Newsletter. Tartalomjegyzék. Hírek. Események. Projektek. Bemutatjuk

Newsletter

04|2010

Tartalomjegyzék

Photo: Sergio Gobbo

Hírek

Novi Vinodolski és Lošinj – Díj a felelős idegenforgalomért Krapina – Megnyílt a Krapinai Neandervölgyi Múzeum

Események

Split – Croatia Boat Show Ludbreg – A világ közepe Hvar – Az immateriális világörökségi listán a hvari húsvéti körmenet, a Za Križem Mali Lošinj – Apoxiomenosz-napok

Projektek

Világítótornyok – Rövidesen még szélesebb kínálat

Photo: Ivo Pervan

Bemutatjuk

Karlovac – A négy folyó városa Mljet Nemzeti Park – Szent Pál, Odüsszeusz és Cousteau útjain Régi várak a Krka folyó mentén Horvátország, a vadászat országa Senj – Az uszkokok városa Split – Diocletianus palotája

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 13 14 15

Hírek Tekintélyes nemzetközi idegenforgalmi díjat nyert a Vinodol szemei – a kilátótornyok ösvénye projekt. A kezdeményezés a római L’Agenzia di Viaggi nevű szaklap pályázatán nyerte el a Premio Turismo - Responsabile Italiano 2009. – 2010. díjat, amellyel a felelős idegenforgalmi termékeket jutalmazzák. A projekt mellett Mali Lošinj is elismerésben részesült. A L’Agenzia di Viaggi szaklap immár 44 éve Olaszország első számú szakmai folyóirata. Az újságra közel 9800 utazási iroda fizet elő. Az újság pályázatának első számú célja az, hogy felkutassa a fenntartható és felelős idegenforgalom eszméit követő idegenforgalmi termékeket, és hogy az utazási irodák figyelmét is felhívja rájuk. A jelentkezőknek a részvételhez össze kell állítaniuk egy idegenforgalmi csomagot, egy idegenforgalmi kínálatot, össze kellett gyűjteniük az elérhető útvonalakat, azok fontosabb adatait, a terület kulturális és természeti jellemzőit, valamit fényképeket és információs kiadványokat is csatolniuk kellett. A Vinodol szemei – a kilátótornyok ösvénye projekt kezdeményezője a Novi Vinodolski Városi Idegenforgalmi Közösség és a Vinodol Községi Idegenforgalmi Közösség, amelyek a hat világítótorony felépítésével új, egyedi arculatú idegenforgalmi terméket teremtettek. Ezzel még változatosabbá tették az üdülőhely kínálatát, amely az utóbbi időkben egyre inkább a fenntartható fejlődés és az aktív kirándulói turizmus felé fordul. A Vinodol szemei kilátótornyokat tavaly június elején, közvetlenül berendezésük után mutatták be. A kilátótornyok közül három (a Mahavica, a Pridva és a Slipica) Vinodol község, a másik három (Gradina, Sviba, Kuk) pedig Novi Vinodolski város területén található. Nagyszerű elhelyezkedésük, a környező táj szépsége, a Velebiti-csatornára, a szigetekre, a Kvarner-öbölre, Senjre és a szárazföldi részekre nyíló gyönyörű kilátás miatt a tornyok mindenkit levesznek a lábukról. Látogatóból pedig egyre több akad, az autósoktól, a kerékpárosoktól, a hegymászóktól és fényképezőktől a kirándulókig és a különböző turistacsoportokig. A kilátótornyokat – amelyeknek a nagy része 400 méterrel a tengerszint felett áll – egy 65 kilométeres aszfaltút köti össze. Az út, amely a tornyokkal együtt teljes értékű funkcionális egészt alkot, Vinodolski község és Novi Vinodolski határa között húzódik. A tervrajz készítése és a világítótornyok építése során arra törekedtek, hogy a világítótornyok a lehető legszebb környezetbe kerüljenek, a lehető legszélesebb panoráma táruljon róluk a környék szépségeire, hogy legyenek utak a közelben (lehetőség szerint aszfaltozottak), és hogy a tornyokat autóbusszal vagy minibusszal is meg lehessen közelíteni. A kilátótornyok felépítése és berendezése során ügyeltek a természeti környezet védelmére, valamint arra törekedtek, hogy az épületek belesimuljanak a tájba, és ne törjék meg annak hangulatát. A kilátótornyok megközelítését útjelző táblák segítik, a környéken pedig parkoló és autóbuszforduló található. Ettől nem messze egy másik autóbuszforduló is elérhető. Lošinj a szigetcsoport környékén élő delfinek, a veli lošinji Kék világ, a Delfinek napja és a delfinek örökbefogadásának lehetősége miatt nyerte el a díjat. Kitűnő értékelést kaptak a sétányok, amelyek összhosszúsága kb. 220 kilométer, a természetes állapotban megőrzött környezet, a fenntartható fejlődés előtérbe helyezése,

Photo: Petar Trinajstić

Novi Vinodolski és Lošinj – Díj a felelős idegenforgalomért

az érintetlen szigetcsoport, a száz éves fenyőerdő, a kristálytiszta levegő és tenger, valamint az igen gazdag növény-és állatvilág. A sziget kiválasztásához bizonyára a nemrégiben megtalált Apoxiomenosz-szobor is hozzájárult, mint ahogy kulturális örökség gondos ápolása, a “Lošinj sziget illatai és ízei” program, a 28 db “illatos” programot kínáló vendéglátóipari objektum, és a hagyományos konyha módszeres felelevenítése. A L’ Agenzia di Viaggi külön kiemelte, hogy Lošinjon milyen jól sikerült összehangolni az egyes objektumok idegenforgalmi kínálatát. A szállodák és az ügynökségek kitűnő csomagajánlatokat kínálnak. A csomagajánlatok témáiban az autóskempingek is részt vesznek, nemcsak követik őket, de a kialakításukban is szerepet játszanak. Számos tematikus csomagajánlat érhető el, például a “losinji kapitányok”, “illatok és ízek”, “aromaterápia”, “stresszoldó”, “egészséges életmód” fantázianévre hallgatók. A Lošinj illatai és ízei projekt szintén hozzájárult a díj megszerzéséhez. A projektben 28 objektum vesz részt, az “illatos” üdülési csomagokat kínáló szállodáktól, kempingektől és ügynökségektől az “illatos” ételeket készítő vendéglátóipari egységeken át egészen az illóolajos wellnesskezeléseket kínáló kozmetikai szalonokig. Lošinj idén ünnepli a helyi gyógyturizmus 125. évét. Az elmúlt 30 év bioklimatológiai vizsgálatai szerint Lošinj napsütéses óráinak a száma évente több, mint 2600, enyhe napi ingadozással, ami nagyban hozzájárul a stressz csökkenéséhez. A kiváló minőségű tenger 25 különböző módon hat az ember testi és lelki állapotára. A szigeten termő több, mint 1200 növényfaj pedig a légutakra van jó hatással. A levegő tisztaságának mérése során kiderült, hogy a szigeten a levegő minősége kiváló. Az olasz magazin díja bizonyítja, hogy kiváló úticélmenedzsmentjének köszönhetően Lošinj kiemelkedő minőséget és olyan összehangolt idegenforgalmi tevékenységet alakított ki, amelyet ma az egész világon elismernek. Kvarner-öbölbeli Idegenforgalmi Közösség www.kvarner.hr Vinodolski Községi Idegenforgalmi Közösség www.tz-vinodol.hr Mali Lošinj Városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-malilošinj.hr

