Newsletter. Tartalomjegyzék. Hírek. Események. Mi a világban. Bemutatjuk

Newsletter

09|2010

Tartalomjegyzék Hírek

Dubrovnik – A konavlei borok múzeuma Zágráb – A nyakkendő fővárosa Split – Sárga tengeri taxi Zágráb – City bus – új idegenforgalmi kínálat Kršan – A Hotel Flanona megnyitotta kapuit Dubrovnik – Függővasúttal a város felett Kutjevo – Kerékpárral a borvidéken keresztül Abbázia – Történelmi sétaút Horvátország – Híres emberek célpontja

Események

Mali Lošinj – A víz alatti halászok nemzetközi elitje Dubrovnik – Kamarazenei fesztivál az évszázados falak között Zágráb – A sportok királynője a Száva-folyó partjain Kapronca – Reneszánsz fesztivál Sziszek – Kelta éj Poreč – Giostra Isztria – Szarvasgomba napok Šibenik – Vonzó nemzetközi hajós gyülekezőhely Lepoglava – Nemzetközi csipkefesztivál Vinkovce – A hagyományos kultúra, nyelv és szokások helye Jezera, Murter-sziget – Big Game Fishing Varasd – A barokk városa

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Mi a világban

Photo: braslav karlić

Zágráb – Elismerés az „Advent Zágrábban” című filmnek Poreč – A Valamar szállodái a száz legjobb között

23 24

Bemutatjuk

Kopácsi-rét – Érintetlen természet karnyújtásnyira a városi nyüzsgéstől Orahovica – Szlavónia idegenfogalmi gyöngyszeme Észak-Dalmácia szigetei Novi Vinodolski és a hozzá tartozó riviéra

25 26 27 29

Hírek Dubrovnik – A konavlei borok múzeuma

Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség www.visitdubrovnik.hr Dubrovnik városi Idegenforgalmi Közösség www.tzdubrovnik.hr

Photo: Ivo Pervan

A Konavlében, a dubrovniki légikikötő felszállópályája alatt elhelyezkedő természetes karszt képződmény, a Đurović-barlang természeti szépségein és a milliónyi éven át formálódott „szobrain” felül újabban Dél-Horvátország legjobb borainak élvezetét is kínálja. A barlang állandó 16 Celsius fokos hőmérséklete ideálissá teszi a minőségi borok tárolásához. Éppen ezért rendezték itt be az Égi pince (Skycellar) nevezetű helyet, ahol a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy különleges helyszínen és körülmények között kóstolgassák és válasszák ki a nekik tetsző, ismert és eredet védett konavlei borokat. A barlang feltárt része világítással ellátott, járatai elkerítettek. A barlang minden nap 10 és 18 óra között tart nyitva. Az Égi pince egy olyan egyedülálló és különleges hely, amelyet érdemes felkeresni és benne a válogatott borokat ízlelgetni, valamint gyönyörködni a lenyűgöző, és nem mindennapi környezetben.

Konavle községi Idegenforgalmi Közösség www.tzcavtat-konavle.hr

Szeptember 2010 |

  2 

A francia királyi hadseregen belül szolgált horvát könnyűlovasság a 17. században, a Harmincéves háború (161848) idején kiemelkedő hősiességéről és harctechnikájáról, illetve egy divatcikkről – a nyakba kötött mutatós kendőről volt ismert. Ez a csomóra megkötött kendő a horvát nép elnevezéséről - ónémetül Krabatten, ófranciául Cravattes kapta a nevét. A francia királyi hadseregen belül 1664-ben hozták létre a Royal Cravattes hadosztályt. Mint egy négy évszázaddal később Zágráb óvárosi részében a turisták élőben láthatják a híres horvát történelmi hadosztály által ihletett „Nyakkendő hadosztály” őrségváltását. Minden őrségváltás az őrség látványos előkészületeivel és a fegyverzet átnézésével veszi kezdetét. A ceremóniában egy 12 katonából álló hadegység vesz részt, amely a kendőben, a későbbi nyakkendőben parádézó négy évszázaddal ezelőtti hadtestet hivatott felidézni. Az őrség három, idegenforgalmi szempontból attraktív helyszínen – a Szent Márk-téren, a Jellasics-téren és a Káptalan-dombi Szűzanya szobornál strázsál. Ezzel a projekttel Zágráb a nyakkendő fővárosaként kívánja magát népszerűsíteni, azon óhajjal, hogy ez a kiemelkedő kultúrtörténeti érték mind azon turistáknak látványosságot jelentsen, aki a nyakkendő szülőhazájának, Horvátországnak a fővárosába látogatnak.

Photo: mario romulić & dražen stojić

Zágráb – A nyakkendő fővárosa

Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség www.zagreb-touristinfo.hr

Szeptember 2010 |

  3 

Split – Sárga tengeri taxi Mindazok, akik Diocletianus városát egy teljesen újszerű perspektívából szeretnék megismerni, üljenek be egy sárga tengeri taxiba, és engedjék át magukat a helyiek által nemes egyszerűséggel a világ legszebb városának titulált Split tenger felől nyíló panorámájának. Az újsütetű idegenforgalmi kínálat révén a turisták az idegenvezető társaságában megtett félórás hajókázás során ismerkedhetnek ezzel az ősi dalmáciai várossal. A tengeri taxi egyszerre 12 fő szállítására alkalmas, s mindazon turistáknak ideális, akik a spliti repülőtéren landolnak, hiszen az időigényes közúti közlekedés helyett tengeri úton alig tizenöt perc alatt érhetnek el a spliti tengerparti sétányra. A taxit természetesen azok is igénybe vehetik, akik a Split környéki szigetekre szeretnének átruccanni. Split-Dalmát megyei Idegenforgalmi Közösség www.dalmatia.com Split városi Idegenforgalmi Közösség

Photo: Mario brzić

www.visitsplit.com

Szeptember 2010 |

  4 

Zágráb – City bus – új idegenforgalmi kínálat A Zágrábba látogató turisták újabban a városi utcákat rovó turistabuszról is megismerkedhetnek a várossal és annak történelmével. A mikrofonba magyarázó idegenvezető helyett a turisták fülhallgatón keresztül, hét nyelv közül kiválasztva a nekik legmegfelelőbbet, hallgathatják a túra útvonalával szinkronban elhangzó kalauzolást. A nyitott városnézőbusz egyelőre egy rövidebb és egy hosszabb útvonalon szállítja az utasokat. A rövidebb, „piros túra” egy órás és a Felső- és Alsó-várossal ismerteti meg a turistákat, míg a két órás ún. „zöld túra” Zágráb két ismert tavához, a Bundekhez és a Jarunhoz is elkalauzolja a látogatókat. A turistabusszal megtett egy- vagy két órás túrák során megismerkedhetünk Zágráb gazdag, 900 éves múltjával, illetve a városhoz fűződő olyan érdekességeket tudhatunk meg, mint például azt, hogy Zágráb első írásos említése 1094ből datálódik, hogy a Radio Zagreb Európa ezen részének első rádióállomásaként 1926-ban kezdte el sugározni adását, illetve, hogy az első motoros jármű 1901-ben bukkant fel Zágráb utcáin. Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség

Photo: ivo pervan

www.zagreb-tourisinfo.hr

Szeptember 2010 |

  5 

Kršan – A Hotel Flanona megnyitotta kapuit

Isztria megyei Idegenforgalmi Közösség www.istra.hr

Photo: ivo pervan

Az isztriai Kršanban megnyílt a község első szállodája, amely nemrégiben már első vendégeit is fogadta. Az egykori Vidikovac motel átépítésével alakították ki a háromcsillagos Flanona hotelt, amely Plomin ókori római nevét kapta. Tíz korszerűen berendezett és légkondicionált, kétágyas teraszos szobájának mindegyikéből csodálatos kilátás nyílik a Plomini-öbölre és a Kvarnerre. A szállodában egy külsős étterem is helyet kapott, melyben nem csak a szálloda vendégeit látják szívesen. A hotelnek egy nagy parkolója is van, míg a speciális igényű vendégeket az ő szükségleteik szerint kialakított szoba várja, melyhez egy külön bejárót és egy új utat is kialakítottak. Alig kéznyújtásnyira van innen a tengeri fürdőhely, melyhez az érintetlen tájon át kanyargó ösvény vezet, és kocsival is alig tíz percnyire van innen Ika, Mošćenička Draga és Rabac is.

Kršan községi Idegenforgalmi Közösség www.istria-krsan.com

Szeptember 2010 |

  6 

A világ egyik legszebb városának tartott Dubrovnik tizenkét év kihagyás után ismét megtekinthető madártávlatból. Helyreállították ugyan is a függővasutat, amely kabinonként 30 utast szállítva kevesebb, mint négy perc alatt ér fel a 405 méterrel a tengerszint fölött magasodó Srđ hegyre, melyről lélegzetelállító, feledhetetlen panoráma nyílik Dubrovnikra. A dubrovniki idegenforgalom 1969-ben épült egykori jelképének tartott függővasútat, amely az 1991-es háborús események óta szüneteltette működését, mint egy öt millió eurós felújítás eredményeképpen állították újra forgalomba, s a legjobb úton halad afelé, hogy ismét a város egyik legkedveltebb turistalátványosságává váljon.

