NETZWERK-VERANSTALTUNG UMWELT UND ENERGIE Strategien und Förderprogramme der Regionen Protokoll

NETZWERK-VERANSTALTUNG UMWELT UND ENERGIE Strategien und Förderprogramme der Regionen Protokoll Schäffern, 13.4.2011 | Zeit: 09:30-16:00 h Projektmanagement: DI. Andreas Weiß, Mag. Hajnalka Triteos Meidlik, Moderation: DI Dr. Hannes Schaffer, Woher kommen die TeilnehmerInnen der Veranstaltung?

DAS RECOM NETZWERK RECOM bietet als Plattform für grenzüberschreitenden Erfahrungsaustausch und regionales Kooperationsmanagement in einer Reihe von Veranstaltungen, Workshops und Exkursionen bis Ende 2012 ProjektträgerInnen und -partnerInnen die Möglichkeit sich auszutauschen, neue Aspekte und vertiefende Informationen der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit kennenzulernen und sich zur Bewältigung der alltäglichen (Projekt-) Arbeit zusätzliche Inputs zu holen. Folgende Themen werden dabei schwerpunktmäßig in den einzelnen RECOM Gebieten (HU-AT, AT-CZ und AT-SK) behandelt: • Arbeitsmarkt und Bildung • Tourismus • Umwelt und Energie • Wirtschaft, Forschung, Innovation • Verkehr und Mobilität Das Netzwerk soll einen thematisch gezielten Informations- und Erfahrungsaustausch ermöglichen und einen Beitrag zur grenzübergreifenden Regionalentwicklung leisten. Die Inhalte und Abläufe der Netzwerkangebote werden jeweils mit den Netzwerkmitgliedern abgestimmt und je nach Möglichkeit an Ihre Bedürfnisse angepasst. Damit soll ein dynamischer Netzwerkentwicklungsprozess ermöglicht werden. Als Unterstützung und zentrale Anlaufstelle wurde daher die RECOM Website www.recom-huat.eu eingerichtet, die neben nützlichen Informationen zu grenzüberschreitenden Kooperationen auch eine Akteurslandkarte beinhaltet, die derzeit ausgebaut und laufend aktualisiert wird.

ABLAUF

ZUSAMMENFASSUNG

AUSBLICK Der nächste RECOM Netzwerkworkshop findet im Herbst 2011 statt und wird sich entsprechend den Anregungen der NetzwerkteilnehmerInnen mit Best Practice Projekten aus anderen Grenzregionen beschäftigen.

EINDRÜCKE

TeilnehmerInnen

Titel

Vorname Balázs Botond Diána

Nachname BOZZAY CSEKE FOGLSZINGER-SZAKOS

Mag.a

Andrea

GÖSSINGER-WIESER

Peter

GROSS

Gergely

GYURÁCZ

Otto F.

HABERHAUER

Institution Pannon Energy Cluster Pannon Egyetem Georgikon Kar Pannon Energy Cluster Amt d. Stmk. Landesregierung FA17A Klimaschutzkoordinatorin Energiemodellregion NÖ Süd Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Biowärme Schneebergland

Ute

HAMMEL

HTL Wr. Neustadt

Mag. Arch.

Jochen J. HÖDL Imre

JUHÁSZ

Florian

KERSCHBAUMER

DI (FH) DI Alois

KRAUSSLER

MSc

Bernhard KUDERER

Bmstr.

Oskar

LEHNER

Mag.

Günther

MONSCHEIN

István

NÁDOR

Fridiana

OFFENBERGER

Dr.

Béla

PÁLYI

Ing.

Franz

PATZL

András

POLGÁR

DI

Herbert

RITTER

DI WHR DI

Martin Helmut

ROHL ROJACZ

ÖKOPROFIT International (CPC Austria) IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. Kleinregion Bucklige Welt FH JOANNEUM Gesellschaft mbH Studieng.Energie-, Verkehrs- u. Umweltmm. BIENE -Verein Boden u. Bioenergie Netzwerk NÖ/EU HTL Wr. Neustadt Amt. d. Stmk. Landesregierung, Abt. 16 Landes- u. Gemeindeentw. Umwelt- u. Wasserdirektion Westtransdanubien Amt d. NÖ Landesreg., Abt. Umweltwirtschaft u. Raumordnungsfö. Pannon Egyetem Georgikon Kar Amt NÖ Landesreg., Abt. Energiewesen u. Strahlenschutzrecht Regionale Entwicklungsagentur Westpannonien Stadtgemeinde Wien, MA 20 - Energieplanung Verein LEADER Region NÖ Süd Wasser- und Abfallwirtschaft Land Burgenland

Titel DI Dr. DI DI Dr.

Vorname Hannes Thomas Erwin

Nachname SCHAFFER SCHNEEMANN SZLEZAK

DI

Werner

TIPPEL

Mag.a

Hajnalka

TRITEOS MEIDLIK

István

VASS

Andreas

WEISS

Gabriele

Wieger

DI

Institution mecca environmental consulting Burgenländische Energieagentur/ESPAN Amt NÖ Landesreg., LF 6 GV f. Abfallwirtschaft u. Umweltangel. i.Bez.MÖDLING Regionalmanagement Niederösterreich-Büro Industrieviertel IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. Regionalmanagement Niederösterreich-Büro Industrieviertel Amt der Burgenländischen Landesregierung

27.04.2011

Ablauf 10:00 Begrüßung RECOM Aktivitäten | Andreas Weiß 10:15 Round Table 1 | Energie- und Klimaschutzstrategien 11:45 Führung durch das Umwelt-Kompetenzzentrum Umwelt Kompetenzzentrum 12:15 Mittagspause 13:15 Round Table 2 | Boden- und Wasserschutz 15:00

RECOM HU-AT Netzwerk - Umwelt und Energie Schäffern, 13.04.2011

RECOM Aktivitäten DI Andreas Weiß

Entwicklungen im Bereich Umweltschutz in der Region Westtransdanubien

Zusammenfassung | Ausblick | Netzwerk

16:00 Abschluss

Energie- un Klimastrategien Region Westtransdanubien Energiestrategie Pannonien Niederösterreich Wien Steiermark

DE | HU DE | HU DE | HU DE | HU DE | HU

In welchen Entwicklungsdokumenten der Umweltschutz in der Region Westtransdanubien zu finden ist - Strategische Ebene • Region Westtransdanubien – Regionales Gesamtprogramm 2007-2013 • Wirtschaftsentwicklung (Innovation, Geschäftsumfeld, Cluster)

András Polgár Leiter Strategische Planung Regionale Entwicklungsagentur Westtransdanubien Non-Profit-GmbH

• Entwicklung Humanressourcen • Verkehr (Nahverkehr, Schienen gebundene Infrastruktur) • Umweltschutz, Umweltwirtschaft (Abwasser, Luft, Abfall, Trinkwasser, Hochwasser, Naturwerte, Forst- und Landwirtschaft, Waldschulen, Landschaftsanpassung, Energieeffizienz, nachhaltige Produktion und Konsumation, E-Umweltschutz) • Energetik (Energieversorgung von Industrieparken, Thermen, öffentlichen Institutionen, elektrisches Basisnetz) • Siedlungsentwicklung • Tourismus

1

27.04.2011

In welchen Entwicklungsdokumenten der Umweltschutz in der Region Westtransdanubien zu finden ist - Operative Ebene • Operatives Umwelt- und Energieprogramm (4.640 Mio. EUR) – geringe regionale Wirkung

Ergebnisse der Ausschreibungen des Operativen Programms (OP) Westtransdanubien im Bereich Umweltschutz bis 31. Dezember 2010 Interventionsebene

Zugesprochene Förderungen 20072010 (in Mio. EUR)

Anzahl der geförderten Projekte

42

61

Abwasserbehandlung in Kleinsiedlungen

15,2

19

Entwässerung im Ortsgebiet

9,7

26

Rekultivierung

3,4

14

Hochwasserschutz

13,7

2

• Operatives Programm Westtransdanubien (546 Mio. EUR) – Der Regionale Entwicklungsrat Westtransdanubien ist in den entscheidungsvorbereitenden Gremien vertreten. •Priorität 4: Entwicklung der Infrastruktur im Bereich Umweltschutz und Verkehr (109,5 Mio. EUR) • 4.1 Entwicklung der lokalen Infrastruktur und Dienstleistungen im Bereich Umweltschutz •Abwasserbehandlung in kleineren Siedlungen •Entwässerung im Ortsgebiet •Durchführung von Rekultivierungsprogrammen auf lokaler und mikroregionaler Ebene •Aktionen im Bereich Umweltentwicklung für nachhaltige Siedlungen •Aufgrund des Horizontalprinzips wird im Umweltbereich in beinah jeder Konstruktion eine Nachhaltigkeit erwartet (insbesonders: Entwicklung des Investitionsumfeldes (Industriebrachen), Ökotourismus, Stadtrehabilitation, Nahverkehr, Entwicklung öffentlicher Institutionen)

Ergebnisse der Ausschreibungen des OP Westtransdanubien im Bereich Umweltschutz bis 31. Dezember 2010 Zielwert der geförderten Projekte

Zielwert des OP

ProjektFortschritt in % des Zielwertes des OP

Zahl der Einwohner, Einwohner deren Abwässer im Rahmen der geförderten Projekte behandelt wird

10 228

15 000

68%

Zahl der im Rahmen der geförderten Projekte vor Hochwasser- und Niederschlagsschäden geschützten Einwohner

