NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Buzás Sándor Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Megérett az idő! A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ELKEZDŐDÖTT • •
•
•
2011 - Európa: – Az EU új Területi Agendája (TA2020) (Magyar Elnökség elfogadva) – 2014-2020-as Kohéziós politikai reform – október az első rendelettervezetek 2011 - Magyarország: – Új Széchenyi Terv (ÚSZT) - fókuszban a KKV fejlesztéssel – Erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési terve a Mikó Imre Terv (HMIT) – Nemzeti Energia Stratégia (NES), Nemzetpolitikai Stratégia, Diaszpóra Stratégia 2012 - Magyarország: Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása – Nemzeti Vidékstratégia (NVS), – Magyar KFI Stratégia, Wekerle Terv, Külgazdasági Stratégia – Új Széll Kálmán Terv és az Új Nemzeti Reformprogram 2013 - Magyarország: Nemzeti, ágazati, területi programozás – 2012 júliusban megindult a 2014-2020-as fejlesztési időszak tervezési és felkészülési folyamata! • OTK felülvizsgálata – „NEMZETI FEJLESZTÉS 2020/2030” • Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése – 2013 – A 2014-2020-as magyar fejlesztési felkészülés • Partnerségi Megállapodás és OP-k új generációjának tervezése • Egyeztetések a Bizottsággal (Partnerségi Megállapodás, OP-k)
Felkészülés a 2014-2020 időszakra
Főbb változások 2014-től •
Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)
•
Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)
•
Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)
•
2 célkitűzés – 3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta)
•
Vidékfejlesztés, ETE és Mainstream programok együtt-tervezése
•
Új térségi integrációs eszközök: – Integrált térségi beruházások (ITI) – megyei lépték? – Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése
Országos és megyei tervezési folyamatok áttekintése 2012
2013
társadalmasítás
elfogadás
Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK)
sának á d a g o f pció el e c ása! n d o a k g i e o f y l A meg OFTK e z a e l e t előfelté
Megyei Területfejlesztési Koncepciók helyzeAeltárás egyeztetésre kész
célrendszer egyeztetésre kész
Partnerségi Szerződés tervezése Opera7v Programok tervezése
Megyei programozás Szept.
Nov.
Ápr.
Szept.
DEC.
NEMZETI FEJLESZTÉS 2020/2030 OFTK helye, szerepe a tervezésben LEGITIM POLITIKAI TERVDOKUMENTUM, TERVEZÉSE JOGSZABÁLYI HÁTTÉRREL TÁMOGATOTT, A FEJLESZTÉSI TERVEZÉS ALAPJA • • • • • • •
Elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § a) és b) pontja rendelkezik, valamint a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról Hosszú távon teljes tervezéssel készül Nyílt, iteratív tervezési folyamat Középtávon fókuszált üzeneteket ad A nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe Egy átfogó, nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumban rögzíti az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat
Hogyan jelöljük ki Magyarország 2020/2030-as céljait? • •
•
Hazánk középtávon továbbra is erős növekedési kényszerben van. Csak így biztosíthatók kiszámítható pénzügyi, társadalmi és gazdasági viszonyok, továbbá az államadósság csökkentése. Hosszú távon viszont a fenntarthatóságra, öngondoskodásra, azaz a stabilitásra épülő paradigmák ideje köszönt be. Középtávon fel kell készülnünk a nemzeti irányítású, erős belső piaccal, fogyasztással és termelési bázissal rendelkező magyar gazdasági, társadalmi, környezeti rendszer kialakítására. Stratégiailag fókuszaink kialakítása: – – – –
•
(1) Kitörési pontok, ahol már középtávon növekedni tudjunk; (2) Legégetőbb problémáink, ahol fordulatra van szükség. Döntően támogatási eszközökkel elérhető fejlesztési célokat jelölünk ki. Gazdaság felől közelítve integráljuk a társadalmi és környezeti tényezőket is.
Tervezésre épülő fejlesztés és gazdaságfejlesztés:
– (1) egységes rendszerbe integrálva a tervezés, a végrehajtás és az értékelés, az ágazati és a területi fejlesztések, a hazai és az uniós fejlesztések; – (2) beavatkozások csak kritikus pontokon; – (3) bevonva minden érintett.
