nagyságrendet. A nemzetközi összehasonlításoknak korlátot szab az a tény, hogy a fesztivál fogalmának a nemzetközi értelmezése, „szabványosítása” munka-definíció szinten is várat magára. Annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a gazdagabb, konszolidáltabb országokban magasabbak a részvételi számok; más szóval, még távol vagyunk a telítettségtől. A külföldi számok tükrében valószínűsíthetjük, hogy a hazai fesztiválok szerepe a kultúra, a gazdaság és a helyi társadalmak életében tovább nő (néhány metszetben a jelenlegi többszörösére). Németországban a lazán definiált Volksfesteken a lakosság mintegy dupláját kitevő látogatást tartanak számon (azaz egy németre évi két „búcsújárás” esik). Hasonlóan magas a fesztiválok látogatottsága Írországban, ahol a lélekszámnak több mint másfélszeresét, 7,1 millió résztvevőt regisztráltak 2002-ben.

Mikor és hol zajlanak a fesztiválok? Fölmérésünk azt igazolta, hogy a fesztivál-jelenség fölmenő ágban van. Jóllehet a mohácsi busójárás 1867-re vezeti vissza a múltját, a fesztiválok egyharmada öt, másik harmada tíz évnél fiatalabb: 12% volt a húsz évnél nagyobb múltra visszatekintő rendezvények aránya. A vizsgált rendezvények túlnyomó többsége évente és egyazon időszakban kerül megrendezésre. Az időtartamuk változatos képet mutat. A két leggyakoribb típus a háromnapos, illetve a 6–14 napos rendezvénysorozat. A fesztiválok háromnegyedét egyetlen településen rendezik, ezek túlnyomó része az illető helység ünnepsorozata. Többségük a fönti jellemzés szerint nyilván közművelődési fesztiválnak minősíthető. Körülbelül minden tizedik fesztivál terjed ki ötnél több településre. A regionális fesztiválok térnyerése viszonylag új jelenség. Időben talán a Zempléni Fesztivál tekinthető a válfaj hazai prototípusának, mára a Művészetek Völgye vált emblematikussá.

Tizenhárom erősség Hogyan summázható a fesztiválok növekvő népszerűsége és vonzereje? Egy korábbi alkalommal9 tizenhárom pontban gyűjtöttük össze a lehetséges válaszokat. 9 Hunyadi Zsuzsa i.m.


21

1. A fesztiváloknak sokféleségük ellenére van közös jellemzőjük, és talán éppen e közös jellemzővel magyarázható népszerűségük és gyors terjedésük. Minden fesztiválban közös az, hogy nem pusztán a programsorozatok összessége. Az eseménysorozatokon, a konkrét programokon kívül, közösségi élményt is ad. Olyan élményt, amit pl. a másoktól elszigetelt otthoni, négy fal közötti kultúrálódás nem tud megadni. A különböző fesztiválok látogatói tudják, hogy a közönség többi tagjával a hasonló értékrend vagy a hasonló ízlés, esetleg a hasonló életstílus alapján közösséget vállalhatnak. 2. A fesztivál egyenlősít. Éppen a közös életérzés, a puszta „ottlét” a fesztivál idejére megszünteti a fesztiválon kívüli valós életben különben fennálló társadalmi különbségeket. 3. A fesztiválok egy helyre összegyűjtik az ágazat – legyen az művészeti, vagy más tevékenységet végző – valamilyen szempontból „legjeit”; a legjobb, a legérdekesebb, a legújabb, a legeredetibb stb. alkotásokat, termékeket, műsorokat. Aki mindezt láthatja, amellett, hogy tájékozott, jól értesült lesz, megkapja a kiváltságosság érzését is. 4. A fesztiválok során más emberek, kultúrák, művészeti ágak megismerése lehetséges, ami csökkenti az ismeretlennel szembeni gyanakvást, tágítja a látókört, erősíti a toleranciát. 5. A helyi fesztiváloknak több módon is lehet kedvező hatásuk a helyi közösségre. Amellett, hogy serkentik a kulturális életet, növelik az identitást, különösen, ha a helybéliek is bevonódnak a fesztivál létrehozásába, ha nem csak szimpla fogyasztókként élvezik azt. 6. A helyi fesztiválok a globalizáció egyenlősítő hatása ellen a lokalitás értékeinek bemutatásával, a lokalitás egyediségével küzdhetnek. 7. A fesztiválokkal az amúgy „kultúrára lusta” emberek is sok élményhez juthatnak. Különösen a képzetlenebb rétegek esetében lehet fontos, hogy a fesztiválok „buli” hangulata őket is beszippantja, s ott olyan tudást és élményeket szerezhetnek, melyhez egyébként nem vagy csak ritkán jutnak hozzá. Ez különösen a fiataloknál lehet fontos, itt kóstolhatnak bele a kultúrába, és válhatnak a későbbiek során gyakoribb fogyasztóivá. 8. A fesztiválok kavalkádja sokszor keveri a komolyabb és a könnyedebb, az értékesebb és a kevésbé értékes műfajokat, amivel a könnyebb műfajok a fajsúlyosabb kultúra „szállásadóivá” válhatnak, szendvicsként a könnyű műfajba csomagolva más műfajok is eladhatók. A fesztiváloknak tehát nevelő, ízlésformáló hatása is lehet. 9. A fesztiválok különleges eseménnyé teszik a hétköznapi élet egyes területeit pl. az evést vagy az ivást. Nem (csak) a mindennapok élvezeteit kínálják, hanem borkultúrát és gasztronómiai kultúrát terjesztenek. Evvel együtt felértékelik az ezen tudással rendelkező „egyszerű” embert. Legitimmé, sőt követendő példává teszik a mindennapi élet élvezését. 10. A fesztiválok megszervezéséhez és működtetéséhez általában többféle szervezet, többféle intézményi szereplő együttműködése szükséges. Ez erősíti a csa-

22

FESZTIVÁL-VILÁG

patmunkára való készséget, gyengíti az egymással való versengés szükségességének érzését. 11. A fesztiválok egyik fajtája az amatőr művészeti fesztivál. Az ezeken résztvevők kiélhetik kreativitásukat, módjuk nyílik az önkifejezésre, az önmegvalósításra, s e képességük szélesebb közönség előtt is igazolást nyerhet. Növeli a résztvevők önbecsülését, erőt adhat a tevékenység folytatásához. 12. A művészeti fesztiválokon az előadók számára, különösen, ha nemzetközi fesztiválról van szó, a más művészekkel, produkciókkal való találkozás megtermékenyítő, a fejlődésüket, továbblépésüket elősegítő, inspiráló erővel hathat. 13. A fesztiválok lehetővé teszik a környezet fejlődését, szerencsés esetben a gazdaság fellendülését is. A környezet megszépül, lerobbant épületek nyernek új funkciót, olykor egész utcák revitalizálása indul meg. Az ott élő lakosság munkaalkalmat kap, kikerülhet a munkanélküliség depressziójából. A sikeres fesztiválok eredményeként kialakuló jó imázsnak is lehetnek még további járulékos hatásai, odavonzhatnak újabb befektetőket, rendezvényeket, szolgáltatókat, a tudomány, a gazdaság, az oktatás, a kultúra újabb szereplőit. „Összefoglalóul elmondható, hogy a fesztiválok a közvetlen kulturális élmény és/vagy a szórakozás mellett, nemcsak a közönség, de a résztvevők, a szereplők, a szervezők, és – sikeres rendezvények esetén – a tágabb környezet számára is sokrétű haszonnal szolgálnak. A fesztiválok jól szimbolizálják a kultúra mai állását. Tükrözik a pezsgést, a színvonalat és a színvonaltalanságot, a kultúra szentségét és deszakralizálódását, a műfajok közti éles határvonalak elmosódását, az együttlétre, a közösségi élményre való igényt. A fesztiválok, még ha csak időlegesen is, de gyarapítják a kultúra által meghódított színterek, az utcák, terek, épületek, erdők, mezők terjedelmét. Mindezek miatt a mai Magyarországon, csakúgy, mint Európa más országaiban, a kulturális élet, a kulturális szokások feltérképezésekor, megkerülhetetlen a fesztiválok vizsgálata.”10

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A KULTURÁLIS ÉLETBEN A múlt ünnepei Úgy fogalmaztunk, hogy a mai értelemben vett első fesztiválok a művészet ünnepei voltak. Kivételes, emelkedett alkalmak. „A fesztiválok valami különlegességet jelentettek. Valamilyen zarándoklatként éltük meg azokat, ahol a kultúrák keveredtek, és amelyek egzotikumot sugároztak, hiszen kevés volt belőlük, és olyasmit kínál-

10 Hunyadi Zsuzsa i.m. 11. old.


23

tak, amihez egyébként nem lehetett hozzáférni.” Az idézet a Financial Times írásából való, ahonnan mottónkat is vettük. A lap két művészeti kritikusa közötti vita kitűnően sorakoztatja föl a művészeti fesztiválok alakulásával összefüggő valamennyi fontosabb kiábrándultságot, kételyt, bizakodást, elfogultságot és elfogadást. Az alaphang a kiábrándulásé. Korábban a fesztiválok az arisztokráciát jelentették a művészetek birodalmában, ha nem a fejedelmi szintet. Mára olyannyira „demokratizálódott” a fesztivál fogalma, hogy a Financial Times idézett cikke nyomán okkal rokoníthatjuk a szupermarket és a plaza világával: „A modern fesztivál elmegy a szélső határig a kultúra iparággá válásában: olyan, mint egy bevásárlóközpont, ahol az a cél, hogy a fizető közönség nagyban vásárolja meg az előállított kultúrát.” Vajon azt jelenti-e ez, hogy a fesztiválok elvesztették a jelentőségüket a kulturális haladás szolgálatában? Egyáltalán nem. Abszolút értelemben ma is akkora szerepet töltenek be a művészi útkeresésben, mint azelőtt, ha nem nagyobbat. Annak idején a fesztivál lényegéhez tartozott a művészi újítás; az aranykor fesztiváligazgatói a művészeti programra és az ez iránt fogékony, vájtfülű elitre összpontosíthattak. Relatív értelemben azonban csökkent a fesztiválok szerepe a művészeti fejlődésben, amennyiben a mai rendezvénysorozatoknak csak kisebb részét jellemzi a művészi útkeresés, és ott is osztoznia kell más elvárásokkal. A fesztivál a kulturális elit ünnepéből a nagyközönség életminőség-javító intézményévé vált, hasonló pályát leírva, mint ami például korábban a főúri parkokkal és műgyűjteményekkel, utóbb az egyetemekkel történt: hajdan a kevesek kiváltsága, ma a tömegek természetes látni- és megélnivalója.

A szükséges plusz Miben nyilvánul meg a fesztiváloknak a mai körülmények között is érvényes, mással nem pótolható művészeti jelentősége? Kezdjük a mennyiségi oldallal. A művészet – mindenekelőtt az előadóművészet – nem nélkülözheti azokat az alkalmakat, amiket a fesztiválok nyújtanak a megnyilvánulásra, a föllépésre. Világunkra – Európának a felénk eső tájain is – egyre jellemzőbb az élménytársadalom igénye és megvalósulása. Aktív korban is fölértékelődik a szabadidő, emellett tömegesen megnövekedett kulturális igényt jelent a viszonylagos jólétben és jó karban levő időskorúak növekvő aránya. Az így megnőtt közönségigény túlnyúlik a hagyományos koncerttermi és színházi kínálaton, ami a fesztiválok elszaporodásának egyik magyarázata. Csakhogy paradox módon az élménytársadalom jelensége a művészi kínálat mennyiségére is kihat. Itt nem részletezhető mechanizmusok eredményeképpen egyre nő azoknak a száma, akik hivatásból vagy műkedvelésből műveket alkotnak és előadnak, s a társadalom nyugtázza az ilyen igényüket. Magyarország lélekszáma keveset változott a hatvanas évek óta, de – csak az előadóművészetek terén maradva – talán csak az artisták és az éttermi cigányzenészek száma csökkent; ezzel szemben szimfonikus és kamarazenekaraink, kortárs és népi tánccsoportjaink, színtársulataink száma

24

FESZTIVÁL-VILÁG

és a bennük részt vevők összessége lényegesen nagyobb lett. Szemben a korábbi időszakkal, amikor a többség játszóhelyhez kötötten, fix alkalmazásban működött, ma sokuk a különféle fesztiválok nélkül jóval ritkábban kerülne közönség elé. Más szempontból is nélkülözhetetlenek a fesztiválok. A mai európai polgár a napi betevő falatjává vált élményt rengeteg formában fogyasztja. A kínálat nagy része házhoz jön, kábelen, sugározva, világhálón, maroktelefonon és naponta bővülő eszköztáron. Egyre olcsóbban egyre csábítóbb utazásokon vehet részt. Túlkínálat van a megvehető dolgokból, és mégis hiány van az együttes élményből, olyan helyekből, ahol az emberek kreatív interakciókba léphetnek. A kultúra védekezési mechanizmusa a vetélytársakkal szemben, hogy a megszokott kereteken kívül, eseménnyé emeli a kínálatot. A pódiumművészet költséghatékonysága eleve általában kisebb, mint ami a gazdasági ráfordításokat jellemzi. Az élő opera, koncert és színházi előadások komoly harcot vívnak az életben maradásért. Vannak kísérletek a hatásfok javítására (pl. kamarazenekart használni nagy zenekar helyett, a koncerteket földrajzilag egymáshoz közeli helyekre tervezni, ezzel is csökkentve a holt időt és az utazási költségeket, épített helyett vetített díszletet használni stb.) de a kór – a „Baumol-Bowen cost disease11” – gyógyíthatatlannak bizonyult. Az előadóművészeket szakterületük ezen eredendő versenyhátránya fokozottan ösztönzi arra, hogy szereplési lehetőségeket keressenek az intézményhez és infrastruktúrához kötött működésen kívül: ez a fesztiválok kínálati oldalról ható fontos ösztönzője.

A helyek szelleme A művészetek rászorulnak tehát az alkalmak és fellépti helyek bővítésére. A fesztiválok ily módon a kulturális infrastruktúra kiterjesztését jelentik. S ebben az összefüggésben a több már mást is jelent, minőségi többletet hoz. Dragan Klaić szavaival12: „Az előadóművészetek máig többnyire a XVII–XVIII. században kialakult keretek között: színházi és hangversenytermekben jelennek meg. Az elmúlt évtizedekben a fesztiválok révén került sor további művészeti terek újrafogalmazására, meghódítására és fölavatására. A fesztiválok templomok, kastélyok, erődök és más műemlékek százait fedezték föl és sajátították újra ki, hogy átitassák hagyományos és kortárs művészettel, visszaemelve őket a kollektív emlékezetbe; és

11 Az American Economic Review 1965. évfolyamában megjelent cikk a kultúra-gazdaságtan klasszikusa: W. J. Baumol–W. G. Bowen: On the Performing Arts: The Anatomy of Their Economic Problems. Magyar leírása: Koncz Gábor: A művelődésgazdaság szakirodalma, KSH, 1981. 12 The Future of Festival Formulae, elhangzott egy amszterdami fesztivál-tárgyú szimpóziumon 2002-ben.


25

ezt tették a város peremével is, a szegénység és posztindusztriális üledék számos lepusztult harci zónájával.” A szokatlan új helyszín ihletően hat alkotóra, előadóra és a közönségre egyaránt. A művészetek területszerzése földrajzi értelemben is igaz. Városok és helynevek tucatjai vésődtek be az emberek tudatába az ott rendezett kulturális események révén. A fesztiválok átrajzolták Európa térképét. Kevesen tudják, hogy hol kell lekanyarodni Oberhausen vagy Bayreuth felé, vagy merre fekszik Glastonbury (az angol Woodstock, illetve Sziget), de milliók tudnak kulturális szerepükről.

Az alkotás esélye A napi rutintól eltérő helyen és időben (például nyaralás közben) befogadott mű, természetesen nem garancia a katarzisra, nem feltétlenül ígér maradandóbbat egy kertvendéglői vacsoránál. A rendezvények nagyobbik részétől nem is várható ez el. Viszont a fesztivál intézményének egészétől sokkal inkább, mint ahogy ezt jelenleg idehaza érzékeljük – szemben például a Nyugat-Európában kitapintható átlagos elvárással. A rendezvények többsége a közvetítést vállalja föl. Eljuttatják a produkciókat újabb helyekre és közönséghez. Mások (társ-)producerként viselkednek, és új produkciók életre hívásával szolgálják a kulturális pezsgést és fejlődést. Erre a fesztiválok több okból kitüntetett módon alkalmasak. Képesek olyan pénzforrások mozgósítására, ami túlmutat az állandó intézmények lehetőségein. Szinte mindig új kapcsolatokat, újszerű fölállásokat kínálnak, ami nyitott világunk fesztiváljain nemzetközi, interkulturális kölcsönhatásokat jelent: ez – a szokatlan helyek említett inspiráló hatásán túl is – művészi erőforrás-többletet képvisel. A művészet ügyének előmozdítása nem ritkán a fesztiválok elsődleges, direkt céljai közé tartozik, amennyiben programjukba mesterkurzusokat, szakmai műhelygyakorlatokat és vitákat illesztenek. Sőt: egy sor rendezvény (köztük olyanok is, amelyek a fesztivál nevet hordozzák) gyakorlatilag zártkörű szakmai találkozó, ahol a külső közönségnek csak marginális szerep jut.

Közvetítő szerep A fesztiválok más megnyilvánulási formáknál alkalmasabbak arra, hogy összekapcsolják a különböző szintű (magas és tömeg-) kultúrákat, műfajokat, amiből mind a közönség, mind a kulturális-művészeti élet nyerhet. A művészeti élet azért, mert jó fesztiválszerkesztéssel a műfajok közötti interakciók jöhetnek létre. A közönség pedig azzal nyer, hogy olyat is becsomagolnak neki, amit amúgy nem fogyasztana, és azért is, mert az esélyegyenlőtlenség gátjait ezek az alkalmak tudhatják gyengíteni, ha nem is lerombolni.

26

FESZTIVÁL-VILÁG

Bemutatók a fesztiválon Az új produkciók regisztrálása differenciált megközelítést igényel. Hiszen a bordalfesztiválon először fölhangzó gondűző nóta ősbemutatója és a szegedi Dóm térre megálmodott operabemutató csak a statisztikai strigula szintjén egyazon kategória. Felmérésünk szerint 2004-ben 230 magyarországi fesztivál 1675 napjára 664 új produkciót jeleztek: két és fél játszónapra jutott egy „bemutató”. Első ránézésre nem kevés. Különösen nem, ha hisszük, hogy ezek jó része a fesztivál nélkül nem született volna meg, nem került volna közönség elé, és hogy mégis így történt, azzal gazdagabb lett kultúránk. Kiderült, hogy legalább 29 új színházi bemutatóra is sor került (legalább, mivel az összművészeti rendezvények összesen 58 új produkciója között is lehetnek színdarabok). Hivatásosak vagy műkedvelők? Jók vagy zsengék? Ennek ismerete nélkül is nyugtázhatjuk, hogy a fesztiválok jónéhány kőszínház bemutatójának mennyiségével toldották meg a színi kínálatot. A statisztikai felméréstől – különösen ilyen léptékben az első nekirugaszkodástól – ennél finomabb képet nem várhatunk.

Külföldi művészek A vizsgált hazai rendezvénysorozatokon mintegy 25%-ot tett ki a külföldi művészek aránya. Ebből a szempontból fesztiváljaink remek terepet nyújtottak a megtermékenyítő hatású művészi kölcsönhatásoknak. Néhány esetben – pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon – a külföldiek voltak többségben, és pl. a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál szervezői szerint fele-fele volt a bel- és külföldi fellépők aránya. Némileg meglepő, hogy a külföldiek aránya megközelítően egyezett a hivatásos és az amatőr táborban. Ezt a körülményt a népes műkedvelő népművészeti csoportok és kórusok meghívásával véljük magyarázni. A kiadások szerkezetében viszont a várthoz közelebb álló arányt képviselnek a külföldiek. A fesztiválok külföldi művészek, együttesek díjazására, egyéb költségeire közel 300 millió forintot fordítottak, ami majd fele annak, mint amit a másik háromnegyed résznyi belföldi szereplőre költöttek.

Kulturális értékek a fesztiválokon Talán a legfogasabb feladat a fesztiválok kulturális minőségének a megítélése. A művészi értékítélet közmondásosan nehéz és gyakran vitatott kérdés. Akkor is, ha egy-egy produkciót kell értékelni, és a sokszínű, tarka programot fölmutató fesztiválok esetében még inkább az. Valójában az utólagos értékelő sincs sokkal könnyebb


27

helyzetben, mint amikor előre kell véleményt alkotni a program és a meghívott művészek ismeretében. Ugyanakkor a szubjektív és esetleges benyomásoktól elmozdulást jelent a tárgyilagos értékelés irányába, ha törekszünk a minősítés tárgyának és módszereinek egységesítésére és szabványosítására.

Kulturális értékek a fesztiválszervezők szándékaiban A 2004. évet kutató felmérésünk – a szociológiai felvételek gyakorlatát követve – kétféle módon közelített a fesztiválszervezők szándékaihoz: nyitott kérdéssel, a válaszadóra bízva a megfogalmazást, illetve a kész panelek közötti választást kínáló zárt kérdéssel. A kétszáznál több fesztivál szervezői elé tett húsz lehetőségből valamivel több, mint a fele választotta „a művészeti értékek” célját, míg „a külföldi produkciók megismertetését” a fesztiválok fele vállalta föl. Kisebbségben maradt „a szakmai bemutatkozási lehetőség”, és csak 6% számára volt vezető cél „a szakmák közötti találkozás”. A fesztiválok megrendezését vezérlő legfőbb célként a többi funkciót messze meghaladó arányban (40%-ban) „a magas művészeti érték létrehozását” helyezték. Némi fenntartásra ad okot, hogy néhány perccel korábban, a szabadon választott megfogalmazás során valamilyen idegenforgalmi célkitűzés jött elsőre a fesztiválszervezők többségének a nyelvére, természetesen különböző szavakkal kifejezve.

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN A fesztiválok ára és haszna A fesztiválok (illetve a velük rokonítható rendezvények) sokba kerülnek, és csak elvétve szervezik őket közvetlen gazdasági haszon reményében. Túlnyomó többségük „üzemi szinten” veszteséges, és ezért jelentős mértékű, jellemzően közpénzi támogatásra szorul. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fesztiválok rendkívül széles skálán járulnak hozzá – közvetve vagy közvetlenül – a gazdaság élénkítéséhez. A fesztiválok gazdasági szerepe az idegenforgalomra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb. A fesztiválturisták a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak. A fesztiválok erősítik a turisztikai célpontok (szörnyű szakszóval: desztinációk) vonzerejét, a más célból érkező turistáknak pótlólagos programot kínálnak. Alkalmasak az idegenforgalmi évad meghosszabbítására, a szezonalitás kijátszására. A fesztiválok által generált forgalom széles skálán helyezkedik el a közvetlen jegybevételtől a látogatók utazási költségéig. Ennek megfelelően tág a kedvezményezettek köre is: a fesztivál gazdáitól a benzin és repülőjegy adóiban érdekelt államkasszáig terjed.

28

FESZTIVÁL-VILÁG

Kiemelt figyelmet érdemel a két végpont (a fesztiválszervező és az állam) között elhelyezkedő helyi önkormányzat. A településen elköltött pénzbe a vendégek kiadásai mellett beletartoznak a fesztivál előkészítésével és bonyolításával összefüggésben helyben kifizetett összegek is. Fontos az az áttételes gazdasági haszon is, ami oly módon éri a települést (leggyakrabban egy-egy várost), hogy nő az ismertsége és vonzereje a turisták, a befektetők, a fejlesztők szemében. Valamilyen szinten minden fesztivál magára vonja a média figyelmét, több eséllyel vonz fontos újságírókat, mint egy sor egyéb természetű politikai, gazdasági vagy társadalmi esemény. A bevételen lemérhető gazdasági hatások mellett fontos a fesztiválok befolyása a foglalkoztatásra. Igen széles a munkáknak az a skálája, amelyen a fesztiválok állandó vagy ideiglenes jellegű foglalkoztatást nyújtanak a szervezőktől és a szerződött művészektől a technikai személyzeten (szállítók, takarítók, büfések, biztonsági emberek) át a kapcsolódó munkahelyekig, ami a reklámgrafikustól a benzinkutasig terjed.

Mi mennyi? Azzal párhuzamosan, ahogy nőtt a fesztiválok száma és súlya, szaporodtak és finomodtak a kísérletek a gazdasági hatások mérésére. A viszonylag könnyen áttekinthető „kiadás” oldallal szemben a „bevétel” számszerűsítése – amint a fenti rövid fölsorolásból kitetszik – sokkal nehezebb. A közvetett hasznot különféle számítási kombinációk révén lehet megbecsülni. A leginkább közkeletű módszerrel egy átlagos vendég költését szorozzák föl a látogatók létszámával. Esetenként tapasztalati számok alapján további szorzóval következtetnek arra, hogy a fesztiválhoz köthető költéshez mekkora járulékos kiadások (a város szempontjából bevételek) társulnak. A fesztiváloknak olyan tovagyűrűző gazdasági hatásai is vannak, amelyek önmagukban nem is számszerűsíthetők, értékük csupán a lehetséges behelyettesítők megbecsülésével körvonalazható. Például: ha nem lenne fesztivál, milyen alternatív eszközzel, ráfordítással lehetne elérni, hogy a településen élők készséget szerezzenek a vendégfogadás, kiszolgálás, rendezvényszervezés stb. megannyi területén; kulturáltabb, toleránsabb munkaerővé váljanak, ami az esztendőnek a fesztiválon kívüli maradék 51 hetén is érvényre juthat? A fesztiválok erősítik a lokálpatriotizmust, aminek szintén van áttételes gazdasági haszna, hiszen kedvezően hat a város külsejére, állapotára, vonzerejére, az ezek iránti fogékonyságra a polgári öntevékenységtől a testületek infrastrukturális fejlesztési hajlandóságáig. Vizsgálatunk során ügyeltünk rá, hogy ne érhessen minket az egyoldalúság vádja. Ezért tekintettel voltunk a szakirodalomban fölbukkanó fönntartásokra, és magunk is körültekintően bántunk a következtetésekkel. Idézzünk néhányat a módszertani dilemmák köréből. Nehéz kiszűrni a fesztiválok helyszínén és idején regisztrált költésből azt, ami a fesztivál nélkül is bekövetkezett volna. Egy banális példán: a büfé bevételében a


29

helyi közreműködők fogyasztása is benne van, akik az előző és a következő héten is szaporítják a helyi forgalmat. Vagy: a belföldi vendég költésének bizonyos része akkor is érinti a nemzetgazdaságot, ha az illető otthon marad, és ott fogyaszt, vagy éppenséggel a városában megy étterembe. Ezekből a példákból is belátható, hogy a hatásokat lehetetlen tökéletesen kiszámolni, vagy oly körülményes és annyi adatot igényel, ami nincs arányban az így nyert információ értékével. Hazánkban még kevés számítás történt, azok is inkább csak a legnagyobb rendezvények (pl. Forma 1, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Művészetek Völgye) körében.

A külföld tapasztalatai Az angolszász országokban az élménytársadalom jegyében óriási keletje van a fesztiválturizmusnak. Sok kutatást szentelnek a témának, és nyelvi okokból ezek a leginkább hozzáférhetőek. Talán a legismertebb, legjobban bevezetett európai fesztivál az edinburgh-i, melyet az 1940-es évek óta tudatosan fejlesztenek. Ma két fő részből áll, a tradicionális Edinburgh International Festival-ból, illetve a Fringe Festival-ból. Ezeken évente több mint egymillió jegyet értékesítenek (összehasonlításul: az athéni olimpián három-millió jegyet adtak el). A hathetes eseménysorozat által generált közvetlen árbevételt 120 millió fontra becsülik, és 27 ezer embernek ad munkát, így jelentős részét teszi ki a város évi mintegy 1 milliárd fontos turisztikai árbevételének. 2002-ben felmérték az eseményeken részt vevőket: 43% helyi vagy környékbeli, 18% nem odavalósi skót, 21% jön az Egyesült Királyság más részéről és 17% a külföldiek aránya. Az átlagosan eltöltött éjszakák száma 8 volt. A fesztiválturizmussal párhuzamosan nőtt a városban a kongresszusi idegenforgalom. A konferenciaturizmussal foglalkozó nemzetközi szervezet ma a várost a világ első 15 konferenciavárosa között tartja nyilván13. Az angol Arts Council 2003-ban fölmérte East Midlands 11 fesztiválját14. A 11 rendezvény teljes, támogatásokat is magában foglaló bevétele kb. 1 millió font volt. Az egy fesztiválra jutó átlagos bevétel valamivel 30 millió forintnak megfelelő angol font volt. A bevétel közel harmada származott az eladott jegyekből, további szűk 10%-ot tett ki az egyéb jellegű közvetlen bevétel. A fesztiválok teljes költsége (értelemszerűen) ugyancsak 1 millió font körül volt. A kutatók számítása szerint ennek mintegy 57%-a jelentett többletbevételt a településeknek. (Vagyis, a fesztiválok nélkül ennyi forgalomtól és egyéb bevételtől estek volna el.) A látogatók költése a számítások szerint hétszeresen haladta meg a fesztivál megrendezésével összefüggő bevételeket és kiadásokat. Ennek a mintegy 7 millió

13 http://www.eif.co.uk/ és http://www.edfringe.com/ 14 Festivals and the Creative Region, Arts Council England, East Midlands, 2003, http://www. artscouncil.org.uk/documents/publications/festivalsandcreativeregion_php3G2xf0.pdf

30

FESZTIVÁL-VILÁG

fontnak a 60%-át minősítették olyannak, amit a fesztivál nélkül nem költöttek volna el. Úgy találták, hogy minél messzebbről jött a vendég, annál többet költött. (A 20 mérföldön túlról jöttek átlagosan 81 fontot költöttek, szemben a helyben és közel lakók 21 fontos átlagával.) A pénzbeli haszon mindkét formáját átszámították a munkahelyekre is. Eszerint a fesztivál közvetlen kiadásai vélhetően 29-cel, míg a közvetett kiadások további 210-zel növelték meg a régió teljes éves foglalkoztatási adatát. Egy másik tanulságos eset a Cheltenham önkormányzat által végeztetett vizsgálat, amely a város fesztiváljainak gazdasági hatásait mérte fel15. A kb. 90 ezer lakosú városban évente tizenhárom fesztivált rendeznek, az év minden ötödik napjára jut egy. Kiugró jelentőségű a vadászati fesztivál márciusban 150 ezer résztvevővel, a tavaszi és őszi irodalmi fesztiválok több mint 50 ezer résztvevővel és a nyári zenei fesztivál 18 ezer résztvevővel. A felmérés szerint 370 ezer jegyet adnak el, kb. 200 ezer résztvevőnek. Az évi 79 fesztiválnap alatt összesen 27 millió fontot költenek a résztvevők, ami átlagosan napi 340 ezer fontnak (kb. 120 millió forintnak!) felel meg. Az indukált költéseket is figyelembe véve az összes helyi gazdasági bevételt mintegy 34 millió fontra becsülik. Hatféle költségtényezőt állítottak fel, melyek becsült arányát zárójelben adjuk meg: – közvetlen jegyeladás (kb. 24%); – helyi közlekedés, ideértve a parkolást is (6%); – szállásköltség (23%); – élelmezés (23%); – árusítás és szolgáltatás a fesztiválon (20%); – egyéb vásárlás (4%). Minden egyes résztvevő 140 font (közel 50 000 forint) bevételt jelent a helyi gazdaságnak. A 13 cheltenhami fesztivál gazdasági jelentősége nagy szórást mutat: a vadászati fesztivál a maga három napjával (és egy jelentős lóversennyel) az összes bevétel mintegy felét hozza, vagyis 15 millió fontot, míg a kicsi népművészeti fesztivál csak kb. 25 ezer fontot. A négy nagy művészeti fesztivál (jazz, irodalom, zene, tudományok) összesen 40 napig tart, mintegy 100 ezer eladott jeggyel és kb. 55 ezer résztvevővel. A vizsgálat szerint a fesztivállátogatók 21%-a töltött el legalább egy éjszakát a városban, és ezek kétharmada fizetett a szállásért, egyharmaduk pedig rokonoknál és barátoknál aludt. A helyi önkormányzatnak a fesztiválok mintegy 300 ezer font többletkiadást jelentenek. Ezzel szemben több mint 3 millió fontra teszik a négy nagy művészeti fesztivál gazdasági eredményét (s erre jön a többi rendezvény közvetlen és becsült haszna). A kutatási beszámolók sorából idézzünk egyet a déli féltekéről is. Brisbaneben, Queensland ausztrál állam fővárosában 1998 nyarán 6 művészeti és 23 közmű-

15 http://www.cheltenham.gov.uk/libraries/documents/business/festivalsreport.pdf


31

velődési fesztivált vizsgáltak meg16. A más szövetségi államból érkezők közel 40%-a ezek valamelyikére érkezett Brisbane-be átlagosan 8 napot töltött, és ezalatt 468 ausztrál dollárt (kb. 75 000 Ft) költött el: ez abban az évben 5 millió dollárt, mintegy 750 millió forintnyi bevételt jelentett a városnak. (Ausztrál sajátosság a külföldiek alacsony száma 7%, valamint, hogy az ausztrál vendégeknél kevesebbet költenek.) Az ausztrál tanulmány – melynek közvetlen témája az, hogy az egyes rendezvények milyen piaci szegmenseket céloznak meg – hozamszámítások nélkül is adottnak veszi, hogy a fesztiválok növekvő gazdasági szerepet játszanak a város életében.

A hazai tapasztalatok A fesztiválvendégek költési adataihoz közönségvizsgálat révén lehet jutni. Kutatásunk keretében hat fesztiválon volt módunk ilyen felmérést végezni. Senkinek sem okoz meglepetést, hogy az ott mért költések nem érik el az edinburgh-i és brisbane-i mértéket; a borkultúrához kapcsolódó két rendezvény azonban nagyobb átlagos forgalmat generál, mint az átlagos East Midland-i fesztiválok! 1. táblázat Egy látogatóra számított átlagos költés (ezer forint) Budapesti Bor- és Pezsgőfesztivál Keszthelyi Táncpanoráma Pécsi Napok Szolnoki Művészeti Hetek Tokaji Ősz

36,6 14,7 11,7 12,7 27,6

Nálunk is érvényes az az elv, hogy a messziről jövő vendég többet költ. Különösen, ha a fesztivál volt az utazás célpontja: Pécsett és Szolnokon az ilyen résztvevők közel kétszeresét költötték az átlagnak. A magasabb költés nemcsak a máshonnan érkezők magától értetődő közlekedési és szálláskiadásai miatt áll elő, hanem mert a fesztivál miatt a településre látogatók többet szánnak belépőjegyek vásárlására, étkezésre és egyéb programra is. A szolnoki rendezvény helyi érdekűnek bizonyult, amennyiben az ottani költés 93%-a a jegyekben testesül meg, a maradék szűk 7% emlékeztetett idegenforgalmi kiadásra. Tokajban annyit költöttek vásárlásra (palackba zárt szuvenírre?), mint szállásra és étkezésre együtt, míg a budai borfesztivál vendégei átlagban közel 10 000 forintot hagytak a szállodákban. 16 Tanya Lyon: Making Special Events Special. Cyber-Journal of Sport Marketing, http://www. cjsm.com.

32

FESZTIVÁL-VILÁG

A hazai hozzáállás Vajon mennyire tartják szem előtt a fesztiválszervezők a turizmus szempontját? A vizsgálatunk során megkérdezett szervezők maguktól a leggyakrabban (26%nál) ezt a célt említették17, de a turizmus szempontja erős második helyezett volt a zárt kérdésre adott válaszban is: 30% választotta, hogy „növelje az idegenforgalmat”. Itt az okoz némi meglepetést, hogy a helyi gazdaság föllendítését, illetve a gazdasági hasznot viszont csak elvétve említik (3, illetve 2%). Ez olyan szégyenlős fölfogást sugall, miszerint az idegenforgalom egyféle szolgáltatás (szolgálat?), amit nem illendő egy az egyben a gazdasági haszonnal rokonítani. Érdekes az egybeesés azzal az interjúsorozattal, amit 15 fesztiválrendező település önkormányzati vezetőjével (esetenként a polgármesterrel) folytattunk, a kapolcsi völgy kis falvaitól Szeged városáig. Kilenc szempontból ötfokú skálán kérdeztük a fesztiválok jelentőségét, és körükben is fontosabb a (belföldi) idegenforgalomra tett hatás, mint általában a helyi gazdaságra. (4,2–3,6 arányban, ami kisebb távolság, mint amit a fesztiválszervezőknél tapasztaltunk.) Különös, hogy ebben a körben a külföldi turistákra gyakorolt hatást nem sokra értékelik: 3,6. Ha egy település fejlesztési tervében szerepelteti valamely fesztivált, az nagy valószínűséggel az illető rendezvény gazdasági szerepének az elismerését is jelenti. Felmérésünk során e felől is érdeklődtünk. A fesztiválszervezők egyharmada úgy tudja, hogy rendezvénysorozatuk nagyon fontos pozíciót tölt be a település fejlesztési tervében, és a következő harmad is fontos szerepről tud. Nehezebb bekerülni a kistérségi és regionális tervekbe: mégis – a fesztiválgazdák tudomása szerint – a fesztiválok 15%-a ezekben is nagyon fontos helyet kapott.

A munkahelyteremtő fesztivál Láttuk az angol fesztiválvizsgálatoknál, hogy mennyire komolyan veszik a foglalkoztatás szempontját. Rendelkezésünkre áll egy brit felmérés 75 vezető szigetországi fesztivál adatairól18, amit összevethetünk a saját felmérésünk eredményével.

17 Pl. „új turisztikai termék létrehozása Zirc és kistérsége régióban” (Cseszneki Várjátékok), „Egy kevésbé forgalmas turisztikai időszak fellendítése nem főszezonban” (Csabai Kolbász Fesztivál), „turisztikai látványosság, színes forgatag” (Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó). 18 Keith Allen–Phyllida Shaw: Festivals Mean Business II. The Shape of Arts Festivals in the UK. 2002, A British Arts Festivals Association Report.


33

2. táblázat A különféle jogcímen foglalkoztatottak száma (fő)

Alkalmazottak Önkéntesek Együtt Összes személyzet / fesztivál Fizetett alkalmazott / fesztivál Önkéntes / fesztivál Fesztiválok száma

Magyar (2004) 10 280 11 645 21 925 96 45 51 228

Brit (2000/2001 évad) 891 6 442 7 333 98 12 86 75

Szembetűnő az egybeesés az egy fesztiválra jutó közel százfőnyi személyzetet illetően. Lényeges eltérés van azonban az alkalmazottak struktúrájában. Míg a magyar fesztiválokon a munkaerő kb. fele-fele arányban oszlik meg a fizetett és az önkéntes közreműködők között, addig a brit fesztiválok esetében 10–90%-os ez az arány: 12 fizetett és 86 önkéntes munkást foglalkoztat egy átlagos fesztivál. Az angolszász országokban az önkéntes munkának társadalmi presztízse és megbecsültsége van, míg a mi kultúránkban ingyenmunkának tekintik azt. A magyar apparátus nagysága valószínűleg részben avval magyarázható, hogy a fesztiválok fele önkormányzati szervezésű, olyan munkatársak dolgoznak rajta, akik más egyéb munkájuk mellett ezt is végzik. A kiadások szerkezetének összevetése azt mutatja, hogy a kiadásoknak a magyar fesztiválpiacon 6%-a, míg a briten 16%-a a szervezők, a személyzet díjazása. Még élesebb e téren a különbség, ha ezt összevetjük avval, hogy ők hozzánk képest egyharmadnyi fizetett emberrel oldják meg a fesztiválokat: egyharmad annyi ember (45/12) kap háromszor annyi (16/6) részesedést a fesztiválok kiadásaiból. Lehet persze, hogy az adatok torzítanak, pl. azért, mert a magyar kiadások egy része a szürke gazdaságon keresztül kerül kifizetésre; mindenesetre innen is kiderül, hogy a magyar fesztiválszervezők zsebébe arányában is jóval több jutna, ha inkább Angliában szerveznének fesztiválokat.

A fesztiválok és a területi egyenlőtlenségek Vizsgálatunk kitért a fesztiválok térbeli megoszlására is. Az ország szívének túlsúlya ezen a téren is érvényesül: a rendezvények egynegyedét a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban rendezik meg. Ezen belül ide összpontosul a komolyzenei és a színházi fesztiválok fele. A vizsgált könnyűzenei fesztiválok háromnegyede viszont a két alföldi régióra koncentrálódik. A népművészeti és az amatőr rendezvények a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régiókban, valamint Észak-Magyarországon mutatnak valamelyest túlsúlyt.

34

FESZTIVÁL-VILÁG

Ez az egyenlőtlenséget mutató tendencia figyelhető meg az NKA fesztiváltámogatásra fordított pénzeinek megoszlását illetően is. 47% budapesti, illetve Pest megyei – az összes fesztivál bő egynegyedét (28%) kitevő – rendezvényekhez került. A sereghajtó Dél-Dunántúl, az összeg 2%-ával.

A FESZTIVÁLOK TÁRSADALMI HATÁSA Települések sora került be fesztiváljai révén a köztudatba, illetve emelte, erősítette jó hírüket. Bayreuth, Oberhausen és Glastonbury példája mellett említhetjük Porit, amit többnyire dzsesszfesztiváljával asszociálunk; Avignont, amiről színházi találkozója már-már előbb ugrik be, mint a híd és a pápai műemlékek; Velence, Cannes és Karlovy Vary is sokszor kulturális rendezvényük kapcsán kerül elő az emlékezetből; az 1968-as Prágai Tavasz eseményeinek egyenesen a fesztivál kölcsönözte a nevét. A tapasztalat szerint ezek a jelenségek igen nagy mértékben járulnak hozzá a helyi büszkeség, a lokálpatrióta kötődés, az összetartozás érzésének erősödéséhez. A lakóhelyi kötődést erősítő hatás kiváltásához nincs szükség világraszóló sikerre. Egy falunapsorozatra való készülődés, a megvalósítás öröme ugyanígy alkalmas arra, hogy az együttműködésre mozgósítson és az együvé tartozás és az önbecsülés érzését fokozza. Haszonelvű világunkban nehezen különíthető el a materiális értéknövekedéstől az a szimbolikus „hozzáadott érték”, amivel a fesztiválok a rendező várost gazdagítják. Mindaz, hogy javul a település ismertsége, megbecsültsége, imázsa, jó híre, megjelenik az üzleti oldalon is mint image, visibility, goodwill, akár mehet is velük a város a tőzsdére.

Fesztivállal a helyi büszkeségért Vizsgálataink szerint a fesztiválok társadalmi szerepe nem szerepel a szervezők gondolatvilágának előterében. A fesztiválok céljára irányuló nyílt kérdésre adott válaszokban a kötődés, összetartozás, önbecsülés, büszkeség stb. szavak vagy ezek szinonimái elő sem bukkantak. Csekély volt a hagyomány (teremtése, őrzése stb.) említése is. A szervezők 8%-a említette a hagyományteremtés szándékát, 3% a történelmi hagyományok ápolását, 2% szólt az ünnepi hagyományokról, és még az esetek 9%-ában volt a fesztivál célja a hagyományokhoz kapcsolható. Amikor az általunk fölkínált húsz értékből kellett hármat kiválasztani, akkor inkább a fókuszba kerültek a társadalmi jellegű célok. Negyedik gyakorisággal, a szervezők 24%-a sorolta a népi hagyományokat a fesztivál három fő célja közé (nem tudjuk, persze, hogy mekkora részük gondolt helyi hagyományra), 9% pedig „a magyarok jó hírét” remélte öregbíteni.


35

Témánkhoz közvetlenebbül kapcsolódnak a következő értékek: – településhez köthető arculat 21%; – közös cselekvést a helybélieknek 9%; – növelje a helybeli lakosok helyi identitását 8%; – a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése 2%. Több mint elgondolkodtató, hogy az utóbbi szempont töredéknyi választással az értéksor legaljára szorult. Más történelmi és kulturális környezetben ugyan – az őslakosokra vonatkoztatva – Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a kisebbségi kultúra ügye kapja a legfőbb hivatalos kiemelést, ami vélhetően visszaköszön az ottani fesztiválszervezők céltételezési rangsorában is. A mi történelmi és kulturális környezetünkben, ha másért nem, a határon túli viszonosság reményében kellene jóval többet gondolni a kisebbségi értékekre. A helyi társadalom szempontja az ír fesztiválvizsgálat tükrében is jóval erősebb, mint nálunk. Ott a művészi kiválóság és a turizmus föllendítésétől csak árnyalatnyival marad el a település és a régió ismertségének a növelése, mint fesztiválcél. A 15 önkormányzati vezetővel folytatott interjúnkban a „nagyon fontos” megítéléshez közeli, 3,9 pontot kapott a fesztiválok közösségi életre gyakorolt hatása. Ennél is magasabbra tartják a kulturális fesztiváloknak a következő, társadalminak minősíthető tényezőkben játszott szerepét: – a település általános megítélése 4,5; – a település belföldi ismertsége 4,3; – a település rendezettsége 4,1. Egy dolog a célok kitűzése, és más a megvalósulás. Az utóbbit a helyi lakosság körében végzett felmérésekkel lehet jól mérni; nekünk sajnos nem állt módunkban még ilyen vizsgálatokat is elvégezni, nem tudtunk adatot gyűjteni arra nézve, hogy egy-egy település lakói mennyire érzik magukénak az ottani fesztivált. A többször idézett East Midland-i vizsgálat során a megkérdezettek 2/3-ának – helybélinek és vendégnek vegyesen – vált pozitívabbá a viszonya a fesztiválnak helyt adó településhez. A fesztiválok településhez kapcsolódását jelzi, hogy a vizsgálatba vont rendezvények több mint felét önkormányzati intézmények (művelődési ház, ifjúsági központ, színház stb.), illetve maguk az önkormányzati hivatalok szervezik. Amikor a programok összetételét elemeztük, azt találtuk, hogy az amatőr műsorok és versenyek közel 80%-át önkormányzati keretek között szervezték. A 80% előbukkan egy másik metszetben is: a fesztiváloknak ekkora hányada kap önkormányzati támogatást; ez több, mint ahány rendezvényen pénzt szednek a jegyekért. Ezek az adatok a fesztiválok helyi beágyazottságát bizonyítják. A helyi kötődés célja túlmutat önmagán. Az East Midland-i kutatási beszámoló szerint az ottani 11 fesztivál erőssége, hogy helyi kezdeményezésből születtek, ez adja az eredetiségüket, ami jó hatást gyakorol a máshonnan odalátogatókra. A

36

FESZTIVÁL-VILÁG

kanadai falusi fesztiválokról szóló elemzés éppolyan magasra értékeli a helyi sajátosságok kidomborodását, mint a fesztiválok témájában leggyakrabban idézett szakkönyv19.

Önkéntesség Az önkéntesek részvétele a fesztiválok működtetésében a foglalkoztatási szempont mellett egyúttal a helyi környezetbe ágyazódás egyik eszköze és mércéje is. A vizsgált mintegy kétszáz hazai fesztiválon közel 12 ezer önkéntest alkalmaztak. (Adataink sajnos nem teszik lehetővé, hogy az önkéntes munkát egy-egy rendezvényre vetített munkaórában, napban is kifejezzük.) Az önkéntességnek sajátos formája, amikor nem az egyén, hanem a munkaadója kínálja föl ellenszolgáltatás nélküli közreműködést. Interjúink megerősítették, hogy az önkormányzatok a legnagyobb segítséget többek között a munkaerő (általában a művelődési házak dolgozói) díjmentes rendelkezésre állításával nyújtják a fesztiváloknak. Ennek ott van különösen jelentős szerepe, ahol nem az önkormányzat a fesztivál létrehozója, hiszen ez komoly, nem automatikusan létező elkötelezettséget jelent a fesztivál szervezője és az önkormányzat között. Amennyiben egy művelődési intézmény a szervező, szinte lehetetlen megbecsülni a fesztivál támogatásának mértékét, mivel sokszor a művelődési intézményi hálózat teljes apparátusa részt vesz a fesztivál szervezésében. Szóltunk róla – és az idézett brit adatok is ezt igazolják –, hogy az ellenszolgáltatás nélküli közreműködés hagyománya nyugaton, jelesül az angolszász világban igen erős. A 11 East Midland-i fesztivál mindegyikében külön-külön átlagosan 375 napi munkának megfelelő, összesen 33 ezer órára becsült öntevékeny segítséget tártak föl a kutatók, és külön rámutattak arra, hogy ebben a lokálpatriotizmus a fő indíték.

Műkedvelők A fesztiválok sikeréhez való önkéntes hozzájárulás másik formája a nemhivatásos és ezért többnyire térítés nélkül föllépő művészeké. A fesztiválokon megmozgatott műkedvelő föllépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt, egy fesztiválra átlagosan 130 körüli amatőr művész jut. Ez a szám persze nem teljesen igaz, mert tartalmaz halmozódásokat, azt ugyanis lehetetlen kiszűrni, illetve kiszámítani, hogy ez valójában hány amatőrt érint. Annyi mondható, hogy kb. 2530 föllépési alkalmat teremtettek a vizsgált fesztiválok az amatőr művészeknek. Az amatőrök magas száma annyiban kapcsolódik a helyi kötődéshez, hogy jelentős részben saját közösségük a közönségük. S ha máshol lépnek is föl, a mű19 Donald Getz: Festivals, Special Events and Tourism. 1991, Van Nostrand Reinhold.


37

kedvelő csoportok jellemzően a nevükben hordozzák a település vagy régió nevét és jegyeit. Az élménytársadalom fogalmába beletartozik annak az igénynek a nyugtázása is, hogy minél több tagjának nyújt művészi önmegvalósítást: nemcsak a kultúra befogadása élmény, hanem a létrehozása is. A hagyományos kulturális intézményrendszer erre korlátozottan alkalmas, ezért az amatőrök megmutatkozási vágya a fesztiválok felé irányul.

A FESZTIVÁLFINANSZÍROZÁS MÓDJAI KÜLFÖLDÖN ÉS ITTHON Mennyi pénz fordul meg a magyarországi fesztiválokon? A vizsgálatunk keretében végzett kétlépcsős felmérés eredményeképpen azt kaptuk, hogy 2004-ben a látókörünkbe került kulturális rendezvénysorozatok kevés híján 6 milliárd forint költségvetéssel gazdálkodtak. Különféle források alapján azt valószínűsítjük, a magyarországi kulturális fesztiválok teljes költsége meghaladta a 8 milliárd forintot. (Összehasonlításul: ez körülbelül a kétszerese egy átlagos magyar megye összes önkormányzata teljes éves kulturális kiadásának; avagy: megközelíti azt az összeget, amit az összes magyar önkormányzat egy évben múzeumokra fordít.20) A lista élcsoportját az 50 millió forintot meghaladó büdzséjű fesztiválok alkotják (a felmérésünkbe vont minden tizedik rendezvény idetartozik), lásd a 3. táblát. A sok kerek szám nemcsak az olvasó gyanakvását ébreszti fel. Ezzel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg. A nullára végződő számok valóban milliós léptékű kerekítéseket valószínűsítenek. Ennek egyik – talán legfontosabb – magyarázata, hogy interjú jellegű adatfelvétel keretében nincs mindig mód a letisztult, részletes és hitelesített költségvetés bemutatására. Másfelől a személyes lekérdezés során az interjúk többnyire nem a gazdasági vezetővel készültek; ám ha a fesztiválszervezők közelítő összeget adtak meg, ez a lényeget nem torzította. Úgy véljük, és a részletesebb kérdésekre adott válaszok is azt támasztják alá, hogy a számok ilyen nagyvonalú kezelése nem torzítja a jelenségek érdemi megítélését. Különösen nem, ha a rendezvények aggregált összességét elemezzük. Föltételezzük azonban, hogy a finanszírozó partnerek (nem utolsósorban az európai uniós intézmények) igényei egyre inkább arra kényszerítik majd a fesztiválszervezőket, hogy naprakész analitikával adhassanak számot a gazdálkodásukról.

20 Dudás Katalin: Kísérlet a helyi önkormányzatok közművelődési és kulturális kiadásainak meghatározására, mérlegbeszámolójuk alapján. in Szín, a Magyar Művelődési Intézet folyóirata, 2005/1.

38

FESZTIVÁL-VILÁG

3. táblázat A legnagyobb költségvetésű hazai fesztiválok 2004-ben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Sziget Budapesti Tavaszi Fesztivál Szegedi Szabadtéri Játékok Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál Művészetek Völgye Budapesti Őszi Fesztivál Savaria Történelmi Karnevál Ferencvárosi Nyári Játékok Hegyalja Fesztivál Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál Mediawave „fényírók fesztiválja” Zsidó Nyári Fesztivál Zsámbéki Színházi Bázis Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Zemplén Wanted Fesztivál Diósgyőri Várfesztivál Szatmári Fesztivál Szegedi Ifjúsági Napok Nemzetközi Harley-Davidson Fesztivál Fesztivál a Barokk Egerben Budapesti Zenei Hetek Soproni Ünnepi Hetek Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A 238 fesztivál összesen

Millió Ft 1450 786 622 200 150 123 103 72 70 70 70 69 65 62 58 57 56 54 53 50 50 50 50 50 5994

Mire költenek? A felmérésünk révén szerzett költségvetési adatokat összehasonlítottuk a legjelentősebb brit fesztiválok három évvel korábbról származó számaival, és nagyfokú egyezést tapasztaltunk. Ez kellemes meglepetést okozhat, mert eszerint a mi fesztiváljaink gazdálkodási filozófiája nem tér el döntően a nagyobb hagyományokkal bíró angol fesztiválkultúrától. A kiadások döntő hányada mindkét helyen a művészeket és produkcióikat illeti.


39

4. táblázat A kiadások százalékos megoszlása a magyar és a brit fesztiválpiacon Magyar (2004) Művészek, együttesek díjazása, illetve egyéb költségei Különböző nem művészeti események költségére A személyzet, a szervezők díjazása Technikai költségek Irodaköltségek, működési költségek, járulékos költségek (jogdíjak, biztosítás, licencek stb.) Kiadványok, nyomtatványok, reklám, PR Egyéb kiadás Összesen Adatszolgáltató fesztiválok száma

% 47

Brit (2000/2001 évad) % 44

1 6 18 9

– 16 12 8

9 10 100 177

11 8 100 41

Honnan teremtik elő a pénzt a fesztiválokra? A két ütemben megkeresett 238 rendezvényből 211 esetben kaptunk tételes kimutatást a források összetételéről. A 2004-es esztendő magyar fesztiválkínálatának zömét képviselő 211 rendezvénysorozat teljes költségvetésének 35%-a származott saját forrásból (ez túlnyomórészt árbevételt jelent). Mivel többnyire előadóművészetekről van szó, kínálja magát az összehasonlítás a koncertek, színházak és intézményi keretben létrejött más műsorok jegyárbevételi arányával: úgy véljük, hogy a fesztiválok kiállják az összevetést. A második legnagyobb tétel a szponzoroktól befolyt 20%. Rögtön ez után következik az önkormányzatoktól kapott pénz, aminek aránya megegyezik a központi állami támogatással: 18–18%. Az NKA pályázatain elnyert összegek a bevételi oldal szűk 3%-át alkották. Egyéb hazai és külföldi pályázati forrásokból elnyert összegek aránya szintén 3%. A civil szervezetek a teljes költségvetéshez alig kimutathatóan, és a média is mindössze 1%-kal járult hozzá. A források szerkezetét is összevetettük a brit adatokkal. Ha a három évvel ezelőtti brit adatokat elfogadjuk egyfajta jövőképnek, ami felé a magyar fesztiválrendszer tart, azt kell látnunk, hogy a helyi, központi és nemzetközi támogatások együttes részarányában nem várható jelentős elmozdulás a mostani 40% körüli együttes értéknél (beleértve a nálunk csak nyomokban megjelenő magántámogatást is). Az érem másik oldala viszont az, hogy egyensúlyzavarokat, megtorpanást eredményez, ha a helyi és központi támogatások összesített hányada mélyen a 40% alá zuhan! Akkor, ha a 250 körüli számú legjelentősebb kulturális fesztivál a jelzett forrásokból nem jut évi két–két és fél milliárd forint támogatáshoz.

40

FESZTIVÁL-VILÁG

5. táblázat A források százalékos megoszlása a fesztiválok költségvetésében Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Saját forrás Szponzor Média Bankkamat Önkormányzati támogatás Központi állami támogatás NKA (Arts Council) támogatás Regionális kulturális alapok Nemzeti lottóalap Alapítványi pályázatok EU-támogatás Egyéni pénzadományok Egyéb forrás Összesen

Magyar (2004) 34 20 1 – 18 18 3 – – 3 0,1 0,3 2 100 (211 fesztivál)

Brit (2000/2001 évad) 42 14 nincs feltüntetve 1 13 0,5 6 7 1 9 0,2 3 – 100 (75 fesztivál)

Szót érdemel még az az eltérés, hogy a brit fesztiválok saját forrásán belül külön súlyt kap a jegybevételen túli járulékos bevételek kimutatása, ami nálunk – legalábbis a nyilvántartásokban – elsikkad. Ezzel szemben meglepő, hogy fesztiváljaink több szponzori támogatást jeleznek, mint a fogalom őshazájának számító Angliában. Ha eltekintünk némi besorolási bizonytalanságtól (esetleg magántámogatások és adományok növelik a mi szponzori számainkat), azt kell belátnunk, hogy nagyságrendi tartalékokra ezen a vonalon nem számíthatunk. A brit–magyar összevetés harmóniáját valamelyest csorbítja, hogy a részletes bontást adott fesztiválok körében igen nagy a szóródás a források megoszlását illetően. A 211 adatközlő magyar fesztiválból 77%-nak volt jegy- vagy egyéb természetű bevétele, ami alig kevesebb a Nagy-Britanniában mért 80%-nál. A fesztiválok ezen 77%-ánál, ahol tehát volt saját forrás, ez a tétel átlagosan a teljes költségvetés 37%-át tette ki. (A brit adatokból sajnos az erre vonatkozó arányokat nem tudtuk kiolvasni.) Az adatok alapján úgy tűnik, hogy nálunk koncentráltabb a szponzorok tevékenysége, kevesebb fesztivált támogatnak ugyan, de egy-egy fesztivált nagyobb összegekkel.


41

6. táblázat A különböző források aránya azok körében, akik rendelkeztek az adott forrással

Saját Egyéb forrás Szponzor Média Önkormányzat Központi NKA Egyéb pályázat EU Külföldi Civil Magán

Azon fesztiválok százalékos aránya, ahol volt ilyen forrás, 2000/2001 brit fesztiválok körében 80 nincs adat 86 nincs adat 81 5 80 (Arts Council) 60** nincs adat nincs adat ld. ** lábjegyzet 66

Azon fesztiválok százalékos aránya, ahol volt ilyen forrás, 2004. évi magyar fesztiválok körében 77 22 60 6 78 37 42 28 2 5 11 12

A forrás aránya a teljes költségvetésen belül az érintett magyar fesztiválok körében* 37 26 25 9 39 27 21 20 25 9 15 15

** Ez az oszlop csak a tavaszi felmérés 203 rendezvényére vonatkozik. ** A brit adatokban együtt szerepelnek a pályázatok („grant-making trusts”), nem különítik el a civil pályázatokat. Az 1999/2000-es évad különösen nagy emelkedést mutatott e téren, míg 1998/99-ben még csak a fesztiválok 8%-nak, addig az 1999/2000-es évadban már 44%ának volt ilyen jellegű alapítványi forrása.

Üzleti támogatók Üzleti támogatókon a reklámszerződés jelleggel nyújtott szponzori támogatást és a céges adományokat értjük. Jóllehet számszakilag egymást kizáró esetekről van szó, a gyakorlatban összemosódik a kezelésük és a megítélésük. Az érintettek többsége nem tulajdonít jelentőséget a formának. A kettő: a jótékonykodás és az üzleti promóció olyan módon is összeér, hogy a kulturális szervezet vagy projekt jótéteményként éli meg, ha egy cég rajta keresztül reklámozza önmagát. Külön kategória lenne a magántámogatás, ez a fesztiválok esetében azonban manapság az önkéntes munkában testesül meg. A felmérésünk adatai szerint egyéni (magán-) adományokban a fesztiválok 12%-a részesült, s náluk ez az összeg a lebonyolításhoz szükséges pénz 15%-át jelentette. A 12%-nak a 15%-a az 1,8%-ot tesz ki: azt várhatnánk, hogy a magyarországi fesztiválok ráfordításaiban is ezt a

42

FESZTIVÁL-VILÁG

súlyt képviselik a magánadományok. Az összesített adatokban azonban csak 0,6% szerepel. Ebből az következik, hogy a magánszemélyektől jövő támogatásnak főképpen a kisebb költségvetésű fesztiválok esetében van szerepe, az országos összesítésben azonban háttérbe szorul. Megjelent már Magyarországon is az a szokás, hogy a gazdasági elit nem a cégén keresztül, hanem magánvagyonából (többnyire magánalapítványából) jótékonykodik, a fesztiválok azonban nincsenek a célkeresztben. Az üzleti és magántámogatás egészével kapcsolatos korlátozó körülmény, hogy a támogatók többsége nem szívesen osztozik másokkal, különösen nem olyanokkal, akik csak kicsit is piaci konkurenciát képviselnek. A főtámogatói szerephez azonban a kisebb rendezvények esetében is többet kell áldozni, mint amit a cégek fesztiváltámogatásra szánnak. Az így kialakult „eladók piaca” magyarázza, hogy egy-egy üzleti főtámogató jóval prominensebb szerepet kap a programfüzetben, mint a ténylegesen többet nyújtó önkormányzat vagy más közhivatal. Az elmondottak fényében váratlan és meglepő az a vizsgálati adatunk, amely szerint a tavalyi fesztiválok költségvetésében a szponzorok nyújtotta 20% több, mint amit (külön-külön) az önkormányzatok vagy az államigazgatás adott. A fesztiválok komplexitása lehetővé teszi, hogy egy-egy támogató csak a program valamely részletéhez járuljon hozzá. Ez valójában így is van, szinte minden produkció (hivatásos, nem-hivatásos egyaránt) mögött támogatók állnak. A támogatás gyakran konkrétan a fesztiválon való szereplést szolgálja. Ha azonban – és ez a leggyakoribb eset – a támogatás nem a fesztiválgazda szervezésében és „üzleti könyvein keresztül” jelenik meg, akkor rejtve marad a fesztiválfinanszírozáson belül. (Ez természeteses érvényes az egyes produkciókon belül rejtőző állami, önkormányzati és egyéb forrásokra is.)

Közpénz Az állami fesztiváltámogatás a kötetünk második részének témája. Itt csak arra mutatunk rá, hogy mekkora volt a súlya a 2004. évi fesztiválok gazdálkodásában. Az NKA-tól nyert pénz a teljes összegnek csak 2,7%-át jelentette. Viszont ez a vizsgált fesztiválok 42%-át érintette. Hozzájárulása ebben a körben jelentősnek mondható, mivel átlagosan 21%-kot tett ki a nyertes fesztiválok teljes büdzséjében. A központi állami, főleg minisztériumi támogatásból a fesztiválok 37%-a részesült, átlagosan 27%-ot biztosítva a teljes költségvetésből. Egyéb pályázatokon a fesztiválok 28%-a nyert, evvel a költségvetésük 20%-át tudták biztosítani. Mivel az összesített ráfordításban ennek csak 3% a súlya, nem befolyásolja az általános megítélést, hogy nem tudjuk, ezen belül van-e, és mennyi közpénz.


43

Önmagában, vagyis a fesztiválok körén belül maradva, nehéz megítélni a rájuk fordított közpénz helyes mértékét. Sokak szemében a fesztiválok nagyobb arányú támogatása elleni érv, hogy itt a dotációhoz nagyobb arányú saját bevétel társul, mint az előadó művészetek számos ágában. Mások viszont éppen a piaci beágyazódást értékelik. A szubvenciók kívánatos nagyságára vonatkozó (közelítő) álláspont kialakításához számba kellene venni a kulturális támogatás más területeit is. Összehasonlító elemzéssel kellen föltárni, hogy a kormányzati dotáció milyen (kulturális, gazdaságélénkítő stb.) célokat milyen hatékonysággal, milyen finanszírozási szerkezetben valósít meg.

A FESZTIVÁLIPAR TERMÉSZETRAJZA

Az utóbbi évtizedben Magyarországon is a változatos kulturális kínálat biztosításának természetes terepe lett a fesztivál. Nálunk is sok vitát provokál e műfaj, nemcsak a definíciója tisztázatlan, de sok esetben létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Nálunk is felmerül a magas kultúra szolgálata és a tömegigények kielégítése közötti kényes egyensúlyozás kérdése, nálunk is belekeveredik a fesztiválok megítélésébe a gazdasági hasznosság szempontja, nálunk is kiemelt fontosságú a külföldi vendégek idecsalogatása, miközben az is egyre inkább nyilvánvalóvá és elfogadottá válik, hogy a fesztiválok a helyi közösségek erősítéséhez is hozzájárulhatnak. Mindezen kérdéseket és vitákat a közjó kérdése határozza meg, az a megkerülhetetlen probléma, hogy fesztiválok rendezéséhez is az igényekhez képest mindig szűkös mennyiségben rendelkezésre álló állami támogatás szükséges. Szűkösség esetén pedig dönteni, mérlegelni kell, milyen szempontok alapján, ki részesüljön a közpénzekből. A kultúra, a szórakozás e sok oldalról vitatott műfaja eddig nem lett feltérképezve, nem készült átfogó vizsgálat a fesztiválokról. A következőkben ismertetett vizsgálat célja bemutatni a „fesztiválipar” állását, fontosabb jellemzőit. A kutatássorozat keretében a megrendelő kérésére külön vizsgálat készült néhány, számára valamilyen szempontból fontos, kiemelt fesztiválról. Ezek a fesztiválok egy vagy több szempontból különösen kilógnak az – amúgy, tudjuk, nem létező – „átlagos” fesztiválok sorából, mivel nagy költségvetésűek és/vagy magas minőséget képviselnek és/vagy nagy a turisztikai vonzerejük és/vagy nagyon régóta léteznek és/ vagy tartalmukat, szerkesztésüket, műfajukat tekintve különösek. E körben a következők szerepeltek: Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál, Szegedi Szabadtéri Játékok, Művészetek Völgye, Zempléni Napok. A kutatássorozat másik nagy adatfelvétele a többi „átlagos” fesztivál megismerését szolgálta. Az elemző azon dilemmába ütközött, hogy ha együtt elemzi a kiemelt fesztiválokat az átlagosokkal, akkor bizonyos arányok nagyon torz képet mutatnak a fesztiválpiacról (gondoljunk csak a Szigetre, ami önmagában másfél milliárdos költségvetésből gazdálkodik, és vállalkozási formában működik), elhagyásuk esetében viszont az összkép szenved csorbát. Tovább nehezíti az értelmezést, hogy az adatszolgáltatók, legyenek kiemelt vagy átlagos fesztivál szervezői, nem mindig tudtak, akartak válaszolni a kérdésekre.

46

FESZTIVÁL-VILÁG

Az elemzés során végül azon módszer mellett döntöttünk, hogy ahol lehet, külön jelezzük, hogy milyen eredmények születtek akkor, ha a kiemelt fesztiválokat is bevonjuk az elemzésbe, illetve milyenek, ha elhagyjuk őket. Kérdéses természetesen az is, hogy miért épp azok a fesztiválok kerültek a kiemelt kategóriába, amik, hiszen az „átlagosak” között is vannak pl. nagy költségvetésűek, turisztikai szempontból jelentősek vagy magas minőséget hordozók. Az „átlagos” fesztiválok feltérképezéséhez 230 fesztiválról sikerült adatokat gyűjteni. Az adatfelvétel során a Magyar Fesztivál Szövetség, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (MFSz), által rendelkezésünkre bocsátott összesen kb. 300 fesztivált tartalmazó listáról dolgoztunk. Az adatszolgáltatók a fesztiválok szervezői voltak, akiket a Szonda Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Intézet kérdezőbiztosi hálózata egy standard kérdőívvel keresett fel. A közel 300 fesztiválból 260-ról gondoltuk azt, hogy érdemes felkeresni21, ebből 230 interjú sikeresen el is készült. Ez igen jó aránynak mondható, különösen ahhoz képest, hogy postai vagy internetes megkeresés során milyen kitöltési arány szokott előfordulni. Az Association of Irish Festival Events (AOIFE) 2002-ben pl. 462 fesztiváljának postázott ki kérdőíveket, és mindössze 103 válasz érkezett vissza, vagy a British Arts Festivals Association (BAFA) által 2002-ben végzett vizsgálatban 300 fesztiválból 84 küldött vissza kitöltött kérdőíveket. A mi „face-to-face” kutatásunk során a meghiúsulások leggyakoribb okai a következők voltak: a többszöri időpont-egyeztetés sikertelensége (pl. mert éppen pályázatot kellett írni), a szervező külföldön vagy más városban tartózkodott a kérdezés kéthetes periódusa alatt, új szervező került a fesztiválhoz, aki még nem volt eléggé jártas a fesztivál ügyeiben, nem volt fesztivál 2004-ben, és voltak olyanok is néhányan, akik nem akartak interjút adni. A lekérdezett minta nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen nem ismerjük – és más sem – a fesztiválok teljes körét, számát, műfaját. Nincs egységesen elfogadott fesztivál definíció sem, ami tovább nehezíti összeszámlálásukat. Azt sem tudjuk, hogy hány olyan fesztivál van, amelyek szervezői nem tagjai egyik fesztiválszövetségnek sem. A 2003-as év KSH-adatai szerint a közművelődési intézmények kb. 2700 falunapot, népünnepélyt, búcsút szerveztek fesztivál keretében. Anélkül, hogy pontosan definiálnánk mit jelent a fesztivál, de azért annyi megszorítást téve, hogy az egynapos búcsúkat, falunapokat, népünnepélyeket nem tekintjük annak, úgy gondoljuk, 21 Főleg egynapos gasztronómiai fesztiválokat zártunk ki a körből, illetve néhány olyat, amelynek szervezőjéhez túl sok fesztivál tartozott, és eleve sikertelennek ítéltük az egyetlen embertől 5–10 fesztiválról való érdeklődést. Azon eseteket egyébként szabályoztuk is, amikor egy szervezőhöz kettőnél több fesztivál tartozott. Ilyenkor a legnagyobb költségvetésűek és a művészeti fesztiválok élveztek előnyt. Végső megoldásként egy rövidített kérdőívet is adtunk a kérdezők kezébe, amit kérésünk szerint csak akkor használhattak, ha már két „hosszút” előtte ugyanattól az embertől lekérdeztek. Összesen végül 24 fesztiválról készült rövid kérdőív, a többivel a teljes, hosszú verzió.


47

hogy hozzávetőlegesen 4–600 körüli lehet a legalább kétnapos fesztiválok száma. További kérdés, hogy hány olyan fesztivál van, mely ismétlődő, és nem egy-egy alkalommal, ad hoc jelleggel rendezik meg. Jelenlegi vizsgálatunkkal párhuzamosan, a MAFESZ-nél elindítottuk egy minél teljesebb fesztivállista összeállítását is. Érdekességként jegyezzük meg, hogy egy lelkes gyűjtő szerint 110 gasztronómiai fesztivál van, melyekből 68 egynapos, 21 kétnapos, 15 háromnapos, 4 négynapos, és 1 tíznapos. Az adatok többsége a 2004-es évadra vonatkozik, néhány olyan esetben, amikor nem évente ismétlődő fesztivált kerestünk fel, az utolsó évadra, általában 2003-ra. Az eredmények bemutatása előtt szükségesnek tartunk két további, általános módszertani megjegyzést tenni. A tanulmányban az ábrákon és a táblázatokban általában „N” betűvel jelöljük a minta nagyságát, azaz azon fesztiválok számát, melyen az adott számítások alapultak. A teljes minta nagysága, az „N” 230 volt, de mivel nem minden kérdésre kaptunk értékelhető választ, az „N” változó lehet. A minta nagyságának közlése emellett azért is fontos, mert van, amikor ún. almintákkal dolgozunk, amikor különböző szempontok szerint alcsoportokat alakítunk ki. (Ilyenek pl. a fesztiválok létszáma, vagy költségvetése, vagy műfaja alapján képzett csoportosítások.) Ezekben az esetekben azért is fontos az „N” közlése, mert láthatjuk, hogy kevesebb vagy nagyobb számú fesztivál alapján tudtuk-e a számításokat elvégezni. A kevés esetet tartalmazó csoportok adatai megbízhatatlanabbak, esetlegesebbek, mint a több esetet tartalmazóké. Statisztikai számítások során szokás megadni a minta hibanagyságát is, mely azt jelzi, hogy mennyire térhetnek el az adatok a „valóságtól”, melyet akkor kapnánk, ha nem mintából, hanem a teljes sokaság adataiból dolgoznánk. Mivel nem ismerjük a teljes sokaságot, jelen esetben a megrendezett fesztiválok számát, nem számítható ki a statisztikai hiba mértéke sem. Másik módszertani megjegyzésünk az, hogy az adatok értelmezésénél vegyük figyelembe azt is, hogy sokszor a fesztiválok szervezői is csak becsült adatokkal szolgálhattak (erre tipikus példa a látogatók száma), olykor pedig bizonyára sor került az adatok „szépítésére” is.

