Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből

TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése

Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből Készítette: Temesi József

Pillérvezető: Temesi József Elemiprojekt-vezető: Tomasz Gábor Alprojekt:

Országos Képesítési Keretrendszer

Elemi projekt: Feladat sorszáma:

1. Helyzetfelmérés 1. 3.

Dátum:

2009. december 15.

Tartalomjegyzék Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó feladatok értelmezése . . . . . . . . . . . . . 3 A nemzeti képesítési keretrendszerek kialakításának folyamata és eredményei. . . . . . . . . . . . 7 A német képesítési keretrendszer kialakítási folyamatának példája. . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A magyar országos képesítési keretrendszer számára megfontolandó tapasztalatok és javaslatok. . . 12 Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1. Függelék:A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek fejlődése Európában, 2009. szeptember . . . . 15 A Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) fejlesztésének rövid áttekintése. . . . . . . 15 EKKR–megvalósítási tervek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. Függelék:A Német Képesítési Keretrendszer (DQR) mátrixa. . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2

Bevezetés Tanulmányom hármas célt szolgál: »» a nemzeti képesítési keretrendszerek megvalósításának egyes európai országokban folyó munkálatairól való tájékozódás a 2009. szeptemberi helyzet alapján, »» a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) kialakítása során felmerülő elvi problémák bemutatása az európai képesítési keretrendszerrel (EKKR) összefüggésben, »» tanulságok levonása, javaslatok a magyar képesítési keretrendszer (OKKR) jellemzőire más országok tapasztalatainak tükrében. Mivel a TÁMOP 4.1.3. OKKR alprojektjének helyzetelemző elemi projektjében több tanulmány is foglalkozik az EKKR történetével, jellemző vonásaival, fejlődési ívével, ezért arra törekszem, hogy ezen tanulmányok leírásait meg nem ismételve, de legalábbis egyes fontos elemeket más megvilágításban tárgyalva új megközelítésben vonjak le következtetéseket, állandóan szem előtt tartva a fő célt: az OKKR kialakításának beágyazását a hasonló európai folyamatokba. A nemzeti képesítési keretrendszerekre vonatkozó mondanivalómat néhány fontos, friss, alapvető értelmezéseket és információkat tartalmazó dokumentum mentén fejtem ki. Nem esettanulmány-jelleggel mutatom be a folyamatot (bár tanulmányom végén Németország példájára bővebben kitérek, és a német képesítési keretrendszer szintjeinek teljes leírását a 2. függelék tartalmazza), hanem inkább az elvi problémák illusztrációjához használom a konkrét megoldások ismertetését (vagy utalok ezekre). Mivel a terjedelem azt sem teszi lehetővé, hogy a szövegen belüli táblázatokkal a jelen európai helyzetet átfogóan jellemezzem, ezért a 2009-es országonkénti helyzetleírást az 1. függelékben helyeztem el.

Az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó feladatok értelmezése Az EKKR értelmezése körüli viták lenyugodóban vannak. A végső hivatalos formájában 2008. április 23-án megjelent ajánlás [1] a megelőző két év szövegjavaslataihoz képest alig változott, ám az első verziók óta eltelt időben mind elméletileg, mind pedig a megvalósítást illetően konszenzus látszik kibontakozni. Sokat jelentett az, hogy az európai és a nemzeti képesítési keretrendszerről széles körű műhelymunkák, viták folytak, és több szervezet által is koordinálva tudományos indíttatású és politikai-stratégiaalkotási jellegű dokumentumok egyaránt születtek. Derényi András, Gönczi Éva és Mihály Ildikó tanulmányai (ezek az OKKR projekt honlapján hozzáférhetők) részletesen kitérnek ezekre. Jelen anyagomban elsősorban néhány a legutóbbi időben (2007–2009) megjelent dokumentumra támaszkodom. Az EKKR értelmezésére vonatkozóan az Európai Bizottság oktatási és kulturális bizottságának az élethosszig tartó tanulást koordináló ügyosztálya készíttetett egy „magyarázatot”[2] autentikus szerzők megbízásával. A 12 kérdést megfogalmazó és megválaszoló dokumentum általam lényeginek tartott megállapításait azért emelem itt ki, mivel ezeket az OKKR és az EKKR viszonyát taglaló vitákban irányadónak tekintem, ugyanakkor pedig kiváló keretet nyújtanak ahhoz, hogy a jelenlegi európai NKKRfejlesztési folyamatra vonatkozó megjegyzéseket helyezzek el. Tehát: 1. Az EKKR a különböző képesítési rendszerek és keretek megfeleltetésére hivatott eszköz és ebben az értelemben a (nemzeti) képesítési keretrendszerek/rendszerek keretrendszere: egy 3

„metakeretrendszer”. A keretrendszer értelmezése egyszerűen egy olyan hierarchia, amelyben egy képesítési rendszerben megjelenő képesítési szintek expliciten leírhatók – még akkor is, ha a nemzeti/ alágazati képesítési rendszer(ek) egyébként csak impliciten tartalmaznak szinteket. Mivel az EKKR már rendelkezésre áll, ezért a nemzeti keretrendszerek létével létrejön a kettő közötti megfeleltetés kívánalma és lehetősége. Ebben a megfeleltetési folyamatban először a nemzeti keretrendszerek szintjeinek, illetve azok egyes részeinek és az európai képesítési keretrendszer szintjeinek megfeleltetését kell megoldani. Egy következő lépésben (hosszú távon) az összes képesítésnek EKKR-megfeleltetéssel kell rendelkeznie [3]. Itt most a „referencing” témába nem megyünk bele, részleteiben tárgyalja azt, egybekötve a Nemzeti Koordinációs Pont kialakításának kérdéseivel Forgács András OKKR alprojekt-tanulmánya. Megemlítendő, hogy a kevés számú kész nemzeti képesítési keretrendszerrel rendelkező ország közül Írország már el is végezte a megfeleltetési vizsgálatot [4], példaként szolgálva ezzel a későbbi hasonló elemzéseknek. 2. Fontos kérdés a szintek száma. A 2009 szeptemberében közölt felmérés szerint [5] (lásd az 1. függeléket is) az NKKR-t újonnan kialakító országok zöme 8 szintes rendszert választott (Ausztria, Belgium mindkét része, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Törökország – az országok egy része a döntést már meghozta, más részük fontolgatja azt). Ugyancsak 8 szint van, ám ezeken belüli tagozódást is tartalmaz Horvátország tervezete, ahol a 4., 5., 7. és 8. szintek tagozódnak tovább, valamint Szlovénia tervezete, ahol a 6. és 8. szinten van tagolás. Izlandon 7 szintet terveznek (az 1. szintet nem tekintik relevánsnak, beolvasztják a másodikba). Nem történt még döntés a szintek számáról Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Magyarországon, Svédországban és Szlovákiában. Litvániáról és Spanyolországról az anyagban nincs információ. Az NKKR-rel már rendelkező országok közül Franciaországban 5 szint van (gondolkodnak az áttérésen nyolc szintre), Írországban 10 szint, az Egyesült Királyságban Angliában és Észak-Írországban 9 (ezek közül egy a nulladik, belépő szintként értelmezhető, azaz gyakorlatilag itt is 8 szintűnek tekinthetjük a rendszert), Skóciában 12 szint van. Speciális feladatot jelent és az országok többségében megjelenik az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerével (EHEA-QF) [6] való kompatibilitás megoldása. Egyelőre csak a szintekről szólva (s nem érintve a szintleírás módját) az országok nagy része már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A megoldás nagyban függ a felsőoktatási szektor fragmentáltságától, a kiadott képesítések és az egymásra épülő vagy párhuzamos szintek számától. Az angolszász rendszerek általában 5-7 különböző típusú diplomát is kiadnak, a be- és kilépési pontok száma nagyobb – ezáltal a Bologna-folyamat három fő ciklusához kötött EHEA keretrendszerrel való megfeleltetés precíz, hosszabb időt igénybe vevő munkát igényel. Jó példa az így született folyamatra és annak eredményére az ír megfeleltetési jelentés [7]. Ugyancsak megfeleltette már új rendszerét a felsőoktatási keretrendszernek Németország [8]. Azokban az országokban, ahol a Bologna-folyamathoz igazították az eddig más típusú felsőoktatási szerkezetet, ott a megfeleltetés nem jelent különösebb gondot – kivéve persze azt a vonást, hogy a régebbi diplomák továbbélése miatt elvileg ezeket is meg kell a rendszerben jeleníteni (legegyszerűbb ezt a régi és új oklevelek, diplomák ekvivalenciájának rendeleti úton történő rögzítésével megoldani.. A magyar felsőoktatási törvény első felsőfokú oklevélről (alapképzés), második felsőfokú oklevélről (mesterképzés) beszél – ez jól megfeleltethető a Bachelor és Master szintként jelölt első két Bologna-ciklusnak (EHEA-QF szintnek). A felsőoktatás által kiadott egyéb oklevelek közül a doktori (PhD) oklevél megint csak egyértelműen a harmadik Bologna-ciklusba sorolódik. (Vigyázat: itt most technikai megfelelési lehetőségről beszélünk, elvileg bizonyítanunk kell, hogy a mi képzési szintjeink valóban tartalmilag is megegyeznek a Bologna-szintekkel. A magyar felsőoktatási törvény erre az alapképzésnél és a mesterképzésnél nyújt fogódzót, mivel megfogalmazza ennek a két szintnek a leírását, 4

s ezáltal az összevetést hivatalosan lehetővé teszi.) A felsőfokú intézmények képzési programjai által kiadott oklevelek között a törvény még a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés okleveleit említi még. Ezek leírása és szintezése várat magára. A magyar szakképzési rendszer szintjeinek OKKR-megfeleltetése és az ott kiadott képesítések besorolása az OKJ-munkálatok kapcsán a jelenlegi rendszerből leképezhető. A közoktatásban a szintek megállapítása nem képesítések mentén történhet, hiszen az érettségi az egyetlen hivatalos oklevél. 3. Az EKKR-ben a leíró jellemzők (deskriptorok) tanulási eredményekre vonatkoznak. (A tanulási eredményekkel ebben a tanulmányban részletesen nem foglalkozunk, egyes tulajdonságait emeljük ki, a tárgyalás logikájával összhangban. A tanulási eredményekről lásd pl. [9], [10].) Ezek speciálisak és általánosak egyaránt lehetnek. A szinteken fölfelé haladva a tanulmányi és munkakörülményektől függ, hogy specialista vagy generalista képesítésről van-e szó egy adott esetben – nincsenek automatikus eligazodási pontok. Mindezek ellenére a szintek egyfajta fejlődést mutatnak az egyes deskriptorok mentén a komplexitás növekedésének irányában, és az előző szintek fejlettségi szintje ugyanezen tényező mentén egy következő szinten implicite meghaladottnak tekinthető. Ugyanakkor – ha egyéni tanulási utakat tekintünk – nem kell feltétlenül lépcsőfokról lépcsőfokra haladni. 4. Az EKKR leíró jellemzői nem kötelezőek, a nemzeti oktatási-pedagógiai hagyományok, szóhasználat következtében eltérőek is lehetnek mind jellegükben, mind számukban. Eltérés esetén – ha most dolgozzák ki a nemzeti keretrendszert – azonban biztosítani kell az EKKR-rel való egybevetés lehetőségét. Maga az EKKR leírás jelenlegi formájában figyelembe vette a létező leírásokat (skót, angol, német, francia) és egyfajta kompromisszumot képez ezek között – tehát ezeknél nincs kompatibilitási probléma. Az NKKR-t most bevezető országok a keretrendszert meghatározó jellemzők tekintetében folytatják a legnagyobb vitákat és a nemzeti keretrendszerek a leíró jellemzőkben erősen különbözhetnek egymástól. Kiindulópontként az EKKR leíró jellemzőit: »» tudás (knowledge) – tartalmazva az elméleti (theoretical) és tényszerű (factual) tudásanyagot, »» készségek (skills) – tartalmazva a kognitív (logika, intuíció, alkotó gondolkodás) és gyakorlati (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, szerszámok és eszközök használata) aspektusokat, »» kompetencia – tartalmazva a felelősséget és autonómiát (responsibility and autonomy) használja a legtöbb ország. A viták az értelmezésben, a nemzeti alágazati rendszerekben már meglévő deskriptorok felhasználásában és a leíró jellemzők számának meghatározásában csúcsosodnak ki. A deskriptorok számának meghatározása azért fontos, mert a képesítési keretrendszer második dimenzióját alkotva a keretrendszer „rácsozatának” (grid) méretét adja meg. Ezáltal a leírások elméleti megfelelőségén túl egyfajta operacionalizálási, kezelhetőségi probléma is jelentkezik: túl sok jellemzőt bevonva azok függetlenségének biztosítása nem könnyű (ne legyenek átfedések), illetve a leírások áttekinthetősége is sérülhet. A 2009-es országonkénti előrehaladási jelentésben tehát az EKKR 3 deskriptora vagy az abban megjelenő részjellemzők közül valamelyiknek a kiemelése fordul elő a leginkább. A különbségek abban figyelhetők meg, hogy az egyes országok megértve a kettős – külső és belső – megfeleltetési kényszert, az EKKR és az NKKR szintjeinek megfeleltetése mellett nagy figyelmet kell fordítsanak arra, hogy az alágazati rendszerek képesítései az NKKR-be zökkenőmentesen beilleszthetők legyenek. Ez viszont a létező leírások, filozófiák újragondolását, újratárgyalását igényli, és konfliktusokkal terhelt, hosszadalmas egyeztetéseket kíván meg.

