NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER
Iktatószám: NGM/7654 (2012)
aanyS :'_
1s1 :
. É.rkczett: 2G12 i r i 1 O
Válasz a iV6500. számú írásbeli kérdésre pVan-e tartalmi összefüggés a munkavégzé s és a járulékfizetési kötelezettség között? "
Mesterházy Attil a országgyűlési képviselő Budapest
Tisztelt Képvisel ő Úr! Kérdésében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról , valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997 . évi LXXX . törvény (a továbbiakban : Tbj .) társas vállalkozó fogalmának kiegészítésével összefüggésben kér tájékoztatást . Az új szabályok szerint azok az ügyvezet ő tagok is társas vállalkozóknak min ő sülne k 2012-ben, akik megbízási jogviszony alapján látják el a vezet ő tisztségvisel ő i feladatokat, és más — személyes közrem űködő i — feladatokat nem látnak el a társaságban . E változás azzal jár, hogy a minimum járulékalap (amely a minimálbérhez kötő dik) utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed . Kérdéseire az alábbi válaszokat adom :
1. Milyen szakmai indokok alapján javasolta a vitatott jogszabályi rendelkezés megalkotását ? Mint az Képvisel ő úr előtt is bizonyára ismert, a társasági jog szerint az ügyvezeté s munkaviszony vagy megbízás keretében látható el . Az az ügyvezető , aki munkaszerz ődést köt e feladat ellátására, legalább a minimálbér után fizeti a járulékait . Az a vezető tisztségviselő tag azonban, akire a megbízás szabályai t alkalmazzák, gyakran nem kap ezért díjazást a saját cégét ől, így járulékokat se m kellett eddig fizetnie . A tavaly elfogadott járulékintézkedések egyik f ő célja az volt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek növelése érdekében szélesítsü k a járulékbázist, a járulékfizet ők körét, és az ehhez hasonló járulékelkerülési lehetőségeket iktassuk ki a rendszerből . Hiszen adójogi és egyéb szempontból se m indokolt az, hogy a saját céggel kötött szerződés típusa határozza meg azt, hogy a z ügyvezetőnek van-e járulékfizetési kötelezettsége, vagy sem — különös tekintette l arra, hogy az ügyvezetőként ellátandó feladatok bármely jogviszony esetén ugyanazt a tevékenységet jelentik .
1055 BUDAPEST, HONVÉD U . 13-15 . . PUSTAF16F :1880 BUDAPEST, PF . 111 . TELEFON : +36 1 374-2700 . TELEFAX: +36 L 302-2394
2 2 Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozás méltánytalan helyzete t eredményez a külföldi származásu, magyar kft-ben, bt-ben vagy kkt-ben tulajdonosi ésképviseletrjogosultsággal is rendelkező természetes személyek esetén? Ezzel kapcsolatban tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az említett gazdaság i társaságoknál a társasági jog el őírásai szerint nem kötelező minden tagnál a vezető tisztség ellátása, például kkt ., bt. esetén a társasági szerződés rendelkezhet akként, hogy csak bizonyos tagok jogosultak üzletvezetésre . Ha a tag üzletvezetésre jogosult (a társasági szerz ődésben ebben állapodnak meg), akkor a jogosultságai mellett vállalnia kell az ezzel járó kötelezettségeket is . Ez független attól, hogy milyen állampolgársággal rendelkezik . Ha azonban a külföldi ügyvezet ő úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarorszá g területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj . alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, igy járulékot sem kell fizetnie . 3. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott rendelkezés diszkriminatív ? Épp ellenkez őleg, a korábbi el őírás volt diszkriminatív, hiszen munkaviszony eseté n legalább a minimálbér után kellett járulékokat fizetni, míg — az ugyanarra a tevékenységre létesített — megbízás esetén "tetszés szerint" lehetett járulékokat fizetni, adott esetben egy forintot sem (hiszen a megbízás lehet ingyenes is) . 4. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozással kapcsolatba n alkotmányossági aggályok is felmerülnek ? 