PERIODICITÁS, HELYSZÍNEK A fesztiválok élettartama, azaz az egyes rendezvények története, az elemzés, értékelés egyik fontos tényezője, hiszen egy több évtizedes, bevezetett, saját hagyományokkal, az egyes történeti szakaszok határán szükséges megújulás dokumentált tapasztalataival is rendelkező fesztivál más kihívásokkal szembesül, mint fiatalabb pályatársai. A több évtizedes történet már önmagában is stabilitást jelenthet. Nem egy magyarországi fesztivál már önmagában is kultúrhistóriai értéket képvisel (Szegedi Szabadtéri Játékok, Soproni Ünnepi Hetek, hogy csak a legpatinásabb körből említsünk két, nagyon különböző karakterű rendezvényt).

48

FESZTIVÁL-VILÁG

1. ábra Hány éve működik a fesztivál? (N = 230) több mint 20 éve 12%

0-3 éve 16%

16-20 éve 8% 4-5 éve 14% 11-15 éve 19%

6-10 éve 31%

– A vizsgált fesztiválok között a legrégebbi 1867 óta működik (Busójárás). – A fesztiválok 60%-a 10 évnél fiatalabb, ezen belül fele-fele arányban oszlik meg az öt évnél régebben, illetve a maximum öt éve működők aránya. – A tíz évnél idősebb fesztiválok aránya 40%, ebből a legrégebbiek, a húsz évnél is régebben működők aránya 12%. – Évente kerül megrendezésre a vizsgált fesztiválok 93%-a. – Mindig az év egyazon időszakában kerül megrendezésre a vizsgált fesztiválok 93%-a. – A fesztiválok fele négy napnál rövidebb, fele négy napnál hosszabb ideig tart. A két leggyakoribb időtartam a 3 nap, illetve a 6–14 nap: a fesztiválok egynegyede 3 napos, másik egynegyede egy-két hétig is eltart. – A vizsgált fesztiválok hozzávetőlegesen 2700 műsoros napot szerveznek egy év során, ami azt jelenti, hogy az év egy átlagos napján minimum22 hét fesztiválon zajlanak programok. – Az egynapos fesztiválok kétharmada népművészeti, gasztronómiai vagy amatőr művészeti verseny, fesztivál. – A fesztiválok háromnegyedét (177 fesztivál) egy településen rendezik, kb. 10%-át (28 fesztivál) 2–5 településen, és szintén 10% (24 fesztivál) körüli az 5-nél több településre kiterjedő fesztiválok aránya. 22 Azért minimum, mert nem mértük meg az összes fesztivált, csak 230-at.


49

2. ábra Hány napon vannak programjai a fesztiváloknak? (N = 230)

26

24 10

11

1 nap

2 nap

15

3 nap

4-5 nap

15

6-14 nap

15+ nap

A SZERVEZŐK A vizsgált fesztiválok felét önkormányzatok vagy önkormányzati intézmények (művelődési ház, ifjúsági központ, színház stb.) szervezik. Kft. vagy egyéb vállalkozás 15%-ban található a szervezők között. Közhasznú társasági formában működik 14%. Az egyesületi formában működő szervezők aránya 10%, alapítványiban pedig 8% működik. Az önkormányzati szervezési fesztiválok a népművészeti fesztiválok, az amatőr művészeti versenyek és a színházi fesztiválok körében a legjellemzőbbek. A vállalkozások gasztronómiai és könnyűzenei fesztiválok szervezésében találhatóak a legnagyobb arányban. A zenei, komolyzenei fesztiválok, valamint az irodalmi és filmfesztiválok szervezői körében a legnagyobb a kht.-k, az alapítványok és az egyesületek aránya. Azt is megnéztük, hogy milyen arányban találunk a szervezők között profi rendezvényszervező céget, hiszen az jelezheti azt is, hogy mennyire igényes a fesztivál, mennyit akar, és persze mennyit tud arra külön áldozni, hogy minél magasabb színvonalú rendezvények jöjjenek létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más szervezeti formában nem valósulhat meg magas színvonalú szervezés. Mint ahogy a vállalkozások a könnyűzenei fesztiválok és a gasztronómiai fesztiválok körében a legelterjedtebbek, a profi szervező cégek aránya is e két műfajnál a legnagyobb. Ennek magyarázata egyrészt a nagyobb profittermelő képesség, másrészt az, hogy ezek általában olyan szabadtéri rendezvények, amelyeknek amellett, hogy sokféle szervezési feladattal járnak, sokféle előírásnak is meg kell felelniük, melyet egy „profi” csapat talán rutinosabban tud elvégezni.

50

FESZTIVÁL-VILÁG

3. ábra A fesztiválok szervezőinek jogi formája (%) önkormányzati intézmény

51

kft. vagy egyéb vállalkozás

15

kht.

14 10

egyesület

8

alapítvány egyéb

2

4. ábra A szervezők jogi formája típusonként (zárójelben a fesztiválok száma, %) 58

összművészeti (38) (komoly) zene (30)

37

könnyűzene, jazz (11)

film, könyv, egyéb (18)

17

27

45

színház, tánc (10)

13

16

17

gasztr., szórakozás (41)

37

egyéb (11)

36

önkormányzat(i intézmény) egyesület, alapítvány egyéb

27 6

12 18

kht. kft., vállalk.

12

13

39 18

10

6 10

8 75

amatőr műv. verseny (16)

10

28

65

népművészet (51)

7

27 10

70 39

12

10

18

10 3

28

6


5. ábra A fesztiválok szervezői (%) 52

önkormányzat(i intézmény) profi rend.szervező cég, több fesztivál

18

civil szervezet

saját szervezés (pl. színházé)

12

7

erre a fesztiválra szerveződött 3 jogi személy egyéb

8

6. ábra A szervezők típusonként (zárójelben a fesztiválok száma, %) 56

összművészeti (38) (komoly) zene (30) könnyűzene, jazz (11)

36

29

41

önkormányzat(i int.) erre szerv. jogi sz. saját szerv.

18

23 5

79 37 50

13 20

66

amatőr műv. verseny (16)

egyéb (11)

37 70

népművészet (51)

gasztr., szórakozás (41)

10 8 10

7 7 11 10

50

színház, tánc (10) film, könyv, egyéb (18)

16

10 18

22

25

7 7 7 32

5 11 3 12 20

10 10 10

profi szervező cég civil szervezet egyéb

51

52

FESZTIVÁL-VILÁG

KÜLDETÉS ÉS CÉLOK Kétféle módon szerettük volna kideríteni, hogy milyen filozófiát, koncepciót, szervezési elvet tulajdonítanak a szervezők fesztiváljaiknak. Egyrészt nyitott kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy saját szavaikkal milyen megfogalmazást használnak, mit definiálnak a fesztiváljaik céljának, illetve a fesztiválok létrejöttének okaként a kérdezettek. E nyitott kérdésre adott válaszokat tipizálva azt láthatjuk, hogy a szervezők hasonló arányban jelöltek meg kulturális és idegenforgalmi célokat. Társadalmi célként értelmezhetjük a hagyományőrzést, illetve hagyományteremtést, valamint a közművelődési célokat. (Bár e két kategória közti határok eléggé elmosódóak, de azért próbáltunk a hangsúlyok alapján különbséget tenni köztük.) A társadalmi célokat a kulturális és turisztikai céloknál valamivel kevesebben említették. 7. táblázat Melyek a fesztivál megrendezésének legfőbb okai és céljai? (Nyitott kérdésre adott válaszok) Idegenforgalom: 43% Ezen belül: Általában (26%) Nemzetközi kapcsolatok ápolása (7%) Nemzetközi folklór bemutatása (3%) Kulturális, gazdasági élet fellendítése (3%) Régiók közötti együttműködés (2%) Határon túliak vonzása (2%) Kulturális, művészeti vonatkozás: 43% Ezen belül: Színvonalas művészeti események, magas művészeti érték (14%) Összművészeti (7%) Kulturális élet fellendítése (7%) Új kísérletek bemutatása (5%) Konkrét műfaj bemutatását említi: Komolyzene, színház, tánc (8%) Irodalom, könyv (1%) Film, média (1%) Képzőművészet (1%) Hagyományőrzés, hagyományteremtés: 36% Ezen belül: Népművészet ápolása (14%) Hagyományteremtés (8%) Ünnepi hangulat, hagyomány (karácsony, húsvét) (2%) Történelmi hagyomány őrzése (3%) Történelmi helyszínek (1%) Egyéb, hagyományőrzéssel kapcsolatos (9%) Közművelődési: 24% Ezen belül: Amatőr művészek bemutatása (13%) Ifjúsági, gyerekprogramok (5%) Egyéb közművelődési (6%)


53

A fesztiválok rendezése mögött meghúzódó célokat, a fontosnak tartott értékeket zárt kérdéssel is vizsgáltuk. E kérdésnél a fesztiválok megrendezését vezérlő legfőbb érték a legtöbb esetben „a magas művészeti érték létrehozása” volt. Mivel a nyitott kérdésnél e megfogalmazás jóval ritkábban került elő, arra gyanakodhatunk, hogy a fesztiválszervezők úgy érzik, az a „helyes”, illetve elvárt válasz és hozzáállás, ha a minőség magasztos elvét vallják. Ez annyiban figyelmeztető a pályáztatók számára, hogy ne okvetlenül „dőljenek” be a pályázatok elbírálásánál a magas művészeti érték bizonygatásának. Megerősítik a pályázók szavait, ha egy független szakemberre bízzák a fesztiválok művészeti értékének elbírálását. Az idegenforgalmi szempontok említése a második leggyakoribb, a fesztiválszervezők kb. egyharmada választotta. Ugyanakkor a gazdasági szempontokat csak néhány fesztivál említi, ami arra utal, hogy nem kapcsolják szorosan össze az idegenforgalmat a gazdasági haszonnal, de az is lehet, hogy a gazdasági haszon reménye, mivel nem hangzik olyan szépen, inkább a „trendibb” idegenforgalmi szempont mögé bújik.

8. táblázat A fesztivál számára melyik a legfontosabb három érték? (a szempontokat az első három legfontosabb helyen említők aránya, N=206)

Magas művészeti érték Növelje az idegenforgalmat Sokoldalú szórakozást nyújtson A népi hagyományok ápolása Településhez köthető arculat kialakítása Az amatőr tehetségek népszerűsítése Legyen egyedisége Új művészeti értékek létrehozása / bemutatása A magyarok jó hírének növelése Külföldi produkciók megismertetése Turisztikai szezon széthúzása Szakmai bemutatkozási lehetőség Közös cselekvést a helybélieknek Könnyed szórakozást nyújtson Növelje a helybeli lakosok helyi identitását Egy / több szakma számára találkozást biztosítson A helyi épített örökséget népszerűsítse Fellendítse a helyi gazdaságot A kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése Gazdasági haszon elérése

% 40 30 25 24 21 20 18 17 16 14 11 10 9 9 8 6 4 3 2 2

54

FESZTIVÁL-VILÁG

Az európai és a fejlett világ sok más országában a multikulturalitás, valamint az elesett csoportok pozitív diszkriminációja jegyében külön figyelmet fordítanak arra, hogy a fesztiválok keretében is jusson e csoportoknak a közpénzből. Nálunk meglehetősen kis arányban jelenik meg e szemléletmód: a nemzetiségi-kisebbségi identitás-tudat erősítését mindössze 2% tartotta fontosnak megemlíteni.

TEMATIKAI SOKSZÍNŰSÉG A népművészeti, az amatőr művészeti és a szórakoztató, gasztronómiai fesztiválok közel felét adják a fesztiválpiacnak, ezen belül is különösen nagy aránnyal a népművészeti fesztiválok. A fesztiválpiac általunk vizsgált szeletében a hivatásos művészeti ágakat reprezentáló fesztiválok kisebbségben vannak: a zenei, a színházi, az irodalmi fesztiválok összesen a fesztiválok kb. egynegyedét, az összművészeti és a könnyűzenei fesztiválokkal együtt kb. 40%-át teszik ki. A színházművészet, a kortárs táncszínház, valamint a nehezen definiálható köztes, összetett (multi- és interdiszciplináris) műfajok – már sokszor tematikájukkal, közvetlenül is – olyan közvetlen társadalmi hatást gyakorolnak, hogy viszonylag szerény mértékű jelenlétük a hazai fesztiváltérképen sajnálatos hiányt jelent. A fesztiválok mintegy 6000 művészeti programot mutattak be, több száz kiállítás kíséretében, és még ezen kívül számtalan nem művészeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház stb.) gazdagították a fesztiválok a szabadidő eltöltését. 7. ábra A különböző műfajú fesztiválok aránya (%, N = 230) népművészet

22 18

gasztronómia, szórakozás összművészeti, általános

17 14

(komoly) zene irodalom, film, egyéb

7

amatőr művészeti verseny

7

könnyűzene, jazz színház, tánc egyéb

5 4 5


55

9. táblázat A különböző események száma a kiemelt és „átlagos” fesztiválokon

Néptánc, népzenei előadás Könnyűzenei koncert (pop, rock, világzene, jazz stb.) Komolyzenei program Színházi előadás Kortárs tánc, mozgásszínház Filmvetítés Egyéb előadóművészet Összesen

„Átlagos” fesztiválokon 1677 1343 783 546 493 362 809 4319

Kiemelt, nagy fesztiválokon 124 742 232 135 67 102 nincs adat 1402

Összesen 1801 2085 1015 681 560 464 809 5721

Legnagyobb kínálat a könnyűzenei koncertekből, valamint a népzenei, néptánc előadásokból volt, mindkét műfaj mintegy 2000 produkcióval képviseltette magát a vizsgált fesztiválokon. Ezer körüli volt a komolyzenei, 700 körüli a színházi, 600 a táncelőadások száma, és 500 a filmvetítéseké. Megnéztük azt is, hogy a különböző művészeti és nem művészeti jellegű programok a konkrét számoktól függetlenül, egyáltalán megjelentek-e a fesztiválokon, függetlenül attól, hogy mi volt a fesztiválok fő profilja. Ebben a metszetben is a népművészeti programok erős jelenléte látható, a fesztiválok kétharmadában volt több-kevesebb népművészethez kapcsolódó program. Viszonylag sok fesztivál gondol a fiatal korosztályokra is, valamilyen gyermekprogram több mint felükben fellelhető volt. A színházi, a komoly és könnyűzenei programok jelenléte hasonló, a fesztiválok 40–45%-a arról számolt be, hogy szerepelt programjában zenei produkció. A fesztiválok 40%-ban volt valamilyen képző- vagy iparművészeti kiállítás is, és a felében népművészeti vásár. Az amatőr táncprodukciók, bemutatók (társastánc, mazsorett, akrobatikus rock&roll, hip-hop stb.) a fesztiválokon is népszerűek, már több mint egyharmadában jelen voltak. Az irodalom, a nemzetiségi kultúra megjelenése a fesztiválok mintegy 30%-ra jellemző, és hasonló arányú a szakmai beszélgetések, konferenciák, workshopok előfordulása is. A sport, a film, az amatőr versmondás és színjátszás a fesztiválok 20–25%-ban kapott helyet. Az evés-ivás örömeinek is áldoznak a fesztiválok: 40%-uk kínált gasztronómiai és 20%-uk borászati programokat.

56

FESZTIVÁL-VILÁG

8. ábra A fesztiválok hány százalékában voltak jelen a különböző típusú programok? (%) népművészet, néptánc, zene

67

gyermek- és ifjúsági programok

57

népi mesterségek, vásárok

50

népi hagyományőrző, népszokások

49

populáris könnyűzene, pop, rock

46

amatőr művészet, kórus, hangszer

46

(zenés) színház

45

jazz, világzene

41

képző- és iparművészeti

41

komolyzenei, opera

41

gasztronómia

40

amatőr művészet, tánc, társastánc

35

irodalmi

30

szakmai találkozó, konferencia

29

nemzetiségi

28

sport, természet

25

amatőr versmondás, színjátszás

23

mozgókép, film, videó

23

borászati

21

tört. hagy., műemlékekhez kötődő

21

egyéb

20

környezetvédelem

8 0

10

20

30

40

50

60

70

TERÜLETI MEGOSZLÁS Bár a mintánk sajnos nem reprezentatív, mégis felhívnánk a figyelmet néhány egyenlőtlenségre, és amennyiben ez más szakemberek véleményével, tapasztalatával összecseng, érdemes rá figyelmet fordítani, és a pályázatok kiírásával olyan irányba terelni a fesztivál életet, mely a területi különbségek csökkentését eredményezheti. A vizsgált fesztiválok közül legtöbbet – a fesztiválok egynegyedét – a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban rendezték meg, a legkevesebbet, mindössze 7–9%-ot az észak-alföldi (Hajdú-Szabolcs-Szolnok megyék) és a közép-dunántúli régióban (Fejér-Komárom-Veszprém megyék). Budapest (és Pest


57

megye) túlsúlya tehát a fesztiválok terén is érvényesül. Tovább fokozza az egyenlőtlenségeket, hogy a művészeti fesztiválok is e régióban sűrűsödnek, mind a komolyzenei, mind a színházi fesztiválok fele Budapesten, illetve vonzáskörzetében jött létre, de az irodalmi és filmfesztiválok harmada is ide összpontosul. A könnyűzenei fesztiválok háromnegyede az észak-alföldi és a dél-alföldi (Bács-Békés-Csongrád megyék) régiókra koncentrálódik. 10. táblázat A különböző műfajú fesztiválok régiók közötti megoszlása (%)

Összműv., általános Zene, komolyzene Könnyűzene, jazz Színház, tánc Irod., film, egyéb Népművészet Amatőr műv., verseny Gasztr., szórakozás Egyéb

1 28 48 0 50 29 14 19 24 9

2 5 0 18 10 12 6 6 2 18

3 26 3 0 10 18 18 25 17 9

4 8 13 0 0 6 22 13 22 0

5 15 16 9 0 0 14 25 5 9

6 8 10 27 10 18 6 6 7 27

7 10 10 45 20 18 22 6 22 27

Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100

1 = Közép-Magyarország, 2 = Közép-Dunántúl, 3 = Nyugat-Dunántúl, 4 = Dél-Dunántúl, 5 = Észak-Magyarország, 6 = Észak-Alföld, 7 = Dél-Alföld

11. táblázat Az állami forrásokból való részesedés régiók közötti megoszlása

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Állami forrásokból* való részesedés aránya % 47 7 6 3 7 5 25 100

* önkormányzati, központi állami, NKA, egyéb pályázatok

Fesztiválok aránya % 28 8 14 13 12 7 18 100

58

FESZTIVÁL-VILÁG

A nem hivatásos művészeti fesztiválok, azaz a népművészeti és az amatőr művészeti versenyek, fesztiválok a dél-dunántúli (Baranya-Somogy megyék, Tolnából egy fesztivál sem került a mintába), a nyugat-dunántúli (Győr-Vas-Zala megyék) régiókban, valamint Észak-Magyarországon (Borsod-Heves-Nógrád megyék) mutatnak valamelyest túlsúlyt. A területi egyenlőtlenségek még szembeszökőbbek, ha az elosztott állami pénzek nagysága szempontjából vizsgálódunk: az összes fesztiváltámogatásra fordított pénz közel fele a budapesti illetve Pest megyei – az összes fesztivál alig több mint egynegyedét (28%) kitevő – rendezvényekhez került!

A FESZTIVÁLPIAC NAGYSÁGA A vizsgált és e kérdésre válaszoló fesztiválok összesen mintegy 6 milliárd forint költségvetésből gazdálkodtak. Ezen összegből azonban önmagában a Sziget másfél milliárdot tesz ki, és ha hozzávesszük még a többi, korábban részletesen elemzett nagy fesztivált – a Budapesti Tavaszi Fesztivált, a Művészetek Völgyét, a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a Budapesti Őszi Fesztivált és a Zempléni Napokat –, e 6 milliárdos tételből ezen hat nagy fesztivál együtt összesen 3,3 milliárddal részesedik, míg az „átlagos” összes többi itt vizsgált fesztivál 2,7 milliárddal. Ahhoz, hogy megbecsüljük a teljes fesztiválpiac nagyságát, vagyis azt, hogy összesen hány forintból gazdálkodnak, ismernünk kellene a fesztiválok számát, de mint azt már korábban is említettük, ennek egyelőre számos akadálya van. Ha azonban elfogadjuk azt a becslést, hogy a fesztiválok száma 4–600 körüli lehet, akkor teljességében egy 8–10 milliárdos piacról lehet szó. A teljes költségvetésnek 35%-a saját forrásból (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 29%), 18%-a önkormányzati (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 21%) forrásból származott. A szponzorok és a központi állami támogatás aránya hasonló, 20% illetve 18% (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 16%, illetve 14%). A különféle hazai és külföldi pályázati forrásokból elnyert összegek aránya 3% (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 7%). Az NKA-tól elnyert forrásokból a költségvetés 3%-a származott (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 5%). A civil szervezetek és a média a teljes költségvetéshez 1–2%-kal járult hozzá. Az EU-pályázatok, illetve más külföldi támogatások jelenléte az egy százalékot sem éri el. Ez a jelenlegi szerény közreműködés úgy is tekinthető, mint a fesztiválrendező intézmények, szakemberek nemzetközi kapcsolataira, nemzetközi mozgásterére, „networking” készségeire vonatkozó referencia. (Még prominens művészeti intézmények esetében is feltűnő az a visszaesés, ami a rendszerváltással járó széles nyitás adottságai, lehetőségei ellenére tapasztalható.) Érdemesnek tartjuk meggondolni egyfajta, ilyen irányban is ösztönző pályázati rendszer fejlesztését, különösen olyan fesztiválok esetében, melyek földrajzi és történelmi pozíciójuknak köszönhetően igen komoly lehetőségekkel rendelkeznek.


59

9. ábra A pénzforrások teljes költségvetésen belüli %-os aránya (N = 211)

civil szervezetek; 0,3 magánszemély; 0,6

média; 0,9 egyéb forrás; 2,2 önkormányzat; 18

szponzorok; 20,1 központi; 17,6

saját forrás; 34,5

NKA; 2,7 pályázatok; 3,1

A mintegy 200 fesztiválnak összesen 1012 állandó és 1045 alkalmi szponzora volt 2004-ben. (Ez a szám természetesen tartalmazhat halmozódást, tehát lehetnek olyan szponzorok, akik több fesztivált is támogattak.) A 11. ábra azt mutatja be, hogy az összes pénzforrás, ami a fesztiválokhoz került, hogy oszlik meg a különböző források között. Más logikát követünk akkor, amikor azt számoljuk ki, hogy az egyes igénybe vett források milyen arányát képviselik a teljes költségvetésnek azon fesztiválok körében, melyek egyáltalán igénybe vették az egyes forrásokat, hiszen nem minden fesztivál használt minden forrást. Ekkor – a kiemelt, nagy fesztiválokat nem számítva – azt látjuk, hogy – saját és önkormányzati forrással rendelkeznek a legtöbben (80% körül), és ezek a teljes költségvetés közel 40%-át teszik ki; – a fesztiválok 60%-a tudhat magáénak szponzort, átlagosan a teljes költségvetésük egynegyedét teszi ki a szponzori támogatás, míg a magánadományokban összesen a fesztiválok 23%-a részesült. Ez az összeg átlagosan a fesztiválok megrendezéséhez szükséges pénzekhez 10%-ban járult hozzá; – a központi állami, főleg minisztériumok támogatásából a fesztiválok 35%-a részesült, átlagosan 27%-ot biztosítva a teljes költségvetésből;

60

FESZTIVÁL-VILÁG

– az NKA a vizsgált fesztiválok 41%-át támogatta, átlagosan 20%-kal járultak hozzá a támogatott fesztiválok teljes büdzséjéhez; – egyéb pályázatokon a fesztiválok 27%-a nyerte el a költségvetésük 20%-át, civil szervezeteknél vagy magánadományozóknál egyaránt a fesztiválok kb. 10–10%-a volt sikeres, evvel büdzséjük 15–15%-át tudták biztosítani; – sikeres EU-s forráshoz mindössze kettő, más külföldi forráshoz pedig négy fesztivál jutott, ezen pályázók költségvetéséhez 25%-ban járult hozzá az EU. A fesztiválok 33%-ának teljes költségvetése 3 millió forint alatti volt, ebből 15% 1 milliónál is kevesebb költségvetésből gazdálkodott. Hasonló arányú (35%) a 3–10 millió forint közötti teljes költségvetésű fesztiválok aránya. 10–30 millió forintból a fesztiválok kb. egyötöde, és 30 millió forintnál több pénzből közel 15%-a gazdálkodott 2004-ben. A vizsgált magyar fesztiválok átlagosan több mint 20 millió forintból jönnek létre. A kft.-k vagy egyéb vállalkozási formában működő fesztiválok 24 millió forintból (Szigettel együtt 68 millió), ami háromszorosa egy átlagos önkormányzat által működtetett fesztiválnak. A legnagyobb átlagos költségvetés – 40 millió forint – a kht.-k, egyesületek, alapítványok által szervezett fesztiváloké. A „fesztiváltortából” a legnagyobb szelet is az övéké, legalábbis az itt mért fesztiválok közül összesen hoz-

12. táblázat A különböző források aránya azok körében, akik rendelkeztek az adott forrással

Önkormányzat Központi NKA Egyéb pályázat Civil Szponzor Magán Média EU Külföldi Saját Egyéb forrás

A forrás teljes költségvetésen belüli aránya % 39 27 21 20 15 25 15 9 25 9 37 26

A forrásból részesült fesztiválok aránya % 78 35 41 27 11 59 12 5 2 4 76 22

A forrásból részesült fesztiválok száma db 145 66 76 50 21 110 23 10 3 8 143 41

61


závetőlegesen 60% jutott nekik, s mindössze 20% körüli mind az önkormányzatok, mind a vállalkozások szelete. Ebbe a számításba a Sziget fesztivált nem vettük bele, mert az nagyon eltorzította volna az arányokat, a kft.-k piaci részesedését 40%-ra „húzta” volna fel. A legdrágább fesztiválok az összművészeti, a könnyűzenei és a színházi fesztiválok. (A színházi fesztiválok a Szegedi Szabadtéri Fesztivál nélkül átlagosan 25 millióba kerülnek.)

10. ábra A különböző költségvetésű fesztiválok aránya (%, N = 208)

15

1 millió alatt

18

1-3 millió

12

3-5 millió

23

5-10 millió

19

10-30 millió

13

30 millió felett

Legolcsóbbak a népművészetiek, ezek fele hárommillió forintnál is kisebb költségvetésű. Az összművészeti fesztiválok 60%-a tízmilliónál kevesebb összegből gazdálkodik, de egynegyedüknél a teljes költségvetés meghaladja a 30 millió forintot. Felmerül a kérdés, hogy néhány millióból vajon milyen színvonalú összművészeti fesztivál rendezhető?

13. táblázat Átlagos teljes költségvetés a fesztiválok szervezőinek típusa szerint (Sziget nélkül)

Önkormányzat(i intézmény) Kft., vállalkozás Alapítvány, egyesület, kht. Összesen

Ezer Ft (átlag) 8 461 24 490 39 892 21 304

Ezer Ft (összesen) 922 235 759 200 2 792 424 4 473 860

Arány 21 17 62 100

N (válaszoló fesztiválok száma) 109 31 70 210

62

FESZTIVÁL-VILÁG

14. táblázat A különböző műfajú fesztiválok átlagos költségvetése (Sziget nélkül) Ezer Ft (átlag) 41 158 14 083 24 936 75 371 11 680 5 814 11 165 10 533 12 688 21 304

Összművészeti, általános Zene, komolyzene Könnyűzene, jazz Színház, tánc Irodalmi, film, egyéb Népművészet Amatőr műv., verseny Gasztr., szórakozás Egyéb Átlag összesen

N (válaszoló fesztiválok száma) 38 29 10 11 14 47 15 32 9 205

11. ábra A különböző költségvetésű fesztiválok műfajokon belüli aránya (%, N = 203)

53

népművészet gasztronómia, szórakozás

46

irodalom, film, egyéb

44

színház, tánc

28

amatőr művészeti verseny

26 7

összművészeti, általános

21

10

könnyűzene, jazz

20

10

összesen

3 millió alatt

3-5 millió

25

10

21

5-10 millió

14

36 40

31

7

34

28

15

7 26

40

30

44 11

9 7

14

18

11 33

11 2

23

27

21

12

10

18

(komoly) zene

egyéb

11

22 23

10-30 millió

18

11 15

30 millió felett


63

A KÖLTSÉGEK SZERKEZETE A teljes költségvetés, mint láttuk, nem egészen 6 milliárd forint volt, a kiadások pedig 5,2 milliárdot tettek ki. A két szám közötti eltérés abból adódik, hogy a teljes költségvetésről több fesztivál adott információt, mint a kiadásokról. A kiadásoknak átlagosan mintegy 47%-a megy el a fellépő magyar és külföldi művészekkel kapcsolatos költségekre. A személyzet, a szervezők, a kisegítők díjazása 6%-ot, a technikai költségek 18%-ot tesznek ki. Marketingre, PR- és reklámtevékenységre átlagosan 9%-ot, járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.) 3%-ot fordítottak. Az irodaköltségek, a működés mindössze 4%-át teszik ki a teljes költségvetésnek. A fesztiválokra fordított állami (önkormányzati, központi, pályázati stb.) támogatás a redisztribució egyik formája. A fesztiválok támogatásával az állam művészeknek és más személyes közreműködőknek juttat vissza az elosztható állami forrásokból, a vizsgált fesztiválok esetében összesen közel 3 milliárd forintot. 15. táblázat Az összes válaszoló fesztivál kiadásainak teljes összege kiadási tételenként, valamint az egyes kiadási tételek összkiadáson belüli aránya (N = 177) Ezer Ft Művészek, együttesek díjazására, egyéb költségeire 2 495 153 A fesztivál személyzet, a szervezők, a kisegítők költségeire, 328 666 díjazására Az előadások, az események technikai és szállítási költségeire 936 867 Járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.) 157 212 A különböző nem művészeti események költségére 59 072 Oktatásra, kurzusokra 22 550 Általános működési költségekre 219 713 Reklám, marketing kiadványok, nyomtatványok, PR tevékeny491 135 ség költségeire Egyéb, az előzőekben nem szereplő költségekre 543 425 Összes kiadás 5 253 792

% 47,0 6,0 18,0 3,0 1,0 0,4 4,0 9,0 10,0 100,0

A KÖZÖNSÉG NAGYSÁGA A vizsgált fesztiválok 60%-a tízezer főnél kisebb hatókörű, ezen belül 23% csak maximum egy-két ezer fős közönséget vonzott. A fesztiválok egynegyede közepes méretű, 10–50 ezer fős közönséggel, és kb. egytizedük tekinthető – legalábbis hazai viszonylatban – nagy fesztiválnak, ezek legalább 50 ezres közönséget tudhatnak magukénak.

64

FESZTIVÁL-VILÁG

A nagy közönséget vonzó fesztiválok a gasztronómiai és egyéb szórakozást nyújtó rendezvények körében találhatóak a legnagyobb (28%) arányban, de az összművészeti (13%) és a könyv-, valamint filmfesztiválok (12%) között is gyakrabban fordulnak elő, mint más típusú fesztiválok esetében. A közepes méretű (20–50 ezer fős) fesztiválok legnagyobb arányban az összművészeti, a könnyűzenei és a népművészeti fesztiválok köréből kerülnek ki, ezeknek a fesztiváloknak 35–45%-a tartozik a közepes kategóriába. A kis létszámú, a 10 ezer főnél kevesebbet mozgósító fesztiválok pedig a színházi, a (komoly)zenei és az amatőr művészeti fesztiválokra, vetélkedőkre a leginkább jellemzők: 70–80%-uk ide sorolható. 16. táblázat A különböző létszám-kategóriájú fesztiválok aránya műfaja és jogállása szerint Közepes Nagy fesztiválok fesztiválok 10– 20– 50 felett 5–10 20 50 ezer fő % % % % A fesztiválok műfaja

Kis fesztiválok 1–2 2–5

Összművészeti, általános Zene, komolyzene Könnyűzene, jazz Színház, tánc Irodalmi, film Népművészet Amatőr műv., verseny Gasztr., szórakozás Egyéb Önkormányzat (intézmény) Kft., vállalkozás Alapítvány, egyesület, kht. Az összes fesztivál

Nincs adat

Összesen

%

%

%

%

10

5

28

28

15

13

0

100

26

29

23

10

0

6

6

100

36 30 29 27

9 20 12 14

18 20 18 20

9 10 18 22

27 10 6 12

0 (1 db) 0 12 4

0 10 6 2

100 100 100 100

19

38

25

6

0

6

6

100

21 18

18 18

28 9

10 9

100 100

26 21

20 9

21 12

14 21

12 6

4 27

4 3

100 100

18

15

21

19

8

13

6

100

23

17

20

16

9

11

5

100

8 8 8 18 18 9 A szervezők jogi státusa


65

A vizsgált nem kiemelt, „átlagos” fesztiválok összesen 2,7 milliárd forintból 4,5 millió embernek biztosítottak szórakozást, nyújtottak kulturális élményt. A kiemelt nagyfesztiválokkal együtt 6 milliárd forintból 5,2 millió embernek. Legnagyobb közönséget a gasztronómiai fesztiválok vonzottak, a 36 fesztiválon összesen 1,4 millió látogatás történt. Az összművészeti fesztiválok 1,1 millió, a népművészeti fesztiválok 600 ezer látogatást eredményeztek a vizsgált 46, illetve 50 fesztiválon. A könnyűzenei fesztiválok a Szigettel együtt 500 ezer, a nélkül 140 ezer látogatást vonzottak. A színházi fesztiválok közönségnagyságát vizsgálva összesen 124 ezer látogatás történt, aminek közel felét a Szegedi Szabadtéri Játékok biztosították (anélkül 74 ezres a színházi fesztiválokkal elért látogatások száma). 17. táblázat A látogatások száma a különböző típusú fesztiválokon

Gasztr., szórakozás Összműv., általános Népművészet Könnyűzene, jazz Irodalmi, film, egyéb Zene, komolyzene Amatőr műv., verseny Színház, tánc Egyéb Összes fesztivál

Ezer fő 1369 1154 601 512 476 381 174 124 388 5179

Fesztiválok száma 36 46 50 13 16 30 15 12 10 228

A fesztiválok támogatásáról való döntés során, sok más szempont mellett, egyik fontos tényező lehet az, hogy az állam olyan eseményeket támogasson, amelyek minél nagyobb közönséget vonzanak, azaz egységnyi állami támogatásból minél több ember részesülhessen. Ezért készítettünk egy olyan fajlagos költségszámítást, melynek során az államtól kapott pénzforrások összegét az elért látogatásszámhoz viszonyítottuk. Az egy látogatóra jutó közpénz átlagosan 2600 forint, azaz ennyibe kerül az államnak egy ember „fesztiválöröme”. (A kiemelt fesztiválok nélkül 1200 forint ez az összeg.) Fajlagosan a színházi, az összművészeti és a zenei fesztiválok a legdrágábbak. Ez természetes is, hiszen e fesztiváloknak a legnagyobbak a rendezési költségei, mivel amellett, hogy a fellépő művészeket meg kell fizetni, igen nagy összeget tehetnek ki a díszletek és a különböző technikai költségek (világítás, hangerősítés stb.), valamint mindezek utaztatása, szállítása is. Emellett ezeket a fesztiválokat sokszor olyan zárt terekben rendezik meg, amelyek befogadó kapacitása nem tud vetekedni a szabadtéren megrendezhető fesztiválokéval.

66

FESZTIVÁL-VILÁG

18. táblázat Közpénzekre (önkormányzati + központi + NKA + pályázatok) jutó látogatószám

Zene, komolyzene Könnyűzene, jazz Színház, tánc Irod., film, egyéb Amatőr műv., verseny Összműv., általános Népművészet Gasztr., szórakozás Egyéb Összes

Egy látogatóra jutó közpénz (Ft) a kiemelt fesztiválokkal együtt 2555 1220 5408 1493 703 4697 570 508 2432 2594

Egy látogatóra jutó közpénz (Ft) a kiemelt fesztiválok nélkül 2555 2147 2036 1493 703 595 570 508 2432 1193

A pályázatok elbírálása során érdemes lenne figyelni a fajlagos költségekre, de csak hasonló produkciók, műfajok összehasonlításakor. Pl. a színházi fesztiválokon belül a fajlagos költségek alapján is sorba állíthatóak a pályázatok, és előnyhöz juthat az, aki a minőség mellett kedvező fajlagos költséggel tud fesztivált létrehozni. Evvel nem azt mondjuk, hogy csak a fajlagosan legolcsóbb fesztiválok nyerjenek, de azt igen, hogy az nem szerencsés, ha olyan pályázó nyer, aki magas költségek mellett csak kis közönséget tud elérni, még akkor sem, ha magas művészeti értéket állít elő. Ha ilyen pályázó mégis nyer, azt mindenképpen indokolni kell, mi volt az a szempont, ami a többi fölé helyezte. Véleményünk szerint azt megkövetelheti a „pénzosztó”, hogy a magas költségvetésű fesztiválok kiemelt helyen kezeljék, és külön „jutalmazzák” a közönségnagyság, illetve a szponzorok által nyújtott támogatások és a saját forrás teljes költségvetésen belüli arányának növelését.

BEVÉTELEK A bevételeknek három leggyakrabban előforduló forrása: – a jegybevétel, – a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek, valamint – a helypénzekből, vagy egyéb bérleti díjakból befolyó forintok.


67

JEGYBEVÉTEL

A vizsgált fesztiválok 42%-ában csak ingyenes programok voltak. A csak belépőkkel látogatható fesztiválok aránya 15%, ingyenes és belépős programokat is a fesztiválok 43%-a biztosított. Összességében tehát a fesztiválok 85%-a szolgált ingyenes programokkal is, és mintegy 60%-a volt olyan, ahol jeggyel látogatható programok is voltak. 19. táblázat Az ingyenesen és jeggyel látogatható programokat biztosító fesztiválok aránya (N=197) % 15 42 43

Csak jeggyel látogatható programok voltak Csak ingyenes programok voltak Ingyenes is és jegyes programok is voltak

Minél kisebb egy fesztivál teljes költségvetése, annál inkább valószínű, hogy csak ingyenes programjai vannak, és fordítva: minél nagyobb, annál inkább valószínű a jeggyel (is) látogatható programok jelenléte. 20. táblázat A fesztiválok teljes költségvetése és az ingyenes, illetve fizetős programok kínálata 1 millió 1–3 alatt millió % % Csak ingyenes programok voltak Csak jegyes programok voltak Ingyenes és jegyes programok is voltak Összesen

3–5 millió %

5–10 millió %

10–30 30 millió összemillió felett sen % % %

64

52

53

36

34

13

41

16

9

16

12

20

30

16

20 100

39 100

32 100

52 100

46 100

57 100

42 100

Hasonló összefüggést találunk az állami támogatás nagysága és az ingyenes, illetve jegyes programokat kínáló fesztiváltípusok között: a csak ingyenes programokat kínáló fesztiválok átlagosan 4,5 millió, a jegyes programokat (is) kínáló fesztiválok pedig ennek minimum dupláját, 9 millió forintnyi állami forrást használnak. A nagy különbség abból adódhat, hogy a jegyes programokat is kínáló fesztiválok általában több magasabb művészeti értéket kínálnak, aminek a költségvonzata is na-

68

FESZTIVÁL-VILÁG

gyobb, ezért rá is szorulnak a jegybevételekre, és talán úgy is érzik, hogy jogosan kérhetnek belépődíjat e műsorokra. Vannak e feltételezett szabály alól kivételek is, pl. a Művészetek Völgye, mely gyakorlatilag minden programját ingyen kínálja, mert annak ellenére, hogy elvileg sok olyan produkció van, melynek látogatása jegyhez kötött (vagy jogosan lenne jegyhez köthető), a sok szabadtéri előadás miatt nehezen megoldható jegykontroll hiányában az odalátogatók sokszor inkább a „bliccelést” választják. Az önkormányzatok 41%-a, a vállalkozások 34%-a, a más formában működtetett fesztiváloknak pedig 29%-a számolt be jegybevételről. Egy vállalkozásban működtetett fesztivál átlagosan 13 millió forint jegybevételre számíthat, az alapítványok, egyesületek, kht.-k 5,5 millióra, egy önkormányzati működtetésű fesztivál pedig mindössze 2 millió forintra. 21. táblázat A jegybevételek nagysága a fesztivált működtető szervezet jogállása szerint (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)


Ezer Ft (átlag) 2 147 12 812 5 629 4 654

Ezer Ft összesen 103 034 1 547 129 461 386 245


KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS VENDÉGLÁTÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

A vizsgált fesztiváloknak 10%-a számolt be kereskedelmi és vendéglátói tevékenységéből származó bevételekről. Kereskedelmi, illetve vendéglátói tevékenységet a vállalkozásokban működtetett fesztiválok folytatnak leginkább, átlagosan másfél millió forintra tesznek szert egy-egy fesztiválon. 22. táblázat Kereskedelmi tevékenységből és vendéglátásból származó bevételek a szervezők típusa szerint (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)


Ezer Ft (átlag) 1 738 1 473 663 1 378

Ezer Ft összesen 6 950 22 100 2 650 31 700



69

Az önkormányzati működtetésű 117 fesztiválnak mintegy 10%-a, azaz 19 fesztivál volt olyan, mely helypénzekből, bérleti díjakból bevételhez jutott. A vállalkozásban működtetett 35 fesztiválból viszont 14, azaz 40% számolt be ilyen jellegű bevételekről. A más formában működő fesztiváloknál 15% ez az arány. Az önkormányzati fesztiválok átlagosan 1 millió forintot, a vállalkozások által működtetett fesztiválok 5 millió, az egyéb formában (egyesült, kht., alapítvány) működtetett fesztiválok pedig átlagosan 6 millió forintot tudnak egy fesztivál során helypénzből és bérleti díjakból beszedni. 23. táblázat Helypénzből, bérleti díjakból származó bevétel (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)


Ezer Ft (átlag) 972 4 900 6 210 3 591

Ezer Ft összesen 18 474 68 600 74 520 161 594


Összességében a vállalkozásoknak volt a legtöbb típusú bevétele. 12. ábra A különböző típusú bevételekkel rendelkezők aránya a fesztiválszervezők típusain belül (%) (Mivel többféle bevétel is lehet, a százalékok összege meghaladhatja a 100-at.) 41 önkormányzat

3 16 34

vállalkozás (kft., stb.)

egyéb (egyesület, alapítv., kht., stb.)

jegybevétel

43 40 29 5 15

kereskedelmi tev.

helypénz, bérleti díjak

70

FESZTIVÁL-VILÁG

Összefoglalóul azt mondhatjuk, hogy a fesztiválszervezők kb. felének volt (vagy vallotta be, hogy volt) valamilyen saját bevételi forrása, összesen mintegy 600 millió forint értékben, amiből 400 milliót a jegyek, 160 milliót a helypénzből, bérleti díjakból befolyó összegek és 30 milliót a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek tettek ki. A 600 millió bevétel a teljes költségvetéshez viszonyítva kb. 20%os arányt jelent. A kft.-k szervezésében működő fesztiváloknál ennél magasabb, kb. 34% az összbevételek teljes költségvetéshez viszonyított aránya, az önkormányzatoknál csak 14%, az alapítványi/egyesületi/kht. formákban működő fesztiváloknál kb. 20%. A kiemelt fesztiváloknál a jegybevételek 1,2 milliárd (ennek közel felét a Sziget „termelte”), a helypénzek 70 millió (csak a Sziget) forint bevételt jelentettek. Kereskedelmi tevékenységből származó bevételről egyik kiemelt fesztivál sem adott számot. A bevételek összege nem ellenőrizhető. A jegybevételekről azt gondolhatnánk, hogy közelítik a valóságot, ám ha figyelembe vesszük, hogy míg a fesztiválok közel 60%-a számolt be arról, hogy vannak belépőjegyes programjaik, csak egyharmaduk „vallott” be jegyeladásból származó bevételt. Ez az eltérés nem okvetlenül abból származik, hogy a kérdezettek letagadták a jegyeladásból származó bevételt, hanem az esetek egy részében az is lehetséges, hogy a jegybevétel nem a fesztivál szervezőjét illette. Hasonló eset lehetséges a kereskedelmi tevékenységek egy részénél is, amikor alvállalkozók vagy a szervezőktől független vállalkozók végzik a vendéglátást, vagy más kereskedelmi tevékenységet, pl. termékek árusítását. Tény azonban, hogy eleve igen kevés a fesztiválok programjaihoz kapcsolódó termékek (CD-k, DVD-k, könyvek, a fesztivált reklámozó ajándékok, pl. pólók stb.) száma. 24. táblázat Az egyes bevételi típusok teljes költségvetéshez viszonyított aránya (Pl.: jegybevétel/teljes költségvetés*100, kiemelt fesztiválok adatai nélkül)


Jegybevétel % 11 21 12 14

Keresk. tev. % 1 3 0 1

Helybérlet % 2 9 7 6

Bevételek összesen % 14 34 19 21

Ezek a bevételi tételek nem mindig szerepelnek a teljes költségvetés összegében, illetve nem világos, hogy mikor igen, mikor nem. A jövőben, amennyiben szükség van ezekre az információkra, egyértelműbben kell a kérdéseket megfogalmazni, ahhoz hogy kiderüljön, miből áll a pályázó saját forrása, hogy a jegybevételt és egyéb bevételt beszámította-e a teljes költségvetésbe, vagy – mivel ezek a tételek a fesztivá-


71

lok megrendezése során, illetve után keletkeznek – mi lesz a sorsuk, elteszik-e a következő év hasonló fesztiváljára, vagy esetleg egy másik projektbe folynak át, vagy nem is kerül hozzájuk stb.

A FESZTIVÁLOK MŰVÉSZETÉLÉNKÍTŐ HATÁSA A fesztiválok művészeti életre gyakorolt hatása több módon nyilvánulhat meg. Pozitív hatással lehetnek a művészeti életre, mert – áttekintést adhatnak egy-egy művészeti ág aktuális állapotáról, tendenciáiról; – serkenthetik új művészeti produkciók/bemutatók és megrendelhetik új művek létrehozását; – külföldi művészeti produkciók meghívásával inspirálhatják a hazai művészeti alkotásokat, párbeszédet hozhatnak létre a külföldi és a hazai művészek között; – különböző művészeti ágak egyidejű bemutatásával népszerűsíthetik a kevésbé ismert vagy kedvelt műfajokat, ezáltal „nevelhetik”, a közönséget. Ezen hatások egy része nem, vagy csak nagyon nehezen és hosszú távon mérhető. Jelenlegi vizsgálatunkban arra vállalkoztunk, hogy az új produkciók számát összesítsük, valamint bemutassuk, hogy milyen számban és arányban lépnek fel magyar és külföldi előadók a fesztiválokon. A vizsgált fesztiválokon összesen mintegy 700 új produkció született. Ebben a számban szerepel minden amatőr fesztivál, könnyűzenei fesztivál, népművészeti, film és irodalmi fesztivál, de még a gasztronómiai fesztiválok új(nak vélt) produkciója is. A színházi és zenei, komolyzenei fesztiválokat és az ezeken bemutatott új produkciókat számba véve 29 új színházi produkciót és 52 új zenei (kortárs zenei, komolyzenei, amiből 18 egyházzenei) produkciót tekinthetünk új bemutatóként. Az összművészeti fesztiválok további 58 új bemutatóról számoltak be, de ezekből nem tudjuk kiszűrni, hogy mennyi lehet a valóban ősbemutató. Végül is tehát kb. minden második fesztiválra jut átlagosan egy új színházi vagy komolyzenei/kortárs zenei ősbemutató. A kiemelt fesztiválok további mintegy 100 új bemutatóról adtak számot, melyekből 31 kifejezetten a fesztiválok – közülük összesen 20 a Budapesti Tavaszi Fesztivál, illetve a Budapesti Őszi Fesztivál – megrendelésére készült el. A magyar és a külföldi (hivatásos és amatőr) művészek aránya átlagosan 75– 25%, a hazaiak javára. Nincs számottevő aránybeli különbség a művészeti és az amatőr fesztiválok között a magyar és a külföldi művészek arányában. A kiemelt fesztiválok közül a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Budapesti Őszi Fesztiválon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon 50–60%-os volt 2004-ben a külföldi művészek aránya.

72

FESZTIVÁL-VILÁG

TÁRSADALMI HATÁS A fesztiválok társadalmi hatása a helyi közösségek életére való, többnyire pozitív hatást jelenti. Ez a hatás leginkább a következő területeken működhet: – erősíti a közösség identitástudatát; – mozgósítja, lelkesíti a helybélieket; – teret ad a közösségi cselekvésre; – az amatőr mozgalmakban való részvételen keresztül az önkifejezés számos formáját teremti meg, ami növeli az önbizalmat és az önbecsülést; – munkaalkalmat teremt. E tényezőket a helyi lakosság körében végzett vizsgálatokkal lehetne jól mérni, de nekünk sajnos nem állt módunkban még ilyen vizsgálatokat is elvégezni. Annyit tehettünk, hogy a fesztiválszervezőktől is igyekeztünk olyan adatokat begyűjteni, amelyek a társadalmi hatás legalább egy szeletére rávilágíthatnak. A fesztiválok helyi beágyazódottságának jó mutatója, hogy mennyire vonja be a helyi civil szervezeteket, egyesületeket, magánembereket, művészeket, művészeti csoportokat, műhelyeket. Ezek részben megjelennek az önkéntes segítők létszámában, ezért megkérdeztük, hogy vajon hány önkéntes munkást tudtak alkalmazni a fesztiválok elő- és utómunkálatainak szervezése, illetve a fesztivál megrendezése során, és azt is, hogy hány amatőr művésznek biztosított a fesztivál fellépési lehetőséget. A vizsgált fesztiválok összesen 10 ezer önkéntest alkalmaztak, ez egy átlagos fesztiválra vetítve kb. 50 ember. A megmozgatott amatőr fellépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt, egy fesztiválra átlagosan 130 körüli amatőr művész „jut”. Ez a szám persze nem teljesen igaz, mert tartalmaz halmozódásokat, azt ugyanis lehetetlen kiszűrni, illetve kiszámítani, hogy ez valójában hány amatőr művészt érint. Annyi mondható, hogy kb. 25– 30 ezer fellépési alkalmat teremtettek a vizsgált fesztiválok az amatőr művészeknek. Arra nézvést nem gyűjtöttünk adatot, hogy az amatőr művészek közül hány helybéli volt. A fesztivál helyi közösségre gyakorolt vonzerejét mutatja, hogy a közönség milyen arányban kerül ki a helybéli, illetve a szomszédos települések lakosai közül, illetve mennyire nyúlik túl a rendezvény hatóköre a szűkebb környezeten, mennyire jelent vonzerőt messzibb vidékek lakosai számára is. Feltételezhető, hogy minél inkább a helybélieknek szól egy fesztivál, annál inkább a helyi közösség, a helyi identitás erősítésének egyik eszköze. A fesztiválszervezők egyötöde, egyhatoda úgy gondolja (többsége felmérés nélkül), hogy a közönség több mint 80%-a a helybéliekből kerül ki, azaz, ha elfogadjuk az előbbi érvelést, miszerint minél nagyobb a helyi lakosok aránya a fesztiválon, annál inkább a helyi közösség, a helyi identitás erősödéséről van szó, akkor a fesztiválok 15–20%-a ilyen. (70%-os helybéli arányt fogadva el alsó küszöbnek, egyharmadra nő az elsődlegesen a helyi közösség erősödését szolgáló fesztiválok aránya.)


73

25. táblázat Mekkora a fesztivál vonzereje, milyen távolságról vonz látogatókat? Ön szerint a közönség kb. hány százaléka jön ...?*

A fesztiválnak helyet adó településről Budapestről (ha vidéken van a fesztivál) A kistérségből, a környező településekről A környező megyékből, a régióból Távolabbról, de belföldről A határon túlról (környező országokból) Európa más országaiból Európán kívüli országokból Összesen

% 56 6 16 8 5 4 3 1 100

* A kiemelt fesztiválokról nem áll rendelkezésünkre ilyen adat, de nyilvánvalóan pl. a külföldi látogatók aránya az itt szereplő arányok többszöröse, különösen a Sziget, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében.

Tehát a fesztiválok közönsége átlagosan 57%-ban kerül ki a helyi lakosokból, 16%-ban a környékbéliekből, 6%-ban budapestiekből (amennyiben nem budapesti a fesztivál), 8%-ban a környező megyékből, a régióból, 5%-ban az ország távolabbi részéből, 4%-ban határon túli szomszédos országokból, 3%-ban Európa más országaiból és 1%-ban Európán kívüli országokból.

A GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ HATÁS Ez a kérdéskör a legvitatottabbak egyike. Egyrészt, mert, mint kutatási jelentésünk más részeiben már tárgyaltuk, nehéz, költséges és sok módszertani problémával terhes a kiszámítása. Másrészt, mert elvi és sok vitát kavaró kérdés, hogy a kulturális szolgáltatások támogatásakor egyáltalán kell-e gazdaságossági szempontokat is figyelembe venni. Jelen vizsgálatsorozat keretében kétféle módon próbáltuk megmérni a fesztiválok gazdasági hatását. Egyrészt készítettünk hat fesztivál esetében közönségvizsgálatot (ennek eredményét is tartalmazza ez a kötet), melyekben érdeklődtünk a fesztiválok vonzásköre, a magyar és külföldi közönség különböző költései, kiadásai stb. iránt, másrészt a fesztiválszervezők számára készített és itt elemzett kérdőívbe is beépítettünk néhány e területre vonatkozó kérdést. Volt olyan kérdés, amit el kellett hagynunk a kérdőív végleges verziójából. Ezek a kérdések arra irányultak, hogy a fesztivál során közreműködő szolgáltatók, vállalkozók honnan jöttek, hány százalékuk helyi, illetve hány százalékuk jött az ország más régióiból. Ezzel az információval közvetve azt

74

FESZTIVÁL-VILÁG

tudtuk volna mérni, hogy a fesztivál közvetett bevételei mennyire gazdagítják a helyi gazdaságot, vajon az elköltött forintok helyben maradnak-e? A próbakérdezés során azonban kiderült, hogy ezek az információk ily módon, utólagosan nem gyűjthetőek be, a fesztiválszervezők jó része nem tudta vagy nem akarta megadni ezeket az adatokat. Abban az esetben lehetne megbízható(bb)an szert tenni az ilyen jellegű információkra, ha a fesztivál ideje alatt, a fesztiválon éppen jelen lévő szolgáltatásokat nyújtók körében történne az adatfelvétel. Ugyanez vonatkozik a művészek és egyéb résztvevők (rendfenntartók, takarítók stb.) költéseire is. Mindezen problémák és nehézségek áthidalására azt javasoljuk, hogy ha a gazdasági hatás valóban fontos szempont, akkor Magyarországon is készüljenek olyan modell hatásvizsgálatok, melyek a fesztiválok főbb típusaira adnak multiplikátorokat, amelyek aztán újabb, bonyolultabb mérések nélkül használhatóak az adott típusú fesztiválokra. (Egy East Midlandban éppen most készülő York és Yorkshire környéki hatásmérésben 1,19 illetve 1,59 a multiplikátor.) A kiemelt, nagy költségvetésű fesztiválok esetében viszont szükségesnek tartanánk az egyedi, komplex gazdasági hatás vizsgálatok 2–3 évente ismétlődő elkészíttetését. Jelenlegi vizsgálatunk gazdasági hatással kapcsolatos információja, hogy hány embert foglalkoztattak pénzért, hány ideiglenes vagy állandó munkahelyet teremtettek. (Az önkéntesek számáról a társadalmi hatás fejezetben már szóltunk.) A teljes költségvetés 6%-a, azaz 120 millió forint körüli összeg került a fesztiválok szervező és kisegítő személyzetéhez. E számok alapján egy teljes vagy részmunkaidőben, vagy alkalmi munkásként fizetett szervezőre, közreműködőre 13 ezer forint jut. (A kiemelt fesztiválok ide vonatkozó adatai ebben a számításban nem szerepelnek, mert az alkalmazottak számára vonatkozó mutatók között, feltételezésünk szerint, nem vették mindazokat számba, akiket alvállalkozókon keresztül foglalkoztattak. Különösen a Sziget esetében torzak az adatok, nem hihetjük el, hogy összesen 54 állandó és részmunkaidős, valamint a fesztivál idején alkalmazott különböző kisegítő működteti a fesztivált, de a Budapesti Tavaszi Fesztiválra eső 12 fő sem valószínű. A BTF esetében valószínűleg magát a kht.-t működtető munkatársakat nem számították a foglalkoztatottak közé. Így az egy alkalmazottra jutó költségek aránya nagyon torz képet mutatna.) A gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatás része az is, hogy hány művész jut munkához a fesztivál programjai során, pontosabban hány megrendelés születik, hiszen egy művész több fesztiválon is felléphet. A vizsgált fesztiválok kb. ugyanannyi hivatásos művészt foglalkoztattak, mint ahány amatőrt, azaz 25 ezer körüli felkérés született. Mint már korábban bemutattuk, a fesztiválok teljes költségvetésének közel fele vándorolt a művészekhez, aminek egy része kiadásaik fedezetét, másik része díjazásukat szolgálta. Azt nem tudjuk, hogy milyen az arány e két költségnem között, mint ahogy azt sem, hogy a külföldi vendégszereplők honoráriumuk hány százalékát költötték el hazánkban.


75

26. táblázat A különböző jogcímeken foglalkoztatottak száma a fesztiválokon (kiemelt fesztiválok adatai nélkül*)

Állandó alkalmazott, teljes munkaidőben Állandó alkalmazott, részmunkaidőben Teljes munkaidőben a fesztivál idejére alkalmazott Részmunkaidőben a fesztivál idejére alkalmazott Alkalmi személyzet Alkalmazottak összesen Önkéntesek összesen Alkalmazottak+önkéntesek összesen Fesztiválok száma Összes személyzet/fesztivál Fizetett alkalmazottak/fesztivál Önkéntesek/fesztivál

Fő 2 470 307 2 260 2 348 1 864 9 249 10 911 20 160 220 92 42 50

* Nagyságrendileg annyi azért megmondható, hogy mintegy ezer-ezer fővel nő meg mind a fizetett, mind az önkéntesként alkalmazottak száma. Összesen tehát 22 ezer fő körüli, ha a kiemelt fesztiválokkal is számolunk.

A FESZTIVÁLOK INFRASTRUKTÚRÁJA Egy fesztivált nemcsak a programjainak, hanem a kapcsolódó szolgáltatásoknak a színvonala is minősít. Vizsgálatunkban azt mértük, hogy biztosít-e elegendő szálláshelyet a település a hosszabb időre odalátogató vendégek számára, van-e elegendő vendéglátóhely, parkolási lehetőség és elegendő-e az illemhelyek száma? A legtöbb fesztiválszervező a parkolóhelyek számát kevesli; evvel a problémával a fesztiválszervezők közel fele küzd. Nem sokkal jobb a helyzet az illemhelyek és a szálláshelyek mennyiségével sem, ezek a fesztiválok 35–40%-ban nem elegendők. A vendéglátóhelyek mennyisége okoz a legkevesebb esetben problémát, erre a szervezők 15%-a panaszkodott. E problémák egy része persze nem a fesztiválszervezők hatáskörébe tartozik, a javulást részben az önkormányzatokkal, részben a helyi gazdaság szereplőivel közösen kellene orvosolni. Vajon mennyire számítanak a települések a fesztiválok kultúra- és gazdaságélénkítő hatására? Mennyire tekintik fontosnak a fesztiválokat, milyen szerepet tulajdonítanak nekik településfejlesztési terveikben?

76

FESZTIVÁL-VILÁG

13. ábra Van-e elegendő…? (%)

85

vendéglátóhely

66

szálláshely

illemhely

parkolóhely

15

34

63

37

56

44

van

nincs

27. táblázat Mennyire fontos szerepe van a fesztiválnak a különböző szintű településfejlesztési tervekben?

Kiemelkedően fontos Fontos Nem szerepel benne Nem tudja Összesen

A település A kistérség A régió településfejlesztési tervében (%) 33 17 15 32 28 25 32 49 54 3 5 6 100 100 100

A fesztiválszervezők egyharmada gondolja úgy, hogy a települések fejlesztési terveiben nagyon fontos szerep jut fesztiváljának. A magasabb, a kistérségi és regionális szintek csak 15–17%-ról feltételezik, vagy tudják, hogy a fesztiváloknak kiemelkedő szerepet tulajdonítanak. Feltételezhető lenne, hogy legalább a sok látogatót vonzó nagyrendezvények nagyobb szerepet kapnak a fejlesztési tervekben. Az adatok azonban azt mutatják, hogy még a 20 ezer fő feletti közönséget vonzó fesztiváloknak is csak kb. 40%-a szerepel kiemelkedő fontossággal a települések fejlesztési terveiben, a kistérségek, illetve régiók terveibe pedig csak 20%-uk került be kiemelkedő fon-


77

tos tényezőként23. Ezen adatok arra utalnak, hogy a fesztiválszervezőknek is érdeke lenne számokkal, kutatásokkal bizonyítani társadalmi és gazdasági hatásukat.

MARKETING JELLEMZŐK Sokszor maguk a fesztiválok sem készítenek fejlesztési terveket. A fesztiválok 50%-a számolt be arról, hogy van írott stratégiai terve, ugyanennyi azok aránya, akik marketing tervvel is rendelkeznek. Leírt üzleti tervvel 44%, szervezeti működési szabályzattal és alapító okirattal is 20–20% rendelkezik. Sokan vannak, akik csak a pályázatokhoz fogalmazzák meg ezeket a terveket, így összesen 80–80% körüli a stratégiai, illetve marketing tervvel, és 65% körüli az üzleti tervvel rendelkezők aránya. A stratégia gondolkodás bizonyítéka az is, ha ismerik a közönségüket, annak öszszetételét és a fesztivállal való elégedettségét, elvárásait, véleményét. A vizsgált fesztiválok 40%-a készített az elmúlt 4–5 évben ilyen jellegű felmérést. A felméréseknek persze komoly költségvonzata van, amennyiben nem maguk a szervezők, hanem valamilyen független, külső cég végzi azokat. Ilyenről a megkérdezettek mindössze 20%-a számolt be. Ha a nagyobb költségvetésű fesztiválokat vizsgáljuk, akkor a vizsgálatot készítők aránya 60–70%-ra nő, de a profi külsős cégek közönségvizsgálatba bevont aránya alig. A vizsgált 206 fesztivál közül (ez a kérdés a rövid kérdőívben nem szerepelt, ezért itt nem 231 az összes megkérdezett száma) 2000 óta, azaz 4 év alatt, összesen 16-an végeztettek szakértő céggel közönségvizsgálatot! Ez a tény mind a fesztiválszervezők, mind a pályáztatók érdekeinek figyelmen kívül hagyásáról tesz tanúbizonyságot. A stratégiai és marketing szemléletű gondolkodást tükrözi, ha van honlapja a fesztiválnak. Összesen 38% tudott ilyenről beszámolni. A valós arány ennél biztos kevesebb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hány olyan fesztivál van, melynek külön, önálló honlapja van, és nem az önkormányzat vagy a település honlapján van megemlítve. A honlapoknak valamivel több mint fele (az összes fesztivál honlapjának 20%-a) kétnyelvű. A fesztiválok reklámtevékenysége, nyilván nem függetlenül pénzügyi lehetőségeiktől, igen változatos. Érthető módon a helyi médiát veszik a legtöbben igénybe, 85–95% számolt be arról, hogy a helyi nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelentetett reklámot. Hasonló arányú a szórólapok használata is. Országos hatókörű médiát a fesztiválok 55–65%-a vett igénybe. Legkevesebben – a megkérdezettek 25%-a – óriásplakátot használtak. Utazási irodákkal 40% állt

23 Ezen arányok valóságközeliségét nehéz megítélni, mert nem tudjuk, hogy a szervezők inkább panaszkodtak, és emiatt a valóságosnál kisebb arányt „saccoltak”, vagy fontosságukat bizonyítandó inkább nagyobbat, és azt sem lehet tudni, hogy a tervek mikor készültek, mennyire frissek.

78

FESZTIVÁL-VILÁG

kapcsolatban. A fesztiválszervezők 17%-a számolt be külföldi utazási irodá(k)ban való megjelenésről. Összességében a fesztiválszervezőknek csak 30%-a elégedett teljes mértékben a fesztivál reklám- és marketing tevékenységével, és valamivel többen, 36% a közönségszervezési tevékenységgel. 28. táblázat Milyen csatornákat használtak a fesztivál népszerűsítésére, reklámjára?

Helyi írott sajtót Szórólapokat Helyi televíziót Helyi rádiót Internetet (saját és egyéb) Országos napilapokat, magazinokat Országos rádió csatorná(ka)t Országos tévécsatorná(ka)t Partner utazási irodákat Óriásplakátokat Egyéb

% 97 96 85 84 82 65 63 54 42 25 39

29. táblázat Osztályozza le, hogy mennyire elégedett a fesztivál ...? (%)

5 (teljes mértékben elégedett) 4 3 2 1 (egyáltalán nem elégedett) Összesen Átlag (1–5 osztályzatok)

Közönségszervezési Marketing, reklámtevékenységével? 36 29 44 39 19 29 0,5 3 0,5 0 100 100 4,14 3,96

TERVEK, A JÖVŐ A következő adatok szintén arra utalnak, hogy maguk a fesztiválszervezők is érzik a marketing szemlélet hiányát, mert legtöbben (43%) arról számoltak be, hogy marketing tevékenységüket szeretnék a jövőben fejleszteni. Sokuk (23%) törekszik nagyobb pénzügyi stabilitás elérésére, de ennek eszközéről nem számoltak be, illetve kifejezetten a bevételek növelését mindössze 9% tervezi.

79


A programok kínálatát szeretné bővíteni a fesztiválok több mint egyharmada. A fesztiválok színvonalának emelését többféle módon is tervezik, volt, aki csak általánosságban fogalmazott a színvonal emeléséről (18%), de a nagyobb nemzetközi sztárok meghívása (11%), a nemzetközi kapcsolatok ápolása (20%), a technikai színvonal javítása (9%), és az infrastruktúra fejlesztésére, több helyszín bevonására (16%) vonatkozó tervek mindegyike is a fesztiválok színvonala emelésének vágyát tükrözi. 30. táblázat Milyen tervei vannak, mit szeretne fejleszteni a fesztivállal kapcsolatban? (nyitott kérdésre adott válaszelemek aránya a szervezők típusán belül)

% 42 34 20 16 20

% 32 21 26 24 9

Egyesület, alapítvány, kht., egyéb % 49 46 26 23 20

16

18

16

16

14 7 11 12 8 6 4 4 3 25 102

3 3 12 6 12 6 3 0 3 44 34

10 17 6 6 7 1 4 1 0 17 69

11 10 9 9 8 4 4 2 2 25 205

ÖnkorKft., mányzat vállalk. Marketing tevékenység fejlesztése Több programot Pénzügyi helyzetet stabilizálni Nemzetközi kapcsolatokat Színvonal emelését Infrastruktúra fejlesztése, több helyszín Nagyobb nemzetközi sztárok meghívása Közösségi célok Bevételek növelése Technikai fejlesztés Egyéb tartalmi tényező Egyéb külső tényező Módszereit Több napon tartson Nincs ilyen Egyéb Válaszoló fesztiválok száma (db)

Összesen % 43 36 23 20 18

ÖSSZEFOGLALÓ: NÉHÁNY FONTOS ADAT – A fesztiválok 60%-a 10 évnél fiatalabb, 40%-a pedig 10 évnél régebb óta működik, ebből 12% a 20 évnél is régebben működők aránya. – Évente rendezik meg a vizsgált fesztiválok 93%-át. – Mindig az év egyazon időszakában rendezik meg a vizsgált fesztiválok 93%-át.

80

FESZTIVÁL-VILÁG

– A fesztiválok fele 4 napnál rövidebb, fele 4 napnál hosszabb ideig tart. A két leggyakoribb időtartam a 3 nap, illetve a 6–14 nap: a fesztiválok egynegyede 3 napos, másik egynegyede egy-két hétig is eltart. – A vizsgált fesztiválok hozzávetőlegesen 2700 műsoros napot szerveznek egy év során, ami azt jelenti, hogy az év egy átlagos napján minimum hét fesztiválon zajlanak programok. – A fesztiválok háromnegyedét egy településen rendezik, kb. 10%-át 2–5 településen, és szintén 10% körüli az 5-nél több településre kiterjedő fesztiválok aránya. – A vizsgált fesztiválok felét önkormányzatok vagy önkormányzati intézmények szervezik. Kft. vagy egyéb vállalkozás 15%-ban található a szervezők között. Közhasznú társasági formában működik 14%, egyesületi formában 10%, alapítványiban pedig 8%. – A fesztiválok mintegy 6000 művészeti programot mutattak be, több száz kiállítás és számtalan nem művészeti esemény (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház stb.) kíséretében. – Átlagosan minden második fesztiválra jut egy új színházi vagy komolyzenei/kortárszenei ősbemutató. – Legnagyobb programkínálat a könnyűzenei koncertekből, valamint a népzene-néptánc előadásokból volt, mindkét műfaj mintegy 2000 produkcióval képviseltette magát. Ezer körüli volt a komolyzenei, 700 körüli a színházi, 600 a tánc előadások száma, és 500 a filmvetítéseké. – A művészeti fesztiválok, mind a komolyzenei, mind a színházi fesztiválok fele Budapesten, illetve vonzáskörzetében jött létre, de az irodalmi és filmfesztiválok harmada is ide összpontosul. – Az összes fesztiváltámogatásra fordított pénz közel fele a budapesti, illetve Pest megyei – az összes fesztivál alig több mint egynegyedét (28%) kitevő – rendezvényekhez került. – A vizsgált és e kérdésre válaszoló fesztiválok összesen mintegy 6 milliárd forint költségvetésből gazdálkodtak. A teljes fesztiválpiac becsült nagysága 8–10 milliárd forint körüli. – A teljes költségvetésnek 35%-a saját forrásból, 18%-a önkormányzati forrásból származott. A szponzorok és a központi állami támogatás aránya hasonló, 20%, illetve 18%. A különféle hazai és külföldi pályázati forrásokból elnyert összegek aránya 3%, az NKA-tól elnyert forrásoké szintén 3%. A civil szervezetek és a média a teljes költségvetéshez 1–2%-kal járult hozzá. – A fesztiváloknak összesen több mint 2000 állandó és alkalmi szponzora volt. – A fesztiválok 33%-ának teljes költségvetése 3 millió forint alatti, 35%-ának 3– 10 millió forint közötti, 20%-ának 10–30 millió forint közötti, és 15%ának 30 millió forintnál nagyobb volt.


81

– A legdrágább fesztiválok az összművészeti, a könnyűzenei és a színházi fesztiválok, a legolcsóbbak a népművészetiek voltak. – A vizsgált fesztiválok 60%-a tízezer főnél kisebb hatókörű, ezen belül 23% csak maximum egy-két ezer fő közönséget vonzott. A fesztiválok egynegyede közepes méretű, 10–50 ezer fős közönséggel, és kb. egytizedük tekinthető – legalábbis hazai viszonylatban – nagy fesztiválnak, ezek legalább 50 ezres közönséget tudhatnak magukénak. – Az egy látogatóra jutó közpénz átlagosan 2600 forint, azaz ennyibe kerül az államnak egy ember „fesztiválöröme”. – A fesztiválszervezők kb. felének volt (vagy vallotta be, hogy volt) valamilyen saját bevételi forrása, összesen mintegy 600 millió forint értékben, amiből 400 milliót a jegyek, 160 milliót a helypénzből, bérleti díjakból befolyó összegek és 30 milliót a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek tettek ki. – A vizsgált fesztiválokon összesen mintegy 700 új produkció született. – A magyar és a külföldi (hivatásos és amatőr) művészek aránya átlagosan 75– 25%, a hazaiak javára. – A vizsgált fesztiválok összesen 10 ezer önkéntest alkalmaztak, ez egy átlagos fesztiválra vetítve kb. 50 embert jelent. – A megmozgatott amatőr fellépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt, egy fesztiválra átlagosan 130 körüli amatőr művész „jut”. – A fesztiválok közönsége átlagosan 57%-ban kerül ki a helyi lakosokból, 16%ban a környékbéliekből, 6%-ban budapestiekből (amennyiben nem budapesti a fesztivál), 8%-ban a környező megyékből, a régióból, 5%-ban az ország távolabbi részéből, 4%-ban határon túli szomszédos országokból, 3%-ban Európa más országaiból és 1%-ban Európán kívüli országokból. – A fesztiválszervezőknek csak 30%-a elégedett teljes mértékben a fesztivál reklám- és marketing tevékenységével, és valamivel többen, 36% a közönségszervezési tevékenységgel. – A fesztiválszervezők tervei között a marketing tevékenység fejlesztése, a programkínálat bővítése, a színvonal emelése, valamint a pénzügyi helyzetük stabilizálása kapta a legnagyobb hangsúlyt.

