A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában

European Centre for the Development of Vocational Training

MUNKAANYAG 8. szám

A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában (2010. augusztus)

Luxembourg: Európai Unió Kiadóhivatal, 2010


Luxembourg: Európai Unió Kiadóhivatal, 2010

Az Európai Unióval kapcsolatos kiegészítő információk nagy része elérhető az interneten. Elérhető az Európa szerveren keresztül (http://europa.eu). A katalógus adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg Európai Unió Kiadóhivatal, 2010 ISBN 978-92-896-0661-5 ISSN 1831-2403 doi:10.2801/3239

©European Centre for the Development of Vocational Training, 2010 Másolat készítése engedélyezett, amennyiben a forrás megjelölésre kerül.

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) az Európai Unió szakmai oktatással és képzéssel foglalkozó referenciaközpontja. Információt szolgáltatunk és elemzéseket készítünk a szakmai oktatásról és a szakképzési rendszerekről, eljárásmódokról, kutatásokról, és gyakorlatokról. A Cedefop 1975-ben alakult meg a 337/75. számú Tanácsi Rendelettel (EGK) Európa 123, 570 01 Thessaloniki (Pylea), GREECE PO Box 22427, 551 02 Thessaloniki, GREECE Tel. +30 2310490111, Fax+30 2310490020 E-mail: [email protected] www.cedefop.europa.eu

Aviana Bulgarelli, Igazgató Christian Lettmayr, Igazgató-helyettes Peter Kreiml, az Irányító Testület elnöke


Előszó Ez a Cedefop beszámoló a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) kialakítását mutatja be az Európai Unió 27 tagállamában, két csatlakozásra váró országban (Horvátország és Törökország), Izlandon, illetve Norvégiában. A tanulmány megerősíti1 az NKKR-ek prioritását és fontosságát az Európai országokban. Ennek egy része megmagyarázható az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer) kialakításával és az ehhez kapcsolódó határidőkkel2, azonban a különböző országok egyre inkább úgy tekintenek az NKKR-ekre, mint az oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatáshoz köthető nemzeti irányelvek és reformok fő eszközére. Az EKKR elvárásaira válaszolva mind a 31 ország3, amelyet a beszámoló tárgyal célul tűzte ki, hogy kifejleszti és bevezeti saját nemzeti képesítési keretrendszerét az egész életen át tartó tanulás jegyében. Az országok többsége egy olyan összefüggő keretrendszer kiépítésén dolgozik, amely a képesítések összes szintjét és típusát lefedi, és a közöttük lévő kapcsolódásokat elmélyíti. Ez igen jelentős eredmény, hiszen azt mutatja, hogy megnőtt a figyelem az átfogó összefüggéseket mutató, átjárható oktatási és képzési rendszerek iránt, illetve az ilyen típusú rendszerek olyan képessége iránt, amely mind az egész életen át tartó tanulás, mind a valódi életre nevelés stratégiáját támogatják. A készülő NKKR-ek azokat a nemzeti rendszereket tükrözik, amelyekben működni fognak. Mialatt különbségeket figyelhetünk meg az adott célokban és kialakítási struktúrákban, általánosan elfogadott tény, hogy a keretrendszereknek rendelkezniük kell meghatározott képesítési szintekkel és a szinteket leíró deszkriptorokkal, amelyeknek a tanulási eredményeken kell alapulniuk, és hogy a folyamatokba be kell vonni az érdekeltek széles körét az oktatás, képzés és foglalkoztatás területeiről. Az elemzés bemutatja, hogy az országok a kidolgozás és bevezetés különböző fázisait érték el eddig. Az országok egy része már elindult a kezdeti fogalomkidolgozás és szerkezetkialakítás fázisából az érdekképviseleti konzultációk és a saját keretrendszerük magasabb szintű tesztelése felé. Néhány esetben (például Flamand Belgium, Észtország, Litvánia, Málta és Portugália) a formális elfogadtatás már megtörtént. Azok az országok, ahol már működnek keretrendszerek (Egyesült Királyság, Írország, Franciaország) felülvizsgálták, vagy épp felülvizsgálják a rendszereiket. Az ír keretrendszer4 legfrissebb belső értékelése felhívja a figyelmet a keretrendszerek gyakorlatba ültetésének hosszú távú kihívásaira. Ez a beszámoló kifejezett figyelmet szentel az NKKR-ek egész életen át tartó tanulásra való kialakítása (az EKKR elvárásainak megfelelően) és a felsőoktatás képesítési 1

Cedefop (2009). The development of national qualifications frameworks in Europe (A Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása Európába) (2009. szeptember). Luxembourg: Kiadóhivatal. Elérhető az interneten: http://cedefop.europa.eu/en/files/6104_en.pdf [cited 25.05.2010]. 2 Az országoknak 2010-ig kell besorolni a saját nemzeti képesítési szintjeiket az EKKR szintjeihez és 2012-ig pontos utalást kell tenni a képesítésekben és a diplomákban az EKKR megfelelő szintjeire. 3 Az EKKR működtetésében résztvevő 32 ország közül Lichtenstein az egyetlen, aki nem az egész életen át tartó tanulás jegyében fejleszti a rendszerét. Lichtenstein azonban, a Bologna rendszerrel összhangban fejleszti ki a felsőoktatási keretrendszerét. Összességében 34 NKKR került elemzésre, amely megmutatja, hogy az Egyesült Királyságban külön NKKR létezik Anglia/Észak Írország, Wales és Skócia térségére, és hogy Belgium szintén külön keretrendszert készít a flamand és a francia közösséget illetőleg. 4 Collins, Tom et al. (2009). Framework implementation and impact study 2009 (Keretrendszerek bevezetése és hatástanulmány). National Qualifications Authority of Ireland (Ír Nemzeti Képesítési Hatóság). Elérhető az interneten: http://www.nqai.ie/framework_study.html [cited 24.06.2010].

7


keretrendszerének kialakítása (a Bologna folyamatban kifejlesztett felsőoktatási képesítési keretrendszer elvárásainak megfelelően) közötti kapcsolatnak. Ez a kapcsolat áll az átfogó és összefüggő keretrendszerek kialakításának középpontjában, amely megköveteli a létező oktatási és képzési alrendszerek (és érdekeltségi körök) közötti határvonalak tisztázását és újradefiniálását. A szakképzés és a felsőoktatás közötti feszült viták arra emlékeztetnek minket, hogy az NKKR kialakításának sikere nagyban múlik a releváns érdekképviseletek bevonásán, és a problémák, érdekek nyílt megvitatásán. Az elemzés azt mutatja, hogy az érdekképviseletek bevonásának mértéke országonként jelentősen eltér. Amennyiben az országok nagy számban olyan 'pro forma' rendszereket állítanak fel, amelyek csak lazán kapcsolódnak a valós rendszerhez és gyakorlathoz, az általánosságban pozitív fejlődési folyamatok akadályoztatása figyelhető meg. Általánosságban erős nemzeti elköteleződés mutatkozik az NKKR-ek kialakításával kapcsolatban. Azonban, hogy az elköteleződés fenntartható és megerősíthető legyen, az erősen függ a különböző érdekcsoportok bevonásának mértékétől, illetve attól, hogy milyen mértékűnek látják az NKKR hozzáadott értékét. Reméljük, hogy ez a második beszámoló hozzá fog járulni az NKKR-ek erősségeinek és gyengeségeinek jobb megértéséhez, aktívan támogatni tudja a jelenlegi nemzeti szintű sokrétű és heves vitákat ebben a kérdéskörben, ugyanakkor információt nyújt a különböző nemzeti irányelvek és reformok kialakításáról. A beszámolóban kifejtett következtetések a Cedefop elemzésén és interpretációján alapulnak, nem tükrözik azoknak a szakértőknek az álláspontját, akik nagylelkűen megosztották velünk szakmai tudásukat és tapasztalataikat 5. Ezen a téren a fejlesztések folyamatosan és gyorsan haladnak, így a Cedefop továbbra is rendszeresen publikálni fogja az NKKR-ek kifejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos áttekintéseket az elkövetkező időszakban is. Aviana Bulgarelli Igazgató, Cedefop

5

Lásd 2. melléklet

8


Köszönetnyilvánítás

Ez a munkaanyag csoportmunkában készült, amely így tükrözi a különböző egyének és intézmények értékes munkáját és hozzáadott értékét: • Jens Bjørnåvold és Slava Pevec Grm, Cedefop, projekt menedzserek, koordinálták a munkát, megírták a beszámolókat és elvégezték az elemzéseket, amelyre a dokumentum épül; • részt vettek a munkában az EKKR tanácsadói csoportjának nemzeti képviselői, és a nemzeti képesítési keretrendszerek közvetítői a Bologna folyamatban (a teljes interjúalanyok listája a mellékletben található) Köszönet Yvonne Noutsianak (Cedefop) a dokumentum elkészítéséhez szükséges technikai segítségnyújtásért.

9


Tartalomjegyzék Előszó Előszó ....................................................................................................................................7 Tartalomjegyzék ...................................................................................................................10 Bevezetés ............................................................................................................................11 AUSZTRIA ...........................................................................................................................24 BELGIUM .............................................................................................................................29 BULGÁRIA ...........................................................................................................................38 HORVÁTORSZÁG ...............................................................................................................42 CIPRUS ...............................................................................................................................46 CSEH KÖZTÁRSASÁG........................................................................................................48 DÁNIA ..................................................................................................................................53 ÉSZTORSZÁG .....................................................................................................................57 FINNORSZÁG......................................................................................................................61 FRANCIAORSZÁG ..............................................................................................................65 NÉMETORSZÁG..................................................................................................................70 GÖRÖGORSZÁG ................................................................................................................74 MAGYARORSZÁG...............................................................................................................77 IZLAND ................................................................................................................................81 ÍRORSZÁG ..........................................................................................................................84 OLASZORSZÁG ..................................................................................................................89 LETTORSZÁG .....................................................................................................................93 LITVÁNIA .............................................................................................................................95 LUXEMBURG ....................................................................................................................100 MÁLTA ...............................................................................................................................103 HOLLANDIA.......................................................................................................................107 NORVÉGIA ........................................................................................................................110 LENGYELORSZÁG............................................................................................................113 PORTUGÁLIA ....................................................................................................................116 ROMÁNIA ..........................................................................................................................120 SZLOVÁKIA .......................................................................................................................125 SZLOVÉNIA .......................................................................................................................128 SPANYOLORSZÁG ...........................................................................................................132 SVÉDORSZÁG ..................................................................................................................136 TÖRÖKORSZÁG ...............................................................................................................140 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ...................................................................................................144 1. MELLÉKLET ..................................................................................................................152 2. MELLÉKLET ..................................................................................................................154 3. MELLÉKLET ..................................................................................................................170

10


Bevezetés A nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) rövid idő alatt a nemzeti oktatási, képzési és képesítési rendszerek fő befolyásoló eszközévé váltak. Bár ez a jelenség világszerte6 megfigyelhető, az európai fejlesztések7 most különösen nagy erővel haladnak előre. Ennek fő oka (2004 óta) az európai képesítési keretrendszer (EKKR) kialakítása. Az EKKR-t 2008ban az Európai Parlament és Tanács formálisan elfogadta, és az EKKR javaslat szigorú határidőkeretet8 állít az országoknak arra nézve, hogy mikorra kell a nemzeti keretrendszereiket az európai meta-keretrendszerhez kapcsolni. Amint ezt a beszámoló mutatja, az országok9 nagy része az NKKR-ek kialakítását tartja a legjobb eszköznek, hogy elérjék az EKKR által támasztott célokat, és tartsák a határidőket. Ugyanakkor nem volna helyes az NKKR-ek kifejlesztési törekvéseit kifejezetten csak, mint a külföldi képesítések elismertetése, és a határon túli mobilitás segítő eszközének tekinteni. Az európai képesítési keretrendszerek egyre inkább felvállalják a nemzeti reformok funkcióit, megcélozva ezzel a jobban átlátható, összefüggő és átjárható nemzeti képesítési rendszerek kialakítását. Néhány esetben megpróbálják újradefiniálni a különböző oktatási, képzési alszektorok és az azokat alkotó képesítések kapcsolódási rendszerét. Egy NKKR tervezése és bevezetése több annál, mint egy egyszerű megegyezés a technikai jellemzőkről, például a tanulási folyamat szintjeinek hierarchiájáról vagy a képesítések, diplomák jegyzékéről. Az NKKR kialakítása egy olyan párbeszéd kialakításáról szól, amely az érintett csoportok legszélesebb körű bevonására törekszik. Ezeknek a (új) párbeszédeknek a hatálya és mélysége az első fontos mutatója annak, hogy a különböző országok mekkora fontosságot tulajdonítanak az NKKR-eknek. A magas szintű részvétel (amely magába foglalja az érdekellentéteket és a problémákat) azt jelzi, hogy a keretrendszert komolyan veszik, és nagy valószínűséggel hatással lesz a már létező struktúrára, gyakorlatokra és érdekekre; a párbeszéd, a részvétel és a felelősök hiánya a keretrendszerre gyakorolt korlátolt hatást jelezhet előre. 31 ország fejlesztési törekvéseit (és 34 NKKR-erét)10 összegezve ez a beszámoló azt mutatja, hogy az európai országok többsége még az NKKR-ek fejlesztésének korai szakaszában van. Az elkövetkező néhány év fogja valójában megmutatni a nemzeti keretrendszerek reformpotenciálját, illetve, hogy milyen mértékben képesek a már adott oktatási, képzési és képesítési struktúrák és gyakorlatok fejlesztésére. Ez a bevezető fejezet megpróbálja összefoglalni a fő eredményeket és megfigyeléseket a nemzeti fejlesztésekről szóló fejezetek alapján és ebből következőleg meghatározza a főbb kihívásokat és lehetőségeket.

6 7

8 9

10

Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 120 országot sorol fel, akik NKKR-t fejlesztenek. A világ más országaitól eltérően, az európai NKKR fejlesztések az összefüggő keretrendszerek irányába haladnak, amelyek magukba foglalják a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés képesítéseit. Az országoknak 2010-ig kell megfeleltetni a nemzeti képesítési szinteket az EKKR szintjeivel és 2012-ig kell bevezetni a képesítésekben és a diplomákban az EKKR szintre vonatkozó utalásokat. A 32 országból, amelyek az EKKR-hez való csatlakozásról döntöttek, Lichtenstein az egyetlen, amely nem az egész életen át tartó tanulás jegyében teszi ezt, azonban a felsőoktatásra bolognai rendszerű keretrendszert hoz létre. Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság külön nemzeti képesítési keretrendszerrel rendelkezik Anglia/Észak- Írország, Wales, és Skócia vonatkozásában, illetve, hogy Belgium két különböző keretrendszert fejleszt ki a flamand és a francia közösség számára.

11


AZ NKKR-ek céljai AZ NKKR-ek kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzeti képesítési rendszerek EKKR referencia szintjeihez és deszkriptoraihoz (és a felsőoktatási képesítési keretrendszerekhez) kapcsolásában. A nemzetközi összehasonlíthatóság és egy közös képesítésekkel kapcsolatos nyelv kialakítása fontos szerepet játszik a beszámolóban tárgyalt országokban, de az NKKR-ek potenciális szerepe a nemzeti oktatási, képzési és képesítési rendszerek fejlesztésében egyre jobban előtérbe kerül. A következő célok majdnem minden országban megjelennek, az NKKR kifejlesztésének szintjétől függetlenül. AZ NKKR-ek céljai: (a) a nemzeti képesítési rendszert könnyebben érthetővé és átláthatóbbá tenni mind nemzeti és nemzetközi szinten; (b) az oktatás és képzés különböző részeit összekötve, megerősíteni a képesítési rendszer kapcsolódási pontjait, és ezeket közérthetőbbé tenni; (c) az oktatás és képzés átjárhatóságát fejleszteni a működő rendszer vízszintes és függőleges kapcsolódási pontjaiban; (d) támogatni az egész életen tartó tanulást a tanulási utak láthatóbbá tételével és segíteni a hozzáférhetőséget, a részvételt és fejlődést; (e) segítséget nyújtani a tanulási eredmények szélesebb körű elismertetéséhez (beleértve a nem formális, informális úton megszerzett eredményeket is); (f) megerősíteni az oktatás, képzés és munkaerőpiac közötti kapcsolatot, és fejleszteni a kommunikációt; (g) a nemzeti képesítési rendszereket megnyitni a formális oktatási, képzési rendszeren kívül szerzett képesítések előtt (például a különböző szektorok által nyújtott képesítések); (h) kialakítani az együttműködés és párbeszéd olyan platformját, amely az érintettek széles körét vonja be; (i) kialakítani a nemzeti minőségbiztosítási referenciapontokat. Megfigyelhető, hogy az európai országokban majdnem az összes cél a tanulási eredmények felé mozdulással áll kapcsolatban. A képesítések meghatározásának és leírásának ilyen módszeres átalakítása nélkül nehezen lenne elképzelhető a NKK-ek ezen céljainak elérése. Másik lehetőségként, az NKKR-eket értelmezhetjük, a tanulási eredmények lehetőségének és megközelítésének szisztematikus támogató eszközeként. Amint a beszámoló mutatja, az országok túlnyomó többsége nagy hangsúlyt fektet a tanulási eredmények megközelítésre, amellyel megerősíti annak központi szerepét az oktatás, képzés és a tanulás folyamatában. Bár a célok nagy része a legtöbb országban megjelenik, néhány ország-specifikus cél is megfogalmazódik. Németországban az érintettek egy bizonyos csoportja az új nemzeti keretrendszert az oktatás és a gyakorlati képzés közötti hagyományos akadályok leküzdésének eszközeként látja, például a gyakorlat-, és elmélet orientált képesítések közötti egyenlőtlenségek problémájának felvetésével. A nemrég csatlakozott országokban a legnagyobb probléma, hogy az oktatás és a gyakorlati képzés nem válaszol a munkaerőpiaci igényekre: a keretrendszerek remélhetőleg segítenek kialakítani a közös nyelvet, amely egy minőségileg jobb párbeszéd kialakulását jelentheti. Dániában, Ausztriában, Finnországban és Svédországban olyan keretrendszereket igyekszenek kialakítani, amelyek magukban foglalják a formális oktatási rendszeren kívül megszerzett képesítéseket is (pl. egyes foglalkozásokból adódó képesítések, vagy szektorok által elismert képesítések). Több országban fontos cél (pl. Csehország, Málta, Portugália, Szlovénia), hogy a keretrendszer kialakításával járó fejlesztéseket a nem formális, informális tanulás elismertetésének és jobb integrációjának elősegítésére használják. 12


AZ NKKR-ek szerepe és funkciói David Raffe (2009)11 3 fajta keretrendszert különböztet meg. Elsősorban kommunikációs (communication) és újító (reforming) típusú keretrendszerekre bontja szét őket. A kommunikációs keretrendszerek fontos szerepet játszanak a működő képesítési rendszerek leírásának fejlesztésében, így mutatva tisztább képet az érinettek lehetőségeiről, legyenek ezek akár tanulók, akár döntéshozók. A kommunikációs keretrendszer a már működő rendszer jobb felhasználhatóságát eredményezi. Az újító típusú keretrendszerek (kifejezett) célja, hogy a már működő rendszereket összefüggésük, relevanciájuk és minőségük alapján fejlessze. Ennek az újításnak egy részét képezheti új utak és programok kialakítása, vagy az érintettek felelősségi-, és szerepkörének másfajta elosztása. A harmadik keretrendszertípus, amelyet Raffe említ, az átalakítós (transformational) keretrendszer. Az első generációs dél-Afrikai keretrendszert (1994) gyakran használják példaként erre a típusra, amely radikálisan eltér a régi intézményi felépítéstől és gyakorlatoktól. Mialatt az utólsó kategória nem valószínűtlen az európai helyzetet tekintve, a kommunikációs és újító keretrendszerek közötti fő különbséget a jogi és adminisztratív szabályozás mértékével lehetne jobban megmagyarázni, és hogy a keretrendszer szoros, vagy laza típusúnak tekinthető-e ebből a szempontból. Az európai NKKR-ek többségét kommunikációs keretrendszerként írták le, amelyek az oktatás, képzés, és képesítési rendszerek átláthatóbbá és érthetőbbé tételét célozták meg az érintettek köre számára (tanulók, munkáltatók, szolgáltatók, és tanárok), és a különböző típusú képesítések függőleges és vízszintes kapcsolódási pontjait tisztázzák. Az oktatási, képzési, képesítési rendszerek és egyes képesítések átláthatóságának növelése a tanulási eredmények fényében előfeltétele a korábban említett célok megvalósításának. Néhány ország kifejezetten újító szerepre törekszik az új keretrendszer kialakítása során (például Horvátország, Izland, és Lengyelország). Ezek az országok az NKKR-t olyan lehetőségként látják, amely megváltoztatja a működő oktatási és képzési rendszert, a keretrendszert pedig a reform referenciapontjaként kívánja használni. Ez azt is jelentheti, hogy az NKKR szabályozó szerepet kap, amelyben közvetlenül befolyásolja a képesítés felépítését, tartalmát és a megszerzés módját. A képesítési és kredit-keretrendszerek (qualifications and credit framework, QCF) Angliában, Wales-ben és Észak- Írországban példák az ilyen típusú szabályozó keretrendszerre, amely jól érthetően írja le a képesítés kritériumait, és így közvetlenül hat a képesítés felépítésére és elismerési módjaira12. A képesítés felépítésére, tartalmára és a megszerzésének módjaira vonatkozó szabályozás hagyományosan az egyes oktatási és képzési alrendszerek 13 felelősségi körébe tartozik. AZ NKKR-ek megváltoztathatják ezt azzal, hogy belső és megosztott referenciapontként szolgálnak. A fejlesztés alatt álló európai NKKR-ek kommunikációs vagy újító keretrendszerként értelmezése azon múlik, hogy a képesítések leírását és definícióját aktívan fejlesztik és befolyásolják e. Ezenkívül attól is függ, hogy felvállalják- e a nemzeti “kapuőrző” szerepét, így határozva meg az egész nemzeti képesítési rendszer 11

12

13

Raffe. D. (2009). National Qualifications Frameworks in Ireland and Scotland: A Comparative Analysis (Nemzeti képesítési keretrendszerek Írországban és Skóciában: összehasonlító elemzés). Internetes elérhetőség: http://www.ces.ed.ac.uk/PDF%20Files/NQF_ECER_2009.pdf [cited 25.05.2010] Lásd: Regulatory Arrangements for the Qualifications and Credit Framework, August 2008 (A képesítési és kredit keretrendszer szabályzata, 2008. augusztus. Internetes elérhetőség: www.rewardinglearning.org.uk/regulation/reform_of_vocational_qualifications/qcf_regulations.asp [cited 25.05.2010]. Cedefop (2010). Linking credit systems and qualifications frameworks. An international comparative analysis (A kreditrendszerek és képesítési keretrendszerek összekapcsolása. Nemzetközi összehasonlító elemzés). Internetes elérhetőség: http://www.cedefop.europa.eu/EN/publications/15974.aspx [cited 10.06.2010].

13


kiterjedésének határát és nemzeti jellegzetességét. AZ NKKR-ek különböző működési elveket és célokat határozhatnak meg az egyes oktatási és képzési rendszerekre. Írországban a nemzeti képesítési keretrendszer (NFQ) erősebb szabályozó szerepet tölt be néhány alrendszerben (szakképzés és nem egyetemi szintű felsőoktatás), mint a többi rendszerben (főleg közoktatás és az egyetemek)14. Az következő évek azt fogják megmutatni, hogy a kifejlődő NKKR-ek milyen szerepet és funkciókat alakítanak ki a különböző oktatási és képzési alrendszerekkel kapcsolatban. Általánosságban és a folyamatos nemzeti fejlesztések fényében elmondható, hogy a kommunikációs és a megújító keretrendszerek közötti különbségek egyre jobban elmosódnak. Néhány esetben megfigyelhető, hogy az eredeti törekvések megváltoznak, ahogy a folyamatok előrehaladnak. Ez jól látható az ír rendszer nemrég befejezett értékelő tanulmányában, ahol kihangsúlyozzák a folyamatok változó jellegét, és megmutatják, hogy a célok és elképzelések úgy változnak, ahogy az érintett csoportok egyre inkább részt vesznek a keretrendszer kialakításának és implementációjának folyamatos fejlesztési munkáiban.

AZ NKKR fejlődési szakaszai A 31 ország vizsgálatát átfogó beszámoló az NKKR-ek fejlesztési és kivitelezési törekvéseit tágabb értelemben, a következőképpen különbözteti meg: (a) a fogalmi rendszer és a szerkezet kialakítása; ebben a szakaszban az országok elemzik és meghatározzák a kialakítandó NKKR alapkövetelményeit és fő politikai irányelveit, sok esetben ez a széleskörű disszemináció és párbeszéd alapjainak kialakulását eredményezi; (b) konzultáció és tesztelés; ebben a szakaszban bemutatják az NKKR tervezetét és megvitatják az érintett csoportok szélesebb körével, általában a nyilvános konzultációs folyamat részeként. Sok országban határoznak úgy, hogy projekteken keresztül tesztelik a tervezett NKKR szintek deszkriptorait a kiválasztott gazdasági szektorokban; (c) hivatalos megalakítás/elfogadás; ebben a szakaszban az NKKR-t megalakítják és elfogadják, általában rendelet/törvény formájában vagy egy hivatalos az érdek csoportok által elfogadott egyezmény keretében; (d) gyakorlati bevezetés; ez a szakasz a keretrendszert a teljes körű gyakorlati megvalósítás felé mozdítja, és azt igényeli, hogy az intézmények teljesítsék az új struktúra és eljárási rendszer követelményeit. Ezenkívül igényli, hogy a lehetséges végfelhasználók teljes körű információval rendelkezzenek a keretrendszer céljait és hasznosságát illetőleg. Végül is az NKKR-ek elsődleges célja, hogy hasznára váljon mind a végfelhasználók, egyének és mind a munkáltatók számára. A “Changing qualifications” (Változó képesítések) elnevezésű Cedefop projektben (2010ben kerül kiadásra), a következő politikai fejlődési szakaszokat állapították meg: habár a projektet a képesítési rendszerekre általában dolgozták ki, ez a megközelítés szintén lényegesen hozzájárul az NKKR fejlesztéseihez és információval szolgált a már tárgyalt és alkalmazott szakaszokhoz: (a) stratégiai párbeszédek: nincs konkrét végrehajtás, például párbeszéd a bevándorlók képesítéseinek elfogadtatásáról; 14

Allais, Stephanie.; Raffe, David; Young, Michael (2009). Researching NQFs: Some conceptual issues ( Az NKKR-ek kutatása: néhány fogalmi kör) . Geneva: ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). Employment Working Paper No. 44 (Foglalkoztatási munkaanyag 44. szám). Internetes elérhetőség: http://www.ilo.org/skills/what/pubs/lang--en/docName--WCMS_119307/index.htm [cited 25.05.2010].

14


stratégia: az irányvonalak készen vannak, de még nincs konkrét végrehajtás, például kiadják az NKKR-re vonatkozó rendeletet; (c) végrehajtás: a változtatni kívánt infrastruktúra, mint a pénzügyi támogatás, irányítási és kommunikációs stratégiák elkészül, például létrejön egy testület, amely irányítja és koordinálja a magáncégeknél szerzett tapasztalat értékelését és elfogadtatását; (d) gyakorlati tesztelés kísérleti programokban: a felhasználók kipróbálják az új rendszert, például egy tanulót az új moduláris program és képesítés szerint tanítanak és értékelnek; (e) teljes körű gyakorlati megvalósítás: az összes régi módszert megfeleltetik az új módszereknek; (f) hatás: az új rendszer az egyének, a szervezetek és a társadalom számára hasznossá válik, például több felnőtt tanuló lép be az egész életen át tartó tanulás folyamatába és a munkaerőpiac szaktudás-készlete növekszik. Összehasonlítva a Cedefop első, 200915 szeptemberében teljes körű jelentésével, amely az NKKR fejlesztéseit elemezte, az országok fejlődnek. Az országok jelentős része előrehaladt a kezdeti fejlesztési folyamatokban, a legtöbb esetben a fogalmi rendszer és a szerkezet kialakítása szakaszból a konzultáció/tesztelés szakaszába (Finnország) és a hivatalos elfogadás stádiumába (Litvánia) érkeztek. Norvégia, a legújabb résztvevő, egy hosszú nemzeti párbeszédet követően, amely ennek a területnek a stratégiáját tárgyalta egy összefüggő NKKR kialakítását határozta el. (b)

A fogalmi rendszer és a szerkezet kialakítása Belgium (Vallónia), Olaszország, Hollandia, Norvégia, Szlovákia és Svédország még nem döntött a keretrendszerük kiterjedéséről és szerkezetéről. Néhány esetben ez azt jelzi, hogy nemrég kezdődött el a munka (Hollandia), más esetekben folyamatos viták vannak arról, hogy hogyan haladjanak a fejlesztések: Olaszországban a régiók és a központi szintű megegyezés hiánya késlelteti a feladatok tisztázását. Az oktatás, gyakorlati képzés és a munkaerőpiac érdekcsoportjaiból munkacsoportok alakultak ezekben az országokban, és az esetek többségében már tisztázták a tervezetek közzétételének (2010. október-december) határidejét. Bulgária, Ciprus, Magyarország, Lettország, Izland, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország már nagyrészt döntött a keretrendszer kiterjesztési köréről és szerkezetéről, és most a szintleírások (meghatározás és megegyezés) kidolgozására, a különböző érdekképviseletek szerepkörének kiosztására, az intézmények felelősségi köreinek kialakítására, és a különböző alrendszerek közötti kapcsolatok tisztázására (főleg a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatára) koncentrálnak. A legtöbb országban a felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos munkák már régóta elkezdődtek és a többi oktatási és képzési rendszerekhez (közoktatás és szakképzés) való kapcsolatuk gyakori vitatéma. Néhány országban, főleg Belgiumban (Vallónia), Spanyolországban és Romániában a felsőoktatás gyenge szálakkal kapcsolódik a struktúra egészéhez, amelyet jól mutat, hogy a felsőoktatás képesítéseit külön szintleírások jellemzik. Jól látható választóvonalat lehet húzni azon országok között, amelyek tanulási eredményeket használnak, és azok között, amelyek a kompetencia alapú megközelítéssel dolgoznak. Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Spanyolország és Svédország már végrehajtották a tanulási eredményeken alapuló nagyobb hazai átalakításokat és használják 15

Cedefop (2009). Development of national qualifications frameworks in Europe (September 2009) (A Nemzeti képesítési keretrendszerek kdolgozása Európában (2009 szeptember). Luxembourg: Publications Office. Internetes elérhetőség: http://cedefop.europa.eu/en/files/6104_en.pdf [cited 25.05.2010].

15


az új NKKR-ben. Belgium, Olaszország, és Románia végrehajtott néhány tanulási eredményekre vonatkozó reformot, de ezek az esetek túlnyomó részben csak az alrendszereket érintik. Más országok, például Ciprus, Lettország, Szlovákia, Lengyelország és Törökország még újak a tanulási eredmények megközelítés használatában. Ezek az igen különböző kiindulópontok hatással lehetnek a kezdeti fogalmi rendszer kialakításából a teljes gyakorlati megvalósítás felé vezető szakaszra. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést egyre nagyobb figyelem kíséri; Lengyelország, például elindított egy széleskörű programot a felsőoktatásban a tanulási eredmények használatára, amelyben az intézmények és a gyakorlati felhasználók rendszeresen együtt dolgoznak. Néhány ország rendelkezik képesítési jegyzékkel (pl. Magyarország, Hollandia és Románia), és nagy hangsúlyt fektetnek a munkáltatói és munkavállalói érdekcsoportok bevonására a képesítésekhez kapcsolódó fejlesztésekben, például ágazati tanácsok és bizottságok működtetésén keresztül (pl. Magyarország, Románia, Szlovénia).

Konzultáció és tesztelési szakasz Néhány ország, mint Németország, Ausztria és Finnország komoly mértékű egyeztetést és/vagy tesztelést folytatott le. Ausztriában a széleskörű konzultációs folyamat 2008 végéig lezajlott; Finnországban ugyanez 2009 őszén történt meg. Görögországban most zajlanak a nemzeti egyeztetések és Ciprus is ezt a szándékot jelezte. A potenciális érdekcsoportok bevonásának bővítésével a konzultációs szakasz kulcsszerepet játszik a keretrendszer céljainak és jogi helyzetének tisztázásában (mind az osztrák, mind a finn esetben az NKKR széleskörű támogatását nyilvánították ki). A legitimitás erősségének mértéke az első szakasz (a szerkezet és a fogalmi rendszer kialakítása) előkészítő munkáinak alaposságán múlik. Az Ausztriában és Németországban megfigyelhető párbeszédek és részvétel foka a kezdeti fázisban különbözik a más országokban megfigyelt kismértékű részvétellel és elköteleződéssel. Szintén figyelemre méltó, hogy az országok másként használják a kutatásokat a párbeszédek és fejlesztési munkák előkészítésére: a német és az osztrák törekvések fontos szerepet játszottak a lehetőségek kitisztázásában. A német keretrendszer négy kiválasztott szektorban (IT, fémipar, egészségügy, kereskedelem) való tesztelése során egyrészt megfigyelhető a keretrendszer szerkezeti, technikai tulajdonságainak erősítése, másrészt az egész legitimizáció erősítése a fő érdekcsoportok között. Most, hogy az utolsó szakaszba értek, a tesztelés olyan kihívások felé mutat, mint az oktatási és képzési rendszer átjárhatósága, főként a szakképzés és a felsőoktatás jobb összekapcsolásának problémája. Néhány más ország szintén a tesztelési szakaszba érkezett, például Olaszország, ahol a tanulási eredmények megközelítésen alapuló módszereket kipróbálták a turisztika és a gépészet ágazatban és tovább tesztelik a vegyipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban.

Hivatalos megalakítás és elfogadás Belgium (Flandria), Észtország, Litvánia, Málta és Portugália formálisan bevezette a saját keretrendszerét (rendelet vagy törvény útján). Néhány más országban (Horvátország és Finnország) 2010-ben kerül sor a törvényi elfogadtatásra. Érdemes megemlíteni, hogy a jogi eszközöket tekintve a nemzeti hagyományok érvényesülnek. Míg egyes országok eredetileg úgy kezdték a munkát, hogy elfogadták az erre vonatkozó rendeletet vagy törvényt (például Csehország 2006-ban), mások összetettebb stratégiát használnak, a már létező jogi intézkedések és/vagy igazgatási döntések alapján haladnak előre. A dán és izlandi

16


keretrendszerek mindketten a legutóbbi oktatási és képzési reformra épülnek, de nem szándékoznak erre egy külön NKKR-re vonatkozó törvényt bevezetni. A beszámolóban leírt adatok azonban azt mutatják, hogy az NKKR-ek az elkövetkezendő pár évben kihatással lesznek a nemzeti oktatási és képzési rendszerek jogi alapjaira. Ez egyszerű esetben egy új törvény bevezetését, de ezzel együtt a rendeletek és törvények széles körű revízióját jelentheti. A lengyelek esetében ezt találjuk: egy most folyó elemzés során azt szeretnék kideríteni, hogy az új NKKR hogyan fogja befolyásolni a most hatályos törvényeket és rendeleteket.

Gyakorlati bevezetés és revízió Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság az utóbbi évtizedben (vagy régebben) már elkezdte kidolgozni az NKKR-eket, és a megvalósítás egy fejlett szakaszában tartanak. Ezek az első generációs keretrendszerek most vannak megújítás és átvizsgálás alatt (vagy épp most fejeződött be a reform és átvizsgálási folyamat). A franciák ötszintű keretrendszerét épp felülvizsgálják, lehetőséget keresve a nyolcszintű struktúra kialakítására. A múlt évben megerősítették az ezzel foglalkozó nemzeti bizottság (CNCP) szerepét. Az angol és észak-ír képesítési és kreditrendszer (QCF) elfogadása (2008-ban) jól példázza a keretrendszerek kialakulását, ezekben az esetekben erősen integrálva a kreditátviteli rendszert a struktúrába és a hozzá kapcsolódó gyakorlatokba. Az ír keretrendszer (NQAI 2009. szeptember) nemrég elkészült belső értékelése16 felhívja a figyelmet a gyakorlati bevezetés számos fontos tényezőjére. Az értékelés kiemeli az idő tényezőjét, amely szükséges a keretrendszer megismeréséhez, a fejlesztési folyamatok megismétlésének szükségességét és a különböző érdek képviseletek támogatását. Ezen kívül szükségesnek látja a keretrendszer “laza” mivoltát, hogy befogadhassa a többfajta tanulási formát, és végül, de nem utolsó sorban az alrendszerek közötti kiegyensúlyozott bevezetést, az egész rendszert érintő megközelítések fényében. A beszámoló hangsúlyozza, hogy fontos a keretrendszert a munkaerőpiac számára jól átláthatóvá tenni (segítséget nyújtva a karrier lehetősek fejlesztéséhez, a munkakörnyezetben szerzett tapasztalat elismertetéséhez, tanácsadási célokkal). Mindamellett a tanulmány kiemeli az NKKR tanulókra gyakorolt hatását a fejlődés új lehetőségeivel kapcsolatban, valamint a tanítás- tanulás folyamatára gyakorolt hatását17 18.

Átfedésben lévő szakaszok A fent említett négy fő fejlődési szakasz részben átfedi egymást. Például nincs mindig éles megkülönböztetés a fogalmi és szerkezeti kialakítás szakasza és a konzultáció/tesztelés szakasza között. A német példa a következőket mutatja: az alapos tesztelés fontos szerepet játszik a technikai fejlesztésben és a folyamatok pontosításában, ezen kívül erősíti az új keretrendszer hitelességét a kulcsfontosságú érdekképviseletek körében. Ez történik Belgiumban (Vallónia) is. Az eddigi fejlesztések alapján jól látszik, hogy az NKKR-re való felkészültségi szintek változóak. A következő tényezők különösen fontosnak tűnnek:

16

Collins, Tom et al. (2009). Framework Implementation and Impact Study, 2009 (Keretrendszer megvalósítás és hatás tanulmány, 2009). National Qualifications Authority of Ireland (Ír Nemzeti Képesítési Hatóság). A tanulmány tizenkilenc javaslatot tett a Keretrendszer további megvalósítási feladataihoz, a hozzáférés, az átvitel és a fejlődés témaköreiben. A tanulmáy elérhető itt: http://www.nqai.ie/framework_study.html [cited 24. 06. 2010]. 17 Ugyan ez a vártnál lassabban fejti ki a hatását. 18 Collins, Tom et al. (2009). Framework implementation and impact study 2009 (Keretrendszer megvalósítás és hatás tanulmány, 2009). National Qualifications Authority of Ireland (Ír Nemzeti Képesítési Hatóság), 29. oldal Internetes elérhetőség: http://www.nqai.ie/framework_study.html [cited 24.06.2010].

17


a tanulási eredmények elfogadásának mértéke, és hogy mennyire használják a képesítések meghatározására és leírására (a nemzeti rendszer egészében, és a különböző alrendszereiben)19; (b) a nemzeti szabványosítás mértéke (foglakoztatási, oktatási)20; (c) a képesítési jegyzékek kialakításának mértéke és a nemzeti képesítési rendszer kiterjedésének meghatározása, és az egyes képesítések közötti kapcsolatok; (d) a munkaerőpiaci szereplők közötti együttműködés formalizáltságának a mértéke (pl. az ágazati tanácsokon keresztül); (e) a nem formális és informális tanulás elfogadása, milyen mértékben van integrálva a nemzeti képesítési rendszerbe; (f) a különböző alrendszerek intézményei között lévő kapcsolatok mértéke és ezek hatása a hozzáférhetőségre, a fejlődésre és az átviteli folyamatokra. Néhány ország ki fogja tudni “pipálni” majdnem az összes fent említett kérdésköröket. Míg ezek az országok gyorsan helyre teszik a működőképes NKKR-t, az NKKR közép-, és hosszú távú hatása igen nagy lehet az országokban, és képessé válnak majd az NKKR-t hatékony és következetes eszközként használni, hogy elérhessék az említett eredményeket. (a)

Az NKKR szerkezetének fő jellemzői A legtöbb ország az átfogó NKKR 21 kialakítását célozza meg, amely a képesítések összes szintjét és típusát lefedi és egyetlen nemzeti struktúráján alapszik, ami magába foglalja a képesítési szinteket és az azokhoz tartozó leírásokat. Néhány esetben a keretrendszer kialakítására való törekvések az alrendszerekben már kipróbálásra kerültek és esetenként al-keretrendszerek alakultak ki, főleg a felsőoktatásban (a Bologna folyamat részeként) és a szakképzésben (gyakran kíséri ezt a folyamatot a standardok fejlesztésére irányuló stratégia kialakítása, és szakképesítésekre vonatkozó jegyzékek kialakítása).

Az NKKR-ek és az integráció Az átfogó keretrendszerek kimondott célja, hogy erősítse a teljes nemzeti képesítési rendszer összefüggéseit és továbbfejlessze az oktatás és képzés alrendszerei között létrejövő interakciót. Bjørnåvold és Coles22 érinti ezt a témát, az integráció fokára koncentrálva, amelyet célul tűznek ki és megpróbálnak elérni az NKKR-ek. A fő különbséget az ágazati, áthidaló és integráló keretrendszerek bemutatásával teszi. Mialatt az első 19

20

21

22

Cedefop (2009). The shift to learning outcomes: policies and practices in Europe (Útban a tanulási eredmények felé: Startégiák és gyakorlatok Európában). Luxembourg: Publications Office. (Cedefop referencia sorozatok; 72). Internetes elérhetőség: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3054_en.pdf [cited 24.06.2010]. Cedefop (2009). The dynamics of qualifications: defining and renewing occupational and educational standards (A képesítések dinamikája: a foglalkoztatási és képesítési standardok meghatározása és megújítása). Luxembourg: Publications Office. (Cedefop panorama sorozat). Internetes elérhetőség: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/5195_en.pdf [cited 24.06.2010]. Abban az értelembe véve átfogóak, hogy az összes szinten megszerezhető összes képesítést lefedik az oktatás és képzés minden alrendszerében (beleértve a közoktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést). Bjørnåvold, Jens; Coles, Mike. Added value of national qualifications frameworks in implementing the EQF (A nemzeti képesítési keretrendszerek hozzádadott értéke az EKKR bevezetésében). Luxembourg: Publications Office. (European Qualifications Framework Series (Európai Képesítési Keretrendszer sorozat: jegyzet 2 ). Internetes elérhetőség: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/eqf/note2_en.pdf [cited 10.06.2010].

18


kategória nem mutat világos kapcsolatot a független ágazati keretrendszerek között (például szakképzési és felsőoktatási keretrendszerek), az áthidaló keretrendszer általános szinteket határoz meg a minimális hivatalos kapcsolódási pontokkal, de megőrizve az ágazati keretrendszerek függetlenségét. Az integráló modell egy szintrendszerrel és annak leírásaival rendelkezik, amelyet az összes alrendszerre alkalmaz. Az utolsó esetben a különálló ágazati keretrendszerek működés képtelenek. Az integráció kihívásait a következő kérdésekkel írhatjuk le: ● mi nyerhető vagy veszthető az oktatási és képzési alrendszerek és intézményeinek szorosabb integrációjával; hogyan súlyozódik az összetartó erő és a specializáció? ● mi nyerhető vagy veszthető egy közös szint és leíró rendszer kialakításával, amely a képesítések összes típusát és szintjét magába foglalja; veszélybe kerülnek-e az egyes alrendszerek egyéni céljai (szakképzés, felsőoktatás) az egyezkedés során, az egész életen át tartó tanulás és a valódi életre nevelés megvalósulásának keresése közben? ● melyek a legkritikusabb tanulási eredmények; milyen egyensúlyt kellene teremteni a tudás, készség, autonómia, felelősségvállalás, hozzáállás stb. között? Mialatt a konkrét megoldások a nemzeti struktúrák, kultúrák és hagyományok erős különbözőségét mutatják, a folyamatban lévő fejlesztések nagyjából a fenti kérdések körül forognak, és három fő tendenciát látunk az oktatási és képzési alrendszerek és intézményeik keretrendszerbe való integrálásának megerősítésére az NKKR szerkezetének kialakításában. Az NKKR-ek első csoportja jellemzően egy átfogó szintleírási rendszerrel rendelkezik, amely kiterjed az oktatás és képzés összes szintjére, és ahol az összefüggések erősítése nyilvánvaló jövőbeli törekvés. Ezek a keretrendszerek nagyon hasonlítanak az integráló (ezenkívül egységes) nemzeti képesítési keretrendszerekre, amelyeket fent említettünk. Ezek a keretrendszerek a képesítések közötti kapcsolatokat igyekeznek tisztázni, és azt mutatják meg, hogyan lehet őket összegyűjteni és különféleképpen összekapcsolni a kérdéses egyén szükségleteihez igazítva (és nem csak az oktatási és képzési szolgálatók eléggé korlátolt logikája szerint). A tanulási eredményekre alapozva ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy megbecsüljék például, hogy egy szakképesítés lehet-e egy felsőoktatásban szerzett képesítés alapja. Ezek az országok, azt hangsúlyozzák, hogy az új rendszernek átjárhatóbbnak kell lennie és legyen nyitottabb vízszintes és függőleges szintű fejlődési lehetőségekre (Írország, Franciaország, Málta és az Egyesült Királyság-Skócia). A horvát, német, izlandi és lengyel tervezetek széleskörű és összefüggő szintleírásokra épülnek, és azt jelzik, hogy a felső szintek nyitva állhatnak a felsőoktatáson kívül szerzett képesítések előtt is. Az országok másik csoportja különbséget tesz az 1-5.-ig terjedő szintek és a 6-8.-ig terjedő szintek között, az utóbbiak kifejezetten csak a hagyományos felsőoktatási intézményekben megszerzett képesítésekre vonatkoznak (a Bologna rendszer három ciklusával összhangban). Ez elmondható a belga (vallon), dán, és román keretrendszerek esetében, ahol a keretrendszerek integráló funkciója viszonylag alacsony, ezzel limitálva a jelenlegi alrendszerek összerendezését és fejlődését. Ez a megközelítés azt is feltételezi, hogy a felsőoktatásban megszerzett képesítést az intézmények határozzák meg nem pedig a tanulási eredmények. Bár így is átfogó a keretrendszer, lefedve a képesítések összes típusát és szintjét, az oktatási és képzési alrendszerek közötti kapcsolat gyengébb és csak részben feszegeti a jelenleg működő intézményi határvonalakat és a szerepek és felelősségi körök elosztását.

19


Az országok harmadik csoportjában, Belgiumot (Flandria) és Ausztriát beleértve, megegyezés született, ahol a 6-8.-ig terjedő szinteket párhuzamos csoportokra osztották. Az egyik csoport a felsőoktatásban szerzett képesítéseket fedi le, a vele párhuzamos pedig a szakmailag magas szintű képesítéseket, amelyeket a formális felsőoktatási intézményeken kívül szereztek meg. Néhány esetben ugyanazok a szint leírások vonatkoznak mindkét párhuzamos csoportra (Belgium, Flandria), más esetekben a két csoport különböző szint leírásokat használ. Közelítve azokhoz a típusokhoz, amelyet áthidaló keretrendszerként írnak le, ez a megközelítés megpróbálja kiegyensúlyozni az összefüggések fontosságát az alrendszerek (pl. felsőoktatás, szakképzés) szükségszerűségével és fontos szerepével, ezenkívül az ezekre alkalmazható részletesebb szintleírások kialakításával. A tagországok sokféle fejlődési irányai eddig azt mutatják, hogy a következő szempontok fogják befolyásolni az oktatási és képzési alrendszerek integrációja és a valójában átfogó keretrendszerek bevezetése közötti összefüggések mértékét: (a) létezik-e világosan megfogalmazott minden képesítésre kiterjedő, összefüggő szintrendszer; (b) az összefüggő szintrendszer vajon úgy lett e kialakítva, hogy az összes képesítésre kiterjed; (c) a képesítések milyen mértékben vannak tanulási eredményekben (vagy ezzel összhangban lévő fogalmi meghatározások szerint) megfogalmazva; (d) a kreditrendszer milyen mértékben kerül alkalmazásra (és vajon egymással kompatibilis kritériumok jellemzik-e a kredit odaítélési folyamatot az alrendszerekben); (e) használnak-e a szerkezethez és a képesítés megszerzésének módjához kapcsolódó közös kritériumokat; (f) a képesítések milyen mértékben vannak a nemzeti szintekhez kapcsolva ugyanazon kritériumoknak megfeleltetve; (g) átfogó minőségbiztosítási folyamat lesz-e alkalmazva a képesítések összes szintjére és típusára; (h) készül-e átfogó képzési jegyzék vagy nem; (i) a központi, nemzeti irányítás, az alrendszerek közötti autonómiája és intézményeik közötti egyensúly kialakítása. Ezek a szempontok felhasználhatók a keretrendszerek integráló funkcióinak folyamatos ellenőrzésére és jobb megértésére. Ez a megközelítés kiegészíti és fejleszti a már létező, az NKKR kialakítására való törekvések kategorizálására használt erőfeszítéseket.

A szintek száma Hat ország (Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Szlovákia és Svédország) még mindig nem jutott döntésre, hogy a saját keretrendszerükben hány szintet különböztessenek meg. A legtöbb ország a nyolc szintet javasolta vagy fogadta el. Bár ezt részben az EKKR ösztönözte, az országok kihangsúlyozzák, hogy a nyolc szint választása a meglévő nemzeti képesítési rendszerek alapos elemzésén nyugszik. Említésre méltó, hogy Franciaország, amely jelenleg az 1969 óta érvényben lévő ötszintű rendszert használja, épp most fontolgatja a nyolc szintre való átállást. A nyolcszintű struktúra széles körű elfogadása ellentétben áll az Egyesült Királyság és Írország keretrendszereivel. Skócia 12 szinttel működik, Wales és Anglia/Észak-Írország kilenc szintet különböztet meg (beleértve a belépési szintet) és Írország 10 szintűvel rendelkezik. Izland szintén a tízszintű keretrendszer mellett döntött (az eredeti hét szinthez még három szintet hoztak létre). A lengyel keretrendszer-tervezet egy hét szintű struktúrát lát a legmegfelelőbbnek a nemzeti igények kielégítésére.

20


Horvátország és Szlovénia alszintekben gondolkodik: Szlovénia alszinteket hozott létre a hatos és nyolcas szintekhez, Horvátország pedig a négyes, ötös, hetes és nyolcas szinteken. Az Egyesült Királyság és Izland döntése, miszerint a belépési szintet is beveszi a keretrendszerbe, felhívja a figyelmet arra kihívásra, hogyan foglalja magába az alapfokú tanulás elismerését, például az EKKR 1. szint alatt. A belépési (vagy bejutási) szint lehetőségét először Belgiumban (Flandria) és Magyarországon vetették fel, de egyenlőre még nem vették bele a keretrendszerbe. Belgiumban attól tartottak, hogy egy ilyen szintnek korlátozó szerepe lehet. A magyar tervezetben szereplő ’0. szint’ főleg az általános iskolába lépés előtti szintet jelezné, pl. az óvodába lépést. Az óvoda intézménye (és az iskolaérettségi vizsgálat) az egész életen át tartó tanulás részeként értelmezhető, és jól láthatóan kell beilleszteni egy átfogó keretrendszerbe. Izland és az Egyesült Királyság belépési szintjei egy másfajta filozófiára épülnek, mivel az egész életen át tartó tanulásban résztvevők szélesebb körét öleli fel, úgy mint a tanulási problémákkal küzdők, a formális oktatási rendszerben lemorzsolódottak és elismert képesítéssel nem rendelkezők, ezzel próbálva bekapcsolni őket a képesítések valamely lépcsőfokába.

A szintleírások profilja Bár létezik bizonyos mértékű ellentmondás a különböző keretrendszerekben megtalálható szintek számát illetőleg, a szintleírások megfogalmazása sokkal nagyobb kihívást jelent. Mialatt a nemzeti leírásoknak elég általánosnak kell ahhoz lenniük, hogy az EKKR-hez lehessen kapcsolni őket, ezzel együtt megfelelően specifikusnak és pontosnak kell lenniük, hogy visszaadják a már meglévő nemzeti képesítések változatos voltát. A szintleírások profiljának meghatározása során egyéb kérdések is felmerülnek az oktatás és képzés teljes, átfogó profiljával kapcsolatban. Elsőbbséget kapjon-e az elméleti tudás, és a tudományos kutatás, hogyan súlyozódjon a tudás és készség a képesítésen belül, és mi legyen az elvárás a szociális kompetenciák és egyéni hozzáállás terén? A szintleírások megfogalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti oktatási, képzési és tanulási stratégiák elsődleges kérdései és profilja körül fontos nemzeti viták zajlanak. A nemzeti szintek23 alapján, 2010. májusában lesz elérhető, néhány fő tendencia azonosítható a szintleírások megfogalmazásával kapcsolatban. (lásd még 1. sz. melléklet): A leírások különböznek átfogó koncepciójukat tekintve. A legtöbb ország az EKKR tanulási eredmények megközelítés valamely variációját használja, megkülönböztetve a tudást, készséget és kompetenciát. Néhányan, mint például Csehország, Németország, és Litvánia átfogó fogalomként a kompetenciákat használja. Ez visszatükrözi a meglévő nemzeti megközelítéseket és hagyományokat, és valószínűleg más országok is alkalmazni fogják (például Hollandia). Ahogyan az 1. számú melléklet mutatja, ezek a megfogalmazásban rejlő különbségek jelentősen nem csökkentik a nemzeti szintleírások összehasonlíthatóságát (az EKKR-hez vagy más nemzeti leírásokhoz közelítve).

23

A tanulmány írása alatt, 15 kész nemzeti leírás volt elérhető. Ebben benne volt Belgium (Flandria), Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Málta, Portugália, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Wales, és Skócia). A minta így négy, már elkészült NKKR-re is kiterjed (Írország és a három Egyesült Királyságban létező keretrendszer); a többi ország, az új, készülő félben levő keretrendszereket reprezentálja. Néhány más nemzeti szintleírás is készülőben van, de ezeket még nem ítélték publikálhatónak.

21


A szintleírások különböznek a részletezettségüket illetőleg. Az első generációs keretrendszerek, például Skócia és Írország sokkal hosszabb leírásokkal rendelkeznek, mint azok, amelyeket az EKKR bevezetése után fejlesztettek ki. Az EKKR szintleírások hatása a nemzeti szintű megközelítésekre, főleg a leírások hosszúságát tekintve igen jól látható. Ez alól kivételek a cseh leírások, amelyek azzal emelkednek ki a többi leírás sorából, hogy erősen irányulnak a foglalkoztatás és gyakorlati működés felé. Ezek a folyamatok a 2003-4 évek nemzeti reformtörekvéseit tükrözik, amelyek megelőzik az EKKR fejlesztéseket. A szintleírások nagyjából megegyeznek a tudás értelmezését illetőleg. Az olyan megkülönböztetéseket, mint tényszerű/ elméleti és konkrét/absztrakt, a tudás megfogalmazására használták. A német megközelítés még különbséget tesz olyan meghatározásokban, mint szakmai tudás, foglalkozáshoz szükséges tudás, és elméleti/szakmai tudás. A szintleírások nagyjából megegyeznek a készségek értelmezését illetőleg. Az olyan megkülönböztetések, mint kognitív/motorikus készségek, kognitív/gyakorlati készségek, és elméleti/gyakorlati készségek vannak túlsúlyban. Ezen kívül megfigyelhetjük a szakmai készség és eszközök, funkcionális kompetenciák, gyakorlati készségek és technikák stb. megkülönböztetéseket. A kontextus részletes leírását (nyíltan és magától értődően) a képesítési szintek megkülönböztetésére használják. Három ország, Belgium (Flandria), Írország, és Litvánia a kontextust, mint kifejezett kritériumot használja, amelyet a szintleírásokkal fogalmaz meg. Mialatt más országok nem tudják a kontextust kifejezett kritériumként bevezetni, ennek a kritériumnak döntő fontosságú szerepe van és a kialakítása során jelezni kell azoknak a helyzeteknek a bonyolultságát, változékonyságát, és kiszámíthatatlanságát, ahol a képesítéseket felhasználják. Az autonómia és felelősségvállalás kifejezéseket az EKKR a kompetencia megfogalmazásának behatárolására és leírására vezette be, és az összes ország a képeítési szintek megkülönböztetésére használja. Az országok még jó néhány más kiegészítő fogalmat használnak, hogy a szintleírásokat a saját egyéni, nemzeti szükségleteikhez igazítsák. Finnország bevezette a menedzsment és vállalkozás, értékelés és kulcsfontosságú készségek az egész életen át tartó tanulásban fogalmakat. Az utolsó kategória érdekes abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a tanulás tanulásának folyamatára, a kommunikációra és a nyelvtudásra. A német szintleírások ugyan ebbe az irányba mutatnak, kivéve a szociális és személyi kompetenciák megkülönböztetését. Írország olyan szempontokat különböztet meg, mint a tanulás tanulása és a megértés mélysége, Málta megkülönbözteti a kommunikációt, a véleményalkotást, a tanulási készséget, és Skócia különbséget tesz az általános kognitív készségek, a kommunikáció, az ITK, a felelősségvállalás és csapatmunka között. Az eddig elkészült szintleírások azt mutatják, hogy az országok nem csupán lemásolják az EKKR leírásait. Ehelyett olyan szintleírások kifejlesztését látjuk, amelyek kifejezetten a nemzeti környezetre jellemzőek, és így igen nagy eltérést mutatnak a megfogalmazás és a részletezettség tekintetében. Mialatt ez egy igen pozitív és szükségszerű fejlődési folyamat, a rendelkezésre álló esetekben mind megfigyelhető egy erős, közös cél. A koncepció és a szavak ugyan bizonyos mértékben eltérnek, de ugyanaz az alapmegközelítés használatos a képesítési szintek megkülönböztetése során. Ez a legjobban az EKKR harmadik oszlopának különböző nemzeti interpretációiban vehető észre: a kontextus, az autonómia, és a felelősségvállalás kifejezések mind kulcsszerepet játszanak a szintek megkülönböztetésében, és egy közös alapnyelvezet kialakításában, amely nemzeti és európai szinten egyaránt használható.

22


Jövőbeli kihívások ●

●

●

●

● ●

● (a)

(b)

(c) (d)

Az európai NKKR-ek jelentős külső nyomás alatt készülnek. Az európai kezdeményezések katalizátorként működtek és lényegesen meggyorsították a fejlesztési folyamatokat. Ez igazi pozitívum, amely lendületet ad és teret enged a párhuzamos fejlesztési folyamatoknak, hogy nyitottá váljanak a széleskörű egymástól való tanulásnak és együttműködéseknek. A fejlődés sebességének lehet negatív hatása is abban az értelemben, hogy ez az országokat esetleg a képesítési keretrendszerek látszólagos kialakítására ösztönzik, amelyek így hiányosan lesznek bedolgozva a nemzeti struktúrába és gyakorlatokba. Az NKKR-ek sikere nagyban függ a tanulási kimenetekre való átállástól. Bár a legtöbb országban és az ágazatok többségében fontosnak tartják, a gyakorlati bevezetés nem zökkenőmentes és sok esetben lassan zajlik. A tanulási eredményekben való folyamatos megfogalmazás nélkül az NKKR kialakítása nem lesz sikeres. Az NKKR sikere az oktatásba és képzésbe való belépés és a fejlődési lehetőségek növelése szempontjából attól a képességétől függ, hogy segíteni tudja-e az olyan támogató funkciókat, mint a nem formális és informális tanulás elfogadtatása és a kreditátviteli szabályozás. Az átfogó keretrendszerek működtetésének kidolgozása azzal a kockázattal jár, hogy nem fog kisebb mértékben fog megfelelni az alrendszerek (közoktatás, szakképzés és felsőoktatás) saját céljainak. Az elkövetkezendő időszak kihívása, hogy hogyan egyensúlyozódik ki a teljes körű átláthatóság és az ágazatokra jellemző szakterületenként eltérő tagozódás és sajátlagosság helyzete. Az NKKR sikere egyenesen összeköthető az érintett érdekcsoportok bevonásának sikerével és a felmerülő problémák megvitatásának nyitottsági fokával. Szükséges lesz a rendszeres ellenőrzési folyamatok, kutatási és értékelési stratégiák kialakítása. Indikátorokat kell kidolgozni, hogy megteremtsék a siker feltételeinek (és a végfelhasználók elérésének; egyének, munkáltatók) jobb megértését. Az NKKR sikere egyúttal a következő kérdések megfogalmazását teszi szükségessé: hogyan tarthatók fenn a keretrendszerek pénzügyileg? Sok ország az NKKR-rel kapcsolatos fejlesztéseit az Európai Szociális Alapból finanszírozza: folytatódhat-e ez a folyamat? Készíthető-e költség-megtérülés elemzés? hogyan illeszthetők be az NKKR-rel kapcsolatos fejlesztések a technológiai fejlődéshez, és a tagállamokban jelentkező szaktudás hiányhoz kapcsolódó széles körű készségfejlesztési stratégiákba? hogyan kapcsolhatná össze jobban az NKKR a bemeneti és kimeneti követelményeket; hogyan használható fel az NKKR új tantervek és értékelési folyamatok kidolgozására? Hogyan válhat az NKKR közérthetővé a végfelhasználók számára?

23


AUSZTRIA Bevezetés Ausztriában minden fontos politikai érdekcsoport széleskörűen támogatja a nemzeti képesítési keretrendszer bevezetését. A kormányprogram (2008-13)24 szerint az összes osztrák nemzeti képesítés be lesz sorolva a nyolcszintű nemzeti struktúrába 2013-ig. Az NKKR kialakítására való fejlesztési folyamatok a 2007. januári EKKR konzultációs egyeztetések után indultak meg. A legtöbb osztrák érdekképviselő, aki részt vett a konzultációs folyamatban megegyezett abban, hogy szükség van az NKKR kidolgozására. Az első „tényfeltáró” szakasz (2007. február-október) az információk összegyűjtését és elemzését célozta meg, kutató munkát25 indított el és konzultációs anyagot készített elő. A munkafolyamatok a 2008. januári-június időszakban lezajlott nemzeti konzultáció alapjául szolgált. Összesen 270 reakció érkezett be és egy szakértői csoport prezentálta a következtetéseket és a javaslatokat 2008 novemberében a nemzeti irányít testületnek. A végső jelentés (Konsolidierung der Stellungnahme zum Konsultationspapier) azonosított néhány nyitva maradt kérdést26, és a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium illetve a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium ez alapján elkészítette a törvényjavaslatot (2009.27 október), amely körvonalazta az osztrák NKKR végrehajtási stratégiáját. Ez a stratégia világosan leírja a képesítések 1-5.-ig terjedő és 6-8.-ig terjedő szintjeinek összefüggéseit. Az oktatás és képzés minden ágazatának 1-5 szintjeit ugyanazon szint leírások szerint fogja a keretrendszerhez kapcsolni. A 6-8.-ig terjedő szinten kétféle szintleírást fog alkalmazni, lehetővé téve, hogy a tudományos és szakmai irányultságú képesítések párhuzamosan28 működhessenek. A dublini deszkriptorokat a képesítések Bologna folyamatába (BA, MA, doktori képzés) helyezésére fogják használni és a felsőoktatási intézmények (pl. egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei (Fachhochschulen) és tanárképzéssel foglalkozó főiskolák (Pädagogische Hochschulen)) hatáskörébe fog tartozni. A szakképesítéseket és a felnőttképzésben megszerezhető képesítéseket az EKKR szintleírásai, és néhány kiegészítő kritérium alapján fogják az NKKR-ben elhelyezni. A képesítések NKKR-hez kapcsolásának kritériumait és működési folyamatait tartalmazó magyarázó táblázatokat most dolgozzák ki. A fő elv, hogy a „képesítés kapcsolási folyamatát” a képesítések az NKKR megfelelő szintjébe helyezésére használják.

