J/' .251/1 . ..
É eze
2C12 '.•!OV 2 Q ,
NEMZETGAZDASÁG I
MINISZTÉRIUM MINISZTER
Iktatószám: NGM/23483 (2012)
Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre »Mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó szociális rendszem5l?"
Osztolykán Ágnes, Szabó Tímea és Vágó Gábor országgyűlési képviselők Budapest Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Úr! Jelenleg Magyarországon a szociális juttatások és szolgáltatások rendszere jellemzően pazarló módon működik, nehezen átlátható és szükségtelenül bonyolult . A juttatások és szolgáltatások az elmúlt két évtizedben — újonnan bevezetve, illetve a korábban megszűnt ellátásokat és szolgáltatásokat felváltva időben eltolódva jelentek meg, amely folyamat eredményeként mára transzparenciát nélkülöz ővé vált
a teljes szociális ágazat.
A szabályozás túlságosan szerteágazó, a különböz ő ellátásokat is több szer v folyósítja, nehezen áttekinthet ő ek. Probléma az is, hogy összességében nem látható át, ki, milyen mértékben részesül közpénzekb ől finanszírozott juttatásokban , szolgáltatásokban. Nemzetközi összehasonlításban, az EU-14 országokhoz (Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlováki a és Szlovénia) képest Magyarország jóval többet költ jóléti ellátásokra, miközben a z elemzések szerint a támogatások nem minden esetben az arra ,ászormókhoz jutnak
el. Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tcl. : +36 1 795-1410
tér 2-4. Postafók:1369 Budapest, 1'f. 481 .
A szociális védelem társadalmijuttatásai aZ Európai Unió orságaiban * Ország
2000 2002 2003 2004 2005 2006
2007I2008
A GDP százalékában
25,4
25,9
26,3
26,2
26,1
25,7
24,7
25,3
Ausztria
27,6
Belgium
24,9
Bulgária
10,0
28,3 26,6 10,1
28,7 27,7 9,6
Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság
14,6
16,0
18,0
18,9
19,6
19,5
28,5 27,8 9,5 17,7 18,7
28,0 28,2 14,6 18,0 18,5
28,8
30,0
29,8
29,4
Észtország
25,5 13,6
Finnország
24,3
Franciaország Hollandia
27,7 22,7 24,7
24,9 12,5 24,9 28,5 23,4 25,8
Írország
13,2
16,0
Lengyelország
19,1
20,7
Lettország
15,0
13,6
25,4 12,8 25,8 29,4 22,9 26,4 16,8 19,7 12,5 13,0 21,9
25,8 12,4 25,9 29,5 24,0 26,0 16,8 19,2 12,1 12,9 21,3
27,0 25,5 13,7 17,8 18,0 28,1 22,3 12,1 24,6 29,0 23,9 26,7 17,6 17,8
27,3 26, 6 14,9 18,1 18,1
28,1
27,6 28,8 13,8 18,0 18,0 28,5 25,5 12,0 25,6 29,3 24,0 27,0 17,0 19,0
20,2
18,1 18,5 29,4 28,7 24,9 25,1 21,7 22,3 21,0 13,3 12,8 12,5 19,9 20,2 20,2 30,5 31,6 30,9 18,5 17,6 16,6 23,8 23,2 22,8 *Forrás: KSH
EU-27
15,3 18,8
13,7 21,2
25,3 12,4 25,8 29,0 22,7 26,5 16,6 20,7 13,2 13,1 21,7
Magyarország
19,1
19,9
20,8
Málta
16,6
Németország Olaszország
28,3 23,8
17,6 29,0 24,4
Portugália
18,7
Románia
12,7 19,8 29,4 18,8 23,6
Görögország
Litvánia Luxemburg
Spanyolország
Svédország Szlovákia Szlovénia
28,9
12,3
10,9
13,0 20,0
14,1
22,7 14,9 25,5 29,3 25, 1 26,9 20,9 18,2 12,4 15,7
19,0
19,8
21,5
21,9
22,0
22,3
18,3 28,6 25,4
17,9 27,6 25,6 23,1 12,4 20,3 29,7 15,7 22,2
17,8 26,6 25,5 22,6 13,2 20,5 28,5 15,4 20,8
18,6 26,7 26,5 23,2 14, 1 22,2 28,8 15,5 21,0
23,0 13,2 20,4
30,5 15,9 22,5
1 A táblázatokban szereplő kif ezesek módszertana (forrási KSH) SZociálirvédelem: közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, melynek célja, hogy könnyítsen
a
különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezed ő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtjá k SSSPAO.S'(a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere) : az Európai Uniót alkotó tagállamok szociáli s védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján. Társadalmi juttatások a szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek . Az ESSPROS a társadalmi juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára . Az ESSPROS nyolc funkciót különbözte t meg, melyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete : I . betegség, egészséggondozás, 2 . rokkantság, 3 . öregség, 4 . hátrahagyottak, 5 . család, gyermekek, b. munkanélküliség, 7 . lakhatás , S . egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség . A társadalmi juttatások főbb típusai: rendszeres és eseti pénzbeli juttatások, valamint természetbeni juttatások .