A 2014-2020-as felkészülést is szolgáló futó és előkészítés alatt álló nemzeti és ágazati tervezési folyamatok
• Országos Területrendezési Terv - megújítása • Nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálystratégia és részletes cselekvési programja • Nemzeti K+F+I Stratégia – RIS3 stratégiái • KKV stratégia • Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció • Magyar Iparstratégiák • Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia • Nemzeti Logisztikai Stratégia • ETE – tervezési és programozási előkészítések • ……
2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások •
A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014– 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről
•
A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely
1.
a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, 2. a foglalkoztatás növelésén, 3. az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, 4. a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, 5. a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik.
Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 1. NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása 2012.06.02.
A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében • Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár • 2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése 2. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat - határoz • az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében • Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása - NGM • Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése • Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM • Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok 3. 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás – 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése --) 2013.04.22 Varga Mihály Úr –) Cséfalvay Zoltán Úr személyében •
Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 4. 2012.10.16 – Kormányrendelet –határoz • Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM • Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -) 2012.12.17. NGM • az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve • Területi felkészülés támogatása: • Szakmai támogatásáról: NGM (NTH) • Ennek forrásáról: NFM gondoskodik
Operatív programok -A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata • a 2014-‐2020 közöF európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról Opera7v program megnevezése
Forrás
Tervezésért első helyen felelős tárca
Irányító hatóság elhelyezése
ERFA, ESZA
NGM
NGM
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
KA, ERFA
NFM
NFM
KörnyezeG és EnergeGkai Hatékonysági OP (KEHOP)
KA, ERFA
NFM, VM
NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
ESZA, ERFA
EMMI
EMMI
Versenyképes Közép-‐Magyarország OP (VEKOP)
ERFA, ESZA
NGM
NGM
Terület-‐ és Településfejlesztési OP (TOP)
ERFA, ESZA
NGM
NGM
KA
ME
ME
Vidékfejlesztési OP (VOP)
EMVA
VM
VM
Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)
EHTA
VM
VM
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Koordinációs OP (KOP)
Stratégiai tervezés, programozás – felelősségi szintek 2014-‐2020 FejlesztéspoliXkai VezeX (k) szervezetek és szintek FejlesztéspoliXkai döntéshozó, képviseleX és egyeztetési szint • Kormány
Miniszterelnök
• NFK
ME államXtkár
• Főtárgyaló
NGM
• TTT ülés
NGM Főtárgyaló (távollétében HÁT)
• Két, vagy többoldalú vezetői szintű egyeztetések (ÁT, HÁT, kormánybiztosok, hivatalvezetők stb.) Tárcaközi szakmai koordinációs szint • PM + OP Szakértői Munkacsoport ülés
• PM + OP Horizontális Szakértői Munkacsoportok
NGM-‐NTH + speciálisan érinte` első helyi felelős minisztériumok
NGM-‐NTH
Tagjai
ÉrinteP tárcák és kormányzaG tanácsadók Miniszterelnök, ME, NGM, NFM Varga Mihály – Dr. Cséfalvay Zoltán ÉrinteP tárcák és kiemelt szervek szakpoliGkai delegáltjai ÉrinteP tárcák és kiemelt szervek szakpoliGkai delegáltjai + meghívoP tagjaik PM + OP érinteP tárcák és kiemelt szervek szakmai delegáltjai Horizontális MCS érinteP szakmai delegáltak
Operatív Programok tervezése Eddig megtett lépések – kormányhatározatban rögzítettek szerint: 1. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében • 2013. január 31-e az egyes OP-k prioritástengelyének definiálása – 2013.02.06-i NFK ülésen a továbbdolgozás alapjaként elfogadta a kormány 2. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében • 2013. február 28-a az egyes OP-k 0.1 verziójának a koordinációért felelős szaktárcák általi elkészítése – Megtörtént az 0.1 OP verziók elkészítése • NFK tárgyalás: 2013. május 15. Eddig megtett további lépések: – PM + OP Tárcaközi MCS ülések – legutóbbi 2013.04.30. – EU Bizottsági tárgyalások – legutóbbi általános 2013.02.26-a, folyamatos informális, következő 2013.05.28. – EU szakértői szintű egyeztetések – 2 heti rendszerességgel – Folyamatos szinte heti rendszeres tárcaközi szakértői egyeztetések – Megyei tájékoztató Fórumok – Egyéb tájékoztató rendezvények
Opera7v Programok és végrehajtás A források várható megoszlása -‐ Kb. 7000 milliárd Ft • Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé – ca. 60% gazdaságfejlesztésre és terüleAejlesztésre (országos és térségi) • Ca. 40%-‐ot az emberi erőforrás-‐fejlesztésre, az infrastruktúrafejlesztésre, a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra.