24 25 26

27

28

Regierungsprogramm der 24. Gesetzgebungsperiode (2008-2013), Internetes elérhetőség: www.austria.gv.at/DocView.axd?CobId=32965 [cited 16.3. 2010]. Markowitsch, Jörg (2009). Der Nationale Qualifikationsrahmen in Österreich: Beiträge zur Entwicklung. Vienna: Lit Verlag. (Tanulmányok az egész életen át tartó tanulásról 3, Studies in Lifelong Lerarning, 3). Minden dokumentum elérhető a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium (Federal Ministry of Education, Arts and Culture) honlapján: http://www.bmukk.gv.at/europa/eubildung/nqr/nqr_sn.xml [cited, 16.3.2010] vagy a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium (Federal Ministry of Science and Research) honlapján: http://www.bmwf.gv.at/wissenschaft/national/nqr/ [cited, 16.3.2010]. Aufbau eines Nationalen Qualifikationsrahmens in Österreich - Schlussfolgerungen, Grundsatzentscheidungen und Maßnahmen nach Abschluss des NQR-Konsultationsverfahrens, készítette a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium és a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium NKKR projekt csoportja. 2009. Kiadatlan. Aufbau eines Nationalen Qualifikationsrahmens in Österreich, p. 7.

24


Indokok és főbb stratégiai célok Az osztrák NKKR fő célja feltérképezni az összes hivatalosan elismert nemzeti képesítést, hogy megmutassa azok összefüggéseit, a rejtett osztrák képesítési rendszer szintjeit láthatóvá tegye mind hazai, mind európai szinten. A kifejezett célok a következők: (a) segíteni az osztrák képesítések EKKR-hez kapcsolását és erősíteni az osztrák képesítések megértését és elfogadását nemzetközi szinten; (b) lehetővé tenni a képesítések egyszerűbb megértését és összehasonlíthatóságát az osztrák állampolgárok számára; (c) fejleszteni a szakképzés és a felsőoktatás közötti átjárhatóságot, új utakat és új fejlődési lehetőségeket keresve; (d) erősíteni a tanulási eredmények használatát a standardok kialakítása, a tantervek és értékelési eljárások során; (e) támogatni az egész életen át tartó tanulást és lehetővé tenni a felnőttoktatási ágazat és a formális oktatás és képzés közötti kapcsolat megerősítését; (f) elismerni a tanulási formák szélesebb körét (beleértve a nem formális és informális tanulást). Az NKKR fejlesztési folyamata három fő csoportba szerveződik (Korridore): formális képesítések, nem formális tanulásban szerzett képesítések (pl. a formális oktatási és képzési rendszeren kívül működő felnőttképző intézmények) és informális tanulás útján szerzett képesítések. A törvénytervezet29 lépéseket javasol a nem formális úton megszerzett képesítések NKKR-be való beillesztésére. Egy elméleti javaslat fog készülni és különböző kísérleti projekteket dolgoznak ki arról, hogy hogyan írják le ezeket a képesítéseket a tanulási eredmények fényében. Párbeszédet kezdeményeznek az összes releváns érdekcsoporttal és érintettel a nem formális képesítések validációjáról és NKKR-be illesztéséről, illetve a validációs és minőségbiztosítási folyamatok kidolgozásáról.

A szereplők bevonása A Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium Szakképzési Főigazgatósága kezdeményezte és koordinálja az NKKR-re vonatkozó fejlesztéseket a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztériummal együtt, amely a felsőoktatásért felelős. 2006-ban felállítottak egy NKKR munkacsoportot. Ebben a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium és a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium képviselői dolgoztak. A munkacsoport koordinálta a feladatokat a két minisztériumon belül és az ő felelősségük a stratégiai tervezés, a kutatási feladatok kiadása, és az érdekeltekkel való kapcsolattartás. A csoportban volt a szakképzési főigazgató (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium), mint elnök, az egyetemek és alkalmazott tudományok egyetemei főigazgatója (Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium), mint társelnök és a többi osztályok koordinátoraiként (szakképzés; közoktatás; felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás; iskolaigazgatás; kutatás; egyetemek és alkalmazott tudományok egyetemei). 2007 februárjában, felállítottak egy nemzeti NKKR irányító csoportot. Ez egy 23 tagú döntéshozatali szerv, amelyben a fő érdekeltségi csoportok mind részt vesznek (minden releváns minisztérium, a szociális partnerek és a szövetségi tartományok).

29

Aufbau eines Nationalen Qualifikationsrahmens in Österreich, p. 11.

25


A csoport fő feladata az NKKR bevezetésének koordinációja és annak biztosítása, hogy a keretrendszer az érintett felek érdekeit szolgálja. A képesítésekre és azok validációjára vonatkozó irányelvek az ágazatok közötti szoros együttműködést igénylik, biztosítva ezzel, hogy a koordináció és a felelősségvállalás döntő fontosságú a sikeres működés szempontjából. A nemzeti irányító csoporthoz felállítottak egy alcsoportot. Az alcsoport feladata az irányító csoport üléseinek előkészítése, a releváns kérdések megvitatása és a munkaanyagok előállítása. Különálló munkacsoportok jöttek még létre (2006), hogy folytassák a keretrendszer felsőoktatásra vonatkozó fejlesztéseit. Ebben a feladatban a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium különböző osztályai, a hallgatói érdekképviseletek, az egyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei vettek részt. A felsőoktatási keretrendszerhez kapcsolódó önértékelési folyamat megvalósítása 2010 végére várható.

Szintek és deszkriptorok 2007 óta az osztrák érdekképviseletek nagymértékben részt vettek az NKKR jellegéről és jövőjéről folytatott párbeszédekben. A megbeszélések középpontjában a fő vezérelvek és funkciók tisztázása állt, főleg hogy vajon az új tanulási kimenetek alapú szintleírások hogyan fogják befolyásolni a képesítések közötti kapcsolatokat. Széleskörű megegyezés született a nyolcszintű rendszer használatáról. A szintek száma elégnek bizonyult a megkülönböztetés leírására és jól kapcsolható az osztrák képesítési rendszer fő jellemzőhez. Az EKKR deszkriptorokat, amelyek a tudások, a készségen és a kompetenciákon alapulnak, nemzeti szintleírásként használják. Most dolgozzák ki a „magyarázó” táblázatot (táblázatokat), amelyek tartalmazzák a kritériumokat és a folyamatokat, hogy megkönnyítsék a nemzeti képesítések hozzákapcsolását az NKKR szintekhez. A felsőoktatásra vonatkozó keretrendszer a dublini deszkriptorokat alkalmazza a további fejlesztések alapjaként.

A tanulási eredmények használata Ausztria erősíteni fogja a tanulási eredmények megközelítést az oktatásban és a képzésben, hiszen ez központi kérdése a képesítések NKKR rendszerbe való illesztésének. Sok képesítés már tanulási eredményeken alapul, de ezt a megközelítést még nem alkalmazták konzisztensen az összes szektorban és intézményben. 2005-ben a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium elindított egy projektet, hogy oktatási standardokat fejlesszen ki az alaptantárgyak területén a közoktatásban30 és a szakképzésben31. A szakiskolákra és szakközépiskolákra vonatkozó képzési standardok definiálják a „tartalmat” (tantárgy és tudás témakörök meghatározott célokkal), a „tevékenységet” (egy adott tantárgyhoz kapcsolódó kognitív teljesítmény), és az adott területhez kapcsolódó személyes és szociális kompetenciákat.

30

31

Az osztrák képzési standardok kifejlesztéséről a BIFIE weboldalán tájékozódhat: http://www.bifie.at/publikationen-0 or Huber et al. Bildungsstandards in Deutschland, Österreich, England, Australien, Neuseeland und Südostasien. 2006. Internetes elérhetőség http://www.edudoc.ch/static/web/arbeiten/harmos/lit_analyse_1.pdf [cited 10.5.2010]. Lásd: http://www.berufsbildendeschulen.at/de/downloads.html [cited 10.5.2010].

26


Négyféle kompetencia kerül leírásra: (a) tárgyi tudás kompetencia; (b) módszer kompetencia; (c) szociális kompetencia (kommunikációs kompetencia, együttműködési és kölcsönösségi kompetencia); (d) személyes kompetencia (képesség a saját cselekedeteink irányítására, az önmotiváción és az önkontrollon keresztül). 2009 márciusában a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium Szakképzési Főigazgatósága elindított egy projektet (Tanterv kidolgozás- tanulási eredményekben), amely az oktatási standardok szakképzési tantervekbe való beintegrálását célozza meg. A gyakorlati tanulóidőnél (duális rendszer), a Szövetségi Gazdasági Minisztérium adja ki profilonként a gyakorlat szabályozását. Ezek tartalmazzák a foglalkoztatási kompetencia profilt (Berufsprofil) az ezekhez kapcsolódó tevékenységek és munkaleírásokkal és a munkaköri profilt (Berufsbild) a tudás és készségek leírásával, amelyet a tanulóknak el kell sajátítania. A szakmunkásvizsga (Lehrabschlussprüfung) azt értékeli, hogy a vizsgázó elsajátította-e a szükséges készségeket és kompetenciákat a szakmunka elvégzéséhez. Elméleti és gyakorlati vizsgából áll. A mesteriparos vizsgákat (kézműves foglakozásokhoz) és az olyan vizsgákat, ahol bizonyítani kell a megfelelő kompetenciákat (egyéb szabályozott foglakozások), a szövetségi tartományok gazdasági kamarái szervezik. A felsőoktatásban a képesítési profil, amely leírja az elvárt tanulási eredményeket (és a tanulási eredmények definícióit) az egyes modulokra, 2002-ben lépett életbe az Egyetemi törvénnyel (Universitätsgesetz), de a végrehajtás módja különböző a felsőoktatási intézményekben.

Kapcsolás az EKKR-hez Az összekapcsolási folyamat elindítása 2010 őszére várható. A munkát az EKKR teszt-és kísérleti projektjei támogatták, főleg a Leonardo da Vinci „EQF-Ref: Referencing process Examples and proposals32” (EKKR-Ref: Összekapcsolási folyamatok – példák és javaslatok). Az előzetes kapcsolódási beszámoló várhatóan 2011 végére készül el. Az „OeAD”-t (Österreischischer Austauschdienst, a nemzetközi oktatási és kutatási együttműködés osztrák ügynöksége) jelölték ki nemzeti koordinációs pontként (NCP, National Coordination Point) 2010 márciusában. Feladata egy NKKR honlap kialakítása, amelynek fő információs pontként kell működnie az állampolgárok és az intézmények számára.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az osztrák NKKR fejlesztési munkáinak fontos erőssége az érdekképviseletek széleskörű részvételében, és érdekelté tételében rejlik, akik képviselik az oktatás és képzés minden alágazatát és a szociális partnereket. Ez a szerteágazó folyamat világossá tette, hogy az érintettek különböző és néha ellentmondó nézetekkel rendelkeznek az NKKR szerepét illetőleg.

32

További információért lásd: http://www.eqf-ref.eu [cited 10.5.2010].

27


A konzultációs anyag kihangsúlyozta, hogy az NKKR-nek irányadó és kommunikációs funkciója van, hogy a működő képesítési rendszert jól láthatóvá tegye, és hogy segítsen az egyéneknek a képesítéseik összehasonlításában és bevonja őket a további tanulási folyamatokba. Mialatt ezt széles körben támogatták a konzultációs szakaszban, a későbbi fejlesztések során felmerült a kérdés, hogy egyáltalán használják-e az NKKR-t, és ha igen milyen mértékben, a nemzeti reformtörekvések megvalósításában. Ez valószínűleg azzal a kérdéssel példázható legjobban, hogy hogyan használható a keretrendszer három legmagasabb szintje (6-8). Vajon ezeket kizárólag a Bologna folyamatban szereplő képesítésekre használják-e vagy alkalmazzák-e más szakmai és felsőfokú képzésben megszerzett képesítésekre is? Miután a válasz a kérdésre az utóbbi felvetés, egy sor kérdés felmerül a szakmai és felsőfokú képesítések egyenértékesítésével kapcsolatban. Egy másik felmerülő kérdéskör a nemzeti képesítések hozzárendelése az NKKR szintekhez. Ezzel kapcsolatban még mindig vannak nyitott kérdések, amelyek megegyezésre várnak (pl. a rész- szakképesítések kérdése, a „legjobban illeszkedő” (best fit) elv alkalmazása, folyamatok és működési struktúrák). További fejlesztésekre van szükség, hogy tisztázódjanak a tanulási eredmények megközelítéssel kapcsolatos kérdések, a fogalmak és megbízható értékelési módszerek és eszközök szempontjából. A közeljövőben az egyik fontos kérdés az lesz, hogyan súlyozódjanak a kimeneti szabályozók és a bemeneti tényezők, ugyanakkor az is, hogy a tanulási eredményeket a különböző oktatási és képzési alrendszerekben (közoktatás, szakképzés, és felsőoktatás) átfogóan vezessék-e be. Egy másik probléma, amellyel foglalkozni kell, a nem formális úton szerzett képesítések integrációja és a nem formális, informális tanulás elismertetése az NKKR fejlesztések és a képesítések egyenértékűsítése során. A tapasztalat eddig azt mutatta, hogy az érdekelt felek bevonása az NKKR kidolgozásának összes fázisában döntő szerepű és jótékony hatású. Ausztriában a különböző érdekcsoportok az együttműködés jól működő platformját hozták létre. Az érdekeltek további bevonására azért még szükség lesz a felelősségvállalás és elköteleződés erősítése érdekében. Az NKKR bevezetésének sikeréhez az oktatást és képzést szolgáltatók és az egyetemek magasabb fokú elköteleződése szükséges. Az NKKR további fejlesztésében az egész életen át tartó tanulásra és a felsőoktatás keretrendszerének kialakítására jobb feltételeket kell biztosítani a különböző alrendszerek közötti erőteljesebb fejlődéshez. Fő információ források Információk a konzultációs anyagról, a folyamatokról és a kutatómunkáról elérhető a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium honlapján: http://www.bmukk.gv.at/europa/index.xml [cited 24.06.2010] és a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium honlapján: http://www.bmukk.gv.at/europa/ eubildung/nqr/nationaler_qualifikationsrah.xml [cited 24.06.2010]

28


BELGIUM Belgium helyzete az Egyesült Királyságéra hasonlít abban, hogy több NKKR kidolgozására és bevezetésére kerül sor. Ez Belgium szövetségi rendszerét tükrözi, amely mindhárom közösségnek széleskörű autonómiát biztosít az oktatás, képzés és a képesítési rendszer kialakítását illetőleg. Mialatt a német ajkú közösség nem kezdeményezte saját NKKR kidolgozását, mind a flamand mind a francia közösség elindította ezt a folyamatot. Bár körülbelül ugyan abban az időben kezdték el a munkát (2005-06), különböző utakon indultak el, a két rendszer sajátos jellemzőit követve. Az elkövetkező időszak fő kérdése, hogy a párhuzamosan készülő két keretrendszer vajon össze lesz-e kapcsolva, és ha igen milyen mértékben: az a tény, hogy a szövetségi kormány határozza meg a kötelező oktatás kezdetét és végét, és a kötelező évek számát, jó kezdő alapot biztosít mindkét keretrendszer számára. Az EKKR javaslatban egy ilyen fajta kapcsolat és együttműködés látható és valószínűleg, bár vitatható módon, elősegítheti a belga állampolgárok országon belüli mobilitását. Az Egyesült Királyság megoldása, ahol egy közös és harmonizált kapcsolódási jelentést készítenek, amely bemutatja az egyes keretrendszerek egyéni EKKR-hez való kapcsolódását, Belgiumban is figyelembe vehető megoldás.

Belgium (Flandria)

Bevezetés 2009. április 30-án Belgiumban, a Flamand Parlament és Kormány elfogadta a képesítési struktúrára vonatkozó törvényt33 (kwalificatiestructuur) bevezetve ezzel az átfogó képesítési keretrendszert. Ez a keretrendszer a nyolcszintű szerkezeten alapszik, és két nagy kategória, tudás/készségek és kontextus/autonómia/felelősségvállalás, bevezetésére kerül sor. Mialatt a flamand keretrendszer az EKKR-hez kapcsolás előfeltételeként látható, elsősorban a nemzeti képesítési rendszer fejlesztésének eszköze. Integráló keretrendszer, amely alkalmazható a szakmai és oktatási képesítések minden szintjére, beleértve a felsőoktatási tanulmányok során megszerezhető képesítéseket.

33

A Flamand Kormány és Parlament képzési rendszerre vonatkozó törvénye 2009. április 30. A Belgiumi Flamand Közösség felelős a flamand régió oktatási és képzési politikájáért és jogalkotásáért és a holland nyelvű oktatási intézményekért a Brüsszel- Főváros régióban. A flamand képesítési struktúra a nyolcszintű képesítési keretrendszer szerinti flamand képesítések osztályozási szisztémája.

29


Az átfogó cél a képesítések átláthatóságának erősítése és a többoldalú kapcsolatok tisztázása, függőlegesen és vízszintesen, és ezek között, a képesítésekkel kapcsolatos kommunikáció fejlesztését az oktatás és a munkaerőpiac között, és növelni az átláthatóságot a különböző tanulási rendszerek között. A felsőoktatásra vonatkozó keretrendszer Bologna folyamathoz való kapcsolását kidolgozták és bevezették (2003). A két keretrendszer kezdeményezés közötti kapcsolatról intenzív viták folytak a fejlesztési folyamat alatt és a 2009. évi törvényben ezek érvényesülnek a terminológiák, a keretrendszer leírások és működéi folyamatok tekintetében. A 2009. évi törvényt követően a keretrendszer megvalósítási munkálatai megkezdődtek. 2009 novemberében nemzeti konferenciát szerveztek az összes érintett fél részére és jelenleg a szociális és oktatási partnerekkel folyik párbeszéd a törvényi előírások megvalósítására vonatkozóan.

Indokok és a főbb stratégiai célok A 2009. évi törvény a flamand képesítési keretrendszert (FQS) így határozza meg: „az elismert képesítések rendszerezett osztályozása, amely az általánosan elfogadott képesítési keretrendszeren (FQF) alapszik”. A képesítési struktúra (a képesítési keretrendszert is beleértve) a képesítések és azok többoldalú kapcsolatainak átláthatóvá tételét célozza meg, hogy a releváns oktatási (hallgatók, tanulók és szolgáltatók) és munkaerőpiaci (szociális partnerek) érdekcsoportok „félreértések nélkül tudjanak kommunikálni a képesítésekről és a kapcsolódó kompetenciákról” (2009. évi törvény, I. fejezet, 3. bekezdés) A törvény aláhúzza, hogy a képesítési rendszer (a képesítési keretrendszert is beleértve) referenciapontként szolgál a minőségbiztosítás, a tanfolyamok fejlesztése és megújítása, az elvárt kompetenciák megszerzésére vonatkozó folyamatok és fejlesztése és egyesítése, ezen kívül a képesítések összehasonlíthatósága (nemzeti és európai szinten) terén. Az elismert képesítésekhez vezető utak minőségbiztosítását konkrétan egy új minőségbiztosítási ügynökség (Agentschap voor Kwaliteitszorg in Onderwijs en Vorming, AKOV) felügyeli. Az Ügynökség foglalkozik a képesítések minden típusával és szintjével, kivéve a felsőoktatási tanulmányok alatt megszerzett képesítésekkel az ötös szinttől a nyolcas szintig34, és így ez látszólag az átfogó keretrendszer általános hitelességének és sikerének kulcsa hazai és európai szinten (az EKKR-rel kapcsolatban). A törvény ezen kívül kihangsúlyozza a képesítési struktúra és keretrendszer szerepét a nem formális és informális tanulás elismertetésének hivatkozási rendszerében és orientációs pontként értelmezi a tájékoztatást és tanácsadást illetőleg.

A szereplők bevonása A flamand NKKR fejlesztési folyamatok az érdekcsoportok széles körű bevonásán alapulnak a folyamatok minden fázisában, és az Oktatási és Képzési Minisztérium koordinálja. Más releváns minisztériumok (munka és társadalomgazdasági, és kulturális, ifjúsági, sport és média) szintén részt vesznek a munkában.

34

A felsőoktatási képesítések minőségbiztosítása az ötös és a nyolcas szintek között a NVAO (NederlandsVlaamse Accreditatieorganisatie) felügyelete alá tartozik. A NVAO egy akkreditációs szervezet a felsőoktatásban, amelyet egy nemzetközi egyezmény alapján működtetnek Hollandiában és Flandriában.

30


Az oktatási és képzési oldalról az összes releváns ágazat (közoktatás, szakképzés, továbbképzés, felsőoktatás, beleértve a rövid ciklusú felsőoktatást is) fontos szerepet játszott. A szakmai és felsőoktatási vagy közoktatási képesítések összekapcsolása és átfedése nagy kihívásként jelentkezik, és az érintett, a különböző képesítési szinteket és típusokat képviselő felek aktív részvétele fontosnak bizonyult. A 2009-ben elfogadott keretrendszer a munka újabb fázisába érkezett. Az érdekeltségi csoportok látják a fejlődést és egyre több figyelmet fordítanak a végrehajtási feladatok részleteire. A szakképzésben dolgoznak a képesítések tanulási eredményekben való megfogalmazásán. Ezek a deszkriptorok munkaköri profilokon fognak alapulni (foglalkozási standardok) és a szociális partnerekkel együtt kerülnek kidolgozásra. 2009-ben az érdekeltek részére tájékoztató üléssorozatot szerveztek a témáról. A szélesebb körű nyilvánosságnak szóló kommunikációs kampányt a későbbiek során dolgozzák ki a folyamat többi szereplőivel együtt.

Szintek és deszkriptorok A döntés, hogy a keretrendszert egy nyolcszintű struktúrába rendszerezzék két nagy kategória szerint, úgymint tudás/készségek és kontextus/autonómia/felelősségvállalás, a 2005-ben elindult fejlesztéseket tükrözi. Az első javaslatban egy tízszintű rendszer szerepelt, de - az EKKR javaslat hatására – nyolc szintre csökkentették. A szakképesítések és a felsőoktatási képesítések a megbeszélések középpontjába kerültek. Tudomásul vették, hogy bár a felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák) „monopólium” helyzetben vannak a BA fokozat, az MA fokozat és a doktori fokozatot illetően, ez nem zárja ki a szakmailag orientált képesítések párhuzamos (hatos és nyolcas szintek közötti) elhelyezését a rendszerben. Több érdekelt (például a felnőttképző intézmények képviselői, akik felsőfokú szakképzést indítanak felnőttek részére) kimondottan azt kérték, hogy egyes képesítéseket az ötös, vagy hatos szinten helyezzenek el. Ennek a felsőoktatási és szakmailag orientált felsőfokú képesítések közötti „szürke zónának” az azonosítása egy sor deszkriptor elfogadását eredményezte, amelyek ugyanazon általános logikát használva készültek minden szinten. A felsőoktatás képviselői azzal érveltek, hogy az EHEA (Dublini) deszkriptorai a legoptimálisabbak a hatostól és nyolcas szintekig terjedő leírásokra, mivel ez lehetőséget teremtene a felsőoktatási keretrendszer közvetlen hozzákapcsolására az új NKKR-hez. Ez szintén kapcsolódott ahhoz a vitatémához, hogy a hatos-nyolcas szinteken lévő tanulási eredményeket leginkább a „tudás” kategóriára kéne összpontosítani. Ezt a megközelítést az érdekeltek többsége nem akarta elfogadni, mivel felismerték a szélesebb értelmezésű deszkriptorok szükségességét, hogy azok több képesítés befogadását tegyék lehetővé: egyetemi, oktatási és szakmai képesítéseket. Egy másik fontos témakör volt a fejlesztési szakaszban, hogy hogyan értelmezzék a legalsó szintjét a keretrendszernek. Például, legyen-e egy belépési szint, amely az 1. szintre készít elő? A szociális partnerek hangot adtak azon félelmüknek, miszerint a „legalsó szintnek” (1. szint vagy eggyel lejjebbi szintnek) negatív, megbélyegző hatása lehet. Az elfogadott tervezetben, az 1. szint úgy van meghatározva, mint kezdő, nem belépő, szint.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények megközelítés nem újdonság a flamand oktatásban és képzésben:

31


széleskörű politikai támogatással rendelkezik. A gyakorlati bevezetéssel kapcsolatos fejlődés különböző mértékű főleg a tanítási módszereket és értékelési gyakorlatokat figyelembe véve. A szakmai továbbképzési szektor valószínűleg a legtapasztaltabb ezen a területen. A kompetencia alapú megközelítés megfelelő mértékben van beillesztve a rendszerbe, a munkaerőpiac szakmai elvárásainak megfelelően. Az utóbbi években, a flamand szakmai alapképzés során a kompetenciák használatát a holland fejlesztések inspirálták (főleg az MBO- szakképzési- reform). A tanulási eredmények a közoktatásban is jelen vannak, például a tanulási célok leírása a nemzeti alaptantervben. A felsőoktatás fejlesztését a Bologna folyamat befolyásolta, de főleg egy-egy intézménytől vagy felsőoktatási intézményi szövetségtől függő kezdeményezések jellemzik. Mialatt a helyzet láthatóan összetett, Flandriában a tanulási eredmények felé való kifejezett elmozdulás figyelhető meg. A Bologna folyamat tanulási eredmények megközelítéshez való ragaszkodása részben befolyásolta az egyetemi gyakorlatokat. A szakképzésben tovább folyik a munka, hogy meghatározzák és a tanulási eredményekben fogalmazzák meg a képesítéseket. Ezek a leírások munkaköri profilokon (szakmai standardok) fognak alapulni, és a szociális partnerek bevonásával kerülnek kidolgozásra. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés az új flamand keretrendszer kulcsa. A 2009. évi törvény kiemeli a flamand képesítések két fő típusát, szakmai és nevelési típusokat, ezek „jól meghatározott kompetencia készletek, amelyekhez hozzárendelhetők a flamand képesítési keretrendszerek szintjei” (2009. évi törvény, II. fejezet, 8-as és 9-es bekezdés). A szakmai képesítések esetében ezeket a kompetenciákat a szakmában kell gyakorolni; a nevelési képesítésekben azt mutatják meg, mit várnak el a társadalmi részvétellel és működéssel, a szakmák gyakorlásával, és az oktatás és képzésben való előrejutással kapcsolatban. A törvény hangsúlyozza, hogy mind a szakmai, mind a nevelési képesítések megtalálhatók a keretrendszer nyolc szintjén. Ez nyilvánvalóan jelzi a rendszer elmozdulását a képesítések bemenet alapú (szolgáltató alapú) kategorizálásától és szintezésétől. Az új képesítési struktúra erősíti a képesítési standardok helyzetét a flamand képesítési rendszerben. Ezeket a standardokat alapvető fontosságúnak tartják a fent említett kompetencia készletek meghatározására és leírására, és a rendszer összefüggő voltának erősítésére. Az ilyen összefüggések nélkül néhány alap kompetencia készlet bevezetése az intézményekbe, és a képesítések áthelyezése nagyon nehéz feladat lenne, amelyek zsákutcába vezetnének és lelassítanák a fejlődési folyamatokat. A nem formális és informális tanulást az NKKR által segíteni és megvalósítani kívánt egyik célként azonosítják. Valamennyi fejlődést már elértek mind a szakképzésben mind a felsőoktatásban. Léteznek jogerős szabályozások, egyezmények, és intézkedések és jól látható egy rendszer is, de ez egyenlőre még darabos és amolyan töredezett képet mutat. Ezért a végrehajtás rendszertelen marad és az eredmények korlátoltak az intézmények mozgósítása és a társadalomra gyakorolt hatása terén. Egy minisztériumközi munkacsoport kidolgozza a 18 évnél idősebb felnőttekre vonatkozó integrált elismertetési eljárásokat, a flamand képesítési struktúra alapján. Más országokkal összehasonlítva, főleg Franciaországgal vagy Hollandiával, a flamand rendszernek még hosszú utat kell megtennie az elismertetés terén, hogy a rendszer általánosan hozzáférhető legyen és a közvélemény hitelesnek fogadja el.

32


Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolásra vonatkozó jelentés elkészítése 2010-11-re várható. Az EKKR koordinációs pontot 2010 februárjában jelölték ki: ez az új flamand minőségbiztosítási ügynökség (Agentschap voor Kwaliteitszorg in Onderwijs en Vorming, AKOV), a kapcsolási folyamat megszervezésére 2010-ben felállítanak egy bizottságot.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Bár Flandriában és Belgiumban régi hagyománya van az érdekelt felek és a szociális partnerek az oktatási és képzési politikába valamint a jogi szabályozásba való bevonásának, egy átfogó képesítési osztályozási rendszer kidolgozása és fenntartása (mint az FQS) folyamatos párbeszédet követel meg az összes releváns résztvevővel és a megfelelő információk eljuttatását a különböző alcsoportok részére. Ez egy folyamatos és nagyon kényes feladata a döntéshozóknak és képesítési ügynökségeknek. Egy másik kihívás az átfogó flamand keretrendszer kialakítása során elfogadható megoldások keresése volt a működő felsőoktatási keretrendszerek és eljárások és a képesítési rendszer más részeinek (szakképzés és közoktatás) összekötésére. Ez a vitatéma általánosságban tekinthető a hagyományos bemenet alapú (intézmény alapú) szabályozás és az új tanulási kimenet alapú megközelítés összecsapásaként. A tanulási kimenetek alapú megközelítés (a 2009. évi törvény példája szerint) amellett érvelne, hogy a képesítéseket a hozzájuk tartozó kompetenciakészletek alapján kellene a szintekhez rendelni, nem pedig az intézményi eredetük alapján. A bemenet alapú megközelítés pont az ellenkezőjét állítaná; mivel a képesítés egy adott intézményi kontextuson kívül állna (pl. a felsőoktatási intézményen kívül), így a hozzárendelt szint egy bizonyos szintre korlátozódna (pl. nem magasabb, mint az EKKR 5-ös szintje). A flamand tapasztalatok ezen a területen nagyon is relevánsak mind Belgiumban és azon kívül, és az elkövetkező időszakokban alapos vizsgálatra lesz szükség.

Fő információ források 2009. évi Törvény (IV. 30.) letölthető angol nyelven itt: http://www.evcvlaanderen.be/files/DecreetVKS_ENG.pdf [cited 24.06.2010]

33


Belgium (Vallónia)

Bevezetés Belgium Francia Közössége (a Vallon régió és a Brüsszeli Francia Közösség) az EKKR-hez kapcsolható nemzeti képesítési keretrendszeren dolgozik 2006 óta. A bolognai folyamathoz illeszkedő, felsőoktatásra alkalmazható képesítési keretrendszer kidolgozása ezzel párhuzamosan folyik. Bár széleskörű megegyezés született az NKKR kialakítását és a belga képesítések európai keretrendszerekhez hozzákapcsolását illetőleg, a kérdés, hogy hogyan kössék össze az EKKR átfogó céljait az EHEA sokkal szűkebb ágazati megközelítésével, még egészében megoldásra vár. A 2009 őszi kormányváltás után kisebb fejlődés figyelhető meg. Az EKKR-hez való kapcsolódási folyamathoz a nemzeti koordinációs pont 2010 szeptemberéig áll fel. Ez a NKP, a „Foglalkozások és képesítések szolgálata a frankofón területeken” (Service francophone des metiers et des qualifications, SFMQ), amely ezen kívül felelős a nem formális és informális tanulás elismertetéséhez kapcsolódó koordinációs feladatokért. A kormányváltás után, egy olyan keretrendszerre vonatkozó javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek a flamand képesítési keretrendszer (lásd fent) alapelveit követik. Ez valószínűleg segíteni fog abban, hogy a belga közösségek egyre inkább szerteágazó oktatási és képzési rendszerei közötti kapcsolódási pontokat előtérbe helyezze és megerősítse, az állampolgárok számára pedig közérthetővé teszi, milyen kapcsolat van közöttük. Ennek a kérdésnek a tisztázása 2010 közepére várható.

Indokok és a főbb stratégiai célok A fő indoka az átfogó NKKR kialakításának, hogy a működő oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát növeli. A keretrendszerre, legalábbis ebben a stádiumban, nem a létező intézmények és struktúrák reformjának eszközeként tekintenek. Az EKKR kihívásaira válaszoló átfogó NKKR kialakítását kezdeményezte 2006 márciusában a Belga Francia Közösség és Régió (Vallónia és Brüsszel) egyesült kormánya. A magas szintű kormányközi csoport (GIHN) bízták meg az EKKR kezdeményezéseinek elemzésével, hogyan vonják be az érdekelt feleket és hogyan valósítsák meg a tesztelés és kísérleti feladatok megoldását. A GIHN elkészített egy jelentést az egyesült kormány részére 2006 októberében, amelyben felvázolta az NKKR fő alapelveit és céljait. Ez a jelentés azt hangsúlyozta ki, hogy a keretrendszer az főként az átláthatóságra való törekvés egyik eszköze; nem lehet közvetlen/automatikus befolyással az egyes képesítések vagy diplomák elismertetésére vonatkozó döntésekre. A jelentés még kiemelte, hogy a keretrendszernek segítenie kell más átláthatóságot növelő eszközök kidolgozását, főleg a nem formális, informális tanulás validációjára és a kreditátvitelre vonatkozóan. Legfőképpen a tervezet felvázolt egy lépcsőzetes megközelítést a képesítések elhelyezésére a tanulási eredményeken alapuló referencia struktúrában.

34


A belga egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKR és a felsőoktatás kapcsolata Belgium francia nyelvű közössége 2007 óta folyamatosan dolgozza ki a felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszert. Ez a munka még mindig folyik és az EHEA-hoz való önbesorolás megvalósulása 2010-11-re várható. A felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszer kidolgozása párhuzamosan folyik az egész életen át tartó tanulásra kidolgozandó keretrendszer fejlesztési folyamataival, és a felsőoktatási szektor nehezen azonosul az átfogó, EKKR-hez kapcsolódó fejlesztési irányokkal. A 2008 májusában ezt megerősítették, oly módon, hogy egy külön elfogadott rendeletben a 6-8 szinteket az EHEA BA, MA és doktori címeihez kötötték. A felsőfokú képesítések, amelyeket az egyetemi szektoron kívül szereztek meg, ezeknek a szinteknek egyikére se lehet így besorolni, még azokat se, amelyeknek a profilja és tartalma ezekre a szintekre utalna. A 2008-as időszak után a felsőoktatás és az oktatás, képzés többi részeinek összekötését célzó párbeszédek tovább folytatódtak. Bár formálisan még nem hozták nyilvánosságra, az általános vélemény az, hogy a 6-8-as szinteket meg kell nyitni a nem-egyetemi képesítések számára is, például a felsőfokú szakképesítések, vagy szakmai továbbképzések részére. Kihangsúlyozzák, a 2006. évi javaslattal összhangban, hogy ez a típusú szintezés csak az átláthatóságot szolgálja, és nem jelent semmiféle automatikus egyenértékűsítésre vonatkozó elismerést. Ezzel együtt a formális elfogadás még nem történt meg, és a 2009-es kormányváltás a viták újragondolásához vezetett, remélhetőleg erősíteni fogják a két keretrendszerre vonatkozó kezdeményezések közötti kapcsolatot, a flamand keretrendszer alapgondolatait követve, hogy mind az egyetemi szintű mind a szakmai képesítések elismerésre kerüljenek a 6-8-as szinteken.

A szereplők bevonása Az NKKR kezdeményezést a francia régió egyesült kormánya vállalta fel, és kezdetben egy magas szintű kormányközi munkacsoportot hoztak létre. Ezt a tulajdonképpen központosított megközelítést kiegyensúlyozta a 2007-10-ig terjedő időszak gyakorlati megvalósítási szakasza. Bár 2006-ban nem fogadták el, a GIHM eredeti javaslatát továbbvitték, és jobban kidolgozták a technikai munkacsoportokban (FOREM35, IFAPME36, Brüsszeli Egységes és Oktatási Minisztérium). Az „NKKR módszerre” vonatkozó javaslatukat széles körben tesztelték, az érdekelt felek bevonásával (tanárok, szociális partnerek) kb. a kereskedelem és egyéb szakmák 50 féle területéről. A politikai meghatározás hiánya ellenére, a tesztelési és próbaszakaszok az érdekeltek széles körű bevonását eredményezték. A tesztelés fontos alapot hoz létre a keretrendszer további fejlesztéseinek szempontjából. Több érdekelt csoport bevonása a nem formális és informális tanulás validációjának kidolgozására remélhetőleg jótékony hatással lesz az NKKR fejlesztésére. 2006 óta az egyének növekvő számban validáltatták a munkatapasztalataikat (több mint kétezren múlt évben) a kompetenciáik nevesítése érdekében. Ez a név nem egyenlő a képesítéssel. Bár a képesítés egy részét képezheti, feltételezhetően független értékkel bír a munkaerőpiac számára, láthatóvá téve a kérdéses egyén tanulás előtti eredményeit és tapasztalatait. Ezek a megnevezések még viszonylag újak a munkáltatók számára, mivel nem rég lettek 35 36

Vallon foglalkoztatási és képzési szolgálat (Le service public wallon de l'emploi et de la formation). A duális képzésért és a magánvállalkozók, valamint a KKV-k szakképzéséért felelős vallon intézet (Institut wallon de formation en alternance et des indépendants et des petites et moyennes entreprises).

35


bevezetve. A jövőbeni értékük attól fog függni, hogy milyen mértékben integrálhatók majd az NKKR-be, és mennyire kapcsolhatók (a jobban ismert) végzettségekhez és diplomákhoz.

Szintek és deszkriptorok Előreláthatólag egy nyolcszintű rendszer az elképzelés, amely nagy vonalakban az EKKR leírásokat tükrözi. Ebben a stádiumban még nem tisztázott, hogy a flamand tervezet, amely megkülönbözteti egyrészről a kontextust, az autonómiát és a felelősségvállalást, másrészről a tudást és a készségeket, figyelembe lesz-e véve az NKKR kialakítása során. A belépési szintek kérdésével, amelyet az Egyesült Királyság és Izland vetett fel, a francia régió eddig nem foglalkozott. Ezzel együtt azt elismerik, hogy a jövőbeli keretrendszernek figyelembe kell vennie a formális rendszerből kibukottak (főleg a szakképzésből) visszaintegrálását a rendszerbe és a hozzáférésre és fejlődési lehetőségekre stratégiát kell kidolgozniuk.

A tanulási eredmények használata Belgium francia nyelvű régiójában a tanulási eredmények az utóbbi időkben elindult folyamatos reformtörekvések37 integrált részét képezik. Ezek az eredmények azonban többféleképpen vannak meghatározva és az oktatásra, és gyakorlati képzésre gyakorolt hatásuk különböző. A kötelező oktatásban és képzésben a tanulási eredményeket alapkompetenciákban (socles de compétences) és kimeneti kompetenciákban (compétences terminales) fogalmazzák meg. A felnőttképzésben és a felsőoktatásban kimeneti teljesítményekben (capacités terminales) adják meg. A szakképzésben a tanulási eredményekben való megfogalmazás még kidolgozás alatt van. Ezek a leírások munkaköri profilokon (foglalkozási standardok) fognak alapulni és a szociális partnerek bevonásával kerülnek majd definiálásra. A Bologna folyamat tanulási eredményekhez való ragaszkodása szintén befolyásolta az egyetemeket. Az egyetemek autonómiája azt jelenti, hogy a tanulási eredmények alkalmazásáról az intézményeknek maguknak kell dönteniük, amelynek eredményeképpen különböző gyakorlatok jönnek majd létre. Belgium ezen részén az NKKR fejlesztések egy érdekes folyamatát figyelhetjük meg, amely a képesítések tanulási eredmények alapú NKKR-be helyezéséhez kapcsolódó módszertan. Ez a módszertan alkalmazható más országokra is, és jól illusztrálja a benne rejlő kihívásokat és lehetőségeket a „best fit” (legjobban alkalmazhatóság) megközelítésben. A módszer négy lépésen (és kérdésen) alapul: (a) lehetséges-e a képesítés elhelyezése a rendszerben? Erre válaszolva, azt kell számba venni, hogy a kérdéses képesítés lényeges-e (a munkaerőpiac részére, vagy az oktatásban, képzésben való előrejutáshoz), hivatalos szerv határozza-e meg és adja-e ki, kapcsolódik-e hozzá világos értékelési folyamat, és a tanulási folyamat végén jár-e hozzá megnevezés? (b) hogyan helyezhető el a képesítés az NKKR és az EKKR szintjein és azok leírásainak megfelelően? Erre válaszolva, a következőket kell figyelembe venni: a tevékenység típusa, a tevékenység kontextusa, és a felelősségvállalás és autonómia elvárt szintje; (c) hogyan kapcsolódik ez a képesítés más (ezzel egyenértékű) képesítésekhez és a 37

Cedefop (2009). The shift to learning outcomes: policies and practices in Europe (A tanulási eredmények felé mozdulás: irányelvek és gyakorlatok Európában). Luxembourg: Publications Office. (Cedefop referencia sorozat; 72). Internetes elérhetőség: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3054_en.pdf [cited 24.06.2010].

36


(d)

munkaerőpiaci szabályozókhoz (és máshol)? Melyik szintre kerüljön a képesítés? A fent említett három lépés alapján javaslatot lehet tenni. A képesítés szintre helyezése fontosnak látszik nem csak az átláthatóság miatt, hanem mert referenciapontként használható a minőségbiztosítás és a reformok kapcsán.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás folyamatát az NKKR teljes kialakításának integrált részeként látják. Egy EKKR nemzeti koordinációs pont 2010 szeptemberében kezd majd működni. Mivel a maga keretrendszer kidolgozása eléggé elhúzódik, az EKKR-hez való kapcsolási folyamat valószínűleg nem indul el 2011 végéig vagy 2012 elejéig.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Belgium francia nyelvű régiójának tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon fontos működő kapcsolatot találni a felsőoktatás és az oktatási és képzési rendszer többi része között. A belga tapasztalatok azt demonstrálják, hogy az erősen politikai irányítású NKKR fejlesztések, arra figyelmeztetik őket, hogy ne pusztán technikai vagy adminisztratív feladatok megvalósításaként foglalkozzanak vele.

37


BULGÁRIA Bevezetés Bulgária jelenleg átfogó, tanulási eredményeken alapuló nemzeti keretrendszert (NKKR) dolgoz ki, amely az oktatási és képzési rendszer összes szintjét magába foglalja, és a hozzájuk rendelhető képesítéseket/diplomákat. Az új bulgár kormány, amely 2009 júliusa óta működik, az NKKR kialakítását az EKKR-hez való csatlakozás előfeltételeként értelmezi, és fontos nemzeti prioritásként38 látja Egy NKKR kidolgozása magas prioritást kapott az Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztérium (2009-13)39 programjában. A 2010. évi akcióterv alapján az NKKR tervezetnek 2010. december 15-ig kell elkészülnie. 2008 áprilisában az Oktatási Minisztérium létre hozott egy munkacsoportot, hogy kidolgozzanak egy tervezetet a nemzeti képesítési fokozatok EKKR-hez kapcsolásának módjára, az ágazati képesítések fejlesztésére, és indítványozzák a szükséges változásokat a nemzeti törvényekben. Egy másik munkacsoport elkészítette a felsőoktatás képesítési keretrendszerének tervezetét, amely a dublini deszkriptorokon alapszik. Ez a tervezet a nemzeti leírásokat a létező felsőoktatási struktúrához (BA, MA, doktori fokozat) kapcsolta, amelyet a Felsőoktatási Törvény (1995) vezetett be az EHEA (Európai Felsőoktatási Térség) ciklusainak és leírásainak kontextusában. Egy, a nemzeti felsőoktatási leírásokra vonatkozó tervezet is elkészült. Az NKKR szakképzés szintjeire vonatkozó leírásokat 2010 januárjában vázolták fel. Ezek tanulási eredményeken alapulnak és a szakképesítés szintjének megfelelően vannak felépítve. A közoktatásra vonatkozó munka még csak most kezdődik, figyelembe véve az új középiskolai struktúrát, amelyet még egy az iskolák és az iskola előkészítő oktatás fejlesztéséről szóló törvényben el kell fogadni. Ez az új struktúra már tükrözni fogja az NKKR szinteket. A széles körű eljárások keretrendszere az NKKR fejlesztéseire vonatkozóan a következőket tartalmazza: a nemzeti programot az iskolai és iskola előkészítő oktatási fejlesztésekre (2006-15), amelyek új struktúrát alkotnak a középiskolai képzésnek; (a) Bulgária nemzeti az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiája (2008-13); (b) Nemzeti stratégia a szakmai továbbképzésre (2005-10); (c) Az oktatás és képzés különböző alrendszereit szabályozó rendeletek (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás). Az NKKR bevezetésére egy a Miniszteri Tanács által elfogadott rendelet kidolgozását tervezik.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az NKKR általános célja, az átfogó NKKR kidolgozására és bevezetésére, amely 38 39

Bulgária Európai Fejlesztési Programja (2009-2013). Internetes elérhetőség: http://www.mlsp.government.bg/bg/03.11.2009FINAL-ednostranen%20pechat1.pdf [cited 10.5.2010]. Oktatás-, Tudomány- és Ifjúságpolitikai Fejlesztések Programja (2009-2013). (Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztérium). Internetes elérhetőség: www.minedu.government.bg [cited 10.5.2010].

38


kompatibilis az EKKR-rel és az EHEA keretrendszerével, a bulgár oktatási rendszer szintjeinek világossá és közérthetőbbé tétele, a tanulási eredményekben való megfogalmazásukon keresztül. Ez a törekvés növelni fogja az összes célcsoport és érdekelt fél számára a nemzeti képesítésekről adott információ mértékét. Azt remélik, hogy ez erősíteni fogja a bizalmat az oktatási és képzési rendszerben illetve könnyebbé teszi a képesítések mobilitását és elismerését. A közelebbről meghatározott célok, amelyeket az NKKR fejlesztés a következők: (a) fordító és áthidaló funkciójú eszközök kifejlesztése; (b) az oktatási rendszeren és a munkaerőpiacon belüli mobilitás támogatása; (c) a képesítések tanulási eredmények felé irányításának elősegítése; (d) az előzetes tudás elismerése, beleértve a nem formális, informális tanulást, támogatása; (e) az egész életen át tartó tanulásra való irányultságot erősítése; (f) az érdekelt felek együttműködésének erősítése. Egy olyan NKKR dokumentumtól, amely a formális oktatási és képzési rendszerben megszerezhető összes képesítést tartalmazza elvárják, hogy az ágazati képesítések elkészítését megkönnyítsék. Ezek a különböző gazdasági ágazatok képesítéseit jobban átláthatóvá teszik majd és segítik a képesítések elismerését.

A szereplők bevonása Az Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztériumnak vezető szerepe van az NKKR megtervezésében, és a végrehajtás koordinációjában. Az Európai Integráció és Nemzetközi Együttműködési Igazgatóság az Oktatási és Tudományos Minisztériumban felelős a fejlesztési munkáért, amelyben az érdekeltek széles köre vesz részt. A munkacsoportban, amely az NKKR megtervezéséért felel részt vesznek az Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztérium szakértői, beleértve a Nemzetközi Bologna Csoportot, a Nemzeti Szakképzési Ügynökséget, és a Nemzeti Információs és Dokumentációs Központot. 2010 januárjában a munkacsoportot kibővítették a Munkaügyi és Társadalompolitikai Minisztérium képviselőivel, a munkáltatók szövetségeivel, szakszervezetekkel, a Rektori Konferencia képviselőivel, és más oktatási és képzési nemzeti minőségbiztosítási szervezetekkel (Nemzeti Értékelő és Akkreditációs Ügynökség és Minőségértékelés és Felügyelet az Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztériumban). A tervezett NKKR-t az oktatási, a szakmai végzettségek kétoldalú elismertetése, ifjúsági, tudományos, és kutatási munkacsoport (16. munkacsoport), amelyben a felelős minisztériumok és egyéb intézmények képviselői, és az érintett felek a szociális partnereket is beleértve vesznek részt a munkában. Az Európai Ügyek Tanácsa szintén részt vesz az NKKR tervezet véleményezésében. Egy széles körű nemzeti konzultációs folyamatot terveznek 2011. január és április között. Előreláthatólag a tervezetet egy rendelet formájában a Miniszterek Tanácsa 2011 októberében fogja hivatalosan is elfogadni és bevezetni

Szintek és deszkriptorok Az NKKR tervezet nyolc szintre készül a nemzeti oktatási rendszer sajátosságait figyelembe véve.

39


A 6-8-as szintek a terv alapján az EHEA keretrendszer szerint vannak kialakítva, az 1-5ös szintig pedig a tudás, készségek és kompetenciák függvényében vannak megfogalmazva. A képesítésekben elvárt tanulási eredmények az oktatást és képzést szabályozó különböző törvényeket tükrözik (lásd alább). A tervezet figyelembe veszi az ISCED 97 besorolást és megfelelteti az ISCED szinteket az NKKR szintjeinek, így próbálja meg a kimenet alapú megközelítést a bemeneti tényezőkkel kombinálni.

A tanulási eredmények használata A közoktatás és a szakképzés részére a standardokat az Állami oktatási tartalmi követelmények és az Állami szakmai képzettségek oktatási követelményei alapján dolgozzák ki. Az Állami oktatási követelményeket szakértői csoportok készítik, tripartit bizottságok (állami intézmények, munkáltatói és munkavállalói képviseletek) értékelik és az Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Miniszter hagyja jóvá. A közoktatásban az Állami oktatási követelmények a tantervhez és az egyes tantárgyak tanmenetéhez igazodnak, ezen kívül a megfelelő oktatási szint által megkövetelt tudáshoz és készségekhez. A szakképzésben az Állami oktatási követelmények magukba foglalják a belépési követelményeket, a szakma rövid leírását, a tanulási célokat, a tanulási eredményeket, az eszközökre, a tanárok és szakoktatók képzettségére vonatkozó elvárásokat. A tanulási eredményeket a tudás, a készségek és személyes képességek jellemzőiben határozzák meg. A felsőoktatásban Állami oktatási követelmények vannak a felsőoktatásban teljesített képesítési szintekre: BA, MA és szakértő (2003); ezekre a szintekre külön tanulási eredmények vannak kidolgozva. A szakértői diplomát szakmai BA szintre változatták A felsőoktatási törvény 2007. évi módosító rendeleteiben. Intézményi szinten szakok szerint vannak kidolgozva a képesítések leírásai (nevelési és képesítési fokozatok). Ezek leírják a hallgatóktól megkövetelt tudást, készségeket és kompetenciákat.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás feladatát az NKKR kidolgozási folyamatainak integrált részeként látják. Mind az NKKR tervezet, mind az első kapcsolási jelentés 2010. december 15-ig fog elkészülni. 2008 áprilisában létre hoztak egy NKKR munkacsoportot, hogy kidolgozzanak egy táblázatot, amely összhangba hozza a nemzeti képesítések fokozatokat az EKKR szintkeivel 2010-re. A felsőoktatási képesítéseket az EHEA keretrendszerhez kapcsolták 2007-ben, de az önértékelési beszámoló még nem készült el. Bulgária elhatározta, hogy átfogó kapcsolódási beszámolót készít, amelyben leírja a saját NKKR szintjeinek kapcsolódását az EKKR-hez és az EHEA keretrendszer szintjeihez.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az NKKR egyik fő célja, a rendszerek átláthatóságának növelése. Mialatt a bolgár 40


fejlesztések egy átfogó NKKR kidolgozásában gondolkodnak, amely a képesítések összes szintjét és típusát érintik, még nem világos, hogy az oktatási és képzési alrendszerek közötti kibővített és egyszerűsített, függőleges és vízszintes fejlődési és átviteli folyamatok megvalósítására milyen mértékben használható a keretrendszer. A különböző szintleírások használata a keretrendszer különböző részeire meggyengítheti a keretrendszer azon képességét, hogy jó hatással lehessen a létező intézmények és tanulási környezetek között lévő határvonalakra. Az ágazati képesítések kidolgozása (SQF) nagyon fontos cél. Ezek segítségével a gazdasági ágazatok képesítései a célcsoportok és egyéb érdekcsoportok részére jobban érthetővé és átláthatóbbá válnak, a tanulási eredmények elvét követik és hozzákapcsolják őket a kreditrendszerhez, ahol lehetséges. Így elkötelezi az ágazatok összes érdekelt feleit és a szociális partnereket, hogy csatlakozzanak a fejlesztési folyamathoz.

Fő információ források Az Európai Integráció és Nemzetközi Együttműködési Igazgatóság az Oktatási és Tudományos Minisztériumban a kijelölt EKKR nemzeti koordinációs pont (NKP) http://www.mon.bg [cited 24.06.2010]

41


HORVÁTORSZÁG Bevezetés Horvátország egy átfogó, tanulási eredményeken alapuló NKKR-t dolgoz ki (a horvát képesítési keretrendszer az egész életen át tartó tanulásra, CROQF). Össze fogja kötni és koordinálja a különböző oktatási és képzési alrendszereket. A keretrendszer fő vonalaiban a nemzeti, magas szintű bizottság javaslatát tükrözi, amelyet a kormány 2009-ben fogadott el. A jelentés40 lefekteti a CROQF elméleti alapjait (fő koncepciók, szintek száma, szintleírások, a tanulási eredmények leírásának kritériumai, a növekedés mértéke és a további feladatok). 2010-ben fogják elfogadni a CRQF bevezetésére vonatkozó rendeletet. A felsőoktatási képesítések beépülnek a tervezett egész életen át tartó tanulási NKKR-be. A CROQF munkálatai 2006-ban kezdődtek el és 2007-ben egy ötéves (2008-12) akciótervben és programban fogadták el, ami megadta a fejlődés mai irányvonalát. A következő lépéseket határozták meg: ● megegyezés az elméleti alapokról és a CROQF kifejlesztésére vonatkozó használati útmutatásokról, képesítések példáin keresztül (2009); ● útmutatók kidolgozása a tantervfejlesztéshez, a jogi háttér változásaira vonatkozó változások előterjesztése (2010); ● a tantervfejlesztési folyamatok kezdeményezése (2011-12). Nagy vonalakban tartják magukat az akciótervben jelzett időrendhez, és a fejlődéshez szükséges alaptételekhez.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az átláthatósági funkciójától eltekintve, a CROQF-et a nemzeti oktatási és képzési rendszer reformjának fő eszközeként látják. Általánosan elfogadott vélemény, hogy a CROQF képes lesz feltérképezni és reagálni a jelenlegi horvát társadalom oktatási és képzési szükségleteire. Amellett, hogy segíti az EKKR-hez kapcsolódást, és ezzel a horvát képesítések jobban érthetővé válnak külföldön, tükrözi a nemzeti szükségleteket és prioritásokat, és a keretrendszert egy olyan eszköznek tekinti, amely lehetővé teszi új oktatási és képzési megoldások kidolgozását kifejezetten a horvát helyzet összefüggéseiben. Szükség van: (a) az oktatás és képzés és a munkaerőpiac elvárásainak magasabb fokú összeegyeztetésére; (b) a társadalmi kirekesztés csökkentésére és az egyenlőség fejlesztésére; (c) az alrendszerek és az ágazatok közötti összekötő utak fejlesztésére; (d) a képesítések átláthatóvá és egységessé tételére; (e) az egész életen át tartó tanulás támogatására és a nem formális és informális tanulás elismertetésének megalapozására; (f) a minőségbiztosítás szabályozásának támogatására. A rövidtávú cél, hogy a különböző típusú képesítéseket átláthatóbbá tegye, és a tanulási eredmények és a rendszer közérthetőbbé váljon az egyének és a munkáltatók számára. A keretrendszer platformja teret enged a partnerség és elkötelezettségük fejlesztésére. 40

Hrvatski kvalifikacijski okvir, Uvod u kvalifikacije/ Horvát Képesítési Keretrendszer, A képesítések bemutatása. 2009. Internetes elérhetőség: http://personal.unizd.hr/~mdzela/hko/HKO_Prirucnik.pdf [cited 18.3. 2010].

42


Közép- és hosszabb távon azt várják, hogy a CROQF hozzájárul a képesítési rendszer és a képesítések jobb kapcsolódásához és egységesítéséhez, így növelve és fejlesztve a lehetőségeket. Ezen kívül könnyebbé kell tennie a folyamatok és standardok kidolgozását a nem formális és informális tanulás elismertetésére, segítenie az intézmények felelősségvállalását és megbízhatóságát és támogatnia az egész életen át tartó tanulást.

A szereplők bevonása Az új NKKR fejlesztéseket erős politikai elköteleződés veszi körül, a kormányzatot is beleértve. 2006-ban a Tudományos-, Oktatási- és Sportminisztérium kezdeményezte a munkálatokat. Egy magas szintű bizottság alakult meg a CROQF kidolgozására 2007 szeptemberében, a helyettes miniszterelnök vezetésével. Huszonhét tagja a különböző minisztériumokat képviselőiből, a szociális partnerekből, iskolákból, egyetemekből és ügynökségekből állt össze. A bizottság laza együttműködésben dolgozott a Nemzetközi Bologna Csoporttal és mostanában a Nemzeti Tantervi Bizottsággal. 2008 áprilisában a Tudományos-, Oktatási- és Sportminisztérium egy operatív csoportot hozott létre, amely a különböző minisztériumok képviselőiből, a szociális partnerekből, és ügynökségekből állt, hogy támogassa a magas szintű bizottság munkáját. Fő feladatuk a bizottság döntéséhez kapcsolódó dokumentumok elkészítése és a kutatás vezetése. 2010 februárjában egy új magas szintű bizottság alakult meg formálisan a CROQF érvénybe léptetésére, 20 taggal, amelyben a különböző minisztériumok képviselői és a miniszter vesz részt. A Tudományos-, Oktatási- és Sportminisztériumban egy új operatív csoport jött létre. A csoport munkájában a minisztériumi dolgozók (menedzsment), az összes nemzeti ügynökség és központ (végrehajtás) és nemzetközi szakértők (tanácsadás) vesznek részt.

Szintek és leírások A CROQF egy képesítési és kredit keretrendszer. Nyolc referencia szintje van, az EKKR-rel összhangban, de négy kiegészítő alszinttel a 4-es (4.1, 4.2), 5-ös (5.1, 5.2), 7-es (7.1, 7.2) és a 8-as (8.1, 8.2) szinteken, ezzel tükrözve a horvát képesítési rendszer sajátosságait. Minden képesítést profil, referencia szint és mennyiség (kreditpontokban mérve) szerint definiálnak. Például, egy képesítést minimum 180 ECVET kreditpont terjedelemben (amelyből 120 ECVET pont, amelyet a 4. referencia szinten vagy annál magasabban kell elsajátítani) a 4.1 szintre fognak helyezni. Egy 4.2-es szintű képesítéshez minimum 240 ECVET kreditpont szükséges (ebből minimum 180 ECVET pont a negyedik referencia szinten). A szintleírások a tudás (elméleti és tárgyi) és készségek (kognitív, gyakorlati, és szociális készségeket beleértve) szintjén vannak megfogalmazva. A harmadik oszlop a felelősségvállalás és az autonómia. Ki van hangsúlyozva, hogy minden képesítésnek41 tartalmaznia kell a kulcskompetenciákat A CROQF kétfajta képesítési típust vezet be: az „egész” és a „rész” képesítést. 41

Hrvatski kvalifikacijski okvir, Uvod u kvalifikacije/ Horvát Képesítési Keretrendszer, A képesítések bemutatása. 2009. 47. o. Internetes elérhetőség: http://personal.unizd.hr/~mdzela/hko/HKO_Prirucnik.pdf [cited 18.3. 2010].

43


A tanulási kimenetek használata A tanulási eredményekre való átállást a CROQF fejlesztések elengedhetetlen részeként látják, és minden releváns érdekelt csoport támogatja az elképzelést. 2007 szeptemberében kinevezték a szakértők egy szélesebb csoportját a különböző érdekképviseletek köréből, akiknek az volt a szerepe, hogy a közös standardokat kidolgozzák. Ezek adták az összes képesítésre vonatkozó fejlesztések konkrétabb leírásainak alapját, a mérhető tanulási eredményeket és kompetenciákat használva. A módszertant kidolgozták. A szakképzés reformtervezete a kimenet alapú szabályozásra törekszik a standardok és a tantervek kialakítása során. A felnőttképzésben kísérleti jelleggel dolgoznak ki foglalkozási standardokat és kimenet szabályozású tanterveket. Az iskolai eredmények értékelésében megjelent egy új megközelítés, amely egységes záróvizsga követelményeket tartalmaz a gimnáziumi oktatás végén és a többi négyéves középiskolai képzés végén horvát nyelvből, matematikából, az első idegen nyelvből, és az etnikai kisebbségek anyanyelvéből. A felsőoktatásban nagy változások történtek. A döntés, hogy részt vegyenek a Bologna folyamatban (2001-ben) szükségessé tette Horvátország számára, hogy a felsőoktatási rendszert jelentősen hozzáigazítsa a folyamathoz. Az első és második ciklusú programok 2005-ben kezdődtek. A tantervi változások a munkaerőpiacon szükséges kompetenciák fejlesztését célozzák, de a felsőoktatási intézmények, a munkaerőpiac és kimondottan a társadalmi közösségek közötti kapcsolatok még nem alapozódtak meg. Horvátország a nem formális és informális tanulás elismertetésének bevezetését nagy vonalakban az európai folyamatok elvárásainak megfelelően, illetőleg kifejezetten az Integrált Egész Életen Át Tartó Tanulás Európai Közösség Programjában meghatározott feltételek szerint kívánja megvalósítani. Nemrég létrehoztak egy felnőttoktatásért felelős kormányzati ügynökséget, amely a nem formális tanulással foglalkozó képzőket akkreditálja.