Társadalmi juttatások funkciók szerint az Euróbai Unió országaiban, 2008 (az összes társadalmi juttatás százalékában)**
Ország EU-27 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország
Társadalmi Rokkant Család/gyermeke kirekesztetts é sag k g 1, 4 8,1 8,3 1,1 7,8 10,3 7,8 2,7 7,1 7,7 8,7 2,3 3,7 11,4 6, 1 8,2 8,0 0,8 15,2
13,2
2,6
11,0
7,3
0,8
9,9
12,0
0,5
Franciaország Görögország
12,6 6,0 4,7
11,6 8,4 6,3
2,2 1,5
Hollandia Irország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
8,8 5,5 8,8 7,3 10,4 11,5 9,4 5,9 7,8 5,9 9,3 9,8 7,2 15,1 9,0 7,8
6,6 14,8 4,0 11,2 12,0 19,8 12,7 6,8 10,6 4,7 5,5 10,6 6,8 10,4 9,5 8,5
**Forrás : KSH
2,2 6,6 2, 1 0,9 0,9 1,3 2, 0 0, 6 2,0 0,6 0,2
1,2 2,2 1,2 2,1 2,4 2,0
A magyar szociális védelem társadalmijuttatásai típusonként*** ESSPAOS-osztályozás
I
2000
2005 Kiadás,
I
2006
I
2007
I
2008
I
2009
millió Ft
Társadalmi juttatások 2 558 463 4 724 676 5 208 109 5 563 504 S 960 114 5 884 622 jövedelmi/vagyoni 2 383 476 4 474 392 4 981 996 5 208 464 5 635 429 5 604 022 helyzethez nem kötött juttatások
1 576 214_2893 004 3 256 270 3 558 279 3 915 322 3 905 1 562 068 2 862 418 3 218 048 3 519 040 3 873 566 3 859 14 146 39 239 41 756 45 30 586 38 222 807 262 1 581 388 1 725 725 -I 650 185 1 720 107 1 698
Pénzbeli juttatások rendszeres eseti Természetbeni
juttatás Jövedelmi/vagyoni kötött helycthez juttatások Pénzbeli juttatások rendszeres eseti
Természetbeni
305 432 873 717
174 987
250 284
226 113
355 040
324 684
280 600
80 408 74 617 5 791 94 579
104 096 97 526 6 570 146 188
72 704 66 072 6 632 153 409
99 477 93 519 5 957 255 564
109 805 103 765 6 040 214 880
114 541 107 51 9
7 022 166 059
juttatás
ESSPKOS-osztályozás Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött juttatások a társadalmi juttatások százalékában Jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött juttatások a társadalmi juttatások
I
2000
I
2005 } 2006 Századék
2007
I
2008
I
2009
93,2
94,7
95,7
93,6
94,6
95,2
6,8
5,3
4,3
6,4
5,4
4,8
64,8
63,4
63,9
65,7
67,5
68,3
35,2
36,6
36,1
34,3
32,5
31,7
százalékában Pénzbeli
juttatások aránya a társadalmi juttatások
százalékában Természetben i juttatások aránya a társadalmi juttatások százalékában
Jelen helyzetben is tapasztalható hiányosság a szolgáltatások célzottságát é s hatékonyságát illetően. Mindezen problémák megoldása érdekében a Kormány már ez ideig is számos intézkedést tett, például sor került a családi támogatások célzottabbá tételére, 2012 novemberétől természetbeli juttatás formájában, Erzsébet utalványban kerül biztosításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhe z kapcsolódó támogatás. Az átalakítások célja továbbá a munka, munkavégzés mellett az egyéni erőforrást pótló és a családi funkciókhoz hatékonyabban kapcsolódó segítségnyújtás . A munkavégzés elősegítése érdekében a Kormány célja olyan feltételek teremtése , amely elősegíti a hazai növekedési potenciál kiaknázását . Míg az elmúlt két évtizedben a magyar foglalkoztatás növelésének célja nem kapott jelentős súlyt a kormányzati stratégiában, a jelenlegi magyar Kormány a foglalkoztatás bővítését határozta meg a legfontosabb gazdaság-, fejlesztés- és társadalompolitikai céljaként . A foglalkoztatás és a versenyképesség hosszú távú növelésének alapvet ő feltétele, hogy munkára hajlandó, a gazdaság igényeihez igazodó tudással és kompetenciákka l rendelkező versenyképes munkaerő álljon rendelkezésre a munkaerőpiacon. Ennek érdekében a Kormány számos intézkedést tett az inaktívak, tartósan munkanélküliek munkavállalásra ösztönzése, illetve foglalkoztathatóságuk javítás a és képzésbe vonásuk érdekében. A munkaképes, de inaktív csoportok munkaerőpiacra történő visszavezetése, a munka vonzóvá tétele érdekében átalakításra kerültek a passzív munkaerő-piaci ellátások, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás feltételei megváltoztak, sor került a nyugdíjkorhatár emelésére és a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatára. Mindez ösztönzi a munkavállalási hajlandóságot, bővíti a munkaerő-kínálatot, amely hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez, így az ország tőkevonzó képességének bővítéséhez is. Ezen intézkedések hosszú távon segíthetik a munkaerőpiacon legálisan foglalkoztatottak számának növekedését, a foglalkoztatottság b ővülését, a gazdasági növekedést, er ősíthetik a bels ő keresletet és emelhetik a fogyasztás szintjét is . Emellett hozzájárulnak az államháztartás i egyensúlyhoz és az államadósság csökkentéséhez is .
lcsy György