81 664

30 000

272%

86

-

-

Indikator

Zahl der rekultivierten Abfalldeponien

Entwicklungsdokumente, die in der Region in Vorbereitung sind

Strategische Ebene

„Grüne Region“

ESPAN – (erneuerbare) Energiestrategie • Regionale Energiestrategie bis 2030

Infrastruktur im Bereich Umweltschutz und Verkehr*

* Ohne Verkehr, 275,41 HUF/EUR

Zugesprochene Förderung in der Priorität 4 des OP Westtransdanubien

Handlungsplan für die Nutzung von erneuerbarer Energie in Ungarn Bis 2020 • Anteil von 14,65% • 70-80 Tausend Arbeitsplätze

• Mikroregionale Modellprogramme • Ausarbeitung im Gange

2

27.04.2011

Neue Ausschreibungsmöglichkeiten in der Region Neuer Széchenyi-Plan • Entwicklungsprogramm für die grüne Wirtschaft • Branchen- und Regional-OPs in einem System

Neue Ausschreibungsmöglichkeiten in der Region Neuer Széchenyi-Plan • Entwicklungsprogramm für die grüne Wirtschaft – Regionale Ausschreibungen Konstruktion

• 13 Ausschreibungen (E (E-Umweltschutz Umweltschutz, Bewusstseinsbildung, Bewusstseinsbildung Energetik, Energetik Rekultivierung) 401 Mio. EUR

Rahmen 2011-2013 (in Mio. EUR)

Voraussichtliche Anzahl der geförderten Projekte

Maximale Förderung (in Tausend EUR) 1 450

• Ergänzende Geldmittel

Abwasserbehandlung in Kleinsiedlungen

9,4

10

• Fokus auf dem KMU-Sektor

Entwässerung im Ortsgebiet

7,3

10

1 090

• Vereinfachungen auf Systemebene, raschere Entscheidungsfindung

Rekultivierung

1,5

4

1 450

Aktionen für die Umweltentwicklung

0,9

8

180

Vielen Dank für Ihre geschätzte Aufmerksamkeit!

3

27.04.2011

Környezetvédelmi fejlesztések a Nyugat-dunántúli régióban

A környezetvédelem helye a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban - Stratégiai szint • Nyugat-dunántúli Régió – Regionális Átfogó Program 2007-2013 • Gazdaságfejlesztés (innováció, üzleti környezet, klaszterek)

Polgár András

• Humán erőforrás fejlesztése • Közlekedés (közösségi közlekedés, kötöttpályás infrastruktúra)

vezető stratégiai tervező Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

• Környezetvédelem, környezetgazdálkodás (szennyvíz, levegő, hulladék, ivóvíz, árvíz, természeti értékek, erdő-mezőgazdálkodás, erdei iskola, tájbaillesztés, energiatakarékosság, fenntartható termelés-fogyasztás, E-környezetvédelem) • Energetika (ipari parkok, fürdők, közintézmények energiaellátása, villamos alaphálózat) • Településfejlesztés •Turizmus

A környezetvédelem helye a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban - Operatív szint • Környezet és Energia Operatív Program (4 640 M EUR) – gyenge regionális ráhatás

Az NYDOP környezetvédelmi kiírásainak eredményei 2010. december 31-ig Megítélt támogatás 2007-2010 (M EUR)

Támogatott projektek (db)

42

61

Kistelepülések szennyvízkezelése

15,2

19

Belterületi vízrendezés

9,7

26

Rekultiváció

3,4

14

Árvízvédelem

13,7

2

Beavatkozási szint

• Nyugat-dunántúli Operatív Program (546 M EUR) – Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a döntés-előkészítő bizottságokban képviselteti magát • 4. prioritás: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (109,5 EUR) • 4.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • Kistelepülések szennyvízkezelése • Belterületi vízrendezés • Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése • Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért • Horizontális elv alapján szinte minden konstrukcióban megjelenik a környezeti fenntarthatóság elvárása (különösen: befektetési környezet fejlesztése (barnamező), ökoturizmus, városrehabilitáció, közösségi közlekedés, közintézmények fejlesztése)

Támogatott projektek célértéke

OP célérték

Előrehaladás az OP célérték %-ában

A támogatott projektek keretében szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma

10 228

15 000

68%

A támogatott projektek keretében ár- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság

81 664

30 000

272%

86

-

-

A rekultivált hulladéklerakók száma

* közlekedés nélkül, 275,41 HUF/EUR

Megítélt támogatás NYDOP 4. prioritás

Az NYDOP környezetvédelmi kiírásainak eredményei 2010. december 31-ig Indikátor

Kö Környezetvédelmi éd l i és é közlekedési infrastruktúra*

1

27.04.2011

Készülő fejlesztési dokumentumok a régióban Stratégiai szint

„Zöld régió”

• ESPAN – (Megújuló) energiastratégia • Regionális Energiastratégia 2030-ig • Kistérségi modellprogramok

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve

2020-ig •14,65%-os részarány •70-80 ezer munkahely

• Kidolgozása folyamatban

Új pályázati lehetőségek a régióban Új Széchenyi Terv • Zöldgazdaság-fejlesztési Program • Ágazati és Regionális OP-k egy rendszerben

Új pályázati lehetőségek a régióban Új Széchenyi Terv • Zöldgazdaság-fejlesztési Program – Regionális kiírások Konstrukció

(e környezetvédelem, szemléletformálás, energetika, • 13 kiírás (e-környezetvédelem, rekultiváció) 401 M EUR

Keret 20112013 (M EUR)

Támogatott projektek várható száma (db)

Max támogatás (ezer EUR)

• kiegészítő pénzügyi eszközök

Kistelepülések szennyvízkezelése

9,4

10

1 450

• fókusz a KKV szektoron

Belterületi vízrendezés

7,3

10

1 090

Rekultiváció

1,5

4

1 450

0,9

8

180

• rendszerszintű egyszerűsítés, gyorsabb döntéshozatal

Környezetfejlesztési akciók

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

2

27.04.2011

Überblick

ESPAN – Energiestrategie Pannonien RECOM Netzwerktreffen Umwelt & Energie 13. April 2011 Umweltkompetenzzentrum, Schäffern

• • • • •

Klimaschutzprogramm Burgenland Energiestrategie Burgenland Energieberatung Private & Firmen Förderungen Private u. Firmen Stärken & Ausblick in die Energiezukunft

TOB – Technologieoffensive Burgenland GmbH 7000 Eisenstadt, Marktstraße 3 DI Thomas Schneemann

Klimaschutzprogramm Bgld. 2009/2010


• Erstellt im Auftrag der Bgld. Landesregierung durch FIEU – Forschungsinstitut für Energie- und Umweltplanung

• Erhebung der Verteilung der Treibhausgase

• Ziele der Studie – Dokumentation u. Bewertung der gesetzten Maßnahmen 20042008 – Empfehlungen für zukünftige Maßnahmen



• Vergleich Klimabilanz Burgenland – Österreich

• Fazit

– Ca. 3,4% der Bevölkerung im Burgenland → jedoch nur 2,2% der gesamten THG-Emissionen Österreichs

• Vielzahl an Maßnahmen 2004 – 2008 gesetzt – E Energiewirtschaft i i t h ft (z.B. ( B Landesenergiekonzept, L d i k t Gemeindeenergiekonzepte) – Energieversorgung (z.B. Ausbau Windkraft u. PV) – Gesetzliche Baurichtlinien (z.B. EKZ, U-Werte Neubau u. Sanierung) – Förderung Umstieg auf alternative Energien – Verkehr (z.B. Verkehrskonzepte, attraktivierung öffentlicher Verkehr u. Fahrrad, E-Bike, E-Autos) – …

– Wohnbereich → CO2Einsparung rund 26.100 t/a – Abfallwirtschaft → leichter Anstieg g 2004 – 2008 von ca. 31,7 auf 33,2 t, Erfassung Deponiegas ca. 80% − Verkehr → trotz Zunahme der Fahrzeuge sind CO2Emissionen 2004 – 2008 ca. gleich geblieben durch verbesserte Motorentechnologie − Landwirtschaft → ökologisch bewirtschaftete Flächen 2004 – 2008 +8.323 ha, Einsparung CO2eq 1800 t/a

1

27.04.2011

Energiestrategie Burgenland


• Energiekonzept 2003

• Energiekonzept 2003

– Erhebung Energieströme – Gesamtaufkommen 2001 → 35.361 TJ → ca. 12,5 % aus Eigener g Erzeugung, g g, ca. 15% aus erneuerbarer Energie

– Maßnahmenpakete größtenteils umgesetzt – Entwicklung von Szenarien

• Energiestrategie neu

– Maßnahmenpaket • Gebäude (Gleichstellung Neubau u. Sanierung, zusätzliche Anreize für Sanierung u. Neubau, energiesparende Systeme) • Energieberater (flächendeckende Ausbildung u. Implementierung) • Pilotprojekte für innovative Ansätze • Forschungs- u. Entwicklungsprojekte wie z.B. Biomasse KW Güssing • Förderung von KMU in energierelevanten Schwerpunkten • …

– Zur Zeit noch nicht vorliegend – Entwicklung einer Energiestrategie Pannonien → Projekt ESPAN – Entwicklung von Energiekonzepten für Gemeinden → Projekt EKKO



• Energetische Analysen des Energiebedarf u. Erzeugung bzw. Ressourcenpotential im Bgld.

• Energetische Analysen des Energiebedarf u. Erzeugung bzw. Ressourcenpotential auf Gemeindeebene → Bsp.

