N É P E S S É G I N É Z E T E K ÉS N É P E S E D É S P O L I T I K A M A G YARO RSZÁG ON DR.
DANYI
DEZSŐ
A népesség szám áról v a llo tt nézetek és a népesség szám át befolyásoló állam i, egyházi v ag y tá rsa d a lm i intézkedések m indig szoros és bonyolult k a p c so la tb a n á llo tta k a tá rsa d a lo m k o n k ré t létével és tu d a tá v a l. Ezeknek a b o n y o lu lt, nem m indig logikai ren d b en összefűzhető h a tá so k n a k és k a p cso lato k n ak elemzése, különösen olyan korszakokban nehéz, am ikor a tá rsa d a lo m v álság a és ellentm ondásai n y ilv án v aló ak k á v áln ak . E zekben a k o rszak o k b an a régi ren d h ib ái és az új rend k ialak u la tlan sá g a még egy szerre h a t, m eg zav arja a g o n d o lato k tisz ta sá g á t, a tá rsa d a lm i lé t és tu d a t ö sszh an g ját. G y ak ran keletk ezn ek olyan népesedési elm életek és intézkedé sek, am elyek m á r nem felelnek m eg a tá rsad a lo m term elési viszonyainak és term elő m ó d já n a k , de m ég a régi rend fe n n ta rtá s á t célozzák. Fokozza a nehézségeket, hogy a népesség szám áról v a llo tt nézetek lelőhelye szinte k o rlá tla n . P o litik u so k , jogászok, közgazdászok és csak a legutolsó k o r szak b an a dem ográfusok m ind illetékesnek ta r tjá k m ag u k a t népesedés p o litik ai kérdések m egítélésére. Végül a tá rsa d a lm i válságok k o rá t az is jellem zi, hogy az irodalm i fo rm áb an m egjelenő népességi nézetek és a tá rsa d a lo m k o n k ré t népesedéspolitikai g y a k o rla ta k ö zö tt ellentm ondás v a g y eltérés van . E n n ek a — sokszor o sztályok és rétegek szerint eltérő — g y a k o rla tn a k m e g ra g a d á sát m ég a hiányzó dem ográfiai a d a to k is súlyos b ítjá k . E zek a nehézségek, ré szlettan u lm án y o k előzm ényei nélkül, csak v ázlato s elem zést teszn ek lehetővé. A P O P U L A C I O N I Z M US
A k özépkorból kib o n tak o zó E u ró p áb an , a francia polgári fo rrad alm at és az angol ip a ri fo rra d a lm a t megelőző korszakban, általán o s v o lt az a m eggyőződés, hogy a népesség szám ának növekedése elősegíti az em beri tá rsa d a lo m h a la d á sá t, a gazdaság fejlődését. M indazok pedig, ak ik a kereskedelem , az ip ar v ag y a m ezőgazdaság fejlesztésében vélték meg ta lá ln i a gazdaság növekedésének egyetlen eszközét, ta n ítá s a ik záró k ö v et k eztetéséhez m in d en k o r hozzáfűzték a já n lo tt m ódszereik népességgyarapító h a tá s á t. A népesség szám án ak növekedését m in d en k i hasznos előfeltétel nek, o k n ak v ag y pedig eredm ényes k ö v etkezm énynek ta r to tta . E z t a h ite t tu d a to s a n v ag y ö n tu d a tla n u l tá p lá lta a m a n u fa k tú rá k és az egyre növekvő
NÉPESSÉGI NÉZETEK ÉS NÉPESEDÉSPOLI TI KA
469
áru term elés m unkaerő szükséglete is és á lta lá b a n a fiatal, h ata lo m ra tö rekvő burzsoázia o p tim ista világszem lélete. A kereskedelm i tőke és az eredeti tőkefelhalm ozás k o rá b an a népese dési kérd ések et éppoly egyszerű, felszíni jelenségek a lap já n íté lté k meg, vag y k ív á n tá k befolyásolni, m in t a közgazdasági jelenségeket. A korszak közgazdászai á lta lá b a n sem m ivel sem h a to lta k m élyebbre a gazdasági jelenségek elem zése terén — m időn figyelm üket a m eggazdagodás lehető ségeire, a nem esfém ek g y ű jtésén ek előnyére, v agy a kereskedelm i m érleg egyenlegének in gadozására fo rd íto ttá k —, m in t a népesség k érdéseit elemző p olitik u so k , közgazdászok v ag y jogászok — am időn néh án y kiv ételtő l eltek in tv e, a népesség növekedését telep ítéssel, k itü n te té se k o szto g a tásá val, vag y házassági segéllyel k ív á n tá k előm ozdítani. E z a népesség növe kedését h ird ető felfogás azonban b árm en n y ire is nem h a to lt a tá rsa d a lo m életének m élységeibe, k ielég ítette a m u nkaerő szükségletét b izto sítan i tö rek v ő b u rz so á z iá t,1 és összekavarva a fo rrad alm i vo n ásaitó l m eg fo szto tt, term észetjo g ra épülő közjoggal és állam elm élettel, m e g n y u g ta tta a fel világosu lt ab szo lu tizm u st is, m on d v án , hogy az uralkodó h a ta lm a népének nagyság átó l függ és az uralkodó kötelessége a la ttv a ló i szám ának növelése és boldogságuk előm ozdítása.2 A feudalizm ussal szem beforduló polgárság és m o n arch ia te h á t népesedési kérdésekben e g y e té rte tt és populacionista n ézetek et h ird e te tt.3 H elytelen volna azonban e k o rszak közgazdasági és népesedési szem lé le té t a klasszikus k ö zg azd aság tan p éld ája nyom án teljesen elm arasztalni, a korab eli viszonyoktól, elsősorban pedig a term előerők állap o tá tó l függet lenül m egítélni és kétségtelen tévedéseik m e lle tt haladó jellegét elhallgatni. I t t csupán a z t e m lítjü k m eg, hogy a m e rk a n tilistá k a tőkés gazdaság olyan alap v ető v o n á sa it tá r tá k fel — M a rx szerint kifecsegték — m in t a csere érté k u ra lm á t, az érték érték esítését s tb .,4 á lta lá b a n pedig a forgalom oldaláról ugyan, de mégis a tő k és term elési m ód követelm ényeire m u ta tta k rá helyesen. De a népesség szám án ak a lak u lására v o natkozó álta lán o sa n n a iv elképzelések sem a k a d á ly o z ták m eg n éhány a lap v ető népesedési tö r vényszerűség m ag v án ak k ib o n tá sá t, anélkül azonban, hogy ezeket az elem eket hely ezték volna népesedési elképzeléseik vag y p o litik á ju k te n g e lyébe. M oheau például m ár 1778-ban felfedte, hogy a születések a rá n y a összefüggésben áll a j ó l é t t e l : „V á lto z a tlan u l fennáll az a szabály, hogy a születéseknek a népességhez v isz o n y íto tt n agyobb vag y kisebb a rá n y a főképpen a jó lét fokától, illetv e a v id ék h a n y a tlá sá tó l függ” — írja „ K u ta tá so k és m eg állapítások F ran ciao rszág népességéről” — c. m űvében ; H alley a házassági m ozgalom lelassulása és a v agyon elaprózódása k ö z ö tt ta lá lt k a p c s o la to t; W argentin a családok szám át, a gyerm ekek szám át a gazda sági feltételekhez és a politikai állap o to k v álto zásához m érte ; Cantillon 1 ". pow er is essential w ealth . . . w ealth is essential to pow er” (1). 2 „ L a v raie force de l’É ta t consiste dans la m u ltitu d e des h a b ita n ts ” (2). „ L a v raie richesse ne consiste q u ’en la p o p u la tio n ” (3). 3 A populacionizm us fogalm a a la t t á lta lá b a n a z t a népesedéspolitikai irá n y z a to t é rtjü k , am ely elősegíti a népesség növekedését. A későbbiekben Sonnenfels és k övetőinek ta n ítá s á t jelö löm — jo b b h íjá n — ezzel a szóval (4). 4 Az u tó b b i év tizedekben a svéd, h olland, angol és n ém et gazd aság tö rtén észek hevesen v ita tk o z n a k a m erk an tilizm u s keletkezése, érvényesülése és eredm ényei fe le tt. A sok tá rg y i rész le te t m egvilágító v ita m ég nem z á ru lt le, ső t ném ely te k in te tb e n n e g atív p o n tra j u t o tt ; p éld áu l a m erk an tilizm u s létén ek ta g a d á sa stb . U g y an ak k o r azonban a lk a lm a t sz o lg á lta to tt a közös piac tö r té n e ti előzm ényeinek igazolására is (5, 6).
470
D R.