Photo: sergio gobbo

Dubrovnik – Függővasúttal a város felett

Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség www.visitdubrovnik.hr Dubrovnik városi Idegenforgalmi Közösség

Photo: TZ Dubrovnik

www.tzdubrovnik.hr

Szeptember 2010 |

  7 

Kutjevo – Kerékpárral a borvidéken keresztül A „Graševina útja” nevet viseli az a 15 km hosszú túrakerékpáros út, amely a Papuk Természetpark erdős vidékein és a kutjevói borvidéknek a Krndija hegy déli lankáin elhelyezkedő legattraktívabb részein keresztül vezet. Ez a harmadik kerékpáros útvonal a Papuk Természetparkban, melyet a tervek szerint egy újabb úttal további három természetparkkal - Kopácsi-rét, Lónya-mező és Medvednica – is összekötnének. A tervezett 454 km összhosszúságú út egyes szakaszai aszfaltozottak lennének. A kerékpározás és természet szerelmeseit ezen az útvonalon az infó-táblák segítenék a tájékozódásban és abban, hogy mit érdemes megnézni, hol lehet éjszakára megpihenni, mit érdemes megkóstolni, és hol lehet jó borokat kóstolni. A kutjevói vidék minőségi borairól ismert, melyek királynője a Graševina. Verőce-Drávamente megyei Idegenforgalmi Közösség www.tzvpz.hr Papuk Természetpark

Photo: saša pjanić

www.pp-papuk.hr

Szeptember 2010 |

  8 

A horvát turizmus idős hölgyeként titulált Abbázia messzeföldön híres üdülőhely, amely még az osztrák-magyar arisztokrácia idejében lett exkluzív nyaralóhellyé. Kevésbé ismert azonban, hogy Abbázia hátországa is sok érdekességet kínál. Abbáziai hátországának revitalizációja céljából újították fel nemrégiben az Abbázia központjából Veprinac óvárosáig vezető több száz éves sétautat, melyet kiszélesítettek, leburkoltak, kijavították az elkorcsosult kőrészeket, új túrajelzéseket, pihenőpadokat, illetve a település és a Veprinachoz vezető út múltját ismertető négynyelvű információs táblákat helyeztek ki. Az utat a helyiek egykoron napi gyakorisággal használták, ezen keresztül sétáltak le a tenger partjára, ahol terményeikkel kereskedtek. Napjainkban pedig egy kellemes, a mindennapi nyüzsgés elöli menedékként szolgáló séta útvonala. A Veprinachoz vezető sétaút rendbetétele az Učka hegy lankáin lévő természeti szépségek mentén lévő autochton településeket összekötő túraútvonalak hálózatának kialakításának részét képezi. Ily módon a turisták, kirándulók és túrázók felfedezhetik az Abbáziai Riviéra hátországának megannyi csodáját.

Photo: sergio gobbo

Abbázia – Történelmi sétaút

Tengermellék-Fennsík megyei Idegenforgalmi Közösség www.kvarner.hr Abbázia városi Idegenforgalmi Közösség www.opatija-tourism.hr

Szeptember 2010 |

  9 

Az amerikai CNN tévécsatornának igaza volt, amikor az év elején azt jósolta, hogy Horvátországot az idén számos világsztár fogja felkeresni. Ezen jóslat beteljesedését támasztják alá azok a fényképek is, melyeken Eva Longoria hollywoodi színésznő látható, amint horvátországi nyaralása idején táncra perdül, illetve melyeken a minden idők egyik legjobb teniszezőjének tartott Johna McEnroe a dubrovniki Stradunon pózol. A horvát tengerpartot és szigeteket évről évre egyre több híres ember keresi fel, akik közül többen is világgá kürtölték, hogy mennyire elvarázsolta őket Horvátország. Közéjük tartozik Bill Gates, a világ egyik leggazdagabb embere is, aki a tekintélyes Forbes magazinban Horvátországot ideális nyaralóhelyként jellemezte. A Microsoft alapítója családja társaságában kereste fel a Közép-Dalmáciában fekvő Skradin városát és a közeli Krka Nemzeti Parkot. Eva Longoria és férje, Tony Parker, az ismert NBA kosárlabdázó barátaik – akik között ott volt Amaury Nolasco és Jennifer Morrison is – társaságában hajókáztak a horvát Adrián, s útközben elidőztek Mali Lošinjban, Zadarban, a Kornati szigeteken, Šibenikben, Skradinban, Trogirban, Splitben és Hvarban is, ahol - a nemzetközi sajtóorgánumokban megjelent képek tanúsága szerint nagyon kellemesen szórakoztak. A vodicei Hacienda diszkóklubban a «DJ Cut Killer és Tony Parker Show»-ból is kivették részüket. Ellátogattak Dubrovnikba is, amely kétségtelenül Horvátország legfelkapottabb celeb úticélja. Morgan Freeman, a híres amerikai színész nemrégiben a már évek óta a Szarajevói Filmfesztivállal karöltve megrendezésre kerülő Dubrovnik Film Meeting Festival díszvendégeként fordult meg a városban. Az elmúlt években egyébként olyan ismert színészek voltak a fesztivál díszvendégei, mint Gillian Anderson, Mickey Rourke, Steve Buscemi és Kevin Spacey. Dubrovnik utcáin már a szezon kezdetével feltűnt a világ leghíresebb flamencogitárosának tartott Paco de Lucia, a krimisorozatok sztárja, Dennis Franz és Gerhard Schroeder, egykori német kancellár. Horvátországban töltötte a nyár első napjait Goldie Hawn és Kurt Russell, a hollywoodi színész házaspár is, akik Rómából ugrottak át Dubrovnikba. Az idei Libertas Filmfesztivált Gabourey Sidibe színészsztár fémjelezte, akit élete első, a Precious című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelöltek. A fesztivál megnyitóján olyan nemzetközi filmes sztárok tűntek fel, mint Jiři Menzel, az Oscar-díjas cseh rendező, vagy a Hollywood egyik legtermékenyebb filmesének tartott Dante Spinotti. Dubrovnik volt a házigazdája annak a jótékonysági teniszmeccsnek is, melyet Goran Ivanišević wimbledoni bajnok és a minden idők egyik legjobb teniszezőjének tartott John McEnroe vívott egymással. Ez utóbbi felesége, Patty Smyth és gyermekeik társaságában érkezett. Egy másik híres teniszező, Novak Đoković Splitben nyaralt, míg Nikola Karabatić, a francia kézilabda válogatott horvát származású játékosa hét év elteltével látogatott el ismét Horvátországba, ahol felkereste a Trogirnál lévő Poljicében élő rokonságát, elugrott Dubrovnikba és Primoštenben is feltűnt egy koncerten.

Photo: IVO PERVAN

Horvátország – Híres emberek célpontja

A zenei világ néhány jeles képviselője nem csupán vakációzni jött Horvátországba, de koncerteket is adott vagy nyári fesztiválokon lépett fel. Így például Zadarban Seal, illetve Natalie Cole soul-jazz díva varázsolta el a közönséget. Az Európa egyik legjobb nyári eseményének tartott Garden festival apropóján a Zadar melletti apró halásztelepülésen, Petrčanéban az elektronikus zene számos nagyágyúja tette tiszteletét, úgy mint Hercules & Love Affairs, 2020 Soundsystem, Crazy P, Dave Bee-ar, Tristan Da Cunha, Horse Meat Disco, DJ Stu Patterson, Greg Wilson, Norman Jay és Henrik Schwarz. Az elektronikus zene vezető európai on-line magazinja, a Resident Advisor a Garden festival-t a tekintélyes második helyre sorolta a legjobb nyári fesztiválok ranglistáján, míg a brit The Times tavaly a Petrčanéhoz tartozó Pinija-félsziget mint a rendezvény eszményi helyszíne, illetve az itt fellépő közönségcsalogató sztárok okán Európa húsz legjobb nyári fesztiválja közé sorolta. A gyönyörű horvát strandokat, a rejtett öblöcskék sokaságát és a remekbeszabott kulináriumot már korábban is olyan neves sztárok fedezték fel maguknak, mint Steven Spielberg, Andre Agassi, Gwyneth Paltrow, Robert De Niro, Clint Eastwood, Sharon Stone, Tom Cruise, Bono Vox, Beyonce és Jay Z, és sokan mások. Horvát Idegenforgalmi Közösség www.croatia.hr

Szeptember 2010 |

  10 

Események A víz alatti sporthalászat legfőbb nemzetközi szervezete, a CMAS az eszményi klimatikus adottságairól, a palackorrú delfint is felvonultató különleges állat- és növényvilágáról, valamint Apoximenosz ókori szobráról elhíresült, egyik legkedveltebb adriai üdülőhelynek tartott Mali Lošinjt választotta a 27. Víz alatti Halász Világbajnokság helyszínének. Ezen jeles sportesemény házigazdájaként Mali Lošinj szeptember 14. és 19. között mint egy 23 ország válogatottját, halászszervezetek küldöttségeit, valamint a víz alatti halász tudásukat a lenyűgöző szépségű lošinji tengervizekben megcsillogtató 96 versenyző családjait, barátait és szurkolóit fogja vendégül látni. A Világbajnoksághoz számos kísérő rendezvény – koncertek, kiállítások, vitorlásversenyek – társul. Mali Lošinj a víz alatti halászat hosszú időre visszanyúló hagyományával büszkélkedik. Az első víz alatt használatos szigony 1950-ben jelent meg Mali Lošinjban, majd alig hat évre rá a lošinji tengervizekben rendezték meg az Észak-Adriai víz alatti halász bajnokságot. Ezek után Mali Lošinj 1963-ban az I. Víz alatti halászati Világbajnokság megrendezésével hívta fel magára a figyelmet, s ezzel a víz alatti halászat nemzetközi központjává avanzsált. 1957 óta rendezik meg ugyan itt a hagyományos Víz alatti halászat Újévi Kupáját is. Lošinj és a víz alatti halászat hosszú időre visszanyúló és örök kapcsolatáról tanúskodik a Lošinj központjában felállított emlékmű is, amely a víz alatti halász előtt tiszteleg. Természeti szépségei és a változatos halpopuláció teszik a lošinji tengervizeket különösképpen alkalmassá az effajta sportesemények megrendezéséhez.