5

A nemzeti sajátosságoknak történő megfeleltetést hangsúlyozza a tervezési folyamatban például Finnország, Írország, Norvégia, Szlovénia. Több országban kiemelten figyelnek az egyéb átfogó keretrendszerek deskriptoraira, pl. a Dublin-deskriptorokra. Egyre inkább úgy látszik, hogy a leírási vitákat a tanulási eredmények egyre pontosabb definiálása, értelmezése és a kompetenciafogalomtól elkülönülő megfogalmazása viszi a megoldás felé (A részletekről lásd [10].) 5. Megalkotóinak szemléletében az EKKR nem kompetenciaalapú, mert nem egyéni hozzáértésre (a „hogyan csinálja” kérdés nyomán az egyént jellemző szakmai tulajdonságokra) épít, hanem az a feladata, hogy képesítési szinteket és rendszereket legyen képes besorolni. A „kompetencia” fogalma úgy merül fel, hogy a tanulási eredmények megfogalmazásában megjelenik az, hogy a tanuló mit tegyen, s ezáltal a leírás bizonyos szempontból „kompetenciaorientált”. Ettől függetlenül az EKKR kizárólag tanulási eredményre alapozottnak és nem kompetenciaalapúnak tekintendő. Itt a kompetenciafogalom különböző felfogásai közül az értelmezés az egyik mellett leteszi a voksát. Egyértelműen a tanulási eredményt tekinti az átfogóbb fogalomnak. 6. A keretrendszerben megjelenítendő képesítések szintezésénél problematikusnak tűnhet az, hogy több leíró jellemző (a keretrendszer „rácsozatának” oszlopai) szerint kell az értékelést elvégezni úgy, hogy az adott képesítés a megfeleltetett szinten mindegyik jellemző leírásnak (a „rácsozat” egy sora) megfeleljen. Egyes elképzelések szerint kitüntetett jellemzőt kell találni, ha a három jellemző másmás sorba vinné a képesítést és ennek a kitüntetett jellemzőnek a segítségével lehorgonyozni a képesítést. Az értelmezés azonban azt mondja, hogy mindegyik dimenzió azonos fontosságú. A megfeleltetést a „legjobb illeszkedés” közelítő módszerével kell meghatározni. 7. Úgy tűnhet, hogy azon országok számára, amelyek még nem rendelkeznek nemzeti képesítési keretrendszerrel, a legegyszerűbb út az, ha „lemásolják” az európai képesítési keretrendszert. Mivel azonban az európai keretrendszer úgy készült, hogy magába foglalhassa az összes nemzeti keretrendszert, szükségképpen egy kompromisszumot alkot azok között – annál általánosabbnak, elvontabbnak tekinthető. Az európai képesítési keretrendszer nem leképezése egyetlen nemzeti képesítési rendszernek sem – mint megállapítottuk –, az a nemzeti keretrendszerek keretrendszere. A nemzeti keretrendszereknek az élő, konkrét nemzeti képesítési rendszereket kell tükrözniük. A leíró jellemzők ugyan lehetnek azonosak, ám a leírásoknak maguknak nem célszerű azon a magas absztrakciós szinten lenniük, mint az EKKR-leírások. A szintek számát és a szintleírást a nemzeti képesítési rendszerekkel összhangban kell megalkotni, lehetőleg úgy, hogy abban a „best fit” alapján a nemzeti képesítések kényelmesen elhelyezhetők legyenek (tehát egy tagoltabb oktatási rendszerű ország nyolcnál több szintet is meghatározhat), ugyanakkor viszont az EKKR szintjeivel is kölcsönkapcsolatba legyenek hozhatók. Egyes nemzeti keretrendszer elgondolások ezt úgy oldanák meg, hogy a szintek száma meg is maradjon (egyszerű megfeleltetés az EKKR-nek), meg tagozódjon is (a bonyolultabb nemzeti rendszert is tükrözze), hogy egyes szinteken belül „alszinteket” jelenítenek meg. Például az 5. szintet két szintre bontják úgy, hogy a generikus leírás szerint az megfelelhessen az EKKR 5. szintnek, ám a két alszileírásban a tanulási eredményeket annyira differenciálják, hogy a nemzeti képesítések eltérései is megjelenhessenek. Így előállhat egy olyan 5. szint, amelyikben az érettségin alapuló felsőfokú szakképzések különböző típusai a felsőfokú képesítést megkívánó bizonyos szakképzésekkel együtt két alszinten helyezkednek el. 8. Megemlíthető itt az is, hogy egyes kutatók a tanulási eredményekben meg szeretnék jeleníteni a kulcskompetenciákat is. Az EKKR szándékosan nem tartalmaz semmiféle utalást a tanulási eredmények tartalmára vonatkozóan. Nem használ külön oszlopot (deskriptort) egyes kiemelt kulcskompe6

tenciákra – azonban egyes szinteken a meglévő leírásba beleérthetők kulcskompetenciák is. Az „etikai kompetenciák” például beleérthetők a „felelősségvállalás és autonómia” dimenzióba, a „tanulásra való képesség” beleérthető a „tudás, ismeret” dimenzióba. Más kompetenciáknak (nyelvtudás, vállalkozási készség, kulturális kompetenciák) azért nincs helye a keretrendszerben, mert azok nemcsak különbözőképpen jelenhetnek meg más-más országokban, hanem egy országon belül is változhatnak (akár gyorsan is) az idővel. A nemzeti és az európai keretrendszer referencia funkciójával nem férnek össze az ilyen típusú deskriptorok. Komparatív használatuk óhatatlanul harmonizálási nehézségekbe ütközne. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes országokban, egyes időszakokban és bizonyos ágazatokban ezek az oktatási programok tervezésekor ne kaphatnának kiemelt szerepet és jelentőséget. 9. Maga az európai keretrendszer nem oktatási programok vagy foglalkozások tervezési eszköze, hanem a nemzeti rendszerekre összpontosít. Közvetlenül egyetlen program vagy foglalkozás besorolására sem alkalmazandó – működését a nemzeti keretrendszerekkel való megfeleltetésben fejti ki. A képzési programok osztályozására például az ISCED séma szolgál: nyilván a magasabb szintű képesítések az EKKR-ben magasabb szintű ISCED programokhoz tartoznak – de a cél különböző. Ez a cél főként az egész életen át tartó tanulás kategóriáiban írható le jól. A tanulási eredmény alapú megközelítés ugyanis nem köt sem életkorhoz, sem formális oktatási programhoz. Kitágulnak tehát a lehetőségek arra vonatkozóan, hogy például a megszakított vagy résztanulmányok elismerése megtörténhessen és ezek később egy teljes képesítéshez vezessenek. A megszerzett tanulási eredményeknek nem kell feltétlenül formális oktatási programokhoz kötődniük, a nem formális és informális úton szerzett tudás és munkatapasztalatok is elismerhetők. Ugyancsak könnyebbé válik a más típusú rendszerekben szerzett képesítések elismertetése.

A nemzeti képesítési keretrendszerek kialakításának folyamata és eredményei A „Magyarázatok” két nagytudású szerzője vállalkozott arra, hogy megírja a folytatást is - ám ezúttal a másik oldalról, a nemzeti képesítési keretrendszerek szemszögéből. Kimondott céljuk az, hogy a nemzeti keretrendszerek alkotóit segítsék. Ez az igény jelent meg 2008-ban az EKKR Tanácsadó Csoport felállításakor, és mindvégig jelen volt a PLA (peer learning activity) tevékenységek során (Budapest, 2007; Krakkó és London 2008), ahol 26 ország szakértői vitatták meg az NKKR-ek különböző aspektusait és cserélték ki tapasztalataikat (A tanulási eredményekre fókuszáló PLA tanácskozások eredményeinek jó összefoglalását adja pl. [12]. A nemzeti képesítési keretrendszerek formába öntésének „kényszere” nem nyilvánvaló minden ország számára. Mivel az oktatási alágazatokra vonatkozóan részletes szabályozással rendelkeznek, s az átjárások is többé-kevésbé szabályozottak, voltak olyan országok (pl. Észak-Európában), amelyek nem érezték úgy, hogy NKKR létrehozására lenne szükségük, illetve azt az EKKR által rájuk erőszakolt feladatként élték meg. Ezért az NKKR esetében is hangsúlyos elemmé vált az, hogy ez egy új, hasznos és fontos eszköz leginkább azoknak a megoldatlan kérdéseknek a megválaszolására, amelyek az egész életen át tartó tanulás stratégiájában válnak nélkülözhetetlenné. A képesítések megszerzésének egyéni életútjához szükséges segítség, az alágazatok közötti átjárás, a képzési programokba való be- és kilépés tisztázása, mindennek időbeni (dinamikus) szemlélete és kezelése leginkább egy olyan alágazatokon átívelő és azonos elven (a tanulási eredményeken) alapuló rendszerben valósítható meg, mint a nemzeti képesítési keretrendszer. Ezt belátva az európai országok többsége 2004-től fokozatosan, majd egyre gyorsabban lépett rá az NKKR elkészítésének rögös útjára. Felgyorsította a folyamatot, hogy a nemzetközi szervezetek explicit módon kiálltak a koncepció mellett: a már eddig is említett Bologna-EHEA folyamat EC7