Gesamt ‐ energetischer Endverbrauch und Erzeugung Bgld. 2008 10.000.000.000 9.000.000.000 8 000 000 000 8.000.000.000 7.000.000.000 6.000.000.000 5.000.000.000 4.000.000.000 3.000.000.000 2.000.000.000 1.000.000.000 0

TJ

kWh

35.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 0



Kommunaler und regionaler Beitrag zu

• Ziel → langfristige Energiebalance

Klimaschutzzielen, Lebensqualität Lebensqualität,, Wirtschaftsentwicklung,, Nachhaltigkeit Wirtschaftsentwicklung

Summe der CO2 Einsparungen Summe der zu produzierenden Energie, Summe Maßnahmen, Umsetzungspläne Summe von Kooperationen, Aktionen

Ergebnisse Gemeinde 1



Ergebnisse Gemeinde n

2

27.04.2011

Energieberatung

Förderungen

• Für Privatpersonen

• Für Privatpersonen

– Fördermittel vom Land Bgld. → Abwicklung durch die BEA – Burgenländische Energieagentur – Neubau u. Sanierung von Gebäuden, Alternativenergieanlagen – Kostenlose Beratung bei Sprechtagen (BH der Bezirke) und individuelle Termine vor Ort

• Für Firmen – Fördermittel von Lebensministerium → Abwicklung durch die TOB – Technologieoffensive Bgld. – Geplant: Ab Ende April / Anfang Mai bis Dez. 2011 → voraussichtlich Verlängerung – Förderungen in den Bereichen Umwelt, Ökologie und Energie

– Wohnbauförderung → Abwicklung durch Bgld. Landesregierung – Alternativenergieanlagen (Solaranlagen, Biomasseheizung, etc.) → Abwicklung durch BEA – Bgld. Energieagentur

• Für Firmen – Keine Investitionsförderung vom Bgld. – Förderung über KPC

Stärken & Ausblick • Stärken – Sehr guter Standort für Windparks – Aufgrund ländlicher Region großes Potential an erneuerbarer Energie (Biomasse) – Dezentrale Energieproduktion möglich → mittelgroße bzw. kleine Anlagen (Treibstoff, PV, Kleinwindkraft, etc.) für ein oder mehrere Gemeinden oder Haushalte

• Ausblick – Ziel → 100% Stromproduktion aus erneuerbarer Energie bis 2013 – Studie: 100% Energieproduktion aus Erneuerbaren bis 2020

Weitere Informationen BEA – Burgenländische Energieagentur www.eabgld.at TOB – Technologieoffensive Burgenland www.tobgld.at www tobgld at

VIELEN DANK FÜR IHRE AUFMERKSAMKEIT!

3

27.04.2011

Áttekintés

ESPAN – Pannon Energia Stratégia RECOM környezeti és energiaügyi hálózati találkozó 2011. április 23 Környezeti kompetenciaközpont, Schäffern TOB – Technologieoffensive Burgenland GmbH 7000 Eisenstadt, Marktstraße 3 DI Thomas Schneemann

• Burgenland klímavédelmi programja • Burgenland energiastratégiája • Energia-tanácsadás magánszemélyeknek és cégeknek • Támogatások magánszemélyek és cégek részére • Erős pontok & kitekintés a jövőbeni energiahelyzetre

Burgenland 2009/2010-es klímavédelmi programja

Burgenland 2009/2010-es klíamvédelmi programja

• Készítette a FIEU – az energia- és környezetügyi tervezésért felelős kutatóintézet – a Burgenlandi Tartományi Kormány megbízásából

• Az üvegházhatású gázok megoszlásának felmérése

• A tanulmány célja – A 2004 és 2008 között foganatosított intézkedések dokumentálása és értékelése – Ajánlások a jövőbeni intézkedésekre vonatkozóan

Burgenland 2009/2010-es klíamvédelmi programja

Burgenland 2009/2010-es klímavédelmi programja

• Burgenland – Ausztria klímamérlegének összehasonlítása

• Összegzés

– A lakosság kb. 3,4%-a él Burgenlandban → azonban Ausztria teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csupán 2,2% esik Burgenlandra

• 2004 és 2008 között számos intézkedést tettek – Energiagazdálkodás (pl. tartományi energiakoncepció, települési energiakoncepciók) – Energiaellátás (pl. szélerő és FV kiépítése) – Törvényi építési direktívák (pl. bevásárlóközpontok, az új építkezésre és a szanálásra vonatkozó U-értékek) – Az alternatív energiára való átállás támogatása – Közlekedés (pl. közlekedési koncepciók, a közösségi közlekedés és kerékpározás vonzóvá tétele, e-bike, e-autó)

– Lakott rész → CO2-megtakarítás kereken 26.100 t/a – Hulladékgazdálkodás → enyhe növekedés 2004 és 2008 között kb. 31,7 tonnáról 33,2 t-ra, depóniagáz-nyerés kb. 80% − Közlekedés → a járművek számának növekedése ellenére a CO2-kibocsátás 2004 és 2008 között kb. azonos szinten maradt a motorok jobb technológiájának köszönhetően − Mezőgazdaság → ökológiailag művelt területek 2004 és 2008 között: +8.323 ha, CO2eq-megtakarítás1800 t/a

1

27.04.2011

Burgenland energiastartégiája

Burgenland energiastratégiája

• 2003-as energiakoncepció

• 2003-as energiakoncepció

– Az energiaáramlatok felmérése – Összmennyiség 2001 → 35.361 TJ → kb. 12,5 % saját termelésből, kb. 15% megújuló energiaforrásból

– Az intézkedés csomagok javarészt megvalósultak – Forgatókönyvek kidolgozása

– Intézkedéscsomag • Épületek (az új épületek építése és a szanálás azonos szintre emelése, a szanálás és új építésű épületek esetében plusz ösztönzések, energiatakarékos rendszerek) • Energia-tanácsadók (területileg átfogó képzés és annak átültetése a gyakorlatba) • Kísérleti projektek az innovatív megközelítések esetében • Kutatási és fejlesztési projektek, mint pl. a güssingi biomassza-erőmű • A kkv-k támogatása energia szempontjából lényeges kérdésekben • …

• Az új energiastratégia – Jelenleg még nem áll rendelkezésre – Pannon energiastratégia kidolgozása → ESPAN projekt – Energiakoncepciók kidolgozása a települések számára → EKKO projekt



• Az energiaszükséglet, az energiatermelés, illetve az erőforrás-potenciál energetikai elemzései Burgenlandban

• Az energiaszükséglet, az energiatermelés, illetve az erőforrás-potenciál energetikai elemzései települési szinten → példa

Gesamt ‐ energetischer Endverbrauch und Erzeugung Bgld. 2008 10.000.000.000 9.000.000.000 8 000 000 000 8.000.000.000 7.000.000.000 6.000.000.000 5.000.000.000 4.000.000.000 3.000.000.000 2.000.000.000 1.000.000.000 0

TJ

kWh

35.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 0


Burgenland energiastratégiája • Cél → hosszú távú energiaegyensúly

Települési és regionális hozzájárulás a klímavédelmi célokhoz, az életminőséghez, életminőséghez, a gazdaság fejlődéséhez, fejlődéséhez, a fenntarthatósághoz

A CO2 CO2--megtakarítások összege a termelendő energia összege, az intézkedések, megvalósítási tervek összege, a kooperációk, akciók összege

1. település eredményei



n település eredményei

2

27.04.2011

Energia-tanácsadás

Támogatások

• Magánszemélyeknek – Támogatási források Burgenland tartományától → lebonyolításukban a BEA (Burgenlandi Energiaügynökség) az illetékes – Építkezés és épületek szanálása, alternatívenergialétesítmények – Ingyenes tanácsadás fogadónapokon (a kerületek polgármesteri hivatalai) és egyéni megbeszélések a helyszínen

• Magánszemélyeknek

• Cégeknek – Támogatási források az „Életminisztériumtól“ → lebonyolításukban a TOB (Technologieoffensive Bgld.) az illetékes – Terv: 2011. június végétől/május elejétől 2011 decemberéig → előreláthatóan hosszabbítás – Támogatások környezet, ökológia és energia témában

– Lakásépítési támogatás → lebonyolításában a Burgenlandi Tartományi Kormány az illetékes – Alternatív energialétesítények (napenergia-berendezések, biomassza-fűtés stb.) → lebonyolításában a BEA (Burgenlandi E Energiaügynökség) i ü ök é ) az illetékes ill ték

• Cégeknek – Burgenland részéről nincs beruházási támogatás – Támogatás a KPC-n keresztül

Erős pontok & kitekintés • Erős pontok – Jó telephely szélerőműparkok számára – A vidéki térség miatt jó a megújuló energiaforrások potenciálja (biomassza) – Lehetséges a decentralizált energiatermelés → közepes és kis létesítmények (üzemanyag, FV, kis szélerőmű stb.) egy vagy több település vagy háztartás számára

• Kitekintés – Cél → 100% áramtermelés megújuló energiaforrásból 2013-ra – Tanulmány: 100% energiatermelés megújuló energiaforrásból 2020-ra

További információk BEA – Burgenländische Energieagentur www.eabgld.at TOB – Technologieoffensive Burgenland www tobgld at www.tobgld.at

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

3

Niederösterreich

Energiepolitische Ziele/Klimaschutz-Ziele

Energie- und Klimaschutzstrategie in Niederösterreich RECOM Netzwerktreffen Umwelt und Energie am 13.4.2011

100% des Strombedarfes aus erneuerbarer Energie bis 2015

50% des Gesamtenergiebedarfs aus erneuerbarer Energie bis 2020

Ing. Franz Patzl

Wir brauchen eine Energiewende!