82

FESZTIVÁL-VILÁG

KÉRDŐÍV A FESZTIVÁLSZERVEZŐKKEL FOLYTATOTT INTERJÚK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÉRDŐÍV FORMAILAG EGYSZERŰSÍTETT VÁLTOZATA 1. A kérdőívben szereplő összes kérdés a .............................. fesztiválra / rendezvénysorozatra vonatkozik. 2. Mely évben rendezték meg először a fesztivált / eseményt / rendezvénysorozatot? 3. Hányadik az idei fesztivál? 4. Milyen rendszerességgel rendezik a fesztivált? 5. Mindig: – az év egyazon időszakában rendezik vagy – változó, hogy mikor kerül megrendezésre? – egyéb, éspedig: .............................. 6. Kérem, néhány szóban foglalja össze, hogy melyek a megrendezésének legfőbb okai és céljai. Kérem, hogy sorrendben sorolja fel ezeket! 7. Kérem, mondja meg, hogy milyen jellegű programok, események voltak a fesztiválon a kártyalapon olvashatók közül? – komolyzenei, opera – populáris könnyűzene, pop, rock stb. – jazz, világzene, etno, alternatív – színház, zenés színház – tánc, klasszikus és modern – irodalmi – mozgókép, film, videó, stb. – képző- és iparművészeti – népművészeti, néptánc, népzene – népi hagyományőrző, népszokások, hagyományok – népi mesterségek, kézműves vásár, kiállítás – amatőr művészet, kórus, hangszer – amatőr művészet, tánc, társastánc – amatőr művészet, versmondás, színjátszás – történelmi hagyomány, műemlékekhez kötődő – gyermek- és ifjúsági programok – nemzetiségi – borászati – gasztronómia – sport, természet


83

– környezetvédelem – szakmai találkozó, konferencia, workshop, oktatás – egyéb, az előzőekbe be nem sorolható, éspedig: .............................. 8. Mi a fesztivál fő profilja? 9. Hány művészeti kiállítás (képzőművészeti, népművészeti, fotó, iparművészeti stb.) volt a fesztivál ideje alatt? 10. Felsorolok Önnek néhány művészeti ágat. Kérem, mondja meg mindegyikről, hogy a fesztivál ideje alatt összesen hány előadás volt az adott művészeti ágban. Ha például egy színdarabot 2 napon is előadtak, akkor kérjük, ezt kettőnek számolja. Tehát hány ... – komolyzenei program (komolyzenei koncert, opera előadás, énekest, előadóest stb.) volt? – könnyűzenei koncert (pop, rock, világzene, jazz stb.) volt? – színházi előadás volt? – néptánc, népzenei előadás volt? – kortárs tánc, mozgás színház volt? – egyéb előadóművészet, éspedig: .............................. – filmvetítés volt? – összesen? 11. Hány olyan művészeti, színházi, zenei, tánc produkció volt a fesztiválon, amelyet itt mutattak be először? 12. Ki a fesztivál szervezője? – erre a fesztiválra szerveződött jogi személy, csak ezzel a fesztivállal foglalkozik, – professzionális rendezvényszervező cég, ami több fesztivállal foglalkozik, – önkormányzat, művelődési ház vagy más önkormányzati intézmény, – civil szervezet vagy – saját szervezés (színházé, más fenntartású kulturális intézményé)? – egyéb, éspedig: .............................. 13. Milyen jogi formában működik jelenleg a fesztivál szervezése? – kht., – egyesület, – alapítvány, – kft. vagy egyéb formájú vállalkozás vagy – önkormányzati intézmény? – egyéb, éspedig: .............................. 14. Hány napig tart a fesztivál? 15. És ebből hány napon vannak programok? 16. Hány településen van a fesztiválnak programja? Kérem, csak azokra a településekre gondoljon, melyeken ennek a fesztiválnak a költségvetéséből valósulnak meg a programok.

84

FESZTIVÁL-VILÁG

17. Kérem, a kártyalapról válassza ki, hogy a fesztivál számára melyik a legfontosabb érték! És melyik a második legfontosabb? És a harmadik? Ha valami más értékre gondol, kérem azt is mondja meg! – magas művészeti értéket közvetítsen – új művészeti értékek létrehozása/bemutatása – alkalmat teremteni külföldi produkciók megismertetésére – a magyarok jó hírnevét növelje nemzetközileg – a népi hagyományok ápolása, népművészet népszerűsítése, életben tartása – könnyed szórakozást nyújtson – sokoldalú, többféle szórakozást nyújtson – legyen egyedisége, egyénisége, saját stílusa – egy/több szakma számára biztosítson találkozási, fejlődési lehetőséget – valamely szakma képviselői számára bemutatkozási lehetőséget biztosítani – az amatőr tehetségek, művészetek népszerűsítse, támogatása – a helyi épített örökséget (vár, múzeum, kastély, rom stb.) népszerűsítse – létrehozzon, kialakítson valamilyen, csak a településhez köthető egyedi arculatot – növelje a település, a környék idegenforgalmát – közös cselekvést biztosítson a helybélieknek, a helyi összefogást erősítse – a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése – növelje a helybeli lakosok helyi identitását – fellendítse a helyi gazdaságot, a helyi vállalkozókat, munkahelyet teremtsen – a turisztikai szezon időbeli széthúzása – gazdasági haszon elérése – egyéb, éspedig: .............................. 1. az első legfontosabb sorszáma: 2. a második legfontosabb sorszáma: 3. a harmadik legfontosabb sorszáma: 18. Hogy tudja, a fesztiválnak mennyire fontos szerepe van a település településfejlesztési tervében? Kiemelkedően fontos, fontos vagy nem szerepel a településfejlesztési tervben? És a ... – település településfejlesztési tervében? – kistérség településfejlesztési tervében? – régió településfejlesztési tervében? 19. Van-e a fesztiválnak írott stratégiai terve? Van, külön nincs, csak pályázatokban fogalmazzák meg vagy nincs ilyen? És van-e ... – írott stratégiai terve? – írott marketing terve?


85

– írott üzleti terve? – alapító okirata? – szervezeti és működési szabályzata? 20. Kik számára rendezik elsősorban a fesztivált, kik alkotják a fesztivál elsődleges célcsoportját? 21. Mekkora a fesztivál vonzereje, milyen távolságról vonz látogatókat? Ön szerint a közönség kb. hány százaléka jön a kártyalapon szereplő helyekről? – ha budapesti fesztivál: innen Budapestről – ha vidéken van a fesztivál: innen a fesztivál településéről/településeiről – ha vidéken van a fesztivál: Budapestről – a kistérségből, közelről a környékről – a környező megyékből, a régióból – távolabbról, de belföldről – a határon túlról (környező országokból) – Európa más országaiból – Európán kívüli országokból 22. Összesen mekkora, hány fő az egyidejű befogadóképessége a fesztivál eseményeinek helyt adó beltéri helyszíneknek? És a kültéri helyszíneknek? – beltéri helyszínek befogadóképessége összesen: – kültéri helyszínek befogadóképessége összesen: 23. A helyszínek befogadóképességéhez mérten hány %-os volt a fesztivál eseményeinek átlagos látogatottsága 2004-ben? 24. Összesen hány látogatója volt a 2004-es fesztiválnak? Kérem, vegye számba mind az ingyenesen, mind a belépővel érkező látogatókat. 25. Hány olyan programja volt a fesztiválnak, amely ingyenes volt, tehát nem kellett rá jegyet váltani? 26. Ezeknek az ingyenes programoknak becslése szerint összesen hány látogatója volt? 27. Hány olyan programja volt a fesztiválnak, amelyet csak jeggyel vagy bérlettel lehetett látogatni? 28. Ezeknek a csak belépővel látogatható programoknak összesen hány látogatója volt? 29. a. Az összes eladott jegy közül kb. hány százalék volt: – teljes árú? – szakmai/kedvezményes? – ingyenes/tisztelet? 28. b. És a bérletek közül? 30. Mit gondol, van-e elegendő szálláshely a településen/a kistérségben a fesztivál idején idelátogatóknak? 31. Mit gondol van-e elég vendéglátóhely (étterem, bolt, kocsma stb.) a fesztivál idején idelátogatóknak?

86

FESZTIVÁL-VILÁG

32. Mit gondol, van-e elegendő parkolóhely a települése(ke)n a fesztivál idején idelátogatóknak? 33. Mit gondol van-e elég WC a fesztivál idején idelátogatóknak? 34. Készült-e 2000 óta felmérés a fesztivál közönségéről? 35. Ezt a fesztivál: – maga készítette vagy – külső céget bízott meg vele? 36. Mennyi volt idén a fesztivál teljes költségvetése? Kérjük, hogy a teljes, pontos összeget írja le, például 1 625 400 Ft! 37. És ebből mennyi a(z): – önkormányzati (helyi, megyei, fővárosi) pénzbeli támogatás (pályázati önrész ide számít)? – központi állami/minisztériumi pénzbeli támogatás? – Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert összeg? – egyéb pályázatokon elnyert összeg? – civil szervezetektől kapott pénzbeli támogatás? – szponzorok által nyújtott pénzbeli támogatás? – magánszemélyektől kapott pénzbeli támogatás? – médiától kapott pénzbeli támogatás? – EU-s pályázaton elnyert összeg? – más külföldi források? – saját forrás összesen? – egyéb pénzbeli támogatás, éspedig: .............................. – összesen = a fesztivál teljes költségvetése (= 36. kérdés összegével)? 38. Kérem, most vegyük sorra, hogy a saját forrás milyen tételekből adódott össze! Mennyi volt a saját forrásból a jegybevétel összege? És a(z) ... – jegybevétel – kereskedelmi tevékenységből (cd, könyvek, ajándékok stb.), vendéglátásból származó bevételek? – helypénzből, bérleti díjakból származó bevételek? – önrész? – egyéb saját forrás, éspedig: .............................. 39. a. És kapott-e a fesztivál természetbeni támogatást a következő helyekről: 28. b. És mennyire volt fontos ez a természetbeni támogatás: kiemelkedően fontos volt / nagyon fontos volt / közepesen volt fontos vagy nem volt jelentős? – önkormányzattól (helyi, megyei, fővárosi)? – civil szervezetektől? – szponzoroktól? – magán személyektől? – médiától? – egyéb helyről, éspedig: ..............................


87

40. Mely minisztérium(ok)tól, költségvetési intézménytől kapta a támogatást? – NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) – GYISM (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) – IM (Igazságügyi Minisztérium) – MEH (Miniszterelnöki Hivatal) – FVFM (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) – KVVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) – GM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) – egyéb, éspedig: .............................. 41. Hány állandó szponzora van a fesztiválnak? 42. Hány alkalmi szponzora volt 2004-ben a fesztiválnak? 43. Az állandó és alkalmi szponzorok között összesen hány helyi cég/intézmény/személy van? És az állandó és alkalmi szponzorok között összesen hány ... – helyi cég / intézmény / személy van – regionális cég / intézmény van? – országos cég / intézmény van? – multinacionális cég/intézmény van? 44. Most a fesztivállal kapcsolatos költségekről, kiadásokról szeretném kérdezni. Mennyit fordítottak a fesztivál teljes költségvetéséből a magyar művészek együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire? Kérem, hogy egy tételt csak egyszer szerepeltessen! És mennyit fordítottak ... – magyar művészek, együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire – külföldi művészek, együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire? – a fesztivál személyzet, a szervezők, a kisegítők (rendfenntartók, parkőrök, takarítók, jegyszedők stb.) költségeire, díjazására? – az előadások, az események technikai (terem/épület bérlet, eszközök, felszerelések stb.), szállítási költségeire? – járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.)? – a különböző nem művészeti események, oktatás, konferenciák, workshopok költségére? – oktatásra, kurzusokra? – általános működési költségekre (pénzügyi, iroda stb.)? – reklám, marketing kiadványok, nyomtatványok, PR-tevékenység költségeire? – egyéb, az előzőekben nem szereplő költségekre? 45. Mennyi volt a belépőjegy legalacsonyabb ára a fizetős eseményekre? És mennyi volt a legmagasabb? – legalacsonyabb: – legmagasabb: 46. Összesen hány magyar művész lépett fel a fesztiválon? És hány ... – magyar – külföldi?

88

FESZTIVÁL-VILÁG

47. A fellépő művészek hány százaléka profi? És hány százaléka amatőr? – profi – amatőr 48. A fellépő művészeken kívül hány embert (szervezők, őrző-védők, takarítók, jegyszedők, orvos és egyéb személyzet) foglalkoztatott a fesztivál a fesztivál előkészítése, időtartama és utómunkálatai során állandó alkalmazottként, teljes munkaidőben? És hány főt ... – állandó alkalmazottként teljes munkaidőben – állandó alkalmazottként részmunkaidőben – csak a fesztivál ideje alatt teljes munkaidőben – csak a fesztivál ideje alatt részmunkaidőben – alkalmi munkásként – önkéntes munkásként 49. Ki a felelős a kommunikációért, promócióért (pl. reklámok, PR-cikkek) a következők közül: – profi „külsős” cég? – főállású, csak evvel foglalkozó ember? – más teendők mellett evvel is foglalkozó ember? – egyéb megoldás, éspedig: .............................. 50. A belépődíjas programokra hol, hogy lehet jegyhez jutni, ki a jegyértékesítő a következők közül: – saját jegypénztár, a rendezvény helyszínén – más jegyiroda, irodák – utazási irodák – közönségszervezők – interneten keresztül – egyéb megoldás, éspedig… 51. Van-e a fesztiválnak saját, önálló honlapja? 52. Mi a honlap címe? 53. Milyen nyelvű ez a honlap: – csak magyar vagy – idegen nyelvű is? 54. Milyen csatornákat használtak a fesztivál népszerűsítésére, reklámjára a következők közül: – országos tévécsatorna(k) – országos rádió csatorna(k) – országos napilapok, magazinok – helyi írott sajtó – helyi rádió – helyi televízió – szórólapok – óriásplakátok


89

– Internet (saját és egyéb) – partner utazási irodák – egyéb, éspedig: .............................. 55. Hány olyan külföldi utazási iroda van, amelyik ajánlja a fesztivált vagy egyes programjait? És hány hazai utazási iroda van, amelyik ajánlja a fesztivált vagy egyes programjait? – külföldi iroda: – hazai iroda: 56. Kérem, 1-től 5-ig osztályozza, hogy mennyire elégedett a fesztivál közönségszervezési tevékenységével eredményességi szempontból, azaz abból a szempontból, hogy mekkora volt az érdeklődés, mennyire tudták megtölteni a nézőteret, eladni a programokat? Az 5-ös azt jelenti, hogy teljes mértékben elégedett, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem elégedett. És mennyire elégedett marketing, reklám szempontból? – közönségszervezési tevékenységgel: – marketing, reklám: 57. Mi a fesztivál legnagyobb pénzügyi nehézsége? 58. Mi volt a fesztivál legnagyobb szervezési nehézsége? 59. A fesztivál adott időtartamán kívül szerveznek-e programokat a fesztivál égisze alatt, azaz: év közben benne tud-e élni a fesztivál a köztudatban? 60. Milyen programokat szerveznek? 61. Milyen terveik vannak, mit akarnak a jövőben fejleszteni a fesztivállal kapcsolatban? Kérem, a három legfontosabbat említse, sorrendben! – legfontosabb: – második legfontosabb: – harmadik legfontosabb: 62. Miben látják/látnák a fesztivál tartós fennmaradásának alapját? 63. Önnek mi a fesztivál szervezésében a beosztása, fő feladata? 64. És végül arra kérem, hogy ha voltak a 2003-as, 2004-es évben ennek a fesztiválnak programfüzetei, akkor lehetőleg mindegyikből adjon nekünk! 65. Ha kérdése van a kutatással kapcsolatban, hívja: X-t az Y telefonszámon. 66. (A kérdezőbiztoshoz:) Értékeld, hogy tapasztalatod szerint a kérdezett pénzügyi és egyéb nyilvántartása: – nagyon jó, rendezett volt – nem volt teljesen rendezett, de azért megbízhatóan tudott válaszolni – hanyag volt, a válaszai nem nagyon megbízhatóak – egyéb, éspedig: .........

KÖZÖNSÉGADATOK HAT FESZTIVÁLRÓL

A fesztiválok közönségének felmérése piaci, reklám és turisztikai szempontból egyaránt adhat fontos információkat a fesztiválokkal kapcsolatban. A piaci jellegű információk megmutatják, hogy mi a látogatók véleménye, milyen az elégedettségük, mik az igényeik, mi az, amit hiányoltak stb. a fesztivállal kapcsolatban. A reklám és marketing munka visszajelzése, hogy honnan értesültek és honnan érkeztek a látogatók, valamint az is, hogy milyen a közönség összetétele, hogy vajon a megcélzott közönség látogatta-e a rendezvényeket. A közönségmérés megkerülhetetlen a turisztikai hatás vizsgálatához is, hiszen csak a közönség adhat választ arra, hogy milyen, a fesztiválhoz kapcsolódó, illetve attól független kiadásaik voltak. Az utóbbi évtizedben egyre több olyan hatástanulmány készült (egyelőre inkább csak külföldön), mely általában a kultúra gazdaságélénkítő szerepét próbálja kimutatni, avval a nem titkolt szándékkal, hogy a pénzosztóknak bebizonyítsa, a kultúrába fektetett pénz nemcsak a lelkeket gazdagítja, hanem a gazdaságot is. Amikor a fesztiválok gazdasági hatását szeretnénk mérni, háromféle hatást kell számba venni: 1. a közvetlen hatást: a közönség kiadásait; 2. a közvetett hatást: a fesztivál által alkalmazott szervezők, kisegítők, közreműködők, művészek, szolgáltatók kiadásait; 3. a tovagyűrűző hatást: a fesztivál során működő szolgáltatók más cégek felé történő kiadásait. Komplex hatástanulmányok a gazdasági mellett más, pl. a természeti környezetre gyakorolt hatást is bevonják számításaikba. Természetesen ezen adatokat nem lehet és nem is érdemes minden fesztivál esetében előállítani, beszerezni, részben emiatt olyan szorzókat szoktak használni, melyeket gazdasági modellek segítségével, akár régiónként vagy kistérségenként változóan számítanak ki, s amiket aztán az egyes konkrét eseményekre alkalmaznak. Ezek a szorzók eseménytípusonként is változhatnak, hiszen másfajta költéseket generálhat – csak a fesztiváloknál maradva is – egy színházi fesztivál, mint egy gasztronómiai; egy szabadtéri, mint egy zárt színtereken zajló; egy, a családokat megcélzó, mint egy elsősorban a fiatalokhoz szóló fesztivál.

92

FESZTIVÁL-VILÁG

A nagy, turisztikai szempontból különösen fontos fesztiválokról, nagyrendezvényekről nálunk is készültek már hatástanulmányok. Mi, jelen kutatássorozat keretében arra vállalkoztunk, hogy hat fesztivál esetében – a fesztiválok hatóköre, és – a közönség elégedettsége mellett – a gazdasági hatások közül a közvetlen (utazási kiadások, szállásköltség, vendéglátóhelyeken történt fogyasztás kiadásai, vásárlások, egyéb programok kiadásai) hatást mérjük meg. Mérésünk során – éppen a fesztiváltípusonként várhatóan eltérő hatás miatt – különböző típusú fesztiválok közönségét szondáztuk. A vizsgált fesztiválok között szerepel két gasztronómiai, az egyiket vidéken, a másikat a fővárosban rendezték meg (Tokaji Ősz, XIII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál), két színházi, melyből egyik a Szolnoki Művészeti Hetek, másik a Keszthelyi Táncpanoráma volt, egy összművészeti, a Pécsi Napok, és egy kortárs művészeti, a Budapesti Őszi Fesztivál. Választásunkat a kényszer is motiválta: csak olyan fesztiválokkal tudtunk dolgozni, melyek a kutatás terepmunkájának idején, 2004 őszén zajlottak. E hat fesztivál vizsgálatának egyik célja az volt, hogy olyan mutatókat dolgozzunk és próbáljunk ki, amelyek egységesen alkalmazhatóak a hazai fesztiválok közönségmérései során és alkalmasak összehasonlító értékelésre. Ezen belül különösen azt kerestük, hogy milyen indikátorok alkalmazhatóak a turisztikai hatások mérésére olyan esetekben, ahol nincs mód (és szükség) komplex hatásvizsgálatra.

A VIZSGÁLAT MÓDSZERE A turisztikai hatás becslésekor alapvető kérdés a közönség nagyságának, ezen belül a turisták számának ismerete. A közönség nagyságát általában nem lehet pontosan megmondani, mert a legtöbb fesztiválon ingyenes programok is vannak, ebből adódóan olyan látogatók is, akik csak az ingyenes programokon vesznek részt. Az ő összeszámlálásuk általában nehezen kivitelezhető, sokszor még nagyságrendjük sem becsülhető jól. A csak belépővel látogatható fesztiváloknál a kiadott (ingyen, kedvezményesen, teljes áron) jegyek száma képezi a becslés alapját, azonban általában ezek is csak a fesztiválrendezők jelentései alapján ismerhetők meg. A közönség turizmus szempontú összetételénél azt érdemes megbecsülni, hogy milyen arányban alkotják helyi/környékbeli lakosok, távolabbi régiókból érkezők, valamint külföldi turisták. Vizsgálatunkban a közönség ilyen szempontú összetételét két lépcsőben, időben párhuzamosan vizsgáltuk: egyrészt a fesztiválra érkezők köréből egy-kétezer, kisebb fesztiválok esetében több száz embertől megkérdeztük, hogy magyarok vagy külföldről (és melyik országból) érkeztek-e. Ennek a gyors és hatékony, mindössze egy „strigula lapot” igénylő módszernek az eredményéből becsültük meg a magyarok

93


és a külföldiek arányát. A másik módszerrel kérdőívek kitöltésére került sor mind a magyar, mind a külföldi résztvevők körében. Arra törekedtünk, hogy valóságos arányuktól függetlenül, minél több külföldi látogatót kérdezzünk meg, annak érdekében, hogy ha arányában ugyan kevés külföldi látogató volt is, elegendő számú külföldi látogatótól származó adatunk legyen az elemzéshez. A kérdőívek elemzésénél e számlálás eredményeként kapott magyar-külföldi látogató arányt vetítettük az adatbázisra, evvel biztosítva a magyarok és a külföldiek megfelelő arányát. A 31. táblázat a kétféle kérdezésminta elemszámra vonatkozó eredményét mutatja be. 31. táblázat A minta nagysága (fő)

XIII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma Szolnoki Művészeti Hetek Budapesti Őszi Fesztivál Pécsi Napok

Magyar kérdőívek száma (minta nagysága) fő

Külföldi kérdőívek száma (minta nagysága) fő

Kérdőívek száma összesen (minta nagysága) fő

285 152 285 200 261 409

109 149 30 0 25 220

394 301 315 200 286 629

Gyorskérdezés, strigula lapokkal fő 2100 1280 903 454 408 2139

A további adatok ismertetése során egyes fesztiválok nevét rövidítve közöljük.

HATÓKÖR, AVAGY HONNAN ÉRKEZTEK A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK? A külföldi látogatók aránya a Budapesten rendezett Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválon (Borfesztivál) a legmagasabb, majd minden harmadik vendég külföldi volt. A Tokaji Ősz, a Keszthelyi Táncpanoráma és a Budapesti Őszi Fesztivál (BŐF) látogatói között minden ötödik, a Pécsi Napokon pedig minden tizedik volt külföldi. Szolnokon csak néhány külföldi látogatót találtunk. A külföldiek aránya mellett az is érdekes, hogy a hazai látogatókra milyen vonzáskörben fejti ki hatását a fesztivál, milyen a helybéliek, illetve a távolabbról érkezők aránya.

94

FESZTIVÁL-VILÁG

A magyar vendégek közül a Szolnoki Művészeti Hetek, a Budapesti Őszi Fesztivál és a Pécsi Napok vonzanak legkevésbé a településen kívülről látogatókat. Ezen eseményeken a látogatók kétharmada-háromnegyede helybéli. A vizsgált hat fesztiválon átlagosan 50% körüli a helybéliek aránya, mely arány nem esik messze a több mint 200 fesztiválszervezővel készített, és az ő becsléseiken alapuló vizsgálat eredményétől: átlagosan 57%-ra becsülték a fesztiválok közönségében a helyi látogatók arányát. 32. táblázat Honnan jöttek a látogatók? (%) BorTokaj fesztivál A fesztivált rendező településről A környék településeiről Más vidéki városból Más községből Budapestről Külföldről Összesen

%

%

49 9 12 2 (49) 28 100

5 9 33 8 22 21 100

Keszthelyi Pécsi Szolnoki BŐF TáncNapok M. H. panoráma % % % % 42 15 16 3 5 19 100

75 14 12 0 0 0 (4 fő) 100

67 6 3 1 (67) 22 100

69 7 7 2 4 11

Finomabb, és a turisztikai hatás becsléséhez pontosabb információkat kapunk, ha azt is megnézzük, hogy milyen távolságról, hány kilométerről érkeztek a hazai látogatók.

33. táblázat Milyen távolról érkeztek a nem helybéli magyarok? Keszthelyi Pécsi Szolnoki BorBŐF Tokaj TáncNapok M. H. fesztivál (N=24) (N=183) panoráma (N=113) (N=52) (N=96) (N=109) % % % % % % Max. 20 km 18 13 34 31 26 23 21–50 km 30 12 30 63 37 27 51–100 km 17 34 8 4 19 8 > 100 km 33 41 27 2 19 42 Átlagos távolság (km) 96 130 72 33 58 115


95

Legnagyobb vonzásköre a Tokaji Ősznek és a Pécsi Napok rendezvénysorozatnak volt, ide átlagosan 120–130 kilométeres körzetből utaztak a látogatók. Legkisebb hatóköre a Szolnoki Művészeti Heteknek, valamint a Budapesti Őszi Fesztiválnak volt, összefüggésben azzal, hogy e két rendezvénysorozatot elsősorban a helybéliek látogatják. Bár a Pécsi Napokon is magas, 70% körüli a helybéliek aránya, a nem helybéliek távolabbról érkeznek, mint a BŐF és a Szolnoki Művészeti Hetek látogatói. A rendezvények valóságosan generált turistaforgalmát az mutatja a legegyértelműbben24, hogy hányan vannak a látogatók között olyanok, akik kifejezetten a fesztivál miatt érkeztek a településre. E tekintetben a vizsgált fesztiválok közül a Tokaji Ősznek a legerősebb a vonzása, legalábbis e fesztivál közönségében találjuk a legtöbb olyan látogatót (54%), akit kifejezetten a fesztivál csalt a településre. Ebben a „versenyben” a BŐF és a Pécsi Napok lemaradnak (9–10%), de a Nemzetközi Borés Pezsgőfesztivál sem „teljesít” túl jól (18%). A Keszthelyi Táncpanoráma látogatói között 30%, aki kifejezetten a program miatt érkezett a városba, a Szolnoki Művészeti Hetek esetében pedig a látogatók egynegyedéről mondható ez el. A Tokaji Ősz új látogatókat vonz, a budapesti Borfesztivál, a BŐF és a Pécsi Napok esetében inkább arról van szó, hogy a már amúgy is ott lévő turisták felkeresik az éppen zajló rendezvényeket. A fesztiválokon a kifejezetten a fesztivál miatt érkező külföldiek aránya a nem helyi látogatókon belül a Tokaji Őszön 40% volt, a BŐF és a Pécsi Napok rendezvényein 20% feletti. 34. táblázat Azok aránya, akik kifejezetten a fesztivál miatt érkeztek a fesztivál településére

Borfesztivál Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma Szolnoki M. H. BŐF Pécsi Napok

A nem a településen lakók körében a magyarok a külföldiek összesen között között % % % 62 17 36 63 41 58 74 98 41 36

3 – 22 23

51 98 30 31

A látogatók körében összesen % 18 54 30 25 9 10

24 E kérdés megválaszolása sem egyszerű azonban, mert a probléma ennél összetettebb, és felveti a tyúk-tojás elsődlegességének dilemmáját is. Valójában azt a kérdést is meg kellene válaszolni, hogy a nagyvárosok turisztikai vonzását mennyire befolyásolja a turisták képzetében a város vélt vagy valós pezsgő (kulturális) életéről alkotott kép, melynek része a fesztiválkínálat is.

96

FESZTIVÁL-VILÁG

A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK KIADÁSAI A látogatók összetételétől nagyban függ, hogy mennyit költenek egy fesztiválon. Általában ahol nagyobb a kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya a közönségben, ott várhatóan a költések is magasabbak, hiszen végletes esetben, ha más nem is, de az utazási költség egy olyan kiadási tétel, ami a helyben lakókat nem, vagy csak elhanyagolható mértékben érinti. 35. táblázat A fesztiválokra látogatók átlagos költései Az összes látogatóra számított átlag (Ft)

A fesztivál miatt érkezőkre számított átlag

A nem a fesztivál miatt érkezőkre számított átlag

(Ft)

(Ft)

Borfesztivál Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma

36 572 27 574 14 746

37 978 30 634 08 457

36 263 24 025 17 419

Szolnoki M. H. Pécsi Napok

12 686 11 727

18 014 19 949

10 909 10 867

A Keszthelyi Táncpanorámát kivéve, mindegyik fesztiválon a kifejezetten a fesztivál miatt érkezők költései kisebb-nagyobb mértékben meghaladták mind az összes látogató, mind a nem a fesztivál miatt érkezők költéseit. A Keszthelyi Táncpanoráma közönségénél talán azért van ez fordítva, mert az olyan eseménysorozat, amelynek egyik célcsoportja a már amúgy is a helyben vagy a környéken tartózkodó gyógyfürdőző turisták (mivel szeptember elején zajlik, a balatoni üdülőkre már nem számíthat). A többi vendég, aki – ugyan a fesztivál miatt megy Keszthelyre – csak egy estére látogat a városba, a színházjegyen kívül sem szállásra, sem étkezésre, sem más programra nem költ jelentős összegeket. A Pécsi Napok és a Szolnoki Művészeti Hetek közönségében közel kétszer annyit költöttek a fesztivál miatti látogatók, mint a többiek. A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál vendégei között nem volt jelentős különbség e tekintetben, míg a Tokaji Ősz esetében 6000 forint a két csoport átlagos költése között a különbség a fesztivál miatt érkezők javára. A magasabb költés nemcsak a máshonnan érkezők magától értetődően magasabb közlekedésre és szállásra fordított kiadásai miatt van, hanem mert a fesztivál miatt a településre látogatók többet költenek jegyvásárlásra, étkezésre és egyéb programokra is.

97


36. táblázat Mekkora összeget költött Ön...* (átlagos költések az összes látogató körében)

Jegyekre, belépőkre, a fesztiválhoz kapcsolódó programokra Szállásra Étkezésre Közlekedésre Vásárlásokra Fesztiválon kívüli más programokra Összesen Ebből addicionális** költés összesen Addicionális költés jegyárakhoz viszonyított aránya

Keszthelyi Szolnoki Pécsi TáncM. H. Napok panoráma (N=315) (N=200) (N=629) Ft Ft Ft

Borfesztivál

Tokaj

(N=394) Ft

(N=295) Ft

5 395 9 573 7 509 3 548 7 232

8 908 3 452 4 777 515 8 069

6 347 2 217 2 636 1 718 806

11 723 400 50 428 0

4 506 1 686 1 844 1 056 1 675

3 315 36 572

1 854 27 574

1 022 14 746

85 12 686

960 11 727

31 177

18 666

8 399

963

7 221

5,8

2,1

1,3

0,1

1,6

** A BŐF látogatóinak kiadásaira vonatkozó adatait az adatok megbízhatatlansága (nagy arányú válaszmegtagadás és az adatok szélsőséges volta) miatt nem közöljük. ** Minden olyan kiadás, ami nem a fesztivál rendezvényein való részvételhez kötődik: szállás, étkezés, közlekedés, vásárlás, más programok.

37. táblázat Addicionális költések összege és aránya a fesztivál miatt érkezők körében (átlag költés)

Jegyekre, belépőkre, programokra Addicionális költés összesen Addicionális szorzó*

Keszthelyi Szolnoki TáncM. H. panoráma (94 fő) (N=50) Ft Ft

Pécsi Napok

Borfesztivál

Tokaj

(N=71) Ft

(N=161) Ft

7 094

9 686

5 399

14 214

4 872

30 884 4,4

20 758 2,1

3 058 0,6

3 800 0,3

15 077 3,1

* Az addicionális költés jegyárakhoz viszonyított aránya.

(N=60) Ft

98

FESZTIVÁL-VILÁG

Legtöbbet (30–35 ezer forintot) a borfesztiválok résztvevői költenek, kétszerháromszor annyit, mint a művészeti fesztiválok közönsége (10–15 ezer forintot). A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál generálta a legnagyobb arányú költekezést, a Keszthelyi Táncpanoráma és a Szolnoki Művészeti Hetek pedig a legkisebbet. A szorzók tehát meglehetősen nagy változatosságot mutatnak.25 Az elemzéseket érdemes lenne még abból a szempontból is elvégezni, hogy a kifejezetten a fesztiválra érkezők közül a magyar, illetve külföldi vendégek költései hogy alakultak. Azonban a költségnemeket ekkora mintákon nem sikerült elég megbízhatóan megmérni ahhoz, hogy elmondhassuk, mennyi volt kifejezetten a fesztivál által generált, csak ahhoz köthető kiadások nagysága. Hiába törekedtünk arra, hogy minél több külföldit kérdezzünk meg, a megbízható elemzéshez kevés olyat találtunk közöttük, akik a fesztivál miatt érkeztek a településekre. Valószínűleg ez az oka annak, hogy meglehetősen szélsőséges eredményeket kaptunk a fesztiválhoz köthető költéseikre vonatkozóan, hiszen elég volt egy nagyon sokat vagy nagyon keveset költő kérdezett ahhoz, hogy felfelé vagy lefelé elhúzza az átlagot. Az értékelést az is nehezíti, hogy sokszor nem tudták, vagy nem akarták megadni a különböző kiadásokra vonatkozó adatokat, ami tovább csökkentette az amúgy is alacsony mintaelemszámot. Összefoglalóul csak megismételhetjük a költések és ezen keresztül a turisztikai hatás mérésének és azok értelmezésének bizonytalan voltát.

A FESZTIVÁLOK REKLÁMTEVÉKENYSÉGE A kutatási beszámolónk más pontjain már esett szó különböző vonatkozásban a fesztiválok reklámtevékenységének fontosságáról. Vizsgáltuk a reklámtevékenységre fordított kiadások arányát és azt is, hogy mennyire elégedettek a fesztiválszervezők a közönségszervezéssel, és a marketing tevékenységgel. Kiderült az is, hogy a fesztiválok jövőre vonatkozó terveiben sok fesztiválrendező állítja a középpontba a reklám- és marketing tevékenység fejlesztését. Az itt vizsgált hat fesztivál esetében a reklámcsatornák „eredményességét”26 tudtuk megvizsgálni, amikor arról érdeklődtünk, hogy az odalátogatók honnan értesültek az eseményről. 25 Az addicionális szorzó nagy szóródását mutatja az is, hogy a nyári színházak nézői – Gedeon József a Szabadtéri Színházak Szövetségének ügyvezetője szerint – a jegyek árának nyolc-tízszeresét költik el az adott városban. („Egyedül nem megy”, Népszabadság, 2005. március 10. sz.) Arra vonatkozóan nincs információnk, hogy ez az adat milyen számításokon alapul, mennyire hasonlítható össze az itt mértekkel. Ezért is lenne fontos egységes mércével mérni a különböző fesztiválokon. 26 A reklámtevékenység valódi hatása avval lenne mérhető, ha a fesztivál ismertségét azok között is megvizsgálnánk, akik célcsoportjai ugyan a fesztiválnak, pl. helyi és környékbeli lakosok, de nem látogatták meg a fesztivált. Ez azonban jóval nagyobb mintát és jóval nagyobb kutatási költséget igénylő feladat.


99

Minden fesztivál esetében a személyes ismerősök, barátok ajánlása a leghatékonyabb reklámcsatorna. Kivétel ez alól a Tokaji Ősz, ahol az internet vonzotta a legtöbb látogatót, talán azért, mert még friss, ismeretlen rendezvény. A hagyományos reklámhordozók közül legtöbb esetben a programfüzetek és az írott sajtó volt a leginkább hatékony. A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál jelent meg a legintenzívebben mind a médiában, mind a turisztikai szempontból fontos utazási irodákban. Az új média, az internet is e fesztivál közönségéhez ért el a legnagyobb arányban. (A Tokaji Ősznél a 21% „egyéb helyről” zömében azokat a látogatókat takarja, akik vállalati szervezett út tagjaként – pl. Pannon GSM – érkeztek a fesztiválra.) A Szolnoki Művészeti Hetek és a Pécsi Napok közönségében a legmagasabb, 40% a visszatérő vendégek aránya, ők zömében a város lakói.

38. táblázat Honnan értesült a fesztiválról?

Programfüzet Utazási iroda programkínálata Plakát Szórólap Sajtó Rádió Televízió Személyes ismerős, barát Internet Rendszeresen visszatérő vendég Egyéb helyről Összesen*

Keszthelyi Pécsi Szolnoki BŐF TáncNapok M. H. panoráma (N=394) (N=295) (N=315) (N=200) (N=282) (N=629) % % % % % % 18 13 23 25 26 25 Borfesztivál

Tokaj

10

4

6

2

2

2

18 13 28 21 25

8 2 4 13 2

26 13 9 4 1

12 8 28 9 8

14 10 17 5 3

12 8 28 9 8

31

18

36

43

27

43

13

30

3

5

16

5

22

4

10

39

14

39

6 205

21 119

8 139

6 185

7 141

6 185

* A válaszolók több forrást is megjelölhettek, ezért a százalékok összege meghaladhatja a 100-at, ami egyben azt is mutatja, hogy minél nagyobb az „összesen” érték (aminek amúgy nincs könnyen értelmezhető tartalma), annál több helyről és nagyobb arányban értesültek a látogatók a fesztiválról, azaz annál intenzívebb lehetett a reklámozás.

100

FESZTIVÁL-VILÁG

A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK ELÉGEDETTSÉGE A fesztiválok sikerességének egyik mutatója az, hogy mennyire elégedettek a látogatók. Az elégedettség több szempontból értelmezhető; a programokkal való elégedettség mellett az is minősít egy rendezvényt, hogy milyen ügyesen volt megszervezve és hogy milyen színvonalúak voltak a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Azon túl, hogy ezek önmagukban is fontos mutatók, a fesztiválok jövőjét és fenntarthatóságát is befolyásolhatják, nem beszélve arról, hogy a rendezvénynek helyet adó településről alkotott véleményre is hatással vannak. 39. táblázat Mennyire elégedettek a programokkal, a szervezéssel, a szolgáltatásokkal, illetve összességében a fesztiválokkal?

Borfesztivál Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma Szolnoki M. H. BŐF Pécsi Napok Borfesztivál Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma Szolnoki M. H. BŐF Pécsi Napok

PrograSzerveSzolgáltaÖsszessémokkal zéssel tások gében 1–5 osztályzatok átlagos pontszámai 4,44 4,64 n.a. 4,62 3,90 3,22 3,77 3,73 4,79 n.a.* n.a.* n.a.* 4,83 4,73 4,66 4,79 4,26 4,18 n.a. n.a. 4,16 4,25 4,05 4,29 Teljesen elégedettek (5-ös osztályzatot adók) aránya 59 71 n.a. 68 28 11 19 18 77 n.a.* n.a.* n.a.* 81 74 68 79 42 41 n.a. 42 41 41 38 42

* E fesztivál esetében nem volt értelme a szervezésre és az infrastruktúrára vonatkozó kérdéseket feltenni, hiszen más eseményeket nem tartalmazó, csak egy helyszínen előadott táncprodukciók sorozata jelentette a fesztivált.

Programját tekintve a két előadóművészeti fesztivál volt a legsikeresebb, a modern és néptánc produkciókat nyújtó Keszthelyi Táncpanoráma és a Román Sándor társulat táncprodukcióján kívül túlnyomórészt komolyzenei esteket kínáló Szolnoki Művészeti Hetek. Ez utóbbi fesztivál kapta az összértékelésben is a legjobb megítélést, a résztvevők 80%-a teljesen elégedett volt vele. A vizsgált hat fesztivál közül a Szolnoki Művészeti Hetek mellett a Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál a legjobban szervezett. A látogatók háromnegyede teljes


101

mértékben elégedett e fesztivál szervezésével, s 60% a programokkal is. A hasonló műfajú Tokaji Ősszel a látogatók semmilyen vonatkozásban nem voltak elégedettek, sem a programokkal, sem a szervezéssel, sem az infrastruktúrával. Összességében is csak nem egészen minden ötödik látogató értékelte a legmagasabb osztályzattal ezt a fesztivált, míg a budapesti borfesztivált közel 70%. A BŐF és a Pécsi Napok látogatóinak csak 40%-a volt a programokkal és a szervezéssel teljesen elégedett. 40. táblázat Visszajönne-e jövőre a fesztiválra? Borfesztivál Biztosan ellátogat Nagyon valószínű Nem valószínű Biztosan nem Egyéb válasz

44 38 12 3 3

Tokaj 25 49 18 4 3

Keszthelyi Táncpanoráma 54 34 8 2 2

Szolnoki M. H. 76 21 1 1 1

BŐF 49 39 12 1

Pécsi Napok 75 20 2 1 2

A fesztiválokkal való elégedettség mértékét nem mindig jól tükrözi azok aránya, akik úgy gondolják, hogy jövőre is visszajönnének a fesztiválra. Vannak olyan fesztiválok, melyekkel kevésbé elégedettek az emberek, és mégis nagy arányban „ígérik”, hogy jövőre visszatérnek. A Pécsi Napokkal a látogatók 60%-a kisebbnagyobb mértékben elégedetlen, mégis háromnegyedük azt állította, hogy jövőre biztosan ismét ellátogat erre az eseményre. Ugyanekkora a „biztos” látogatók aránya a Szolnoki Művészeti Hetek közönségében, pedig ők sokkal elégedettebbek voltak a programokkal, mint a Pécsi Napok látogatói. Igaz, a szolnoki programok egy-egy komolyzenei vagy színházi estet nyújtottak, talán nehéz is összehasonlítani a más jellegű Pécsi Napok műsoraival, ahol a vigadalom, a különböző népek táncházi bemutatói, vásárok alkották a többnapos programok gerincét. Az „ígéreteket” természetesen nem kell elhinni, ne gondoljuk, hogy pl. az idei Szolnoki Művészeti Hetek vagy a Pécsi Napok látogatóinak háromnegyedével jövőre tényleg fogunk találkozni, de az valószínű, hogy e két eseményre nagyobb arányban fognak a látogatók visszatérni, mint a másik négyre. A Tokaji Ősz rendezvényeivel voltak a látogatók a legkevésbé elégedettek, a biztos visszatérők aránya is itt a legkisebb.

102

FESZTIVÁL-VILÁG

KÖZÖNSÉGMÉRÉSSEL NYERHETŐ MUTATÓK Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a közönségvizsgálatok révén nyerhető mutatókról van szó, amelyek a közönség véleményének megismerése mellett, elsősorban a fesztiválok turisztikai sikerét vagy korlátait fejezik ki. Egy komplex fesztiválértékelési rendszernek ez csak az egyik összetevője. Ahol ennek a mérésére a szervezők vagy a támogatók igényt tartanak, és van mód közönségmérésre, ott a következő mutatók alkalmazását javasoljuk. A konkrét pontértékeket a hat fesztiválon szerzett tapasztalatok alapján alakítottuk ki. Arra törekedtünk, hogy a magyarországi fesztiválok körében jellemző átlagértékekhez jussunk, amelyek érvényesek művészeti, gasztronómiai stb. rendezvényekre egyaránt. Természetesen, ha van rá mód, akkor hasonló műfajú fesztiválokat vessünk össze egymással. Vonzáskör 1. 41. táblázat Külföldi látogatók aránya (1–5 pontok) A külföldiek aránya 0% 1–5% 6–10% 11–15% 16–20% 20% felett

Pontszám 0 1 2 3 4 5

Vonzáskör 2. 42. táblázat Belföldi látogatók aránya (1–5 pontok) A településen, illetve annak kb. 20 km-es vonzáskörében lakók aránya 80% feletti 60–80% 40–60% 20–40% 20%-nál kevesebb

Pontszám 1 2 3 4 5


Turisztika 1. 43. táblázat Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya A fesztivál miatt érkezők aránya 10% alatt 10–20% 20–30% 30–50% 50% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

Turisztika 2. 44. táblázat Költések, addicionális szorzó nagysága (nem a fesztiválhoz kötődő kiadások/fesztiválhoz kötődőek) Az addicionális szorzó 1 alatt 1–1,5 1,6–2 2–3 3–5 5 felett


Látogatói elégedettség 1. (1–5 osztályzatok alapján) 45. táblázat Programkínálat Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya) Az 5 pontot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

103

104

FESZTIVÁL-VILÁG

46. táblázat Szervezés, szolgáltatások (tájékoztatás, hostessek, jegyvásárlási lehetőségek stb.) Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya) Az 5 pontot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

47. táblázat Infrastruktúra (fény- és hangtechnikai színvonal, parkolók, ruhatár, tisztaság, WC, egészségügyi ellátás stb.) Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya) Az 5 pontot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

A VIZSGÁLT HAT FESZTIVÁL PONTSZÁMAI Összességében a legsikeresebb fesztivál a Borfesztivál volt, annak ellenére, hogy a kísérőprogramjaival nem voltak elégedettek a látogatók, más szempontok alapján jól teljesített. Egy ilyen fesztiválnál, amennyiben egyáltalán foglalkozik vele az NKA vagy a NKÖM, az javasolható, hogy javítsa programjai színvonalát, hiszen az összes többi szempontból jól teljesítő fesztivál. A Keszthelyi Táncpanoráma „hátránya”, hogy nem vonz elég költést és nincs elég széles körben kommunikálva. Művészeti szempontból azonban megfelelő és meglehetősen sok külföldi vendéget is vonz. A Tokaji Ősz, a Szolnoki Művészeti Hetek, valamint a BŐF hasonló összesített pontszámú, de míg a Tokaji Ősz inkább turisztikai, a BŐF turisztikai és kommunikációs szempontból teljesít jól, addig a Szolnoki Művészeti Hetek a közönség elégedettsége miatt hozott hasonló pontszámokat. A Pécsi Napok mind vonzerejében, mind a fesztivállal való elégedettségben a legkevesebbet hozta.


105

48. táblázat

addicionális szorzó

programokkal

5

3

2

5

2

Tokaji Ősz Keszthelyi Táncpanoráma Szolnoki M. H.

5

5

5

3

1

4

3

3

1

4

0

1

3

2

5

BŐF

5

2

1

n.a. (3)

2

Pécsi Napok

3

2

1

2

2

infrastrukturával

fesztivál miatt érkezők aránya

Borfesztivál

szervezéssel

helyiek aránya

Elégedettség

külföldiek aránya

Hatókör, vonzerő, turisztika

n.a.* (4) 1 1 n.a.* n.a.* (4) (4) 4 3 n.a.* 2 (2) 2 1 4

Kommu- Összenikáció sen

5

30

2

23

2

25

4

22

3

22

4

17

* n.a.: nincs adat. Az összesített pontszámokhoz, amiatt, hogy a hiányzó adatok következtében ne szenvedjenek hátrányt e fesztiválok, ugyanazt az elégedettségi pontszámot rendeltük, mint amit a más vonatkozású elégedettségre kaptak. Pl. a BŐF-nél hiányzott az infrastruktúrával való elégedettség értékelése, de megkapta azt a két pontot, amit a szervezéssel kapcsolatban adtak neki. Ezeket a pontszámokat szerepeltetjük a zárójelben.

KIKET, MILYEN KÖZÖNSÉGET VONZANAK A FESZTIVÁLOK? Végül, mivel nem tekintjük közvetlenül az értékelési rendszer részének a közönség összetételét, inkább csak érdekességként, illetve a továbbgondolás szándékával közöljük a hat fesztivál közönségének néhány jellemzőjét. Az ugyanis minősítheti az egyes fesztiválokat, hogy tényleg azokat érte-e el, akiket megcélzott, de egyelőre erre vonatkozóan nem tudunk pontozási módszert javasolni. Inkább csak jó tükörnek tekintjük, a fesztiválrendezők figyelmét hívhatja fel arra, ha esetleg más csoportokat ért el, mint akiket szándékozott. A „mulatós” (bor, néptánc, vásár) fesztiválokon (Borfesztivál, Tokaji Ősz, Pécsi Napok) a férfiak, a művészeti (színházi és tánc) fesztiválokon (Keszthelyi Panoráma, Szolnoki Művészeti Hetek) a nők vannak jelen nagyobb arányban. A két művészeti fesztiválnak a legidősebb a közönsége. Míg a lakosság 30–40%-ának van alapfokú végzettsége, addig mindegyik itt mért fesztivál közönségében elenyésző a képzetlenek aránya, a túlnyomó többség közép- vagy felsőfokú végzettségű.

106

FESZTIVÁL-VILÁG

Míg a népességben 10% körüli a diplomások aránya, addig e fesztiválok közönségében 40–70%! A BŐF és a Szolnoki Művészeti Hetek közönségének kétharmada, a borfesztiválokénak és a Táncpanorámának kb. fele, a Pécsi Napok közönségének pedig egyharmada diplomás. Milyen különbségek vannak a magyar és a külföldi vendégek között? Pécsi Napok – a külföldiek között több a felsőfokú végzettségű, mint a magyarok között (k: 46%, m: 34%) – a külföldiek átlagéletkora magasabb, mint a magyaroké (k: 38 év, m: 34 év) Budapesti Őszi Fesztivál – a külföldiek átlagéletkora magasabb, mint a magyaroké (k: 39 év, m: 34 év) – a külföldiek között több a felsőfokú végzettségű, mint a magyarok között (k: 86%, m: 67%) Bor- és Pezsgőfesztivál – a külföldiek körében nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya (k: 55%, m: 42%) 49. táblázat A fesztiválok közönségének összetétele Keszthelyi Szolnoki BŐF TáncM. H. panoráma (N=315) (N=200) (N=282) % % %

Pécsi Napok

Borfesztivál

Tokaji

(N=394) %

(N=295) %

58 42

59 41

39 61

32 68

46 54

61 39

48 36 16 38 év

24 26 50 48 év

26 33 42 44 év

60 25 15 35 év

61 21 18 34 év

3 38 51 7 100

6 39 55 0 100

6 21 64 10 100

2 21 70 7 100

4 43 35 17 100

(N=629) %

Nem Férfi Nő

Életkor 35 év alatti 41 36–50 éves 28 50 év feletti 31 Átlagéletkor 41 év Iskolai végzettség Alapfokú 4 Középfokú 40 Felsőfokú 46 Még tanul 11 Összesen 100


107

Tokaji Ősz – sem életkorban, sem iskolai végzettségben nincs különbség a magyar és a külföldi látogatók összetétele között Keszthelyi Táncpanoráma – magyarok között több a felsőfokú végzettségű (m: 58% k: 38%), – külföldiek között több a középfokú végzettségű (m: 35% k: 58%). – a külföldiek átlagéletkora magasabb: 59 év, a magyaroké 46 év. A Szolnoki Művészeti Heteken nem volt elemezhető számú külföldi közönség.

A KÖZÖNSÉGMÉRÉS NÉHÁNY MÓDSZERTANI SZABÁLYA Előzetes megjegyzés: a közönség nagysága minden olyan rendezvény esetében, amikor ingyenes és/vagy szabadtéri programok is vannak benne, nehezen, egyáltalán nem, vagy csak nagyon sok pénzért mérhető. A fizetős, a jegyes előadásoknál az eladott jegyek száma elfogadható indikátorként. (Más kérdés, hogy ellenőrizzük, hogy a valóságot vallották-e be?) A közönség összetételének és egyéb jellemzőinek mérésénél az alábbi szabályokat kell betartani: Tilos önkitöltős kérdőíveket használni, mert ezek nagyon nagy torzítást eredményezhetnek, különösen a többnapos fesztiválok esetében. Ugyanis ekkor jóval nagyobb az esély arra, hogy – felülreprezentáltak lesznek a fesztiválokon huzamosabb ideig tartózkodók, ami azt eredményezi, hogy a valóságosnál jóval nagyobb költéseket kapunk (szállásra, étkezésre stb.); – nagyobb lesz az elégedettség, hiszen aki sok időt tölt ott, az nyilván a fesztivál leglelkesebb hívei közül való; – feltehetően életkori torzítást is eredményez, a fiatalok nagyobb hajlandóságot mutatnak a kérdőívek kitöltése iránt, ez is „jó buli”, valamint; – női túlsúlyt kapunk a mintában, mivel ők általában együttműködőbbek, segítőkészebbek, mint a férfiak. Vagy éppen nem, mert nem szeretnek előtérbe nyomulni, és úgy gondolják, hogy az ő véleményük nem annyira fontos, mint egy férfié. Tehát a nemek aránya nem biztos, hogy valós módon képviselt. Az előző pontból következik, hogy kérdezőbiztosok segítségével kell a felmérést elkészíteni. A kérdezőbiztosok ne legyenek a fesztivál szervezőinek ismerősei, rokonai stb., hanem a vizsgálatot végző cég vagy vállalkozás gondoskodjon a kérde-

108

FESZTIVÁL-VILÁG

zőkről is. Bár profi cég számára nyilvánvaló, de biztosítani kell a megkérdezettek véletlen kiválasztását is. (Lehetőleg a kérdezők életkora is változatos legyen, mert pl. a fiatalok inkább a fiatalokat szeretik megszólítani, az idősebbek talán inkább az idősebbeket, még ha elő is van írva, hogy minden x-edik látogatót kell leszólítani. Az elutasítás, a válasz megtagadás esélyét csökkenti vagy egyenlőbb eloszlását eredményezheti, ha különböző korúak, neműek a kérdezők.) Nemzetközi eseményeknél többnyelvű kérdőívekről és több nyelven beszélő kérdezőkről kell gondoskodni. A különböző programokból lehetőleg minél többnek a közönségét meg kell mérni. Ha túl sok van, akkor mintát kell venni a programokból (helyszín, műfaj, időpont stb. alapján). Könnyen belátható, hogy egy rendezvénysorozat különböző típusú programjai különböző célcsoportnak szólnak. A zenei rendezvényeken pl. nagyobb eséllyel vannak jelen külföldiek, mint egy színházi előadáson, tehát nem helyes ha a belföldi-külföldi arányt csak, vagy zömében a zenei programokon mérjük, és ezt a feltehetően kedvező arányt vetítjük rá az egész fesztivál közönségére. Amennyiben többnapos rendezvénysorozatról van szó, lehetőleg minden nap, vagy minden második nap, vagy az időt jól reprezentáló számú napokon kell mérni, a programhoz igazodva, különböző napszakokban. A minta minimum 300–500 fős legyen, de a minta nagysága természetesen függ a programok számától, a fesztivál hosszától, illetve az egyes programok közönségnagyságától is.

KILENC FESZTIVÁL KAPCSOLATA AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL

A kutatási tervnek megfelelően néhány nagyobb fesztivált részletes elemzés alá vontunk. A fesztiválszervezőkkel felvett interjúk mellett kísérletet tettünk arra is, hogy a fesztiválok szempontjából területileg illetékes önkormányzat képviselőjének véleményét megismerjük. Általában a polgármesterek, akadályoztatásuk esetén megbízottjuk (leggyakrabban a művelődési iroda vezetője vagy a kulturális bizottság elnöke) válaszoltak a kérdéseinkre. A legtöbb esetben kedvező fogadtatásban részesültek munkatársaink, az a néhány település, ahol nehezebb volt időpontot egyeztetni, inkább a nagyobb városok közül került ki, ami betudható a kulturális vezetők elfoglaltságának. Tizenhárom fesztivált választottunk ki a részletes vizsgálatra. Ezek közül azonban nem minden esetben volt meghatározható, hogy melyik önkormányzat területén működnek, ezért nem releváns ez az információ (lásd. Pl. Budapesti Tavaszi Fesztivál). Az is előfordult azonban, hogy egy fesztivál több önkormányzat területén is működik. Ilyen a Művészetek Völgye, ahol mind a hat önkormányzat vezetőjével készítettünk interjút, és ilyen a Zempléni Napok is, ahol két főbb településen vettünk fel önkormányzati interjút. Összesen 14 Budapesten kívüli települési önkormányzat és egy budapesti kerületi önkormányzat szakterületi vezetőjével készítettünk interjút. A kutatásba bevont fesztiválok és a megkérdezett önkormányzatok listája a következő: Balatonfüredi Művészeti Fesztivál: Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál: Keszthelyi Táncpanoráma: Művészetek Völgye: Pécsi Napok: Szegedi Szabadtéri Játékok: Szolnoki Művészeti Hetek: Tihanyi Nyári Játékok: Zempléni Művészeti Napok:

Balatonfüred Budapest I. ker. önkormányzat Keszthely Kapolcs, Öcs, Pula, Monostorapáti, Vigándpetend, Taliándörögd Pécs Szeged Szolnok Tihany Tokaj, Sárospatak

Tokaj alpolgármesterével a Tokaji Őszről és a Zempléni Művészeti Napokról is vettünk fel kérdőívet, azonban ezek közül az utóbbi aránytalanul bővebb informá-

110

FESZTIVÁL-VILÁG

cióval szolgált, ezért a Tokaji Ősz önkormányzati vonatkozását elhagyjuk. A 31 kérdést tartalmazó, személyes interjú formájában felvett kérdőív kérdései három csoportba sorolhatók: – Vizsgáltuk az önkormányzat kultúratámogató finanszírozási szerepét, ezen belül pedig a kiválasztott fesztivál támogatásának jelentőségét és a fesztiválból közvetlenül származó önkormányzati bevételeket is. – Felmértük, hogy hogyan vélekednek az adott fesztivál (objektív és szubjektív) megítéléséről. – Végül pedig elemeztük azt is, hogy az önkormányzat milyen mértékben tekinti a fesztiválok támogatását fejlesztési programja részeként.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KULTÚRAFINANSZÍROZÁSA Abból a feltevésből indulunk ki, hogy komoly fesztivált pénzbeli vagy természetbeli önkormányzati támogatás nélkül nem lehet megrendezni. Az interjúk során kiderült, hogy ez minden bizonnyal így is van, hiszen az önkormányzati vezetők véleménye szerint a legfontosabb fesztiválokat még a szegényebb településeken is támogatják, amit pedig nem támogatnak, általában nem is tartanak fontosnak. A támogatott fesztiválok számát az 50. táblázat mutatja, kezdve a legtöbb fesztivált támogató önkormányzattal. Pécs itt nem szerepel, mivel sok esetben egy fesztiválnak többféle szinten nyújtanak támogatást („fesztivál a fesztiválban”), így nem volt lehetséges azonosítani a támogatott fesztiválok pontos számát. Becslésünk szerint azonban Pécs valószínűleg 10–20 közötti fesztivált támogat. A táblázat alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Szeged, Balatonfüred, Keszthely és Pécs nevezhető fesztiválvárosnak abban az értelemben, hogy a támogatott fesztiválok száma és eloszlása relatíve folyamatos kínálatot tesz lehetővé. A középmezőnyben található Budapest I. kerülete, Tihany, Tokaj, Taliándörögd és Sárospatak, míg a többi esetben a fesztiválok megjelenése inkább esetinek nevezhető. További kérdéseinkben vizsgáltuk a kijelölt fesztivál támogatásának jelentőségét az önkormányzati költségvetésben. Ehhez első megközelítésben a kulturális kiadások helyzetét vettük figyelembe, majd azt, hogy a kulturális kiadásokon belül a fesztivál támogatása mennyire hangsúlyos. A települések kulturális kiadásai tartalmazzák a közművelődési intézmények és közgyűjtemények működtetési költségét, a kulturális célú beruházásokat és támogatásokat. A kulturális kiadások aránya a költségvetésen belül a nagyobb településeken magasabb, ez alól is van azonban kivétel: Tihany 4,4%-kal verekedte be magát a kultúrapártoló önkormányzatok – Szeged, Pécs, Sárospatak – csoportjába. Ezzel szemben Szolnok, Keszthely és a budapesti I. kerület elmaradt várakozásainktól, melyet a település méretéből és lakosságszámából következtethető régióközponti szerepkör (területi feladatok) alapján feltételezhet-


111

tünk. Az 1000 fő alatti településeken a legalacsonyabb a kulturális kiadások aránya, itt jellemzően a magánszféra támogatását igényli egy-egy falunap, május elseje, augusztus 20-a megszervezése is. 50. táblázat Hány kulturális fesztivált támogatott 2004-ben az önkormányzat? Szeged Balatonfüred Keszthely Budapest I. kerület Tihany Tokaj Sárospatak Taliándörögd Szolnok Kapolcs Monostorapáti Öcs Pula Vigándpetend

20 12 6 5 5 4 4 4 3 3 2 1 1 1

14. ábra Az önkormányzati kulturális kiadások az éves költségvetés %-ában 8% 7% 6%

0,1%

1,5%

1,5%

1,6%

1,7%

2,3%

2,5%

3,1%

3,1%

3,6%

Sz eg ed Sá Pé ro cs sp at ak T Ba ih la an t Ta onf y liá üre nd d ö Ke rög sz d th el y To ka j Pu Sz la ol I. nok ke rü Ka let po lc s M on Ö o c Vi stor s gá ap nd át pe i te nd

0%

3,3%

1%

4,4%

2%

4,6%

3%

4,7%

4%

6,9%

5%

112

FESZTIVÁL-VILÁG

A fesztiválok esetében az derült ki, hogy az önkormányzat támogatása csak részben pénzbeli, a másik, jellemzően nagyobbik részt a természetbeli szolgáltatások jelentik. Az önkormányzatok a legnagyobb segítséget elsősorban helyszínek, épületek díjmentes biztosításával, energiaforrások és munkaerő (általában művelődési ház dolgozók) díjmentes rendelkezésre állásával nyújtják a fesztiváloknak. Szakmai szempontból ennek ott van különösen fontos szerepe, ahol nem az önkormányzat a fesztivál létrehozásának kezdeményezője, hiszen ez komoly, nem automatikusan létező elkötelezettséget jelent a fesztivál szervezője és az önkormányzat között. Amennyiben egy művelődési intézmény a szervező, mint például Balatonfüreden, ott szinte lehetetlen megbecsülni a fesztivál támogatását, mivel a teljes művelődési intézményi hálózat apparátusa részt vesz a fesztivál szervezésében. 15. ábra A kiválasztott fesztivál támogatásának mértéke az önkormányzat kulturális célú költségvetésében (%) 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%

8,1% 4,5% 0,6%

0,5%

Sárospatak

Pécs

1,1% Szeged

Balatonfüred

Szolnok

A fesztiválok közvetlen pénzbeli támogatását öt önkormányzat vállalta fel (17. ábra). A támogatás kulturális kiadáshoz viszonyított aránya oly mértékben változó, hogy nehéz lenne belőle komoly következtetésre jutni. Amennyiben azonban összevetjük az általunk kijelölt fesztiválnak nyújtott támogatást a fesztivál fontosságának megítélésével, elmondható, hogy a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál kivételével kiemelkedően fontosnak tartották a fesztivált a település életében. Ebből arra következtethetünk, hogy a támogatás megítélésének szinte előfeltétele a döntéshozók és az adminisztráció meggyőzése, de önmagában ez még nem garantálja a nagymértékű támogatást. Ami Balatonfüredet illeti, mivel az önkormányzat maga volt a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál kezdeményezője, ezért inkább a további fejleszthetőségre utal a csak „fontos” és nem „nagyon fontos” minősítés. Megjegyzendő az is, hogy egyedül a Szegedi Szabadtéri Játékok működött már a rendszerváltást megelőzően, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál, a Pécsi Napok, a Szolnoki Művészeti Hetek és a Zempléni Művészeti Napok esetében pár éves ha-


113

gyománnyal bírnak csupán a fesztiválok. Talán ennek és a nemzetközi hírnévnek, valamint a nagyobb befogadó képességnek köszönhetó a kiemelkedő (8%-os) támogatás. Az önkormányzati ráfordítások mellett vizsgáltuk az önkormányzat fesztiválból származó bevételeit is. Az általunk vizsgált fesztiválokból származó, közvetlenül kimutatható önkormányzati bevétel tartalma megközelítésünk és az interjúkon tapasztaltak szerint a jegyértékesítésből, a helyfoglalásból és az ideiglenes iparűzési adóból származó bevétel.

8,1%

Vi gá nd

pe te nd

4%

Ka po lc s

Ta liá nd ör ög d

Ö cs

M on os to ra pá ti

Sz eg ed

Ba la to nf ür ed

16. ábra A fesztiválból származó közvetlen önkormányzati bevétel a települési önkormányzati költségvetés főösszege %-ában 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 3,5% 0,29% 1% 1,8% 0,05% 1,1% 0%

El kell ismernünk, hogy ezek részletes meghatározása sok esetben csak korlátozott mértékben sikerült, mivel sok településen nem szedtek ideiglenes idegenforgalmi vagy iparűzési adót, az éves összes adóból pedig nem megállapítható a fesztivál által hozott bevétel. Az is előfordult, hogy például Pécs esetében a helyfoglalási díjat tulajdonképpen támogatásként adták át a Pécsi Napok szervezőinek a városgazdálkodási vállalkozáson keresztül, de nem pénzben, hanem szolgáltatásban. Megközelítésünkben igyekeztünk kerülni a becsléseket, ferdítéseket, és a fent említett problémák ellenére hét településen azonosítottunk közvetlen önkormányzati bevételeket a vizsgált fesztiválokhoz kapcsolódóan. A fesztiválból származó közvetlen bevétel a kisebb településeken gazdasági húzóerőt jelent. Vigándpetenden az éves bevétel 8%-át is meghaladhatja (összegszerűen 3 millió forint a fesztiválból származó bevétel), vele együtt Kapolcs közel 5 millió forinttal, és Taliándörögd 4 millió forintot meghaladó bevétellel éri el a dobo-

114

FESZTIVÁL-VILÁG

gós helyezéseket. Ezzel szemben a nagyobb városok bevétele Balatonfüred (1,5 millió) és Szeged (163 millió) a költségvetés összes bevételében elenyésző jelentőségű tételek, nominálisan azonban jelentősek. A települési költségvetés főösszegéhez való viszonyítás után nézzük, mit mutat a bevételek kulturális kiadásokkal való öszszevetése. 17. ábra A fesztiválból származó közvetlen önkormányzati bevétel a települési önkormányzati kulturális költségvetésének %-ában (csak azok az önkormányzatok szerepelnek itt, melyeknek van kimutatható közvetlen bevétele)

300%

245%

250% 200%

103,5%

150%

74,1%

100%

Ka po lc s

Ö cs

M on os to ra pá ti Ta liá nd ör ög d

Ba la to nf ür ed

0%

4,1% 1,4% Sz eg ed

50%

120%

A kisebb településeken a tárgyalt fesztiválból származó közvetlen önkormányzati bevétel a település kulturális kiadásait megközelítő, de akár meghaladó mértékű is lehet. A Művészetek Völgyének otthont adó önkormányzatok közül négy (Öcs, Taliándörögd, Kapolcs, Vigándpetend) többet kap vissza a fesztiválból, mint az éves települési kulturális költségvetés. Vigándpetend azért nem szerepel a 19. ábrán, mert nem fért volna bele a ábrába, mivel a kulturális költségvetés közel 1000%-ára tesznek szert a fesztiválból. Vigándpetend esetében ez az arány azért ennyire torz, mert a falunak nincsen intézményfinanszírozási terhe, hanem csak projektekre fordítanak forrást (falunap stb.). A fesztiválból származó bevételek felhasználása két alapvető módozatot mutat. Egyrészt kedvelt módja e bevétel felhasználásnak a település infrastrukturális (nem kizárólag kulturális) fejlesztése, de előszeretettel használják fel a beruházások pályázati önrészeként is ezt a bevételt. Ez azért fontos, mert az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések (pl. a Művészetek Völgyének otthont adók) önrész híján, sok pályázaton nem indulhatnának e bevétel nélkül. Fontos, hogy a településeken megje-


115

lenő, potenciálisan ideiglenes iparűzési adót befizető alkalmi árusok – ahol előfordultak ilyenek – döntő többségükben helyi vagy régióban élő vállalkozók voltak. Ezzel szemben az önkormányzati intézmények által szervezett két fesztivál (Szegedi Szabadtéri Játékok és a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál) bevételéből (ami gyakorlatilag jegyárbevétel) a szervezés költségeit fedezik. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy kimutatható, egyes esetekben jelentős gazdasági hozadéka van az önkormányzatok számára a tárgyalt fesztiválok működésének.

A KIVÁLASZTOTT FESZTIVÁLOK MEGÍTÉLÉSE Egyik kérdésünkben arra kértük az önkormányzati vezetőket, hogy az adott fesztivál településre gyakorolt hatását értékeljék. A különböző szempontokat 1 és 5 között kellett osztályozni az alábbiak szerint: – nagyon javított (5) – kicsit javított (4) – változatlan (3) – kissé romlott (2) – jelentősen romlott (1) Egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a települések kulturális életére és megítélésére, ismertségére vannak a legnagyobb hatással a rendezvények, a fesztiváloknak köszönhető e mellett a belföldi idegenforgalomban és a település rendezettségében elért pozitív változás is. Bár a közösségi életet is elősegítik a fesztiválok, összességében inkább a kulturális életre és a település azonosítására (identitás, ismertség, megítélés) gyakorolt pozitív hatást ismerik el leginkább. A válaszok alapján a tárgyalt fesztiválok a legkisebb eredményt a települések külföldi idegenforgalmában és gazdasági életében érték el. A gazdasági életre gyakorolt hatás értékelésekor megfigyelhető volt, hogy a Művészetek Völgyének otthont adó települések vezetői is inkább 3-ast vagy 4-est adtak, pedig az éves költségvetésük 3,5–8 százaléka, összegszerűen 3–5 millió forint is a fesztiválból származik. Más szempontok szerint is azt állíthatjuk, hogy a gazdasági eredményesség megítélésében a települések bizonytalanok, nem jutottak el a fesztiválok gazdasági pozitívumainak felismeréséig és a lehetőségek kiaknázásáig – még az egészen nyilvánvaló esetekben sem. A helyi vezetők válaszai alapján kirajzolódik, hogy alapvetően pozitív hatásokat társítanak a fesztiválokkal, negatív (2-es vagy 1-es) válaszokat nem adtak egyetlen esetben sem. Ezt támasztja alá az is, hogy a fesztiválok fontosságát vizsgáló másik kérdésünkre (1–5 skála között; 5: kiemelkedő, meghatározó, 4: nagyon fontos, 3: közepesen fontos, 2: kicsit fontos, 1: nem fontos) az alábbi válaszokat kaptuk.

116

FESZTIVÁL-VILÁG

18. ábra Milyen hatással van a fesztivál a településre az alábbi szempontok szerint?