Április 2010 |

  2 

11 évig tartó építkezés után végre megnyitotta kapuit a zagorjei Krapina mellett fekvő Krapinai Neandervölgyi Múzeum Egy új, multimédiás és technológiai szempontból kiválóan felszerelt múzeumról van szó, amely a krapinai régészeti lelőhelyet, amely a világ egyik leglátványosabb és legváltozatosabb lelőhelye, Európa legnagyszerűbb látványosságai közé emeli. A krapinai neandervölgyi ősembereket, pontosabban a lelőhelyen található több mint 80, különböző életkorú emberekhez tartozó csontvázat 1899-ben találta meg Dragutin Gorjanović Kramberger, a híres horvát paleontológus, geológus és egyetemi tanár, aki a helyi tanító, Josip Rehorić meghívására kereste fel a Hušnjakovo hegyet. Az ásatások hat éve alatt Kramberger összesen kb. 3000 db régészeti maradványt ásott ki, amelyek neandervölgyi ősemberek és különféle állatok maradványai, így ma ez a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A múlt század 90-es éveinek a közepén a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakemberei egy orrszarvú fogdarabkájának elektronspinrezonancia módszerrel való vizsgálatával megállapították, hogy a neandervölgyiek az utolsó nagyobb interglaciális korszakból származnak, vagyis 130 000 évvel ezelőttről maradtak ránk. A múzeum multimédiás kínálatával a neandervölgyiek korába repíti vissza a látogatókat, akik testközelből tapasztalhatják meg az evolúciós folyamatot. Visszatérnek a 130 ezer évvel ezelőtti régmúltba, és megtekinthetik a krapinai ősök rekonstruált életét. A múzeum kiállítótere két domb, a Hušnjakovo és a Josipovac alatt található, 1200 négyzetméteres összterülete pedig 2 emeletre van osztva. A neandervölgyiek ún. félbarlangokban éltek – függőleges, kopár, általában növényzet nélküli sziklafalakban lévő, víz által vájt lyukakban. A barlangok három oldalról voltak védve. Csak az elülső részen volt nyílás, hogy észrevegyék, ha ellenség közeledik a barlanghoz. Így a múzeum épülete kívülről gyakorlatilag láthatatlan. Úgy fest, mint egy betonból készült félbarlang, amelyet homokkal borítottak be. A barlang bejárata teljesen a tájba illeszkedik, így a látogatók úgy tűnnek, mint afféle barlanglakók, akik éppen hazatérnek a barlangjukba. A múzeum átriuma úgy van kiképezve, mint egy stilizált neandervölgyi lakhely, az itt található üvegszikla pedig valójában egy nagy mozivászon, amelyen a neandervölgyiek életét bemutató, végtelenített 16 perces ismeretterjesztő klip megy. A kiállításon nem csupán a lelőhelyet és a leleteket mutatják be, hanem a feltárásuk történetét is. A helyszínen a látogatók megismerhetik a felfedezések tudományos és időbeli összefüggésrendszerét, valamint a leletek különféle értelmezését és elméleteit is. A kiállítótermek egyikében a hušnjakovói ősemberlelőhely hiteles rekonstrukciója tekinthető meg. Itt láthatók a legfontosabb leletmásolatok, az ősemberek koponyáitól és állkapcsaitól a barlangi medvék, orrszarvúk, hódok és szarvasok csontjaiig. A következő teremben a világ keletkezését mutatják be, az Ősrobbanástól a Föld kialakulásán át az ősemberek és a mai ember megjelenéséig. A tervezők az első

Photo: Sergio Gobbo

Krapina – Megnyílt a Krapinai Neandervölgyi Múzeum

emeletre vezető átjárót úgy alakították ki, hogy a tér és az emelkedés folyamata különös virtuális valóságba röpítse a látogatót. A különleges spirálba, vagyis a felfelé emelkedő kétszeres csigába való belépéssel a látogató a Föld kozmikus, kémiai és biológiai evolúciójának lehet tanúja. A múzeum leglátványosabb része a 19 alakból álló, óriási dioráma, amely a neandervölgyiek életét mutatja be. Ez a tárlat afféle bevezetés a neandervölgyiek történetébe, bemutatja szellemi életüket, alaktanukat, kultúrájukat és környezetüket. A szobrokat egy francia szobrász, Elisabeth Daynes készítette, aki a hiperrealisztikus dermoplasztikai szobrok legkiválóbb mestere az egész világon. A múzeum bemutatja a világ keletkezését, a föld történetét az első élőlények megjelenéséig, a látogatók pedig nyomon követhetik az élet kialakulását az első hominidák, jelesül a krapinai neandervölgyiek megjelenéséig. A múzeumi séta abban a teremben ér véget, amely a neandervölgyiek után következő generációk kulturális evolúcióját mutatja be. A múzeum megálmodói Jakov Radovčić, tapasztalt paleontológus, és a zágrábi Horvát Természettudományi Múzeum krapinai ősembereket bemutató tárlatának vezetője, valamint Željko Kovačić, az ismert horvát építész, a kiállítás létrehozásában pedig 8 ország muzeológusai vettek részt, az Egyesült Államoktól egészen Izraelig. A neandervölgyiek őstörténetünk különös titkainak egyike. Kik voltak ezek a 30, vagy akár 300 ezer évvel ezelőtt élt emberek? Hogyan fedezték fel őket, és miképp értelmezték a leleteket a 19. század tudósai? Mit tudunk ma, a harmadik évezred elején a kőkorszaki emberekről, akik 125 évezreddel ezelőtt itt vadászták az orrszarvúkat? Hol van a neandervölgyiek helye a törzsfejlődés családfáján? Ha szeretne választ kapni ezekre a kérdésekre, látogasson el a horvátországi Krapinában található Krapinai Neandervölgyi Múzeumba. Krapina-Zagora Megyei Idegenforgalmi Közösség www.tz-zagorje.hr Horvát Zagora Múzeum www.mhz.hr Krapina város www.krapina.hr

Április 2010 |

  3 

Események Split – Croatia Boat Show Ha a kedvenc közlekedési eszköze a hajó, és nyíltan rajong a vitorlásázásért, a Croatia Boat Show-t semmiképpen sem hagyhatja ki. A rendezvény évről évre egyre több horvát és külföldi vállalatot és hajóépítőt, vonz, akik a kiállításon bemutatják termékeiket – a legkülönbözőbb típusú és méretű vízijárműveket, és hajózási felszereléseket. A vásáron azonban nemcsak a hajókról és a hajózásról tudhat meg mindent, amit tudni érdemes, hanem a vitorlás turistáknak készült legfrissebb idegenforgalmi ajánlatokat is áttekintheti. A rendezvény a vitorlásvásár-szervezők nemzetközi egyesületének (IFBSO) is tagja. A 12. Croatia Boat Show-t április 10-18. között rendezik meg. Azokat a kiállítókat, szponzorokat és egyéb partnereket várják, akik igazolással rendelkeznek arról, hogy az általuk gyártott termékek a lehető legkiválóbbak – vagyis fent vannak a horvát Superbrands listán. A gyönyörű Diocletianus-palota előtti kikötőben sorakozó hajók százait ábrázoló kép az egész világot bejárta, és nagyszerű hírverést csinált Horvátországnak a vitorlás turisták körében. A vásár mellett Splitet a természeti kincsek és a kulturális örökség miatt is érdemes felkeresni. Nem kis részben ugyanakkor a Croatia Boat Show vásárnak köszönhető, hogy évről évre egyre több külföldi tengerimádó látogat el a horvát tengerpartra. A vásár ideje alatt, április 16-18-án rendezik a Powerboat P1 motorcsónak-világbajnokságot, amely egy spliti futammal veszi kezdetét. A sport, a csillogás és a szórakozás különös keverékét megtestesítő rendezvény első alkalommal érkezik Horvátországba, és a tervek szerint 2012-ig fog Horvátországban vendégeskedni. A Brači-csatornában 18 csapat készül föl, és mérkőzik meg, az első pedig elnyerheti a Grand Prix Croatia of the Sea nagydíjat. A spliti tengerparti sétány mellett boxokat építenek fel, ahonnét a nézők a verseny napjáig nézegethetik a motorcsónakokat, és részt vehetnek a különböző szórakoztató programokon – koncertek, DJ-fellépések, nyereményjátékok, versenyszimulátorok, különféle promóciók stb. A rendezvényt több televízió is élőben közvetíti majd, így a kb. ezer fős élő nézőközönségen kívül kb. 40 millió néző kísérheti figyelemmel az eseményt a világ különböző országaiban. Split-Dalmácia Megyei Idegenforgalmi Közösség www.dalmatia.hr Split Városi Idegenforgalmi Közösség www.visitsplit.com www.croatiaboatshow.com