menedzsmentje, az EUA és a CEDEFOP mellett az OECD, az ILO és egyéb szakmai szervezetek is egyértelműen pártolják a megvalósítást. Melyek azok a kérdések, amelyek a képesítésekkel eddig is foglalkozó nemzeti szakértők, igazgatási szakemberek, oktatáskutatók számára is újként vagy újszerűen vetődnek fel? Az NKKR definíciója megkerülhetetlen. Ez a Cedefop-kiadványban a következőképpen hangzik: „Az (országos vagy szektorszintű) képesítések osztályozásának és fejlesztésének a tanulási eredmények meghatározott szintjeire alkalmazott, a kritériumok egy halmazával (például deskriptorokkal) leíró eszköze” [11, 6. o]. A definíció jobb megértéséhez a képesítés fogalmát is meg kell adnunk. Az EKKR által adott definíció: „Egy értékelési és elismerési folyamat formális eredménye, amely akkor adható ki, ha egy arra felhatalmazott testület megállapítja, hogy az egyén a rögzített követelményeknek (standardoknak) megfelelő tanulási eredményeket elérte” [11, 9. o]. A képesítési definíció a tanulási eredményt tehát nem általánosságban használja, hanem csak azokat a tanulási eredményeket veszi tekintetbe, amelyeket a hozzáértők az adott követelményekkel szembesítve elértnek nyilvánítanak és jóváhagynak. Látható tehát, hogy szó sincs a tanulási eredmény parttalan használatáról – informális vagy nem formális tanulási kontextusban sem. A szint definíciója nem egy intézményhez (pl. egy adott főiskola) vagy egy programszolgáltatói kategóriához (pl. szakképző intézmények) kötődik, hanem a tanulási eredményekkel leírt jellemzőkhöz, ezáltal függetlenedve azoktól semleges referenciapontként szolgál éppen a programok és a képzőhelyek számára. Magyarán az NKKR-ben ugyanazon a szinten lehet egy szakképzési és egy felsőoktatási képesítés – miközben ez nem homogenizálja a szektorokat, viszont lehetővé teszi az átjárások világosabb átlátását és megkönnyítését. A tanulásieredmény-szemlélet ezen túl egy radikális szemléletváltást is jelent [10]. Az input szemléletről az output szemléletre történő áttérés, a tanárközéppontú oktatás helyett a tanuló-középpontú oktatás, az aktív tanulás paradigmája az oktatás és a képzés megújítását jelenti. A nemzeti képesítési keretrendszerek megalkotásához azonban nem elegendő a szűkebb Cedefopdefiníció. Az EKKR-ajánlás hozzáteszi a definícióhoz azt, hogy „a (nemzeti képesítési keretrendszer) célja a nemzeti képesítési alrendszerek integrálása és koordinációja, valamint a képesítések átláthatóságának, elérhetőségének, fejlődésének és minőségének fejlesztése a munkaerőpiac és a civil társadalom igényeinek megfelelően”. Az NKKR-fejlesztés ezáltal válik többé, mint egy egyszerű osztályozási séma megalkotása. Akik NKKR-t fejlesztenek, azoknak az adott ország munkaerő-piaci és társadalmi igényeivel összhangban kell ezt tenniük. Manapság az egyik ilyen kiemelt igény a nem formális és informális tanulási eredmények elismerése. 10 területet szoktak kiemelni: »» A képesítések növekvő konzisztenciája »» Növekvő átláthatóság az egyének és a munkaadók részére »» Az egyes képesítések azonos pénznemre váltása »» A tanulási formák szélesebb körének elismerése »» A képesítési standardok országos/külső referenciapontja »» Tisztább kép a tanulási útvonalakról és az előrehaladásról »» A képesítések növekvő hordozhatósága »» Az érintett felekkel való együttműködés és az elkötelezettség erősítésének platformja »» A nemzeti reformfolyamatok nagyobb koherenciája »» Erős bázis a nemzetközi együttműködések, egymás jobb megértése és az összehasonlítások számára Az egyes országok NKKR-fejlesztési folyamatai az előkészítő szakaszban foglalkoznak azzal, hogy ezek közül saját igényeiket megfogalmazzák és megjelenítsék. 8

A nemzeti keretrendszerek kifejlesztéséhez az NKKR-munkacsoportok először egy 10 lépéses folyamatot definiáltak [13]. Ez egyszerűsödött, finomodott és először útmutatások formáját öltötte [11, 18. o.] »» az NKKR-kidolgozás nem állhat egyetlen szakaszból, »» olyan modellt kell alkalmazni, amelyik kezelni képes a nemzeti sajátosságokat és az oktatási alágazatok eltérő megközelítéseit, »» a sikeres megvalósítás kulcsa egy széles körű és bizalmat ébresztő stratégia, »» az alapkoncepciót minél gyorsabban be kell mutatni – ezt azután a nemzeti prioritásokat figyelembe vevő megvalósítási szakasz kíséri, »» az NKKR minőségbiztosításának csak a leglényegesebb aspektusokra kell szorítkoznia, »» a kimeneti szemlélet jó – ha rugalmasan alkalmazzák, »» az igazi kihívás az érintett felek meggyőzése és az alkalmazásban való részvételük biztosítása, majd pedig egy szekvenciális modellé vált [Deiji, 2009, idézi 11, 19. o.], amelynek szakaszai: »» feltárási, indító vitafázis: egyáltalán szükség van-e a nemzeti képesítési keretrendszerre, mik az előnyei, hátrányai, »» koncepcionális fázis: az NKKR fő céljainak kidolgozása és egy munkamenet elfogadása, »» tervezési fázis: a kialakítás terve és a megvalósításban való megegyezés a fő érintett felekkel, »» próbafázis: a megvalósítási eszközök tesztje, az operatív bevezetés előkészítése, »» a megvalósítás fázisa: a rendszer intézményi és kapacitásigényének biztosítása, a képesítések elhelyezése minőségbiztosítási elemekkel kombinálva és figyelemmel az értékelési, diplomakiadási folyamatokra, miközben kiépül a szabályozás és a működtetés rendszere is többek között megfelelő pénzügyi és számítástechnikai feltételek közepette, »» értékelési fázis: az előrehaladás és a hatások összegzése, melyet gyakran újabb koncepcionális viták, újratervezés, kísérletezés és megvalósítás követ. Az előrehaladást vizsgáló, 32 ország fejlesztési folyamatát összefoglaló jelentésből kinyerhető információk szerint a helyzet a következő: »» Az indító fázisban tart három ország: Görögország, Lettország és Szlovákia. »» A koncepcióalkotás és tervezés fázisainak együttesét végzi az országok többsége, 15 ország. »» 3 ország jelezte, hogy már a tervezési fázisban tart (Ausztria, Belgium vallon része, Csehország), eközben tesztelést is végez Németország és Olaszország. »» A megvalósítás különböző fázisaiban (legtöbbször a korai szakaszban) jár 9 ország. Ezek közül a jelentések szerint a korai szakaszban jár Csehország, Luxemburg, Románia (itt egyszerre folyik a koncepcióalkotás, tervezés és egyes megvalósítási lépések) és Szlovénia, a legelőrébb tartó országok pedig Belgium (Flamand tartomány), Dánia, Észtország, Finnország, Málta. »» Megvalósítottnak tekinti keretrendszerét Írország és az Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Észak-Írország – ahol most újabb verziót alkotnak – és Skócia), és ugyancsak a revízió korszakában van Franciaország. Fontos fejleménynek tekinthetjük, hogy a beindult munka már lehetővé teszi a kialakulóban lévő nemzeti képesítési keretrendszerek tipologizálását – nem elméleti alapon, hanem a koncepcióalkotás, a tervezés és megvalósítás valós példái révén. Egy lehetséges felosztás a keretrendszerekben megvalósított alágazati kapcsolatok és ezek explicitté tétele szerint történhet a fő érintett felek számára Ez alapján három fő típus rajzolódik ki: »» Szektorális (sectoral) keretrendszer. Az egyes oktatási szektorok (alágazatok: közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) egyike-másika vagy mindegyike kidolgozza saját keretrendszerét és ezek egymás mellett léteznek. Az átjárás kérdései, a kapcsolatok általában nem tisztázottak, de legalábbis nem jelennek meg rendszerszerűen. »» Áthidaló (bridging) keretrendszer. Van egy olyan képesítési rendszer, ahol egyes szinteken a képesítések együtt jelennek meg és ehhez sajátos deskriptorok is járulhatnak – ám a gya9

korlatban az alágazati rendszerek rendelkeznek valódi jogkörökkel. A keretrendszer leírja a szektorális kapcsolatokat. »» Integrált (integrated) keretrendszer. Nincsenek külön alágazati képesítési keretrendszerek, hanem csak egyetlen átfogó keretrendszer van, magába integrálva az összes alágazatot, és természetesen azok kapcsolatait is. Egyéb modellfelosztások koncentrálhatnak például a keretrendszerek egyéb vonásaira, például a keretrendszer szabályozási aspektusaira vagy az állami szerepvállalás és az önkéntesség elemeire. Nem véletlen azonban, hogy az európai folyamatban a figyelem fókuszába az alágazatok és az alágazatok érdekeit képviselő felek (állampolgárok, szervezetek, hatóságok) kerültek: annál is inkább, hiszen legtöbbször már működő rendszerek áttervezéséről, új alapokra helyezéséről, új szempontok szerinti irányításáról van szó. A hagyományok, szokások, nézetrendszerek megváltoztatása nem könnyű, és a teljes folyamat egyik lényegi vonása, hogy csak akkor léphet új fázisba a fejlesztés, ha az érdekelt felek között konszenzus alakult ki.

A német képesítési keretrendszer kialakítási folyamatának példája Az egész életen át tartó tanulást támogató német képesítési keretrendszer (a továbbiakban DQR) kialakítása hasonló rendszerben kezdődött és folyik, mint magyar párjának munkálatai, ezért hasznos példaként tekinthető. A DQR megvalósításáról 2006 októberében hozott együttes döntést a szövetségi oktatási és kutatási minisztérium és a tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciája. Először az uniós ajánlásokat vették alapul, majd a 2008. áprilisi EQF-ajánlás vált referenciává. A folyamatot több fázisra bontották. 2007 közepe és 2009 februárja között zajlott le az első szakasz. Először megalakult egy minisztériumi fennhatóságú koordinációs csoport (ennek magyar megfelelőjének a Tárcaközi Koordinációs Bizottságot tekinthetjük), és egy munkacsoport, amely 2007 márciusában tartotta alakuló ülését abból a célból, hogy egyetértés alakuljon ki az irányelvek, a kompetenciakategóriák, a terminológia és a szintek tekintetében (ez a munka nálunk nagyrészt az OKM által létrehozott 3 OKKR-munkabizottságon belül zajlott le 2007 folyamán), és egy tanulási eredményeken alapuló szintleírási modellt alkossanak (Magyarországon ennek előkészítését az említett munkacsoportok közül az 1. és a 2., a konkrét modell elkészítését a jelenlegi TÁMOP OKKR alprojekt végezte, illetve végzi 2009 végéig). A második szakaszban – amely 2010 januárjáig tart – tervezik néhány példa segítségével megvizsgálni azt, hogyan működnek a leírások egyes konkrét képesítések esetében (nálunk ez a TÁMOP alprojekt alágazati tanulmányaiban fog megtörténni). A 2011 végéig tervezett harmadik fázisban befejeződik a fejlesztőmunka, és politikai döntést kell hozni a megvalósításról (Magyarországon 2010 közepén várható egy hasonló alapon hozott kormányrendelet), és a teljes német oktatási rendszer az összes szinten DQR-kompatibilis lesz. A negyedik szakaszban, 2012 végéig megtörténik az európai képesítési keretrendszerrel való megfeleltetés (referencing). A harmadik és negyedik szakasz nálunk is hasonló módon tervezett, némileg jobban elnyújtva, 2013-ig. A fentieknek megfelelően 2009 februárjában megjelent a munkacsoport által készített DQRjavaslat [14] – ezt tekinthetjük egy olyan dokumentumnak, amelyik a magyar analógia szerint az OKKR-munkacsoport által 2009 végére, 2010 januárjára készül el. Nézzük meg, hogy tanulmányunk előző fejezeteinek problémaköreit hogyan kezeli a német elképzelés. A DQR a kidolgozók szemlélete szerint elsősorban az EU munkaerő-piaci mobilitást és az élethosszig tartó tanulás segítségével a munkanélküliség elleni küzdelmet támogató eszköz. Ennek megfelelően a munka során és a munkabizottsági vitákban kiemelt szerepet szántak a munkaerő-piaci szereplőknek és a társadalmi partnereknek. érdekes kérdés, hogy mit nem várnak el a képesítési keretrendszertől: 10