Kapcsolás az EKKR-hez A CROQF EKKR-hez való kapcsolási folyamatát 2010 elejére tervezik és 2011-re várják annak befejezését. A nemzeti és nemzetközi partnerek szakértői és képviselői végzik el a feladatokat. Az EKKR végrehajtásának második fázisa, az EKKR-hez kapcsolás bevezetése az összes képesítésre 2012-ig fog befejeződni.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A CROQF relatíve gyors és sikeres kialakítása jól példázza a széles körű részvétel stimuláló hatását és fontosságát az egész folyamaton keresztül. Amennyiben célzott támogatással és az érdekelt felek betanításával van kiegészítve a folyamat, ez jó alapot szolgáltathat egy valódi kapcsolat kialakítására. A helyettes miniszter részvétele a kezdeti folyamatokban szintén hozzájárulhatott a sikerhez, mivel ez jól mutatta a kezdeményezés iránti elköteleződést. A nemzetközi szintű együttműködések szintén új szemlélettel egészítheti ki a folyamatot, segít kifejleszteni a megfelelő szakértelmet és letükrözi a szélesebb nemzeti fejlődési irányokat. Az intézmények és érdekcsoportok bevonása nagy kihívást jelentett. Azonban néhány hatás már most jól látható: a különböző csoportok nagymértékű információs igénye a növekvő tudatosságot és érdeklődést jelenti a CROQF és annak potenciális 44


kedvezményezettjei iránt; a különböző érdekeltségi körök közötti együttműködések felerősödtek. A horvát rendszer egy progresszív, lépésről-lépésre fejlődést hangsúlyoz.

Fő információ források A horvát EKKR nemzeti koordinációs pont (NKP), a horvát kormány által létrehozott CROQF végrehajtásáért felelős Magas Szintű Nemzeti Bizottság http://hko.vlada.hr [cited 24.06.2010].

45


CIPRUS Bevezetés Ciprus egy átfogó nemzeti képesítési keretrendszert (NKKR) dolgoz ki, amely a képesítések minden típusát és szintjét magába foglalja, összhangban az európai felsőoktatási keretrendszerrel (QF-EHEA) és az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerével (EKKR). A szakképesítések rendszere fejlesztés alatt van, és a tervezett NKKR integrált részét fogja képezni. 2009-ben a Miniszterek Tanácsa döntést hozott az átfogó NKKR kialakításáról. A döntéssel együtt egy a szerkezet kialakításáért, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős bizottságot hoztak létre. Az első NKKR tervezet és a bevezetésre vonatkozó időrend 2010 áprilisában készült el és a konzultációs folyamatokat 2010 őszére tervezték Az NKKR bevezetését kiadó rendeletet 2010 végére fogadják el.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az NKKR fő politikai irányelveiben a következők: megvalósítandó célok: (a) a nemzeti képesítések összehasonlításának támogatása Európában; (b) a képesítések átláthatóságának, minőségének és relevanciájának fejlesztése; (c) lehetőség teremtése a fejlődés és a mobilitás növekedésére; (d) a munkaerőpiaccal való kapcsolat erősítése; (e) az oktatás és képzés alrendszerei között jobb együttműködések kialakítása.

A szereplők bevonása Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szakképzési és Szakoktatási Főigazgatósága kezdeményezte és koordinálja az NKKR kialakításának folyamatait. A felelős bizottság az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Munkaügyi és Szociális Minisztérium és az Emberi Erőforrások Fejlesztési Hatóság képviselőiből állt fel.

Szintek és deszkriptorok Nyolcszintű referencia struktúrát terveztek, amely lefedi a nemzeti képesítési rendszer fő jellemzőit, és kompatibilis az EKKR elveivel és kategóriáival. Az EKKR szintleírások a további fejlesztési feladatok alapjául szolgálnak. A rész-szakképesítések keretrendszerbe illesztéséről szóló párbeszédek, tekintettel a munkaerőpiaci relevanciájukra a nemzeti konzultációs folyamat részét képezik.

46


A tanulási eredmények használata Bár a tanulási eredményekre nagyobb hangsúlyt fognak fektetni, a bemeneti szempontok is fontosak maradnak. A fokozatos fejlődés során számolnak a gyakorlatok különbözőségével és az érdekelt felek különböző elvárásaival. Egy kompetencia alapú szakképesítési rendszert alakítottak ki az Emberi Erőforrások Fejlesztési Hatóságának felügyeletével. A rendszer támogatni fogja a nem formális és informális tanulást. A szakképzés értékelése a foglalkozási standardokon alapszik. A tanulási eredmények a tantárgy és fejlődési fokozat alapú közoktatás részeként jelennek meg. A tantervben a tanulási eredmények azon tudás, készségek és attitűdök, és tudatosság szint szerint vannak leírva, amelyet az egyes fejlődési szakaszok végén elvárnak. A szint leírások a tanuló által elérendő standardokat mutatják, amikor a végzettséget megszerzik az oktatás különböző szintjein.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Nagyon fontos a különböző érdekeltségi csoportok széleskörű bevonása, a hazai helyzet jellegzetességeinek figyelembe vétele, valamint más országok jó gyakorlatainak megismerése.

Fő információ források Oktatási és Kulturális Minisztérium: http://www.moec.gov.cy [cited 24.06.2010]

47


CSEH KÖZTÁRSASÁG Bevezetés A Cseh Köztársaság jelenleg az egész életen át tartó tanulásra dolgozza ki a Nemzeti Képesítési Keretrendszerét (NKKR). A célja, hogy átfogó NKKR készüljön, amely a képesítések összes típusát lefedi, az oktatás és képzés összes alrendszerében. 2005-ben megkezdődtek az NKKR-rel kapcsolatos munkálatok. Nyolc szintet javasoltak és a szintelírások leginkább az szakképzési érdekcsoportok javaslatai által készültek. 2009ben elkezdődött a Q-Ram projekt. Ennek a projektnek a célja a felsőoktatásra alkalmazható keretrendszer kidolgozása volt. Az, hogy ez a keretrendszer az átfogó NKKR egyik alrendszere lesz, vagy egy párhuzamosan futó önálló keretrendszer még a megbeszélések tárgyát képezik. Az NKKR megtervezése után nem sokkal, egy új nemzeti képesítési rendszeren (NQS) kezdtek el dolgozni. Az új NQS alapja egy mindenki által elérhető jegyzék kidolgozása, amely tartalmazza az összes teljes és rész-szakképesítést és a képesítési és értékelési standardokat. A cél, egy átlátható áttekintés biztosítása, amely átfogó információt nyújt a képesítésekről a tanulók, hallgatók, szülők, munkáltatók, iskolák és minden oktatás iránt érdeklődő számára A továbbtanulási eredmények elismertetéséről és igazolásáról szóló rendelet (2006)42 alapvető fontossággal bír, a fejlesztések ugyanis megteremtik az NQS jogi szabályozásának feltételeit. Az NKKR és az NQS együtt képezi a Cseh Köztársaságban az egész életen át tartó tanulás stratégiájának fontos elemét. 2005 és 2008 között két projekt (az NSK projekt, ami az NQS kidolgozásával, és az UNIV projekt, ami a nem formális, informális tanulás elismertetésével foglakozik) indult az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium kezdeményezésével, amelyek az NKKR és az NQS kidolgozását és részben bevezetését tűzte ki célul. A projekteket az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozta. Mindkettő jelentősen erősítette a szociális partnerek (főleg a munkáltatók) szerepét és hatását a képesítési struktúrára, valamint a képesítésekhez vezető oktatási programok tartalmára és implementációjára. 2009-ben egy új ESZA finanszírozású projekt kezdődött, amit az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium Az NKKR és az NQS kidolgozása és implementációja (NSK2) néven indított el. Ez a projekt fogja befejezni és továbbtámogatni az NKKR és NQS kidolgozási feladatait. An NKKR azon része, amely a felsőoktatási rendszert érinti a Q-RAM projekt alatt fog megvalósulni. Mindkét projekt, a szakképzés és a felsőoktatás összekötését illetőleg foglalkozik az ötös és a hatos szinttel. Ezek a szintek különösen nagy kihívást jelentenek, és az erről szóló viták folytatódnak. Tervezik a felsőfokú szakmai iskolák reformját (1995-ben vezették be őket), amelyek felsőfokú szakmai programokat kínálnak (3, 3.5 éves képzési idővel), hogy jobban megfeleltethetők legyenek az 5-ös szinten.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az NKKR és NQS törekvéseket a nemzeti stratégia kialakításának kulcselemeként láthatjuk, 42

179/2006 számú rendelet (III.30.) A továbbtanulási eredmények elismertetéséről és igazolásáról: http://www.msmt.cz/areas-of-work/the-act-on-the-recognition-of-further-education results [cited 24. 06. 2010].

48


amely az egész életen át tartó tanulás nyitott területét, és egy jobban átjárható oktatási és képzési rendszer megvalósítását célozza meg. Ennek a stratégiának a fő elemei, az azonosított és megegyezés szerinti szükségleteket tükrözve, a következők: (a) a nemzeti oktatási rendszer alrendszereinek összekapcsolása és az átjárhatóság növelése; (b) az egész rendszer közérthetőbbé tétele minden érdekelt fél számára, nevezetesen a tanulók és a munkáltatók felé; (c) az alapozó- és további oktatás és tanulási lehetőségek összekapcsolása; (d) a tanulási eredmények, tanulási módtól független, elismertetésére vonatkozó alapelvek kidolgozása; (e) Az szakképzésben és a nemzeti keretrendszer kidolgozásában érdekelt felek szisztematikus bevonása a munkafolyamatokba; (f) Reagálás az európai kezdeményezésekre, mint a képesítések átláthatóbbá tétele, és a tanulók, munkavállalók mobilitásának támogatása; (g) A hátrányos helyzetű csoportok és az alacsony képzettségűek támogatása.

A szereplők bevonása A továbbtanulási eredmények elismertetéséről és igazolásáról szóló rendelet, amely 2007ben lépett érvénybe, leírja az összes érdekcsoport felelősségi-, rendelkezési-, és jogkörét. Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium koordinálja a központi adminisztratív szervek (minisztériumok) munkálatait és elfogadja, módosítja, eltávolítja és kiadja a rész-, és teljes képesítések listáját. A minisztérium finanszírozza a Nemzeti Képesítési Tanács munkáját. A hatóságok (más minisztériumok) felhatalmazhatnak egyéneket vagy jogi személyeket, amennyiben megfelelnek a jogi rendeletek alapján kiadott követelményeknek. Ellenőrzik az értékelés követelményeinek való megfelelést, összegyűjtik az adatokat a jogi szabályozás szerint és átadják a Nemzeti Műszaki és Szakképzési Intézetnek (NUOV), a központi nyilvántartás részére. Ezen kívül részt vesznek a képesítések elkészítésében és fejlesztésében és a standardok értékelésében. A jogilag felhatalmazott szervezetek (iskolák, egyesületek, cégek, állami és magán továbbképző intézmények) értékelhetik a jelentkezők, a tudás megszerzésének módjától független, tanulási eredményeit. A szociális partnerek (munkáltatói szövetségek, szakmai szervezetek, iskolák, egyetemek képviselői) szintén részt vesznek a képesítések kidolgozásában és értékelési folyamataiban. A Nemzeti Képesítési Tanács az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium (MEYS tanácsadó testületeként működik a képesítések terén. A NUOV irányítja és adminisztrálja az NQS-t, a Nemzeti Képesítési tanáccsal, a MEYSsel, a Munkaügyi és Szociális Minisztériummal, és más érdekelt felekkel együtt, elkészítik a képesítés tervezeteket, az értékelési standardokat, és beépítik őket az NQS-be. A szociális partnerek részvétele önkéntes alapon működik és leginkább tanácsadói szerepkört töltenek be. Az ágazati tanácsok 1998 óta működnek. A munkaerőpiaci részvétel a középiskola felsőbb évfolyamai szintjén a legrendszerezettebb és az NSK2 és Q-RAM projektek célja a szociális partnerek bevonása a rendszer minden szintjén. Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium a NUOV-ot, ami egyben az EKKR nemzeti koordinációs pont (NKP), bízta meg az NKKR és az NQS gyakorlati megvalósításával és a működés koordinálásával. A cseh NKP a következőképpen áll fel:

49


(a)

(b) (c)

a NUOV munkacsoport, amely kidolgozza a dokumentumokat és az ajánlásokat, elkészíti a működési tervet, koordinálja a kommunikációt a releváns nemzeti és nemzetközi partnerekkel; a tanácsadói testület, ami a konzultációs folyamatokra, az információ megosztási feladatokra, a módszerek kiértékelésére és az NKP eredményeire fókuszál; a Nemzeti Képesítési Tanács munkacsoportja, amely a cseh képesítéseket EKKR-hez való megfeleltetéséért felelős.

Szintek és deszkriptorok 2010 januárjában az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium (MEYS) irányító bizottsága elfogadta a Képzési szintek a Nemzeti Képesítési Rendszerben (NQS) című a nyolcszintű struktúrát és szintelírásaikat tartalmazó dokumentumot. A képesítési szinteket a kompetencia szintek különböztetik meg. Az átváltási táblázat utal az EKKR szintekre, a foglalkozások nemzeti rendszerére és a jelenlegi oktatási szintekre. A felsőoktatási rendszerben, a keretrendszer kétrétegű. A nemzeti szintleírások egy általános réteget fognak jelölni, amely a dublini deszkriptorokon fog alapulni és részben magába fogja foglalni az EKKR leírásokat. Ezek a leírások az 5-8-as szinteket fedik majd le és felsőoktatásban megszerezhető szakmai képesítésekre, és a BA, MA és doktori szintű képesítésekre fognak vonatkoznak. Ezeknek a strukturált leírásoknak a tervezése az utolsó stádiumban van, ezek elfogadtatása 2010 tavaszára várható. A következő réteg a különböző tantárgy-specifikus szintjelzéseken fog alapulni, pl. azok a deszkriptorok, amelyek egy bizonyos tudományág csoportjának egyedi jellemzőit írják le. Ezeket a leírásokat az összes érdekelt szereplővel együtt fogják kidolgozni (lásd alább); tükrözni fogja a munkaerőpiaci elvárásokat, kiemeli az adott szakcsoport egyedi tartalmát, és az intézmények számára ki fogja jelölni a határokat, amelyeken belül meghatározhatják a felsőoktatási programjaik szakmai profilját.

A tanulási eredmények használata A kompetencia alapú és tanulási eredményekben való gondolkodás a szakképzés és a felsőoktatás része. Politikailag erősen támogatják. Ez a szakképzés tantervi reformjában (beleértve az idevágó módszertant), illetve a továbbtanulási eredmények elismertetéséről és igazolásáról szóló rendeletben dokumentálódik és nyer megerősítést. A tanulási eredmények beágyazódtak a cseh egész életen át tartó tanulási stratégiájába. A kompetencia modell egy alapelv, amely összeköti a foglalkozásokat, a képesítéseket, a tanulási és nevelési programokat, a vizsgákat, az elismertetést és a végzettségek igazolását. Ezt nem csak az NQS kidolgozásában alkalmazzák, hanem a nemzeti foglalkozási rendszerben is, teret engedve a jobb összepárosítási lehetőségeknek és a készségek kereslete és kínálata feltérképezésének. Minden egyes kompetencia rendelkezik készség és tudás komponenssel. Ez azt mutatja, hogy a kompetenciák nem csak „tudás” dimenzióval rendelkeznek, pl. egy terület vagy tudományág, de egy „tevékenységi” dimenzióval is. A tevékenységi dimenzió elsődleges szerepet élvez. Így az osztályozási rendszer egy kétszintű numerikus kóddal kezdődik a munkatevékenység típusának megjelölésére, amely a munkatevékenységek nagyon részletes tanulmányozásán és összefoglalásán alapul. Ezekhez adódik a tantárgyi vagy témaköri kategória, az adott szakmai irányokat figyelembe véve.

50


A képesítési és értékelési standardok az átfogó oktatási programok kiinduló pontját mutatják. A tanulók elsajátítják a kulcskompetenciákat és kibővítik az általános és szakmai képzésüket. Az NQS az egész és rész-szakképesítések képesítési és értékelési standardjaiból áll. A tanulási eredményekre vonatkozó a nem formális, informális tanulást is magukba foglalják. Jelenleg folyik a kidolgozásuk és a fejlesztési folyamatok az NQS és az NKKR szerves részét fogják képezni. Az iskolákról szóló rendelet 2005-ben lépett életbe, amely a tantervi reformot szabályozza a középiskolai szinten, kiemelve a tanulási eredmények szerepét és erősítve a szociális partnerek, főleg a munkáltatók befolyásoló hatását. A kulcskompetenciák (IKT tudás, a tanulás tanulása, a problémamegoldó képesség) nagyon fontossá váltak. A képzések modularizációját az alap-, és továbbképzés különböző tanulási formái közötti utak átjárhatóbbá tételére vezették be. (ReferNet, 2008) A Q-RAM projektben (a felsőoktatásra vonatkozó képzési keretrendszer kidolgozása) a tanulási eredményekben való gondolkodás elve jelentős szerepet kapott az általános szintleírások kialakításakor, a tantárgyak kidolgozása során és az adott tanulási programokban tovább folyik a felhasználásuk.

Kapcsolás az EKKR-hez Az NKP (NUOV) kulcsszerepet fog játszani a folyamatban (lásd fent). 2009-ben a kapcsolódási folyamatért felelős irányító testületet állítottak fel. Az előzetes jelentés 2010-re várható a zárójelentés pedig 2011-re. A MEYS felelős az NKP által elkészített ajánlások és dokumentumok elbírálásáért, és a döntéshozatalért.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A Cseh Köztársaságban az NKKR és az NQS kidolgozásának jelenlegi helyzete azoknak a célzott erőfeszítéseknek az eredménye, amely egy olyan rendszert fog létrehozni, ami jó kiindulópontnak bizonyul a szakképzés és a képesítések terén, fent tudja majd tartani az előnyök ehhez kapcsolódó kihasználását, emellett pedig új lehetőségeket fog teremteni és meg fogja adni a szükséges európai dimenziót. Ezt a fejlődési folyamatot már régóta erősítik azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a képesítések leírásához és az érdekelt felek széles köréhez. Az új MEYS projekt, az NSK2 és a Q-RAM a már elért eredményekre és tapasztalatokra épít. Céljuk néhány jelenlegi probléma megoldása, pl. hogyan erősítsék az oktatás és a képesítési rendszer függőleges és vízszintes átjárhatóságát, hogyan oldják meg az egyetem előtti oktatás és az egyetemi oktatás osztottságának problémáját, és hogyan kössék össze jobban a szakképzést és a felsőoktatást. Ezeket jól példázzák a mostani párbeszédek és a felsőfokú szakmai képzésben tervezett reformok. Mindkét projekt célja a munkaerőpiaci szereplők részvételének sokkal módszeresebb növelése a képesítések kidolgozásában, nem csak az alacsonyabb szinteken, hanem az 5-8-as szinteken is. Az a terv, miszerint összekötik az NKKR/NQS megközelítési módjait olyan információs rendszerekkel, amelyeket a munkaerőpiac részére fejlesztenek ki, érdekesnek tűnik, és azt mutatja, hogy fontos a megegyezés azon fogalmak tekintetében (ebben az esetben a kompetenciákban), amelyek képesek összekötő hídként működni a képesítések és a foglalkozások tekintetében A felsőoktatásban egy másik különösen fontos kihívás az intézmények számára a

51


„hagyományos” tanterven és tantárgyakon alapuló megközelítés, és a „modern” tanulási eredményeken alapuló módszerek közötti problémák áthidalása. Ez a munka csak most kezdődik, de néhány érdekes példa látható, a felsőoktatási intézmények kezdeményezéseiben, amelyeket a Q-RAM projekt használni fog.

Fő információ források A Nemzeti Műszaki és Szakképzési Intézet (NUOV) az EKKR nemzeti koordinációs pontja (NKP) ami megvalósítja a működési tervet és javaslatokat készít a képesítések EKKR megfeleltetéséhez: http://www.nuov.cz [cited 24.06.2010] Az összes államilag elismert képesítési és értékelési követelmények elérhetők: http://www.narodni-kvalifikace.cz/ [cited 24.06.2010] Q-RAM projekt: http://www.msmt.cz/european-union/ipn-in-the-field-of-tertiary-educationresearch-and-development/qualification-framework-for-tertiary-education [cited 24.06.2010]

52


DÁNIA Bevezetés Az átfogó, egész életen át tartó tanulásra épített nemzeti képesítési keretrendszer most lép érvénybe Dániában. 2009 júniusában minden fő érdekelt csoport megegyezett a keretrendszer részletes leírásában, amelyet az Oktatási Minisztérium adott ki. Ez alapozza meg a bevezetési fázist, amelyet 2010. közepére/végére véglegesítenek. A keretrendszerrel kapcsolatos munkálatokat 2006-ban kezdték el, amikor egy, az oktatási, kutatási, technológiai és fejlesztési, kulturális és gazdasági minisztériumok képviselőiből álló tárcaközi munkacsoportot alakítottak meg. A dán NKKR munkálatok szorosan kapcsolódnak az oktatási és képzési rendszer folyamatos reformjához, főleg a szakképzés területén. A mostani tervezet a 2006-7-ben kidolgozott felsőoktatási keretrendszerre is épít és beintegrálja az átfogó rendszerbe. Az átfogó képesítési keretrendszer elképzelése a 2005-6. évi globalizációs nemzeti stratégia kidolgozásakor merült fel (Kormányzati stratégia Dánia szerepére a globális gazdaságban), ahol hangsúlyozták egy átfogó, átjárható és átlátható képesítési rendszer kialakítását. Az európai fejlesztések szintén jelentős szerepet játszottak a tárcaközi munkacsoport felállításában 2006-ban és a munkát felgyorsították az Európai Bizottság és a Tanács által elindított EKKR-rel kapcsolatos elkészítő folyamatok 2004-5-ben.

Indokok és főbb stratégiai célok

1) A dán NKKR fő célja a hivatalosan elismert képesítések áttekinthetőbbé tétele a dán rendszerben43 és a dán és külföldi képesítések kölcsönös elismerésének támogatása. Ez az áttekintés arra hivatott, hogy a képesítésekhez vezető utakat láthatóvá tegye, hogyan lehet őket megszerezni és mire lehet őket használni. Teljes mértékben a tanulási eredményekre épülve, a keretrendszer célja a különböző diplomák és végzettségek összehasonlításának megkönnyítése és egymáshoz való viszonyuk bemutatása. A keretrendszer az új képesítések referenciapontjaként is működhet, megkönnyítve ezzel szintjeik és profiljaik azonosítását. A keretrendszert így egy olyan erőfeszítésként láthatjuk, amely során megvalósítanak egy oktatási, képzési és tanulási rendszert, folyamatosan lehetővé téve az egyének számára a fejlődést, akár vízszintes, akár függőleges viszonylatban az előzetes tudásuktól, a koruktól és foglalkoztatási helyzetüktől függetlenül. A következő konkrét célok fogalmazódtak meg. A keretrendszernek: a) támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást az oktatási rendszerben a különböző tanulási utak láthatóvá tételével; b) ki kell dolgoznia az összehasonlíthatóság és elismertetés alapjait a dán rendszerben, így lehetővé téve a nem-formális, informális tanulás elismertetését (Realkompetanse); 43

A képesítés meghatározása: „A tanulási folyamatok eredménye, amelyet a hivatalosan elismert diploma vagy képesítés kiadásán keresztül értékelnek és dokumentálnak.”

53


c) támogatnia kell a dán és a külföldi bizonyítványok kölcsönös elismerését, a dán

NKKR és EKKR közötti kapcsolat megteremtésével;

d) a tanulási eredményekben való megfogalmazáson keresztül tisztázni kell az oktatás

és képzés, valamint a munkaerőpiac kapcsolatát.

A dán NKKR fő célja, hogy növelje az átláthatóságot és lehetőséget teremtsen az összehasonlításra és a fordításra (hazai szinten és nemzetközi szinten is). Korlátozott mértékű szabályozó funkciója van az 1-5-ig szintig terjedő képesítésekre. A felsőoktatási képesítési keretrendszer azonban a dán felsőoktatás jogi alapjának részét képezi és törvény által szabályozott szerepe van a felsőoktatás akkreditációs folyamataiban.

A szereplők bevonása A tervezetben a következő fő érdekeltségi köröket azonosították: (a) dán és külföldi tanulók (akiknek szükségük van a rendszer átfogó áttekintésére); (b) munkáltatók és munkavállalók (akiknek szükségük van a keretrendszerre a képesítések megítéléséhez és összehasonlításához); (c) dán és külföldi oktatási és képzési hatóságok (akiknek szükségük van a keretrendszerre, hogy át tudják tekinteni, eligazodjanak és segítséget kapjanak a képesítések elismeréséhez); (d) politikai hatóságok és intézmények (arra a célra, hogy meghatározzák, kidolgozzák és kiértékeljék az oktatást és a képzést). A tárcaközi munkacsoport 2006-ban az érdekelt felek e széles köréből, és az oktatási, kutatási, technológiai és fejlesztési, kulturális és gazdasági minisztérium képviselőiből tevődött össze. A szociális partnerekkel és a különböző képző intézmények képviselőivel rendszeresen konzultáltak és folyamatosan bevonták őket a munkálatokba, szemináriumokon, nemzeti egyeztetéseken és releváns oktatási és képzési bizottságok bevonásán keresztül. A szociális partnerek szerepe egyszerre hatékony és kritikai jellegű, a fejlesztésekre gyakorolt pozitív hatásukat pedig a 2010. évi megvalósítási folyamatok előfeltételeként látják. A szociális partnerek néhányan az NKKR-t a nemzeti reform eszközeként értelmezték, de az európai és nemzetközi vonatkozásaikat csak kis mértékben hangsúlyozták. Más szociális partnerképviseletek, főleg a munkáltatók megkérdőjelezték a cégek számára nyújtott hozzáadott értékét. A szociális partnerek említést tettek a tantervfejlesztésre gyakorolt lehetséges hatásokról és a működő irányítási struktúrákról és gyakorlatokról.

Szintek és deszkriptorok A fent említett nyolcszintű struktúrát a tudás (Viden), a készségek (Færdigheder), és kompetenciák44 (Kompetenser) alapján határozták meg. A dán szintleírásokat egy sor különböző forrásanyag alapján dolgozták ki, főleg a tantervekben és képzési programokban már létező tanulási eredmények leírásai az EKKR és a bolognai deszkriptorok alapján. Úgy alakították ki a leírásokat, hogy a képesítések különböző típusaira is alkalmazhatók legyenek elméleti és gyakorlati szempontból is. A tudásleírások kiemelik a különböző „viden”-eket, 44

A dán NKKR, az EKKR-rel szemben a „kompetenciák” többesszámú kifejezését használja.

54


azok komplexitását és a megértés mértékét, amely egy adott szinten elvárható. A készségleírások a „færdigheder” adott típusaira fókuszálnak, a megoldandó feladat bonyolultságára és a kommunikációs kihívásokra. A kompetenciákat a kontextus kiemelésével, az együttműködés és a tanulás (tanulása) szempontjából írják le. A leírásokat jelenleg arra használják, hogy a nemzeti képesítéseket a megfelelő szintekre helyezzék. Különösen a szakképesítések szintre helyezése okozott problémákat. Mialatt ezek a képesítések előzőleg egy szintre tartoztak, a szintekre bontott szakképzés bevezetése és a tanulási eredmények használata egy jobban differenciált struktúra kialakulásához, és a szakképesítések több szintű megjelenítéséhez vezettek. Ezt pozitív fejleményként értékelik, amely támogatja az új, rugalmas tanulási lehetőségeket és a szakképesítéseket is vonzóbbá teszi.

A dán egész életre át tartó tanulásra kidolgozott NKKR-e és a felsőoktatás kapcsolata Dánia 2008-9-ben fogadta el a felsőoktatási képzési keretrendszerét. Ez az elfogadás egy hosszú előkészítő folyamat eredményét tükrözi, amely még 2003-ban indult el. Dánia nagyon aktív szerepet játszott a bolognai együttműködés során a keretrendszer alapelveinek kidolgozásában. Az EHEA (Európai Felsőoktatási Térség) első képesítési keretrendszeréről szóló átfogó jelentést a dán tudományos, technológiai és fejlesztési minisztérium adta ki 2005-ben. Ugyan minden szinten alkalmazzák az általános leírások elveit, amelyeket fent említettünk, az új dán NKKR jól látható különbséget tesz az 1-5-ig és a 6-8-ig szintek között. A 6-8-ig szintek szintleírásai megegyeznek a dán felsőoktatási keretrendszerrel (Bologna) a BA, MA és doktori szinteken és nyilvánvaló utalások vannak a kutatásalapú eredményekre. A különbség a két különböző elv keretrendszerhez kapcsolásában érhető tetten. Az 1-5-ig terjedő szinteken a „best fit” (legjobban odaillő) alapelv érvényesül, ahol a végső döntést a tudás, készségek és kompetenciák átfogó megítélése alapján hozzák. A 6-8-ig szinteken „full fit” (teljes megegyezés) elvét használják, azt mutatva, hogy ezeken a szinteken a képesítéseknek, a dán felsőoktatási keretrendszernek megfelelően teljes mértékben meg kell felelniük a nemzeti hatóságok által előírt jogi követelményeknek és az európai felsőoktatási képesítési keretrendszernek ezeken a szinteken. Ez a megkülönböztetés, amelyet semelyik más EU vagy EEA ország nem használ, azt mutatja, hogy a 6-8-ig terjedő szinteken lévő összes képesítést a felsőoktatási képesítési keretrendszer szerint kell meghatározni és akkreditálni. Ebben a pillanatban a dán oktatási rendszerben nincs államilag elismert képesítés a 6-8-ig terjedő szinteken, ami nem része a európai felsőoktatási rendszernek (QF-EHEA), és néhány nem egyetemi képesítés BA vagy MA sorolása várható (például művészethez, a katonasághoz vagy a rendőrséghez kapcsolódó tanulmányok esetén) és így ezek is a felsőoktatási képesítési keretrendszer részéve válnak. A „best/full fit” (legjobban/teljesen illeszkedő) alapelvekről szóló viták igen intenzívek voltak a 2009-es elfogadás előtti időszakban. Bár a legjobban és a teljesen illeszkedés közötti különbség egyértelművé teszi, hogy a dán NKKR két teljesen különböző elemből áll, és így elkerüli a félreérthetőséget, vitatható azonban, hogy ez a megkülönböztetés, a szigorú ciklusos elv, esetleg meggátolja más, a rendszeren kívüli felsőoktatási képesítések kifejlődését, például részképesítéseket, amelyek egy bizonyos tudás, készségek és kompetenciák dimenziójához kötődnek.

55


A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények alapelvén való működés széles körben elfogadott az okatás és képzés összes szegmensében és egyre inkább használják a tantervek és programok kidolgozásakor. Főleg a szakképzésben van nagy hagyománya a képesítések kompetenciákban való megfogalmazásának, de a felsőoktatás és a közoktatás egyes részei is fejlődést mutatnak. Ettől függetlenül elismerik, hogy erősíteni kell a tanulási eredményekre vonatkozó megértést minden szinten, például útmutatók készítésével.

Kapcsolás az EKKR-hez

Az EKKR-hez kapcsolás az egész NKKR megvalósítási folyamatának integrált részeként jelenik meg. A dán kapcsolási jelentés 2011 elejére várható. A szakképesítések EKKR-hez kapcsolása problémaként jelenhet meg. A tanulási eredmények összefüggő használata a „best fit” alapelv szerint szükségessé teszi azok különböző szintekre helyezését a nemzeti keretrendszerben. A szintezett képesítések bevezetése a dán szakképzési rendszerben jelenleg is folyik. Létrejött az NKP (Nemzeti Koordinációs Pont, a nemzetközi oktatás dán ügynökségében).

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Dánia gyors fejlődést mutat az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott képesítési keretrendszer munkálataiban. A 2009 júniusában bemutatott feltérképezés alapján Dánia 2010 végére teljesen kidolgozza az NKKR-t és az EKKR-hez kapcsolódást is befejezi 2011 elejére. Ez a siker annak köszönhető, hogy elfogadták azt a tényt, miszerint a problémák nem oldhatók meg azonnal és az NKKR-t 2012 után is fejleszteni kell. Az 1-5-ig terjedő és a 6-8-ig terjedő szintek megkülönböztetése egy kompromisszumos megoldás része, egy egészében összefüggő képesítési keretrendszer létrehozása, a szintek és képesítések dán „Bologna” képesítése keretrendszerébe illesztése érdekében. Egy másik felmerülő probléma, ami még nincs megoldva, az állami szektoron kívüli végzettségek és diplomák rendszerbe illesztése. Ezzel a problémával a keretrendszer értékelése kapcsán fognak foglalkozni és tovább dolgoznak majd a nem állami végzettségek és diplomák beillesztésén, a keretrendszer későbbi fejlesztési munkálatai során. A dán eset fontos tanulsága a pragmatikus, lépésről lépésre megközelítés szükségszerűsége.

Fő információ források A dán képesítési keretrendszerhez 2010 közepéig kifejlesztenek és véglegesítenek egy webes eszközt. A dán NKP (Agency for International Education, IU) honlapja: http://en.iu.dk/ [cited 5.07.2010]

56


ÉSZTORSZÁG Bevezetés Az egész életen át tartó tanulásra szolgáló átfogó képesítési keretrendszer (NKKR) kidolgozása folyamatban van Észtországban45. Ez a rendszer a közoktatás, szakképzés és a felsőoktatás képesítései számára egyaránt irányt mutat. A keretrendszer a tanulási eredmények (kompetencia) elveire épül, támogatja a szakképzésben és a felsőoktatásban a nem-formális, informális tanulás elismerését. A keretrendszer kezdeményezése a módosított szakmákról szóló törvényen alapul, amely 2008 szeptemberében46 lépett életbe és támogatja az ötszintű kompetencia-alapú képesítési rendszer új nyolcszintű rendszerré alakítását. A felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszert, az EHEA alapelveit tükrözve, 2007 augusztusában fogadták el és leírását a felsőoktatási standardok alapján készítették el. Ennek három szintje van. Az első szint a képesítések két típusát köti az NKKR hatodik szintjéhez: a BA fokozatot és a főiskolai diplomát. A második szint az MA fokozatot tartalmazza és a hetedik szintre van sorolva, a harmadik típus a doktori fokozatot tartalmazza és az NKKR nyolcadik szintjéhez kapcsolódik. Az általános leírások a dublini deszkriptorok logikáját követik, ugyanakkor a nemzeti igényekhez igazodnak. 47 Az NKKR ötödik szintjén lévő képesítések intenzív viták alapját képezik az országban. A fő kérdések, hogy a szakképzés vagy a felsőoktatás jogköre legyen-e ezekhez a típusokhoz kapcsolódó tantervek és képesítések felügyelete (különbség van az elmélet/gyakorlat elosztásában), a tanárok képesítési szintjében és a finanszírozás folyamataiban. Néhány szakközépiskola utáni műszaki képzési program főiskolai szintre lett meghatározva a munakerőpiac elvárásainak megfelelően. Az Észt Képzési Hatóság (KUTSEKODA) 2001-ben alakult meg a szakmai képesítési rendszer kifejlesztése céljából. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium mellett ezt a képesítési hatóságot jelölték ki nemzeti koordinációs pontként 2009-ben. A fejlesztési folyamatokat néhány ESZA (European Social Fund, Európai Szociális Alap) projekt támogatja, mint például a Képesítési rendszerfejlesztési projekt, a szakképzési rendszerfejlesztési projekt és a Felsőoktatás minőségbiztosítása (PRIMUS) projekt.

Indokok és főbb stratégiai célok A nyolcszintű NKKR célja a formális érettségi bizonyítványok/diplomák és a munkahely alapú (szakmai) kompetenciák és képesítések közötti összehasonlíthatóság növelése, amely megnyitja az utat a munkaerőpiac felé. Észtországban egy szakképző vagy felsőoktatási intézményben szerzett bizonyítvány egymagában nem ad a tanulónak szakmai képesítést. Az elsődleges szakmai végzettséget (képesítés) egy szakmai vizsga letételével lehet 45

46 47

Az EKKR és az NKKR bevezetésének széles a politikai támogatottsága. A Köztársaság kormánya elfogadta az észt szakképzés és szakoktatás fejlesztési tervét 2009-2013 között, amelynek középpontjában az EKKR implementációja, a minőségbiztosítás javítása, a tantervek és az előzetes tudás elismerése áll. Elérhető: http://www.jkh k.ee/orb.aw/class=file/action=preview/id=6092/EN_KH_arengukava_181109.pdf [cited 19.04.2010]. A módosított szakmákról szóló törvény (angol nyelvű változat) elérhető az Észt Képesítési Hatóság weboldalán: http www.kutsekoda.ee/en/kutsesysteem/oigusaktidkutseseadus [cited 19.04.2010]. Szakképzési politika észtországi jelentés 2010. ReferNet.

57


megszerezni, amelyet szakmák szerinti vizsgázató testületek szerveznek. Jelenleg a szakképzésben résztvevők egyharmada vizsgázik le ilymódon. A szakmákról szóló törvény szerint 2011-től azok a szakképző és felsőoktatási intézmények, amelyeknek a tanterve a szakmai standardoknak megfelel és minőségbiztosításuk akkreditált, pályázhatnak vizsgáztató testület státuszra, és egyúttal vizsgáztathatnak szakmai képesítésre és érettségi bizonyítványra/diplomára. Az elmúlt években, az ötszintű képesítési keretrendszer megértésére és használatára különböző ágazati megközelítések fejlődtek ki, amelyek tükrözik, hogy a foglalkoztatási standardok és az oktatási programok viszonylag lazán kapcsolódnak. Az NKKR-hez kapcsolódó irányelvek céljai a következők: a) az oktatás/képzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolat fejlesztése; b) az oktatási szolgáltatások és a képesítési rendszer konzisztenciájának növelése; c) az átláthatóság növelése a munkáltatók és az egyének számára; d) az észt képesítések közérthetővé tételének növelése; e) közös minőségbiztosítási kritériumok bevezetése; f) a nem-formális, informális tanulás elismerésének támogatása; g) a tanulás iránti igények és a tanulásra vonatkozó szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérése. Várhatóan az NKKR fejlesztések növelni fogják az oktatási és képzési rendszer összefüggését és segíteni fogják az összefüggő módszertan bevezetését a standardok kialakítására. Az NKKR-t egy eszközként látják, az oktatási és képzési érdekcsoportok szélesebb körű bevonására is, így erősítve a felelősségteljes részvételt és a kölcsönös bizalmat.

A szereplők bevonása Az NKKR fejlesztésében résztvevő főbb intézmények: Az Oktatási és Kutatási Minisztérium (koordinátor), a Szociális Minisztérium, a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Vizsgáztatási és Képesítési Központ (REKK), a Képesítési Hatóság, az Észt Szakszervezetek Szövetsége, az Észt Munkáltatók Szövetsége és az Észt Munkavállalói Szakszervezti Szövetség. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium koordinálja és végzi a nemzeti ellenőrzést a képesítések elkészítése és fejlesztése terén. A Képesítési Hatóság tizenhat szakmai tanácsot koordinál, és technikai segítséget nyújt a Tanácsnak (lásd alább); együttműködik más szakszervezetekkel, például a Nemzeti Vizsgáztatási és Képesítési Központtal és az Észt Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökséggel (EKKA). A Kereskedelmi és Iparkamara, az Észt Munkáltatók Szövetsége és a Központi Szakszervezeti Szövetség részt vesz a szakmai tanácsok munkájában, amelyek a szakmai standardok elkészítéséért, kiegészítéséért, megújításáért és elfogadtatásáért felelősek. A Nemzeti Vizsgáztatási és Képesítési Központ a nemzeti szakképzéshez kapcsolódó tantervek kidolgozásáért, jegyzékbe vételéért és fejlesztéséért felel. A szakmai tanácsok Elnöki Tanácsát a módosított szakmákról szóló törvény vezette be, hogy segítse az ágazatok közötti együttműködést és a képesítési rendszer összefüggéseinek kialakítását. A közszolgáltatók, munkáltatók és a munkavállalók képviselői mind részt vesznek az észt Képesítési Hatóságok Tanácsának munkájában, amelyek a stratégiai döntéseket hozzák a hatóságok számára. A Képesítési Hatóság ezenkívül technikai segítséget is nyújt és együttműködik más szervezetekkel is, például a Nemzeti Vizsgáztatási Központtal és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökséggel.

58


Szintek és deszkriptorok Az NKKR nyolc szinten alapszik. Az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKR szintleírásai megegyeznek az EKKR deszkriptoraival. A tudás (elméleti és tárgyi), készségek (kognitív készségek - a logikus, intuitív és kreatív gondolkodás használata – és gyakorlati készségek, például kézügyesség és a módszerek, anyagok, eszközök használata), a felelősségvállalás és autonómia mértéke alapján kerülnek leírásra. 48 Mivel az észt képesítési keretrendszer szintleírásai megegyeznek az EKKR deszkriptoraival, nagyon fontos a minőségbiztosítási kritériumok és folyamatok kifejlesztése, hogy a képesítések típusait az NKKR szintjeihez kapcsolhassák. Jelenleg viták folynak a részképesítések NKKR-be illesztéséről, amely értékes lehet a munkaerőpiac számára; és az egységek a képesítés szerkezetében való használatáról.

A tanulási eredmények használata Az észtek erősen elköteleződtek és támogatják a tanulási eredményekben való megfogalmazás alapelveit, a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatási reform részeként értelmezik. Ehhez kapcsolódóan növekvő figyelem kíséri az előzetes tudás elismertetését. A tanártovábbképzés a stratégia megvalósításának szükségszerű részeként jelenik meg, amit több kutatási projekt is alátámaszt. A különböző szakképzési formák tanulási eredményei szakképzési standardokban vannak megfogalmazva, amelyek 2009 novemberében léptek életbe. A szakképzésben megszerezhető tanulási eredmények a nemzeti képesítési rendszer II-IV. szintjeihez kapcsolódnak és a miniumum szintkövetelmények írják le őket. A tanulási eredmények megközelítés leírja a szakmai tudást és készségeket és a transzverzális készségeket (kommunikációs, szociális és önismereti kompetenciák, függetlenség és felelősségvállalás). A szakképzés összes típusa formálisan 2013 végéig lesz az NKKR szintekhez sorolva. A szakképzési programok (jelenleg 48 nemzeti program létezik) modularizáltak és kimenet alapúak. Az összes programot újra fogják értékelni a jövőben, a foglalkozási (szakmai) standardokban való változtatások fényében, azzal a céllal, hogy az oktatási és szakmai (foglalkozási) képesítések közötti kompatibilitást megnöveljék. Ez lépésről lépésre fog megvalósulni, minden egyes ágazatban. Minden szakmai alapképzés programja tanulási eredményekben lesz megfogalmazva 2014-ig. Egy előző projekt eredményeképpen hétszáz szakmai (tudás, készségek és kompetencia alapján megfogalmazott) standardot dolgoztak ki. A foglalkozási standardok egy új modelljét fokozatosan fejlesztik ki a 2008-tól 2013-ig tartó időszakban, amely a tantervfejlesztés kötelező alapjául fog szolgálni. Észtország célja a foglalkozási és oktatási standardok integrálása a képesítési standardok alapjaként. A tanulási eredményeken alapuló programokat bevezették a felsőoktatási intézményekben bevezették 2009 szeptemberében. Az egyetemekre és a főiskolákra vonatkozó törvény lehetőséget ad most már az előzetes tudás és tapasztalat beszámítására a felsőoktatási tantervekben. Hasonló módosítások léptek életbe 2009 novemberében a szakképző és oktató intézményekre vonatkozó törvényben. Az elfogadott észt egész életen át tartó tanulás stratégiája kiemeli azt az elvet, miszerint az összes stratégiai, nemzeti, regionális és helyi dokumentumnak figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás rendszerére, beleértve az előzetes tudást és a munkatapasztalatot is. 48

Módosított szakmákról szóló törvény (angol változat) elérhető az Észt Képesítési Hatóság honlapján: http://www.kutsekoda.ee/en/kutsesysteem/oigusaktidkutseseadus [cited 24.06.2004].

59


Kapcsolás az NKKR-hez A kapcsolási jelentést várhatóan 2010-ben készítik el és 2011 júniusában mutatják be az EKKR tanácsadói testületének.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az elmúlt pár évben különösen nagy kihívást jelentett a különböző ágazatok közötti módszertani koherencia kidolgozása a standardok kidolgozása során (a hétszáz standard különböző alapelvek szerint készült). Ez a tapasztalat nagyon fontosnak bizonyult a tanulási eredmények bevezetése során a szakképzésben (és azon túl), valamint jelentős szerepet játszott az oktatás és képzés és a munkaerőpiac közötti kommunikáció fejlesztésében. Az ötévnyi tapasztalat a szakképzés kompetencia keretrendszerében az NKKR továbbfejlesztésére lesz felhasználva és támogatni fogja a jobban összefüggő nemzeti irányelveket az egész életen át tartó tanulás kialakítására. Az NKKR általános referenciapontként fog működni az oktatás és a munkaerőpiac számára, így segítve az oktatás és munkaerőpiac egymás iránti kölcsönös bizalmát és a különböző módokon megszerzett tanulási eredmények elismertetését. Fő információ források Az Észt Képesítési Hatóság a kijelölt EKKR nemzeti koordinációs pont (NCP): www.kutsekoda.ee [cited 24.06.2010] Információ az NKKR fejlesztésekről, elérhető az interneten: http://www.valew.eu/projectvalew/project-partners/6-estonian-qualification-authority [cited 24.06.2010] Információ a szakképzési tantervekről, elérhető az interneten: http://www.ekk.edu.ee/valdkonnad/kutseharidus/kutseoppe-riiklikud-oppekavad [cited 24.06.2010] Információ a felsőoktatási intézmények akkreditációjáról, elérhető az interneten: http://www.ekak.archimedes.ee/en [cited 24.06.2010]

60


FINNORSZÁG Bevezetés Finnország jelenleg egy összefüggő nemzeti képesítési keretrendszert dolgoz ki, mely átfogja az összes hivatalosan elismert képesítést (közoktatási, szakképzéis és felsőoktatási). Ezek a munkálatok az oktatási és kutatási nemzeti fejlesztési terven alapulnak, amelyek a 2007-1249-ig időszakra terjednek ki. A nemzeti keretrendszer 2010-re a terv szerint a finn képesítési rendszer működését és átláthatóságát fogja növelni. Ennek a keretrendszernek a kidolgozási javaslata (Nemzeti képesítési és egyéb kompetenciákra kidolgozott keretrendszer) képezi egy széleskörű konzultáció alapját, amelyben az összes érdekcsoport részt vesz, és amit 2009. június 30-án véglegesítettek. A nyilvános érdekegyeztetés a 2009. augusztus-szeptemberi időszakban zajlott. Körülbelül 90 érdemi hozzászólás érkezett a folyamat szereplői részéről. A finn keretrendszer munkálatai 2008 augusztusának végén kezdődtek el és azóta gyors fejlődést mutatnak. A felsőoktatási képesítési keretrendszer, a bolognai folyamattal karöltve, 2005 óta fejlődik és az összefüggő egész életen át tartó tanulásra kidolgozott keretrendszer integrált részét fogja képezni. A javaslat szerint, amit 2009 júniusában fogadtak el, a keretrendszert szabályozó új rendeletet kell kidolgozni, amelyet 2010-ben kell a finn Parlament elé terjeszteni elfogadásra. Ez a rendelet fogja bemutatni a finn képesítésekre és kompetenciákra kidolgozott nemzeti keretrendszert, és amelyben megjelenik majd az összes szint leírása.

Indokok és főbb stratégiai célok A finn NKKR-rek kapcsolatos munkálatokat közvetlenül az EKKR körüli kialakult viták idézték elő. Bár a finn érdekelt felek támogatták az EKKR ötletét, eredetileg kevés hozzáadott értéket látták egy NKKR kidolgozásának Finnországban. A finn rendszer, érvelésük szerint már eléggé átlátható és már nagy részben tanulási eredményekben való megfogalmazáson alapszik, amely lehetőséget ad az összes felhasználó számára, hogy rugalmas módon ráépítsen és összekapcsolja a képesítéseket. Így Finnország például a 2006-os EKKR konzultáció folyamatában azt a választ adta, hogy a kapcsolódás egy NKKR kidolgozása nélkül is lehetséges. Most, a Bizottság által 2006-ban az ajánláshoz alkalmazott változtatások fényében, és a széleskörű hazai egyeztetéseket követően, megegyeztek, hogy egy NKKR-nek van szerepe és hozzáadott értéke. Ez ahhoz az igényhez kötődik főleg, miszerint a nemzeti és nemzetközi átláthatóságot növelni kell, és segíteni a képesítések átláthatóságát. Ez a feladat megoldható a nemzeti képesítési rendszer működésének és tisztázásának fejlesztésével, az előzetes tudás elismerésének egységesítésével és növekvő elismertetésével az egész életen át tartó tanulás alapelveinek megjelenítésével és hangsúlyozva a tanulás irányára és a tanulási eredményekre való összpontosítás lehetőségét. A keretrendszer jó referenciát biztosít a jövőbeli hazai fejlesztések számára. Az összefüggő tanulási eredmények, amelyek szinteken alapulnak, szintén segítséget nyújthatnak az EKKR-hez kapcsolás folyamatában. A mandátumban, amelyet 2008 augusztusában adtak a munkacsoportnak hangsúlyozták, hogy tartalmaznia kell az Oktatási Minisztérium rendeletében kiadott képesítéseket és az 49

Lásd: http://www.minedu.fi/export/sites/default/OPM/Julkaisut/2008/liitteet/opm11.pdf[cited 10.5.2010].

61


igazgatás más ágazatait is. Továbbá kimondja, hogy az NKKR nem tartalmazza a munkaerőpiac szabályozásához kötődő gyakorlatokat/követelményeket (pl. a szakmai gyakorlat szabályozása). A mandátumot kapott képviselők hangsúlyozták a keretrendszer szerepét a nem-formális, informális tanulás (előzetes tudás) értékelésében. Még egy probléma, ami a párbeszédek tárgyát képezte, de nem találtak rá megoldást, hogy hogyan nyissák meg a keretrendszert azon képesítések számára, amelyeket a formális oktatási és képzési rendszeren kívül szereztek meg (pl. a munkában, vagy szakágazatban szerzett szakmai tapasztalat) Bár egy ilyen nyitás lehetősége nyomatékosított, ezt a feladatot hosszútávú kihívásként értékelik, amely konkrét lépéseket követelnek a megoldáshoz, főleg a minőségbizotsítást illetően.

A szereplők bevonása A finn NKKR folyamatot úgy szervezték, hogy az érdekelt felek legszélesebb körét vonják be a megvalósítás során. Mialatt az Oktatási Minisztérium kezdeményezte és koordinálta a feladatot, egy az NKKR előkészítéséért felelős munkacsoport a következő képviselőkből állt: Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium, a finn Nemzeti Oktatási Bizottság, a Szakmai és Vezetői Munkavállalók Szervezeteinek Szövetsége (AKAVA), a finn Ipari Szövetség (EK), a finn Szakszervezetek Központi Szervezete (SAK), a finn Helyi és Regionális Hatóságok Egyesülete, a finn Szakértői Szövetség (STTK), a Szakképző Központok Egyesülete (AKKL), a finn egyetemek és főiskolák Rektori Konferenciája (ARENE), a Finnországi Szakképzés Szolgáltatók (KJY), a finn Iskolaigazgatók Szövetsége, a finn Egyetemi Rektori Tanács, a finn Felnőttképzési Szövetség, a finnországi Egyetemi Diákok Nemzeti Szövetsége, és a finn Középiskolai Tanulók Szövetsége. A munkacsoportban részt vevő érdekelt felek nagy száma egyedülálló módszert mutat, amely a lehető legerősebb elköteleződést teszi lehetővé a kezdetektől fogva. Ezt a módszert tovább fokozta a 2009 őszi széleskörű érdekegyeztetési folyamat. A kb. 90 beérkezett javaslat egyike sem kérdőjelezte meg az NKKR kidolgozását és és megvalósítását. A döntés, miszerint az NKKR-t egy külön a finn Parlament által elfogadott rendeletben adják ki, bevonja a finn Parlamentet is a munkába, így még tovább erősíti a kezdeményezés alapjait.

A finn egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKR és a felsőoktatás kapcsolata Ahogy azt már feljebb jeleztük, a felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszert a bolognai folyamattal együttértésben 2005 óta dolgozzák ki és az új átfogó, egész életen át taró tanulásra kidolgozott keretrendszer integrált részét fogja képezni. A felsőoktatási szektor általánosan támogatta az NKKR kidolgozását és aktívan hozzájárult a keretrendszer kilalakításához. Ez láthatólag tükrözi a jelenlegi finn oktatási és képzési rendszert, ahol a közoktatás, a szakképzés és a képzőintézmények sokkal problémamentesebben működnek, mint néhány más országban. Erre magyarázatul szolgálhat, hogy a nem egyetemi felsőoktatási szektornak (a BA és MA szintű szakképzés támogatásának) hagyományosan erős szerepe van, és egyre növekvő fontosságú a szakképzésben a kompetencia alapú képesítések elvének használata az EKKR szintjeivel összekapcsolható a 4-5. és (valószínüleg) a 6. szinteken. A kompetencia alapú megközelítés 1990 óta fokozatosan alakult ki, és azon az elven alapul, hogy a jelöltek formális képesítés nélkül is értékelhetők 62


legyenek egy képesítésre. Az NKKR fejlesztésében különösen érdekes az az új tervezet (még nem született döntés), amelyben megnyitnák a keretrendszert azoknak a számára, akik rendelkeznek felsőoktatási képesítéssel, és munkatapasztalatuk alapján értékelhetőek lennének más képesítések megszerzésére (30-60 ECTS kreditpontig). Ez az elképzelés figyelemreméltó módja egy általános felsőoktatási képzés gyakorlati és szakmai irányultságú tanulással való kiegészítésének, illetve ezek elismerésének és értékelésésnek. A kompetencia alapú megközelítés széleskörű elismerése és annak új területekre való kiterjesztése fontos tényként látható, amely magyarázatot ad a finn NKKR kidolgozást jellemző magasfokú egyetértésre, és a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási képesítések viszonylag konfliktusmentes összekapcsolási folyamataira.

Szintek és deszkriptorok Nyolcszintű keretrendszert javasolnak, amelyet a tudás, a készségek és a kompetenciák írnak le.50 A szintelírásokat az EKKR alapján határozták meg, de a nemzeti igényekhez igazítva fogadták el őket. Ez különösen jól látható a kompetenciák esetében, ahol kiegészítő jellmezők, mint vállakozás, vagy nyelvismeret adódnak hozzájuk, azzal a céllal, hogy a kulcskompetenciák és az egsz életen át tanulás kapcsolatát erősítsék. A 6-8. szintek leírásai megegyeznek egy korábban ajánlott felsőoktatási keretrendszer szintjeivel. A táblázat azt mutatja, hogyan használták a részegyésgeket a szintek meghatározására és leírására a finn NKKR-ben. ● Tudás ● Munkamódszerek és

alkalmazásuk (készségek) ● Felelősségvállalás,

1-8. terjedő szintek

irányítás, vállakozás ● Értékelés ● Alapkészségek az

LLL-re A 2009-es előterjesztés kialakított néhány elvet a „best fit” alapján az adott képesítések besorolására. Először is ugyanazon típusú képesítések általában ugyanarra a szintre kerülnek. Másdoszor is, az egyedi szakképesítések néhány esetben egy szinttel feljebb sorolhatók be, mint az alapképesítés, abban az esetben, ha követelményszint jólláthatóan eltér a hasonló típusú képesítésekétől. Ez nagyon fontos, mert a taulási eredmények aktív használatát jelzi és annak a tudomásul vételét, hogy ez a folyamat egy szakképesítés csoporton vagy típuson belüli különböző szintekre helyezéshez vezethet.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények használata nem újkeletű a finn képesítési rendszerben. A finn 50

See Annex 3

63


szakképzés, pl. már az 1990-es évek óta használja a kompetencia alapú megközelítést. Ez a módszer lehetővé tette a non-formális, informális tanulás elismertetésének beépítését a rendszerbe, lehetőséget biztosítva a rugalmas belépés, fejlődés és végzettségszerzés folyamatainak. A tanulási eredményeket egyre inkább használják a képesítések meghatározására az oktatási és képzési rendszer más területein is. Ez jól látható a felsőoktatásban, ahol nagyszabású munka zajlik a területen. A tanulási eredményekre vonatkozó megközelítéseket különböző módokon határozzák meg, például a nemzeti alaptantervben, a szakképesítések hazai követelményrendszerében és a felsőoktatást szabályozó törvényekben és rendeletekben. Eddig általános érvényű standardok vagy követelmények nem fogalmazódtak meg. A különböző alrendszerek és intézmények által használt módszerek így eléggé eltérőek. Mialatt ez teret enged az egyénre szabott, jól alkalmazható megoldásoknak, veszélyeztetheti a módszerek általános konzisztenciáját. A tanulási eredmények értékelésének területe különösen kiemelt figyelmet fog kapni a jövőben. A finn középiskola felsőbb osztályaiban szerzett képesítések terén régi hagyománya van a tanulási eredmények elismertetésének és az erre vonatkozó munkálatok már a felsőoktatásban is megkezdődtek.

Kapcsolás az EKKR-hez A finn EKKR Nemzeti Koordinációs Pontot (a finn Nemzeti Oktatási Tanácsot) 2008 júniusában jelölték ki (mielőtt még az NKKR kidolgozása megkezdődött). A nemzeti képesítési szintek az EKKR-rel való összehangolásának kidolgozása a Bizottság munkájával együtt kezdődött meg, amelyben megtervezték a nemzeti képesítési és egyéb kompetenciák keretrendszerét; az előzetes beszámoló 2010 második felére várható. A záró kapcsolási jelentést 2010 végén fogják bemutatni az EKKR tanácsadói testületének.

Fontos tanuláságok a fejlesztés útján A finn viták jól példázzák, hogy az NKKR nemzeti rendszerekhez hozzáadott értéke nem magától érthetődő, hanem a hazai környezet és az adott nemzeti szükségletek alapján kell elbírálni. A 2006-tól 2008-ig tartó szemléletváltás során elismerték azt a lehetőséget, miszerint az NKKR, mint a jövőbeli nemzeti fejlesztésekre és nemzetközi együttműködésekre használható referenciakeret látható.

Fő információ források www.minedu.fi [cited 24.06.2010] www.oph.fi/recognition [cited 24.06.2010]

64


FRANCIAORSZÁG Bevezetés 2002-ben felállt a szakképesítések nemzeti bizottsága (CNCP), amely előre jelezte a francia nemzeti képesítési keretrendszert. A szakképesítések jegyzékével (répertoire) és a nemformális, informális tanulás elismertetésének rendszerével támogatva a francia keretrendszert az első generációs európai keretrendszerek között láthatjuk. Egy összefüggő deszkriptortár már használatban van a képesítések összes szintjén, a készségek, a tudás és a kompetencia elvén keresztül megkülönböztetve. Tekintetbe véve a 2002 óta szerzett tapasztalatokat, főleg az EKKR hatását nézve az eredeti keretrendszer jelenlegi felülvizsgálatát láthatjuk. Az 1969-ben bevezetett ötszintű szerkezet így (valószínűleg) változni fog, nagy valószínűséggel nyolcszintű rendszerré, de egyelőre a jelenlegi francia NKKR-t hangolják össze az EKKR-rel. A felülvizsgálatról és az EKKR-hez kapcsolódásról jelentés készült, amelyet a miniszterelnöknek küldtek el 2009 őszén. Ez a jelentés bemutatta az európai szinten megfogalmazott célokat, felvázolta a módszertant, amellyel ezeket el lehet érni, felsorolta azokat a változtatásokat, amelyeket a jelenlegi rendszerben kell alkalmazni. Ez a folyamat 2009 végére befejeződött, de most a Francia Nemzeti Statisztikai Tanács és más releváns érdekeltek még gondolkodnak rajta. Amennyiben elfogadják, zöld utat biztosít annak, amit nevezhetünk a francia képesítés keretrendszer második generációjának, és amit 2010-től fognak bevezetni.

Indokok és főbb stratégiai célok A jelenlegi felülvizsgálat nem változtat a francia keretrendszer alapvető céljain, az átláthatóságon és a minőségbiztosításon. Az EKKR kidolgozása megerősítette a munka nemzetközi összehasonlító dimenzióját, ahogy a Bologna folyamat támogatása is. A francia NKKR-ben láthatólag a készségek állnak a középpontban (a francia compétence elnevezés magában foglalja a tudást és a kompetenciát). Ez azt tükrözi, milyen problémák jelentkeznek általánosan az oktatásban és a képzésben, és kifejezetten a felsőoktatásban. A tanulók egyre növekvő száma nem talál munkát az egyetem után. Az utóbbi politikai kezdeményezések hangsúlyozták, hogy az egyetemeknek növelni kell a kutatás és a foglalkoztatottság közötti egyensúlyt, hogy a hallgatók jobban beilleszkedhessenek a munka világába. Az egyetemeket kötelezték, hogy újra alakítsák és tisztázzák a képesítéseiket a munkaerőpiaci elvárások fényében, és arra, hogy ugyanazokat a képesítési leírásokat (készségek, tudás, kompetencia) használják, mint az oktatási rendszer többi része. Ez a foglalkoztatottság felé mozdulás és az egyetemek kötelezése, hogy alkalmazkodjanak, 2006 óta van jelen a francia irányelvekben. Jelenleg az általános érettségi (általános középiskolai szint) nem a Szakképzési Nemzeti Bizottság (CNCP) alá tartozik. Ez a bizottság és az alá tartozó képzési jegyzék az összes szakképesítést tartalmazza, beleértve a felsőoktatásban , a szakmai továbbképzésben megszerezhető képesítéseket is. Lehetséges, de még nem eldöntött, hogy az új rendszerben az érettségi is benne lesz.

65


A szereplők bevonása A CNCP a minisztériumok közötti együttműködés platformja, a képesítések kialakításában és odaítélésében résztvevők (Oktatási, Felsőoktatási, Munkaügyi, Szociális, Mezőgazdasági, Kulturális, Ifjúsági és Sport, Honvédelmi és Gazdasági Minisztériumok) a szociális partnerek és egyéb releváns érdekeltek (kamarák, satöbbi) részére a francia képesítési rendszer és a keretrendszer koordinálásában. Ez a széles körű részvétel szükségesnek tűnik (mind technikai, mind adminisztratív szempontból) ahhoz, hogy a Franciaországban létező képesítések sokféleségét megjelenítse, és a hitelesség és felelősségvállalás kialakítása miatt. A CNCP szerepe, mint a francia keretrendszer „kapuőrzője” nagyon fontos. Bármely képesítés, amely belekerül a CNCP jegyzékébe, tekintet nélkül az intézményi eredetére (állami, privát, nemzeti, ágazati) elvileg bekerülhet a keretrendszerbe. A privát képesítéseknek ezzel szemben meg kell felelniük a CNCP követelményeinek az általános minőségbiztosítás érdekében. Ezt a funkciót a keretrendszerbe bekerülő képesítések növekvő száma demonstrálja. 2009-ben egy új törvény lépett életbe, amely a CNCP számára kötelezővé teszi, hogy a közintézmények és a felsőoktatási intézmények részére bármely új képesítés kidolgozása előtt tanácsot adjon. A CNCP-t értesíteni kell bármely a szociális partnerek által készített szakképesítésről, még abban az esetben is, ha nem akarják regisztrálni a nemzeti képesítési jegyzékbe.

