Név: Borkuti László Imre NEPTUN-kód: E6GXD5 Képzés: Digitálisarchívum-fejlesztés Képzés helye: EKF Comenius Kar Tanév: 2015 tavaszi félév
Szerzői jogi tapasztalataim a Szegedi Törvényszék ítélete kapcsán (Kollokviumi dolgozat)
Több mint 30 éves könyvkiadói, könyvterjesztői tapasztalat folyományaként a szerzői jog megsértése területén voltam „elkövető” és voltam sértett fél is, úgymint a Bíbor Kiadó, Könyvkereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság alapító ügyvezetője, szerkesztője stb. A szerzői jogi rutint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megjelenő jogi jegyzetek kapcsán szereztem – feltételezhető, hogy emiatt kötelező volt kínos precizitással ügyelni a részletekre –, a kéziratok felhasználását, többszörözését illetően. Érdekes, hogy már a kiadói gyakorlatom kezdetén (1993) is meglepetéssel tapasztaltam, hogy a szerzők többnyire lazán kezelték a szellemi alkotásuk felhasználásának gyakorlatát – mint az oktatók közül sokan –, alig voltak tisztában az 1969. évi III. tv., illetve annak 1993. évi módosításával. Az 1999. évi LXXVII törvény kihirdetése után éreztem némi ambíciót a szerzők részéről a felhasználói jogok formába öntése – a kiadónk által használt felhasználói szerződések adekvátságát illetően, de az alacsony példányszámú jegyzetek, annak értékesítéséből származó haszon felosztása a kiadó és a szerzők között nem volt akkora volumenű, hogy ebből vita keletkezett volna. Többnyire az volt a közösen kialakított álláspont, hogy a vállalkozásunk, mint a Miskolci Egyetemhez kötődő helyi kiadó, megjelenteti a jegyzeteket, és azokat országos hatókörrel forgalmazza a könyv- és jegyzetellátó boltokban, népszerűsíti a szerzőt a szakmai fórumokon. A kilencvenes évek derekán gyakorlat volt, hogy a releváns jogi szakkönyvek kidolgozása során az intézetek oktatói egy-egy fejezet megírásában vettek rész. Így a könyveknek minimum három, de volt olyan kiadvány is, amelynek 12 szerzője volt. A felhasználói szerződés során általában a szerkesztővel egyezkedtünk, akik a szerzők, (sok esetben a „négerként” bedolgozó doktoranduszok) képviseletében próbáltak eljárni, hogy a tananyag könyv alakban elérhető legyen. Az ilyen felhasználói szerződések tekintetében sokszor az volt a végső következtetést a karakterszámok ismerete után, hogy a honoráriumot tiszteletpéldányok átadásával váltsuk ki. Akkoriban az volt a tapasztalatom, hogy a tudományos élet területén – a szakmai előmenetel, vagy inkább minősítések, beosztások megszerzése miatt – az oktatóknak sokkal fontosabb a publikálási lehetőség, mint annak eladhatóságából származó jövedelem. Sőt, az SZJA-törvény tovább bonyolította a kifizetéseket és az adminisztrációt. Sokan idegenkedtek attól, hogy néhány ezer forint miatt önadózó státuszba kerüljenek. Ezért az intézetigazgatókkal közösen azt a gyakorlatot alakítottuk ki, hogy a Bíbor Kiadó a könyvek érté1
kesítéséből származó bevételének egy bizonyos részét a ÁJK és intézetei által szervezett tudományos konferenciák szponzorálására fordította. A kiadói tevékenységünk volumenének emelkedése során a jegyzetkiadásban többnyire ezt a gyakorlatot vette át a ME többi kara is. Kivéve azokat a kiadványokat, melyek megjelentetésére az akkori állami jegyzettámogatási rendszer: az FPI (Felsőoktatási Programfinanszírozási Iroda) – pályázatok útján –, kimondottan a szerzői honoráriumokat is támogatta. Ebben a körben, mint kiadó, (mint kifizetőhely) korrekt, háromoldalú