Április 2010 |

  4 

Az Északnyugat-Horvátországban, a Felső-Drávamentén, Zagorje közvetlen szomszédságában fekvő Ludbreg április elsején ünnepli a Világ Közepének Napját. A rendezvénynek köszönhetően a Zagorje kapujában fekvő várost immár egész Horvátország megismerhette. A Világ Közepének Napját azért éppen április 1-én tartják, mert Honorius pálos rendi apát feljegyzései szerint ezen a napon született 1141-ben Varaždinske Toplicében Ludberga, a grófi birtok igazgatójának leánya. A feljegyzések szerint életének története közvetlenül utal arra, hogy Ludbreg a világ közepe. Az mondják, a település is róla kapta a nevét. Ludberga azért lett a város védőszentje, mert a legenda szerint a kezében lévő fakereszttel visszakergette a sátánt a föld alá, méghozzá olyan erővel, hogy a földgolyó túloldalán kibukkant a földből az Ellen-Drávamente, amelyből mára csak egy kicsiny vulkanikus sziget, az Antipodes maradt. A környék kiváló földrajzi adottságait már a régi rómaiak megfigyelték. Ezért építették fel a mai Ludbreg helyén a Castrum Iovis nevű várost, amely már akkor teljeskörű infrastruktúrával, csatornarendszerrel, fórummal és termákkal rendelkezett. A város csakhamar kereskedelmi és közlekedési központtá lépett elő; erre épült rá a későbbi Ludbreg. Ebből az időből származik az a legenda is, miszerint Ludbreg a középpontja a világ köreinek, amelynek az átmérőin nagy városok helyezkednek el. Ezt a legendát, amelyben Ludbregben már hosszú évek óta hisznek, a közelmúltban a svájci dr. Erasmus Weddingen is bebizonyította. A tudós, aki gyakran vendégeskedik a helyi Restaurátorközpontban, és mellesleg Ludbreg szerelmese, a körzővel és a térképpel való játszadozás közben, teljesen véletlenül ébredt rá, hogy a legenda valóban igaz. A tudós köröket írt Ludbreg köré a térképen, és megfigyelte, hogy a képzeletbeli vonalakon számos nagyobb város található – nemcsak Horvátországban, de a világ más tájain is. A legenda legközvetlenebb bizonyítéka, hogy a közeli városok – Varaždin, Koprivnica, Čakovec és Varaždinske Toplice – mind-mind megközelítőleg 20 km-re fekszenek Ludbregtől. A földrajzi szélességek és hosszúságok végiggondolását követően Weddingen Ludbreg “ellenpólusát” is megtalálta, amely a földgolyó túloldalán fekszik. Egy Új-Zéland közelében fekvő apró dél-csendes óceáni szigetről van szó, amely az Antipodes nevet viseli. Ludbreg Varaždin és Koprivnica között fekszik, és jól megközelíthető a szomszédos régióközpontokból. Az említett városokból Ludbreg autóval mindössze 25 perc alatt megközelíthető; Čakovec 30 percre, Zágráb pedig a korszerű autópályán haladva mindössze 50 percre fekszik a várostól. A szlovén és a magyar határátkelő autóval mindössze 30 percre esik a várostól. A Kalničko gorje szőlőkkel és présházakkal pettyezett szelíd lankáin nagyokat lehet sétálni. Ludbreg környékén számos kirándulóhely található, a városba érve pedig a Crnković, Putnik és Raj szállodában kaphatunk szállást.

Photo: Sergio Gobbo

Ludbreg – A világ közepe

Varasd Megyei Idegenforgalmi Közösség www.turizam-vzz.hr Ludbreg Városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-ludbreg.hr

Április 2010 |

  5 

A hvariak egyéni húsvéti népszokása, a Za Križem, immár ötszáz éves múltra tekint vissza. Egy unikumnak számító, ráadásul különösen nagy vallási jelentőségű körmenetről van szó, amely egyben a Hvar belső részén élők vallási és kulturális identitásának kifejeződése. A népszokás őse az az 1510-es körmenet volt, amelyet azt követően tartottak – vezekelésképpen –, hogy a hvari népfelkelés alatt az egyik Hvar városában található kisebb kereszten véres könnycseppek jelentek meg. A körmenet a nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszakán indul a Jelsa, Pitva, Vrisnik, Svirče, Vrbanj és Vrboska településeken lévő plébániatemplomokból, az óramutató járásával megegyező irányban. Így a nyolcórás körmenet alatt a keresztek egyetlen egyszer sem találkoznak – ha mégis, az a néphit szerint nagy szerencsétlenséget hozna. A templomok közötti úton gyertyákkal és paraffinolajba mártott szivacsokkal világítanak, s a házak ablakában is gyertyákat állítanak. A menetet a kereszthordozó vezeti, aki egy 18 kg-s keresztet cipel, időnként mezítláb. Fehér csuhát visel, csak úgy, mint a kísérői. A kereszthordozót barátcsuhát viselő, gondosan kiválasztott kísérők követik, valamint számos hívő és zarándok. A menet a többi település templomaiban és kápolnáiban is megáll, ahol a helyi papok várják őket. Sietnek, hogy még hajnalban visszaérjenek a saját templomukba. A körmenet fő különlegessége annak hossza – hiszen a hívők a menet nyolc órája alatt 25 kilométert tesznek meg –, valamint a passió hangsúlyos megjelenítése. A menetet, amely a kereszttel együtt igen jelentős helyet foglal el a helyiek hitéletében, a hvari hívők helyi közösségei készítik elő és bonyolítják le. A menet fénypontja a Mária-siralom eléneklése. A 15. században született, nyolc szótagos verssorokban írott passiószöveget kiválasztott előénekesek, a kantadurok adják elő, zenés párbeszéd formájában. A Za Križem körmenet egy a horvát kulturális örökség azon hét jelensége közül, amelyek nemrég kerültek föl az UNESCO immateriális kulturális világörökségeket tartalmazó listájára. Hvar a leghosszabb és leginkább napsütötte horvát sziget, amely egyes nemzetközi idegenforgalmi magazinok szerint egyike a világ tíz legszebb szigetének. A sziget stratégiailag és hajózási szempontból kulcsfontosságú elhelyezkedését már az ókorban észrevették. Emellett rendkívül sok történeti, kulturális, természeti és irodalmi értékkel dicsekedhet. Az enyhe klímának, a meleg teleknek és a kellemes nyaraknak köszönhetően a közép-dalmáciai Hvar minden évben számos utazót lát vendégül. A turistákat főként a buja mediterrán élővilág, a gazdag kulturális és történelmi hagyományok, az egyedi gasztronómia, a gyönyörű strandok és öblök, valamint a kristálytiszta tenger vonzza a szigetre. A kozmopolita Hvar város éjszakai élete és különleges épületei, a Pakleni-szigetekre tett hajókirándulás, a Jelsa mellett fekvő homokos strandok, Stari Grad, ahol megcsodálhatja az antik és a modern világ harmóniáját, a zavalai fenyőligetek alatt húzódó mennyei strandok, a sziget déli lankáinak egzotikuma Ivan Dolac, Sveta Nedjelja

Photo: Sergio Gobbo

Hvar – Az immateriális világörökségi listán a hvari húsvéti körmenet, a Za Križem

és Milna közelében, a vrboskai “kis Velence” hangulata, a levendulamezők Gdinje, Zastražišće és Bogomolja mellett, a Sućurje környéki apró, rejtett öblöcskék – csupán néhány a sok-sok látnivaló közül . Hvar szigetére Splitből vagy a közép-dalmáciai Makarskától délre fekvő Drvenikből juthatunk el. Innét komppal és katamaránnal mehetünk tovább Stari Grad, Jelsa, Sućuraj és Hvar városa felé. A turistaszezon idején a sziget nemzetközi hajójáratokkal is megközelíthető; ilyen az Ancona – Hvar, a Pescara – Hvar és a Rijekától Dubrovnikig a part mentén közlekedő járat, amely Hvaron is megáll. A legközelebbi nemzetközi repülőterek Splitben, Dubrovnikban és Bračon találhatók. Split-Dalmácia Megyei Idegenforgalmi Közösség www.dalmatia.hr Hvar Városi Idegenforgalmi Közösség www.tzhvar.hr Hvar város www.hvar.hr