Szintek és deszkriptorok Az eredeti ötszintű struktúrát 1969-ben vezették be, és ez lesz az alapja a francia keretrendszer EKKR-hez kapcsolásának. Az új, nyolcszintű struktúrát valamikor a jövőben vezetik majd be. Az, hogy ez pontosan mikor következik be a kulcsszereplőkkel folytatott megbeszélések eredményein múlik, beleértve a nemzeti statisztikai hatóságokat is. Ezek a szintek egy összefüggő deszkriptortár alapján lesznek meghatározva, amelyet minden szintre és minden képesítésre alkalmazni fognak. A deszkriptorokat a készségek, a tudás és a kompetencia elvének alapján különböztetik meg. Érdemes megjegyezni, hogy a franciák más országoktól eltérően úgy döntöttek, a készségeket teszik a szintleírások felsorolásának elejére. Ezt politikai jelzésként is értelmezhetjük, annak a hangsúlyozásaként, hogy a képesítések munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő kidolgozása nagyon fontos szerepet kap. Az új szintleírásokat a képesítési profilok felülvizsgálatának alapjaként használják. A BA/MA képesítéseket jelenleg újra fefiniálják és az új deszkriptor szerkezet alapján írják őket le.

A tanulási eredmények használata Egy általános irányelv érvényes a tanulási eredményekre (néha „kompetenciának” hívják), amelyek lefedik az egész oktatási és képzési rendszert, beleértve az általános kötelező oktatást is. Ez a megközelítés teljesen elfogadott a szakképzésben, és fokozatosan az oktatási rendszer más részeiben is. Ezt a megközelítést megerősítette a 2002-ben kiadott nem-formális, informális tanulás (VAE) elfogadásáról szóló törvény és a tanulási

66


eredményekre helyezett hangsúly, mint bármely képesítés odaítélésének alapja. A tanulási eredmények megközelítése a felsőoktatásban csak részlegesen jelenik meg. Egy 2008-as áttekintés szerint a működő 83 egyetem csak minimális része vezette be teljes egészében. Hagyományosan az egyetemi képesítések bemenet alapúak és a tudás és a kutatás aspektusára koncentrálnak. Az új 2009. augusztusi törvény nyomása alatt növekvő elköteleződés látható az egyetemek részéről, hogy új szolgáltatásokat nyújtsanak a foglalkoztatottság érdekében. Ez a tanulási eredmények jobb leírását igényli, mind a munkáltató, mind a tanulók részéről. A képesítések tanulási eredményekben való megfogalmazását négyévente felül kell vizsgálni a képesítések akkreditációjához (vagy nem akkreditációjához), a minisztériumi követelmények szerint. A BA Szint Ellenőrzési Bizottsága elkészített egy nagyon részletes tervet a bachelor diploma szerkezetére vonatkozólag. Ezen kívül sok egyetemközi csoport dolgozik a tanulási eredményeken három cél jegyében, a VAE bevezetésének támogatása, a diplomák RNCP jegyzékébe kerülése és a hallgatók foglalkoztathatósága. Szisztematikus erőfeszítések folynak a tanulási eredmények elv bevezetésének és használatának támogatására, főleg a felsőoktatásban. A minisztérium egy országos folyamatot kezdeményezett és regionális szinten megbeszéléseket tartanak, hogy megmagyarázzák a tanulás eredményekben való megfogalmazás mögött húzódó okokat. A szakképesítések ugyanazon logika szerint vannak kialakítva, mint a felsőoktatás képesítései, a készségek, a tudás és a kompetencia értelmezésében. Különböző formájú szakképzési tartalmak vannak, amelyek befolyásolják a tanulási eredmények értékelését. Négy (de öt van a szövegben) fő elvről beszélhetünk: a) képzési modulokon alapuló képesítések, ahol minden egyes modul tanulási eredményét külön értékelik; b) a két részből álló elméleti és gyakorlati megközelítésen alapuló képesítések értékelése; c) a két részből álló képesítés tanulási eredményei külön értékelhetők; d) egy átfogó tanulási eredmény egységhez (kompetenciához) kapcsolódó képesítés, amely egy holisztikus értékelést rendel a tanulási eredményekhez; e) a tanulási eredmények egységein alapuló képesítések, amelyeket külön lehet értékelni és bármely tanulási folyamattól függetlenül lehet megszerezni. Mind a négy (de öt van), a tanulási eredmények kompetencia alapú megközelítésén alapul, bár más-más módokon. Az átláthatóságra helyezett hangsúly jól bemutatható, ahogyan a francia NKKR aktívan használja az Europass bizonyítvány-kiegészítőt. Ezt a formanyomtatványt fontosnak tartják az átláthatóság okán, és relevánsnak tűnik a folyamat minden szintjén, beleértve a felsőoktatást is. A kiegészítőnek egy erős kompetencia/tanulási eredmények jellege van. A középpontban a három deszkriptor-rész „tudás, készségek, kompetenciák” áll, de a minőségbiztosításhoz és a nem-formális, informális tanulás értékeléséhez való kapcsolódása szintén felvetődik a képzési rendszer kapcsán.

Kapcsolás az EKKR-hez

2006 óta folynak az EKKR-hez kapcsolódás munkálatai. Az előzetes kapcsolási jelentést 2010-ben fogják prezentálni az EKKR tanácsadó testületének. A munkát már a kezdetektől fogva hivatalos folyamatként szervezték meg, bevonva az összes minisztériumot, szociális

67


partnereket és egyéb érdekelt csoportokat, akik a CNCP-ben képviseltetve vannak. Átlagosan egy kb. 25 fős csoport találkozik rendszeresen, beleértve a régiók képviselőit, statisztikusokat, satöbbi. A kapcsolásra irányuló munkát az EKKR teszt és kísérleti projektjei támogatják, főleg Leonardo da Vinci Net-testing projektje. Ezeknek a tapasztalatoknak a tanulsága, hogy ugyanazokat a módszereket kell használni az összes képesítési szintre, és a kapcsolási folyamatot a szakképzésben és a felsőoktatásban is ugyanígy kell lefolytatni. A jelenlegi gyakorlat nem ezt mutatja. Eddig a felsőoktatási intézmények a képesítéseik tantervét a tudásra alapozták, de hozzáadták a képesítések céljait a tevékenységek és a kompetenciák tükrében, míg más képesítést adó intézmények/szervek a készségek tudás és kompetencia leírásokat használják. A cél, hogy fokozatosan bevezessék a közös elveket, amely a képesítések összes típusára és szintjére alkalmazható lesz.

A francia képesítések legalacsonyabb szintjének harmonizálása az EKKR-rel nagy kihívást jelentett. A jelenlegi ötödik szinten lévő képesítések (az 1969-es rendszer legalacsonyabb szintje), amikor megfogalmazódnak a tanulási eredményekben az EKKR 2. és 3. szintjéhez egyszerre sorolhatók. Egy ilyen típusú összehangolásra nem fog sor kerülni a kapcsolási folyamatban, de a jövőben foglalkozni fognak a problémával. Egy átmeneti időszakban egyeztek meg, amikor a jelenlegi legalacsonyabb szint az EKKR 3. szintjének lesz megfeleltethető bármilyen profillal és tanulási eredményekkel rendelkezik az adott képesítés. 2010 után megváltozik a gyakorlat és figyelembe fogják venni a tanulási eredmények adott különbségeit a különböző esetekben. Néhányan aggodalmuknak adtak hangot, hogy milyen hatással lesz a francia képesítésekre a más országok által különböző módokon adott képesítések kérdése. Különösen az 5. és 6. szintek esetében látható ez: az ápolói képesítések és a mester (Meister) képesítések tipikus példái ezek.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Kevésbé tiszta a különbség a szakképzés és a felsőoktatás között Franciaországban más európai országokkal összehasonlítva. 1970 óta a szakképzési kurzusok és programok fontos és integrált részét képezik a hagyományos egyetemeknek, és mind a bachelor, mind a master szint megszerezhető. Az egyetemeken kívül szakosodott műszaki és szakképző iskolákat találunk, akik felsőszintű képesítéseket ajánlanak. Ezeket az iskolákat az adott szakmai területeknek megfelelően különböző minisztériumok, (mezőgazdaság, egészségügy, satöbbi) vagy az ipari kamarák működtetik. A mérnökök (ingénieurs) akik ezekben az intézményekben végeztek és az üzleti iskolák tanulói felsőfokú képesítésekkel rendelkeznek, amelyek egyenértékűek az egyetemi MA szintű diplomával. A bachelor és master szintek meghatározását és a diplomák elismertetését a Felsőoktatási Minisztérium végzi. Ennek integráló hatása van a diplomákra, amelyeket más minisztériumok, mint a Kulturális vagy Ipari Minisztérium ad ki. Ez a jelenlegi helyzet megkérdőjelezi az egész szakképzés és felsőoktatás közötti különbségtételt, megmagyarázza a tényt, miszerint a felsőoktatási képesítések a francia keretrendszer szerves része és hogy a más országokban tapasztalt ezzel kapcsolatos feszültségek kevésbé érintik a franciákat.

68


Fő információ források Információ elérhető az országos szakképzési http://www.cncp.gouv.fr/ [cited 05.07.2010]

69

tanács

(CNCP)

honlapján:


NÉMETORSZÁG Bevezetés Németországban jelenleg átfogó tanulási eredményeken alapuló nemzeti képesítési keretrendszer (Deutscher Qualifikationsrahmen, DQR) készül az egész életen át tartó tanulásra. A közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés képesítéseit öleli fel. Az első fázisban kizárólag a formálisan elismert képesítéseket harmonizálják a DQR-ben. A későbbiek során az informális, nem-formális úton megszerzett kompetenciákat is beágyazzák a rendszerbe. Az előkészületek 2007-ben kezdődtek meg. Az alapos előkészületek után a német NKKRre vonatkozó előterjesztést 2009 februárjában51 adták ki. Az előterjesztés megalapozta a részletes tesztelési folyamatot és az utána következő teljes bevezetést. A jelenlegi kísérleti fázisban (2009-10) kiemelt ágazatok (IT, fémipar, egészségügy és kereskedelem) képesítései szolgálnak a tesztelés alapjául, amelyeket példaként hozzákapcsolnak a DQR szintjéhez. A fő cél annak bizonyítása, hogy a mátrix és a szintleírások alkalmasak és felhasználhatók a besorolásra. Az iskola-alapú és a munka-alapú szakképzés, a továbbképzés és a közoktatás, a felsőoktatás, kamarák és munkáltatók érdekeltjei és szakértői mind együttműködnek az NKKR előterjesztés tesztelésében. A felsőoktatási NKKR (az EHEA keretrendszeréhez kapcsolódóan) 2005-ben jött létre és azóta is érvényben van. 2010-ben adták ki a felsőoktatási NKKR önbesorolási (self referencing) jelentését, az EHEA keretrendszeréhez kapcsolódásról. A felsőoktatási NKKR és az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKR közötti kapcsolatról és kapcsolódási pontokról még folynak az egyeztetések Németországban. A felsőoktatási NKKR valószínűleg a fő referencia marad a felsőoktatásra, mivel a deszkriptorai jobban kidolgozottak, mint a LLL-re kidolgozott NKKR, és a felsőoktatás adott igényei szerint lettek kialakítva. A felsőoktatási NKKR nagy hangsúlyt fektet a tudás komponensre és az olyan kompetenciák fejlesztésére, mint a felelősségteljes állampolgárság, kulturális nyitottság, satöbbi. Ettől függetlenül a jövőbeli LLL-re kidolgozott NKKR célja az összes tanulási terület integrálása.

Indok és főbb stratégiai célok A DQR munkálatai az EKKR kezdeményezésével egybehangzanak. Egyik fontos célja a Németországban szerzett képesítések átlátható kapcsolódási módja az EKKR-hez és a német állampolgárok lehetőségeinek növelései európai munkaerőpiacon. Egy másik fontos cél, hogy feltérképezzék az összes megszerezhető képesítést, megmutassák őket az egymáshoz való viszonyuk alapján és könnyen érthetővé és összehasonlíthatóvá tegyék őket. Ez a két fő cél a következő részletes alcélokban lett megfogalmazva. A DQR-től azt várják, hogy: a. növelje a német képesítési rendszer átláthatóságát b. támogassa a megbízhatóságot, előmozdítsa a lehetőségeket és a minőségbiztosítást c. növelje a képesítések hasonlóságának és különbözőségének láthatóságát 51

A vitaindítvány elérhető az interneten: www.deutscherqualifikationsrahmen.de [cited 19.04.2010].

70


d. segítse a német képesítések elismerését máshol Európában e. támogassa a tanulók és a munkavállalók mobilitását Németország és más európai országok között és Németországban f. növelje a képesítések szakmai irányultságát g. ráerősítsen a képesítéssel kapcsolatos folyamatok tanulási eredményekre való irányulására h. növelje a nem-formális, informális tanulás elismertetésének és érvényesítésének lehetőségét i. támogassa és növelje az egész életen át tartó tanulásba való belépést és részvételt.

A szereplők bevonása A nemzeti irányító csoportot (Bund-Länder-Koordinierungsgruppe) közösen alapította meg a szövetségi oktatási és kutatási minisztérium, a szövetségi államok oktatási és kulturális ügyek minisztereinek éves értékelő konferenciája a Német Köztársaságban 2007 elején. Ez a koordinációs csoport kijelölt egy munkacsoportot (Arbeitskreis DQR), amelyben részt vesznek a felsőoktatás, az iskolai oktatás, a szakképzés, a szociális partnerek oktatási és munkaerőpiaci közintézményei, ezen kívül kutatók és gyakorlati szakemberek. A döntéseket konszenzus alapján hozzák és minden tag szorosan együtt dolgozik a saját küldő intézményével és szervezetével. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (BMBF) részéről felállítottak egy DQR hivatalt (DQR Büro), hogy a technikai és adminisztratív feladatokat ellássa a folyamatokban.

Szintek és deszkriptorok

Nyolcszintű struktúra kialakítását kezdeményezték az összes német képesítés lefedésére. A szintleírások leírják a képesítés megszerzéséhez megkövetelt kompetenciákat. Az előzetes DQR két kompetencia kategória között tesz különbséget: szakmai és személyes. A táblázat megmutatja a DQR-ben használt szintek komponenseit. A kompetencia meghatározás adja a DQR lelkét és jelzi, hogy készen állnak a tudás, készségek és személyes, szociális és módszertani kompetenciák használatára a tanulási vagy munkakörnyezetben és foglalkozási és személyes előmenetel céljából. A kompetencia ebben az értelemben tevékenységi készségekként jelenik meg (lásd alább). Szint-indikátor Szakmai kompetencia Mélység és kiterjedés

Személyes kompetencia

Eszköz és rendszerező Csoport/vezetői készségek, megítélés készségek, részvétel és kommunikáció

71

Autonómia/felelősségvállalás, véleményalkotás, tanulási kompetencia


A szintleírások alternatívákban vannak megadva, például „az oktatás vagy munkaterülete” és „az oktatás szakterülete vagy egy foglalkozás, tevékenység területe”. A szintleírások táblázata (DQR mátrix) és a glosszárium benne van a DQR javaslatban.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre való átállást a fő érdekeltségi körök mind támogatják. A DQR egy fontos célja, hogy támogassák a tanulási eredmények használatát a szabványok (standardok) kialakításakor, a tantervekben és az értékelésben. A tanulási eredmények a kompetencia (Kompetenz) standardok többféle alakjában megjelennek, amelyeket kizárólag a szakképzés számára dolgoztak ki, és ahol a tevékenységi készségek (Handlungskompetenz) fokozatos főszerepet kaptak a képesítések meghatározásában, ezekkel együtt világos bemeneti követelményeket, a helyet, időtartamot és a tanulás tartalmát illetően. A tevékenységi készségek a kompetenciák tipizálása alapján kerülnek leírásra. Szakmai kompetencia (Fachkompetenz), személyes kompetencia (Personalkompetenz) és szociális kompetencia (Sozialkompetenz). A közoktatásban nincsenek specifikus tevékenységi készségek megadva. A tanterv soha nem a tanulási eredmények szemszögéből van megírva. A nemrég bevezetett nemzeti képzési standardok (Bildungsstandards) az első kísérletként értelmezhetők arra vonatkozóan, hogy meghatározzák a tanulási eredmények minimum követelményeit az általános iskola tantárgyaira (Hauptschule), a középiskolai alapfokú végzettségre (Realschule) és a középiskolai felsőbb osztályainak elvégzéséhez kötött végzettségre (Abitur).52 A felsőoktatásban a tanulási eredményekre váltás szélesebb értelemben valósult meg, amikor bevezették a bachelor és master képzéseket az utóbbi években. A tanulási modulok kézikönyvei tanulási eredményekben vannak megfogalmazva. A DQR ezen kívül célul tűzte ki, hogy jobb lehetőségeket teremtsen az informális úton megszerzett tanulási eredményekre és erősítse az egész életen át tartó tanulást. A további fejlesztésekre modell és kutatási projekteket futtatnak.

Kapcsolás az EKKR-hez A Szövetségi Államok (Länder) és a szövetségi kormány közös irányító bizottságot hozott létre 2007-ben, amely felelős a kapcsolási folyamatokért és a DQR hivatal tanácsadással és koordinációs feladatok ellátásával segíti a munkájukat. Az előzetes kapcsolási jelentés várhatóan 2010-re lesz kész, a zárójelentés pedig 2011-re.

52

Lásd: http://iea-rc.org/bildungsstandards00.html?&L=1 [cited 19.04.2010].

72


Fontos tanulságok a fejlesztés útján A DQR kidolgozása a németországi szélesebb körű reformok részét képezi, hogy erősítse a német oktatási és képzési rendszer tanulási eredményekre való irányultságát. Ezen kívül szorosan kapcsolódik a felsőoktatás és a szakképzés közötti átláthatóság támogatására irányuló törekvésekhez, például az ANCOM elnevezésű kezdeményezésben a szakképzés és a felsőoktatás releváns érdekelt felei dolgoznak a tanulási eredmények elismertetési folyamatának kidolgozásában. A DQR kidolgozását egy átfogó jövőképként és egy egybefüggő szintleírásként jellemezhetjük, amely átöleli az oktatás és képzés minden szintjét. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy azonosítsák, és jobban megértsék a képesítések és az oktatási és képzési rendszer egyes részei közötti hasonlóságait és különbségeit. Mivel ez a megközelítés a tanulási eredmények szintjére és típusára utal, lehetővé teheti, hogy megítélhessék, például ráépülhet-e egy felsőoktatási képesítés egy szakképesítésre. Egy átjárható rendszer kialakítása, amelyben a függőleges és vízszintes lehetőségek egyaránt jelen vannak a DQR központi fejlesztési törekvése. Az NKKR fejlesztések ezen kívül még jól jellemezhetők az összes oktatási és képzési (közoktatás, iskola és munkaalapú szakképzés, felsőoktatás) alrendszer érdekeltségi csoportjának nagyfokú és széleskörű bevonásával és a munkaerőpiac, a minisztériumok és a szövetségi államok képviselőinek együttműködésével. Fő információ források A nemzeti irányító testület (Bund-Länder-Koordinierungsgruppe) a kijelölt EKKR Nemzeti Koordinációs pont. A DQR-ről további információ itt található az interneten: www.deutscherqualifikationsrahmen.de [cited 24.06.2010]

73


GÖRÖGORSZÁG Bevezetés Görögország jelenleg NKKR-t fejleszt az egész életen át tartó tanulásra, amely magába foglalja az oktatás, képzés és képesítési rendszer összes részét és szintjeit. Az NKKR fejlesztésére vonatkozó konzultációs dokumentumot egy magas szintű bizottság készítette és hozta nyilvánosságra, a konzultáció lefolytatását 2010. március és szeptember közé tervezik. Az Oktatási Minisztérium felelős az egész folyamatért, de az oktatás és képzés minden alrendszerének, a foglalkoztatás és a nonprofit szervezetek érdekeltségi körei mind széles körben képviseltetik magukat. Egy honlapot készítettek a megjegyzések és érdemi hozzászólások fogadására: http://www.opengov.gr/ypepth/ [cited 24.06.2010]. A konzultációs folyamat után Görögország el fogja kezdeni a képesítések besorolását az NKKR szintjeire két kísérleti ágazatban (turisztikai és környezetvédelmi szakmák). Az egész életen át tartó tanulásról új törvényt fogadtak el 2010 szeptemberében, amely jogi keretet teremt az NKKR megvalósítására. A felsőoktatási képzési keretrendszert az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKRtől függetlenül alakítják ki. Kisebb mértékű együttműködés biztosított a két kezdeményezés között, mivel a felsőoktatás képviselői jelen vannak a fent említett magas szintű bizottságban. 2011-re tervezik az NKKR véglegesítését.

Indokok és főbb stratégiai célok Megegyeznek a vélemények arra vonatkozólag, hogy az NKKR segít a következő kihívások és szükségletek megoldásában: a) növeli a koherenciát és a konzisztenciát a nemzeti képesítési rendszerben, és csökkenti a jelenlegi alrendszerek töredezettségét b) segíti a belépési és továbbjutási lehetőségeket, felszámolja a zsákutcákat és támogatja az egész életen át tartó tanulást c) fejleszti a végzettség igazolására és a minőségbiztosításra vonatkozó összefüggő alapelveket és folyamatokat d) szilárd alap biztosítása a nem-formális és informális tanulás elismertetésére. A rövid távú cél, hogy összefüggő nemzeti végzettség-igazolási folyamatokat dolgozzanak ki, amelyek lefedik az IVET (középfokú szakképzés) és CVET (szakmai továbbképzés) területét és támogatják a képesítések konzisztenciáját és hordozhatóságát. Középtávon a következő célok elérésére törekednek: a) a képesítések átláthatóságának és naprakészségének fejlesztése a világos tanulmányi eredményekben való megfogalmazáson keresztül b) folyamatok kidolgozása a nem-formális, informális tanulás elfogadtatására c) a belépési, fejlődési és elismertetési lehetőségek bővítése d) a képesítések minőségének és hordozhatóságának fejlesztése. A hosszútávú cél az összefüggő egész életen át tartó stratégiák és gyakorlatok kidolgozása, a nemzeti reformpolitikák koherenciájának növelése, az NKKR a változás fejlesztési eszközeként való használata.

74


A szereplők bevonása

A Nemzeti Oktatási és Vallási Ügyek Minisztériuma kezdte el a munkát 2008-ban. A minisztérium égisze alatt alakult meg egy magasszintű bizottság a görög NKKR kialakítására, amelyet kezdetben a foglalkoztatási és képzési működési program (2007-13) keretében hoztak létre 2008 tavaszán. A státuszukat 2009 tavaszán legalizálták. Az elnöke az egész életen át tartó tanulás államtitkára volt (NOVÜM). A tagok a következő szervezeteket képviselték: OEEK (szakképzésért felelős szervezet, az egész életen át tartó tanulás általános titkársága (NOVÜM), a felnőttképzésért felelős nemzeti akkreditációs központ (EKEPIS), a Görög Munkások Általános Szövetsége (ESSEEKA), , a szakképzési rendszer foglalkoztatáshoz kapcsolásáért felelős bizottság (mindkét minisztérium), a Görög Ipari Szövetség, az egyetemek képviselői és belső szakértők. A Nemzeti Oktatási Minisztérium koordinálja a munkafolyamatokat, a partnerek közötti felelősségi köröket a későbbiek során fogják meghatározni. Az adminisztratív támogatást az egész életen át tartó tanulás általános titkársága adja. A pénzügyi támogatást az ESZA foglalkoztatási és képzési működési programja (2007-13) fogja biztosítani. A projektet kutatások segítik, amelyek a görög oktatási és képzési alrendszereinek különböző aspektusait vizsgálják.

Szintek és deszkriptorok

Az egyeztetésre készített tervezet szerint a görög NKKR egy összefüggő keretrendszert fog alkotni, amely lefedi az oktatás minden részét és szintjét. Egy nyolcszintű keretrendszert javasolnak, amely tükrözi a meglévő görög oktatási és képzési rendszereket Görögországban. Az NKKR szintleírások a további fejlesztések kiindulópontjaként szolgálnak. A szinteket a tudás, a készségek és a kompetenciák szerint határozzák meg.

A tanulási eredmények használata A 110998/2006 számú miniszteri rendelet bevezetett egy új általános módszertant munkaköri profilok/foglalkoztatási standardok tanulási eredményekben való megfogalmazására. Ez az általános módszertan a görög szakképzésben innovatív fejlődést hozott, mivel leváltja a hagyományos bemenet alapú elveket a tanulási eredmények megközelítésére. Egyelőre a felnőttképzésben használják, de azt tervezik, hogy az összes szakképesítés alapját ezek fogják képezni. A tanulási eredmények elve létezik a középfokú szakképzés gyakorlati vizsgarészeiben, amelyeket az OEEK működtet központi alapon. A közoktatásban a fejlesztés egy új keretrendszere „az új iskola” jogilag bevezetésre került, és új tantervek készítését tervezik. Felsőoktatási keretrendszer kidolgozásáról már elkezdődtek az egyeztetések. Azt várják, hogy ez a munka erősíteni fogja a tanulási eredmények felsőoktatásba történő bevezetését.

75


Kapcsolás az EKKR-hez A nemzeti képesítési rendszer szintjeinek EKKR-hez kapcsolása 2011-re várható.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az érdekelt felek széleskörű bevonása az EKKR kidolgozásába és a konzultációs folyamatokba elengedhetetlennek látszik. A konzultációs folyamatok egyik fontos problémája, hogy a magán főiskolák által kiadott képesítéseket, amelyeket külföldi, főleg angol és amerikai akkreditációs szervezetek felügyelnek, hogyan kapcsolják a rendszerbe. Görögországban jól látható megkülönböztetés van a nem egyetemi szintű, főleg magán intézmények és az egyetemi szektor között, amely mindenki számára elérhető, és a görög alkotmány szerint ingyenes. Az egyetemeknek kizárólagos joga van a hagyományos felsőoktatási képesítések (MA, BA és doktori szint) kiadására. A hagyományos egyetemi rendszeren kívüli felsőoktatási képesítések kapcsolása, amelyek tanulási eredmények alapú szintleírásokat használnak, kihívásként jelentkezik. Más országokkal összehasonlítva Görögországban nincs különösebben hagyománya a képesítések tanulási eredményekben való megfogalmazásának és meghatározásának. Ez valószínűleg határt szab majd, hogy az új NKKR mennyire fogja befolyásolni az irányelveket és a gyakorlati megvalósításokat, főleg a képesítések különböző szintjei és típusai közötti fejlődést. Fő információ források Az egész életen át tartó tanulás általános titkársága (GSLLL), az Oktatási és Vallási Minisztérium az NKKR megvalósításáért felelős szervezet és az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont: http://www.gsae.edu.gr [cited 24.06.2010]

76


MAGYARORSZÁG Bevezetés Magyarországon az egész életen át tartó egységes országos képesítési keretrendszert (OKKR) dolgoznak ki. Az összes képesítést és az összes alrendszert érinteni fogja a széleskörű (általános) nemzeti szintleírásoknak megfelelően, amelyek lehetőséget biztosítanak majd az alrendszereknek, hogy saját részükre részletesebb leírásokat készíthessenek. A képesítések országos jegyzéke (OKJ) és a szakmai és vizsgakövetelmények jelenlegi revíziója a szakképzési rendszerben, ezen kívül a háromciklusú rendszer folyamatos változásai és a tanulási eredményekre irányuló szabályozások a felsőoktatásban, a bolognai rendszerben, a fejlesztés olyan elemei, amelyek hozzájárulnak az egységes OKKR kialakításához. Az OKKR fogalmi rendszerének kialakítása 2006 elején indult el és 2008-ban zárult le. Az előkészítő munkacsoport kidolgozott egy szakmai koncepciót a magyar OKKR kialakítására és bevezetésére. Két másik munkacsoport adatokat gyűjtött és elemzett, aminek alapján elkészítették az OKKR-re vonatkozó ajánlás tervezetet a szintleírások és a működést támogató mechanizmusok vonatkozásában. Végül 2008 júniusában, a kormány elfogadta a 2069./2008. (VI. 6.) számú, 201353-ig az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és az egész életen át tartó tanulás Országos Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló határozatot. A határozat megteremti az OKKR kialakításának jogi feltételeit és az eljárásmódok keretrendszerét. Ezen kívül útmutatást ad, meghatározza a feladatokat, a felelősségi köröket és a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat. Az OKKR kialakításának első fázisa (2008-10) a főleg az EU által támogatott Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13)54 társadalmi megújulás operatív programjában valósult meg. Az OKKR kidolgozásának és megvalósításának becsült költsége 800 millió forint (körülbelül 3 millió Euró). Az OKKR kidolgozásáért az Oktatási és Kulturális Minisztériumot és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot jelölték ki felelősnek. A két felelős minisztérium 2010-ig a működésük első szakaszában átfogó javaslatot készít, amely tartalmazza az összes alrendszerre (iskolarendszerű közoktatás, szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés) vonatkozó irányelveket. A második (bevezető) szakaszban (2010-12) a kormányhatározat alapján, a folyamatban érintett többi minisztériummal együtt fog dolgozni, mindenki a saját felelősségi és tevékenységi körének megfelelően, és kidolgozzák az OKKR működtetésének a szükséges politikai, jogi, és intézményi feltételeit. Az OKKR kialakítására vonatkozó határozat szerint az EKKR-hez való kapcsolódás formálisan legkésőbb 2013-ig megtörténik.

53

54

2069./2008. (VI. 6.) Kormányhatározat az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról. Internetes elérhetőség: http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/2069-2008-kormhat [cited 24.06.2010]. Lásd Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007-2013. A Magyar Köztársaság Kormánya. Internetes elérhetőség: http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok [cited 23.03.2010].

77


Indokok és a főbb stratégiai célok Az OKKR kialakítása a következő problémaköröket érinti: (a) a különböző alrendszerek közötti harmonizáció könnyebbé tétele, egy összefügőbb nemzeti képesítési keretrendszer kialakításának elősegítése, a nemzeti stratégiák koordinálásának támogatása; (b) az egész életen át tartó tanulás támogatása és a felnőttképzési rendszer (ami nem szabályozott) és a formális oktatási rendszer közötti kapcsolat erősítése, a különféle tanulási utak elismerésének egyszerűbbé tétele (a nem-formális és informális tanulást is beleértve); (c) a nemzeti képesítések átláthatóságának, átjárhatóságának és az összehasonlíthatóságának növelése, a képesítések közötti kapcsolatok bemutatásával (a 4-5-6-os szinteken sok képesítés van); (d) a tanulási eredmények használatának állandósítása és megerősítése a szabványok kialakításában, a tantervekben és az értékelésekben és egy közös megközelítés kialakítása a tanulási eredmények megfogalmazására az összes alrendszerben (jelenleg a felsőoktatásban, a szakképzésben és a közoktatásban különböző megközelítéseket alkalmaznak); (e) az OKKR EKKR-hez kapcsolásán keresztül, a magyar képesítések külföldi megértetése, összehasonlíthatósága, és jobb átláthatósága, és ezekkel a kölcsönös bizalom erősítése; (f) közös nemzeti minőségbiztosítási szabványok bevezetése; a képesítések munkaerőpiaci relevanciájának erősítése; a karrier tanácsadás és a tanácsadási rendszer támogatása.

A szereplők bevonása Az OKKR kidolgozásának és bevezetésének felelőse az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium együttesen. 2008-ban magas szintű tárcaközi bizottságot állítottak fel, hogy megtervezze, harmonizálja és monitorozza az OKKR fejlesztési és bevezetés folyamat összes szakaszát. Az oktatási és kulturális szakállamtitkár és szociális és munkaügyi szakállamtitkár együtt elnököli a tárcaközi bizottságot. A résztvevők az érintett minisztériumok, az Országos Köznevelési Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletei, a nemzeti ipari kamarák, tanárok, szülők, és tanulók szervezeteinek képviselői. A magas szintű tárcaközi bizottság munkájához az adminisztratív segítséget az Okatási és Kulturális Minisztérium EU kapcsolatok főosztálya nyújtja.

Szintek és deszkriptorok 2009-ben három projekt indult az OKKR szintjeinek és leírásainak kidolgozására, ezen kívül

78


arra, hogyan kell alkalmazni őket a különböző alrendszerekben: a felsőoktatásban, a közoktatásban, és a szakképzésben. 2009. október elején, a projektben dolgozó szakemberek és érdekelt felek, ezen kívül a magas szintű tárcaközi bizottság tagjai megegyeztek az OKKR szintjeiben és deszkriptoraiban kísérleti jelleggel. Terv szerint a szinteket a tudás, készségek, hozzáállás, autonómia és felelősségvállalás szemszögéből írják le. Nyolcszintű struktúrát javasolnak, de a végső döntést majd egy minden szintre elvégzett mélyelemzés után hoznak. Különösen nagy figyelmet fordítanak az általános és az emelt szintű érettségi vizsgára, a felsőfokú szakképzési szintekre, a posztgraduális szakmai továbbképzésekre és a szakma specifikus posztgraduális vizsgákra. Az előkészítő vagy belépési, „nulla” szint kérdése is felmerült. Ez a szint főleg az általános iskola előtti tanulási folyamatot jellemezné, pl. az óvodai felkészítést. Azzal érveltek, hogy az oktatás és képzés egyik fontos célja, hogy csökkentse a tanulók különböző szociális-, gazdasági-, és kulturális helyzetéből fakadó különbségeket. Az óvoda (és az iskola érettségi vizsgálat) használható a hátrányok kiegyenlítésére: ennek a szintnek az átfogó rendszerbe integrálása ésszerű lépés lenne. Azonban ez vitatható, mivel ez a szint ellentmond a keretrendszer többi szintjére alkalmazandó tanulási eredmények megközelítésnek, hiszen a belépési szint kizárólag az intézmény információja alapján lenne meghatározható. Egy szakértői csoport azzal érvelt, hogy az óvoda nem nyújt semmiféle képesítést, ezért értelmetlen a keretrendszer kiszélesítése még egy szinttel A tanulási eredményeken alapuló első szintet nagyon fontosnak tartják a felnőttek, a lemorzsolódott tanulók és a bevándorlók számára.

A tanulási eredmények használata Az utóbbi években megteremtették a tanulási eredményeken alapuló oktatási és képesítési rendszer kidolgozásának feltételeit, főleg a szakképzés területén. A tanulási eredmények középpontba helyezésének erős támogató tábora van a különböző érdekcsoportok körében és a különböző oktatási és képzési alrendszerek kutatásainak tárgyát képezi. Egy értékelési és felmérési rendszer van kidolgozás alatt. Több lépést is tettek a kompetencia alapú megközelítés felé. 2007-ben egy kulcskompetenciákon alapuló a nemzeti alaptantervet adtak ki a iskolai rendszerű oktatásban és az országos kompetencia felmérést bevezették a közoktatásban. 2006 óta az érettségi vizsga is megújult, amely lehetővé teszi az elsajátított kompetenciák pontosabb felmérését. A szakképzési szektorban 2004-06 között az országos képzési jegyzék (OKJ) megújításra került és 400 kompetencia alapú szakképesítést (a rész-szakképesítések is) dolgoztak ki, amelyeket egy ötszintű struktúrába rendeztek. A tanulási kimenetekre való átállás a felsőfokú szakképzésben a kompetencia profilok bevezetésével zajlik, amelyekre a képesítések és a tantervek kialakítása során alapoznak, és amelyek a kompetencia alapú vizsgáztatási rendszer középpontját alkotják. A képesítések alap-, és kiegészítő modulokból állnak. A felsőoktatásban a tanulási eredmények a képesítési követelményekben jelentek meg szabályozó rendeletekben és törvényekben. Minden első és második ciklusú felsőoktatási képesítést meghatároznak mind bemenet, mind kimenet kritériumok alapján. Ugyanakkor a tanuló-központú oktatás, a kimenet alapú irányultság, a tanulási eredmények használata a programok kidolgozásakor és a tanulási egységek kialakítása még mindig fő problémakörei a felsőoktatásnak.

79


Magyarország még az első lépéseket teszi az informális és nem-formális tanulási elismerésének bevezetésére az oktatási rendszerben. Szétszórtan és töredezetten, legtöbbször kísérleti jelleggel találhatunk példákat a gyakorlatra az oktatási szektor különböző területein és intézményeiben. Ugyan a jogi szabályozás már érvényben van, a gyakorlati megvalósítás még nem kezdődött el.

Kapcsolás az EKKR-hez A referenciakerethez való kapcsolási folyamatok 2011. második negyedében fognak elindulni. Az előzetes kapcsolási jelentést legkésőbb 2013-ig készítik el.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az OKKR egyik legfontosabb szerepe, hogy interfészként működik az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között; ezért nagyon fontos hogy az oktatás és a munkaerőpiac érdekeltségi körei képviseltessék magukat. Az OKKR-től azt várják, hogy létrehoz egy közös nyelvet, és javítja a kommunikációt, valamint az oktatás és képzés reakcióját a munkaerőpiac és az egyének elvárásaira és ezen kívül széles körben támogatja az egész életen át tartó tanulás koncepcióját. A nemzetközi szakértők bevonása a kapcsolási folyamatba problémaként fog jelentkezni a nyelvi elvárások miatt, és a finanszírozásra EU-s forrásokat kell majd igénybe venni. Fő információ források Az Oktatási és Kulturális Minisztérium EU kapcsolatok főosztálya a kinevezett EKKR nemzeti koordinációs pont NKP) Az NKP feladatainak, az összetételének és helyének tekintetében a végső döntés 2010-re születik meg. http://www.okm.gov.hu [cited 24.06.2010].

80


IZLAND Bevezetés Izland az átfogó nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása mellett döntött, amely a képesítések összes szintjét és típusát magába foglalja. A keretrendszer fő részeit fokozatosan teszik a helyükre. Az izlandi keretrendszer munkálatai 2007 őszén kezdődtek és a felsőoktatásban már elindultak a folyamatok a bolognai folyamatnak megfelelően. A felsőoktatási átalakítások már 2006-ban megkezdődtek és 2007-ben az új rendszer már bevezetésre került. A felsőoktatási szektor támogatja az NKKR kialakítását és használni fogja a tanulási eredmények alapelveit a jövőben kidolgozandó programok kialakításakor (A Tuning projektben való részvételhez kapcsolódóan is.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az izlandi NKKR-t a nemzeti oktatási és képzési rendszer átalakításának fontos eszközeként látják. Mialatt a jelenlegi rendszer átlátható leírását fontosnak tartják hazai és európai célokra is, ezt a folyamatot egyszerűen a rugalmas képesítési rendszer és a tanulásban való részvétel növelésének előfeltételeként látják. A keretrendszer megközelítést, a szintek kombinálását a tanulási eredmények szisztematikus használatával olyan módszernek látják, amely azonosítja és csökkenti az oktatási és képzési rendszer különböző formáinak hiányosságait, például az általános, középfokú és a középiskola felsőbb évfolyamainak szintjei között. A keretrendszerben való megfogalmazás szintén lehetővé teszi a szövegkörnyezet világos megfogalmazását, amelyben a képesítés elhelyezkedik, és ezen kívül tisztázza a képesítések közötti kapcsolatrendszereket is. A nem-formális és informális tanulás elismerésére vonatkozó eljárások kidolgozása már az évtized elején megkezdődött, és a keretrendszer kidolgozási törekvéseinek integrált részeként látható. Az izlandi NKKR hozzáadott értékeinek lehetőségéről 2006 óta folynak a viták. A viták középpontjában az a kívánság áll, hogy változás következzen be a tanulásról alkotott elképzelések terén. A képesítésekre, tanulási eredményekre, tudásra, készségekre és kompetenciákra vonatkozó széles körű viták következtek, amelyeknek fontos szerepük volt az oktatási célokkal kapcsolatos stratégiai gondolkodás elősegítésében. A középiskola felső két évfolyamára vonatkozó jogszabály Izlandon eszközként szerepelt az új, szinteken és deszkriptorokon alapuló megközelítés alapjainak megteremtésében. A képesítés fogalmának használatával az oktatási programok helyett a tanulási eredmények által játszott központi szerep mostanra tisztázódott. Az új törvény tovább rendelkezik arról, hogy a képesítési keretrendszer bevezetése fokozatosan fog megtörténni. A szintekre és leírásaikra általánosságban úgy tekintenek, hogy azok segítségével a programok és kurzusok átláthatóbb módon lesznek elhelyezhetőek és megtalálhatóak. Ez az előfeltétel a kapcsolatok és előmeneteli utak bemutatására a különböző programok között. Az explicit szintek kialakítása szintén az egyének irányítására irányuló stratégia részének tekintendő, mivel megmutatja, hogy milyen tudás, készségek és kompetenciák várhatóak el a különböző szinteken. A kulcskompetenciák kérdését szintén áttekintik az új képesítési keretrendszer fényében, mivel nagyon fontosak minden szinten. A tanulási eredmények alkalmazása az átfogó keretrendszer-megközelítésen keresztül segíti a kulcskompetenciák megfogalmazását és

81


bevezetését. Az egész életen át tartó tanulás felőli megközelítés képezi a keretrendszerekkel kapcsolatos viták középpontját. Ezért az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium megragadta az EKKR-rel és az NKKR-rel kapcsolatos munka nyújtotta lehetőséget, és nemzeti vitát rendezett az oktatásról, az iskola előtti időszaktól a felsőoktatásig terjedő szakaszra olyan fogalmak mentén, mint kulcskompetenciák, tudás, készségek és kompetenciák. Ez vezetett a gondolkodás megújulásához az oktatási társadalomban, a tanárok és képzők, valamint a többi érintett között, a képzők pedig üdvözölték a lehetőséget, hogy friss szemmel tekinthetnek arra, amit csinálnak, és felülvizsgálhatják kiválósággal kapcsolatos elhivatottságukat.

A szereplők bevonása Az Oktatási Minisztérium felelős az EKKR teljes munkálataiért és a feladatok koordinációjáért. 2008-ban a minisztérium 9 munkacsoportot alakított ki, ezzel lefedte a képesítések összességét és az oktatási és képzési rendszer minden részegységét. Ezek a munkacsoportok segítségnek bizonyultak a létező képesítések újradefiniálásában és újraírásában a tanulási eredményekben megfogalmazott tantervek kialakítása során. A képzők ezeknek a munkálatoknak az eredményei alapján tervezik meg a saját munkájukat és készítés el a tanulási programjaikat. A szociális partnerek a szakképzés terén képviseltetik magukat a munkacsoportokban, a tanárok stb. képviseleteivel együtt. A foglalkoztatási tanácsok, amelyek lefedik az összes szektort és foglakozást, lehetővé fogják tenni azt a széles körű dialógust, amely az oktatás részéről definiált tanulási eredmények és a foglalkozások által megkövetelt készségek és képességek közötti harmonizációt fogja elősegíteni. Szorosan kapcsolódik a fent említettekhez a felsőoktatási szektor tanulási eredmények alapú kurzusainak kidolgozására vonatkozó törekvései. A Tuning elvek alapján két intézmény jelenleg részt vesz egy ilyen munkában és 2011-re készül majd el az ezzel kapcsolatos ajánlásuk. Általánosságban véve, az izlandi keretrendszer kialakítását az érdekelt felek pozitív folyamatként értékelik. Ez a hozzáállás szintén vonatkozik a tanárokra és szakoktatókra, akik aktívan részt vesznek a tanulási eredményekkel, tantervi fejlesztésekkel és kulcskompetenciákkal kapcsolatos reformfolyamatokban.

Szintek és deszkriptorok Izland tízszintű rendszer kidolgozása mellett döntött. Ez a tervezet az eddigi hétszintű rendszeren alapul, de még bevezetett három belépési szintet. Csak az „eredeti” hét szint lesz az EKKR-hez kapcsolva (az izlandi 1-es szint, az EKKR 1-2 szintjeit fogja lefedni. A belépési szintek bevezetése azt mutatja, hogy nemcsak egy átlátható, de egy inklúzív keretrendszert kívánnak létrehozni, amely képes irányítani a sokrétű oktatást és képzést, és az egész társadalom tanulási szükségleteit. A belépési szintek lehetővé fogják tenni a szükséges kulcs-kompetenciák megfogalmazását, meg fogják mutatni a különböző szintek kapcsolódási módjait, és a fejlődésre való használhatóságukat.

82


A tanulási eredmények használata Az EKKR deszkriptorokhoz hasonlítva az izlandi nemzeti leírások sokkal részletesebbek és szak-orientáltak. Ez azt tükrözi, hogy néhány résztvevő, főleg a szakképzésen kívül nem szokott hozzá és nehéznek tartja a tanulási eredményekben való megfogalmazást. Nagy hangsúlyt helyeztek a készségek elem-leírásaira, megerősítve, hogy ez az aspektus nem csak a szakképzésre vonatkoztatható, hanem a közoktatásra és a felsőoktatásra is. A tanulási eredmények következetes használata, a nemzeti deszkriptoroka vetítve különböző célok eléréséhez igen hasznosnak látszik, legalábbis a jövőbeni képesítések kidolgozása során. Segíteni fog a tudás, készségek és kompetenciák kiegyensúlyozásában a különböző programok különböző szinteken való kidolgozásakor, és jótékony hatással lesz a jelenlegi gyakorlatokra, amelyekben az iskoláknak nagymértékű beleszólásuk van a programok és tanfolyamok kialakítása és tartalma terén. A tanulási eredményeken alapuló szintek használata és leírásaik meg fogják könnyíteni annak értékelését, hogy az iskola a tanulmányi eredmények szempontjából ugyanazon a szinten működik-e, vagy nagyobb különbségek vannak ezen a téren. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítésben a nem-formális, informális tanulás elismerésére vonatkozó szerep megerősödését látják. A világosan megfogalmazott szintek megléte, amely megkülönbözteti a tudást, a készségeket és a kompetenciákat, meg fogja könnyíteni az elismertetési eljárások integrálását a rendszerbe .

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolási folyamatokra vonatkozó eljárások már megkezdődtek, és az előzetes kapcsolási jelentést 2010 végére készítik el. Az izlandi képesítési keretrendszer 4. szintjét az EKKR 5. szintjével tartják összekapcsolhatónak, és úgy látják, ez a szint döntő jelentőségű a szakképzés és a felsőoktatás összekötésében, és biztosítani fogja az egész oktatási és képzési rendszer átjárhatóságát. Az izlandi képesítési keretrendszer EKKR-hez való kapcsolását olyan folyamatként látják, amely hozzáadott értékkel szolgál és lehetővé teszi az összehasonlíthatóságot.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A tanulási eredmények bevezetéséhez kapcsolódó tapasztalatok összegzése nagyon pozitív kicsengésű, és serkentőleg hat az oktatási és képzési rendszer teljes fejlesztési folyamataira. Ezek a folyamatok azonban kihívásokat is jelentenek, méghozzá abban az értelemben, hogy sok érdekelt szereplőnek nagyon kevés tapasztalata van a tanulási eredmények elveinek valós alkalmazásában. A megközelítés újdonsága, és az ezáltal okozott bizonytalanság arra késztette a minisztériumot, hogy tanácsadást folytasson és különösen nagy figyelmet fordítson arra, hogy a fejlesztés az izlandi helyzetnek megfelelően alakuljon.

Fő információ források Az izlandi fejlesztésekről szóló információ http://www.nymenntastefna.is/ [cited 24.06.2010]

83

és

dokumentumok

itt

találhatók:


ÍRORSZÁG Bevezetés Írország átfogó nemzeti képesítési keretrendszerére (NFQ) az 1999. évi Képesítési (Oktatási és Képzési) törvényben tettek javaslatot és 2003-ban került bevezetésre a különböző érdekcsoportokkal folytatott széleskörű egyeztetések után. A keretrendszer tíz szintje az összes tanulási formát magába foglalja az egészen kezdeti szinttől a legmagasabbig; az iskolában megszerezhető képesítéseket, a továbbképzést és a felsőoktatást is. Egy átfogó, integrált és tanulási eredményeken alapuló rendszer. Az NFQ elérte a megvalósítás fejlett szakaszát, a tanulási eredmények sokkal következetesebb felhasználásával a különböző alrendszerekben, különösen azokban az ágazatokban, amelyet a FETAC (State Examinations Commission, Továbbképzési és Képesítési Tanács) és a HETAC (Education and Training Awards Council, Felsőoktatási és Képesítési Tanács) irányít. Az egyetemi és iskolai szektorban a bevezetés önkéntes volt és a hatása is aránylag kicsi55. A kreditátvitel és a nem-formális, informális tanulás elismerésén még dolgoznak, és az oktatás és képzés különböző érdekeltségei között erősítik a kapcsolatokat. A nemzeti képesítések nagy része már benne van az NFQ-ban, beleértve azokat is, amelyeket az Állami Vizsgabizottság (State Examinations Commission), a FETAC (Further Education and Training Awards Council, Továbbképzési és Képesítési Tanács), a HETAC (Higher Education and Training Award Council, Felsőoktatási és Képesítési Tanács), az egyetemek és a DIT (Dublin Institute of Technology, Dublini Technológiai Intézet) készít. 2006 júliusában az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság (National Qualification Authority of Ireland, NQAI) megadta az irányelveket és a kritériumokat néhány nemzetközi képesítés és nemzetközi szakmai képesítési szervezet NFQ56-ba való befogadására. Így jelenleg már több szakmai és nemzetközi képesítési szervezet képesítései megtalálhatók a rendszerben. A nemzeti képesítési keretrendszert az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság (National Qualification Authority of Ireland, NQAI) dolgozta ki és tartja fent, amelyet 2001-ben hozott létre az Oktatási és Tudományos Minisztérium (Department of Education and Science) és a Vállalkozási, Kereskedelmi és Foglalkoztatási Minisztérium (Department of Enterprise, Trade and Employment). Írország volt az első EU tagállam, amely rendszerét az EKKR-hez kapcsolta. A záró kapcsolási jelentést 2009. május 28-án fogadta el az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság (National Qualification Authority of Ireland, NQAI), ami elérhető az interneten: http://www.nqai.ie/interdev_eqf.html [cited 28.06.2010]. A jelentést az EKKR Tanácsadói munkacsoportja is elfogadta 2009 szeptemberében.

55

56

Allais,, S. Raffe, D., Young, M. (2009). A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek Kutatásai: Néhány fogalmi téma. Foglalkoztatási munkaanyag 44. szám 31. oldal (Researching NQFs: Some conceptual issues. Employment Working Paper No. 44, p. 31.) ILO, Geneva. Elérhető: http://www.ilo.org/skills/what/pubs/langen/docName--WCMS_119307/index.htm [cited 28.06.2010]. 2010 júniusában módosult, elérhető az internete: http://www.nqai.ie/documents/AlignmentofIntSectoralAwardswiththeNFQPolicyApproach-FINAL08.0610.pdf [cited 30.5.2010].

84


Indokok és a főbb stratégiai célok „Az egész életen át tartó tanulásban résztvevő társadalom” felé haladás nemzeti célja, amelyben a tanulók életük bármely szakaszában élhetnek a tanulási lehetőségek tárházával, fő tényezője volt az Írországban lezajlott változásoknak. Ez a cél vezetett a képesítések rugalmasabb és integráltabb rendszerének igényéhez, amely keretet ad az oktatás és képzés formájának és mértékének Írországban. A keretrendszer politikai céljai a következők: (a) egy nyitott, tanuló-központú, összefüggő, átlátható és mindenki számára közérthető képesítési rendszer kialakítása Írországban, amely reagál a tanulók egyéni igényeire és az ország szociális-gazdasági igényeire; (b) a bejutás, az átjárás és a fejlődési lehetőségek megkönnyítése a tanulók számára az oktatási és képzési alrendszerek különböző szintjein belül és azok között; (c) a mobilitás növelése az ír képesítések külföldön való megértésén és elismerésén keresztül és a bolognai és koppenhágai folyamatokban való teljes részvétel. A folyamatot erősen támogatta az ország érdekképviseleteinek nagy része. Ezalatt az NFQ ismertté vált és jelenleg az oktatásban, képzésben és a képesítési rendszerben57 a fejlődéshez szükséges változások eszközeként használják. Az NFQ megvalósítását az Ír Képesítési Hatóság (NQAI) felügyelte, amely kiadta a Keretrendszer megvalósítási és hatástanulmányát (Framework implementation and impact study report), amelyet a hazai és nemzetközi szakértők készítettek. A tanulmány célja annak a felmérése volt, hogy milyen mértékig lehet megvalósítani az NFQ-t, és hogy támogassa a keretrendszer mélyebb szintű bevezetését. A tanulmány tizenkilenc javaslatot tartalmaz a keretrendszer további megvalósítási feladataira és a bejutásra, az átjárásra és a fejlődési lehetőségekre vonatkozóan. 58

A szereplők bevonása Az NFQ kidolgozását az Oktatási és Tudományos Minisztérium (Department of Education and Science) és a Vállalkozási, Kereskedelmi és Foglalkoztatási Minisztérium kezdeményezte, és az érdekelt felek széles körével együtt dolgozták ki és vezették be egy hosszan tartó egyeztetési periódus alatt. A bolognai folyamat fontos szerepet játszott az NFQ kidolgozásában, önkéntes részvételre, de erős partneri kapcsolatokra alapozva. A különböző érdekcsoportok részvételét a Hatóság, és az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság Érdekegyeztető Csoportja biztosítja. Az NFQ kialakítását és bevezetését különböző országos kutatási tanulmányok támogatták, és a folyamat ezenkívül erős külső dimenzióval rendelkezik interaktív Európán kívüli országokkal (Ausztrália, Új-Zéland) való kutatások alapján.

57

58

A Keretrendszer megvalósítási és hatástanulmánya (The Framework Implementation and Impact Study) kihangsúlyozta, hogy fontos megerősítni a keretrendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának átláthatóbbá tételét (az életpálya utak fejlesztésének segítése, a munkahelyen szerzett tanulási eredmények igazolása, tanácsadás, stb.) A tanulmány megtalálható az NQA honlapján http://www.nqai.ie/framework_study.html [cited 28.06.201 Lásd: http://www.nqai.ie/framework_study.html, p. 51-55, [cited 28.06.2010].

85


Az ír NFQ és a felsőoktatás Az ír NFQ „egy különálló, belföldön és nemzetközi szinten elismert egység, amelyen keresztül minden tanulási eredmény mérhető és egymáshoz kapcsolható összefüggő módon, és amely meghatározza az oktatási és képzési képesítések kapcsolati rendszerét”. 59 Ez tisztán megmutatta az NFQ célját, miszerint az összes tanulási folyamat megtalálható benne, a legmagasabb szintű tanulási eredményt is beleértve. A Képesítési Hatóság meghatározta, hogy a 7-10-ig terjedő szinteken a felsőoktatási képesítések helyezkednek el. 60 A 6. szinten a továbbképzésben megszerzett képesítések (szabályozza a FETAC) és a felsőoktatási képesítések (szabályozza a HETAC) elkülönülnek. Az ír NFQ önbesorolási eljárása, amelyben a felsőoktatási térség képesítési keretrendszeréhez (QF-EHEA) csatlakozott, 2007-ben61 készült el. Ez az eljárás a 7-10. szintig terjedő összes képesítést besorolta, valamint a szakirányú felsőfokú képesítéseket és a HETAC 6. szintű képesítéseit is (pl. „higher certificate”, a felsőoktatásban befejezett egy évet igazoló "végzettség"). A felsőoktatásba bevezetett keretrendszer a Képesítési Hatóság és a képesítést adó szervezetek (pl. HETAC, Dublini Technológiai Intézet (DIT), egyetemek) közötti partnerségen alapul. A keretrendszernek szabályozó szerepe van a HETAC és a DIT képesítései vonatkozásában, szabályozza a képesítések szerkezetét, a képesítés odaítélésének folyamatát és meghatározza a standardokat. Az egyetemek önkéntes jelleggel vettek részt a munkában. Ők maguk dolgozták ki a standardokat a saját képesítéseikhez, amelyek nagy vonalakban kompatibilisek a szintleírásokkal és a képesítési típusok leírásaival. Így az egyetemi képesítések rendszerbe sorolása azon a feltételezésen alapul, miszerint ezek a standardok összeegyeztethetők a keretrendszerével. Lényeges fejlődés következett be a magas szintű 8. és 9. szintű egyetemi diplomák és azok alacsonyabb képesítéseinek integrálásával kapcsolatban. Ettől függetlenül még időt fog igénybe venni az összes képesítés besorolása, beleértve a főiskolai62 képesítéseket is. Még említésre érdemes, hogy a 2009-ben befejezett NFQ-EKKR összekapcsolási folyamat az önbesorolási munkálatok tapasztalatait és következtetéseit vette alapul. A kapcsolási jelentés kihangsúlyozta a két folyamat különböző természetét. Az önbesorolás azzal foglalkozott, hogy megvizsgálja és igazolja egy adott képesítés milyen mértékig jelzi, vagy nem jelzi a Bologna három ciklusának a befejezését. Az EKKR-hez való kapcsolási folyamat, ezzel szemben átláthatóvá teszi a hazai képesítések szintek és az EKKR szintek közötti kapcsolódási pontokat, és nem képesítés-specifikus.

Szintek és deszkriptorok Az NFQ három nagy csoportja, a tíz szint, a szintleírások és a képesítés típusok. A tíz szint lefedi az összes tanulási folyamatot a kezdőtől a legmagasabb szintig; az iskolarendszerben 59 60 61 62

Lásd: Az NFQ kialakításának irányelvei és kritériumai (Polices and criteria for the establishment of the NFQ). Internetes elérhetőség: http://www. nqai. ie/framework_policies_criteria. html [cited 28.06.2010]. Lásd: http://www.nqai.ie/interdev_eqf.html, p. 11. Az NFQ és a QF-EHEA kompatibilitásra vonatkozó jelentés internetes elérhetősége: http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/qf/national.asp [cited 28.06.2010]. Lásd: http://www.nqai.ie/framework_study.html, p. 13.

86


szerzett képesítések, a továbbképzés, és a felsőoktatást is beleértve. Az NFQ minden egyes szintje nemzeti szinten elfogadott tudásra (mennyiség, típus), felkészültségre és készségekre (terjedelem, kiválasztó képesség), és kompetenciára épül. A kompetencia tovább osztható kontextusra, szerepkörre, a tanulás tanulására és a megértés mértékére. A tudás, készségek és kompetenciák a képesítéssel rendelkezőtől elvárt tanulási eredmények alapján vannak meghatározva. A keretrendszer szintekből, képesítés típusokból és nevesített képesítésekből áll. A képesítés típusok négy nagy csoportba sorolódnak: fő-, al-, specializált, és kiegészítő típusok, ezzel biztosítva, hogy a keretrendszer a tanulók által folytatott tanulás minden típusát és mértékét magába foglalja.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények megközelítés állt az NFQ kialakításának középpontjában és az ezzel kapcsolatos jogi és rendszert érintő reformokban. A tanulási eredményekhez kapcsolódó irányelvek, célok és megvalósítási elemek adják az alapját. Az eredmények a tudás, a készségek és kompetenciák révén fogalmazódtak meg egy tízszintű keretrendszerben, amely az összes képesítésre alkalmazható. Az eredmények annak az indikátorai, hogy az egyén mit tud, mire képes, és mennyit ért meg, nem pedig, hogy mennyi időt töltött a tanulási programban. A képesítésekre vonatkozó új szabályozásban az NFQ-ban, megfogalmazódott, hogy az új képesítéseket a tanulási eredmények alapján kell kidolgozni. Minden képesítéshez vezető, tantervfejlesztési folyamat alapelvei, az NFQ iránymutatása alapján fogalmazódnak meg. A Keretrendszer megvalósítási és hatástanulmánya63 (The Framework Implementation and Impact Study) arra a következtetésre jutott, hogy a tanulási eredmények elve az összes alrendszerbe beépült, de különböző mértékben fejlődik. Az NFQ-nak erősebb fejlesztési szerepe volt a FETAC és a HETAC irányította terülteteken. A megvalósítás azonban a vártnál lassabban zajlott le. „Ezek alapján, még mindig lehetnek hiányosságok az újraszerkesztett és újraírt programok és azok valós átadása és befogadása között.” 64 Az NFQ lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás elismerését és erre érvényben van az a jogi szabályozás, amely szerint bármely egyénnek joga van az előzetes tudását elismertetni. Ezzel együtt a tanulmány megemlíti azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak az előzetes tudás elismerési folyamatának működésében és alkalmazásában.

Kapcsolás az EKKR-hez Az ír NFQ kapcsolása az EKKR-hez befejeződött. A kapcsolási folyamatot a nemzeti irányító bizottság segítette, amelyben az oktatás és képzés nagyobb érdekcsoportjainak képviselői és nemzetközi szakértők dolgoztak.

63 64

Keretrendszer megvalósítási és hatástanulmány (The Framework Implementation and Impact Study, Executive summary). Internetes elérhetőség: http://www.nqai.ie/framewo rk_study.html, Lásd: http://www.nqai. ie/framework_study.html, pg 39.

87


A következő kapcsolódási rendszer készült el: NFQ (ír NKKR)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

EKKR

1

1

2

3

4

5

6

6

7

8

A záró kapcsolási jelentést az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság 2009. május 28-án fogadta el és elérhető a következő linken: http://www.nqai.ie/interdev_eqf.html [cited 28.06.2010].

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az NFQ megvalósítása nagymértékben függ a szélesmkörű partnerség bevonásától, a lépésről lépésre kialakított fejlesztéstől, és a különböző érdekképviseletek támogatásának mértékétől. Minél alaposabb a megvalósítás, annál nagyobb az igény a különböző érdekképviseletek erős támogatására. A nemzetközi szakértői csoport, amely a Keretrendszer megvalósítási és hatástanulmányát készítette, röviden összegezte az NKKR-ek65 kialakításának néhány kulcsfontosságú jellemzőjét: (a) a fő fogalmak megértésének kialakulása és a kulturális változások támogatása idő igényes folyamat az NKKR megvalósítása során; (b) nagyon fontos az érdekelt felek bevonása a fejlesztési folyamatok és a bevezetés minden szakaszában, ezzel biztosítva, hogy a szereplők magukénak érzik a változást; (c) az NKKR fejlesztés egy ismétlődő folyamat, amelyben a már létező oktatási és képzési rendszer és a keretrendszer progresszív módon kötődik össze; (d) fontos egyensúlyt találni az alrendszerekben való bevezetési folyamatok és a rendszerek közötti fejlesztések között; (e) alapvető igény egy olyan keretrendszer, amely elég tág ahhoz, hogy helyet adjon a tanulási folyamatok összes típusának; (f) a képesítési keretrendszerek inkább lehetővé teszik a változásokat, mint irányítják; más támogató politikai irányelvekkel, intézményi követelményekkel való összekapcsolásuk szükségszerű. Fő információ források A legfontosabb információk elérhetők az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság honlapján, ami egyben nemzeti koordinációs pontként (NKP) is működik: http://www.nqai.ie [cited 28.06.2010] and http://www.nfq.ie [cited 28.06.2010].