szerződésekkel vettünk részt. (Csak megjegyzem, hogy a sok jogtudós közül alig volt valaki, aki a szerzői jogi résszel tisztába lett volna, s akinek nem nekem kellett volna elmagyaráznom a lényeget.) A kiadói tevékenységem során, mint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségi tagja, több éven keresztül részt vettem a felsőoktatási jegyzetkiadói szekció munkájában, így közeli partnere voltam olyan nagynevű kiadók vezetőinek, mint az OSIRIS, DIALÓG CAMPUS, AULA stb., azaz Gyurgyák Jánosnak, dr. Bázel Zsuzsannának. Az néhány év alatt világossá vált, hogy a magyarországi szerzői joggyakorlat mintha nem létezne. Legalább is a könyvkiadás, a tudományos dolgozatok publikálása területén. Több képzésen is részt vettem, de sehol nem erősítettek meg benne, hogy a szerzői jog megsértése miatt bírói ítéletek születtek volna, és a szellemi tulajdon bitorlásáért (e területen) valakit, valakiket elítéltek volna a rendszerváltozás utáni években. Hallgatott erről a sajtó, sőt, az ezzel kapcsolatban semmiféle ügy nem kapott nyilvánosságot. Szemben azzal a gyakorlattal, ahogy a MAHASZ, vagy az ARTISJUS – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete több évtizede potens módon működött. Annál is inkább, mert a tagjai között elsősorban zeneszerzők és dalszövegírók kaptak leginkább jogvédelmet, és a szerzői jogdíjak felosztására több évtizeddel korábban kialakított rendszer jelentett garanciát. A fenti elnökségi tagságom kapcsán részt vettem a MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete) megalapításában, mely a német könyvpiaci szisztéma alapján kezdett szerveződni Magyarországon. A MASZRE Felosztási Szabályzata értelmében minden szerző és jogutód (természetes személy) jogosult jogdíjra, aki a tárgyévben, papír alapú könyvben vagy folyóiratban Magyarországon megjelent művét a következő naptári év március 31-ig bejelenti. Az egyesület minden évben nyilvánosságra hozza a szerzők és kiadók a művek és személyes adatatok regisztrálása alapján milyen jogdíj folyósítására váltak jogosulttá. (A műbejelentő megtalálható a www.maszre.hu oldalon, a Műbejelentés címszó alatt.) A MASZRE díjfizetési forrása a 2000 óta létező reprográfiai díj befizetéséből származó díj, melynek törvényi alapja a fénymásolás céljára használható eszközök (gépek, alapanyagok stb.) értékesítéséből származó jövedelem 1 %-a. Éves viszonylatban ez közel 300 millió forintot jelentet, ugyanakkor a felhasználását illetően nem sikerül olyan gyakorlatot kialakítani, mely jelentős jövedelemhez juttatta volna a szerzőket és kiadókat. 2007-ben az előbbiekből következő ellentmondásosság feloldására (Ti. a MASZRE a fel nem osztott díjazások miatt a könyves szakmai rendezvények egyik jelentős szponzora lett – mert a tagság regisztrációja nem volt köztudott, nem járt, járhatott jelentős jövedelemszerzéssel.) a Magyar Lapkiadók Egyesülete ösztönzésére közös jogkezelő egyesülete hoztak létre PRESSJUST EGYESÜLET névvel. A szerzőket és a kiadókat megillető jogi díjak kifizetési rendszerében az előbbi két szervezetnek érezhetően nem sikerült eredményt elérni. A magyarországi politikai, társadalmi és piaci helyzet állandó változása továbbra sem kecsegtet jelentős változással, mint ahogy az 2