DANYI DEZSŐ
a szaporodás k o rlá ta it különböző „o sz tá ly o k sz e rin t” vizsgálta ; Csulkov pedig az oroszországi kereskedelem tö rté n e té t tá rg y a ló m űvében a föld term ékenysége és a népesedés k a p c so la tá t b o n co lg atta, m ondván : „T erm é keny-e a föld v agy sem , ez kevésbé szolgálja a népesség szap o ro d ását. H a a föld term ék en y és sok g ab o n át és egyéb te rm é n y t ad, ebből sem m i tö b b nem következik, csupán an n y i, hogy a szántóföldek g azd ája nagyobb jövedelm ekre tesz s z e rt” (7, F, 9). Az id ézett szerzők te h á t m á r közgazda sági ta rta lm a t a d ta k népesedési fejteg etéseiknek és a később oly sokat v ita to tt egyensúly g o n d o la tá t is m egfogalm azták olyan m ódon, hogy a szaporodás m ennyiségét a lé tfe n n ta rtá s i eszközök m ennyisége határozza m eg. T úlzás nélkül á llíth a tja a m a rx ista dem ográfiai irodalom , hogy „ a fe n n t e m líte tt népesedéselm életi te o re tik u so k m élyen szántó m egállapí tá s a in a k összehasonlítása M a lth usnak és k övetőinek . . . üres ab sztrak ció i v al m e g m u ta tja m ilyen n ag y a polgári tu d o m á n y h a n y a tlá sa a népesedési elm élet te rü le té n ” (10). H a zán k b an sem a X V II., sem a X V III. században nem találkozunk az előbb csak n éh án y v o n ásáb an felvázolt m élyen já ró népesedéselm életi nézetekkel. S ajáto s gazdasági és tá rsa d a lm i hely zetü n k m ia tt, a népesség szám án ak g y a ra p o d á sá t illetően, p rim itívebb elképzelések u ralk o d tak . E z t nem csak az idézte elő, hogy a tö rö k h a d já ra to k m eg ak ad ály o zták a term elő erő k fejlődését, hanem az is, hogy politikai helyzetünknél fogva elsősorban a porosz és o sztrák k am eralizm us népesedési nézetei érvényesül te k . A porosz és o sztrák ta rto m á n y o k m erk an tilizm u sa gyengébb polgári réteg ek m ia tt — k in c stá ri m erk an tilizm u s, am elyet m indig k o rlá to z o tt a feudális u ralkodóház félelme a burzsoáziától, az ipari tő k é tő l.5 Í gy érth ető , hogy K ö zép -E u ró p áb an a népesség szám ának növelése elsősorban nem a m egerősödő, uralkodóra tám aszk o d ó polgárság követelése, hanem a kincs tá r i h iv ataln o k , k a m e ra listá k á lla m h á z ta rtá si szem p o n to k at szem elő tt ta r tó financiális elképzelése — m e rt szerin tü k az abszolút m onarcha h ata lm a a népesség szám ától, m á sk é n t szólva az adózó polgárok szám ától függ. H az á n k b a n a népesség növekedését h irdető populacionista tan ítás egyszersm ind elm életileg is a lá tá m a sz t o tta a ném etek és idegenek betelepí té sé t a tö rö k tő l visszafoglalt eln ép telen ed ett terü le te k re, „ a lázadó m agya ro k közé” . De nem csak az uralk o d ó h áz germ an izáló törekvéseinek felelt m eg a p o pulacionista ta n ítá s , hanem a m ag y ar birto k o s nem ességnek és a később kialak u ló kereskedelm i tő k én ek is. U gyanis a „ csalárd u l elkótya v e ty é lt” m egyényi nagyságú b irto k o k h aszn o sításán ak előfeltétele v o lt a m u n k aerő m egnövelése — a b etelep ítés. K ésőbb pedig, am ikor a ko n tin en tá lis z á rla t és a g a b o n a -k o n ju n k tú ra h a tá s á ra „ a ro b o to n alapuló gazdaság” elégtelennek bizonyult — m ind m ennyiségileg, m ind pedig m inőségileg —, a n agytöm egű áruterm eléshez nagyszám ú bérm u n k ás töm egre le tt volna szükség. A k orabeli viszonyok k ö zö tt te h á t az uralkodó osztály e lő tt kézen fekvő, elsődleges fe la d a tn a k lá ts z o tt, anyagi felv irá g o z tatá sá n a k előfel té te le , a m u n k arő , azaz a népesség szám ának m egnövelése. Csak később m e rü lt fel — részben a bécsi u d v a r fiziokrata m a g a ta rtá sá n a k h atására, részben pedig a legszükségesebb m u nkaerő betelepítése u tá n , hogy a népes ség szám án ak g y a ra p ítá sa nem oka, hanem következm énye az ip ar és a 5 Az előzőekben id ézett m e rk an tiliz m n sra vonatkozó vitairo d alo m is n agyrészt eg y etért ab b a n , hogy a m erk an tilizm u s és a kam erializm us lényegében azonos ta rta lm ú .
NÉ P E S S É G I
N É Z E T E K
ÉS
N É P E S E D É S P O L I T I K A
471
kereskedelem , á lta lá b a n a gazdaság elő rehaladásának. M ajd pedig, am ikor m á r a term előeszközeiktől m eg fo szto tt p araszti töm egek nem segítik elő az á ru te rm e lést és a belső fogyasztás is z av arb a kerül, illetve veszélyben v a n a kereskedelm i tő k e és az áruterm elő nem esség u ralm a, feltűnik a m ennyi ségi népességi szem lélet — a populacionizm us — k ritik á ja , illetve elvetése. A k am eralizm usból kifejlődő o sztrák p o pulacionista ta n ítással kissé részletesebben kell foglalkoznunk, m e rt M agyarországon hosszú évtizede ken k eresztü l egyetlen h iv atalo s népesedéselm életi nézetként u ra lk o d o tt. — A korai k am eralisták , Becher, Schröder és H örnigk m ég a nyu g at-eu ró p ai szem lélettel egybehangzóan ta g la ltá k a k ív á n a to s népességnövekedés korláta it. Becher például 1673-ban k ia d o tt m űvében m egállapítja, hogy a nép és a tá rsa d a lo m létezésének előfeltétele a megfelelő m ennyiségű élelmi szer és ha „v alam ely ország népes és szükség esetén nincsen élelmiszere vag y keresete, ak k o r a népesség in k áb b te h e r m in t haszon” (11). E z a köz gazdasági összefüggéseket kereső m a g a ta rtá s a X V III. század közepén m ár alig h allh ató és M á ria Terézia házi ideológusai egybehangzóan h ird etik „D ie M acht u nd das V erm ögen eines S taates b eruhen in der S tärk e der P o p u la tio n ” . Míg N y u g a t-E u ró p á b a n a fizio k raták és m e rk a n tilistá k a tá rsa d a lm i fejlődés egyik o k án ak v ag y követk ezm ényének te k in te tté k a népesség szám án ak fejlődését, addig az o sztrák populacionisták szám ára a népesség fejlődése a tá rsa d a lm i h alad ás egyetlen legfőbb előfeltétele. Sonnenfels, ak i ennek a ta n ítá s n a k rendszerbe foglalója és egyszersm ind a legszélesebb értelem ben te rje sz ti a populacionizm us ta rta lm á t, J u s tiv al e g y ü tt tag ad ja a túlnépesedés lehetőségét és az élelm iszer term elés k o rlá t lan v o ltá t h a n g o z ta tja . A népesség szám án ak növelése m ost m ár nem csak célja a tá rsa d a lo m n a k , hanem m inden állam i intézkedés helyességének egyetlen m érőeszköze.6 Sonnenfels szerin t a népesség szám ának növekedését elősegíti az a la ttv a ló k szem élyes szabadsága, a lelkiism ereti szabadság biztonsága — de az nem foglalja m ag áb an a szabad vallás g y a k o rlá sát — az ip ar, a külföldi iparosok betelepítése és á lta lá b a n a bevándorlás, to v á b b á a házasságkötések előm ozdítása, a coelibátus k o rláto zása, a közigazgatás terén pedig az o rv o stu d o m án y o k és higiéniai szem pontok érvényesítése. Az állam tu d o m án y a la p já n a k is a népesség szám ának növekedését te k in te tte ;7 a politik a a lap ja — elm élete szerint — a nagyszám ú népesség, m e rt ezen nyugszik az állam k ü lp o litik ai biztonsága. A közigazgatás (Polizei) a la p já t is a n agy néptöm eg képezi, m e rt így csökken a belső n y u g ta la n ság. A nagyszám ú népesség elősegíti a term elés növekedését, a köz gazdasági állap o to k fejlődését, végül a pénzügy te rén is hasznos a sok a la ttv a ló , m e rt csökkenti az egy főre eső adóm ennyiséget. Ez a ta n ítá s m á r nem tag lalja a népesség növekedésének „ a k a d á ly a it” , társa d alm i, gazdasági feltételeit, nem is é rin ti a b o n y o lu lt gazdasági, szociális és biológiai k ö lcsö n h atáso k at, am ely ek et N y u g a t- és K elet-E u ró p a népese déselm élettel foglalkozó tu d ó sa i b o n c o lg a tta k ; a népesség szám ának gy arap o d ása a gazdasági fejlődés döntő, úgyszólván egyetlen té n y e 6 ,,W ir nehm en d em n ach die V ergrösserung der m enschlichen G esellschaft d u rch Beförderung d er B evölkerung zum gem einschaftlichen H a u p tg ru n d sa tz e de r S taatsw issenschaft u n d d e r d a ru n te r begriffenen W issenschaften a n ” (12). 7 „C om plexus prin cipiorum ope qu o ru m possibilis m axim us n u m eru s civium occu p atu r, scien tiam poíitico-cam eralem c o n s titu it” ; ,,In cre m e n tu m populationis est principium politicae •scientiae” (13).
472
DR.