»» nem tekintik azt szabályozási eszköznek (nem lehet pl. azt a közalkalmazotti bérskála meghatározásánál vagy az előléptetési rendszerben felhasználni), »» a képesítések azonos szintje nem azok azonosságát vagy homogenitását jelenti, »» nem kívánja helyettesíteni az oktatási rendszer jelenlegi felvételi követelményeit egyetlen szinten sem (egyes képesítések különböző útvonalakon is elérhetők, függetlenül a DQR-leírástól és hierarchiától, illetve nincs automatikus belépés egy már „teljesített” szintről a „következő” szintre), »» kompetencialeírásai nem egyes személyekre, hanem képesítésekre vonatkoznak, »» a leírások magukba foglalják az informális tanulás eredményeit is, azonban nem tekinthetők az elismerés eszközének (első lépésben a leírások a formális képzésekben megszerezhető képesítésekre összpontosítanak). A DQR a német hagyományoknak és szóhasználatnak megfelelően kompetencia-alapú. A kompetenciák azonban nem tudják megjeleníteni a leírásokban az egyéni, individuális jellemzőket (pontosság, megbízhatóság, figyelem, normatív és etikai egyéniségépítés és személyiségvonások, kultúrák közötti tolerancia, stb) – miközben mindezeknek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. Akárcsak az EKKR, a DQR is csak azokat a kompetenciákat „válogatja be” a leírási jellemzők közé, amelyek a sikeres munkavégzéshez szükségesek (vagyis nem „állampolgárt” épít). Egy másik kompromisszuma a leírásoknak az, hogy a módszertani kompetenciákat az egyes szinteken átívelőnek tekintve azokat külön nem szerepeltetik a szintleírási jellemzők között. A DQR-kompetenciafogalom: „azt a képességet és hajlandóságot jelenti, ahogyan a tudás, a készségek, valamint a személyes és módszertani hozzáértés (competences) felhasználása munkahelyi és oktatási környezetben, illetve a foglalkozás körében és a személyes fejlődésben jelennek meg, vagyis ebben az értelemben a kompetencia cselekvési képességekre (action skills) vonatkozik.” A DQR a kompetenciákat két kategóriába osztja, s ezek mindegyike két alkategóriát tartalmaz: »» szakmai kompetencia (tudás és készségek), »» személyes kompetencia (társadalmi és egyéni). A tudást mind terjedelmében, mind mélységében le kell írni. A készségek eszközökre és rendszerekre, illetve ítéletalkotásra vonatkoznak. A társadalmi kompetenciák körébe a csapatmunka és a vezetési készségek, az együttműködés és a kommunikáció tartoznak. Az egyéni szinten az autonómia és a felelősségvállalás, a visszacsatolási és a tanulási készségek jelennek meg a leírásokban. A DQR-mátrix kidolgozása során elsődleges szempont az, hogy a formális képzés képesítéseire alkalmazható legyen. Csak egy következő lépésben akarják bevonni az informális képzést a rendszerbe. De az alapelv természetesen az, hogy azt nézzük meg, hogy valaki mire képes és ne azt, hogy hol tanulta azt. A munkacsoport kidolgozta néhány (összesen 14) alapvető fogalom (nagy részük a fenti leírásban is szerepel) munkaértelmezését. és ezt tervezetének függelékében helyezte el. Végül a tervezet „lelke” a DQR 8 szintjének leírása. Ez a 2. függelékben látható. Közlésének fő célja, hogy egy konkrét rendszer magyar nyelvű átírásával összehasonlító vitaalapunk legyen a magyar rendszer leírásakor. A német rendszer jelenlegi munkálatai során egyes kiválasztott területek képesítéseinek illesztési lehetőségeit vizsgálják, ezek: fémipar, elektronikai ipar, kereskedelem, egészségügy és információtechnológia.

11

A magyar országos képesítési keretrendszer számára megfontolandó tapasztalatok és javaslatok Az uniós ajánlások, a nemzetközi szervezetek és a szakértők értelmezései, valamint a más országokban lezajlott és éppen folyó munkálatok alapján érdemes összefoglalni a magyar képesítési keretrendszer megalkotásában felhasználható tapasztalatokat és azok mentén az OKKR-folyamatot vezénylő ajánlásokat megfogalmazni mind az elméleti megfontolásokat, mind pedig a gyakorlati tennivalókat illetően. Először tekintsük át, mi történt eddig. 1. Az OKKR-kidolgozási folyamat eddigi szakaszai és eredményei nagyjából-egészében megfelelnek az európai országok hasonló fejlesztési folyamatainak. A koncepcionális kidolgozás és a tervezés fázisában vagyunk, mintegy 15-20 európai országgal együtt. 2. A 2007 és 2009 között eltelt 3 évben felálltak azok a szakértői munkacsoportok és koordinációs testületek, amelyek a 2013-ig tartó folyamat teljes egészét átfogva képesek a megvalósítást és az EKKR-megfeleltetést elérni. Ezeknek a munkacsoportoknak az elméleti koncepcionális szakaszban az OKM, illetve a TÁMOP 4.1.3. adta a célmegfogalmazást és a működéshez szükséges finanszírozást. A 2010–2012 közötti munkafázisokban újabb TÁMOP projektek lépnek be az alágazati megvalósítás támogatására. Amennyiben ezek késnek, a kitűzött határidők nehezen lennének tarthatók. 3. A (minden országban szükséges előfeltételt jelentő) politikai egyetértést és akaratot jelzi a 2069/2008. Kormányhatározat az OKKR kialakításáról. Ezen rendelet volt a 2009-2010-es munka bázisa. Szükség van arra, hogy 2010-ben egy újabb kormányrendelet jelenjen meg a megvalósítás módjáról és eszközeiről. 4. Az oktatási alágazatok irányító hatósági és szakértői szinteken tudatában vannak a feladatnak. Ezen túl – érintett intézmények, vezetők, munkaerő-piaci szereplők, tágabb társadalmi kör – az informáltság csekély mértékű. A TÁMOP 4.1.3 OKKR projektje az alábbiakat végzi el 2010 májusáig: 1. A koncepció véglegesítése. 2. Szintleírások. 3. Alágazati illesztési lehetőségek tesztelése. 4. Javaslat a szabályozási és működtetési mechanizmusokra. 5. Javaslat a további munkálatok tartalmára és lebonyolítására (kormányhatátozat-előkészítés). 2010 és 2012 közötti feladatok: 1. Az alágazatok képesítéseinek illesztése az OKKR-hez. 2. A szabályozás és működtetés szervezeti és tartalmi kérdéseinek megoldása. 3. Beszámoló az európai képesítési keretrendszerhez történő hozzárendelésről. A nemzetközi tapasztalatokból felhasználható tanulságok mentén a következő javaslataim vannak: 1. Zárjuk le a szintek számáról és a szintleírási jellemzőkről szóló vitát. A szintek számát tekintve a többségi európai példát és a 2007-es magyar munkacsoportok ajánlását is figyelembe véve maradjunk a 8 szintnél, ahol viszont az 1. szintbe értsük bele a felkészítő, belépő szintet is (akár alszint formájában). A deskriptorok kiválasztásánál pragmatikus, a munka és az oktatás világára egyaránt figyelő, ám elsőrendű prioritásként a munkaerőpiac igényeinek megfelelő megközelítést válasszunk (lásd pl. a részletezett német példát). A leíró mátrix lehetőleg ne tartalmazzon négynél több oszlopot. A deskriptorok megfogalmazásánál az oktatási alágazati rendszerek erőteljes figyelembevételével történjen a konkrét 12

szintleírás (azaz az első 3 szintnél a mai és közeljövőbeli közoktatás, a 4. és 5. szintnél elsősorban a szakképzés, a 6–8. szinteknél pedig a felsőoktatás helyzete és igényei, valamint a kapcsolódó nemzetközi leírásmódok legyenek mérvadóak). 2010. januárjában vitassunk meg a koordinációs tanácsban, illetve az érdekelt felek bevonásával szervezett műhelyvitán egy 15-20 oldalas, véglegesnek szánt, de még csiszolható tervezetet. 2. Ugyanerre az időpontra készüljön el egy olyan mátrix, amelyik a magyar oktatási alrendszerek formális képzéseit az OKKR szintjeire behelyezi, gyakorlatilag a magyar ISCED séma OKKR sémába illesztésével. Ez jó alapot nyújt az alágazatoknak a saját képesítéseik konkrét leírásához. Az alágazatoknak számba kell venniük a fő- (érettségi, szakoklevél, diploma, …) és kiegészítő képesítéseket (szakirányú továbbképzés, szakosító oklevél, …), és meg kell fogalmazniuk álláspontjukat a speciális képesítések és a részképesítések viszonylatában. 3. 2010 májusáig a következő irányokban lehet továbblépni: »» szervezeti, szabályozási, jogi aspektusok, »» konkrét alágazati képesítési szintű leírások (érettségi, szakképzési szintek, felsőoktatási diplomaszintek, tudományterületi kimeneti és képesítési követelmények), »» kitekintés az informális és nem formális tanulási eredmények elismerésére, »» pilot területek előkészítése egyedi képesítések leírási mintáinak megalkotására (egyedi szakképesítések, felsőoktatási szakok, felnőttképzések), »» a munkáltatókkal való további együttműködés kereteinek megteremtése, »» alágazati oktatási és kutatási programok előkészítése a tanulási eredmény alapú tantervek, tantárgyi követelmények, értékelés és mérés területein.

Hivatkozások [1] Recommendation of the European Parliament and of the Council of 23 April 2008 on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning, in „The European Qualifications Framework for Lifelong Learning (EQF)”, Education and Culture DG, Luxemburg: Office for the Official Publications of the European Communities, 2008 [2] J. Markowitsh, K. Luomi-Messerer, S-Lengauer (3s Research Lab., Vienna), J. Bjornavold (Cedefop), G. Hanf. M. Coles: Explaining the European Qualifications Framework for Lifelong Learning: Key questions and answers, EC-Education and Culture, Lifelong Learning Education and Training policies, EC, 2007 November [3] Criteria and procedures for referencing national qualifications levels to the EQF, Annex to the note 1449 of 6 November 2008, Education and Culture DG, Cedefop [4] Referencing of the Irish National Framework for Qualifications (NQF) to the European Qualifications Framework for Lifelong Learning (EQF), National Report, National Qualifications Authority of Ireland, 2009 June [5] The development of national qualifications frameworks in Europe: September 2009, Cedefop, Luxemburg: Publications Office of the European Union, 2009 [6] A Framework for Qualifications of the European Higher Education Area, Bologna Working Group on Qualifications Framework, Ministry of Science, Technology and Innovation, Copenhagen, 2005 February [7] Verification of Compatibility of Irish National Framework of Qualifications with the Framework for Qualifications of the European Higher Education Area, Report of Steering Committee for National Consultation – November 2006, National Qualifications Authority of Ireland 13

[8] Report on the Compatibility of the „Qualifications Framework for German Higher Education Qualifications” with the „Qualifications Framework for the European Higher Education Area”, September 2008, Federal Ministry of Education and Research, Germany [9] Derényi András: Tanulási eredmények kidolgozása és használata: Elvi megfontolások és gyakorlati útmutatások, Társadalom és gazdaság, 28. évf., 2. szám, 183–.202. o., 2006. december [10] The shift to learning outcomes: Policies and practices in Europe, Cedefop Reference series 72, Luxemburg: Office for the Official Publications of the European Communities, 2009 [11] J. Bjornavold, M.Coles: Added value of national qualifications frameworks in implementing the EQF, EQF Guidance and support note 2, Cedefop, 2009.May [12] Derényi András: Részletes beszámoló a londoni PLA-ról (2008. október 20-21.), OKKR weblap, www.ofi.hu [13] 10 steps in developing a national qualifications framework http://www.ond.vlaanderen.be/ hogeronderwijs/Bologna/qf/national.asp#A [14] Discussion proposal for a German Qualifications Framework for Lifelong Learning, German Qualifications Framework Group, February 2009

14

1. Függelék: A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek fejlődése Európában, 2009. szeptember1 A Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) fejlesztésének rövid áttekintése A keretrendszer kiterjedése

Ausztria

Az átfogó NKKR magában foglalja majd a formális oktatási és képzési rendszerben megszerezhető képesítéseket, és meg fogja könnyíteni a nem formális és az informális tanulás elismerését.

Szintek száma 8 szint javasolt.

Szintleíró jellemzők – Tudás – Készségek – Kompetenciák Az EKKR szintleíró jellemzőket tekintik kiindulópontnak.

Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer.

Az NKKR politikai és jogi alapja Széles körű partneri kapcsolatokon alapuló megközelítés.

A munka jelenlegi szakasza Tervezési és konzultációs szakasz.

A Szövetségi Oktatásügyi, Művészeti és Kulturális Minisztérium, valamint a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium készíti az elemző anyagot az NKKR megvalósításáról.

Az érdekeltek bevonása és konzultációk A Szövetségi Oktatásügyi, Művészeti és Kulturális Minisztérium kezdeményezte és koordinálja a fejlesztéseket együttműködve a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztériummal. Minden minisztérium és tartomány képviselteti magát, éppúgy, mint a társadalmi partnerek, valamint a megfelelő érdekeltek az oktatás és képzés területéről.

Illeszkedés az EKKR–hez Az EKKR megfeleltetési folyamat 2010 közepén kezdődik. A referenciajelentés várhatóan 2010 végére készül el.

Belgium (Flandria)

Széles körű konzultációkra került sor 2008 januárja és szeptembere között.

1

Átfogó NKKR kifejlesztése folyik. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer.

8 szint került elfogadásra.

– Tudás/ Készségek – Kontextus/ – Autonómia/ – Felelősségvállalás

A képzési szerkezetről szóló, az NKKR alapjául szolgáló törvény 2009 áprilisában került elfogadásra.

Kb. 270 válasz. Megvalósítási szakasz. Az illetékes hatóság az Oktatási Minisztérium.