Photo: ivo pervan

Mali Lošinj – A víz alatti halászok nemzetközi elitje

Tengermellék-Fennsík megyei Idegenforgalmi Közösség www.kvarner.hr Mali Lošinj városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-malilosinj.hr

Szeptember 2010 |

  11 

A Julian Rachlin és barátai kamarazenei fesztivál története 2000-ben vette kezdetét, amikor a világ egyik legnevesebb hegedűművészének tartott Julian Rachlin első ízben lépett fel a Dubrovniki Nyári Játékokon. A Hercegi udvar atmoszférájától, környezetétől és akusztikájától fellelkesülve az osztrák hegedűművész azon nyomban beleszeretett Dubrovnikba és megszületett a város egyedülálló történelmi magjában, a lehető legszebb zenei színpadon megrendezendő nyári zenei fesztivál ötlete. Az első fesztivált már a következő évben meg is rendezték. Rachlin mester a barátait is elhívta Dubrovnikba, hogy csatlakozzanak hozzá a koncerteken, akiket ugyan úgy elbűvölt a város szépsége, mint egykoron őt. Dubrovnikban a mai napig a világ zenei életének olyan neves személyiségei teszik tiszteletüket, mint Mischa Maisky gordonkaművész, Itamar Golan zongoraművész, Janine Jansen hegedűművész, Radovan Vlatković kürtművész és sokan mások, akik minden év szeptemberének első napjait Dubrovniknak és a fesztiválnak szentelik. A zenei esemény és annak helyszíneinek különlegességéről magának Rachlinnak a következő megnyilatkozása vall a legjobban: „Soha sehol nem voltak olyan koncertjeim, mint a Hercegi udvarban; a dubrovniki fesztivál a művészet és a barátság különleges elegyét, egy különleges szinergiát teremt...” Az elmúlt tíz év során a Julian Rachlin és barátai Kamarazenei Fesztivál elkerülhetetlen zenei-kulturális eseményként rajzolta fel magát Európa kulturális térképére, amely a családias atmoszférán felül a csúcsminőségű zenei élményt is szavatolja. A kamarazenei koncertek mindegyike a Hercegi udvarban kerül megrendezésre. Rossz idő esetén a Revelin-erőd koncerttermében muzsikálnak. A fesztivál keretein belül a Szent Ignác-templomban délutánonként „Koncert a dubrovnikiaknak” elnevezéssel ingyenes koncerteket tartanak, míg a fesztivál különlegessége az ún. „Koncert fehérben”, melyen az előadók és a közönség egyaránt fehér ruhát öltenek magukra. A fesztivál az idén szeptember 1 és 12 között kerül megrendezésre.

Photo: sergio gobbo

Dubrovnik – Kamarazenei fesztivál az évszázados falak között

Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség www.visitdubrovnik.hr Dubrovnik városi Idegenforgalmi Közösség www.tzdubrovnik.hr Rachlin and Friends www.rachlinandfriends.com

Szeptember 2010 |

  12 

Zágráb és a Mladost Sportpark az idén szeptember 1-jén számos neves atlétát, olimpikont, világbajnokot és rekordert fog vendégül látni. A Zágrábi Atlétikai Találkozó - egykori Boris Hanžeković Emlékverseny - az idei évtől a IAAF World Challenge sorozat részét képezi. Ez a 60 éves hagyománnyal rendelkező találkozó nagy tiszteletnek örvend az atlétika világában. A találkozót az idén az a különleges megtiszteltetés érte, hogy vendégül láthatja a férfi Hammer Challenge verseny végső küzdelmeit, ami azt jelenti, hogy Zágrábban adnak egymásnak találkát a világ legjobb kalapácsvetői. A mint egy fél évszázados múltra visszatekintő atlétikai történet az akkor két legerősebb zágrábi sportklub – a Mladost és a Dinamo – vetélkedéséből született meg, majd 1958-ban külföldi neves atléták szereplésével nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A sportesemény kezdeteitől megrendezésre kerülő 110 méteres gátfutó emlékverseny a háború előtti neves atléta és válogatott versenyző, Boris Hanžeković előtt tiszteleg, aki a híres görög sportoló, Hristos Mantikas 1938-as Balkániádán történt legyőzésével vált elismert atlétává. Habár a versenyre már a 60-as és 70-es években is jó nevű atléták érkeztek, a nemzetközi sportsztárok valódi zarándoklata 1997-től vette kezdetét Zágrábban, s minden egyes találkozóval nőtt az esemény ázsiója. 1998-ban a közkedvelten csak Hanžek-nek nevezett verseny az EAA (Európai Atlétikai Szövetség) versenyeinek ranglistáján az első helyre került, míg 1999-ben az IAAF (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) is felvette az égisze alá tartozó versenyek közé. Azt, hogy a zágrábi találkozót az atlétika nemzetközi családjában is nagyra tartják, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az IAAF beválasztotta a Hanžek-oz azon 14 atlétikai verseny közé, melyek a Nemzetközi Atlétikai Torna (World Athletics Tour) új rendszerében is megtarthatták Grand Prix státusukat. Ezt már csak az Aranyliga (6 találkozó) és a Super Grand Prix (5 találkozó) szárnyalja túl. A találkozó „védjegye” maga Blanka Vlašić, a világbajnok horvát magasugrónő. A kellemes éjszakai hangulat, a remek eredmények és a kitűnő szervezés teszik ezt a rangos sporteseményt oly annyira vonzóvá.

Photo: SERGiO GOBBO

Zágráb – A sportok királynője a Száva-folyó partjain

Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség www.zagreb-touristinfo.hr Zagreb Grand Prix www.zagrebhanzek.com

Szeptember 2010 |

  13 

Az ősi kaproncai vár falainál szeptemberben egy hamisítatlan történelmi forgatagnak lehetünk a részesei. A vitézi sátorok alatt a daliák kardjaikat élesítik, hogy a rájuk váró párharcokban elnyerjék mátkájuk kezét, a vadászsólymok a solymászok parancsaira várva köröznek a levegőben, míg a kereskedők és iparosok „középkori” portékáikat kínálva hívogatják a vásárlókat standjaikhoz. Az utcákon a reneszánsz étkek és az egykoron előszeretettel használt egzotikus alapanyagok illata terjeng. Ezen reneszánsz fesztiválnak Kapronca városfalai, a néhai törökverő erőd maradványai szolgálnak színhelyéül. A Reneszánsz Fesztivál idegenforgalmi-történelmi és oktató célzatú rendezvény Európa ezen részének legjelentősebb múltidéző látványossága, amely történelmi tényeken alapul. A csalánból készült étkek az idelátogatókat a 13. századba repítik vissza, amikor is első ízben esett említés Kaproncáról, míg a rendezvény azzal veszi kezdetét, hogy felelevenítik Anjou Lajos király 1356-os ideérkezését és a Kapronca szabad királyi várossá válását megerősítő oklevél átadását. A középkori életképek, a vitézi játékok, muzsika és táncok bemutatásán felül az idelátogatók szeptember 4. és 6. között az ősi idők receptjei szerint elkészített étkeket is megkóstolhatják.