65

Lásd: http://www.nqai.ie/framework_study.html, 50. oldal

88


OLASZORSZÁG Bevezetés Az országos képesítési keretrendszer bevezetésére irányuló munka 2003 óta folyik Olaszországban. A kezdeményezésért a felelősség a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, valamint az Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztérium között oszlik meg. A politikai folyamat 2003-ban kezdődött. A Munkaügyi Minisztérium által 2006-ban felállított nemzeti bizottság (Tavolo nazionale) kulcsszereplő volt az NKKR kifejlesztésében. Ez a bizottság nemcsak a két felelős minisztérium képviselőiből áll, hanem a Régiók és Autonóm Tartományok képviselői, valamint a szociális partnerek is részt vesznek benne. 2006-ban Olaszország közös módszertan kifejlesztésébe kezdett, beleértve a nemzeti tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést, megteremtve az alapot a képesítési rendszer különböző részeinek integrációjához. Elkészült a regionális kompetenciastandardok jegyzéke, és a módszertant sikeresen tesztelték a turizmus és mechanika szektorokban. A többi szektort (pl. vegyipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság) ugyanezen módszertan segítségével feltérképezésre kerül. Néhány régió regionális standardokat fogadott el, ugyanezen módszertan használatával. Jelenleg a Munkaügyi Minisztérium munkáját az ISFOL támogatja, hogy létrehozzák a munkaköri leírások és standardok nemzetközi adatbázisát (foglalkozási és képzési standardok), amelyeket Olaszországban fejlesztettek ki az elmúlt években, és amelyeket 24 gazdasági és szakmai területbe rendeztek. 66. Az állam és a régiók közötti viszony a kormányzási és intézményi kérdésekben jelenleg vitatott. 2010. február 17-én fontos megállapodás született a Munkaügyi Minisztérium, a régiók és a szociális partnerek között az év során együttesen bevezetendő képzési politikáról. A megállapodás neve „Irányelvek a képzéshez 2010-ben”67, és a nemzeti képesítési rendszert szélesebb, európai kontextusban látja, valamint aláhúzza a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés kulcsszerepét az egyéni tanulás elősegítésében. Emellett a nem-formális és informális tanulás elismerése szintén említésre kerül az irányelvekben, mint a humántőke versenyképessége és az egész életen át tartó tanulási célok perspektívájának stratégiai fókusza. A 2006 óta tartó fejlesztési folyamat konkrét eredménye a középiskola felsőbb évfolyamainak reformja 68 a közelmúltban, amely új, a tanulási eredményekkel definiált szinteket vezetett be, amelyek az EKKR szintleíró deszkriptorokat tükrözik. Három főbb középiskolai utat vezet be: általános (lycées- gimnáziumok), valamint a szakképzési utak, amelyek ötéves képesítéseket adnak, és a tanulási eredményeket az EKKR-hez kapcsolták. Ráadásul a régiók által működtetett oktatási és képzési rendszer a megállapodás szerinti nemzeti standardok értelmében fog működni (amely illeszkedik az EKKR szintjeihez). Hároméves szakiskolai szakképesítéseket, és négyéves szakközépiskolai szakképesítéseket lehet majd szerezni. A bevezetés 2010 szeptemberében kezdődik majd, és 2013-ig tart. A szintek és a szintleírások fontosak a programok koherensebb elhelyezése, valamint az előmeneteli utak megmutatására a programok között. 66 67 68

További információk: http://www.nrpitalia.it/isfol/nup/admin/aep_rep.php [2010.05.03-i állapot]. Lásd: http://www.governo.it/GovernoInforma/Dossier/formazione_2010 [cited 7.04.2010]. A középiskola felsőbb évfolyamai reformjának szabályozását a Miniszteri Tanács 2010 februárjában fogadta el. Az intézményi konzultációs kör és a releváns információk az alábbi címen érhetők el: http://nuovilicei.indire.it/[2010-06.28-i állapot].

89


A képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos munka a felsőoktatásban 2005 óta folyik. Az első tervezet 2008-ban készült el, és hosszas konzultációs folyamat indult be az egyetemi szektor főbb szereplőivel (a rektori konferencia, a tudományos közösség és a diákok). Az NKKR fejlesztése és a bolognai folyamat közötti együttműködést a nemzeti bizottságban a bolognai folyamatért felelős képviselő biztosítja.

Indokok és a főbb stratégiai célok Olaszországban az NKKR kifejlesztése több igényt kell kielégítsen: (a) az NKKR olyan nemzeti struktúra, amely a nemzeti kontextusban elősegíti a különböző rendszerek integrációját; (b) válaszol az EKKR ajánlás kérésére, amelynek célja a párbeszéd megkönnyítése az oktatási rendszerek és a munkaerőpiac között; (c) megkönnyíti az egyének földrajzi és szakmai mobilitását, mind nemzeti, mind pedig európai szinteken; (d) az egyéneket életük során segíti, hogy tőkét kovácsoljanak nem-formális és informális tapasztalataikból. A rendszernek elő kell segítenie a szociális befogadást az olyan emberek esetében, akiknek nem rendelkeznek a munkaerőpiac által megkövetelt formális képesítéssel illetve kompetenciával; (e) a nemzeti standard rendszer, amely a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítésre épít, a nem-formális és informális tanulás nemzeti elismertetésének előfeltétele.

A szereplők bevonása Az Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztérium, valamint a Munkaügyi és Szociális Minisztérium vezetik az NKKR fejlesztési folyamatot és a bevezetést egyetértésben a régiókkal, az Autonóm Tartományokkal és a szociális partnerekkel. Technikai szinten az ISFOL (a szakképzés fejlesztéséért felelős nemzeti intézet) foglalkozik a nemzeti módszertanok bevezetésével és a szektorszintű és szakmai szakértői csoportok koordinációjával, a szociális partnerek bevonásával. Az NKKR bevezetésének figyelemmel kísérését az EKKR referenciaszintezési folyamat előkészítésére a Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium koordinálják, a Nemzeti Referencia Pont támogatásával, amelyet az ISFOL-ban jelölnek ki.

Szintek és deszkriptorok Az NKKR szintek és szintleírások struktúrái még nem kerültek megfogalmazásra, bár vannak már kész komponensek, pl. a felsőoktatásban, illetve legutóbb a középiskola felsőbb évfolyamaiban. Olaszország tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést alkalmaz, és az EKKR szintleírásait a további fejlesztések megalapozásához. A nemzeti koordinációs pont jelenleg ezen a témán dolgozik. A felsőoktatás számára a keretrendszerekben a dublini deszkriptorokat használják nemzeti szinten a bolognai folyamat során megállapított három ciklusra. Konkrétabb deszkriptorokat állapítanak meg minden programra az egyetemek. A rövid ciklusú képesítéseket al-deszkriptorok határozzák majd meg, amelyek figyelembe veszik a 90


képesítések konkrét hozzáférhetőség).

elemeinek

különbözőségeit

(pl.

munkaterhelés,

időtartam,

A tanulási eredmények használata Az olasz oktatási és képzési rendszer bevezette a tanulási eredményekre összpontosító megközelítést nemzeti és regionális szinteken, ahol minden egyes alszint saját jellegzetességekkel rendelkezik. A középiskola felsőbb évfolyamaiban a képesítéseket és tanterveket nemrégiben az EKKR tanulási eredményekre alapuló struktúrájához hangolták. 2010 februárjában elfogadták a középiskola felsőbb évfolyamainak reformszabályozását.69 A szakképzésben, ahol a régióknak van a legnagyobb felelősségük, az Olasz Alkotmány reformjai szerint (2001. októberi 3. számú Nemzeti Törvény, az Olasz Alkotmány V cikkelyének módosításairól), elfogadták a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést integráló helyi képesítési rendszerek bevezetését. A tanterveket újratervezik az EKKR indikátorai és deszkriptorai szerint. Hároméves és négyéves szakképesítéseket vezetnek be. A (nem doktori szintű) felsőoktatás és képzési út (IFTS) 2000 óta kompetenciákra épülő, nemzeti standard rendszert használ. Ráadásul a 2008. január 25-én kelt kormányrendelet szerint az IFTS-sel foglalkozó nemzeti bizottság megegyezett a standardok frissítéséről, hogy azok jobban illeszkedjenek a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítéssel. Regionális, illetve nemzeti szinten is lesznek IFTS tanfolyamok (a regionálisak egy, a nemzeti szintűek két évesek). Az egyéves tanfolyamok már a tanulási eredményeken alapuló profilok és kompetenciák nemzeti standardjaira épülnek, azonban bevezetésük a helyi igények szerint történik. A kétéves tanfolyamok pedig nemsokára a tanulási eredmények standardjaira fognak épülni. Az egyetemi szintű oktatásban a stratégia-alkotók megerősítették az igényt arra, hogy a diplomákat és okleveleket a bolognai folyamat elvárásaihoz alakítsák. Különösen az egyetemi rendszert megreformáló Nemzeti Dekrétum (első ciklus, három év) és a Laurea Magistrale (második ciklus, két év) deklarálja, hogy az új programokat a dublini deszkriptorokhoz illeszkedő tanulási eredményekre kell építeni. Az egyetemi rendszer reformjában érintett vállalkozások egyetértenek a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés alkalmazásával, és úgy tartják, hogy nagyon közel áll a munkaerőpiachoz.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolásra vonatkozó jelentés várhatóan 2010 végéig készül el. A felsőoktatási képesítéseket már hozzákapcsolták az EKKR szintekhez, a bolognai struktúra három ciklusát pedig hozzákapcsolták az EKKR 6-7-8. szintjeihez. A Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium az ISFOL-t jelölte ki nemzeti koordinációs pontnak (NCP). Az ISFOL létrehozott egy szakértői csoportot, amely kidolgozza a képesítési rendszer hozzákapcsolását az EKKR-hez a megadott határidőre. A szakértői csoport hálózati munkába kezdett a többi európai koordinációs ponttal, hogy biztosítsa az NKKR és az EKKR összekapcsolási szintjei közötti kapcsolat átláthatóságát és konzisztenciáját. 69

A középiskola felső évfolyamainak reformját a Minisztertanács 2010 februárjában fogadták el. Az intézményi konzultációs folyamat és a reformra vonatkozó releváns információk az alábbi linken találhatók: http://nuovilicei.indire.it/[2010.06.28-i állapot].

91


Tanulságok a fejlesztés útján Az első tanulság az, hogy az NKKR létrehozása nagyon fontos nemzeti feladat, hogy az egyének átlátható módon szerezhessenek szakképesítést, és haladjanak előre karrierjük során. Mindazonáltal az NKKR még mindig nagyon összetett és kihívásokkal teli feladat. A törvény, amely megreformálta az Alkotmány V. passzusát (2001) a folyamatot még bonyolultabbá tette, mivel az állam és a régiók közötti kapcsolatok még összetettebbé váltak (néhány régió azon dolgozik, hogy létrehozza saját regionális képesítési rendszerét). Ez a reform, együtt a különböző résztvevők autonómiájával (a regionális hatóságok autonómiája a képzés szabályozásában, az egyetemek és iskolák autonómiája, a vállalatok autonómiája, hogy munkahelyi „szakképesítéseket” ítéljenek oda) bonyolult helyzetet eredményezett. A résztvevők tudatában vannak egy nemzeti rendszer fontosságának, amely a különböző oktatási és munkaerőpiaci stratégiák számára „valódi infrastruktúrát” jelentene. A nyelvi különbségek, valamint a szektorok és különböző résztvevők közötti koherens fogalomhasználat szintén kihívásokat jelent. A nemrégiben bevezetett oktatási és képzési reformok azt jelzik, hogy az olasz szakképzési és felsőoktatási rendszer egyre közelebb kerül a bolognai folyamatban és az EKKR-ben kifejezett átláthatóság és összehasonlíthatóság európai célkitűzéseihez. 70

Fő információ források: A stratégiához kapcsolódó információkért keresse a Munkaügyi és Szociális Minisztériumot, technikai kérdésekben pedig a nemzeti koordinációs pontként működő ISFOL-t: http://www.isfol.it [2010.06.28-i állapot]

70

Az olasz Nemzeti ReferNet Stratégiai Jelentést még nem adták ki.

92


LETTORSZÁG Bevezető Lettország tanulási eredményeken alapuló nemzeti képesítési keretrendszert alakít ki, az oktatás és képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás különböző alrendszereinek igényeivel összhangban. A rendszer a meglévő ötszintű szakképzési rendszert, valamint a háromciklusú felsőoktatási rendszert veszi majd alapul. A képesítési keretrendszer a felsőoktatás számára az EHEA kontextusában került kidolgozásra. A deszkriptorokat jóváhagyta a Felsőoktatási Tanács, és nemsokára az új Felsőoktatási törvény részét fogják képezni. A szakképzés vonzerejének növeléséről szóló koncepciót a Minisztertanács 2009 decemberében hagyta jóvá. A koncepció tartalmazza az öt meglévő lett képesítési szint hozzákapcsolását az EKKR-hez. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szándékában áll módosítani az oktatás osztályozásának szabályozását71, melynek célja néhány kulcsfontosságú kifejezés újradefiniálása (pl. képesítés, képesítési szint, tudás, készség és kompetencia), valamint a képesítési szintek és a megfelelő tudás, készségek és kompetencia általános szintű deszkriptorainak meghatározása. Az NKKR továbbfejlesztésére egy ESZA projekt indítását is tervezik.

Indokok és a főbb stratégiai célok Az átfogó NNKR kifejlesztése és bevezetése az alábbi célokat tartalmazza: (a) a képesítések átláthatóságának növelése és egységesítése; (b) átfogó NKKR létrehozása az egész életen át tartó tanulás és a (háromszintű) felsőoktatási szektor igényeinek figyelembevételével; (c) a munkaerőpiac és az oktatás közötti kapcsolat erősítése; (d) a képesítések létrehozásában és odaítélésében érintettek közötti együttműködés javítása; (e) a nemzeti képesítések megértésének jobbítása, hogy könnyebben kapcsolhatók legyenek az EKKR-hez. Az NKKR fejlesztése és a nemzeti képesítések EKKR-hez kapcsolása párhuzamos folyamatok.

A szereplők bevonása Az Oktatási és Tudományos Minisztérium vezeti az NKKR kialakításának folyamatát. A felsőoktatási szinten részt vesznek benne a felsőoktatási intézmények, a szociális partnerek, a Rektori Tanács és a Felsőoktatási Tanács, a szakképzésben pedig a szociális partnerek.

71

Az MK 2008.gada 2.decembra noteikumi Nr.990 "Noteikumi par Latvijas izglītības klasifikāciju' dokumentum innen tölthető le http://izm.izm.gov.lv/normativie-akti/mk-noteikumi/citi.html [2010.07.28-i állapot].

93


Szintek és deszkriptorok A lett NKKR-nek nyolc szintje van: négy az általános és középfokú oktatásra, valamint a szakképzésre, négy pedig a felsőfokú képesítésekre. Az 1-4 szinteket a tudás, készségek és kompetenciák szerint határozzák meg. A felsőoktatási képesítések a dublini deszkriptorokon és a Bloom taxonómián alapulnak, a Felsőoktatási Tanács megfogalmazta és jóváhagyta azokat. Az alap-és középfokú oktatásban a képesítések deszkriptorai kidolgozás alatt vannak.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények egyre nagyobb hangsúlyt kapnak Lettországban, bár a kifejezést még nem használják széles körben, és nincs szisztematikus megközelítés. A készségek és a tudás általánosan használt fogalmak. A felsőoktatás jogszabályi javaslata bemutatja a tanulási eredményekhez kapcsolódó fogalmakat és elveket. A közoktatásban a tárgy alapú eredményeket a tudás, készségek és attitűdök fogalmai szerint határozták meg. A szakképzésre vonatkozó standardok a munkaerőpiachoz kapcsolódnak (háromoldalú megállapodásokon keresztül, és meghatározzák az oktatási programok céljait, valamint tartalmát. Kétféle standard létezik: a munkaköri (foglalkozási), valamint a szakképzési standard. A munkaköri standardok meghatározzák az alapvető és konkrét követelményeket egy adott szakképesítésre, valamint leírják a tudás-és készségkövetelményeket a Minisztertanácsi rendelet szerint (A szakmai standardok szabályozása, 2000, valamint a Foglalkozási standardok kifejlesztésének rendje (2002). Minden foglalkozásra kifejlesztették ezeket a standardokat. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium létrehozta a foglalkozási standardok jegyzékét. Az állami szakképzés standardjai határozzák meg az oktatási programok céljait, a kötelező oktatási tartalmat, illetve az oktatással kapcsolatos mérési eljárásokat. Ezeket a Minisztertanács által elfogadott Állami szakképzési standardok szabályozása (2000) és az Állami felsőfokú szakképzés szabályozása (2001) tartalmazza.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolásért felelős bizottság 2009 szeptemberében állt fel. A kapcsolásra vonatkozó első jelentés 2011-re várható.

Fő információ források Az Akadémiai információs központot jelölték ki Lettországban nemzeti koordinációs pontnak (NCP): http://www.aic.lv/portal/en [cited 28.06.2010]

94


LITVÁNIA Bevezetés Litvániában bevezetés alatt van az átfogó nemzeti képesítési keretrendszer. Litvánia 2006-ban kezdte el a munkát az NKKR-rel, mikor létrehozták a Litván Képesítési Keretrendszer Kidolgozása című projektet, amelyet az ESZA támogatott. 2006 és 2008 között intenzív munka vette kezdetét, amely a főbb fogalmi és módszertani kihívásokat érintette az NKKR kidolgozásával kapcsolatban. A projekt legfőbb eredményei a következők voltak: az NKKR szintek deszkriptorainak kidolgozása, a módszertan kidolgozása a tanulási kimeneteken alapuló szektoros-foglalkozási standardok létrehozására72, valamint a ágazatifoglalkozási standardok tesztmodelljeinek elkészítésére az építőiparban és a szállodaiparban. Az előkészítő munka alapján a litván kormány 2010-ben elfogadta az NKKR-re vonatkozó rendeletet73. Megkezdődött az NKKR bevezetése.

Indokok és főbb stratégiai célok Az NKKR kifejlesztésének legfőbb célja a munkaerőpiac szükségletei és a képesítések odaítélése közötti jobb megfeleltetés (a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben). Az NKKR várhatóan javítja a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a szakképzés alsóbb és felsőbb évfolyamai közötti kapcsolatokat és átjárhatóságot, illetve megalapozza a kapcsolódást a nem-formális és informális tanuláshoz. Az NKKR fontos eszköz arra, hogy vonzóbbá és értékesebbé tegye a szakképesítéseket, javítsa a szakképzésről alkotott képet és elősegítse a szaktudás, készségek és kompetenciák megbecsülését az egyetemi tudással és képesítésekkel egy szinten. Az NKKR végső fokon szisztematikus módon biztosítja a képesítések minőségét. Ezen elképzelés valóra váltásához egy sor rövid-, közép- és hosszútávú célt határoztak meg és született róluk megegyezés. Rövidtávon le kell fektetni az NKKR bevezetésére és gondozására vonatkozó eljárásokat. Ez párhuzamosan történik a tanulási eredmények bevezetésének fókuszba állításával a szakképzésben, illetve a kompetenciamérés rendszerének a képesítésekhez hangolásával. Középtávon a tanulási eredményeken alapuló ágazati foglalkozási standardokat továbbfejlesztik és bevezetik. Tovább folyik a munka a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés meghonosítására a szakképzésben, azonban ezt kiegészíti a felsőoktatásban folyó munka. Az alsóbb szakképzési évfolyamokban bevezetésre kerül a modulrendszer nemzeti szinten, kiegészítve a nem-formális és informális tanulási kimenetek elismerésével. Hosszú távon az alsóbb szakképzési évfolyamokon bevezetésre kerül a modulrendszer, valamint a nem-formális és informális tanulási kimenetek elismerése. 72

73

A z ágazati foglalkozási standardok leírják az egész szektor foglalkozásaira jellemző képesítéseket, pédául a jelenleg felállított példák ezekre a standarokra az építőipar és a szállodaipar szektorális-foglalkozási standardjai. Ezek a ágazati-foglalkozási standardok alkotják a „képesítések térképét” (a tipikus foglalkozások szerinti strukturált képesítések listáját) a szektorokban és ezen képesítések tartalmi deszkriptorait. A Szakképzési törvény 2007-es módosítása arról rendelkezik, hogy a szakképzési intézmények által kiadott szakképesítéseket az NKKR szerint kell strukturálni és szintezni. A nemzeti keretrendszer létrehozásakor a keretrendszer formális alapja a 2010 tavaszán kiadott rendelet, amelyet az Oktatási és Tudományos, valamint a Szociális-és Munkaügyi Minisztériumok közösen dolgoztak ki. Az alábbi internet-címen érhető el: http://www.litlex.lt/scripts/sarasas2.dll?Tekstas=1&Id=136839 [2010. 06. 28.-i állapot].

95


A szereplők bevonása Az NKKR-rel kapcsolatos munkát a litván Munkaerőpiaci Képzési Hivatal kezdeményezte, amely kézbe vette az ESZA által támogatott projekt elindítását az NKKR létrehozására. A munkát támogatta az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a Szakképzési Módszertani Központ, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Központ, valamint a Vytautas Magnus Egyetem Szakképzési- és Kutatóközpontja. A tervezés fázisában a szakképzés és a felsőoktatás képviselői nagyarányban képviseltették magukat. A képesítéseket nyújtók, főképp a felsőoktatási intézmények sokban hozzájárultak a folyamathoz: képviselőik alkották a szakértői csoportok túlnyomó részét, akik kifejlesztették az NKKR deszkriptorait, és hatásuk a deszkriptorok létrehozásának folyamatában volt a legfontosabb. Mindazonáltal észrevehető volt a munkáltatók, foglalkoztatottak illetve a tanulók (diákszervezetek) bevonódásának hiánya. A bevonódás hiánya úgy tűnik, nem az NKKR-rel szemben tanúsított ellenállásnak tudható be, oka inkább forrás-és szakértelemhiány, amely különösen tetten érhető egy ilyen folyamat bonyolult tervezésében illetve fejlesztésében. Érdemes megjegyeznünk, hogy az NKKR kifejlesztése, illetve az ebből következő viták a szakszervezetek részéről erősödő tudatosságot eredményeztek, hogy részt vegyenek a bevezetésben. Számukra az NKKR a munkavállalók jogainak és státuszának védelmére alkalmas eszköz. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium legnagyobb feladata most az NKKR bevezetésének koordinálása és irányítása. Ez magába foglalja az összes folyamat koordinációját, amely a szakképesítések létrehozásához, oktatásához és odaítéléséhez kapcsolódik. A konkrét funkciókat és tevékenységeket a minisztérium a különböző közintézményekre, vagy szakértői csoportokra delegálja. A Képesítések Nemzeti Hatóságát 2008-ban hozták létre, hogy koordinálja az NKKR bevezetését. A hatóság 2009-ben megszűnt, a 2008 végén megválasztott Parlament újratervezett prioritásai miatt. Az NKKR bevezetése most az Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz tartozik, amely létrehoz egy intézetet a képesítések irányítására saját intézményi körében. Az egyik fontos probléma, hogy az érintettek általában kevés információval rendelkeznek az NKKR-ről, annak céljairól és lehetőségeiről. A keretrendszer sikeres bevezetése szisztematikusabb ismeretterjesztést kíván, amely kiterjed minden érintettre, különösen a szociális partnerekre. Erős aggodalom fogalmazódott meg (lásd pl. Tutlys és mtsai., op.cit. 42. oldal), hogy nem született hatékony együttműködési platform, amely lehetővé tenné az érintettek számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek az NKKR kifejlesztésében és bevezetésében. Ez gyengeségként jelentkezik, mivel az NKKR tulajdonosi szintje csorbát szenvedhet, ezáltal gyengítve a kölcsönös bizalmat.

A litván egész életen át tartó tanulásra kidolgozott NKKR és a felsőoktatás kapcsolata A kifejlesztés alatt álló litván NKKR egyik legfontosabb része a szakképzési szektor reformjaiban gyökerezik, amely folyamat 1997-ben kezdődött (szakképzési szintleírások). Ez tükröződik abban, hogy a szakképzés érintettjei az NKKR elképzelését általánosan elfogadják. Azonban ahhoz, hogy átfogó keretrendszerré váljon, a litván NKKR-t a szakképzési rendszer egyéb részeinek is „birtokolnia kell”, legfőképpen a felsőoktatásnak. A tény, hogy az EKKR 6-8 szintjei elvben a bolognai ciklusoknak felelnek meg, megkönnyíti a

96


kapcsolódást az EHEA keretrendszeréhez, és nem jelent különösebb gondot. Tutlys és mtsai. (op.cit., 52. oldal)74 rámutatnak más faktorokra is, amelyek a felsőoktatási intézmények attitűdjeit befolyásolhatják az NKKR-hez, és így meghatározhatják azt a mértéket, amennyiben a keretrendszer megerősíti majd a litván keretrendszer általános átjárhatóságát. Azt várják, hogy a felsőoktatás nem egyetemi szintű része jobban támogatja majd az NKKR bevezetését, mint az egyetemek. A szerepek és funkciók világos szétválasztásának hiánya az egyetemi és nem egyetemi intézmények között mindazonáltal problémát okozhat az NKKR bevezetésekor, és gondokat vethet fel a tanulási utakkal és előmeneteli pályákkal kapcsolatban. A felsőoktatás általános támogatása, beleértve az egyetemeket, nagyban függ majd az NKKR-ről szóló információk minőségétől, és attól, hogy az egyetemek vajon meggyőzhetők-e, hogy a keretrendszer hozzáadott értéket képvisel, és nem csupán egy újabb és korlátozó bürokratikus struktúra.

Szintek és deszkriptorok A litván NKKR-nek nyolc szintje van, amely egyfelől tükrözi a litván képesítési rendszer realitásait, valamint az NKKR bevezetésének követelményeit. A szakértői csoport, amelyet az NKKR kidolgozására hoztak létre elemezte a meglévő szakképzési és felsőoktatási oktatási és képzési szinteket. Két meglévő keretrendszert különböztethetünk meg a szakképesítések és az oktatás szintezésére Litvániában: öt, 1997-ben bevezetett és 2001ben frissített szakképzési szintet, valamint a felsőoktatás 1992-ben bevezetett három szintjét. Figyelembe véve a képesítések és fokozatok meglévő szintstruktúráját, valamint annak szükségességét, hogy az NKKR szintjeit az EKKR-hez kapcsoljuk, úgy döntötttek, hogy az NKKR számára nyolc szint az optimális. A szintdeszkriptorokat két paraméter alapján határozzák meg: a tevékenységek jellemzői és a kompetenciatípusok alapján. Ezt az alábbi ábra illusztrálja:

PARAMÉTEREK

SZEMPON TOK

Tevékenységek jellemzői

-

mennyire összetett a tevékenység mennyire autonóm a tevékenység mennyire változatos a tevékenység

Kompetenciatípusok

-

funkcionális kompetenciák kognitív kompetenciák általános kompetenciák

Forrás: Tutlys és mtsai. (2010)

A képesítési szintek deszkriptorai megkülönböztetnek konkrét, tipikus funkcionális, kognitív és általános kompetenciákat, valamint tükrözik a kompetenciák fejlődését, és az utat az alacsonyabbtól a magasabb képesítés felé. A képesítések teljes skáláját szintek hierarchiájában strukturálják, amelyek az általános középiskolától a szakközépiskolákon keresztül a munkaerőpiaci képzési intézetekig és a felsőoktatásig terjed. A szintkapcsolási struktúrát úgy hozták létre, hogy a nem-formális és informális tanulás által megszerzett, 74

Tutlys és mtsai. (2010). Háttér-esettanulmány Litvániáról. Hozzáférhető az interneten itt: http://www.ilo.org/skills/what/projects/lang--en/WCMS_126588/index.htm [2010.05.25-i állapot].

97


illetve az egész életen át tartó tanulási lehetőségeken keresztül megszerezhető tudást is érzékeltesse. A litván szintdeszkriptorokat a mellékletben mutatjuk be részletesen. A litván NKKR transzverzális deszkriptorokat használ. Az egyfelől szektor-specifikus deszkriptorok és az általános, transzverzális deszkriptorok közötti egyensúly megteremtésének kihívását a bevont szakértők közvetlenül érezték. Megegyezés született a transzverzális deszkriptorok logikájának alkalmazásáról, a képesítések strukturálásának konkrét követelményeit hangsúlyozva nemzeti szinten. Mindazonáltal fontos hozzátennünk, hogy a transzverzális deszkriptorok releváns referenciapontot jelentenek a szektorok számára, mivel kifejezik az általános kompetenciákat, valamint foglalkoznak olyan szempontokkal, mint a tevékenységek komplexitása és autonómiája. Az elképzelésekkel kapcsolatban, hogy a képesítéseket a keretrendszerben hogyan rögzítik, a tervezett litván NKKR a teljes képesítéseken alapul. Mindazonáltal az NKKR közép-és hosszú távon foglalkozni fog képesítési egységek bevezetésével, amely egységek bizonyos feladatok vagy tevékenységek elvégzéséhez szükséges kompetenciák kombinációival. Módszertanilag lehetőséget nyújt a képesítési egységek hozzákapcsolására az NKKR bizonyos szintjeihez, de ezeket a lehetőségeket a jogi dokumentumok még nem jelzik előre.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények megközelítését használja és elfogadja a szakképzés, mikor a képesítéseket meghatározza és leírja, illetve amikor standardokat vezet be. A meglévő szakképzési standardok, amelyek leírják a szakképzési intézmények alsóbb évfolyamai által nyújtott képesítéseket, kompetencia alapúak. A kompetencia fogalma a litván NKKR-ben megfelel a tanulási eredmények definíciójának (amelyet az EKKR használ). Az egyetemi szektor még a kezdeti fázisban van a tanulási eredmények használatában a fokozatok és képesítések leírására. Az ECTS rendszer felállítására egy nemzeti szintű projektet hoztak létre, és ez elősegítheti a tanulási eredmények használatát a felsőoktatási fokozatok és képesítések meghatározásában. A szakképzési orientációjú felsőoktatásban a standardokat már kompetencia alapon határozzák meg és írják le. A szakképzési szektor a tanulási eredmények (kompetenciák) megközelítését használja a tantervek létrehozásakor. A képzési programokat kompetencia-alapon írják le, a szakképzési standardok szerint. Mindazonáltal a tantervek tartalmaznak a megfelelő tárgyakra vonatkozó utalást, amely megadja a vázolt kompetenciákhoz kapcsolódó tudást és készségeket. Az egyetemi tantervek nagyrészt tantárgyakra (input) utalnak, és az időtartamra és/vagy kreditekre irányulnak. Az egyetemi tantervek újradefiniálása tanulási eredmények szerint még gyerekcipőben jár. Formálisan a szakképzésben és a felsőfokú szakképzésben a tanulás mérése a tanulási standardok előírják a mérési specifikációkat. Mindazonáltal a szakképzésben a tanulási eredmények szisztematikus mérése még mindig különböző, új módszerek és megközelítések használatát teszi szükségessé, főképp a gyakorlati készségek mérése tekintetében. Az egyetemi tanulás mérése tárgy-és kreditalapú. A tanulási kimenetek jelenlegi helyzete tükrözi a szektorok különböző tradícióit és megközelítését. Míg a szakképzési szektor haladt a standardok és a tantervek létrehozásával, a képzések inkább idő-illetve időtartam-orientáltak. A tanulók így csupán korlátozott mértékben képesek testre szabni saját tanulási programjukat vagy útjukat. Azt várjuk, hogy a tanulási eredményekre történő átállást a modulrendszer nemzeti szintű bevezetése elő fogja segíteni, a nem-formális és informális tanulás elismerésének

98


bevezetésével egy időben.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az NKKR létrehozásának nyitottabbnak kell lennie, és minden résztvevőt be kell vonnia. Néhányan rámutattak, hogy mikor a folyamatban a résztvevők nem vesznek részt elegendő mértékben (például a szakszervezetek vagy a szektorszintű szervezetek), sokkal nehezebb a keretrendszerrel kapcsolatos információk megosztása, illetve a rendszer bevezetése. A munkáltatók, szakszervezetek és oktatási intézmények részéről a nagyobb mértékű bevonódás a keretrendszer sikeres bevezetésének és a tulajdonosi szemlélet kialakulásának előfeltétele. Az NKKR létrehozásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozó tapasztalatok azt mutatják, hogy az NKKR kifejlesztéséhez minden résztvevő együttműködése szükséges, amelynek során a résztvevőket folyamatosan tájékoztatják és bevonják a folyamatba. Az NKKR hatékony létrehozása és bevezetése konstans politikai szándékot kíván a kormány részéről: a keretrendszernek a nemzeti oktatási rendszer, valamint a foglalkoztatáspolitika és stratégiák integráns részévé kell válnia. Amennyiben az integráció a stratégiák fősodrába meghiúsul, az NKKR bevezetését komoly veszély fenyegetheti. Az NKKR hatékony bevezetése nem lehetséges az összes érintett erős hálózatépítése nélkül, beleértve a civileket és a szociális partnereket is.

99


LUXEMBURG Bevezetés Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a Minisztertanács számára 2009 elején bemutatásra került az átfogó NKKR első tervezete. A munka ennek alapján folytatódott, amelynek eredményeképpen megállapodás született (2010. március-áprilisában) egy sor deszkriptorról, amelyek az oktatás és képzés minden szintjét lefedik. A Minisztertanácsnak történő új előterjesztést és a vitát követően az érdekeltekkel konzultációs folyamat folytatódik 2010-ben. A folyamat végén elfogadásra kerül a keretrendszer és annak hozzákapcsolása az EKKR-hez 2011 első felében. A 2008 őszén elfogadott új szakképzési törvény megteremtette az NKKR alapját, főképp a tanulási eredményekre történő fókuszálás tekintetében. A megközelítést most általánosabb alapokon alkalmazzák, az oktatás és képzés más területeire.

Indokok és főbb stratégiai célok Az EKKR kifejlesztését és bevezetését lehetőségnek tekintik, hogy a jelenlegi (implicit) képzési szinteket és a közöttük fennálló kapcsolatokat explicitté tegyék. Ez nem csupán a képesítések felhasználói számára fontos (az egyén egész életen át tartó tanulásának támogatása szempontjából, valamint annak lehetővé tételére, hogy a munkaadók megértsék a képesítések relevanciáját), hanem a képzők számára is (a minőségbiztosítás és reform referenciapontjaként). A képesítések nagyobb átláthatósága a kulcscél, amely a luxemburgi nemzeti keretrendszer mögött húzódik. Hosszabb távon az NKKR-t olyan eszköznek tekintik, amelynek segítségével bevonhatók a meglévő, hivatalos rendszeren kívül megszerzett képesítések. Ez azt tükrözi, hogy az állampolgárok nagy része rendelkezik ilyen nem hivatalos és nem elismert bizonyítvánnyal vagy diplomával. Egy világos, tanulási eredményeken alapuló szintekkel és deszkriptorokkal rendelkező NKKR segítheti ezek bevonását: van rá példa az építőipari és bankszektorokban, és ezek a legrosszabb esetben megakadályozhatják a tanulmányi előmenetelt. Ennek megoldásához ezen új szakképesítések akkreditációjára és minőségbiztosítására vonatkozó konkrét lépéseket kell tenni. Amíg ezen nem hagyományos képesítések bevonására az új keretrendszerbe eljárásokat kell kidolgozni, a nem-formális és informális tanulás kialakuló rendszere nyílt és rugalmas megközelítést alkalmazhat. Kifejezett szándék, hogy a validálási rendszert teljes mértékben integrálják az NKKR-be, és azt állítják, hogy bármely képesítés bármely szinten elérhetővé válik, iskolarendszeren belül, vagy az előzetes tanulás felmérésével és validálásával (ez a felsőoktatási képesítésekre is vonatkozik, az egyetlen kivétel az érettségi).

A szereplők bevonása Az NKKR rendszerét az Oktatási Minisztérium koordinálja. A különböző képzési alrendszerek (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás) képviselői (adminisztratív és pedagógiai oldalról) (administrative as well as pedagogical) először megvitatták a keretrendszert (a deszkriptorokat és a kapcsolódó képesítéseket). A következő lépésben konzultáció folyt a

100


többi minisztériummal, a Minisztertanácsot követően 2009-ben. Ez a tárcaközi csoport, amelyben részt vett az összes érintett minisztérium (Oktatási, Munkaügyi, stb.) főképp a keretrendszer jogi és finanszírozási következményeivel foglalkozott. Az újabb minisztertanácsi vitát követően, amelyre 2010 májusában került sor, 2010-ben további konzultáció várható. A konzultációban részt vesz az összes érintett az előző körből, valamint a szociális partnerek (Kereskedelmi Kamara, Iparkamara és az Alkalmazotti Kamara), a főbb szektor-szintű szervezetek (kézműves, bank, ipari, szálloda-turizmus), valamint szakmai szervezetek, pl. építészeti, orvostudományi, stb. Megtárgyalják a javaslatot, majd az értékelést benyújtják a miniszterhez 2010 őszén.

Az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott luxemburgi NKKR és a felsőoktatás kapcsolata A felsőoktatás eredetileg szkeptikusan állt hozzá az NKKR-hez. A szektor szereplői úgy érveltek, hogy a 6-8. EKKR szintek főképp az EHEA dublini deszkriptorain alapuljanak. A 2009-ben és 2010 elején zajló vitákat, és a 6-8 szintű deszkriptorok finomhangolását követően mindenki elfogadott egy közös deszkriptor-készletet, a felsőoktatást is beleértve. Az ötös szint most az áthidaló szint a két alszektor között: ezen a szinten találunk szakképesítéseket és felsőoktatási képesítéseket. Ez azt jelenti, hogy a Meister képesítés (a szakma mestere) az 5. szintre kerül, a felsőfokú technikusi végzettség (BTS) mellé. Ez megnyitja az ajtót a szakképesítések számára.

Szintek és deszkriptorok Luxemburg úgy döntött, hogy a nyolcszintű kapcsolási struktúrát vezeti be. Míg a szintek száma az EKKR-nek felel meg, a deszkriptorok tükrözik az évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalatokat. Minden szinten a deszkriptorokat tudás, készségek és attitűd alapján differenciálják. A döntés, hogy ezeket a fogalmakat használják az a tanulási eredményekre, vagy „kompetencia”-alapú megközelítésre fókuszáló attitűd fokozatos térnyerését jelzi a szakképzésben. Az 1970-es és 80-as években ezt a megközelítést erőteljesen befolyásolta a német hagyomány ezen a területen. A szakmai standardok kifejlesztésére a „Siemensmódszer” különösen fontos szerepet játszott, mivel az oktatási standardokat egyenesen ezekből hozták létre. Az utóbbi években ezeket a megközelítéseket továbbfejlesztették, egy sor más európai országgal közreműködve, főképp a duális szakképzéssel rendelkező országokkal (Ausztria, Dánia, Németország és Svájc). A kapcsolatok Franciaország felé is erősek, és bizonyos mértékig befolyásolják azt, ahogy a képesítéseket létrehozzák és leírják.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés egyre inkább hatással van a képzésre Luxemburgban, főképp a 2008-as Szakképzési reformtörvény elfogadása óta. Ez lehetővé tette, hogy a 2009 elején a Parlamentnek benyújtott javaslatban jelezzék, hogy az egyedi képesítések és képesítéstípusok hogyan fognak elhelyezkedni a nemzeti rendszerben. Jelezték (bár határozat nem született), hogy a hagyományos szakképesítések (szakmai bizonyítványok) a nemzeti rendszerben a 3. szintre kerülhetnének. Az érettségi (közoktatás

101


középiskola felső két évfolyama) a 4. szintre kerülhetne, ahogy a technikusi bizonyítvány (középiskola utáni szakképzés) is. A Meister (mesterképzés) az 5. szintre kerülhetne. Az érintettek, beleértve a szociális partnereket is egyetértenek, hogy a 2008-as szakképzési reform alapján kifejlesztett szakmaprofilok lehetővé teszik a kapcsolódást. Míg a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés a szakképzési szektorban, sőt, az általános iskolai képzésben is mélyen beágyazott, a reformok most vezetik be a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést a középfokú oktatásban, valamint a középiskola felső két évfolyamában. Ugyanez történik a felsőoktatásban. Középtávon az egész luxemburgi rendszer a tanulási eredményeken fog alapulni. Még mindig problémát jelent, hogy milyen fokig befolyásolják a tanulási eredmények a tanítást és a mérést. A minisztérium erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az iskoláknak és a pedagógusoknak több információt nyújtson erről.

Kapcsolás az EKKR-hez Luxemburg várhatóan 2011 közepétől kezdi meg a kapcsolást az EKKR-hez, az NKKR elfogadása után.

102


MÁLTA Bevezetés Málta átfogó nemzeti képesítési keretrendszerét az egész életen át tartó tanulásért (NKKR) 2007 júniusában adta ki, a rendszer kiterjed a formális, informális és nem-formális oktatás és képzés minden szintjére. A keretrendszert a 2005. októberi kormányrendelet75 szabályozza, melyet rendszeresen módosítottak, hogy tükrözze a Máltai Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlődését. Az MKKR alapelemei a Máltai Képesítési Tanács létrehozásával kerültek rögzítésre (2005 októberében), valamint a nyolcszintű keretrendszer létrehozására irányuló javaslattal kerültek rögzítésre. A javaslatot támogatták a főbb érdekeltek (munkáltatók, szakszervezetek, főbb állami és magánképzők) egy széleskörű konzultációs folyamat keretében, amely 2007 júniusában ért véget. 2007 májusában az MKKR-re vonatkozó négy dokumentumot hoztak létre, amely a fogalmi keretrendszerre, a szakképzés reformstratégiájára, a szakképzés minőségbiztosítására, valamint az MKKR 1., 2. és 3. szintjén a kulcskompetenciák szintdeszkriptoraira vonatkozott. A Máltai Képesítési Tanács (MQC) legfőbb célja az MKKR fejlesztésének irányítása, valamint a keretrendszeren belül olyan képzések és képesítések felügyelete, amelyekről nem gondoskodnak a kötelező oktatással foglalkozó oktatási intézmények, illetve a képesítéseket kiadó testületek.76 Az egyéb feladatok kiterjednek az MKKR stratégiájának és szempontrendszerének kidolgozására, a tudás, készségek és attitűdök nemzeti standardjainak kiadására, a képzők által bevezetendő eljárások nyilvánosságra hozatalának felügyeletére és biztosítására, a szakképzési programok gondozására, a kiadott bizonyítványok gondozására, valamint a kiadott bizonyítványok hivatalos nyilvántartására. A Tanács szoros együttműködésben dolgozik az összes érintettel, beleértve a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsot. 2010-ben a Máltai Képesítési Tanács Minőségbiztosítási és Képesítési Ügynökséggé alakul, hogy szorosabb kapcsolatot biztosítson a képesítési struktúra és a képesítési típusok/szintek minősége között. Málta volt az első uniós tagállam, amely egységes, átfogó jelentést készített az EKKR-ről és a Felsőoktatási térség képesítési keretrendszeréről (QF-EHEA) 2009-ben.77

Indokok és főbb stratégiai célok Az MKKR az alábbi kérdésekkel foglalkozik: (a) az összes formális, informális és nem-formális tanulási forma értékelése; (b) a különböző tanulási utakon keresztül megszerzett képesítések összehasonlítása, beleértve a szakképesítéseket, az egyetemi okleveleket és egyetemi szintű tanulási programokat; (c) hozzáférés és előmenetel; (d) az egész életen át tartó tanulás és mobilitás; (e) a szakképesítések szintjeinek osztályozása; 75 76 77

Lásd: http://docs.justice.gov.mt/lom/legislation/english/subleg/343/26.pdf [2010.06.28-i állapot]. A felsőoktatási és felsőfokú szakképzéssel foglalkozó intézmények az MKKR-t önkéntes alapon használják, programjaikat az MKKR-hez igazítva, a tanulási eredmények deszkriptorainak használatával Máltai Képesítési Tanács. Elérhető az interneten: http://www.mqc.gov.mt/referencingreport?l=1 [2010.06.28-i állapot].

103


(f) (g)

a képesítések tanulási eredményei; minőségbiztosítási mechanizmusok, amelyek a keretrendszer összes szintjére vonatkoznak.

A szereplők bevonása A Máltai Képesítési Tanács (MQC) az MKKR-re vonatkozó munkát a 2005/347-es kormányrendeletet követően kezdte el. Az összes érintett részvételét, beleértve a szociális partnereket is széleskörű konzultációs folyamattal biztosították az MKKR létrehozása, fejlesztése és bevezetése során, az alábbi területeken: (a) oktatás és képzés: az Oktatási Minisztérium, állami-és magán oktatási és képzési intézmények, valamint az életpálya-tanácsadási szolgálat; (b) a munkaerőpiac: szakszervezetek, munkáltatói érdekszövetségek, felelős hatóságok; (c) emberi erőforrás-menedzserek és további résztvevők: szülői érdekképviseletek, diáktanácsok, a közvélemény, valamint a civil szervezetek. Az MCQ rendelkezik jogosultsággal az MKKR koordinációjára. Az Oktatási, Foglalkoztatási és Családügyi Minisztérium éves költségvetési keretet biztosít az MQC működtetésére.

Szintek és deszkriptorok A máltai NKKR nyolc képesítési szinttel rendelkezik. Kompatibilis a felsőoktatási képesítési keretrendszerrel, amelyről az Európai Felsőoktatási Területre (QF-EHEA) vonatkozóan a bolognai folyamatban és a dublini deszkriptorok használatával kapcsolatosan egyeztek meg. Ugyanazon szintdeszkriptorok vonatkoznak az oktatás és képzés minden szintjére: ezek a 2007 júniusában elfogadott 2005/347-es kormányrendeletben foglalt rendelkezéseken alapulnak. Az MKKR-t az EKKR nyolc szintje befolyásolta, azonban közvetlenül a máltai képesítési rendszer hosszú hagyományain alapul. Az MKKR szintdeszkriptorai részletesebbek, mint az EKKR-é, valamint jobban illeszkednek Málta kulturális, nemzeti, társadalmi, gazdasági és politikai prioritásaihoz. Mindegy egyes szint-deszkriptort a tudás, készségek, kompetenciák és tanulási eredmények fogalmai szerint határoznak meg. A tanulási eredmények összefoglalják a tudást, készségeket és kompetenciákat, valamint kiemelik az olyan külön attribútumokat, mint a kommunikációs készségek, ítélőképesség és tanulási készségek, amelyek végigvonulnak az egész MKKR-en. A szintdeszkriptorok az adott képesítéshez elvárt tanulás komplexitását, mennyiségét és szintjét mérik. Széles körű szakmaprofilt vázolnak fel, hogy az egyénnek mit kell tudnia és csinálnia különböző önállósággal és felelősséggel. Ez előmenetelt az MKKR-ben az alábbi szempontok alapján mérik: (a) tudás és megértés, (b) a tudás és megértés alkalmazása, (c) kommunikációs készségek, (d) ítélőképesség, (e) tanulási készségek, (f) önállóság és felelősség.

104


A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények megközelítése alapvető feltétel az egész oktatási és képzési rendszer reformja során. A Máltai Képesítési Tanács egyik legfontosabb feladata, hogy bevezesse a tudás, készségek és kompetenciák, valamint a kompetenciák és attitűdök nemzeti standardjait, hogy szisztematikus bevezetését és használatát. A közoktatásban a nemzeti minimum-tanterv a tanulási eredményeket határozza meg oktatási célokként, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy elsajátítsák a tudást, készségeket és attitűdöket. Az érettségit (School Leaving Certificate) a Képesítési és Oktatási Követelmények Igazgatósága (DQSE) és a Máltai Képesítési Tanács (MQC) közötti konzultációs folyamatot követően újrafogalmazták, hogy tartalmazza az informális és nemformális tanulásra, valamint az egyén személyes tulajdonságaira vonatkozó információkat is. A szakképzésben az MKKR várhatóan biztosítja, hogy a szakképzési tantervek tartalmát a kulcskompetenciák, valamint a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés határozza meg, amelyeket a munka világából érkező visszajelzések határoznak meg. Az MKKR 3. szintjére érve a tanulónak el kell sajátítania a kulcskompetenciákat, amelyek az egyénnek hozzáférést biztosítanak a felsőfokú szakképzésbe és a felsőoktatásba. A szakképzésben és a közoktatásban egy sor mérési módszer használatos. A szakképzési mérés standardokon alapul. A középiskola felső két évfolyamában a tanulóktól elvárják, hogy független, kereszttantervi területeket lefedő tanulmányt írjanak. Az informális és nem-formális oktatás és képzés, valamint az előzetes tudás elismerése az MKKR fontos részei. Az informális és nem-formális tanulásra vonatkozó stratégiai dokumentumot 2008 júniusában adták ki, jelenleg a konzultációs folyamat zajlik.

Kapcsolódás az EKKR-hez Málta volt az első tagállam, amely egységes, átfogó kapcsolódási jelentést készített, hogy képesítéseit az EKKR-hez és a QF-EHEA-hoz kapcsolja. A dokumentumok az EKKR AG-nak 2009 szeptemberében mutatták be, és az Oktatási Miniszter 2009 novemberében adta ki. Ez közvetlen kapcsolódást teremtett az EKKR szintjeivel. MKKR

1

2

3

4

5

6

7

8

EKKR

1

1

2

3

4

5

6

6

A kapcsolódásra vonatkozó jelentés a Máltai Képesítési Tanács honlapján olvasható: http://www.mqc.gov.mt/referencingreport?l=1

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az MKKR bevezetése katalizátorként működött az oktatás reformja és az innováció számára, illetve a tanuló-központú képesítések kiépítéséhez, valamint a szakképzés és a felsőoktatás közötti átjárhatóság megkönnyítése számára. Az MKKR kifejlesztésének konzultációs időszaka, illetve az MKKR kapcsolódási jelentése az EKKR-hez és a QF-EHEA-hoz két, egymáshoz kapcsolódó folyamat volt, amelynek

105


segítségével áthidalási gyakorlatra tettünk szert az oktatás és foglalkoztatás különböző résztvevői között. Nemzeti kontextusban az alábbi ellentmondásos jelenségeket figyeltük meg: (a) a szakképzés és a közoktatás megfeleltetése. Az MKKR létrejötte előtt az egyetemi képesítéseknek a szakképesítésekhez képest magasabb státuszuk volt. A folyamat még kísérleti fázisban van, viták és további konzultációk zajlanak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a szakképzés és a felsőoktatási intézmények megerősítették együttműködésüket. Most már több bizonyíték van arra, hogy a szakképesítéseket a felsőoktatásba belépőként ismerik el, nem csupán a szakképző intézmények, hanem az egyetemi kurzusok is (pl.: építészet, turizmus, IT). Az egyetemi szintű képesítéseket pedig széles körben elismerik, mint belépőt a szakképzési programokba; (b) az informális és nem-formális tanulás validálását a közoktatási tanulási út nem fogadja el könnyen, és általánosságban nem elfogadott az MKKR egyetemi, magasabb szintjeivel egyenrangúnak. Az új érettségire vonatkozó javaslat először értékeli az összes formális, nem-formális és informális tanulási tevékenységet. Az új érettségit 2010 októberében vezetik be78; (c) az egész MKKR-t felölelő keretrendszert az állami és magán képzőhelyek kihívásnak tekintik, és képesítéseiket ehhez képest kell újrafogalmazniuk; (d) illetve az, hogy miért van szükség szektor-szintű keretrendszerekre, mikor Málta rendelkezik már NKKR-rel. Ez a kérdés még vitatott.

Fő információ források: A Máltai Képesítési Tanácsot jelölték ki nemzeti koordinációs pontnak (NCP). További információk: http://www.mqc.gov.mt [2010.06.28-i állapot]

78

Vitairat az érettségiről, Máltai Képesítési Tanács együttműködésben a Képesítési és Oktatási Követelmények Igazgatóságával, 2010. január. Nem publikált.

106


HOLLANDIA Bevezetés Hollandia 2009 januárjában kezdett bele az átfogó NKKR kialakításának előkészületeibe. Az első javaslatot (amely főképp a követendő eljárásokat tartalmazta) az Oktatási Minisztérium rendelte meg, és nekik került bemutatásra 2009 májusában. A keretrendszer a bolognai folyamat kontextusában (2005-től) kifejlesztett felsőoktatási képesítési keretrendszerre épít. A jelenlegi munka időzítése szorosan kapcsolódik az EKKR javaslat által előírt határidőkhöz. Az NKKR-t a kapcsolódási folyamat kulcsfeltételének tekintik. A cél az NKKR létrehozása 2010-re, és a kapcsolódási jelentés bemutatása 2011 elején. A munkát külső szakértői testületek támogatják. A jelenleg folyamatban lévő javaslat kidolgozása után bevezetési és tesztelési fázis veszi kezdetét 2010 folyamán. Míg a kezdeményezés időzítése szempontjából fontos volt a nemzetközi dimenzió, az NKKR nemzeti reform-potenciálját egyre inkább elismerik, főképp a nem-formális úton szerzett képesítések elismerésének eszközeként az egész életen át tartó tanulásban.

Indokok és főbb stratégiai célok A holland NKKR egyik célja az lesz, hogy az oktatási és képzési rendszert átláthatóbbá tegye, főképp pedig, hogy megmutassa a különböző oktatási és képzési kínálatok szintjei és kategóriái közötti kapcsolatokat. A tanulási eredményeken alapuló szintek bevezetése, és azok hozzákapcsolása a formális, meglévő szintekhez a rendszer sikeres EKKR-hez kapcsolásának előfeltétele. Az NKKR emellett jobb eszköz arra, hogy a formális oktatáson és képzésen kívül megszerzett képesítéseket magába foglalja, pl. a vállalatok és szektorok által kibocsátott képesítéseket (ezek neve Hollandiában „nem-formális képesítés”). Az NKKR kapcsolódási pontot is jelent, lehetővé téve az egyéneknek, valamint a munkaadóknak, hogy a képzési kínálatot teljes egészében értékeljék, intézményi eredetüktől függetlenül. Míg a bevonó megközelítés fontos az átláthatóság és az egész életen át tartó tanulás segítésében, a gyakorlati kihívásokat nyílt megközelítéssel kell megvitatni és tisztázni.

A szereplők bevonása Az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium a felelős az NKKR kifejlesztéséért és bevezetéséért. A munkába az érintettek széles körét vonják be, beleértve az alábbi szervezeteket és érdekcsoportokat: a szakképző iskolák szövetsége (MBO Raad), az alkalmazott tudományok egyetemeinek szövetsége (HBO-raad), a holland zöld oktatás szektorszintű szervezete (AOC Raad), a közoktatási iskolák szövetsége (VO-raad), az egyetemek szövetsége (VSNU), a szektor-szintű szakképzési és munkaerőpiaci szakértői centrumok szövetsége (COLO), a (nagyra becsült) magánfinanszírozott oktatás holland ernyőszervezete (Paepon), a holland munkaadói szövetség (VNO NCW), a holland és flamand Felsőoktatási Akkreditációs Szervezet (NVAO), valamint a holland tanfelügyelet. A tárcaközi Tanulás és Munka projekt-osztályba (PLW) két minisztérium tartozik: az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A többi minisztérium, pl. a finanszírozásért felelős minisztérium eddig közvetlenül nem vett részt az

107


NKKR kidolgozásában, bár közvetett befolyások nagy, mivel állandóan mérsékelni szeretnék az oktatással kapcsolatos kiadásokat. Az NKKR kifejlesztése és a kapcsolódási folyamat során az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium működik nemzeti koordinációs pontként (NCP). A folyamat befejeztével állandó szervezetet jelölnek majd ki rendes NCP-nek az NKKR bevezetésére. Bár döntés az NCP kijelöléséről csupán 2010 őszén várható, több fél kifejezte már az érdeklődését. A holland NKKR számára a fejlesztési időszak (2009 januárjától 2010 közepéig) okoz némi fejfájást. Megvan a kockázat, hogy nehéz lesz a „tulajdonosi szemlélet” kialakítása, és hogy sokan a keretrendszert művileg létrehozott struktúrának tekintik majd, amely relatíve kis mértékben járul hozzá a meglévő strukturákhoz és gyakorlatokhoz. A holland NKKR sikere az átláthatóság növelésében és az egész életen át tartó tanulás elősegítésében attól függ, hogy sikerül-e a továbbiakban is bevonni az érintettek minél szélesebb körét, a keretrendszer formális létrehozása után is.

A holland NKKR és a felsőoktatás A jelenleg kifejlesztés alatt álló átfogó keretrendszer a (2005 óta) a bolognai folyamat kontextusában kifejlesztett felsőoktatási keretrendszerre épít. Ez Hollandiában a felsőoktatási képesítési keretrendszer létrehozásában csúcsosodott ki, amelyet egy független, külső szakértőkből álló bizottság validált 2009 februárjában. Az NVAO, Hollandia és belgiumi flamand közöség akkreditációs testülete garantálja a bevezetést az akkreditációs folyamat során, amely kötelező érvényű minden formálisan elismert felsőoktatásban. 2010 januárjában angol és holland nyelvű brosúrákat adtak ki a szélesebb körű kommunikációs elérésre. A brosúra, az NKKR validálási dokumentumai elérhetők az NVAO weboldalán az angol nyelvű anyagok alatt (www.nvao.net).

Szintek és deszkriptorok A szintek számáról és a deszkriptorokról a konzultációs folyamat során hoznak döntést. A folyamatra a következő évben kerül sor. Hangsúlyozni kell, hogy ezeknek a szinteknek és deszkriptoroknak reális módon tükrözniük kell a jelenlegi holland oktatási és képzési rendszert. A koherens, tanulási eredményeken alapuló szintek bevezetése a keretrendszer kulcseleme, mivel közös nyelvet vezet be, illetve egy olyan közös kapcsolódási platformot, amely eddig hiányzott. Az EKKR által használt deszkriptorok figyelembevétele mellett a holland deszkriptoroknak tükrözniük kell a nemzeti hagyományokat és megközelítéseket. Nem valószínű, hogy az EKKR által használt tudás, készségek és kompetenciamegkülönböztetést a holland rendszer egy az egyben átveszi. Ennek oka a kompetencia fogalmának létező használata. A fogalom magába foglalja és túlmutat a tudás és készségek dimenzióján.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményeken alapuló (vagy inkább) kompetencia-fókuszú megközelítést a holland oktatás és képzés széles körben elfogadja. A Cedefop 2009-es, „Útban a tanulási

108


eredmények felé: Startégiák és gyakorlatok Európában” című tanulmánya79 szerint Hollandiában nagy hagyománya van az oktatás és képzés „célvezérelt” irányításának, és ez a kompetencia-alapú megközelítés számára iránymutató. A szakképzési szektor talán a legfejlettebb a kompetencia-orientáció szempontjából. A széles körű reformfolyamatot követően új, kompetencia-alapú szakképzési struktúrát alakítottak ki és vezettek be. Ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg a közoktatásban és a felsőoktatásban, bár kevésbé szisztematikusan. A felsőoktatásban a képesítési keretrendszer bevezetése hozzájárult az tanulási eredmények általános átalakulásához, hasonlóan az egyedi intézmények bevonódásához a Tuning projektbe. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés erős pozícióját tükrözi a nem-formális és informális tanulás validálásának széles körű használata Hollandiában (EVC). A kialakuló holland NKKR-t úgy tekintik, mint a validálás szerepének megerősítőjét, és remélik, hogy a validálás a képesítési rendszer integráns részévé válik. A validálás használata a rendszer integráns eszközeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszer a tanulási tevékenységek és tanulási helyzetek szélesebb köréhez kapcsolódjon, pl. a magánszektorban.

Kapcsolás az EKKR-hez Hollandia az EKKR ajánlásban meghatározott 2010-es dátumot tűzte ki célul. A kapcsolódási folyamat hivatalosan 2010 harmadik negyedévében zajlik, és várhatóan egy kapcsolódási jelentéssel zárul, amelyet az EKKR Tanácsadói testületének mutatnak be a negyedik negyedév végén ebben az évben. Hangsúlyozzák, hogy a kapcsolódás teljes mértékben a tanulási eredményeken alapuló, koherens szintek bevezetésétől függ, amely a teljse oktatási és képzési rendszert lefedi. Az EKKR-hez való kapcsolás szükségessége az NKKR kifejlesztésével párhuzamosan különösen nagy kihívást jelent. Írországhoz és az Egyesült Királysághoz képest, ahol az NKKR-t már a kapcsolás elkezdése előtt bevezették, a holland folyamat sokkal komplexebb. Azt, hogy ez milyen mértékben befolyásolja a holland NKKR lehetséges hatásait, még korai megítélni.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A holland NKKR bevezetése még korai stádiumban van. Néhány érintett megkérdőjelezte a kezdeményezés hozzáadott értékét, kiemelve a tényt, hogy a holland képesítési rendszer jelentős reformokon ment keresztül az elmúlt néhány évben (mind a szakképzés, mind pedig a felsőoktatás), és egy további reform kontraproduktív lehet. Ezzel szemben mások az NKKR-re úgy tekintenek, hogy az képes ezekre a reformokra építeni, és azoknak hozzáadott értéket biztosítani. A holland folyamat sikere az elkövetkezendő években nagyban függ majd attól, hogy az utóbbi nézet befolyásolja-e majd jobban a vitát. A folyamathoz közel álló érintettek hangsúlyozzák az átfogó kommunikációs stratégia kialakításának szükségességét az elkövetkezendő időszakban, hogy a lehető legnagyobb számú érintett kerüljön bevonásra a keretrendszer kialakításában és bevezetésében.

79

Cedefop (2009). Útban a tanulási eredmények felé: Startégiák és gyakorlatok Európában. Luxembourg: Publications Office. (Cedefop reference series; 72). Letölthető az internetről: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3054_en.pdf [2010.06.24-i állapot].

109


NORVÉGIA Bevezetés Norvégiában elkezdődött az átfogó nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása (Nasjonalt kvalifikasjons-rammeverk for livslang læring, NKR). Az Oktatási Minisztérium80 által hozott határozat 2009 őszén Norvégiát összhangba hozza az EU-s és EEA országokban folyó fejlesztésekkel. Az oktatás és képzés különböző területein folyó munkára alapozva (főképp a felsőoktatásban, a szakképzésben, valamint a felnőttoktatásban) kiterjedt folyamat vette kezdetét, amelynek célja egy konzultációs javaslat létrehozása volt 2010 októberére. Az NKR végleges javaslata 2011 első negyedévére várható, amely végül egy miniszteri rendeletet eredményez majd (Forskrift), mely megteremti a folyamat tiszta, formális alapját.

Indokok és főbb stratégiai célok Bár még korai fázisban van, a norvég NKKR tervezete és kifejlesztése a meglévő nemzeti oktatási rendszer átlátható leírására összpontosít. Ez a leírás az EKKR-hez kapcsolás előfeltétele. Az EKKR-hez kapcsolást a folyamat minden érintett résztvevője elfogadja célként. Az érintettek óvatosan húzzák alá, hogy az új NKKR nem a reform eszköze. A meglévő norvég oktatási rendszer, ahogy állítják, már eléggé rugalmas és átlátható, és a tanulók nem találkoznak nehézségekkel, mikor a rendszerben függőlegesen vagy vízszintesen mozognak. A nem-formális és informális tanulás validálását célzó törekvések (Dokumentasjon av realkompetanse), valamint a szintek közötti átjárást támogató tervek (pl. az Yrkesveien, amely lehetővé teszi a szakiskolai tanulók számára, hogy közvetlenül a felsőoktatás releváns részei felé haladjanak) hozzájárulnak ehhez. Még fontosabb a tanulási eredmények használata a képesítések meghatározására és leírására, amely a norvég rendszer már meglévő kulcseleme, befolyásolja a közoktatást és a szakképzést, mind alapés középfokon, a középiskola felsőbb évfolyamaiban, illetve a felsőoktatásban. Mindazonáltal vannak még problémák, és egyre inkább elismerik, hogy az NKKR segíthet ezek megoldásában. Különösen nagy kihívást jelent a középiskola utáni oktatás és képzés (Fagskoler) kérdése. Ez heterogén oktatási kategória, több mint 100 különböző programot takar, hat hónapostól a kétévesig. Ezen programok közül eddig egyiket sem írták le tanulási eredményekkel, és ez elválasztja őket a norvég oktatási rendszer többi részétől, amely szinte teljesen ezen az elven működik. Az NKKR kifejlesztése segíthet abban, hogy a felnőttképzés és az oktatási rendszer egésze közotti kapcsolatokat tisztázzák.