D AN Y I
D E ZSŐ
zőjévé m agasztosul. T úl egyszerű és nem lá tsz ik veszélyesnek a bécsi u d v a r e lő tt sem és e m e lle tt m ég az uralkodóház „kegyes jó in d u la tá t” is b izo n y ítja a la ttv a ló i irá n t. E zek az okok is h o z zájá ru ltak ahhoz, hogy h a z án k b an a populacionizm us elm élete oly hosszú ideig uralkodó népese dési n ézetk én t fe n n m a ra d h a to tt m ég a b b a n a k o rb a n is, am ikor forrása — a m erk an tilizm u s — m ár le tű n t és a fizio krata, ső t a szabadkereskedelm i nézetek v á lta k uralkodóvá. AZ
EGYETEM
P O P U LA C IO N IZ M U S A
M agyarországon ennek a népesedéselm életi ta n ítá s n a k legfőbb h ird e tő i az egyetem ek és a főiskolák. A m ag yar főiskolai o k ta tá s ta rta lm á t az egyház sk olasztikus szem léletének felszám olása u tá n a bécsi u d v a r h a tá ro z ta meg és nem véletlen, hogy a W olf-féle jogi szem lélet és a populacionisztika e g y ü tt vonul be a m ag y ar egyetem i o k ta tá sb a és M á ria Terézia egyetem i refo rm jaitó l kezdve tú lélv e önm agát, tu d o m án y o s anak ro n izm u s k é n t közel k é t em beröltőn keresztü l az uralkodóház elő tt k ed v e lt té te le k e t h ird e t. A k irálynő 1769. évi rendelete ala p já n M a rtin i bécsi egyetem i ta n á r term észetjo g i ta n k ö n y v e (De lege n a tu ra li positiones) és Sonnenfels politico-cam eralis tu d o m á n y o k a t m ag áb a foglaló ta n k ö n y v e (G rundsätze der Polizey, H andlungs, u nd Finanzw issenchaft) h ird eti N agyszom batban, később P esten a pop u lacio n ista elveket. M ária Terézia igen fo n to sn ak te k in te tte a Sonnenfels-i ta n o k elterjesztését és ennek a tan szék n ek külön ö sz tö n d íja k a t ju t t a t o t t . Az ö sztöndíjasok k ö zö tt ta lá lju k Kovachich M árton Györgyöt, Barics Albertet, R eviczkyt, K lobusiczkyt, akik később még fontos szerepet já ts z a n a k a m ag y ar tu d o m án y o s életben. M a rtin i és Sonnenfels ta n k önyvein kívül 1775-től A ch en w a ll új tu d o m án y a, a leíró sta tisz tik a is a popu lacionizm us elveit h ird eti a m ag y ar főiskolákon. Achenwall ugyanis az állam k é t legfontosabb ism ertetőjegye, a te rü le t és a lakosság részletezése során kiem eli, hogy a lakosság ism erete az új tu d o m á n y egyik legfontosabb célja és a lakosság szám án ak és összetételének o k ta tá sa az ért k ív án a to s, m e rt a lakosság szám án alap u l az állam jóléte. E z a három ta n tá r g y úgy szólván a X IX . század első negyedéig v á lto z atla n szellem ben p ro p ag álta Sonnenfels ta n ítá s á t. K ezd etb en az eredeti ném et tan k ö n y v ek b ő l, m ajd S a x M ih á ly m u n k á ja n yom án 1806-tól latin nyelven. A m ag y ar tu d o m á n y tö rté n e t a h áro m ta n tá r g y o k ta tó in a k csupán o k ta tó i és fordítói m u n k ásság át jegyezte fel. (A politico-cam eralis tu d o m á n y t Ehrenfels, Gyurikovics, Reviczky, Sax, Gyurian, T ip u la ta n íto ttá k ). Meg kell azonban em líteni, hogy Bécs szigorú cenzúrája nem igen t ű r t volna m eg eretn ek népesedési ta n ítá s o k a t, a m it az is b izonyít, hogy Bécs paran csára a k a n tiá nus V irozsilnak m ég 1830-ban is M a rtin i ném et term észetjogi ta n k ö n y v e a la p já n k e lle tt előad áso k at ta r ta n i. A sta tisz tik a i tan szék vezetői közül (N y itra y , Szedm áky, Barics, M észáros, H a jn ik, W inkler, Jurjevich) B arics és Jurjevich m u n k ásság a em elendő ki, ak ik a leiró sta tisz tik a te rü le té n m ag y ar v o n atk o zásb an ú ja t a lk o tta k . Ez a tu d o m á n y p o litik a különösen a s ta tisz tik a i tu d o m á n y te ré n v o lt káros. Szerencsénkre a p ro te stá n s ifjú ság — Berzeviczy, N ém eth László, Szendrey-Veress, Schwartner és Ertsey — G ö ttin g áb an m ár az Achenw allt m eghaladó politikai a ritm e tik á t ta n ító Schlötzert h a llg a tja . É s ha az egyetem nem is n y ú jto tt korszerű k ép zést,
NÉPESSÉGI NÉZETEK ÉS NÉPESEDÉSPOLIT IКA
473
néhány tu d o m án y o s m u n k a h a z án k b an is b iz to s íto tta a k o rabeli m odern s ta tisz tik a i m ódszerek alk alm azását. A m ag y ar egyetem i o k ta tá s egésze azonban közel 80 éven k eresztü l Becsből d ik tá lt népesedési elm életekei h ird e te tt. E z a p éld átlan tu d o m án y o s konzerv ativizm us elzárta h a z á n k a t jogi, közgazdasági és nem utolsó so rb an népesedési n ézetek te k in te té b e n az A u sztrián -tú li ta n ítá so k tó l és így M agyarország B ecsnek nem csak gaz dasági, hanem szellem i g y a rm a tá v á v á lt (14, 15, 16, 17, 18). AZ
ORSZÁGGYŰLÉS
N É P E S E D É S I
N É ZE TE I
M agyarország szellem i életének m ásik m ércéje, a politikai és köz gazdasági nézetek m e g v ita tá sá n a k fórum a az országgyűlés. A X V III. század és X IX . századeleji országgyűléseken nem egyszer foglalkoztak népesedési kérdésekkel, ső t tö b b olyan jo g szab ály t is a lk o tta k , am elyek kö zv etlen ü l v ag y közv etv e befo ly áso lták a népesség szám ának ala k u lásá t. A X V III. századi országgyűlések m egnyilatkozásai szövevényes bonyo lultság u k b an is visszatü k rö zik a m ag y ar nem esi uralkodó osztály ellent m ondásos á llá sp o n tjá t az ország gazdasági és tá rsad alm i fejlődésével k a p cso latb an . A felvilágosodott m ag y ar nem esség ugyanis a külföld p éld ájára m erk a n tilista elvek alk a lm a z ását sürgeti, a kereskedelem és az ip a r fejlesz té sé t, de elvei beleütk ö zn ek az o sztrák m erk antilizm us összbirodalm i g y a k o rla tá b a . E zek et az elle n té te k e t lecsillap ítja a feudális re n d et és az o sz tály u ra lm a t konzerváló d in asztia h a ta lm á n a k és nem utolsó sorban az örökös ta rto m á n y o k term én y felv ev ő p iacain ak m egbecsülése. A m er kantilizm u s elveinek érv én y esítése úgyszólván m inden országgyűlési felirat jellem ző sajáto sság a, kezdve Bethlen M ikló s kancellártól Skerletzig ; de olyan m erk an tilizm u st a k a rt a m ag y ar nem esség k ialak ítan i, am ely polgári o sztály nélkül, a feudális k eretek k ö z ö tt b iz to sítan á a nem esség u ra lm át, és ezért lá tja szívesen m e rk a n tilista elvei ellenére a tö rö k h á b o rú k befeje zése u tá n an y ag i a la p já n a k a feudális jo b b ág y-gazdálkodásnak vissza állítását. A m ag y ar nem esség szem beszáll A usztria g y arm ato sító tö re k v é seivel, a m a g y a r ip a rt elsorv asztan i tö rek v ő vám és kereskedelm i p o litik á val, de u g y a n a k k o r elfogadja a bécsi u d v a r m ezőgazdasági p o litik á já t, am ely a fö ldbirtokos osztály n ak , különösen a hadi k o n ju n k tú ra idején, tete m es h asz n o k a t b izto sít m ég ak k o r is, ha ezáltal M agyarországot A u sztria m ezőgazdasági nyersan y ag term elő g y a rm a tá v á v á lto z ta tta . Ez a politika „egyben a m agyarországi burzsoázia fejlődésének gondos m egakadályozását eredm én y ezte” (19). Ez a b o n y o lu lt m a g a ta rtá s term észetesen a népesedési nézetek te k in te té b e n sem ered m én y ezett egyértelm ű, k övetkezetes állásfoglalást. Az 1715. és az 1723. évi országgyűlések gazdasági reform okat sürgető m u n k á la ta i han g súlyozzák ugyan, hogy a népesség szám át növelni kell és az ország felv irág o ztatása érdekében k ív á n a to s a nagyobb népsűrűség, azon b an ezeknek a m u n k á la to k n a k nem a vezérfonaluk ez a gondolat, hanem csak éppen m egem lítést n y e rt (20). Az 1723. évi országgyűlés ” De System ate O econom ico" cím et viselő felirata például a pénzforgalom , az adózás, a sóadó, a kereskedelem , a m a n u fa k tú rá k bevezetésének kérdéseivel foglal k o z o tt elsősorban és csak k ét kisebb tö rv én y cik k et a lk o to tt népesedési vo n atk o zásb an (21). Az ország benépesítéséről rendelkező 1723. évi 103. te . 6 évi adóm entességet ígér m inden külföldi betelepülőnek. U gyanezen évi
474
D R. D AN Y I D E Z S Ő
18. t c. pedig a la k a tla n p u sz tá k benépesítésének szükségességét á lla p ítja m eg, elárulva azt, hogy a földesurak a la k a tla n n á v á lt p u sz ták ra nem ak a rjá k v isszab o csátan i a k o rá b b a n elm enekült jo b b ág y o k at, azaz m á r ebben a k o rszak b an m egindul a m ajorsági gazdálkodás k iterjesztése. Az 1723. évi 117. te. és az 1729. évi országgyűlési tárg y aláso k kiem elik, hogy külö nösen hasznos az ipari foglalkozást űző lakosság (m echanici om nis generis) szám án ak növelése és á lta lá b a n a telep ítés. Az iparosoknak m ost m ár 15 évi ad óm entességet b iz to síta n a k . Az 1741., 1751. és az 1764. évi ország gyűlési tá rg y a lá so k ism ét m egem lítik, hogy az ország népsűrűségének növe lése az állam anyagi előreh alad ásán ak egyik fontos eszköze, azonban m ás egyéb népesedési v o n atk o zású intézkedés vagy te rv e ze t az országgyűlésen nem hangzik el (22), hacsak a m egyei orvosok, a pestis és egyéb já rv án y o k közigazgatási rendelkezéseit nem soro lju k ebbe a tá rg y k ö rb e. E g y éb k én t a him lőoltás X V III. század végén való bevezetésén kívül lényeges — a m ag y ar egészségügyi v iszo n y o k at jelentős m érték ben m egjavító — közigazgatási intézkedés nem s z ü le te tt8. Az u tóbb em líte tt országgyűlés egyik jelm o n d ata szállóigévé v álik és egyben m eg világítja a populacionizm ussal összekapcsolt p rim itív m e rk a n tilista nem esi állá sp o n to t : ,,U bi populus, ibi ob u lu s” . M indezek a m egnyilatkozások tá v o lró l sem te k in th e tő k a Sonnenfels-i ta n ítá s o k v ag y a n y u g ati népesedési nézetek, de különösen a francia népe sedés előm o zd ítását célzó in tézkedések m egértésének vagy követésének. O rszággyűléseink a népesség növekedésének kérdését sohasem te k in te tté k a gazdasági előrehaladás egyetlen eszközének — legfeljebb egyik fontos eszközének. A m ag y ar nem esség a népesség növekedésének szükségességét csak sa já t b irto k a i m u n kaerőszükséglete fedezése érdekében tá m o g a tta , illetőleg addig a h a tá rig , am eddig b e lá tta , hogy a hazai ip ar növelése te rm é nyei fogyasztóközönségét növeli. A népesség szap o ro d ását ezeken a k o rlá to k o n tú l m ár nem szorgalm azta — a m in t erre a telepítéssel k ap cso la tb an m ég rá té rü n k . A rra pedig eg y általán nem tö re k e d e tt — legfeljebb ja v a sla to k fo rm ájáb an —, hogy a népesség szaporo dásának belső feltételeit ta rtó sa n b izto sítsa, m eg jav ítv a az ország szociális, egészségügyi álla p o ta it. E z a ,,p o p u la c io n ista ” g y a k o rla t m á r osztály érdekeit veszélyeztette és ta lá n nem h am isítju k m eg a tö rté n e lm e t, ha az „u b i populus, ibi obulus” jelszó h a n g o z ta tá s á t a ta rta lo m elsikkadásának, politikai frázissá v álásán ak m in ő sítjü k . E g y éb k én t jellem ző, hogy csupán az 1790—91. évi ország gyűlési b iz o ttsá g hangsúlyozza, hogy a népesség szaporodása érdekében elő kell segíteni a h ázasságkötéseket, a gyerm ekekről való nagyobb gondosko d ást, sőt azt is kiem eli, hogy a népesség szap o rodásának legfontosabb eszköze nem a telep ítés, hanem a ,.belső” népszaporodás (24). E n n ek a belső népszap o ro d ásn ak az elősegítése érdekében azonban az országgyűlés sem m it sem tesz, és egyetlen k o n k ré t, a népesség szám ának növekedését valóban előm ozdító tén y k ed ése a telep ítések változó buzgalom m al való tá m o g a tá sa, illetve az adóm entesség m egszavazása a külföldi betelepülőknek. A telep ítés k étségtelenül m e g v á lto z ta tta az ország népesedési hely ze té t, nem zetiségi összetételét és gazdasági á lla p o tá t. Sajnos, m indezideig nem tu d ju k p o n to san , hogy m ennyi volt a különféle betelepítési m ód szerekkel M agyarországra érkező töm egek nagysága és az t sem ism erjük, 8 I t t em lítjü k m eg F á y Pál 1793. évi egészségügyi ja v a s la tá t, am ely sajnos nem valósult m eg (23).