Amt der NÖ Landesregierung Geschäftsstelle für Energiewirtschaft Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 FAX DW 14940 email: [email protected]

Anteil Erneuerbare Energie am Gesamt- Energetischen Endverbrauch in NÖ Ziel: 50% in 2020

100 % sauberer Strom in 2015 Ziel 100%

80.000

14.000

12.000 Biomasse/ Biogas

10.000 Photovoltaik

8.000 Windkraft

6.000 Wasserkraft

4.000

Kleinwasserkraft

2.000

Energetischer Endverbrauch

G esam t Eneergetischer Endverbrau uch in G W h

aktuell ~ 91,5 %

(GWh)

67.068 GWh

66.944 GWh

70.000 60.000 50.000 40 000 40.000

48.155

Nicht Erneuerbare Energie

47.330

18.913

Erneuerbare Energie

19.614

30.000 20.000 10.000 0

28,2%

2008

2009

29,3%

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

0

Bilanz Ökostrom, Stand Ende 2009 Zahlen aus dem Energiebericht 2009 energetischer Endverbauch an elektrischem Strom in NÖ 10.142.000 MWh

installierte erzeugte installierte Leistung Strommenge in Anlagen in MW MWh feste Biomasse 31 94 660.000 Biogas-NAWARO-Anl 69 23,4 185.796 Biogas-Co-Fermentati 15 7,2 57.168 Biogas gesamt 84 30,6 242.964 Wind 345 541 3 541,3 1 082 600 1.082.600 Photovoltaik 2200 9,2 9.200 Kleinwasserkraft 486 92,4 460.000 Summe

2.454.764

Großwasserkraft Summe

entspricht in etwa % am energetischen Endverbrauch 6,51% 1,83% 0,56% 2,40% 10 67% 10,67% 0,09% 4,54% 24,20%

6.825.000

67,29%

9.279.764

91,50%

Jahr

Wie schaffen wir die Energiewende? …durch Bewusstseinsbildung/Aufklärung/Beratung/ Förderanreize für • Energieeffizienzmaßnahmen und • Nutzung von Alternativenergie Instrumente: •Energiekonzepte für Regionen (LEADER) •Energiekonzepte für Gemeinden •Energieberatung für Gemeinden •Energieberatung für Privatpersonen •Energieberatung für Gewerbebetriebe •Öffentlichkeitsarbeit

1

Unterstützungs-/Beratungsstrukturen Kostenlose Energieberatung für Privatpersonen, Gemeinden Geförderte Beratung für Gewerbe, Gemeinden Ökologische Betriebsberatung Förderung von Regions-Energiekonzepte

Förderschwerpunkte Energieeffizienz/Verbrauchsreduktion Biomasse Photovoltaik Thermische Solarnutzung g Elektromobilität Kleinwasserkraft Attraktivierung Fahrrad-Fahren Öffentlicher Verkehr/Verkehrsvermeidung

Förderung von Gemeinde-Energiekonzepte

Wichtige Themen für die Zukunft Bewusster Umgang mit Energie Stromverbrauch reduzieren Heizenergieverbrauch reduzieren Steigerung g g der Alternativantriebe bei Kraftfahrzeugen (Elektro, CNG, Bioethanol,…) Steigerung des Radfahranteils

NÖ ist Spitzenreiter bei

Biomasse-Nahwärme: 539 Anlagen Kleinwasserkraftanlagen: ca. ca 500 Anlagen Strom aus Erneuerbarer Energie: 91,5 %

Î Ohne Komfortverlust

Weitere Informationen

Amt der NÖ Landesregierung Geschäftsstelle für Energiewirtschaft Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 email: [email protected]

2

Alsó-Ausztria Energiapolitikai célok/Klímavédelmi célok

Energia- és klímavédelmi stratégia Alsó-Ausztriában

A teljes energiaszükséglet 50%-a megújuló energiából 2020-ra

Franz Patzl, mérnök

RECOM hálózati megbeszélés Környezet és energia, 2011.04.13.

Az Alsó-ausztriai Tartományi Kormány hivatala Energiagazdálkodási ügyosztály Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 FAX: 14940-es mellék E-mail: [email protected]

cél 100%

jelenleg ~ 91,5 %

Energiagazdálkodási fordulatra van szükség!

Megújuló energia aránya a teljes energiavégfelhasználói mennyiségben Alsó-Ausztriában, cél: 50% 2020-re

100 % „tiszta” áram 2015-re (GWh)

Az áramigény 100%-a megújuló energiából 2015-re

80.000

12.000 Biomasse/ Biomassza Biogas

10.000

Fotovoltaikus

Photovoltaik

8.000

Szélerő

Windkraft

6.000

Vízi erő Wasserkraft

4.000

Kis vízierőmű Kleinwasserkraft

2.000

Energetischer EnergiavégfelEndverbrauch

használás

Teljes en nergiavégfelhasználó ói mennyiség GWh--ban

14.000

67.068 GWh

66.944 GWh

70.000 60.000 50.000 40 000 40.000

Nem megújuló energia

47.330

48.155

30.000 20.000 10.000

18.913

Megújuló energia

19.614

0

28,2%

2008

2009 Jahr

29,3%

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

0

Mérleg – öko-áram, vége, adatok 2009 évi energiajelentésből Bilanz Ökostrom, Stand 2009 Ende 2009 Zahlen ausadem Energiebericht 2009 Energia végfelhasználás áram tekintetében 10.142.000MWh energetischer Endverbauch an elektrischem StromAlsó-Ausztriában in NÖ 10.142.000 MWh

Hogyan érjük el az energiagazdálkodási fordulatot?

entspricht in etwa Működő Beépített Termelt Enegiavégfelhasz létesítméinstallierte erzeugte teljesítáram nálás % %- am nyek mény MW installierte Leistung Strommenge in os energetischen arányában Anlagen inMW MW MWh Endverbrauch feste Biomasse 31 94 660.000 6,51% Szilárd biomassza Biogas-NAWARO-Anl 69 23,4 185.796 1,83% Biogáz-Nawarro Biogas-Co-Fermentati 15 7,2 57.168 0,56% Biogáz + fermantatív Biogas 84 30,6 242.964 2,40% Biogázgesamt összesen Wind 345 541 3 541,3 1 082 600 1.082.600 10 67% 10,67% S él Szél Photovoltaik 2200 9,2 9.200 0,09% Fotovoltaikus Kleinwasserkraft 486 92,4 460.000 4,54% Kis vízierőmű

…tudatformálással/felvilágosítással/tanácsadással/ és

Összes Summe

2.454.764

Nagy vízierőmű Großwasserkraft Mindösszesen

Summe

24,20%

6.825.000

67,29%

9.279.764

91,50%

előnyös támogatásokkal az • energiahatékonysági intézkedések esetében és • alternatív energia használata esetén Eszközök: • regionális energiakoncepciók (LEADER) • települési energiakoncepciók • települési energia-tanácsadás • energia-tanácsadás magánszemélyek számára • energia-tanácsadás gazdálkodó szervezetek számára • médiamunka

1

Támogatási és tanácsadási rendszerek

Támogatandó súlyponti területek

Ingyenes energia-tanácsadás magánszemélyek és települések számára Külön támogatást élvező tanácsadás gazdálkodó szervezetek és települések számára Ökologiai üzemi tanácsadás Regionális energiakoncepciók anyagi támogatása Települési energiakoncepciók anyagi támogatása

A jövő fontos témái Tudatos energiagazdálkodás Áramfelhasználás csökkentése Fűtőenergia-felhasználás csökkentése Gépjárművek pj esetében az alternatív meghajtási módok terjesztése (elektromos, CNG/gáz, bioetanol,…) Kerépárhasználat arányának növelése a közlekedésben…

Energiahatékonyság / felhasználás csökkentése Biomassza Photovoltaikus rendszerek Napenergia hőtermelési hasznosítása Elektromos meghajtások Kis vízierőművek Kerékpározás vonzóvá tétele Közösségi közlekedés / közlekedési eszközök mellőzése

Alsó-Ausztria éllovas a következő területeken:

Biomassza-alapú hőtermelés: 539 létesítmény Kis vízierőművek: kb. kb 500 létesítmény lét ít é Megújuló energiaforrásból származó áram: 91,5 %

Î a kényelem szintjének csökkentése nélkül

Éljünk jobban kevesebb energiából!