2012 előtt csak a társaságban végzett ún . személyes közrem űködés (kft. esetén mellékszolgáltatás) min ősült társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó i jogviszonynak, az új előírással azonban a tag által ellátott ügyvezet ői feladatok is (ha az nem munkaviszonyon alapul) ilyen jogviszonyt eredményeznek . Régi előírás, hogy tagi jogviszony esetén a társas vállalkozónak a törvényben meghatározot t minimum járulékalap (amely a minimálbérhez köt ődik) után kell legalább járulékokat fizetni, ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggály nem merült fel . Teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságos és arányos közteherviselés elvéb ől következik, hog y — a munkaviszonyhoz hasonlóan — a társas vállalkozók tagi jogviszonyában is legye n a járulékfizetésnek minimuma . Ez az elvárás álláspontom szerint vitán felül áll . 5. ön szerint befektetés-lisztönzési szempontból milyen üzenete van egy olya n szabályozásnak, amely a munkavégzés tényétől vagy ennek hiányától függetlenül ►á ki járulékfizetési kötelezettséget külföldi magánszemélye k esetén is? Ha nincs tényleges ügyvezetői tevékenység, azt a társasági szerz ődésben, illetve — kft. esetén — a taggyű lés által megfelel ően rendezni kell . Tevékenysé g (munkavégzés) hiányában biztosítási jogviszony sem jöhet létre, és járulékfizetés i kötelezettség sem keletkezhet. Nem derül ki egyértelm űen a kérdésb ől, de ha a Képvisel ő úr kérdése arra irányul , hogy mi a jogi helyzet akkor, ha az ügyvezet ő külföldön végzi a tevékenységet, arr a a — fentiekben már említett — válasz az, hogy magyarországi munkavégzé s hiányában Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség .
3
6. Kíván-e a kormány a szabályra vonatkozó módosítást előterjeszteni? A fentiek alapján nem látom szakmai indokát annak, hogy az ügyvezet ő tago k járulékfizetésére vonatkozó el őírást megváltoztassuk .
Budapest, 2012 . április ,,.49.'. .»
Üdvözlettel :
NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER
lktatbszám : NGM/7654 (2012) Válasz a K/6500. számú írásbeli kérdésre „Van-e tartalmi összefüggés a munkavégzé s és a járulékfizetési kötelezettség között? ”
Dr. Józsa Istvá n országgyűlési képviselő Budapes t Tisztelt Képvisel ő Úr! Kérdésében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról , valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997 . évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) társas vállalkozó fogalmának kiegészítésével összefüggésben kér tájékoztatást . Az új szabályok szerint azok az ügyvezet ő tagok is társas vállalkozóknak min ősülne k 2012-ben, akik megbízási jogviszony alapján látják el a vezet ő tisztségvisel ői feladatokat, és más — személyes közrem űködői — feladatokat nem látnak el a társaságban . E változás azzal jár, hogy a minimum járulékalap (amely a minimálbérhez köt ődik) utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed . Kérdéseire az alábbi válaszokat adom : 1. Milyen szakmai indokok alapján javasolta a vitatott jogszabályi rendelkezé s megalkotását? Mint az Képvisel ő úr előtt is bizonyára ismert, a társasági jog szerint az ügyvezeté s munkaviszony vagy megbízás keretében látható el . Az az ügyvezető , aki munkaszerző dést köt e feladat ellátására, legalább a minimálbér után fizeti a járulékait. Az a vezet ő tisztségviselő tag azonban, akire a megbízás szabályait alkalmazzák, gyakran nem kap ezért díjazást a saját cégét ől, igy járulékokat sem kellett eddig fizetnie . A tavaly elfogadott járulékintézkedések egyik f ő célja az volt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek növelése érdekében szélesítsü k a járulékbázist, a járulékfizet ő k körét, és az ehhez hasonló járulékelkerülés i lehetőségeket iktassuk ki a rendszerb ől . Hiszen adójogi és egyéb szempontból se m indokolt az, hogy a saját céggel kötött szerző dés típusa határozza meg azt, hogy a z ügyvezetőnek van-e járulékfizetési kötelezettsége, vagy sem - különös tekintette l arra, hogy az ügyvezető ként ellátandó feladatok bármely jogviszony esetén ugyanaz t a tevékenységet jelentik .