NÉPESSÉGI NÉZETEK ÉS NÉPESEDÉSPOLITI KA
475
hogy az országban m eginduló belső v ándorlás milyen m éretek et ö ltö tt. A telep ítés szervezeti fo rm áit, gazdasági körülm ényeit tag lalv a k itűnik, hogy a m agyarországi telep ítés gond o lata a bécsi k o rm án y z at szervezetén belül is n ag y m érték ű válto záso n e se tt á t. A k in cstári b irto k o k ra irá n y íto tt telepesek kezd etb en rendszertelenül hadifoglyokból, politikai üld ö zö ttek ből, hábo rú s sebesültekből, bűnözőkből te v ő d te k össze. Az állam tan ács kezde m ényezésére csak később, a X V III. század m ásodik felében alakul ki a terv sze rű telep ítés. Az 1763. évi ún. „ g y a rm a to sítási p a te n s” m á r ren d szerbe foglalja a telep ítés szervezeti, gazdasági fe la d a tait. A k am arai b irto k o k ra való betelepítéssel p árh u zam o san in d u lt meg a m ag y ar nem esi b irto k o k ra való b ev án d o rlás. Ism eretes, hogy a K árolyiak, Zichyek, Savoyai Jenő, Grassalkovich, H arruckern idegen szárm azású, elsősorban ném et telep esek et h o z o tt a m ag y ar alföldre és d u n á n tú lra . Az állam i és m agán földesúri te le p íté st k ieg észítette a lassú egyedi b evándorlás, am ely főként az ország k eleti részein v o lt ta p a sz ta lh a tó . A földesúri telep ítés nem csak tő k eh ián y , hanem a nem esi földbirtokos érdekeinek m egváltozása m ia tt is hullám zó m é re tű volt. K ezdetben, a tö rö k h áb o rú k u tá n , a betelep ítés, a népesség szám ának növelése, a parlagon fekvő föld k ih aszn álásán ak előfeltétele. K ésőbb, a m in t ezt m á r az 1722—23. évi országgyűlés irataib ó l lá tju k , a földesúrn a k nem á llo tt érdekében a jo b b á g y gazdaságok szap o rítása, m e rt a m ajorsági gazdálkodás m egindulása ered m ényesebbnek lá ts z o tt és az üres n éptelen p u sz tá k a t szívesebben v o n tá k k ö zv etlen ü l m egm űvelés alá. A m ag án telep ítés m egakad és távolról sem folyik olyan ütem b en , ahogy a z t Becsben szívesen vennék. Az állam tan ács tö b b szö r sü rg e tte a m ag án telep ítés fokozását, a b irtokadom ányozások alk al m áv al k ö telezte a ju ta lm a z o tta k a t az e lp u sz tu lt p u sz ták betelepítésére. T üzetesen m e g v ita tta Balassa Ferenc széleskörű, az egész ország gazdasági fejlődését felölelő m e rk a n tilista refo rm -terv ezetét, am elyben igen nagy szerepet k a p o tt a m ag án telep ítés és á lta lá b a n a népességnek, de különösen az iparos-kereskedő réteg ek szám án ak növelése. I t t e m lítjü k meg, hogy Balassa az üresen m a ra d t p u sz tá k benépesítése te k in te té b e n m ég a bécsi állam tan ács nézete szerin t is kissé energikus m ódszereket k ív á n t alkalm azni. A telep ítés, m iu tá n kiszolgálta a császári ház germ anizáló tö re k v éseit és ezzel egyszersm ind m e g v á lto z ta tta M agyarország nem zetiségi összetételét, a földbirto k o s nem ességnek is h aszn ára v á lt, legalábbis a prim er m un k aerő szükséglet b izto sítása te ré n . De a telep ítés s ie tte tte a feudális rendszer bom lá sá t is. U gyanis a b e te le p íte tt idegenek nem v á lta k örökös jo b b ág y o k k á és k ezdetb en nem v o n a tk o z o tt rá ju k az úrbéres kötelezettség, hanem szer ződések, tú ln y o m ó részt p én zjárad ék fizetésére k ö telezettek vo ltak . Végül a telepítéssel k ap c so la tb a n azt is m e g á lla p íth a tju k , hogy M agyarországon sajá to s viszonyai m ia tt töm egében végső fokon nem a polgári felszabadulást, az iparos és kereskedő elem ek n a g y m érték ű növekedését szolgálta, hanem elsősorban az égető m ezőgazdasági m u nkaerő h ián y m egoldását seg íte tte elő (25, 26, 27). ' A
TUDOMÁNYOS
IRODALOM
N É P E S E D É S I
TANAI
A h azai tu d o m án y o s irodalom m in t a népesedéselm életi nézetek h a r m a d ik fo rrása, m ár nem olyan eg y ö n tetű és nem követi olyan hűen a bécsi elveket, m in t az egyetem i k a te d rá k ta n ítá s a . A tu d o m á n y o s élet képviselői-
476
D R. D A N Y I
DEZSŐ
nek — n agyrészt a b irto k o s nem ességhez, papsághoz vagy polgársághoz ta rto z v a — érdekei bizonyos m érték b en különböznek a bécsi állam tan ács ta g ja in a k — S tupan, Borié — népesedéspolitikai elképzeléseitől. A kü lö n b ségek nem lényegbevágóak és a m e rk a n tilista elveket csak itt- o tt ta r k ítja n éh án y fizio k rata elképzelés, m e rt hiszen a feudális term elési és tá rsad alm i rend k o n zerv álása végső fokon az u d v a rn a k és a m ag y ar nem ességnek is érdeke. A népesedési elképzelések te ré n a m ag y ar felfogás elsősorban a te le pítés kérdésében különbözik a bécsi elképzelésektől — am in t erre az elő zőekben rá m u ta ttu n k . T o v áb b á ab b an , hogy Sonnenfels túlzó, a népesség szám án ak növekedését egyetlen k o rm á n y za ti célnak deklaráló nézeteit csak hellyel-közzel fo g ad ták el, sőt igen g y ak ran az ip ar és kereskedelem fejlesztését te k in te tté k a legfontosabb fela d a tn ak , a népesség szám ának nö v ekedését pedig a gazdasági fejlődés term észetes k ísérőjeként m é lta ttá k . N em m eglepő te h á t, ha a bécsi császári u d v ar által su g alm azo tt 1792-ben név nélk ü l m egjelent politikai rö p irat egyike a hazai tu d o m á n y o s irodalom b an Sonnenfels népesedési elm életeit úgyszólván v áltozás nélkül propagáló m ű v ek n ek 9. E z a rö p irat, am ely egyébként kím életlenül feltá rja M agyaror szág an y ag i e lm a ra d o ttsá g á t és gazdasági reform okat sürget, tö b b e k k ö zö tt a jo b b ág y ren d szer felszám olását és az egyoldalú jogászi m űveltség m egszün te té sé t, úgyszólván szolgai m ódon m egism étli Sonnenfels állam tu d o m án y o k ra, k ereskedelem re és ip a rra von atk o zó tételeit. A nnál m eglepőbb és k ö v e t kezetesnek nem m on d h ató , hogy a Sonnenfels-i m e rk a n tilista elképzelések részletezése u tá n a m ezőgazdaságot t a r tja ,,az állam i h atalo m ta lp k ö v é n e k ” (26. p.). M egjegyzendő azonban, hogy ebben az időszakban névtelen szer zőnk — valószínűleg K ollár Á d á m — nem az egyetlen, aki a m e rk an tilista és a fizio k rata ta n ítá s t, sőt később Sm ith Á dám elveit is összekeveri. G yakran előfordul, hogy az o sztrák m e rk a n tilista p o litik át fiziokrata vagy éppen Sm ith Á dám elveivel cáfolják, m a g u k a t m e rk a n tilistá n ak ta rtó p o litik u sain k , közgazdászaink (29). A „ D iss e rta tio ” g y ak o rlati népesedéspolitikai elképzeléseit, M agyar ország elnéptelenedésének o k a it tá rg y a ló (II.) fejezetben fejti ki. E zek k ö zö tt sorolja fel a tö rö k h á b o rú k a t, a vallási tü relm etlen ség et, a földm űves o sztály elnyom ását, am elytől „m égis többé-kevésbé függ a népesség szám a, ugyanis a jo b b ág y o k san y arú h ely zetü k b en ta rtó z k o d n a k a házasságkötés tő l” , a p apság nagy szám át, „a rossz nőszem élyek so k a ság át” stb. H a csökken a bécsi u d v a r szuggesztiója, vag y ha növekszik a nem zeti ellenállás k ö zh an g u lata, egyszerre tö b b eredeti népesedési go n d o lat k e le t kezik M agyarországon. N em érjü k el Cantillon vag y Csulkov b á to r, önálló g o n d o latait, de az o sztrák populacionizm ustól á rn y a la ta ib a n mégis eltérő népesedéselm életi elképzeléseket h ird etü n k . E zek k ö z ö tt a m egnyilatkozá sok k ö z ö tt kell m egem líteni az 1764. évi országgyűlés id ő p o n tjáb a n n a p világot lá to tt „O pinio circa refo rm atio n em Regni H u n g ariae ” c. rö p ira to t, am ely Skerletz és k o rtá rsa i ném ely gondolata elő fu tárán ak tek in th ető . N em Sonnenfels bécsi k a te d rá já ró l kölcsönzött elveket h ird et, az t hogy a né pesség szám án ak növelése az állam legelső felad ata, hanem hogy csupán csak a p ro d u k tív osztályok szám án ak növelése a cél ; az értelm es, m űvelt, sű rű b b népességű ország h a ta lm á t dicséri a névtelen szerző. 9 „ P o te n tia natio n alis in his d uobus co n sistit, 1 mo in populo num eroso, 2 do opibus nationis, seu m assa a u ri . . . ” (28).