A szereplők bevonása 2009 őszéig a norvég NKKR-rel kapcsolatos munkát különböző területekre osztották fel. ● A nemzeti képesítési keretrendszer létrehozása a felsőoktatásban 2009 tavaszára ért 80

Az Oktatási Minisztérium adminisztratív határozatot hozott, de idézi a parlamenti előterjesztést (Stortingsmelding) 44/2008 'Utdanningslinja'. http://www.regjeringen.no/nb/dep/kd/dok/regpubl/stmeld/20082009/stmeld-nr-44-2008-2009-/1/8.html?id=565240 [2010.06.28-i állapot].

110


véget. A szektor maga széles körben támogatta a folyamatot, a keretrendszert és annak alapelveit széles körben elismerik, és olyan alapot képeznek, amelynek mentén fejlődik a felsőoktatás Norvégiában. Ezt illusztrálja a tanulási eredmények használata, ahol például az Osloi Egyetem több, mint 300 programját (studies) fogalmazta át eszerint az elv szerint. Jelenleg a munka rövid távú programokkal kapcsolatban folyik a felsőoktatásban. ● A „keretrendszerrel” kapcsolatos munka a szakképzésben 2008-ban kezdődött el. Ennek háttere az Oktatási Minisztériumtól az Oktatási Igazgatósághoz érkezett felkérés volt, hogy készítsék el a szintdeszkriptorokat ezekre a képesítésekre, így téve lehetővé a kapcsolódást az EKKR-hez. A szakképzési intézmények, regionális hatóságok, valamint a szektorok és iparágak képviselőiből álló munkacsoport a következtetéseit 2008 végén mutatta be. ● A felnőttoktatásban elkezdődött a „keretrendszer” kidolgozása 2008-ban, és célja, hogy meghatározza ezen alszektor főbb jellemzőit, és jelezze, hogy a tanulási eredményeken alapuló megközelítés hogyan használható az ezen intézmények által kiadott képesítések meghatározására és leírására. 2008 és 2009 során a szociális partnerek, akik a Minisztérium által felállított tanácsadói csoportban működtek, kritikával illették a munkát, mivel véleményük szerint a keretrendszer fejlesztéseihez a hozzáállás túl széttöredezett volt. 2009 májusában azt kérték, hogy a különböző folyamatokat és tevékenységeket jobban hangolják össze, hogy egy átfogó képesítési keretrendszert kapjanak. A szociális partnerek által kifejezett bírálat a folyamat tüzetes átvizsgálásához vezetett, amelyet az Oktatási Minisztérium irányított 2009 őszén. A legfontosabb fejlemény az volt, hogy a Minisztérium világos döntést hozott, hogy egy keretrendszert fog kidolgozni, és a fent leírt három munkafolyamatot úgy tekinti, hogy az az átfogó megközelítéshez járul hozzá. Az átvizsgálás után a folyamat most az alábbi struktúrán alapul: ● Egy belső projektcsoportot hoztak létre a Minisztériumban, amely az Oktatási Igazgatóság összes érintett osztályának képviselőiből állt (mind a közoktatásból, mint pedig a szakképzésből). A munkát a főigazgatói szinten álló irányítótestület koordinálja. ● Egy külön EKKR kapcsolódási munkacsoport folytatja a munkát, és 2010/2011 során rendszeresen összeül, hogy megvitassa az elveket és az előrehaladást. Az összes érintett képviselteti magát ebben a csoportban, beleértve a szociális partnereket, az oktatói szervezeteket, a beiskolázási és egyetemi rendszerek képviselőit, a diákszervezeteket, valamint az oktatási szektor ügynökségeit. A csoport szükség szerint találkozik, minimum évente 3 vagy 4 alkalommal. A csoport képviselői közvetlenül részt vesznek a kapcsolódási folyamatban. ● Létezik egy szélesebb körű tanácsadói testület az 'Európai képzési stratégiákról', ahol az érintettek széles körben vesznek részt (beleértve a civil szervezeteket is), a testület folyamatos tájékoztatást kap az EKKR (és az egyéb európai eszközök) bevezetéséről.

Szintek és deszkriptorok Jelenleg kidolgozás alatt van az összes képesítési szintet és típust lefedő deszkriptorrendszer, és 2010 októberében kerül bemutatásra. A már meglévő gyakorlatok és javaslatok mindazonáltal adnak némi iránymutatást a jelenleg vitatott dolgokról. A felsőoktatásban az NKKR-ben a szintdeszkriptorokat a kunnskap (tudás), a ferdigheter (készségek) és a generell kompetanse (általános kompetenciák) fogalmai szerint határozzák meg. Ezek a deszkriptorok már figyelembe veszik az EKKR ajánlást, és facilitálja a jövőbeni összekapcsolást az oktatás és képzés egyéb alszektoraival.

111


2008-ban az Oktatási és Képzési Igazgatóság által kijelölt munkacsoport dolgozott a szakképzési deszkriptorok kifejlesztésén. Ez a csoport az EKKR deszkriptorait vette alapul a munkájához. A csoport azt javasolta, hogy ötvözzék a tudást (elméleti és tárgyi), készségeket (kognitív és gyakorlati), valamint a kompetenciát (felelősség és autonómia) a tervezéssel (az anyagi és nem anyagi természetű folyamatokkal), a munka kivitelezésével (gyártás/szolgáltatások), valamint a dokumentációval/értékeléssel. Ez a kombináció lehetővé tette a szakképesítések elég precíz leírását és szintezését. A szakértői csoport munkája azt mutatta, hogy lehetséges a szakképesítéseknél a tanulás különböző szintjeit meghatározni. Míg a legtöbb szakképesítést az EKKR 4 szintjének megfelelő tanulási szintre teszik, sokukat el lehet helyezni a 3. vagy az 5. szinten. Széles körű konzultációs folyamat vette kezdetét ezekről a javaslatokról 2010 tavaszán. Az, hogy a javasolt differenciálás politikailag elfogadható lesz-e, más lapra tartozik, és a konzultációs folyamat alapján kerül megvitatásra. A szintezés kérdése szintén a felnőttképzés (Fagskoler) kapcsán került napirendre. Az első, feltételes javaslatokat arra, hogy ezeket a képesítéseket az EKKR 6. szintjéhez kapcsolják erős kritika érte az érintettek részéről, főképp az egyetemek oldaláról. A képzés ezen szektorának sokszínűsége miatt a tanulási eredményeken alapuló szintezés valószínűleg nagy szórást fog mutatni, de a képesítések vélhetően az 5. szint körül koncentrálódnak. A tény, hogy ezeket a képesítéseket mostantól tanulási eredmények szerint határozzák meg, megkönnyíti az összekapcsolást, azonban az világosnak látszik, hogy a hiteles kapcsolás megköveteli, hogy az egy szélesebb kontextuson belül történjen, figyelembe véve mind a szakképzést, mind pedig a felsőoktatást. A munka a többi szinten (azaz a kötelező oktatás és a középiskola felsőbb évfolyamain a közoktatásban) az általános NKKR folyamat keretében kezdődött el. Az első javaslatok 2010 nyár végére várhatók.

A tanulási eredmények használata Mint már említettük, Norvégiában széles körű a konszenzus a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés relevanciájáról. A Kunnskapsløftet, a 2004-ben kezdődött és 2006ban bevezetett átfogó reform különös jelentőséggel bírt, és a tantervi célok átfogó újradefiniálásával és újraírásával járt együtt az alapszintű oktatás összes szintjén (azaz az általános és középfokú oktatásban, 1-13. évfolyamig). A legfőbb kifejeződését a nemzeti alaptantervben találja meg, megcélozva az oktatás minden szintjét, a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés bevezetése elkezdett hatással lenni az oktatás és képzés mérésére és értékelésére, főképp a szakképzésben. A nem-formális és informális tanulás validálásának bevezetése fokozta a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítéssel kapcsolatos tudatosságot. Nehéz megítélni, hogy milyen fokig befolyásolja a tanulási eredmények perspektívája a pedagógiai megközelítéseket és tanulási módszereket. Az Oktatási és Képzési Igazgatóság jelenleg az oktatás széles körű, kutatás-alapú értékelését végzi, és lehetséges, hogy ez a kutatás fényt derít néhány kérdésre, különösen a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés relevanciájára a különböző szinteken.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

112


LENGYELORSZÁG Bevezetés Az egész lengyel oktatási rendszert lefedő, átfogó lengyel NKKR-rel kapcsolatos munka hivatalosan 2008 augusztusában kezdődött. A „Kompetenciák és képesítések számba vétele a lengyel munkaerőpiac érdekében, valamint a nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása” projektet egy munkacsoport irányította. A munka a bolognai folyamathoz kapcsolódó felsőoktatási képesítési keretrendszerre épít, amely egy ideje zajlik (2006 óta). A munkacsoport 2009 decemberében adta le javaslatát. 2010. május 17-én az NKKR Irányítótestület elfogadta a javaslatot, mint a további fejlesztések alapját a lengyel NKKR létrehozásában és bevezetésében, és a végső javaslat 2010 végére várható.

Indokok és főbb stratégiai célok A lengyel NKKR létrehozását közvetlenül a nemzetközi fejlemények, azaz a bolognai folyamat és az EKKR hatására kezdeményezték. Ez azt mutatja, hogy Lengyelország támogatja az átláthatóság és összehasonlíthatóság európai céljait, amelyek ezekben a folyamatokban fejeződnek ki. A felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszer javaslatát 2007-ben véglegesítették, de nem került bevezetésre. Ehelyett úgy határoztak, hogy az EKKR 2008-as elfogadását követően egy átfogó keretrendszer kerül bevezetésre. Ez az új NKKR a felsőoktatási keretrendszer következtetéseire épít, azonban túlmutatva ezen magába foglalná a képesítések összes szintjét és típusát. Az NKKR-rel kapcsolatos munkát támogatják az oktatási rendszer különböző részének reformjai, főképp a tanulási eredményeken alapuló tanterv bevezetése a közoktatásban (2009), a tanulási eredményeken alapuló tantervek jelenleg zajló bevezetése a szakképzésben, valamint a munka-és szakmai standardok. Ezek a kezdeményezések a képesítési keretrendszer építőelemei, meghatározzák és leírják a képesítéseket a megfelelő szektorokban. Az új standardokkal kapcsolatos munkát a szakképzés területén főképp a Munkaügyi és Szociális Minisztérium végzi, hangsúlyozva a képesítések relevanciájának megerősítését a munkaerőpiacon. Az NKKR bevezetése szükségessé teszi az oktatás és képzés meglévő jogi alapjának módosítását. A felsőoktatási képesítési keretrendszerben már születtek javaslatok (a Kutatási és Felsőoktatási Minisztériumban) a felsőoktatási törvény módosítására. Jelenleg elemzések folynak arról, hogy milyen további jogi változtatások lesznek szükségesek.

A szereplők bevonása A Nemzeti Oktatási Minisztérium kezdeményezte az NKKR-rel kapcsolatos munka elindítását. Az elvégzendő munkáról beszámoltak a Miniszterelnöki Hivatalnak, jelenleg az NKKR Irányítóbizottságának jóváhagyása után a fejlesztési és bevezetési munkát a Minisztérium koordinálja. Az eredeti, vázlatos keretrendszer kifejlesztésével megbízott munkacsoportban az érintettek széles köre vett részt, képviselve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést, valamint a munkaadókat és a keretrendszer kialakításában közvetlenül érintett intézményeket.

113


Az NKKR bevezetésének továbbvitelére a Miniszterelnök Hivatal két testületet jelölt ki: (a) az élethosszig tartó tanulásra egy stratégiai munkacsoportot, amelybe beletartoznak az intézményi érintettek. (Nemzeti Oktatási Minisztérium, a Kutatási és Felsőoktatási Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium). Ezt a csoportot a Nemzeti Oktatási Minisztérium vezeti. (b) az NKKR Irányítótestület, amely az összes intézményi érintett résztvevőiből áll (Nemzeti Oktatási Minisztérium, a Kutatási és Felsőoktatási Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium. Május 17-én az Egészségügyi, a Kulturális és a Honvédelmi Minisztérium is csatlakozott a testülethez). A testületet a Kutatási és Felsőoktatási Minisztérium irányítja, és a lengyel NCP (Nemzeti Koordinációs Pont) támogatja. Az NKKR fejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos összes projektet ez az irányítótestület koordinálja. Míg a lengyel NKKR munkáját az oktatás és képzés területéről az összes érintett bevonása jellemzi, a felsőoktatás szerepe különös fontosságú. Ellentétben azzal, ami más országokban megfigyelhető, a felsőoktatás Lengyelországban az egész folyamat során az átfogó keretrendszer mellett érvelt, amely lehetővé teszi a rendszer átjárhatóságát. A hatóságok úgy határoztak, hogy az NKKR kifejlesztése és bevezetése további adminisztratív és kutatási segítséget igényel. Ebből a célból két további külső intézményt vontak be a folyamatba 2009 közepétől, az Oktatáskutató Intézetet és a „Kooperációs Alap” Alapítványt. Jelenleg a lengyel EKKR-rel kapcsolatos tervezési munkát az Oktatáskutató Intézet végzi.

Szintek és deszkriptorok Az NKKR tervezet, amelyet az összes főbb intézményi érintett elfogadott, hét szintből áll. A szintdeszkriptorokat főképp az EKKR inspirálta, és az alábbi kulcskategóriákból állnak: (a) tudás: (i) kiterjedés; (ii) a megértés mélysége; (b) készségek: (i) kommunikáció; (ii) problémamegoldás; (iii) a tudás használata a gyakorlatban; (c) attitűdök: (i) identitás/autonómia; (ii) együttműködés; (iii) felelősség. Bármely másik szektort (közoktatás, felsőoktatás, szakképzés) is ösztönöznek, hogy kifejlesszék a deszkriptorokat a saját igényeik és profiljuk szerint, de ezek mindig tartalmazzanak világos utalást a kulcsdeszkriptorokra. Ezt a szakképzés példázza, ahol figyelembe vették a munkafeladatok komplexitását, a szakmai munka autonómiáját és a készséget az egyedi és csoportmunka iránti felelősségvállalásra (beleértve az intellektuális, érzelmi és etikai szempontokat). Ezek a konkrétumok tükrözik az elmúlt években Lengyelországban bevezetett szakmai képesítési standardok alapelveit. Fontos megjegyeznünk, hogy minden szint nyitott a szakképzés számára.

114


A tanulási eredmények használata A 2008 augusztusában kezdődött munka egyik legfontosabb célja a képesítések és kompetenciák leltárba vétele a lengyel oktatási rendszerben. Ez a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést tükrözi, amely viszonylag kevés figyelmet kapott a lengyel rendszerben eddig. Ezt a benyomást erősíti a Cedefop nemrégiben közzétett tanulmánya, az „Átalakulás a tanulási eredmények irányába”81. Az új nemzeti szakképesítési standardokkal és az alapfokú és középfokú oktatás számára tervezett új nemzeti tantervvel foglalkozó munka a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés térnyerése felé mutathat, a releváns képesítések céljainak tisztázásával a felhasználók számára. A felsőoktatásba. n az intézményeket a jelenlegi jogszabályok kötelezik a tanulási eredményeken alapuló tantervek bevezetésére. Az NKKR fejlesztése nagy hangsúlyt fektet a tanulási eredményeken alapuló megközelítés népszerűsítésére. A 2009-11 közötti időszakban körülbelül 100 képzést terveztek és folytattak le a tanulási eredményeken alapuló tantervek létrehozására, főképp a felsőoktatási szektorban, a bolognai folyamattal foglalkozó szakértői csoport, illetve a Kutatási és Felsőoktatási Minisztérium által kezdeményezett Jó gyakorlatok felépítése mozgalom tevékenységének részeként.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az NKKR-rel kapcsolatos munka platformot teremtett az éritettek közötti párbeszédre, különösen az oktatásban és képzésben, ráadásul olyan érintettek között, akik egymástól szeparáltan, bürokratikus és intézményesült szegmensekben tevékenykednek. Az NKKR olyan koordinációs eszközt vezet be, amely eddig hiányzott. Potenciálisan ez alapot teremthet egy koherensebb rendszernek, amely hozzájárulhat az életen át tartó tanulás korlátainak csökkentéséhez. Egy sor konkrét kihívást sikerült azonosítanunk: (a) a képesítések számba vétele, leltárkészítés kihívást jelent. Nem világos, hogy mennyi képesítés is van valójában, és nyitott még a kérdés, hogyan kerülnek ezek regisztrálásra, illetve hogy a jegyzék milyen formát fog ölteni; (b) a folyamat időigényes, főképp mivel a bevezetés az oktatás és képzés jogi szabályozását is érinti. Mivel a lengyel rendszer erősen jogvezérelt, ez komoly kihívást jelent; (c) míg elvileg nincs akadálya az állami képesítések bevonásának, az egyéb (magán) képesítések kapcsolása illetve bevonása nagyobb kihívást jelent.

81

Cedefop (2009). Átalakulás a tanulási eredmények irányába: európai stratégiák és gyakorlatok. Luxembourg: Publications Office. (Cedefop reference series; 72). Letölthető az internetről: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/3054_en.pdf [2010.06.24-i állapot].

115


PORTUGÁLIA Bevezetés Portugáliában bevezetés alatt van az átfogó nemzeti képesítési keretrendszer (NKKR) (Quadro Nacional de Qualificações, QNQ). A 2009. júliusában hozott 782/2009. számú kormányrendelet (Portaria No 782/2009)82, alapozza meg a keretrendszert (beleértve a szinteket és a szintdeszkriptorokat). A rendelet szerint a keretrendszer felállításának 2010 októberéig be kell fejeződnie. A fejlesztés 2007-ben kezdődött, amikor a 396/2007-es kormányrendelettel megteremtették a portugál képesítési keretrendszer jogi alapját. 2007 márciusában a kormány és a szociális partnerek megállapodást írtak alá az alábbi kulcselemekről, hogy az NKKR-t kifejlesszék és bevezessék: (a) 2007-ben a Munkaügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium alá tartozó Képesítésekért Felelős Nemzeti Ügynökséget hoztak létre; (b) a képesítések nemzeti jegyzékét 2007-ben hozták létre. A tanulási eredményeken alapul, és a szakképzés számára központi referenciaeszköz. A katalógus jelenleg 254 képesítést tartalmaz, 40 területen. Minden képesítéshez egy munkaköri profilt határoz meg, valamint egy képzési referenciát (amely kettős képesítést nyújt, az oktatási szintről, és a szakképzési szintről), valamint a kompetenciák elismeréséről, validálásáról és képesítéséről szóló referenciát; (c) a nem-formális és informális tanulás elismerése rendszerének továbbfejlesztése (a jelenlegi nemzeti elismerési, validálási és kompetencia-bizonyítvány rendszer továbbfejlesztése) és beépítése az NKKR-be. A validálási rendszer a képesítési standardokra fog utalni a nemzeti jegyzékben, mind az „oktatási” kompetenciákra (az iskola kilenc és tizenkét évére), valamint „foglalkozási” standardokra. A felsőoktatásban külön Képesítési Keretrendszer került kidolgozásra az EHEA-val összhangban (a 49/2005-ös törvény, valamint a 74/2006-os rendelet)83. A két keretrendszer közötti kapcsolódást a kapcsolási folyamat során vitatják meg. Az 5. szintet tekintik az áthidaló szintnek a szakképzés és a felsőoktatás között. Ezen a szinten vannak szakképzési képesítések és felsőoktatási képesítések. A szakképesítéseket technikusi kurzusoknak hívják, valamint vannak rövid távú képesítések a felsőoktatás számára a keretrendszer első ciklusában.

Indokok és főbb stratégiai célok Nagyobb átláthatóságra, koherenciára és egységességre van szükség a portugál képesítési rendszerben. A várakozások szerint az NKKR segíti a különböző alrendszerek integrációját (egyetemi képesítések, szakképesítések, felsőoktatási képesítések, szektorális képesítések (pl. turizmus, mezőgazdaság, közlekedés) egy (átfogó), átlátható és koherens 82

83

Lásd: http://portal.iefp.pt/pls/gov_portal_iefp/docs/PAGE/PNRQ/RECONHECIMENTO_PROFISSIONAL SISTEMA_NACIONAL_QUALIFICACOES/QUADRO%20NACIONAL%20DE%20QUALIFICA%C7 %D5ES%20.PDF [2010.5.10-i állapot]. Nemzeti jelentés a bolognai reformról. Elérhető az Interneten: http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/links/National-reports2009/National_Report_Portugal_2009.pdf [2010.4.8-i állapot].

116


keretrendszerbe, valamint nemzeti szinten a politikai koordinációját. Az NKKR segítségével a képesítések progressziója és minősége a munkaerőpiac és a társadalom viszonyában általában javítandó, valamint elő kell segíteni a mobilitást a képzésben és a munkaerőpiacon. Az NKKR növelheti a képesítések „olvashatóságát”, javíthatja az oktatási és képzési rendszer átfogó átjárhatóságát, és alapot teremthet a nemzeti szintek EKKR-hez kapcsolásához.

A szereplők bevonása Az NKKR-rel kapcsolatos munkát a Munkaügyi és Szociális Szolidaritás Minisztériuma indította, az Oktatási Minisztérium támogatásával. A szereplők bevonása elsődleges fontosságú a keretrendszer bevezetése szempontjából. A kormány és a szociális partnerek 2007 márciusában megállapodást kötöttek az NKKR létrehozására. A Nemzeti Képesítési Ügynökség a kijelölt nemzeti koordinációs pont (NCP) az EKKR bevezetésére Portugáliában. Az Ügynökség együttműködik a Felsőoktatási Igazgatósággal. Az NKKR bevezetését a Nemzeti Szakképzési Tanács felügyeli.

Szintek és deszkriptorok Nyolcszintű kapcsolási struktúrát fogadtak el, amely lefedi a portugál képesítési rendszer főbb jellegzetességeit és képesítéseit. A struktúra kompatibilis az EKKR-rel a kategóriák és elvek mentén. A szintdeszkriptorokat a tudás, készségek és attitűd fogalmai szerint határozzák meg. Jelenleg a Nemzeti Képesítési Ügynökség részletesebb szintdeszkriptorokat vezet be, hogy precízebben meg lehessen különböztetni a tanulási eredmények szintjeit, így az NKKR szintjeihez kapcsolást könnyebbé tenni, valamint válaszolni a különböző gazdasági szektorok sajátosságaira. Az elfogadott NKKR még nem teszi lehetővé a részszakképesítések elfogadását, de ez az ügy is fontos, és a munkacsoportnak foglalkoznia kell vele.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés fontos szerepet játszik a portugál képzési rendszer reformjában. A közoktatásban az elemi oktatás nemzeti tanterve (alapkompetenciák) olyan nemzeti referenciadokumentum, amelynek segítségével tanulási tevékenységek tervezhetők mint iskolai, mind pedig osztály-szinten. Olyan általános és különös kompetenciákat tartalmaz, amelyekről elvárják, hogy a tanulók kifejlesszék a kötelező oktatás szintjén. Minden tárgy vagy tárgycsoport a dokumentumban azonosítja és meghatározza a megfelelő kompetenciaprofilt (az attitűd, készségek és tudás fogalmai szerint), amelyet minden tanulónak ki kell fejleszteni minden egyes ciklus végére, illetve a kötelező oktatás három ciklusának egészére. A szakképzésben a reformok a képesítések standjainak kialakításának és a tantervfejlesztésnek a tanulási eredményekre fókuszáló dimenziójára koncentrálnak. A Képzési Minőségbiztosítási Intézet (IQT) a múlt évtizedben meghatározta a készségek irányvonalait és a képzési igényeket, és foglalkozási profilokat alakított ki minden gazdasági 117


szektor számára. Ezek a foglalkozási profilok kompetencia-alapúak: tudást, technikai tudást, valamint szociális és társas kompetenciákat tartalmaznak. Ez a munka a foglalkozási profilokon és a szektor-szintű tanulmányok a nemzeti képesítési jegyzék továbbfejlesztését szolgálják, kompetencia-standardok kialakítására irányuló módszertan segítségével minden képesítésre. Ezt a módszertant jelenleg alakítják és tesztelik. A mérést a standardokhoz kompetencia-egységeken keresztül kapcsolják. A Nemzeti Felnőttképzési Ügynökség volt felelős 2006-ig a kapcsolódási keretrendszer bevezetéséért a kulcskompetenciákra. Ezt a munkát a Nemzeti Képesítési Ügynökség vette át. Volt egy sor stratégia és kezdeményezés, amelyet a nem-formális és informális tanulás validálására fejlesztettek ki. Átfogó nemzeti rendszereket vezettek be a validálásra, és különösen az Iniciativa Novas Oportunidades bevezetése óta rengeteg ember vett részt a programban. Ez a kezdeményezés új lehetőséget ad azoknak, akik már a munkaerőpiacon vannak, de nincs teljes végzettségük a középiskola felső két évfolyamában. A kezdeményezés a felnőttoktatási kurzusokon, valamint az kompetenciák elismerésének, validálásának és tanusításának (RVCC) rendszerén keresztül működik.

Kapcsolás az EKKR-hez A Képesítések Nemzeti Ügynöksége a nemzeti koordinációs pont (NCP) az EKKR bevezetésére Portugáliában. 2009 decemberében bizottságot hoztak létre a kapcsolódás irányítására a 2009 júliusában elfogadott szabályozás alapján, a kapcsolás során a módszertan átláthatóságának biztosítására és az érintettek bevonására. A bizottságban képviselteti magát a Nemzeti Képesítési Ügynökség, amely a kapcsolási folyamatot koordinálja, illetve az összes képzési alrendszer képviselője, amelynek hatáskörébe tartozik a képesítések szabályozása és a minőségbiztosítási folyamat. Ezek közé tartozik a Felsőoktatási Igazgatóság (DGES), az Innovációs és Tantervkészítési Igazgatóság (DGIDC), a Munkaügyi és Munkaerőpiaci Kapcsolatokért Felelős Igazgatóság (DGERT), illetve a Felsőoktatási Mérési és Akkreditációs Ügynökség (A3ES). A koherens kapcsolást, amelynek célja a nemzeti képesítések szintjének összekötése az EKKR és a QF-EHEA szintjeihez fontos lehetőségnek tekintik, amelynek segítségével tovább tárgyalhatók a kapcsolódások az egész életen át tartó tanulás nemzeti képesítési keretrendszere és a felsőoktatás képesítési keretrendszere között. 2010 februárjában munkacsoportot hoztak létre a kapcsolódási folyamathoz elfogadott módszertan létrehozására és megvitatására, illetve a kapcsolódási jelentés létrehozására és validálására.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A fejlesztés és viták fázisában az alábbi problémák merültek fel, amelyek további munkát és kidolgozást igényelnek: (a) a részszakképesítések bevonása az NKKR-be; (b) az iskolai alapú kompetenciák és a foglalkozás alapú kompetenciák integrációja ugyanabba a standardba; (c) az NKKR, mint híd a különböző alrendszerek között, beleértve a felsőoktatást.

118


Fő információ források A Képesítések Nemzeti Ügynöksége a nemzeti koordinációs pont (NCP) az EKKR bevezetésére Portugáliában. További információk http://www.en.anq.gov.pt/ [2010.06.28-i állapot]

119


ROMÁNIA Bevezetés84 Egy tanulási eredményeken alapuló nemzeti képesítési keretrendszer (NKKR) kifejlesztése zajlik Romániában. A keretrendszer célja, hogy összehozza a nemzeti szinten elismert képesítéseket mind a kezdeti, mind pedig a folytatólagos szakképzés területéről, a munkahelyi gyakornoki rendszerből, illetve a felsőoktatásból. A fejlesztés a szakképzési reformra és az 1990-es évek óta a kompetencia alapú szakképesítésekre épít. Az NKKR-t a szakképzésben már 2005-ben bevezették, a Miniszterelnök, a Nemzeti Munkáltatói Konföderáció és a Szakszervezetek Nemzeti Konföderációjának háromoldalú megállapodása alapján. A keretrendszert ötszintű struktúrára építették, közös képesítési jegyzékkel, minőségbiztosítással és a szakképzések akkreditálásával. A Nemzeti Felnőttképzési Tanácsot nevezték ki a Nemzeti Képesítési Hatósággá (NQA), amelyet jogilag a Felnőttképzési tanácsról szóló törvény (2004) szabályozott. Az NQA főbb feladatai a következők: (a) módszeres nemzeti keretrendszer biztosítása; (b) a nemzeti képesítési jegyzék gondozása minden szinten; (c) a szektor szintű bizottságok munkájának koordinációja, a velük való együttműködés (főképp a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel); (d) együttműködés a felsőoktatási képesítésekért felelős nemzeti ügynökséggel. A felsőoktatásban párhuzamos folyamatok figyelhetők meg. A felsőoktatásban a bolognai folyamattal és az EKKR-rel összhangban keretrendszert fejlesztettek ki 2005 óta. 2009 júniusában az oktatási miniszter rendelete jóváhagyta a „Módszertant a nemzeti képesítési keretrendszer használatáról a felsőoktatásban”85. A rendelet megteremti a keretrendszer széles körben történő bevezetésének lehetőségét a felsőoktatásban. A fejlesztési munka a továbbiakban abban az irányban folytatódik, hogy a háromszintű felsőktatási struktúrát beépítse az NKKR-be az egész életen át tartó tanulás érdekében. Az egyik legnagyobb kihívás ezen két feljesztési folyamat, a struktúrák és szakképzésben érintett felek összekapcsolása a munkaerőpiaccal, hogy átfogóbb képesítési keretrendszer jöhessen létre. Ezt nagyon fontosnak ítéljük a román képesítési rendszer általános koherenciája és átjárhatósága szempontjából.

Indokok és főbb stratégiai célok Az az általános nézet, hogy az NKKR segítségünkre lehet a román társadalomban, valamint a képzésben jelen lévő szükséglet kielégítésére. A képesítési rendszer nem elég koherens (például gyenge a kapcsolat a korai szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás között), a képesítéseknek jobban meg kellene felelniük a munkaerőpiaci szükségleteknek, és nagyobb átláthatóság szükséges a tanulási eredmények, a gyakornokok és a munkaerő mobilitása terén is. A nemzeti képesítéseket meg kell értetni külföldön, és az EKKR-hez kell kapcsolni. Az NKKR fejlesztése az alábbi stratégiai célokat szolgálja: 84

Ez a fejezet Romániáról további kidolgozást igényel a román kollégák közreműködésével. A leírás és elemzés előzetes munkaanyagnak tekintendő, és a Cedefop értelmezését tükrözi. 85 Letölthető az Internetről: www.acpart.ro

120


(a) (b) (c)

(d)

a román szakképesítések összehasonlíthatóságának elősegítése Európában; a román képesítések átláthatóságának, minőségének és relevanciájának javítása; a haladás és a mobilitás elősegítése: (i) a különböző alrendszerek között, a nonformális és informális tanulás validálásán és elismerésén keresztül; (ii) a különböző munkaterületek között (beleértve a migránsokat) a kompetenciák átláthatóságán keresztül; jobban összekötni a szakképzés alsó két évfolyamát és a felnőttképzést az új, fejlődő tanulási utakkal.

A szereplők bevonása A munkát az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium, valamint a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium indította, a szociális partnerekkel együttműködve 2005ben. Az NKKR kifejlesztését a szakképzésben 2005 óta a Nemzeti Képesítési Hatóság koordinálja két szinten. A döntéshozó testület a bizottság, amelynek 15 tagja van: öten minisztériumokat képviselnek, öten szakszervezeteket, és öten munkáltatói szervezeteket. A Nemzeti Képesítési Hatóságnál van egy technikai egység (úgy negyven főből álló személyzet), akik segítséget nyújtanak a bizottság számára, koordinálják a tevékenységeket, és elkészítik a dokumentumokat. A bolognai folyamat bevezetésével történő összehangolás az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium részvételével történik a bizottságban. A felsőoktatási fejlesztéseket az ACPRT (a Felsőoktatási Képesítések és az Egyetemek Közötti Partnerségek, valamint a Társadalmi és Gazdasági Környezet Képviselői) koordinálja. Az Ügynökség szorosan együtt dolgozik a főbb érintettekkel a felsőoktatásból (egyetemi oktatók képviselői, diákok, főbb szakmai szervezetek, munkaadói szervezetek, minisztériumok és egyéb közérdekű szervezetek). A kutatást a Nemzeti Oktatástudományi Intézet, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Képesítési Hatóság végzi.

A román NKKR az egész életen át tartó tanulásért, és kapcsolódása a felsőoktatáshoz Az NKKR-rel kapcsolatos munka a felsőoktatásban 2005-ben kezdődött. Az ACPRT-t jelölték ki a felsőoktatásban a képesítések Nemzeti Hatóságává (1357/2005. kormányhatározat)86. A határozat kialakította a nemzeti felsőoktatási képesítési jegyzék módszertanát valamint az NKKR első javaslatát, beleértve a szintleírásokat a felsőoktatásra. A módszertant ezután 17 darab első és második ciklusba tartozó tanulmányi programon tesztelték, nyolc különböző tudományágban. A projekt eredményeire alapozva széles körű társadalmi vita alakult ki 2007-2008 során, és a nemzeti képesítési keretrendszer használatáról szóló javaslatot a felsőoktatásban, 2009 júniusában az oktatási miniszter rendelete módosította és hagyta végül jóvá87. Ez megteremtette az NKKR bevezetésének jogi hátterét a felsőoktatásban. A felsőoktatási képesítések jegyzékét most hozzák létre. 86

87

Lásd: Nemzeti jelentés a bolognai reformról, 2009. Elérhető az interneten: http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/links/National-reports2009/National_Report_Romania_2009.pdf [2010.06.28-i állapot]. A felsőoktatási NKKR használatának módszertana. Elérhető az interneten: Internet: www.acpart.ro [2010.06.28-i állapot].

121


A QF-EHEA-val és az EKKR-rel összhangban tanulási eredményeken alapuló szintdeszkriptorokat fejlesztettek ki. Ezeket tudás, készségek és kompetenciák szerint határozzák meg. A kompetenciát két kategória szerint osztályozzák: ● szakmai kompetenciák88; ● transzverzális kompetenciák89. A mátrix két perspektívát integrál a képesítések kapcsolására az NKKR szintekhez: a függőleges perspektíva jelzi az előmenetelt a szakmai és transzverzális kompetenciák terén. Nyolc generikus szintdeszkriptort határoztak meg: (a) tudás, megértés, és a külön nyelvek használata; (b) magyarázat és interpretáció; (c) alkalmazás, transzfer és problémamegoldás; (d) kritikus és konstruktív gondolkodás; (e) kreativitás és innováció; (f) autonómia és felelősség; (g) társas interakció; (h) személyes és szakmai fejlődés. A vízszintes tengely ábrázolja a generikus deszkriptorokat, amelyek a három egyetemi ciklushoz kapcsolódnak: bachelor, master és doktori. Az NKKR-ben a felsőoktatás számára definiált három szint a 6, 7, és a 8.

Szintek és deszkriptorok Az EKKR-t tükröző nyolcszintű kapcsolási szerkezetre születik javaslat. A szintdeszkriptorok fejlesztés alatt vannak, a tudás, készségek és kompetencia fogalmai mentén. A felsőoktatás számára a szintdeszkriptorok már kidolgozásra és elfogadásra kerültek.

A tanulási eredmények használata Erős elkötelezettség figyelhető meg a tanulási eredmények használatára a nemzeti reformprogram részeként. A tanulási eredményeket már beágyazták a kompetencia-alapú szakképzési reformba, és a nem-formális tanulás validálásának bevezetésére történő intézkedéseket. Sok szakképzési program a kompetenciákra épül. A szakképzés alsóbb évfolyamaiban használják a szakmai standardokat, amelyek a valós kompetenciaelemekre épülnek, amiket a munkahelyen kell bizonyítani. A szakmai képzés standardjai olyan, az oktatási miniszter által újonnan jóváhagyott standardok, amelyek a tanulási eredményeken alapulnak, és amelyeket a képesítés birtoklója elsajátít. A felnőttképzési elismerési központok rendszere a tanulási eredményekben definiált kompetenciákon alapul. A mérés ilyen megközelítése olyan mérési eszközökön alapul, mint a diák-portfoliók, projektek és feladatok bemutatása, amelyeket a tanuló a tanáraival vagy oktatóival folytatott konzultáció eredményeképpen hozott létre, illetve a közösségben vagy a 88

89

A szakmai kompetencia fogalma „bizonyított képesség a tudás, készségek és egyéb tulajdonságok (pl. értékek és attitűdök) kiválasztására és megfelelő kombinációjára, amelyek egy szakmai tevékenységre jellemzőek, és segítségükkel sikeresen oldhatóak meg problémás helyzetek, amelyek az adott szakmához hatásosan és hatékonyan köthetők.” www.acpart.ro (ibid, p. 10). A transzverzális kompetenciák azok, „amelyek egy bizonyos területen vagy tanulmányi programon keresztül húzódnak, transzdiszciplináris természetűek: csapatmunka, szóbeli és írott kommunikáció az anyanyelven /vagy idegen nyelven/…/), stb.” www.acpart.ro (ibid, p 10)

122


munkahelyen megszerzett tanulási tapasztalat formatív mérése. Az EKKR elveinek elfogadásáról Romániában döntés született, amely fontos motivációt jelentett a a meglévő módszertani fejlesztések felülvizsgálatára. A folyamatos tökéletesítési folyamat részeként a korábbi Phare projektekben 2004 és 2005 során kidolgozott módszertanokat értékelték, áttekintették és frissítették a Phare 2006-os programban. Új módszertanokat fejlesztettek ki a 2006-os Phare projektben, amelyek a tanulási eredményekre fókuszálnak. A képesítések új formátumát hozták létre, amely a tanulási eredményeken alapul. 19 szektorban körülbelül 15 képesítést fejlesztettek ki szektoronként.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás időzítését még meg kell határozni, de az előkészítő munka megkezdődött. A Nemzeti Képesítési Hatóság, a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség és a Nemzeti Egyetemet Megelőző Oktatás Minőségbiztosítási Ügynöksége a saját hatáskörén belül tevékenykedik. Hátravan még a döntés a kapcsolódást irányító testület létrehozásáról.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A munka során világossá vált, hogy mennyire nehéz a szakképzés és a felsőoktatás érintettjei számára a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés közös megértése. Mindazonáltal ez fontos előfeltétele a nagyobb összehasonlíthatósági és átviteli lehetőségeknek a képesítések között a két alrendszerben, és biztosítja, hogy az NKKR hídként működhet az oktatás különböző alszektorai között különböző módokon. Fontos hangsúlyoznunk, hogy struktúrákat és fenntartható finanszírozást kell kialakítanunk. A szektor szerinti bizottságok fenntartható finanszírozása kulcsfontosságú az NKKR bevezetése szempontjából. 2009-ben elfogadták a 268/200990. számú törvényt, amely a fenntartható finanszírozásról rendelkezik. A szektori szintű bizottságokat újjászervezik egy olyan intézménybe, melynek célja a társadalmi dialógus és a köz érdekének szolgálata, a képesítések számára jól megfogalmazott felelősségi körökkel. Ezek adminisztratív és szolgáltatási költségeit az állam finanszírozza. 2004-06-os Phare projektek következményeképpen a Nemzeti Képesítési Hatóság három projektet vezet be, amelyeket az ESZA finanszíroz, the National Qualifications Authority is implementing three projects, jointly financed by the ESF: (a) CNC-FPC: Az NKKR bevezetése és validálása – a képesítésektől a képzési programokig; (b) CALISIS: A minőségbiztosítás a román folytatólagos oktatásban; (c) FPC-Formator: Humán erőforrás-fejlesztés a román folytatólagos oktatás számára.

Fő információ források: A Nemzeti Képesítési Hatóságot jelölték ki EKKR nemzeti koordinációs pontnak (NCP). További információt itt talál: http://www.cnfpa.ro [2010.06.28-i állapot]. A a Felsőoktatási Képesítések és az Egyetemek Közötti Partnerségek, valamint a 90

Elérhető az interneten:: http://www.euroticket.ro/legislatie/lege_aprobare_oug_28_2009_reglementare_masuri_protectie_s ociala_268_2009.php [2010.06.28-i állapot].

123


Társadalmi és Gazdasági Környezet Képviselői (ACPRT), www.acpart.ro [2010.06.28-i állapot].

124


SZLOVÁKIA Bevezetés Szlovákiában jelenleg folyik az átfogó NKKR kifejlesztése az egész életen át tartó tanulásért. A keretrendszerbe a szakképesítések, a közoktatási képesítések, felsőoktatási képesítések és a felnőttoktatási képesítések tartoznak. A munka az EKKR bevezetéséről szóló kormányhatározaton alapul. A határozatot 2009 februárjában fogadták el91. Az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2009 októberében együttműködési nyilatkozatot írt alá. A fejlesztést az alábbi törvények elfogadása egészítette ki: 184/2009-es Szakképzési Törvény92, a 245/200893-as Közoktatási Törvény, valamint a 568/2009-es Törvény az egész életen át tartó tanulásért, amelyet 2009 decemberében fogadtak el94. Jelenleg folyik a nemzeti képesítési jegyzék összeállítása, amelyben minden nemzeti szintű képesítés szerepel majd az oktatás és képzés különböző alrendszereiből. A foglalkozások nemzeti jegyzékének létrehozása folyamatban van, a 5/2004-es munkaügyi szolgáltatásokról szóló törvény módosítása alapján, amely 2008 májusában lépett életbe. Úgy tervezik, hogy az NKKR 2011-re készül el. A tervek szerint az NKKR az Élethosszig tartó tanulás, élethosszig tartó karriertanácsadás és a nemzeti képesítési keretrendszer című, az ESZA által is finanszírozott projekt alapján készül.

Indokok és főbb stratégiai célok A főbb stratégiai célok, amelyeket az NKKR segítségével elérhetünk, az oktatási és képzési alrendszereiből és a képesítés-fejlesztésből származó elemzéseken alapulnak. Általánosan elfogadott, hogy az NKKR alkalmas néhány aktuális kihívás kezelésére, azaz: ● az oktatás és a munkaerőpiaci igények jobb összekapcsolására; ● a képesítések átláthatóságának és konzisztenciájának javítására. Az NKKR főbb oszlopai a nemzeti képesítési jegyzék, és a nemzeti foglalkozási jegyzék. Az NKKR célja olyan rendszerkörnyezet létrehozása, amely támogatja a különböző tanulási módokon és oktatásban elsajátított tanulási eredmények összehasonlíthatóságát, valamint lehetővé teszi a valódi tudás és kompetenciák elismerését, függetlenül attól, hogy milyen módon sajátították el azokat.

A szereplők bevonása Az NKKR-rel kapcsolatos munkát az Oktatási Minisztérium kezdeményezte és koordinálja. Irányítótestületet hoztak létre, amelynek elnöke az Egész Életen Át Tartó Tanulás főigazgatója. A tagokat a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az 91

92 93 94

A határozat szlovák nyelven letölthető innen: http://www.rokovania.sk/appl/material.nsf/0/A88DD30FE66CF39DC125754700489C17?OpenDocumen t [2010.05.03-i állapot]. http://www.minedu.sk/data/USERDATA/Legislativa/Zakony/184-2009.pdf[cited03.05.2010]. http://www.minedu.sk/data/USERDATA/Legislativa/Zakony/245_2008.pdf [2010.05.03-i állapot]. http://www.minedu.sk/data/USERDATA/Legislativa/Zakony/568_2009.pdf [cited 030.05.2010].

125


Építésügyi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium és a Kulturális Minisztérium delegálja. Az adminisztratív és kutatási támogatást az Oktatási Minisztérium biztosítja, a pénzügyi támogatást pedig az ESZA. Létrehoztak egy miniszteri szintű munkacsoportot, hogy a meglévő képesítéseket elemezze, és a munkaadókkal illetve munkavállalókkal együtt előkészítő munkálatokat végezzen. Az NKKR és a bolognai folyamat bevezetése között már megteremtődött a koordináció, a bolognai szakértők nemzeti munkacsoportjának és a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztérium felsőoktatási osztályának együttműködésével.

Szintek és deszkriptorok Előreláthatólag nyolcszintű struktúrát hoznak létre, amely lefedi a nemzeti képesítési rendszer főbb jellegzetességeit, és kompatibilis az EKKR-rel elveiben, kategóriáiban és szint-deszkriptoraiban. A szintek végső számát még nem határozták meg. Az egyetemi képesítések az átfogó NKKR részét képezik majd.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést a reformfolyamat részének tekintik, és integrálják az összes új fejlesztésbe. A Szlovákia 21 reformprogramot, a Nemzeti Reform Program 2008-1095-et a szlovák kormány azért fogadta el, hogy a tanulási eredmények jobban láthatóak legyenek az oktatási rendszerben. A tanulási kimenetekre fókuszáló megközelítést leírják néhány akciótervben, például az alábbiakra vonatkoztatva: ● az akkreditációs folyamatok változása a felsőoktatási intézményekben a hangsúlyt a kimeneti indikátorra helyezi az inputra fókuszáló szempontok helyett; ● jobb foglalkoztathatóság az oktatás tartalma és a munkaerőpiaci igények jobb kapcsolódása révén. A közoktatásban (általános és középiskola) a tanulási kimeneteket a 245/2008-as Közoktatási Törvénynek megfelelően vezetik be. A szakképzésben a tanulási kimenetekre fókuszáló megközelítést a 184/2009-es Szakképzési Törvénynek megfelelően hajtják végre. Várhatóan az NKKR-rel kapcsolatos munkának kihatása lesz a tanulási eredmények használatára a felsőoktatásban. Az Egész életen át tartó tanulásról szóló törvény célja, hogy elősegítse az egységes akkreditációs és képesítési gyakorlatokat a tanulási környezettől független módon elsajátított kompetenciákon alapuló részszakképesítések elismerésével.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás megvalósítására nemzeti szintű irányítótestület jött létre 2009-ben. A kapcsolási folyamat 2010 közepén kezdődik, és a kapcsolási jelentés 2013 márciusára készül el.

95

http://www.finance.gov.sk/en/Default.aspx?CatID=450 [2010.06.28-i állapot].

126


Fontos tanulságok a fejlesztés útján A jó partnerségi platform létrehozása az NKKR létrehozásának egyik előfeltétele.

Fő információ források Az Oktatási Minisztériumban az Egész életen át tartó tanulásért felelős osztály az EKKR nemzeti koordinációs pontja: http://www.minedu.sk [2010.06.28-i állapot]

127


SZLOVÉNIA Bevezetés Az átfogó szlovén képesítési rendszer (SQF) kifejlesztése folyamatban van. A fejlesztés egy sor reformra épít, amely az 1990-es évek közepe óta az összes oktatási alrendszert (a szakképzést, a felsőoktatást, a közoktatást és a felnőttoktatást) érintette, valamint a képesítési rendszer 2000-es bevezetésén alapul. 2006-ban a szlovén kormány elfogadta az Oktatási és képzési rendszerek osztályozási rendszerének bevezetéséről és használatáról szóló törvényt (Klasius)96 (OG, No 46/2006), amely megteremti a nemzeti keretrendszer kialakításának alapját. Olyan kulcsfontosságú nemzeti standard, amely összegyűjti, feldolgozza, elemzi és bemutatja a statisztikai és elemzési adatokat, amelyek fontosak a szociális, gazdasági és demográfiai fejlemények leírására Szlovéniában. Az SQF-et támogató egyéb elemek a foglalkozási standardok nemzeti jegyzéke, valamint a nemzeti szintű szakképesítések katalógusához kapcsolódó mérési jegyzék. A jegyzékeket a nemzeti szintű szakképesítésekről szóló törvény hozta létre (2000-ben, majd módosították 2003-ban, 2006-ban és 2009-ben)97. A harmadik jegyzék, a nemzeti szintű szakképzési programok jegyzéke a mérési jegyzékeket és a szakképesítések neveit tartalmazza, és a Szakképzési törvény (2006)98 szabályozza. Az emelt szintű szakképesítéseket az új, emelt szintű szakképesítésekre vonatkozó törvény (2004)99 szabályozza. A felsőoktatásról a Felsőoktatási törvény Education Act100 rendelkezik. A fejlesztéseket a szlovén képesítési keretrendszerre vonatkozó, az ESZA által is támogatott projekten belül végzik. A projektet, amely a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium hatáskörébe tartozik a Nemzeti Szakképzési Intézet koordinálja.

Indokok és főbb stratégiai célok Szlovéniában az oktatás összes alrendszere reformokon esett keresztül az 1990-es évek közepétől. Az általános nézet az, hogy a rendszer jól működik átjárhatóság szempontjából. A középiskola két felső évfolyamában gyakorlatilag nincs „zsákutca”, és az egyének függőlegesen és vízszintesen is mozoghatnak, nagyobb akadályok nélkül. Mindazonáltal szükség van az együttműködés és koordináció erősítésére az egész életen át tartó stratégiában; a kapcsolódás erősítésére az oktatás, a képesítések és a képesítések 96

97

98

100

A rendelet „Uredba o uvedbi in uporabi standardne klasifikacije izobraževanja (KLASIUS)”, a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, 46/2006. Elérhető az interneten: http://www.uradni-list.si/1/content?id=73174 [2010.06.28-i állapot]. A módosított Zakon o nacionalnih poklicnih kvalifikacijah a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, No 1/2007 és 85/2009). Elérhető az interneten: http://zakonodaja.gov.si/rpsi/r06/predpis_ZAKO1626.html [2010.06.28-i állapot]. Zakon o poklicnem in strokovnem izobrazevanju a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, No 79/2006. Elérhető az interneten: http://zakonodaja.gov.si/rpsi/r02/predpis_ZAKO982.html [2010.06.28-i állapot]. 99 Zakon o visjem strokovnem izobrazevanju a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, No 86/2006. Available from Internet: http://zakonodaja.gov.si/rpsi/r03/predpis_ZAKO4093.html [2010.06.28-i állapot]. Zakon o visokem solstvu a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, No. 119/2006, módosítva: No. 59/2007 és No 86/2009. Elérhető az interneten: http://www.uradnilist. si/1/objava.jsp?urlid=2006119&stevilka=5079 [2010.06.28-i állapot].

128


megfelelésének a munkaerőpiaci és egyéni igényekre, valamint, hogy legyen megbízható eszközünk a nem-formális és informális tudás és készségek mérésére és elismerésére. A keretrendszer az alábbi fő problémákat és stratégiai törekvéseket célozza meg: (a) a szlovén képesítések nemzetközi megértése, valamint az átvitel és az elismerés lehetőségei; (b) az egész életen át tartó tanulás koherens megközelítéseinek támogatása hozzáférés, előmenetel, a tudás elismerése, koherencia és a képesítések jobb használata révén; (c) a képesítések átláthatóságának biztosítása az egyének és a munkaadók számára; (d) az oktatási és képzési rendszernek jobban kell reagálnia a munkáltatók szükségleteire és bevonásukra a mérésbe és a képesítési rendszerbe; (e) kapacitás biztosítása az olyan tudás, készségek és kompetenciák elismerésére, amelyek még nem részei a formális oktatási és képzési programoknak, és jobb kapcsolatokat és átjárhatóságot biztosítanak az oktatás és képzés, valamint a képesítések között; (f) a hatékonyság növelése a képesítések megszerzésében, a munkaerőpiaci igényekre fókuszálva (pl. képesítés újbóli megszerzése); (g) egyéni tanulási utak lehetővé tétele, főképp a felnőttek és az iskolarendszerből lemorzsolódók számára; (h) hozzáférés biztosítása a felsőoktatási rendszer által nyújtott képesítésekhez, így növelve a középiskola utáni felsőfokú szakképesítésekkel és felsőoktatási képesítéssel rendelkezők számarányát.

A szereplők bevonása A munkát az Oktatási-és Sportminisztérium kezdeményezte, szoros együttműködésben a Felsőoktatási és Tudományos, valamint a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztériummal 2005-ben, az EKKR konzultációs folyamat során. 2005-ben és 2006-ban az érintettek részvételével több konferenciát szerveztek az EKKR kifejlesztéséről. 2006-ban az Oktatási-és Sportminisztérium, a Felsőoktatási Minisztérium, a Szlovén Köztársaság Tudományos és Statisztikai hivatalának képviselőiből alakult munkacsoport elkészítette a Klasius törvényjavaslatát. 2009 januárjában a kormány nemzeti irányítótestületet nevezett ki az NKKR szintek EKKR-hez kapcsolásához. Az irányítótestület azOktatási-és Sportminisztérium (elnök), a Felsőoktatási és Tudományos Minisztérium, a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium, a Statisztikai Hivatal, Nemzeti Szakképzési Intézet, valamint a szociális partnerek képviselőiből áll. Az adminisztratív támogatást a Nemzeti Szakképzési Intézet nyújtja. A projektet a központi költségvetésből és az ESZA-ból finanszírozzák.

Szintek és deszkriptorok A Klasiusnak nyolc szintje van, két alszinttel (a hatodik és a nyolcadik szinten). A szerkezet a nemzeti hagyományokon alapul, és számos kollektív megállapodásban rögzített. Az NKKR szintdeszkriptorait kimeneti szempontok szerint határozzák meg: tudás, készségek, autonómia és felelősség; a kulcskompetenciák (tanulási kompetenciák, szociális és kommunikációs készségek); illetve szakmai kompetenciák. A nemzeti akkreditált programok elvégzése után szerzett képesítések esetében plusz

129


bemeneti szempontokat is használnak, pl. bemeneti követelmények, a program tipikus hossza, valamint a bemeneteket a szakképzési és felsőoktatási tanulási tevékenységek mennyisége szerint kreditpontokban is kifejezik. A képesítések három típusára született javaslat: (a) amelyeket az oktatási programok elvégzésével lehet megszerezni minden szinten (közoktatás, szakképzés vagy felsőoktatás); (b) amelyeket a nem-formális és informális tanulás elismerésével lehet megszerezni, a nemzeti standardokkal összhangban; (c) további képesítések, amelyeket továbbképzések és kiegészítő képzések során lehet megszerezni, és amelyeket nem a nemzeti hatóságok adnak ki. A szakképesítéseket modulokban határozzák meg. A „részszakképesítés” kifejezést nem használjuk, azonban a szakképzési programokon belül lehetőség van a kilépésre részszakképesítéssel, amelynek világos nemzeti standardja, valamint értéke van a munkaerőpiacon.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés már beágyazott és elfogadott a szlovén oktatási rendszerben. Az „oktatási eredmények” fogalmát használja az Oktatási és képzési rendszerek osztályozási rendszerének bevezetéséről és használatáról szóló törvény (Klasius) is, és meghatározza, hogy az „a tanulók által formális, informális és nem-formális tanulás révén megszerzett tudás, készségek és kompetenciák összessége”. Az oktatási eredmények rendesen képesítésekkel ismerhetők el.101 Az oktatási programok elmozdultak a tartalom-alapú megközelítésről a cél alapú megközelítés felé. A célok és eredmények, valamint a tanulási célok/eredmények és a tanulási standardok közötti kapcsolatokról most folyik a vita. Keresik az egyensúlyt az általános tudás és a megszerzett kulcskompetenciák által betöltött szerep, az elegendően széles körű technikai tudás és bizonyos pedagógiai folyamatok között az oktatási eredmények definiálásában. A szakképzésben a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést úgy tekintik, hogy az a szakképzési programok és iskolák közelítésének eszköze a „valós élethez” és a munkaerőpiaci igényekhez. Minden szakképzés alapja a képzési profilok és standardok rendszere, illetve a munkaerőpiacon szükséges tudás és készségek azonosítása. A nemzeti szakképzési kerettanterv meghatározza a munkaerőpiac által elvárt tudást és készségeket. A nemzeti szakképzési kerettanterv meghatározza az elvárt tudást, készségeket és attitűdöket, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítania. A tantervek átalában a tanulási eredmények Bloom taxonómiáját/fogalmát követik. A széles körű kompetenciák a modulok/tárgyak katalógusában úgy vannak meghatározva, mint képesség a tudás, készségek és attitűdök használatára a tanulási- és munkakörnyezetben. Ráadásul a nemzeti szakképzési kerettanterven kívül iskolai tantervet vezetttek be, amely fontos innovációt jelent Szlovéniában azzal, hogy az iskoláknak nagyobb autonómiát ad a tantervek tervezésében, főképp a helyi környezet és munkaadói elvárások figyelembe vétele terén a tanterv fejlesztése során. A szakképzés mérése (a 4. és 5. szinten) projektmunka-értékelésből, a gyakorlati készségek és háttértudás értékeléséből áll; az 5. szinten írásbeli vizsga is van az elméleti 101

A rendelet „Uredba o uvedbi in uporabi standardne klasifikacije izobraževanja (KLASIUS)” a Szlovén Köztársaság OJ-ban jelent meg, 46/2006. Elérhető az interneten http://www.uradni-list.si/1/content?id=73174 [2010.06.28-i állapot].

130


szakmai tudás és a közismereti tantárgyak (szlovén nyelv, idegen nyelvek, matematika) értékelésére. A közoktatás új programjai (kötelező és a középiskola felső két évfolyama) magába foglalja a megszerzendő tanulási eredményeket vagy a kötelező oktatás három stádiumának végén, vagy a középiskola felső két évfolyamának elvégzésével, amelyet az érettségi zár. A nemzeti szintű szakképesítésekről szóló törvény (2000-ben, majd módosították 2003ban, 2006-ban és 2009-ben) lehetővé teszi az iskolarendszeren kívül szerzett szakmai természetű tudás, készségek és tapasztalatok validálását. Az NKKR és a nem-formális és informális tudás validálása Szlovéniában a mérési képesítési katalógusokon alapul (a szakmai tudás és készségek standardjainak katalógusa).

Kapcsolás az EKKR-hez 2010 januárjában nemzeti szintű irányítótestületet hoztak létre az NKKR szintek EKKR-hez kapcsolásához. EKKR nemzeti koordinációs pontnak (NCP) a Nemzeti Szakképzési Intézetet nevezték ki. A kapcsolási jelentés munkaanyaga várhatóan 2011 áprilisára, a végleges anyag pedig 2012-re készül el.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Minden érintett számára fontos a széles körű partnerség és az elkötelezettség. Az NKKR továbbfejlesztésének illeszkednie kell a nemzeti kontextushoz és az elnyert tapasztalatokhoz, a meglévő infrastruktúra használatával, és a felesleges bürokrácia elkerülésével. A közös fogalmak kifejlesztése és azok következetes használata kihívást jelent.

Fő információ források A Nemzeti Szakképzési Intézet, ahol a képesítési jegyzékekek elérhetők: http://www.cpi.si [2010.06.28-i állapot] A Szlovén Statisztikai Hivatal, ahol az Oktatási és képzési rendszerek osztályozása (Klasius) elérhető: http://www.stat.si/Klasius [2010.06.28-i állapot]

131


SPANYOLORSZÁG Bevezetés Spanyolország jelenleg tanulási eredményeken alapuló NKKR kifejlesztésén dolgozik, az egész életen át tartó tanulásért (spanyol képesítési keretrendszer, MECU). A rendszer összeköti majd a különböző oktatási és képzési alrendszereket. A MECU felsőbb négy szintjét a felsőoktatási képesítési keretrendszerhez (MECES) kapcsolják, amelyeket külön kell bevezetni. A felsőoktatásra vonatkozó képesítési keretrendszer munkaanyaga elkészült, és az érintettek vitát folytatnak róla. Mindkét keretrendszer között előrevetítették a kapcsolódást. Várhatóan a MECU bevezetéséről a királyi rendeletet a spanyol kormány 2011 elején fogadja el. A fejlesztési munka 2009 januárjában kezdődött. Az Oktatási Minisztérium az NKKR első munkaanyagával elkészült, amelyet jelenleg az érintettek véleményeznek. A fejlesztési munka a reformokra épít, az oktatás és képzés különböző alszektoraiban. Az NKKR fejlesztése széles körben a különböző törvényeken és rendeleteken alapul, amelyek a különböző oktatási és képzési alrendszereket szabályozzák, beleértve: (a) a nem egyetemi szintű formális oktatási képesítéseket: Oktatási törvény (2/2006)102, Törvény a képesítésekről és a szakképzésről (5/2002)103, Királyi rendelet a szakképzés általános szervezetének létrehozásáról az oktatási rendszeren belül (1538/2006)104. (b) felsőoktatási képesítések: Egyetemi törvény (6/2001, módosítva 4/2007)105, Királyi rendelet a hivatalos egyetemi oktatás szervezetének létrehozásáról (1393/2007) 106 Királyi rendelet a diplomamelléklet kiadásának hivatalos eljárásáról 107. (c) szakmai kompetenciák: Királyi rendelet a szakmai tapasztalat útján megszerzett szakmai kompetenciák elismeréséről108.

Indokok és főbb stratégiai célok Az EKKR-rel és a QF-EHEA-val kompatibilis spanyol képesítési keretrendszer létrehozásának egyik célja a spanyol képesítések átláthatóbbá és érthetőbbé tétele, azok tanulási eredményekben történő kifejezésével. A rendszer által az érintettek több információt kapnak a nemzeti képesítésekről. A rendszer növeli a kölcsönös bizalmat és megkönnyíti a mobilitást. Az NKKR támogatja az egész életen át tartó tanulást mindenki számára, beleértve a hátrányos helyzetűeket is. Az NKKR-en keresztül könnyebb lesz beazonosítani, 102

103

104 105

106 107 108

(Ley Orgánica de Educación, LOE). http://www.boe.es/aeboe/consultas/bases_datos/doc.php?coleccion=iberlex&id=2006/07899 [2010.06.28-i állapot]. Ley Orgánica de las Cualificaciones y de la Formación Profesional, LOCFP). http://www.boe.es/aeboe/consultas/bases_datos/doc.php?coleccion=iberlex&id=2002/12018 [2010-06.28-i állapot]. Lásd http://www.boe.es/aeboe/consultas/bases_datos/doc.php?coleccion=iberlex&id=2007/00092 [201006.28-i állapot]. (Ley Orgánica 6/2001, de 21 de diciembre, de Universidades). http://www.boe.es/aeboe/consultas/bases_datos/doc.php?id=BOE-A-2001-24515 [2010-06.28-i állapot]. (Ley Orgánica 4/2007, de 13 de abril, de Universidades). http://www.educacion.es/dctm/universidad2015/documentos/legislacion/a1624116260.pdf?documentId=0901e72b80049f3b[2010-06.28-i állapot]. Lásd http://www.boe.es/boe/dias/2007/10/30/pdfs/A44037-44048.pdf [2010-06.28-i állapot]. Lásd http://www.boe.es/boe/dias/2003/09/11/pdfs/A33848-33853.pdf [2010-06.28-i állapot]. Lásd http://www.boe.es/boe/dias/2009/08/25/pdfs/BOE-A-2009-13781.pdf [2010-06.28-i állapot].