4,7

4,5

4,3

4,2

4,0

3,9

3,9

rá lis ku ltu

3,6

3,6

él et m be eg lfö íté ld be l i i lfö sm és ld er ii ts de ég ge e nf kü or lfö ga ld lm i is a m er ts kö ég zö e ss ég ié re le nd t ez e ga tts kü ég zd lfö a ld s á i id gi eg él et en fo rg al m a

5 4 3 2 1 0

51. táblázat Mennyire fontos az adott fesztivál a település életében? Kapolcs Monostorapáti Pécs Sárospatak Szeged Szolnok Tokaj Vigándpetend Balatonfüred Keszthely Öcs Pula Taliándörögd I. kerület Tihany Átlag

5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 3 3 4,4


117

FEJLESZTÉSI PROGRAM-E A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS? Az előbbiek szerint az önkormányzati vezetők 4,4-es átlaggal a fontos és a kiemelkedően fontos között helyezték el a vizsgálatunkba vont fesztiválokat. E pozitív hozzáállás ellenére a jellemzően az 1990-es évek elején-közepén elfogadott kistérségi, regionális fejlesztési tervekben meglehetősen ritkán említik név szerint a fesztiválokat, jó esetben a turizmuson belül tesznek utalást a kulturális fesztiválokra általában, mint turisztikai attrakciókra. Ami ennél konkrétabb, az a helyi dokumentumokban lelhető fel, itt is a fejlesztési, rendezési tervekben. Ennek megfelelően vizsgáltuk a fejlesztési és rendezési tervek tartalmát, e dokumentumok azonban a legritkább esetben tartalmaznak szöveges leírást. Vizsgáltuk azt is, hogy mennyire veszik figyelembe a fesztiválok igényeit, ha név szerint nem is említik a fesztiválokat e dokumentumok. A településrendezési, illetőleg településfejlesztési terv a Művészetek Völgyének otthont adó településeken, valamint Tihanyban, Balatonfüreden és Szegeden alapvetően épít a fesztiválok igényeire. Itt eleve olyan köztereket alakítanak ki, amelyek alkalmasak a fesztiválok lebonyolítására, esetleg színpadokat is építenek a következő években. De még e településeken is szöveges értékelés nélkül, csak táblázatos formában készül el a településrendezési és fejlesztési terv, időrendben felsorolva a felújítandó és megépítendő épületeket és az építkezés tervezett időpontját. A szabadtéri fesztiválok általában véve mostoha infrastrukturális feltételeit felismerik az önkormányzatok, ennek ellenére a fejlesztési tervekben a fesztiválokkal kapcsolatos turisztikai célkitűzések javarészt ismeretlenek maradnak. A jellemzően zárt térben rendezett fesztiválok – Balatonfüred, Keszthely – sokkal jobb infrastruktúrával rendelkeznek, köszönhetően az önkormányzatok által üzemeltetett épületek állagának és felszereltségének. A helyi vezetők a legtöbb esetben nem értelmezik koncepciózus fejlesztési program keretében a fesztiválokat, noha általában elismerik azok alapvetően pozitív eredményeit, leszámítva a gazdasági életre és a külföldi idegenforgalomra gyakorolt hatást. Az önkormányzatok a fesztiválok identitásteremtő, -támogató funkcióját a már meglevő nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok ápolására használják leginkább. Új nemzetközi kapcsolatok ritkán indulnak el a fesztivál hatására, de a fesztiválok sok esetben generáltak más, kultúrán kívüli ötleteket is, elsősorban településfejlesztési beruházásokat, épületfunkciók átalakítását. Azt az előzetes feltevésünket, hogy a fejlesztési terv és a rendezési terv érdemi információkat ad a helyi turizmussal és ezen belül a konkrét fesztiválokkal kapcsolatos elképzelésekről, alapvetően cáfolta a kutatás. Ez azonban megítélésünk szerint nem abból fakad, hogy nem fontosak a fesztiválok az önkormányzatoknak, mert a válaszokból kiderült, hogy igenis fontosak, hanem inkább más okokat tudunk azonosítani a kutatásunk eredményeképpen. Az egyik az, hogy az önkormányzatok nem készítettek, vagy ha készítettek is, nem aktualizálják, nem töltik fel megfelelő tarta-

118

FESZTIVÁL-VILÁG

lommal a fejlesztési terveiket. A másik az, hogy az önkormányzat és a fesztivál szervezője közötti kapcsolattartás ritkán mondható érdeminek. Ez alól csak az önkormányzati szervezésű fesztiválok kivételek alanyi jogon, míg a Művészetek Völgye éppen az önkormányzatokkal kialakított intenzív kapcsolatnak köszönhetően érte – el egyedüliként a vizsgált fesztiválok közül – a közös területfejlesztési programokban való gondolkozást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Művészetek Völgyére mint beruházási igényt generáló fesztiválra utalnak a legtöbb pályázatukban az önkormányzatok, még a kultúrától távoli pályázatokban is, legyen szó akár szennyvízcsatorna építésről, akár útfelújításról. Összegezve: bár a fesztiválok kulturális és társadalmi eredményeit gyakorlatilag mindenki, (szervezők, lakosság, önkormányzat) elismeri, a gazdasági hatások felismerése és részben kimutathatósága még előttünk álló feladatok. Határozottan úgy tűnik, hogy a kulturális turizmusról sok szó esik, de kevés cselekvés történik ennek alkalmazására, pláne fejlesztési programban való értelmezésére. Pedig a fesztiválok közvetlen gazdasági eredményei kecsegtetőek – ott, ahol erre hangsúlyt fektetnek. Fontos adalék, hogy a helyi lakosok többségének van véleménye a fesztiválokról. Az önkormányzatok által elkészíttetett felmérések szerint mérsékelt reakciókat csak a turisták tömegeinek a megjelenése okoz, leginkább Balatonfüreden, ahol a közömbösek vannak többségben a vizsgált fesztivállal kapcsolatban és általában is. Itt is inkább elfogadják az alkalmankénti tömeget mint a turizmus velejáróját. Az önkormányzatok által megrendelt véleménykutatások alapján döntően negatív megítélés nem mutatható ki egyik fesztiválról sem.

KILENC VÁLLALAT FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA

A kulturális szponzorálás kérdéseit mind a Budapesti Kulturális Obszervatórium mint szervezet, mind a kutatócsoport tagjai egyedileg többször tették vizsgálat tárgyává, külön a fesztiválok kapcsán is27. A témát a mostani vizsgálatsorozat kapcsán csak érintettük. Szándékunkban áll később bővebben foglalkozni a fesztiválok szponzorálása és magántámogatása kérdéseivel. Összesen 10 fesztivált vontunk be részletes elemzésbe: ezen itt gyakorlatilag azt értjük, hogy a megtervezett kutatási eszközeinket e körben próbáltuk ki először annak érdekében, hogy a közel háromszáz fesztivál vizsgálatát kipróbált eszközökkel kezdjük meg. A fesztiválszervezőkkel felvett próbainterjúk mellett kísérletet tettünk arra is, hogy a fesztiválok közönségének véleményét, a fesztivál szponzorainak motivációját és a fesztivál szempontjából területileg illetékes önkormányzat képviselőjének véleményét is megismerjük. Most a szponzorok képviselőivel felvett interjúk tapasztalatait foglaljuk össze. Általában a marketing igazgató, akadályoztatásuk esetén megbízottjuk (leggyakrabban a marketing vagy PR-menedzser) válaszolt a kérdéseinkre. Néhány esetben kedvező fogadtatásban részesültek munkatársaink, és heteken belül sikerült időpontot egyeztetni, azonban néhány alkalommal teljes elutasításban volt része a kérdezőinknek. Az a néhány szponzor, ahol nehezebb volt időpontot egyeztetni, inkább a nagyobb támogatók közül került ki, ami betudható a vezetők elfoglaltságának és az üzleti titkok érzékenyebb kezelésének is. Ténylegesen kilenc jelentős szponzorral sikerült interjút felvennünk. A személyes interjú formájában felvett kérdőív kérdései nyolc csoportba sorolhatók: – A vállalati szponzorációs stratégia és támogatáspolitika sajátosságai – Támogatási/szponzorálási döntési folyamatok sajátosságai – A kultúra támogatása és szponzorálása általában a vállalat gyakorlatában

27 Inkei Péter: A kulturális szponzoráció kialakulása és helyzete a világban és Magyarországon, In: Jelentés a kultúra magántámogatásáról, Summa Artium 2004; Hunyadi Zsuzsa: Fesztiválok a célkeresztben – Miért érdemes művészeti fesztiválokat szponzorálni? A hazai művészeti fesztiválok minőségéről, közönségéről és marketing értékéről, valamint a gyakorló szponzorok véleményéről, In: Jelentés a kultúra magántámogatásáról, Summa Artium 2005.

120

FESZTIVÁL-VILÁG

– A támogatások indítéka, haszna – A szponzorálások indítéka, haszna – Gazdasági, jogi, társadalmi helyzet értékelése a vállalat szempontjából – A támogatás relatív súlya a fesztiválok esetében (tűzoltás vagy kizárólagosság) – Hogyan látják a nemzetközi gyakorlatot és ehhez képest a hazai gyakorlatot Ebből a listából látszik, hogy a szponzorálás és a támogatás sajátosságait alapvetően külön kérdésekkel igyekeztünk felmérni. A megkérdezett marketing vezetők válaszai alapján azonban az látszik körvonalazódni, hogy az adományozást és a szponzorálást csupán néhány helyen választják tudatosan külön. A kultúratámogatás azonban kivétel nélkül a szponzorálás kategóriájába esik, amit a marketing keretből, költségként fizetnek ki, de kommunikációs célokra gyakorta a támogatás kifejezést használják. Csupán elvétve lehet a klasszikus mecenatúrával találkozni. Az egyik cég munkatársa szerint a mecenatúra a mai üzleti világban kiveszőben van, ők e helyett a Corporate Citizenship fogalmát használják, ami azt jelenti, hogy jótékony célú, nem reklámcélú támogatásról van szó vállalati szempontok szerint. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy nincs indoka a vállalati kultúrafinanszírozást és az adományozást külön tárgyalnunk. A továbbiakban, bár használjuk a támogatás és a szponzorálás kifejezést (hiszen az interjúalanyok is ezt teszik), fontos leszögezni, hogy elméleti szempontból csak szponzorálásról beszélhetnénk. Általában elmondható, hogy jelentősen eltér a valamilyen konkrét fogyasztási cikket, terméket értékesítő és a szolgáltató cégek támogatói politikája. Az előbbire jellemző, hogy a támogatást kifejezetten termék-marketing és értékesítés növelő célokra használja, míg a szolgáltatóknál az imázsalakítás áll az első helyen. Fontos szempont még a regionalitás is, hiszen több cég esetében jellemző, hogy egyes régiókban szolgáltatnak, vagy országos hálózatukat erősítik, így kifejezetten egy-egy régiót céloznak meg kommunikációjukkal. A kultúratámogatáson belül jellemzően főtámogatói státusra törekszik mindenki, ezért olyan kategóriákban gondolkoznak, amelyekben ezt megengedhetik maguknak. A legnagyobbak egész fesztiválok főtámogatói lehetnek, viszont egy szinttel lejjebb már inkább távol marad a cég a fesztiváltól, ha a főtámogatói cím túl sokba kerül. Hozzá kell tenni, hogy a fesztiválok főtámogatói az összes költséget egyetlen esetben sem fedezik, mindig szükség van egyéb forrásokra is. A fogyasztási terméket értékesítő cégnél viszont bevett gyakorlat, hogy akár maga a cég szervez kisebb fesztivált abban a régióban, ahol éppen a pozícióját erősíteni, vagy védeni érzi szükségesnek, ez esetben a teljes költséget vállalják. Az általunk vizsgált fesztiválok egyike sem volt ilyen. Nem minden esetben találunk közvetlen kapcsolatot a cég tevékenysége és a szponzorált esemény profilja között. Erre legjellemzőbb az energiaszolgáltatás liberalizációja miatt monopolhelyzetét vesztő hagyományos, régi szolgáltató, aki a kortárs kultúra támogatásával megújulását, fiatalosságát szeretné hangsúlyozni.

KILENC VÁLLALAT FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA

121

Nagy eltérés tapasztalható a támogatói döntések meghozásában. Ez úgy határozható meg, hogy minél inkább üzleti célokat szeretne szolgálni a cég támogatásaival, annál inkább helyezi a döntéshozást az erre a célra specializált – általában a marketing osztályon belül levő – szakmai osztály hatáskörébe. A két szélsőség egyik véglete a marketing osztályon belüli kicsiny rendezvényes csoport döntési joggal rendelkező vezetője, illetve az első számú vezető kizárólagos igénye a támogatói döntések meghozására. A döntési folyamat az előbbiekből következően értelemszerűen eltérő. A nagyobb számú megkérdezettek válaszai talán abba az irányba mutatnak, hogy a legjellemzőbb döntési folyamat a marketing vagy PR-osztályon belüli csoport javaslattétele a marketing igazgató számára, akinek a döntését a felső vezetésnek kell jóváhagynia. A büdzsét minden esetben a felső vezetés hagyja jóvá, ezen belül van aztán a marketing vezetőnek kisebb-nagyobb hatásköre támogatói döntéseket hozni. A büdzsét és a stratégiát – ahol van – általában ősszel határozzák meg a következő évre vonatkozóan. Ez változó, helyenként már konkrét ügyeket is tartalmaz, máshol műfajokat, megint máshol szinte csak a pénzügyi keretet, és valamilyen általános irányelvet. Jellemző, hogy egy-egy „bevált” eseményt, szervezetet több éven át támogat a szponzor. Néhány esetben hagynak némi kerettartalékot az év hátralevő részére, de arra is láthatunk példát, hogy negyedévi vagy havi döntéshozatalokkal költik el a keretet, a beérkező kérések támogatására. A vállalati kultúratámogatás a rendszerváltást követően, a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan jelent meg, és a gazdasági helyzet stabilizációjával nyert teret. Így több helyen az 1990-es évek elejére, de egyes egykori állami cégeknél még ezelőtti időszakra teszik a vállalat kultúratámogatásának történetét. Eltérő válaszokat kaptunk arra nézve, hogy miért is kezdtek kultúratámogatásba, és miért éppen az adott rendezvényeket szponzorálják. Jellemző volt a hagyományokra való hivatkozás, illetve általában a legelső kulturális támogatásnál a cég első számú vezetője és a támogatott produkciót képviselő művész közti korábbi ismeretség, vagy a cég vezetőjének személyes vonzódása valamely művészeti ághoz. A külföldi tulajdonossal rendelkező hazai cégeknél bizonyos mértékig meghatározó az anyavállalat kultúratámogató szerepvállalása külföldön, de a konkrét döntésekre ez nincs befolyásoló hatással. Fontos meghatározó tényezőnek tűnik egy cég ügyfélkörének jelentősebb változása: pl. kisszámú vállalati ügyféllel rendelkező bank nyit a lakosság felé. Vagy fontos lehet a korábban monopolhelyzetben levő vállalat versenyhelyzetbe kerülése. De példát találhatunk arra is, hogy egy új székhely megnyitása milyen jelentős hatást gyakorolhat a szponzori stratégiára. A támogatott kulturális eseményeket előszeretettel használják reprezentációra a szponzorok. A cégvezetők többnyire megjelennek a rendezvényeken, és jellemző, hogy meghívják legfontosabb üzleti partnereiket. Néhány helyen már belső PR-re, és az alkalmazottak lojalitásának erősítésére is használják a támogatott rendezvényeket. Ezeknél a cégeknél a döntések meghozásakor azt is tekintetbe veszik, hogy olyasmit támogassanak, amire maguk és a munkatársak is szívesen elmennek.

122

FESZTIVÁL-VILÁG

A fesztiválok támogatása mellett elsősorban a nagy látogatottságuk szól, és a koncentrált megjelenés lehetősége adott helyen és időben. Ebből fakadóan egyes cégeknél a kulturális szponzorálás 100%-a fesztiváltámogatás, de jellemzően ez az arány 50% fölött van. Ellene szól az, hogy a cégek szeretnek egyedül, főtámogatóként megjelenni, és egy nagyobb fesztivál esetében ez bizony nagyon költséges. Néhányan ezért inkább távol maradnak. A döntési folyamathoz hasonló eltérések tapasztalhatók abban is, hogy a szponzorálási döntések mögött célszerűségi vagy érzelmi tényezők húzódnak meg. A legtöbb esetben valahol a kettő között, is-is alapon születnek a döntések. Ez a fesztiválokra is jellemző. A szponzorálás hasznát egyes cégek különböző metódusok szerint mérik (például a szponzorált esemény kapcsán megszerzett média-megjelenés értékét kiszámolják piaci áron), míg mások szerint nem lehet mérni, számszerűsíteni az így megszerzett hasznot. A szponzorok elvárása egyébként egy üzleti viszonyhoz hasonlítható, ami a megállapodások korrekt betartásában nyilvánul meg. Találkozunk azonban a külföldi konferenciákon is magát továbbképző vezetővel, aki már a kreatív lehetőségeket keresi, hogyan tudná cége ügyfeleit, munkatársait bevonni a támogatott projektekbe. Eltérő módon ítélték meg a gazdasági-jogi környezet jelentőségét, néhányan nem tartották fontos szempontnak, valószínűleg azért, mert elenyésző az adójóváírás mértéke. Azonban ha az értékes ügyek szponzorálását is honorálná az adórendszer valamilyen módon, azt örömmel vennék, többen úgy nyilatkoztak, hogy akkor többet adnának. Valamennyi megkérdezett rendkívül károsnak és a szponzorációt hátráltatónak érzi a köztelevízióra és rádióra vonatkozó médiatörvény azon részét, amely gyakorlatilag nem teszi lehetővé kulturális műsorok szponzorálását, illetve a kereskedelmi média (írott és elektronikus) negatív hozzáállását, a támogatók tudatos és következetes kiszerkesztését a támogatott eseményről szóló tudósításokból. Egyesek szerint ezen a téren nem beszélhetünk EU-konformitásról, soha nem tudják, hogy legújabb projektjük miatt büntetésre számíthatnak-e az ORTT-től, vagy nem. Valamennyi szponzor gondosan megvizsgálja, hogy kik az adott esemény társtámogatói, és ha akár csak érintőleges konkurenciát is talál köztük, eláll a támogatástól. Ugyanakkor az, ha egymást szerencsésen kiegészítő üzletágak nagyságban hozzávetőleg hasonlító képviselői vannak a támogatók között, húzóerőt gyakorolhat. Az állami támogatások nem fontosak a számukra, de a regionális programokat támogató cégek számára fontos, hogy a helyi önkormányzat is a projekt mögött álljon. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy nem jellemző, hogy a külföldi irányvonalaknak jelentőséget tulajdonítanának, nem is nagyon figyelik ezeket, kivéve azokban az esetekben, ahol a külföldi tulajdonosnál nagy szerepe van a kultúratámogatásnak.

MÁSODIK RÉSZ A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA

A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA (BEVEZETŐ) A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS ELVEI, SZERVEZETE ÉS CÉLJAI A magyarországi támogatási rendszer A 2004. évi magyarországi kulturális fesztiválok szervezői rendezvényük támogatása reményében több helyre folyamodhattak: – Az NKA kultúra és turizmus kollégiuma – Az NKA miniszteri kerete – Az NKA egyes szakkollégiumai – A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) – Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) – A regionális fejlesztési tanácsok – A Nemzeti Fejlesztési terv regionális fejlesztés operatív programja (ROP) Az átfogó fesztiváltámogatáson kívül a fesztiválok programján szereplő egyes produkciók külön is fordulhattak támogatásért, pl. az NKA szakkollégiumaihoz. Egyes körzetekben külön pályázatokon is indulhattak, ezek közül a Balatoni Fejlesztési Tanács említendő. Felmérésünk során találkoztunk más alapítványi támogatások említésével is. Önmagában a fenti felsorolás összeillő elemekből álló, stratégiai szemléletről árulkodó logikus rendszert sugall. Ez sajnos nem így van. Ugyanis nincs két egymást követő év, amikor a támogatások rendszere egyezik, legalább fő vonalaiban (nem is szólva az összegéről). A kötetünk szerkesztése idején induló államreform azonban eleve fölülír minden korábbi gyakorlatot.

Honnan, mennyit, mire? Vizsgálatunk fókuszában az NKA fesztiváltámogatási gyakorlata állt. A többi kormányzati forrást csak olyan mértékig volt célunk és módunk föltérképezni, hogy képet alkossunk arról a háttérről és kontextusról, amibe az NKA támogatásai illeszkednek. Korábban az idegenforgalom stratégiai fejlesztéséért felelős kormányzati szervek támogatták a legnagyobb összegekkel a fesztiválokat. Vizsgálatunk idejére azonban ez a forrás fokozatosan elapadt, illetve regionális szintre terelődött.

126

FESZTIVÁL-VILÁG

A GKM-hez kapcsolódó Magyar Turizmus Rt. 2001-ig hirdetett meg rendezvénypályázatot, azt követően, a Széchenyi Terv bevezetésével a GKM teljes körűen átvette tőle a pályáztatási feladatokat. Ebben a keretben 2003-ban lett utoljára pályázat meghirdetve, ekkor a 2003. és 2004. évben megvalósuló turisztikai hatással bíró fesztiválok pályázhattak az összesen közel 700 millió forintos keretre. Ebből 72 fesztivál megrendezését támogatták, nagyobb arányban a 2003-ban megvalósulókét, míg a 2004-ben megvalósuló fesztiválokra mintegy 250 millió forintot fordítottak. Az esetlegességet kívánta kiküszöbölni és a stratégiai tervezhetőséget célozta a 2004. szeptemberben kiírt GKM-NKÖM közös, úgynevezett regisztrációs pályázat. A kiírók az előrelátás és tervezés minimális biztonságát kívánták megteremteni a kulturális turizmus legfontosabb fesztiváljai számára, többféle szempont figyelembevételével, a szakmai nyilvánosság bevonásával. A szándék messzemenően dicséretes és előremutató, nagy kár, hogy a törekvés nem ért célt. Ugyanakkor a kiírás és az elbírálás megismert dokumentumai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a folyamatot is jellemezte a célok nem egyértelmű meghatározása, ami a hazai pályáztatás legnagyobb hiányossága. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv, közelebbről a regionális fejlesztés operatív program (ROP) keretében Turisztikai vonzerők fejlesztése címen írtak ki pályázatot 2004ben. Áttételesen fesztiválok is részesedhetnének e fejlesztési és beruházási forrásokból: azonban a nyertes nyolc projekt egyikénél sem találtunk erre utaló nyomot. A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unióhoz kapcsolódik. Elvileg az EU közvetlenül is támogathat fesztivált, kulturális célprogramja, a Kultúra 2000 keretében. A program logikája kizárja azonban, hogy forrásait bármelyik tagállam a saját támogatási stratégiájába illessze. A lebonyolítás jellegéből következik az is, hogy csak hosszas és közvetett utánajárással deríthető ki, hogy pl. bármely magyar fesztivál akár csak részprogramjával is kapcsolódott-e egy, a Kultúra 2000 kiíráson nyertes projekthez.

Fesztiváltámogatás és az NKA Az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatának a föltérképezése több módon történhet. A vizsgálatunk keretében az alap adatbázisát átfésültük abból a szempontból, hogy hány nyertes pályázat volt az ún. nagyrendezvény, illetve egyéb rendezvény kategóriában. 2004-ben az NKA egészében (beleértve a miniszteri keretet és az ideiglenes kollégiumokat) a két kategóriában összesen 1233 nyertes pályázat volt. Közöttük 1,8 milliárd forint került kiosztásra, amiből egy pályázatra szűk másfél millió forintos átlag jut – ami kevesebb a regionális pályázatokon két évvel később megvalósuló szűk 1,6 millió forintos átlagnál. Az 1233 pályázat közül kb. 300–350 esemény sorolható a lazábban vagy szigorúbban értelmezett fesztiválok, rendezvénysorozatok, programsorozatok közé. A besorolás bizonytalansága miatt az NKA nagy- és egyéb rendezvényeinek elemzése, és ezen belül a fesztiváltámogatás gyakorlata kevés következtetésre adott módot.

A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA (BEVEZETŐ)

127

A nagy- és egyéb rendezvények éppúgy, mint a kétmilliónál többet elnyerő projektek támogatói közt jelen volt az NKA valamennyi (16) állandó szakmai kollégiuma, a miniszter döntési hatókörébe tartozó keret, valamint az ideiglenes kollégiumok. Témánk szempontjából az utóbbiak közül kettő érdemel különös figyelmet. Az első a kifejezetten a fesztiválok támogatására létrejött kultúra és turizmus kollégium, amelyet az NKA közösen finanszírozott és működtetett a turisztikai kormányzattal. Ténykedésének utolsó évében, 2004-ben 79 rendezvény között 200 millió forintot osztott szét. Az átlagosan elnyert összeg 2,5 millió forint volt. A második a 2005 őszétől működő, kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma, amely 103 kulturális eseményt l,2 milliárd forinttal támogatott. Az 1. függelékben dőlt betűvel szedtük az ettől a kollégiumtól elnyert összegeket. A 103 eseményből 74 minősíthető fesztiválnak: nekik 931, átlagosan 12,6 millió forint jutott. Valamennyi lista élén a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak (BTF) nyújtott támogatás szerepel, ami a miniszteri keret néhány hasonló tételével együtt lényegében a minisztérium dotációs politikáját testesíti meg. A kulturális alapok elvéhez csak formálisan illeszkedő, bújtatott hivatali támogatási keretről beszélhetünk, hiszen nem meghirdetett pályázatra a kiírás elveihez igazodó pályaművek, hanem támogatásért való folyamodványok dotálásáról van szó. Mindenesetre az NKA nyilvánossági és elszámoltatási gyakorlata üdvösen hat a minisztérium hivatali szobáiban születő döntésekre. Mivel a későbbiekben kifejtendő elvek – kiszámíthatóság, folytonosság, differenciálás és lépcsőzetesség – a miniszteri kereten belül nem érvényesülnek, az onnan való kifizetésekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. Mintegy mementó gyanánt soroljuk föl, amit a kultúra és turizmus szakkollégium érdeméül tudtunk be: – A kulturális nagyrendezvények biztonsága és erősödése – művészeti céljaik megvalósítása is – remélhető attól, ha a kormányzati támogatás feltételei között szerepelnek a turisztikai szakszerűség szempontjai. – Ennek a fordítottja is igaz. Az idegenforgalom javát is szolgálja, ha támogatási céljait összehangolja a kulturális fejlesztés igényeivel és sajátosságaival. – S nem utolsósorban a közösen kiírt pályázat többletforrást jelent az NKA kereteihez képest. Kormányzati pénzek 2006-ban Kötetünk szerkesztése idején 2006 tavaszát írjuk. Kötelességünknek tartottuk, hogy begyűjtsük a kormányzati fesztiváltámogatás kurrens adatait is. Az NKA egyértelműen a fesztiválok fő kormányzati támogatójává lépett elő. Ennek a súlya akkor ítélhető meg, ha összevetjük a kulturális finanszírozás más (ténylegesen összehasonlítható) adataival. Kiadványunk céljára letöltöttük és nagy-

128

FESZTIVÁL-VILÁG

ság szerint rendeztük a 2005. július – 2006. június közötti adatokat (1. függelék). A jobb áttekintés és a kezelhetőség végett csak azokat a pályázatokat vettük figyelembe, ahol az elnyert támogatás elérte a 2 millió forintot. A 12 hónap során 574 ilyen nyertes projekt volt: az összes elnyert támogatás 4,7 milliárd forintra rúgott. Vastagon szedtük azokat, amiket fesztiválnak tekinthetünk: 112 ilyen pályázatot találtunk, (köztük van az a korábban említett 74, amit az ideiglenes kollégium támogatott). Az NKA-tól a fesztiválok átlagosan 13 millió, mindösszesen közel másfél milliárd forint támogatásban részesültek. Kötetünk megjelenésekor a furcsa nevű ICSSZEM csak történelem. 2006 elején azonban meghirdették és elbírálták az ifjúsági fesztiválok pályázatát. 29 rendezvény között 126 millió forintot osztottak ki (átlag 4,3 millió). Ezen kívül támogatásban részesült négy határon túli ifjúsági fesztivál is – ld. a 2. függeléket. Az intézményesült önkormányzati szabadtéri színházak központi támogatási kerete 2006-ban 300 millió forint volt.27 A 3. függelék tanúsítja, hogy javarészt fesztiváltámogatásnak minősül. A regionális fejlesztés terén időközben jelentős decentralizáció valósult meg. 2006-ban hét régióban írtak ki és bíráltak el olyan pályázatokat, amiken fesztiválok is indulhattak. A 4. függelékben közreadjuk a támogatott fesztiválok listáját, kiegészítve a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottsága által kiosztott juttatásokkal. Ezeket a hét regionális fejlesztési tanács, illetve Budapest honlapjáról töltöttük le28. Több mint kétszáz pályázatra, többségben helyi érvényű rendezvényekre átlagosan bő 1,6 millió forintos támogatást, összesen mintegy 360 millió forintot osztottak el. A legnagyobb – a tiszadobi zongorafesztiválnak nyújtott – támogatás sem érte el a 10 millió forintot.

Kormányzati források együtt Az 5. függelékben elkészítettük a három jelentős kormányzati forrásból 2006ban legalább 2 millió forinttal támogatott rendezvények listáját. Egyúttal összevontuk az egyazon fesztiválnak több pályázat révén adott támogatási összegeket. Az összevonás eredményeképpen az élbolyba került a kisvárdai és a pécsi színházi találkozó (a POSZT) összesen 66 millió forinttal, valamint a 19. legtámogatottabb magyarországi fesztiválnak bizonyult a IV. Tisza-tavi Fesztivál. Forrásaink szerint 174 fesztivál (illetve általunk ilyennek minősített rendezvény) kapott legalább 2 millió 27 http://nkomftp.hungary.com/palyazatok/szinh_szter_nemz_eredmeny.xls 28 A terület- és régiófejlesztési célelőirányzatokra épülő adatgyűjtést Mizsei Zsuzsanna tanácsai alapján végeztük el. A teljes támogatási listákról azokat válogattuk ki, amelyeket az elnevezésük alapján fesztiválnak véltünk. Nem vettük be a (szinte) kizárólag sportjellegű rendezvények, pl. a triatlon, fogathajtó, díjugrató versenyek részére juttatott támogatásokat, ezzel szemben szerepelnek a gasztronómiai fesztiválok.


129

forint kormányzati támogatást. A teljes összeg több mint kétmilliárd forint; egy rendezvényre átlag 11,8 millió forint jut. Csábító, hogy ezeket a számokat azonmód rávetítsük a fesztiválok forrásszerkezetének arra a sémájára, amit a fesztiválpiaci felmérésünk eredményezett. Ez megtévesztő eredményre vezetne. Mindenekelőtt azért, mert 2004-ben másképp határoztuk meg a felmérésünkbe vont fesztiválokat, mint ahogy a 2006-ban támogatott rendezvények köre formálódott. Például 2004-ben nem alkalmaztuk a kormányzati támogatás 2 millió forintos küszöbét, viszont akkor a látókörünkben volt egy sor olyan fesztivál, amit csak önkormányzati forrásból támogattak. Ennél is fontosabb körülmény, hogy a kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma létrejöttével az NKA döntő súlyt kapott a fesztiváltámogatásban, ami alapvetően átrendezte a kormányzati támogatás szerkezetét.

Kulturális és turisztikai fesztiváltámogatás a nagyvilágban A vizsgálat keretében megkerestük a kulturális alapok és hasonló szerepkörű nemzeti szervezetek nemzetközi hálózatát, az IFACCÁ-t29. A szervezet elektronikus hírlevelében közzétette a fesztiválok állami támogatására vonatkozó tíz kérdésünket, aminek révén a közpénzből intézményesítetten történő pályázati kultúratámogatásnak elsősorban az angolszász gyakorlatára nézve kaptunk gazdag információt. Ezen – és a nyomtatásban és digitálisan elérhető dokumentumok földolgozásán – túl éltünk a kínálkozó lehetőséggel, és részt vettünk a Les Rencontres szervezetnek a beszámoló írásakor tartott, tárgyunkhoz kapcsolódó szakmai tanácskozásán30. Láttuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban mennyire előtérben van a fesztiválok gazdasági szerepének sokrétű elemzése és nyomatékos hangsúlyozása. Ebből következően joggal számíthattunk arra, hogy a kultúratámogató ügynökségek is kiemelten szerepeltetik céljaik és kritériumaik között a fesztiválok idegenforgalmi, munkahelyteremtő és adóalap-növelő funkcióit. Kerestük továbbá a kormányok turisztikai forrásaival közös pályázatokat. Több irányú tájékozódásunk azonban váratlan eredményre vezetett. A kulturálisan fejlett országokban a művészeti és közművelődési fesztiválok (a két csoport olykor csak szövegelemzéssel különböztethető meg) támogatására jelentős közpénzalapok és átgondolt, többszintű mechanizmusok állnak rendelkezésre. Ezek azonban szinte kizárólag a kulturális szempontokra ügyelnek, mindenekfelett a művészi újszerűségre és sokszínűségre, különös hangsúllyal a kisebbségi kultúrákra. A nemzeti kulturális

29 International Federation of Arts Councils and Culture Agencies, Sydney. Körkérdésünk lelőhelye: http://www.ifacca.org/ifacca2/en/organisation/page09_BrowseDart.asp? whichpage=2&pagesize=20 30 Fesztiválok és a városok identitása, Ljubljana, 2004. február 24–27.

130

FESZTIVÁL-VILÁG

alapok, arts councilok pályázatait vizsgálva alig leltük nyomát annak, hogy az elbírálás során explicit módon tekintettel lennének a turisztikai szempontokra. Azokban az országokban, ahol az idegenforgalom hagyományosan erős ágazat, jelentős összegeket fordítanak a turisztikai rendezvények dotálására. Ebben az összefüggésben Spanyolországot szokás említeni, ezért tájékozódtunk az ottani gyakorlatról is. Valóban évi rendszerességgel írnak ki pályázatot a fesztiválok és hasonló rendezvények számára; ezek túlnyomó többsége tartományi szintű. Azonban csupán egy olyan kiírást találtunk31, ahol a kulturális és turisztikai célkitűzések nagyjából egyensúlyban voltak. Olybá tűnik, hogy a turisztikai és a kulturális célokat egyensúlyban érvényesítő, a forrásokat egyesítő közös fesztiváltámogatási pályázat olyan közigazgatási hungarikum (volt), mint az „egy százalék” törvény vagy az „eva”32. Ahogy az utóbbiak nemzetközi figyelmet váltottak ki, és követőkre találnak, mi is élénk érdeklődést érzékeltünk, amikor körkérdésünk vonatkozó pontjára visszakérdeztek: valóban közös kulturálisturisztikai pályázatokról van-e szó. Azt tapasztalhattuk tehát, hogy a fesztiválok meghatározó és növekvő jelentőségét mindenütt fölismerik. Ennek megfelelően olykor hatalmas kormányzati összegekkel támogatják őket. A fesztiválok gazdasági, idegenforgalmi és társadalmi hatásával mind a nyilatkozatok, mind az empirikus adatok szintjén tisztában vannak; sőt – mint láthattuk – ez többnyire jobban is tudatosodik, mint minálunk. Kitapintható, hogy a kultúrán túli hatások hangsúlyozásával a támogatás fokozását célozzák. Mivel magyarázható, hogy a kiírások és elbírálások során a kulturális kritériumokhoz máshol nem kapcsolódnak turisztikai célok? Két okra gondolhatunk. Az egyik, hogy nálunk gazdagabb, konszolidáltabb társadalmakról lévén szó, megengedhetik maguknak, hogy a fesztiválokat elsősorban az élet minőségét javító intézményeknek – tehát kulturális jelenségnek – tekintsék, amelyek gazdasági haszna pótlólagos „ajándék”. A másik, hogy Kolombusz tojásáról van szó, egy kézenfekvő felismerés – a kulturális és turisztikai források és kritériumok összekapcsolása – Magyarországon született meg. Sem kutatási megbízásunk keretei, sem előzetes tapasztalat- és kapcsolatrendszerünk, sem a rendelkezésre álló idő nem adtak lehetőséget annak föltárására, hogy a kulturális nagyrendezvények külföldön is pályáznak-e az elsődlegesen gazdasági és/vagy regionális, ezen belül turisztikai fejlesztést szolgáló kormányzati forrásokhoz. Vagyis, hogy a kulturális alapok kiírásainál hiányzó turisztikai kritériumok megjelennek-e más csatornáknál, amiken keresztül közpénz jut a fesztiválokhoz.

31 Murcia tartomány turisztikai hivatalának a pályázata helyi önkormányzatoknak fesztiválok és egyéb idegenforgalmi-kulturális események támogatására: http://www.carm.es/ neweb2/servlet/integra.servlets.ControlPublico?IDCONTENIDO=880&IDTIPO=240 &NOMBRECANAL=Turismo&RASTRO=c176$m2522,2386 32 Amint francia találmány a beruházások kötelező kulturális hányada, szlovák sajátosság az egykulcsos egyenadó és brit sikertörténet a lottóalap kulturális célú megcsapolása stb.


131

Példák néhány helyről A legjobban dokumentált kulturális alapok (Nagy-Britannia, Ausztrália, ÚjZéland, Kanada) angolszász országokban vannak. Olyanokban, ahol a kultúra gazdasági vonatkozásait hagyományosan tárgyilagosan, magától értetődő módon kezelik, nyoma sincs annak a szemérmes misztifikálásának, ahogy a művészetekre a kontinensen, s különösen Európa keleti felén tekintenek. Ez a tárgyszerű hozzáállás érzékelhető az ügykezelés számos részletében. A támogatás céljaiban és kritériumaiban azonban mindent maga alá rendel a művészetek gazdagításának önmagáért való célja. Ehhez csak egy, úgymond kultúrán kívüli cél mérhető: a különféle módon értelmezett kisebbségi kultúrák szinte minden mértéken felüli támogatása. A kulturális célok dominanciája abban is tetten érhető, hogy egy sor kultúratámogató ügynökség – például az angol Arts Council – nem ír ki külön pályázatot fesztiváloknak; magyarán, figyelmen kívül hagyja a fesztiválok azon sajátosságait, hogy azok művészeti funkciójuk mellett fontos gazdasági és társadalmi szerepet is betöltenek. Anglia33 Művészeti Tanácsa (ACE) valamennyi „Arts Council” ősének és prototípusának tekinthető. Többek között a magyar NKA létrehozásakor is minta és hivatkozási alap volt. Döntő különbség azonban, hogy az ACE gyakorolja a kormányzati kultúratámogatás olyan részeit is, ami máshol (nálunk is) minisztériumi hatáskörben maradt. Ennek megfelelően a projekttámogatást meghaladó mértékben költenek intézménytámogatásra, sőt (a lottóalappal közösen) beruházásra. Az intézménytámogatás keretében szubvencionálják a nagyobb fesztiválszervezeteket (például a jelentős rangra szert tett LIFT-et: London International Festival of Theatre). A nagy koncerttermek és befogadó színházak támogatása közvetve érinti az ott rendezett fesztiválokat is. A legtöbb fesztivál azonban programjához adott projekttámogatás keretében részesül az ACE forrásaiból. Skócia Művészeti Tanácsa (a Scottish Arts Council) szintén ötvözi magában a kormányzati kultúratámogatás forrásait. Az edinburgh-i nemzetközi fesztivált 2004ben 1,1 millió fonttal (kb. 385 millió forinttal) támogatták. Néhány más országban ezzel szemben differenciált, többcsatornás, célzott fesztiváltámogatás valósul meg a kultúratámogatás keretei között. Ausztráliában az Australia Council felel meg az NKA-nak. Évi közel 150 millió ausztrál dollárral gazdálkodik (kb. 22 milliárd forint), 144 főállású dolgozója van és évi 5000 kérelmet bírál el, ebből kb. 1900 kap pénzt (átlagosan 12 millió forint jut egy nyertes pályázatra). Az igénylők száma folyamatosan nő, de ezzel nem tart lépést a kiosztható pénz összege. Ebből következően többen jutnak kevesebb pénzhez,

33 Nem figyelmetlenségből beszélünk Angliáról Nagy-Britannia helyett. Az Egyesült Királyságban saját Művészeti Tanácsa van a skótoknak, a velszieknek és egy sor további entitásnak.

132

FESZTIVÁL-VILÁG

amit az alap irányítói aggodalommal nyugtáznak. Az egyes szakmai kuratóriumok az NKA-hoz hasonlóan műfaji kereteiken belül támogatják a fesztiválokat. Új szervezeti fejlemény, hogy 2005 elejétől két új kollégium alakult: az egyik az új médiák művészetét, a másik a közművelődést (community cultural development) támogatja. Számunkra azonban a leginkább figyelemre méltó az ún. Major Festivals Initiative (MFI). Ez valójában a kormány évi másfél millió ausztrál dolláros (kb. 240 millió forint) célelőirányzata, amit az Australia Council kezel. Tartalmi kérdésekben azonban az Ausztrál Nemzetközi Művészeti Fesztiválok Szövetsége illetékes. Az MFI projekteket, közelebbről új művészeti produkciókat támogat. A pályázatot legalább két (vagy több) fesztiválnak kell jegyeznie, vállalva, hogy az elnyert támogatással létrehozott produkciót valamennyi pályázó programjába illeszti. Az MFI-program elsődleges célja a kultúra előmozdítása: valamennyi egyéb cél (a fesztiválok anyagi biztonsága, vonzereje stb.) csak közvetetten jelentkezik. Új-Zélandon a kulturális alap (Creative New Zealand) honlapja nyugtázza, hogy a fesztivál szó sokféle rendezvényt takar. Saját céljaira azonban követ egy meghatározást (ezt idéztük korábban). Ennek nincs túlzott adminisztratív jelentősége, de hozzásegít pl. ahhoz, hogy kimutassák a következőt: 2000 és 2004 között a Creative New Zealand támogatásainak átlag 13%-a jutott fesztiválokra. Támogatás egy-egy programra vagy a fesztivál egészére kérhető. A szakfesztiváloknak (irodalmi, zenei, tánc stb.) az illetékes kollégiumhoz kell fordulniuk. A több műfajú (összművészeti, az ő szavukkal „integrált programú”) fesztiválok kéréseit külön testület bírálja el. Két előzetes feltétel: legalább két sikeres múltbeli lebonyolítás és az alap által kijelölt tisztviselővel való személyes konzultáció. Tartalmi kívánalom: újszerű helyeken és összefüggésekben, a műfaji határokat feszegető, izgalmat keltő műveket mutasson be, amelyekkel szélesebb közönség érhető el. Kanadában szintén Művészeti Tanács (Canada Council for the Arts) felel a kormányzati támogatásért. Tőlük a zenei kollégium igen átgondolt fesztiváltámogatási elveit és gyakorlatát ismertük meg. Tartalmi kívánalmuk rímel az iménti újzélandi értékekre: a fesztiválok keretében is azokat a művészeket díjazza, akik művészi vízióról és kockázatvállalásról tanúskodnak. A három tengerentúli kulturális alap fesztiváltámogatásában közös vonások vannak. Láttuk, hogy náluk magától értetődik és ténylegesen dollármilliókban testesül meg a fesztiválok gazdasági jelentősége. Az ő körülményeik között ezek az alapok megengedhetik maguknak, hogy a művészi célokra összpontosítsanak, illetve azon belül is az útkeresésre, a közönség próbára tételére biztassanak. Tovább menve: valamennyien nemzeti művészetpolitikát követnek, kizárólag saját polgáraikat támogatják. Példájuk alapos megismerése döntő fontosságú számunkra. Hazai támogatási elveink kialakításának azonban saját körülményeink elemzésére kell épülnie.


133

A fesztiválok állami támogatásának indokai A külföldi példák is azt igazolják, hogy a fesztiválok állami támogatása természetes gyakorlat. Mégse magától értetődik, hogy pontosan miért az? A válasz országról-országra, és azon belül is kormányzati kurzusról-kurzusra változik. De egy adott helyen és időben is többféle indíték viszi rá a kormányzati szereplőket arra, hogy támogatást nyújtsanak a fesztiváloknak. A célok és indokok attól függenek, hogy az egyes források gazdáit milyen érdekek vezérlik. A támogatások mögött meghúzódó szempontok, preferenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy pl. a kultúra vagy a turizmus járul hozzá a fesztiválok, rendezvénysorozatok finanszírozásához. A turizmus fő szempontja feltehetően a látogatók számának maximalizálása lehet, míg a kulturális tárca esetében a kulturális értékek megőrzése, megújítása lehet az elsődleges stratégiai cél. 52. táblázat A támogatók szempontjai

területfejlesztési

önkormányzati

szponzori

száma összetétele Művészeti új alkotások, értékek kulturális nemzetközi vonatkozások értékek művészfoglalkoztatás Gazdaságélénkítés Területi kiegyenlítés Közösség helyi kötődés erősítése Látogatók

turisztikai

Szempontok

Egyéb források

kulturális

Kormányzati források

XX XX XXX XX XX – XX XX

XXX X X XX – XX XX X

XX – XX – – XXX XXX X

X X – X X XX – XXX

XXX XX X X – – – X

A kormányzati célok vélhető különbözéseit szemléltetendő, az 52. táblázatban az egyes forrásgazdák feltételezett céljait gyűjtöttük össze, és ezek stratégiájukban (szerintünk) elfoglalt súlyát jelöltük. (Minél fontosabb, annál több X jelet adtunk. A „– ” jel sem abszolút hiányt vagy ellenérdekeltséget jelent, hanem többnyire „pozitív közömbösséget”.) Örökzöld igény a párhuzamosságok és az elaprózódás megelőzése, az egységes („egyablakos”, „egycsatornás”) kormányzati támogatás megteremtése. A törekvés többféle eredményre vezethet: a) Sikerül összehangolni a forrásgazdák céljait (pl. úgy, hogy a turisztika is elfogadja támogatásának alapvető szempontjaként a művészeti értékek létrehozását,

134

FESZTIVÁL-VILÁG

vagy úgy, hogy a kulturális tárca is elfogadja a látogatók számának kiemelt fontosságát) és létrehozni egy kormányzati közmegegyezést, aminek alapján meghatározható egy közös (pl. kultúra és turizmus) kezelésű keret. b) Belátjuk, hogy a kulturális és turisztikai célok (és esetleg továbbiak) oly mértékben szétágazók, hogy föladjuk az egységes támogatás célját. Attól is ilyen belátásra juthatunk, ha a meglévő források egybevonását (regionális fejlesztési alapok, NKA stb.) nem látjuk reálisnak. Ezekben az esetekben is küzdeni érdemes a párhuzamos pályáztatás tartalmi és módszertani összehangolásáért. A nemzetközi és hazai trendek számbavétele alapján bizonyosra vesszük, hogy a fesztiválok szerepe a belátható jövőben tovább nő. Ebből következően tovább erősödik a kulturális rendezvények súlya a művészetek fejlődésében, a közösségek életében és nem utolsósorban abban, hogy a magyarországi turizmus visszanyerje, illetve növelje versenyképességét. Ahhoz, hogy fesztiváljaink mindezt a szerepet jobban tudják betölteni, a kormányzati támogatás több síkon lehet a segítségükre. A sine qua non kiinduló feltétel kétségtelenül az, hogy legyenek támogatási források és minél bővebbek: de nem csak erről van szó. A koncepciózus, kiszámíthatóan következetes és szakszerű pályáztatás – beleértve az ellenőrzést – nagyban hozzájárulhat a professzionálisabb rendezvénykínálathoz.

Kiszámíthatóság A legfontosabb feltétel a kiszámíthatóság lenne. Nálunk egyelőre ebből van a legnagyobb hiány. A regisztrációs pályázat hamvába holt, 2005-től elmaradt a kultúra és turizmus kiírása, és – a turisztikai stratégia keretében, vagy attól függetlenül – a gazdasági tárca táján sem születnek kiírások kulturális nagyrendezvények számára. Jelen kiadvány szerkesztésének idején bizonytalan a kiemelt kulturális események ideiglenes kollégiumának a sorsa. Kiszámíthatóságon azt a bizonyosságot értjük, hogy a fesztiválszervezőknek ne kelljen találgatniuk, vajon a következő évben (vagy kettőben) lesz-e rájuk szabott pályázati kiírás.

Differenciálás I. A támogatás szempontjából négy szintet javasolunk megkülönböztetni. I. A kiemelt fesztiválok körébe azokat javasoljuk, amelyeket a kormányzat a legfontosabbaknak tart a legfőbb preferenciák (pl. művészeti érték, gazdasági súly, országimázs stb.) alapján. Ma lényegében egyetlen fesztivál részesül ilyen jellegű kormányzati kiemelésben, a Budapesti Tavaszi Fesztivál.


135

A kiemelt fesztiválok körének kialakításában és kezelésében reális az egységes, egycsatornás kormányzati megoldás, vagyis a párhuzamos pályázás és alkuk kiküszöbölése. Az e körbe tartozó rendezvények számára az lenne a legfontosabb hozadék, hogy – e kiemelt státust legalább három (de inkább négy) évre megkapják. – A konkrét támogatás összege és szempontjai többlépcsős tervtárgyalás során alakulna. A következő évre vonatkozóan értelemszerűen pontos összeggel, a későbbiekre nézve irányszámokkal. A tervtárgyalás során a kormányzatnak részletekbe menően kell tisztáznia saját céljait. Például „új értékek” kapcsán új ősbemutatókra, új földolgozásokra, új helyszínekre, új (esetleg külföldi) előadókra helyezi-e a fő hangsúlyt. Avagy a „látogatók száma” kapcsán a célturizmusra, a más célokhoz (pl gyógyturizmushoz) kapcsolódó vendégekre, a holtidőben érkezőkre összpontosít-e. Ilyen konkrét célok mentén lehet ösztönző vagy kötelező feltételeket kialakítani a fesztiválokra vonatkozóan. Ezáltal a kormányzat a puszta támogató pozíciójából a felelős partner szerepébe lép elő, anélkül, hogy sértené a szervezők művészi autonómiáját vagy tulajdonosi érdekeit. A tervtárgyalás a támogatottnak is alkalmat ad arra, hogy ajánlatokkal, javaslatokkal és igényekkel éljen, ami a pályáztatás szokásos kereteibe nem fér bele. A már bizonyított, bejáratott kiemelt fesztiválok köre mentesüljön attól, hogy évről évre elvben a nulláról indulva pályázzon közpénzért. Ez a kiemelés egyúttal szorosabb együttműködést, stratégiai befolyást is feltételez a közhatalom részéről. Ami semmiképpen nem jelenti a program fölötti rendelkezés átvételét – ezt igazolja a BTF példája, ahol immár egy évtizede ilyen rezsimben történik a támogatás, anélkül, hogy a kulturális tartalom államigazgatási úton formálódna. A rendszer távolról sem hibátlan, a kelleténél több benne a bizonytalanság. Bizonyosságot jelent viszont, hogy a BTF támogatása nem a pályázati űrlap kitöltésén és a zsűri állásfoglalásán múlik, hanem hosszabb távú, stratégiai jellegű megállapodásokon. Amikor hasonló mértékű bizonyosságot és tárgyalásos jellegű támogatási alkut javasolunk további néhány fesztivál részére, nem vonjuk kétségbe a Budapesti Tavaszi Fesztivál primátusát, amit nemcsak a múltja, hanem az évről évre megtapasztalt professzionalizmusa alapján vívott ki: rendre ott találjuk a nemzetközi szakma által mérvadónak tartott európai fesztiválok élcsoportjában34. Az évenkénti pályázástól mentesített kiemelt fesztiválok körét nem javasoljuk újabb nyílt pályázattal kialakítani. Kézenfekvő mintául kínálkozik az Európa Kulturális Fővárosa vetélkedésének eldöntésére annak idején kiküldött eseti bizottság pél-

34 http://www.lokalefestiviteiten.nl/

136

FESZTIVÁL-VILÁG

dája. Egy ilyen alkalmi bizottság kiküldésével indulhat a folyamat. Az idézett példát (kulturális főváros) követné az is, hogy nem lenne előre megszabva, hogy hány fesztivál kerüljön ebbe a körbe. A kiemelt fesztiválok számát illetően a kormány teherbíró képességét tartjuk a fő támpontnak. Hány rendezvény kiemelt és összehangolt támogatására van a kormányzatnak szakmai és pénzügyi kapacitása? A válasz valahol 5 és 20 között képzelhető el. Ebben a rendszerben egymás mellett kell léteznie a kiszámíthatóságnak és a rugalmasságnak. A kiemelés nem tarthat örökké. Bármely fél arra a következésre juthat, hogy a kivételes jellegű együttműködés feltételei vagy előnyei alábbhagytak, és így adott fesztivál kikerülhet a körből. Mások viszont bekerülhetnek. Feltétlenül ügyelni kell a transzparenciára, arra, hogy a támogatás feltétele és tartalma elegendő nyilvánosságot és indoklást kapjon.

Differenciálás II. Korábbi évek tapasztalatai alapján további mintegy 50–100 olyan fesztivál kerülhet abba a körbe, amit a kormányzat fontosnak tart, de több évre előre garantált anyagi forrást, illetve testre szabott támogatási programot nem tud biztosítani hozzájuk. E körben a kulturális minőség, turisztikai vonzerő és más teljesítmények alapján évről évre kell újra és újra versenybe szállni a forrásokért. Elképzelhető, hogy e körben is összehangolt kulturális, turisztikai és területfejlesztési pályázati rendszer létezhet, de erre kevés esélyt látunk. De a többcsatornás pályáztatások esetén is értelme és lehetősége van a kiírások összehangolásának35. A fesztiváloknak a második köre eredendően nyitott, vagyis a pályázatok eredményhirdetése kapcsán alakul ki, hogy adott évben mely fesztiválok kerülnek a központilag támogatott további fontos fesztiválok közé. A forrásgazda (akár egy van, akár több) ezen módosíthat, és részben vagy egészben zárt körűvé teheti a pályázást, a fesztiválok egy részét vagy mindegyikét előzetesen híva meg. A sikeres pályázat legfontosabb feltétele az elegendően világos és pontos kiírás. Vagyis ebben a körben van a legnagyobb jelentősége annak, hogy a forrásgazda pontosan tisztázza saját céljait, és azokat minél egyértelműbb pályázati kiírásba tudja foglalni. A célok konkrét meghatározásának egyik eszköze, ha számszerűsítik az elbírálásnál érvényesítendő pontszámokat. Pl:

35 Az I–II. kör kialakításánál fölhasználható a hamvába holt, ún. regisztrációs pályázat módszertana és az összegyűlt konkrét ismeretek egy része. Tényleges jogfolytonosság azonban kizárt.


Művészeti szempont összesen Ezen belül: Új produkciók Előadások száma Kortárs művészet serkentése Nemzetközi vonatkozás

137

0–55 pont 0–10 pont 0–15 pont 0–20 pont 0–10 pont

Közönség szempont összesen Ezen belül: A várható közönség nagysága A várható közönség összetétele (pl. hátrányos helyzetűek) Reklám, PR, marketing tevékenység

0–35 pont 0–20 pont 0–10 pont 0–5 pont

Költségvetés megalapozottsága

0–10 pont

Maximálisan elérhető:

100 pont

Az elaprózódást kivédendő, a kiírásban célszerű megszabni az elnyerhető öszszeg minimumát. (Például az elosztható teljes keretének adott százalékánál, illetve konkrét összegnél nem kaphat kevesebbet egy pályázó sem.) A célok differenciált érvényesítését szolgálhatja a kétlépcsős elbírálás is. Az első lépcsőben egységes szempontok alapján kiosztásra kerül a keret nagyobbik része. A fennmaradó részt a forrásgazda konkrét részcél alapján osztja el a pályázók között. Az újabb döntést végezheti az eredeti összetételű testület (kollégium), de rábízhatja részben vagy egészben új ítészekre is. Például: az általános elbírálás során a keret 80%-ából támogatást nyer 50 pályázó. A pályázati keret fennmaradó 20%-át azután elosztják az 50 pályázó egy része között (ugyanazon pályázat keretében, ugyanazon pályaművek alapján), egy kiemelt szempont alapján. Ilyen szempont lehet bármilyen kulturális, turisztikai vagy egyéb célkitűzés. Lennének fesztiválok, amelyek csak az első körben megítélt alaptámogatást kapják, míg mások részesülnek a kiegészítő keretből is. A következetesen megvalósított kétlépcsős rendszer világossá teheti, hogy az elnyert támogatás összegének nagyságában mi játszott szerepet. Nem feltétlenül szükséges ugyanakkor a különféle jogcímekből összeálló támogatást elszámolási és beszámolási szempontból elkülöníteni.

Diffferenciálás III. Ha az I. és II. körbe a fesztiválok felső értékeit soroljuk (20 + 100 rendezvényt), akkor is további százakra tehető az érdemleges kulturális és turisztikai igénynyel létrejövő fesztiválok száma. Ezeknek a rendezvényeknek a támogatási lehetősé-

138

FESZTIVÁL-VILÁG

ge és szükségessége jellemzően a régiók szintjén ítélhető meg. Ugyanakkor vétek lenne egyszer s mindenkorra helyi érdekűnek minősíteni és kezelni őket – ezért is óvunk a kategorizálásra, besorolásra való törekvésektől. Ha egészükben nem is, egy-egy produkció erejéig sok helyi fesztivál fog részesülni a központi forrásokból is. Például az NKA valamelyik szakkollégiumától. Logikus egyébként, hogy minél szűkebb lesz a fesztiválok I–II. szintű kiemelése, annál fokozottabb teher nehezedik a szakkollégiumokra. Ha pedig egyáltalán nem sikerül központi fesztivál-pályázatot kiírni, akkor a teljes teher a kollégiumokra (és a miniszteri keretre) hárul. Közismerten nehéz a közművelődési szakkollégium helyzete, amelynek a legnagyobb számú és legvegyesebb összetételű pályázattal kell megbirkóznia. Meggyőződésünk, hogy a helyi érdekű közművelődési fesztiválok támogatási igénye az elkövetkező években folyamatosan nőni fog. Ha a kulturális kormányzat stratégiai céljai között szerepel a kiegyenlítés célja, akkor egy ilyen cél megvalósításának kitüntetett eszköze lehet közművelődési fesztiválok központi (és alsóbb szintű) forrásokból történő támogatása. Ugyanakkor rendkívül problematikusnak tartjuk azt a pályázati dömpinget, ami a közművelődési szakkollégiumra zúdul. Az elsődlegesen helyi érvényű fesztiválok támogatását nem lehet az ország egyetlen pontjáról futószalagon megítélni. Differenciálás IV. Ebbe a körbe jellemzően de nem kizárólag a települési önkormányzatok hatáskörében szervezett rendezvények tartoznak. Valójában minden falunap és búcsú beleérthető ebbe a szintbe. Ideális esetben minden településnek áldoznia kell arra, hogy falunapját, búcsúját kulturális és turisztikai eseménnyé emelje – legalábbis olyan mértékben, hogy annak részvevői (többségben a helybéli lakosok) így éljék meg ezeket. Arra kell törekedni, hogy évről évre több település, illetve kistérség jusson abba a helyzetbe, hogy saját kebelén belül teremtse elő ezeknek a kisfesztiváloknak a feltételeit. Ami nem csak pénzkérdés. A helyben keletkező és maradó közpénz mértékének növekedése mellett helyi büszkeség, öntevékenység és áldozatkészség dolga is. Aránytévesztésnek tartjuk, hogy egy-másfél milliós költségű helyi rendezvényekhez a hét tervezési régió szintjén kelljen apparátusok és támogatási rendszerek mozgatásával hozzájárulni (ahogy ezt a 4. függelékben látjuk).

A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A külföldi minták beható tanulmányozásának talán legfontosabb tanulsága, hogy igen sok figyelmet fordítanak a célok szabatos, egyúttal közérthető megfogalmazására. Ez az itthoni pályázatokról ritkán mondható el. (Igazság szerint a külföldi


139

minták elemzése során is találkozhatunk olyasmivel, ami jottányival sem jobb – szakszerűbb, célszerűbb – a hazai gyakorlatnál.) A hazai kiírók azonban gyakrabban szegik meg azt az íratlan szabályt, hogy csak olyasmit szabad elvárni, ami mindenki számára egyértelmű, ami reálisan teljesíthető, és aminek az értékelése és ellenőrzése is megoldható.

Pályáztatási alapelvek Nem kívánunk olyan színben föltűnni, mint akinek a zsebében a bölcsek köve. A minták tanulmányozása, az érintettekkel való konzultációk és ezek összegzése alapján olyan elvekre hívjuk föl a figyelmet, amelyek többsége szinte magától értetődő. Jól tudjuk azonban, hogy nem mindig sikerül betartani őket, és hogy nem árt az elveket időnként fölidézni és sorra venni. Néhány olyan alapszabály, amelyek bevezetése és betartása nélkül semmilyen pályáztatási rendszer nem fog szakszerűen és átláthatóan működni. – A kiírások során pontosabban, egyértelműen és közérthetőbben kell meghatározni a pályázat célját, és magát a pályázati kiírást. Legyen a pályázó számára minél egyértelműbb, hogy vajon tudja-e, akarja-e teljesíteni a megfogalmazott elvárásokat. Ha jó a kiírás, ez az első szűrő, csak olyanok fognak jelentkezni, akik megfelelnek a kritériumoknak. Továbbá az elbírálás is annál könnyebb lesz, minél pontosabb a kiírás. – De csak akkor, ha komolyan veszi maga a kiíró is, és van bátorsága kizárni a pályázatokból mindazokat, akik nem felelnek meg a világosan leírt feltételeknek. – Csak olyan szempontok szerepeljenek a kiírásban, amelyek megvalósulását, teljesítését a kiíró ellenőrizni tudja, és ezt meg is teszi, ha nem is teljes körűen, de szúrópróbaszerűen. A nem teljesítésnek legyen következménye és szankciója. – A kiírás és az elbírálás folyamatának minél áttekinthetőbb és teljesebb nyilvánossága nagyon sok problémának veszi elejét.

Célmegjelölés Az egész támogatási gyakorlat hatásfokát növeli az, ha egyértelmű, mik a kiíró preferenciái, milyen eredményeket remél a megvalósítandó pályázatoktól. – Szerencsés, ha a kiíró megfogalmazza, hogy a közvetlen célokon túlmenően mik a stratégiai céljai; beleillik-e a szóban forgó kiírás egy átfogó folyamatba, vagy eseti, alkalmi célokat követ.

140

FESZTIVÁL-VILÁG

– A fesztiváltámogatás keretében milyen mértékben követi az NKA alapfunkciójának megfelelően a kultúrafejlesztést (pontosabban a művészetek terjesztési-fejlesztési feltételeinek gazdagítását), és mely mértékig vállalja föl a fesztiválok egyéb hatásának, szerepének az erősítését. Helyt ad-e azon rendezvények támogatásának is, melyek elsősorban nem a művészeti értékük, hanem inkább közösségi, társadalmi hatásuk miatt fontosak. – Mit tekint fesztiválnak, illetve milyen típusú fesztiválokat akar támogatni? A meghatározás kérdését továbbra is pragmatikusan kezeljük. Általános érvényű definíció helyett a célhoz igazodóan kell megfogalmazni a kedvezményezettek körét – akár kiírásonként külön-külön. – Valójában az ilyen meghatározásban a kizáró elemek uralkodnak: ki az, aki ne pályázzon, mert vagy eleve adminisztratív okok miatt nem jogosult, vagy igen korlátozottak az esélyei. Néhány külföldi alaphoz nem pályázhat a versenyszférában működő társaság – mi a termékre és a kulturális értékre helyeznénk a hangsúlyt, és támogatjuk az NKA szektorsemleges gyakorlatát (alkalmanként jogos szűkítéssel, mint amikor a közművelődési fesztiválkiírás kizárta a hivatásos produkciókat); mint láttuk, több helyen külföldiek pályázatát nem fogadják el –, nálunk ez uniós irányelvet sértene. – A kérdés fordítottja is áll, a kiíró megjelölheti, milyen kérelmeket nem szeretne kizárni. Visszatérő kérdés a határon túli (magyar) fesztiválok kérdése, valamint a nemzetközi fesztiválokon való magyar részvételek támogatása. (Az utóbbit nagyobb részt szakkollégiumi ügynek tekinthetjük.) – A fesztivál egészét, részét (programelemét) vagy aspektusát támogatja? (Ami adott esetben lehet is-is.) – Van-e olyan preferált kulturális tevékenység, aminek a virágzását akarja elősegíteni, fenntartani? Ösztönzi-e pl. nemzetközi irányzatok, művészek nagyobb bevonását, megismertetését az itthoni közönséggel; nemzetközi művészek és magyar művészek együttműködését; új, kreatív műfajok, produkciók megszületését; amatőr művészeti tevékenységek terjesztését, a népesség minél szélesebb körének bevonását stb.? – Van-e speciális célcsoportja? Például a valamilyen társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek (nyelvi, etnikai kisebbség, szegényebbek, idősek stb.), vagy az elmaradt települések, régiók lakói, a gyerekes családok, vagy esetleg a külföldiek, vagy a művészetet leginkább értő, pártoló kiváltságosak stb.? – Akarja-e, és mely területeken támogatni a fesztiválok, nagyrendezvények szervezőit, a rendezvények színvonalának, működési feltételeinek javításában? Ösztönzi-e a jobb marketing tevékenységet itthon és/vagy külföldön; a technikai felszerelések, eszközök javítását?


141

– Ahol csak lehet, a kiíró próbálja meg konkrét indikátorral kifejezni a szándékát. Adja meg, hogy melyik viszonyszámra kíváncsi, melyeken fogja lemérni a teljesülést, illetve fejlődést. Ez lehet az egy jegyre jutó támogatás összege, a településen kívüli látogatók aránya, a gyerekműsorok részaránya stb. – Adott témakörön belül a pályázónak is sugallhatja, hogy ő is jelöljön meg egy vagy több indikátort, amit a saját fesztiválja esetében fontosnak tart. Ez arra készteti a pályázót, hogy maga is állítson maga elé mérhető célt, ami kifejezi, hogy a fesztivállal valahonnan valahova tart.

A kiírás időzítése Az időzítés kardinális kérdés. Tételezzünk föl egy januári kiírást, az egyszerűség kedvéért hó végi határidővel és márciusi eredményhirdetéssel (ebbe belefér az általunk javasolt két lépcső is). Ez kedvezőbb a nyári fesztiválok számára, mert januárban már szinte kész műsort, fellépők listáját, az alvállalkozókkal egyeztetett költségtervet stb. tudnak benyújtani. Nekik is gond ugyanakkor, hogy az NKA-pályázat épp átfedésben volna az önkormányzatok költségvetéséről döntő közgyűlésekkel, így mindkét irányban csak a másiknak címzett kérésről tudnak számot adni, a megítélt támogatásról még nem. Mindenki másnak viszont rossz a januári időpont. A tavaszi fesztiváloknak késő, ha márciusban értesülnek a döntésről, az őszi-téliek pedig ilyen korán csak foghíjas és sok szempontból fiktív tervekkel tudnak jelentkezni. Ezek a gondok hatványozottan jelentkeznek az európai uniós pályázatoknál, ahol a pályázat összeállítása is időigényesebb, a benyújtott tervtől való eltérésre többnyire korlátozottabbak a lehetőségek, ráadásul az elbírálás és az utalás is sokkal lassabb, mint idehaza. Ezért szokták azt ajánlani, hogy célszerűbb egyéves előretartással pályázni. Csakhogy fesztiváljaink gazdálkodásában az uniós forrásoknak várhatóan csak sokára lesz számottevő szerepe, a hazai kiírások pedig fél-háromnegyedéves előretartással operálnak. A GKM-NKÖM regisztrációs pályázat fő célja ennek az orvoslása volt (lett volna) a kiemelt fesztiválok körére. Ezt javasoljuk magunk is, amikor egy szűkebb kör részére kívánunk két-hároméves tárgyalásos támogatási stratégiát elfogadtatni. A derékhad számára szándékaink szerint folytonossá tett fesztivál- (illetve kiemelt kulturális eseményeknek szóló) pályázatoknál is komoly megfontolásra javasoljuk, hogy – számos hasonló külföldi példa nyomán évi két kiírás legyen; – az NKA-nak az államháztartáson belüli viszonylagos függetlenségével élve lehessen 12–18 hónappal előre pályáztatni. Míg egy sor egyéb kérdésben több következetességet és szigort szorgalmazunk, rugalmasságot és türelmet javasolunk abban a tekintetben, hogy a fesztivál tényleges

142

FESZTIVÁL-VILÁG

megkezdéséig lehessen megismételt vagy kiegészítő pályázatot benyújtani, még akkor is, ha előzőleg részben vagy egészben elutasításban részesültek. Ha a fesztiváltámogatás folyamatossága megvalósul, és létrejön egy többéves adatbázis és monitoring rendszer, akkor kezelhetővé válik egy olyan gyakorlat is, amikor egy pályázat egy fesztiválnak több „kiadásához” (idénre, jövőre stb.) kér alapvagy kiegészítő támogatást.

Az összegekre vonatkozó előzetes információ A pályázati folyamat szakszerűségét és korrekt voltát nagyban segíti, ha a pályázók minél több előzetes tájékoztatást kapnak a kiíró szándékairól. Jelentős lépés lesz ebben az irányban, ha a kiírás két lépcsőt, és ezen belül is prioritásokhoz kötött kereteket tételez – amint ezt javasoltuk. A kifizethető legkisebb összeg meghatározása is fontos támpont. De konkrét javaslatunktól eltekintve is, a pályázat komolyságát emeli, ha a kiíró közzéteszi előzetes szándékát a támogatási összegekre nézve, akkor is, ha ez tájékoztató, és nem kötelező hatályú.

A pályázótól elvárt információ Közhely, hogy nem a sok információ az ideális, hanem a megfelelő mennyiségű. A támogatási rendszerek korosodásával együtt növekszik a bekért információ mennyisége, jóllehet ezzel nem mindig tart lépést akár az elbíráláshoz, akár az elszámoltatáshoz érdemben földolgozott és hasznosított információ mennyisége. Első irányelvnek ezért azt állítanánk a pályázatok kiírói elé, hogy azt mérjék föl, mi az a legkisebb mennyiségű információ, ami alapján érdemi döntés hozható. Ha tehermentesítik a pályázatírót az „épp hogy” vagy „talán” fontos dolgok kidolgozása alól, akkor joggal várhatják el a lényeges kérdések alapos megválaszolását. (Az egyik ausztrál fesztiválpályázati kiírás azzal a mondattal késztet összpontosításra, hogy amennyiben a pályázat 11 oldalnál hosszabb és 11 pontnál kisebb betűvel van írva, akkor értékelés nélkül visszaküldik.) Megszívlelendő például, hogy amikor a pályázat a fesztivál egy-egy kisebb részletére (programjára, aspektusára, időszakára stb.) irányul, akkor ne kelljen a teljes költségvetést részletesen kidolgozni és benyújtani.

Értékelés, pontozás, összehasonlítás Az NKA több mint tízéves fennállása alatt fokozatosan finomodtak, tökéletesedtek az értékelésnél alkalmazott eljárások. Ugyanakkor a többször tíz éves külföldi alapok tanulmányozása arról tanúskodik, hogy a dolog természetéből


143

adódóan véglegesen kielégítő megoldás sohasem remélhető. Fölvetéseink nem is ezt célozzák, hanem rámutatnak néhány olyan pontra, ahol több tere van a további fejlődésnek. Az NKA köreiben senki nem kérdőjelezi meg a többéves kollégiumi tagság rendszerét. Ellenkezőleg, általános a vélekedés, hogy ez a stratégiai hozzáállás biztosítéka. Mint mondják, az új tagok első hónapjai a betanulással telnek. A külföldi alapoknál pedig az a többségi vélemény és gyakorlat, hogy a tartós kurátorság elkényelmesít és elvtelen kompromisszumokra csábít. Ezért általában minden elbírálásra más összetételű testületet hoznak létre. A felkért döntnökök tudják, hogy egyedi alkalmuk van a helyes választásra, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy felületesek legyenek (most nagyon elfoglalt voltam, de a következő kiírásra több időt szentelek). Az egyszeri bírálók azt is kockáztatják, hogy többé nem kérik fel őket. Lecsökken a „ma nekem, holnap neked” típusú alku esélye. (Nem korrupcióra vagy nepotizmusra célzunk, hanem a másik kurátor értékválasztása iránti engedékenységre, ami a sok havi együttműködés után csak fokozódik.) Mivel a fesztiváltámogatás az NKA eddigi gyakorlatában ideiglenes szakkollégiumban történik, ezért itt eleve adott a lehetőség a rotációra, ami nem zárja ki néhány tag továbbszolgálását. Visszatérő kérdés a külső szakértő bevonása. A dolognak nem a „külső” vagy a „szakértő” a lényege, hiszen a kollégiumi tagok is szakemberek, és kötelességük az elfogulatlanság. A lényeg az a munka, amit a pályázatok módszeres összevetése jelent. Saját késztetésből a kollégiumi tagok nem elhanyagolható része is ilyen módon készül az értékelésre. A felkért szakértőnél annyiban más a helyzet, hogy ez a munka az önkéntes esetlegességgel szemben szerződéses kötelesség; az értékelés szempontjai pontosan előírhatók; és elvárható, hogy az értékelést írásban készítse el és adja közre. E nélkül nincs biztosíték az ellen, hogy a döntéshozók többsége rögtönöz, „blattol”. A fesztivál eredendő sokarcúsága próbára teszi a fesztiválpályázatok értékelésében részt vevőket is. Ezzel szemben a döntés lényege – még az általunk szorgalmazott többlépcsős módszer esetén is – többnyire egyetlen szám, a megszavazott támogatás forintösszege (tudjuk, a zéró is a számrendszer része). Ebben az egy számban kell megtestesülnie több dologról alkotott értékítéletnek: a) A kulturális célok teljesülése elsősorban a tervezett, illetve a korábbi programok alapján. Ennek a szabványosítására, egy kulturális minősítési eljárásra teszünk magunk is kísérletet a kötetben. b) A fesztivál turisztikai rangjának, a szolgáltatások minőségének a megítélésére többféle forrásból merít az értékelés. A pályázati dokumentációban tételesen számon kérhető a környezet kulturáltsága, a parkolóhelyek száma, a garantált idegen nyelvi szolgáltatások fölsorolása stb. A másik forrás mindezek in situ érzékszervi megtapasztalása, ami a monitoring lényege. Ha a monitoring rendszerként valósul meg, akkor információval szolgál a korábbi gyakorlatból (beleértve az esetleges hatástanulmányokat). Végül, ebben (s más vonatkozásban is) számolni lehet a szak-

144

FESZTIVÁL-VILÁG

ma szervezett önszabályozásával és testületi önbesorolásával, ami becsatolható az értékeléshez. c) Mennyire érzik magukénak a helybéliek a rendezvényt? A fesztivál közösségi, helyi beágyazottságának az értékelése különösen érzékeny terület, aminek az empirikus mérése bonyolult és drága. (Nem véletlen, hogy mi sem vontuk be ezt a szempontot a minősítési kísérletünkbe.) d) Átfogó minősítési terep a marketing munka értékelése. Különösen a turizmus érdekében, de kulturális és közösségerősítő szempontból is perdöntő, hogy a fesztivált hogyan népszerűsítik, hogy jut el az információ minél több emberhez, mennyire sikerül vonzóvá tenni a fesztivált. e) A fentiektől részben független megítélést igényel az arculat kérdése: a tájékoztatás, programfüzet, világhálós megjelenés kultúrája stb. A több szempontot ötvöző értékelés kérdését itt a pályázatok elbírálása kapcsán boncoltuk. Lényegében ugyanez a logika érvényesül akkor, amikor a megvalósult fesztiválok értékelése, a fölhasznált támogatás hasznosulásának a megítélése van napirenden.

A FESZTIVÁLOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE Emberi gyarlóság, hogy figyelmünk és energiánk hajlamos a tervekre, a jövőre összpontosulni, és kevesebb erő jut a múlt értékelésére, ami a legtöbbször csak formálisan teljesül, ha el nem marad. Az érettség jele, ha nem így van. Az utólagos ellenőrzés és értékelés természetes módon oszlik kétfelé: szakmai és számszaki oldalra. Így tagolódik az NKA által működtetett utólagos beszámoltatási rendszer is. A rendszer komolyságát jelzi, ha a szakmai (művészi, turisztikai stb.) oldal is megérti, követni tudja a számszaki szempontokat, és osztja az értük vállalt felelősséget. Aminek a sikere kettőn áll, attól is függ, hogy a számszaki szempontok elegendően igazodnak-e, igazíthatók-e a szakmai törekvésekhez. Ennek részleteit illetően nem vagyunk illetékesek. Mindenesetre megismételjük azt a megállapítást, miszerint nem az a siker, ha bőséggel jutunk (esetünkben számszaki) információhoz, hanem ha sikerül meghatározni azt az optimumot, ami érdemben földolgozható és hasznosítható (igazodva természetesen a kötelező külső előírásokhoz). Maradva a szakmai ellenőrzés terén, annak valamennyi fontos kérdését érintettük a támogatási kérelmek elbírálásáról szólva, hiszen logikai értelemben a kettő ugyanaz: az egyik a priori, a másik a posteriori értékelés. A monitoring elv, és annak megvalósuló gyakorlata pedig kifejezetten összekapcsolja a megelőző, közbenső és utólagos elemeket.


145

Egy komplex minősítési rendszer kísérlete A fesztiválok valamennyi lényeges vonatkozására kitérő módszeres, egybehangolt és adatbankba történő gyűjtése esetén beszélhetünk tényleges minősítési rendszerről. Megvalósulása és előírásszerű működése esetén egy ilyen rendszertől remélhető, hogy az értékelések megalapozottabbak lesznek és csökken a fesztiválpiac valamennyi résztvevőjét, és különösen a kormányzati támogatásban érintetteket (pályázót, értékelőt, támogatót stb.) ma jellemző bizonytalanság. Csökken, de meg nem szűnik. Ha megszűnne a bizonytalanság, akkor az azt jelentené, hogy a fesztiválok elvesztik a fő jellemzőjüket, a hihetetlen változékonyságot, egyediséget, fajtagazdagságot és úttörő hajlamot. Minősítési kísérletünkkel olyan eszközt kerestünk, mely túlmutat a közpénzből finanszírozott támogatások értékelésén. Arra törekedtünk, hogy a statisztikai adatgyűjtés és a minőségi értékelés révén szerzett információtömeget földolgozhatóvá tegyük egységes és szemléletes összehasonlítás, adott esetben rangsorba rendezés, kategóriákba sorolás céljaira. Szempontok, kritériumok sorát fogalmaztuk meg, példákat adva a minőségi elemek számszerűsítésére, illetve különféle szempontokkal történő társítására. Ezek során olyan területekre is kitértünk, amelyekhez a mostani kérdőíves vizsgálatunk nem nyújtott adatokat. Abban bízunk, hogy a módszert és a rendszert szakmai fórumok (műhelyek) keretében tartott elemző viták folyamatában lehet érlelni és fejleszteni, hiszen a minősítési rendszer lényege elsősorban az, hogy a fesztiválokról tükröt mutasson a nagyközönségnek és a szakembereknek. A kialakult minősítés hasznos információt jelenthet fesztiválszervezőknek, turisztikai és marketing szakembereknek, a tágabb közönségnek és adott esetben a támogatási pályázatok kiíróinak is.

A monitoring értelmezése és értelme A támogatási rendszerek egy nagyságrendet és (vagy) egy minőségi, érettségi szintet elérve kitermelik a folyamatot végigkövető információgyűjtés rendszerét, aminek az eredménye visszacsatolható a folyamat későbbi fázisaiban (jellemzően a következő évi pályázatkor). A jelenség és a módszer összefoglaló neve a monitoring. Néhány hazai rokonterület példáját elemezve végeztük el a monitoring értelmezését és kerestük értelmét a fesztiválok területén. A fesztiválok komplexitása és fontossága, a rájuk fordított közpénz nagysága indokolja, és az NKA-ban fölgyűlt tapasztalat lehetővé teszi, hogy a fesztiváltámogatás ellenőrzési rendszere magasabb osztályba lépjen. Az, hogy a monitoring milyen körben és milyen igénnyel valósul meg, részben pénzkérdés. A kultúra és turizmus pályázat legutóbbi nagyságrendjén (ahol 200 millió forinton osztozott 79 fesztivál) már megvalósítható a monitoring elemi rendszere; a többlet ráfordítás 2% lett volna. Itt is érvényesül az átalányelv, mely szerint minél nagyobb rendszer követő értékelését építjük ki, annál kisebb a fajlagos költség.

146

FESZTIVÁL-VILÁG

Így is történt: kötetünk szerkesztése idején folyik az NKA által 2006-ban támogatott fesztiválok monitoring értékelése, amire a kiemelt kulturális események ideiglenes kollégiuma támogatási keretének 0,5%-át fordítja.

A turisztikai hatásvizsgálat értelmezése és értelme A 2004. évi kultúra és turizmus kiírás elemzése során a turisztikai hatásvizsgálat kérdését különösen vitathatónak találtuk. A kiírás nem adott elegendő támpontot ahhoz, hogy a megszülető vizsgálatok alapján összehasonlítható legyen a különböző rendezvények, fesztiválok turisztikai hatása. Nem csoda, hogy az NKA dokumentációjában nem bukkantunk a leírást megközelítően fedő teljesítésre, és nem találkoztunk a mulasztás egyértelmű szankciójával. Hatástanulmány címén általános elbeszéléseket olvashatunk a fesztiválok, rendezvények múltjáról, azt, hogy milyen sok neves művész lépett már fel az elmúlt esztendők során, s hogy ez mennyire fontos a városnak, milyen sokan látogatják a rendezvényt stb. Ez a „sok” sincs konkrét számmal kifejezve, de ha szerepel is konkrét közönségnagyság, nem derül ki az adat forrása, megbízhatósága. Valójában nincs szakmai konszenzus arra vonatkozóan, hogy melyek a turisztikai hatástanulmány kötelező minimális kellékei. (A beszámolónkban érintett külföldi hatáselemzések között is több az eltérés, mint az azonosság.) Valamirevaló hatásvizsgálathoz közönségmérésre van szükség, ami, ha szakemberek végzik, nem olcsó dolog. Ehhez társul a marketingvizsgálat, a költségelemzések, az adatok beillesztése a multiplikációs hatásokat kifejező képletekbe – mindez baráti áron sem tud 1 millió forintnál kevesebbe kerülni. (Márpedig a kultúra és turizmus pályázaton nyertes fesztiválok 20%-ának a teljes költségvetése 5–10 millió forint közötti volt.) A teljes körű hatásvizsgálat a szorosan értelmezett turisztikai hatások elemzésén túl magában foglalja a környezeti, területfejlesztési, fenntarthatósági stb. hatások vizsgálatát is. Amellett érvelünk tehát, hogy csak a nagyobb (50–70 millió forintot meghaladó költségvetésű) rendezvénysorozatok esetében indokolt hatásvizsgálatot előírni. Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb rendezvényeknél, vagy ahol a turisztikai cél csak másodlagos, ne szorgalmazzuk az idegenforgalmi hatások ellenőrzését. Ha a pályázat kiírója megbízható (valamely mértékig ellenőrizhető), egymással összehasonlítható, és túlzott tehertételt nem jelentő megoldásra törekszik, gondos mérlegeléssel (szakértő bevonásával) válasszon ki egy vagy két indikátort. Ilyen lehet például a településen kívülről érkező látogatók száma. Az indikátor lehet fix (a pályázatban vállalt, illetve a szerződésben visszaigazolt szám), illetve dinamikus (a korábbi, pl. előző évi megrendezéshez képest remélt és ígért elmozdulás mértéke). Az eddigi gyakorlatban a fesztiválok általában maguk folytattak hatásvizsgálatot. Az önellenőrzésnél valójában szerencsésebb, ha a fesztivál külső hatáselemzőt von be. Ennek is több formája lehet.


147

– A leggyakoribb, amikor a fesztivál szervezői bíznak meg külső céget. Ez történhet általános céllal, vagy a pályázati kiírás követelményének teljesítése végett. – Adódhat magától is hatásvizsgálat, hiszen regionális és idegenforgalmi szervezetek rendre nyomon követik a turizmus mutatóinak alakulását. Ha ilyen vizsgálódások valamely fesztivál hatását rögzítik, akkor ez alkalmasint a támogatások mérlegelésénél is figyelembe vehető adalék, jóllehet eseti, mással nem vagy csak korlátozottan összehasonlítható adatokról van szó. – Igazán megbízható összehasonlítható adatokat akkor remélhetünk, ha azokat egységes módszertan szerint, lehetőleg egyazon szervezet gyűjti – erre szolgált mintául egy szűk körben a felmérésünk keretében végzett közönségvizsgálat. Ideális megoldás az lenne, ha a rendezvények turisztikai hatásvizsgálata a jövőben központi szervezésben történne. Kiinduló támpontul szolgálhatnak a szűk körű felmérésünk turisztikai vonatkozású kérdései, amihez további szempontok adhatók. Maga a felmérés kérdezőbiztosok igénybevételével, a fesztiválgazdák terhelése nélkül, a monitoring rendszerhez igazodva folyhatna.

AZ NKA FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA 2004-BEN

Vizsgálatunk egyik metszete az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatának elemzése. A vizsgált évben, 2004-ben az NKA alapvetően kétféle módon támogatja a fesztiválokat: – folyamatosan az egyes szakkollégiumokban; – kifejezetten a fesztiválok támogatására létrehozott ideiglenes kollégiumban, ami 2004-ben a kultúra és turizmus néven illeszkedett a zömében állandó kollégiumok közé. Az elemzés nagyrészt az NKA-tól megkapott azon pályázatok adatain alapul, melyek között a jelenlegi rendszerben a fesztiválok, nagyrendezvények és programsorozatok szerepelnek. Az NKA kódjai alapján a nagyrendezvények (7-es kód) és az egyéb rendezvények (8-as kód) tartoznak ide. Nem ismételjük folyamatosan, de amikor a következő oldalakon pályázatokról beszélünk, csak a nagyrendezvények és az egyéb rendezvények kódjai alatt szereplő, összesen 1233 pályázatról lesz szó, és nem az NKA összes, 2004. év során nyertes pályázatáról. A 2004-ben nagy- és egyéb rendezvényekre megítélt támogatás összege 1 814 906 000 forint volt, mely 16 kollégiumban, összesen 1233 nyertes pályázat között került szétosztásra. Vajon a fesztiválok milyen arányban képviseltetik magukat e körben?

A PÁLYÁZATOK TELJES KÖLTSÉGVETÉSE Nem találkoztunk pontos meghatározással arra nézvést, hogy mi tekinthető nagy-, illetve egyéb rendezvénynek. A gyakorlatban a pályázó határozza meg a formanyomtatványon, hogy nagyrendezvény vagy egyéb rendezvény kategóriában jelöli meg pályázatát. Ezen a szakkollégium változtathat a pályázó egyetértésével. A külső szemlélő számára furcsa, hogy a vizsgált körbe sorolt nyertes pályázatok egyharmadának a teljes költségvetése 1 millió forint alatti összeg volt, és további 48%-uké 1– 10 millió forint közötti. A támogatott 1233 pályázat közül 16%, összesen 199 volt olyan, melynek a teljes költségvetése 10 millió forintnál nagyobb összegű volt (ezen belül 77 olyan, melynek 30 milliónál is nagyobb).

150

FESZTIVÁL-VILÁG

19. ábra A pályázók teljes költségvetése (N = 1233) 700

60 48

600

50

500

40

db.

400 300 200 100

17

18

215

228

20 10 122

db 0

0-0,5

0,5 - 1

30

%

591

1.-10

10.-30 MFt

3 41 30-50

10 2 24 50-100

1 12 100-

0

%

Legnagyobb költségvetésből a kultúra és turizmus és a színházi kollégiumhoz tartozó pályázók gazdálkodtak. A legtöbb kis rendezvényt a nemzeti és etnikai kisebbségi ideiglenes kollégium támogatta (ez a kollégium azóta megszűnt). Az 1233 nagy- és egyéb rendezvény közül összesen 315 esemény nevében szerepelt a „fesztivál” szó. Ha még ehhez a rendezvénysorozat és programsorozat szavakat is hozzávesszük, további 50–60 esemény kerül e kategóriába, de ezek egy része a fesztivál szó legtágabb értelmezése alapján sem sorolható a fesztiválok közé (pl.: Összefogás a könyvtárakért – Összefogás a használókért című programsorozat megrendezése). Tehát a jelenlegi rendszerben az 1233 nagyrendezvénynek és egyéb rendezvénynek besorolt kategória 25–30%-a, kb. 300–350 esemény sorolható a lazábban vagy szigorúbban értelmezett fesztiválok, rendezvénysorozatok, programsorozatok közé. Az 1233 esemény között a fesztiválok mellett szakmai konferenciák, workshopok, alkotótáborok, műhelyek, valamilyen eseményhez kapcsolódó egyszeri bemutatók, kiállítások, nemzetközi eseményeken, kiállításokon való részvétel támogatása, mesterségek találkozói, vásárai stb. találhatóak még.


20. ábra A különböző nagyságú teljes költségvetések száma a kollégiumokban (db)

színházi

0, 0, 5, 7, 1, 1

műemléki és régészeti kultúra és turizmus 17

11, 1

50

zene tánc db.

fotóművészet szépirodalmi építőművészet 714 19 1, 1, 0 mozgókép 9 8 30 5 0, 1 népművészeti 10 32

103

14 1, 1

könyvtár 107 21 közművelődés 12 38

138

16 2, 0

levéltár 16 7 11, 0, 0, 0 képzőművészet 17 15 29 holokauszt

21 15 27

miniszteri (4féle) 22 17

64

79

kisebbségi 0

50

35 58 100

5, 8 53 150

4, 0, 0 200

250

-0,5 MFt

0,5-1 MFt

1-10 MFt

10-50 MFt

50-100 MFt

100 MFt-

151

152

FESZTIVÁL-VILÁG

53. táblázat Azon sikeres pályázatok száma a kollégiumokban, melyekben szerepel a fesztivál szó

Közművelődési Népművészeti Kultúra és turizmus Zenei Kisebbségi Miniszteri Mozgókép Tánc Színházi Fotóművészeti Holokauszt Képzőművészeti Könyvtári Szépirodalmi Építőművészeti Levéltári Műemléki és régészeti

(db) 78 66 56 44 35 28 18 7 6 1 1 1 1 1 0 0 0

A NYERTES PÁLYÁZATOK SZÁMA, AZ ELNYERT ÖSSZEGEK NAGYSÁGA A nyertes pályázatok száma és átlagos összege a kollégiumokban Legtöbb pályázatra a közművelődési, a kisebbségi, valamint a népművészeti kollégium adott pénzt. Ezek a kollégiumok egyenként hozzávetőleg 200 pályázatot, összesen 561 pályázatot támogattak. Ugyanakkor vannak olyan kollégiumok, melyek csak 10–50 közöttit, a kollégiumok közötti „munkamegosztás”, legalábbis az elbírálandó pályázatok mennyisége alapján a nagyrendezvények és egyéb rendezvények terén tehát meglehetősen egyenlőtlen. A legnagyobb összegű támogatások a 7-es 8-as kódon belül a miniszteri keretből kerültek ki, és a kiosztott pénzek felét ezek teszik ki. A legaktívabb fesztiválos (ideiglenes) kollégium, érthetően a 11%-kal bíró kultúra és turizmus kollégium. A kollégiumok további sorrendje a következő: közművelődési 8%, népművészeti 7,7%, zenei 3,2%, mozgókép 2,6%, kisebbségi 2,3%, színházi 2,2%. Vagyis amíg a miniszteri keretre 52%, addig a fesztiválokban legaktívabb hét kollégiumra összesen 37% jutott, a többi kilenc kollégium pedig a fesztiválok támogatásából összesen mintegy 10%-kal részesült.


153

54. táblázat Az 1233 nagyrendezvényre és egyéb rendezvényre kapott támogatás megoszlása kollégiumonként (a nyertes pályázatok száma alapján rendezve)

Közművelődési Kisebbségi Népművészeti Miniszteri Kultúra és turizmus Holokauszt (ideiglenes) Képzőművészeti Zenei Mozgókép Építőművészeti Könyvtári Levéltári Szépirodalmi Tánc Színházi Műemléki és régészeti Fotóművészeti Összesen

Nyertes pályázatok száma (N=1233) 206 194 161 151 79 63 61 54 53 42 38 34 34 26 14 13 10 1233

Kiosztott összeg (ezer Ft) 145 575 41 676 139 014 943 696 200 000 23 820 12 120 57 800 46 348 30 157 32 301 30 160 20 980 29 350 39 200 18 259 4 450 1 814 906

Megoszlása (%) kollégiumként (db) 16,7 15,7 13,1 12,2 6,4 5,1 4,9 4,4 4,3 3,4 3,1 2,8 2,8 2,1 1,1 1,1 0,8 100

Megoszlása (%) kollégiumként (Ft) 8,0 2,3 7,7 52,0 11,0 1,3 0,7 3,2 2,6 1,7 1,8 1,7 1,2 1,6 2,2 1,0 0,2 100

A kollégiumok közül a színházi, bár kevés számút (14-et), de átlagosan a legnagyobb összegűt, 2,8 millió forintos támogatásokat osztott szét. Hasonló nagyságrendű volt a kultúra és turizmus kollégium pályázatainak átlagos összege, 2,5 millió forint került átlagosan a 79 sikeres pályázóhoz. A legkisebb átlagos összeget a kisebbségi kollégium, a képzőművészeti és a fotóművészeti kollégium osztotta ki. Az 56. táblázat alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a „nagy” rendezvény valóban nagyobb, mint az „egyéb”. Némi különbség nem annyira a támogatott rendezvény méretében, inkább az elnyert támogatás nagyságában mutatkozott meg. A támogatott rendezvények többsége mindkét kategóriában 1–10 millió forint között volt, de az „egyéb” rendezvények között kiosztott támogatás legnagyobb része (40%a) nem érte el a 200 000 forintot.

154

FESZTIVÁL-VILÁG

55. táblázat A nagyrendezvényekre és egyéb rendezvényre kapott támogatások átlagos összege (kollégiumi átlagok, ezer Ft) Ft (ezer) 6250 2800 2532

Nyertes pályázatok száma 151 14 79

Műemléki és régészeti Tánc Zenei Levéltári Mozgókép Népművészeti Könyvtári Építőművészeti

1405 1129 1070 887 874 863 850 718

13 26 54 34 53 161 38 42

Közművelődési Szépirodalmi Fotóművészeti Holokauszt Kisebbségi Képzőművészeti Átlag

707 617 445 378 215 199 1472

206 34 10 63 194 61 1233

Miniszteri Színházi Kultúra és turizmus

Területi különbségek a nyertes pályázatok száma és átlagos összege alapján; Budapest-vidék A „tűzhöz közel ülő” 468 budapesti pályázóból 98 a miniszteri keretből nyert, és a keretből részesülők kétharmadát tették ki. A kollégiumokat vizsgálva a képzőművészeti, az építőművészeti, a fotó és a tánc kollégiumokban mind számában, mind arányában a budapestiek vannak jelentős többségben. A budapestiek túlsúlya e területeken többféle dologból adódhat: – jobb érdekérvényesítő képesség, jobb kapcsolatok a kollégiumi tagokkal; – több információ, nagyobb tájékozottság a pályázatokról, ezért több (sikeres és sikertelen) pályázó; – jobb pályázatírói gyakorlat/képesség/készség; – a budapestiek eleve nagyobb aránya e művészeti (képző, építész, tánc, fotó) területeken.

155


56. táblázat A teljes költségvetés és a kapott támogatások nagysága az „egyéb rendezvények” és a „nagyrendezvények” kategóriákban

500 ezer Ft alatt 500 e.–1 mill. 1–10 mill. 10–30 mill. 30–50 mill. 50–100 mill. 100 mill. felett 200 ezer Ft alatt 200 e.–500 e. 500 e.–1 mill. 1–2 mill. 2–3 mill. 3 mill. felett Összesen

Egyéb rendezvény Nagyrendezvény db % db % a teljes költségvetés összege 130 28 85 11 101 22 127 17 190 41 401 52 29 6 93 12 9 2 32 4 5 1 19 2 4 1 8 1 a kapott támogatás összege 188 40 200 26 127 27 279 36 61 13 113 15 48 10 84 11 10 2 42 5 34 7 47 6 468 100 765 100

21. ábra A budapesti igénylő szervezetek aránya kollégiumonként (%) «S¯WēPĳY«V]HW N«S]ēPĳY«V]HW IRWµPĳY«V]HW W£QF PLQLV]WHULI«OH PR]JµN«S V]«SLURGDOPL V]¯QK£]L PĳHPO«NL«VU«J«V]HWL OHY«OW£U ]HQH N¸Q\YW£U NXOW¼UD«VWXUL]PXV KRORNDXV]W Q«SPĳY«V]HWL QHP]HWL«VHWQLNDL N¸]PĳYHOēG«V ¸VV]HVHQ

19 19 14

74 70 69 65 60 53 50 46 44 43 39 37 33

38

90

Összesen db % 215 228 591 122 41 24 12

17 18 48 10 3 2 1

388 406 174 132 52 81 1233

31 33 14 11 4 7 100

156

FESZTIVÁL-VILÁG

A sikeres vidéki pályázók a nemzeti és etnikai, a közművelődési, a népművészeti, a könyvtári és a levéltári kollégiumokban voltak 2004-ben túlsúlyban (az ideiglenes holokauszt kollégiumban is). Ezen területek valóságban is inkább a vidéki lakosság számára fontosak. A budapesti és a vidéki sikeres pályázók aránya a szépirodalmi, a színházi és a műemléki és régészeti kollégiumok nyertes pályázatai között a leginkább kiegyenlítettek. 57. táblázat A sikeres budapesti és vidéki pályázók száma és aránya a kollégiumokban Budapesti (db) Miniszteri Képzőművészeti Építőművészeti Kisebbségi Mozgókép Népművészeti Közművelődési Kultúra és turizmus Zenei Holokauszt Szépirodalmi Tánc Levéltári Könyvtári Színházi Fotóművészeti Műemlék és régészeti Összesen

98 45 38 36 32 31 29 29 23 21 18 18 15 15 7 7 6 468

Vidéki (db) 53 16 4 158 21 130 177 50 31 42 16 8 19 23 7 3 7 765

Összes pályázó (db) 151 61 42 194 53 161 206 79 54 63 34 26 34 38 14 10 13 1233

A budapesti pályázók aránya (%) 65 74 90 19 60 19 14 37 43 33 53 69 44 39 50 70 46 38

Az odaítélt pénzösszegek átlagos nagysága a kérelmező gazdálkodási formája szerint Az NKA a nagy- és egyéb rendezvények körében a nonprofit szervezeteknek adta a legnagyobb összegű átlagos támogatást (közel 2 millió forint), a legkevesebbet (kb. 770 ezer forint) pedig a helyi önkormányzatoknak.


157

22. ábra A kapott támogatás átlaga (eFt) a szervező szervezeti formája szerint 2000

1500

1000

1991 1682

500

1472

1185 773

0 központi helyi költségvetési önkormányzat, szerv és intézménye

nonprofit

vállallkozó

összes

A KÉRT ÉS A KAPOTT ÖSSZEGEK ARÁNYA „Sok pályázónak kisebb összeget vagy kevesebb pályázónak nagyobb összeget adni?” – ez a pénzosztók örök dilemmája, nemcsak nálunk, hanem a világ más országaiban is Egy az NKA számára korábban készített vizsgálat36 szerint a pályázók annak hívei, hogy inkább kevesebben kapjanak nagyobb összeget.

A kollégiumok közti különbségek A kollégiumok közül a műemléki és régészeti, a levéltári és a könyvtári azok, melyeknél leginkább megvalósulnak a pályázók igényei. Ezen kollégiumokban szinte a teljes igényelt összeget megkapják a nyertesek.

36 Kutatási jelentés a pályázati rendszer meglévő sajátosságainak felméréséről, készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatóságának megbízásából, 2003. május, Fakultás Bt.

158

FESZTIVÁL-VILÁG

23. ábra Hány százalékát kapta meg a kért támogatásnak? (kollégiumi átlagok)

100

PLQLV]WHUL

98

PĳHPO«NL«VU«J«V]HWL

95

OHY«OW£U

85

N¸Q\YW£U

64

«S¯WēPĳY«V]HW

57

IRWµPĳY«V]HW PR]JµN«S

52

Q«SPĳY«V]HWL

51

V]¯QK£]L

50

NLVHEEV«JL

47

N¸]PĳYHOēG«V

46

KRORNDXV]W

45

W£QF V]«SLURGDOPL

41 38

N«S]ēPĳY«V]HW

34

NXOW¼UD«VWXUL]PXV

34

]HQH

33

A fotóművészeti, a mozgókép, a népművészeti, a színházi, a kisebbségi, valamint a közművelődési kollégiumoknál jelentkező pályázók átlagosan arra számíthatnak, hogy az igényelt összeg felét fogják megkapni. Legrosszabb helyzetben a szépirodalmi, a képzőművészeti, a zenei, valamint a kultúra és turizmus kollégiumokhoz pályázók vannak, ők az igényelt összegnek egyharmadára számíthatnak.


159

Területi különbségek: Budapest-vidék A budapesti pályázók valamivel kedvezőbb elbírálásban részesülnek, mint a vidékiek; ők átlagosan a kért összeg 60%-át, a vidékiek pedig 52%-át kapják meg. Kollégiumonként vizsgálva az látható, hogy a közművelődési kollégiumban születnek a legnagyobb különbségek a budapestiek és a vidékiek között a megítélt öszszegek igényelthez viszonyított arányában, a budapestiek ugyanis a kért összeg jóval nagyobb arányát (67%-át) kapják meg, mint a vidéki pályázók (43%-át). Igaz, ők sokkal kevesebben vannak (29), mint a vidéki nyertes pályázók (177). (Nem volt módunk utánajárni, hogy vajon a sikertelen pályázók milyen arányban kerülnek ki a budapestiek és a vidékiek közül.) Hasonló a tendencia a fotóművészeti kollégiumban is, avval a különbséggel, hogy ott mindössze 3 vidéki és 7 budapesti pályázó volt. A budapestiek pályázatai szintén kedvezőbb elbírálásban részesülnek, azaz a kért öszszeg nagyobb arányát kapják meg a vidéki pályázókhoz képest a színházi, a zenei, a levéltári, az építőművészeti kollégiumokban. A vidéki pályázók a tánc, a kultúra és turizmus, a mozgókép, a holokauszt, valamint a kisebbségi kollégiumokban kerültek kedvezőbb elbírálás alá ebből a szempontból, vagyis kaptak a kérthez viszonyítva nagyobb arányú összeget, mint a budapestiek. 24. ábra A kért támogatás hány százalékát kapták meg? 70% 60% 50% 40% 30%

60%

52%

55%

nem budapestiek

összesen

20% 10% 0% budapestiek

160

FESZTIVÁL-VILÁG

A TÁMOGATÁS NAGYSÁGKATEGÓRIÁI A vizsgált körben az NKA-tól elnyert támogatások egyharmada maximum 200 ezer forint, másik egyharmada 200–500 ezer forint közötti összeg volt. Összességében tehát az 1233 pályázatból 794 db, az összes pályázat 64%-a, 500 ezer forint alatti volt. A pályázók közül 174-en (14%) 500 ezer–1 millió forint közötti összeget nyertek, és összesen 265 (22%) olyan pályázat volt, ahol 1 millió forintnál többet nyertek a pályázók.: ebből 132 pályázó 1–2 millió forintot, 52 pályázó 2–3 millió forintot, 81 pályázó pedig legalább 3 millió forintot kapott. A kis összegeket elnyert pályázók zömében eleve is kis összegre pályáztak: A legfeljebb 200 ezer forintot elnyert pályázók 93%-a 1 millió forint alatti összeget kért, 7%-a 1–3 milliót. 58. táblázat A kapott támogatások kérthez viszonyított aránya a budapesti és a nem budapesti pályázók körében az egyes kollégiumokban (zárójelben a nyertes pályázók száma szerepel)

Miniszteri Színházi Kultúra és turizmus Műemléki és régészeti Tánc Zenei Levéltári Mozgókép Népművészeti Könyvtári Építőművészeti Közművelődési Szépirodalmi Fotóművészeti Holokauszt Kisebbségi Képzőművészeti Átlag

A kapott támogatás kérthez viszonyított aránya budapesti nem budapesti kollégiumi pályázóknál pályázóknál átlag % % % 100 (98) 100 (53) 100 (151) 58 (7) 42 (7) 50 (14) 30 (29) 36 (50) 33 (79) 100 (6) 96 (7) 98 (13) 38 (18) 46 (8) 40 (26) 36 (23) 30 (31) 33 (54) 99 (15) 91 (19) 95 (34) 45 (32) 63 (21) 52 (53) 52 (31) 50 (130) 50 (161) 84 (15) 86 (23) 85 (38) 65 (38) 53 (4) 64 (42) 67 (29) 43 (177) 46 (206) 38 (18) 38 (16) 38 (34) 62 (7) 45 (3) 57 (10) 31 (21) 51 (42) 44 (63) 42 (36) 48 (158) 47 (194) 35 (45) 31 (16) 33 (61) 60 (468) 52 (765) 55 (1233)


161

A 200–500 ezer forint közötti összeget elnyert pályázók 50%-a 700 ezer forint alatti összeget kért, további 20%-a 700 ezer–1 millió közöttit, további 20% 1–2 millió közöttit és 10% 2–4 millió közöttit, 5 esetben pedig 4–5 milliót. 25. ábra A különböző nagyságú NKA-támogatások száma és aránya (N = 1233) 450

35

33

30

350

db.

300

%

25 20

250 200

388

406

%

db.

400

31

14

15

11

150 7

100

174

132

50

4 52

81

0

10 5 0

0-0,2

0,2-0,5

0,5-1

1.-2

2.-3

3-

MFt

Az odaítélt pénzösszegek nagyságkategóriái kollégiumonként A kisebbségi, a közművelődési, és a népművészeti kollégiumok osztják ki a kisösszegű, a 200 ezer forint alatti és a 200–500 ezer forint közötti támogatások többségét. A nagyösszegű támogatások zömét a miniszteri keret és a kultúra és turizmus kollégium adja. A 28. ábra összefoglalóan mutatja a teljes költségvetés, az igényelt és a kapott támogatások átlagos nagyságát kollégiumonként. A kultúra és turizmus kollégiumhoz, a színházi kollégiumhoz és a négyféle miniszteri kerethez pályázók költségvetése volt a legmagasabb, ettől nyilván nem függetlenül az igényelt és az elnyert összegek átlagos nagysága is e kollégiumokban a legmagasabb, mégha az igényelt összegeknek – a miniszteri keretet nem számolva – a más kollégiumokban igénylőkhöz képest kisebb részét is kapták meg.

162

FESZTIVÁL-VILÁG

26. ábra A különböző nagyságú NKA-támogatások száma a kollégiumokban (db) kultúra és turizmus 10 30 26

13

színházi

0, 1, 4, 2, 3, 4

műemléki és régészeti

0, 3, 5, 2, 1, 2

fotóművészeti

3, 4, 3, 0, 0, 0

db.

3, 11, 10, 13, 1, 0

könyvtári

3, 13, 6, 2, 1, 1

tánc levéltári 517 5

3, 1, 3

zenei 5 20 15 szépirodalmi 18 8

5, 5, 4 3, 3, 1, 1

építőművészeti 1119 7 3, 0, 2 mozgókép 12 27 6 holokauszt képzőművészeti

33 20 9 0, 1, 0 47

miniszteri (4féle)

23

népművészeti

28

közművelődési kisebbségi

3, 1, 4

46

13 1, 0, 0, 0 42

20 22 5 39 29

88 86

151

11, 2, 3 39

26 34

4, 5 2, 7, 0, 0

0-0,2 MFt

0,2-0,5 MFt

0,5-1 MFt

1-2 MFt

2-3 MFt

3 MFt-


163

27. ábra A kért, a kapott támogatások és a teljes költségvetés összege (eFt) (kollégiumi átlagok) £WODJ NXOW¼UD«VWXUL]PXV V]¯QK£]L PLQLV]WHULI«OH ]HQH W£QF N¸]PĳYHOēG«V PR]JµN«S Q«SPĳY«V]HWL V]«SLURGDOPL PĳHPO«NL«VU«J«V]HWL «S¯WēPĳY«V]HW KRORNDXV]W N¸Q\YW£U IRWµPĳY«V]HW OHY«OW£U N«S]ēPĳY«V]HW NLVHEEV«JL

00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0000000000000000000000000000000000000000000000 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0000000000000000000000000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0000000000000000000000 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0000000000 0000000000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 00000000 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 00000

0

5000

10000

000 000 000 000 000 000 000 000 00 00 00 00 00 00 00 00 00000000

teljes költségvetés kért összeg kapott

15000

20000

25000

30000

NAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSŰ FESZTIVÁLOK ELEMZÉSE Külön elemeztük a szerintünk valóban nagyrendezvényeket, mindazokat, melyek legalább 10 millió forintnyi teljes költségvetésből valósultak meg. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy ezek valójában csak az 1–2 millió forintos rendezvényekhez képest tekinthetők nagyrendezvénynek. 2004-ben 199 tízmillió forintot meghaladó teljes költségvetésű fesztivál/rendezvény volt, melyek közül 62 a kultúra és turizmus kollégiumra, 48 a miniszteri keretekre és 89 a többi kollégiumra jutott. A sem a miniszteri keretekből, sem a kultúra és turizmus kollégium által kezelt 89 pályázatból 69-nek a nevében szerepelt a „fesztivál” szó; a többi nevében lényegében evvel rokonértelmű szavak kifejezések szerepeltek: „programsorozat”, „rendezvénysorozat”, „ünnepek”, „találkozó”, „napok”, „hetek”.

164

FESZTIVÁL-VILÁG

59. táblázat A 10 millió Ft feletti teljes költségvetéssel rendelkező pályázatok száma a kollégiumokban

Kultúra és turizmus Miniszteri Zenei Közművelődési Népművészeti Színházi Tánc Mozgókép Kisebbségi Építőművészeti Szépirodalmi Fotóművészeti Levéltári Holokauszt Képzőművészeti Könyvtári Műemléki és régészeti összesen

db 62 48 22 18 16 9 9 6 4 2 2 1 – – – – – 199

A miniszteri keretekre pályázók a kért összeget 100%-ban megkapták (855 millió forint), míg ez a másik két kategóriában 26, illetve 46% volt. A miniszteri keretre pályázók átlagos költségvetése jóval nagyobb volt, mint a kollégiumokban pályázóké, átlagosan 78 millió, illetve 33 millió forint. A kollégiumok összesen 151 sikeres pályázata 431 millió forintos támogatásban részesült, míg a miniszteri keretekhez fordult 48 pályázat 855 millió forintot nyert el. Vagyis a miniszteri keretekre jelentkező pályázatok átlagosan 17,8 millió forint támogatásban részesültek, szemben a kollégiumok által megítélt, átlagosan kevesebb mint 3 millió forintban. Figyelemre méltó továbbá az a tény, hogy a szakosodott kollégium, a kultúra és turizmus által megítélt támogatás mértéke a kérthez képest alig haladta meg a többi kollégium által megítélt támogatás mértékének felét (26, illetve 46%). Mindezekből milyen következtetések vonhatók le? Látható, hogy a jelentős fesztiválok/nagyrendezvények szervezői, ha „biztosra” akarnak menni, akkor támogatásért a miniszterhez (illetve a miniszteri keretekhez) fordulnak, hiszen ott biztosra mehetnek pályázatukkal, arról nem is beszélve, hogy jóval nagyobb, közel hatszoros összegre számíthatnak, holott átlagos teljes költségvetésük csak 2,3-szorosa a kollégiumokhoz támogatásért fordult rendezvényekének. Valójában ezek nem is tekinthetők pályázatnak, hiszen nem kiírt pályázatra reagálnak, hanem kérelemmel fordulnak a miniszterhez.


165

60. táblázat A 10 millió Ft feletti költségvetésű rendezvények NKA-támogatottsága (N=199) Kapott Kapott/ átlagos Kapott/ költségkért támovetés gatás millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft % %

Teljes Átlagos költség- költségvetés vetés Kultúra és turizmus (62 pályázat) Miniszteri keretek (48 pályázat) Egyéb kollégiumok (89 pályázat)

Kért támogatás

Kapott támogatás

2 243

36

683

178

2,9

26

8

3 742

78

855

855

17,8

100

23

2 773

31

551

253

2,8

46

9

b) Bár fesztiválokról/nagyrendezvényekről van szó, a 199 sikeres pályázónak csak egyharmada, 62 pályázott a kultúra és turizmus kollégiumhoz. Nem tudhatjuk, hogy a távolmaradásnak (részben) oka-e, hogy a rendezvénygazdák úgy ítélték meg, hogy fesztiváljuknak nincs turisztikai hatása. c) Nemcsak a kultúra és turizmus kollégium pályázói, hanem a vizsgált 1233 sikeres pályázó 80%-a sem nyilatkozott egyéb közpénz elnyeréséről. Márpedig a fesztiválok elbírálásának átláthatósága érdekében elengedhetetlen volna az egyéb NKA-s és más központi/állami pályázatokon elnyert pénzekről tájékozódni.

MILYEN FESZTIVÁLOKAT TÁMOGATOTT A KULTÚRA ÉS TURIZMUS KOLLÉGIUM? A 61. táblázat azt mutatja, hogy a kultúra és turizmus nyertes pályázatai, milyen típusúak voltak. Az NKA-nak leadott programfüzetek híján a 79 nyertes pályázatból azt az összesen 65 pályázatot próbáltuk besorolni, melyek programját valamilyen honlapon megtaláltuk. A legtöbb fesztivál zenei és összművészeti37 jellegű volt.

37 A művészeti fesztiváloknak két ideáltípusa lehet: az egy művészeti ágazatot reprezentáló fesztivál, valamint az összművészeti, ahol több művészeti ág egyensúlyban képviselteti magát. A legtöbb fesztivál valahol a kettő között helyezkedik el, s leginkább a „vegyes” kifejezés illik rájuk. E vegyes kategórián belül sokszor megállapítható egyetlen domináns, „húzó” műfaj, s a többi esemény a kínálatbővítés, a fesztiválélmény fokozását szolgálja. A műfajilag leginkább „vegyes” fesztiválokat tekintettük összművészetinek.

166

FESZTIVÁL-VILÁG

61. táblázat A kultúra és turizmus kollégium támogatásával megvalósult fesztiválok típusai

Összművészeti, vegyes Zenei Színházi Tánc Népi hagyományőrző Történelmi hagyomány Történelmi helyszín Gasztronómia, bor Szakmai Egyéb Összesen

Fesztiválok száma 12 21 8 1 4 4 6 7 1 1 65

Azt is megnéztük, hogy a vizsgált 65 nyertes pályázó milyen programokat valósított meg. Ismét azt látjuk, hogy a komoly zene vezet, és a színházi műfajok is erősen jelen voltak a fesztiválokon. Lemaradnak e két műfaj mögött a „lightosabb” tömegműfajok, a folklór és a könnyűzene, de a szintén tömeges érdeklődésre számot tartó film is. A kollégium döntései alapján tehát legnagyobb arányban a legkevesebbeket érdeklő komolyzenei programok valósultak meg, de azt nem tudni, hogy ez tudatos értékválasztás, vagy a kurátorok egyéni ízlése által befolyásolt döntések eredményeként alakult-e így. Erről akkor lehetne még teljesebb képet adni, ha ismernénk az elutasított pályázatok paramétereit is.

ÖSSZEFOGLALÓ Általában a kollégiumok nagyrendezvényeiről – A „nagyrendezvények” és „egyéb rendezvények” alá besorolt események zömét valójában jogosabban illethetnénk a „kisrendezvény” névvel, hiszen a vizsgált 1233 pályázat 85%-a 10 millió forint alatti teljes költségvetésből valósult meg. – Az 1233 nagy- és egyéb rendezvények nyertes pályázatai körében hozzávetőlegesen 30% a fesztivál. – A kollégiumok közötti „munkamegosztás”, legalábbis az elbírálandó pályázatok mennyisége alapján, a nagyrendezvények és egyéb rendezvények terén meglehetősen egyenlőtlen.


167

62. táblázat A különböző műfajok előfordulása a kultúra és turizmus fesztiváljaiban

Komolyzene, opera összesen ebből: klasszikus, régi zene, komolyzene opera, balett

Hány fesztiválban fordult elő 39 32 4

orgona kórus Színház, zenés színház összesen ebből: színház musical operett tánc (néptánc „érzés szerint” kiszűrve) Kiállítás

1 2 34 14 1 7 12 11

Könnyűzene összesen ebből: könnyűzene jazz világzene Hagyományőrzés összesen ebből: népzene, néptánc, folklór, népművészet hadijáték, várjáték Gasztronómia, bor összesen

18 5 8 5 20 16 4 13

ebből: Egyéb filmvetítés sport vásár

gasztronómia bor

7 6 3 5 9

– Az NKA-tól elnyert támogatások egyharmada maximum 200 ezer forint, másik egyharmada 200–500 ezer forint közötti összeg volt. Összességében tehát az 1233 pályázatból 794 db, az összes pályázat 64%-a, 500 ezer forint alatti volt. (A kisebbségi, a közművelődési és a népművészeti kollégiumok osztják ki a kisösszegű, a 200 ezer forint alatti és a 200–500 ezer forint közötti támogatások többségét.) Nyilván ezen kollégiumokban is sok vita folyik arról, hogy vajon nem lenne-e szerencsésebb ugyan kevesebb pályázatot, de nagyobb összegekkel támogatni.

168

FESZTIVÁL-VILÁG

– A közművelődési kollégiumban születnek a legnagyobb különbségek a budapestiek és a vidékiek között a megítélt összegek kérthez viszonyított arányában, vagyis a 29 budapesti pályázó átlagosan a kért összeg 67%-át kapta meg, míg a 177 vidéki pályázó csak a 43%-át. – A nagyrendezvények és egyéb rendezvények kategóriában a pénzek 50%-a a négyféle miniszteri keret valamelyikéből került kiosztásra. A pénzek 50%-át a pályázatok 12%-a, 151 pályázat kapta! A 10 millió forint feletti teljes költségvetésű rendezvények – A jelentős fesztiválok/nagyrendezvények szervezői, ha „biztosra” akarnak menni, akkor támogatásért a miniszterhez (illetve a miniszteri keretekhez) fordulnak. E keretből jóval nagyobb, közel hatszoros összegre számíthatnak, ahhoz képest, mint ha a kollégiumokhoz fordultak volna, holott átlagos teljes költségvetésük csak 2,3-szorosa a kollégiumokhoz támogatásért fordult rendezvényekének. – A 10 millió forint feletti teljes költségvetésű pályázók közül 30% pályázott a kultúra és turizmus kollégiumhoz. Vajon valóban a turisztikai szempont döntötte-e el, hogy e speciális szakkollégiumhoz vagy más kollégiumokhoz, netán a miniszteri kerethez kerültek-e a pályázatok?

A kultúra és turizmus kollégium – A kultúra és turizmus kollégium nyertes pályázatait a fesztiválok teljes költségvetése alapján vizsgálva 17 db 10 millió forint alatti, 50 db 10–50 millió forint közötti és 11 db 50–100 millió közötti, egy pedig 100 millió forint feletti volt. – A 79 nyertes pályázat közül 10 db 500 ezer–1 millió forint közötti, 30 db 1–2 millió forint közötti, 26 db 2–3 millió forint közötti és 13 db 3 millió forint feletti támogatást kapott az NKA-tól. A kultúra és turizmus kollégiumhoz pályázók átlagosan az eredetileg igényelt támogatásuk egyharmadát kapták meg. A többi kollégium általában ennél nagyobb arányban tudta kielégíteni a pályázók igényeit, igaz, ezek általában kisebb összegekről is szóltak. – A kultúra és turizmus kollégiumhoz sikeresen pályázók 37%-a (29 fesztivál) budapesti, 63%-a (50 fesztivál) vidéki pályázó volt.

A MINŐSÍTÉSI RENDSZER

A vizsgálat szervezői kísérletet tettek egy olyan minősítési rendszer kialakítására, amely tekintettel van a fesztiválok sokféleségére, és a lehető legkonkrétabb szakmai értékelésre ad módot. Olyan rendszert hoztunk létre, ami – véleményünk szerint – alapjául szolgál egy szakmai vitának, és az abból megszülető konszenzusos minősítési eljárásnak. A minősítési rendszer arra keresi a választ, hogy milyen teljesítményt nyújt egy fesztivál a maga területén és szintjén. A kísérlet azt is eredményezheti, hogy az állami és nonprofit szférában működő pályáztató szervek a pályázati kiírások szempontjainak kidolgozásához figyelembe vehetik a minősítési rendszerben szereplő indexeket. A minősítés során zömében a fesztiválok 2004. évre vonatkozó adataival dolgoztunk, emiatt hangsúlyozni szeretnénk, hogy egy adott, pillanatnyi állapotot minősítettünk. A fesztiválok egy részénél, különösen a régóta működő, a piacra már jól bevezetett, „érett” fesztiváloknál az értékelés kevesebb esetlegességet tartalmazhat, mint a frissen alakult újabb fesztiváloknál, melyek egy része még keresi a helyét, profilját, még kóstolgatja a közönségét, még tanulja a földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetét. A minősítési rendszerrel kapcsolatban fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni, hogy első lépésről, kísérletről van szó, mely a fesztiválipar különböző szereplőinek, a szakmának, a pályáztató szerveknek, a mecénásoknak a véleményével gazdagodva, vitákban érlelve tud majd módosulni, továbbfejlődni. Egy ilyen rendszernek akkor van értelme, ha a lehető legtöbb fesztivál mutatóit tartalmazó adatbázist hoz létre, amit 2–3 évenként frissítünk. A minősítési rendszer bemutatása két nagyobb részben történik. Az első részben a fesztiválok tartalma, programjai alapján készített minőségi mutatókat mutatjuk be, míg a második részben a fesztiválokat jellemző statisztikai mutatókat írjuk le. Azokra a mutatókra összpontosítunk, amelyek a jelentős apparátust igénylő közönségmérés nélkül megismerhetők.

A MINŐSÉGI MUTATÓK A 2004-es adatfelvétel során arra kérték a kérdezőbiztosok a fesztiválszervezőket, hogy a 2003-ban és a 2004-ben rendezett fesztiváljaik programfüzetét bocsássák rendelkezésünkre. Ezen kérésünknek a fesztiválok nem egészen 80%-a tett

170

FESZTIVÁL-VILÁG

eleget, közülük kevesen voltak, akik mindkét évre tudtak programfüzettel szolgálni. A programfüzetekre azért volt szükség, hogy szakértőink38 minősítsék az egyes fesztiválokat a programjaik koncepciója, színvonala, szerkezete és a kiadott programfüzetek minősége alapján. A részletes programfüzetek tanulmányozása lehetővé teszi a fesztiválok dramaturgiai igényességének, szakértelmének, tapasztalatának minősítését. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy bár óvatosan kell bánni az általánosításokkal, a szakértői vélemények szerint sok esetben feltűnő a dramaturgiai munka hiánya vagy gyengesége, ami még a nagy tapasztalatokkal és stabil kapacitással rendelkező fesztiváloknál is felmerül olykor. Ennek lehet kényelmesség is az oka, hiszen sok idő megtakarítható avval, ha – különösen a sztárok esetében – az előadóművészekre bízzák az egyes koncertek/előadások programjának szerkesztését, nem beszélve a konfliktus-elkerülés valószínűsíthető és érthető, de nem elfogadható alapállásáról. Sajnos, legalább ennyire valószínű a szaktudás, repertoár-ismeret, erre irányuló tanulmányok vagy szisztematikusan, reflektáltan tárolt tapasztalatok hiánya. (Örvendetes kivételt képviselnek pl. a Filharmónia Kht. fesztiváljai, vagy a Hungarofest Soproni Régi zenei Napok c. rendezvénye, a Strém koncertiroda fesztiváljai.) Egy fesztivál tehát többszintű dramaturgiával rendelkezik: a nagy szerkezet arányai, műfajok/művészeti ágak bemutatásának arányai, az egyes programsorozatok, egyes helyszínek tematikus vagy más jellegű koherenciája, az egyes sorozatokat szűkebb vagy tágabb sávon egymáshoz kapcsoló „keresztöltései”, és végül, de messze nem utolsósorban, az „aprómunka”, az egyes programok önálló, belső dramaturgiája. E megfontolások alapján a fesztiválokat a következő szempontok alapján pontoztuk: A minőségi mutatók és pontozás bemutatása TARTALMI ELEMEK (T)

T/1. szempont. A fesztivál koncepciója: a rendezvény egészét több éven át meghatározó tartalom-üzenet-vízió, a különböző évek programjai hogy kapcsolódnak egymáshoz, az ötletek, a helyszínek és a fesztivál műfajának, profiljának viszonya, menynyire van helyén, karakteres, egyedi vagy sablonos rendezvényről van-e szó.

38 Klenjánszky Tamás, az Európai Fesztiválszövetség tanácsadója, az Eötvös Péter Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke és Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió szerkesztője, az Artisjus szakbizottságának tagja.


171

Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló (ötletes, egyedi, minőségi) 4 = jó (minőséget képvisel, hiteles, de nem feltétlenül kiemelkedő az ötleteiben) 3 = közepes (elfogadható, nem nélkülözi a szakszerűséget, de eléggé sablonos, rutinszerű program) 2 = sablonokat követ, de vannak gyenge pontok, egészében csak egy program-halmaz, komolyabb összefüggések, keretek nélkül 1 = csak rátették a fesztivál címkét, valójában nem tekinthető annak

T/2. szempont. A programok, a tartalom, a szerkesztés minősége: az adott év programja összességében mennyire koherens, és milyen az egyes rendezvények programjainak szerkesztői minősége, mennyire találékonyak, bátrak az egyes produkciók. Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló (a program koherens, illetve koherens részekből épül, az egyes produkciók, programjai is találékonyak, esetenként bátrak: új értékekért kockáztat is) 4 = jó, de elsősorban jó részek, részletek halmaza, nincs igazi koherenciája 3 = sablonos egyedi programok 2 = esetleges halmaz a piacon összevásárolt produkciókkal 1 = gyenge szórakoztatás (a klasszikus műfajokban is)

T/3 szempont. A fesztivál előadóművészeti színvonala: a felkért előadók szakmai rangja, illetve a pályakezdő nemzedékek számára biztosított lehetőségek minősége (ami azt jelenti, hogy nem a „mélyvízbe dobják” a pályakezdőket, ezáltal pusztán a közönség ítéletére bízva sikerüket, hanem gondos válogatás eredményeként választják ki őket). Ebben a metszetben a művészeten kívüli (bulvár, celebrity) eszközökkel sztárrá avanzsált előadókat felsorakoztató rendezvények alacsonyabb pontszámot kapnak.

Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló, neves előadók 4 = jó, az előadói gárda elfogadható 3 = részben jelentéktelen előadók 2 = gyenge 1 = rossz

172

FESZTIVÁL-VILÁG

KOMMUNIKÁCIÓS ELEMEK (K)

A kiadványok két szempont, a lényegi információ és a forma szerint kerültek minősítésre, mivel mindkettő egyaránt fontos eleme a fesztiválműködésnek. Találtunk példát a rendezvény színvonalához méltatlanul „szerény” és gyengén szerkesztett kiadványra, és ennek ellenkezőjére is, amikor igen drága, külsőleg vonzó kiadvánnyal meglehetősen középszerű vagy nagyon vegyes programot népszerűsítenek. Szerettünk volna bevonni az értékelésbe egy harmadik szempontot is, nevezetesen a nyelvit, de mivel esetleges volt, hogy a begyűjtött kiadványok azért egynyelvűek-e, mert nem is készült másik, idegen nyelvű kiadvány, vagy azért, mert készült ugyan külön idegen nyelvű kiadvány, de azt nem kaptuk meg, ezért ezt a szempontot végül nem vettük figyelembe. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy – nemcsak nemzetközi rendezvények, hanem a kulturális turizmus lehetséges célpontjainak tekinthető hazai, helyi vagy regionális rendezvények esetében – egyre szükségesebb követelmény a nyelvi és szakmai lektorálással elkészített idegen nyelvű bemutatkozás.

K/1. szempont. A kiadványok információi:

Pontszámok 1–5-ig: 5 = mélyen és szélesen informál, pl. az előadókról, helyszínekről etc. 4 = korrekt, de szűkreszabott 3 = közepes, nem „hívogat” 2 = gyenge, üres, semmitmondó 1 = minősíthetetlen

K/2 szempont. A kiadványok kivitelezése:

Pontszámok 1–5-ig: 5 = minőséget képvisel, ötletesen 4 = korrekt, de indokolatlanul „szerény” 3 = közepes, formája (grafikai minősége) jellegtelen, közhelyes 2 = alig elfogadható 1 = egyszerűen elfogadhatatlan


173

PERSPEKTÍVA (P)

Ez az értékelő szempont azt jelzi, hogy milyen perspektívát javasolnak a szakértők az egyes fesztiváloknak. Evvel arra szeretnénk inspirálni a mecénásokat, hogy egy olyan differenciáltan orientáló pályáztatási és értékelési rendszert alakítsanak ki, melyben egy adott fesztivál perspektíváját – földrajzi, kultúrhistóriai tényekre, valamint az illető fesztivál programjaiban felfedezhető, de még esetleges vagy nem eléggé domináns értékekre alapozva – szakmai feltételekhez, fejlesztési irányokhoz kötve támogassák. Az egész pályáztatási rendszer akkor működne ideálisan, ha középtávon minden pályázónak esélye van előbbre rukkolni, de a legjobb kategóriába soroltak mentesülnek az évenkénti pályázás bizonytalanító gyakorlata alól, és ugyan folyamatos évenkénti ellenőrzés mellett, de középtávra (legalább 2–4 évre) kapják besorolásukat.

Pontszámok 1–5-ig: 5 = feltétel nélkül fejlesztésre, támogatásra érdemes 4 = fejlesztésre érdemes, de konkrét feltételekkel 3 = helyén van, elfogadható, de csak a rendező/szerkesztő intézmény és helyi, közvetlen partnerei erőfeszítésével léphet a fejlesztendő kategóriába 2 = térben vagy a közreműködők, illetve a közönségcsoportok körét tekintve igen korlátozott hatókörű rendezvény, 1 = objektíve nem hiányozna, ha megszűnne

A minőségi mutatók továbbfejlesztésének lehetőségei A minőségi mutatók ismertetett rendszere elsősorban a művészeti fesztiválok értékelésére alkalmazható, de azért eligazít a nem művészeti fesztiválok körében is, hiszen egyrészt azokon is megjelennek művészeti produkciók, másrészt az értékelésnél, pl. egy gasztronómiai fesztivál is kaphatott magas pontszámot, ha ötletes volt a koncepciója. E fesztiválok értékeléséhez étel-, ital- és hangulatmintát sajnos nem tudtunk a kérdezőkkel hozatni, pedig a róluk alkotott összkép nyilván akkor vált volna teljesebbé. Az értékelési rendszerbe a későbbiek során érdemes lenne még a következő szempontokat is bevonni: – internetes megjelenés, a honlapok minősítése: rendelkezik-e saját honlappal, vagy a rendező intézmény, mecénás honlapján tájékoztat; milyen a „linkek” szervezettsége, milyen a közölt tartalom, a szerkesztés igényessége, mennyire közöl friss információkat, idegen nyelvek használata, grafikai megjelenés;

174

FESZTIVÁL-VILÁG

– a rendezvények országos és nemzetközi szakmai kapcsolatai, különös tekintettel a hazai, regionális, európai és világszervezetekben vállalt közreműködésre. E szempontot az indokolja, hogy a kapcsolatrendszernek fontos direkt és indirekt hatása van a minőségi munkára (metodika, tájékozottság a kulturális piac trendjeit, szereplői illetően, valamint a különböző, gazdaságossági szempontból is fontos kooperációs, koprodukciós tervek és eredmények stb.); – a fesztiválok médiakapcsolatai39, a nyilvánosan elérhető értékelő beszámolók, művészeti kritikák elemzése. E szempont azért fontos, mert a média nem elhanyagolható szerepet játszik nemcsak a fesztiválok imidzsének alakításában, hanem mert remek eszköze a fesztivált rendező települések, térségek közfigyelembe állításának is, ami a települések hosszabb távú fejlődését, sokszor egyáltalán a „térképre” kerülését is szolgálja. A fesztiválok tartalmi („T” mutató) értékelése profil és műfaj szerinti bontásban A minősítési rendszer kialakításakor az volt a célunk, hogy egy minden fesztiválra alkalmazható szempontrendszert dolgozzunk ki. Annak érdekében, hogy a minősítési kísérlet során egyik műfaj se kerüljön hátrányos megítélés alá, felmértük a hazai fesztiválok műfaji jellemzőit. Ez alapján kísérletet tettünk egyfajta műfajskála kialakítására és a fesztiválok műfajonkénti minősítésére. A műfajonkénti vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy általában, műfajtól függetlenül is lehetséges minősíteni a fesztiválokat de a műfajonkénti bontás hasznára válik az általános minősítési rendszernek. A pontozás feldolgozását tehát elvégeztük műfajonkénti bontásban is, illetve műfajokra tekintet nélkül is. A korábbiakban szó esett már arról, hogy milyen nehéz a fesztiválok műfaját, profilját meghatározni, különösen azokban a nem ritkán előforduló esetekben, amikor egy-egy fesztivál kínálata vegyes, több műfajra is kiterjed. Megkértük ugyan a fesztiválszervezőket, hogy mondják el, milyen műfajú a fesztiváljuk, de a válaszok olykor nem értelmezhetőek, és némely esetben ellent is mondottak magának a programkínálatnak. A tanulmányban szereplő táblázatok, elemzések során kényszerből ez alapján dolgoztunk, de éppen mivel az elemzés során kiderült, hogy olykor meg39 Ide kívánkozó megjegyzés, hogy egyes lapok, és közülük a PestiEst mutációi érthető módon magasan kiemelkednek, komoly partnerként vannak jelen a fesztiválok kommunikációs gyakorlatában. Nem egy esetben a PestiEst „helyi” változata tölti be a programfüzet szerepét. Ez gazdaságos és hatékony megoldás, hiszen a szükséges szerkesztői igényesség biztosítva van, anélkül, hogy a rendező szervnek kellene szakértő csapatot integrálnia vagy alkalmilag szerződtetnie.

175


bízhatatlanok a besorolásaik, szakértőink ebből a szempontból is feldolgozták a fesztiválokról rendelkezésünkre álló információkat. 63. táblázat A fesztiválok műfaji megoszlása a szakérői besorolások alapján (db, %) Hivatásos művészeti fesztiválok Összművészeti teljes (5 vagy több műfajjal) Összművészeti részleges (3–4 féle műfajjal) Komolyzene Könnyűzene: pop-rock, jazz, világzene Klasszikus és modern balett, táncszínház, mozgásszínház Színház Zenés színház, opera, operett Irodalom, költészet (könyvfesztiválok) Film, fikció, animáció, dokumentum Multimédia Egyéb hivatásos művészeti Hivatásos művészeti fesztiválok összesen Amatőr művészeti fesztiválok Folk, összművészeti Népzene Néptánc Kézműves Általános kórus Kórus, kamara Kórus, ifjúsági Hangszer, szóló Hangszer, kamara Hangszer, együttes Társastánc, mazsorett, hip-hop, akrobatikus rock&roll stb. Amatőr színjátszás Amatőr versmondás Egyéb amatőr (főleg ifjúsági és gyerek) Amatőr művészeti fesztiválok összesen Fieszta, szórakozás, promóció Gasztronómia Bor Sör Vallás, népszokás, (karácsony, húsvét, pünkösd stb.) Profán (Busójárás, virág stb.) Műemlék, történelmi, várjáték, haditorna Természet, turizmus Márka pl. VW, Harley Davidson Sport Egyéb fieszta Fieszta összesen Besorolt* fesztiválok összesen

db

%

19 21 22 13 1 6 1 3 0 0 1 87

8,9 9,8 10,3 6,1 0,5 2,8 0,5 1,4 0 0 0,5 40,7 0,0 3,7 2,3 6,5 0,5 0,9 0,5 0,5 0 0 1,4 2,3 1,9 0,5 2,8 23,8 0 5,6 3,7 1,9 2,3 7,0 1,9 0,9 0,9 1,4 9,8 35,5 100

8 5 14 1 2 1 1 0 0 3 5 4 1 6 51 12 8 4 5 15 4 2 2 3 21 76 214

* Volt több fesztivál, melyről nem állt rendelkezésre elegendő adat a besoroláshoz.

176

FESZTIVÁL-VILÁG

A szakértők összesen 35 kategóriába igyekeztek besorolni a fesztiválokat, melyek 3 fő csoportba sorolhatók: a hivatásos művészeti fesztiválok, az amatőr művészeti fesztiválok, az ünnepi (fieszta), szórakozási, promóciós célú fesztiválok. A fesztiválok ily módon kialakított típusainak előfordulási gyakoriságát mutatja a 63. táblázat. Mivel 35 kategória a következőkben bemutatott elemzésekhez nehezen kezelhető, a feldolgozás során kialakítottunk egy szűkebb, összesen 13 kategóriás műfaji besorolási rendszert. E szűkített rendszer azonban nem teszi szükségtelenné a bővebbet, két ok miatt sem. Egyrészt minél részletesebben ismerjük a különböző fesztiválok tevékenységét, annál megalapozottabban tudunk dönteni az egymáshoz közelálló, és ezért egy kategóriába összevonható „altípusokról”, másrészt a részletes tipológia jobban rá tud mutatni az esetleges hiányokra, azon műfajokra, melyek terjedése örvendetes és támogatandó, kiemelt figyelmet érdemlő lenne, illetve azokra is, melyek már feltehetően megfelelő helyet, teret nyertek. Az összevonásnál arra törekedtünk, hogy kellően részletes, de még elegendő számú eset kerüljön egy-egy kategóriába (lásd 64. táblázat). 64. táblázat A fesztiválok egyszerűsített műfaji megoszlása

Hivatásos művészeti összművészeti teljes (4-nél több műfaj hasonló arányban) összművészeti részleges (3–4 műfaj hasonló arányban) komolyzene pop-rock, jazz, világzene színház, zenés színház, opera, operett, klasszikus és modern balett, táncszínház, mozgásszínház, cirkusz, báb egyéb hivatásos művészet (film, média, irodalom, könyv, egyéb) Amatőr Folk összművészeti, népzene, néptánc, kézműves amatőr előadó művészet (kórus, hangszer, színház, vers, modern és társas tánc) ifjúsági, gyermek (nem könnyűzene!) egyéb amatőr művészet Fieszta gasztronómia, bor, sör ünnepek, hagyományok, népszokások (vallási, profán, történelmi) sport, természet, környezet egyéb fieszta, szórakozás

% 41 10 10 10 05 05 01 24 13 06 05 01 35 11 11 02 11


177

65. táblázat A fesztiválok minőségi mutatóinak műfajonkénti átlagai (1–5 pontok átlagai) N= az értékelt fesztiválok száma

népművészeti N amatőr előadóműv. N gyerek, ifj. N gasztr. bor, sör N ünnep (vallási, profán, tört.) N sport, természet N egyéb fieszta N Összes fesztivál N (értékelt fesztiválok száma összesen)

T/3 előadás

T/2 szerkesztés

Hivatásos művészet 4,63 4,47 4,32 19 19 19 4,19 4,00 4,10 21 20 20 4,74 4,59 4,53 19 17 17 4,36 4,40 4,70 11 10 10 4,71 4,71 4,57 7 7 7 5 5 5 3 3 3 Amatőr művészet 4,29 4,37 4,26 21 19 19 4,18 4,35 4,56 17 17 16 4,5 4,75 4,67 4 4 3 Ünnep 3,86 3,62 3,62 14 13 13 4,32 4 3,81 22 21 21 4,4 4,2 3,6 5 5 5 3,79 3,31 3,08 14 13 13 4,32 4,20 4,14 177

168

166

K/2 kivitelezés

összművészeti, teljes N összművészeti, részl. N komolyzenei N könnyűzenei N színházi N egyéb hivatásos művészet N

T/1 koncepció

Fesztivál típus

P. perspektíva

K/1 információ

K. kommunikáció

T. tartalom

4,68 19 4,05 20 4,65 17 4,56 9 4,86 7 4,33 3

4,68 19 4,20 20 4,65 17 4,33 9 4,86 7 4 3

4,26 19 3,52 21 4,16 19 3,73 11 4,43 7 4,33 3

3,84 19 3,81 16 4,5 4

3,53 19 3,75 16 4,25 4

3,29 21 3,59 17 3,75 4

3,69 13 3,86 21 4,6 5 3,77 13 4,16

3,69 13 3,76 21 4,4 5 3,69 13 4,08

2,43 14 3,48 21 3,6 5 2,79 14 3,57

166

166

176

178

FESZTIVÁL-VILÁG

A következőkben a minősítéseket már e kategóriarendszer segítségével mutatjuk be. Az összefoglaló táblában a különböző műfajok könnyebb összehasonlíthatósága kedvéért együtt szerepeltetjük mind a hat minősítési kritérium műfajonkénti átlagpontszámait, majd a hat minősítési kritérium egyenkénti elemzése kedvéért külön-külön is bemutatjuk a különböző műfajú fesztiválok teljesítéseit. A konkrét, egyes fesztiválok eredményeinek ismertetésére mindezek után kerül majd sor. Az összefoglaló táblából látható hogy: – a fesztiválok programjai átlagosan alacsonyabb színvonalúak, mint a reklámanyagaik; – általában igaz a fesztiválokra, hogy ahol magasabb színvonalú a fesztivál maga, ott a fesztivál kommunikációja, a programfüzetek külső megjelenése és a tartalma is magas színvonalú, illetve fordítva, ha a fesztivál programjai igénytelenebbek ez általában megjelenik a kommunikáció igénytelenségében is; – ezen általános összefüggés alól vannak kivételek. A népművészeti fesztiválok és a hagyományőrző, „ünnepi” fesztiválok között fordul elő leggyakrabban, hogy jó koncepcióval, jó programszerkesztéssel megvalósuló fesztiválok gyenge minőségű promóciós anyaggal működnek. Érdemes arra is egy pillantást vetni, hogy a fesztiváltípusok és az egyes kérdésekre adott pontszámok között van-e valamilyen összefüggés. Ezt úgy tudhatjuk meg, ha egyenként sorra vesszük a szakértők által az egyes minőségi mutatókra adott pontszámokat és a fesztiváltípusok rangsorát e szerint állapítjuk meg. Nézzük tehát meg, mely fesztiváltípusok, milyen mutatókon szerepeltek a legjobban a pontszámok alapján. A koncepció és a szerkesztés (T/1 és T/2 szempontok) alapján legjobb fesztiválok: – Egyéb hivatásos művészeti fesztiválok – Komolyzenei fesztiválok – Színházi fesztiválok – Összművészeti, teljes fesztiválok – Gyerek- és ifjúsági fesztiválok A legkevésbé jó fesztiválok (T/1 és T/2 szempontok alapján) – Összművészeti, részleges fesztiválok – Amatőr előadóművészeti fesztiválok – Gasztronómiai, bor- és sörfesztiválok – Egyéb fieszták


66. táblázat A fesztiválok koncepciója (T/1 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Egyéb hivatásos művészeti Komolyzenei Színházi Összművészeti, teljes Gyerek, ifj. Sport, természet Könnyűzenei Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Népművészeti Összművészeti, részleges Amatőr előadóműv. Gasztr. bor, sör Egyéb fieszta Összes fesztivál átlaga

Műfajonkénti átlagpontok 5,00 4,74 4,71 4,63 4,50 4,40 4,36 4,32 4,29 4,19 4,18 3,86 3,79 4,32

67. táblázat A fesztiválok szerkesztése (T/2 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a legkevésbé jó fesztiváltípusokig

Egyéb hivatásos művészeti Gyerek, ifj. Színházi Komolyzenei Összművészeti, teljes Könnyűzenei Népművészeti Amatőr előadóműv. Sport, természet Összművészeti, részleges Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Gasztr. bor, sör Egyéb fieszta Összes fesztivál átlaga


179

180

FESZTIVÁL-VILÁG

Ha az előadók színvonalát is figyelembe vesszük, akkor a komolyzene hátrébb szorul, veszít vezető pozíciójából, ami azt jelenti, hogy a komolyzenei fesztiválok között sok olyan van, mely jó koncepcióval, jó programszerkezet mellett, de nem annyira kiemelkedő előadókkal valósul meg. Fordított a helyzet a könnyűzenei fesztiválokkal, ahol az előadók magasabb pontszámokat kaptak, mint a fesztivál koncepciója, tartalmi elemei. Ez arra utal, hogy a bevételt biztosító húzónevek kiválasztásán felül nem fektetnek szellemi munkát a fesztivál koncepciójának kialakításába. Érdemes külön felhívni a figyelmet a gyermek- és ifjúsági programokat szervező fesztiválokra, melyeknek mind a tartalma, mind a megvalósítása jó színvonalú. Érdekes, hogy míg a valódi összművészeti fesztiválok (ahol – szinte – minden művészeti ág jelen van, és arányosan képviselteti magát) minden tartalmi (koncepció, szerkesztés, előadók) elemre viszonylag magas, de legalábbis átlag feletti pontszámot kaptak, addig a részleges összművészeti (ahol 3, max. 4 művészeti ág van jelen) fesztiválok mind a koncepcióra, mind a szerkesztésmódra, mind az előadók színvonalára alacsonyabb, és az átlagnál is alacsonyabb pontszámokat kaptak. 68. táblázat A fesztiválok előadásmódja, előadói (T/3 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Egyéb hivatásos művészeti Könnyűzenei Gyerek, ifj. Színházi Amatőr előadóműv, Komolyzenei Összművészeti, teljes Népművészeti Összművészeti, részleges Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Gasztr. bor, sör Sport, természet Egyéb fieszta Összes fesztivál átlaga


Az elsősorban a szórakoztatást, vígasságot célul tűző, és mint már korábban láthattuk, a ráfordítás és látogatószám viszonyában fajlagosan költséghatékonyabb fesztiválok érthetően gyengébben szerepelnek a tartalmi szempontok alapján. (Nem mintha nem lehetne egy gasztronómiai vagy borfesztiválon színvonalas programokat


181

szolgáltatni. Mint ahogy teszi ezt pl. a Tokaji Borok Fesztiválja, szervező: Magyar Borok Háza). A különböző ünnepeket és a történelmi hagyományokat ápoló fesztiváloknak általában inkább az ötlete, a koncepciója jó, a kivitelezésük már kevéssé sikeres. A fesztiválok kommunikációjának értékelése („K” mutató) A fesztiválok reklámanyagai mind a kommunikációs tartalom, mind a megjelenési formája szempontjából a színházi, az összművészeti (teljes) és a komolyzenei fesztiválok esetében a legkiemelkedőbbek. Jól szerepeltek még a könnyűzenei, a sport, gyermek és ifjúsági, valamint az összművészeti (részleges) fesztiválok. Ezzel szemben az ünnepi jellegű fesztiváloknak, valamint az amatőr fesztiváloknak igen komoly feladataik vannak még e területen. A műsorfüzetek kivitelezése alapján sok egyezést találunk a sorrendben, hiszen itt is a színházi fesztiválok vezetnek, és az első hat sorrendje ugyanaz. Nem meglepő, hogy az ünnepi jellegű fesztiválok, valamint az amatőr fesztiválok találhatók a sor végén, azonban a népművészeti fesztiválok sereghajtó teljesítménye több mint feltűnő. 69. táblázat A fesztiválok műsorfüzetének információi („K/1” mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Színházi Összművészeti, teljes Komolyzenei Sport, természet Könnyűzenei Gyerek, ifj. Egyéb hivatásos művészeti Összművészeti, részleges Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Népművészeti Amatőr előadóműv. Egyéb fieszta Gasztr. bor, sör Összes fesztivál átlaga


182

FESZTIVÁL-VILÁG

70. táblázat A fesztiválok műsorfüzetének megjelenési formája (kivitelezése) alapján („K/2” mutató) a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Színházi Összművészeti, teljes Komolyzenei Sport, természet Könnyűzenei Gyerek, ifj. Összművészeti, részleges Egyéb hivatásos művészeti Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Amatőr előadóműv. Egyéb fieszta Gasztr. bor, sör Népművészeti Összes fesztivál átlaga


71. táblázat A fesztiváltípusok sorrendje a fesztiválok perspektíva („P” mutató) pontszámai alapján

Színházi Egyéb hivatásos művészeti Összművészeti, teljes Komolyzenei Gyerek, ifj. Könnyűzenei Sport, természet Amatőr ea. műv. Összművészeti, részleges Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Népművészeti Egyéb fieszta Gasztr. bor, sör Összes fesztivál átlaga



183

A fesztiválok perspektívája („P” mutató) A fesztiválokat perspektívájuk alapján vizsgálva, a színházi, az egyéb hivatásos művészeti, valamint a teljességre törekvő összművészeti fesztiválok a legígéretesebbek. A legtöbb fejlődést, fejlesztést a népművészeti, a fieszta és a gasztronómiai fesztiválok igényelnék. A fesztiválok összesített minősítése A T, K és P mutatók egyenkénti eredményeinek áttekintése után a kutatócsoport az összevont mutatók alapján megvizsgálta a fesztiváltípusonkénti összesített eredményeket. A fesztiválokat a tartalmuk és a kommunikációjuk minősége, valamint a perspektíva szempontjából együttesen vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legjobb és legkiegyensúlyozottabb eredményt a színházi, az egyéb hivatásos művészeti, a komolyzenei, valamint a gyerek és ifjúsági fesztiválok nyújtották. Csekély lemaradással megközelítették ezt az eredményt az összművészeti (teljes) fesztiválok is. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy a mutatók alapján nem lehet azt állítani, hogy az amatőr kategóriába tartozó fesztiválok ne lehetnének minőségi elemeikben kiválóak, hiszen a gyermek és ifjúsági fesztiválok ebben a körben szerepeltek. 72. táblázat A fesztiválok minőségi mutatóinak összesített pontszáma (maximum: 6 x 5 = 30, minimum 6 x 1 = 6) alapján a sorrend a legjobbtól a legkevésbé jó fesztiváltípusokig

Színházi Egyéb hivatásos művészeti Komolyzenei Gyerek, ifj. Összművészeti, teljes Könnyűzenei Sport, természet Amatőr előadóműv. Összművészeti, részleges Népművészeti Ünnepek (vallási, profán, történelmi) Gasztr. bor, sör Egyéb fieszta Összes fesztivál

Műfajonkénti átlagpontok (6–30 között) 28,14 27,67 27,35 27,33 27,05 26,38 24,80 24,07 24,05 23,42 23,19 20,85 20,31 24,45 (átlag)

Minősített fesztiválok száma (db) 7 3 17 3 19 8 5 15 20 19 21 13 13 N=163

184

FESZTIVÁL-VILÁG

A középmezőnyt jelentik a könnyűzenei, a sport/természeti, az amatőr előadóművészeti és az összművészeti (részleges) fesztiválok. Ezek esetében hullámzó minőségi elemekről győződhettünk meg, de megjegyzendő, hogy itt is csak hivatásos és amatőr művészeti fesztiválokat találunk. Az előzőekkel szemben fejlesztésre szorulók a népművészeti, az ünnepekhez kötődő, a gasztronómiai, bor-, sör-, és az ünnep (fieszta) jellegű fesztiválok. Megállapítható, hogy a fieszta jellegű fesztiválok messze lemaradnak az amatőr és a hivatásos művészeti fesztiválok mögött. Meglepő azonban, hogy a népművészeti fesztiválok a hátsó harmadban szerepeltek az összesítésben, és szinte minden mutató esetében is. Ez arra utal, hogy ezek a fesztiválok vagy alulfinanszírozottak, és a működéshez szükséges forrásaik nem teszik lehetővé a minőségi munkát, vagy – ami kevésbé valószínű – nem fordítanak kellő figyelmet a minőségi elemekre.