N É PE S S É G I
N É Z E T E K
ÉS
N É P E S E D É S P O L I T I K A
477
Az 1777. évi összeírást kom m en táló „S zerény m egjegyzések” k éz ira tb an m eg m ara d t ta n u lm á n y a is arról ta n ú sk o d ik , hogy a m ag y ar központi állam a p p a rá tu s b a n h ely et foglaló névtelen szerző széles európai m űveltsége m ár az osztrák népesedési nézetek és g y a k o rla t k ritik á já t v á ltja ki. K ülönösen kiem elendő, hogy a k ö zp o n ti k o rm á n y z a t egészségügyi intézkedéseit nem ta r tja elegendőnek a népességszaporodás növelésére és a népesedési kérdések elem zésében a p o p u lacio n isták at m eghaladó, a n y u g ati irodalom ism eretét bizonyító e ljá rá so k a t használ (30). Szapáry János sem hódolt m eg a bécsi populacionizm us elő tt teljes m ér té k b e n . „M agyarország m eddő g azd aság án ak hogyan lehetne h a sz n á t v e n n i” c. 1784-ben k ia d o tt m űvében ellentm ondásokba keveredik, m időn a népesség szám a és a gazdaság fejlődése k ö z ö tti k a p c so la to t b oncolgatja. A nagyszám ú népességet u gyan hasznosnak véli, de a népesség szám ának növekedését hol az ip a r és kereskedelem fejlődésének tu la jd o n ítja (9. p.), hol pedig úgy vélekedik, hogy a népesség szám án ak em elkedése nyom án növekszik a jólét, a szükségletek szám a. (10. p.) A fényűzést sem k á rh o z ta tja , ső t népesség növelő eszköznek te k in ti. M indezek m e lle tt az iparosok b ev án d o rlását m i nősíti a legfontosabb népesedéspolitikai fe la d a tn a k (31). Skerletz M ikló s — a X V III. század legnagyobb és legm űveltebb m ag y ar közgazdásza, az 1790. évi re fo rm te rv ez e te k vezéralakja, — népesedéspolitikai elképzeléseinek ta rta lm a ala p já n m á r nem te k in th e tő populacionistának, legalábbis nem Sonnenfels értelm ezése szerint. E z az alapos, m űvelt és az or szág társad alm i-g azd aság i v iszo n y ait részleteiben ism erő közgazdász a populacionisták á lta l sohasem tá rg y a lt term elési m ód és a népesedés k ö zö tti összefüggés egyik láncszem ét v ilá g ítja meg, am időn a z t m ondja : „M agyar országon a g y á ra k csak ak k o r fognak virágozni, ha a népesség an n y ira meg szaporodik, hogy a m ezőgazdaságban és kézm űvességben nem ta lá l kellő foglalko zást” (197. p.). Sőt „ P ro je k tu m á b a n ” m ég to v áb b m egy. Mivel ezt a v a g y o n ta la n ré te g e t veszélyesnek és állandóan növekvőnek m inősíti, a z t tan ácso lja, hogy a zselléreket sorozzák be k a to n án ak , vag y telep ítsék le la k a tla n te rü le te k re, vegyék be a v áro so k polgárai, a céhek ta g ja i közé. Skerletz a jo b b ág y o k k is a já títá s á n a k az egész polgári-nem esi ren d et fenye g ető köv etk ezm én y eit lá tv a , an n a k m egoldására tö re k e d e tt. Skerletz a z t is fe ltá rja , hogy a telep ítés közel százéves állam i tá m o g atás ellenére sem já r t a v á r t eredm énnyel. J a v a s la ta ib a n b u rk o lta n ugyan, de mégis az t szorgal m azza, hogy ne csak a külföldi telepeseknek, hanem a belföldi telepeseknek is b iz to sítsá k az 1723. évi tö rv én y ek b en elren d elt kedvezm ényeket. M unká lataib ó l az is k itű n ik , hogy a telep ítés csak kis részben vagy csak éppen köz v e tv e szolgálta az ip a r és a kereskedelem fejlődését, m ivel elsősorban a m a g y a r nem esi fö ld b irto k m u nkaerő szükségletét b iz to síto tta és nincs elegendő iparos, „m u n k aerő a g y á ri v á lla la to k részére” . Végül nagyon éles szem m el a z t is m e g lá tta Skerletz, hogy M agyarországon „a z 1787-iki összeírás a d a ta szerin t 6 % term elő re esik egy fogyasztó, h o lo tt egy term elő 5 fogyasztót is el tu d n a ta r t a n i ” (89. p.). M althus és S a y későbbi egyensúlyelm életének csí rá ja te h á t m á r o tt re jtő z ö tt Skerleiz ja v a sla ta ib a n . Ezek a gondolatok eléggé b izo n y ítják , hogy Skerletz — Colbert, Child, P etty, Locke, Sm ith Á dám — m u n k áin nevelkedve, messze tú lh a la d ta a bécsi populacionizm us naiv népe sedési elm életi ta n a it és éles szem m el vizsgálta a m ag y ar társad a lo m gaz dasági és népességi életén ek k a p c so la ta it (32).
478
DR.
D AN Y I DEZSÖ
Skerletz u tá n alig egy évtized m ú lv a kakaslom nici m a g án y á b an fogal m azza m eg közgazdasági n ézeteit Berzeviczy György, a „W e a lth of N a tio n s” eszm éitől vezérelve. Berzeviczy a nem zetközi csereforgalom szerepét bon colgatja, a kereskedelm i m érleg a k tív egyenlegének csalóka v o ltá t bizony g a tja és h ite t tesz a n em zetgazdaság fő problém ája, a szabadforgalom m ellett. B á r a polgári közgazd aság tan Berzeviczyt te k in te tte a Széchenyit megelőző k o rsz a k legnagyobb közgazdászának, népesedéselm életi kérdésekben nem m ú lta felül Skerletzet a n n ak ellenére, hogy a jo b b ág y ság hely zetét kím élet lenül és éles szem m el tá r t a fel. Sőt Skerletz-hez m érten bizonyos fokú vissza esés á lla p íth a tó m eg Berzeviczy népességi nézeteivel k ap cso latb an . A zt nem ró h a tju k fel h ib áján ak , hogy M a lth u s ta n a it nem ism erte, de sem m ivel sem lé p e tt előbbre az ország népességi á lla p o tán a k elemzése te ré n . Berzeviczy végeredm ényben békésen összekapcsolta a szabadkereskedelem és a popula cionizm us ta n ítá s a it. A zt h ird e tte , hogy a szabadkereskedelem elősegíti a népesség szám án ak növekedését — am ely a szilárd állam hatalom ala p ja. (102. p.) T o v áb b á úgy v élte, hogy a kis fogyasztó réteg és a n ag y m éretű te r melő réteg a rá n y ta la n ság á n a szabadkereskedelem fejlesztése m e llett a né pesség szaporo d ásán ak fokozásával kell segíteni (33). A
PO P U LA CIO N IZ M U S
BÍRÁLA TA
A X V III. század végén és a X IX . század elején m ég sokan h ird e tik a po pulacio n ista elveket. N em csak a közgazdászok, hanem a költők, agronóm usok is. íg y tö b b e k k ö z ö tt Berzsenyi D ániel is sürgeti a sokgyerm ekes szülők ju ta l m a z á sá t és a te le p íté st. Tessedik (1787), Cziráky (1790), M iller (1793), Ném eth László (1795), H uber Ferenc (1830) m ég a populacionista elveket h ird etik , de ezeknek a n ézeteknek társad alom form áló ereje elveszett, m ert nem illeszth ető k bele a korab eli m a g y a r gazdasági és tá rsa d a lm i állapo to k b a . A század végén Schwartner M árton m ár m eg sem em líti a Sonnenfels-i ta n ítá so k a t. M agda P ál pedig 1810-ben n y íltan m egállapítja, hogy : „N agy ereje v an a polgári tá rsa sá g n a k a népnek nagy szám ában, de mégis tö b b függ a n épnek m inem űségétől, m in t a szám ától. Jo b b a kevés jó, m int a sok rossz” (34). H enf ner János zágrábi, m ajd p esti egyetem i ta n á r is b írá lja a Sonnenfels-i ta n o k a t. (1831.) : „A népesség szaporodása önm agában k o rá n t sem képes v a g y o n t v agy g azdagságot terem ten i. Ellenkezőleg, a nagyon sűrű lakosság sok alk alm atlan ság g al já r és nem a népnek szám a, hanem belső ereje, szorgalm a és m űveltsége az a tényező, am elyből az állam h ata lm a és népének jóléte fa k a d ” . (71. p.) N éh án y év m úlva pedig a Stádium élesen szem befordul a populacionista tan ítással: „A nyagi e lm arad o ttság u n k nem népesség h iá n y u n k ra v ezeth ető vissza, m e rt ez m ásodrendű o k ” — m ondja Széchenyi. E zek az elvek b ev o n u ln ak az o k ta tá sb a, É rkövy (1842), K arvasy (1842) könyveibe is és ezzel a populacionizm us elveinek u ralm a bezáródik és m ár csak D esewffy „A lföldi levelei”-ben tű n ik fel u to ljá ra , m in t az aulikus, reform okkal szem beforduló főnem esség id ejétm ú lta követelése. H ogyan v á lt ugyanaz a nem esi és polgári réteg, am ely k o ráb b an el fo g ad ta Sonnenfels ta n ítá s a it, a populacionizm us b írálójává, k ritik u sá v á ? E b b en a fo ly am atb an , m in t a tö rtén elem folyam án egyéb p illan ato k b an is, an n a k v a g y u n k ta n ú i, hogy a g azd aság i-társadalm i tén y e k válto zása vi szonylag lassabban érleli m eg az eszm ék m ódosulását. K ezdetben akadozva, félig p o pulacionista, félig an tip o p u lacio n ista ta n o k m erülnek fel, belső,
N É PESSÉG I
N É Z E T E K
ÉS
N É P E S E D É S P O L IT IK A
479