További információk Az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormány hivatala Energiagazdálkodási ügyosztály Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 E-mail: [email protected]

2

27.04.2011

Eckpfeiler der Wiener Energiepolitik Wirtschaftlichkeit

Energie in Wien

Sozial gerecht

Energieeffizienz

Umwelt

DI Herbert Ritter (MA 20 – Energieplanung) [email protected]

Versorgungssicherheit

Konzeptioneller Rahmen

Vergangenheit versus Gegenwart/Zukunft Vergangenheit

Gegenwart/Zukunft

• Starker Fokus auf die Aufbringungsseite g g g • Ausbau der Energieversorgung und Aufbau der Infrastrukturen • Energiekonzepte seit 1978, das letzte stammt aus 1998 • 1. Klimaschutzprogramm (KliP1) 1999‐2009

• Nachfrageseite rückt ins Zentrum • Energieeffizienz/Energiesparen • Städtisches Energieeffizienzprogramm (SEP) seit 2006 • 2. Klimaschutzprogramm (KliP2) ab 2010 • Versorgungssicherheitsplan

Ziel: Sicherung der Verwundbarkeit des Wiener Energieversorgung

Ziel: Minus 21% Treibhausgas‐ emissionen pro Kopf im Jahr 2020 im Vergleich zu 1990, Vermeidung von 4,5 Mio. Jahrestonnen an Treibhausgasen

Koordination: MD ‐ Strategische Energieangelegenheiten

Koordination: MD ‐ Klimaschutzkoordination Ziel: bei konsequenter Umsetzung kann der Zuwachs um 5% gedämpft werden und sinkt auf + 7% bis 2015 Koordination: MA 20 ‐ Energieplanung

Regierungsübereinkommen

Endenergieverbrauchsentwicklung 160000

Förderung Erneuerbarer Energien

150000

Effiziente Energienutzung

[TJ]

140000

Verbesserung der Energieeffizienz

130000 120000 110000 100000 2002

2004

2006

Tatsächliche Entwicklung

2008

2010

Aktuelle Prognose

2012 BAU

Bis 2015 ist ein absoluter Energieverbrauchsrückgang von ~ 1,7 % verglichen mit 2003 zu erwarten

2014

2016 SPAR

Reduktion des Endenergieverbrauchs

Ausbau des Fernwärme‐ und Fernkältenetzes

1

27.04.2011

aus dem Regierungsübereinkommen

MA 20 – Energieplanung

...Ausarbeitung und Beschluss eines Versorgungssicherheitsplanes sowie eines „WEEP– Wiener Erneuerbarer Energie Plan“... ...300.000 m² Kollektorfläche thermische Solaranlagen bis 2020 (außerhalb des Fernwärmegebietes)...

seit 1.1.2011 eingerichtet

...Unterstützung eines Beteiligungsmodells für ein Photovoltaik‐Kraftwerk... ...Errichtung eines Biomasse‐Heizwerks mit Nahwärmenetz...

Tätigkeitsbereiche:

...Ausbau der unabhängigen Energieberatung... ...Überprüfung der Fernwärme‐Tarifstruktur, die vermehrt Anreize zum Energiesparen geben soll... ...im Rahmen eines Modellprojekts „Intelligenter Stromzähler“... ...die Wichtigkeit der Energieeffizienz bzw. der Einsatz erneuerbarer Energie bei Büro und Gewerbebauten wird verstärkt betont und eingefordert...

gehört zur Geschäftsgruppe Stadtentwicklung, Verkehr, Klimaschutz, Energieplanung und BürgerInnenbeteiligung

• Koord.und Weiterentwicklung energierelevanter Konzepte • Controlling im Hinblick auf die Erreichung der Ziele der bestehenden energiewirtschaftlichen Konzepte sowie Empfehlung diesbezüglicher Maßnahmen • Verwaltung des Fonds des Landes Wien zur Förderung von Ökostromanlagen sowie Gestaltung der bezughabenden Förderrichtlinie

Tätigkeitsbereiche: • Mitwirkung bei der Gestaltung und Gewährung sonstiger energierelevanter Förderungen • Energiewirtschaftliche Begutachtung von Projekten bei Behördenverfahren

Danke für die Aufmerksamkeit!

• Entwicklung von Pilotprojekten zur Forcierung neuer Energietechnologien • Mitwirkung bei Projekten zur Bewusstseinsbildung betreffend der Steigerung der Energieeffizienz (Energieberatung)

2

27.04.2011

A bécsi energiapolitika alappillérei Gazdaságosság

A bécsi energiahelyzet

Szociális szempontból szempontból igazságos

Energia‐ h ték hatékonyság á

Környezet

Herbert Ritter okl. Mérnök (20. magisztrátusi ügyosztály – energiaügyi tervezés) [email protected]

Az ellátás biztonsága

Koncepciós keret

A múlt és a jelen/jövő összehasonlítása A múltban

A jelenben/jövőben

• Fókuszban a szállítói oldal • Az energiaellátás bővítése és az p infrastruktúra kiépítése • Energiakoncepciók 1978 óta, a legutolsó 1998‐ból származik • 1. Klímavédelmi Program (KliP1) 1999‐2009

• A keresleti oldal kerül a középpontba g y g g • Energiahatékonyság/energiata‐ karékosság • Városi energiahatékonysági program (röv.: SEP) 2006 óta • 2. Klímavédelmi Program (KliP2) 2010‐től • Az ellátás biztonságának terve

Cél: A bécsi energiaellátás sebezhetőségének kiküszöbölése

Cél: 2020‐ban 1990‐hez képest fejenként 21%‐kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás, évi 4,5 tonna übegházhatású gáz keletkezésének megakadályozása

Koordináció: MD – stratégiai energiaügyek

Koordináció: MD – klímavédelmi koordináció

Cél: következetes megvalósítás esetén a növekedés 5%‐kal visszaszorítható, és 2015‐ig +7%‐ra csökken Koordináció: 20. magisztrátusi ügyosztály – energiaügyi tervezés

Kormányzati egyezmény

A végfelhasználói energiamennyiség alakulása 160000

A megújuló energiaforrások ösztönzése

150000

[TJ]

140000

Hatékony energiahasznosítás

130000

Az energia‐ hatékonyság javítása

120000 110000 100000 2002

2004

2006

Tatsächliche Entwicklung

2008

2010

Aktuelle Prognose

2012 BAU

2015‐ig az energiafelhasználás 1,7%‐os csökkenése várható 2003‐ mal összehasonlítva

2014

2016 SPAR

Az energiafelhasználás csökkentése

A távhŐ‐ és a távhűtő hálózat kiépítése

1

27.04.2011

A kormányzati egyezményből

20. magisztrátusi ügyosztály – energiaügyi tervezés

...az ellátás biztonságáról szóló terv, valamint egy WEEP (a megújuló energiáról szóló bécsi terv) kidolgozása és döntéshozatal ezekről... ...300.000 m² kollektorfelületű termikus szolárberendezés 2020‐ig (a távhő‐ területen kívül)...

A városfejlesztés, közlekedés, klímavédelem, energiaügyi tervezés és lakossági részvétel ügycsoporthoz tartozik

...egy fotovoltaikus erőműre vonatkozó érdekeltségi modell támogatása ... ...biomassza‐fűtőmű létrehozása helyi hőhálózattal... ...a független energia‐tanácsadás kiépítése... ...a távhő díjszerkezet felülvizsgálása, melynek célja az energiatakarékosságra való fokozott ösztönzés... ...az “intelligens villanyóra“ c. mintaértékű projekt keretében... ...az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiaforrások irodai és ipari épületekben való igénybevételének jelentőségét fokozottan hangsúlyozzuk és szükségesnek tartjuk...

2011. január 1. óta működik

Tevékenységi területek: • az energiaügyi szempontból lényeges koncepciók koordinálása és továbbfejlesztése • controlling a meglévő energiagazdasági koncepciók céljainak elérését illetően, valamint vonatkozó intézkedések ajánlása • az ökoáram‐létesítmények támogatását szolgáló bécsi tartományi alap kezelése, valamint a vonatkozó támogatási irányelvek kialakítása

Tevékenységi területek: • az energiaügyi szempontból lényeges támogatások kialakításában és biztosításában való közreműködés • projektek energiagazdasági szakvéleményezése hatósági eljárások során

Köszönöm a figyelmüket!

• pilotprojektek kifejlesztése új energiatechnológiák ösztönzésére • közreműködés a tudatformálásra irányuló projektekben, amelyek az energiahatékonyság növelését tűzik ki célul (energia‐tanácsadás)

2

Energie und Klimaschutz - zweie große Herausforderungen

Energiestrategie 2025 Klimaschutzplan Steiermark • • • • • • Mag.a Andrea Gössinger-Wieser

Klimaschutzkoordinatorin Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A Burggasse 9 / 1. Stock

E-Mail: [email protected]

Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A

• •

Energiereserven sind endlich Fossile Energie schafft Abhängigkeit Treibhausgase belasten das Klima Klimawandel macht nicht halt vor Grenzen Wir sind VerursacherInnen und Betroffene zu gleich Energieeinsparen und Klimaschutz berührt fast Alles Systemänderung ist gefragt Energie und Klimaschutz sind daher die Herausforderung dieses Jahrhunderts!


Energiestrategie 2025

Pläne und Strategien Zusammenfassung von • Energieplan 2005 - 2015 • Energiestrategie 2020 der Sozialpartner • impuls styria: energie • Weiß – grüner Weg

Einsparpotenzial lt. Grünbuch Energieeffizienz bis 2020

Fünf Maßnahmenbereiche

15% -15% -20%

Verkehr

Industrie

-10%

Gesch häftsgebäude

-5%

Haushalt

Einsparpotenzial 2020 in %

0%

-26%

-27% -30%

-35%

2 Erneuerbare Energien 3 Fernwärme und Kraft-Wärme-KälteKopplung

-25% -30%

1 Energieeffizienz und Energiesparen

-25%

4 Energieinfrastruktur, Raumordnung und Mobilität 5 Forschung und Bildung, Energieberatung

1

1 Energieeffizienz und Energiesparen 1.1

Sanierungsoffensive für Wohn- und Dienstleistungsgebäude

1.2

Anforderungen für neue Gebäude

1.3

Energieeffizienz bei KMU und in der Industrie

1.4

Energiesparaktion für Haushalte

1.5

Maßnahmen im eigenen Wirkungsbereich (öffentliche Hand)

3 Fernwärme und Kraft-Wärme-Kopplung A15, A17

A17

X

Aktionsplan Wasserkraft

2.3

Aktionsplan Sonnenenergie

2.4

Aktionsplan Windenergie

A17

X

X

Forcierung der Energieforschung

5.2

Aus- und Weiterbildung

5.2.1

Verbesserung des Aus- bzw. Fortbildungsangebotes für PlanerInnen und ProfessionistInnen