Mi várható a végrehajtásban? • Egyszerűsíte` eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában • Vissza nem térítendő támogatások, az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök • A korábbi tömeges pályázatok helye` kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások • Közfejlesztések elsődlegesen nem pályázaX rendszerben kerülnek allokációra • Koncentrált, integrált, illetve a terüleXség elvét figyelembe vevő forrásfelhaszn.
Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások •
A szakpoliXka alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál), ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél – a 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer központi koordinációs feladatait az erre kijelölt szervezet keretein belül kell kialakítani – 2013.06.30. – ME + NFM – 2014–2020-as időszakra vonatkozó egységes eljárásrendek és működési szabályok kidolgozása – 2013.08.31. – ME + MIN + NFÜ – 2014–2020 közötti programok lebonyolítását támogató intézményrendszer még nyitott, aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a közreműködői szervezetrendszer struktúrájára – 2013.06.30. - NGM + ME
• • •
Eszközorientáltság helyeP fejlesztési cél orientáltság -‐ az OP-‐k közöc merev lehatárolások helyeP szinergia ERFA-‐ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA EFOP-‐ban, GINOP-‐ban, TOP és VEKOP-‐ban is) Bátrabb gazdasági és ágazaX fókusz
Regionális forrás felhasználási elvek • Kevésbé fejle` régiók (6) – A pályázatok támogatásintenzitása: max. 75-‐85% – A felhasználható források 50%-‐a kötöP EU2020 célokra – Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek (ITI, CLLD) Kategória
Definíció
Részesedés E S Z A Támogatásö s s z e s m i n i m á l i s intenzitás (%) forrásból (%) részesedés (%)
L e g k e v é s b é GDP/fő/tagállam 50,13 fejlett régió < GDP/fő/EU27 75 %-a
25
20 – 75-85
Regionális forrás felhasználási elvek • Fejle`ebb, ún. versenyképességi régiók -‐ Közép-‐Magyarország – Pályázatok támogatásintenzitása: max. 60% – A felhasználható források 80%-‐a kötöP EU2020 célokra – ESZA minimum 40% Kategória
Definíció
V e r s e n y -‐ GDP/fő/tagállam> k é p e s s é g i GDP/fő/EU27 régió 90 %-‐a
R é s z e s e d é s ESZA minimális T á m o g a t á s -‐ összes forrásból részesedés (%) intenzitás (%) (%) 12,01
40
20 – 60
A 2014-‐2020-‐as magyar gazdaság és KKV fejlesztést meghatározó tervdokumentumok •
•
Eddig elkészült magyar gazdaságfejlesztési megalapozó tervdokumentumok - kiemelten: • • • • • •
Új Széchenyi Terv Nemzeti Konvergencia Program és Nemzeti Reformprogram Széll Kálmán Terv 2.0 Magyar Munka Terv Magyar Növekedési Terv Nemzeti Külgazdasági Stratégia
•
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció – társadalmasítás december Nemzeti KFI Stratégia 2020 – társadalmasítás novemberben volt Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2020 - társadalmasítás előtt Nemzeti KKV Stratégia 2020 – előkészítés alatt Külgazdasági Részstratégiák – előkészítés alatt Tudománypolitikai Stratégia – előkészítés alatt
Készítés alatt lévő magyar gazdaságfejlesztési megalapozó tervdokumentumok - kiemelten: • • • • •
2014-‐2020-‐as lehetséges gazdaságfejlesztési alapelvek • • •
•
•
• •
A 2014-2020-as ca. 25 milliárd EU-s fejlesztések 60%-a közvetlen központi és térségi gazdaságfejlesztésre menjen! Kiemelten fontos szempont a munkahelyteremtés! Nagyon fontos a célzott és integrált KKV fejlesztés – (azaz nem eszközökre szétszabdalt – jelenlegi GOP-s, ROP-s gyakorlat folytatása) - Fejlesztések célzott piac – és termékkombinációk mentén történjenek – ne csak azért és úgy, mert éppen van pályázat Komolyan fókuszálni kell stratégiai területenként és szektoronként a fejlesztések során • A Bizottság által is elvárt versenyképességi és stratégiai fókuszálás érdekében az eddigi általános KKV fejlesztési gyakorlat helyett kiemelt cél a fókuszált magyar gazdasági kitörési pontok mentén történő KKV- és gazdaságfejlesztés, azaz a magyar versenyképesség és növekedés szempontjából kiemelt szektorok célzott és fókuszált fejlesztése! Komolyan kell fókuszálni KKV kategóriánként is • Azaz MINDEN KKV-t NEM LEHET FEJLESZTENI ÉS NEM IS KELL! • Például: magyar gazellák, export- és beszállító képes KKV-k, nemzeti közszolgáltatások, komoly növekedéssel, hálózatosodással és foglalkoztatási hatással bíró KKV-k és hálózataik! Szükséges területi differenciálás is --- pl. növekedési zónák versus szabad vállalkozási zónák A piaci kereskedelmi banki áraknál jobb feltételekkel biztosított Pénzügyi eszközöket bármelyik KKV – a megfelelő feltételek teljesítésével – igénybe vehesse