A STATISZTIKAI MUTATÓK A fesztiválipar jellegzetességeit leíró fejezetben sokféle szempontból elemeztük a fesztiválokat a kérdőívekre adott válaszok alapján. Felmértük, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek a minőségi mutatók mellett részét képezhetik a minősítési rendszernek. Megkülönböztetve a minősítési szempontoktól, ezeket statisztikai mutatóknak nevezzük, és megadjuk a hozzájuk tartozó javasolt kategóriákat, valamint a kategóriákhoz tartozó pontértékeket is. Előrebocsátjuk, hogy a pontértékek – egyébként csakúgy, mint a minőségi mutatóknál – változtathatók, a skálák széthúzhatók, ami azt jelenti, hogy ha valamely szempontot különösen fontosnak tartunk, nagyobb pontszám adásával, súlyuk növelhető. Minden egyes mutató kategóriáit a vizsgált fesztiválok adatai alapján alakítottuk ki, melynek során arra törekedtünk, hogy az egyes kategóriák alsó és felső határai igazodjanak az előfordulási gyakoriságokhoz, vagyis ne legyen olyan kategória, amelybe várhatóan túl kevés vagy túl sok fesztivál esik. Evvel azt biztosítottuk, hogy ne egy elméletileg elvárt „teljesítést” pontozzunk, hanem a valóságosan létező fesztiválok jellemzői adják az értékelés kiinduló pontját. Mint a fesztiválok elemzésénél láthattuk, nem állt rendelkezésünkre minden fesztivál esetében minden adat, ezért – a minőségi mutatókhoz hasonlóan, ahol csak azokat a fesztiválokat tudtuk pontozni, akiktől kaptunk programfüzeteket – a statisztikai mutatóknál sem tudtuk az összes vizsgált fesztivált értékelni. Ezért a statisztikai mutatókat és a minőségi mutatókat egyaránt tartalmazó összesített pontszámokat a vizsgált fesztiváloknak csak valamivel több mint felére tudtuk előállítani. Az összesített pontszámok alapján kialakuló végső „fesztiválsorrendből”, és ennek megfelelően esetleg pl. az első 10 fesztiválból, ezért mindazon fesztiválok kiestek, amelyek hiányos adatszolgáltatók voltak (igaz ugyan, hogy az 5 sereghajtó közül is.). A jövőben, amennyiben ez a minősítési rendszer (vagy ennek módosított verziója) bevezetésre kerül, nyilván a fesztiválok is felismerik az adatszolgáltatás fontosságát, és legalábbis


185

azon fesztiválok, melyek minősíttetni szeretnék magukat, pontosabb adatokkal szolgálnak majd. Különösen, ha – mint javasoljuk – az NKA vagy bármely támogató ezt a támogatás feltételeként határozza meg. A statisztikai mutatók ismertetése A statisztikai mutatók arra keresik a választ, hogy a fesztivál hol, kinek, menynyiért mekkora kínálatot nyújt. Az elemzés alapvető része a különböző statisztikai adatok egymásra vetítése, pl. fejenkénti költség, programok vagy látogatók napi száma stb. Korábban már elemeztük a fesztiválokat az egy fesztivállátogatóra jutó költségek és támogatás szerint (ez kedvelt mutató a pályázatok elbírálásakor is). A fajlagos költségmutatók használatát különösen a nem művészeti fesztiváloknál tartjuk fontosnak, ahol nem a művészeti minőség, hanem a közösségi együttlét, a szórakozás az elsődleges cél. Láttuk, hogy a minőségi mutatók a háttérbe helyezik a gasztronómiai, a különböző népi, történelmi, vallási hagyományokat, szokásokat felelevenítő ünnepeket és a fieszta típusú fesztiválokat, melyek a fajlagos költség mutatók esetében tudnak javítani eredményükön. Pályáztatók figyelmébe: Ha egy pályázatkiíró célja, hogy minél több embert érjenek el a fesztiválok, akkor ezt az ún. fajlagos költségmutatót (teljes költségvetés/teljes létszám) ajánljuk nagyobb súllyal figyelembe venni. Pontozási rendszerben gondolkodva, a pontokat ahhoz lehet igazítani, hogy minél alacsonyabb az egy főre jutó teljes költségvetés, annál „hatékonyabb” a fesztivál, pl. a fajlagosan legolcsóbb fesztivál kapja a legmagasabb, és a legdrágább a legalacsonyabb pontszámot. Hogy mennyi a pontszámok konkrét értéke és a legalacsonyabb és a legmagasabb pontok közötti távolság mértéke, az attól függ, hogy a teljes pontrendszerben mekkora súlyt szán a döntéshozó e tényezőnek. De használható a fajlagos mutató nemcsak önállóan, hanem „segédmutatóként” elsősorban a művészeti fesztiválok esetében. Ekkor a hasonló minőségű, ámde kedvezőbb fajlagos költségmutatójú fesztiválok szerezhetnek a pontversenyben plusz pontokat. Evvel implicit módon azt is jutalmazzuk, illetve serkentjük, hogy minél nagyobb látogatószám mellett valósuljon meg egy-egy rendezvény.

A statisztikai mutatók kialakításakor a látogatók számára és a költségvetésre vonatkozólag előzetes számításokat végeztünk. Ebből kiderült, hogy a látogatók száma az adataink alapján csak kivételes esetben éri el a 50 000 főt, ezen felüli látogatói szám már nemzetközi hírű nagyfesztivált takar. 10 000 és 50 000 fő közötti látogatói számmal már több rangos fesztivál rendelkezik, 2000-nél kevesebb látogatót azonban leginkább csak a falunapok, kisebb helyi érdekeltségű események von-

186

FESZTIVÁL-VILÁG

zanak. Ugyanígy, a hazai és külföldi látogatók aránya is meghatározott egy kategóriarendszert, hiszen a 30% jelentette a legtöbb fesztivál esetében a maximumot a külföldi látogatók arányára nézve. Ennek ellenpontja, ha csak helyi látogatókra számít egy fesztivál. A költségvetésre vonatkozó számításaink szerint jól elkülöníthetőek a fesztiválok az egy főre jutó költségvetés alapján is. A fajlagos költségmutató alapján vizsgált fesztiválok körében összességében 29% a „leghatékonyabb” és 13% a legkevésbé „hatékony” fesztiválok aránya. 73. táblázat Egy főre jutó teljes költségvetés

500 Ft alatt 501–1000 Ft 1001–3000 Ft 3000 forintnál több Nincs adat Összesen

Fesztiválok száma (db) aránya (%) 66 29 51 22 50 22 30 13 34 15 230 100

74. táblázat Egy programnap bekerülési költsége

300 e Ft alatt 301e–1millió Ft 1–2,5 millió Ft 2,5 millió Ft-nál több Nincs adat Összesen

Fesztiválok száma (db) aránya (%) 30 13 57 25 64 28 51 22 29 13 230 100

Fajlagos költségek számíthatók a létrehozott programokra is. E mutató segítségével azon fesztiválokat jutalmazhatjuk, melyek adott közpénzből fajlagosan több programnapot valósítanak meg. Amikor tehát az is célja a kiírásnak, hogy minél több napra biztosítson a fesztivál szórakozást, akkor az egy programnap fajlagos költségmutatóját (teljes költségvetés/programot biztosító napok száma) is érdemes valamilyen súllyal figyelembe venni. Minél alacsonyabb az egy programnapra eső teljes költségvetés, annál „hatékonyabb” a fesztivál. A vizsgált 230 „átlagos” fesztiválnál egy fesztiválnap a fesztiválok mintegy 40%-ánál egymillió forintnál kevesebből jön ki,


187

egynegyedénél pedig minimum 2,5 millió forint szükséges egy programnap létrehozásához. A legjobb az lenne, ha minél több fesztivál lenne olyan, amely magas minőség mellett sok embernek, fajlagosan olcsón létrehozott programnapokat tudna biztosítani (pláne olyan régiókban, ahol relatíve kevesebb a kulturálódási lehetőség), hiszen ekkor „hasznosul” legjobban a közpénz. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy általában a művészeti fesztiválok jóval nagyobb költséget igényelnek, mint a nem művészetiek, és nem túl merész feltételezés, hogy a drágább programnapokkal rendelkező fesztiválok minőségileg általában jobbak. A támogatások odaítélésénél, azokat érdemes kiszűrni, melyek „nem érik meg a pénzüket”, pl. drágák és rosszak. A rendszerben a következő statisztikai mutatókat alakítottuk ki. Vonzáskör: összesen 13 pont 1. A közönség nagysága A látogatók száma 2 ezer fő alatt 2–5 ezer fő 5–10 ezer fő 10–50 ezer fő 50 ezer felett

Pontszám 1 2 3 4 5

2. A külföldi látogatók aránya A külföldiek aránya 1–5% 6–10% 11–15% 16–20% 20% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

3. A helyi látogatók aránya A településen, illetve annak kb. 20 km-es vonzáskörében lakók aránya 80% feletti 60–80% 60% alatti

Pontszám 1 2 3

188

FESZTIVÁL-VILÁG

Reklámtevékenység: összesen 9 pont 4. Reklámtevékenység intenzitása (reklámcsatornák: szórólapok, hirdetőtáblák/ oszlopok, helyi rádió, tévé, sajtó, óriásplakát, utazási iroda, internet, egyéb ötlet) Használt reklámcsatornák száma 1–4 5–7 8–9 tíznél több

Pontszám 1 2 3 4

5. A reklámra fordított összköltség aránya A reklámra fordított összköltség teljes költségvetésen belüli aránya 1–5% 5–8% 8–12% 12–15% 15 % felett

Pontszám 1 2 3 4 5

Programok száma: összesen 5 pont 6. A művészeti programok száma Művészeti programok száma 1–10 11–20 21–40 41–60 60 felett

Pontszám 1 2 3 4 5

Az államra való támaszkodás mértéke, szándéka: összesen 10 pont 7. Saját forrás aránya a teljes költségvetésben Saját forrás aránya 1–15% 15–25% 25–35% 35–50% 50% felett

Pontszám 1 2 3 4 5


189

8. A szponzorok száma Állandó és alkalmi szponzorok száma 1–3 4–6 7–10 11–20 20-nál több

Pontszám 1 2 3 4 5

Aktivizálás, a fesztivál előkészítése, működtetése és utómunkálatai során foglalkoztatottak száma: összesen 10 pont 9. Önkéntesek Önkéntesek száma 1–10 11–20 21–30 31–50 50 főnél több

Pontszám 1 2 3 4 5

10. Teljes vagy részmunkaidőben, alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma (az állandó alkalmazottak nélkül) Alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma 1–10 11–20 21–30 31–50 50 főnél több

Pontszám 1 2 3 4 5

Még kidolgozandó: A fellépő hivatásos és amatőr művészek száma

Érettség, a fesztivál múltja: összesen 4 pont 11. A fesztivál életkora A fesztivál életkora 1–5 év 6–10 év 11–15 év 15 évnél több

Pontszám 1 2 3 4

190

FESZTIVÁL-VILÁG

A statisztikai mutatók bővítési lehetőségei A felsoroltakon kívül vannak még olyan szempontok, amelyeket javasolunk bevonni a minősítési rendszerbe, de ezeket egyelőre nem állt módunkban alkalmazni, mert olyanok, melyekhez egyrészt közönségvizsgálat szükséges, másrészt beszélgetések a helyi önkormányzatok képviselőivel (amit hat fesztivál, illetve 14 önkormányzat esetében volt módunk lefolytatni). Jelen kutatássorozat folyamán azonban mind az előbbit, mind az utóbbit csak néhány fesztivál esetében tudtuk elvégezni, igaz, éppen a célból, hogy meghatározzuk, mely szempontokat lenne szerencsés bevonni az értékelési rendszerbe. Ezek a következők: Régiós szempont 1. A fesztivál hátrányos helyzetű településen/régióban van-e? A fesztivál helyszíne Sem a régió, sem a település nem hátrányos helyzetű A régió nem, de a település hátrányos helyzetű A régió és a település is hátrányos helyzetű

Pontszám 1 2 3

Beágyazottság 2. Együttműködés az önkormányzattal A kapcsolat jellege A szervezőnek nincs kapcsolata az önkormányzattal A szervező önkormányzat A szervező önkormányzati intézmény A szervezőnek van kapcsolata az önkormányzattal, de nem szerződéses A szervezőnek szerződéses kapcsolata van az önkormányzattal

Pontszám 1 2 3 4 5

3. Település fejlesztési/rendezési/beruházási tervhez való kapcsolódási pont Település fejlesztési/rendezési/beruházási tervhez való kapcsolódási pont Nincs kapcsolat A fesztivál haszonélvezője a fejlesztéseknek, de nem az ő érdekében történnek a fejlesztések Kifejezetten a fesztivál érdekében történnek fejlesztések

Pontszám 1 2 3


191

4. Partneri együttműködések Milyen partneri együttműködéseket alakítottak ki? Csak a saját elképzeléseikre építenek Alvállalkozókkal dolgoztatnak Partnerséget alakítottak ki helyi szervezetekkel Partnerséget alakítottak ki helyi és legalább egy más régió beli hazai szervezetekkel Partnerséget alakítottak ki hazai és nemzetközi szervezetekkel

Pontszám 1 2 3 4 5

A menedzsment 5. A menedzsment értékelése A menedzsment korábbi tapasztalatainak és döntési eljárásainak értékelése Nem foglalkoztak eddig fesztiválszervezéssel, de vannak szervezési tapasztalataik Már szerveztek fesztivált, de a megvalósításba sok probléma csúszott Már szerveztek legalább egy jól sikerült fesztivált, és van elképzelésük a fejlesztésre Nagy tapasztalattal bír a menedzsment, de bizonytalan döntési eljárások tapasztalhatók Nagy tapasztalattal bír a menedzsment, és a döntési eljárások stabilak

Turisztikai hatás 6. Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya A fesztivál miatt érkezők aránya 10% alatt 10–20% 20–30% 30–50% 50% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

Pontszám 1 2 3 4 5

192

FESZTIVÁL-VILÁG

7. Addicionális költés, az addicionális szorzó nagysága (=nem a fesztiválhoz kötődő kiadások/fesztiválhoz kötődő kiadások) Addicionális szorzó 1 alatt 1–1,5 között 1,6–2 között 2–3 között 3–5 között 5 felett


Látogatói elégedettség 8. Elégedettség a programkínálattal Maximális elégedettség, az 5-ös osztályzatot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

9. Elégedettség a szervezéssel, szolgáltatásokkal (tájékoztatás, jegyvásárlási lehetőségek, hostessek stb.) Maximális elégedettség, az 5 pontot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

10. Elégedettség az infrastruktúrával (fény- és hangtechnika, parkolók, ruhatár, tisztaság, WC, egészségügy stb.) Maximális elégedettség, az 5 pontot adók aránya 40% alatt 40–60% 60–70% 70–80% 80% felett

Pontszám 1 2 3 4 5

193


És végül, van olyan mutató is, melyet egyáltalán nem tudtunk tesztelni, de mégis fontos szempontot tartalmaz, bevonása ajánlott az értékelési rendszerbe:

Pénzügyi megalapozottság 11. A fesztivál pénzügyi-üzleti megalapozottsága, költséghatékonysága A költségvetés megalapozottsága, költséghatékonysága A költségvetés nem átlátható, nem részletezett és indokolatlan tételek is szerepelnek A költségvetés részben átlátható és részletezett, de indokolatlan tételek is szerepelnek Világos és részletes költségvetés, indokolt költségek

Pontszám 1 2 3

A 75. táblában a könnyebb átláthatóság kedvéért – immár az egyes kategóriák és a hozzájuk tartozó ponthatárok részletes ismertetése nélkül – összefoglalva mutatjuk be, hogy milyen különböző mutatókat javasolunk mérésre. A táblában azt is jelezzük, hogy a kutatócsoport mely mutatókat használt a megmért fesztiválok öszszesített minősítéséhez, és hogy a mutatókhoz milyen adatok, vizsgálatok voltak szükségesek.

Pályáztatók figyelmébe: a vonzáskörre, a turisztikai hatásra, valamint a látogatói elégedettségre vonatkozó adatokat javaslatunk szerint 10 millió forint feletti teljes költségvetés esetén egy független szakértő (piackutató) cég felmérésével kell utólag bizonyítani, de ha rendelkezésre áll egy, két évnél nem régebbi ilyen adat, az is elfogadható. A 10 milliónál kisebb költségvetésű fesztiválok esetében elfogadható a fesztiválszervezők becslése, „bevallása” is. A minősítési rendszerben a látogatói elégedettség mérését ezen összeghatár alatt nem tartjuk feltétlenül szükségesnek.

194

FESZTIVÁL-VILÁG

75. táblázat A minősítéshez szükséges minőségi és statisztikai mutatók összefoglaló táblája Használtuk az összesített mutatóban? MINŐSÉGI MUTATÓK A tartalom minősége, ezen belül: A fesztivál koncepciója A tartalom, a szerkesztés minősége Előadóművészeti színvonal Perspektíva A kommunikáció minősége, ezen belül: A kiadványok tartalma A kiadványok kivitelezése Látogatói elégedettség, ezen belül: Elégedettség a programkínálattal Elégedettség a szervezéssel, szolgáltatásokkal* Elégedettség az infrastruktúrával* STATISZTIKAI MUTATÓK Programok száma, ezen belül: A művészeti programok száma Összes műv. és nem műv. program száma Vonzáskör, ezen belül: A közönség nagysága A külföldi látogatók aránya A helyi látogatók aránya Reklámtevékenység, ezen belül: Reklámtevékenység intenzitása A reklámra fordított összköltség aránya Turisztikai hatás, ezen belül: Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya Az addicionális szorzó nagysága Az államra való támaszkodás, ezen belül: Saját forrás aránya a teljes költségvetésben A szponzorok száma Aktivizálás, ezen belül: Önkéntesek Alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma A fellépő hivatásos és amatőr művészek száma Érettség, ezen belül: Hányadik fesztivál A menedzsment értékelése Hátrányos helyzetű településen/régióban van-e? Beágyazottság, ezen belül: Együttműködés az önkormányzattal Fejlesztési tervhez való kapcsolódási pont Partneri együttműködések Pénzügyi megalapozottság

Az adatok forrása

igen

programfüzetek, szórólapok

igen

programfüzetek, szórólapok

nem

kérdőíves lekérdezés (piackutató cég)

igen nem igen

fesztiválszervezők

fesztiválszervezők piackutató cég

igen nem


nem

piackutató cég

igen


igen igen nem igen nem


fesztiválszervezők fesztiválszervezők + minősítő csoport

nem nem nem

fesztiválszervezők + önkormányzat + minősítő csoport minősítő csoport

* A látogatók elégedettségén kívül/mellett a „helyszínelő” minősítő csoport is megvizsgálja és értékeli ezeket a szempontokat.


195

A FESZTIVÁLOK BESOROLÁSA A sok szempontú értékelés és osztályozás eredményeképpen jelentős számú minőségi és statisztikai mutató jött létre. Ezek kombinációja és összesítése alapján a fesztiválok számos módon rangsorolhatók. A minősítési kísérlet céljaira azt a csoportosítást követtük, amit egy sor rokon területen alkalmaznak (többek között hasonló tagolást követett a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége is). A fesztiválokat az összesített pontszám alapján A, B és C kategóriába, ezen belül alcsoportokba soroltuk. A ponthatárok éppúgy a kiíró szándékaihoz igazodhatnak, ahogy az összesített minősítési mutató szerkezete is. (Ha például a kiíró nagyobb fontosságot tulajdonít a fesztiválok jegybevételének, saját forrásnak, vagyis szponzori támogatások elnyerésének, akkor az államra való támaszkodás mértékét, szándékát tükröző mutatón belül kétszeres pontszámot ad a saját forrás mértékét jelölő adatnak.) A kategória- és csoporthatárok megvonása, a pontozás arányai mind a kísérlet részei, és éppúgy szakmai megítélés alá esnek, mint minősítési kísérletünk többi eleme. 76. táblázat A besorolási kategóriák

A kategória

B kategória C kategória

Minősítés A/1

Pontszám 63–65

A/2 A/3

56–62 50–55

B/1

45–49

B/2

40–44

39 pont vagy az alatt

Szöveges magyarázat Kiváló minősítésű, kimelkedő színvonalú rendezvény Kiváló minősítésű rendezvény Kiváló minősítésű rendezvény, „A” besorolást veszélyeztető elemekkel Jó minősítésű rendezvény, eséllyel „A” besorolás elérésére Jó minősítésű rendezvény, „B” besorolást veszélyeztető elemekkel Egyenetlen minőségű, fejlesztést igénylő rendezvény

Az alábbiakban bemutatjuk a fesztiválok besorolását a bemutatott kategóriákba. A minősítési pontszámot fejezi ki a fesztiválok sorrendje az egyes kategórián belül is. Ezúttal is emlékeztetünk arra, hogy a besorolás a fesztiválok egyetlen, a 2004. évi kiadása alapján és kísérleti jelleggel történt. Összesen 132 fesztiválról állt rendelkezésre minden adat ahhoz, hogy a minősítési kísérletbe bevonható legyen. Első ránézésre talán meglepetést okoz, hogy az összesített pontszámok alapján pl. a Csabai Kolbászfesztivál igen előkelő helyezést ért el. Evvel kapcsolatban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a holland fesztiválértékelő rendszerben, ahol a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2005-ben 25. helyre került, a második helyezett ugyancsak egy gasztronómiai rendezvény volt: a híres sörfesztivál,

196

FESZTIVÁL-VILÁG

az Oktoberfest. Nyilvánvaló, hogy amikor a művészeti minőség és a statisztikai jellemzők alapján egyszerre történik az értékelés, akkor előfordulnak ilyen sorrendek. Ezért hangsúlyozzuk a saját célokat a minősítések kapcsán. A/1 kategória: Budapesti Tavaszi Fesztivál; Budapest Budapesti Őszi Fesztivál; Budapest Mediawave „Fényírók Fesztiválja” Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál; Győr Sziget Fesztivál; Budapest Művészetek Völgye Fesztivál; Kapolcs A/2 kategória: Békés-Tardosi Zenei Napok; Békéscsaba Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál; Budapest Csabai Kolbászfesztivál; Békéscsaba Diósgyőri Várfesztivál; Miskolc Fesztergom Ifjúsági Fesztivál; Esztergom Hegyalja Fesztivál; Szarvas Savaria Történelmi Karnevál; Szombathely Suliexpo 2005; Nyíregyháza Summerfest; Ráckeve Szatmári Fesztivál; Penyige Szegedi Szabadtéri Fesztivál; Szeged Szenkeparti Nagyvásár; Penyige Szilvanap; Szarvas Zempléni Művészeti Napok; Sárospatak 19. Zene Határok Nélkül – nemzetközi muzsikus tábor, verseny és fesztivál; Balassagyarmat Zsidó Nyári Fesztivál; Budapest Veszprémi Játékok Nemzetközi Gyermekművészeti Fesztivál; Veszprém Veszprémi Nyári Fesztivál; Veszprém A/3 kategória: Gömör-tornai Fesztivál; Jósvafő Wanted Fesztivál; Szarvas Soproni Ünnepi Hetek; Sopron Szentendrei Nyár; Szentendre 10. Királyi Napok; Székesfehérvár Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja; Kisvárda Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál; Komló Tokaji Borok Fesztiválja; Budapest VI. Nemzetközi Cirkuszfesztivál; Budapest Matyóföldi Folklórfesztivál; Mezőkövesd Eurofolk Fesztivál; Marcali Busójárás; Mohács Táncfesztivál a tánc világnapja tiszteletére; Budapest


197

Martonvásári Beethoven Fesztivál; Budapest 15. Európai Bordal Fesztivál; Pécs Budapesti Búcsú; Budapest 5. Borsodi Művészeti Fesztivál; Kazincbarcika Országos Ifjúsági Néptáncfesztivál; Pápa Tarjáni Tavasz; Salgótarján Summerfest Nemzetközi Folkfesztivál; Tököl Hétrétország; Őriszentpéter XIII. Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál; Siófok Budapesti Zenei Hetek; Budapest Győri Nyár – Nemzetközi Kulturális Fesztivál; Győr Hollókői Húsvéti Fesztivál; Hollókő Győri Tavaszi Fesztivál; Győr Szeptember Feszt; Budapest 15. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál; Pápa 12. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál; Budapest Matyó Húsvét; Mezőkövesd Kisbitó- és töltikés találkozó; Penyige 13. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál; Nyírbátor Nyírségi Ősz; Nyíregyháza B/1 kategória: 20. Plus Budapest Nemzetközi Maraton® és Futófesztivál; Budapest Bányász fúvószenekarok és művészeti együttesek országos találkozója; Kazincbarcika Csalánleves Fesztivál; Békéscsaba Liszt Ferenc Nemzetközi Zenei Ifjúsági Találkozó; Békéscsaba Szegedi Tavaszi Fesztivál; Szeged 7. Szolnoki Gulyásfesztivál – Nemzetközi Hagyományőrző És Gulyásfőző Fesztivál; Szolnok Vivace Nemzetközi Kórus Fesztivál; Veszprém Tisza-party; Vásárosnamény Budapesti Régi Zene Fórum; Budapest XVI. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó; Eger Cseszneki Nyár; Csesznek Fesztivál a Barokk Egerben; Eger Borfesztivál; Szeged 27. Hegyháti Napok Összművészeti Fesztivál; Vasvár Gizella Napok; Veszprém 4. Nemzetközi és Regionális Színjátszó Fesztivál; Vasvár Virágzás Napjai; Őriszentpéter Matyó Pünkösd; Mezőkövesd 31. Nemzetközi Formációs Táncfesztiál; Miskolc Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny; Budapest Egerszeg Fesztivál; Zalaegerszeg Ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Találkozó; Kazincbarcika

198

FESZTIVÁL-VILÁG

B/2 kategória: Európa Budapesten; Budapest 17. Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál; Budapest 10. Sajóvölgyi Folklórfesztivál; Kazincbarcika Pünkösdi Fesztivál; Hévíz Kecskeméti Nyári Fesztivál I–II.; Kecskemét Ferencvárosi Nyári Játékok; Budapest Győri Téli Fesztivál; Győr Tavaszi Művészeti Fesztivál – Nagykanizsa; Nagykanizsa Soproni Régizenei Napok; Sopron Ludas Fesztivál; Békéscsaba Tavaszi Fesztivál; Békéscsaba Ünnepi Könyvhét; Budapest Mini Fesztivál; Budapest Tavaszi Fesztivál; Szombathely Alba Régia Jazz Fesztivál; Székesfehérvár Pécsi Nemzetközi Zenei Fesztivál; Pécs Luca Napi Varázslatok; Pécs Miskolci Nyári Fesztivál; Miskolc Pünkösdi Vigadalom; Szeged 39. Nyírbátori Zenei Napok; Nyírbátor 15. Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztivál; Szeged Karácsonyi Vásár és Fesztivál; Szeged Kőrös Napok; Szarvas Lélektől lélekig – Nemzetközi Irodalmi Gyermekfesztivál; Siklós C kategória: Főtéri Játékok; Nagykőrös Nagyerdei Ősz Művészeti Napok; Debrecen Ezoterikus Fesztivál; Hévíz Hévízi Majális – Hévíz Város Napja; Hévíz Borfesztivál; Hévíz Kodály Fesztivál; Kecskemét Kecskeméti Népzenei Találkozó; Kecskemét Európa Fesztivál; Budapest 2. Tapolcafürdői – esték; Miskolc Csabai Farsang; Békéscsaba Pápa, a somlói bor városa – borfesztivál; Pápa Pápai Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál; Pápa 10. Scherzo – Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja; Pápa Bakonyalji Vigasságok; Győr 7. Rhythm and Blues Fesztivál és Motoros Találkozó; Nyírbátor Tavaszi Napok Szentendrén; Szentendre Advent Szentendrén; Szentendre Őszi Fesztivál; Marcali 7. Siklósi Tenkes Folklórfesztivál; Siklós


199

Édesvíz Fesztivál Velencei-tó; Budapest Bartók Fesztivál; Győr Nepomuki Szent János Ünnepe; Mohács Nemzetközi Néptáncfesztivál; Mohács Mohácsi Kaiser Sörfesztivál; Mohács Pünkösdi Kórusfesztivál; Mohács Tündérrózsa Fesztivál; Hévíz Tavaszköszöntő Fesztivál; Hévíz Udvarszínház; Kecskemét 6. Zene és Fényfesztivál; Miskolc Békés Megyei Mikulás Fesztivál; Békéscsaba Kereplő Fesztivál; Nagykáta 8. Tököli Borok Fesztiválja; Tököl Aranybulla Művészeti Napok; Székesfehérvár Csongrád Megyei Moderntánc Csoportok Fesztiválja Találkozója; Szeged Vince Napi Vígasságok; Siklós 77. táblázat A vizsgálatban részt vevő fesztiválok listája (* azokat a fesztiválokat jelöli, melyektől nem kaptunk programfüzetet) Szervező neve Ács Károly Művelődési Központ Ács Károly Művelődési Központ

Település Ráckeve Ráckeve

Ács Károly Művelődési Központ Ács Károly Művelődési Központ Aggteleki Nemzeti Park Alba Regia Táncegyesület Merlin Nemzetközi Színház Anonymus Kft.* Anonymus Kft.*

Ráckeve Ráckeve Jósvafő Székesfehérvár Bp. V. ker. Kaposvár Kaposvár

Anonymus Kft.* Arany János Művelődési Központ Bajai Népünnepély Szervező Iroda József Attila Művelődési Központ* Bajai Népünnepély Szervező Iroda József Attila Művelődési Központ* Bál-na produkció Kft.*

Kaposvár Nagykőrös

Fesztivál neve Summerfest Országos Nemzetiségi Fesztiválok Őszi Ászok Fesztivál János Vitéz Napok Gömör-tornai Fesztivál 10. Királyi Napok Európa Budapesten Boglári Szüreti Fesztivál Anonymus Fesztivál Sorozat Sztárok a manézsban Főtéri Játékok

Baja

Bajai Népünnepély

Baja

Bajai Művészeti napok

Bp. XIII. ker.

Nemzetközi VW Bogár Találkozó

200

FESZTIVÁL-VILÁG

Szervező neve Bál-na produkció Kft.

Település Bp. XIII. ker.

Bárka Kht.*

Bp. VIII. ker.

Bárka Kht.

Bp. VIII. ker.

Bárka Kht.

Bp. VIII. ker.

Bartók Béla Művelődési Központ Győr Bartók Béla Művelődési Központ Győr Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Bartók Béla Művelődési KözNagykáta pont* BM Duna Művészegyüttes* Budapest

Fesztivál neve Édesvíz Fesztivál Velencei-tó Bárka Kikötő a Ráday utcában Művészetek Völgye Fesztivál (részleges) Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválja Nemzetközi Néptánc Fesztivál Bartók Fesztivál Nepomuki Szent János Ünnepe Nemzetközi Néptáncfesztivál Busójárás Mohácsi Kaiser Sörfesztivál Pünkösdi Kórusfesztivál Kátai Tánctalálkozó

Broadway Produkciós Iroda* Broadway Produkciós Iroda* Broadway Produkciós Iroda*

Miskolc Miskolc Miskolc

BSI Futó Kft.

Bp. XIII. ker.

BSI Futó Kft.

Bp. XIII. ker.

Budai Sándor Művelődési Ház és Petőfi Emlékkönyvtár* Budai Sándor Művelődési Ház és Petőfi Emlékkönyvtár* Budai Sándor Művelődési Ház és Petőfi Emlékkönyvtár* Budapesti Énekes Iskola

Sándorfalva

IX. Nemzetközi Duna Karnevál Mozdul az Avas Fesztivál Miskolc Arca Fesztivál Ősz az Avason Fesztivál 17. Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál 20. Plus Budapest Nemzetközi Maraton® és Futófesztivál Falunap

Sándorfalva

8. Hagyományőrző Napok

Sándorfalva

Budapesti Fesztiválközpont Kht. Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis*

Bp. V. ker. Pécs

Nemzetközi Falujáró Néptánc Fesztivál Magyarok Nagyasszonya Egyházzenei Fesztivál Budapesti Búcsú Nemzetközi Romafesztivál

Bp. VIII. ker.


201

Szervező neve Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis* Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis* Congress Rendezvényszervező Kft. Csabai Rendezvényiroda Bt. Családi Intézet

Település Pécs

Fesztivál neve Pécsi Napok Roma Napja

Pécs

Családi Intézet

Győr

Cseszneki Programiroda Debreceni Egyetem Konzervatóriuma Debreceni Egyetem Konzervatóriuma* Delta Fest Kft. Delta Fest Kft. Diósgyőri Ady Endre Kulturális És Szabadidő Központ Eger Idegenforgalmi és Kulturális Iroda Egressy Béni Művelődési Központ* Egressy Béni Művelődési Központ Egressy Béni Művelődési Központ

Csesznek Debrecen

Művészeti és Gasztronómiai Hetek Roma Napja Nemzetközi HarleyDavidson Fesztivál Csabai Kolbászfesztivál Barokk Esküvő Történelmi Ünnepi Játékok Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál Cseszneki Nyár Nagyerdei Ősz Művészeti Napok Ifjú Zenészek Nyári Akadémiája Hegyalja Fesztivál Wanted Fesztivál Diósgyőri Várfesztivál

Egressy Béni Művelődési Központ Egressy Béni Művelődési Központ

Kazincbarcika

Egységes Művelődési Intézmény Egységes Művelődési Intézmény Egységes Művelődési Intézmény Egységes Művelődési Intézmény

Hévíz Hévíz Hévíz Hévíz

Bp. II. ker. Békéscsaba Győr

Debrecen Szarvas Szarvas Miskolc Eger Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika

Kazincbarcika

Egységes Művelődési IntézHévíz mény* Egységes Művelődési Intézmény Hévíz

Fesztivál a Barokk Egerben Sörfesztivál 5. Borsodi Művészeti Fesztivál Ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó találkozó 10. Sajóvölgyi Folklórfesztivál Bányász Fúvószenekarok és Művészeti Együttesek Országos Találkozója Pünkösdi Fesztivál Ezoterikus Fesztivál Tündérrózsa Fesztivál Hévízi Majális-Hévíz Város Napja Nemzeti Néptánc Fesztivál Borfesztivál

202

FESZTIVÁL-VILÁG

Szervező neve Egységes Művelődési Intézmény Együd Árpád Általános Művelődési Központ* Erdei Ferenc Művelődési Központ Erdei Ferenc Művelődési Központ Erdei Ferenc Művelődési Központ Erdei Ferenc Művelődési Központ Erdei Ferenc Művelődési Központ Erzsébet Vígadó* Erzsébet Vígadó*

Település Hévíz Kaposvár

Kecskemét

Fesztivál neve Tavaszköszöntő Fesztivál Kaposvári Tavaszi Fesztivál Kecskeméti Tavaszi Fesztivál Kecskeméti Nyári Fesztivál I–II. Udvarszínház

Kecskemét

Kodály Fesztivál

Kecskemét

Kecskeméti Népzenei Találkozó Majsi Ínyenc Fesztivál Szüreti Csirkepaprikás Főzőfesztivál Fehérborok – Fehérpecsenyék Fesztiválja Tisza-Party

Erzsébet Vígadó*

Bóly

Esze Tamás Művelődési Központ Ferencvárosi Nyári Játékok Kht.

Vásárosnamény

Fesztivál Esztergom Alapítvány

Esztergom

Filharmónia Budapest Kht. Filharmónia Budapest Kht.

Bp. VI. ker. Bp. VI. ker.

Kecskemét Kecskemét

Bóly Bóly

Bp. IX. ker.

Filharmónia Budapest Kht. Bp. VI. ker. Flesch Károly Kulturális Központ Mosonmagyaróvár Főnix Kht. Főnix Kht. Főnix Kht.

Debrecen Debrecen Debrecen

Főnix Kht. Főnix Kht. Főnix Kht.

Debrecen Debrecen Debrecen

Főnix Kht.

Debrecen

Főnix Kht. Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ

Debrecen Zalaegerszeg

Ferencvárosi Nyári Játékok Fesztergom Ifjúsági Fesztivál Korunk Zenéje Budapesti Régi Zene Fórum Budapesti Zenei Hetek Mosonmagyaróvári Nyári Fesztivál-Sommerfest Virágkarnevál Borkarnevál Debreceni Tavaszi Fesztivál Őszi Fesztivál Cívis Korzó Nemzetközi Katonazenei Fesztivál Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Jazz Napok Egerszeg Fesztivál


Szervező neve Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda Győri Vásár Kft.* Gyulai Várszínház

Győr

Település

Fesztivál neve Győri Téli Fesztivál

Győr

Győri Tavaszi Fesztivál

Győr

203

Gyulai Várszínház*

Gyula


Gyula


Gyula

Hajdú You Do Ifjúsági Klub* Hevesi Sándor Művelődési Központ Hollókőért Közalapítvány

Hajdúböszörmény Nagykanizsa

Hollókőért Közalapítvány

Hollókő

Hotelinfo Kft. Hungarofest Kht.

Bp. V. ker. Bp. VII. ker.

Hungarofest Kht. Hungarofest Kht.

Bp. VII. ker. Bp. VII. ker.

Hungarofest Kht. Hungarofest-Égtájak Iroda*

Bp. VII. ker. Bp. VII. ker.

Hungarofest-Égtájak Iroda* Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifjúsági és Szabadidő Ház* Ifjúsági és Szabadidő Ház

Bp. VII. ker. Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

Ifjúsági és Szabadidő Ház*

Miskolc

Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Ifjúsági Ház

Békéscsaba

Győri Nyár – Nemzetközi Kulturális Fesztivál 7. Győri Téli Fesztivál Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál Ezen belül – Diákszínjátszó Fesztivál Ezen belül – 14. Jazz fesztivál Ezen belül – Dixieland Fesztivál Kotta Fesztivál Tavaszi Művészeti Fesztivál – Nagykanizsa Hollókői Húsvéti Fesztivál Nógrádi Folklór Fesztivál (hollókői állomás) Szeptember Feszt Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny Európa Fesztivál Szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál Soproni Régizenei Napok Égtájak – Határon Túli Magyar Művészeti Fesztivál Égtájak Fesztiválsorozat 2. Tapolcafürdői – esték 6. Zene és Fényfesztivál 20. Diósgyőri Várjátékok 31. Nemzetközi Formációs Táncfesztiál 21. Nemzetközi Dixieland Fesztivál Csabai Farsang

Békéscsaba

Ludas Fesztivál

Győr Gyula

Hollókő

204

FESZTIVÁL-VILÁG

Szervező neve Ifjúsági Ház

Település Békéscsaba

Ifjúsági Ház Ifjúsági Ház Ifjúsági Ház

Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba

Jókai Mór Művelődési Központ

Pápa


Pápa


Pápa


Pápa


Pápa

József Attila Művelődési Központ Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház* Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház* Kisvárdai Várszínház És Művészetek Háza Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Alapítvány Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Salgótarján Bp. XIX. ker.

Kossuth Művelődési Központ* Kossuth Művelődési Központ* Magyar Borok Háza Magyar Cirkusz és Varieté Kht.

Cegléd Cegléd Bp. I. ker. Bp. VI. ker.

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Magyar Táncművészek Szövetsége Magyar Zeneművészeti Társaság

Budapest

Bp. XIX. ker. Kisvárda Komló

Kecskemét

Budapest Bp. I. ker. Bp. XI. ker.

Fesztivál neve Békés Megyei Mikulás Fesztivál Tavaszi Fesztivál Csalánleves Fesztivál Liszt Ferenc Nemzetközi Zenei Ifjúsági Találkozó Pápa, A Somlói Bor Városa – Borfesztivál Pápai Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál Országos Ifjúsági Néptáncfesztivál 15. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál 10. Scherzo – Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja Tarjáni Tavasz Kinder Tojás Fesztivál Budapesti Amatőr Moderntánc Fesztivál Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Nemzetközi Kodály Fesztivál és Szeminárium – Kecskemét Kossuth Toborzó Czigle Fesztivál Tokaji Borok Fesztiválja VI. Nemzetközi Cirkuszfesztivál 12. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Ünnepi Könyvhét Táncfesztivál a Tánc Világnapja Tiszteletére Mini Fesztivál


Szervező neve Matyó Népművészeti Egyesület Matyó Népművészeti Egyesület Matyó Népművészeti Egyesület Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány

Település Mezőkövesd Mezőkövesd Mezőkövesd Győr

Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány Megyei Művelődési Központ

Győr

Művelődési Központ Művelődési Központ

Nagykáta Tököl

Művelődési Központ Művészetek Háza Művészetek Háza Művészetek Háza* Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nemzeti Lovas Marketing Társaság* Ó-park 2001 Kft.* Ó-park 2001 Kft.*

Tököl Szombathely Szombathely Szombathely Bp. V. ker.

Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház Őri Alapítvány Őri Alapítvány Pannon Filharmonikusok – Pécs

Székesfehérvár

Pálma Reklám Stúdió Pécsi Kulturális Központ Pécsi Kulturális Központ*

Szeged Pécs Pécs

Pécsi Kulturális Központ* Pécsi Kulturális Központ*

Pécs Pécs

Pécsi Kulturális Központ

Pécs

Pentaton Kft.* Penyigéért Kulturális Egyesület

Bp. V. ker. Penyige

Eger

Budapest Szeged Szeged

Székesfehérvár Őriszentpéter Őriszentpéter Pécs

205

Fesztivál neve Matyóföldi Foklórfesztivál Matyó Húsvét Matyó Pünkösd Mediawave „Fényírók Fesztiválja” Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál Bakonyalji Vigasságok XVI. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó Kereplő Fesztivál Summerfest Nemzetközi Folkfesztivál 8. Tököli Borok Fesztiválja Tavaszi Fesztivál Szentivánéji Vigasságok Szent Márton Hét Martonvásári Beethoven Fesztivál 7. Budapesti Lovas Juniális Szegedi Sörfesztivál Szegedi Nemzetközi Grill Fesztivál Aranybulla Művészeti Napok Alba Régia Jazz Fesztivál Virágzás Napjai Hétrétország Pécsi Nemzetközi Zenei Fesztivál Szegedi Tavaszi Fesztivál Luca Napi Varázslatok 15. Pécsi Nemzetközi Folk Napok Tavaszi Fesztivál Pécsi Művészeti és Gasztronómiai Hetek 15. Európai Bordal Fesztivál Liszt Fesztivál Szatmári Fesztivál

206

FESZTIVÁL-VILÁG

Szervező neve Penyigéért Kulturális Egyesület

Település Penyige

Penyigéért Kulturális Egyesület Pesti Est Kft. (Est Média)* Pesti Est Kft. (Est Média)* Pesti Est Kft. (Est Média)

Penyige Bp. III. ker. Bp. III. ker. Bp. III. ker.

Petőfi Sándor Művelődési Központ* Polgármesteri Hivatal

Gödöllő

Polgármesteri Hivatal, Közművelődési Osztály Pro Kultúra Kht. Régi Jó Hagyományőrző Egyesület* Régi Jó Hagyományőrző Egyesület* Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola

Miskolc

Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola* Savaria Történelmi Karnevál Közalapítvány Sótartó Kft. Sótartó Kft.*

Balassagyarmat

Sótartó Kft.*

Szeged

Suliexpo 2000 kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Sutoris Kft.* Szárnyas Sárkány egyéni cég

Nyíregyháza

Szárnyas Sárkány egyéni cég

Nyírbátor

Siófok

Sopron Nagykanizsa Nagykanizsa Balassagyarmat

Szombathely Szeged Szeged

Bp. XII. ker. Nyírbátor

Fesztivál neve Kisbitó- és Töltikés Találkozó Szenkeparti nagyvásár Súgó Csiga Gála Est Invázió Zenei Színpadok Nagy Fesztiválokon (Sziget Fesztivál, Volt Fesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok) Gödöllői Tavaszi Napok XIII. Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál Miskolci Nyári Fesztivál Soproni Ünnepi Hetek Város Napja – Századfordulós Hangulatú Vásár Gólyalábas Világjátékok 19. Zene Határok Nélkül – Nemzetközi Muzsikus Tábor, Verseny és Fesztivál Rondínó – Kortárs Zenei Fesztivál Savaria Történelmi Karnevál Pünkösdi Vigadalom Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Karácsonyi Szentölt Halászlé Vásár Suliexpo 2005. Ház Napja 7. Rythm and Blues Fesztivál és Motoros Találkozó 13. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál


Szervező neve Szárnyas Sárkány egyéni cég Százszorszép Gyermekház

Település Nyírbátor Szeged

Százszorszép Gyermekház

Szeged

Szegedi Ifjúsági Ház Kht.* Szegedi Ifjúsági Ház Kht.

Szeged Szeged

Szegedi Városkép Kft. Szegedi Városkép Kft.

Szeged Szeged

Szent István Király Zenei Alapítvány* Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei Szolnoki Gulyásfesztivál Egyesület

Bp. XIV. ker.

Szőregi Rózsa Alapítvány* Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum Vajda Péter Művelődési Központ Vajda Péter Művelődési Központ Vajda Péter Művelődési Központ* Vajda Péter Művelődési Központ Városi Kulturális Központ Városi Kulturális Központ Városi Kulturális Központ Művelődési Ház

Szarvas Szarvas

Művelődési Ház

Vasvár

Szentendre

207

Fesztivál neve 39. Nyírbátori Zenei Napok 15. Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztivál Csongrád Megyei Moderntánc Csoportok Fesztiválja Találkozója Szegedi Ifjúsági Napok V. Nemzetközi Ifjúsági Média Találkozó Borfesztivál Karácsonyi Vásár és Fesztivál Tihanyi Ünnepi Játékok

Szentendre

Tavaszi Napok Szentendrén Szentendrei Nyár

Szentendre

Advent Szentendrén

Szolnok

Szeged Nyíregyháza

7. Szolnoki Gulyásfesztivál – Nemzetközi Hagyományörző és Gulyásfőző Fesztivál Szőregi Rózsafesztivál Nyírségi Ősz

Nyíregyháza

Művészeti Hetek

Szarvas

Nemzetközi Pásztortalálkozó és Dudafesztivál Szilvanap Szarvas Város Napja

Szarvas Marcali Marcali Marcali Vasvár

Kőrös Napok Eurofolk Fesztivál Tavaszi Fesztivál Őszi Fesztivál 4. Nemzetközi és Regionális Színjátszó Fesztivál 27. Hegyháti Napok Összművészeti Fesztivál

208

FESZTIVÁL-VILÁG

Szervező neve Művelődési Ház* Művelődési Ház* Művelődési Ház*

Település Vasvár Vasvár Vasvár

Művelődési Központ

Békéscsaba

Művelődési Központ

Veszprém

Művelődési Központ Művelődési Központ Művelődési Központ

Veszprém Veszprém Veszprém

Várszínház Kht.

Siklós

Várszínház Kht. Várszínház Kht.*

Siklós Siklós

Várszínház Kht.

Siklós

Vas Megye Önkormányzati Hiva- Szombathely tala Vip-Arts Management Bp. VI. ker. X-Produkció Bt. Zsámbéki Színházi Bázis Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ Pesti Est Kft. (Est Média)*

Bp. XI. ker. Zsámbék Bp. VII. ker.

Egységes Művelődési Intézmény*

Hévíz

Bp. III. ker.

Fesztivál neve 20. Rétesfesztivál Vass Lajos Népdalfesztivál 8. Vasvári Nemzetközi Népdalos Fesztivál Békés-Tardosi Zenei Napok Veszprémi Játékok Nemzetközi Gyermekművészeti Fesztivál Gizella Napok Veszprémi Nyári Fesztivál Vivace Nemzetközi Kórus Fesztivál 7. Siklósi Tenkes Folklórfesztivál Vince Napi Vígasságok Siklósi Bor Ünnepe - Szent György Napi Borverseny Lélektől Lélekig - Nemzetközi Irodalmi Gyermekfesztivál Pannon Ősz Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál Dombos Fest Zsámbéki Színházi Bázis Zsidó Nyári Fesztivál (0199/2) Zenei Színpadok Nagy Fesztiválokon (volt fesztivál) (0066/2) Hévíz Város Napja

MONITORING ÉS FESZTIVÁLOK

A MONITORING MEGJELENÉSE A HUMÁN SZFÉRÁBAN MAGYARORSZÁGON Az alapítványok, pályázati alapok monitoring gyakorlatának kialakulása az 1990–1995 közötti időszakig nyúlik vissza Magyarországon. Nem csupán a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), de az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA; ma Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) és az Autonómia Alapítvány (ez az előző kettővel ellentétben magánalapítvány) is ebben az időszakban alakult – számos más alappal együtt. A pályáztatás módszerére való áttérés a rendszerváltozás után új kihívásokat jelentett a jellemzően a közigazgatásból az alapok, alapítványok vezetői székébe került szakemberek számára. Ebben az időszakban – tapasztalat híján – semmi sem volt magától értetődő számukra, ami értelemszerűen a külföldi példák tanulmányozása felé vezetett. A hazai alapok általában elfogadták azt a nemzetközileg követett irányelvet, hogy adott alap éves összegének maximum 10%-át fordítják a pályáztatás adminisztrációjára, beleértve a monitoring rendszer kialakítását és működtetését is. A gyakorlatban ehhez képest 4–8% közötti adminisztrációs költségek alakultak ki. Az első, Magyarországon alkalmazott szakmai monitoring módszertant az 1989–90-től működő PHARE (Poland Hungary Assistance for Reconstructing the Economy) programban alkalmazták, mely mintaként szolgált az Autonómia Alapítvány és az OFA monitoring rendszerének kidolgozásághoz is. Az OFA továbbfejlesztette ezt a monitoring rendszert, ezért a PHARE módszerére az OFA gyakorlatának tárgyalásakor térünk majd ki. Az első széles körben ismert hazai modell azonban az Autonómia Alapítvány nevéhez fűződik, ahol főállású monitorokkal próbálkoztak. Sajnos ez azonban részben csalódást keltett, mivel kiderült, hogy a monitoring tipikusan olyan tevékenység, ami megfelelően magas szakmai színvonalon nem végezhető főállásban, azaz a monitoring szakértők csoportjának nem célszerű a munkaszervezet részeként működni. Olyan tanulság ez, ami az OFA monitoring rendszerének kialakításakor már figyelembe vettek, és tanulságként szolgálhat az Nemzeti Kulturális Alap számára is. A monitorok megbízási formája azóta a független szakértők megbízási formájával azonos, és kívánatos, hogy az is maradjon. A függetlenség értelmezése a jelentések szakmai színvonalának megtartásán túlmenően a korrupció elleni küzdelemben is

210

FESZTIVÁL-VILÁG

alapvető. A kérdés fontosságát mutatja a Transparency International által végzett „Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon” című kutatás40 is, melyben külön vizsgálták a monitorok függetlenségének kérdését.

A MONITORING FOGALMA A monitoring fogalma alatt nem egyszerű pénzügyi ellenőrzést értünk, hanem a szakmai teljesítmény mérését, azt, hogy milyen szempontok alapján lehet biztosítani a pályázati projekt biztonságos megvalósítását és ezáltal a pályázati cél elérését. Ez összecseng azzal, amit a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet meghatároz a monitoring fogalmaként: (a monitoring) „a megvalósítási folyamat és az eredmények folyamatos figyelése a támogatási projektekkel összefüggésben”41. Már itt fontos azonban megjegyeznünk, hogy a döntési mechanizmus nem független a monitoring rendszertől, sőt a monitoring rendszer szempontjai már a döntés előkészítésében is szerepet kaphatnak. A döntési mechanizmus és a monitoring rendszer kívánatos kapcsolatát mutatja be a 124/2003 (VIII. 15) sz. kormányrendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról. A rendelet mintegy visszacsatolásként a döntéshozási rendszerbe integrálja a monitoring rendszert, és az alábbi különbséget teszi a monitoring és a monitoring rendszer között: 1.§ (3). Bekezdés: „a) monitoring: a források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették; b) monitoring rendszer: e rendelet alkalmazásában a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek és eszközök, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;” A rendelet részletesebb ismertetéséről itt eltekintünk, hiszen az a Strukturális Alapok és más európai uniós források felhasználásának monitoring tevékenységének szabályozásáról szól, számunkra pedig az NKA részére javasolt monitoring

40 Alexa Noémi: Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon, Transparency International, Berlin, 2006, letölthető változat: www.nfh.hu 41 Tóth Ádám Ferenc: Pályázati projektek menedzselése és monitoringja, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet, 2004, letölthető változat: http://www. visz.hu/letolt/gyorkonf_palyazatlebonyolit.pdf


211

rendszer kidolgozása a cél, ami alapvetően más feltételrendszer mentén valósul meg. Elég azt megjegyeznünk, hogy a monitoring rendszer elválaszthatatlan a döntéshozási folyamattól, hiszen a monitoring éppen a döntéshozóknak ad visszajelzést arról, hogy a teljesült-e a pályázati cél? A monitoring rendszer bevezetése értelemszerűen az NKA esetében is hatással volna a döntési mechanizmusra. Annak érdekében tehát, hogy már működő hazai monitoring mintákat mutassunk be, a hazai alapkezelés döntési mechanizmusának részletesebb ismertetése is szükséges. Jegyezzük meg, hogy a monitoring fentebb bemutatott, széles körben elterjedt értelmezése szerint beszélhetünk belső és külső monitoringról is. A belső monitoring az a tevékenység, amellyel a pályázati projektet végrehajtó szervezet ellenőrzi és igazolja a vállalt szakmai feladatok teljesítését – jó esetben – szoros összefüggésben a minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamattal. A külső monitoring az a tevékenység, amellyel egy adott projektet megvalósító szervezet munkájának folyamatát és eredményeit egy monitor szakértő a támogató szervezet (alap) megbízásából figyeli meg, megadott szempontok szerint. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a monitoring nem tévesztendő össze a minőségbiztosítással, a controlinggal, és a pénzügyi ellenőrzéssel. Munkánkban a továbbiakban a külső monitoring működésének elemzését végezzük el egyszerűbb és komplexebb példák segítségével. Összefoglalás: Monitoringon a szakmai teljesítmény megfigyelését értjük, olyan szempontok alapján, melyek biztosítják a pályázati projekt biztonságos megvalósítását és ezáltal a pályázati cél elérését. A monitoring rendszer a monitoring tevékenység folytatásában érintett szervezetek és eszközök, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége Külső/belső monitoring: A belső monitoring a pályázati projektet megvalósító szervezet belső információgyűjtése a projekt eredményeinek elérése érdekében, a külső monitoring ugyanebből a célból egy független szakértő megbízását jelenti, általában a pályáztató alap felkérésére.

MIKOR NEM ÉRDEMES MONITORING RENDSZERT KIALAKÍTANI? Mielőtt belefognánk a példák elemzésébe, fontos tisztázni, hogy mikor nem érdemes belefogni a monitoring rendszer kiépítésébe. A kérdésre a válasz egyfelől egyszerű. Nem sérthetjük meg azt az elvet, hogy az éves adminisztrációs költségek (a monitoring rendszer bevezetésével együtt) nem lehetnek magasabbak, mint az alap éves költségvetésének körülbelül 10%-a. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a moni-

212

FESZTIVÁL-VILÁG

toring rendszert nem működtető alap gyakorlatban általában 4–8%-os működési költsége maximum kb. 5–10%-ra emelkedhet monitoring rendszer kiépítésével. Ha egy adott alap az éves költségvetésének már most több mint 9–10%-át fordítja működésre, csak azután érdemes monitoring rendszert kiépíteni, ha előbb jelentősen csökkentik a működési költségeket. Fontos azonban tisztába lenni azzal, hogy bár a monitoring rendszer kiépítése és működtetése pénzügyi forrásokat igényel, egy alap működtetésében ennek 1–2% alatti tételnek célszerű lennie. A válasz másfelől már bonyolultabb. A működési költség százalékos aránya ugyanis függ az éves költségvetés nagyságától és az átlagos pályázati támogatás összegétől is. Minél nagyobb az éves költségvetés, annál kisebb a működési költség százalékos aránya egy megfelelően működő adminisztráció esetében. Minél kisebb azonban a pályázati támogatás átlagos összege, annál nagyobb adminisztrációs költségek jelentkeznek az egy pályázatra jutó fix költségek miatt. Milyen gyakorlati jelentősége van e két fordított arányosságnak? Az adminisztrációs költségek minden határon túl való növelése nem lehetséges, ezért ha az egyes pályázati támogatások összege rendkívül alacsony, a monitoring rendszer mozgástere is kicsi. Minél nagyobb azonban egy alap költségvetése, annál nagyobb szükség van a folyamatok megfelelő követésére (monitorozásra) az átláthatóság és a célok teljesülésének vizsgálata miatt is. Egy több milliárdos költségvetésű alapnál, mely tízmillókat tud fordítani egy-egy projekt támogatására, a szakmai okok egyre kevésbé szoríthatók sarokba a gazdasági megfontolásokkal, hiszen a monitoring rendszer működtetése egyre gazdaságosabb. Mi következik mindebből? Elsősorban az, hogy a monitoring rendszer kiépítését nem lehet pusztán gazdasági szempontok mentén ellenezni. Az adminisztráció ugyanis, ha nem követi a támogatott pályázati cél megvalósulását, nem végzi el feladatát teljes körűen. Az NKA esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2005. évi vizsgálódása42 két lényeges fejlesztendő területre mutatott rá: a pályázati felhívások kritériumának pontosabb meghatározására és az elnyert támogatások megvalósításának alaposabb követésére. Mindkét terület összefüggésben van a monitoring rendszerrel. Minden esetben szükséges tehát valamilyen monitoring rendszert kiépíteni. Létezik azonban olyan eset, amikor a monitoring rendszer mozgástere gazdasági okokból olyan szűk (pl. rendkívül alacsony összegű támogatások), hogy külső szakértők megbízása nem lehetséges. Ilyen esetben a pályázókat lehet terhelni az értékelés szempontjainak előzetes kidolgozásával: határozzák meg ők, milyen objektív, számszerűsíthető szempontok mentén értékelhető a teljesítményük. Ily módon gyakorlatilag belső monitoring eszközt működtetnek, és a beszámolóból ezt kérheti számon az alap. Ebbe az irányban tett tétova lépés volt az NKA részé-

42 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alapprogramra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről, Állami Számvevőszék, 2005. október, www.asz.44


213

ről a kultúra és turizmus ideiglenes szakmai kollégium 2004-évi kiírása és az abban megkövetelt „hatástanulmány”. A pályázók által elkészített hatástanulmányok azonban oly mértékben elmaradtak a várakozástól, hogy értékelésük gyakorlatilag nem lehetséges.

Összefoglalás: A monitoring rendszer kiépítésének és működtetésének természetesen vannak költségei, de ésszerű tervezéssel ezek a költségek alacsonyan tarthatók. Pusztán pénzügyi szempontból nem célszerű a monitoringot elhagyni, mivel ez jelenti a visszacsatolást a pályázati célok megvalósulásáról. Monitoring híján a közpénzből adott támogatás nem nevezhető átláthatónak.

PÉLDÁK A NÖVEKVŐ KOMPLEXITÁS SORRENDJÉBEN A fesztiválok támogatása több csatornán keresztül történt Magyarországon a 2000-es években. A négy legnagyobb forrás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM, akár a Széchenyi Terv SZT-TU-6 felhívás keretében, akár egyéb formában), a Magyar Turizmus Rt. marketing programjai, a regionális területfejlesztési tanácsok forrásai, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejlesztés operatív programja (ROP) keretében meghirdetett felhívások. Ezek utóéletéhez hozzátartozik, hogy az Magyar Turizmus Rt. 2001 óta nem hirdet meg rendezvénypályázatokat, mivel a GKM a pályáztatási feladatokat a Széchenyi Terv bevezetésével teljes körűen átvette a Magyar Turizmus Rt.-től. A GKM 2003-ban hirdetett meg utoljára pályázatot, ekkor a 2003. és 2004. évben megvalósuló turisztikai hatással bíró fesztiválok pályázhattak az összesen közel 700 millió forintos keretre. A területfejlesztési tanácsok azonban folyamatosan prioritásként kezelik a fesztiváltámogatást. A rendezvénytámogatások mind a Széchenyi Terv, mind ez utóbbi esetekben egyaránt nélkülözték a külső monitoring rendszert. A belső monitoring rendszer kiépítése is meglehetősen kontrollálatlan maradt, mivel a pályázóktól beszámolás gyanánt utólagosan elvárt hatástanulmány, annak tartalmai meghatározásának hiányában szabad fogalmazássá silányulhatott. A ROP esetében pedig megjegyzendő, hogy az 1.1-es pályázati ablakban 8 nyertes pályázó infrastrukturális beruházásokat valósít meg, az 1.2 pályázati ablakot pedig felfüggesztették. A monitoring a nyertes pályázók esetében értelemszerűen a műszaki tartalom és műszaki megvalósítás ellenőrzését jelenti, hiszen rendezvényekről nincsen szó. Ily módon tehát – teljes mértékben releváns hazai tapasztalatok híján – olyan monitoring gyakorlatok tanulmányozása felé irányult a figyelmünk, amelyek legalább közös határterülettel bírnak a tágabb értelemben vett kulturális

214

FESZTIVÁL-VILÁG

szférával: humánerőforrás-fejlesztés, oktatás. A példák részben hazai fejlesztések (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány), részben európai uniós (Európai Szociális Alap, Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága) módszertan hazai adaptálásának bemutatását jelentik.

Összefoglalás: A fesztiváltámogatások visszacsatolása céljából eddig sem a kulturális, sem pedig a turizmus szférájában nem alakult ki értelmezhető külső monitoring rendszer. Ami hazai tapasztalatként vizsgálható, az egyéb humán területen kialakult monitoring gyakorlat: az OFA és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nyomán jétrejött humán erőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) releváns alapkezelői.

A) példa: Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) Az OMAI felsőoktatási, közoktatási és szakképzési célú pályázatokat hirdet meg. Hazai forrású pályázatai elsősorban ösztöndíj és tankönyv támogatási célúak, míg az európai uniós forrásból kiírt pályázati ablakai (értsd: felhívásai) a Nemzeti Fejlesztési Terv humán erőforrás fejlesztési operatív programja 2.1, 3.1, 3.2, 3.3 és 4.1-es intézkedéséhez kapcsolódnak. A felsőoktatásban elsősorban a Bolognai Folyamathoz kapcsolódó kihívásoknak, elsősorban a kialakítandó Európai Felsőoktatási Térségnek való megfelelést szeretnék elősegíteni. A közoktatásban a munkaerőpiaccal szoros kapcsolatban álló technikumi szintű képzés kialakításának támogatása a fő cél. A szakképzés tekintetében a piacon megjelenő konkrét munkaerő-képzési igény kielégítésére lehet pályázni. A pályázók elsősorban oktatási és képző intézmények, egy-egy projekt költségvetése 10–337 millió Ft-ig terjedhet, általában 60–130 millió Ft közötti egy pályázat támogatási igénye.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az EU-forrás ún. pályázati ablakait az Irányító Hatóság (IH) határozza meg a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban: az Irányító Hatóság szerepkörével az Oktatási Minisztérium (OM) lett felruházva. Az OM által a pályázatok lebonyolítására létrehozott (elvileg) független szerv az OMAI, melynek feladata a pályázatok operatív kiírása, a döntéshozás és a pályázati monitoring rendszer kialakítása és működésének megszervezése.


215

A DÖNTÉSI MECHANIZMUS

Az OMAI minden pályázati kiíráshoz (pályázati ablakhoz) eseti Értékelő Bizottságot (ÉB) állít fel, melynek tagjait az Irányító Hatóság és az érdekképviseleti/civil szervezetek képviselői, valamint pályázati úton jelentkezett szakemberek, ún. előértékelők és értékelők alkotják (akiket az OMAI pályáztatással választ ki). Az IH képviselői, a civil képviselők és a pályázati úton kiválasztott értékelők szavazati joggal vesznek részt az ÉB ülésen, és döntenek a pályázatok támogatásáról vagy elutasításáról, míg a két – szintén pályázati úton kiválasztott – előértékelő a felmerülő kérdésekre válaszol, kiegészítve az értékelésükben leírtakat, de nem szavaz. Az ÉB létszáma általában 5–7 fő. A pályázati úton kiválasztott előértékelők megadott szempontrendszer szerint írásban értékelik (pontozzák) a pályázatokat, a pontszámok és a szöveges értékelés alapján az OMAI pályázati ablakának programvezetője (az adminisztráció képviselője) előterjesztést készít az ÉB-nek. A döntéshozás alapja az előértékelők írásbeli értékelése; az adott pályázat előértékelésére fölkért 2 előértékelő részt vesz az ÉB ülésen, és szóban válaszolnak az ÉB-tagok kérdéseire. Az ÉB-tagok, akik a döntést hozzák, általában nem olvassák el a pályázatokat, de vitás esetekben erre is sor kerülhet. Az írásos értékeléshez a kiválasztott előértékelők egy EU-mintából átvett értékelőlapon 5 fő szempont és 15–20 alszempont szerint pontozzák a beérkezett pályázatokat. Az öt fő szempont a következő:

1. A pályázati programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás (35 pont) Alszempontok: helyi adottságok, fejlesztési szükségletek, stratégiai célcsoportok, megvalósíthatóság részletes és reális bemutatása. A pontszám 35 pont, amiből 10 pont a horizontális szempontoknak (romák, nők, fogyatékosok, valamint a környezetvédelem) való megfelelés alapján adható. 2. Módszertan / minőségi elemek (25 pont) Alszempontok: együttműködő partnerek elkötelezettsége és világos szerepe; értékelési szempontok, indikátorok meghatározása a pályázó által (!); világos cselekvési terv bemutatása. 3. A projekt eredményeinek fenntarthatóság (15 pont) Alszempontok: mekkora hatással lesz a projekt a célcsoportra, helyi közösségre, szakmára. 4. Tervezett költségvetés és költséghatékonyság (15 pont) Alszempontok: Mennyire világos és részletes a költségvetés, mennyire szükségesek és reálisak a költségek?

216

FESZTIVÁL-VILÁG

5. Erőforrások a projekt lebonyolításához, ez irányú tapasztalat (10 pont) Alszempontok: Mekkora tapasztalattal rendelkezik a szervezet és az együttműködő partnerek (!) a projekt megvalósításához? Szakmai kompetencia, humán erőforrás rendelkezésre áll-e? (Összesen: 100 pont)

MONITORING

A nyertes pályázókkal az OMAI szerződést köt. A pályázati projektek előrehaladását külön pályázati úton kiválasztott monitoring szakértőkkel (megbízási, vállalkozási szerződéses jogviszony – nem munkaviszony!) végezteti az OMAI. A monitorozás negyedévente történik (2006 után félévente), személyes látogatás keretében, módszertanát jelenleg alakítják ki a pályázati ablak sajátosságainak megfelelően. Az eddigi tapasztalatok szerint a monitor munkája a projekt negyedéves beszámolóinak értékelése és évi 1–2 személyes látogatás kezdeményezése. A személyes látogatást a monitor az OMAI képviselőjével együtt bonyolítja le, problémás esetben az Kincstár és az Irányító Hatóság bevonásával. Az adott látogatás szempontjait a monitor határozza meg a negyedéves beszámoló kérdéses pontjai mentén. A MONITORING RENDSZER DOKUMENTUMAI

– negyedéves szakmai részbeszámolók: Projekt Előrehaladási Jelentés, PEJ (a pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – negyedéves monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik a PEJ alapján); – helyszíni látogatást kérő lap (monitoring szakértők készítik, megjelöltve a látogatás során tárgyalandó kérdéseket, a monitorozás szempontjait); – helyszíni látogatás jegyzőkönye (az OMAI képviselője készíti a helyszíni látogatásról, és a pályázó/kedvezményezett, valamint az OMAI képviselője és a monitor írja alá); – programzáró monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik a Zárójelentés alapján).