5.2.2

Erstellung eines Bildungsprogramms „Energie und Klima“ für Schulen

5.3

A17

X

4 Energieinfrastruktur, Raumordnung, Mobilität Energieinfrastruktur und Energieversorgung im Krisenfall

A7

X

4.1.1

Krisenmanagement der Strom- und Gasversorgung

A7

X

4.1.2

Smart Metering

A7

X

Energieraumplanung

A16

4.2 A17, A19

5 Forschung und Bildung, Energieberatung 5.1

Prüfung des Einsatzes mittelgroßer KWK-Anlagen

4.1

Bioenergieausbauprogramm Steiermark

2.2

Fernwärmevorrang

3.2

X

2 Erneuerbare Energien 2.1

3.1

4.3

Schaffung alternativer Mobilitätsangebote

4.3.1

Modellregion E-Mobilität

A18

X

4.3.2

Forcierung Radland Steiermark

A18

X

4.3.3

Ausbau des S-Bahn - Systems

A18

X

Klimaschutzplan Steiermark Prozess

A3

X

A17, A19

X

A6, A17

X

Öffentlichkeitsarbeit und (Energie)Beratung

5.3.1

Offensive Öffentlichkeitsarbeit und Bewusstseinsbildung zum Thema Energiesparen

A17

X

5.3.2

Weiterentwicklung der Energieberatung und Energieinformation sowie der Mobilitätsberatung

A17

X

Wissenschaftskonsortium (20 köpfiges ExpertInnenteam) Wegener Center TU Graz Joanneum Research Stakeholderprozess (13 Interessenvertretungen) Politik, Interessensvertretungen (IV, WK, AK, Städte/Gemeindebund…) Städt /G i d b d ) Stakeholderprozess (46 Vereine, Organisationen und Plattformen) Umwelt- Natur –Energie –Bildung-EZA…. Landesinternes Projekt –klimark (34 Abteilungen und Fachabteilungen)


Steirischer Klimaschutzplan Von der Strategie bis hin zur Umsetzung

Klimaschutzplan Steiermark Bereiche

Schritte 2009-2011

• Gebäude Schritt 1: Bestandsaufnahme Treibhausgase Zielszenarien 2020/2030 Referenzszenario 2020/2030

• Mobilität

Schritt 2: Potenziale der Emissionsreduktion in den einzelnen Bereichen

• Land- und Forstwirtschaft

Schritt 3: Maßnahmen und Maßnahmenbündel

• Produktion • Energiebereitstellung

Schritt 4: Konkreter Umsetzungsplan

• Klimastil

Schritt 5: Begleitendes Monitoring



2

Klimaschutzplan Steiermark Ziele • THG-Emissionen der Steiermark gesamt 14,1 Mio. Tonnen (2007) • THG-Emissionen der Zielsektoren* (NETS) 6,3 Mio. Tonnen (2007) Klimaschutzplan Stmk

2020 (CO2e)

2030 (CO2e)

Basisszenario

-16%

(Mio.t 5,7)

-28%

(Mio.t 4,9)

Innovationsszenario

-33%

(Mio.t 4,6)

-49%

(Mio.t 3,5)

*Verkehr, private Haushalte, Landwirtschaft, private-öffent. Dienstleistungen. Nicht enthalten sind dabei die Sektoren Produktion und Energiebereitstellung, da weitestgehend in ETS erfasst


Zielerreichung THG für 2020


Klimaschutzplan Steiermark Maßnahmenüberblick • 6 Bereiche • 26 Maßnahmenbündel • 96 Pakete P k t • 279 Einzelmaßnahmen


Klimaschutzplan Steiermark Landtagsbeschluss 6. Juli 2010


Klimaschutzplan Steiermark Umsetzungsphase I Kommunikation, Information, Beratung

Grundlagen, Studien, Strukturen, Gesetze - Studien (Abwärmekataster, Biomassepotentialstudie)

- Klimaschutzkampagne - Ausweitung von Bildungsangeboten

- Monitoring Klimaschutzplan, Grundlagen Tool, Fachstudien und Aufträge an Einzelpersonen

Steirischer Klimaschutzgipfel 2011/2012

-Klima-Energiedatenmanagement: Ankauf Software, Lizenzen, Adaptierung bestehender Software

- Klimaschutzbeirat -Informationsplattform

Klimaschutzplan Steiermark U Umsetzungsphase t h I

Förderungen

Klimaschutzplan Steiermark und seine 7 Erläuterungen

- Thermische Sanierung - Aktionsprogramm - Ausweitung der Förderung im Bereich Solarthermie sowie Photovoltaik -Einbindung der solarthermischen Anlagen zur Prozesswärmebereitstellung in der Impulsförderung - Förderaktion zur Erneuerung von Altanlagen - Forcierung neuer Mobilität - Förderung zusätzlicher Projekte in Abstimmung mit der Energiestrategie 2025 sowie UmweltVerkehrsressort (Bsp.: Mobilitätswoche, Autofreier Tag,...)


- Landesinterne Projekt "klimark" - Abstimmung mit +Baupolitischen Leitsätzen

- Biomasseförderung

www.klimaschutz.steiermark.at

Koordination und Abstimmung

+ Raumordnung + Berücksichtigung von LifeCycle-Kosten bei der Planung und Ausschreibung von Projekten +Vergabewesen +Verankerung eines nachhaltigen Ressourcenmanagements +Ausbau und Information/ Beratung bzgl. Flächenverbrauch und Bodenbewirtschaftung .


3

Kontakte • • •

Mag.a Andrea Gössinger-Wieser Klimaschutzkoordinatorin Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A

• •

Burggasse 9 / 1. Stock E-Mail: [email protected] Tel.: +43 316-877/4861

• • • •

DI Wolfgang Jilek Landesenergiebeauftragter Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A

• •

Burggasse 9 / 2. Stock E-Mail: [email protected] Tel: +43 316-877/4554

www.klimaschutz.steiermark.at Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A


4

Energia és klímavédelem – két nagy kihívás

2005. évi energiastratégia Stájerország klímavédelmi terve

• • • • • •

Mag.a Andrea Gössinger-Wieser

Klímavédelmi koordinátor Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály

•

Burggasse 9 / 1. Stock E-mail: [email protected]

•


Az energiatartalékok végesek A fosszilis energia függőséget teremt Az üvegházkibocsátású gázok terhelik az éghajlatot Az éghajlatváltozást illetően a határok nem jelentenek akadályt Ok ók é Okozók és érintettek é i t tt k is i vagyunk k egyben Az energiatakarékosság és a klímavédelem majdnem mindent érint Szükség van a rendszer megváltoztatására Ezért az energia és a klímavédelem a jelen évszázad kihívásai! Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A

2005. évi energiastratégia

Tervek és stratégiák Az alábbiak összefoglalása • 2005-2015-ös energiaterv • A szociális partnerek 2020-as energiastratégiája • impuls styria: energia • Fehér–zöld út

-10% -15%

Öt intézkedési terület

Ipar

Közlekedés

-5%

Üzleti épületek

Megtakarítási pottenciál 2020-ig %-ba an

0%

Háztartások

Megtakarítási potenciál a Zöldkönyv szerint, energiahatékonyság 2020-ig

2 Megújuló energiák 3 Távhő és kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés + hűtés

-20% -25% -30% -35%

1 Energiahatékonyság és energiatakarékosság

-26%

-27%

-25%

4 Energiainfrastruktúra, területrendezés és mobilitás

-30% 5 Kutatás és képzés, energia-tanácsadás

1

1 Energiahatékonyság és energiatakarékosság 1.1

Lakó és szolgáltató épületek szanálására irányuló offenzíva

1.2

Új épületekkel szembeni követelmények

1.3

Energiahatékonyság a kkv-knél és az iparban

1.4

Energiatakarékossági akció háztartások számára

1.5

Saját hatáskörben tett intézkedések (közszféra)

3 Távhő és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés + hűtés A15, A17

A17

X

Vízerő-akcióterv

2.3

Napenergia-akcióterv

2.4

Szélenergia-akcióterv

A17

X

X

5 Kutatás és képzés, energiatanácsadás 5.1

Az energiaügyi kutatás ösztönzése

5.2

Képzés és továbbképzés

5.2.1 5.2.2 5.3

A képzési, illetve továbbképzési ajánlat bővítése tervezők és szakemberek számára „Energia és éghajlat“ c. képzési program kidolgozása iskolák számára

X

Energiainfrastruktúra és energiaellátás válsághelyzetben

A7

X

4.1.1

Az áram- és gázellátás válságkezelése

A7

X

4.1.2

Smart Metering

A7

X

Energia-területtervezés

A16

4.2 A17, A19

A17

4 Energiainfrastruktúra, területrendezés, mobilitás 4.1

Stájerország bioenergia-bővítési programja

2.2

A távhő elsődlegessége A közepes nagyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények vizsgálata

X

2 Megújuló energiák 2.1

3.1 3.2

4.3

Alternatív mobilitási kínálat létrehozása

4.3.1

E-mobilitási modellrégió

A18

X

4.3.2

A kerékpározás öszönzése Stájerország tartományban

A18

X

4.3.3

A gyorsvasút-rendszer kiépítése

A18

X

Stájerország klímavédelmi terve A folyamat

A3

X

A17, A19

X

A6, A17

X

Közönségkapcsolati munka és (energia-)tanácsadás

5.3.1

Offenzív közönségkapcsolati munka és szemléletformálás energiatakarékosság témakörben

A17

X

5.3.2

Az energia-tanácsadás, az energiaügyi tájékoztatás, valamint a mobilitási tanácsadás továbbfejlesztése