The development of national qualifications frameworks in Europe (September 2009) című tanulmány függelékének fordítása

15

Más minisztériumok (munkaügyi, pénzügyi), valamint a társadalmi partnerek és egyéb érdekeltek az oktatás és képzés területéről bevonásra kerültek. A folyamat különböző fázisaiban széles körű konzultációk folytak.

A referenciajelentés várhatóan 2010–ben készül el.

A keretrendszer kiterjedése

Belgium (Vallónia)

Az NKKR előkészítése folyamatban.

Szintek száma 8 szint javasolt.

Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer

Bulgária

Az átfogó NKKR az oktatás és 8 szint javasolt. képzés minden szintjét magában foglalja majd. A felsőoktatási NKKR– tervezet önálló anyagként készült 2007–ben. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer

Szintleíró jellemzők – Tudás – Készségek – Kompetenciák Megfontolás tárgya: EKKR szintleíró jellemzők 1–5. szintekre; Dublin szintleíró jellemzők 6–8. szintekre. E két szegmens kapcsolódása jelenleg megvitatás alatt. – Tudás – Készségek – Kompetenciák Alapja: EKKR–szintek, Európai Felsőoktatási Térség – Képesítési Keretrendszer, ISCED 97

Az NKKR politikai és jogi alapja 2008–ban egy, az alap–, a mester– és a doktori képzést a 6–8. szintekhez rendelő önálló rendelet került elfogadásra.

A munka jelenlegi szakasza Tervezési és konzultációs szakasz. Tesztelési szakasz 50 szakképzési területen.

Politikai vita folyik az 1–5. és a 6–8. szintek közötti kapcsolatról, a döntés egyelőre függőben. Része a nemzeti egész életen Koncepció kidolgozási át tartó tanulási stratégiának, és tervezési szakasz amelyet a 2008 októberében elfogadott minisztertanácsi határozat tartalmaz.

16

Az érdekeltek bevonása és konzultációk A francia nyelvi közösség kormánya kezdeményezte. A nyomon követés egy munkacsoport feladata, amelyben oktatási és képzési területről vesznek részt érintettek. Széles körű szektor szintű tesztelés.

Illeszkedés az EKKR–hez Az EKKR–hez való kapcsolódást az NKKR– munka szerves részének tekintik. A referenciajelentés várhatóan 2010–ben készül el.

Az illetékes hatóság az Oktatási és Az EKKR–nek történő Tudományos Minisztérium. megfeleltetést az NKKR– munka szerves részének A résztvevő érintettek körét állami tekintik. hivatalok (Országos Szakképzési Hivatal, Országos Dokumentációs Nemzeti Koordinációs és Információs Központ, Országos Pont (NKK): Európai Statisztikai Intézet) képviselői és a Integrációs és NemzetBologna follow–up csoport tagjai közi Együttműködési Igazgatóság alkotják.

Horvátország


Szintek száma

Szintleíró jellemzők

Az átfogó, az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó NKKR kiterjed majd valamennyi oktatási és képzési alrendszerre.

8 szint javasolt, a 4., 5., 7. és 8. szinten alszintekkel kiegészítve.

– Tudás (elméleti és tényszerű) – Készségek (kognitív, gyakorlati és társadalmi) – Felelősség és autonómia

Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer

Az NKKR politiA munka jelenAz érdekeltek bevonákai és jogi alapja legi szakasza sa és konzultációk A Tudományos, Oktatási és Koncepciókidolgozási A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium az illetékes hatóság. Sport Minisztérium szakkép- és tervezési szakasz zési és felsőoktatási szakértőkből álló munkacsoportot Más minisztériumok (gazdasági, hozott létre 2006–ban. munkaügyi, egészségügyi, külügy, környezetvédelmi) is bevonásra kerültek, csakúgy, mint a társadalA vonatkoztatási szint meghatározása a Nemzeti Bimi partnerek és az érintettek az zottság a Horvát Képesítési oktatás és a képzés területéről. Keretrendszer Fejlesztéséért számára 2007–ben.

Ciprus

A vonatkoztatási szint jóváhagyása a kormány által 2007 júliusában.

Az átfogó NKKR magában foglal minden országosan elismert képesítést.

8 szint javasolt.

– Tudás – Készségek – Kompetenciák Az EKKR szintleíró jellemzőket tekintik kiindulópontnak.

5 éves akcióterv (2008–12) elkészítése. Az átfogó NKKR kialakítására vonatkozó minisztertanácsi határozatot 2008 júliusában fogadták el.

17

Koncepciókidolgozási Az Oktatási és Kulturális Miniszés tervezési szakasz. térium az illetékes hatóság. A Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, valamint az Emberierőforrás–fejlesztési Hivatal működik közre.

Illeszkedés az EKKR–hez Az EKKR megfeleltetési folyamat 2010–ben kezdődik. NKK: Nemzeti Bizottság a Horvát Képesítési Keretrendszer Fejlesztéséért

Cseh Köztársaság


Szintek száma

Az átfogó NKKR az oktatás és 8 szint javasolt. képzés valamennyi alrendszeréből különböző típusú képe- Az 1–4. szinteket sítéseket foglal majd magában. 2009 augusztusában hagyták jóvá, Alapja: az elfogadott teljes az 5–8. szintek és részképesítések, értékelési jellemzőit 2009 sztenderdek regisztere. végéig jóváhagyják. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer.

Szintleíró jellemzők A képzési szintek differenciálása kompetenciaszinthez kötött. Minden kompetenciának van ismereti és készség összetevője.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka 2005–ben kezdődött. A 2006. évi, a továbbképzési eredmények igazolásáról és elismeréséről szóló törvény az NKKR– fejlesztés jogi alapja.

Minden kompetencia tevékenységi dimenzió Beágyazódott a nemzeti (elsődleges szempont) és élethosszig tartó tanulási ismereti dimenzió (terület stratégiába. vagy tudományág) szerint kerül besorolásra.

A munka jelenlegi szakasza Tervezési és részben megvalósítási szakasz.

Az érdekeltek bevonása és konzultációk Az illetékes hatóság az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium.

Illeszkedés az EKKR–hez A referenciajelentés elkészülte 2011–ben várható.

Más minisztériumok hatóságként működnek közre.

Az Országos Szakképzési Intézet (NUOV) van kijelölve Nemzeti Koordinációs Pontnak.

Az oktatást és képzést nyújtók, az egyetemek meghatalmazott testületek. A társadalmi partnerek részt vesznek a képesítések fejlesztésében. Az Országos Képesítési Tanács tanácsadó testület. Az Országos Szakképzési Intézet (NUOV) az NKKR–munka irányítója és adminisztratív szerve.

18


Szintek száma

8 szint javasolt. Az átfogó NKKR minden hivatalosan elismert állami képesítést magában foglal majd az oktatás és képzés valamen�nyi alrendszeréből.

Dánia

A felsőoktatási KR 2006/2007–ben került kialakításra és az átfogó keretrendszer részét képezi. Kommunikációs és orientációs funkció, a felsőoktatásban azonban szabályozó funkció. Egyértelmű határvonal az 1–5. és 6–8. szintek között. Különböző alapelvek érvényesülnek a nemzeti képzések keretrendszerbe illesztése során: – legjobban illeszkedik 1–5. szinten – teljesen illeszkedik 6–8. szinten


Az NKKR politiA munka jelenkai és jogi alapja legi szakasza – Tudás (különböző típu- A munka 2006–ban kezdő- Megvalósítási szakasz. sú ismeretek, komplexitás dött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére és a és megértés) 2006. évi „Dánia a globális – Készségek (különböző típusú készségek, feladatok gazdaságban” kormánystratégiához kapcsolódóan. összetettsége, kommunikáció) és A keretrendszerrel kapcso– Kompetenciák (összefüggésrendszer, együttmű- latos részletes elképzelés és ködés és felelősségvállalás, az ütemezés nyilvánosságra hozatala 2009 júniusában tanulás tanulása) történt. 6–8. szintek egyértelmű A meglévő jogi alap kiegészímegfelelést mutatnak a tésére sor fog kerülni. Dublin szintleíró jellemzőkkel. A szintleíró jellemzők alapjai: EKKR–jellemzők, Dublin–jellemzők, a felsőoktatásban a tantervekhez és szakokhoz, a kutatáshoz kapcsolódó tanulmányi eredmények kidolgozott jellemzői.

19

Az érdekeltek bevonása és konzultációk A munkát az Oktatási Minisztérium koordinálja, de a koncepció és megvalósítása más minisztériumok, a társadalmi partnerek, az oktatási és képzési alrendszerek képviselőinek stb. széles körű bevonásán nyugszik.

Illeszkedés az EKKR–hez Az EKKR–hez kapcsolódást az NKKR–munka szerves részének tekintik. A referenciajelentést 2010 októberére tervezik.


Szintek száma


Észtország

8 szint elfogadott. – Tudás Az átfogó élethosszig tartó – Készségek tanulásra vonatkozó NKKR – Kompetenciák magában foglalja majd a szakmai kompetenciák teljes skáláját az oktatás és képzés valamennyi alrendszeréből, valamint a nem formális és az informális tanulás területéről.

A módosított szakképzési törvény (2008. szeptember) az NKKR–fejlesztés jogi alapja.

A felsőoktatásban érvényesítendő tanulási eredmények jóváhagyása 2007 augusztusában történt, és 2009 januárjától az átfogó NKKR–hez kapcsolódnak. Az ágazatok közötti koherencia javítása érdekében 16 szakmai tanács elnökeiből álló testület működik. Az átfogó NKKR magában 8 szint javasolt. foglal majd minden államilag elismert képesítést.

Finnország

Az NKKR politikai és jogi alapja A fejlesztések alapja az 5 szintű képesítési keretrendszer.

A keretrendszer meg fogja könnyíteni a nem formális és az informális tanulás eredményeinek elismerését. A keretrendszer kommunikációs és orientációs funkciójú.

A munka jelenAz érdekeltek bevonálegi szakasza sa és konzultációk Megvalósítási szakasz. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az illetékes hatóság.

Illeszkedés az EKKR–hez NKK: Az Észt Képesítési Hivatal

Más minisztériumok (szociális A referenciajelentés ügyek, gazdaságügyi), valamint a várhatóan 2010–ben társadalmi partnerek és az oktakészül el. tás, képzés, állami intézmények (Országos Vizsga– és Képesítési Központ, Képesítési Hivatal) képviselői is bevonásra kerültek. Az Észt Képzési Hivatal (2001) irányítja az NKKR–munkát és látja el az adminisztratív teendőket.

A szintjellemzők kiindulópontját az EKKR– jellemzők alkották, de elfogadásuk feltétele a nemzeti összefüggésrendszerbe illesztés volt.

A munka 2008 augusztusában kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Az NKKR–koncepció véglegesítése 2009 júniusában megtörtént.

A kompetenciák a vállalkozókészség és a nyelvi kompetencia aspektusaival Az NKKR–re vonatkozó különálló törvény kerül egészültek ki. előterjesztésre parlamenti A 6–8. szint jellemzői a jóváhagyásra (2010) Dublin jellemzőkhöz lettek igazítva.

20

Megvalósítási szakasz. Az Oktatási Minisztérium az illetékes hatóság, de más minisztériumok, társadalmi partnerek és az oktatási alrendszer képviselői is be vannak vonva a folyamatba. A 2009. júniusi javaslat alapján konzultációra kerül sor.

Az összehangolás az EKKR–rel megkezdődött. NKK: A Nemzeti Oktatási Testület. A referenciajelentés elkészülte 2010–ben várható.

Franciaország Németország


Szintek száma


Az átfogó NKKR a képesítések minden szintjét és típusát lefedi.

Jelenleg 5 szint van; egy 8 szintű struktúra megfontolás tárgya.

A francia szintek megkülönböztetési alapja: – Készségek – Tudás – Kompetenciák

A keretrendszer fontos eleme a nem formális és az informális tanulás elismerése.

A keretrendszernek szabályozó funkciója van, különösen a Nemzeti Szakképesítési Bizottság (CNCP) által, a hivatalosan akkreditálandó képesítések tekintetében betöltött keretrendszer „felügyelő” szerepkör révén. 8 javasolt szint. Az átfogó, élethosszig tartó tanulásra vonatkozó NKKR (Deutscher Qualifikationsrahmen – DQR) magában foglalja majd az összes alrendszerben szereplő képesítéseket, és megkönnyíti a nem formálisan és informálisan megszerzett kompetenciák elismerését. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer. A felsőoktatási képesítési keretrendszer 2005–ben valósult meg.