Photo: MILAN BABIĆ

Kapronca – Reneszánsz fesztivál

Kapronca-Körös megyei Idegenforgalmi Közösség www.tz-koprivnicko-krizevacka.hr Kapronca városi Idegenforgalmi Közösség www.koprivnicatourism.com

Szeptember 2010 |

  14 

Sziszekben minden év szeptemberének első napjaiban, újhold idején kerül sor a Kupa-folyó menti sétányon a Kelta éj elnevezésű idegenforgalmi-történelmi rendezvényre. Ez a Sziszek-Moszlavina megye területén megrendezésre kerülő egyik legjelentősebb és egyben leglátványosabb turisztikai attrakció. A tutajokon megelevenednek a sziszeki legendák, a druidák és a papnők varázsitalt osztogatnak a parton összegyűlt nézőknek. A fáklyák és a reflektorok fényében a titokzatos sziszeki legendákhoz kötődő látképek sejlenek fel. Az idelátogatók szeptember 4-én a dobok pergő ritmusára táncoló tündéreket és harcosokat, a Kupán lebegő tutajokon fel tűnő keltákat láthatnak, megkóstolhatják a csodatevő druida itókát, és részesei lehetnek az ősi harcosokat, szépségeket, püspököket és az ő üldözőiket, a leigázó hősöket, valamint az élet és a szabadság védelmezőinek megidézését célzó misztikus szertartásának. A látogatók szeme előtt, a hajókon a kelta és rómaiak időket idéző életképek elevenednek meg. Ezen az éjszakán a titokzatos folyón lebegő tutajok a víztömeg megvilágított felületén tükrözik vissza Sziszek történelmének nevezetes látképeit, s a mint egy háromezer évvel ezelőtti egykori hatalmas birodalmak háborúiról, felkeléseiről, régmúlt napok dicsőséges történéseiről, sikereiről és győzelmeiről, hódításairól, tündökléséről és bukásáról regélnek. A sziszekiek ezzel az egy órás látványossággal idézik fel, hogy hogyan is nézett ki városuk a régmúltban. Tavaly a Kelta éjt választották a Kontinentális-Horvátország leglátványosabb turisztikai rendezvényének. A kelták a Kr. e.-i 4. században érkeztek a sziszeki területre, s leigázták az őslakos illír törzseket, kikkel, miután a két különböző nép és kultúra is sikeresen keveredett, megalapították a Segestica nevű települést. Az illír-kelta törzsek egészen Kr. e. 35-ig sikeresen álltak ellen a rómaiak nyomásának, amikor is Octavianus 12.000 katonájával egy harminc napig tartó ostrom után elfoglalta majd lerombolta Segesticát. Az elsődleges római katonai táborból a római Siscia nem sokkal később várossá lép elő, különösen erős katonai, közlekedési és igazgatási funkciókkal, fejlett kereskedelemmel és iparral, majd a későbbiekben a nevezetes pénzverdével, melynek érméi a Római birodalom egészében használatosak voltak. Sziszek városa Zágrábtól délkeletre, az Odrának a Kupába és a Kupának a Szávába történő betorkolásánál telepedett meg. Földrajzi elhelyezkedése és jó természeti adottságai hatottak a város fejlődésére, amely gazdag kultúrtörténeti örökségén felül vonzáskörzetében számos érdekességet és nevezetességet kínál az idelátogatóknak.

Photo: Milan Babić

Sziszek – Kelta éj

Sziszektől a folyó mentén lefelé haladva, a Száva bal partján terül el a Lónya-mező Természetpark, amely nagyobb részében a Száva ártéri területe, különlegesen jó állapotban fennmaradt növény- és állatvilággal és a Száva és annak mellékágai mentén megtelepedett festői kis falvakkal. A Lónya-mező egyébiránt autochton ló- és disznó-fajtájáról is ismert és egyben az egyik legjelentősebb halívóhely. A egyedi építészetet tükröző fából készült házak, tetejükön megannyi gólyafészekkel, további attrakcióként szolgálnak, a Čigoč nevű falucskát például Európai Gólyafalunak nyilvánították. Itt található a Siscia régészeti park is. A konzerváló régészeti ásatásoknak köszönhetően fedezték fel a római Siscia városkomplexumát, melyben a látogatók megtekinthetik a város falait a belső toronnyal, a védelmi sánccal, valamint egy késő római kori monumentális építmény részeit. Sziszek legdicsőbb napjait a törökökkel folytatott háborúskodások idején élte meg, melynek csúcspontja a keresztény seregek törökök felett aratott 1593-as hősies győzelme. A törökök több évszázados katonai fölényét megroppantó első diadalnak hamar híre kelt, és Sziszek egy rövid időre egész Európa figyelmének a homlokterébe került. Sziszek-Moszlavina megyei Idegenforgalmi Közösség www.turizam-smz.hr Sziszek városi Idegenforgalmi Közösség www.sisakturist.com

Szeptember 2010 |

  15 

Poreč messze földön híres üdülőhely, s egyben a gazdag kultúrtörténeti emlékek tárháza, amiről az a Giostra elnevezésű történelmi fesztivál is tanúskodik, amely vendégeit Poreč ősi múltjába, egészen pontosan 1745-be repíti vissza, amikor is a levéltári leírások tanúsága szerint a poreči utcákon népünnepélyt rendeztek. A résztvevők íjász célbalövéssel, különféle táncokkal és népies játékokkal szórakoztatták magukat, a fő attrakció pedig a lovas vitézek versenye- a Giostra – volt. A Giostra egy olyan fesztivál, melyen Poreč utcáin felelevenedik a történelem egy szelete, s mindezt kísérő koncertek, színi előadások és válogatott falatokkal megrakott asztalok teszik még élvezetesebbé. Parádés jelmezekbe öltözött nemes urak és hölgyek, zsonglőrök, dobosok és utcai előadóművészek szórakoztatják a látogatókat fel-alá járkálva a város utcáin. A Giostra a szellemi kulturális örökséget megóvó projekt, melyet az év folyamán mint egy kétszáz lelkes önkéntes készít elő. Az idei, sorban negyedik fesztivál szeptember 5. és 12. között kerül megrendezésre. Az esemény egyben azt is bizonyítja, hogy a poreči idegenforgalom nem csupán a napfényre, a tengerre és a makulátlan turisztikai imázsra épít. A múlt kitörölhetetlen nyomai úton-útfélen láthatók Poreč történelmi városmagjában és az utcákon, melyek nagy része még a rómaiak idejéből származik. A város legjelentősebb palazzóiban képtárak és múzeumok kaptak helyet.

Photo: ivo pervan

Poreč – Giostra

Poreč városi Idegenforgalmi Közösség www.istra.hr

Poreč városi Idegenforgalmi Közösség www.istria-porec.com www.to-porec.com Giostra www.giostra.info

Szeptember 2010 |

  16 

Egyetlen egy gourmand sem nevezheti magát annak, aki még nem próbálta a szarvasgombát, Isztria eme ínyencfalatját. A föld alatt termő szarvasgomba Isztria védjegyének számít, s az isztriaiak úgy fejezik ki iránta érzett odaadásukat, hogy féltve őrzik a különféle elkészítési módjainak receptjeit. A szarvasgomba valódi gazdagságát a létező összes elkészítési módjában megismerhetjük a Szarvasgomba napokon, melyeket az ősz folyamán Isztria szerte megrendeznek. A szarvasgomba a föld alatt termő furcsa, jelentéktelen formájú, ám igen intenzív illattal megáldott gumós kinövés. Ez a termékeny isztriai talajban fellelhető gomba fajta igen ritka és értékes, valódi kulináris csemegének számít. Az isztriai fehér szarvasgomba az egyik legértékesebb a világon. A szarvasgombba kulináris értékét már az ókori rómaiak felfedezték; Velence mint egy öt évszázados uralmának idején a Motovuni-erdőt Szent Márk -erdőnek hívták, s benne csupán néhány kiválasztottnak volt megengedve a szarvasgombászat. Az Osztrák- Magyar Monarchia színre lépésével a szarvasgombát csupán egy exkluzív helyszínen – a bécsi udvarban – szolgálták fel. Egészen napjainkig megőrizte ezt az exkluzivitását és a gasztronómiai csúcstermék státusát. Mivel a föld felszínén nem látható, kizárólag erre a célra beidomított kutyák vagy disznók képesek rátalálni. Isztriában kétféle talaj van: a tengerparton intenzíven vöröslő, a félsziget közepén pedig szürke, zsírosan agyagos. A szarvasgomba ez utóbbi szürke földben terem, legnagyobb számban a nyirkos Motovuni-erdőben terem, melyek keresztül a Mirna folydogál. A szarvasgombás terület északkelet felé, Buzet és Lupoglava városkákig, illetve délkeletre a Raša folyócska mentén a Labinština területen és a Pazinština területétől déli irányban terjed ki.

Photo: renco kosinožIĆ

Isztria – Szarvasgomba napok

Isztria megyei Idegenforgalmi Közösség www.istra.hr www.istria-gourmet.com

Szeptember 2010 |

  17 

A tenger, a hajók és a hajózás szerelmesei nem fogják megbánni, ha szeptember 16. és 19. között ellátogatnak a Šibenikben megrendezésre kerülő, használt és új hajókat felvonultató Adriatic Boat Show hajós vásárra. Itt mindent egy helyen megtalálnak, ami a hajóépítéssel és hajózással kapcsolatos. Az Adriatic Boat Show vásár 160 000 m²-nyi területen népszerűsíti a horvát kishajógyártást és Horvátország hajós turizmusának megajachtos szegmensét, külföldi gyártók és kiállítók nagy számú részvétele mellett. A vásáron mindenféle célú és nagyságú kishajó, motoroshajó, gumicsónak, vitorlás, jacht és megajacht közszemlére kerül. A hajós felszerelések, a hajón kívül és belül elhelyezkedő motorok, navigációs felszerelések és eszközök, hajós és sport felszerelések, ruházatok és lábbelik, búvár és víz alatti halászatra szolgáló felszerelések sokasága garantálja, hogy a hajózás minden szerelmese, a tenger „egyszerű” rajongóitól egészen a vastagabb pénztárcával rendelkező vásárlókig megtalálják a nekik szükséges információkat, kielégíthetik professzionális kíváncsiságukat, s netalántán kedvező üzleteket is köthetnek. A hajók és hajós felszerelések széles választékán felül a vásár a kiállítóknak és a látogatóknak egyaránt különösen változatos kísérő programokat kínál: számos koncerttől, divatbemutatótól és sportversenytől egészen a šibeniki régió legjobb vendéglátósai által prezentálandó kulináris választékig. Az Adriatic Boat Show fennállásának rövid ideje alatt kivételes hajós-vásári eseménnyé nőtte ki magát, amely Šibeniket felrajzolta a világ hajós térképére, minden év szeptemberében elkerülhetetlen célponttá téve azt. Šibenik a horvát partvidék középső részén, a Krka-folyó forrásánál, két nemzeti park – a Kornati és a Krka – között, a világ egyik legattraktívabb hajós helyszínén helyezkedik el.