A17

X

Tudományos konzorcium (20 fős szakértői csoport) Wegener Center Grazi Műszaki Egyetem Joanneum Research Az érintettekkel kapcsolatos folyamat (13 érdekképviselet) Politika, érdekképviseletek (Gyárosok Szövetsége, Gazdasági, Munkavállalói Kamara, Városok/Községek Szövetsége…) Az érintettekkel kapcsolatos folyamat (46 egyesület, szervezet és platform) környezet – természet – energia – képzés – EZA (tisztességes kereskedelem Ausztriában)…. Klimark – tartományi projekt (34 osztály és szakosztály)


Stájerország klímavédelmi terve A stratégiától a megvalósításig

Stájerország klímavédelmi tervének területei

2009 és 2011 közti lépések

• épületek Schritt 1. lépes: 1:Az Bestandsaufnahme üvegházhat. gázok Treibhausgase állapotfelmérése Zielszenarien 2020/2030 Cél-forgatókönyvek 2020/2030 Referenzszenario 2020/2030 Referencia-forgatókönyv 2020/2030

• mobilitás • mező- és erdőgazdaság

Schritt 2. lépés: 2:APotenziale kibocs. csökkentésének der Emissionsreduktion potenciálja in den az egyes einzelnen területeken Bereichen

Schritt 3. lépés: 3:Intézkedések Maßnahmen und és intézkedéskötegek Maßnahmenbündel

Schritt 4. lépés: 4:KOnkrét Konkreter megvalósítási Umsetzungsplan terv

te e és • termelés • energiaszolgáltatás • klímastílus

Schritt 5. lépés: 5:Kísérő Begleitendes monitoring Monitoring



2

Stájerország klímavédelmi tervének céljai • Stájerország üvegházhatású gázkibocsátása összesen 14,1 millió tonna (2007) • A célszektorok üvegházhatású gázkibocsátása* (NETS) 6,3 millió tonna (2007) Stájero. klímavédelmi terve

2020 (CO2e)

2030 (CO2e)

Alapforgatókönyv

-16%

(5,7 millió t )

-28%

(4,9 millió t )

Innovációs forgatókönyv

-33%

(4,6 millió t )

-49%

(3,5 millió t )

*Közlekedés, magánháztartások, mezőgazdaság, magán- és közszolgáltatások. Nem tartalmazza a termelés és energiaszolgáltatás szektorát, mivel messzemenően ETS-ben készült a felmérés.


Az üvegházhatású gázkibocsátás terén elérendő célok 2020-ig


Stájerország klímavédelmi terve Az intézkedések áttekintése • 6 terület • 26 intézkedésköteg • 96 iintézkedéscsomag té k dé • 279 külön intézkedés


Stájerország klímavédelmi terve A tart.parlament 2010. július 6-i határozata


Stájerország klímavédelmi terve A megvalósítás I. szakasza Kommunikation, Information, Beratung

Grundlagen, Studien, Strukturen, Gesetze - Studien (Abwärmekataster, Biomassepotentialstudie)

- Klimaschutzkampagne - Ausweitung von Bildungsangeboten

- Monitoring Klimaschutzplan, Grundlagen Tool, Fachstudien und Aufträge an Einzelpersonen

Steirischer Klimaschutzgipfel 2011/2012

-Klima-Energiedatenmanagement: Ankauf Software, Lizenzen, Adaptierung bestehender Software

- Klimaschutzbeirat -Informationsplattform

Klimaschutzplan Steiermark Umset ngsphase I Umsetzungsphase

Förderungen

Stájerország klímavédelmi terve és annak 7 magyarázata

- Thermische Sanierung - Aktionsprogramm - Ausweitung der Förderung im Bereich Solarthermie sowie Photovoltaik -Einbindung der solarthermischen Anlagen zur Prozesswärmebereitstellung in der Impulsförderung - Förderaktion zur Erneuerung von Altanlagen - Forcierung neuer Mobilität - Förderung zusätzlicher Projekte in Abstimmung mit der Energiestrategie 2025 sowie UmweltVerkehrsressort (Bsp.: Mobilitätswoche, Autofreier Tag,...)


- Landesinterne Projekt "klimark" - Abstimmung mit +Baupolitischen Leitsätzen

- Biomasseförderung

www.klimaschutz.steiermark.at

Koordination und Abstimmung

+ Raumordnung + Berücksichtigung von LifeCycle-Kosten bei der Planung und Ausschreibung von Projekten +Vergabewesen +Verankerung eines nachhaltigen Ressourcenmanagements +Ausbau und Information/ Beratung bzgl. Flächenverbrauch und Bodenbewirtschaftung .


3

Kapcsolatok • • •

Mag.a Andrea Gössinger-Wieser Klímavédelmi koordinátor Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály

• •

Burggasse 9 / 1. Stock E-mail: [email protected] Tel.: +43 316-877/4861

• • • •

DI Wolfgang Jilek Tartományi energiamegbízott Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály

• •

Burggasse 9 / 2. Stock E-mail: [email protected] Tel.: +43 316-877/4554

www.klimaschutz.steiermark.at Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A


4

27.04.2011

Erneuerbare Energien-Cluster Pannon Gründung: Mitgliederzahl: Sitz: Standorte:

12. 04. 2006 23 + Körmend Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron

DI Balázs Bozzay, DI Diána Foglszinger Szakos Pannon Megújuló Energia Klaszter Clustermanagement

Prioritäten 2011 - 2013

Zweck des Clusters • Unser Auftrag 1) Westtransdanubien soll im Kreis der dezentralisierten Energieverbraucher durch erneuerbare Energien und Energieeffizienz bei den EU- und nationalen Zielen im Bereich Umwelt- und Klimaschutz über dem landesweiten Durchschnitt liegen. 2) Erkennung und Nutzung der Synergien in der Zusammenarbeit für unsere Mitglieder

Organisation des Clusters

• Anstoß für innovative Entwicklungskooperationen • Kraftvolles Auftreten als starker Akteur am Markt – G bä d Gebäudeenergetik, tik Si Siedlungsentwicklung, dl t i kl Entwicklung der KMU • Monitoring von Marktprozessen • Ausnützung der Vorteile durch Economies of Scale

• Der Cluster PanENERG existiert seit 2006 • Mitglieder: 23 (kontinuierliche Erweiterung!), jedes der KMU mit 5-20-jähriger, insgesamt mit etwa t 130 jäh i 130-jähriger E Erfahrung f h • Verband Erneuerbare Energien-Cluster Pannon • Arbeitsorganisation: – BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. – Zukünftig: Panenerg Közhasznú Nonprofit Kft.

Unsere Aktivitäten 1

Unsere Aktivitäten 2

• Fachlicher und geschäftlicher Kontaktaufbau, Networking

• Impulse für Forschung, Entwicklung und Innovation (FuEuI)

• Marktforschung, Erstellung von Analysen

• Informationsleistungen: www.panenerg.hu Cluster-Newsletter DM- und ATL-, BTL-Kampagnen

• Lobbytätigkeit, Geschäftsanbahnung • Erfahrungsaustausch, Benchmarking-Club • Fachliche Beratung, Antragserstellung, Projektmanagement

• Schulungen, Veranstaltungsorganisation

1

27.04.2011

„Danke für Ihre Aufmerksamkeit” Balázs Bozzay [email protected] Diána Foglszinger Szakos Tel.: +36/94/501-380 Mobil: +36/30/405-99-43 [email protected], www.panenerg.hu

2

27.04.2011

Pannon Megújuló Energia Klaszter Alapítás: Tagok száma: Székhely: Telephelyek:

2006. 04. 12. 23 + Körmend Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron

DI Bozzay Balázs, DI Foglszinger Szakos Diána Pannon Megújuló Energia Klaszter Klaszter menedzsment

Prioritások -2011 -2013 • Innovációs, fejlesztési együttműködések indítása • erőteljes megjelenés erős piaci szereplőként – é ül t épületenergetika, tik ttelepülésfejlesztés, l ülé f jl té KKV fejlesztés • piaci folyamatok monitorozása • méretgazdaságossági előnyök kiaknázása

Tevékenységeink 1. • • • • •

szakmai és üzleti kapcsolatépítés, networking piackutatás, elemzések készítése, lobby tevékenység, üzletszerzés tapasztalatcsere, benchmarking klub, szakmai tanácsadás, pályázatírás, projekt menedzsment • K+F+I ösztönzés

A Klaszter célja • Küldetésünk 1) Nyugat-Dunántúl a decentralizált energiafelhasználók körében a megújulókon és az energiahatékonyságon keresztül az országos átlag felett teljesítsen a vállalt EU-s és hazai környezetvédelmi, klímavédelmi célokban 2) Tagjainknak az együttműködésben rejlő szinergikus előnyök feltárása, hasznosítása

A Klaszter szervezete • A PanENERG Klaszter 2006 óta van jelen • Tagság: 23 db (folyamatos bővülés!), egyenként 5-20 éves, összesen mintegy 130 év t tapasztalattal t l tt l rendelkező d lk ő KKV kör kö • Pannon Megújuló Energia Klaszter Egyesület • Munkaszervezete: – BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. – Jövőben: Panenerg Közhasznú Non-Profit Kft.