Április 2010 |

  6 

Mali Lošinj – Apoxiomenosz-napok A világon csupán hét szobor maradt fent Apoixomenoszról, az ógörög atlétáról, amelyek közül az egyiket éppen Horvátországban találták meg. A bronzszoborra 1999-ben bukkantak rá Lošinj szigetének közelében. A szobor 45 mélyen volt, és két szikla közé volt beszorulva. A több mint 2000 éves atlétát kiemelték a tenger mélyéről, és gondosan restaurálták, így visszakapta régi fényét. Az év végétől Apoxiomenoszt állandó kiállításon lehet majd megtekinteni a mali lošinji Kvarner-palotában. A nevezetes régészeti feltárás tiszteletére a lošinjiak évente egyszer Apoxiomenosz-napokat tartanak, amelyeket idén április 24. és 27. között rendeznek meg. A rendezvényen a látogatók számos Apoxiomenosszal kapcsolatos rendezvényen vehetnek részt, a fénykép-, kerámia és ékszerkiállítástól kezdve a görög-római birkózóversenyeken át a Mr Apoxiomenosz-és a Miss Róma-választásig. A fenti programok mellett régészeti búvártúrák, antik gasztronómiai bemutató, a lošinji szállodákban pedig római fürdő- és masszázskínálat várja a turistákat. Kvarner-öbölbeli Idegenforgalmi Közösség

Photo: ivo pervan

Mali Lošinj Városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-malilošinj.hr

Photo: Sergio Gobbo

www.kvarner.hr

Április 2010 |

  7 

Projektek

Plovput www.plovput.hr

Photo: Braslav Karlić

Rövidesen 15 újabb világítótoronnyal gazdagodik a horvát idegenforgalmi kínálat. Legalábbis ez a Plovput, az Adriai-tenger horvát oldalán található 48 világítótorony fenntartását végző cég terve. A tornyok jelenleg közül 11-et adnak ki turistáknak. A vállalat célja az, hogy minél több világítótornyot vonjanak be az idegenforgalomba, ennek azonban az a feltétele, hogy megfelelő befektetőket találjanak, akik vállalják a tornyok felújítását és kiadását. A 11 világítótornyot, amelyekben összesen 21 apartman található, nagy érdeklődés övezi úgy a hazai, mint a külföldi turisták körében. Ezt a legjobban az a tény bizonyítja, hogy idén karácsonykor és Szilveszterkor valamennyi isztriai világítótorony tele volt, a legnagyobb érdeklődést pedig a Sveti Ivan, a Porer és a Savudrija váltotta ki. A világítótoronyban átélheti a tökéletes magányt, és teljes mértékben kiszakadhat a hétköznapokból. A világítótornyokat a Plovput szállásfoglalási osztálya adja ki, nyáron pedig, amikor nagyobb a tömeg, az utazási irodák is besegítenek, amelyek külön programokkal teszik még különlegesebbé a világítótornyokban történő üdülést. A jórészt a 19. században épült, fontos kulturális emléknek számító világítótornyok sajnos elég rossz állapotban vannak, mert az elmúlt évek során nemigen tartották karban őket. A Plovput befektetőknek szándékozik kiadni őket, akik felújítanák, és turisták számára bérbe adnák az épületeket, azután pedig ismét visszaadnák őket a Plovput igazgatóságának. A romos állapotban lévő, rossz időjárási viszonyoknak és vandáloknak kitett világítótornyokat tíz, a kevesebb beavatkozást igénylőket viszont öt évre adnák ki a befektetőknek.

Photo: Sergio Gobbo

Világítótornyok – Rövidesen még szélesebb kínálat

Április 2010 |

  8 

Bemutatjuk Kevés város mondhatja el magáról, hogy négy folyó is keresztülfolyik rajta. A Zágrábtól 55 kilométerre fekvő város éppen ezek közé a “szerencsések” közé tartozik; a Kupa, Dobra, Mrežnica és a Korana partjára épült. A Korana folyó a Plitvicei-tavakból ered, kanyonjában pedig számos vízesés található. A legszebbek a folyó felső szakaszán találhatók. Mire Karlovacba ér, szelíd, lassú folyásúvá válik. A folyó a város központján is keresztülfolyik. Amikor Európa a XV. században szembekerült a török császársággal, Bécs védőfalakat épített a Korana partjára. Úgy vélték, hogy a várárkokat kitöltő zöld színű, mély medrű folyó nemcsak a várost, de egyúttal egész Európát is képes megvédeni a török seregektől. A Dobra föld fölötti és föld alatti ággal is rendelkezik, és a zöld erdőkkel fedett hegyek között kanyarog. Ogulinnál a föld alá bukik, a Gojak vízierőműnél meg ismét felszínre tör, ahol a vízierőműből kiömlő víz is beleömlik, így a folyó még vadabb lesz. A zöldben pompázó Mrežnica kanyonban rejtegeti titkait; számos vízesés tarkítja. Karlovacnál a Mrežnica a nagyobb, szélesebb Koranába ömlik. Karlovac városa a 16. században épült. A hatágú csillag alakú központi részen belüli terület 24 van felosztva. Az épületet a törökökkel szembeni védelem céljából emelték. Karlovacon kívül mindössze két másik város van, amelynek hasonló alakja van – az olaszországi Palmanova és a szlovák Nové Zámky. A várat 1579-ben kezdték el építeni, a kor híres építésze, Martin Gambon vezetésével, a Zrínyi család Dubovac nevű vára körül elterülő birtokon. A Karlovac nevet építtetője, Habsburg Károly osztrák főherceg tiszteletére kapta. A várost falakkal és bástyákkal vették körül, a várfalon belül pedig tereket, palotákat, katonai épületeket és templomokat építettek. A 16. és a 17. században a katonaság irányította a várost, amelynek arculata fokozatosan változott. Áradások, tűzvészek pusztítottak benne. Az 1594-es tűzvészben az egész város leégett. Karlovac lakosságát pestisjárványok is tizedelték. A legsúlyosabb közülük az 1773-as volt, amikor a város lakosságának csaknem a fele odaveszett. A törökök összesen hétszer ostromolták meg a várost, de nem sikerült bevenniük. Az utolsó török ostrom 1672-ben volt. Idővel a városlakók megelégelték a keménykezű katonai uralmat, amely lehetetlenné tette a város gazdasági fejlődését, így Mária Terézia császárnőhöz fordultak, kérve, hogy Karlovac végre megkaphassa szabad királyi városi címet, és így végre civil vezetőket kaphasson. Ez 1776-ban meg is történt; Karlovac szabad város lett, 1781-ben pedig II. József kiadta a szabad királyi város jogait és címerét ismertető oklevelet. A 18. és a 19. században Karlovac az Adriai-tenger és a Dunántúl közötti terület legfontosabb kereskedővárosa lett. A Városi Múzeum is Karlovac gazdag történetéről tanúskodik. Az intézmény egy 17. század eleji Vuk Krsto Frankopan karlovaci tábornok által építtetett palotában

Photo: Sergio Gobbo

Karlovac – A négy folyó városa

kapott helyet, amely Karlovac legrégebbi épségben fennmaradt kúria típusú épületeinek egyike. Ma itt található a város természettudományos, archeológiai, történelmi, néprajzi és kultúrtörténeti gyűjteménye. Dubovac várából nagyszerű kilátás nyílik Karlovacra. A régi vár a Karlovac fölötti dombokon, egy mesterségesen kialakított halmon helyezkedik el, nevét pedig onnét kapta, hogy a régi időkben sűrű tölgyerdő (horvátul dubova šuma) nőtt a környéken. A várat először 1339-ben említik az egyházi feljegyzések. A Karlovacra látogatók a történelmi nevezetességek mellett számos természeti kincset is megcsodálhatnak a négy folyó völgyében. Élvezhetik a változatos gasztronómiai kínálatot, nagy sétákat tehetnek a város évszázados ligeteiben, fiákeren kocsikázhatnak, hallgathatják a promenádkoncerteket. A természet szerelmesei horgászhatnak, biciklizhetnek a kerékpárutakon, a Mrežnicán és a Dobrán pedig vadvízi evezésre és kenuzásra is lehetőségük nyílik. Nyáron akár a Koranában is megmártózhat a város központján lévő Foginovo-strandon, vagy megtekintheti a város környékén lévő természeti és kulturális látnivalókat. A városban három szálloda található – a Korana Srakovčić, a Carlstadt és az Europa, a város mellett pedig a Radonja és a Slapić autóskemping várja a látogatókat. Karlovac Megyei Idegenforgalmi Közösség www.tzkz.hr Karlovac Városi Idegenforgalmi Közösség www.karlovac-touristinfo.hr Karlovac város www.karlovac.hr