ö n m agu k n ak form álisan ellentm ondó nézetek ta n ú s ítjá k a populacionizm us és a nem esi, polgári u ralk o d ó o sztály anyagi, tá rsa d a lm i helyzetének szem be állá sát ; m íg végül tu d a to s a n is m egfogalm azzák — a valóság kényszerű h a tá sá ra és az új közgazdasági eszm ék k eretei k ö z ö tt — a populacionizm us elvetését. T erm észetesen ez a sém a leegyszerűsíti, bizonyos m érték ig eldur v ítja a m agyarországi népesedési nézetek fejlődésének v á z la tá t. Tényezői k ö z ö tt kell felsorolnunk a nem esi b irto k g azd álk o d ásán ak á ta la k u lá sá t, am ely et röviden úgy jellem ezh etü n k , hogy a X V III. századeleji m un k aerő problém a a tő k e b eh ato lása fo ly tán h itelh ián y , értékesítés problém ává v á lto z o tt. A m ag y ar b irto k o s nemesség, am íg szükséges v o lt a la k atla n te rü leteken a m unkaerő b etelepítésére, hasznosnak ta lá lta a populacionista ta n ítá st. De a X V III. század elején m egindul M agyarországon a parasztság te r m előeszközöktől való m egfosztása, sa já to s és speciális m ag y ar körülm ények k ö zö tt. K ezd etb en a p u sz tá k be nem telepítése és a m ajorsági gazdálkodásba való bevonása rekeszti ki a jo b b ág y o t k o rá b b i lakóhelyéről — m egfosztja term előeszközétől, a földtől. E z t k ö v eti az úrbérrendezés, am ellyel a jo b b ág y ságot szigorú h a tá ro k közé z á rjá k és ezzel egyszersm ind m egindul a jo b b ág y te le k felaprózódása, a jo b b ág y ság g azd aság i-társad alm i rétegződése. M iután a jo b b ág y ság az úrbéres rendelkezésekkel h a tá ro k közé sz o ríto tt fö ld b irto k á t növelni a k a rja , az irtv án y -fö ld ek , az ú rbéri kötelm ekből k i m a ra d t egyéb te rü le te k m egm u n k álásra tö rek szik. Az egyre szaporodó, még jo b b ág y i ro b o tra a la p o z o tt m ajo rság i g azdálkodás azonban résen v an és elveszi, m eg v áltja az irtv án y -fö ld ek et, később m ég a közlegelőt is. A napóleoni h áb o rú k k o n ju k tú rá ja lehetővé teszi a tő k e b e h a to lá sá t a m ező gazdaságba. Most. m ár a fö ldbirtokos nemesség e lő tt is n y ilvánvalóvá válik, hogy a feudális ro b o tra , jo b b ág y i term előeszközökre és term elési te ch n ik á ra é p íte tt, és az áru term elésre b e á llíto tt g azdaság válságba k erü lt. L eggazda gabb fő u rain k tő k e és h itel b irto k á b a n m egkísérlik az alacsony term elék en y ségű jo b b á g y -m u n k á t b é rm u n k á v a l h ely ettesíten i. A m ag y ar birto k o s osztály azonban m ár nem tu d m it kezdeni a rendelkezésre álló m unkaerővel. Ilyen k ö rülm ények k ö z ö tt nem érzi, nem is érti a populacionizm us népnö vekedésről h ird e te tt ta n a in a k előnyét. A népesedési nézetek á ta la k u lá si fo ly a m a tá n a k m ásik tényezője a nincs telen töm egek szám án ak fenyegető m egduzzadása. U gyanis a telekfelaprózódás, a jobbágyság k is a já títá sa , v a la m in t a népesség szám ának növekedése, óriási ré te g e k e t szab ad ít fel a p a ra sz ti társad alo m b ó l. Fényes és Galgóczy a d a ta i szerin t a nincstelen zsellér rétegek szám a m ár jóval m eghaladja a z t az a rá n y t, am ire m á r Skerletz is felfigyelt. Az elnyom orodás, a pauperizálódás tip ik u s jelenségei kísérik ezt a fo ly am ato t. V árosainkban töm egesen jelennek m eg a koldusok, „az ingyen élők” , és egyszerre problém a lesz a szegény-ügy. A nincstelen jo b b ág y ság soraiból tev ő d ik ki a b ety ár-v ilá g is. A polgári és nem esi réteg érzi ennek a töm eg n ek a fenyegetését és nem kí v á n ja tö b b é a népesség, a nincstelen töm egek sza p o rítá sá t, akik u ra lm á t veszélyeztetik. A gyengén fe jle tt ip ar k ép telen felvenni a falvakból felsza b a d u lt töm eg ek et, és egyre szaporodik „az aljas, s ki tu d ja m i veszedelm es egyének” szám a (35, 36, 37). V alószínű, hogy a n em zeti ellenállás g o n d o lata is hozzájáru lt a ném et — osztrák népesedési ta n o k revíziójához. N em tév ed ü n k , h a a m erk an tilis tá k k a l és fiz io k ra tá k k al szem beforduló k ö zg azd aságtan h a tá s á t is a népe
480
DR.
DAN Y I D E Z S Ő
sedési nézetek m eg v álto ztató tényezői közé soroljuk. U g y an ak k o r azonban ezzel a fo ly a m a tta l ellenkező irá n y ú erők is éreztetik h a tá su k a t. A töm egek tényleges népesedéspolitikai g y a k o rla tá ra még nem jellem ző a kapitalizm us k o rszak áb an kifejlődő á ltalán o s születéskorlátozás, a p ara szti b irtokon a segítő család tag szerepe m ég nem látszik k ilá tá sta la n n a k és ha védekezik is a p ro le tá r v agy félp ro letár család a g y erm ekáldástól, azt elsősorban a késői házasságkötéssel igyekszik m egoldani. A családokon belül a m agas születési a rá n y t a n ag y m érték ű csecsemő- és g y erm ekhalandóság is lecsökkenti és így a népesség szám ának k o rláto zása ebben a társa d a lo m b a n m ég nem m inősíthető tu d a to s tényezőnek. Összefoglalva, ez a k o rszak még nem a k ap italizm u s korszaka, m ég a feu dális m a ra d v á n y o k p áro su ln ak a tőkés term elésre való átté rés szándékaival, de m á r ebben az á tm e n e ti időszakban is felvetődik az a gondolat, hogy a m ennyiségi elvet minőségi elvvé kellene v á lto z ta tn i a m ag y ar népesedés p o litik ai elképzelésekben. Így születik m eg Széchenyi k im ű v elt em berfő id eálja, am ely m á r a m ag y ar k ap italizm u s népességi nézeteinek elő fu tárak én t idézhető. IRODALOM 1. Bog, I . : Der M erkantilism us in D eutschland. Jahrbücher fü r Nationalökonom ie und S ta tistik 1961, 2. B ielfeld, J . F. : In stitu tio n s politiques. La H ay e. 1760. I. k ö t. Y. fej. 13. p. M irabeau : L’am i des H om m es ou T ra ité de la p o p u latio n . 1760. I II . k ö t. 216. p. D ictionnaire dénographique m u ltilingue, N. U. 930. té te l. Klaveren, J . v a n : 'F isk a lism u s — M erkantilism us — K o rruption. Vierteljahrsschrift fü r Sozialund W irtschaftsgeschichte. 1960, 3. 6. Bog, I. : D er R eich m erk an tilism u s. F orschungen z u r W irtsch afts und Sozialgeschichte. (Szerk. L ü tg e, F .). B erlin. 7. Spengler, J . J . ; Les doctrines franęaises a v a n t 1800. P aris. 1954. S. P tuha, M . V. : O cserki po isztorii s z ta tis z tik i 17 —18 vekov. M oszkva. 1945. G oszpolitizdat. 351 p. 9. Szm ulevics, B . J a . : K ritik a b u rzsu az n ü h teorii i po litik i narodonaszelenija. Moszkva. 1959. Szocekgiz. 429 p. 10. L ásd Szm ulevics id. m üv. 3. rész. 11. Becher, ./. J . : P o litisch er D iskurs von den eigentlichen U rsachen, des A u f u n d A bnehm ens d e r S tä d te , L änder u n d R epubliken. F ra n k fu rt. 1668. 7. p. 12. S o n n en fels: G ru n d sätze der Polizey, H andlungs- u n d F inanz-w issenschaft. W ien. 1765. 13. S a x M ih á ly : A d u m b ratio sc ien tiaru m p oliticarum sum m aria. B u d a . 1808. 14. Borotvás N agy Sándor : K özgazdasági m űvelődésünk kezdetei. B p. 1938. 15. Szabó Im re : A b u rzso á állam és jogbölcselet M agyarországon. Bp. 1955. 16. E ckhart Ferenc : A jog és állam tu d o m án y i k a r tö rté n e te , 1667 —1935. Bp. 1936. 17. F inánczy : A m agyarországi k ö z o k ta tá s tö rté n e te M ária T erézia k orában. B p. 1899. 18. M észáros István : S ta tisz tik a -o k ta tá s M agyarországon a IS. században. K S H K ö n y v tá rá n a k É v k ö n y v e. B p. 1957. 19. Révay József : M arxizm us és m agyarság. B p. 1946. S zikra. 111. p. 20. Orsz. L e v é ltá r: A rch. Regni. Laď. O. A cta D ietae, 1722 —23. 21. Orsz. L e v é ltá r: A c ta D ietalia, 1722 —23. P ars te rtia . 22. Orsz. L e v éltár : A rch. R egni. L ad . O. A cta D ietae, 1764 —65. 3 6 —42. ülés. 23. Weszelovszky K ároly : S ta tisz tik a i ta n u lm á n y o k h azán k közegészségi á lla p o ta fe le tt. É r te kezések a T árs. T u d . K öréből. B p. 1875. I II . k ö t. 7. sz. 24. Az 1790. évi A cta D ep u tatio n is in C orm narcialibns és az U rb aria lib u s le v é ltá ri anyagokból. 25. Szabó István : A m a g y a r p a ra sz tsá g tö rté n e te . Bp. 1940. 26. Bodor A n ta l : A dél-m agyarországi települések tö rté n e te . Bp. 1914. 27. Schünem ann : Ö sterreichs B evölkerungspolitik u n te r M aria T heresia. B erlin. 28. „D issertatio sta tis tic a de in d u stria n atio n ali H u n g a ro ru m ” Bécs, 1792. 110. p. 29. Eckhart Ferenc: A b é c si u d v ar gazdaságpolitikája M agyarországon, 1780 —1815. Bp 1958.15. p. 30. D a n yi Dezső : Az 1777. évi lelkek összeírása. T ö rt. S ta t. É v k ö n y v . 1960. 31. Szapáry, J . : D er u n th ä tig e R e ic h tu m U ngarns wie zu g ebrauchen. N ü rn b erg . 1784. 102. p 32. B erényi P ál : S k erletz Miklós b áró m űvei. Bp. 1914. 33. Berzeviczy György : D e com m ercio e t in d u stria H u n g áriáé. Lőcse. 1797. 34. M agda Pál : M agyaroszágnak és a h atárő rz ő k a to n a sá g . . . sta tis tik a i és geographiai leírása. _ P e st. 1819. 74. p. 35. Pach Zsigm ond P ál : E re d e ti tőkefelhalm ozás M agyarországon. B p. 1952. 36. Grünwald B é la : A régi M agyarország, 1711—1825. Bp. 1910. 37. W ellm an Im re : A gödöllői G rassalkovich-uradalom gazdálkodása különös te k in te tte l az 1770 —1815. eszten d ő k re B p. 1933., v alam in t M érei Gyula, Sándor P ál, Soós Im re ta n u lm á n y a i a la p já n . 2. 3. 4. 5.