Tevékenységeink 2 • K+F+I ösztönzés • Információ szolgáltatás: www.panenerg.hu klaszter hírlevél DM és ATL, BTL kampányok • Képzés, rendezvényszervezés

1

27.04.2011

„Köszönöm a figyelmüket” Bozzay Balázs [email protected] Foglszinger Szakos Diána Tel:94/501-380 Mobil: 30/405-99-43 [email protected], www.panenerg.hu

2

27.04.2011

Abteilung Landentwicklung Amt der NÖ Landesregierung:

DI Dr. Erwin Szlezak, Abteilung Landentwicklung Amt der NÖ Landesregierung am 13. April 2011

Abteilung Landentwicklung ist Koordinierungsstelle für das europäische Bodenbündnis • Zusammenschluss von Städten und Gemeinden in Europa • Ziel: aktiv für einen nachhaltigen Umgang mit Böden einsetzen • Grundlage: gemeinsames Manifest • NÖ: 74 Bodenbündnis-Mitglieder • www.bodenbuendnis.org

Bodenbewusstsein Unterstufe bis Universität

• Kraft des Bodens – der Wettbewerb

• • • • •

Bodenschutz Landschaftsgestaltung Umweltschonende Wirtschaftsweisen Entwicklung ländlicher Raum Landschaftsfonds

Schaffung Bodenbewusstsein: Verbindung von Kunst, Naturwissenschaften und Geschichte – Malen mit den Farben der Erde

NÖ Vorsitz: ARGE Donauländer / AG Ökologie + Bodenschutz 18th Experts Meeting of the Ecology Working Group focussing on Soil Conservation of Danube Countries Working Community 29. / 30.3.2011 – Know-How Hub

– Über 1.150 Einreichungen – LF6, Forum Land, NÖ LSR, FARM

1

27.04.2011

SONDAR Strategie

– Soil Strategy Network in the Danube Region

Abteilung Landentwicklung: Strategische Steuerung Boden- und Bioenergie Netzwerk Europa: Leadpartner

SONDAR SK-AT Fakten Wirkungsbereich direkt: Projekt Start: VUC Bratislava 1. November 2010 VUC Trnava Projekt Ende: Weinviertel 31. Oktober 2013

Waldviertel W ld i t l Mostviertel St. Pölten NÖ Süd Wien + Umland

SONDAR SK-AT - Ziele • Quantitativer u. qualitativer BODENSCHUTZ durch Umsetzung von Musterbeispielen + Steigerung BODENBEWUSSTSEIN durch Information/Motivation relevanter gesellschaftlicher Gruppen und Umsetzung NACHHALTIGER PROJEKTE/VERANSTALTUNGEN • BODEN ALS INDIKATOR FÜR HOCHWASSEREREIGNISSE und RISKMANAGEMENT. Pedo-ökolog. g Karten West-SK und NÖ Bodenkarten werden hinsichtlich Eignung für Management von Naturgefahren/Hochwasserschutz instrumentalisiert und begreifbar gemacht. • INTERNATIONALES BODENNETZWERK: Zusammenarbeit aller PP im EUROPÄISCHEN BODENBÜNDNIS (ELSA) und Etablieren einer Koordinationsstelle (West-SK). Ergebnisse des Projektes sollen im gesamten Donauraum kommuniziert werden.

SONDAR SK-AT – Partner Struktur •

Leadpartner: Boden- und Bioenergie-Netzwerk NÖ/EU - BIENE Netzwerk, Eschenau Obmänner: LAbG. Bgm. Franz Rennhofer, Bgm. Michael Singraber, Franz Rybaczek

•

PP1: VVB Vodohospodárska výstavba (Wasserbauinstitut) Bratislava, Ing. Vladimír Holcík, Ing. David Purchart

•

PP2: BOKU Bodenkultur Wien, Institut für Bodenschutz Ao.Univ.Prof. DI Dr. Walter Wenzel, DI Dr. Alex Dellantonio

•

PP3: VUPOP Výskumný ústav pôdoznalectva a ochrany pôdy (Staatl. Bodenschutzinstitut) Bratislava Dr. Michal Dzatko, Dr. Jaroslava Sobocka, Dr. Ján Hríbik

•

Strategische Steuerung / Nationale Kofinanzierung: Amt der NÖ Landesregierung, Abteilung Landentwicklung, DI Dr. Erwin Szlezak

•

Kooperation mit dem Europäischen Bodenbündnis (ELSA), DI Christian Steiner

SONDAR SK-AT – Working Packages • WP1: Information und Publizität • WP2: Steigerung Bodenbewusstsein • WP3: Boden-Wasser-Interaktion • WP4: Ausbildungsprogramme • WP5: Projektdurchführung & -kommunikation

SONDAR SK-AT – Zielgruppen • Kommunale Stakeholder = Bürgermeister, Mandatare, Gemeindebedienstete, lokale Meinungsbildner für Boden- und Umweltschutz • Bildungseinrichtungen = Schulpartnerschaft Lehrpersonen, Kinder, Eltern • Sozialbetriebe • Bevölkerung allgemein • Planer, Bauwerber • Freiwilligen-Organisationen wie z.B. Feuerwehren • Entscheidungsträger SK-AT + Projektpartner, ARGE-Donauländer, ELSA

2

27.04.2011

• Amt der NÖ Landesregierung Abteilung Landentwicklung DI Dr. Erwin Szlezak [email protected] www.unserboden.at

3

West-Transdanubische Direktion für Umweltschutz und Wasserwesen István Nádor DI 2011

A I R T Z

Rába

S U

Zala A

S Z L O V É

Mura N I A H O R V

Á

T

O.

A I

Répce R

Gyöngy ös T Marcal Marca

Z

Pinka S U

Rába A

Zala S Z L O V É

Kerka N I

Principális

A H

4500 km

O R V

Á

T

O.

West-Transdanubische Wasserwirtschaft - Wasserschutz

MONITORING Mengenmäßiger Monitoring Wasserwirtschaft

Qualitätsmonitoring Umweltschutz

Naturschutz-Monitoring Nationalpark

Die EUROPÄISCHE UNION und das WASSER - Wasserpolitik der EU - Nachhaltige Wassernutzung (Menschliche, Wirtschaft, Ökosystemen)

WASSERRAHMENRICHTLINIE Wasserschutz, im guten Zustand halten, und in den guten ökologischen Zustand bringen

Trinkwasserschutz Program - Für potenzielle Brunnenfelde und Brunnenfelde im Betrieb Arbeitsphasen: • Diagnostik • Unter Schutz nehmen • Unter Schutz halten

Raab, Fluss des Jahrzehntes

„Green corridor”

„Blue corridor”

Gewässerbetreuung für die Raab

K

a B is-

n o la t

Laufende Projekte

Hochwasserschutz an der Mur - HU-CRO ProRaab(a) – Prognosesystem der Raab HU-AT OpenWehr - Durchgängigkeit bei Wehranlagen der Raab im Grenzraum HU-AT WEP-(Nachhaltige Wasserwirtschaft im Mur-Lendva Einzugsgebiet) HU-SLO EU ÁKK - EU Hochwassergefahr und Risikokartierung Kis-Balaton Wasserschutzsystem Entwicklung Pinka – KEOP HU-AT T-JAM – Nachhaltige Thermalwasserwirtschaft HU-SLO

Σ: 17 Projekte – Investitionskosten: 65 millionen Euro

Österreich

Slovenien

Croatien

ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHE GEWÄSSERKOMMISSION (Seit 1955 (!!!)) Wichtige Thema der letzten Jahren: Schaum auf der Raab Maßnahmen: • Neue österreichische Abwasseremissionsverordnung für Gerberei • Strengere amtliche Kontrollen bei Lederfabriken + regelmäßige Informationen für Ungarn • Behebung der Salzverschmutzung bei Geothermie Fürstenfeld • Modernisierung der Lederfabriken, Einbau den weiteren Reinigungsstufen Wollsdorf + Feldbach + Jennersdorf • Ökologische Rehabilitierung der Raab – Durchgängichkeit der Wehranlangen Openwehr: Szentgotthárd + Hochenbrugg (St) + Neumarkt (B)

RAAB SURVEY 2008, 2009

Ergebnisse zeigen sich schon!

ProRaab (a) ProRaab(a)

Prognosesystem: Der ganzen Raab entlang: 283 km Für das gesamte Einzugsgebiet der Raab: 10270 km2 Steiermark Burgenland Komitat Vas Komitat Gyır-MosonSopron

OPENWEHR - Gestaltungsplan

Szentgotthárd

Rotschlammdiskussion

Roter Schlamm in Gewässer

WWW.NYUDUVIZIG.HU

DANKE FÜR DIE AUFMERKSAMKEIT!

Roter Schlamm

Oktober 2010: „Wasser” der Marcal

Oktober 2010: Ufer der Marcal

1.Priorität: SCHUTZ der DONAU!!!

Dosierung von Gips in die Marcal

Gipsdosierung an der Marcal

Maßnahmen Torna Bach und Marcal 13 Gipsdosierungs- und Vermischungsorte 11 Sohlstufen (Rückstau im Flussbett) 2 Essigsaure Dosierungsorte

REA-Gips: 23.500 t Anfang der Gipsdosierung: 12 Stunden nach der Katastrophe!

Essigsaure: 1.800 m3

Warum ist der REA-Gips geeignet für die Neutralisierung von dem stark alkalischen roten Schlamm? Der Gips und das Kohlendioxyd (CO2) Gehalt der Luft neutralisiert die alkalische Lösung: CaSO4 + 2 NaOH + CO2

CaSO3 + Na2SO4 + H2O Aus Gips und Kohlendioxyd (CO2) entsteht Kalk und Natriumsulfat

GYİR A B Á R

MOSO NI-DU NA

DUNA

Schlammanlagerung in dem ausbreitenden Profil

Baggerung an der Marcal 2010 -2011

Baggerung an der Marcal 2010 -2011

NETZWERK-VERANSTALTUNG UMWELT UND ENERGIE Strategien und Förderprogramme der Regionen Protokoll

Recommend Documents