Április 2010 |

  9 

Mljet Nemzeti Park – Szent Pál, Odüsszeusz és Cousteau útjain Mljet Dél-Dalmácia nagyobb szigetei közé tartozik. A Pelješac, Dubrovnik és Korčula közelében fekvő Mljet partja látszólag nem kifejezetten tagolt. A szigeten mediterrán klíma uralkodik: száraz nyarak, enyhe, nedves telek és kb. 2500 napsütéses óra évente. A Mljet Nemzeti Park a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll. A területet 1960-ban nevezték ki nemzeti parkká, a tengeri részt pedig 1997-ben csatolták hozzá. Ez volt az első intézményes kísérlet arra, hogy egy teljes, az Adriai-tengerben egyedinek számító ökoszisztémát védelem alá helyezzenek. A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, “édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet. Ne feledkezzünk meg a különleges panorámáról sem: a park területéről nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket. A külső, a tenger déli része felé néző part meredek, tele beomlott barlangokkal, míg a sziget belső része a szárazföld és a bóra irányába néz, alacsonyabb, így könnyebben megközelíthető. A sziget ezen részén számos őshonos dalmát növényt találunk, élükön egy különleges szépséggel – a védett raguzai imolával. A sétányok szabdalta, mészkősziklás mediterrán tájban két rendkívül érdekes természeti tünemény búvik meg. Egyikük a föld alatti karsztbarlangok – félbarlangok, barlangok és gödrök, a másikuk pedig a mljeti “slatinák” vagy “blatinák”. Ezek tulajdonképpen kevert vízű tavak, amelyeknek a feneke a tenger szintjével van egy vonalban, és mivel összeköttetés van köztük, a tó és a tenger vize keveredik. A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely nemcsak hazai, hanem világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero területe 145 hektár, mélysége pedig 46 hektár; a Malo jezero területe pedig 24 hektár, mélysége viszont 29 hektár. A tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Jóllehet valójában a tenger részeiről beszélünk, ránézésre mégis úgy fest, mintha két tóval lenne dolgunk, ezért is kapták ezt a nevet. A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben nemrég kialakított, hasonló nevű szálloda és étterem után. De a nemzeti park határain kívül is akadnak érdekes látványosságok. A Jama nevű geomorfológiai képződmény a déli part közepénél található – egy karsztüregről van szó, amelynek a teteje beomlott,

így valóban úgy néz ki, mint egy gödör, vagy egy széles kút. A gödör alján tengervíz van, mert a Jamát természetes alagút köti össze a szárazfölddel. Az alagút széleinél több halászcsónak is “parkol”. Tulajdonosai a közeli Babino poljén, Mljet legnagyobb településén laknak. Az alacsony boltív miatt csak gyenge szélben szabad velük kihajózni a tengerre. Ugyanez vonatkozik a Jama tenger felőli oldalról való megtekintésére is. Állítólag ez volt az a sziget, ahol Odüsszeusz, Ogügié szigetén történt hajótörése után, hét évet töltött. Innét nézett merengve a nyílt tengerre, otthona és felesége, Pénelopé után sóvárogva. A gyönyörű Kalüpszó nimfa, Poszeidón isten lánya pedig még szomorúbban, szerelmesen nézte az arcát. Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete – különösen a nemzeti parkhoz tartozó rész gazdag növényvilága – miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el. Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést. Ma éppen ezen a részen található a nemzeti park legnagyobb hányada. Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. A legtöbb magyaltölgy alacsony tönkerdő formájában lelhető föl, a Velika dolina nevű területen. Másutt a magyaltölgy-erdőket fokozatosan macchia váltotta fel, vad olajfákkal, szentjánoskenyérfákkal, pineafenyőkkel, kövirózsákkal és nagy kiterjedésű, spontán kialakult alpesifenyőerdőkkel, amelyek később átvették az uralmat a másfajta igényekkel rendelkező növényfajok fölött. Az erdők mellett másfajta élőhelyek is vannak a szigeten, például a partmenti homokdűnék, a magas, meredek part menti sziklák, amelyekhez hasonlók láthatók a sziget belsejében is, valamint a part menti sziklazátonyok. Mljet vizeinek élővilága még ma is igen gazdag; régen ez volt a mediterrán barátfókák kedvenc tartózkodási helye. Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike. A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Pomena kikötőben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal. A szigeten számos pihenési lehetőség várja: fürdőzés, napozás, séta a part menti sétányokon egészen a Montokuc csúcsaiig, ahonnét szép időben az egész nemzeti parkra, a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig ellátni. Dubrovnik-Neretva Megyei Idegenforgalmi Közösség www.visitdubrovnik.hr Mljet község www.mljet.hr Mljet Nemzeti Park www.np-mljet.hr

Április 2010 |

  10 

A Krka folyó mindig is fontos szerepet játszott az itt élő népek életében. Egykor ez a folyó jelentette a határvonalat a Liburna és a Delmata nevű illír törzsek között. A középkorban itt alakult ki az első horvát állam központja. Az újkorban pedig három birodalom is küzdött a területért: a Velencei Köztársaság, a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom. A Krka folyó mentén számos középkori várrom található, amelyeket a 12. században épített Šubić és a Svačić nemzetségből származó Nelipić család. A Krka folyó volt a két birtok határa. A folyó jobb oldalán terült el a Šubić család birtoka. A család akkora hatalommal rendelkezett, hogy Velence közvetlenül folytatott tárgyalásokat. A Šubić családhoz tartozott Bribir, Ostrovica, Čučevo (Trošenj), Rog, Uzdah-kula és Skradin vára is. Az utóbbi Pavao Šubić közbenjárása révén 1304-ban erődítményből (castrum) városi státusba lépett elő. A Šubićok hatalma Pavao bán alatt volt a legnagyobb, amikor a család a teljes kontinentális Horvátországot, Dalmáciát és Boszniát ellenőrizte.

Photo: Milan Babić

Régi várak a Krka folyó mentén

Ostrovica Először a 12. században említik. Két teljes évszázadon át a Šubić család uralma alatt áll, majd 1347-ben a horvát-magyar király fennhatósága alá kerül. A 16. században elfoglalták a törökök. Uzdah – Kula Ezt az erődöt a Skradin várát a környékbeli településekkel összekötő út ellenőrzése végett építette a Šubić család. Egészen 1512-ig a család tulajdonában volt, amíg el nem foglalták a törökök, akik börtönnek használták.

Photo: Sergio Gobbo

Bribir Skradintól 14 kilométerre északnyugatra találhatók. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a késő bronzkortól az ókoron és a középkoron át az újkorig folyamatosan éltek itt emberek. A Sveti Ivan-templom a Šubićok uralma alatt épült, csakúgy, mint a Sveta Marija-templom, ahol Šubić bán és családja sírja található. Bribir vára a középkorban stratégiai jelentőségű volt, mert – az ostrovicai erőd mellett – innét lehetett ellenőrizni a Knint és Zadart összekötő utat. A több régészeti és a történelmi réteg miatt a terület nulla kategóriás védelemmel rendelkezik.

emelték. A szemközti oldalon a Nelipić család által épített Nečven látható. A két várat egykor függőhíd kötötte össze, amelyet 1649-ben leromboltak. A területen különböző korokból (prehisztorikus kor, bronzkor, római kor) származó leleteket találtak.

Rog A Rogovo néven is ismert vár szintén a Rupe nevű falu területén helyezkedik el, a Roški-vízesés felett álló Kamičak nevű várral szemben. A vár maradványai ma már szinte kivehetetlenek, de Mate Pagan 16. századi térképén fel van tüntetve, mint a Visovactól fölfelé lévő, egymással szemben álló két erőd egyike.