sem, hogy a Szegedi Törvényszék 2014. január 15-én hozott ítéletet T. Tamás elsőrendű vádlottal szemben, aki közel 2 000 jogvédett könyvet és jegyzetet tárolt számítógépén. A SZEGEDma által közölt újságcikkből kiderült, hogy az ügy 2007-ben lett ügy, és közel egy évtized múlva született jogerős bírósági ítélet. (1. sz. melléklet) Én, mint a Bíbor Kiadó egykori vezetője 2007-ben kaptam megkeresést a szegedi rendőrkapitányság nyomozójától, hogy készítsek pontos kimutatást a könyvkiadónk Szegeden forgalmazott könyveiről, cím, ár és darabszám szerint, és becsüljem meg, illetve annak bizonyításra tegyek kísérletet, hogy mennyi lehet a fénymásolás miatt kiesett jövedelem. A kiadónk 7 jogi szakkönyvét forgalmazta a JATE és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola jegyzetboltja. Csak havi és éves forgalmi adatok alapján lehetett felvázolni azt a irányt, amely egy-egy kiadvány utóélete során kirajzolódni látszott. A jegyzetek többnyire 2003–2006 lettek először megszerkesztve és kinyomtatva, és általában tanévkezdést követően jelent meg. A forgalmazók havonta jelentették le a bizományosi értékesítésre átadott könyvek fogyását. Tapasztalat volt az is, hogy egy-egy újdonság után az érdeklődés fokozatosan gyengült, noha akkor még a jegyzetértékesítés területén az infokommunikációs technikák elterjedésének következményei még nem volt érzékelhető. A rendőrséggel való együttműködés következtében a kiadónknak okozott kárt (a jegyzeteink vonatkozásában) 100-110 ezer forintos nagyságrendben állapítottuk meg. Az ügyészségnek átadott nyomozati anyag alapján megindult az eljárás, de a bírósági szakaszban, mint tanú nem jelentem meg a távolság, illetve az így keletkezett költségigény miatt. Az elsőfokú bírósági ítéletről kaptunk értesítést, melyben megállapították, hogy a büntetőügyben hozott ítélet nem jogerős, valamint tudomásunkra jutott, hogy kártérítési igényünket, mint jogi személyek csak polgári peres eljárás során érvényesíthetjük – a büntetőjogi ítéletre alapozva! Természetesen ezzel a lehetőséggel, a siker legcsekélyebb reménye miatt nem éltünk. Lehangoló volt azt tapasztalni, hogy a 2000 évek első évtizedében az egyetemeken virágzott a jegyzetek fénymásolása, legtöbbször a hallgatói önkormányzatok működtettek fénymásoló stúdiókat a rektori hivatalok jóváhagyásával! Megvilágítanám azt az összefüggést, hogy a szerzőkkel való megegyezést, a szerzői honoráriumok megállapítását, a felhasználói szerződések komolyságát alapjaiban tette lehetetlenné a fénymásoló berendezések egyetemi színtereken való üzemeltetése. Ez olyan ördögi kör volt, amelyben csak erős jogi eszközökkel lehetett volna rendet tenni. De láthatjuk, hogy – ismereteim szerint – egyetlen precedens ítélet is csak Csongrád megyében született meg, nyolc évvel a „bűncselekmény” elkövetése után. Bennünket, mint kiadót már hivatalosan nem tájékoztatott senki. Értesüléseink a sajtóból származtak. (2. sz. melléklet) Több évvel az eset után nagy megnyugvással állapítom meg, hogy ma már mindegy is, milyen ítélet született. A felsőoktatási jegyzetkiadást ma már nem jegyzik a piacon. A 2009-es gazdasági világválság előtt az egyetemek jegyzettámogatási egyéni keretének folyósítása szociális rászorultság irányába tendált, nem járt alanyi jogon. Az egyre kisebb felhasználói körben megjelentek az egyre olcsóbb üzemeltetésű fénymásoló gépek, melyeket szakszervizek adtak bérbe 2-3 forintos nyomatáron. A másfél forintos papírárral számolva még így is 100%os haszonnal voltak üzemeltethetők a berendezések, így jelentős profitot termeltek! Ezekben az években a DIALÓG CAMPUS kiadó tulajdonosa, főszerkesztője SCHENK János felhívást tett közzé, hogy alakítsunk „védegyletet” a kalóz másolóműhelyek ellen. A felhíváshoz minden, e piacon szereplő kiadó csatlakozott:
„
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected]; 3
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected]; Kedves Kollégák! A MASZRE (és a MKKE) Elnöksége támogatta azt az előterjesztésünket, hogy komolyan vegyük fel a harcot az illegális fénymásolás ill. internet-letöltések ellen. Ahhoz, hogy az őszi szemeszter idejére el tudjuk kezdeni a kampányunkat, nem hagyhatjuk ki sajnos a nyári felkészülési időszakot sem. Miután ez a kérdés leginkább a felsőoktatást kiszolgáló kiadókat érinti, szeretnénk az önök támogatását is a kampányhoz kérni. Kiadónk kidolgozott egy alapkoncepciót a saját, és a német Börsenverein tapasztalataira alapozva, ennek lényegét ismertetném 2009. június 22én (hétfőn) 14 órakor a Typotex Kiadó Olvasók boltjában (Budapest, V. kerület, Millennium Center üzletközpont, bejárat: a Váci utca 19-21., illetve a Pesti Barnabás u. 4. felől). Minden érdekeltet és érdeklődőt szeretettel várunk: Schenk János Dialóg Campus Kiadó” Az egyeztetés során megállapodtunk a közös jogi képviseletről és arról is, hogy megbízottjaink „próbavásárlást”végeznek, azaz a kiválasztott kiadványokról teljes körű fénymásolatot rendelnek. Az ügyvédi praktika azt javasolta, hogy 2-2 példányban készüljön el a másolat, mert így a „folytatólagos” elkövetés is bizonyítható. (3. sz. melléklet) A vásárlásról magánszemélyek számára kiállított készpénzes számlát állítottak ki, melyet összegyűjtöttünk. Az alább táblázatban összesítettük egy-egy terület tapasztalatait: A másoló cég neve, címe
1
Folivi Kft. (Fénymásolás) Az egyetem oldalában, a TÜKI mellett.
A másolt könyv szerzője, címe, ára Gyurgyák : A zsidókérdés Magyarországon 4200 FtX2 , PatyiVarga: Általános közig.jog 4680X2, Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban 2100 FtX2
lemásol könyvek száma
6
lemásolt könyvek ér- A könyv(ek) téke ja/kiadói
23800
kiadó-
Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), 1088 Bp., Rákóczi út 9. ; Osiris Kiadó Kft., 1053 Budapest, Egyetem tér 5. ; Bíbor Kiadó
4
Megjegyzés
A tesztmásolás beadásának Tesztelő időpontja: neve Tanú
Az egyetem oldalában nemrégen nyílt magán másoló. 2010-03-18
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
2
MEHAS Z nonprofit Kft. Egyetemváro s A1épüle t M.Fsz. 9.
3
MEHAS Z Nonprofit Kft. UniHotel aljában, egyetemi papírbolt
4
Kopitech Kft. Csabai kapu 62.
5
Papírpont Kft. BajcsyZs. E. u.6.
6
CopyMix Vörösmarty u.5
Szabó M.: Trivium 2300FtX2, KatonaRecskiSzabó: A számítástudomány alapjai 2900 FtX2, Ember I.: Környezet egészségtan 5980Ft X2 Szabó M.: Bevezetés a jog és államtudo mányba 2400Ft X2, FenyvesiHerkeTrummel: Új magyar büntetőeljárás 7980 FtX2 KatonaRecskiSzabó:A számítástudomány alapjai 2900 FtX2, A gáztechnika alapjai 4300Ft X2 Ember István (szerk.): Népegészségügyi orvostan; Ára: 10 100 Ft/x 2 db könyv, összesen: 20 200 Ft Szabó M.: Trivium 2100FtX2, A pszichológia örök témái 3500 FtX2, Ember I.: Környezet egészségtan 5980Ft X2
6
4
4
2
6
22100
Bíbor Kiadó ; Typotex ; Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), 1088 Bp., Rákóczi út 9.
Az egyetemen magasöldszintjén található másoló 23 géppel. 2010-03-18
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
21700
Bíbor Kiadó ; Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), 1088 Bp., Rákóczi út 9.