132


validálni és elismerni a tanulási kimenetek minden fajtáját (beleértve a nem-formális és informális tanulást is), tekintet nélkül a megszerzés módjára. A rendszer elősegíti a képesítések jobb használatát nemzeti és európai szinten. Az egyik legfontosabb cél a hozzáférés és részvétel elősegítése az egész életen át tartó tanuláshoz, valamint az átmenet biztosítása az oktatás és képzés különböző alrendszerei között. A felsőoktatási képviselő hangsúlyozta a rövid ciklustól az egyetemi programokig tartó átmenetet, valamint a felsőoktatás megnyitását nem hagyományos tanulók számára, akik esetleg nem rendelkeznek képesítéssel. Egy másik kihívás a nem-formális tanulás elismerésére szolgáló eljárások bevezetése. A MECU rendszernek fontos kommunikációs szerepe van: (a) a szélesebb társadalom számára: hogy lehetővé tegye az állampolgároknak a képesítések relatív értékének megítélését. A jobb átláthatóság a készségek átvitelének és összegyűjtésének fontos előfeltétele; (b) a tanulók számára, hogy rugalmas tanulási utakat fejlesszenek ki és kihasználják a mobilitás lehetőségeit; (c) a munkáltatók számára: hogy lehetővé tegye a képesítések profiljának, tartalmának és relevanciájának megítélését a munkaerőpiac szempontjából; (d) a képzők számára: hogy lehetővé tegye számukra a tanulmányi kínálatuk profiljának és tartalmának összehasonlítását a nemzeti standardokkal.

A szereplők bevonása Az Oktatási Minisztérium koordinálja az NKKR fejlesztését és bevezetését, szoros együttműködésben a többi minisztériummal (Munkaügyi és Bevándorlási Minisztérium, Tudományos és Innovációs Minisztérium, Ipari Minisztérium, Turisztikai és Kereskedelmi Minisztérium, Védelmi Minisztérium, Egészségügyi és Szociális Minisztérium, Kincstári Minisztérium). A fejlesztési munkába egy sor egyéb érintettet is bevontak, például a szociális partnereket (szakszervezeteket, a Munkáltatói Szervezetek Spanyol Konföderációját, a spanyol kis-és középvállalkozások konföderációját), az intézményi koordinációs szervezeteket (pl. az oktatás szektori szintű fóruma, vagy az egyetemi stratégia általános fóruma), a tanácsadó testületeket (az Állami Iskolák Tanácsát, a Szakképzési Tanácsot, a Művészeti Oktatási Tanácsot, az Egyetemi Tanácsot), illetve az értékeléssel foglalkozó ügynökségeket és másokat (szakmai szervezeteket). A bolognai folyamattal a szoros kapcsolatot az NKKR az egész életen át tartó tanulásért (MECU) mindkét bizottsága és a QF és a felsőoktatás (MECES) bizottsága ápolja.

Szintek és deszkriptorok Nyolcszintű keretrendszer létrehozására tettek javaslatot, amely lefedi a spanyol képesítések legfőbb típusait. A négy legmagasabb szint a spanyol felsőoktatási keretrendszerrel lesz kompatibilis. A szintdeszkriptorokat tudás, készségek és kompetenciák szerint határozzák meg. A deszkriptorokat az EKKR deszkriptorai ihlették, de a nemzeti kontextushoz igazították őket. Ez különösen igaz a készségek esetében, ahol a különböző nyelveken kommunikálás képessége és az elemzőkészség hangsúlyos. A kompetenciát az autonómiával és felelősséggel határozzák meg, beleértve a tanulási készségeket és attitűdöket. Az NKKR széles körű, általános deszkriptorait kiegészítik a részletesebb deszkriptorok az

133


alrendszerekre, amennyiben szükséges (pl. a szakképesítések esetében). Minden szinten a deszkriptorok ugyanazon az általános elv alapján kerültek meghatározásra. Az 5-8 szint deszkriptorai kompatibilisek a dublini deszkriptorokkal, így a MECU szintjei a MECES szintjeihez hasonlíthatók.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést az NKKR fejlesztésében lényeges elemnek tekintik, használatát az összes érintett támogatja. A várakozások szerint mind az NKKR az egész életen át tartó tanulásért, mind pedig a felsőoktatási képesítési keretrendszer tovább erősíti az átállást a tanulási eredmények használatára minden oktatási és képesítési szinten, a képesítéseket érthetőbbé és összehasonlíthatóvá téve. Az Oktatási Miniszter létrehozta a nemzeti alaptantervet az oktatás különböző szintjeire: az alapfokú oktatásra, a középfokú oktatás alsóbb évfolyamaira, a középfokú oktatás felsőbb évfolyamaira és a szakképzésre. Ezeket a központi kormányzat határozza meg. Az alaptanterv meghatározza minden stádiumban az általános célkitűzéseket, valamint minden területen vagy tárgyban a konkrét célokat. Az alaptanterv emellett meghatározza minden területen a tartalmat és az értékelés szempontjait. Az új szakképesítések már a tanulási eredmények szerint definiáltak. Minden képesítés esetében a szakmai profilok összegyűjtik a tanulási eredményeket és a megfelelő értékelési kritériumokat, amelyek megmutatják, hogy a képesítéssel rendelkező személy tudja, megérti és képes elvégezni feladatát az elvárások szerint a tanulási program elsajátításával. Ezek a tanulási eredmények szorosan kapcsolódnak a munkatevékenységekhez, és az előírt szakmai kompetenciákhoz. A felsőoktatásban az új tanulási programoknak tartalmazniuk kell az elvárt eredményeket és a tanuló számára előírt tanulási célok elérését. Minden tanulmányi programot akkreditálni kell a nemzeti szinten megállapított útmutató szerint. Az új Királyi rendelet a szakképesítések elismeréséről (1224/2009), amelyet 2009 júliusában fogadtak el, szabályozza a nem-formális és informális úton megszerzett kompetenciák validálásának folyamatait. A szakképesítéseket a nemzeti képesítési jegyzék tartalmazza, kompetenciaszintek szerint rendezve.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolási jelentés munkapéldánya várhatóan 2011-ben készül el. A kormány a Szakképzési Főigazgatóságot jelölte ki a folyamat koordinálására és bevezetésére, valamint arra, hogy nemzeti koordinációs pont (NCP) legyen.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Mivel Spanyolország még az NKKR kifejlesztésének elején jár, túl korai konkrét problémákat említeni. Mindazonáltal kihívást jelent a két NKKR fejlesztési folyamat összekapcsolása, valamint az összes alrendszer releváns érintettje közötti együttműködés megerősítése.

134


Fő információ források Az Oktatási Minisztérium az NKKR fejlesztésével kapcsolatos információk főbb forrása (MECU és MECES), valamint az összes formális képesítésé, beleértve a szakképesítéseket is http://www.educacion.es/portada.html A Szakképzési Főigazgatóság a kijelölt nemzeti koordinációs pont (NCP)109. A Képesítések Nemzeti Jegyzéke (standardok) az INCUAL, a Nemzeti Képesítési Intézet honlapján található. Elérhető itt: https://www.educacion.es/iceextranet/

109

Az IFIIE (a Tanárképző, Kutatási és Oktatási Innovációs Intézet) a Szakképzési Főigazgatóságtól függ

135


SVÉDORSZÁG Bevezetés 2009. december 23-án a svéd kormány formálisan is elhatározta, a felsőfokú szakképesítésekért felelős nemzeti ügynökség felhatalmazásával (Myndigheten för yrkeshögskolan) hogy kifejleszt egy átfogó nemzeti képesítési keretrendszert, amely a közoktatás minden részére kiterjed. A határozat szerint az NKKR-t olyan módon kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye az állami rendszeren kívüli érintettek, a munkaerőpiac és a szektorok számára, hogy képesítéseiket a referencia-kerethez kapcsolják. Az érintettek és a szakértők széles körű részvételével a javaslatot 2010 októberének elején mutatják be a kormánynak a tervek szerint. A keretrendszert elsődlegesen szükséges előfeltételnek tekintik az EKKR-hez való kapcsoláshoz, és az átlátható és megbízható kapcsolat megteremtéséhez a svéd képesítések és az EKKR között, valamint úgy tekintik, mint a svéd oktatási rendszer átláthatóságának és átjárhatóságának további erősítő eszközét.

Indokok és főbb stratégiai célok A svéd NKKR kifejlesztése és bevezetése szilárd alapokra épít. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést széles körben elfogadják és bevezetik, a képesítések közötti kapcsolatok a különböző szinteken és a különböző területeken jól definiáltak és strukturáltak, és relatíve kevés leküzdendő akadály van a hozzáférést, átvitelt és előmenetelt illetőleg. Az NKKR kifejlesztése így csupán csak a nemzeti reformstratégia része: elsődlegesen az EKKR-hez kapcsolás elősegítésének eszköze. A 2009. decemberi határozat szerint a keretrendszernek meg kell könnyíteni mind az egyének, mind pedig a munkaadók részére, hogy megértse és összehasonlítsa a svéd képesítések szintjét a többi EU tagállamban létezőkkel. Míg az NKKR hatása a meglévő közoktatásra korlátozott (eltekintve az általános transzparencia erősítésétől), az explicit cél az érintettek számára nyitni az állami rendszeren kívül, az oktatásban és képzésben érintett szektorok számára, amelyek befolyásolhatják a svéd rendszer további fejlődését. A referenciakeret a 2009. decemberi határozat értelmében fokozatosan fejlesztendő ki a munka világa és a szektorok érdekei mentén. Emellett az oktatási és képzési területek számára az állam közvetlen hatáskörén kívül lehetővé kell tenni az önkéntes kapcsolódást az EKKR-hez az NKKR-en keresztül. Ennek megoldása további viták tárgyát képezi a munkaerőpiac érintettjei és a hatóságok között. A más országokban folyó viták alapján világosnak tűnik, hogy az ilyen inkluzív megközelítés világos mechanizmusokat kíván a minőségbiztosítás és a képesítések akkreditálása céljából.

A szereplők bevonása Az Oktatási és Kutatási Minisztérium felelős az NKKR-ért és kapcsolásáért az EKKR-hez. A Myndigheten för yrkeshögskolan (YH) koordinálja a keretrendszer fejlesztési munkáit és (2009. július 1-ig) kialakítja az EKKR svéd nemzeti koordinációs pontját. Egy sor szakértői és munkacsoport jött létre a 2009. decemberi határozatot követően: (a) a nemzeti koordinációs csoport elnöke az YH, tagjai pedig a nemzeti oktatási ügynökség (Skolverket), a nemzeti felsőoktatási ügynökség (Högskolverket), a

136


munkáltatói szövetségek, a regionális hatóságok, a főbb szakszervezetek és a foglalkoztatási szolgálatok; (b) a nemzeti referencia csoport, amely szervezetekből és ügynökségekből áll, amelyek a közoktatási rendszer részét képezik, vagy közelről kapcsolódnak hozzá. Például a csoportban részt vesz a Svéd Egyetemi Szövetség, a Svéd Diákszövetség és a Svéd Népfőiskolai Szövetség (Folkbildning); (c) projektcsoportokat hoztak létre a szintleírások meghatározására és tesztelésére a különböző szektorokon és tevékenységi körökön belül, például az építőiparban, az elektronikában, a közlekedésben, a gondozásban és a művészetekben, valamint a tanácsadásra és validálásra; (d) egy kisebb (háromtagú) szakértői csapat állt fel, hogy a keretrendszert a szintek és deszkriptorok fogalmai szerint leírja. A szakértői csoport által létrehozott munkaanyag a többi csoport számára független kiindulási pontnak tekinthető. A szintleírások első vázlatát a fenti munkacsoportok megvitatták. Ez a munkaanyag a további munka alapja, és széles körű a konszenzus arról, hogy az új NKKR-nek nyolc szintet kell tartalmaznia, és a főbb tudás (kunskap), készségek (faerdigheter) és kompetenciák (kompetens) kategóriái szerint kell működnie. A tervezetről szóló viták nem csupán a deszkriptorokat tekintették át minden szinten, hanem az előmenetelt is a szintek között. Külön hangsúlyt kapott a deszkriptorok általános egyensúlya (például az oktatás és a munkaerőpiac között, illetve az akadémiai és a gyakorlatorientált tanulás között). A megállapodás szerint a keretrendszernek képesnek kell lennie a tanulás minden formájának tükrözésére, beleértve az iskolarendszeren kívül történő nem-formálisés informális tanulást. A kompetencia fogalmát külön megvizsgálták. Ez részben tükrözi a svéd kompetens és az angol (magyar) kompetencia szó használata közötti különbségeket. A döntés, hogy megtartják a fogalmat arra utal, hogy nincs világosan látható alternatíva, illetve létezik egy általános akarat, hogy közel maradjanak az Európában használt szókészlethez. Az érintettek a kezdetektől kifejezték azon kívánságukat, hogy világos nemzeti profillal rendelkező keretrendszert fejlesszenek ki, és prioritást kapjanak azok az ügyek, amelyek a svéd társadalomban különös fontossággal bírnak. Az, hogy mely ügyek legyenek ezek, és hogyan közelítsék meg ezeket világos és egyértelmű módon, még vita tárgyát képezi. Lesz lehetőség kísérő szöveg megjelenítésére, amely a szintleírások nemzeti bevezetését támogatja. A svéd munka emellett szorosan kapcsolódik a többi skandináv országban (Dániában, Finnországban, Izlandon és Norvégiában) folyó párhuzamos munkához, és létrejött a Skandináv Referencia Csoport, hogy lehetővé tegye a tapasztalatcserét.

Az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott svéd NKKR és a felsőoktatás kapcsolata A felsőoktatási képesítési keretrendszerre az első javaslat (az európai felsőoktatási területhez kapcsolódóan) 2007 júniusában került bemutatásra. Erre a javaslatra építve a svéd kormány megbízta a nemzeti felsőoktatási ügynökséget, hogy vigye tovább a feladatot, amelynek végén 2009-ben bemutatták a keretrendszert. A felsőoktatási keretrendszer láthatóan teljesen integrált része lesz a kialakuló átfogó NKKR-nek. Ezt tükrözi a 2009. decemberi határozat, ahol a nemzeti felsőfokú szakképesítési ügynökséget felkérték, hogy szoros együttműködésben a Nemzeti Felsőoktatási Ügynökséggel a bolognai folyamattal kapcsolatos ügyekben. A kulcsszerep, amit az (új) nemzeti felsőfokú szakképesítési ügynökség kapott az NKKR fejlesztésének koordinálására, különösen érdekes ebben a 137


kontextusban. A nemzeti ügynökséget viszonylag későn, 2008 végén hozták létre, feladata a svéd oktatás és képzés új irányvonalainak nyomon követése lett. Mivel magas szintű oktatást, és a munkaerőpiac szempontjából közvetlenül hasznosítható képzést nyújt, az Yrkeshögskolan magára vonta mind az egyének, mint a munkaadók figyelmét. Mivel alternatívát nyújt a hagyományos egyetemi szektorral szemben, például az elmélet-és gyakorlatorientált tanulás ötvözésével, az új intézményekre úgy tekinthetünk, hogy azok kiegészítik a meglévő oktatási és képzési kínálatot és képesítéseket. A nemzeti ügynökség így jó helyzetben van a meglévő keretrendszer sikeres integrálásához a felsőoktatásba, illetve a 2010 októberében bemutatandó átfogó keretrendszerbe.

Szintek és deszkriptorok A szintek és a deszkriptorok típusai még nem kerültek kidolgozásra és meghatározásra. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés szilárdan beépült a svéd rendszerbe, és világos alapot teremt a 2010 októberében bemutatásra kerülő javaslatnak.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredmények perspektívája a svéd oktatás és képzés fontos, széles körben elismert és bevezetett jellegzetessége. Politikai szinten a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés szorosan kapcsolódik a „cél-alapú irányításhoz”, és az 1990-es évek eleje óta van használatban. Míg a tanulási eredmények kifejezést nem használják széles körben (a „tudáscélok” fogalmát használják a kötelező oktatásban), a mögöttes célok jól ismertek, és általában bevezetettek. A kötelező oktatás tanterveit nemrégiben átvizsgálták, tovább erősítve és finomítva a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítést. Az egyetemeken a helyzet a tanulási eredményekre átállással vegyesnek mondható. Ezek autonóm intézmények, ahol a nemzeti hatóságoknak kevesebb közvetlen befolyása van. A bolognai folyamat nagy hatással volt rájuk, ahogy egy sor helyi kezdeményezés is. Különös kihívást jelent, hogy milyen fokig befolyásolja a tanulási eredményekre fókuszálás perspektívája a mérési gyakorlatokat. A szakmabeliek talán nehezen látják át, hogy a mérési módszereknek és kritériumoknak közvetlenül a tantervekben kifejezett célokhoz kell kapcsolódniuk. Ez hosszú folyamat, amely jól illusztrálja a tanulási eredményekre történő áttérés hosszú távú kihívását. Projektcsoportot állítanak fel, amely az NKKR és a validálás közötti kapcsolatra összpontosít. Svédország évek óta dolgozik a validáláson, például ez tükröződik a Kormánynak benyújtott 2007-es előterjesztésben. Míg megfigyelhető némi előmenetel ezen a területen, amely tükrözi a tanulási eredmények széles körű használatát, a validálás nincs teljesen integrálva a nemzeti képesítési rendszerbe. Néhányan felemelték a szavukat az új NKKR potenciális szerepével kapcsolatban, hogy az szisztematikusabb módon nyíljon meg a nem-formális és informális tanulás validálására, a képesítési keretrendszer részeként. Azonban még túl korai megítélni, ez merre fog haladni.

Kapcsolás az EKKR-hez Az NKKR fejlesztése különösen kiemelt szerepet kap 2010-ben. A 2010. októberi javaslatot követően megtörténik a valódi kapcsolás az EKKR-hez. 2011 közepére elkészül az EKKR 138


AG számára a javaslat munkaanyaga, és a végső referenciajelentés 2011 negyedik negyedévében készül el. Az EKKR nemzeti koordinációs pontját 2009. július 1-én hozták létre, és kulcsszerepe lesz mind az NKKR, mind pedig az EKKR kapcsolási folyamatában.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Míg a svéd NKKR kifejlesztése még korai stádiumban van, a munka gyorsan halad előre, és az érintettek széles köre vesz részt benne. A svéd megközelítés érdekes jellegzetessége, hogy az NKKR-t olyan rendszernek tekinti, amely kinyitja a képesítési rendszert új érintettek számára, például a privát szektor részére. Mindazonáltal még kiderül, hogyan lehet ezt kivitelezni, főképp minőségbiztosítási ügyekben, azonban ez Svédország határain túl nyúló probléma.

139


TÖRÖKORSZÁG Bevezetés A közoktatásra, szakképzésre és felsőoktatásra kiterjedő török nemzeti képesítési keretrendszer (NKKR) kialakítása folyamatban van. A munka a 2005-ös széles körű konzultációs folyamatra, a szakképzés 1990-es évekbeli reformjára, valamint a Szakképzés megerősítése projektek (2002-2007) eredményeire épít. Az NKKR sok eleme már a helyén van, és a továbbfejlesztés a különböző elemek összefésülésével jár. Az NKKR az egész életen át tartó tanulásért munkaanyaga várhatóan 2010-re készül el. A Szakképzési hatóságról szóló törvény (5544/2006) volt jogilag a legfontosabb lépés az NKKR fejlesztése céljából. Ezen a törvényen keresztül háromoldalú Szakképesítési Hatóságot hoztak létre (VQA) 2006-ban, amelyet a Munkaügyi és Szociális Minisztérium koordinál, amelynek célja stratégia kifejlesztése a nemzeti képesítési keretrendszer bevezetésére, és az átfogó NKKR létrehozására. A VQA már kialakította a másodlagos törvényt a foglalkozási standardokról és az ágazati bizottságokról 2007-ben; a munka az eljárások és a támogató dokumentumok létrehozásáról 2008 elején kezdődött. A képesítésekre, mérésre és a képesítések kiadására vonatkozó másodlagos törvény 2008ban jelent meg. Egyik fontos szerepe, hogy szorosan együttműködjön a Felsőoktatási Tanáccsal. A Szakképzési hatóság és a nemzeti szakképzési rendszer megerősítése Törökországban című EU-s projekt (IPA-2009-2012) segíti a további tevékenységeket, és gondoskodik a szükséges konzultációról. A felsőoktatási képesítési keretrendszert 2010 januárjában fogadta el a Felsőoktatási Tanács (CoHE).

Indokok és főbb stratégiai célok A kormányprogram dokumentumai szerint az NKKR létrehozásának egyik fő célja az egyenetlenségek csökkentése, valamint a foglalkoztatási és képzési programok hatékonyságának növelése. Az NKKR fejlesztése során az alábbi stratégiai célokat tűzték ki: (a) a kapcsolat megerősítése az oktatás és képzés, valamint a munka világa között, tanulási eredményeken alapuló nemzeti standardok kialakítása; (b) a minőségbiztosítás elősegítése a képzésben; (c) képesítések kiszélesítése a függőleges és vízszintes átvitelhez, valamint nemzeti és nemzetközi összehasonlítási platformok kialakításához; (d) hozzáférés biztosítása a tanuláshoz, a tanulmányi előmenetelhez, valamint a tanulás elismeréséhez és összehasonlíthatóságához; (e) az egész életen át tartó tanulás támogatása. Rövidtávon minden új VQA képesítés, amelyet az új törvény értelmében hoznak létre (5544. tv) az NKKR része lesz. Közép- (illetve hosszú-) távon azt várják, hogy az összes formális képesítés (középiskolai és felsőoktatási végzettség, és más képesítések) egyetlen, átfogó keretrendszer része lesz, és az összes képesítés közötti átmenet lehetővé válik. Ennek egyik előnye az, hogy az NKKR-en keresztül a képesítések munkaerőpiac-orientáltsága és dinamizmusa javul.

140


Ráadásul az NKKR az egyének számára az életpálya-mobilitást, rugalmasságot, egy sor értékelhető tanulási tevékenységet és világosan megfogalmazható előmeneteli utakat kínál.

Az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott török NKKR és a felsőoktatás kapcsolata A Felsőoktatási Tanács (CoHe), a felsőoktatásért felelős nemzeti hatóság Törökországban kiemelt fontosságot tulajdonított az NKKR kifejlesztésének és bevezetésének a felsőoktatásban a bolognai folyamat elvei és a Lisszaboni Stratégia mentén. A munka a Bergeni Nyilatkozattal kezdődött 2005-ben. A folyamat megszervezésére a CoHE nemzeti szintű bizottságot állított fel 2006. április 28-án. Azóta nagy érdeklődés kíséri az NKKR kifejlesztésével kapcsolatos munkát a felsőoktatási intézmények, valamint egyéb érintettek részéről. A fejlesztés korai fázisában megegyezés jött létre az átfogó EHEA képesítési keretrendszerben rögzített képesítések és kompetenciák definíciójának használatáról Törökországban a dublini deszkriptorok alapján. Ennek megfelelően a Bizottság felvázolta az EHEA első, második és harmadik ciklusával, valamint a rövid ciklussal kompatibilis deszkriptorokat. A széles körű konzultációs folyamat után az összes érintettel (az összes egyetemmel, a Nemzeti Oktatási Minisztériummal, a nemzeti diákszövetséggel, a munka világával, beleértve a munkaadókat és munkavállalókat, valamint a civilekkel) elhatározták, hogy újrafogalmazzák a szintdeszkriptorokat, és mind a két átfogó keretrendszert (az EKKR-t és az EHEA képesítési keretrendszerét) figyelembe veszik, mikor a felsőoktatás minden szintjére és profiljára kifejlesztik a deszkriptorokat. Hangsúlyozták, hogy ez elősegíti az orientációt az egész életen át tartó tanulás felé, és egy lépés a jövőben kialakítandó egységes, átfogó képesítési keretrendszer felé. A felsőoktatási rendszer Törökországban tartalmazza a szakképesítéseket a rövid ciklus szintjén, amely erősen kapcsolódik a középfokú szakképzéshez. A szakképesítések mindkét típusát az NKKR 5. szintjébe ágyazták, amelyet hídnak tekintenek a szakképzés és a felsőoktatás között. A Felsőoktatási Tanács (CoHE) autonóm köztestület, melynek feladata a felsőoktatás tervezése, irányítása és felügyelete, a képesítési keretrendszer kialakítása a felsőoktatás számára, amelybe az 5., 6., 7. és 8. szintek tartoznak. Két további szerv felelős az oktatásért és a nemzeti képesítésekért Törökországban: a Nemzeti Oktatási Minisztérium felelős az ötödik szintig található képesítések kifejlesztése, a Szakképesítési Hatóság (VQA) pedig a nemzeti foglalkozási standardok és a szakképesítések kifejlesztéséért felelős az 1-8. szintig, kivéve a Tv. 1. cikkelyében 110 meghatározott szabályozott szakmákat.

A szereplők bevonása Az NKKR fejlesztést a Nemzeti Oktatási Minisztérium kezdeményezte 2005-ben az EKKR konzultációs folyamaton keresztül. A VQA megalapítása után ez a hatóság koordinálja a folyamatot. Mivel a cél egy egységes, átfogó nemzeti keretrendszer létrehozása, amely magába 110

A Szakképesítési hatóságról szóló törvény 1. cikkelyének 2. bekezdése meghatározza ezeket a szakmákat: orvosdoktor, fogorvos, nővér, szülésznő, gyógyszerész, állatorvos, mérnök és építészmérnök, illetve bármely más szakma gyakorlója, amely főiskolai vagy egyetemi végzettséget igényel minimumkövetelményképpen, és amelyek gyakorlása törvény által szabályozott.

141


foglalja a formális képzés összes szintjét és az informális tanulás összes formáját, a hatékony és fenntartható együttműködés kiépítésének feltétele az érintettek között mind a három szektorban fontos előfeltétel. A másik kihívás az lenne, hogy kifejlesszék a tanulási eredmények minőségbiztosítását, amely az egész NKKR alátámasztja. Ez átfogó minőségbiztosítási megközelítések és mechanizmusok kifejlesztését teszi szükségessé a jövőben. A bolognai folyamat kezdeményezte a felsőoktatási képesítési keretrendszert, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a Felsőoktatási Tanács végzi. Az NKKR fejlesztések közötti koordinációt és a bolognai reformot a stratégiai ügyek meghatározásával igyekeznek elérni az illetékes hatóságok között, és a bevezetés egyetértésben, koordináltan történik. A munkavállalói, munkáltatói és szakmai szervezetek a VQA végrehajtó-bizottságának tagjai, a kormány képviselőivel együtt: a Munkaügyi és Oktatási Minisztériumból és a Felsőoktatási Tanácsból. A különböző érintettek részvételével munkacsoportokat fognak létrehozni a javaslat elkészítésére, és egy európai projekt keretében konzultációra lesz lehetőség. A munkaanyagot széles körben vitatják meg, az összes érintett részvételével, majd jóváhagyják.

Szintek és deszkriptorok A konzultációs folyamatban elért megállapodás szerint az NKKR-nek nyolc, a tanulási eredmények szerint megfogalmazott szintje lesz, és lefedi a közoktatást, a szakképzést és a felsőoktatást. Az EKKR deszkriptorait vették alapul a további fejlesztéseknél a nemzeti deszkriptorok esetében. A deszkriptorokat tudás, készségek és kompetenciák szerint határozzák meg. A felsőoktatás meghatározat a deszkriptorokat tanulási eredmények szerint, amelyek kompatibilisek az EKKR egész életen át tartó tanulás deszkriptoraival. A kompetenciát négy további alkomponensre osztottuk: autonómia és felelősség, a tanulás tanulása, területspecifikus kompetenciák, illetve a társas és kommunikációs készségek, hangsúlyozva az idegen nyelvi kompetenciákat és az IKT-t.

A tanulási eredmények használata A tanulási kimenetekre fókuszáló megközelítést az NKKR fejlesztések kulcselemének tekintik, és az összes alrendszer reformját támogatják a főbb érintettek. A Nemzeti Oktatási Minisztérium tantervi reformot vezetett be a középfokú oktatásban (mind a közoktatásban, mind pedig a szakiskolákban). A szakképzések tanulási eredményekre fognak alapulni. A felsőoktatásban a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés az NKKR bevezetésének fontos része. A nemzeti foglalkozási standardok formátuma meghatározásra került, és a munkaerőpiaci szükségleteket feladatok formájában írja le, a megfelelő teljesítménykritériumokkal. A foglalkozási standardokból felépített képesítéseket tanulási eredményekkel írják le. Kifejlesztették a foglalkozási standardok és szakképesítések odaítélési szempontjait. A programokat alkotó modulok a Nemzeti Oktatási Minisztérium középfokú oktatási programjain belül a tanulási eredményeken alapulnak. A VQA képesítési szerkezetében a mérési módszereket úgy alakították ki, hogy azok a tanulási eredményeket mérjék.

142


Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolási bizottság, amely a Nemzeti Oktatási Minisztérium, a Felsőoktatási Tanács és más érintett résztvevőkből áll, 2010-ben fog felállni. A kapcsolási jelentés munkapéldányának elkészítése 2011-re várható.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján Az NKKR kialakításának hatékony folyamatához fontos feltétel, hogy a felelősségi körök világosak legyenek, a szerepek jól körülhatároltak, és legyen egy világos szereppel felruházott koordinációs testület. A VQA létrehozásáról hozott megállapodás fontos mérföldkő volt Törökországban.

Fő információs források: A Szakképzési Hatóság (VQA) a kijelölt nemzeti koordinációs pont. További információkat a honlapon talál: www.myk.gov.tr [2010.06.28-i állapot]. A felsőoktatási képesítési keretrendszerről részletes információkat itt talál: http://bologna.yok.gov.tr [2010.06.28-i állapot].

143


EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Anglia és Észak-Írország

Bevezetés A képesítési-és kredit-keretrendszer (QCF) közösen szabályozott kredit-és képesítési keretrendszer Anglia, Wales és Észak-Írország számára. A keretrendszer lefedi a képesítések összes típusát, kivéve a felsőoktatási képesítéseket, amelyekre a felsőoktatási képesítési keretrendszer vonatkozik (FHEQ), és a bolognai folyamathoz kapcsolódik. A QCFet szervező struktúraként hozták létre a három ország (Anglia, Észak-Írország és Wales) nemzeti képesítési keretrendszereinek egységeire és képesítéseire, és a kreditek összegyűjtését és megszerzését támogatja. A QCF elismeri a készségeket és a megszerzett kreditek átvitelét. A QCF a készségeket és a képesítéseket olyan formában ismeri el, hogy krediteket biztosít a képesítésekért és az egységekért. Ilyen formában az állampolgároknak lehetősége nyílik rugalmas tanulási utak mentén, saját tempójuk szerint megszerezni képesítéseiket. A QCF kétéves kísérleti időszakon ment keresztül (2006 nyarától 2008 áprilisáig), és formálisan 2008 őszén fogadták el.

Indokok és főbb stratégiai célok Az alábbi négy célt azonosították a QCF számára. Ezek szerint: (a) a QCF biztosítsa, hogy szélesebb körben legyenek elismerhetőek az eredmények egy befogadóbb keretrendszerben; (b) a QCF teremtsen meg egy olyan keretrendszert, amely sokkal jobban reagál az egyén és a munkáltató igényei; (c) olyan egyszerűbb keretrendszert kell teremteni, amely az összes felhasználónak érthetőbb; (d) a QCF révén csökkenteni kell a bürokratikus terheket, amivel a képesítések akkreditációja és értékelése jár;111 A QCF emellett egy sor, az új keretrendszer bevezetésével járó stratégiai előnyt is felsorol: (a) a keretrendszer könnyen felfogható, rugalmasan használható, és könnyen lehet tájékozódni benne; (b) a keretrendszer rugalmas, így a munkáltatók és a képzők tanulási/képzési programjaikat úgy alakíthatják, hogy azok megfeleljenek konkrét igényeknek; (c) az egységek elsajátítását elismerik és rögzítik; (d) minden tanulónak egyedi tanulói előmeneteli naplója van; (e) az adatok minősége jobb a képesítések és előmenetel szempontjából a felhasználók, érintettek és a kormány számára; (f) a QCF bevezetése csökkenti a bürokráciát és az adminisztratív költségeket. 111

Munkaleírás a Képesítési és kredit-keretrendszer próbájára: 2. verzió (Kérjük, ne feledje, hogy ezt a munkaleírást helyettesíti majd a QCF szabályozása 2008 augusztusában. A szabályozás fogja tartalmazni a QCF frissített technikai követelményeit.)

144


A szereplők bevonása A QCF szabályozásának felelőssége Angliában, Walesben és Észak-Írországban az alábbi képesítési szabályozók kezében van: ● Angliában a képesítési szabályozó minden külső képesítésre a Képesítési és Vizsgáztatási Szabályozó Iroda (OfQual). ● Észak-Írországban a képesítéseket szabályozó testület a Tantervi, Vizsgáztatási és Mérési Tanács (Council for Curriculum, Examinations and Assessment) (CCEA), amely az NVQ-n kívüli összes külső képesítést szabályozza.

Az angol/északír keretrendszer és a felsőoktatás kapcsolata Angliában, Észak-Írországban és Walesben külön keretrendszert hoztak létre a felsőoktatási képesítésekre. Ez a keretrendszer egy ötszintű keretrendszer, és azon az elven alapul, hogy a képesítéseket a bemutatott előmenetelért ítélik oda. Ezeket a szinteket a QCF 4-8 szintjéhez lehet hasonlítani, bár más megközelítéssel (deszkriptorokkal) írják le. A FHEQ öt szintjét egy sor generikus képesítési deszkriptorral írják le, amelyek összehasonlítják a képesítés birtokában lévő személytől elvárt tudást, megértést és készségtípusokat. Az FHEQ a QF-EHEA (Bologna) felé tanúsítva van, de az EKKR felé nem. A FEHQ iránt tanúsított attitűd az EKKR viszonyában jelentősen különbözik az EKKR által jelzettől. 2008-ban „feladatkijelölő csoportot” alakítottak, hogy feltárja a FHEQ és az EKKR közötti kapcsolatot, és arra jutottak, hogy bár támogatják az EKKR egész életen át tartó tanulással kapcsolatos céljait, a csoport nem talált olyan plusz előnyt, amely hozzájárulhatna a felsőoktatási szektorhoz az FHEQ EKKR-hez kapcsolásával. A csoport azt javasolja, hogy az álláspontot vizsgálják felül, figyelembe véve az EKKR fejlesztéseit, a bolognai folyamat előrehaladását és a szakmai, törvénykező és szabályozó testületek által kifejezett érdekeltségi szinteket.

Szintek és deszkriptorok A QCF kilenc szintből áll a belépő szinttől (tovább bontva belépő szint 1-3-ra) a 8. előmeneteli szintig. A szintleírások a tanulás és előmenetel általános, mindenki által érthető magyarázatát adják. A szintleírásokat úgy hozták létre, hogy lehetővé tegye a használatukat a tanulási kontextusok széles körében, és az észak-írországi kreditgyűjtő és átviteli rendszerben (NICATS) kifejlesztett deszkriptorokra, illetve az NKKR meglévő szintleírásaira, valamint az Egyesült Királyságban és nemzetközileg használt keretrendszerek szintleírásokra épít. Az öt felső szint a szándék szerint a felsőoktatási képesítések szintjeinek felel meg Angliában, Walesben és Észak-Írországban. A szint a tanulóval szemben támasztott relatív követelményeket, az előmenetel komplexitását és/vagy mélységét, illetve a tanuló autonómiáját jelzi az adott előmenetel demonstrálásában. A szintleírások a tanulási eredményekkel foglalkoznak, és nem a tanulás folyamatával vagy a mérés módszerével. Az indikátorok minden szinten három kategóriába sorolhatók: (a) tudás és megértés; (b) alkalmazás és tevékenység;

145


(c) autonómia és elszámoltathatóság. A szintrendszeren kívül a QCF egységek és kreditek rendszeréből áll. Egy kredit 10 óra tanulást jelent, függetlenül attól, hogy arra hol és mikor került sor. A QCF emellett tartalmaz elveket arra, hogy az egységekből képesítést gyűjtsenek össze, meghatározva, hogy melyik egységeket kell elsajátítani minden képesítésért. A QCF emellett tartalmaz egy sor elvet a korábban elsajátított képesítéssel járó és képesítéssel nem járó tanulás elismerésére.

A tanulási eredmények használata A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés áthatja az angol és az északír képesítési rendszert. A megközelítést az 1980-as évek óta széles körben terjesztik, és a nézőpont széles körben elfogadott és bevezetett.

Kapcsolás az EKKR-hez A QCF-et az EKKR-hez 2010 februárjában kapcsolták, az átfogó Egyesült Királyság-beli átfogó kapcsolási folyamat részeként. Az alábbi kapcsolatot állították fel: QCF EKKR

Belépés Belépés Belépés i szint i szint i szint 1 2 3

1

1

2

3

2

3

4

4

5 5

6

7

8

6

7

8

A felsőoktatási keretrendszert (FHEQ) formálisan nem kapcsolták az EKKR-hez. Bár ezt a lehetőséget is megvitatták a kapcsolási folyamat alatt, ebben a pontban nem jutottak megegyezésre. Mivel a QCF öt felsőbb szintje összhangban van az FHEQ-val, implicit és közvetett kapcsolat létezik.

Fontos tanulságok a fejlesztés útján A QCF elfogadása azt mutatja, hogy az NKKR-eket tovább kell fejleszteni. Míg a „második generációs” keretrendszer, a QCA sokkal erősebb kreditátviteli elemeket vezet be, a korábbi NKKR hatáskörét jóval túllépve. Ez a fejlesztés már több mint egy évtizede folyik, és aláhúzza a hosszú távú perspektíva szükségességét ezen a területen. Míg a QCF most az EKKR-hez kapcsolódik, a FHEQ-nál nem ez volt a helyzet. Hogy vajon ez tartós megoldás lesz-e, még nem tudható.

Fő információs források: http://www.qcda.gov.uk/8150.aspx [2010.06.28-i állapot]

146


Skócia Bevezetés Az SCQF az egész életen át tartó tanulást segíti elő Skóciában. A keretrendszert eredetileg 2001-ben vezették be, aztán fokozatosan átvizsgálták és finomították az elkövetkezendő időszakban. Az SCQF úgy épül fel, mint egy vállalkozás (lásd lent), amely Európában egyedülálló megoldás; 2006-ban közhasznú társasággá alakult. A keretrendszer a képesítések minden szintjét és típusát lefedi. Az SCQF nem szabályozó keretrendszer. Az SCQF segít a skót és az Egyesült Királyság, Európa és a világ többi részében megszerezhető képesítések közötti kapcsolat megvilágításában, így tisztázva a nemzetközi előmeneteli utak és kreditátvitel lehetőségeit. Az SCQF magát integráló keretrendszernek tekinti. A keretrendszer mindenkit támogat Skóciában, beleértve a képzőket és a munkáltatókat is, az alábbi módokon: • bármilyen korú és körülmények között élő embert segít hozzájutni a megfelelő oktatáshoz és képzéshez, hogy teljes potenciáljukat elérhessék; • hozzásegíti a munkáltatókat, tanulókat és a közösséget, hogy átlássák a skót képesítések teljes skáláját, hogy hogyan kapcsolódnak a képesítések egymáshoz és a többi tanulási formákhoz, és hogyan képesek a különböző típusú képesítések hozzájárulni a munkaerő készségeinek fejlesztéséhez. A szintleírások és bevonási kritériumok általánosak a képesítések összes szintjén és típusánál.

Indokok és főbb stratégiai célok Az SCQF által kitűzött célok a következők: (a) az egész életen át tartó tanulás támogatása; (b) a képesítések és tanulási programok belépési és kimeneti pontjainak tisztázása bármelyik szinten; (c) megmutatni a tanulóknak és másoknak az előmenetel és a kreditátvitel lehetséges útjait; (d) megmutatni a skót képesítések különböző fajtáinak általános szintjeit és kreditjeit (méretét); (e) a kreditek kapcsolódását lehetővé tenni a képesítések vagy tanulási programok között, hogy segítsenek a tanulóknak korábbi sikereire építeni. A keretrendszer ezt a teljes képesítési rendszer, amelyet a releváns tanulási programok érthetőbbé tételével ér el, valamint nemzeti szintű fogalomkészletet hoz létre a tanulási lehetőségek leírására. Az SCQF partnerség számára három stratégiai cél van a 2007-2011ig terjedő időszakban, a társaság céljaival összhangban: (a) az SCQF minőségének és egységességének fenntartása; (b) a keretrendszer, mint az egész életen át tartó tanulás támogató eszközének népszerűsítése és fejlesztése; (c) kapcsolatok kifejlesztése és fenntartása más keretrendszerekkel az Egyesült Királyságban, Európában és nemzetközi szinten. A SCQF-nek világos célja, hogy elősegítse a képesítések minden szintje és típusa közötti

147


integrációt és előmenetelt. Míg a közös deszkriptorok és kritériumok megléte fontos előfeltétel, az integrált keretrendszer kifejlesztését hosszú távú célnak tekintik. Különös figyelmet kapnak az olyan szektorok, mint például az építőipar, vagy az egészségügy, ahol a keretrendszert használják az előmeneteli utak tisztázására.

A szereplők bevonása A keretrendszert a Skót Kredit és Képesítési Keretrendszer Partnerség gondozza, amely kht. formában működik. A partnerség tagjai a Skót Képesítési Hatóság, Skócia Egyetemei, a Minőségbiztosítási Ügynökség, a Skót Főiskolák Szövetsége, valamint a skót minisztertanács. Az SCQF-fel szemben erős tulajdonosi szemlélet figyelhető meg. Ez azt tükrözi, hogy a 2001-ben létrehozott keretrendszer három korábban kifejlesztett keretrendszert egyesített, a képesítések különböző formáit és szintjeit lefedve, a felsőoktatási képesítésektől a skót szakképesítéseken keresztül a nemzeti és emelt szintű nemzeti képesítésig.

Szintek és deszkriptorok A skót rendszernek 12 szintje van, amelyeket közös szintleírások alapján írnak le, és amelyek a képzési programok és képesítések összes típusához illeszkednek.112. Érdemes megjegyezni, hogy az SCQF, a többi Egyesült Királyságban lévő keretrendszerekhez hasonlóan elérési (bemeneti) szintekkel működnek. Az 1-3 szinteket fontosnak tartják, mivel ezek célozzák meg a különleges tanulási igényekkel rendelkezőket, és az átfogó, egész életen át tartó tanulási stratégia fontos részét képezik. Néhányuknak a belépési szint visszalépésként működik a formális oktatásba és képzésbe.

A tanulási eredmények használata A keretrendszer követelménye, hogy a tanulást tanulási eredményekben írják le. A tanulási eredményekre fókuszáló megközelítéshez szorosan kapcsolódik az előzetes tudás elismerésének használata. Míg az előzetes tanulás elismerésének a fejlesztése az 1990-es évek óta folyik, még mindig vita van arról, hogyan lehetne további előmenetelt elérni. A legnagyobb különbségtétel, amelyet az előzetes tanulás elismerése, mint az előzetes formális tanulás elismerése szerepeljen kizárólag, vagy pedig az informális vagy tapasztalati tanulás elismerése is legyen. Eszköztárat fejlesztettek ki a elismerés utóbbi, nagyobb kihívást jelentő formájához, és azt a jövőbeni fejlesztésekhez fogják használni.

Kapcsolás az EKKR-hez Az SCQF-et 2010 februárjában kapcsolták az EKKR-hez, az átfogó Egyesült Királyság-beli folyamat részeként. A kapcsolási munka 2008 júniusában kezdődött. A belső skót folyamatot a Skót Kredit-bizottság és a Skót Kredit-és Képesítési Keretrendszer Partnerség (SCQFP) szervezte. Ez a bizottság kijelölt egy minőségbiztosítási bizottságot, amely a keretrendszer 112

Lásd a 3. mellékletet

148


integritásával foglalkozott. A bizottság felelős bármilyen munkáért, amely az SQCF kapcsolásával foglalkozik bármely másik keretrendszerhez. A bizottság létrehozott egy irányítótestületet, hogy irányítsa a Nemzeti Kontakt Pont tevékenységét, beleértve: (a) a képesítési szintek kapcsolását a nemzeti képesítési rendszerben az EKKR szintjeihez; (b) az európai minőségbiztosítási alapelvek alkalmazását az oktatásban és képzésben, amikor a nemzeti képesítési rendszert az EKKR-hez viszonyítják; (c) biztosítani, hogy minden módszertan, amely a nemzeti képesítési szinteket az EKKRhez kapcsolja transzparens legyen, és a keletkező határozatok legyenek nyilvánosak; (d) útmutatást nyújtani az érintettek számára, hogy hogyan kapcsolódnak a nemzeti képesítések az EKKR-hez a nemzeti képesítési rendszeren keresztül; (e) biztosítani az összes releváns nemzeti szintű érintett részvételét, beleértve, a nemzeti jogalkotói gyakorlat szerint a felsőoktatási és szakképzési intézményeket, a szociális partnereket, a képesítések összehasonlításával és használatával foglalkozó szektorokat és szakértőket európai szinten. Az irányítótestületben részt vettek a nagyobb érintettek képviselői, két európai szakértővel együtt. Skócia elvégezte önértékelését az EHEA-hoz viszonyítva a bolognai folyamat részeként. Ezt a munkát most a teljes SCQF EKKR-hez kapcsolása során használják. A csoport munkájának az alábbi kapcsolás lett az eredménye: SCQF

1

EKKR

2

3

4

5

6

1

2

3

4

7

8 5

9

10 6

11

12

7

8

Fő információs források http://www.scqf.org.uk/ [2010.06.28-i állapot]

Wales

Bevezetés A CQFW leíró, önkéntes keretrendszer, amelyet a Walesben már létező alrendszerek ötvözésével hoztak létre: részei a felsőoktatási képesítések keretrendszere (FHEQ); a Nemzeti Képesítési Keretrendszer (NKKR) a szabályozott nemzeti kurzusok; és a minőségbiztosított, egész életen át tartó tanulás. A keretrendszer magába foglalja mind az egyetemi szintű, mind a szakképesítéseket, és átfogóként írható le. A CQFW-t második generációs keretrendszernek tekinthetjük, amely az angol, északír és walesi NKKR-ből fejlődik ki.

149


Indokok és főbb stratégiai célok A CQFW Wales egész életen át tartó tanulási politikájának és stratégiájának kulcsfontosságú része. (a) A CQFW lehetővé teszi bármilyen 16 év utáni tanulás formális elismerését, és magában nem szabályozó mechanizmus: bármely szabályozási követelmény a CQFW és a szabályozó testületek közötti kapcsolatból fakad; (b) A CQFW egységeken alapul, egy kreditet 10 órás tanulási időként definiál, és kilenc szintje van (a legalsót három részre osztják), a rendszert alátámasztó szintleírásokkal; (c) a technikai specifikációk az összes 16 éves kor utáni tanulásra vonatkoznak.

Szintek és deszkriptorok A CQFW-nek kilenc szintje van: a belépési, plusz nyolc szint. Közös szintleírások vannak, amelyek a tanulási programok és képesítések összes típusára vonatkoznak.

A tanulási eredmények használata Minden képesítés és tanulási program a CQFW-n belül a tanulási eredményeken alapul és ezen eredményeket minőségbiztosított formában mérni kell. A CQFW két mérőszámot használ a képesítések leírására: ● a tanulási eredmények szintjét; ● az eredmények volumenét, amelyet a CQFW kreditpontok száma ír le.

Kapcsolás az EKKR-hez A CQFW-t az átfogó Egyesült Királyság-beli kapcsolási folyamat részeként az EKKR-hez kapcsolták 2010 februárjában. A kapcsolási munka 2008 júniusában kezdődött, és az EKKR koordinációs csoportja hajtotta végre 2008 júniusában. A csoport szerepe a következő volt: (a) a képesítések szintjeinek összekapcsolása a nemzeti képesítési rendszeren belül az EKKR-rel; (b) a minőségbiztosítás elveinek elősegítése és alkalmazása az oktatásban és képzésben, amikor a nemzeti képesítési rendszert az EKKR-hez kapcsolják; (c) biztosítani, hogy minden módszertan, amely a nemzeti képesítési szinteket az EKKRhez kapcsolja transzparens legyen, és a keletkező határozatok legyenek nyilvánosak; (d) útmutatást nyújtani az érintettek számára, hogy hogyan kapcsolódnak a nemzeti képesítések az EKKR-hez a nemzeti képesítési rendszeren keresztül; (e) biztosítani az összes releváns nemzeti szintű érintett részvételét, beleértve, a nemzeti jogalkotói gyakorlat szerint a felsőoktatási és szakképzési intézményeket, a szociális partnereket, a képesítések összehasonlításával és használatával foglalkozó szektorokat és szakértőket európai szinten. Az alábbi kapcsolódások jöttek létre a CQFW és az EKKR között (ez megfelel a QCF és az EKKR közötti kapcsolatnak).

150


CQFW EKKR

Belépés Belépés Belépés i szint i szint i szint 1 2 3

1

1

2

3

2

3

4

4

5 5

6

7

8

6

7

8

Angliához és Észak-Írországhoz hasonlóan csoport jött létre, hogy „feltérképezze” a FEHQ és az EKKR közötti kapcsolódást, és arra jutott, hogy az EKKR-hez kapcsolástól további előnyök nem várhatók. Mindazonáltal az álláspont felülvizsgálható, figyelembe véve az EKKR fejlesztéseit, valamint a keretrendszerek potenciális használóinak visszajelzését.

Fő információs források http://wales.gov.uk/topics/educationandskills/learningproviders/creditqualificationsfra mework/?lang=en [2010.06.28-i állapot]

151


1. MELLÉKLET

A meginterjúvolt személyek listája113 Ország Ausztria

Intézmény Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium Florian Pecenka Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium Belgium Rita Dunon Flamand Oktatási Minisztérium (Flandria) Wilfried Boomgaert Flamand Oktatási Minisztérium Belgium (Vallónia) Jo Leonard Oktatási Minisztérium, Belgium frankofón területe Bulgaria Mimi Daneva Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztérium, Ivana Radonova Oktatási, Ifjúsági és Tudományos Minisztérium Horvátország Mile Dzelalija Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium Ciprus Cseh Köztársaság Miroslav Kadlec Nemzeti Szakképzési és Műszaki Intézet Petr Černikovský Ministry Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium Dánia Jan Jørgensen Oktatási Minisztérium Észtország KülliAll Oktatási és Kutatási Minisztérium Heli Aru Oktatási és Kutatási Minisztérium Finnország Carita Blomquist Nemzeti Oktatási Tanács Franciaország Yolande Fermon Felsőoktatási Főigazgatóság Brigitte Bouquet CNCP Anne Marie Charraud CNCP Németország Jutta Mahlberg Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium Birger Hendriks KMK (Kultursministerkonferenz) Görögország Alexandra Ioannidou Nemzeti Oktatási és Vallási Minisztérium Magyarország Loboda Zoltán Oktatási és Kulturális Minisztérium Stéger Csilla Oktatási és Kulturális Minisztérium Izland Bjorg Petursdottir Oktatási Minisztérium Olafur Kristjansson Oktatási Minisztérium Írország Jim Murray Nemzeti Képesítési Hatóság Olaszország Gabriella di Francesco ISFOL Luca Lantero CIMEA-olasz ENIC/NARIC Lettország Baiba Ramina Egyetemi Információs Központ Litvánia Vidmantas Tutlys Vytautas Magnus Egyetem Luxemburg Jos Noesen Nemzeti Oktatási Minisztérium Málta James Calleja Máltai Képesítési Tanács, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium, Culture, Youth and Sport Hollandia Marlies Leegwater Oktatási Minisztérium Karin van der Sanden Oktatási Minisztérium 113

Név Eduard Staudecker

A jelentés főbb konklúzióiról az EKKR-Bologna kapcsolatáról a Bolognai folyamat képesítési keretrendszerekért felelős nemzeti összekötőinek második találkozóján számoltak be 2010. április 16-án Dublinban.

152


Ország Norvégia

Név Jan Levy Halfdan Farstad Ewa Chmielecka Elsa Caramujo Felicia Zarojanu Sorin Zaharia

Intézmény Oktatási Minisztérium Oktatási Minisztérium Lengyelország Varsói Közgazdasági Iskola Portugália Nemzeti Képesítési Ügynökség Románia Nemzeti Felnőttképzési Tanács Felsőoktatási Képesítések és az Egyetemek Közötti Partnerségek (ACPART), valamint a Társadalmi és Gazdasági Környezet Képviselői Szlovákia Jaroslav Juriga Oktatási Minisztérium Szlovénia Elido Bandelj Nemzeti Szakképzési Intézet Meta Dobnikar Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztérium Spanyolország Carmen Baños Saborido Oktatási Minisztérium Laureano Gonzalez-Vega ANECA-Agencia Nacional de Evaluación de la Calidad y Acreditación Svédország Stefan Skimutis Svéd Nemzeti Ügynökség a Felsőfokú Szakképzésért Carina Linden Oktatási Minisztérium Törökország Ahmet Gozukuguk Szakképesítési Hatóság Mehmet Durman Felsőoktatási Tanács Egyesült Királyság Mike Coles QCDA Anglia, ÉszakAileen Ponton SCQF Írország, Skócia és Wales

153

2. MELLÉKLET

Az NKKR fejlesztések rövid áttekintése Ausztria

Belgium (Flandria)

Belgium (Vallónia)

A keretrendszer hatálya Az NKKR az oktatási és képzési rendszer minden részéről tartalmaz majd képesítéseket, és magába foglalja a nem-formális és informális tanulást. A 6-8 szintig az NKKR-nek két ága lesz egymás mellett: • a dublini deszkriptorokat a képesítések bolognai ciklusokhoz való hozzárendeléséhez használják • a felsőoktatási intézményen kívül megszerezhető szakképesítéseket az EKKR deszkriptorokon és egyéb szempontokon alapuló NKKR-hez rendelik hozzá. Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik. Átfogó NKKR-t fejlesztettek ki, amely kommunikációs és orientációs funkcióval bír. A képesítési keretrendszer kapcsolódása az QF-EHEA-val folyamatban van (2003 óta), és az átfogó NKKR integráns részét képezi.

A szintek száma Nyolc szintet fogadtak el

Nyolc szintet fogadtak el

Az NKKR fejlesztés alatt van. Nyolc szintet Az NKKR kommunikációs és orientációs javasolnak funkcióval rendelkezik. Lehetséges, hogy a flamand közösség által kifejlesztett NKKR modellként használható.

Szintleírások • Tudás • Készségek • kompetencia Az EKKR szintleírásokat egyaránt használják nemzeti leírásokként. További táblázat(ok) kifejlesztése folyik (pl. szempontok és eljárások).

Az NKKR politikai és jogi alapja Széles körű partnerségi megközelítés: a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium, Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium készítette el a stratégiai dolgozatot az NKKR bevezetéséről 2009 októberében

A munka stádiuma Tervezési stádium. Széles körű konzultációs folyamat zajlott 2008 januárja és júniusa között. Kb. 270 válasz érkezett.

• tudás/Készségek • kontextus/ autonómia/ felelősség

A képesítési struktúráról 2009 áprilisában indult. szóló törvényt, amely az Bevezetési szakasz NKKR alapját képezi, 2009 áprilisában fogadták el.

• tudás • Készségek • kompetencia Eddig az EKKR leírásokat javasolják az 1-5. szintig, és a dublini deszkriptorokat a 68. szintig.

Külön rendeletet hoztak 2008-ban a 6-8. szintek bolognai ciklusokhoz kötéséről. Az 1-5. szintek és a 6-8. szintek közötti kapcsolatokról újból folyik a vita, a döntés függőben van.

154

A kialakítás és a konzultáció szakasza. A próbaidőszak 50 szakmacsoportban folyik 2007-2008 óta.

A szereplők bevonása és a konzultáció A Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium kezdeményezte és koordinálja a fejlesztéseket együtt Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztériummal. Minden minisztérium és tartomány képviselői részt vesznek a folyamatban, ahogy a szociális partnerek és az oktatás és képzés egyéb résztvevői is. Az Oktatási Minisztérium az illetékes hatóság. Más minisztériumokat is bevontak (munkaügyi, pénzügy), valamint szociális partnereket és egyéb érintetteket az oktatásból és képzésből. Széles körű konzultációt tartottak, a folyamat különböző stádiumaiban. A francia ajkú terület közös kormánya kezdeményezte. Ezután az oktatási és képzési rendszer érintettjeiből álló munkacsoport vitatta meg. Széles körű tesztelés a szektorokban.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás 2010 őszén kezdődik. A kapcsolódási jelentést várhatóan 2011 februárjában készül el. Az OeAD (Österreischischer Austauschdienst), az osztrák Ügynökség a Nemzetközi Együttműködésért az Oktatásban és Kutatásban a kijelölt nemzeti koordinációs pont (NCP).

A kapcsolódási jelentés várhatóan 2010-ben készül el, és 2011-ben publikálják.

Az EKKR-hez kapcsolást az NKKR-rel kapcsolatos munka integrált részének tekintik. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el, és az EKKR Tanácsadó Csoportnak 2012-ben mutatják be.

Bulgária

A keretrendszer hatálya Az átfogó NKKR a tanulás és képzés minden szintjét lefedi majd. A szintleírások a felsőoktatásra, szakképzésre és közoktatásra kidolgozás alatt vannak.

A szintek száma Nyolc szintet javasolnak

Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik.

Horvátors Az átfogó NKKR az egész életen át tartó zág tanulásért (CROQF) magába foglalja az összes oktatási és képzési alszektort. Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik.

Nyolc szint, plusz alszintekkel a 4. 5. 7. és 8. szinten elfogadva

Szintleírások Az 1-5. szintet az alábbiak szerint definiálják: • tudás • készségek és • kompetencia A 6-8. szinten a dublini deszkriptorokat használják.

Átfogó szintleíró-rendszer, amely lefedi az összes oktatási és képzési szintet, amelyeket az alábbiak szerint határoznak meg: • tudás (elméleti és tárgyi) • Készségek (kognitív, gyakorlati és társas) • felelősség és autonómia

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma Beágyazva a Bolgár Tervezési szakasz Európai Fejlesztési Programba (2009-13) és az Oktatási, Tudományos és Ifjúsági Politika Fejlesztési Programjába (2009-13)

A szereplők bevonása és a konzultáció Oktatási Minisztérium, Youth and Science az illetékes hatóság Stakeholders from Ministry of Labour and Social Policy, public agencies (National agency for VET, National documentation and information centre, National statistical institute, quality assurance agencies) and representative in Bologna follow-up group are included

A Tudományos, Oktatási Bevezetési szakasz és Sportminisztérium közös munkacsoportot hozott létre a szakképzés és felsőoktatás szakértőiből 2006-ban. A CROQF alapját a kormány 2007 júliusában fogadta el az ötéves akciótervet (2008-12). A horvát képesítési keretrendszer bevezetését a kormány 2009-ben fogadta el.

A Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium az illetékes hatóság. Más minisztériumokat is bevontak (gazdasági, munkaügyi, egészségügyi, külügy, környezetvédelmi), valamint a szociális partnereket és egyéb érintetteket az oktatás és képzés területéről.

155

Kapcsolás az EKKR-hez Referencing to EQF is seen an integrated part of the work on NQF NQF draft and draft referencing report will be prepared by 15 December 2010. The European Integration and International Cooperation Directorate acts as NCP

Az EKKR-hez kapcsolás 2010-ben kezdődik. A Magas szintű bizottságok lesznek az NCP-k a CROQF bevezetésére.

Ciprus

A keretrendszer hatálya Az átfogó NKKR a nemzeti szinten elismert képesítések összes típusára kiterjed.


Cseh Az átfogó NKKR különböző típusú Nyolc szintet Köztársas képesítéseket foglal magába, az oktatás fogadtak el ág és képzés összes alrendszeréből. A jóváhagyott teljes és részleges képesítések és mérési standardok jegyzéke alapján. Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik.

Szintleírások • tudás • Készségek • kompetencia Az EKKR szintleírásokat használják kiindulópontnak

A képesítési szinteket a kompetenciaszintek szerint differenciálják. Minden kompetencia tudásés készségek komponensből áll. Minden kompetenciát a tevékenységi dimenzió (elsődlegesnek tekintett) és a tudás dimenzió (terület vagy tudományág) mentén osztályozzák.

Az NKKR politikai és jogi alapja Minisztertanácsi határozat az átfogó NKKR kifejlesztésére 2008 júliusában.

A munka stádiuma Tervezési időszak Az első NKKR munkaanyag 2010 áprilisában készült el.

A munka 2005-ben Korai bevezetés időszaka kezdődött. A továbbképzési eredmények verifikálásáról és elismeréséről szóló, 2006ban elfogadott törvény az NKKR jogi alapja. A nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiába ágyazva.

156

A szereplők bevonása és a konzultáció Kapcsolás az EKKR-hez Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az illetékes hatóság A Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrás fejlesztési Hatóság is érintett Az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium az illetékes hatóság. A többi minisztérium hatósági jogkörrel rendelkezik. A képzők, egyetemek a felhatalmazott testületek. A szociális partnerek részt vesznek a képesítések kialakításában. A nemzeti képesítési tanács a tanácsadó testület. Az NKKR-t a Nemzeti Szakképzési Intézet (NUOV) irányítja és felügyeli.

A kapcsolási jelentés várhatóan 2011-re készül el. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NUOV) a kijelölt NCP.

Dánia

A keretrendszer hatálya Az átfogó NKKR az összes hivatalosan elismert nyilvános képesítést magába foglal majd az oktatás és képzés összes alrendszeréből. A felsőoktatási képesítési keretrendszert 2007-2008-ban fogadták el, és az átfogó keretrendszer részét képezi. Kommunikációs és orientációs funkció, de szabályozó funkció a felsőoktatásban. Világos megkülönböztetés az 1-5. szintek és a 6-8. szintek között. A nemzeti képesítések kapcsolásához többféle elvet használnak: - legjobban illeszkedő az 1-5. szinteken. - teljes illeszkedés a 6-8. szinteken.

A szintek száma Nyolc szintről született megegyezés

Szintleírások • tudás (a tudás, komplexitás és megértés különböző típusai) • készségek (a készségek különböző típusai, a feladatok komplexitása, kommunikáció) valamint • kompetencia (kontextus, együttműködés és felelősség, a tanulás tanulása) A 6-8. szintek világosan kapcsolódnak a dublini leírásokhoz. A szintleírások az EKKR leírásokat, a dublini leírásokat, a tantervek és programok tanulási eredményeinek meglévő leírásait és a felsőoktatásban kutatáshoz kapcsolódó eredményeket használják.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma A munka 2006-ban Bevezetési szakasz. kezdődött, az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére, a 2006-os kormánystratégiához kapcsolódva Dániáról a globális gazdaságban. A keretrendszer részletes vázlatát a munkatervvel 2009 júniusában hozták nyilvánosságra. A meglévő jogi alap módosítására kerül sor.