217

Összegzés Az OMAI arra lehet jó példa, hogy a pályáztatás döntési mechanizmusa nem csupán a beérkezett pályázatokról való döntéshozást jelenti, hanem egy gondos előértékelést is alkalmaz. Az előértékelés azonban nem jelent előzetes döntést! Amennyiben az előértékelők jelentősen eltérő pontszámot adnak egy pályázatnak, az Értékelő Bizottság kezdeményezheti a támogatást kérő pályázó helyszíni meglátogatását. Erre azonban ritkán kerül sor, a két előértékelő és a bizottsági tagok közötti vita általában eredményre vezet. Az Értékelő Bizottsági tagok, bár nem olvassák el a pályázatot előre, a bizottság ülésén beleolvashatnak az éppen tárgyalt pályázatba. Általában azonban megalapozott döntés hozható már az előértékelők véleménye alapján is.

B) példa: Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA) Az ESZA Kht. 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. 2002. júniusa után az ESZA Kht. tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 24%-ban pedig az Oktatási Minisztérium. Alapításának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú PHARE-programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben. Az Európai Szociális Alap a strukturális alapok rendszerébe tartozik, pénzügyi tekintetben a 2006-ig terjedő teljes strukturális alapok költségvetésnek mintegy 30%át teszi ki. Ez az alap hivatott szolgálni a humán erőforrás fejlesztését, és a foglalkoztatási problémák kezelését. Az ESZA keretében összesen 138 millió euró (kb. 34,5 milliárd forint) forrásból megvalósuló programokat az alábbi négy prioritást élvező kérdéskörben hajtják végre: – aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása; – a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével; – az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása; – az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

218

FESZTIVÁL-VILÁG

Az ESZA európai uniós forrásból kiírt pályázati ablakai a HEFOP 1.3, 2.3, 3.4, és 3.5-ös intézkedéséhez tartoznak. A pályázók elsősorban nonprofit szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak, önkormányzatok, egy-egy projekt költségvetése általában 10–100 millió Ft-ig terjed, tipikusan 50 millió Ft nagyságrendű egy projekt támogatása. Az ESZA Kht. mint közreműködő szervezet részt vesz a programjavaslatok előkészítésében, felelős a pályázatok megjelentetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, valamint a programok pénzügyi és szakmai monitorozásáért. A monitoring mellett feladata a projektek pénzügyi ellenőrzésének biztosítása, valamint a programok értékelésének megszervezése. Az ESZA típusú programok közös jellemzője, hogy egy-két kivétellel valamennyien ’grant’ típusú szerződésekkel humánerőforrásfejlesztési projekteket támogatnak. KIÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az alap kiírásait és forrásait (pályázati ablakait) az Irányító Hatóság határozza meg a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban: ez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). Az FMM által a pályázatok lebonyolítására megbízott független szerv az ESZA Kht., melynek feladata a pályázatok operatív kiírása, a döntéshozás megszervezése és a pályázatok követésének megszervezése. A DÖNTÉSI MECHANIZMUS

Az ESZA minden pályázati kiíráshoz (pályázati ablakhoz) eseti Értékelő Bizottságot állít fel, melynek tagjait az Irányító Hatóság és az érdekképviseleti szervek képviselői, valamint pályázati úton jelentkezett szakemberek, ún. értékelők és előértékelők (akiket az ESZA Kht. pályázati úton választ ki) alkotják. A pályázati úton kiválasztott értékelők az ÉB egyéb tagjaival együtt szavazati joggal vesznek részt az ÉB-ülésen, és döntenek a pályázatok támogatásáról vagy elutasításáról. Az ÉB létszáma általában 5–7 fő. A szintén pályázati úton kiválasztott előértékelők megadott szempontrendszer szerint írásban értékelik (pontozzák) a pályázatokat, a pontszámok és a szöveges értékelés alapján az ESZA Kht. pályázati ablakának programvezetője (az adminisztráció képviselője) előterjesztést készít az ÉB-nek. Az ÉB-ülésen részt vesz az adott pályázatot értékelő 2 előértékelő, és szóban válaszolnak az ÉB-tagok kérdéseire. Az ÉB-tagok, akik a döntést hozzák, tehát általában nem olvassák el a pályázatokat, csak vitás esetekben.


219

A döntéshozás alapja az előértékelők írásbeli értékelése. A beérkezett pályázatokat a kiválasztott előértékelők egy EU-mintából átvett értékelőlapon 5 főszempont és 15–20 alszempont szerint pontozzák. Az öt főszempont a következő:

1. A pályázati programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás (35 pont) Alszempontok: helyi adottságok, fejlesztési szükségletek, stratégiai célcsoportok, megvalósíthatóság részletes és reális bemutatása. Összesen 35 pont, amiből 5 pont a horizontális szempontoknak (romák, nők, fogyatékosok valamint a környezetvédelem) való megfelelés alapján adható. 2. Módszertan / minőségi elemek (25 pont) Alszempontok: együttműködő partnerek elkötelezettsége és világos szerepe; értékelési szempontok, indikátorok meghatározása a pályázó által (!); világos cselekvési terv bemutatása. 3. A projekt eredményeinek fenntarthatósága (15 pont) Alszempontok: mekkora hatással lesz a projekt a célcsoportra, helyi közösségre. 4. Tervezett költségvetés és költséghatékonyság (15 pont) Alszempontok: Mennyire világos és részletes a költségvetés, mennyire szükségesek és reálisak a költségek? 5. Erőforrások a projekt lebonyolításához, ez irányú tapasztalat (10 pont) Alszempontok: Mekkora tapasztalattal rendelkezik a szervezet és az együttműködő partnerek (!) a projekt megvalósításához? Szakmai kompetencia, humán erőforrás rendelkezésre áll-e? Összesen: 100 pont

MONITORING

A nyertes pályázókkal az ESZA szerződést köt. A pályázatok előrehaladását az ESZA monitorai végzik, akiket pályázaton választanak ki, és külsős (megbízási, vállalkozási szerződéses jogviszony – nem munkaviszony!) megbízással vonnak be. A pályázóknak negyedéves beszámolási kötelezettsége van, és a monitorok negyedévente készítik el a személyes látogatás alapján született monitori jelentéseket.

220

FESZTIVÁL-VILÁG

A negyedéves szakmai beszámolók és a monitori jelentések összegzését az ESZA pályázati úton kiválasztott, és vállalkozói vagy megbízásos jogviszonyban bevont vezető monitorokra bízza (pályázati ablakonként 1), akiknek feladatuk még a monitorozás módszertanának kidolgozása és a monitorok munkájának az összehangolása is. A programok zárásakor a pályázó és a monitor is záró beszámolót készít, melyet a vezető monitor összegez. Ennek elfogadásától függ a pályázati támogatás utolsó részletének átutalása.

Összegzés: Az ESZA egyrészt arra lehet jó példa, hogy a pályáztatás döntési mechanizmusa nem csupán a beérkezett pályázatokról való döntéshozást és ügykezelést jelenti, hanem egy gondos előértékelést is alkalmaz, hasonlóan, mint az OMAI. Az ott elmondottakat nem ismételve szögezzük le, hogy az előértékelés nem jelent előzetes döntést, de megalapozott döntés hozható az előértékelők javaslata alapján – kímélve a döntést hozó bizottság idejét, de felhasználva szakmai kompetenciáját. Másrészt azonban az ESZA monitoring rendszere annyival kifinomultabb az OMAI rendszerénél, hogy a monitoring szakértők munkáját egy pályázati úton kiválasztott vezető monitor irányítja, beleértve a szakmai monitoring szempontjainak kidolgozását is.

A MONITORING DOKUMENTUMAI

– negyedéves szakmai részbeszámolók (a pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – programindító monitori beszámoló (monitoring szakértők készítik); – programindító vezető monitori összegzés (vezető monitor készíti); – negyedéves monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik); – negyedéves vezető monitori összegzés (vezető monitor készíti); – programzáró monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik); – programzáró értékelés (vezető monitor készíti).

C) példa: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Az OFA 1992-ben jött létre, alapítói a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztériumnak és hét szakmai érdekképviseletnek van képviselője


221

a Kuratóriumban. A Pénzügyminisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Felügyelő Bizottságba delegál képviselőket. Az OFA majd tizenkét éves működése alatt közel 450 ezer ember munkaerő-piaci helyzetén javított, évente megközelítőleg 600–1100 pályázatot fogadott be, és átlagosan 2– 300 pályázatot támogatott, megalakulása óta 26,4 milliárd forint támogatást nyújtott. Az OFA elsősorban újraelosztója a rábízott közpénzeknek, de a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek bővítését szolgáló innováció, munkaerő-piaci folyamatokat indukáló és menedzselő, valamint közvetlen állami feladatokat ellátó szerepe is jelentős.

AZ OFA FŐ CÉLJAI

– a hátrányos helyzetű térségek és rétegek körében új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kísérleti bevezetése, alkalmazása; – a munkaerőpiac fő áramlatán kívül eső, ún. második munkaerőpiac kiépítésében való aktív közreműködés; – a foglalkoztatáspolitika helyi szereplői közötti partnerség (önkormányzatok, civil, gazdálkodó, munkaügyi szervezetek) és együttműködés megerősítése; – a komplex támogatási, szolgáltatási rendszerek és hálózatok kiépítésének elősegítése; – a programfinanszírozásban a források összehangolása, a társfinanszírozási szempontok következetes alkalmazása. Az OFA közvetlenül hozzájárul a munkaügyi stratégia alakulását befolyásolni hivatott munkaügyi tárgyú kutatások finanszírozásához és koordinálásához, e mellett ellátja az állami tulajdonosi jogok gyakorlását a rábízott célszervezeteknél. Egyidejűleg törekszik e speciális munkáltatói körnél a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának biztonsága és a gazdálkodási, jövedelmezőségi szempontok következetes érvényesítésére.

KIÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az OFA kapcsolatrendszere, együttműködői köre a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete mellett a minisztériumok, a munkaügyi központok, a társfinanszírozó nemzetközi és hazai szervezetek széles körére terjed ki. Az OFA Kuratóriuma a programvezetők szakmai előkészítése alapján évente terjeszti támogatási programokra vonatkozó javaslatait a Munkaerő-piaci Alap Tanácsa (MAT) elé, ahol vagy elfogadják a javaslatokat, vagy más, új célokat határoznak meg. A MAT döntéseinek

222

FESZTIVÁL-VILÁG

végrehajtása az Alapítvány feladata. Az átlagos támogatási összeg 6 millió forint volt 2003-ban, a kutatási és egyéb szakértői projektek nélkül ez projektenként átlagosan 13 millió forintot jelent.

A DÖNTÉSI MECHANIZMUS

A MAT döntése alapján a Kuratórium által elfogadott pályázati felhívások szövegét hirdeti meg az Alapítványi Iroda. A kiírásokra beérkezett pályázatokat az adott program vezetője (az adminisztráció képviselője) ellenőrzi formailag. A formai ellenőrzésen megfelelt pályázatokat 3 külső szakember kapja meg, akiket pályázati úton választanak ki, és a szakértői, illetve monitori adatbázisba kerülve éves keretmegállapodásokat kötnek velük. A pályázatokat kettő szakértő és egy monitor értékeli. A két szakértő a pályázati dossziét értékeli megadott szempontsor alapján. A döntés-előkészítésben részt vevő monitor a pályázatot összeveti a pályázó szervezet helyszíni látogatásán szerzett tapasztalataival. Ehhez egy előre kidolgozott módszertant alkalmaz. A programvezető a két szakértő és a monitor javaslata alapján alakítja ki a támogatásra javasolt pályázatok csoportját, melyről a Kuratórium dönt. Ahhoz, hogy a Kuratórium támogasson egy pályázatot, a két szakértő és a monitor véleményének ajánlatos egybehangzónak lenni. Egy „nem” javaslat alapján csak rendkívüli esetekben támogat a Kuratórium egy pályázatot. A döntéshozás alapja tehát az értékelő szakértők és a monitor írásbeli értékelése. A beérkezett pályázatokat a kiválasztott előértékelők egy támogatási programonként változó értékelőlapon szövegesen értékelik, és egyes, legbonyolultabb esetekben (Roma program, 2002/2003) 22 szempont szerint pontozzák. A pontozás fő szempontcsoportjai a következők:

Partnerség, kapcsolatrendszer, helyismeret, helyi adottságokra építés: Külső források a projektben: A pályázó korábbi tapasztalatai, rendelkezésre álló tudás: A pályázó korábbi eredményei: Döntési eljárások a projektben: Munkaképesség megőrzés, csapatépítés: A projekt eredményességének realitása, hozzájárulása a pályázati célokhoz: Pénzügyi, üzleti megalapozottság, költséghatékonyság: A projekt szakmai minőségi színvonala, fejleszthetősége: Összesen:

18 pont 6 pont 24 pont 12 pont 6 pont 6 pont 24 pont 18 pont 18 pont 132 pont


223

Az OFA az egyes pályázati kiírásokra beérkező pályázatokra nem hoz létre külön-külön bizottságokat, hanem minden programról a Kuratórium dönt a programvezető előterjesztése alapján. Egy kuratóriumi ülésen általában 4–8 pályázati programra beérkezett pályázatokról születik döntés. MONITORING

A nyertes pályázókkal az OFA szerződést köt. A pályázatok előrehaladását az OFA monitorai követik, ugyanazok, akik a döntés előkészítésében is részt vettek, de az adott programot döntés-előkészítési céllal vizsgáló monitor általában nem mehet ugyanahhoz a programhoz folyamatkövető monitorozni. A monitorozás módszertana 1996 óta folyamatosan fejlődik. Eredetileg az Autonómia Alapítvány, valamint a PHARE-programban alkalmazott filozófia továbbfejlesztésére épült az OFA monitoring módszertana, majd később az egyes támogatási programok a monitori konzultációk tapasztalatai alapján továbbfejlesztették a módszertant. A pályázóknak általában 2–6 havonta szakaszzáró beszámolási kötelezettsége van, és a monitorok is ezekhez igazítva készítik el a személyes látogatás alapján született folyamatkövető monitori beszámolót. A szakaszzáró beszámolók és a folyamatkövető monitori beszámolók összegzését az OFA egyes esetekben pályázati úton kiválasztott, és vállalkozói vagy megbízásos jogviszonyban bevont Értékelő Csoportra bízza, akiknek azonban nem feladatuk a monitorok munkájának az öszszehangolása (ez a programvezető feladata), de a monitorok szakmai munkáját befolyásolhatják. A programok zárásakor a pályázó záró beszámolót készít, melynek elfogadásától függ a pályázati támogatás utolsó részletének átutalása. A szakmai értékelők a pályázó beszámolója és a monitor záró monitori beszámolója alapján alakítják ki összegző értékelésüket az adott pályázati programban megvalósult összes projektről.

Összegzés Az OFA több szempontból is jó példa lehet, hiszen egyrészt rendkívül komplex a monitoring rendszere, másrészt a döntési mechanizmus közvetlen kapcsolatban van a monitoring rendszerrel már a döntés-előkészítés folyamatában is. A pályáztatás döntési mechanizmusa nem csupán a beérkezett pályázatokról való döntéshozást és ügykezelést jelenti, hanem egy háromszűrős döntés-előkészítést alkalmaz, (programvezető, szakértő, monitor). A döntéselőkészítés itt sem jelent előzetes döntést, de megalapozott döntés hozható a programvezető által összegzett javaslatok alapján – kímélve a döntést hozó Kuratórium idejét, de felhasználva szakmai kompetenciáját.

224

FESZTIVÁL-VILÁG

A MONITORING DOKUMENTUMAI

Az OFA monitoring rendszere az egyik legkifinomultabbnak nevezhető a hazai monitoring módszertanok között, melyben a folyamatkövető monitoring a következő dokumentumokat használja: – negyedéves szakmai részbeszámolók (a pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – negyedéves monitori látogatási tervek, és a látogatás után elkészült beszámolók (monitorok készítik); – negyedéves Értékelő Csoport összegzés (Értékelő Csoport készíti, pl. a KIDprogram esetében alkalmazták először, 2000–2005 között); – programzáró monitori látogatási tervek, és a látogatás után elkészült beszámolók (monitorok készítik); – programzáró értékelés (Értékelő Csoport készíti).

D) Összegzés: Monitoring példák összevetése Az előbbiekben felsorolt döntési mechanizmusok és monitoring folyamatok leírásai után rendszerezzük és összegezzük a tapasztalatainkat. Elsőként vegyük szemügyre a monitoring rendszer megjelenését a döntés-előkészítés folyamatában. A döntést előkészítő szakértők/előértékelők és a döntést előkészítő monitorok kidolgozott szempontsor alapján alkotnak véleményt a beérkezett pályázatokról (a programvezető előzetes formai szűrése után). Ezt követően a döntéshozásban is részt vehetnek szavazati joggal külső szakértők, tanácskozási joggal előértékelők az alábbi séma szerint. 1. séma A döntés-előkészítés

OMAI ESZA OFA

Szakértők/ Döntés-előkészítő előértékelők monitori látogatás száma 2 –* 2 –* 2 1

Egyedi kuratórium külső értékelőkkel (előértékelőkkel) X X –

Állandó kuratórium külső szakértők nélkül – – X

* Kérdéses esetekben opcionálisan lehetséges.

A monitoring és döntéshozás lehetséges kapcsolatának áttekintése után vizsgáljuk meg azt is, hogy a monitoring és a projekt végrehajtásának értékelése között


225

milyen kapcsolat lehetséges a példák alapján. Fontos azonban, hogy tisztába legyük e három funkció – a döntés-előkészítés, a monitoring, valamint a projekt végrehajtásának értékelése – tényleges jelentőségével. Az előértékelés feladata elsősorban egy pályázat megfelelőségének értékelése. Itt a mérce a pályázati felhívás és az útmutató, az írásbeli értékelés eszköze pedig egy előre kidolgozott szöveges indoklást és pontozást is tartalmazó értékelő lap. Az OFA esetében a két szakértő mellett egy monitor is részt vesz a döntés-előkészítésben, amire a pályázati dosszié alapján megfogalmazott látogatási tervvel készül fel. A személyesen látogatás során a pályázóknak választ kell adniuk a monitor kérdéseire, amit az monitori beszámolóban összegez. A monitoring feladata azonban elsősorban a projekt végrehajtásának a követése, ehhez a pályázat szakmai terve és időbeli ütemezése, valamint a támogatási szerződés jelenti a mércét, a monitorozás eszköze pedig a monitori látogatási terv és a monitori beszámoló. A monitor tehát minden esetben előbb felkészül a látogatásra a pályázati dosszié és a pályázó beszámolói alapján, majd a helyszínen teszi fel kérdéseit a projekt menedzsmentnek. A monitori beszámoló egyrészt válasz ad a látogatási tervben felvetett kérdésekre, másrészt rögzíti a monitor szubjektív benyomásait is (pl. civil mentalitás, attitűd, kialakított partnerség minősége). A záró monitori beszámoló is ennek megfelelően készül, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az eredményekről ajánlatos minden információt összegyűjteni, és kisebb a szubjektív elemek jelentősége. A projekt végrehajtásának értékelése az értékelők, esetleg a vezető monitorok feladata. Ebben az esetben a feladat a projektet végrehajtók beszámolói és a monitorok beszámolói alapján begyűjtött információk rendszerezése és tartalmai elemzése annak érdekében, hogy a támogatási program egészének (minden egyes támogatott projekt) eredményeiről alkothasson képet a pályáztató szerv. Alább a példákban bemutatott monitoring és értékelési rendszer együttműködése követhető nyomon a nyertes pályázóval való szerződéskötést követő állapottól a végrehajtott projekt utólagos értékeléséig. 2. séma Monitoring és értékelés

OMAI ESZA OFA

Ki dolgozza ki a monitoring módszertanát Vezető monitor Vezető monitor Külső szakértő/ Értékelő Csoport

Folyamatkövető monitoring gyakorisága ¼ évente* ¼ évente* 2–6 havonta

Van Van

Kinek a feladata az összegző záró értékelés Vezető monitor Vezető monitor

Van

Értékelő csoport

Záró monitoring

* 2006 után nyertes pályázók esetében már csak ½ évente.

226

FESZTIVÁL-VILÁG

A monitoring rendszerek összevetése az előbbi két séma alapján a pályáztató szervek (OMAI, ESZA, OFA) kialakult gyakorlatát külön-külön mutatta be. A döntés-előkészítés, a monitoring és a projekt végrehajtásának értékelése egy folyamatmátrixon is ábrázolható, a példák alapján lehetséges legrészletesebb monitoring folyamatot feltételezve! 3. séma A döntés-előkészítés, a monitoring és az értékelés folyamatmátrixa Feladatok/ Felelősök Pályázati felhívás Pályázat beadása Értékelési szempontok kidolgozása Pályázatértékelés Szerződéskötés Monitoring szempontok kidolgozása Szakmai részbeszámoló Monitori látogatás Szakmai beszámoló Beszámolók és a monitoring értékelése

Pályáztató Pályázó

Vezető Szakértő, Értékelő Monitor monitor értékelő

X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

Ez a folyamatmátrix mérvadó lehet a Nemzeti Kulturális Alap pályázati monitoring rendszerének kidolgozásához is. Ezen túlmenően azzal is célszerű tisztába lennünk, hogy a monitoring folyamat során milyen eszközöket, dokumentumokat használnak a pályáztatók, a pályázók és a külső szakértők. A monitoring folyamat során egyrészt dokumentumok (szempontok, értékelő lapok, pontrendszer, monitoring-sémák) kidolgozása történik meg, másrészt e dokumentumok tartalommal való feltöltése, pl. a monitori beszámoló elkészítése, pályázatértékelés. Egy monitoring rendszer kidolgozandó dokumentumainak legbővebb listája a példák alapján a következő:


227

DÖNTÉS ELŐTT – ELŐÉRTÉKELÉS

– pályázati felhívás – pályázati útmutató – értékelő lap (szempontsor, pontozó lap) szakértők, előértékelők részére – döntés-előkészítő monitori látogatási terv monitorok részére – döntés-előkészítő monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok részére

DÖNTÉS UTÁN, A PROJEKTVÉGREHAJTÁS KÖZBEN – FOLYAMATKÖVETÉS

– szakaszzáró szakmai beszámoló a pályázók részére – folyamatkövető monitori látogatási terv monitorok részére – folyamatkövető monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok részére – értékelői jelentés szakértők, vezető monitorok részére

PROJEKTVÉGREHAJTÁS UTÁN – ZÁRÓ ÉRTÉKELÉS

– záró beszámoló pályázók részére – záró monitori látogatási terv monitorok részére – záró monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok részére – záró értékelői jelentés értékelők részére – összesített programértékelői zárójelentés értékelők, vezető monitorok részére E listából is látszik, hogy a monitoring szempontok folyamatos fejlesztése feltétele a projektek konzekvens szakmai értékelésének. Egy-egy projekt végrehajtásának értékelése alapvetően a pályázó által elkészített szakmai rész/záró beszámoló és a monitori beszámolók alapján történik az értékelők, illetve vezető monitorok által. A 3. séma természetesen a lehető legbővebb, amivel a funkcionális elemek szétválasztásának érzékletes illusztrálása a célunk, nevezetesen az előértékelés, a monitoring és a projekt végrehajtásának értékelése funkcióké. A gyakorlatban előfordulhat azonban, hogy e három funkció összefonódik, vagy ugyanazok a személyek végzik, vagy nem válik ketté az értékelés a monitoringtól. Például a monitori jelentéseket nem értékelők összesítik, hanem vezető monitor, az is előfordul, hogy esetleg nem kérnek monitori látogatást a döntés előkészítéséhez. Ez mind mérlegelés kérdése.

228

FESZTIVÁL-VILÁG

FESZTIVÁL-MONITORING AZ NKA-NÁL A) A kultúra és turizmus ideiglenes szakkollégium Az előzőekben bemutatott minták alapján átgondoltuk, hogy mily módon alakítható ki az NKA fesztiváltámogatási monitoring rendszere. Az NKA kultúra és turizmus ideiglenes szakkollégium legutóbbi pályázatából indulunk ki. 2004-ben ebben a szakkollégiumban 200 millió forint elosztásáról döntöttek, 79 nyertes pályázó lett kedvezményezett. Az átlagos támogatás 2,5 millió forint körüli, ami monitoring szempontból rendkívül alacsony támogatási összegnek számít. A minden részletre kiterjedő monitoringot tehát drága lenne erre a programra alkalmazni. Tekintsük át a folyamatot; sorrendben a javasolt lépések. Mielőtt az olvasóban az a kép alakul ki, hogy a mostaninál sokkal bonyolultabb eljárásra gondolunk, megnyugtatjuk, hogy a 11 lépés szinte mindegyikére ma is sor kerül, legfeljebb szakmailag nem ilyen átgondolt formában. 1. A pályázati felhívás meghatározása alapvetően a szakkollégium feladata, amit a kollégiumi titkár segít (ez az, amit máshol programvezetőnek neveznek). A fesztiválok sajátosságainak megfelelően a célok között kulturális, turisztikai és egyéb (társadalmi) természetűek lehetnek, amelyek súlyát és konkrét tartalmát a szakkollégium határozza meg. A monitorozás értelmét és hatékonyságát fokozza, ha a felhívás rögzíti a pályázótól elvárt teljesítés főbb mérhető szempontjait. Ezt a feladatot célszerű külső szakértőre bízni, amit a szakkollégium megvitat és végül – az általa legjobbnak vélt formában – elfogad. 2. A pályázatok értékelési szempontjainak és értékelési dokumentumainak kidolgozása tipikusan külső szakértői feladat. Ezzel részben vagy egészben megbízható a kiírás megfogalmazásában részt vett szakértő is. 3. A pályázat meghirdetése, a pályázatok befogadása és a formai megfelelés vizsgálata az adminisztráció, jelesül a programvezető feladata. 4. A pályázatok döntés-előkészítés céljából való értékelése a következő feladat. Ezt nem végezhetik maguk a döntéshozók, hiszen ez esetben nem lenne döntéselőkészítés. A döntés-előkészítés céljából történő értékelés jellemzően külső szakértői feladat. 5. A döntés-előkészítés után következhet a döntéshozás, ami a kuratórium, példánkban a szakkollégium feladata. 6. A szerződéskötés az adminisztráció, esetünkben a programvezető feladata. Meggondolandó a szakértő bevonása a szerződés szakmai teljesítésének szerződésbe építéséhez. 7. A monitoring szempontok kidolgozása szakértői feladat. 8. Az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatában azonban a pályázóknak nem kell részbeszámolót készíteniük, így a monitor csak a felhívásra, a támogatási szerző-


229

désre és az annak mellékletét képező pályázatra tud támaszkodni. Meggondolandó egy részbeszámoló kérése a pályázótól a fesztivál megrendezése előtt egy hónappal. Elkészítése a pályázó feladata. A részbeszámoló szempontjait a monitoring szempontok részeként kell kialakítani. 9. A helyszíni látogatás kidolgozott szempontjai szerint a monitor egy alkalommal meglátogatja az adott fesztivált, és beszámolót készít, amit elküld a programvezetőnek és egy esetleges vezető monitornak, aki szintén külső szakértő. 10. A fesztiválszervező beszámolója. A monitori látogatást nehezíti, hogy a fesztiválok ideje alatt a szervezési teendők miatt a projekt végrehajtóitól nem lehet érdemben információt gyűjteni. A fesztivál végrehajtása után van leginkább értelme a pályázónak értékelni saját munkáját, teljesítményét. A beszámoló elkészítéséhez olyan szempontokat kell kapnia, ami eligazítja, hogy a monitoring milyen kiegészítő szöveges értékelést és számszerű adatokat igényel az NKA beszámoltatási rendszeréhez képest. Ahol a kiírás utólagos turisztikai hatástanulmányt ír elő (pl. egy támogatási összeghatár fölött), ott ennek is illeszkednie kell a monitoring rendszerhez. 11. A vezető monitor a monitori beszámolók és a pályázók beszámolói alapján elkészítheti a támogatási program értékelését. Az utólagos értékelés egy évente megrendezendő esemény esetében egyúttal referenciaként is szolgál, amit a következő év(ek) pályázatainál figyelembe lehet venni.

A FELHASZNÁLT SZOLGÁLTATÁSOK A 11 PONT ALAPJÁN KÉT TÍPUSÚ SZAKÉRTŐI TUDÁST IGÉNYELNEK

– Az egyik a monitor, aki meglátogatja az adott fesztivált. A monitorozásokhoz 80 nyertes pályázó esetén 20 monitorra van szükség, így egy monitornak négy fesztivált kellene meglátogatnia. A monitorokat pályázati úton kellene a vezető monitor segítségével kiválasztani. A művészeti, közművelődési, gazdálkodási és turisztikai szempontok együttes kezelésére különösen alkalmas a művelődésszervező szakmai kör. A monitorozás költségkerete – egynapos látogatásokat és esetenként 35 000 Ft, költségeket és megbízási díjat magában foglaló összeget feltételezve – mintegy 2,6 millió Ft költséget jelentene évente. (Mivel az NKA nem igényelheti vissza az áfát, bruttó összegekkel számolunk.) – A másik a vezető monitor, aki a monitoring rendszer működtetését koordinálja, összesíti a monitori beszámolók adatait és értékeli a támogatási programot. A feladatkörbe beleértendő a kiírási, értékelési és monitoring szempontok kidolgozása, illetve az abban való közreműködés, a monitorok egynapos felkészítő képzése, a programvezető tanácsokkal való ellátása és a kuratórium felé tett végső összegző javaslatok megfogalmazása. A vezető monitor esetében 1,6 millió Ft/év költségkerettel számolunk.

230

FESZTIVÁL-VILÁG

Előnyök: + a támogatási keretre minimális, 2% többletköltséget rakó monitoring rendszer + a monitori jelentéseket fel lehet használni a következő évi pályázat értékeléséhez + költségkímélés céljából a vezető monitor és a programértékelő egyazon személy Hátrányok: – a döntés-előkészítés nem kellően megalapozott, nincsenek pályázatértékelők – túlzott felelősség a programvezetőn Opció: ~ a döntés-előkészítésbe lehetséges szakértőket bevonni. Költségkeret tekintetében célszerű pályázatonként egy órát és 6000 Ft költséget számolni. Évi 200, formailag megfelelt pályázó esetében a szakértői értékelés 1,2 millió forintba kerül. Pályázatonként két értékelőt számolva 25–30 értékelőre van szükség. ~ lehetséges egy részbeszámoló kérése a pályázótól a fesztivál megrendezése előtt egy hónappal.

4. séma A kultúra és turizmus kollégium fesztiváltámogatása számára javasolt monitoring rendszer folyamata Feladatok/ Résztvevők, felelősök Pályázati felhívás Értékelési szempontok kidolgozása Pályázat beadása Pályázatértékelés Szerződéskötés Szakmai részbeszámoló Monitoring szempontok kidolgozása Monitori látogatás Szakmai beszámoló Beszámolók és a monitoring értékelése * opció

Pályáztató

Pályázó

Szakértő*

Monitor

X X

Vezető monitor/ értékelő X X

X X X

X* X X*

X

X X

X X

X X


231

Ez a javaslat leginkább a monitoring rendszer megtervezésére példa, hiszen a kollégium időközben megszűnt. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a kulturális és turisztikai értékeket is felvonulató események számára a megjelölt költségvetés mellett ez a monitoring rendszer továbbra is javasoltható.

B) A kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma A következőkben a kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma által 2005 őszén majd 2006 februárjában ismételten meghirdetett pályázatok kísérleti monitoring rendszerének bemutatására kerül sor. A pályázati felhívás meghívásos pályázati formában azokat a fesztiválokat, eseményeket célozta meg, amelyek évek óta rendszeresen támogatást kaptak valamelyik szakkollégiumtól, a minisztériumtól vagy a miniszteri keretből. A támogatási keret meghaladta az 1,2 milliárd forintot, így az előző pontban ismertetett összegeknél jóval nagyobb forrásra lehetett pályázni, és jóval nagyobb volt az átlagos támogatás összege is. Ebben a körben az éves támogatás fesztiválonként 1,8–62 millió forint között volt. 1. A kollégium a felhívást akképpen fogalmazta meg, hogy a pályázóknak a pályázati adatlap mellett egy külön ehhez a felhíváshoz kodolgozott adatlapot is ki kellett tölteniük. Ebben nyolc szempontot jelölt meg a kollégium, melyek a pályázatok értékelésének alapvető szempontjai is voltak. Ezek sorrenben a következők voltak43: “1. Az esemény kulturális jelentősége 2. Társadalmi hatás 3. Gazdasági szerep 4. A rendezvényszervezés színvonala 5. Az esemény (rendezvény) marketing szempontjai 6. Az esemény (rendezvény) gazdálkodása 7. Az esemény (rendezvény) költségvetése 8. Az esemény (rendezvény) sajtó-, tömegkommunikációs és reklám megjelenései” 2. A meghívandó pályázók körét az NKA minden szakkollégiumának javaslata és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma javaslatai alapján a kollégium állította össze. 3. A beérkezett pályázatok értékeléséhez két értékelőt kért fel a kollégium, akik az 1. pontban megfogalmazott szempontok alapján tettek javaslatot az egyes projektek támogatására, csökkentett összegű támogatására vagy elutasítására. 4. A támogatási döntést a kollégium hozta meg, egyes esetekben sor került a pályázat átdolgozásra való visszaadására is. 43 Idézet a pályázati felhívás betétlapjából.

232

FESZTIVÁL-VILÁG

5. A szerződéskötésre a kollégiumi titkár munkája eredményeképpen került sor az NKA és a pályázók között. 6. A monitoring rendszer kidolgozására és a monitorok megbízására a kollégium pályázati felhívást tett közzé, melyet a dr. Váry Annamária által vezetett Psynergia Kft. nyert el. A támogatási keret kevesebb mint 0,5%-át kitevő költségkerettel került sor a monitoring rendszer kialakítására, a monitorok képzésére és megbízására. 7. A vezető monitorok kidolgozták a monitoring szempontokat és a monitoring alapvető dokumentumait. 8. A monitorok felkészítése két szakmai napon történt: az első alkalommal a használandó dokumentumokat és szempontokat mutatták be, a második alkalommal az első monitorozások utáni tapasztalatokat beszélték meg. 9. A pályázókat külön szakmai napon készítették fel, ennek során a monitoring rendszer és pályázóktól elvárt dokumentumok bemutatására került sor. 10. A monitori látogatások 2006. májusa óta folynak, és előreláthatólag december 31-ig minden ebben az időszakban megvalósult esemény monitori látogatására sor kerül. 11. A vezető monitorok 2007. január 31-ig készítik el az éves monitoring jelentést.

AZ EBBEN A RENDSZERBEN ALKALMAZOTT DOKUMENTUMOK A KÖVETKEZŐK

– Beszámoló az előkészítésről (a pályázók készítik el 15 nappal az esemény kezdete előtt) – Monitoring szempontok – Monitori látogatási terv (a monitorok készítik el a látogatás előtt legkésőbb 3 nappal) – Monitori beszámoló (a monitorok készítik el a látogatás után előtt legkésőbb 8 nappal) – Vezető monitori beszámoló (a vezető monitor készíti el a monitori jelentések alapján)

Egy adott esemény monitorozásának folyamata 1. A monitor megkapja az adott esemény – pályázatát és elérhetőségét; – beszámolóját az előkészítésről (amennyiben a monitor a látogatásig nem kapja meg az adott projekt által kitöltött beszámolót az előkészítésről, annak kérdéseit is a monitornak kell lekérdeznie); – a megbízólevelet.


233

2. A monitor a kézhez kapott anyagok és egyéni tájékozódás (web) alapján felkészül a látogatásra: – a monitoring szempontok alapján kitölti és elküldi a látogatási tervet a vezető monitornak és a vezető monitoring szakértőnek; – felveszi a kapcsolatot az esemény szervezőjével és bejelentkezik a helyszíni látogatásra. 3. A vezető monitor jóváhagyja a látogatási tervet; 4. A monitor elvégzi a helyszíni látogatást; 5. A monitor elkészíti a beszámolót és elküldi a vezető monitornak és a vezető monitoring szakértőnek; 6. A vezető monitor jóváhagyja a monitori beszámolót.

Monitoring szempontok a kiemelt kulturális események megvalósításának monitorozásához A monitoroknak a következő szempontok alapján kell a monitori látogatás előtt a felmerült kérdéseiket megfogalmazni a Monitori jelentés 3. pont első oszlopában. A 3. pont második oszlopát a pályázat és a látogatás során szerzett információk alapján kell összefoglalni.

AZ ESEMÉNY HELYI ÉS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA

– Miben más az idei esemény az előző évihez képest (a pályázathoz csatolt négyoldalas értékelő összefoglaló alapján), tartalmi és mennyiségi eltérések? – Milyen arányban vannak helyi látogatók az eseményen? (becsült %) – Milyen előző és milyen következő kulturális esemény volt/lesz az adott területen? Pl. „előző hétvégén a Lubi zenei fesztivál volt, a jövő hétvégén pedig a Papadu Képzőművészeti Biennálé lesz itt Lábadonyban”. KULTURÁLIS JELENTŐSÉG

– Az esemény (rendezvény) a tervezetthez képest milyen kulturális értékek közvetítését szolgálja (konkrét művészeti ág, forma, stílus megnevezése)? Pl. „kortárs színházi fesztivált terveztek, de végül a programok 60%a koncert volt, az előadások pedig inkább hakniműsorok voltak”; – Hányféle kulturális ágnak, műfajnak és stílusnak ad teret? – Milyen újszerű elemeket tartalmaz a program? – Melyek az esemény programjának hagyományos elemei?

234

FESZTIVÁL-VILÁG

– Miben van kiemelkedő jelentősége a hasonló eseményekhez viszonyítva? – Milyen nemzetközi (európai, tengerentúli stb.) vonatkozásokkal, együttműködésekkel rendelkezik? – Milyen programot terveztek közönségnevelő szándékkal, és ezzel milyen közönségrétegeket értek el? – Hozzájárul-e egy-egy szakterület minőségi fejlődéséhez, megújulásához, eredményeinek megismertetéséhez? TÁRSADALMI HATÁS

– Milyen önkormányzatokkal/más partnerekkel/civil szervezetekkel működik együtt, és milyen módon? – Megjelenik-e az eseményen a helyi identitástudat, és miben testesül meg? – Hátrányos helyzetű településen valósul meg a program? Miben hátrányos a település? – Hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak-e, kedvezményes belépőket adnak-e, fellépési (megjelenési – akár árusként is) lehetőséget biztosítanak-e számukra? Pl. roma kosárfonók; – Mely rétegekkel kapcsolatban valósít meg tudatos társadalmi stratégiai célkitűzéseket? GAZDASÁGI-TURISZTIKAI HATÁS

– Kinek milyen természetű és mekkora becsült járulékos forgalmat, gazdasági hasznot generál? – Turisztikai célú együttműködéseket kötöttek-e? (utazási irodák, szállodák) Szerepel-e valamilyen turisztikai ajánlatcsomagban az esemény? – Felhasználtak-e EU-forrást a megvalósításhoz? – Milyen beruházások, fejlesztések megvalósulását segíti elő? – Van-e mérhető hatása a foglalkoztatottságra, és ez miben testesül meg? – Milyen konkrét segítséget ad az esemény az elmaradt körzetek felzárkóztatásához? A RENDEZVÉNYSZERVEZÉS SZÍNVONALA

– A szervezőkről kialakult benyomás: segítőkészség, -képesség, megjelenés, viselkedés alapján? – Milyen kiegészítő szolgáltatásokat (szakmai és vendéglátóipari is!) biztosítottak a szervezők a közönség kiszolgálására? (kapacitáshiány mutatkozott, vagy az igényeknek megfelelő volt a kiszolgálás, pl. büfé, WC, buszkirándulás, szervezett városnézés, biciklitároló/kölcsönző stb.)


235

– Milyen biztonsági és egészségügyi ellátást tervezett az eseményre? Hány fő látja el e feladatokat? – Milyen módon tervezték meg a látogatók útvonalát? Vendégek ki/be járása, vándorlása egyik helyszínről a másikra; – Milyen tevékenységet terveztek a környezetterhelés kivédésére, és milyen módon gyűjtik a hulladékot.

AZ ESEMÉNY (RENDEZVÉNY) MARKETING SZEMPONTJAI

– Hogyan csoportosították a programokat, és hogyan választották ki azok helyszíneit? – Mi jellemzi az árszerkezetet, milyen megfontolások alapján határozták meg az árakat, és miért? Konkrétan milyen jegy mennyibe kerül? – Szakmai vagy nagyközönség a célcsoport? Terveztek-e programot célzottan a 18–35 éves korcsoporton kívül valakinek? – Volt-e igény- és elégedettségfelmérés az esemény előtt /közben? – Igazodik-e a produkció a célcsoport igényeihez? – Milyen információk segítik a látogató eligazodását? Ezek minősége, elérhetősége, használhatósága? Az alapján feltalálta-e magát a monitor? (útbaigazítás) – Milyen színvonalú promóciós tevékenységet végzett, és hol, milyen formában? Konkrét megjelenés és példányszámadatok?

AZ ESEMÉNY (RENDEZVÉNY) GAZDÁLKODÁSA

– Az esemény (rendezvény) a tervezetthez képest milyen gazdasági-pénzügyi feltételek mellett valósult meg? – Árbevétel (jegy és kereskedelmi bevételek, szponzori és egyéb támogatás) realitása a tervezetthez képest? (Itt elő kell venni a pályázatot, és megmutatni a költségvetést, hogy abban van-e változás.) – A kiadások szerkezetében van-e hangsúlyeltolódás? – Hogyan törekszik gazdálkodásának ésszerűségére, hatékonyságára?

SZUBJEKTÍV SZEMPONTOK

Kérjük, itt írja le a látogatás során szerzett szubjektív benyomásait, a helyszíni bejárás és beszélgetések körülményeit, az események hangulatáról szerzett benyomásait és egyéb észrevételeit.

1. FÜGGELÉK A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP KÉTMILLIÓ FORINTNÁL NAGYOBB TÁMOGATÁSAI 2005. MÁSODIK ÉS 2006. ELSŐ FÉLÉVÉBEN (Vastagon szedve: fesztiválok. Dőlt betűvel: a kiemelt kulturális események ideiglenes kollégiuma által támogatott események) Pályázó szervezet Budapesti Fesztivál Központ Kht Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. NKÖM – Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága NKÖM – Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága Hungarofest Kht. Miskolci Operafesztivál Kht. Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Budapesti Fesztiválközpont Kht. Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. Magyar Nemzeti Galéria

A projekt neve A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2006. évi lebonyolítására A digitális irodalmi akadémia című program 2006. évi folytatására

Elnyert támogatás (millió forint) 180,0 135,0

A németországi magyar kulturális évad lebonyolítására

120,0

A németországi magyar kulturális évad lebonyolításának kiegészítő támogatására

120,0

A Luxemburgi Zsigmond-kiállítás befejező szakaszának lebonyolítására Bartók+… a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál 2006. évi lebonyolítására 2006. évi programjaik

120,0

A 2006. évi jubileumi Budapesti Őszi Fesztivál Szegedi Szabadtéri Játékok 2006. évi programsorozatának Matisse és a magyar vadak munkacímű kiállítás Szépművészeti Múzeum El Greco, Velázquez, Goya – öt évszázad spanyol festészetének remekművei című kiállítás Nemzeti Kulturális Örökség Katona József produkciós és drámaírói páMinisztériuma lyázat lebonyolítására Kapolcsi Kulturális és Ter- Művészetek Völgye 2006. évi programjaimészetvédelmi Egylet nak Budapesti Fesztiválzenekar A 2006. évi nemzetközi turnéik lebonyolítására Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila-hagyaték megvételére Magyar TermészettudomáA múmiák titokzatos világa című idõszaki nyi Múzeum kiállítás Budapesti Filharmóniai 2006. évi programjaikra Társaság Zenekara Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok éjszakája 2006. évi rendezvényei

100,0 95,0 62,0 58,0 50,0 50,0 50,0 47,0 40,0 40,0 40,0 38,0 37,0

238

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Műcsarnok Nemzeti Táncszínház Kht. Informatikai és Könyvtári Szövetség Móricz Zsigmond Színház Magyar Illusztrátorok Társasága T. T. Filmműhely Filmgyártó Kft. Iparművészeti Múzeum T. T. Filmműhely UMZE – és más kortárs zenei együttesek Danubia Szimfonikus Zenekar Magyar Bábművészek Szövetsége Mindentudás Egyetem Kht. Pécsi Filmünnep Kht.

A projekt neve A 10. Velencei építészeti biennálén történő részvételre V. Magyar Táncfesztivál Győrben Összefogás a könyvtárakért, összefogás az olvasókért címû rendezvénysorozat Vidor Fesztivál 2006. A bolognai nemzetközi gyermek- és illusztrációs könyvvásáron magyar díszvendég megjelenésére Maár Gyula: Töredék című játékfilm előkészítésére és gyártására Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából című kiállítás Tarr Béla: Londoni férfi című filmjének 2006. évi programjaikra 2006. évi programjaikra

Többlettámogatás a vidéki önkormányzati bábszínházak művészeti munkájához Programjuk 2006. évi folytatására A 2006. évi Pécsi Nemzetközi Filmünnep lebonyolítására Titanic Filmalapítvány A Titanic Filmfesztivál lebonyolítására Cameofilm Kft. A hatodik koporsó című nagyjátékfilm utómunkálataira Cameofilm Kft. A hatodik koporsó című nagyjátékfilm Design Központ Nyítókiállítás lebonyolítására Interkultur Hungária Kht. Zempléni Fesztivál 2006. évi programjainak Népművészeti Egyesületek Mesterségek ünnepe – az Élő NépművéSzövetsége szet Fóruma rendezvényeinek Táncház Egyesület XXV. Országos Táncháztatálkozó és Kirakodóvásár V.I.P. Arts Management A XV. BudaFest Nyári Zenei Fesztivál Kft. lebonyolítására Pécsi Országos Színházi A Pécsi Országos Színházi Találkozó Fesztivál Kht. Nemzetközi Vizuális Mediawave 2006 fesztivál Mûvészeti Alapítvány Budapesti Music Center A Kurtág 80 című ötnapos fesztivál lebonyolítására Művészetek Palotája Kft. A Művészetek Palotája 2006. év őszi, az NKA által támogatott hangversenyciklusainak Országos Széchényi Könyv- A nemzeti ereklye című kiállítássorozat megtár szervezésére és Pécsi Országos Színházi A Pécsi Országos Színházi Találkozó 2006. Fesztivál Kht. évi lebonyolítására Magyar Könyv Alapítvány A 2006. évi programok támogatására Homo Humanus Kft. A Memento Park projekt 2006. emlékévprogram

Elnyert támogatás (millió forint) 36,0 35,0 35,0 34,2 34,0

30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 25,0 25,0 25,0 25,0 25,0 24,0 24,0 24,0 23,0 23,0 20,0 20,0 20,0 20,0 20,0 20,0 20,0

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Kulturális Alapítvány A Textilművészetért Főnix Rendezvényszervező Kht. Várszínház és Művészetek Háza Gárdonyi Géza Színház Magyar Drámapedagógiai Társaság Magyar Élőzene Művészeti Kht. Bárka Színház Szabadtéri Néprajzi Múzeum Könyvtárellátó Kht. Nemzeti Táncszínház Kht. Gyulai Várszínház Kecskeméti Animációs Film Kft. Pécsi Filmünnep Kht.

239

2006. évi programjaikra

Elnyert támogatás (millió forint) 20,0

2006. évi programjaikra

20,0

2. Textilművészeti Triennálé (2006) a szombathelyi képtárban Bartók Béla XXII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál A határon túli magyar színházak XVIII. fesztiváljának Kisvárdán Agria nyári játékok 2006 A XV. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó A zenekar tevékenységéhez szükséges szakmai színvonal biztosítására Színházi utópiák – közép- és kelet-európai színházi műhelyek találkozójának Múzeumok mindenkinek – múzeumok őszi fesztiválja Határon túli folyóiratok és magyarországi gyermeklapok 2006. évi számainak megvásárlására és eljuttatására könyvtárakba Táncfórum No. 6. – táncfesztivál a tánc világnapja alkalmából Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál 43. évadának A 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és az 5. nemzetközi animációs játékfilm fesztivál előkészítésére Pécsi Nemzetközi Filmünnep – filmfesztivál és verseny, 2006 Egyéni és csoportos kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus kiadására A Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis Összművészeti Fesztivál A Fotóhónap 2006 fesztivál

18,6

A projekt neve

Magyar Fotográfusok Háza Kht. Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület Magyar Fotóművészek Szövetsége Maszk Magyarországi Alter- A Theater International – szabad színházak natív Színházi Központ nemzetközi találkozója Pécsi Országos Színházi Pécsi Országos Színházi Találkozó 2006. Fesztivál Kht. évi lebonyolítására Hungaroton Kft. A Hungaroton hanglemezeinek megjelentetésére Magyar Könyv Alapítvány A 2006. évi programok kiegészítő támogatására NKÖM – Külhoni Magyar A németországi magyar kulturális évad leboKulturális Intézetek Igaznyolításának kiegészítő támogatására gatósága Neumann János Digitális A digitális irodalmi akadémia című program Könyvtár és Multimédia 2006. évi kiegészítő támogatására Központ Kht.

18,0 18,0 17,0 17,0 17,0 16,8 16,7 16,4 16,0 16,0 16,0 15,6 15,5 15,4 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0

240

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Weiner-Szász Kamarazenekar St. Plusz Kft. Filharmónia Budapest és Felső-dunántúl Magyarok Öröksége Alapítvány Veszprémi Ünnepi Játékok Kft. Magyarországi James Joyce Társaság Hungarofest Kht.

A projekt neve 2006. évi programjaikra


A Rivalda 2006 című kulturális adássorozat Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár 2006. évi Veszprémi Ünnepi Játékok

15,0 14,0

Joyce-i Uniók XX. Nemzetközi James Joyce Szimpózium Vendégségben Budapesten – határon túli magyar színházi estek Szentendrei nyár 2006. – fesztivál

13,5

Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei Duna Művészeti Társaság A XI. Duna Karnevál nemzetközi kulturális találkozó Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok majálisa 2006 kulturális fesztivál Gamási Római Katolikus Karádi római katolikus templom helyreállítáPlébánia sának II. ütemére Melody Kft. Bródy János 60. születésnapja alkalmából a Madách Színházban rendezendő gálák lebonyolítására Liszt Ferenc Zeneművé2006. évi Kodály Művészeti Fesztivál szeti Egyetem NKÖM – Külföldi Magyar Fiatal, NKÖM ösztöndíjas művészek külföldi Kulturális Intézetek Igazmagyar intézeti bemutatkozás-sorozatára gatósága Budapest Galéria Budapest I. ker. Szentháromság téri Szentháromság oszlop restaurálására (II–III. ütem) Bencolor Kft. A jazz születésétől napjainkig című koncertsorozat záró koncertjének lebonyolítására 2006. májusában NKÖM „Weöres Sándor” bábprodukciós-pályázat lebonyolítására Színház- és Filmművészeti Vizsgafilmek és diplomafilmek elkészítésének Egyetem támogatására Gyermek- és Ifjúsági Szín- A III. Kaposvári gyermek- és ifjúsági színházak Nemzetközi Szöházak biennáléjának vetségének Magyar Központja BMC Budapest Music IV. Budapest Jazz Fesztival Center Határokon túli magyarsáXV. határon túli magyarok összművészeti gért alapítvány fesztiválja Veszprémi ünnepi játékok A 2006. évi Veszprémi Ünnepi Játékok kft. lebonyolítására Cine-mis Moziüzemi Szol- 3. Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztivál gáltató Kht. Filharmónia Budapest és Budapesti Nemzetközi Verseny – Liszt-Bartók Felső-Dunántúl zongoraverseny

14,0 13,8

13,4 13,0 13,0 13,0 13,0 13,0 12,0 12,0

12,0 12,0 12,0 12,0 10,4

10,0 10,0 10,0 10,0 10,0

241

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet

A projekt neve

Magyar Kórusok és ZeneA Kodály Zoltán IV. magyar kórusverseny karok Szövetsége – Kóta BMC Budapest Music Center Részvételre a Midem Nemzetközi Zenei Szakkiállításon és Vásáron Cannesban (Bartók-Kurtág pavilon) BMC Budapest Music Center A BMC Records 2006. évi klasszikus és kortárszenei cd-kiadványainak támogatására Magyar Nemzeti FilmarchíA magyar nemzeti filmkincs megmentésére vum és felújítására Magyar Nemzeti Múzeum Dzsingisz kán és örökösei című kiállítás magyarországi bemutatásának előkészítésére Hatvan-belvárosi római Hatvan-belvárosi római katolikus templom katolikus egyházközség tetőszerkezetének helyreállítására Piarista rendház A piarista templom felvizesedett falainak utólagos szigetelésére Kulturális Örökségvédelmi Vis maior helyzet miatt végveszélybe került Hivatal műemlékek, régészeti lelőhelyek megmentésére I'M Film Kulturális Szolgálta- Bibó körút / a civil című játékfilm gyártásának tó kft. befejezésére NKÖM A művészeti díjak átadásához Montage Video Kkt. A premier című hazai és határokon túli színházi élet eseményeit bemutató magazinműsor támogatására Magyar Képzőművészek és Az út című országos kiállítás a Műcsarnok Iparművészek Szövetséösszes termében, valamint a kapcsolódó ge kiadvány megjelentetésére Ernst Múzeum Kht. Deim Pál képzőművész életmű-kiállításának és a kiállítás katalógusának megjelentetésére Xellum Kft. A látogatóbarát múzeumok tudományos megalapozására Filmsziget Művészeti Kft Koltai Róbert: Világszám című filmje bemutatásának és népszerűsítésének erdélyi körútjára, illetve romániái forgalmazásának támogatására Szárnyas Sárkány egyéni A 40. Nyírbátori Zenei Napok cég Magyar Haydn Társaság IX. Haydn Eszterházán Fesztival a fertődi Esterházy-kastélyban Filharmónia Budapest és Régi Zenei Napok, Sopron című rendezFelső-Dunántúl vénysorozat megvalósítására Magyar Filmunió Kft. A 37. Magyar Filmszemle lebonyolítására Filharmónia Budapest és Budapesti Zenei Hetek 2006. – zenei feszFelső-Dunántúl tivál Martin György NéptáncÚjévköszöntő – néptáncantológiák című szövetség rendezvény Szárnyas Sárkány egyéni A Szárnyas Sárkány Hete XIV. nemzetközi cég utcaszínházi fesztivál


10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0

10,0 10,0

9,8 9,6 9,5 9,0 9,0 9,0 9,0

242

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet V.I.P. Arts Management Kft. Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Hungarofest Kht.

A projekt neve

Budafest – XV. jubileumi nyári opera- és balettfesztivál Budapesti Régi Zene Fórum 2006. évi nemzetközi historikus zenei fesztivál Vendégségben Budapesten – határon túli magyar színházi estek a 2005/2006-os évad őszi idényében Családi Intézet Barokk Nosztalgiák művészeti fesztivál Folklór kulturális közalaXXV. Nemzetközi táncház és zenésztábor, pítvány XVI. Csángó Fesztivál, kisebbségek folklór fesztiválja Savaria Történelmi Karne- A 2006. évi Savaria Történelmi Karnevál vál Szombathelyen Pécsi Országos Színházi A 2006. évi Pécsi Országos Színházi találFesztivál Kht. kozó Magyar Könyvkiadók és Részvételre az 58. Frankfurti Nemzetközi Könyvterjesztők EgyesüKönyvvásáron (magyar nemzeti megjelelése nés) Szépírók Társasága A könyv utóélete címmel hazai rendezvények Római Katolikus Egyházköz- Római katolikus templom felújítására ség, Somogyvár Római Katolikus Egyházköz- A zebegényi római katolikus templom tetőfelség, Zebegény újítására Római Katolikus Plébánia, Furta-i római katolikus templom vonórudas Berettyóújfalu megerősítésére, teljes külső helyreállítására Téti Evangélikus EgyházTéti evangélikus templom felújítására község Ujhelyi Gábor A háromfai volt Festetics vadászkastély szerkezeti megerősítésére, állagmegóvására, födém és tető cseréjére Magyar Tudományos AkaAz MTA könyvtára folyóirat állományának démia Könyvtára bõvítésére a nemzetközi kiadványcsere keretében Norien Film Kft. Budakeszi srácok című játékfilm gyártására Kecskeméti Animációs Film Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére című Kft. animációs film gyártásának befejezésére Ars Hungarica Alapítvány A Cukor Sugár Galaxy című animációs gyermekfilm gyártására Kecskeméti animációs film- A vonaton ringatózva című animációs gyergyártó és forgalmazó kft. mekfilm előkészítésére Kecskeméti Animációs Film Magyar népmesék 3 x 7 perces animációs Kft. sorozata A nyúlpásztor, Hogyan telt el gyermekkorom és A víz tündére című epizódok gyártására ROPROD Rózsa produkció A Magyar elsők sorozat további filmjeinek 2006. évi támogatására Magyar Illusztrátorok Társa- A Magyar Illusztrátorok Társaságának kiállísága tásra a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásár magyar nemzeti standján Jurisics-vár Művelődési Kőszegi Várszínház 25. jubileumi évadáKözpont és Várszínház nak

Elnyert támogatás (millió forint) 9,0 8,8 8,5 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0

8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0

8,0 7,6

7,5

243

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Magyar Országos Levéltár Titanic Filmjelenlét Alapítvány Dunapart Művészeti Társaság Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Maciva – Magyar Cirkusz és Varieté Kht. Óbudai Társaskör

A projekt neve Konferencia a Magyar Országos Levéltár alapításának 250. évfordulója alkalmából 13. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál


Magyar festészet napja

7,2

XV. Országos Békéscsabai Tervezőgrafikai Biennálé

7,2

VI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztival

7,0

Óbudai nyár 2006. évi rendezvényeinek megvalósítására Magyar Jazz Művészeti Kht. Europa Jazzhíd – örömzene – Budapest Jam Magyar Könyvkiadók és A 2006. évi XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvterjesztők EgyesüKönyvfesztivál lése Magyar Könyvkiadók és A 2006. évi 77. Ünnepi Könyvhét Könyvterjesztők Egyesülése Berekböszörményi Reformá- Berekböszörményi református templom tetőtus Egyházközség szerkezetének felújítására RF Produkciószervező és 1956 vagy a nap utcai fiúk című film gyártáMarketing Kft. sának befejezésére Emberi Jogi Film Alapítvány A Média és a demokratikus kultúra oktatási projekt Tudományos Ismeretterjesz- A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysotő Társulat rozat lebonyolítására Magyar Művelődési Intézet A XIX. Országos Képző- és Iparművészeti Tárlat – Amator Artium Design Terminál Kht. A magyar design a világpiacon – megnyitó kiállítás az Erzsébet téri új design központ épületében Thália Színház Kht. Vidéki színházak találkozójának Magyar Országos Levéltár Mikrofilmezéshez szükséges gépek alkatrészeire és nyersanyagok, vegyszerek beszerzésére Alternatív és Független A XII. Alternatív Színházi Szemle Szegeden Színházak Szövetsége Magyar Országos Levéltár Savmentes dobozokra, pufferolt kartonpapír védőborítóra, légállapot mérőre, levegőtisztító berendezésre Magyar Országos Levéltár Hidraulikus könyvprés, digitális fényképezőgép, szabályozható hőmérsékletű restauráló eszköz, műszerek és nyersanyagok beszerzésére Iparművészeti Múzeum Egy 2006. évi ideiglenes kiállítás megrendezésének támogatására Trafó Kortárs Művészetek Temps d'images című nemzetközi fesztiHáza Kht. válsorozat a kultúra 2000 keretprogramon belül

7,0 7,0 7,0

7,0

7,0 7,0 7,0 7,0 7,0 7,0 6,8 6,8 6,6 6,5 6,5

6,5 6,3

244

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Pécsi Tudományegyetem

A projekt neve Frontiers of the Roman Empire – római limes, mint kulturális út létrehozására a Kultúra 2000 keretprogramon belül A Making New Waves fesztivál

Trafó Kortárs Művészetek Háza Kht. Kentaur Színházi AlapítA 2006. évi XVIII. Magyar stúdiószínházi vány műhelyek fesztiválja Pécsi Kulturális Központ Örökség fesztivál – pécsi napok Rózsa Records Kft A X. Újkori tabán fesztivál lebonyolítására Vox Pannonica Alapítvány Magyarok nagyasszonya 8. egyházzenei fesztivál Cine-mis Kht. 2. Fiatal filmesek elnevezésű nemzetközi fesztivál Nemzetközi Vizuális Művé- Mediawave nemzetközi film és zenei feszszeti Alapítvány tivál 2006 előkészítésére Pécsi Filmünnep Kht. Pécsi Nemzetközi Filmünnep, a fiatal film ünnepe, filmfesztivál és verseny Magyar Filmunió Kft. Magyar filmszakmai részvételre a 2006. évi cannes-i nemzetközi filmfesztiválon Psynergia Kft. Kiemelkedő jelentőségű kulturális események, rendezvények monitoring rendszerének kialakítására és gyakorlati alkalmazására Kaposvár-Toponár Római Kaposvár-toponári plébánia épület helyreállíKatolikus Plébánia tására Községi Önkormányzat, Alsónánai római katolikus templom helyreállíAlsónána tására Pohl Péter Borjádi vízimalom felújítására Polgármesteri Hivatal, Rezi Rezi-várrom állagmegóvási munkáinak II. ütemére Polgármesteri Hivatal, Viseg- Visegrád, középkori eredetű iskolaépület rád barokk fedélszék és homlokzat felújítására Fővárosi Szabó Ervin Könyv- Elektronikus szolgáltatások és internet tanfotár lyam lebonyolítására a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtáraiban és tagkönyvtáraiban Borbálafilm Kft. A csendkút című játékfilm gyártásának befejezésére Médiaháló Kft. A Vándormozi produkcióinak támogatására Megyei Jogú Városok SzöA kulturális alapú gazdaságfejlesztési koordivetsége náció elnevezésű program kutatási részmunkáira Budapesti Könyvszemle A BUKSZ-Budapesti Könyvszemle című Alapítvány társadalomtudományi folyóirat megjelentetésére és terjesztésére Főnix Rendezvényszerve- 35. Debreceni Jazznapok ző Kht. Pannon Várszínház Kht. A IX. Tánc Fesztiválja országos és nemzetközi kortárs összművészeti találkozó Veszprémben Budapesti Zsidó Hitközség IX. Zsidó Nyári Fesztivál


6,2 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0

6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0

6,0 6,0 6,0 5,8 5,6 5,6 5,5

245

1. FÜGGELÉK


A projekt neve

Gyermek- és Ifjúsági Szín- A III. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szöházak Biennáléjának vetségének Magyar Központja Budapest Főváros Levéltára Restauráláshoz és mikrofilmezéshez szükséges nyersanyagok beszerzésére Magyar Írószövetség A Magyar Írószövetség irodalmi rendezvényeinek lebonyolítására Győri Fesztivál és Rendez- 41. Győri Nyár-Nemzetközi Kulturális vényszervező Iroda Fesztivál Kecskeméti Önkormányzat Kecskeméti Tavaszi Fesztivál Alternatív és független Szegedi Alternatív Színházi Szemle 2006. színházak szövetsége Várszínház és művészetek A határon túli magyar színházak XVIII. háza fesztiváljának Kisvárdán Magyar Könyvkiadók és Az 57. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár Könyvterjesztõk Egyesümagyar nemzeti standja felállítására és lése programjai lebonyolítására Martin György Náptáncosok országos bemutató színpada Néptáncszövetség rendezvénysorozat Magyar Könyvkiadók és A 78. Ünnepi Könyvhét és a 6. GyermekKönyvterjesztõk Egyesükönyvnapok megszervezésére lése Tisza Mozi Kft. 2005-ös Nemzetközi Tudományos Filmszemle és kapcsolódó rendezvényei lebonyolítására Magyar Könyvkiadók és A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvterjesztők Egyesülése Magyar Képzőművészek és Az út 1956–2006 című kiállítás a műcsarnokIparművészek Szövetséban ge Római Katolikus Egyházköz- A csesztvei római katolikus templom felújításég, Csesztve sára Tisza Mozi Kft. Nemzetközi képzőművészeti filmszemle és kapcsolódó rendevényeinek megszervezésére és lebonyolítására Magyar Országos Levéltár Maradandó értékű magániratok vásárlására Iparművészeti Múzeum Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából az Iparművészeti Múzeum 2006. évi kiállításának közönségkatalógusa Budapest Art Stúdió Alapít- Dunaszekcső Magtár felújítására vány Gyöngyös Város Polgármes- Gyöngyös, Kálvária együttes kaputorony teri Hivatal helyreállítására Polgármesteri Hivatal, Fábiánháza, Petőfi u. 23. szám alatti műemFábiánháza lék lakóház (gazdagparaszti porta) helyreállítására Polgármesteri Hivatal, KisSáfrik szélmalom teljes helyreállítására kunhalas


5,5 5,1 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

5,0 5,0

5,0 5,0 5,0

5,0 5,0 5,0 5,0

5,0 5,0 5,0 5,0

246

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Református Egyházközség, Botpalád Református Egyházközség, Bugyi Református Egyházközség, Vaja

A projekt neve

Botpaládi református templom felújítási munkáira Bugyi református templom torony és tető helyreállítására Református templom torony ácsszerkezet és fedés rekonstrukciójára, toronyhomlokzat részbeni helyreállítására Bercsényi Építész Szakkol- Easa006 Budapest címmel építészhallgatói légiumért Alapítvány találkozó szervezésére köz: hely témában Film-art Művészeti és Keres- Mansfeld című játékfilm gyártásának befejekedelmi Kft. zésére Flashback Filmgyártó Kft. A szabadság, szerelem című játékfilm gyártásának befejezésére Magyar Képek Egyesület A sínjárók című játékfilm befejezésére Kodály Zoltán Ének-Zenei Az Aurin leánykar részvétele a Kínában Iskola megrendezendő IV. Kórusolimpián Magyar Tudományos AkaA politikai teológia című projekt démia Filozófiai Kutatóintézete Magyar Zenei Exportiroda A berlini Popkomm zenei szakvásáron való bemutatkozás (koncertek és a hazai zenei kultúrát népszerűsítő programok) Stúdió K Alapítvány 2006. és 2007. évi gyermekszínházi előadások lebonyolítására Budafoki Dohnányi Ernő 2006. évi programjaik Szimfonikus Zenekar Modern Art Orchestra 2006. évi programjaikra Budapesti Vonósok Kamara- 2006. évi programjaikra zenekar Magyar Virtuózok Kamara2006. évi programjaikra zenekar Hócipő Kft. A Hócipő című szatirikus kétheti lap további számainak megjelentetésére Magyar Nemzeti FilmarchíA Színház és Filmművészeti Egyetem Filmfővum tanszak vizsgafilmjeinek értékmentő digitalizálására Miskolci Nemzeti Színház Részvételre a bogotai X. ibero-amerikai színházi fesztiválon (útiköltség-támogatás) Ernst Múzeum Kht. Kisebbségben a kisebbségről munkacímű kiállítás Cinema-film Kft. Tarka képzelet – Gulácsy álmai című gyerekeknek készülõ animációs film gyártási elõkészítésére és gyártására Pécsi Tudományegyetem A bölcsészettudományi kar kommunikáció- és médiatudományi tanszéke tudományos kutatási programja lebonyolítására: a fotóművészeti mező vizsgálata Magyarországon Hajdú-Bihar Megyei Önkor- A Déri Múzeumban megrendezendő Munmányzat kácsy a nagyvilágban című kiállítás lebonyolítására

Elnyert támogatás (millió forint) 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

5,0

5,0

247

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Művészetek Háza Kht. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal BMC Budapest Kft.