Photo: Damir Fabijanić

Šibenik – Vonzó nemzetközi hajós gyülekezőhely

Šibenik-Knin megyei Idegenforgalmi Közösség www.sibenikregion.com Šibenik városi Idegenforgalmi Közösség www.sibenik-tourism.hr Adriatic Boat Show www.adriaticboatshow.com

Szeptember 2010 |

  18 

A vélekedések szerint a csipke néhány évszázaddal ezelőtt a pálosrendiek révén került a horvát vidékekre. Szépségét felismerve a vidéki népek a csipkekészítést saját hagyományukká tették, melyet a mai napig odaadóan ápolnak. Különösképpen igaz ez Lepoglava városára, ahol egykoron a pálosok kolostora is volt. A csipkekészítő tudományukra büszke lepoglavai vidék lakói minden év szeptemberében rendezik meg a Nemzetközi csipkefesztivált, ily módon is saját néprajzi örökségükként népszerűsítvén a csipkét. A fesztiválon, melyet az idén szeptember 16. és 19. között rendeznek meg, más európai országokból származó csipkecsodák is láthatóak lesznek, noha a látogatókat mindig is leginkább a különböző horvát csipkekészítő műhelyekből – Lepoglaván felül Pag, Sv. Marija és Hvar - származó művek nyűgözik le. A lepoglavai csipke valódi virágzását a 19. sz. végén, a 20. sz. derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzése képpen csipkekészítő tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak. A csipkekészítés tudománya állandó kiegészítő jövedelemnek számított, lévén a csipkét kiállításokon, vásárokon, Zágrábban, vagy Nyugat-Európa szerte értékesítették. A lepoglavai csipkét számos díjjal jutalmazták a nemzetközi kiállításokon. Párizsban 1937-ben arany- míg Berlinben 1939-ben bronzérmet nyert. Ez az időszak a lepoglavai csipkekészítés legfényesebb időszaka. Lepoglava a szelíd zagorjei vidéken, az Ivanščica aljában, a Zágráb-Bécs és a Zágráb-Budapest autópályáktól nem messze helyezkedik el. 1683 után itt alapították meg Horvátország első világi gimnáziumát, és az akadémiai címek odaítélésének jogával rendelkező első egyetemet. Plébániatemploma, kolostora, valamint a közelében lévő kis kápolna, melyet Ivan Ranger jeles pálos barát freskói díszítenek, a barokk művészet messze földön híres alkotásai.

Photo: Ivo Pervan

Lepoglava – Nemzetközi csipkefesztivál

Varaždin megyei Idegenforgalmi Közösség www.turizam-vzz.hr Lepoglava városi Idegenforgalmi Közösség www.lepoglava-info.hr

Szeptember 2010 |

  19 

A vinkovceiek gyakran mondogatják, hogy aki egyszer megtapasztalta a Vinkovcei Ősz hangulatát, elképzelhetetlen, hogy vissza ne térjen ide újra! És igazuk is van, hiszen ki tudna ellenállni azoknak a csábításoknak, melyekkel a fáradhatatlan vinkovcei házigazdák tíz őszi napon át idecsalogatják a vendégeket. A város egésze, az idelátogatókkal együtt, a zene és a tánc bűvöletében él ezeken a napokon. A Vinkovcei Ősz ugyanis egy olyan folklór szemle, ahol nem csak a szlavón hagyományokat, hanem az ország más tájainak szokásait is felelevenítik, ily módon megünnepelve azt az évszakot, amely az egész éves fáradságos földműves munka gyümölcseivel adományoz meg. Midőn Szlavóniát fokozatosan magával ragadta korunk felgyorsult életritmusa, s a szlavón szokásokat a végleges eltűnés réme fenyegette meg, jelentkezett a vidék hagyományos kultúrájának megőrzésére irányuló törekvés. Kezdetekben csupán a szlavóniai és baranyai folklór hagyományok kezdtek éledezni, majd a régió határain túllépve a rendezvény mindazokat idecsábította, akik szeretik és tisztelik a hagyományos kultúrát, a nyelvet és a szokásokat. A Šokacföld szívének tartott Vinkovce a hagyományos népi kultúra és élet gyújtópontjává vált, valamint eme egyedülálló seregszemle házigazdájává, amely évről évre egyre újabb tudományos, idegenforgalmi, gazdasági, sport és szórakoztató programokkal rukkol elő. S teszi ezt immáron negyven éve. Az idén Vinkovce a népi kultúra és szokások kedvelőit szeptember 10. és 19. között várja.

Photo: sergio gobbo

Vinkovce – A hagyományos kultúra, nyelv és szokások helye

Vukovár-Szerémség megyei Idegenforgalmi Közösség www.tzvsz.hr Vinkovce városi Idegenforgalmi Közösség www.tz-vinkovci.hr Vinkovcei Ősz www.vk-jeseni.com

Szeptember 2010 |

  20 

A világ legjobb halászai szeptemberben Jezerában, ebben a közép-dalmáciai, Murter-szigeti apró halászfaluban adnak egymásnak találkát, hogy a „nagy hal” vadászatban - Big Game Fishing – vetélkedjenek. A kapitális halpéldányok kihalászása akár több óráig is eltart, míg a „hajtóvadászat” kimenetele egyes pillanatokban teljesen kiszámíthatatlan. A halak, melyek egyes példányai akár a száz kilós súlyt is elérhetik, s melyek között akad kék tonhal, albacore tonhal (albacore tuna), luc, iglun „levadászása”, legyőzése és kiemelése meglehetősen fárasztó lehet, s a halásztól hatalmas erőt, türelmet és tudást igényel. Ez valójában egy adrenalin növelő, egészen a végkifejletig kiszámíthatatlan eredménnyel kecsegtető sport, amely a csapatmunkát és a versenyszellemet előtérbe helyező kihívásokkal van tele. Egyébként ez a legjelentősebb effajta európai verseny, melyet a nyár végén rendeznek meg, akkor amikor a tonhalra és más nagy testű, nyílt vizekben honos ragadozóhalakra történő hajtóvadászat a legalkalmasabb. Blitvenica, Žirje és a Kornati halakban gazdag tengervizein rendezik meg, s az idei tizenkettedik „kiadás” szeptember 19-én veszi kezdetét. A Big Game Fishing tekintélyes eseménnyé nőtte ki magát, melyen a nagy halakra specializálódott halászok mindegyike szívesen vesz részt. A versenynek köszönhetően az aprócska Jezera halászfalu nagy ismertségre tett szert a sporthorgászat világában. Jezera a šibeniki szigetek legnagyobbikának, Murternek a délkeleti részén helyezkedik el. A sziget a szárazföldhöz, mellyel egy 30 méter hosszú híd köti össze, való közelsége okán is érdekes. A szelíd dombokkal karéjozott Jezera egy patkó alakú öbölben húzta meg magát. Éppen ezért nincs kitéve az erősebb szelek támadásának, s így öble ideális kikötő- és horgonyzóhely. Két nemzeti park is van a közvetlen közelében: a Kornati és a Krka. Noha Jezeráról 1298-ból származik az első feljegyzés, a település vélhetően korosabb lehet, mivel az innen nem messzire lévő Podjasenovac-öbölben 1938-ban az ókor előtti időkből származó, az illír liburn törzshöz tartozó két sírhelyet tártak fel. A helyiek különösen büszkék népviseletükre, szokásaikra, dalaikra és táncaikra, melyekkel nyaranta az idelátogató turisták is megismerkedhetnek a Tenger napjai elnevezésű kulturális-sport-szórakoztató rendezvénysorozaton. A Big Game Fishing idején az idelátogatók szintúgy változatos kísérő programokban tobzódhatnak.