Az NKKR politikai és jogi alapja A meglévő keretrendszer felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztés benyújtására kerül sor a miniszterelnökhöz 2009–ben.

A munka jelenlegi szakasza Megvalósult, jelenleg felülvizsgálati szakasz.

Az előterjesztés az ezen kérdéseket áttekintő reprezentatív munkacsoport következtetéseire épül.

A szintleíró jellemzők két kompetenciakategóriában kerültek meghatározásra: – szakmai kompetenciák két alcsoportra osztva: tudás (terjedelme és mélysége) és készségek (gyakorlati és kognitív készségek); – személyes kompetenciák, amelyek társadalmi kompetenciákra (csapatmunka, vezetés, kommunikációs készségek) és egyéni kompetenciákra (önállóság/felelősség, gondolkodási és tanulási kompetenciák) csoportjára oszlanak.

A folyamat 2007–ben kezdődött, amikor a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium a Tartományi Miniszterek Állandó Konferenciájával együtt létrehozott egy nemzeti munkacsoportot. A német keretrendszerre vonatkozó javaslat első változata 2009 februárjában jelent meg.

21

Az érdekeltek bevonása és konzultációk A keretrendszer koordinátora a Nemzeti Szakképesítési Bizottság (CNCP), amely minden érintett minisztériumot, társadalmi partnert, kamarát, oktatási és képzési alrendszert képvisel.

Illeszkedés az EKKR–hez A megfeleltetési munka 2006 óta folyik. A végső referenciajelentés várhatóan 2010–ben készül el. NKK: a Nemzeti Szakképesítési Bizottság.

Tesztelési szakasz.

A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium a Tartományi Ok2009–ben az informa- tatási és Kulturális Miniszterek tikai, fémipari, elektÁllandó Konferenciája együtt ronikai, egészségügyi kezdeményezték a munkát. és kereskedelmi ágazatokból vett példák ös�- Az érdekeltek széles köre működik szevetése történik meg közre a felsőoktatás, a közoktatás, az NKKR–szintekkel. a szakképzés területéről, továbbá a társadalmi partnerek, az oktatás és a munkaerőpiac állami intézményei, kutatók és gyakorlati szakemberek vesznek részt.

NKK: A nemzeti munkacsoport, amelynek feladata lesz a jelentés elkészítése is. A referenciajelentés várhatóan 2011–re készül el.


Izland

Magyarország

Görögország

Élethosszig tartó tanulásra vonatkozó NKKR.

Szintek száma Valószínűleg 8 szint lesz javasolva.

Szintleíró jellemzők Még kifejlesztendő.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka 2008–ban kezdődött az operatív foglalkoztatási és képzési program (2007–13) keretében.

A munka jelenlegi szakasza Feltárási szakasz.

Az érdekeltek bevonáIlleszkedés az sa és konzultációk EKKR–hez Az illetékes hatóság az Oktatási és A megfeleltetési folyamat Vallásügyi Minisztérium. 2011–ben kezdődik. Az érintettek állami intézmények, A referenciajelentés a társadalmi partnerek, az egyete- várhatóan 2011 vége felé mek képviselői és külső szakértők. készül el.

NKK: Élethosszig tartó Tanulás Nemzeti Bizottsága/ Élethosszig tartó Tanulás Főtitkárság Átfogó NKKR, amely magá- Még eldöntendő. A szintleíró jellemzők A munka 2007–ben kezKoncepciókidolgozási A munkát az Oktatási és Kulturális A megfeleltetési folyamat ban foglalja majd valamennyi fejlesztés alatt. dődött az Új Magyarország és tervezési szakasz. Minisztérium kezdeményezte szo- 2011 második negyedévFejlesztési Terv (2007–13) ros együttműködésben a Szociális ében kezdődik. oktatási és képzési alrendszer képesítéseit. keretében. és Munkaügyi Minisztériummal. A referenciajelentés Az NKKR fejlesztés a A bevont érdekeltek köre: állami 2013–ra várható. 2069/2008. sz. kormányintézmények, társadalmi partnerek, egyetemek, valamint tanári, A végső döntés megrendeleten alapul. Rögzíti az ütemtervet, meghatározza a szülői és hallgatói szervezetek. hozataláig az NKK: az feladatokat, felelősségeket, a Európai Uniós Ügyek Főosztálya pénzügyi forrásokat és emberi erőforrásokat. 7 szint lesz java- A szintleíró jellemzők A munka 2007 őszén kezdő- Koncepciókidolgozási Az Oktatási Minisztérium (ilA megfeleltetésre az Az átfogó NKKR magában foglalja majd valamennyi solva. részletesebbek és spedött az Oktatási Minisztéri- és tervezési szakasz. letékes hatóság) koordinálja a előkészületek megkezoktatási és képzési alrendszer cifikusabbak, mint az um kezdeményezésére. munkát, de döntéseit a többi dődtek. EKKR–jellemzők, de a minisztérium, a társadalmi partneképesítéseit, a nem formális és Az EKKR 1. az informális tanulást. szintjét nem kiindulópontként alkalma- Az NKKR–tervezet 2009 rek, az oktatási és képzési rendszer A referenciajelentés tekintik releváns- zott fogalmak hasonlók: őszén várható. képviselői (pl. tanárok) bevonásá- várhatóan 2010–ben A felsőoktatási keretrendszer nak. – Tudás val hozza meg. készül el. 2007–ben valósult meg és – Készségek része lesz az új NKKR–nek. – Kompetenciák

22


Írország

Az átfogó NKKR 2003 óta működik.

Szintek száma 10 szint elfogadva.

Mindenféle tanulást magában foglal a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintig; a közoktatástól kezdve a továbbképzésig és a felsőoktatásig.

Négytípusú képesítésre: főszakirányú (major), mellékszakirányú (minor), Speciális A referenciajelentés a nemzeti –szaktanfolyami, (special– képesítési szintek kapcsolópurpose), dásáról 2009 májusában lett elfogadva. kiegészítő–továbbképzési (supplemental) A szintek még nincsenek megA felsőoktatási képesítések (3 határozva. ciklus) illesztése a 6–8. EKKR szintekhez megtörtént.

Olaszország

NKKR fejlesztés alatt.

Szintleíró jellemzők Mindegyik szint nemzeti konszenzussal elfogadott, az alábbiakra vonatkozó sztenderdeken alapul: – tudás (köre, fajtája) – készségek (köre, szelektivitás) – kompetenciák (kontextus, szerep, tanulás tanulása, helyzetfelismerés).

A szintleíró jellemzők fejlesztés alatt.

Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR jogi alapja az 1999. évi képesítésekről szóló (oktatási és képzési) törvény.

A munka jelenlegi szakasza Megvalósult.

Az érdekeltek bevonása és konzultációk Az NKKR–munka kezdeményezője az Oktatási és TudomáA keretrendszer nyos Minisztérium, valamint a megvalósulásáról és Vállalkozási, Kereskedelmi és hatásáról szóló első Foglalkoztatásügyi Minisztérium tanulmány 2009 őszén volt. A Bologna–folyamat az NKKR fontos része önkéntes jelent meg. alapon. Széles körű konzultációk az érintettekkel valamennyi alrendszerből és a társadalmi partnerekkel. A Nemzeti Képesítési Hivatal 2006 júliusában megjelentette az egyes nemAz Ír Nemzeti Képesítési Hatóság (NKK) 2001–ben jött létre az zetközi és szakmai testületek képesítéseinek befogadására NKKR fejlesztésének, karbanvonatkozó elveket és kritéritartásának és monitorozásának feladatával. umokat. 2003 óta különböző törKoncepciókidolgozási, A Munkaügyi, Egészségügyi és vények és minisztériumok, tervezési és részben Szociálpolitikai Minisztérium régiók közötti megállapodá- tesztelési szakasz. kezdeményezte az NKKR fejleszsok elfogadására került sor tést szoros együttműködésben az (pl. 53/2003. sz. törvény) A módszertan teszte- Oktatási, Egyetemi és Kutatási lése a turisztikai és a Minisztériummal. gépészeti ágazatban történt. Az NKKR fejlesztésben kulcsszerepet tölt be a Nemzeti Bizottság (Tavalo Nazionale). A két minisztérium, a régiók, az autonóm tartományok és a társadalmi partnerek képviselőiből áll. Az ISFOL kutatóintézet dolgozza ki és alkalmazza a nemzeti módszertanokat, koordinálja a szakértői csoportokat.

23

Illeszkedés az EKKR–hez Az ír NKKR megfeleltetése 2009 tavaszán megtörtént. A referenciajelentés végső változata 2009 májusában lett elfogadva és 2009 szeptemberében előterjesztve az EKKR Tanácsadó Csoportnak.

A referenciajelentés várhatóan 2010–re készül el. NKK: ISFOL


8 szint van tervezve.

Luxemburg

Lettország

Átfogó NKKR fejlesztés alatt.

Szintek száma

Szintleíró jellemzők – Tudás – Készségek – Kompetenciák A felsőoktatási szintleíró jellemzők első tervezete 2006–ban készült el.

Az NKKR politiA munka jelenkai és jogi alapja legi szakasza AZ NKKR fejlesztés alapja a Feltáró szakasz. jelenlegi 5 szintű struktúra. A törvények előkészítési szakaszban vannak.

Az átfogó NKKR az oktatás és 8 javasolt szint. képzés minden alrendszerére ki fog terjedni.

A szintleíró jellemzők csoportosítása az alábbiak szerint történik:

A munka 2006–ban kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére.

Az NKKR tervezete 2009 elején került a Minisztertanács elé.

– Tudás – Készségek – Attitűd

A 2008 őszén elfogadott szakképzési törvény képezi az NKKR fejlesztés alapját.

A tervek szerint az NKKR 2010–ben készül el.

24

Az érdekeltek bevonáIlleszkedés az sa és konzultációk EKKR–hez Az illetékes hatóság az Oktatási és A referenciajelentést Tudományos Minisztérium. készítő bizottság 2009 szeptemberében alakul meg. A jelentés tervezete várhatóan 2011–re készül el.

Tervezés és kezdeti megvalósítási szakasz.

NKK: az Akadémiai Információs Központ A megfeleltetési folyamat 2010 első negyedében kezdődik.

Az Oktatási Minisztérium (illetékes hatóság) koordinálja a munkát, de szorosan együttműködik más minisztériumokkal, valamen�nyi oktatási és képzési alrendszer, A referenciajelentés valamint a társadalmi partnerek benyújtása 2010 közepén képviselőivel. várható.

A keretrendszer kiterjedése Málta átfogó, az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó NKKR–e 2007 júniusától érvényes.

Hollandia


Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR–fejlesztés 2005– ben kezdődött.

A munka jelenAz érdekeltek bevonálegi szakasza sa és konzultációk Megvalósítás 2007 óta. A munkát az Oktatási Minisztérium (illetékes testület) kezdeméTámogató dokumen- nyezte szorosan együttműködve tumok megjelentetése: az érdekeltekkel az oktatás és Az élethosszig tartó képzés, a munkaerőpiac területanulásra vonatkozó téről, a társadalmi partnerekkel NKKR és másokkal: szülői és hallgatói szervezetekkel, nem kormányzati Útmutató a szakképzé- szervezetekkel. si rendszerekhez A Máltai Képesítési Tanács 2005– Minőségbiztosítási po- ben alakult meg. Koordinálja az litika a szakképzéshez NKKR–t és ellátja az adminisztratív teendőket. Keretrendszer az Széles körű konzultációs folyamat informális és a nem 2007 első felében valamennyi formális tanulás elismeréséhez érdekelt bevonásával.

Illeszkedés az EKKR–hez A megfeleltetési folyamat 2009 januárjában kezdődött.

Koncepciókidolgozási Az Oktatási, Kulturális és Tudoés tervezési szakasz. mányos Minisztérium (az illetékes hatóság) szervezi a folyamatot, bevonva az oktatás és képzés területéről az érintetteket, valamint a A főként az NKKR fejlesztési munkaerőpiac képviselőit. folyamatának felvázolásával foglalkozó első javaslattervezet 2009 májusában került előterjesztésre a minisztériumban.

A megfeleltetési folyamat 2010 harmadik negyedévében kezdődik.

8 elfogadott szint. Minden egyes szintleíró jellemző tudás, készségek, kompetenciák és tanulási eredmények szempontjá- Jogilag a 347 (2005) sz. jogi ból került meghatározásra. közlemény az alap.