A projekt neve XIII. Országos Gyermekbábos Fesztivál A Kulturális Örökség Napjai

A BMC Records 2006. évi jazz zenei cdkiadványainak támogatására Mu Színház Egyesület Táncprodukció folyamatos bemutatására a Mu színházban Pro Tradicione Et Evolucione A lipótmezei kápolna restaurálására Alapítvány Római Katolikus Plébánia, Szent Kereszt Felmagasztalása templom Cegléd életveszély elhárító és műemlék állagmegóvó felújítására Róth Miksa Emlékház és Róth Miksa műhelyépületének szerkezeti és Gyűjtemény tetőfelújítási munkáira, nyílászárók javítására Magyar Művelõdési Intézet Az intézet által rendezendő szakmai programokra: nemzetiségi gála, fotó-, versmondó, verseny, betlehemes találkozó Új Mandátum Bt. A Kultúra és Közösség című közművelődési folyóirat 4 lapszámának támogatására Palánta Gyermek- és Ifjúsági Az országjáró bábmisszió 2006. évi programMisszió jainak támogatására Színfolt Film A Dob + Basszus című televíziós sorozat támogatásra Iparművészeti Múzeum Az idő sodrában című, a múzeum gyűjteménytörténetét bemutató állandó kiállítás Egressy Béni Művelődési XVIII. Ifj. Horváth István Nemzetközi SzínKözpont játszó Fesztivál Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt fórum 2006. Kolibri Színház Glitterbild (hangmadár) – Művészet a legkisebbekért című projekt a kultúra 2000 keretprogramon belül Örökség Gyermek Népmű- Országos Gyermek Néptánc Fesztivál vészeti Egyesület Országos Diákszínjátszó XVII. Országos Diákszínjátszó Találkozó Egyesület Print K.M.H. Kft. Kocsis Ágnes: Friss levegő című filmje utómunka költségeire Fekete Doboz Alapítvány Az alapítvány archiv felvételeinek digitalizálására Képző- és Iparművészeti „Móricz” irodalmi és „Babits” műfordítói progLektorátus ramok lebonyolítására Gárdonyi Géza Színház III. Nemzetközi Monodráma Fesztivál Budapesti Vonósok AlaBudapesti Vonósok – XII. Fertődi Haydn pítványa Fesztivál Népművészeti Egyesületek Pünkösdi Sokadalom – rendezvénysorozat Szövetsége Őri Alapítvány Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja Muharay Elemér NépműOrszágos Hagyományőrző Találkozó Pévészeti Szövetség csett

Elnyert támogatás (millió forint) 4,8 4,6 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,4 4,4 4,3 4,2 4,2 4,2 4,1 4,1 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0

248

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Magyar Zeneművészeti Társaság Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány Vass Lajos Népzenei Szövetség Jelenkor Kiadó Kft. Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. Szépművészeti Múzeum Budapest-belvárosi Szent Mihály Templomigazgatóság Községi Önkormányzat, Csókakő Községi Önkormányzat, Dencsháza Milotai Református Egyházközség Polgármesteri Hivatal, Mád Szebényi Lászlóné

A projekt neve 19. Mini-fesztivál kortárs magyar zeneszerzők műveiből A 2006. évi középiskolás Helikoni Ünnepségek VI. Vass Lajos Népzenei Verseny

Elnyert támogatás (millió forint) 4,0 4,0 4,0

Könyvkiadói program Kiadói program

4,0 4,0

Van Gogh kiállításához kapcsolódó katalógus megjelentetésére A belvárosi Szent Mihály templom szentély déli oldalfalának és pilléreinek befejező restaurálására Csókakő, várkápolna védőtető építésére és felsővárba vezető lépcső kialakítására Dencsházai református templom tornyának felújítására A milotai református templom felújítására

4,0

Mádi rabbiház helyreállításának II. ütemére Süttő-bikolpusztai Reviczky-kastély kápolnájának homlokzat rekonstrukcójára Szekszárdi Remete Kápolna felújítására

Szekszárdi Római Katolikus Egyházközség Zalaszántó Község ÖnkorZalaszántó Tátika-várrom déli, nyugati külső mányzata várfalak konzerválására, helyreállítására Budapesti Történeti Múzeum Aquincum polgárváros, északkeleti régió: átriumos hosszúház-lakótraktus hitelesítő feltárására és műemléki helyreállítására Heves Megyei Múzeumi Az egri várban található korai püspöki dézsSzervezet mapince és a felette lévő provizori palota maradványainak régészeti kutatására Teleki László Alapítvány A gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000–2002) című tanulmánykötet kiadására Színház Alapítvány és Szer- A Színház című folyóirat korábbi évfolyamaikesztőség nak digitálizálására Ciróka Bábszínház A magyarországi bábszínházak VIII. találkozója Jávorszky Béla Szilárd Jávorszky Béla Szilárd rocktörténeti oktatási tankönyvsorozata további köteteinek elkészítésére (alkotói támogatás) Polgármesteri Hivatal Keszt- A ífő téren elhelyezendő Festetics György hely emlékére állítandó új szobor megalkotására Román Sándor Tánctársula- Az Experidance társulat Steel című produkta Kft. ciójának folyamatos továbbjátszására, valamint jelmezek, diszletek felújítására Talentum Kulturális AlapítA Rajkó zenekar hang- és képi anyagának vány adathordozókra történő rögzítésére

4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0

4,0 4,0 4,0

249

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Balassi Bálint Megyei Könyvtár Katona József Megyei Könyvtár Berzsenyi Dániel Könyvtár Békés Megye KépviselőTestülete Megyei Könyvtára Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Csorba Győző Megyei Könyvtár Eötvös Károly Megyei Könyvtár II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Pest Megyei Könyvtár

Állománybővítésére


Álománybővítésére

4,0

Állománybővítésére Békés megye kistelepülési könyvtárainak állománybővítésére

4,0 4,0

Állománybővítésére

4,0

Állománybővítésre Baranya megye kistelepülési könyvtáraiban Állománybővítésre

4,0 4,0

22 kistelepülés könyvtári állománybővítésére

4,0

A Verseghy Ferenc Könyvtár által működtetett ellátórendszer állományának bővítésére A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár ellátórendszerébe tartozó tagkönyvtárak állományának bõvitésére Állománybővítésére

4,0

4,0

Állománybővítésre

4,0

Állománybővítésre

4,0

Állománybővítésre a Pest megyei könyvtár ellátórendszeréhez társult kistelepülések könyvtárai számára Állománybővítésre

4,0

A projekt neve

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Illyés Gyula Megyei Könyvtár Kistelepülési könyvtárak (kszr tagkönyvtárak) állománygyarapítására Önkormányzati Levéltárak Az eddig megjelent vármegyei nemesi közTanácsa gyűlési (törvénykezési) jegyzőkönyvek alapján készült regeszta-kötetek adatbázisba történő konvertálásának előkészítésére Magyar Levéltárosok Egye- A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2006. évi sülete vándorgyűlésének Miskolci Galéria A XXIII. Miskolci Grafikai Biennále és kapcsolódó katalógus megjelentetésére Trafó Kortárs Művészetek Az On Mobility című nemzetközi kiállítás-soroHáza Kht. zat a Kultúra 2000 keretprogramon belül A38 Kulturális Kht. Jazz Odüsszeia – utazó zene munkacímű projekt a Kultúra 2000 keretprogramon belül A38 Kulturális Kht. Mobil stúdiók – nomád platform: utazó kiállítás modulok és képzõmûvészeti műhelyek a Kultúra 2000 keretprogramon belül

4,0

4,0 4,0 4,0

3,8 3,8 3,8 3,7 3,7

250

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Trafó Kortárs Művészetek Háza Kht. Magyar Meroé Alapítvány

A projekt neve

Crash Test Dummy című programsorozat a kultúra 2000 keretprogramon belül A magyar Merowe-gát régészeti projekt értékmentő expedíció támogatására Budapesti Történeti Múzeum Kortárs alkotások megvásárlására Ház A Réten Kulturális A 13. Országos Diák- és Ifjúsági Film- és Egyesület Videószemle Közalapítvány A VárszínAz Esztergomi Várszínház 2006. évi renházi Nyári Játékok Tádezvényeinek mogatására Pro Kultúra Sopron Kht. A 49. Soproni Ünnepi Hetek Állami Műemlékhelyreállítási Európai restaurátorok történeti adattára létreés Restaurálási Központ hozására a kultúra 2000 keretprogramon belül Debreceni Csokonai Színház Nagyszínpadi ősbemutatójára Katona József Színház Nagyszínpadi ősbemutatójára Nyíregyházi Móricz ZsigNagyszínpadi ősbemutatójára mond Színház Budafoki Dohnányi Ernő A budafoki Dohnányi Zenekar 2006/2007-es Szimfonikus Zenekar Kulfelnőtt bérletsorozatainak turális Kht. Filharmónia Budapest és A filharmónia vendégei című rangos együtteFelső-Dunántúl sek, világhírű szólisták meghívására Balassi Kiadó Kft. Kiadói program Magvető Kft. Kiadói program Hagyományok Háza A magyar állami népi együttes amerikai turnéjának Budapesti Műszaki és Gaz- Közép 60 – hatvan éves a középülettervezési daságtudományi Egyetanszék címmel kiállítás rendezésére és tem kiállítási katalógus kiadására Magyar Építőművészek Emering identities – east címmel frissen Szövetsége csatlakozott eu-országok építészetének bemutatására Budapesten Semmelweis Egyetem Levéltári raktári állványzat beszerzésére és összeállítására Budapesti Történeti Múzeum A Giergl-Györgyi család történetét bemutató kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus megjelentetésére Magyar Nemzeti Múzeum Az Év múzeuma 2005 című rendezvény Móra Ferenc Múzeum A szegedi középkori vártemplom 2006. évi feltárására Pest Megyei Múzeumok Ulcisia castra római kori katonai tábor nyugati Igazgatósága kapujának, falának régészeti feltárására, a polgári település elhelyezkedésének részleges tisztázására Magyar Fotográfiai AlapítA magyar fotográfiai múzeum kiállítási progvány ramjainak Baki Péter A Fényképészet munkacímû fotótechnikai szakkönyv megjelentetésére Bartók Béla Férfikar A Kínában megrendezésre kerülő IV. Kórusolimpián való részvételre

Elnyert támogatás (millió forint) 3,6 3,6 3,6 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5

3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5

3,5 3,5 3,5

251

1. FÜGGELÉK


A projekt neve

Csodaceruza Szerkesztősé- A Csodaceruza című gyermekirodalmi művege ket megjelentető folyóirat támogatására Romédia Alapítvány A Historia romani – Roma történelem 6 részes oktató-filmsorozat sokszorosításának támogatására Frenák Pál Társulat A 2005/2006-os színházi évadban két új darab bemutatására a Trafóban és Ludwig Múzeumban Magyar Hanglemezkiadók Fonogram-magyar zenei díj, díjkiosztó gála Szövetsége – Mahasz Bárka Színház nagyszínpadi bemutatójára Szabadkai Népszínház nagyszínpadi bemutatójára Magyar Építészetért Alapít- Az építészet hónapja – 2006 címmel orszávány gos építészeti fesztivál Arsvitae Fiatal Tehetségeket Vers-Műsor – televíziós, irodalmi, versmondó Bemutató Egyesület oktató műsorsorozat NKÖM – külföldi magyar A Római Magyar Akadémia programjainak kulturális intézetek igaztámogatására a bolognai könyvvásáron gatósága Tárki – Társadalomkutatási A 10 és 18 év közötti korosztály olvasási és Informatikai Egyesülés könyvvásárlási szokásai című kutatási programra Győr megyei jogú város Radnai Béla gyűjteményt bemutató képzőönkormányzata művészeti album kiadására Filharmónia Budapest és 2006. évi Korunk Zenéje Kortárs Zenei Felsõ-Dunántúl Fesztivál Budapesti FesztiválközA Budapesti Őszi Fesztivál nemzetközi pont Kht. színházi programjainak Pannonhalmi Főapátság A pannonhalmi Művészeti Arcustemporum Fesztivál lebonyolítására A Jövõ Művészetéért Alapít- Hangversenyek, hangversenysorozatok vány szervezésére a 2006/2007-es évadban Budapesti Filharmóniai Belföldi hangversenyélet támogatására Társaság József Attila Kör Irodalmi JAK műfordító tábor a magyar irodalmi külfölEgyesület di fordítói számára József Attila Kör Irodalmi A József Attila Kör 2006. évi irodalmi táboráEgyesület nak Írók Alapítványa Kiadói program Kortárs Kft. Könyvkiadói program Osiris Kft. Kiadói program Tiszatáj Alapítvány Könyvkiadói program Magyar Építőművészek Fiatalok feketén-fehéren címmel kétlépcsős, Szövetsége országos építészeti pályázat és kiállítás Upper Studio Kft. 3. Moziünnep Kőszeg Pék u. 7. társasház Kőszeg, Pék u. 7. sz. társasház felújítására Nagyalásony-dabrony-neA dabronyi evangélikus templom részleges messzalóki Társult Evanfelújítására gélikus Egyházközség Római Katolikus Egyházköz- Bátaszéki Nagyboldogasszony római katoliség, Bátaszék kus templom orgonájának felújítására


3,2 3,1 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0

252

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Szent Miklós Templomigazgatóság

A projekt neve

Szent Miklós templom veszélyelhárítási munkálataira (feltárás-előkészítő munkálatok, teherhordó szerkezet megerősítése, szigetelés) Kulturális Örökségvédelmi Kiállítás a Denkmal 2006 szakkiállításon és Hivatal vásáron Lipcsében Fővárosi Szabó Ervin Könyv- Könyvtári rendezvények lebonyolítására a tár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtáraiban és tagkönyvtáraiban Markovics Ferenc Jubileumi, kétnyelvű enciklopédia megjelentetésére Magyar Kultúra Alapítvány Régiók találkozása című rendezvénysorozatra Bartakovics Béla Művelődési Közművelődési programok tájoltatása Heves Központ megye hátrányos helyzetű településein Megyei Művelődési és IfjúKözművelődési programok tájoltatására Vas sági Központ megyében Ma-ra Magyar Rajzfilm A Töredékek-1956 című animációs rövidfilm Produkciós Iroda Kft. befejezésére Ex Symposion Alapítvány Az Ex Symposion folyóirat 2006. évi 4 lapszámának megjelentetésére Digipost Kft A roma reprezentáció a médiában című konferencia Tatabányai Szimfonikus A zenekar művészi programjainak Zenekar Egyesület Trafó Kortárs Művészetek Művészeti projektek, rövid művek bemutatáHáza sára a Mu színházban Baktay Anna Réka Párizsi Magyar Filmhét – #2 lebonyolítására Cinema-film Kft. A 37. Magyar Filmszemle kommunikációjára, promóciójára, filmes sajtófogadására Marczibányi téri Művelődési A Gyermekszínházak Háza programsorozat Központ idei lebonyolítására József Attila Kör Irodalmi JAK műfordító tábor a magyar irodalom külEgyesület földi fordítói számára Budapest Film Kulturális 15. Európa Filmhét Szolgáltató Kft. Ciróka Bábszínház A Magyarországi Bábszínházak 8. találkozója című szakmai rendezvény Szépírók Társasága A könyv utóélete program hazai rendezvényeinek Eurofilm-Studio Kft. A Budaiak című játékfilm-forgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Extreme Film Kft. Az 5716 című filmforgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Film-Art Kft. A Szerecseny Pisti című filmforgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Proton Cinema kft. Rácz Erzsébet: Für Elise című filmforgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Fejér Megyei Múzeumok Benczúr Emese és Megyik János alkotásaiIgazgatósága nak megvásárlására


3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0

253

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Unio film műsorkészítő és filmgyártó kft. Unio Film Kft. Krétakör Alapítvány Mágus Kft. Erdei Grünwald Mihály B+É Multimédia Bt. Martin György Néptáncszövetség Trafó Kortárs Művészetek Háza Kht.

A projekt neve Spiró György: Koccanás című drámája alapján készülő filmvígjáték-forgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Bartis Attila: Nyugalom című könyve alapján készülő játékfilm-forgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésére Tasnádi István: Phaidra, Schimmelpfennig: Előtte-utána és Ibsen:Peer Gynt című előadások bemutatására A magyar zeneszerzők című sorozat (4 x 2 füzet) kiadására Alkotói támogatás erdei Grünwald Mihály részére a Mózes című forgatókönyv megírására A 100 tagú Budapest Cigányzenekarról készült filmalkotás utómunkálataira, valamint promotálására Kortárs Néptánc Fesztivál

Az On Difference: Focus Eastern Europe című nemzetközi projekt a Kultúra 2000 keretprogramon belül Lafferton és Társa Bt. Új könyvpiac című folyóirat 2006. évi 8 számának megjelentetésére Színházi Dramaturgok Céhe 2006. évi nyílt fórum Tom-Tom Hangstúdió Kft. A könnyűzenei és kortárs magyar jazz művészek lemez megjelentetésére hazai és külföldi terjesztésére Győri Balett Halmet című kétfelvonásos balett bemutatására Marie Brolin tani koreográfiájával Kortárs Balettért Alapítvány Az Ütközések munkacímű produkció bemutatására Magyar Állami Operaház Elfújta a szél Pártay Lilla Kossuth-díjas, kiváló-, érdemes művész 3 felvonásos balettje Magyar Országos Levéltár Nemzetközi találkozókon, konferenciákon való részvételre Magyar Nemzeti Múzeum Erődítés- és temetőrészletek feltárására Zalavár-várszigeten (9–17. század) Magyar Belsőépítész Egye- A modern magyar belsőépítészet adattára sület című kiadvány 1. részének (1945–1965) előkészítő munkálataira Magyar Újságírók Országos Sajtófotó kiállítás 2006 Szövetsége Jakobi Koncert Kft. A zongora elnevezésű hangversenysorozat 5 hangversenyének a Zeneakadémia nagytermében Magyar Illusztrátorok Társa- A 2005-ös bolgnai gyermek- és illusztrációs sága könyvvásáron való magyar részvétel költségeihez Örökség Gyermek Népmű- Kárpát Medencei Néptánc Fesztivál vészeti Egyesület


3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,9 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,8 2,7 2,7 2,7 2,6

254

FESZTIVÁL-VILÁG


A projekt neve

Anyám Fekete Rózsa KözAnyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzethasznú Alapítvány közi vers- és prózamondó találkozó Budapesti Corvinus Egyetem Gördülőállványos raktári rendszer beszerzésére Liszt Ferenc Zeneművészeti Liszt Ferenc Zeneakadémia alma mater Egyetem koncertek Erzsébet téri Kulturális A Gödör klub júniusi négynapos fesztiválKözpont és Park jának lebonyolítására Magyar Operatőrök Társa- Aranyszem – Fesztivál – 2005 sága H.S.C. Bárka Színház Kht. A közép- és kelet európai színházi műhelyek találkozójának a bárka színházban Debreceni Csokonai Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára Radnóti Miklós Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára Új Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára Veszprémi Petőfi Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára Újvidéki Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára Gyergyószentmiklósi Figura kamaraszínpadi ősbemutatójára Stúdió Színház Székelyudvarhelyi Tomcsa kamaraszínpadi ősbemutatójára Sándor Színház Beregszászi Illyés Gyula kamaraszínpadi ősbemutatójára Magyar Nemzeti Színház Danubia Egyesület A Danubia Szimfonikus Zenekar őszi koncertturnéja Mozart-műsorral a vidéki városokban Rost Andrea művésznővel Filharmónia Budapest és Ifjúsági hangversenyek Budapesten Felső-Dunántúl Filharmónia Budapest és Győri két zenekari és egy oratórium zenekari Felső-Dunántúl bérlet Moziüzemeltető Kulturális Filmművészeti Nyári Egyetem Alapítvány Kővágóörs-RévfülöpTaliándörögdi evangélikus templom vizesedő Kapolcs (Sion) Evangélifalainak szárítására, régi, tűz és életvekus Egyházközség szélyessé váló villanyvezeték rendszerének átépítésére Telin Telekommunikációs Szegedi építészek és más területen élő alkoKft. tók szegedi vonatkozású munkáinak bemutatására Terc Kft. Kozma Lajos és az új ház című könyv kiadására Vince Kiadó Kft. Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra magyarországon című munkájának megjelentetésére Bartakovics Béla Művelődési Szakmai rendezvények a Bartakovics Béla Központ Mûvelõdési Központban Baranya Megyei Kulturális Jersze, emlékezzünk című közművelődési és Idegenforgalmi Közprogramok tájoltatására Baranya közműpont velődési szempontból hátrányos helyzetű településein

Elnyert támogatás (millió forint) 2,6 2,6 2,6 2,5 2,5 2,5

2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

255

1. FÜGGELÉK


A projekt neve

Bács-kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete Békés Megyei Művelődési Központ Pest Megyei Közművelődési Intézet Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. Nemzetközi Tánc- és Kultúra Alapítvány Magyar Rádió Zrt.

Pályázat közművelődési programok tájoltatására

Közművelõdési programok tájoltatására Békés megyében Közművelõdési programok tájoltatása: megyeházi ajándék címmel Szüreti felvonulás és a bornépek dalai c. dalverseny gálájának lebonyolítására A Táncművészet című lap 2006. évi 6 lapszámának megjelentetésére Hangversenyciklus 2006. Hommage a Bartók címmel Partizán Music Kft. A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő Bálint-napi musicalgála Katapult Film Kft Európai forgatókönyvírói kurzus lebonyolítására Thália Színház A 2006. évi tavaszi produkciók bemutatására, valamint a Madách Imréről szóló előadás utaztatására Szolnoki Szimfonikus Zene- A zenekar önálló weboldalának készítésére kar Alapítvány és hangszer vásárlására Magyar Iparművészeti Egye- A Magyar Iparművészeti Egyetem Textil Tantem székének 2006 évi kiállítására Athénban Fórum Film Alapítvány Prizma V. Nemzetközi Ökumenikus Filmtalálkozó lebonyolítására Katona József Színház Az Ivanov című elõadás bemutatására Bogotában Cinemart Kft. Markovits Ferenc: a Titkok légijárata című dokumentumfilm elkészítésére Ikon Stúdió Kft. Leader-pályázat című dokumentumfilm előkészítésére Ma-Ra Magyar Rajzfilm Kft. Az Animare necesse est című dokumentumfilm elkészítésére Meteor-Film Bt. A Terror tere címû dokumentumfilm elkészítésére Munkart Bt. A Moszkva téri galeri szétverése 1964–68 között című dokumentumfilm előkészítésére és gyártására Partnersfilm Kft. Kovács Kristóf: Malaccal teljes című dokumentumfilm előkészítésére és gyártására Real-Stúdió Kft. A ne átkozd a sötétséget, gyújtsál világot című dokumentumfilm előkészítésére és gyártására Szemtől Szembe '99 Alapít- Filmes workshop vány Katona József Színház A Médeia és az Ivanov című produkciók bemutatására az Ute XIV. fesztiválján Rómában


2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

256

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Corvineum Alapítvány

A projekt neve

Harag György emléknapok (II. kiadás) a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Csiky Gergely Színház Pintér Béla és társulata kaposvári vendégjátékaira Művészetek Háza Színházi előadások fogadására Színház- és Filmművészeti A Színház és Filmművészeti Egyetem új Egyetem színházi produkcióinak bemutatására a 2005/2006-os tanévben az Ódry színpadon és a padláson Hadtörténeti Intézet és Magyarország katonai története 1918–48 Múzeum című állandó kiállítás zárásához Tilos Kulturális Alapítvány A Radio.territories program a Kultúra 2000 keretprogramon belül Alapfy Grafikai Kft. Vámos Magda: Félévszázad divatja Magyarországon című kiadvány megjelentetésére Dóm Bt. Könyves extra című lap 2006. évi 11 számának kiadására Janus 62 Bt. Kortárs magyar építészek portréfilm-sorozatára XII. Kőműves címmel a Duna televízióban Thália Színház Kht. A vidéki színházak találkozójának 2006. évi Örkény színház kamaraszínpadi bemutatójára Showhivatal produkció Kft. A Modern Art Orchestra koncertsorozata kortárs magyar szerzők jazznagyzenekarra írott darabjaiból Magyar Levéltárosok Egye- A Magyar Levéltárosok Egyesülete tagjainak sülete részvételére nemzetközi és külföldi szakmai fórumokon Fõvárosi Szabó Ervin Könyv- A Nagy Könyv program 100-as listájáról tár kiválasztott könyvek beszerzésére a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárnak és a fõváros iskolai könyvtárainak NKÖM A múzeumi és a múzeumpedagógiai nívódíjak, valamint a közművelődési nagyrendezvények díjainak átadásához Trafó Kortárs Művészetek A How to do things... in the middle of Háza Kht. (no)where? című nemzetközi projektre a Kultúra 2000 keretprogramon belül Pintér Béla és Társulata A Moral Insanity címû elõadás ősbemutatójára Trafó Kortárs Művészetek Dv8 Physical Theatre (anglia): Just for show Háza Kht. című előadásának bemutatására a trafóban Bozsik Yvette Alapítvány Playground munkacímen és produkció létrehozására a Katona József Színházban Erős Táncért Alapítvány A Fortedanse – Horváth Csaba új társulatának bemutatójára kamarazene munkacímmel Sárospataki Református Nyersanyagok, elszívó fülke beszerelésére, Kollégium vegyszerek vásárlására

Elnyert támogatás (millió forint) 2,5 2,5 2,5 2,5

2,5 2,5 2,4 2,4 2,4 2,3 2,3 2,3 2,3 2,3

2,3 2,3 2,3 2,3 2,2 2,2 2,2

257

1. FÜGGELÉK


A projekt neve

Győr-Moson-Sopron Megyei Geofizikai kutatások elvégzésére Mursella Múzeumok Igazgatósága római municipium területén Magyar Képzőművészek és A párizsi magyar intézetben rendezendő Iparművészek Szövetséilluziók – textilfalak – falfestmények című ge kiállításra Hagyományok Háza VIII. Országos Népi Mesterségek Mûvészete pályázat és kiállítás Jazz Oktatási és Kutatási Jazz Hungaricum megjelentetésére Alapítvány Csongrád Megyei Közműve- VIII. Közművelõdési Nyári Egyetem (művelőlődési Tanácsadó Közdés – műveltség) pont Eötvös Loránd TudományEurópai váradatbank létrehozására középkori egyetem várak a Rajna–Duna vidékén, mint Európa központi tájának védelmére érdemes kulturális örökség címmel Színház- és Filmművészeti Az egyetem fesztiválszerepléseire és külföldi Egyetem programjára a 2006. február 1. és augusztus 31. közötti időszakban Vajda Lajos Stúdió Kultu- A VIII. performance és nehézzenei fesztivál rális Egyesület lebonyolítására Kaláka Zenei Művészeti 27. Kaláka Folkfesztivál Alapítvány Millenáris Programiroda A Jazz-jump fesztivál és workshop Jurisics-vár Művelődési Országos Amatőr Kamarazenei Fesztivál Központ és Várszínház Pécsi Kulturális Központ VIII. Pécsi Tavaszi Fesztivál Maszk Magyarországi A Thealter International – szabad színháAlternatív Színházi zak XVI. Nemzetközi találkozója című Központ fesztivál Szegeden Alba Regia Táncegyesület XI. Nemzetközi Népművészeti Fesztivál és Szakmai Konferencia Békés Megyei NépművéVII. Körös-völgyi Sokadalom háromnapos szeti Egyesület regionális fesztivál Erkel Ferenc Általános Minden magyarok című XII. Nemzetközi Művelődési Központ Néptáncfesztivál Kossuth Lajos Művelődési XVIII. Zemplén Nemzetközi NéptáncKözpont, Sátoraljaújfesztivál hely Kaláka Alapítvány A XXVI. Kaláka Folkfesztivál megrendezésének utólagos támogatására Danubia Egyesület A Danubia szimfonikus zenekar bérletsorozata a 2006/2007-es szezonban Filharmónia Budapest és Filharmónia-Raiffeisen bérlet Szombathelyen Felső-Dunántúl Budafoki Dohnányi Ernő Külföldi vendégművészek meghívására a Szimfonikus Zenekar budafoki Dohnányi zenekar 2006/07. évadi koncertjeire Bükk Kultúrájáért Művészeti Nyári zeneakadémia Bélapátfalván Alapítvány

Elnyert támogatás (millió forint) 2,2 2,2 2,1 2,1 2,1 2,1

2,1 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

258

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Magyar Jazz Szövetség Magyar Rádió Zrt. Magyar Írószövetség

A projekt neve

Jurij Szimonov mesterkurzusa 2006 nyarán Budapesten VI. Budapesti Big Band találkozó Emerton-díjátadó gálakoncert 2006 A Magyar Írószövetség nemzetközi rendezvényeinek lebonyolítására Magyar Írószövetség A Magyar Írószövetség vidéki ünnepi könyvheti rendezvényeinek lebonyolítására Szépírók Társasága A könyv utóélete címmel határontúli rendezvények Pécsi Nemzeti Színház A Bonnie & Clyde című produkció létrehozására Mu Színház Egyesület Külföldi társulatok és szólisták fogadására a 2006–2007-es évadban BM Duna Palota és Kiadó Határon túli magyar táncegyüttesek (Háromszék, Őrkő, Gyimesközéplok) vendégszereplésére a XI. Duna Karnevál nemzetközi kulturális találkozón Magyar Építész Kamara Építész évkönyv megjelentetésére Magyar Grafikusművészek Sokszorosított grafikák készítésére az orszáSzövetsége gos grafikai műhelyben – Vác Magyar Könyvtárosok Egye- Az MKE XXXVIII. vándorgyűlésének, határonsülete túli és EU-s országokból meghívott könyvtárosok részvételével Canticum Kft. Karl Heinz Wörner: A zene története című könyvének magyar nyelvű kiadására Fõvárosi Szabó Ervin Könyv- Perczel Anna: A régi pesti zsidónegyed című tár könyv megjelentetésére a város arcai sorozatban História Alapítvány Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága (16–17. század) című kötet kiadására Katordór-Csimota KönyvkiMarianne Poncelet: A csodafa című könyv és adó Kft. cd megjelentetésére Néprajzi Múzeum Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen. A Kováts Napfényműterem száz éve című kötet megjelentetésére Kiss József Könyvkiadó Kft. A Könyvhét című folyóirat 2006. évi 12 számának megjelentetésére Mazsola Film Bt. III. Film.dok (magyar–román dokumentumfilm fesztivál) Budapest Fõváros Levéltára Budapest régi térképei III–IV. című DVD forráskiadvány előkészítésére Nógrád Megyei Levéltár Megtorlások a 20. századi Magyarországon című konferencia Tipp-cult Kft. A dokk.hu irodalmi portál korszerűsítésére és továbbfejlesztésére Fejér Megyei Múzeumok Gorsium-az Augustus templomtól DK-re Igazgatósága található szoba falfestményeinek restaurálására


2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

259

1. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Petőfi Irodalmi Múzeum Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Ernst Múzeum Kht. Iparművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Ficze Lászlóné Hajdúsámsoni Református Egyházközség Hetesi Református Egyházközség Kőszeg, Chernel u. 3. társasház Mária Magdolna Római Katolikus Egyházközség Polgármesteri Hivatal, Hajdúböszörmény Települési Önkormányzat, Gyepükaján Vanyola Község Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete Terc Kft. Katona József Megyei Könyvtár Fotografus.hu Alapítvány Új Mandátum Bt.

A projekt neve Központi textilraktár kialakítására (III. ütem) Szőnyi István: Esti vonat című festményének megvásárlására a Szőnyi István Múzeum számára műtárgyvásárlásra A pécsi Victor Vasarely Múzeum gyűjteménye ismertetésére: a teljes gyűjteményi katalógus megjelentetésére a művész születése centenáriumi évében Miklós Gusztáv és Csáky József képzőművészekről szóló kiállítás és hozzá kapcsolódó kiadvány megjelentetésére A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum kínai festészeti kiállításának és kísérő kiadványainak megjelentetésére Szent Erzsébet tisztelete a Kárpát-medencében című kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus Népi műemlék vályogház helyreállítására Hajdúsámsoni református templom tető és ereszcsatornák felújítására Hetesi református templom állagmegóvó felújítására Kőszeg, Chernel u.3. sz. lakóépület utcai homlokzatának felújítására Sződi római katolikus plébánia épületének homlokzati helyreállítására Hajdúböszörmény, Polgári utca 92–100. alatti műemlék együttes helyreállítására Gyepükaján, nagykeszi templomrom állagmegóvására Vajda Péter emlékház-tájház felújítására

Elnyert támogatás (millió forint) 2,0 2,0 2,0 2,0

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

A középkori Sármégy falu templomának és temetőjének feltárására

2,0

Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 4., VIII. kerület című könyv kiadására Az MKE 38. vándorgyűlése elõkészítésére és

2,0

Dunaújvárosi Fotográfiai Biennálé létrehozására Szilágyi Sándor: Formaújító törekvések a magyar fotóművészetben, 1965–1990 című fotóalbum kiadására Id. Janáky István című könyv kiadására Háromdimenziós nyomtató beszerzésére

Terc Kft. Nyugat-Magyarországi Egyetem Baranya Megyei Kulturális és Baranyai Mediterrán Ősz 2006. Idegenforgalmi Központ

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

260

FESZTIVÁL-VILÁG


A projekt neve

Jász-Nagykun-Szolnok Me- Művészeti programok tájoltatása Jászgyei Művelődési, TovábbNagykun-Szolnok megyében képzési és Sport Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Közművelődési programok tájoltatására 20 Megye Közmûvelõdési Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települéIntézet sen Veszprém Megyei Közműve- Faluról falura – barangolás a művészetekben lődési Intézet című tájműsorok tájoltatására Veszprém megye kistelepülésein Árpád-házi Szent Erzsébet A XIV. Szent Erzsébet ünnep Történelmi Társaság Csíky-MED Bt. A német évad kapcsán szobor- és képanyag bemutatására Berlinben, illetve más német tartományi fővárosokban Krstic Milorad Krstic Milorad festőművész ljubljanai életműkiállításának Parlando Hangoskönyvkiadó Az alábbi hangoskönyvek megjelentetésére: Kft. Thomas Mann: Halál Velencében, Márai Sándor: Füveskönyv, Lázár Ervin: mesék felnőtteknek, Dickens, Charles: Karácsonyi Ének, Baricco, Alessandro: Selyem Sárospataki Református Ünnepségsorozat lebonyolítására az iskola Kollégium Gimnáziuma fennállásának 475. évfordulóján Such, Földvári & Partners Kft Kommunikációs előadássorozat Helio-Biblos Kht. Az Egy szerelem három éjszakája című zenés játék klezmerváltozatának bemutatására Korona Kiadó Csapody Miklós: A díszmadár és az Erdélyi féniks című köteteinek megjelentetésére SzimplaFilm A Nyócker! című film nemzetközi forgalmazására és az új Gauder-film előkészítésére Az Élet Menete Alapítvány Az I. ENSZ holokauszt-emléknapi megemlékezés lebonyolítására Anyahajó Kulturális Egyesü- A Merlin Színházban megrendezendő Tűsalet rok-estek lebonyolítására L'art pour l'art Társulat A társulat erdélyi turnéjának lebonyolítására Ungár Anikó A Bűvész Színház vidéki előadássorozatának Stádium Alapítvány Sorsod művészete 2. – Gérecz Attila versei és Utóélete című antológia nyomdai előkészítésére és nyomdaköltségre Vízügyi Múzeum Térképek a félhold árnyékából című térképkatalógus megjelentetésére dvd-n Magyar Virtuózok KamaraA kamaraegyüttes koncertsorozatának támozenekar gatására Szépírók Társasága Az elmúlt 30 év magyar irodalmának újraértelmezésére (10 kritikus 10 kötet) és az ehhez kapcsolódó szimpózium megszervezésére Magyar Könyvkiadók és A 2006. évi V. Gyermekkönyvnapok Könyvterjesztők Egyesülése


2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

2,0

261

1. FÜGGELÉK


A projekt neve

Szeged Megyei Jogú Város XI. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé Önkormányzata Magyar Kórusok és ZeneA Kóta 2006. első félévi nagyrendezvényei karok Szövetsége – Kóta Magyar Alkotóművészek Kéz-mû a múzeumban című professzionális Országos Egyesülete iparművészek seregszemléjére az iparművészeti múzeumban Magyar Könyvkiadók és 2005. évi Felsőoktatási Tankönyv-, SzakKönyvterjesztõk Egyesükönyvkiállítás és Konferencia lése Katapult Kft. III. Madzag filmnapok Magyar Filmunió Kft. Fókuszban a magyar film című rendezvényen történõ filmes részvételre Népművészeti Egyesületek Nemzetközi konferencia a népi kézművesség Szövetsége támogatási modelljeiről Magyar Írószövetség 2006. I. félévi irodalmi rendezvények lebonyolítására Magyar Alkotóművészek A hódmezővásárhelyi kerámia művésztelep Országos Egyesülete programjainak Magyarországon és külföldön Krétakör Alapítvány A Fekete ország és a Siráj című előadások bemutatására Kanadában a Carrefour International de Théatre de Québec Fesztiválon Honvéd Együttes Technikai eszközök beszerzésére Magyar Képzőművészek és Design – Made in Hungary című vándorkiállíIparművészek Szövetsétás tallini és rigai bemutatására ge Nógrád Megyei Levéltár Salgótarjáni felekezeti anyakönyvek (1745– 1870) adatbázis-segédletének kialakítására Marczibányi téri Művelődési Gyermekszínházak háza című programsoroKözpont zat folytatására a Marczibányi téri művelődési központban Fejér Megyei Művelődési A Fejér megyei művelődési központ nemzetKözpont közi, országos és regionális népművészeti programjainak Magyar Építőművészek A www.magyarepitomuveszet.hu (www.m-eSzövetsége m.hu) internetes portál megjelentetésére,fejlesztésére Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar kortárs képzőművészeti alkotások megvásárlására Képző- és Iparművészeti A Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíj Lektorátus ötven éve című kötet megjelentetésre Holmi A Holmi című folyóirat megjelentetésére Arc Művészeti Szolgáltató Az Európa Kulturális Fővárosa 90 db city-light Kft. posterből álló kiállításának lebonyolítására Fekete Doboz Alapítvány A Mozgóképes történelem című film betakópiájának elkészítésére és annak sokszorosítására

Elnyert támogatás (millió forint) 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0

2. FÜGGELÉK

AZ IFJÚSÁGI FESZTIVÁLOK 2006. ÉVI TÁMOGATÁSA Pályázó szervezet

A fesztivál neve

IntaktLead 2006 szervező Kft Veszprémi Fesztiváliroda Kft. Szegedi Ifjúsági Ház Kht. Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet Delta Fest Kft. Zed Fesztiválszervező Kft Magyar Úttörők Szövetsége Debreceni Campus Kht. Rózsa Records Kft. Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány Cimbora Alapítvány az egészséges és kulturált gyermekekért Magyarok Öröksége Alapítvány SIEN Nemzetközi Diákcseréért Alapítvány Aranyeső Alapítvány az Egészséges Emberért Auduo Kft Gyulaffy László - Csobánc Váráért Alapítvány Új Fejezet Orosházáért Egyesület Lehetőséget Mindenkinek Alapítvány Metszés.hu Baráti Társaság Egyesület Sportpalánta Központ Sportegyesület Amatőr Zenészek Egyesülete

EFOTT: Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztika Találkozója 2006 VII. Veszprémi Utcazene Fesztivál


Szegedi Ifjúsági Napok Ifjúsági és gyerekprogramok a Művészetek Völgye 2006 fesztiválon Hegyalja Fesztivál 2006 WAN2 Fesztivál Mezőtúr 2006 Esélyt a jövőnek! V. Vekeri-tó Fesztivál Tabán Fesztivál 2006 Ágota X. Fesztivál

14,0 7,5

Országos Cimbora Fesztivál

3,5

Summerfest Ifjúsági Folklórfesztivál

3,0

INherit to INnovate 10. Jubileumi Pécsi Nemzetközi Kultúrhét Szent Rita Családi Fesztivál

3,0 2,5

Rockabilly - Rock & Roll Fesztivál Gyulaffy Napok Csobáncért

2,5 2,5

Ifjúság és az Európai Unió Diákszeminárium

2,5

Tiszatavi Hétvége

2,0

Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok 11. találkozója Játszótér fesztiválsorozat

2,0 2,0

IV. Váci Amatőr Zenekari Fesztivál

1,9

7,0 7,0 5,5 5,0 5,0 4,5

264

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet MI-HO Protokoll Kft Georgikon Hallgatói Egyesület Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület Suliexpo 2000 Alapítvány TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvány Magyarbánhegyesi Ifjúsági Egyesület Magyar Ifjúsági Értekezlet Magyar Ifjúsági Közösség Dombos Polgárok Egyesülete Lendvai Ifjak Egyesülete

A fesztivál neve Lufikarnevál Ferasztikus Diáknapok 2006


KOMP Fesztivál - EGÉSZségedre!

1,5

Suliexpo IX. Nemzetközi Gyermek- és ifjúsági találkozó Fogyatékkal élő fiatalok III. művészeti fesztiválja

1,5 1,5

VI. Diák-médiafesztivál

1,0

Egyszervolt Budán fesztivál 2006

1,0

Együtt az élhetőbb településért

1,0

Magyarországi ifjúsági fesztiválokra: Félsziget Fesztivál 2006 Őszi Pozsonyi Ifjúsági Fesztivál Dombos Fest 2006

125,9 7,5 2,0 2,0

Life Fesztivál Határon túli ifjúsági fesztiválokra: Megítélt támogatás összesen:

1,1 12,6 138,5

3. FÜGGELÉK

A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK 2006. ÉVI TÁMOGATÁSA Szabadtéri színház

Elnyert támogatás (millió forint)

Gyulai Várszínház Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza

49

Szegedi Szabadtéri Játékok Szabad Tér Színház, Budapest

42 32

Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis

29

Esztergomi Várszínház Szentendrei Teátrum

22 19

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Kőszeg

12

Zalai Nyári Színházak Pécsi Szabadtéri Játékok

12 12

Pannon Várszínház, Veszprém

11

Ferencvárosi Nyári Játékok Keszthelyi Nyári Játékok

4 4

Pro Kultúra Sopron – Soproni Ünnepi Hetek

2

Fülep Lajos Városi Művelődési Központ (Pécsvárad)

1

49

Forrás: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 7. számú mellékletének c.) pontja

4. FÜGGELÉK

REGIONÁLIS SZINTEN TÁMOGATOTT FESZTIVÁLOK 2006-BAN Pályázó szervezet Zongora Ünnepe Keleten Alapítvány BTH – Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. Szabad Tér Színház Kht. Budafok-Tétény Önkormányzata Budapesti Agrárkamara Köztestület Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Mecseknádasd Érmellék Kistérségi Innovációs Kht. Pro Visegrád Kht. Medgyesegyháza Önkormányzat Apaj Önkormányzata Békéscsaba MJV Önkormányzat SA-ZO Sport és Szabadidő Egyesület Csongrádi Idegenfogalmi Kft. Kis-Bihar Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület Mezőtúr Önkormányzata Sillye Gábor Művelődési Központ Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. Kisköre Önkormányzata

Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

A fesztivál neve Tiszadobi Zongorafesztivál megvalósítása

Elnyert támogatás (ezer forint) 9 875

Nyár a Lánchídon

7 000

Budapesti Nyári Fesztivál XVII. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál

5 000 5 000

Tavaszi Bor Fesztivál

5 000

Várszínházak hava a Zengőalján

5 000

Bocskai Napok az Érmelléken Kulturális és Hadörténeti Fesztivál XXI. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok Dinnyefesztivál 2006.

5 000

Kiskunsági pásztor és Lovasnapok megrendezése Csabai Kolbászfesztivál marketing terve Az Aranynyereg történelmi és gasztronómiai fesztivál megrendezése Zsákán XVI. Körös-Toroki Napok Bihari Morzsóka Fesztivál

4 000 4 000 4 000 3 996 3 798 3 382 3 000

ArTÚR Művészeti Napok az Észak-Alföldi Régió Fejlődéséért A XIII. Hajdúhét megrendezése

3 000 3 000

Pásztorok Ünnepe Hortobágy 2006

3 000

XX. Kiskörei Triatlon Fesztivál, a Tisza-tavi régió országos vonzerővel bíró sport és turisztikai rendezvénye Tisza-tavi települések randevúja

3 000

3 000

268

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Polgári Kistérség Többcélú Társulása Sarud Önkormányzata

A fesztivál neve

„Polgár térségi kulturális napok” rendezvény támogatása IV. Tisza-tavi Fesztivál Sarudon 2006. augusztus 5. Tiszanána Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál az Álomparton Kisköre Önkormányzata 2006. évi kiskörei Tisza-tavi Fesztivál Tiszafüred Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál V.I.P. Arts Management Kft. Budafest Nyári Zenei Fesztivál – Belvárosi Nyári Szimfonikus konc. V.I.P. Arts Management Kft. Budafest Nyári Zenei Fesztivál – Budavári Nyáresti előadások Ferencvárosi Önkormányzat Kulturális Örökség Napok Karcag Önkormányzata VIII. Birkafőző Verseny Tiszabábolna Önkormányza- IV. Tisza-tavi Fesztivál Tiszabábolnán 2006. ta július 15. Tiszacsege Önkormányzata Csege Napok 2006. „Tisza-virágzástól a Délibábig” Kunhegyes Önkormányzata Konok Kunok Kavalkádja 2006. Tiszaroff Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál megrendezése Tiszacsege Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál nyári rendezvénysorozat Sárrétudvari Önkormányzat Hagyományőrző Napok a Sárréten Tiszaújváros Önkormányzata II. Tiszaújvárosi Juniális Abádszalók Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál - Abádszalók Püspökladány Önkormányza- Püspökladányi Sárréti Napok rendezvény megta valósítása Somogy Megye Önkormány- A VIII. Különleges asztali örömök Somogyban zata rendezvénysorozat marketingkampánya Kisköre Cigány Önkormány- III. Országos Roma Kulturális Napok Kiskörén zata Pátria 2004. Kht. V. Tisza-tavi Folkfesztivál Berettyóújfalui HagyományIII. Bihari Nemzetközi Kocsifecskendő Verseny őrző Önkéntes Tűzoltó és és Tűzoltó Fesztivál Sportegyesület Jász-Nagykun-Szolnok MeA natúr szépség és a modern nő - III. Tisza-tavi gyei Népművelők Egyesüéletmódfesztivál lete Hortobágy Önkormányzata Hortobágyi Hídivásár Tiszaújváros Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál DUÓ Kft. „A borok régiója a régió borai” rendezvény Jászapátiak Baráti Egyesüle- Települési összefogással megvalósuló turisztikai te rendezvények szervezése Kazár Önkormányzata XVI. Kazári Búcsú Vállalkozók Klubja Turisztikai vonzerőt növelő „Lőrinc napi” hagyományőrző rendezvények Tokaj Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok - 2006 Városi Művelődési Központ VI. Abaúji Művészeti Fesztivál és Könyvtár Encs Nógrád Megyei Pedagógiai XI. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál és Közművelődési Intézet

Elnyert támogatás (ezer forint) 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 2 999 2 998 2 994 2 970 2 970 2 970 2 910 2 860 2 800 2 720 2 500 2 353 2 240 2 200

2 200

2 198 2 151 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000

4. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet József Attila Művelődési és Konferencia Központ Sátoraljaújhely Önkormányzata Egressy Béni Művelődési Központ Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Muzsikál az Erdő Alapítvány Egressy Béni Művelődési Központ Parád Önkormányzata Bogács Önkormányzata Bánk Önkormányzata Verpelét Önkormányzat Sirok Önkormányzata Bátonyterenye Önkormányzata Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány Füzérért Alapítvány Sárazsadány Önkormányzat Bokor Önkormányzata Terény Önkormányzata Bükk Kultúrájáért Művészeti Alapítvány Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet Tiszadorogma Önkormányzata Tiszakeszi Önkormányzata Tiszafüred Önkormányzata Óbudai Társaskör Musica Hermina Alapítvány Visualpower Kft. Magyar Nemzeti Múzeum Borfalu Kht. Tiszabábolna Önkormányzata Villány-Siklósi Borút Egyesület Dédestapolcsány Önkormányzata Kozárd Önkormányzata

Szerencs Önkormányzata Kossuth Lajos Művelődési Központ

A fesztivál neve 22. Nemzetközi Dixieland Fesztivál [Salgótarján]

269


Zempléni Fesztivál rendezvényeinek szervezése Sátoraljaújhelyen VI. Borsodi Művészeti Fesztivál

2 000

VI. Gömör-Tornai Fesztivál megrendezése

2 000

Muzsikál az erdő mátrai művészeti napok XI.Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál

2 000 2 000

XXI. Palócnapok 2006. Parád Bogács országos érdeklődést kiváltó rendezvényei Bánki Nyár 2006 Verpelét a bor és a nóta faluja X. Siroki Várnapok „Értékeink őrzése közös feladat, megőrzésük közös büszkeség.” Mátyás Király Reneszánsz Hétvége Mezőkövesden IV. Füzéri Vár Napok Sárazsadányi Zempléni Fesztivál IV. Bokori Traktormajális Terényi Nemzetiségi Nap és Terényi Színházi Napok 2006 V. Bükki Művészeti Napok - Nyári Zeneakadémia

2 000 2 000

A Művészetek Völgye kistérségének marketingeszközei Vesszős napok 2006

2 000

2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000

I. Keszi Napok Nemzetközi Gasztronómiai és Sportfesztivál Óbudai Nyár Zenei Fesztivál a Vajdahunyadvárban Budapesti Tér-Film-Zene Fesztivál Múzeumok Majálisa Borfalu 2006 Viszlát Nyár - 2006. augusztus 26. Szevasz Nyár programsorozat Tiszabábolnai állomása XI. Európai Bordalfesztivál 158. Dédesi nemzetiségi fesztivál

2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 1 999

„Almavirág Fesztivál” és „Magyar Ízek-Magyar Színek” turista csalogató programsorozat Kozárdon Eurorégiós Kulturális Találkozó IV. Vadételfőző verseny

1 995

1 998 1 995

1 988 1 925

270

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság Kétpó Önkormányzata Déryné Művelődési Központ

A fesztivál neve XIV. Szent Erzsébet Ünnep

Alföldi Betyárételek - főzőfesztiválja XI. Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok (2006.július 27.-augusztus 13.) gazdasági, kulturális és sport rendezvénysorozat Egri Szőlészeti Borászati Kht. X. Egri Bikavér Ünnepe Szt. Donát Napján 2006 Tarcal Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Borverseny megrendezése Kisnána Önkormányzat Kisnánai rendezvénysorozat Tállya Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Vigasságok - Szüreti Nap Európa mértani középpontján Edelény Hegyközség Császta Szőlőhegyi Búcsú Tolcsva Önkormányzat III. Tolcsvai Borfesztivál Harkány Önkormányzata IV. Harkányi Big band és Jazz fesztivál Vizsoly Önkormányzata Vizsolyi Nyári Esték Szentistván Önkormányzata Három napos matyó lakodalom - egy napon Szentistvánon „Királyi Szakácsok Nyomdo- XIV. Nemzetközi Királyi Szakácsverseny kán” Hagyományőrző Egyesület Balaton M. & K. Amatőr 16 Nemzetek fesztiválja - XIII. Nemzetközi Művészeti Egyesület Balatonkeresztúri Fúvózenekari Találkozó Balaton Nyár ’06 Balatonmáriafürdő Fesztivál. 2006 július 27-30. Tamási Önkormányzata Tamási Nyár 2006 A Művelődés Háza XI. Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál Roxer Produkció Kft. Az Etyek-Budai térség turisztikai fejlesztése, a IV. Etyek Pincefesztivál Abádszalók Önkormányzata Pünkösdi király választás - Lovasnap 2006. Abádszalók Táncház Egyesület XXVI. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Liget Köztársaság Egyesület VI. Pannon Bországgyűlés Tiszafüred Önkormányzata I. Nemzetközi Tiszafüredi Folkfesztivál Bonyhád Önkormányzata „Bonyhádi Nyár” rendezvénysorozat Fonyód Önkormányzata Vizek és ízek fesztiválja Fiatalok Képzését Szervező, 2. Torzsás Napok Polgári Nevelését Támogató Egyesület Pendzsom Néptánc Egyesü- Pendzsom Folk Fesztivál (XIII. Nemzetközi let Gyermeknéptánc-fesztivál) Tiszasüly Önkormányzata Tiszasülyi Fesztivál 2006 Alsótold Önkormányzat X. TOLDI NAP - JUBILEUMI RENDEZVÉNY Hollóháza Önkormányzata III. Porcelán Nap Hollóháza községben Boldogkőváralja Önkormány- VI. Boldogkői Várjátékok zata „Simontornyai Színházi Simontornyai Színházi Nyár és Fesztivál progNapok” Közalapítvány ramsorozat támogatása Kács Önkormányzat Bor és gasztronómiai rendezvények Kácson és Tibolddarócon

Elnyert támogatás (ezer forint) 1 920 1 915 1 900

1 900 1 900 1 851 1 836 1 756 1 620 1 552 1 548 1 543 1 500

1 500

1 500 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500 1 490 1 400 1 400 1 400

1 400 1 400 1 379 1 364 1 363 1 300 1 290

4. FÜGGELÉK

Pályázó szervezet Jánoshida Önkormányzat Komló Önkormányzata Mohács Önkormányzata Sellye Önkormányzata Szentlőrinci Önkormányzata Villány Önkormányzata Szécsény Műemlékeiért és Idegenforgalmáért Alapítvány Sárpilisi „Gerlice madár” Egyesület Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete Mátraballa Önkormányzat Kazári Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület Szent László Vitézei Egyesület Pusztaszer Önkormányzata Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Kht. Kalocsa Önkormányzata Csongrád Önkormányzata

A fesztivál neve Hármaskerületek Hagyományőrző Aratónapok Jánoshidán Komló Város 750 éves jubileumi rendezvénye „Téltemető, tavaszköszöntő Busójárás Mohácson” X. Dinnyefesztivál, Agráripari szakkiállítás és Város Napja Borbarátok éjszakája Bacchus napok Villányban Zenés nyár Szécsényben

271

Elnyert támogatás (ezer forint) 1 210 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 160

2006-os Sárközi Lakodalom

1 100

IV. hajdúszoboszlói Bioétel-, és Borfesztivál

1 100

Burgonyanap Mátraballa 2006 IV. Hagyományőrző Hétvége 2006

1 063 1 050

Ünnepi Várjátékok Hollókőn

1 027

Csizmazia György Országos TermészetfilmFesztivál, Pusztaszer Budapesti Régi Zene Fórum

1 020

Kalocsai Paprika Napok Megrendezése 27. Csongrádi Napok, Kenyér- és Borünnep rendezvény támogatása Mohácsi Többcélú Kistérségi Sokszínű busójárás a sokszínű kistérségben Társulás Nagybajom Önkormányzata „Egy csokorban négy somogyi település 2006.évi rendezvénye” Pécsi Horvát Színház Pécsi Szabadtéri Játékok marketing-beruházása Tojás Kézműves Nemzetközi IV. Balatoni Nemzetközi tojásfesztivál rendezMűvészeti Egyesület vényt elősegítő marketing eszközök létrehozása Babócsa Önkormányzata Nárcisznap 2006 Balatonföldvár ÖnkormányI. Balatonföldvári Térzene Fesztivál zata Bátáért Egyesület A 2006-os Keszeg-fesztivál megrendezése Bicsérd Önkormányzata Bicsérd-Zók VI. burgonyafesztivál Kőröshegyi Önkormányzata Kőröshegyi Hagyományőrző Napok Lézer Kft. XIV. Nemzetközi Gasztro-Blues Fesztivál Paks Őrtilos Önkormányzata Horvát-Magyar Barátság Napja Paksi Közművelődési Kht Paksi Fesztiválok 2006 Tamási Fúvós Egylet 2006. Évi Jubileumi Fúvós Fesztivál A Magyar Juhászat Jövőjéért IV. Juhászati Bemutató és Kiállítás Alapítvány Jászdózsa Önkormányzata Dósai Kulturális Napok rendezése Nagykereki Önkormányzata Nagykereki Bocskai Várfesztivál megrendezése

1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000

1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000

272

FESZTIVÁL-VILÁG

Pályázó szervezet Tokaj Önkormányzata Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület Sümegprága Önkormányzat Zirc Önkormányzata Bakonybél Önkormányzat

A fesztivál neve Zempléni Fesztivál tokaji rendezvényeinek megvalósítása VI. Pisztráng- és Borfesztivál

XIII. Fazekas találkozó VIII. Bakonyi betyárnapok Turisztikai vonzerővel bíró nemzetközi sportesemény megrendezése Bakonybél községben Aba Önkormányzata XV. Aba napok összművészeti fesztivál Tápiószentmárton ÖnkorII. Nemzetközi Hurkatöltő Fesztivál megrendezémányzat se Tápiószentmártonban Mandel Produkciós Kft. 13. WOMUFE (World Music Fesztivál) Aranytíz Művelődési Központ Belvárosi Nyári Fesztivál Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok éjszakája Kulturális Örökségvédelmi Kulturális Örökség Napok Hivatal Magyar Pálinka Marketing I. Budapesti Pálinka Fesztivál Kht. Magyar Szőlő-és Borkultúra Szüret Budapesten Kht. Aldebrő Önkormányzata Debrői hárslevelű szüreti napok 2006 Újszilvás Önkormányzata Magyar ágyas pálinka és komlófesztivál megrendezése Tiszafüred Önkormányzata Szevasz Nyár Kemence Önkormányzata „Kemence község 850 éves!” Paksi Közművelődési Kht. Paksi Fesztiválok 2006. marketing Zöldgömb Sport Klub A Zöldgömb Sport Klub sport- és kulturális rendezvényei Bikal Önkormányzata 2 napos Bikal-fesztivál lebonyolítása Lengyeltóti Önkormányzata Lengyeltóti Diófesztivál Sásdi Többcélú Kistérségi Hegyhát Fesztivál Társulás Tanac Kulturális Egyesület Drávamenti Horvát Hagyományőrző Napok Vajszló Önkormányzata Vajszlói Napok 2006 Telkibánya Önkormányzata Aranygombos Napok Salgótarján Szlovák Kisebb- Tarjáni Nemzetiségi és Folknapok ségi Önkormányzat Ezerszínű Baranya Kht. „Szomszédolás” program Kaptár Egyesület- MagyarXXII. Vendel-napi Búcsú Regionális Népművélukafa szeti fesztivál Alsómocsolád Önkormányza- Alsómocsolád Község Turisztikai vonzerejét ta növelő rendezvények 2006. Évben Hosszúhetényi Falusi Turiz- IV. Falusi Turizmus Utcafesztivál és Országos mus és Vendégvárók Konferencia Egyesülete Vásárosdombó és Térsége A „Hat torony fesztivál” megrendezése területfejlesztési Önkormányzati Társulás Falusi Vendéglátók Nógrád „Tájak, Ízek, Kulturák” - a Nógrád megyei falusi Megyei Egyesülete vendéglátók III. fesztiválja

Elnyert támogatás (ezer forint) 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 973 910 900 834 827 805 800 800 800 800 800 796 780 745 738 700 700

700

640

4. FÜGGELÉK


A fesztivál neve

Szent Márton Baráti Kör Szent Márton napi vigadalom KemenesszentEgyesület mártonban Molnári Községi és Horvát Mazanica Napok Kisebbségi Önkormányzat Nagyszakácsi Önkormányzat Somogy, Tolna, Baranya megyék önkormányzatainak II. turisztikai találkozója Palotabozsok Önkormányza- Palotabozsoki Nyári Fesztivál ta Tanac Kulturális Egyesület Kásádi Nemzetközi Horvát Fesztivál Körösszakáli Nemzetiségi és V. Körösszakáli Tábor - Fesztivál Hagyományőrző Egyesület Cece Önkormányzata III. Mezőföldi találkozó 2006. Cece „Két-Hegyhát” Egyesület Hegyháti programok Balassagyarmat Önkormány- XI. Szent Anna napi palócbúcsú zata megszerevezése Rém Önkormányzata Nemzetközi Rémi Kakasfesztivál 2006. Gadány Önkormányzata „Gadányi nyár 2006” Gyugy Önkormányzata „Megyünk Gyugyra Búcsúra” Mesztegnyő Önkormányzata „"Mesztegnyő nyár 2006” Vörs Önkormányzata Országos veterán tűzoltóautók találkozója, tűzoltók tárcsán sütő fesztiválja Bükkszék Önkormányzata Bükkszék-Salvus Napok - idegenforgalmi rendezvény 2006 Túrkevéért Alapítvány HOVATE 2006 Hajdúböszörményi Fiatal VI. Hajdúböszörményi Jazz-Blues Jamboree Művészek Egyesülete országos zenei fesztivál megrendezése Fonyódi Múzeumi és Helytör- Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények téneti Egyesület Német Nemzetiségi Egyesü- Gyönki Pünkösdi Fesztivál 2006 let Gyönk Óbánya Önkormányzata A „Tüzeskerék” gurul tovább Szőlősgyörök- Somogyért IV. Györöki Juniális Egyesület Bükkszék Idegenforgalmáért Polgármesterek Bográcsfőző Versenye Egyesület Bükkszék ARS-IN-KOM Művészeti és A XIV. Szolnoki Zenei Fesztivál marketing anyaKommunikációs Kft. gainak (plakát, műsorfüzet, szórólap) elkészítése Miklósi Önkormányzata Asztali örömök Somogyban Szárnyasok versenye Tatai Esterházy Énekegyesü- 7. Tatai Barokk Fesztiválhoz kapcsolódó kiadlet ványok elkészítése Régiófókusz Vállalkozás-, A III. Őrségi Tökfesztivál lebonyolítása Humánerőforrás-, és Környezetfejlesztési Közhasznú Társaság Sopronnémeti Önkormányzata Kis települések regionális találkozója Téti Ifjúsági Fúvószenekar VI. Nemzetközi és Regionális ZeneiEgyesület Fúvószenekari Fesztivál

273

Elnyert támogatás (ezer forint) 610 606 600 600 600 600

600 600 581 500 500 500 500 500 492 490 453 420 400 400 400 400 375

360 300 300

300 300

274

FESZTIVÁL-VILÁG


A fesztivál neve

Pannonhalmi Pándzsa Klub Lokálpatrióta Egyesület Zala Szőlő- és Borkultúrájáért Egyesület Magyarszombatfa Önkormányzata Tótszerdahely Önkormányzata Bormarketing Műhely Kht. Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás Faluház Baráti Kör Győrvár

Pannonhalmi Generációk Találkozása III. Regionális Kulturális és Művészeti Fesztivál 2007 Zalai Borverseny és Borkonferencia

Maróc Önkormányzata


Fazekasok napjai Magyarszombatfán

300

Rétesfesztivál Tótszerdahelyen

300

Európai Női Borbíráló Verseny „Együtt a Murára!”

300 300

A győrvári csata 300. évfordulójára rendezett IV. Kuruc Fesztivál Dél-Zalai Pünkösd

300 300

5. FÜGGELÉK

ÁLLAMI FESZTIVÁLTÁMOGATÁS 2006-BAN #

A fesztivál neve

1 2

Budapesti Tavaszi Fesztivál Szegedi Szabadtéri Játékok

3

Miskolci Nemzetközi Operafesztivál A határon túli magyar színházak XVIII. fesztiválja Kisvárdán

4

5

Pécsi Országos Színházi Találkozó

6

Budapesti Őszi Fesztivál

7 8

Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál Művészetek Völgye

9

Pécsi nemzetközi filmünnep

10 11

Zsámbéki színházi és művészeti bázis összművészeti fesztivál Budafest Nyári Zenei Fesztivál

12

Budapesti Nyári Fesztivál

13 14 15

V. Magyar Táncfesztivál Győrben Vidor FEsztivál Titanic FILmfesztivál

16

Szentendrei Nyár

Pályázat NKA miniszteri NKA kiemelt események koll. szabadtéri színházak NKA miniszteri szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll. NKA miniszteri NKA miniszteri NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. ICSSZEM regionális támogatás NKA miniszteri NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA miniszteri NKA kiemelt események koll. regionális támogatás regionális támogatás szabadtéri színházak regionális támogatás NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA miniszteri NKA kiemelt események koll. szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll.

Elnyert támogatás (millió forint) 180,0 58,0 100,0 42,0 100,0 49,0 18,0 5,0 23,0 20,0 15,0 8,0 62,0 3,0 49,0 16,0 47,0 7,5 2,0 25,0 15,6 6,0 29,0 15,4 23,0 9,0 3,0 3,0 32,0 5,0

25,0 7,2 19,0 13,0

72,0 66,0

65,0 65,0 56,5 46,6 44,4 38,0

37,0 35,0 34,2 32,2 32,0

276 #

FESZTIVÁL-VILÁG

A fesztivál neve

17

Zempléni Fesztivál

18 19

Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál IV. Tisza-tavi Fesztivál

20

Esztergomi Várszínház

21 22 23

Mesterségek Ünnepe XXV. Országos Táncháztatálkozó és Kirakodóvásár Veszprémi Ünnepi Játékok

24 25

Kurtág 80 című ötnapos fesztivál Kőszegi Várszínház

26

Színházi Utópiák – Közép- És Kelet-Európai Színházi Műhelyek Találkozója Bartók Béla XXII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál EFOTT: Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztika Találkozója Agria Nyári Játékok A Thealter International – Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár Múzeumok Mindenkinek – Múzeumok Őszi Fesztiválja Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztivál Táncfórum no. 6. – Táncfesztivál a Tánc Világnapján A 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

27

28

29 30

31

32 33 34 35

Pályázat NKA kiemelt események koll. regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA miniszteri NKA kiemelt események koll. szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium

Elnyert támogatás (millió forint) 24,0 29,0 2,0 2,0 1,0 20,0 26,0 6,0 3,0 25,9 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 2,8 2,2 22,0 25,5 3,5 24,0 24,0 13,8 10,0 12,0 7,5 16,8 2,5

23,8 20,0 19,5 19,3

NKA kiemelt események koll.

18,0

ICSSZEM

18,0

NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium

15,0 2,0

NKA kiemelt események koll. ICSSZEM

14,0 3,0


17,0 16,7

NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll.

17,0 17,0

10,0 6,0

16,0 16,0 16,0

5. FÜGGELÉK

#

A fesztivál neve

36

A III. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja A Fotóhónap 2006 Fesztivál VII. Veszprémi Utcazene Fesztivál Szegedi Ifjúsági Napok Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek A XI. Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Találkozó Kodály Művészeti Fesztivál Szegedi Alternatív Színházi Szemle Tabán Fesztivál

37 38 39 40 41

42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59

60 61

62 63 64

IV. Budapest Jazz Fesztival XV. Határon Túli Magyarok Összművészeti Fesztiválja Tiszadobi Zongorafesztivál 40. Nyírbátori Zenei Napok IX. Haydn Eszterházán Fesztival Régi Zenei Napok, Sopron Vidéki Színházak Találkozója 37. Magyar Filmszemle Budapesti Zenei Hetek Újévköszöntő – Néptáncantológiák Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál Óbudai Nyár Budapesti Régi Zene Fórum Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál XXV. Nemzetközi Táncház és Zenésztábor, XVI. Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiválja A 2006. évi Savaria Történelmi Karnevál VI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztival Nyár a Lánchídon

277

NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll. ICSSZEM


ICSSZEM NKA kiemelt események koll.

14,0 14,0


13,4

NKA szakmai kollégium

13,0

Pályázat

NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium NKA miniszteri ICSSZEM NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. regionális támogatás NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll.

6,6 5,0 6,0 5,0

11,0 10,0 10,0

6,8 2,3

9,9 9,8 9,6 9,5 9,1 9,0 9,0 9,0 9,0

NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. regionális támogatás NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll.

12,0 11,6

7,0 2,0

9,0 8,8 8,5


8,0


8,0


8,0


7,0

regionális támogatás

7,0

278

FESZTIVÁL-VILÁG

#

A fesztivál neve

65 66 67 68 69

Hegyalja Fesztivál 2006 Wan2 Fesztivál Mezőtúr 2006 Temps d'images (Trafó) Making New Waves (Trafó) Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválja Örökség Fesztivál-Pécsi Napok Magyarok Nagyasszonya 8. Egyházzenei Fesztivál 35. Debreceni Jazznapok A Tánc Fesztiválja (Veszprém) A 49. Soproni Ünnepi Hetek

70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96

IX. Zsidó Nyári Fesztivál Esélyt a Jövőnek! V. Vekeri-tó fesztivál A 41. Győri Nyár-Nemzetközi Kulturális Fesztivál Kecskeméti Tavaszi Fesztivál XVII. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál Tavaszi Bor Fesztivál Várszínházak Hava a Zengőalján Bocskai Napok az Érmelléken, Kulturális és Hadörténeti Fesztivál XIII. Országos Gyermekbábos Fesztivál Ágota X. Fesztivál XVIII. Ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál Országos Gyermek Néptánc Fesztivál Kaláka Folkfesztivál III. Nemzetközi Monodráma Fesztivál Budapesti Vonósok – XII. Fertődi Haydn Fesztivál Pünkösdi Sokadalom – Rendezvénysorozat Hétrétország – a Szerek és Porták Fesztiválja Országos Hagyományőrző Találkozó 19. Mini-fesztivál kortárs magyar zeneszerzõk műveiből XXI. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok Dinnyefesztivál 2006

ICSSZEM ICSSZEM NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll.


NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll.

6,0 6,0

NKA kiemelt események koll. NKA szakmai kollégium szabadtéri színházak NKA kiemelt események koll. NKA kiemelt események koll. ICSSZEM ICSSZEM NKA kiemelt események koll.

5,6 5,6 5,5

Pályázat

2,0 3,5

5,5 5,5 5,0 5,0

NKA kiemelt események koll. regionális támogatás

5,0 5,0

regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás

5,0 5,0 5,0


4,8

ICSSZEM NKA kiemelt események koll.

4,5 4,4


4,2

NKA miniszteri NKA szakmai kollégium NKA kiemelt események koll.

2,0 2,0

4,0 4,0


4,0


4,0


4,0


4,0


4,0


4,0


4,0

5. FÜGGELÉK

#

A fesztivál neve

97

Kiskunsági Pásztor és Lovasnapok Csabai Kolbászfesztivál marketing terve Ferencvárosi Nyári Játékok Keszthelyi Nyári Játékok Aranynyereg Történelmi és Gasztronómiai Fesztivál A 13. Országos DIÁk- és Ifjúsági Film- és Videószemle Országos Cimbora Fesztivál XVI. Körös-toroki Napok Korunk Zenéje Kortárs Zenei Fesztivál Pannonhalmi Művészeti Arcustemporum Fesztivál Bihari Morzsóka Fesztivál Artúr Művészeti Napok A XIII. Hajdúhét Pásztorok Ünnepe Hortobágy 2006 XX. Kiskörei Triatlon Fesztivál Tisza-tavi Települések Randevúja Polgár térségi kulturális napok Kulturális Örökség Napok VIII. Birkafőző Verseny Csege Napok 2006. Tiszavirágzástól a Délibábig Konok Kunok Kavalkádja 2006 Inherit to Innovate 10. Jubileumi pécsi nemzetközi kultúrhét Kortárs Néptánc Fesztivál Hagyományőrző Napok a Sárréten II. Tiszaújvárosi Juniális Püspökladányi Sárréti Napok Kárpát Medencei Néptánc Fesztivál Gödör Klub Júniusi Fesztiválja Aranyszem – fesztivál Különleges Asztali Örömök Somogyban Szent Rita Családi Fesztivál Rockabilly – Rock & Roll Fesztivál Gyulaffy Napok Csobáncért Ifjúság és az Európai Unió Diákszeminárium III. Országos Roma Kulturális Napok Kiskörén

98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131

279




4,0

szabadtéri színházak szabadtéri színházak regionális támogatás

4,0 4,0 3,8


3,5

ICSSZEM regionális támogatás NKA szakmai kollégium

3,5 3,4 3,0

NKA miniszteri

3,0

regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás

3,0 3,0 3,0 3,0

regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás

3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0

regionális támogatás ICSSZEM

3,0 3,0

NKA kiemelt események koll. regionális támogatás

2,9 2,9

regionális támogatás regionális támogatás NKA kiemelt események koll.

2,9 2,7 2,6

NKA miniszteri NKA szakmai kollégium regionális támogatás

2,5 2,5 2,5

ICSSZEM ICSSZEM ICSSZEM ICSSZEM

2,5 2,5 2,5 2,5


2,4

Pályázat

280

FESZTIVÁL-VILÁG

#

A fesztivál neve

132 133

V. Tisza-tavi FOLKFesztivál III. Bihari Nemzetközi Kocsifecskendő Verseny és Tűzoltó Fesztivál A natúr szépség és a modern nő – III. Tisza-tavi Életmódfesztivál Hortobágyi Hídivásár Viii. Performance és Nehézzenei Fesztivál A Jazz-Jump Fesztivál és Workshop Országos Amatõr Kamarazenei Fesztivál VIII. Pécsi Tavaszi Fesztivál XI. Nemzetközi Népművészeti Fesztivál és Szakmai Konferencia Megvalósítására VII. Körös-völgyi Sokadalom Háromnapos Regionális Fesztivál Minden Magyarok XII. Nemzetközi Néptáncfesztivál XVIII. Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál „A borok régiója a régió borai” Települési összefogással megvalósuló turisztikai rendezvények XVI. Kazári Búcsú Lőrinc napi hagyományőrző rendezvények Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok VI. Abaúji Művészeti Fesztivál XI. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál 22. Nemzetközi Dixieland Fesztivál [Salgótarján] Vi. Borsodi Művészeti Fesztivál VI. Gömör-tornai Fesztivál Muzsikál az erdő Mátrai Művészeti Napok XI. Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál XXI. Palócnapok 2006. Parád Bogács országos érdeklődést kiváltó rendezvényei Bánki Nyár 2006 Verpelét a Bor és a Nóta Faluja X. Siroki Várnapok Mátyás Király Reneszánsz Hétvége Mezőkövesden

134 135 136 137 138 139 140

141

142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161

regionális támogatás regionális támogatás



2,2

regionális támogatás NKA miniszteri

2,2 2,0


2,0


2,0

NKA szakmai kollégium NKA szakmai kollégium

2,0 2,0


2,0


2,0


2,0


2,0 2,0


2,0 2,0


2,0 2,0 2,0


2,0


2,0 2,0 2,0


2,0


2,0 2,0

regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás regionális támogatás

2,0 2,0 2,0 2,0

Pályázat

5. FÜGGELÉK

#

A fesztivál neve

162 163 164

IV. Füzéri Vár Napok IV. Bokori Traktormajális Terényi Nemzetiségi Nap és Terényi Színházi Napok V. Bükki Művészeti Napok – Nyári Zeneakadémia Vesszős Napok I. Keszi Napok Nemzetközi Gasztronómiai és Sportfesztivál Zenei Fesztivál a Vajdahunyadvárban Budapesti Tér-Film-Zene Fesztivál Borfalu 2006 Tiszatavi Hétvége Vendégségben Budapesten – határon túli magyar fiatalok 11. találkozója Játszótér Fesztiválsorozat

165 166 167 168 169 170 171 172 173

174

281


Elnyert támogatás (millió forint) 2,0 2,0 2,0


2,0


2,0 2,0 2,0


2,0


2,0

regionális támogatás ICSSZEM ICSSZEM

2,0 2,0 2,0

ICSSZEM

2,0

Pályázat

SZERZŐK, KIADÓK

HUNYADI ZSUZSA szociológus, a Magyar Művelődési Intézet tudományos munkatársa. Korábbi munkásságából kiemelkedik a 2003. évi országos kulturális állapotfelmérés, mely az ő szervezésében folyt le, és amelynek eredményeit a „Találkozások a kultúrával” sorozatcím alatt, összesen hat kötetben jelentette meg az Intézet. INKEI PÉTER a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója. A közelmúltban számos hazai és nemzetközi kulturális programban vett részt, kutatói, szervezői, tanácsadói vagy tisztségviselői minőségben. 1996–1998 között kulturális államtitkár volt. A Közép-európai Egyetemi Kiadó ügyvezetője. SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN a Budapesti Kulturális Obszervatórium irodavezetője és tudományos munkatársa. Az elmúlt években több európai és hazai kutatási programban vett részt, valamint kulturális fejlesztési projektek szervezését fogta össze. Az idén Leicesterben, Birminghamben és Bécsben adott elő szakmai tanácskozáson. A Budapesti Kulturális Obszervatórium (www.budobs.org) egy UNESCOkezdeményezéshez kapcsolódva alakult meg 1999-ben. Vizsgálati területe KeletKözép-Európa kulturális viszonyai, finanszírozása, irányítása. Számos nemzetközi program mellett az Obszervatórium fogta össze Budapest 2010-es kulturális fővárosi pályázatát és szervezője volt a Befogadó Európa? című nemzetközi konferencia 2005. novemberében. Jelenleg közreműködik az Európai Fesztiválkutatási Programban (EFRP). A KultúrPont Iroda (www.kulturpont.hu) a magyarországi kulturális intézmények szakmai tanácsadó szervezete. Az iroda számos kulturális tájékoztató kiadványt jelentetett meg, rendszeresen indít a kulturális szféra dolgozóinak szervezett továbbképzéseket, illetve közreműködött nemzetközi kulturális konferenciák szervezésében. A KultúrPont Iroda munkatársai többéves tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi kulturális pályázatok, a pályázati tanácsadás terén.

NKA kutatások 3. Kiadja a KultúrPont Iroda és a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány Felelős kiadó: Zongor Attila Borítóterv: Neményi Zsolt Nyomdai előkészítés: Vetula Visual Bt. Felelős vezető: Liener Katalin Nyomtatás és kötészeti munka: Akadémiai Nyomda Kft., Martonvásár Felelős vezető: Reisenleitner Lajos Megjelent 24,85 (A/5) ív terjedelemben

NKA kutatások. A sorozatban megjelent 1. Színházi jelenlét színházi jövőkép. 2. Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

Recommend Documents