157

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási Minisztérium koordinálja a munkát, de a javaslat és a bevezetés széles körben bevonja a többi minisztériumot, a szociális partnereket, az oktatási és képzési alrendszerek képviselőit, stb.

Kapcsolás az EKKR-hez Az EKKR-hez kapcsolás az NKKR-rel kapcsolatos munka integráns része. A kapcsolódási jelentést 2011-re tervezik.

A szintek száma A keretrendszer hatálya Észtorszá Az átfogó NKKR az egész életen át tartó Nyolc szintet g tanulásért magába foglalja majd az fogadtak el összes nemzeti szintű képesítést a közoktatás, szakképzés és felsőoktatás területéről. A keretrendszer három felsőoktatási szintje (2007-től) az NKKR az egész életen át tartó tanulásért 6-8. szintjéhez kapcsolódik. A 16 szakmai tanács elnökéből álló bizottság feladata a koherencia javítása a szektorok között.

Finnorszá Az átfogó NKKR magába foglalja majd Nyolc szintről g az összes nyilvánosan elismert született képesítést (az Oktatási Minisztérium és megegyezés a közigazgatás más ágai által odaítélt képesítéseket) Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik, és várhatóan erősíti nem-formális és informális tanulás elismerését

Szintleírások Az NKKR szintleírások megegyeznek az EKKR szintleírásaival, és az alábbiak szerint vannak meghatározva: • tudás • Készségek • felelősség és autonómia

A leírásokat az EKKR leírások alapján alakították ki, de átalakították őket, hogy megfeleljenek a nemzeti kontextusnak, és az alábbi kategóriákat használják: • tudás • munkamódszer és alkalmazás (készség) • felelősség, irányítás és vállalkozó szellem • értékelés • kulcskészségek az egész életen át tartó tanulásért A 6-8. szint leírásait a dublini deszkriptorokhoz igazították.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma A fejlesztések az ötszintű Bevezetési szakasz képesítési keretrendszeren alapulnak. A módosított Szakmai törvény (2008. szeptember) az NKKR fejlesztés jogi alapja.

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az illetékes hatóság Más minisztériumok is bevonódtak (szociális, gazdasági), valamint a szociális partnerek és egyéb érintettek az oktatással és képzéssel foglalkozó nemzeti ügynökségektől (Nemzeti Vizsga-és Képesítési Központ, Képesítési Hatóság) Az észt Képesítési Hatóság (QA) (Kutsekoda) (2001) irányítja az NKKR-t.

A munka 2008 Bevezetési szakasz augusztusában kezdődött, az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Az NKKR vázlatátát 2009 júniusában véglegesítették. Külön törvényt terjesztenek be a Parlament elé az NKKRről (2010-ben), amely bemutatja a keretrendszert, a leírásokat és a keretrendszer további jellemzőit.

Az Oktatási Minisztérium az illetékes hatóság, de a többi minisztérium, szociális partner és az oktatás alrendszereinek képviselői szintén részt vesznek a folyamatban. Konzultációs folyamatot hajtottak végre a 2009. júniusi javaslat alapján (90 visszajelzés érkezett, amelyek mind támogatták az NKKR elképzelését).

158

Kapcsolás az EKKR-hez Az észt Képesítési Hatóság az NCP. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

Az EKKR-hez kapcsolás megkezdődött. A Nemzeti Oktatási Bizottság a kijelölt NCP. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2010 végén készül el.

A keretrendszer hatálya Franciaors A jelenlegi NKKR lefedi a zág szakképesítések és felsőoktatási képesítés összes szintjét és típusát. A keretrendszer szabályozó funkcióval rendelkezik, különsen a CNCP (a képesítések nemzeti bizottsága) szerepén keresztül. A CNCP a „kapu őrzője”, amely szabályozza, hogy mely képesítések hivatalosan akkreditálhatók. A nem-formális és informális tanulás validálása a keretrendszer fontos része. Az érettségi (amellyel elérhető a felsőoktatás) nem része a CNCP illetékességének.

A szintek száma Jelenleg öt szint létezik, és nyolcszintű struktúrát fontolgatnak.

Németors Az NKKR az egész életen át tartó Nyolc szintet zág tanulásért (Deutscher javasolnak Qualifikatiosnrahmen - DQR) magába foglalja majd az összes alrendszer képesítéseit, és segíteni fogja a nemformális és informális úton megszerzett kompetenciák validálását. Az NKKR kommunikációs és orientációs funkciókkal rendelkezik. A felsőoktatási NKKR-t 2005-ben hozták létre, és a QF-EHEA rendszerhez 2009 januárjában kapcsolódott.

Szintleírások A francia szinteket az alábbi szempontok alapján különítik el: • készségek • tudás • kompetencia

A szintleírások a kompetencia két kategóriájában határozzák meg: • a szakmai kompetenciát tovább osztják az alábbiakra: tudás (szélesség és mélység) and készségek (instrumentális és szervezői készségek); • a személyes kompetenciát tovább osztják társas kompetenciára (csapatmunka, vezetői, kommunikációs készségek) és ön-kompetenciára (autonómia/ felelősség, reagálási és tanulási kompetencia)

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma A meglévő keretrendszer Bevezetve, jelenleg lehetséges átalakításáról átalakítás alatt. szóló feljegyzést 2009 őszén nyújtották be a miniszterelnöknek. A feljegyzés a kérdéseket vizsgáló reprezentatív munkacsoport következtetéseire épül. A vita az átállásról egy új, nyolcszintű rendszerre tovább folyik, például a nemzeti statisztikai hivatallal.

A szereplők bevonása és a konzultáció A CNCP koordinálja a képesítési jegyzéket. Az összes érintett minisztérium, szociális partner, kamara és az oktatási és képzési alrendszerek képviselői részt vesznek a Bizottságban.

A folyamat 2007-ben kezdődött, amikor a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Tartományi Miniszterek Konferenciája megalapította a nemzeti irányítótestületet. 2009 februárjában megjelent az első javaslat a német NKKR-ről.

A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium és Kutatási Minisztérium és a Tartományi Miniszterek Konferenciája együtt kezdeményezték a munkát. Az érintettek széles körét vonták be a felsőoktatásból, közoktatásból, szakképzésből, valamint szociális partnereket, az oktatás és a munkaerőpiac állami intézményeit, kutatókat és más felhasználókat.

159

Tesztelés fázisa 2009-ben és 2010 első felében az IT, fém, egészségügyi és kereskedelmi szakmacsoportokat kapcsolják az NKKR szintjeihez.

Kapcsolás az EKKR-hez A végső kapcsolódási jelentést várhatóan 2010 októberében mutatják be az EKKR Tanácsadói Testületnek (és a meglévő ötszintű struktúrát tükrözi majd). A CNCP (a képesítések nemzeti bizottsága) a kijelölt NCP.

A nemzeti irányítótestület működik NCP-ként, és lesz felelős a kapcsolásért. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

A keretrendszer hatálya Görögorsz Az átfogó NKKR magába foglalja majd ág az összes oktatási és képzési alrendszer képzéseit.


Magyarors Az átfogó NKKR magába foglalja majd zág az összes oktatási és képzési alrendszer képzéseit. Inkább szabályozó jellegű.

Nyolc szintet javasolnak

Írország

Tíz szintet javasolnak (három belépő szint, és hét képesítési szint).

Az átfogó NKKR magába foglalja majd az összes oktatási és képzési alrendszer képzéseit, valamint a nemformális és informális tanulást. A felsőoktatási keretrendszert 2007-ben fogadták el, és az új NKKR részét képezi majd.

Szintleírások • tudás • Készségek • kompetencia Az EKKR szintleírásait használják kiindulópontnak.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma A munka 2008-ban Konzultáció 2010. kezdődött a márciustól szeptemberig. foglalkoztatási és képzési operatív programmal (2007-13). 2010 februárjában megszületett az első javaslat a görög NKKR-re. A törvény az egész életen át tartó tanulásról várhatóan 2010-ben készül el. Ez lesz az NKKR bevezetésének formális alapja.

Feltételes megegyezést értek el a szintekről és a szintleírásokról. Vita folyik, hogy a kulcskompetenciákat a tudás, készségek és kompetencia (autonómia és felelősség) mentén emeljéke be.

A munka 2007-ben Kialakítási időszak kezdődött az Új Magyarország Fejlesztési Program (2007-13) keretében. Az NKKR fejlesztése a 2069/2008. számú kormányrendeleten alapul. A kormányrendelet meghatározza a munkamenetet, kijelöli a feladatokat, felelősségeket, valamint a pénzügyi és humán erőforrásokat. A szintleírások A munka 2007 őszén Tervezési és tesztelési részletesebbek és kezdődött, az Oktatási időszak konkrétabbak, mint az EKKR Minisztérium szintleírások, de hasonló kezdeményezésére. fogalmakat használnak Az NKKR vázlata 2010 kiindulópontként: őszére várható. • tudás • készségek • kompetencia

160

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási és Vallási Minisztérium az illetékes hatóság. A közintézmények, szociális partnerek, egyetemek képviselői és külső szakértők vesznek részt a folyamatban.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolódási jelentés várhatóan 2012-ben készül el. Az Egész Életen Át Tartó Tanulás Titkársága (GSLLL) a kijelölt NCP:

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kezdeményezte a munkát, szoros együttműködésben a Munkaügyi és Szociális Minisztériummal. A folyamatban a közintézmények, szociális partnerek, egyetemek, tanárok, szülők és diákok szervezeteinek képviselői vesznek részt.

A kapcsolódási folyamat 2011 második negyedévében kezdődik majd. A kapcsolódási jelentés várhatóan legkésőbb 2013-ban készül el. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium EU kapcsolatokkal megbízott osztálya az NCP, amíg végső döntés nem születik 2010-ben.

Az Oktatási Minisztérium (felelős hatóságként) koordinálja a munkát, de döntéseit szoros együttműködésben hozza meg a többi minisztériummal, a szociális partnerekkel és az oktatási és képzési rendszer képviselőivel (pl. a tanárokkal).

A kapcsolódási munka előkészítése megkezdődött, a kapcsolódási jelentés várhatóan 2010-ben készül el.

Írország

A keretrendszer hatálya 2003 óta átfogó és integráló NKKR került bevezetésre. Minden fajta tanulást lefed a kezdeti stádiumtól a leghaladóbb szintig, az iskolarendszeren belül, a továbbtanulásban és a felsőoktatásban. A kapcsolódási jelentést, amely a nemzeti képesítési szinteket az EKKRhez kapcsolja 2009 májusában készítette el a Nemzeti Képesítési Hatóság, és 2009 szeptemberében mutatták be az EKKR Tanácsadói Testületnek.

Olaszorsz Az NKKR kifejlesztés alatt van. ág 2008-ban elkészült a keretrendszer vázlata a felsőoktatásra. Az NKKR kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik.

A szintek száma Tíz szintet fogadtak el. Négyféle bizonyítványtípus szerepel benne: alapképesítés, részképesítés, specializált és kiegészítő képesítés.

Szintleírások Minden szint a nemzeti szinten megállapított • tudás (mennyiség, típus) • készségek (terjedelem, kiválasztó képesség) kompetencia (kontextus, szerep, a tanulás tanulása, betekintés) standardjain alapul.

A szintek A szintleírások kifejlesztés számát még alatt vannak. nem határozták meg.

Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR jogilag az 1999es Képesítési (Oktatási és Képzési) törvényen alapul. A bolognai folyamat az NKKR önkéntes alapjának fontos része. A stratégia és szempontrendszer bizonyos nemzetközi és szakmai testületek által kibocsátott képesítések bevonásáról 2006 júliusában, az NQAI által került kiadásra.

2003 óta több törvénytés minisztériumok, szociális partnerek és régiók közötti megállapodást fogadtak el (pl. Útmutató a képzéshez, 2010)

161

A munka stádiuma Bevezetés. A keretrendszer bevezetésére és a hatástanulmány kiadására 2009 szeptemberében került sor. A további bevezetésre tizenkilenc javaslatot tettek.

Fogalomalkotási, tervezési és részben tesztelési fázis. A tanulási eredményeken alapuló módszertant tesztelték a turizmus és mechanika szakmacsoportban, és most próbálják ki a vegyipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági szakmacsoportokban is.

A szereplők bevonása és a konzultáció Az NKKR-rel kapcsolatos munkát az Oktatási és Tudományos Minisztérium és a Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte. Hosszú konzultációs szakasz következett az összes alrendszer képviselői és a szociális partnerek bevonásával. Létrehozták z Ír Nemzeti Képesítési Hatóságot (2001). A Hatóság fejlesztette ki, tartja karban és ellenőrzi az NKKR-t. Az NKKR fejlesztését a Munkaügyi, Egészségügyi és Szociális Minisztérium kezdeményezte, szoros együttműködésben az Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztériummal. Az NKKR fejlesztésében kulcsszerepet játszik a Nemzeti Tanács (Tavalo Nazionale). A Tanács mindkét minisztérium, a régiók, az autonóm tartományok és a szociális partnerek képviselőiből áll. Az ISFOL készíti el és vezeti be a nemzeti módszertanokat és koordinálja a szakértői csoportot.

Kapcsolás az EKKR-hez A végleges kapcsolódási jelentést 2009 májusában fogadták el, és az EKKR Tanácsadó Testületnek 2009 szeptemberében mutatták be.

A kapcsolódási jelentés várhatóan 2010-ben készül el. A kijelölt NCP az ISFOL.

A keretrendszer hatálya Lettország Az átfogó NKKR kifejlesztés alatt van

Litvánia

Az átfogó, az összes képesítési szintet és típust lefedő NKKR kifejlesztés alatt van.

Luxembur Az átfogó NKKR az oktatás és képzés g minden szintjét és típusát lefedi majd. Az NKKR-ről szóló törvényjavaslatot 2009 elején mutatták be a Minisztertanácsnak. 2010 elején megegyezés született a szintleírások használatáról. Ezek fogják a bevezetés alapját képezni.

A szintek száma Nyolc szintet javasolnak: négy lefedi az általános és középiskolai oktatást és szakképzést, négy pedig a felsőoktatási

Nyolc szintet fogadtak el

Nyolc szintről született megegyezés

Szintleírások Az 1-4. szintre a leírások az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra: • tudás • készségek • kompetencia A felsőoktatási leírások a dublini deszkriptorokon és a Bloom taxonómián alapulnak, és a Felsőoktatási Tanács 2009-ben fogadta el azokat. A szintleírások két paramétert tükröznek, a tevékenységek jellemzőit (komplexitás, autonómia, cserélhetőség) és kompetenciatípusokat (funkcionális, kognitív és általános) A szintleírásokat az alábbiak szerint különböztetik meg: • tudás • készségek • attitűd

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma Az NKKR fejlesztése a Tervezési szakasz. meglévő ötszintű szakképzési struktúrán, és háromszintű felsőoktatási szintszerkezeten alapul. Az osztályzás és oktatás szabályozásáról módosító javaslatokat terveznek.

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási és Tudományos Minisztérium az illetékes hatóság

Az NKKR-rel kapcsolatos Bevezetési szakasz rendeletet 2010-ben fogadták el. A rendelet képezi az NKKR bevezetésének jogi és politikai alapját.

The Oktatási és Tudományos Minisztérium a fejlesztés fő felelőse.

A munka 2006-ban Tervezési és korai kezdődött, az Oktatási bevezetési szakasz Minisztérium kezdeményezésére. Az új szakképzési törvényt 2008 őszén fogadták el, és ez az NKKR fejlesztések kulcsa.

Az Oktatási Minisztérium (felelős hatóság) koordinálja a munkát szoros együttműködésben a többi minisztériummal, az oktatás és képzés alrendszereinek képviselőivel, és a szociális partnerekkel.

162

Kapcsolás az EKKR-hez 2009 szeptemberében kapcsolódási bizottságot hoztak létre. A vázlatos kapcsolódási jelentés várhatóan 2011ben készül el. Az Egyetemi információs központ a kijelölt NCP.

A kapcsolódási folyamat 2010 második felében indul. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011 közepére készül el.

Málta

Hollandia

A szintek száma A keretrendszer hatálya Az egységes, átfogó NKKR-t az egész Nyolc szintet életen át tartó tanulásért 2007 fogadtak el júniusában adták ki. A keretrendszer magába foglalja a formális, nem-formális és informális oktatás és képzés összes szintjét. Az egységes kapcsolódási jelentést a nemzeti képesítések EKKR-hez és QFEHEA-hoz kapcsolásáról hivatalosan 2009 novemberében hozták nyilvánosságra.

Az átfogó NKKR az összes nemzeti szinten elismert képesítést magába foglalja majd, segíti a nem-formális és informális tanulás elismerését, és főképp kommunikációs és orientációs funkcióval rendelkezik. A tervek szerint az NKKR tervezési szakasza 2010 végén fejeződik be. Az NKKR a már (2005 óta) kifejlesztett felsőoktatási keretrendszeren alapul, és integrálja azt.

A szintek számáról még nem született megállapodás

Szintleírások Minden szintleírást a tudás, készségek, és kompetencia, valamint a tanulási eredmények alapján határoznak meg. A tanulási eredmények összefoglalják a tudást, készségeket és kompetenciát, és kiemelik a konkrét készségeket, mint például a kommunikációs készség, ítélőképesség és tanulási készség. Széles körű profilt határoznak meg arról, hogy az egyénnek mit kellene tudnia és cselekednie különböző fokú autonómiával és felelősséggel.

A szintleírásokról a konzultációs folyamat során határoznak majd, de hangsúlyozzák, hogy azoknak tükrözniük kell a meglévő holland megközelítéseket és hagyományokat. Valószínűleg a „kompetencia” kifejezést általános fogalomként használják majd.

Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR fejlesztés 2005ben kezdődött. Az NKKR alapja a 347. rendelet (2005).

A munka stádiuma Bevezetés 2007 óta. Az alábbi támogató dokumentumok jelentek meg: • NKKR az egész életen át tartó tanulásért, • útmutató a szakképzési rendszerekhez, • szakképzési minőségbiztosítási stratégia, • az informális és nemformális tanulás validálási keretrendszere

A munka 2009 Tervezési szakasz. januárjában kezdődött, az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Az első javaslat, amely főképp az NKKR kifejlesztésének folyamatát vázolja fel, 2009-ben került bemutatásra a Minisztériumban.

163

A szereplők bevonása és a konzultáció A munkát az Oktatási Minisztérium (felelős hatóság) kezdeményezte, szoros együttműködésben az oktatás és képzés, a munkaerőpiac, a szociális partnerek és egyéb érintettek képviselőivel, pl. szülői érdekképviseleti szervezetek, diáktanácsok, valamint civil szervezetek. A Máltai Képesítési Tanács 2005ben jött létre. A Tanács koordinálja és felügyeli az NKKR-t. 2007 első felében széles körű konzultációs folyamat zajlott, az összes érdekelt bevonásával.

Az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium, (felelős hatóság) szervezi majd a folyamatot, az összes érintett bevonásával az oktatás és képzés, valamint a munkaerőpiac területéről.

Kapcsolás az EKKR-hez Az egységes, átfogó kapcsolódási jelentést 2009 szeptemberében mutatták be az EKKR Tanácsadó Testületnek.

A kapcsolódási folyamat 2010 végén kezdődik. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

Norvégia

A keretrendszer hatálya Az átfogó NKKR-rel kapcsolatos munka elkezdődött, összefogva a felsőoktatási, szakképzési és felnőttképzési törekvéseket. A javaslat várhatóan 2010 októberében készül el, és az lesz a nemzeti konzultáció alapja. A felsőoktatási keretrendszer 2009 tavaszán készült el, és a QF-EHEA-t tükrözi.

Lengyelor Javaslat született az átfogó, a lengyel szág képesítések összes szintjét és típusát lefedő NKKR létrehozására. A keretrendszer orientációs és kommunikációs funkcióval rendelkezik majd, de hatással lesz a lengyel oktatási rendszer jelenlegi és jövőbeni reformjaira is. A bevezetésről szóló végső javaslat várhatóan 2010 végén készül el. A munka a 2006-7-ben kezdődött, felsőoktatási keretrendszerrel kapcsolatos munkára épít.

A szintek száma Még nem született róla döntés

Hétszintű lengyel képesítési keretrendszert javasolnak.

Szintleírások Felvázolták a leírások első munkaanyagát az alrendszerekre (szakképzés, felnőttképzés) A munkaanyagot most vitatják az átfogó keretrendszer kontextusában.

A leírásokat • tudás (hatáskör, megértés mélysége); • készségek (kommunikáció, problémamegoldás, a tudás gyakorlati használata) és • attitűdök (identitás, autonómia, együttműködés, felelősség) alapján határozzák meg.

Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR várhatóan a Miniszteri rendeleten (Forskrift) alapul majd.

A munka stádiuma Tervezési stádium

A munka 2008 Tervezési és konzultációs augusztusában kezdődött, stádium. az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Az átfogó NKKR javaslatát 2009 decemberében mutatták be, és jelenleg elemzést végeznek, hogy milyen jogszabály módosításokra van szükség.

164

A szereplők bevonása és a konzultáció A munkát az Oktatási Minisztérium koordinálja. A szociális partnerek és egyéb kulcsfontosságú érintettek bevonása különös jelentőséggel bír a folyamat sikere szempontjából.

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el.

A Nemzeti Oktatási A kapcsolódási jelentés Minisztérium koordinálja a várhatóan 2011-ben munkát, a többi készül el. minisztérium valamint az oktatás és képzés teljes alrendszere képviselőinek bevonásával.

A szintek száma A keretrendszer hatálya Portugália Az átfogó NKKR az alábbiakra terjed Nyolc szintet majd ki: fogadtak el Iskolai képesítések, szakképesítések, felsőoktatási képesítések és szektorszintű képesítések. Az NKKR fejlesztés fontos eleme a nemformális és informális tanulás rendszerének továbbfejlesztése. Az NKKR gerince a 2007-ben létrehozott Nemzeti Képesítési Jegyzék. A felsőoktatási keretrendszert 2007-ben vezették be. A keretrendszernek kommunikációs és transzparencia-funkciója van.

Szintleírások A szintleírásokat az alábbi szélesebb kategórián belül fogadták el: • tudás • készségek • attitűd A felsőoktatási keretrendszer a dublini deszkriptorokon alapul.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma Az NKKR jogi alapja a Létrehozva 2009-ben. 782/2009. számú rendelet Bevezetési szakasz az NKKR bevezetéséről. A munka 2007-ben kezdődött, a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodással, és az NKKR létrehozásáról szóló 396/2007. számú törvényerejű rendelet elfogadásával.

165

A szereplők bevonása és a konzultáció A Munkaügyi és Szociális Minisztérium kezdeményezte a munkát, együttműködésben az Oktatási, Tudományos, Technológiai és Felsőoktatási Minisztériummal. 2007-ben létrehozták a Nemzeti Képesítési Ügynökséget. Az Ügynökség szoros együttműködésben dolgozik majd a Felsőoktatási Főigazgatósággal. Az NKKR bevezetését a Nemzeti Szakképzési Tanács felügyeli majd.

Kapcsolás az EKKR-hez A Nemzeti Képesítési Ügynökség a kijelölt NCP. A kapcsolódási bizottságot 2010 decemberében hozták létre. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2010ben készül el.

Románia

Szlovákia

A keretrendszer hatálya Az NKKR összehozza az összes nemzeti szinten elismert képesítést a szakképzés, a munkahelyi gyakornoki rendszer és a felsőoktatás területéről. Az NKKR fejlesztései a szakképzés ötszintű szerkezetére építenek. Párhuzamosan létrehozzák a felsőoktatási keretrendszert. Az NKKR használatára a felsőoktatásban a módszertant 2009 júniusában fogadták el.

Az átfogó NKKR az oktatás és képzés minden alrendszerének összes nemzeti képesítését lefedi majd. Az NKKR fejlesztésének főbb oszlopai a nemzeti képesítési jegyzék és a nemzeti foglalkozási jegyzék

A szintek száma Nyolc szintet javasolnak majd.

Nyolc szintet terveznek. Az NKKR szintjeinek számáról még nem született döntés.

Szintleírások A szintleírásokat az alábbiak mentén alakítják ki és definiálják: • tudás • készségek • kompetencia. A felsőoktatási keretrendszerben kétféle kompetenciát határoznak meg: • szakmai kompetenciák (tudás, készségek) valamint • transzverzális kompetenciák (autonómia és felelősség, szociális interakció és szakmai fejlődés).

Kezdőpontnak az EKKR szintleírásait tekintik.

Az NKKR politikai és jogi alapja A munka stádiuma A fejlesztés 2005-ben Tervezési és korai kezdődött, és a bevezetési szakasz szakképzés ötszintű szerkezetére, valamint a Miniszterelnök, a Munkáltatók Nemzeti Konföderációja és a Szakszervezetek Nemzeti Konföderációja által aláírt háromoldalú megállapodásra épít. A munka folytatódik a felsőoktatási keretrendszer beemelésére az átfogó NKKR-be.

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium kezdeményezte a munkát, szoros együttműködésben a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztériummal. A többi minisztériumot is bevonták (területfejlesztési, pénzügyi), valamint a szociális partnereket és az oktatás és képzés egyéb érintettjeit. Létrehozták a Nemzeti Felnőttoktatási Bizottságot. Létrehozták a Nemzeti Képesítési Hatóságot (2004). A hatóság szerepe a módszertani keret biztosítása nemzeti szinten, valamint az NKKR irányítása. A felsőoktatási képesítésekkel foglalkozó ügynökséget (ACPRT) jelölték ki a felsőoktatási képesítésekkel foglalkozó nemzeti hatóságnak.

Az NKKR fejlesztése Fogalomalkotási és 2009-ben kezdődött, és tervezési szakasz az EKKR bevezetéséről szóló kormányrendeleten alapul (2009. február). Az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium között együttműködési megállapodás született.

Az Oktatási Minisztérium kezdeményezte és koordinálja a folyamatot. A többi minisztérium (munkaügyi, belügy, egészségügyi, gazdasági, területfejlesztési, közlekedési, mezőgazdasági és kulturális) részt vesz a folyamatban.

166

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolódási munka előkészítése megkezdődött.

A kapcsolódási munkacsoportot 2009-ben hozták létre. A kapcsolódási folyamat 2010 közepén kezdődik. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2013 márciusára készül el.

A keretrendszer hatálya Szlovénia Az átfogó NKKR lefedi az összes nemzeti szintű elismert képesítést, és támogatja a nem-formális és informális validálását. A főbb oszlopok a foglalkozási standardok jegyzéke, a nemzeti képesítések követelményeinek jegyzéke, é a nemzeti szakképzési keretrendszer tantervei, amelyek a szakképesítési titulusok mérési standardjait tartalmazza.

A szintek száma Nyolc szintet fogadtak el, két alszinttel a 6. és 8. szinten.

Szintleírások A szintleírásokat tanulási eredmény-kritériumok alapján határozzák meg: • tudás • készségek • autonómia és felelősség • tanulási kompetencia, szociális és kommunikációs készségek • szakmai kompetenciák A nemzeti szinten akkreditált programok során megszerzett képesítésekre további bemeneti szempontokat is használnak (belépési követelmények, a felsőoktatásban és szakképzésben a tanulás mértéke kreditpontokban kifejezve, a programok tipikus hossza) Spanyolor NKKR-t hoznak létre az egész életen át Nyolc szintet Az EKKR szintleírásait szág tartó tanulásért (MECU). javasolnak. használják kiindulópontnak. A keretrendszer lefedi a különböző A négy A leírásokat az alábbi oktatási és képzési alrendszerek legmagasabb fogalmak szerint határozzák képesítéseit. szint megfelel meg: Párhuzamosan bevezetik a felsőoktatási majd a • tudás keretrendszert (MECES). felsőoktatási • készségek Az NKKR az egész életen át tartó keretrendszerne • kompetencia tanulásért orientációs és kommunikációs k. funkcióval rendelkezik.

Az NKKR politikai és jogi alapja 2006-ban elfogadták a 46/2006. számú kormányrendeletet az oktatási és képzési rendszerek osztályozási rendszerének (Klasius) bevezetéséről.

A munka stádiuma Tervezési és korai bevezetési szakasz

Az NKKR fejlesztések Fogalomalkotási és több törvényen alapulnak. tervezési szakasz A MECU bevezetéséről szóló királyi rendeletet a kormány várhatóan 2011 elején fogadja el.

167

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási és Sportminisztérium, szoros együttműködésben a Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériummal és a Statisztikai Hivatallal kezdeményezte a fejlesztést. A Munkaügyi Minisztérium, a szociális partnerek és a Nemzeti Szakképzési Intézet is részt vesznek a folyamatban.

Az Oktatási Minisztérium koordinálja az NKKR fejlesztését, szoros együttműködésben a többi minisztériummal (pl. munkaügyi és bevándorlási, tudományos, ipari, idegenforgalmi és kereskedelmi, stb.)

Kapcsolás az EKKR-hez 2010 januárjában nemzeti irányítótestületet hoztak létre. A kapcsolódási jelentés várhatóan 2011-ben készül el. A Nemzeti Szakképzési Intézet a kijelölt NCP.

Az IFIIE (a Tanárképző, Kutatási és Oktatási Innovációs Intézet) a Közoktatási és Szakképzési Főigazgatóságon belül a kijelölt NCP. A kapcsolódási jelentés vázlata várhatóan 2011ben készül el.

A szintek száma A keretrendszer hatálya Svédorszá Az átfogó, az összes közoktatási és Később kerül g szakképzési képesítést lefedő NKKR meghatározásra kidolgozás alatt van, a kormány általi felhatalmazás alapján. A javaslat várhatóan 2010 októberében készül el. A svéd NKKR a 2007-ben bevezetett felsőoktatási képesítési keretrendszeren alapul, és integrálja azt.

Törökorsz Az átfogó NKKR lefedi majd a ág közoktatást, a szakképzést és a felsőoktatást. A felsőoktatási keretrendszert a Felsőoktatási Tanács (CoHE) 2010 januárjában fogadta el.

Nyolc szintet javasolnak majd.

Szintleírások A szintleírások kifejlesztés alatt vannak. A tanulási eredményeken alapuló megközelítés mélyen gyökerezik Svédországban, és az egész javaslat alapját képezi majd.

Az EKKR leírásait tekintik kiindulópontnak. A leírásokat az alábbiak alapján határozzák meg: • tudás • készségek • kompetencia A felsőoktatásban a kompetenciát tovább bontják az alábbiakra: • autonómia és felelősség • a tanulás tanulása • területspecifikus kompetenciák szociális és kommunikációs készségek (kiemelve az idegen nyelveket és az infokommunikációs eszközöket)

Az NKKR politikai és jogi alapja A svéd kormány 2009. december 23-án határozta el az átfogó NKKR kialakítását.

A munka stádiuma Tervezési szakasz.

A munka 2005-ben Fogalomalkotási és kezdődött. tervezési időszak Az NKKR jogilag a Szakképesítési törvénybe ágyazott (5544/2006) A Szakképesítés megerősítése (2002-07) projekt segíti

168

A szereplők bevonása és a konzultáció Az Oktatási Minisztérium (felelős hatóság) koordinálja a folyamatot. Több minisztériumot érintő munkacsoport jött létre az oktatási, munkaügyi, üzleti és pénzügyminisztérium képviselőiből.

A Nemzeti Oktatási Minisztérium (felelős hatóság) kezdeményezte a munkát. 2007 óta a Szakképesítési Hatóság (VQA) koordinálja a folyamatot. Az érintettek széles körét vonták be a VQA Bizottságon keresztül: munkaadói és munkavállalói szervezeteket, szakmai szervezeteket és a kormány képviselőit (a Munkaügyi és Oktatási Minisztériumból és a Felsőoktatási Tanácsból).

Kapcsolás az EKKR-hez A kapcsolódási folyamat 2010 végén kezdődik majd, az NKKR javaslat októberi bemutatását követően. A kapcsolódási jelentés vázlata várhatóan 2011 utolsó negyedében készül el. A Svéd Nemzeti Felsőfokú Szakképzési Ügynökség a kijelölt NCP. Az előzetes kapcsolódási jelentés várhatóan 2011re készül el. A Szakképesítési Hatóság (VQA) a kijelölt NCP.

Egyesült Királyság

A keretrendszer hatálya Anglia és Észak-Írország elfogadta az átfogó képesítési keretrendszert (QCF). A keretrendszer szabályozó funkcióval rendelkezik. Külön keretrendszer van érvényben a felsőoktatásra (FHEQ) Angliában, Észak-Írországban és Wales-ben.

A szintek száma Kilencszintű szerkezetet (beleértve a belépő szintet) fogadtak el.

Skócia bevezette az átfogó keretrendszert (SQCF), orientációs és kommunikációs funkcióval.

12 szintű szerkezetet (beleértve a belépő szinteket) fogadtak el.

Wales bevezette az átfogó keretrendszert (CQFW), orientációs és kommunikációs funkcióval. A felsőoktatásra külön keretrendszer, az FHEQ vonatkozik.

Kilencszintű struktúrát (beleértve a belépő szinteket) fogadtak el.

Szintleírások Angliában és ÉszakÍrországban minden szint az alábbiakból áll: • tudás és megértés • alkalmazás és tevékenység • autonómia és elszámoltathatóság

Az NKKR politikai és jogi alapja Angliában a szabályozó a képesítési és vizsgahatóság (OfQual), Észak-Írországban a szabályozó a Tantervi, Vizsgaügyi és Mérési Tanács (CCEA).

Skóciában minden szintet öt széles kategória fogalmai szerint határoznak meg: • tudás és megértés • gyakorlat (alkalmazott tudás és megértés) • generikus kognitív készségek (pl. értékelés és elemzés) • kommunikációs, számolási és IT készségek • autonómia, elszámoltathatóság és a másokkal együtt végzett munka Wales-ben minden szint az alábbiakból áll: • tudás és megértés • alkalmazás és tevékenység • autonómia és elszámoltathatóság

A munka stádiuma Bevezetve, és tükrözi a keretrendszerek fejlesztési törekvéseit 1980-tól fogva.

A szereplők bevonása és a konzultáció

Kapcsolás az EKKR-hez A QCF-et az NKKR-hez kapcsolták (2010 februárjában). A felsőoktatási keretrendszert nem kapcsolták az EKKR-hez, csupán a QF-EHEA-hoz.

A keretrendszerért felelős A Skót Keretrendszert a Skót Kredit-és 2010 februárjában Képesítési Keretrendszer kapcsolták az EKKR-hez. Partnerség, a Skót Képesítési Hatóság, a Skót Egyetemek, a Minőségbiztosítási Ügynökség, a Skót Főiskolák Szövetsége képviselői és a skót miniszterek..

Bevezetve, a keretrendszer-fejlesztések hosszú hagyományát tükrözi.

169

Az EKKR-hez kapcsolva 2010 februárjában. A felsőoktatási keretrendszert nem kapcsolták az EKKR-hez, csupán a QF-EHEA-hoz.


3. MELLÉKLET

A szintleírások példái az EKKR-ben és az NKKRekben

Ez a melléklet példákat hoz az országok által az 5. NKKR szintjükön használt szintleírásokra, amelyek összhangban vannak az EKKR 5. szintjével. A leírások kifejlesztése erre a szintre kihívást jelent sok országban, mivel áthidaló megoldásnak tekintik a szakképzés és a felsőoktatás között. A példákat úgy szerkesztették, hogy megmagyarázzák az NKKR szintjeinek meghatározására használt főbb elemeket és fogalmakat (pl. tudás, készségek, kompetencia stb.), és aztán bemutassák a szintleírást magát. a)

Az EKKR szintjeit meghatározó leírások: Szintleírások elemei Tudás

• •

tárgyi és/vagy elméleti

Készségek • •

kognitív gyakorlati

Kompetencia • •

autonómia és felelősség

Az 5. szintre 114 vonatkozó tanulási eredmények115: Tudás Átfogó, speciális, tárgyi és elméleti tudás egy munkavagy tanulmányi területen, és ezen tudás határainak ismerete

Készségek A kognitív és gyakorlati készségek átfogó skálája szükséges az elvont problémák kreatív megoldásához

Kompetencia Irányítás és felügyelet gyakorlata munka-és tanulási tevékenységek során, ahol váratlan változás következhet be, a saját és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése

b) Az 1-8. szintig terjedő szintleírások két fő típusa Flandriában, Belgiumban: Szintleírások elemei Tudás Készségek

Kontextus Autonómia Felelősség

Példa az 5. szint leírására116: •

114 115

116

egy konkrét területen az információk • egy sor új, komplex kontextusban bővítése konkrét és elvont adatokkal, vagy tevékenykedni azok kiegészítése hiányzó adatokkal, • autonóm módon, Az 5. szint leírása kompatibilis a felsőoktatás rövid ciklusának leírásával (az első cikluson belül vagy ahhoz kapcsolódva). Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról, elérhető: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:EN:PDF [2010.06.30-i állapot]. Forrás: A képesítési szerkezetről szóló törvény. Elérhető: http://www.evcvlaanderen.be/files/DecreetVKS_ENG.pdf [cited 24. 06.2010].


fogalmi keretrendszerek használata, illetve kezdeményezőkészséggel működni tudatában lenni a tárgyhoz kapcsolódó • felelősséget vállalni a személyes tudásnak eredmények javulásáért és a kollektív • integrált kognitív és motoros készségek eredmények ösztönzéséért alkalmazása • a tudás átvitele és az eljárások rugalmas alkalmazása a feladatok elvégzéséhez és a konkrét és elvont problémák stratégiai megoldásához

c)

Az 1-8. szintet meghatározó három fő szintleírás elemei Horvátországban: Szintleírások elemei

• •

Tudás tárgyi elméleti

• • •

Készségek kognitív gyakorlati társas

Autonómia és felelősség

Példa az 5. leírásra117: Tudás tárgyi: A tárgyi tudás elemzése és szintetizálása egy tanulmányivagy munkaterületen, tudatában lenni a tudás határainak, plusz azok értékelése •

elméleti: Az elméleti tudás elemzése és szintetizálása egy tanulmányivagy munkaterületen, tudatában lenni a tudás határainak, plusz azok értékelése •

Készségek kognitív: Egyszerű elvont kreatív gondolkodás (szükséges az elvont problémák megoldásához) részben kiszámíthatatlan körülmények között •

gyakorlati: Komplex mozdulatok létrehozása és a módszerek, eszközök és anyagok haladó használata részben kiszámíthatatlan körülmények között, valamint egyszerű módszerek, eszközök és anyagok kifejlesztése •

Autonómia autonómia: Részvétel a tevékenységek irányításában részben kiszámíthatatlan körülmények között •

felelősség: Teljes felelősségvállalás az irányításért és korlátozott felelősségvállalás a tevékenységek fejlődésének értékeléséért részben kiszámíthatatlan körülmények között •

társas: Komplex kommunikáció és együttműködés irányítása és végrehajtása csoportban részben kiszámíthatatlan körülmények között •

d) A kompetenciajellemzők integrált leírása (a kompetencia fogalma magába foglalja a tudást és készségeket, illetve ötvözésük képességét); az 1-8. szinte leírására a Cseh Köztársaságban118. 117 118

Forrás: Hrvatski kvalifikacijski okvir/Croatian Qualifications Framework, Bevezetés a képesítésekbe. 2009. Elérhető az interneten: http://personal.unizd.hr/~mdzela/hko/HKO_Prirucnik.pdf [2010.06.24-i állapot]. A szintleírások módosíthatók a jövőbeni fejlesztések fényében.


A szintleírások szorosan kapcsolódnak a munkatevékenységek összetettségéhez. Ráadásul, a szintleírásokat az oktatási eredmények szintjeihez és az oktatási programok típusaihoz kötik (a táblázatban nem látható).

Példa az 5. szintleírásra:119: A kompetenciák leírása Ismeri a területen használatban lévő dokumentációt, normákat és szabályokat olyan mértékig, hogy azt el tudja magyarázni másoknak általános helyzetekben. Kiválasztja a megfelelő eljárásokat, módszereket, eszközöket, alapanyagokat stb. több lehetőség közül, a körülmények és elvárások szerint. Értékeli saját és mások produktumát vagy szolgáltatásait. Minőségbiztosítási munkát végez, meghatározza a selejt okát és annak következményeit, és döntést hoz azok elkerüléséről. Meghatározza a kiválasztott folyamatok során előforduló problémákat, meghatározza okukat, és alkalmazza a kívánt változtatást az eljáráson. Meghatározza bármely felmerülő probléma szociális, gazdasági és környezeti vonatkozásait. Megkülönböztetést tesz az egyének és tárgyak szokásos illetve szokatlan munkahelyi viselkedése között, meghatározza a szokatlan viselkedés okait és kontextusát, levonja a következtetéseket és javaslatokat terjeszt elő. A mérsékelten komplex rendszereket, jelenségeket és folyamatokat elemzi. Értékeli a standard problémák megoldására rendelkezésre álló technikai információk relevanciáját. Értékeli mások módszereit abból a szempontból, hogy hogyan tudja azokat használni saját munkája során. A kiválasztott folyamatok elvégzése változtatásokkal, a körülményektől és követelményektől függően, a szociális, gazdasági és ökológiai szempontok figyelembevételével. Általános technikai feladatok önálló ellátása standard módszerek segítségével. Elvont gondolkodást igénylő problémák megoldása, és egyszerű kutatási módszerek alkalmazása. Technikai információk használata egy sor forrásból a problémamegoldásban. Több komponens integrálása komplex megoldássá. Javaslattétel a javításra, beleértve új folyamatokra vonatkozó javaslatokat is. Mérsékelten összetett eljárások és produktumok megtervezése. Saját munkájának, produktumának vagy szolgáltatásainak bemutatása, a problémák megvitatása és megoldás keresése, hatékony kommunikáció és meggyőző érvek használata. Mérsékelten összetett technikai feladatokat végző csoport irányítása, az előre nem látható körülményektől és követelményektől függően.

e) Az 1-8. szinteket meghatározó szintleírások öt dimenziója Finnországban. A szintleírások a képesítésekhez és tantervekhez kapcsolódnak (a táblázatban nem látható). • Tudás

1-8. szintek

• Munkamódszer és alkalmazás (készségek)

• Felelősség, irányítás és vállalkozó szellem

• Értékelés

119

Forrás: Képesítési szintek a nemzeti képesítési rendszerekben, Oktatási- és Sportminisztérium, 2010. január. Nincs közzétéve.


• Kulcskészségek az egész életen át tartó tanuláshoz

Példa az 5. szintleírásra

120

:

Tudás: Átfogó és/vagy speciális tudást birtokol a tényekre és elméletre vonatkozóan, és képes kreatív módon használni ezt a tudást és készségeket elvont problémák megoldása során. Megérti a tudás korlátait a különböző területeken. Munkamódszer és alkalmazás (készségek) Átfogó kognitív and gyakorlati készségeket birtokol, amelyek elvont problémák kreatív megoldásához szükségesek. Önállóan dolgozik változó működési körülmények között. Felelősség, irányítás és vállalkozó szellem Birtokolja az összetett, kiszámíthatatlanul változó működési környezet irányításának és átlátásának képességét. Birtokolja a mások által elvégzett feladatok felügyelésének képességét. Birtokolja a területén az önálló vállalkozóként működés képességét. Értékelés Értékeli és fejleszti a saját és mások teljesítményét és munkáját. Kulcskészségek az egész életen át tartó tanulásért. Birtokolja a folyamatos tanulás képességét. Tudja, hogyan kommunikáljon szóban és írásban, mind a területén, mind pedig az azon kívül eső közönség felé. Birtokolja a nemzetközi szinten történő kommunikáció képességét, és területén képes interakcióba lépni egy hivatalos és legalább egy idegen nyelven. Az alábbi képesítések kapcsolódnak az 5. szinthez: speciális szakképesítések, légiirányító szakképesítés, az építőipar magasabb szintű képesítései, a finn rendőrség őrmesteri vizsgája, vagy az altiszti vizsga (mentőszolgálatok). f) Átfogó kompetencia-leírás az 1-8. szintig, és a szintek meghatározásának négy fő jellemzője a német képesítési keretrendszerben: Szintindikátor Követelménystruktúra Szakmai kompetencia Személyes kompetencia Tudás Készségek Társas kompetencia Self-kompetencia Mélység és szélesség

120

Instrumentális és szisztémás készségek, ítélőképesség

Csapat/vezetői készségek, bevonódás és kommunikáció

Autonómia/felelősség, gondolkodás és tanulási kompetencia

Forrás: A képesítési és más kompetenciák nemzeti keretrendszere. Az Oktatási Minisztérium jelentése, 2009. 1. számú melléklet.


Példa az 5. szint leírására121: Egy komplex és speciális, változó munka-vagy tanulmányi területen összetett technikai feladatok önálló tervezésére és feldolgozására alkalmas kompetenciák birtokában lenni. Szakmai kompetencia Tudás A tanulmányi vagy tevékenységi területen integrált szakmai tudás birtokában lenni. Ez magában foglalja a mélyebb, elméleti szakmai tudást. Ismerni a tanulmányi vagy szakmai terület hatályát és korlátait..

Személyes kompetencia

Készségek

Társas kompetencia

Én-kompetencia

A speciális, kognitív és gyakorlati készségek különösen széles spektrumának birtokában lenni. Megtervezni a munkaterületeken keresztülívelő munkafolyamatokat és értékelni ezeket a folyamatokat, az alternatív cselekvésmódok átfogó átgondolásával és a szomszédos területek visszaható hatásaival. A módszerek és megoldások átfogó átviteléről gondoskodni.

Megtervezi és felépíti a munkafolyamatot kooperatív módon, heterogén csoportokon belül is, utasít másokat és megalapozott tanulási útmutatást nyújt. Célzott módon bemutatja az ilyen információk célcsoportjainak a komplex tényeket és körülményeket, amelyek a szakmai területeken átnyúlnak.

Gondolkodik és értékeli saját tanulási céljait és a külső tényezők által meghatározott tanulási célokat, vállalja az ilyen célok önmaga által irányított keresését és felelősséget vállal értük, és a csapaton belül levonja a munkafolyamatokra vonatkozó konzekvenciákat.

g) A tanulási eredmények leírásait nyolc tudás, készségek és kompetencia alkategóriára bontjuk Írország tízszintű keretrendszerében Szintleírások elemei Tudás

• •

szélesség típus

Know-how és készségek

• •

skála szelektivitás

Kompetencia

• • • •

kontextus szerep a tanulás tanulása betekintés

Bár nem része a formális keretrendszernek, a szinoptikus tanulási eredmények leírásait használják a tanulási eredmények természetének elmagyarázására és megértésére egy adott szinten. A 6. szintre az alábbi összefoglaló leírás áll rendelkezésre: A tanulási eredmények ezen a szinten lefedik a készségek átfogó skáláját, amelyek lehetnek szakmaspecifikusak, és/vagy általános felügyeletre vonatkoznak, és részletes elméleti megértést igényelnek. Az eredmények szintén gondoskodnak a tanulási készségek kiemelt szerepéről. Az eredmények általában önálló munkavégzésre vonatkoznak, amelybe beletartozik a tervezés és/vagy irányítás és/vagy az adminisztratív tevékenységek. Ezen a szinten a munkakörök nagyobb szakmai jártasságot feltételeznek, a tipikusan betölthető munkakörök a beosztott technikus és a felügyelő. 121

Forrás: Vitairat a német képesítési keretrendszerről az egész életen át tartó tanulásért Készítette. a Német Képesítési Keretrendszer Munkacsoport. Elérhető: www.deutscherqualifikationsrahmen.de/ [2010.06.24-i állapot].


Példa nyolc alkategóriával rendelkező szintleírásra a 6. szinten122: Szintleírások elemei Tudás

• Szélesség

Egy nagyobb terület speciális tudása.

Know-how és készségek

• Skála

Kompetencia

Bemutatja a speciális készségek és eszközök átfogó skáláját.

• Mélység Néhány elméleti fogalom • Szelektivitás és elvont gondolkodás, Válaszok jelentős mögöttes megfogalmazása jól elmélettel. definiált, elvont problémákra.

• Kontextus

Egy sor változatos és konkrét kontextusban működni, amely kreatív és nem rutinszerű tevékenységeket fed le, az elméleti fogalmak és/vagy technikai vagy kreatív készségek átvitele és alkalmazása egy sor kontextusban.

• Szerep Lényeges személyes önállóságot gyakorolni és gyakori felelősséget vállalni mások munkájáért és/vagy a források elosztásáért, többszörösen komplex, heterogén csoportokat létrehozni és azokban tevékenykedni. • A tanulás tanulása Megtanulni a saját tanulás értékelését, és meghatározni a strukturált tanulási környezetben az igényeket, segíteni másokat tanulási igényeik azonosításában. • Betekintés Internalizált, személyes világkép kifejezése, amely tükrözi a többiekkel való törődést.

h) Tömörített és részletes deszkriptorok az 1-8. szintre Litvániában. A részletes szintleírásokat két paraméter mentén határozzák meg: a tevékenységi jellemzők és a kompetenciatípusok mentén: PARAMÉTEREK

KRITÉRIU MOK

Tevékenységi jellemzők

Kompetenciatípusok

- tevékenységek

összetettsége - funkcionális kompetenciák - tevékenységek önállósága - kognitív kompetenciák - tevékenységek - általános kompetenciák változatossága

A szintleírások az alábbiakat fedik le: • • • 122

tevékenység jellemzői; a képesítés tartalma és a megszerzés módja; a továbbtanulás és a képesítés továbbfejlesztésének lehetőségei; Forrás: A Nemzeti Képesítési Keretrendszer vázlata – Döntések; készítette: az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság. Elérhető: http://www.nqai.ie/docs/framework/determinations/determinations.pdf [201006.24-i állapot. ] A 6. szintet az EKKR 5. szintjéhez kapcsolták.


•

a képesítések elismerésének típusai.

Az 5. képesítési szint rövid indikátorai123: Az 5. szinten található képesítések két fő tevékenységi területhez kapcsolódnak: a komplex technológiák vagy a tevékenységek kifinomult módszereinek alkalmazásához, és a különböző technológiai tevékenységek megszervezéséhez. A képesítés viszonylag univerzális kompetenciákból épül fel, amely átlépi az adott munkahely korlátait, és lehetővé teszi a több vagy különbözőbb munkahelyeken zajló tevékenységek megértését, megszervezését és irányítását. Ezen a szinten a képesítéseket a középfokú szakképző intézményekben és a felnőttképzési központokban szerzik meg, valamint rövid ciklusú tanulmányok során a főiskolákon. Az 5. szint deszkriptorainak részletes leírása: Tevékenységi jellegzetességek A tevékenység bonyolult, és lefedi a speciális tevékenységek viszonylag széles skáláját, amelyeket tartalmuk és méretük szerint különböztetünk meg. A két tevékenységi kör különböztethető meg a képesítések e szintjén: munka komplex technológiákkal és kifinomult, konkrét munkamódszerekkel, amelyek magas szintű felelősséget és a különböző technológiai tevékenységek megszervezését igénylik. A tevékenység végzője önállóan végzi a munkafeladatokat, megszervezi és felügyeli az 1-4. szintű képesítéssel rendelkező alkalmazottak munkáját. A tevékenység technológiai és szervezési jellegzetességei nagyon változékonyak, és ritkán jelezhetők előre. A képesítések tartalma és a megszerzés módjai A képesítés viszonylagosan univerzális kompetenciákból áll, amely egy konkrét munkahely korlátain túl mutat, és lehetővé teszi a több különböző munkahelyen zajló tevékenységek megértését és megszervezését. Ezek a kompetenciák a komplex technológiák irányításához és a teljesítmény és technológiai szervezettség kifinomult módszereihez kapcsolódnak. A csapatmunka és az irányítási kompetenciák szintén nagyon fontosak az ilyen szintű képesítésnél. Az ötödik szinten található képesítés középfokú szakiskolákban szerezhető meg (szakközépiskolában illetve felnőttképzési központokban) és a főiskolák rövid tanulási ciklusai (2 év) során. A továbbtanulás és a képesítés továbbfejlesztésének lehetőségei Ezen a szinten a képesítések lehetőséget biztosítanak a 6. szintű képesítések megszerzésére, ha a képesítés birtokában lévő személy belép az egyetemre vagy főiskolára. A képesítés elismerése Az 5. szintű képesítéseket olyan speciális szervezetek ismerik el, amelyek képesítéseket adhatnak ki. i) A szintleírások három fő típusa és a részletes tanulási eredmények az 1-8. szintig Máltán: Minden szintleírást tudás, készségek and kompetenciák szerint határoznak meg, és összefoglalják a tanulási eredményeket a konkrét szinten az alábbi fogalmak szerint: 123

Forrás: Kormányrendelet a nemzeti képesítési keretrendszerről, hozzáférhető litván nyelven az alábbi linken: http://www.litlex.lt/scripts/sarasas2.dll?Tekstas=1&Id=136839 [2010. 06. 24-i állapot].


• • • • • •

tudás és megértés, a tudás és megértés alkalmazása, kommunikációs készségek, ítélőképesség, tanulási készségek, autonómia és felelősség.

Példa az 5. szintű szintleírásra124: Tudás: 1. megérti a tudást olyan tanulmányi területen, amely emelt szintű általános középiskolai oktatásra épít, és tipikusan az emelt szintű tankönyvek által támogatott szinten van, amely az első ciklust befejező továbbtanulási szintekhez vezet; 2. stratégiai és kreatív válaszokat fejleszt ki úgy, hogy megoldásokat keres jól meghatározott konkrét és elvont problémákra; 3. ítéletet hoz a releváns szociális és etikai ügyek tudása alapján. Készségek: 1. demonstrálja az elméleti és gyakorlati tudás átvitelét, megoldásokat hoz létre a problémákra; 2. ötleteket közvetít jól strukturált és koherens formában a társaknak, elöljáróknak és ügyfeleknek, kvalitatív és kvantitatív információk használatával; 3. képes adatok meghatározására és használatára, hogy jól meghatározott konkrét és elvont problémákra válaszokat fogalmazzon meg; 4. értékeli a saját tanulását, és meghatározza tanulási igényeit, amelyek a továbbtanuláshoz szükségesek; Kompetenciák: 1. projekteket irányít önállóan, amelyek problémamegoldó technikákat igényelnek, és ahol sok tényező szerepel, amelyek közül néhány interakcióba kerülhet és ez előre nem látható eredményekkel járhat; 2. kreativitást mutat a projektek irányításában, embereket irányít és áttekinti saját és mások teljesítményét, másokat képez és fejleszti a csapat teljesítményét; 3. átfogó, internalizált személyes világképet fejez ki, amely tükrözi a másokkal való szolidaritást; 4. olyan tanulási készségek birtokában van, amelynek révén némi önállósággal továbbtanulást vállal. Tanulási eredmény A Máltai Képesítési Keretrendszer tanulási eredményei 1.

Tudás és megértés;

megérti az emelt szintű tankönyveket, amelyek további egyetemi vagy szakmai tudáshoz vezethetnek, és

2.

A tudás és megértés alkalmazása;

megoldásokat keres elvont problémákra működési képességet és irányítási készséget mutat, kreativitás használatával;

124

Source: Level descriptors fo the Malta qualifications framework (MQF). Malta Qualifications Council. Elérhető: http://www.mqc.gov.mt/malta-qualifications-framework[cited 24. 06. 2010]. Az MQF 5. szintjét az EKKR 5. szintjéhez rendelték.


3.

Kommunikációs készségek;

interakcióba kerül másokkal elvont és konkrét megoldások közvetítésére a munka-vagy tanulmányi területén

4.

Ítélőképesség;

előforduló problémákra; gyakorlati és elméleti válaszokat fogalmaz meg elvont és konkrét problémákra, és ítéletet hoz szociális és etikai ügyekben;

5.

Tanulási készségek

értékeli saját tanulását, és képes a kulcskompetenciák fejlesztésére a továbbtanulás céljából, elősegíti a csapatos képzést;

6.

Autonómia és felelősség

felelős a projektek és emberek hatékony és hatásos irányításáért meghatározott időkorláton belül;

g) Az öt fő jellegzetesség a szintleírások meghatározására az 1-12. szintig az SCQFben Skóciában: • tudás és megértés; • gyakorlat: az alkalmazott tudás és megértés; • generikus kognitív készségek; • kommunikációs, infokommunikációs és számolási készségek; • autonómia, elszámoltathatóság és a másokkal való együttes munka Példák a szintleírásokra a 7. és 8. szinten125: Tudás és megértés 7. szint

8. szint

Demonstrálja és/vagy munkája során használja: Demonstrálja és/vagy munkája során használja: • A tárgyra/tudományágra jellemző széles körű • A tárgy/tudományág hatókörére, meghatározó tudást általában; jellegzetességeire és főbb területeire • Tudást, amely a fő elméletekbe, fogalmakba vonatkozó széles körű tudást; és elvekbe ágyazott; • Néhány területen részletes tudást; • A tudás és megértés növekvő/változó • Korlátozott skálájú alapvető elmélet, elv és természetére vonatkozó tudását; fogalom megértését; • A bizonyíték és/vagy kutatás alapú • Néhány főbb aktuális ügyre és specializációra magyarázatok és a más típusú magyarázatok vonatkozó korlátozott tudás és megértés; közötti különbség megértését, és ezen • Vázlatos tudás és megértés a kutatásra és a különbség fontosságának megértését. megfelelő iskolai/egyetemi folyamatokra vonatkozóan.

Gyakorlat: alkalmazott tudás és megértés 7. szint Használ néhány alapvető és rutinszerű szakmai készséget, technikát, gyakorlatot és/vagy anyagot, amely a tárgyhoz/tudományághoz kapcsolódik. Ezek gyakorlása rutinszerű és nem rutinszerű kontextusokban.

8. szint Egy sor rutinkészséget, technikát, gyakorlatot és/vagy anyagot használ, amely a tárgyhoz/tudományághoz kapcsolódik, és amelyek közül néhány haladó szintű, vagy összetett. Rutinszerű kérdéseket tesz fel, amelyek szakmai szintű problémák és ügyek vizsgálatához vezetnek. Az elfogadott standardokon belül rutinszerű gyakorlatok átvétele.

125

Forrás: SCQF Kézikönyv: http://www.scqf.org.uk/News/LatestNews/SCQFHandbookUserGuide2009.aspx [2010.06.24-i állapot]. A 7. és 8. szinteket az EKKR 5. szintjéhez kapcsolták.


Generikus kognitív készségek 7. szint Érvek, információk és ötletek bemutatása és értékelése, amelyek a tárgyhoz/tudományághoz rutinszerűen kapcsolódnak. Egy sor megközelítés használata meghatározott és/vagy rutinszerű problémák megoldására ismerős kontextusban.

8. szint Az adott tárgy/tudományág közös értelmezési szintjén belül található elképzelések, fogalmak, információk és problémák kritikai elemzése, értékelése és/vagy szintetizálása. Egy sor megközelítés használata bizonyíték alapú megoldások/válaszok megfogalmazására meghatározott és/vagy rutinszerű problémákra. Kritikus módon értékelni a meghatározott és/vagy rutinszerű problémákra adott bizonyíték alapú megoldásokat/válaszokat.

Kommunikációs, infokommunikációs és számolási készségek 7. szint 8. szint A rutinkészségek és néhány emelt szintű készség széles skáláját használja, amelyek a tárgyhoz/tudományághoz rutinszerűen kapcsolódnak, például: • komplex elképzelések közvetítése strukturált és koherens formában; • egy sor kommunikációs forma hatékony használata ismerős és ismeretlen kontextusban egyaránt; • standard alkalmazások használata egy sor információ és adat feldolgozására és megszerzésére; • egy sor számolási és grafikus készség kombinált használata; • numerikus és grafikus adatok használata az előmenetel mérésére és a célok elérésére.

A rutinkészségek és néhány emelt szintű készség széles skáláját használja, amelyek a tárgyhoz/tudományághoz rutinszerűen kapcsolódnak, például: • komplex információk közvetítése többféle közönségnek többféle céllal; • egy sor standard alkalmazás használata adatok feldolgozására és megszerzésére; • numerikus és grafikus adatok használata és értékelése az előmenetel mérésére és a célok elérésére.

Autonómia, elszámoltathatóság és a másokkal együtt való munka 7. szint 8. szint Kezdeményezőkészség és önállóság gyakorlása meghatározott tevékenységek végzésében professzionális szinten. Felügyelet vállalása kevésbé ismerős munkaterületen. Irányítói felelősség vállalása mások munkájáért meghatározott és ellenőrzött struktúrában. Gazdálkodás korlátozott erőforrásokkal meghatározott munkaterületeken belül. Kezdeményezés a meghatározott tervek kivitelezésében ismerős vagy meghatározott kontextusokban. A saját és mások szerepének és felelősségének figyelembevétele a feladatok végzése és értékelése során. Együttes munka másokkal az aktuális szakmai gyakorlat segítésére, irányítással.

Kezdeményezőkészség és önállóság gyakorlása néhány tevékenység végzésében professzionális szinten Jelentős irányítói vagy felügyeleti felelősség vállalása mások munkája felett meghatározott munkaterületeken. Erőforrás-gazdálkodás meghatározott munkaterületeken. Kezdeményezés a tervezésben ismerős vagy meghatározott kontextusban. Folyamatosan figyelemmel kíséri a saját és mások szerepét, felelősségét és hozzájárulását a feladatok végzéséhez és értékeléséhez.. Munka az aktuális szakmai gyakorlat segítésére, irányítással. Etikai és szakmai kérdések kezelése az aktuális szakmai és/vagy etikai kódex szerint, irányítással.

European Centre for the Development of Vocational Training


Luxemburg: Az Európai Unió Publikációs irodája 2010-VI, 199 p.-21 x29.7cm ISBN 978-92-896-0661-5 ISSN 1831-2403 Cat. No:TI-BA-10-003-EN-N doi:10.2801/3239 Letölthető innen: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/6108_en.pdf Ingyenes kiadvány - 6108 EN –

180

A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában (2010. augusztus) A második Cedefop tanulmánykötet a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) létrehozásáról megerősíti az NKKR-ek kifejlesztésének fontosságát és prioritását egész Európában. Harmincegy ország (27 EU tagország, Horvátország és Törökország, mint tagjelölt ország, és az Európai Gazdasági Terület országai (Izland és Norvégia) nemzeti képesítési keretrendszereket alakítanak ki. Ezek a keretrendszerek elősegítik a hazai képesítési rendszerek hozzákapcsolását az Európai Képesítési Keretrendszerhez. A tagállamok szerint a keretrendszerek a nemzeti reformokat és a koherens egész életen át tartó tanulás stratégiáit elősegítő eszközök. Az NKKR-ek elősegítik a tanulási eredményekre fókuszáló megközelítés használatát, valamint a szakképzés és felsőoktatási közötti korlátok felszámolását.

European Centre for the Development of Vocational Training Europe 123, 570 01 Thessaloniki (Pylea), GREECE Postal address: PO Box 22427, 551 02 Thessaloniki, GREECE Tel. +30 2310490111, Fax +30 2310490020 E-mail: [email protected]

Látogasson el új portálunkra: www.cedefop.europa.eu

6108 EN http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/6108_en.pdf

181

A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában

Recommend Documents