1055 BUDAPEST, HONVÉD U. 13-15 . . POSTAPIóK :1880 BUDAPEST, PF . 111 . TELEFON: +36 1 374-2700. TELEFAX : +36 1 302-2394
2. Egyetért-e . azzal, hogy; a :vitatott :szabályozás ;méltánytalan helyzete t eredményez a külföldi származásu magyar kft-ben, bt-ben vagy kkt ben tulajdonosi és képviseletijogosultsággal is rendelkező természetes személyek esetén?
Ezzel kapcsolatban tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az említett gazdaság i társaságoknál a társasági jog előírásai szerint nem kötelező minden tagnál a vezető tisztség ellátása, például kkt., bt. esetén a társasági szerződés rendelkezhet akként, hogy csak bizonyos tagok jogosultak üzletvezetésre . Ha a tag üzletvezetésre jogosul t (a társasági szerződésben ebben állapodnak meg), akkor a jogosultságai mellett vállalnia kell az ezzel járó kötelezettségeket is. Ez független attól, hogy milye n állampolgársággal rendelkezik. Ha azonban a külföldi ügyvezet ő úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarorszá g területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj . alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, így járulékot sem kell fizetnie . 3. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott rendelkezés diszkriminatív?
Épp ellenkezőleg, a korábbi előírás volt diszkriminatív, hiszen munkaviszony eseté n legalább a minimálbér után kellett járulékokat fizetni, míg — az ugyanarra a tevékenységre létesített — megbízás esetén tetszés szerint" lehetett járulékokat fizetni, adott esetben egy forintot sem (hiszen a megbízás lehet ingyenes is) . 4. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozással kapcsolatba n alkotmányossági aggályok is felmerülnek?
2012 előtt csak a társaságban végzett ún . személyes közrem űködés (kft. esetén mellékszolgáltatás) minősült társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó i jogviszonynak, az új előírással azonban a tag által ellátott ügyvezet ői feladatok i s (ha az nem munkaviszonyon alapul) ilyen jogviszonyt eredményeznek . Régi előírás, hogy tagi jogviszony esetén a társas vállalkozónak a törvényben meghatározot t minimum járulékalap (amely a minimálbérhez kötődik) után kell legalább járulékoka t fizetni, ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggály nem merült fel . Teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságos és arányos közteherviselés elvéb ől következik, hogy — a munkaviszonyhoz hasonlóan — a társas vállalkozók tagi jogviszonyában is legye n a járulékfizetésnek minimuma . Ez az elvárás álláspontom szerint vitán felül áll . 5. Ön szerint befektetés-ösztönzési szempontból milyen üzenete van egy olya n szabályozásnak, amely a munkavégzés tényétől vagy ennek hiányától függetlenül ró ki járulékfizetési kötelezettséget külföldi magánszemélye k esetén is?
Ha nincs tényleges ügyvezet ő i tevékenység, azt a társasági szerz ődésben, illetve — kft. esetén — a taggy ű lés által megfelelően rendezni kell. Tevékenység (munkavégzés) hiányában biztosítási jogviszony sem jöhet létre, és járulékfizetés i kötelezettség sem keletkezhet . Nem derül ki egyértelm ű en a kérdésb ől, de ha a Képvisel ő úr kérdése arra irányul , hogy mi a jogi helyzet akkor, ha az ügyvezető külföldön végzi a tevékenységet, arr a a - fentiekben már említett - válasz az, hogy magyarországi munkavégzé s hiányában Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség .
6.
Kíván-e a konnány a szabályra vonatkozó módosítást előterjeszteni?
A fentiek alapján nem látom szakmai indokát annak, hogy az ügyvezet ő tagok járulékfizetésére vonatkozó el őírást megváltoztassuk.
Budapest, 2012 . április n..~Q :. .° Üdvözfettel : Dr. M tbIcs György W
t