Skradin (Scardona) Elődje egy ókori Krka folyó menti erőd volt, amelyet a 7. században a horvátok felújítottak, és a Skradin névre keresztelték át. Bribirhez hasonlóan Skradin is a bribiri fejedelem (a Šubićok) tulajdona volt. A vár Pavao Šubić és családja kedvenc székhelye volt. Az 1322-es vereség hatására elveszti politikai és gazdasági erejét. A Krka bal partján a 13. században egy másik nagy hatalmú család jelent meg, a Svačić nemzedékből származó Nelipićek, Čučevo (Trošenj) Régészetileg nincs feltárva. Építésének idejéről nem állnak akik a miljevaci fennsíkon (a Šubić-birtokkal szemben) rendelkezésre pontos adatok. Ma az egykori erődből a kör és a Čikola jobb partján építették fel váraikat. A Nelipić alakú bástya viszonylagos épségben megmaradt romjai, a családhoz tartoztak a Krka bal partján sorakozó erődök magas várfalak egy része, és egyes lakóépületek nyomai (Nečven, Bogočin, Kamičak), valamint a Čikola jobb partján láthatók. Az erődöt a Krka folyó kanyonjának a szélén lévő Ključica és Gradina (Drniš). Április 2010 |

  11 

Gradina (Drniš) A középkorban, mészköves talajjal rendelkező, termékeny terület szélén építették. Az erőd lábánál aztán egy középkori falu épült ki, ami bizonyítja, hogy Drniš már a török hódítása (1522) előtt is már településként létezett. A területen talált régészeti leletek a prehisztorikus korból, a késő vaskorból, az ókorból és a kora középkorból származnak. Ključica vagy Ključ vára a Čikola folyó feletti meredek, egyenetlen sziklaszirtre épült. Ez a vár különösen szilárd és erős volt. A terület stratégiai szempontból igen jelentős volt, mert innét az egész vidékre rá lehetett látni. Régészeti feltárásokat még nem végeztek, de azt tudjuk, hogy a Nelipićek a 14. század első felében építették a várat. A 16. század elején a várat elfoglalták a törökök. 1648-ban a törököket kiűzték, azóta a várat nem használják. Az itt felsoroltak közül ez a vár a legszebb, és ez van a legjobb állapotban is.

Bogočin (Tündérvár) Ez a vár egy szakadék fölé magasodó sziklán áll (Bogatićiprominski). A vár stratégiai funkciója az Isztambuli-szoros és a hozzá tartozó átjáró ellenőrzése volt, amely a nép ajkán a Tündérhíd nevet kapta. A várhoz csak északkelet felől vezetett út, az épületbe pedig függőhídon lehetett bejutni. Az erődről nagyon kevés történelmi adat áll rendelkezésre. Az épület Pagan térképén (16. század) is fel van tüntetve. A közelben egy régi temető is található. Az erőd felé vezető út elején egy kőhalom található, rajta egy nagy kereszttel. A terület régészetileg nincs feltárva. Nečven Oklaj településtől 5 kilométerre található. A vár igencsak viharos történelemre tekinthet vissza. A Nelipićek építették, néhányszor gazdát cserélt, majd 1522-ben elfoglalták a törökök. A vár egészen 1688-ig török kézen maradt. A törökök üresen, romosan hagyják ott Nečvent. Stjepan Sorić uszkokvezér 1647-ben lerombolta a függőhidat, amely összekötötte Nečvent a túlsó parttal, ahol a Šubićok Trošenj nevű vára magasodott.

Photo: Sergio Gobbo

Kamičak (Ramica) A Krka folyó partján, Miljevac (Brištane) területén fekszik. Csak a déli oldala felől közelíthető meg, és magából az épületből igen kevés maradt. Ez a vár arról nevezetes, hogy itt született Petar Svačić, az utolsó horvát király.

Šibenik-Knin Megyei Idegenforgalmi Közösség www.sibenikregion.hr Skradin város www.skradin.hr Drniš város www.drnis.hr

Április 2010 |

  12 

Photo: Renco Kosinožić

Horvátország – a vadászat országa. Ez volt a közelmúltban Dortmundban rendezett kiállítás, a Jagd & Hund 2010. (Vadász és kutya) szlogenje, amely egyébként Európa legnagyobb vadászati és halászati szakkiállítása és vására. A rendezvényen 36 ország 680 kiállítója képviseltette magát. A szakvásár fő célja a vadászat, horgászat, a kutyatenyésztés és úgy általában a természet szeretetének népszerűsítése. Horvátországban 1060 vadászterület található, amelyek összesen 5500 négyzetkilométert tesznek ki – köztük pedig néhány igazán minőségi terület is található. A vadászterületeket immár 85 éve a Horvát Vadászszövetség (HLS) gondozza, amely ma 55 000 tagot és 10 000 egyéb vadászt számlál. A horvátországi vadászterületeket évente összesen kb. 10 000 külföldi vadász látogatja. A cél az, hogy ez a szám még tovább nőjön, így a HLS folyamatosan végzi a felső kategóriás vadászati objektumok felújítását. Horvátország tájai nagyon változatosak, és sok olyan terület van, amely ma is érintetlen formában maradt meg. A szervezet több nemzetközi természetvédelmi egyezményt is aláírt; a különböző védettségi szintű területek az összterület 18%-át teszik ki, és a vadászterületeken számos védett növényés állatfaj is található. A 2,7 millió hektáros erdős területeken 4500 növényfaj és -alfaj található, köztük 260 őshonos fafajta, valamint száznál is több növénytársulás. Horvátország szárazföldi részeinek kb. 48%-át erdők borítják, amelyek Európa legegészségesebb, legérintetlenebb állapotban fennmaradt erdei közé tartoznak. Ami az adriai idegenforgalomnak a természeti kincsek, a meleg tenger és a mediterrán klíma, azt jelenti a vadászat, a sporthorgászat és a falusi turizmus a horvátországi kontinentális turizmus számára. A zágrábi Vadászmúzeumban megismerheti a horvát vadászati kultúrát, és a horvát vidékek állatvilágának legfontosabb értékeit. A múzeum napjainkban főként ismeretterjesztő és nevelő funkciója miatt jelentős, mert felhívja a látogatók figyelmét a természeti kincsek védelmének és népszerűsítésének fontosságára, és rámutat az állat- és a természetvédelem jelentőségére. A legszebb trófeákat nem szabad kivinni Horvátországból. A Vadászmúzeum ezért azokat a trófeákat is bemutatja, amelyeket a horvát állam megvásárolt. Ezek a trófeák lenyűgöző látványt nyújtanak, és biztosan emlékezetesek lesznek a látogatók számára. A múzeum két emeletből áll. Ezen a több mint ezer négyzetméteres területen egy több tematikus egységre osztott állandó kiállítás tekinthető meg. A múzeumban több mint 400 vadtrófea, egy több mint 200 db. fosszíliából álló csonttani gyűjtemény, egy több mint ezer darabos madártojásgyűjtemény, kb. 350 preparált madár és emlős, 52 db. vadászfegyver, egy csaknem 200 darabos vadászfelszerelés- és tölténygyűjtemény, valamint több mint 400 db. vadászjelvény és kitüntetés tekinthető meg. A jellemző horvátországi tájak hangulatát is megismerheti. A kiállítótérben tíz nagy diorámát találhatunk, ahol kiállítási darabok egy része gondosan kialakított, a természetet utánzó díszletek között, megfelelő világítással, és a természet digitálisan rögzített hangjaival, például madárcsergéssel kiegészítve kerül bemutatásra. A vadászatok hangulatát gondos munkával készített makettek is segítenek visszaadni