A hotel oldalánál található papírírószer, ahol másolnak is. 2010-03-18
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
21100
A kötetből 2-2 db példányt másoltak, Typotex, Dialóg Cam- vagyis egyértelműpus Kiadó (Nordex en tudniuk kellett, Kft.), 1088 Bp., Rákóczi hogy ez illegális út 9. tevékenység 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
22200
A kötetből 2 db példányt másoltak, vagyis egyértelműDialóg Campus Kiadó en tudniuk kellett, (Nordex Kft.), 1088 Bp., hogy ez illegális Rákóczi út 9. tevékenység 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
23600
A kötetből 2-2-2 db példányt másoltak, Bíbor Kiadó ; Typotex ; vagyis egyértelműDialóg Campus Kiadó en tudniuk kellett, (Nordex Kft.), 1088 Bp., hogy ez illegális Rákóczi út 9. tevékenység 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
5
7
Xero Kft. Arany J.u. 2
Ember I.: Történeti egészségtan 5980 Ftx2, PatyiVarga:Általán os közigazgatási jog 4680 FtX2 4
10
Ember I.: NépCopyegészségShop ügyi orSzentpál vostan 10 i út 2-6. 100 FtX2 2 Középkori és újkori jogtudomány 4360 FtX3, A psziCopychológia Shop örök téRégipost mái 3500 a u.16 FtX3 6 Gyurgyák : A zsidókérdés Magyarországon Patron4200 FtX3, diszSzabó kont(Ba Miklós: nkóKommuStúdió nikáció álKft.) talában és Jókai út a jogban 5 2300FtX3 6
11
Szabó M.: Bevezetés a jog és államtudo mányba 2600Ft X2, FenyvesiHerkeTremmel: Új magyar büntetőeljárás 7980 FtX2 4
8
9
Alphaco py Déryné u.18.
21500
A városközpontban található, olcsó másoló. Van diákkedvezmény is. Kedvelt, forgalmas máDialóg Campus Kiadó solónak tűnt, gör(Nordex Kft.), 1088 Bp., dülékeny, profi kiRákóczi út 9. szolgálással. 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
20200
A könymásolás hallatán, több másik másoló ajánlotDialóg Campus Kiadó ta Őket. A Miskolc (Nordex Kft.), 1088 Bp., Pláza mellett találRákóczi út 9. ható másoló. 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
23350
A Copy-shop másik üzlete. UgyanDialóg Campus Kiadó azok a feltételek, de (Nordex Kft.), 1088 Bp., ez a kevésbé forRákóczi út 9. ; Typotex galmas. 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
22000
A belvároshoz közel, egy panelház aljában kialakított Osiris Kiadó Kft., 1053 másoló és Budapest, Egyetem tér fénymásolókellékes 5. ; Bíbor Kiadó bolt. 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
21600
A kötetből 2-2 db példányt másoltak, vagyis egyértelműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékenység. A váBíbor Kiadó ; Dialóg rosközpontban taCampus Kiadó (Nordex lálható, nagyon Kft.), 1088 Bp., Rákóczi drága magánmásoút 9. ló. 2010-03-19
KisJuhász Roland
Oláh Zsófia
A begyűjtött információk alapján a megbíztuk a közös jogi képviselőt, hogy a gyakorlat megszüntetése céljából keresse meg a próbavásárlás során érintett vállalkozásokat. (4. sz. melléklet) 6
Ennek következtében az érintett másoló egységekkel megegyezésre törekedtünk és esetenként 15-50 000 Ft összegben (számla ellenében) „fájdalomdíjat” kaptunk. Továbbá nyilatkoztattuk a fénymásoló irodák alkalmazottait, hogy a jogsértéstől a továbbiakban tartózkodnak. Akkor még alig volt sejthető, hogy a védegyletünk által kitűzött célok és a piaci státusz megőrzésére tett kísérletünk az infokommunikációs ipar fejlődése következtében okafogyottá válik majd. Ma már nevetségesnek és okafogyottnak tűnik az akkori kampány. A most tudomásul vett ítélet nem éri el az ingerküszöbünket, nincs mit tenni ezen a területen.
7