Photo: Sergio Gobbo

Jezera, Murter-sziget – Big Game Fishing

Šibenik-Knin megyei Idegenforgalmi Közösség www.sibenikregion.com Jezera községi Idegenforgalmi Közösség www.tzjezera.hr

Szeptember 2010 |

  21 

Noha Varasd városa egész történelme folyamán Horvátország kulturális életének egyik központjaként volt ismert, a város kulturális élete igazán a 18. században élte virágkorát. Ebben az időszakban a város intenzív fejlődésnek indul és 1755-től 76-ig Horvátország fővárosa, s a pompázatos barokk és az attól megrészegült nemesi elit hatására az arisztokrácia fényes báljainak és luxus életvitelének is a központjává vált. A várost nagyban meghatározó, illetve a városnak a „Kis Bécs” elnevezést hozó barokk és annak pompája előtt tisztelegve Varasdban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a Barokk muzsika fesztiválja. A varasdi Barokk esték szeptember és október folyamán abba az időbe repítenek vissza, amikor a városi palotákban pompás zenei alkotói folyamatok mentek végbe, és a kifinomult tánc és kulturális események jellemezték az életet. A fesztivált a régmúlt 1970-ben alapították, és idővel Horvátország és Európa szerte ismert, markáns kulturális eseménnyé nőtte ki magát. A varasdi idegenforgalmi kínálat elkerülhetetlen részévé vált, amely a város dicsőséges múltját nem csupán muzsikával, hanem annak pompázatos építészetével is felidézi. Barokk templomai és palotái, valamint Óvárosa ugyan is Varasd elválaszthatatlan részét képezik, melyek nélkül elveszítené identitását. A Varasdi Barokk Estéken tekintélyes hazai és külföldi művészek, szólisták, zenekarok és együttesek lépnek fel. Ez a fesztivál egy olyan élmény, melyet képtelenség leírni, ezt egyszerűen át kell élni. A koncertek több száz évvel repítik vissza a hallgatóságot azokba az időkbe, amikor a muzsika még magasan esztetizált művészet volt. A horvát és külföldi zenekarok koncertjeinek sokasága egy romantikus hangulatú barokk várost tárnak elénk, s egyben zenetudományi aspektusból is komoly üzenetet képviselnek, hiszen a repertoárban gyakran szerepelnek újonnan felfedezett, vagy eddig még nem játszott művek is, melyek valódi értékére éppen itt derül fény. Ezen művek és az ismert szerzemények modernizált változatának bemutatásával a Barokk Esték a barokk muzsika professzionális megközelítését illetően is irigylésre méltó eredményeket mutathat fel.

Photo: sergio gobbo

Varasd – A barokk városa

Varasd megyei Idegenforgalmi Közösség www.turizam-vzz.hr Varasd városi Idegenforgalmi Közösség www.tourism-varazdin.hr Varasdi Barokk Esték www.vbv.hr

Szeptember 2010 |

  22 

Mi a világban Zágráb – Elismerés az „Advent Zágrábban” című filmnek A Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség „Advent Zágrábban” című promóciós filmje az olaszországi Apulia tartomány Lecce városában megrendezett 46. Nemzetközi Turisztikai Filmek Fesztiválján elnyerte az első díjat. A világ 60 országából mint egy 300 film tíz kategóriában versengett egymással. Horvátország 14 filmmel nevezett be az összes kategóriába, s a horvát indulók közül egyedüliként Zágráb részesült elismerésben. A Tourfilm festival-t 1962-ben hozták létre, alapítója s egyben az idei évig elnöke (a jövőben tiszteletbeli elnöke) egy bizonyos Antonio Conte nevű római újságíró. A fesztivált az Európai Turisztikai Szakújságírók Szövetségének és Lecce tartomány és város Európai Idegenforgalmi Klubjának szervezésében, és az ENIT, azaz az Olasz Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet védnökségével rendezték meg. Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség

Photo: mario romulić & dražen stojčić

www.zagreb-touristinfo.hr

Szeptember 2010 |

  23 

Poreč – A Valamar szállodái a száz legjobb között

Isztria megyei Idegenforgalmi Közösség www.istra.hr Poreč városi Idegenforgalmi Közösség www.to-porec.com www.istria-porec.com

Photo: Ivo Pervan

A poreči Valamar Club Tamaris és Valamar Tamaris Residence all-inclusive hotelek a a világ egyik legnagyobb utazásszervezőjének tartott TUI cég által adományozott TUI Holly 2010. idei díjazottjai. Ezzel a Valamar szállodái a világ azon száz hotelje közé kerültek, melyekben a TUI szállást kínál vendégeinek. A TUI 1994-ben alapította ezt a díjat és kizárólag a turistái által tanúsított megelégedettség alapján, egy éves időtartamra ítéli oda. Az idén nem kevesebb, mint 905 szálloda szállt ringbe a világ minden részéről, melyeknek ahhoz, hogy a versengésbe benevezhessenek, a nyaralásukból hazatért vendégek által kapott legkevesebb 35 pozitív visszajelzést kell bemutatniuk. A TUI a világ egyik legjelentősebb idegenforgalmi és utaztató vállalata, amely a németországi Hannoverben székel.

Valamar www.valamar.com/hr

Szeptember 2010 |

  24 

Bemutatjuk A Kopácsi-rét egy természetpark, amely 23.230 hektáros területen, Eszéktől alig néhány kilométernyire terül el. Európa egy kivétele területe ez, mivel itt található a legnagyobb természetes halívóhely, a szarvasvadak, az ismert bellyei kapitális szarvas, a hód, vidra, vaddisznó és különféle tollas vadak élőhelye, egy valódi ornitológiai paradicsom mellett. A Kopácsi-réten 293 madárfajta él, s ez Horvátország madárpopulációjának a 78 százalékát teszi ki. 44 fajta halat és több, mint 2 ezer különféle biológiai fajt számlálnak errefelé, melyek közül számos ritka és világviszonylatban is veszélyeztetett. Különlegességnek számítanak a rajokban fészket rakó madarak, s a parkban több veszélyeztetett madárfaj is honos, mint például a fekete gólya vagy a rétisas. A Kopácsi-rét egy felbecsülhetetlen értékű természetes laboratórium, amely évről évre egyre több látogatót vonz, kiket a fontosabb növény – és állatfajokról szóló ismertetőkkel és fényképekkel felszerelt információs pultokkal tarkított oktatóösvények több kilométernyi szakaszai csábítanak sétára. Ez a különlegesen értékes, természetes mocsárterület európai viszonylatban is ritkaságszámba menő természeti képződménynek számít, amely különlegesen jól példázza a mocsaras ökorendszerek és árterek létrejöttét és fejlődését. Különösen jó állapotban fennmaradt ártéri ökorendszere, a széleskörű biológiai változatosságok és kiemelkedő tudományos és ökológiai értéke okán a Kopácsi-rét 1967-ben irányított természeti rezervátum státusban kapott védettséget. Kilenc évvel később a rezervátum 7700 hektáros szűkebb területe különleges állattani rezervátumi státust kapott, míg a fennmaradó részt természetparkká nyilvánították. A Kopácsi-rét nemzetközi jelentősége tovább nőtt, amikor 1989-ben madártanilag jelentős területté, majd 1993-ban nemzetközi viszonylatban is jelentős mocsárvidékké nyilvánították. A Park szívében található a különleges Tikveš-kastély, melyben akár szobát is bérelhetünk.

Photo: mario romulić & dražen stojčić

Kopácsi-rét – Érintetlen természet karnyújtásnyira a városi nyüzsgéstől

Eszék-Baranya megyei Idegenfogalmi Közösség www.tzosbarzup.hr Bellye Idegenfogalmi Közössége www.tzo-bilje.hr Kopácsi-rét Természetpark www.kopacki-rit.com

Szeptember 2010 |

  25 

Photo: Milan Babić

Orahovica – Szlavónia idegenfogalmi gyöngyszeme Orahovica az idegenfogalom és a bor városa. A Krndija és Papuk hegyek aljában elhelyezkedő települést érintetlen természeti környezete, hegyi patakjai és tiszta levegője okán a szlavóniai Svájcként szokták aposztrofálni. Elhelyezkedése, kultúrtörténeti öröksége, és védett természeti környezete Orahovicát az idegenfogalomra predesztinálja. Mindezt már a helyiek is ideje korán felismerték, hiszen már 1905ben megalapították azt a Társaságot, amely Orahovica csinosítását tűzte ki céljául. A település gazdag műemléki örökséggel rendelkezik. A várost az 1756-ból származó barokk Szent Kereszt megtalálása-templom látképe uralja. A várostól néhány kilométernyire délre, a hegyek között bújik meg egy monostor a Szent Miklós-templommal, amely a 16. századi építészet kiemelkedő példánya. A közeli Crkvara nevű kis falucskában található az egyedülálló Szent Lőrinc-templom a 13. sz.-ból. Az orahovaci vidék legismertebb kultúrtörténeti műemléke a Horvátország egyik legjobb állapotban fennmaradt nemesi építményének tartott Ružica grad, melyet a 14.-15. század fordulóján, a várostól mint egy 5 km-nyire délkeletre elején emeltek. Ez egy kiemelt védettségű, különösképpen szakrális, urbanisztikai és erődítményi értékű műemlék, melyhez számos legenda kötődik. A Ružice grad aljában, Orahovica központjától 1,5 kmnyire egy 1,7 hektár nagyságú mesterséges tó helyezkedik el, melyet szelíd lombhullató erdő karéjoz, s amely 1961-ben a mesterséges gát építésével jött létre. Forró nyári napokon ideális hely a felfrissüléshez. Verőce-Drávamente megyei Idegenforgalmi Közösség www.tzvpz.hr Orahovica városi Idegenforgalmi Közösség www.tzgorahovica.hr

Szeptember 2010 |

  26 

Észak-Dalmácia szigetei

A zadari szigetcsoporthoz tartozó Pašmant a szárazföldtől a Pašmani-csatorna választja el, melyben tíz egynéhány föld dararabka sorjázik. Pašman azonos nevű településéből feledhetetlen kilátás nyílik a lakatlan kis szigetek csokrára, melyet a legjobb kis hajóval vagy vitorlással feltérképezni. A helyet első ízben IV. Petar Krešimir király említi Postimana néven. Ždrelac a kezdetekben a Szent Lukács-templom körül telepedett meg, majd a környező öblök és dombok felé terjeszkedett tovább. Azon szűk tengeri átjáróról kapta a nevét, melynek végében megtelepedett, s amely Pašmant elválasztja Ugljan szigetétől. Ždrelac vonzó célpontja a hajósoknak és a vízi sportok rajongóinak, szép homokos strandjai pedig különösképpen alkalmassá teszik a pihenéshez.