Photo: Dražen Bota

Horvátország, a vadászat országa

– például magaslesek, vadetetők és más vadászattechnikai és tenyésztési objektumok. Ezeket a kiállítási darabokat a vadászok továbbképzése, és a vadásziskolák és az egyetemi oktatás során is használják. A múzeum fő különlegességei néhány ránk maradt jávorantilop- és szarvasmaradvány, a furcsa, szokatlan és más vadtrófeák, valamint a már említett csontgyűjtemény. A vadászfegyverek kialakulását is megismerheti, az első puskaporos fegyverektől kezdve. Bemutatják a vadásztöltények és a vadászfelszerelés fejlődését, a szétrobbant, sérült vadászfegyvereket, az orvvadászok fegyvereit, és még sok mást is. Az egész múzeumot madárcsicsergés és a természet hangjai járják át, így a látogatók úgy érezhetik magukat, mintha csakugyan az erdőben sétálnának. A múzeum gyűjteménye kitűnően bemutatja a horvátországi vadászhagyományokat. Ha Zágrábba érkezik, feltétlenül keresse fel a Vadászmúzeumot. Így egy pillanatra kiszakadhat a város mindennapi nyüzsgéséből, és engedhet a természet hívásának, és egyben Horvátország kiválóan gondozott vadászati területeit is megismerheti. Horvátországi Vadászszövetség www.hls.com.hr

Április 2010 |

  13 

Photo: Sergio Gobbo

Az immár 3000 éves Senj nagyon fontos helyet foglal el a horvát nemzet történelmében és kultúrájában. Itt található Délkelet-Európa első nyomdáinak egyike. Hosszú története során Senj számos hódítót, monarchiát, császárságot látott, és azok uralkodóit is megismerhette. Szinte mindegyikük rajta hagyta keze nyomát a város arculatán. A város számos híres vitéz és irodalmár szülőhelye, akik nemcsak karddal és tollal is dicsőséget hoztak szülőhelyüknek. A város viharos történelméről számos műemlék és régészeti feltárás tanúskodik. Ilyen például a város erődje, a Nehaj, amely a középkori horvát erődépítészet egyik különleges példája. Az erőd Senj, és a város törökökkel és velenciekkel vívott függetlenségi harcainak szimbóluma. Az erőd uralja a város látképét, kiváló állapota miatt pedig a legfontosabb turistalátványosságok egyike. Az erődöt 1558-ban, a horvát határőrvidék kapitánya és parancsnoka, Ivan Lenković felügyelete alatt építették. Az erődöt a Szent György lovagról, a város védőszentjéről elnevezett egykori kápolna helyére építették, melynek a vár nemrégiben kiásott alapjaiba beépített maradványai ma is megtekinthetők. A vár más részei egy régebbi, a 18. századi dokumentumokban Castelluz néven említett erőd helyére épültek. A vár a középkor és a reneszánsz fordulóján született erődítmények egyik különleges példája. A várat részben a tervezett fal határán kívül eső, lerombolt senji templomok, kolostorok és más épületek maradványaiból építették. Az épület a török elleni védelem egyik stratégiai fontosságú objektuma volt, így nemcsak a horvát, de az európai kulturális örökségnek is fontos részét képezi, hiszen azoknak az időknek a szellemiségét őrzi, amikor a város Európát, az európai identitást védte a török birodalommal szemben. A Nehaj négyzetes alapú, az egyes oldalak pedig a négy égtáj felé mutatnak. 18 méter magas, és 23,5 méter széles. A becslések szerint a falba épített anyagok teljes hossza több, mint 3400 méter, és a munkálatok során csaknem 7500 tonna követ, homokot és meszet használtak fel. A vár a következő részekből áll: földszint, két emelet és egy kilátótorony. Az első emeleten voltak a tisztek és a várparancsnok lakásai. A második emeleten kapott helyet az ágyúarzenál. A 11 ágyú közül ma már csak 2 található meg itt. A vár tornya kilátóként is szolgált, ahonnét az éber strázsák folyamatosan figyelték Senj szárazföldi és tengeri bejáratait, valamint fogadták a szigeteken és a partokon dolgozó kollégáik füstés fényjelzéseit. A senji várról nagyszerű kilátás nyílik a horvát tengerpartra, Rab, Goli, Prvić, Cres és Krk szigetére, valamint a Gorski kotar hegyeire, az Učkára és a Velebitre. Az erődítményt többször is szakszerű módon restaurálták, de ezzel nem veszített autentikusságából, és ma is gondosan ügyelnek az állapotára. Számos turista látogatja, akik képtelenek ellenállni a lenyűgöző építmény varázsának. Szerkezetének, monumentális kialakításának, de mindenekelőtt a gondos karbantartásnak köszönhetően dacol az idővel és a történelem viharaival. Ma a vár kizárólag kulturális és idegenforgalmi célokat szolgál. Az épületben állandó múzeum működik, de különböző rendezvényeket is tartanak benne.

Photo: Sergio Gobbo

Senj – Az uszkokok városa

A Nehajhoz kötődik a senji uszkokok története is. Róluk emlékezik meg a néhány éve indult Uszkok-napok elnevezésű rendezvénysorozat is, amely a 16. századi Senj hétköznapjait kísérli meg bemutatni, köztük az uszkokok csatáit, a lovagi párbajokat, és a Nehaj ostromát. A rendezvényen uszkokés lovagfelvonulás, íjászbajnokság, vívóiskola várja az érdeklődőket, emellett pedig zsonglőrök és egyéb artisták, valamint reneszánsz koncertek gazdagítják a kínálatot. Lika-Senj Megyei Idegenforgalmi Közösség www.lickosenjska.com Senj Városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-senj.hr Senj város www.senj.hr

Április 2010 |

  14 

Split Horvátország déli részének egyik legfontosabb városa. Számos kultúrtörténeti kincsét az UNESCO védi, nem véletlen, hogy a város a világörökséglistán is megtalálható. Közülük is kiemelkedik a több mint 1700 évvel ezelőtt épült Diocletianus palota, amely Split szívében található. A város a Fölközi-tenger északi partjának legmelegebb részén, az Adria-part közepén helyezkedik el. A várost a közeli Jadro és Žrnovnica folyó látja el vízzel. Az enyhe klíma és az évi 2700 napsütéses óra miatt télen is igazi oázis, ahol szélcsendben lehet élvezni a napsugarakat. A régió ipari, egyetemi és gazdasági központjaként szolgáló város “zöld szíve” a félsziget nyugati részén fekvő Marjan hegy. Itt egy nagy parkerdő található, ahol nyugodt, csendes sétákra nyílik lehetőség a tengerparti fenyvesek alatt, távol a város zajától. Split első lakosa Gaius Aurelius Valerius Diocletianus római császár volt, aki 293-ban éppen ebben a kedves kis völgyben építtette fel fényűző, mintegy 30 000 négyzetméteres nyári villáját. Visszavonulása után ebben a villában töltötte mindennapjait. A viharos évszázadok során a villa helyén hamarosan egy város épült. Ide települtek át a közeli Salona lakosai az avarok és a szlávok elől menekülve. A városban, amely rövidesen túlnőtt az egykori császári palota falain, számos uralkodó váltotta egymást – a 10. században a horvát királyok uralma alá tartozott, ezután a magyarok, majd a velenceiek vették át az irányítást, majd a franciák, végül pedig az OsztrákMagyar Monarchia. A Diocletianus-palota ma is a város szíve – itt zajlanak a város legfontosabb eseményei, és a városlakók hétköznapi életében is kitüntetett szerepet játszik. Az antik épület nagyszerű állapotban fennmaradt maradványai, a hozzájuk épített késő középkori épületrészekkel együtt rendkívül értékes régészeti és kultúrtörténetei komplexumot alkotnak, 1979-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára. A palotát számos “importált” díszítőelem ékesíti: egyiptomi gránitoszlopok és szfinxek, olaszországi márvány és a márványtengeri Prokonésszosz szigetéről származó, kőből faragott díszítőelemek. Bár a palotát elsősorban lakóépületnek szánták, a kialakítása erősen emlékeztet a római katonai táborokéra. Négy bejárattal rendelkezik: három közülük a szárazföld, egy pedig a tenger felé néz. A palotakomplexum semmilyen korábbi antik építészeti alkotáshoz nem hasonlítható, amely az épület sajátos funkciójának és elhelyezkedésének a következménye. A palota a késő római építészet különleges példája. Ebben az időszakban a formák gazdagsága és a látványossága került előtérbe, szemben a korábbi korszakok klasszikus kimértségével és letisztultságával. A palotában Diocletianus császár 316-os halála után sem szűnt meg az élet – ezután az épület a császári család száműzött tagjainak nyújtott menedéket. A palota életének kulcsfontosságú momentuma volt Salona eleste, amikor a város elűzött lakossága a palotában talált menedéket a szláv hódítók elől. Ekkor kezdődik az új város, Split élete. A középkorban, a XII. és a XIV. század között új építészeti fejlődésnek lehetünk tanúi, amikor a római épületek maradványai és az addig szabadon lévő utcák és tornácok helyére középkori kőházakat építettek. A császári mauzóleumot keresztény katedrálissá alakították. Ekkor kezdődik a román stílusú Sv. Dujam-harangtorony építése is. A büszke splitiek szerint az ő városuk a legszebb az egész világon. Valóban, Európa legnaposabb városa feledhetetlen látványt nyújt. Az antik palota maradványai békésen megférnek