N É PE S S É G I
N É Z E T E K
ÉS
N É P E S E D É S P O L I T I K A
481
Д Е М О ГРА Ф И ЧЕ СК И Е В О ЗЗР Е Н И Я И Д ЕМ ОГРА ФИЧЕСКАЯ ПОЛИТИКА В ВЕ Н Г Р И И Резюме В енгерская демографическая литература до сих пор не подвергала систематизации и анализу отечественные демографические воззрения. Д анны й очерк, ввиду отсуствия частных исследований и сложности про блемы, носит характер эскиза. В Е вропе в период до промышленной революции господствовало воззрение, что рост численности народонаселения является необходимой предпосылкой общественного прогресса, или, соответственно, его полез ным результатом. Оптимизм восстающей против феодализма бурж уазии и не в последнюю очередь растущ ие потребности товарного производства в рабочей силе приводят к возникновению популяционистских народовед ческих воззрений. М онархи периода просвещенного абсолютизма поддер ж ивали эти воззрения и провозглаш али, что мощь монарха и государства зависит от величины народа. М ежду тем на фоне общих наивных народо ведческих учений происходит развитие научной методологии, изучающей демографические закономерности. Т ак Мохо исследует взаимосвязь между рождаемостью и благосостоянием, Гели останавливается на движении бра ков и имущественных отнош ениях, Варгеитин анализирует взаимосвязи меж ду числом детей и экономическо-политическими условиями, К антильон изучает различия меж ду классами в области естественного прироста и, наконец, русский ученый Ч улков подвергает рассмотрению связь между народонаселением и плодородием почвы. В Венгрии в период после турецких войн мы не встречаемся с такими глубокими научными взглядами. Экономическим и политическим поло жением Венгрии в то время объясняется господство примитивных народо ведческих представлений, при чем официальным демографическим уче нием становится австрийский популяционизм. Развивш ийся на основе кам ерализм а австрийский популяционизм н е достиг глубины приведенных выше, имевших научные претензии, де мографических взглядов и, более того, даж е не следовал полностью за учением ранних камералистов Б ереха, Ш редера и Гернигка. Так ранние камералисты, хотя они и признавали преимущества большой численности населения, в то же самое время не считали увеличение численности н а селения единственной, центральной задачей, Исходя из этих учений Зонненфельс и его последователи создают популяционистское воззрение, которое господствовало такж е и в Венгрии с середины X V III века до тридцаты х годов X IX века. Зонненфельс не анализирует препятствия на пути роста населения, не рассматривает его общественно экономические условия. Он не останавливается в своих трудах на тех слож ны х экономи ческих, общественных и биологических взаим освязях, которые уж е являлись предметом анализа заним авш ихся демографической теорией ученых З а падной и Восточной Европы. В учении австрийского популяционизма увеличение численности населения превращ ается в единственный реш а ющий фактор экономического и общественного развития и, более того, оно считает рост численности населения такж е и основой наук о государстве. В Венгрии в X V III веке университетское образование, освободив шись от руководства со стороны церкви, служ ило учебной политике вен ского двора. В рам ках этого, благодаря реформам университетского об разования, которые были осуществлены Марией Терезией, в венгерское высшее образование были включены популяционистские учения. У ча щ ейся в университетах молодежи три предмета провозглаш али преиму щ ества увеличения народонаселения : естественное право, н а основе учеб ника Мартини, так называемый предмет политико-камералис (politicus cameralis) по труду Зонненфельса и, начиная с 1775 года новая наука А хенвалла — статистика. Венский двор со всей строгостью определял и контролировал расписание занятий и содерж ание предметов в универси т етах и высших учебных заведениях, ввиду чего популяционистские учения .31 D em ográfia
482
D li. D A N Y 1 D E Z S Ű
преподавались в Венгрии такж е еще и в первой половине X IX века. По скольку австрийская политика в области просвещ ения изолировала Вен грию от развития демографической мысли, среди венгерских ученых, за нимавш ихся историей венгерской науки, выделяются в некоторой мере лиш ь профессора, преподававш ие статистику. С другой стороны развитию статистических н ау к содействовал тот факт, что протестанстская молодежь, обучаясь на западны х университетах, усваивала новые статистические методы и реализовы вала своп знания в ходе научной деятельности вне стен университета. Вторым источником венгерских народоведческих воззрений можно считать постановления и реш ения Общегосударственного Собрания. В X V III веке и начале X IX века венгерское дворянское Государственное Собрание, — в ходе обсуждения экономических и политических вопросов, — неоднократно занималось демографическими проблемами и выносило постановления, предметом которых были демографические вопросы. Н аро доведческие взгляды венгерского дворянского Государственного Собрания не могут быть объяснены без хотя бы краткого излож ения экономического и общественного полож ения дворянства и его воззрений. В рядах венгер ского дворянства имелись весьма сложные и противоречивые экономиче ские воззрения, которые в некоторой степени отраж ались такж е и в его народоведческих представлениях. Т ак, между прочим, различные созывы Государственного Собрания одобраяют меркантилизм, развитие промыш ленности и торговли, но в то ж е время стремятся сохранить феодальные привилегии и феодальный строй. Т ак дворянство предъявляет Вене требо вание относительно развития промышленности и торговли и в то же время противодействует австрийской меркантилистской политике и вен ским мероприятиям, направленным на ограничение феодализма. В своих демографических представлениях дворянство сначала одобряет иммигра цию, потому что оно хочет удовлетворить потребности в рабочей силе на своих имениях в кр ая х , которые были опустошены турками. Но в период перехода к хуторскому хозяйствованию и развития товарного производ ства, имевшего место в результате проникновения капитала, планы вен ского государственного совета относительно заселения венгерских земель не осуществляются и, более того, заселению не подвергаются даж е совер шенно пустые степные районы. В X V I I I веке в Венгрии в конечном итоге выностися одно мероприятие демографического характера, — решение относительно иммиграции, — реализация которого приводит к изменению национального состава населения страны и обеспечивает минимальные потребности в рабочей силе для обработки посевных площадей. Таким образом это постановление не служ ит внедрению бурж уазны х свобод, росту численности промышленников и купцов, у направлено на устранение жгучего недостатка в рабочей силе в сельском хозяйстве. Третьим источником венгерских демографических воззрений можно считать научные труды, опубликованные в форме книг или брошюр. Можно установить, что поддерживаемые и инспирированные венским дровом произведения раболепно повторяют учение Зонненфельса. Сюда следует отнести, например, выпущенную в 1792 году анонимную политическую брошюру на латинском язы ке «Статистическая диссретация о националь ной индустрии Венгрии». В прочих трудах, однако, наблюдаются некото рые отклонения от взглядов Зонненфельса. Так, например, вышедшая в свет в 1764 году латинская брошюра «Мнение относительно реформирова ния в венгерской монархии» требует не роста населения вообще, а только лиш ь увеличения численности трудящ ихся классов. Сохранившийся в рукописи, комментирующий перепись населения 1777 года, труд под за главием «Скромные замечания» свидетельствует о том, что неизвестный венгерский автор подвергает критике мероприятия центрального прави тельства в области здравоохранения и использует при этом более развитые по сравнению с популяционизмом методы, свидетельствующие о знании западной литературы . Н аиболее крупный и образванный венгерский эко номист X V I I I в ека Миклош Ш керлец, в своих работах, написанны х в ходе составления проектов реформ в 1790 году, анализирует взаимосвязи
X É P К S S Ě G I N É Z E T Li К
ÉS
N É PE SED É SE OLITI К Л
483
между способом производства и народонаселением, что полностью от сутствует в работах популяционистов. Он устанавливает, что численный рост неимущ их слоев ставит под угр о зу экономическое полож ение страны и, далее, что им миграция иностранцев ставит венгров в невыгодное поло жение и не обеспечивает рабочую силу, необходимую для развития про мышленности. Н аконец следует отметить, что в трудах Ш керлеца имеются зачатки более поздних теории равновесия. Ч ерез десять лет Д ьердь Б ерзевици, провозглаш ая у ж е учение о свободной торговле, указы вал в своих трудах на то, что свободная торговля содействует росту численности населения. П оскольку общественно экономические отношения и в первую очередь переклю чивш иеся на товарное производство сельскохозяйственные имения не использовали имеющуюся в распоряж ении рабочую силу, в стране возникла у гроза пауперизации ш ироких масс населения. Н а этом почве в первом десятилетии X IX века и в Венгрии появились взгляды , критикую щие популяционистское учение. Н аступает период смены коли чественного принципа качественным принципом и формирования демогра фических воззрений венгерского капитализма. VIEWS
ON
P O P U L A T I O N A N D ON P O P U L A T I O N I N H U NG A R Y
POLICY