Photo: milan babić

Pašman-sziget

Photo: milan babić

Dugi otok a különlegességek és a kontrasztok, a vonzó idegenforgalmi helyek és természeti szépségek, a különleges látképek és elbűvölő rejtett kis öblök és fürdőhelyek szigete, melynek hossza 45 km, legkeskenyebb részében 1 km, legterjedelmesebb részében pedig 4 km széles. 12 kis utakkal összekötött település van rajta. Dugi otok gazdag szakrális örökséggel bír. Említésre érdemes a sziget kulturális és közigazgatási központjának számító Saliban lévő 5-6. sz.-i Szent János-templom, a Stivanja gora-n lévő 8-9. századi Szent Viktor-templom, valamint a Savar településen található Sveti Pelegrin, amely kiemelt védettséget élvező műemléki státussal bír. Sali gazdag, több ezer éves halászhagyományairól ismert település. Mint egy ezeréves díszparkja és olajfaligetei további csáberőt jelentenek a turistáknak, akik a Sali -i Kulturális Nyár keretein belül megrendezésre kerülő feledhetetlen szamárfuttató versenyeken és a Saljski užanci nevű autochton nyári népi vigasság programjain is jól szórakozhatnak. Zaglav a kornati szigetcsoport kapujában helyezkedik el, s ezért különösképpen a hajósokat vonzza, míg a turisták a csodálatos fürdőhelyek kedvéért keresik fel. A sziget északnyugati részén telepedett meg a Božava nevű szelíd kis kikötőhely. A kristálytiszta azúrkék tenger és a fenyvesekkel karéjozott számos kis öböl teszi Božavát a pihenés és ellazulás valódi paradicsomává. Dugi otok északnyugati földfokán emelték 1849-ben a Veli rat, avagy Punta Bjanka nevű világítótornyát, amely negyvenkét méteres magasságával az Adria legmagasabb ilyen jellegű építménye. A világítótornyon belül turisták fogadására alkalmas apartmanokat alakítottak ki. Dugi otokról első ízben a 10. sz. első felében történik említés, mégpedig Constantin Porfirogenet leírásában, aki De administrando imperio című értekezésében Pizuh néven ír róla. A szigeten az ó- és közép-kőkorból származó régészeti leleteket is találtak, ami arról tanúskodik, hogy a sziget már ősidők óta lakott.

Photo: ivo pervan

Dugi otok

Szeptember 2010 |

  27 

Elhelyezkedése és domborzati adottságai okán a zadari szigetek közül Ugljan dicsekedhet a legtöbb napsütéses órával. A sziget 7 települése közül a legnagyobb a sziget északnyugati részében megtelepedett, hosszú időre visszanyúló idegenforgalmi hagyományokkal büszkélkedő Ugljan. A kikötőjében lévő móló belső részén kisebb jachtok tudnak kikötni, míg a nagyobb hajóknak megfelelő horgonyzóhely délkeletebbre található. A fürdőzőket el fogjak bűvölni a homokos strandok, melyek legszebbjei a Ćinta, Mostir és Luka öblökben találhatók. Preko, amint azt elnevezése (jelentése: túl, által) is sugallja – Zadarral átellenben van. A jellegzetes dalmát architektúra, a tucatnyi nyaralóház és tengerparti sétány hamisítatlan mediterrán bájt kölcsönöznek a helynek, míg a Zadaricsatorna látványa és a buja délszaki növényzet további csáberőt jelentenek. Ugljan szigetén található az aprócska Kali is, amely erőteljes halász, főként kočari flottájáról ismert.

Photo: braslav karlić

Ugljan-sziget

Silba-sziget

Silba az a sziget, ahol nincsenek gépkocsik és motorok, s melyen a szállítást és ellátást két kerekű kézi kocsikkal és utánfutós traktorokkal oldják meg. S noha a szigeten szálloda sincs, komfortos szállást találhatunk a magánházaknál és apartmanokban, melyek vendégszerető házigazdái mindent megtesznek azért, hogy a Silbára érkező vendég elégedetten távozzon. A sziget arról is ismert, hogy itt nincs mérgező növény és állat sem.

Premuda-sziget

9 km hosszú, 1 km széles, örökzöld tölgyesek és alacsony növésű növényzet, valamint olajfa ligetek borítják. Premuda a hajósok és a búvárok vonzó célpontja. Legismertebb merülőhelye az ún. „katedrális”, barlangrendszer, amely minden víz alatti látogatóját lenyűgözi.

Iž-sziget

Az Ugljan és Dugi otok közötti középső tengeri csatornában megtelepedett Iž különleges csáberejével hódít. A sziget két települése Veli és Mali Iž. Ez Dalmácia egyetlen olyan szigete, melynek lakói fazekassággal foglalkoztak, míg az utóbbi években a pihenésre és nyugalomra vágyó turisták kedvelt célpontjává vált.

Photo: juraj kopač

Olib-sziget

A Silbától keletre fekvő földdarab már a római korban lakott volt, majd a 10. században Aloep néven történik róla említés. A zadari szigetvilág egyik legalacsonyabb tagja. A sziget, melyet a buja növényzet és a kiterjedt legelők jellemeznek, lakóinak fő jövedelemforrása az olívaolaj, sajt és bor termelés, illetve az idegenforgalom és a halászat.

Zadar megyei Idegenforgalmi Közösség www.zadar.hr Dugi otok Idegenforgalmi Közösség www.dugiotok.hr Pašman Idegenforgalmi Közösség www.pasman.hr Ugljan Idegenforgalmi Közösség www.ugljan.hr Silba Idegenforgalmi Közösség www.silba.net

Szeptember 2010 |

  28 

Novi Vinodolski egy vonzó üdülőhely, amely messze földön ismert csodálatos homokos és sziklás strandjairól, százéves parkjáról, buja növényzetéről, nyaralóházairól és luxus apartmanjairól, valamint szállodáiról, melyekben előszeretettel szállnak meg a világ minden tájáról érkező turisták. Az északi horvát Tengermellék középső részén helyezkedik el, s a Frangepánok ősi Novigrad nevű erődjéből nőtt ki, majd a tenger partján terjeszkedett tovább. Novi Vinodolskit a fehér homlokzatú és piros tetejű házak jellemzik, melyek a tenger szintjétől a dombon emelkedő templomig és toronyig kúsznak fel, ily módon uralva a városka látképét. Szépsége, közelsége és jó megközelíthetősége okán ez a városka évről évre egyre több turistát vonz. Az adriai főút Rijekán keresztül biztosít összeköttetést KözépEurópa és Novi Vinodolski között, amely egyben azon út végpontján helyezkedik el, amely a Kapela hegy sudár örökzöld tölgyeseivel borított területein keresztül vezető lehető legrövidebb, Ogulint érintő csapásirányon köti össze az ország belsejét a tengerparttal. Ez a varázslatos múltú város már az ókortól folyamatosan lakott, amiről számos műemlék tanúskodik, s melyek között ott találjuk a Lopsica római erőd falait, a pálosrendi kolostor maradványait, a Frangepán várat a toronnyal, a székesegyházat, a Szent Háromság nevű kis templomot, valamint a Szent Marin templomot az azonos nevű kis szigeten, a Mažuranić fivérek házát, a Helytörténeti Múzeumot és Galériát, valamint a település óvárosát. A városka kellős közepén helyezkedik el a Frangepán vár a négyszögletes toronnyal, melyben napjainkban az a korszerűen berendezett Nemzeti olvasókör és könyvtár székel, melyet 1845-ben alapítottak. A Novi vinodolski Korzó az egyik legszebb tengermelléki sétány, amely futurisztikus és meghökkentően hullámzó kinézetével különösen nagy tetszést arat az idelátogatók és turisták körében. A Korzó egész éven át a helyiek és a turisták sokaságának „nappalija”-ként szolgál, melyet kiülős kávézók és apró üzletek tarkítanak, a sétányt pedig fasorok és virágok övezik. Az örökzöld növényzetnek és a mediterrán vidék jótékony hatásainak, a tiszta tengernek és levegőnek köszönhetően Novi Vinodolski 1878-ban, Abbáziát követően lépett a tengermelléki vidék turisztikai úttörőinek sorába. A városka stabil, enyhe és egészséges klímája kellemes, meleg és napsütéses nyarakat garantál, melyek napi hőmérsékletét a tenger felől érkező fuvallatok teszik kellemessé. Noha a nyári fürdőszezon napjai verőfényesek, a levegő hőmérséklete elviselhető, mivel a Vinodoli-csatornában lengedező szellők mérséklik a nyári forróságot, és kellemes légpermetet biztosítanak. A helyiek szívélyessége, a kristálytiszta, áttetsző tenger, az ipari szennyezéstől mentes városka és annak környéke, a közvetlen hátország magas növésű és a vadászturizmusra alkalmas erdeiből ideáramló hegyi fuvallatok a vidék idegenforgalmi fejlődésének zálogai. A Novi Vinodolskitól nem messzire lévő Pavlomir területen 25 hektárnyi szőlőültetvény van, így a helyeik igencsak jó minőségű borokkal büszkélkednek.