Málta

A formális, nem formális és az informális oktatás és képzés minden szintjét átfogja.

Szintek száma

Az átfogó NKKR minden A szintek száma országos szinten elismert ké- még nem eldönpesítésre kiterjed majd, meg- tött. könnyíti a nem formális és az informális tanulás elismerését, és elsősorban kommunikációs és orientációs funkciója van.

A tanulási eredmények összegezik az ismereteket, készségeket és kompetenciákat, külön is jelzik az olyan sajátos készségeket, mint a kommunikációs, értékelési és tanulási készségek. Széles körű áttekintést adnak arról, amit az egyénnek tudnia és tennie kell a különböző szintű önállóság és felelősségtudat birtokában. A szintleíró jellemzőkről a döntés a konzultációs folyamatban születik majd meg.

A munka 2009 januárjában kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére.

Az NKKR a felsőoktatási keretrendszerre alapoz.

25

A referenciajelentés végső változata 2009 júliusában készült el, és 2009 szeptemberében terjesztették elő az EKKR tanácsadó csoportjának.

A referenciajelentés tervezetének elkészülte 2010 végén várható.

Norvégia Lengyelország


Szintek száma


A felsőoktatásra, a szakképzésre és a felsőfokú szakképzésre vonatkozó keretrendszer átgondolása és fejlesztése folyik.

Még nincs döntés; az átfogó keretrendszerről való döntéstől függ.

A különböző alrendszerekhez (szakképzés, felsőfokú szakképzés) kapcsolódó szintleíró jellemzők első tervezetei elkészültek és folyik megvitatásuk. A jellemzők teljes köréhez szükséges az átfogó keretrendszerről való döntés.

A szintek számáról még nincs döntés

A szintleíró jellemzők kialakítása folyamatban van.

Az átfogó keretrendszer kérdése még függőben van.

Az átfogó NKKR lefedi az egész lengyel oktatási és képzési rendszert. A keretrendszernek orientációs és kommunikációs funkciója lesz.

Portugália

Az átfogó NKKR magában foglalja majd az iskolai, szakképzési, felsőoktatási és ágazati képesítéseket. A nem formális és az informális tanulási rendszer továbbfejlesztése az NKKR fejlesztés fontos eleme. A 2007–ben készített nemzeti képesítési katalógus az NKKR gerince.

Az NKKR politikai és jogi alapja

A munka 2008 augusztusában kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére.

A munka jelenAz érdekeltek bevonáIlleszkedés az legi szakasza sa és konzultációk EKKR–hez Koncepciókidolgozási Az Oktatási Minisztérium koordi- A referenciajelentés elkéés tervezési szakasz. nálja a munkát. A területen törszülte 2011–re várható. ténő előrehaladás szempontjából különös fontosságú a társadalmi partnerek bevonása.

Koncepciókidolgozási Az Oktatási Minisztérium koordi- A referenciajelentés és tervezési szakasz. nálja a munkát, amely más minisz- előterjesztése 2011–ben tériumok, valamint az oktatási és várható. képzési alrendszer teljes körének bevonásával folyik.

A munka alapja a 2007 óta létező felsőoktatási keretrendszer. 8 elfogadott szint. A szintleíró jellemzők A munka 2007–ben kezdő- Koncepciókidolgozási A Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium kez– tudás dött a kormány és a társadal- és tervezési szakasz. – készségek mi partnerek közötti megáldeményezte a munkát szorosan – attitűd lapodás aláírásával. együttműködve az Oktatási Minisztériummal és a Tudományos, Technológiai és Felsőoktatási szélesen értelmezett kate- Jogi szempontból az NKKR Minisztériummal. góriákban kerültek megha- fejlesztését a 396/2007 sz. tározásra. törvényerejű rendelet és az NKKR megvalósításáról A Nemzeti Képesítési Hivatal szóló 782/2009. sz. kor2007–ben jött létre; szorosan mányrendelet rögzíti. együtt fog működni a Felsőoktatási Főigazgatósággal. Az NKKR megvalósítását a Nemzeti Szakképzési Tanács felügyeli.

26

NKK: a Nemzeti Képesítési Hivatal. A referenciabizottság 2009 őszén alakul meg. A referenciajelentés várhatóan 2010–ben készül el.


Románia

Az átfogó NKKR minden országos szinten elismert képesítésre vonatkozik majd a szakképzés (IVET, CVET, munkahelyi szakképzés) és a felsőoktatás területén.

Szintek száma 8 szint lesz javasolva.

Szintleíró jellemzők A szintleíró jellemzők csoportosítása az alábbiak szerint történik: – Tudás – Készségek – Kompetenciák

Az NKKR fejlesztés a nemzeti képesítési regiszteren alapul.

Az NKKR politiA munka jelenkai és jogi alapja legi szakasza A fejlesztés 2005–ben indult, Koncepciókialakítási, tervezési és kezdeti és az 5 szintű szakképzési megvalósítási szakasz. struktúrára épül. Alapja a miniszterelnök, a Munkáltatók Nemzeti Szövetsége és a Szakszervezetek Nemzeti Szövetsége által aláírt háromoldalú megállapodás.

Más minisztériumokat is bevontak (regionális fejlesztési, pénzügyi stb.) épp úgy, mint a társadalmi partnerek és más érdekeltek az oktatás és képzés területéről.

A jelenlegi fejlesztés a felsőoktatási keretrendszernek az átfogó NKKR–be építésére irányul.

Szlovákia

Az átfogó NKKR valamennyi oktatási és képzési alrendszer képesítéseire kiterjed majd. Az NKKR fejlesztés alappillérei: a nemzeti képesítési regiszter és a nemzeti foglalkozási regiszter.

8 szint tervezett. A szintek számáról még nincs végleges döntés.

Kiindulópontnak az EKKR Az NKKR fejlesztés 2009– szintleíró jellemzőit teben kezdődött és az NKKR kintik. megvalósításáról szóló kormányhatározaton alapul (2009 február). Előkészítés alatt van az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közötti együttműködési memorandum.

27

Az érdekeltek bevonáIlleszkedés az sa és konzultációk EKKR–hez Az Oktatási, Kutatási és Innováci- A megfeleltetés előkészüós Minisztérium kezdeményezte a letei megkezdődtek. munkát szorosan együttműködve a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Biztonsági Minisztériummal.

Feltáró szakasz.

A Nemzeti Képesítési Hatóság a Nemzeti Felnőttképzési Testület 2004 óta. Fő feladata az országos szintű módszertani keretek biztosítása és az NKKR irányítása. Az Oktatási Minisztérium kezdeményezte és koordinálja a fejlesztéseket. Más minisztériumok (munkaügyi, belügyi, egészségügyi, gazdasági, regionális fejlesztési, közlekedési, mezőgazdasági és kulturális) bevonása megtörtént.

A referenciacsoport 2009–ben megalakult. A megfeleltetési folyamat 2010 januárjában indul. A referenciajelentés elkészülte 2011 áprilisában várható.


Szlovénia

Az átfogó NKKR magában foglal majd minden országos szinten elismert képesítést, és támogatja a nem formális és az informális tanulás elismerését. Fő pillérek: a foglalkozási sztenderdek regisztere, nemzeti szakképesítések katalógusai, nemzeti szakképesítések kerettantervei, amelyek tartalmazzák az értékelési sztenderdeket.

Szintek száma


8 szint elfogadva, a 6. és 8. szinthez kapcsolódó 2 alszinttel.

A szintleíró jellemzők a kimeneti kritériumok alapján kerültek meghatározásra: – Tudás – Készségek – Önállóság és felelősség – Tanulási kompetencia, szociális és kommunikációs készségek – Szakmai kompetenciák

Az NKKR politiA munka jelenkai és jogi alapja legi szakasza 2006–ban került elfogaTervezési és kezdeti dásra az oktatás és képzés megvalósítási szakasz. osztályozási rendszerének bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet (46/2006).

Az érdekeltek bevonása és konzultációk Az Oktatási és Sport Minisztérium kezdeményezte a fejlesztést szoros együttműködésben a Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériummal, valamint a Statisztikai Hivatallal.

Illeszkedés az EKKR–hez A megfeleltetési folyamat 2010 januárjában kezdődik. A referenciajelentés elkészülte 2011–re várható.

Más minisztériumok (munkaügyi, NKK: jelenleg a Nemzeti gazdasági), valamint a társadalmi Szakképzési Intézet. partnerek és a Nemzeti Szakképzési Intézet bevonására is sor kerül.

Az országosan akkkreditált programok elvégzése után megszerzett további képesítések esetén bemeneti kritériumok használatosak (felvételi követelmények, a felsőoktatásban és szakképzésben folytatott tanulás kreditpontokban kifejezett mennyisége, a programok tipikus hos�sza).

Spanyolország

NKK: Jelenleg a CIDE (Oktatási Kutatási és Dokumentációs Központ) A referenciabizottság 2009 őszén alakul meg, s ezzel elkezdődik a megfeleltetési folyamat. A referenciajelentés tervezetének elkészülte 2011–re várható.

28



Még nincs kialakítva.

A szintleíró jellemzők kifejlesztésére az elkövetkezendő időszakban kerül sor.

Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR fejlesztési munka 2008 novemberében kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére.

Svédország

Az átfogó NKKR a meglévő állami oktatási és képzési rendszerre fog kiterjedni.

Szintek száma

Törökország

Az átfogó NKKR az általános, 8 szint lesz javaszakképzési és a felsőoktatási solva. területre fog kiterjedni. A felsőoktatási keretrendszert 2006–ban fogadták el.

Kiindulópont: az EKKR szintleíró jellemzők.

A munka 2005–ben kezdődött.

A felsőoktatási szintleíró jellemzők alapját a kompetenciaelemek képezik: az önállóság és felelősség mellett hangsúlyos szerepe van az idegen nyelveknek, a tanulás tanulásának, a területspecifikus kompetenciáknak, az információs és kommunikációs technológiáknak, a szociális és kommunikációs készségeknek.

A Szakképesítési Hatóságról szóló törvénybe (5544/2006) van ágyazva. A szakképzés–fejlesztési projekt (2002–07) támogatja.

29

A munka jelenAz érdekeltek bevonálegi szakasza sa és konzultációk Koncepciókidolgozási Az Oktatási Minisztérium (ilés tervezési szakasz. letékes hatóság) koordinálja a folyamatot. A különböző minisztériumok (oktatási, munkaügyi, üzleti és pénzügyi) képviselőiből álló munkacsoport alakul majd.

Illeszkedés az EKKR–hez A megfeleltetési folyamat 2010 vége felé kezdődik. A referenciajelentés tervezete várhatóan 2011 negyedik negyedévében készül el. NKK: a Svéd Nemzeti Felsőfokú Szakképzési Hivatal.

Koncepciókidolgozási A Nemzeti Oktatásügyi Miniszté- A referenciajelentés és tervezési szakasz. rium (illetékes hatóság) kezdemé- tervezetének elkészülte 2010–re várható. nyezte a munkát. 2007 óta a Szakképesítési Hatóság NKK: VQA (VQA) koordinálja a folyamatot. Az érdekeltek széles köre került bevonásra a VQA testületen keresztül: munkavállalói és munkáltatói szervezetek és szakmai szervezetek, kormányzati szervek képviselői (Munkaügyi és Oktatási Minisztériumok, Felsőoktatási Tanács).

A keretrendszer kiterjedése Anglia és Észak–Írország átfogó NKKR–t valósít meg. E keretrendszernek szabályozó funkciói vannak.

Egyesült Királyság

Skócia átfogó keretrendszert (SCQF) valósít meg orientációs és kommunikációs funkciókkal.

Wales átfogó keretrendszert (CQFW) valósít meg orientációs és kommunikációs funkciókkal.

Szintek száma


Az NKKR politikai és jogi alapja

9 szintű struktúra Angliában és Észak–Írorkerült elfogaszágban minden szint az dásra. alábbiak szerint tagolódik: – tudás és megértés – alkalmazás és cselekvés – önállóság és számonkérhetőség 12 szintű struktú- A skót rendszerben minra került elfogaden szint öt széles körű dásra. kategória alapján került meghatározásra. – Tudás és megértés – Gyakorlat (alkalmazott tudás és megértés) – Generikus kognitív készségek (pl. értékelés, kritikus elemzés) – Kommunikációs, számolási és informatikai készségek – Önállóság, számonkérhetőség és munka másokkal 9 szintű struktúra Wales rendszerében minkerült elfogaden szint az alábbiakra dásra. tagolódik: – tudás és megértés – alkalmazás és cselekvés – önállóság és számonkérhetőség.