A 2014-‐2020-‐as Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) -‐ Indika7v prioritásstruktúra 1. Versenyképes KKV Szektor, Ipari Termelés és Szolgáltatási Központok – 17,5% 2. Tudásgazdaság fejlesztése – 14% 3. IKT gazdaság, e-‐közigazgatás, szolgáltatás és technológiafejlesztés (Infokommunikációs Technológia Fejlesztése) – 9% 4. Innova7v üzleX szolgáltatások, krea7v szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése – 14% 5. Kiemelt Térségi és Közösségi Gazdaságfejlesztés – 12,5% 6. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalaX alkalmazkodóképesség fejlesztése – 17,5% 7. Pénzügyi eszközök – 14% 8. Technikai segítségnyújtás – 1,5%
Versenyképes KözépMagyarország OP beavatkozási területei •
A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (Intelligens és tudásalapú növekedés)
•
A kis- és közép-vállalkozások versenyképességének javítása (KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése, rekreatív és alternatív gazdaságfejlesztés)
•
Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (Integrált települési infrastruktúra-fejlesztés)
•
A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása (Pest megyei térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD))
•
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok)
•
Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén (Tudásgazdaságot és Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok).
A 2014-‐2020-‐as Versenyképes Közép-‐ Magyarország OP (VEKOP) -‐ Indika7v prioritásstruktúra 1. Versenyképes KKV szektor, rekrea7v és alterna7v gazdaságfejlesztés – 14,25% 2. Intelligens és tudásalapú növekedés– 14,25% 3. Integrált települési infrastruktúra-‐fejlesztés – 15,41% 4. Pest megyei térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD 7pusú programok) – 7,55% 5. Közösségi infrastruktúra-‐fejlesztés– 15,41% 6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok– 15,41% 7. Tudásgazdaságot és Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok– 16,22% 8. Technikai segítségnyújtás – 1,5%
A VEKOP-ban megjelenő tematikus célok •
(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése
•
(3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása
•
(4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban
•
(8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása
•
(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
•
(10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén
A 2014-2020 VEKOP indikatív prioritás-rendszere PRIORITÁSOK
Alap
Tem. cél
OP-‐n belüli arány
1. Versenyképes KKV szektor, rekrea7v és alterna7v gazdaságfejlesztés
ERFA
3
14,25%
2. Intelligens és tudásalapú növekedés
ERFA
1
14,25%
3. Integrált települési infrastruktúra-‐fejlesztés
ERFA
4, 9
15,41%
4. Pest megyei térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD 7pusú programok)
ERFA
8, 3
7,55%
5. Közösségi infrastruktúra-‐fejlesztés
ERFA
4, 10
15,41%
6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok
ESZA
9
15,41%
7. Tudásgazdaságot és Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok
ESZA
10, 8
16,22%
8. Technikai segítségnyújtás
ESZA
1,50%
Kedvezményeze`ek
Mikro-‐, kis-‐ vagy középvállalkozások, önkormányzatok, egyesületek, köztestületek, alapítványok pénzügyi intézmények megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok és kockázaG tőkealap-‐kezelők stb. Gazdasági társaság, természetes személy, költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, jogi személyiséggel rendelkező non-‐profit szervezetek Fővárosi önkormányzat, kerüleG önkormányzatok, KMR térségben található önkormányzatok, illetve az önkormányzatok által vezeteP vegyes összetételű konzorciumok stb. Önkormányzatok és intézményeik, mikro-‐ és kis-‐ és középvállalkozások, civil szervezetek stb. Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-‐profit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, a betegellátásban résztvevő gyógyászaG intézmények TISZK, BMIK, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, KMR Munkaügyi Központ, ORSZI, Bentlakásos intézményeket fenntartó közponG szervek, megyei és települési önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek stb. Középfokú intézmények, a felsőoktatási intézmények, felnőPképzési és szakképzést adó intézmények továbbá a települési és megyei önkormányzatok és az egyházak stb.