Photo: petar trinajstić

Novi Vinodolski és a hozzá tartozó riviéra

A hagyományos szállodák, modern turistafalvak, autóskempingek, bungalók, a magánházaknál bérelhető apartmanok és szobák mint egy 10.000 turista befogadását teszik lehetővé. A szállodai komplexumokban és a hotelek közvetlen környezetében sport-rekreációs létesítmények, tengervizes fedett és nyitott medencék, szaunák és egyéb szolgáltatások várják a vendégeket. Novi Vinodolskiban épült meg Horvátország egyik legszebb és legexkluzívabb reszortja, a Novi Spa Hotels & Resort, amely apartmanjaiban és szállodájában 1500 vendégnek kínál elhelyezést. A komplexumban kilenc medence, éttermek, gyermekváros, ötszáz parkolóhellyel rendelkező garázs és Európa ezen részének legnagyobb, 10.000 négyzetméter területű wellness komplexuma várja a vendégeket. A nyári hónapok folyamán Novi Vinodolskiban a turistákat egy sor érdekes rendezvény és kulturális-szórakoztató esemény várja. A városi kikötő a különféle vízi járműveket befogadó kikötőhelyeivel, benzinkútjaival, darujával, a hajók be- és kiemelésére alkalmas berendezésével, képkocsi-, utánfutóés vízijármű- parkolójával a hajós turisták igényeit elégíti ki, kiknek a tengeri segítségnyújtási és felkutatási szolgálat is a rendelkezésükre áll. A városkát az adriai főút, a rijekai vasútállomás, a KrkRijeka légikikötő és főként a tengeri útvonalak kötik össze Európával és a Földközi-tengeri térséggel. Az autópálya mindössze 20 km-nyi távolságra van Novi Vinodolskitól.

Povile

A mindössze 200 lakost számláló apró halásztelepülés két kilométernyire van Novi Vinodolskitól. Az adriai főút mentén fekszik és két kisebb öbölben telepedett meg, melyekben turistafalvakat és három autóskempinget alakítottak ki. A tenger kivételesen áttetsző, s éppen ezért nagyon alkalmas a sporthorgászathoz és a víz alatti tevékenységekhez. A hely főként a csendes mediterrán atmoszférára áhítozó turistáknak kedvező. Vendéglátói szolgáltatásokat a turistafaluban vagy a magánéttermekben lelhetünk, melyek a halas és nemzeti étkek széles választékát kínálják.

Szeptember 2010 |

  29 

Klenovica – Krmpote

Klenovicát a 17. sz.-ban a krmpoteiek településeként említik. Novi Vinodolski legdélkeletebbre fekvő végében helyezkedik el. Mint egy 400 lakosa közül többen is remek halász hírében állnak. Krmpota, Klenovica eme „elővárosa” a kopár, szürke hegymasszívum és az enyhe mediterrán klíma kontrasztját adja. A tengerpart mentén természetes fürdőhelyek és kisebb berkek sorjáznak, míg alig pár kilométernyire északabbra már a Kapela és Velebit hegységek erdős lankái uralkodnak. Klenovica a magánházaknál mint egy 500, illetve a Vila Lostura apartmanjaiban 50 vendégágyat kínál, míg autóskempingjei 2000 fő befogadására alkalmasak. Van itt a halételek széles választékát kínáló néhány jó halas vendéglő is. A településen van egy kellemes kis kikötőhely, posta, benzinkút és több üzlet is. Klenovicától nyugatra helyezkedik el a Žrnovnica-öböl, az iható víz gazdag forrásával, amely a község ivóvíz ellátását is biztosítja.

Smokvica – Sibinj

Magánházaknál, illetve a Sibinjben lévő kempingben kínálkozik szállás. Különlegesen szép fürdőhelyeiről ismert.

Ledenice

Photo: renco kosinožić

Ledenice évszázadokon keresztül volt a Vinodoli-völgy kapujának őrtornya. Novi Vinodolskitól 8 km-nyire északkeletre, egy füves fennsíkon fekszik. A 16. sz.-ban a ledenicei erőd a tengermelléki terület törököktől való védekezésének fontos őrbástyájaként szolgált. A 18. sz. elején az ősi ledenicei vár veszít jelentőségéből, majd miután végleg elhagyják, az erődítmény aljában alakul ki a mai település. Napjainkban Ledenice az őt környékező D. Zagon, Batera és Breze nevezetű helyekkel együtt kellemes kirándulóhely, amely jó feltételeket kínál a vadászturizmushoz, a kerékpározáshoz ás a hegyi túrázáshoz. Tengermellék-Fennsík megyei Idegenforgalmi Közösség www.kvarner.hr Novi Vinodolski Idegenforgalmalmi Közösség www.tz-novi-vinodolski.hr

Szeptember 2010 |

  30 

Elérhetőség Kroatische Zentrale für Tourismus

Croatian National Tourist Office

e-mail: [email protected]

e-mail: [email protected]

Rumfordstr. 7, 80469 MÜNCHEN, DEUTSCHLAND tel: +49 89 22 33 44 fax: +49 89 22 33 77

Kroatische Zentrale für Tourismus

Hochstr., 43, 60311 FRANKFURT, DEUTSCHLAND tel: +49 69 238 5350 fax: +49 69 2385 3520 e-mail: [email protected]

350 Fifth Avenue, Suite 4003, NEW YORK 10118, U.S.A. tel: +1 212 279 8672 fax: +1 212 279 8683

Croatian National Tourist Office

2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace Road LONDON W6 9ER, UNITED KINGDOM tel: +44 208 563 79 79 fax: +44 208 563 26 16 e-mail: [email protected]

Ente Nazionale Croato per il Turismo Piazzetta Pattari 1/3, 20122 MILANO, ITALIA tel: +39 02 86 45 44 97 fax: +39 02 86 45 45 74 e-mail: [email protected]

Ente Nazionale Croato per il Turismo Via Dell’Oca 48, 00186 ROMA, ITALIA tel: +39 06 32 11 0396 fax: +39 06 32 11 1462 e-mail: [email protected]

Chorvatské turistické sdružení

Krakovská 25, 110 00 PRAHA 1, ČESKÁ REPUBLIKA tel: +420 2 2221 1812 fax: +420 2 2221 0793 e-mail: [email protected]; [email protected]

Office National Croate de Tourisme

48, Avenue Victor Hugo, 75116 PARIS, FRANCE tel: +33 1 45 00 99 55 fax: +33 1 45 00 99 56 e-mail: [email protected]

Office National Croate du Tourisme

Vieille Halle aux Bles 38, 1000 BRUXELLES, BELGIUM tel: +32 255 018 88 fax: +32 251 381 60

Narodowy Ośrodek Informacji Turystycznej Republiki Chorwacji IPC Business Center, ul. Koszykowa 54, 00-675 WARSZAWA, POLSKA tel: +48 22 828 51 93 fax: +48 22 828 51 90 e-mail: [email protected]

Kroatiska Turistbyrån

Kungsgatan 24, 11135 STOCKHOLM, SVERIGE tel: +46 853 482 080 fax: +46 820 24 60 e-mail: [email protected]

Kroatisch Nationaal Bureau Voor Toerisme

Nijenburg 2F, 1081 GG AMSTERDAM, NETHERLANDS tel: +31 20 661 64 22 fax: +31 20 661 64 27 e-mail: [email protected]

Хорвaтckoe туристическое соовщество

Краснопресненская наб. 12, подъезд 6, офис 1502 123610 МОСКВА, POCCИЯ ТЕЛ: +7 495 258 15 07 ФАКС: +7 495 258 15 08 e-mail: [email protected]

e-mail: [email protected]

Oficina de Turismo de Croacia Calle Claudio Coello 22, esc. B, 1°C, 28001 MADRID, ESPAÑA tel.: +34 91 781 5514 fax.: +34 91 431 8443 e-mail: [email protected]

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Magyar u. 36, 1053 BUDAPEST, MAGYARORSZÁG tel/fax: +36 1 266 65 05; +36 1 266 65 33 e-mail: [email protected]

Kroatische Zentrale für Tourismus Am Hof 13, 1010 WIEN, ÖSTERREICH tel: +43 1 585 38 84 fax: +43 1 585 38 84 20 e-mail: [email protected]

Chorvátske turistické združenie

Trenčianska 5, 821 09 BRATISLAVA, SLOVAKIA tel: +421 2 55 562 054 fax: +421 2 55 422 619 e-mail: [email protected]

Hrvaška turistična skupnost

Gosposvetska 2, 1000 LJUBLJANA, SLOVENIJA tel: +386 1 23 07 400 fax: +386 1 230 74 04 e-mail: [email protected]

Kroatische Zentrale für Tourismus

Badenerstrasse 332, 8004 ZÜRICH, SWITZERLAND tel: +41 43 336 20 30 fax: +41 43 336 20 39 e-mail: [email protected]

Croatian National Tourist Board Japan Ark Hills Executive Tower N613 Akasaka 1-14-5, Minato-ku Tokyo 107-0052 tel: 0081 03 6234 0711 fax: 0081 03 6234 0712 e-mail: [email protected]

Kiadja: Horvát Idegenforgalmi Közösség www.croatia.hr

Szeptember 2010 |

  31