A munka jelenlegi szakasza Megvalósítva.

Az érdekeltek bevonása és konzultációk A Képesítési és Tantervi Hatóság tartja karban a keretrendszert.

Illeszkedés az EKKR–hez A referenciajelentés tervezete 2009 augusztusában készült el.

A keretrendszer karbantartója a A referenciajelentés Skót Kredit és Képesítési Kerettervezete 2009 auguszturendszer Testület, amelyet a Skót sában készült el. Képesítési Hivatal, a skót egyetemek, a Minőségbiztosítási Hivatal, a Skót Főiskolák Szövetsége és skót miniszterek alkotnak.

A jelentéstervezet 2009 augusztusában készült el.

30

EKKR–megvalósítási tervek Országonkénti előrejelzések, 2009/092 16 Az összehangolást 2009–ig vagy 2010–ig elvégző országok – pontosan az ütemterv szerint 10 Az összehangolást 2011–re elvégző országok

16

26

Határidőn túl teljesítő ország Országok, amelyek még nem tudnak időpontot meghatározni

1 4

A referenciajelentés végső változatának elkészülési időpontja (az országok 2009. szeptemberi becslése szerint) 2009

2010

2011

2013

Még nincs időpontelképzelés

Írország Málta

Franciaország Belgium Dánia Észtország Luxemburg Olaszország Hollandia Ausztria Portugália Finnország Egyesült Királyság Izland Horvátország Törökország

Cseh Köztársaság Németország Görögország Spanyolország Lettország Lengyelország Szlovénia Szlovákia Svédország Norvégia

Magyarország

Ciprus Litvánia Románia Bulgária

2

Ezeket az információkat az Európai Bizottság gyűjtötte össze és terjesztette elő az EKKR Tanácsadó Csoport 2009. szeptember 10–ei ülésén.

31

2. Függelék: A Német Képesítési Keretrendszer (DQR) mátrixa 1. szint Egyszerű követelmények teljesítéséhez szükséges kompetenciák világosan körülhatárolt és jól strukturált tanulmányi vagy munkaterületen. A feladatok teljesítése felügyelet mellett történik. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Alapfokú általános ismeretek. Elemi fogalEgyszerű feladatok előzetesen megállapított Tanulás vagy munkavégzés másokkal együtt, Tanulás vagy munkavégzés felügyelet mellett. mak egy tanulmányi vagy munkaterületről. szabályok szerinti végrehajtásához, és az ilyen információ megszerzése és cseréje szóban és Saját és mások tevékenységének értékelése, feladatok eredményeinek értékeléséhez szük- írásban. útmutatások elfogadása. séges kognitív és gyakorlati készségek. Elemi összefüggések felismerése. 2. szint Alapkövetelmények szakszerű teljesítéséhez szükséges kompetenciák világosan körülhatárolt és jól strukturált tanulmányi vagy munkaterületen. A feladatok teljesítése nagyrészt felügyelet mellett történik. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Felelős tanulás vagy munkavégzés, nagyrészt Általános alapismeretek és szakmai alapisme- Olyan alapszintű kognitív és gyakorlati kész- Csoporton belüli munkavégzés. Általános visszacsatolás és kritikus szemlélet elfogadása felügyelet mellett, ismerős és állandó kontexretek egy tanulmányi vagy munkaterületet ségek, amelyek egy tanulmányi vagy munilletően. katerületen feladatok végrehajtásához, és az és kifejezése. Az adott helyzetnek megfelelő tusokban. Saját és mások tevékenységének ilyen feladatok eredményeinek előre megha- fellépés és reagálás a szóbeli és írásbeli kom- értékelése. Előre meghatározott útmutatások tározott kritériumok szerinti értékeléséhez és munikációban. használata, és a tanulás irányításának igénye. összefüggések megállapításához szükségesek.

32

3. szint Technikai követelmények önálló teljesítéséhez szükséges kompetenciák olyan tanulmányi vagy munkatevékenységi területen belül, amely továbbra is egyértelműen körvonalazott, de egyúttal egyes vonatkozásokban kevésbé határozottan strukturált. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Széles körű általános ismeretek vagy széles Olyan kognitív és gyakorlati készségek széles Csoporton belüli munka és alkalmanként se- Önálló és felelős tanulás vagy munkavégzés, körű szakmai ismeretek egy tanulmányi terü- körének birtoklása, amelyek technikai jellegű gítség nyújtása. A tanulási vagy a munkakör- kevésbé ismerős kontextusokban is. Saját és mások tevékenységének értékelése. Igény a leten vagy egy munkatevékenységi területen. feladatok megtervezéséhez és kivitelezéséhez nyezet alakításának segítése, folyamatok és szükségesek egy tanulmányi vagy egy mun- eredmények ismertetése az ilyen információk tanulás irányítására és különböző tanulási segédletek kiválasztása. befogadására alkalmas közegben. katevékenységi területen. Az eredmények értékelése nagyrészt előre meghatározott kritériumok alapján, módszerek és eredmények egyszerű átadása. 4. szint Technikai feladatok önálló megtervezéséhez és lebonyolításához szükséges kompetenciák egy olyan átfogó tanulmányi vagy munkatevékenységi területen, amely változhat. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Saját tanulási és munka célok meghatározása, Elmélyültebb általános ismeretek vagy elmé- Olyan kognitív és gyakorlati készségek széles Segítség a csoporton belüli munka és a leti szakismeretek egy tanulmányi vagy mun- skálája, amelyek elősegítik a feladatok önál- csoport tanulási vagy munkakörnyezetének e célok kritikus mérlegelése és értékelése, felelősség vállalása ezekért. katevékenységi területen. ló előkészítését és a problémamegoldást, a kialakításához, valamint folyamatos támomunkaeredmények és folyamatok értékelését gatás nyújtása. Folyamatok és eredmények az alternatívák és a határterületekkel való indoklása. Tények és körülmények átfogó kölcsönhatások vizsgálata révénl. Módszerek jellegű kommunikálása. és megoldások átadása.

33

5. szint Átfogó technikai feladatok önálló megtervezéséhez és lebonyolításához szükséges kompetenciák olyan komplex és speciális tanulmányi vagy munkatevékenységi területen, amely változhat. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Munkafolyamatok tervezése és strukturálása Saját tanulási célok és kívülről kitűzött tanuIntegrált szakismeretek egy tanulási területen, Speciális, kognitív és gyakorlati készségek kooperatív módon, heterogén csoportokon lási célok kritikus vizsgálata és értékelése, e vagy integrált szakmai ismeretek egy tevérendkívül széles skálája. A munkafolyamatbelül is, mások oktatása és a tanuláshoz jól célok elérési útjának önálló meghatározása és kenységi területen. Ez elmélyültebb elméleti ok munkaterületi összefüggésben történő tervezése, és e folyamatok értékelése az almegalapozott iránymutatás. Célirányos, több a célokért felelősség vállalása, munkafolyaszakmai ismereteket is magában foglal. A matokra vonatkozó következtetések levonása tanulmányi vagy a munkatevékenységi terület ternatívák és a szomszédos területekkel való szakterületre kiterjedő komplex tény– és kiterjedésének és korlátainak ismerete. kölcsönhatások átfogó vizsgálata révén. Mód- körülményfeltárás az ilyen információk befo- a teamen belül. szerek és megoldások komplex átadása. gadására alkalmas közegben. 6. szint Átfogó technikai feladatok és problémakörök feldolgozásához szükséges, valamint önálló folyamatirányítási kompetenciák egy tudományos tárgykör1 alterületein vagy egy munkatevékenységi területen. A követelménystruktúrát komplexitás és gyakori változások jellemzik. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Felelősségvállalás szakértői team–munkában A tanulás és munkafolyamatok céljainak Széles körű és integrált ismeretek, beleértve Komplex problémák megoldási módszevagy csoportok, illetve szervezetek vezetésé- meghatározása, kritikus szemlélete és értékeaz alapvető tudományos alapelvek ismeretét reinek rendkívül széles spektrumával való rendelkezés egy tanulmányi vagy egy munka- ben.2 Mások technikai fejlődésének irányítása lése, a tanulási és munkafolyamatok önálló és és a naprakész szakmai ismereteket egy tutudatos strukturálása. dományos tárgykör alterületein, vagy széles tevékenységi területen. Új megoldások felvá- és a teamen belüli problémák kezelésében körű és integrált szakmai ismeretek, beleértve zolása és e megoldások értékelése, beleértve megelőzésre irányuló fellépés. Komplex, különböző kritériumok szerinti mérlegelést szakmailag összefüggő problémákat illetően a legújabb technikai fejlesztések ismeretét. olyan körülmények között is, ahol a követel- megoldások és mellettük szóló érvek szakérMegfelelő ismeretek a határterületeket illetők elé tárása, és ilyen szakértőkkel egységben mények gyakran változhatnak. tően. munkálkodás a továbbfejlesztésen. 1 2

A „tudományos tárgykör” kreatív és művészeti tárgyköröket is magában foglal. Ez jelenthet vállalatot, kormányzati szervet vagy nonprofit szervezetet.

34

7. szint Új és átfogó szakmai feladatok és problémakörök feldolgozásához, valamint önálló folyamatmenedzseléshez szükséges kompetenciák egy tudományos tárgykörhöz kapcsolódóan, vagy egy stratégiai irányultságú munkatevékenységi területen. A követelménystruktúrát gyakori és előre nem látható változások jellemzik. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Átfogó, részletes, szakértői és naprakész Egy tudományos tárgykörön belüli vagy egy Felelősség vállalása komplex feladatköröket Új pályázati vagy kutatás–orientált feladatok munkatevékenységi területen jelentkező stra- ellátó csoportok vagy szervezetek vezetéséért meghatározása, kritikusan mérlegelve a leismeretek egy tudományos tárgykörben hetséges társadalmi, gazdasági és kulturális vagy átfogó szakmai ismeretek egy stratégiai tégiai problémák megoldásához kapcsolódó és az ilyen csoportok, szervezetek munkaspeciális technikai vagy tervezési készségek. eredményeinek bemutatása. Mások technikai következményeket, megfelelő eszközök alirányultságú munkatevékenységi területen. kalmazása és a saját tudás célirányos, önálló Kiterjedt ismeretek határterületeken. Alternatívák mérlegelése olyan körülmények fejlődésének elősegítése célirányos módon. felhasználása között is, ahol nem teljes az információ. Új Részleg–specifikus és több részleget érintő ötletek vagy eljárások kifejlesztése és alkalviták vezetése. mazása, ezek értékelése különböző értékelési kritériumok figyelembevételével. 8. szint Tudományos eredmények eléréséhez szükséges kompetenciák egy tudományos tárgykörben vagy egy munkatevékenységi területen innovatív megoldások és eljárások kifejlesztése érdekében. A követelménystruktúrát újszerű és tisztázatlan problémák teremtette helyzetek jellemzik. Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Tudás Készségek Szociális kompetenciák Személyi kompetenciák Új komplex alkalmazások vagy kutatási felCsoportok vagy szervezetek vezetése külöÁtfogó, specializált, rendszerszerű naprakész Újszerű problémakörök felismeréséhez és nösen felelősségteljes pozícióban, egyúttal a adatok céljainak meghatározása, kritikusan ismeretek egy vagy több területen egy tudo- megoldásához szükséges, átfogóan kifejmányos tárgykörben, vagy átfogó szakmai is- lesztett készségek egy speciális tudományos csoportban vagy szervezetben rejlő lehetősé- mérlegelve a lehetséges társadalmi, gazdasági gek kiaknázása. Mások szakmai fejlődésének és kulturális következményeket, a megfelelő meretek egy stratégiai és innovációs irányult- tárgykörben vagy egy munkatevékenységi céltudatos és megalapozott elősegítése. Több eszközök kiválasztása és új ötletek és folyamaságú munkatevékenységi területen. Megfelelő területen. Innovatív folyamatok tervezése, tok kifejlesztése. megvalósítása, irányítása, kritikus szemlélete területet érintő szakértői viták vezetése és ismeretek a határterületeket illetően. innovatív előterjesztések szakmai tanácskoés értékelése több tevékenységi területet is zásokon. beleértve.

35

Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből

Recommend Documents