Az OP tervezés következő mérföldkövei és kapcsolódó feladatai (indika7v) OP ÜTEMEZÉS 1. OP 1.0 - első változatok szakmai előkészítése
HATÁRIDŐ 2013.04.30. § §
2. OP 2.0 verzió
2013.05.31.
§ §
3. OP 3.0. köztes munkaverzió
2013.07.15.
§
4. OP 3.0 verzió
2013.09.05.
§ §
5. Nyílt társadalmasítás 2 0 1 3 . § ind. szeptember
TELJESÍTENDŐ FELADATOK RÖVID összesítő (nem COM, hanem saját) sablon, informális bizottsági egyeztetésre szánt első, nem teljes, kiinduló rövid változat COM-nak is! Elkészül evvel párhuzamosan az első rövid partnerségi és társadalmasítási anyag (előtársadalmasítás)! Ez az első teljes, informális Bizottsági egyeztetésre és/ vagy kiemelt partnerekkel történő egyeztetésre szánt változat Nyitott kérdések szakértői és HÁT, ÁT szintű kötelező egyeztetése Bizottsági új COM sablonban, valamennyi fejezet – informálisan Bizottságnak kiküldhető
NFK ELÉ MEGY 2013.05.15. A továbbtervezés alapjául szolgál, a kormánynak ad információkat
2013.06.04. NFK megtárgyalja az OP második tervezetét, e l f o g a d j a , é s továbbtervezésre javasolja Nem megy NFK elé
A második teljes, Bizottsági informális egyeztetésre 2013.09.11. és előzetes társadalmasításra szánt változat NFK megtárgyalja az OP 2.0 verzió tartalmazza: teljes OP sablon szerinti tartalom m á s o d i k t e r v e z e t é t , e l f o g a d j a , é s továbbtervezésre javasolja Miniszterelnökség vezetésével és koordinációjában
További ütemezés és ismert határidők -‐ megjelent Kormányhatározatok alapján • Irányelvek a várostérségi integrált közös programok tervezési térségeinek lehatárolása (ITI-‐k is) – 2013.03.31. – közös előterjesztés BM + NGM • Közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módja (CLLD 7pusú beavatkozások) – 2013.03.31. – közös előterjesztés: NGM, VM, ME, BM =) 2013. július 31. • Társadalmasítás – első körös OP partnerség: kb. május/június • Megyei programozási módszertan – kb. május/június • Megyékkel stratégiai megállapodás – 2013.09.30.
Köszönöm a meg>sztelő figyelmet! BUZÁS SÁNDOR főosztályvezető
H-‐1051 Budapest, József nádor tér 2-‐4. E-‐mail:
[email protected]
A magyar gazdaság, társadalom és terüleCejlesztés szolgálatában – Egy boldogabb társadalomért és gazdaságért
EU 2020 Stratégiával összhangban lévő temaXkus célkitűzések • (1) Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése; • (2) A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférhetőségének használaG sebességének és minőségének emelése; • (3) KKV-‐k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászaG és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése; • (4) Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása; • (5) A klíma változáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése; • (6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása; • (7) Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek feloldása; • (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása • (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem • (10) Beruházás az oktatásba és a képzésbe • (11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH) • • •
2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs feladatokkal Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: – Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés - pl. • OTK/OFK, • Magyar Növekedési Terv, Széll Kálmán Terv 2.0, • Magyar Kínai Stratégia, Korea Stratégia, • Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2020, • Erdélyi Magyar Mikó Imre Terv támogatása, – Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció – Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás – Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése – Nemzeti kontaktponti és projektfeladatok ellátása + NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja (OFTK, ETE, MIGNOP, Megyék, ITI, CLLD stb.) • GINOP, TOP, VEKOP 2020 stb.
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