Photo: Damir Fabijanić

Split – Diocletianus palotája

a későbbi korokban épült házakkal, a szubtrópusi és mediterrán növényzet, a pálmák és az agávék koszorújában. Az örökifjú Split, ez a mediterrán temperamentumú város nyaranta még inkább felpezsdül, hiszen a legkülönbözőbb nemzetiségű és anyanyelvű turisták érkeznek a világ minden tájáról. A legtöbben turistaként vagy átutazóként érkeznek az Adria keleti partjának legfontosabb légi és tengeri csomópontjába. Azokat, akik maradnak, számos látványosság várja. Ilyen például a hosszú spliti tengerparti sétány, amely nyugatról, a Marjan parkerdőből indul, végighúzódik a buja zöld növényzettel borított Sustipan-félszigeten, elhalad az antik palota falaival és kávézókkal szegélyezett Riva mellett, majd a város szívében lévő homokos strandon, a Bačvicén ér véget. Nappal a horvát nemzeti sportnak számító picigin kedvelői zarándokolnak ide, éjszaka pedig a szórakozni vágyó fiatalok kedvenc találkozóhelye. Azok, akik a város kulturális értékeire kíváncsiak, vegyék az irányt a palota felé. Különösen figyelemre méltó a palota bejáratának és falainak maradványai, a Sveti Dujo-harangtorony, a Peristil és a palota pincéiben berendezett múzeum. A paloták, a katedrálisok, a spliti utcák, terek, múzeumok és galériák mellett érdemes felkeresni a Splittől nem messze fekvő antik város, Salona maradványait, a Klis nevű középkori várat, amely az észak felől érkező hódítókkal szemben védelmezte Splitet, vagy üljön fel egy kompra, és keresse fel a közép-dalmáciai szigetek egyikét. A városban 22 szálloda található – köztük az ötcsillagos Atrium és Le Meridien Lav –, egy kemping, és számos egyéni vállalkozó által kiadott szoba, apartman és ház. A vitorlázók hat vitorláskikötő közül választhatnak. A Marjan lábánál fekvő város – az autópályán haladva – három és fél-négy órás autóútra fekszik Zágrábtól. Splitet a Rijekából vagy Dubrovnikból közlekedő partmenti hajójáratokkal, a szigetekről közlekedő kompokkal, de akár Olaszországból is megközelítheti; az olasz városok ugyanis gyors- és komphajójáratokat is indítanak Splitbe. A spliti repülőtérről naponta több járat is közlekedik Zágrábba, és az európai nagyvárosokba. Splitből vonattal is továbbutazhat az ország északi felébe és Európa más tájaira – akár autójával együtt is. Split-Dalmácia Megyei Idegenforgalmi Közösség www.dalmacija.hr Split Városi Idegenforgalmi Közösség www.visitsplit.hr Split város www.split.hr

Április 2010 |

  15 

Elérhetőség Kroatische Zentrale für Tourismus

Croatian National Tourist Office

e-mail: [email protected]

e-mail: [email protected]

Rumfordstr. 7, 80469 MÜNCHEN, DEUTSCHLAND tel: +49 89 22 33 44 fax: +49 89 22 33 77

Kroatische Zentrale für Tourismus

Hochstr., 43, 60311 FRANKFURT, DEUTSCHLAND tel: +49 69 238 5350 fax: +49 69 2385 3520 e-mail: [email protected]

350 Fifth Avenue, Suite 4003, NEW YORK 10118, U.S.A. tel: +1 212 279 8672 fax: +1 212 279 8683

Croatian National Tourist Office

2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace Road LONDON W6 9ER, UNITED KINGDOM tel: +44 208 563 79 79 fax: +44 208 563 26 16 e-mail: [email protected]

Ente Nazionale Croato per il Turismo Piazzetta Pattari 1/3, 20122 MILANO, ITALIA tel: +39 02 86 45 44 97 fax: +39 02 86 45 45 74 e-mail: [email protected]

Ente Nazionale Croato per il Turismo Via Dell’Oca 48, 00186 ROMA, ITALIA tel: +39 06 32 11 0396 fax: +39 06 32 11 1462 e-mail: [email protected]

Chorvatské turistické sdružení

Krakovská 25, 110 00 PRAHA 1, ČESKÁ REPUBLIKA tel: +420 2 2221 1812 fax: +420 2 2221 0793 e-mail: [email protected]; [email protected]

Office National Croate de Tourisme

48, Avenue Victor Hugo, 75116 PARIS, FRANCE tel: +33 1 45 00 99 55 fax: +33 1 45 00 99 56 e-mail: [email protected]

Office National Croate du Tourisme

Vieille Halle aux Bles 38, 1000 BRUXELLES, BELGIUM tel: +32 255 018 88 fax: +32 251 381 60

Narodowy Ośrodek Informacji Turystycznej Republiki Chorwacji IPC Business Center, ul. Koszykowa 54, 00-675 WARSZAWA, POLSKA tel: +48 22 828 51 93 fax: +48 22 828 51 90 e-mail: [email protected]

Kroatiska Turistbyrån

Kungsgatan 24, 11135 STOCKHOLM, SVERIGE tel: +46 853 482 080 fax: +46 820 24 60 e-mail: [email protected]

Kroatisch Nationaal Bureau Voor Toerisme

Nijenburg 2F, 1081 GG AMSTERDAM, NETHERLANDS tel: +31 20 661 64 22 fax: +31 20 661 64 27 e-mail: [email protected]

Хорвaтckoe туристическое соовщество

Краснопресненская наб. 12, подъезд 6, офис 1502 123610 МОСКВА, POCCИЯ ТЕЛ: +7 495 258 15 07 ФАКС: +7 495 258 15 08 e-mail: [email protected]

e-mail: [email protected]

Oficina de Turismo de Croacia Calle Claudio Coello 22, esc. B, 1°C, 28001 MADRID, ESPAÑA tel.: +34 91 781 5514 fax.: +34 91 431 8443 e-mail: [email protected]

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Magyar u. 36, 1053 BUDAPEST, MAGYARORSZÁG tel/fax: +36 1 266 65 05; +36 1 266 65 33 e-mail: [email protected]

Kroatische Zentrale für Tourismus Am Hof 13, 1010 WIEN, ÖSTERREICH tel: +43 1 585 38 84 fax: +43 1 585 38 84 20 e-mail: [email protected]

Chorvátske turistické združenie

Trenčianska 5, 821 09 BRATISLAVA, SLOVAKIA tel: +421 2 55 562 054 fax: +421 2 55 422 619 e-mail: [email protected]

Hrvaška turistična skupnost

Gosposvetska 2, 1000 LJUBLJANA, SLOVENIJA tel: +386 1 23 07 400 fax: +386 1 230 74 04 e-mail: [email protected]

Kroatische Zentrale für Tourismus

Badenerstrasse 332, 8004 ZÜRICH, SWITZERLAND tel: +41 43 336 20 30 fax: +41 43 336 20 39 e-mail: [email protected]

Croatian National Tourist Bord Japan Ark Hills Executive Tower N613 Akasaka 1-14-5, Minato-ku Tokyo 107-0052 tel: 0081 03 6234 0711 fax: 0081 03 6234 0712 e-mail: [email protected]

Kiadja: Horvát Idegenforgalmi Közösség www.croatia.hr

Április 2010 |

  16