Su m m a ry The H u n g a ria n dem o g rap h ic lite ra tu re has n o t classified or a n aly se d so fa r view s on p o p u la tio n policy in H u n g a ry . D etailed tre a tis e s lacking a n d th e pro b lem being too in volved th e p re se n t p a p e r can be re g ard e d only as a sk etch . In th e p e rio d p re ce d in g th e in d u stria l re v o lu tio n th e re w as a general conviction in E u ro p e t h a t an increasin g p o p u la tio n is a n ecessary p re lim in a ry co ndition or a useful consequence of social p rogress. T h e optim ism of th e bourgeoisie tu rn in g a g a in st feudalism a n d , la s t b u t n o t lea st, th e grow ing m an p o w er re q u ire m e n t of c o m m o d ity p ro d u c tio n c rea te th e p o p u la tio n is t d em o g rap h ic asp e ct. E v en th e m o n arch s of e n lig h ten ed a b so lu tism su p p o rt th is view d eclaring t h a t th e m o n arc h ’s or th e c o u n try ’s pow er depends on th e p o p u latio n n u m b er. B eh in d th e general n a iv e dem o g rap h ic te n e ts a scientific view , try in g to fin d th e ru les of d e m o g ra p h y , w as developing. M oheau e x am in ed th e in te rco n n e c tio n s b etw een th e b irth r a te a n d w elfare, H a lley th e c o rre latio n b etw een th e m arriag e m o v em e n t a n d w e alth , W argent in th e in te rd e p e n d e n c e betw een th e n u m b e r of children a n d th e politico-econom ic conditions, C ant illon stu d ie d d ifferen tial p ro c re a tio n b y classes a n d th e R u ssia n Chulkov a n aly se d th e connection betw een p o p u la tio n a n d th e fe rtility of th e soil. In H u n g a ry we did n o t com e across such deepgoing scientific view s a fte r th e T u rk is h w ars. O ur econom ic a n d p o litic a l situ a tio n m ak e i t o nly com prehensible t h a t in th is c o u n try m ore p rim itiv e d em o g rap h ic ideas w ere ru lin g a n d th e A u stria n d o c trin e of p o p u latio n ism becam e even th e official dem o g rap h ic dogm a. T he A u s tria n do ctrin e of p o p u latio n ism developing from cam eralism did n o t reach th e d e p th of th e above dem o g rap h ic view s se ttin g a claim on being re g ard e d as scientific. In d eed th e e arly c a m e ra lists’ Becher’s, Schroeder’s, a n d H o rn ig k ’s te a c h in g s w ere n o t follow ed fu lly e ith e r. T he e a rly cam eralists, th o u g h recognising th e a d v a n ta g e s of a larg e p o p u latio n , did n o t re g ard a grow ing p o p u latio n n u m b e r as th e only c e n tra l ta s k of society. S ta rtin g from th e ir tea ch in g s Sonnenfels a n d his a d h e re n ts c re a te d th e p o p u la tio n is t view w hich becam e ru lin g also in H u n g a ry from th e m iddle of th e e ig h te e n th c e n tu ry to th e 1830’s. Sonnenfels fails to a n aly se th e obstacles a n d socio-econom ic co n d itio n s of an increasing p o p u latio n , he does n o t to u c h th e in volved econom ic, social a n d biologic in te r connections, a n aly se d earlie r b y th e scholars engaged in th e o re tic a l d em o g ra p h y in b o th W estern a n d E a s te rn E u ro p e. In th e A u stria n p o p u la tio n is t school th e p o p u la tio n g ro w th is becom ing th e o nly decisive fa c to r of econom ico-social d ev elo p m en t a n d th e y re g a rd th e gro w th of th e p o p u latio n n u m b e r also as th e basis of P o litic a l Science. In H u n g a ry u n iv e rs ity stu d ies, h a v in g been released fro m c h u rc h m a n a g e m e n t, were serving th e e d u c a tio n a l policy of V ienna in th e 1 8 th c e n tu ry . I t can be a ttr ib u te d to th e U n iv e rsity R eform of M aria T eresia t h a t th e d o ctrin es of p o p u la tio n ism h a v e been in tro d u c ed in to th e H u n g a ria n superior ed u ca tio n . T he u n iv e rs ity y o u th w ere convinced 31*
484
DR.
DAN YI
DE ZSŐ
of th e a d v a n ta g e s of a grow ing p o p u latio n in the scope of th re e u n iv e rs ity su b je cts : tro u g h M a r tin i’s tex tb o o k : “ th e L aw of N a tu re ” , on basis of Sonnenfels’ w ork, th e so-called p o litico-cam eralis su b je ct, a n d , since 1775, b y sta tistic s, th e new science of A chenw all. T he c o u rt in V ienna rigorously p rescrib ed a n d checked b o th th e c u rric u lu m of the u n iv ersities a n d o th e r in stitu tio n s of su p erio r ed u catio n a n d th e coverage of th e d iffere n t su b je cts. A nd th is is w h y th e doctrin es of po p u latio n ism w ere ta u g h t in H u n g a ry also in th e first half of th e 19th c e n tu ry . Since th e A u stria n e d u ca tio n a l policy h a d b a rre d H u n g a ry from th e d ev elo p m en t of dem o g rap h ic ideas, only th e professors of sta tistic s rose som ew hat from am o n g th e H u n g a ria n scholars, a n d th e developm ent of sta tis tic s w as p ro m o ted b y th e fa c t th a t th e p ro te s ta n t y o u th , e d u ca te d a t w estern u n iv ersities, lea rn ed new sta tistic a l m eth o d s a n d d isplayed its scientific a c tiv ity o u tsid e th e scope of th e univ ersity . As a second source of H u n g a ria n view s on p o p u latio n we can re g ard th e p ro n o u n c e m en ts of P a rlia m e n t. In the 18th c e n tu ry a n d in th e early years of th e n in e te e n th , w hen discussing econom ic a n d p o litical problem s, th e H u n g a ria n P a rlia m e n t d e a lt re p e a te d ly w ith dem ographic q uestions a n d passed several a c ts b earin g on p o p u latio n policy. T he p o p u latio n view s of th e H u n g a rian n o b ility ’s p a rlia m e n t c a n n o t be e x p la in ed w ith o u t m aking a short com m ent on th e econom ic a n d social position a n d o u tlook of th e n o b ility . T he H u n g a ria n n o b ility expressed ra th e r co m plicated a n d c o n tra d ic tin g econom ic a n d p o litical views a n d th e y w ere reflected to a c ertain e x te n t in th e dem ographic ideas to o . T hus am ong o th e r th in g s, P a rlia m e n t ap p ro v ed m ercantilism , th e d ev elo p m en t of in d u s try a n d tra d e b u t w ished to re ta in privileges d erived from lan d , i. e. th e feu d al o rder. So it dem an d ed from V ienna th e develo p m en t of in d u s try a n d tr a d e b u t, a t the sam e tim e , fo u g h t th e A u stria n m erc an tilist policy a n d V ien n a’s resp ectiv e m easures o n feudalism . As fa r as th e ir dem ographic view s are concerned, th e y ap p ro v ed in th e b e g in n in g im m ig ratio n because th e y w a n ted to secure th e m an p o w er n ecessary for th e c u ltiv a tio n of th e ir e sta te s on th e a rea s d e stro y ed b y th e T u rk s. B u t h a v in g passed over to com m ercial farm in g a n d th ro u g h th e p e n e tra tio n of c ap ital, co m m o d ity p ro d u c tio n is increasing, th e re p o p u la tio n plans of th e Viennese S ta te Council are n o t im p lem en ted a n d even th e e m p ty “ p u sz ta s” are left u n p o p u la te d . In th e e ig h te en th c e n tu ry in H u n g a ry e v e n tu a lly one d em ographic m easure w as tak e n i. e. th e re se ttlin g of p o p u latio n , the im p le m e n ta tio n of w hich changed th e c o u n try ’s n a tio n a lity p a tte rn , secured th e m in im u m m an p o w er re q u ire m e n ts for c u ltiv a tin g th e soil b u t, a t th e sam e tim e, it did n o t serve a bourgeois lib e ratio n a n d th e increase of the in d u s tria l a n d com m ercial elem ents in th e c o u n try b u t solved th e b u rn in g p roblem of a g ric u ltu ra l m anpow er shortage. A th ird source of H u n g a ria n p o p u latio n view s is th e n u m b er of scientific w orks p u b lish ed in th e form of books or p a m p h le ts. I t can be a sc e rta in e d t h a t w orks su p p o rte d a n d p ro m o te d by th e Im perial C ourt re p e a t in a m ost servile m a n n e r th e d o ctrin es of S o n nenfels. T h eir n u m b e r includes th e political p a m p h le t “ D issertatio S ta tistic a de In d u s tria N a tio n a li H u n g a ro ru m ” p ublished an o n y m o u sly in 1792. In o th er w orks, how ever, c erta in deviatio n s fro m th e view s of Sonnenfels can be observed. T hus, e. g. th e p a m p h le t “ O pinio circa R e fo rm a tio n e m R egni H u n g a r iae ” , p ublished in 1764, does n o t press for an allro u n d increase of th e w hole p o p u latio n , only t h a t of th e p ro d u c tiv e classes. A n o th e r w ork called “ M odest R e m a rk s” left over in m a n u sc rip t, a n d com m enting on the 1777 p o p u latio n census p ro v es th a t the ano n y m o u s H u n g a ria n a u th o r condem ns the h e a lth m easures of th e C e n tra l G o v ern m en t a n d applies a n a ly tic a l m ethods based on w estern lite ra tu re , su rp assin g th e p o p u latio n ists. M iklós Skerletz, th is g re atest a n d m ost ed u ca te d H u n g a ria n econom ist of th e 18th c en tu ry , in his w orks draw n up in th e course of his reform p ro je c ts of 1790, an aly ses in te rco n n e c tio n s of p ro d u c tio n nev er discussed b y p o p u latio n ists, b etw een th e m ode of p ro d u c tio n a n d d em o g rap h y . H e finds t h a t the increase of th e p enniless m asses jeo p ard ises th e econom ic position of th e c o u n try , m oreover t h a t th e im m ig ratio n of foreigners to H u n g a ry h a d p u t th e H u n g a rian n a tio n a t a d isa d v an tag e w ith o u t c rea tin g su ffic ie n t m anpow er for developing H u n g a ria n in d u stry . I t should be fin ally m en tio n ed t h a t th e beginnings of th e la te r balance th eo ries can be trac ed b ack to th e ideas of Skerletz. One decade la te r György Berzeviczy, pron o u n cin g th e d o ctrin es of free tra d e , p o in ts o u t t h a t free tra d e p ro m o te s th e n u m eric increase of th e p o p u la tio n . Since th e socio-econom ic c o nditions p rim a rily th e com m ercial farm s did n o t re q u ire th e m a n pow er av ailab le a n d th e increase of th e p a u p erise d m asses becam e ever m ore th re a te n in g in th e first decades of th e 1 9th c e n tu ry , view s condem ning po p u latio n ism w ere being professed also in H u n g a ry . T he q u a n tity principle is giving w ay to th e q u a lity principle to develop little b y little th e d em ographic ideas of H u n g a rian capitalism .
