BORSODBA LÁTOGATOTT A MINISZTER

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

XIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2007. III. NEGYEDÉV

BORSODBA LÁTOGATOTT A MINISZTER

TISZAVIRÁGZÁS

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR

Hegyi patak-vízesés

Fotó: Nagy Gy. György

A KÖRNYEZETVÉDELEM VILÁGNAPJA „NAGY ÖRÖMMEL KÖSZÖNTÖK MINDENKIT ÉS ÖRÖMMEL VÁLLALKOZTAM ARRA, HOGY ÚJ MINISZTERKÉNT, DE ÉVTIZEDEK ÓTA ELKÖTELEZETT KÖRNYEZETVÉDŐKÉNT EZEN A JELES NAPON ÖNÖKHÖZ ÉS ÖNÖKKEL BESZÉLJEK. ÖNÖKHÖZ ÉS ÖNÖKKEL, MERT SZERETNÉM LESZÖGEZNI, SZÁMOMRA A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRCA VEZETÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS A FELELŐSSÉGRŐL SZÓL. EGYÜTTMŰKÖDÉSRE, PÁRBESZÉDRE KÉSZÜLÖK: ÉRTELMES, ÉLŐ, OKOS PÁRBESZÉDET AKAROK A KÖRNYEZET ÜGYÉRŐL A POLITIKAI ERŐK KÖZÖTT, A TÁRSADALOMBAN, A CIVILEKKEL ÉS A SZAKEMBEREKKEL. ” - KEZDTE ÜNNEPI BESZÉDÉT DR. FODOR GÁBOR KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER JÚNIUS 5-ÉN NYÍREGYHÁZÁN MEGTARTOTT A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP KÖZPONTI ÜNNEPSÉGÉN. Majd így folytatta: „miniszterként más irányt kívánok szabni a környezetvédelem ügyének. Az én elvem az, hogy a környezetvédelem nem ágazati kérdés, és nem is kezelhető akként. A környezetügy az egész kormányra, az egész társadalomra, minden lakosra vonatkozó kérdés. Mert a környezetvédelem olyan terület, ahol mindenkinek van tennivalója, van felelőssége. Számomra a környezetvédelem arról szól, hogy a döntéseinkben mutatkozzon meg a felnövekvő generációkért, a gyerekeinkért, az unokáinkért érzett felelősség. Nem egy ágazatot akarok képviselni, hanem egy új, friss gondolkodásmódot. Fordulatot akarok elérni, egy másfajta szemléletmódot akarok kialakítani. Ezt tekintem a környezetvédelmi minisztérium élén a hitvallásomnak, a legfontosabb feladatomnak, és ebben kérem a segítségét mindenkinek, az itt jelenlévőknek is. A környezetvédelmi világnap - alapítói szándékai szerint – a felelősségtudat ünnepe, így a világnap szellemisége nagyon is közel áll a szívemhez és az általam imént elmondottakhoz. 1972-ben egy tekintélyes tudósokból, gondolkodókból álló nemzetközi társaság kiadott egy tanulmányt. A növekedés határai volt a címe ennek a könyvnek, a társaságot pedig úgy hívták: Római Klub. Ettől az évtől kezdve, amikor először komolyan kérdőjeleződött meg az emberiség fejlődésének a további fenntarthatósága, tehát 1972 óta tartjuk az ENSZ kezdeményezésére a környezetvédelmi világnapot szerte a Földön. Ma már több mint 100 országban, Magyarországon is – ma itt, Nyíregyházán.

2007-ben az ünnepet a klímaváltozásnak szenteljük, ezért engedjék meg, hogy erről a mindnyájunkat közvetlenül érintő témáról beszéljek. A klímaváltozás, bármilyen idegennek, megfoghatatlannak is tűnik a megfogalmazás, a hétköznapjaink része, nemcsak a jövőnk, hanem jelenünk része, nemcsak a sarkokon történik, hanem itt, helyben is. Ugyanakkor nem szabad elfelednünk: a klímaváltozás nem egyszerűen környezetvédelmi kérdés: gazdasági kérdés is, politikai kérdés, mindannyiunkat érintő társadalmi kérdés. Ezért a célom az, hogy a klímaváltozás váljon központi, megkerülhetetlen kérdéssé a közbeszédben. Az első lépésen túl vagyunk: az elmúlt években a klímaváltozás témakörében tudományos konszenzus születetett. Az elmúlt években egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy van-e tennivalónk az éghajlatváltozás kapcsán, egyre többen kérdezik viszont: mi az, amit tennünk kell. De ismerjük be azt is, különösen itt, Magyarországon, hogy a tudomány megelőzte a politikát. Ezért idén a feladatunk, az én személyes feladatom is, hogy a politika, a kormányzat utolérje a tudományt – cselekedjen, tegyen lépéseket, még annak tudatában is, hogy az országon belül egyedül nem tudjuk megoldani a problémát. A felmelegedés elleni harchoz nemzetközi együttműködésre is szükség lesz. Elmondtam, hogy a tudomány képviselői között egyetértés van a klímaváltozás kérdésében. Ma már tisztán látjuk, hogy a föld átlaghőmérséklete csaknem 1 fokot nőtt az elmúlt században, ami szinte

Komenczi Lajosné a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal környezetvédelmi főmunkatársa átveszi a kitüntetést a minisztertől

A miniszter köszöntőt mond

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

biztosan példa nélküli az emberi civilizáció történetében. Ma már azt is tisztán látjuk, hogy mindez a mi, emberek tevékenységének következménye. Mi voltunk azok, akik növeltük az üvegházhatású gázok kibocsátást, és mi voltunk azok, akik folytattuk az erdők kivágását. Úgy tűnik, ha ilyen tempóban és módon folytatjuk tovább mindennapi tevékenységeinket, termelésünket, az atmoszférában lévő üvegházhatású gázok aránya drámaian nőni fog a jövőben is. Tisztán látjuk végül azt is, hogy ezeknek a változásoknak a következménye nem csak a természetet, hanem minket, embereket is el fog érni, rövid és hoszszú távon egyaránt. Ezek a tények pontosan rámutatnak arra, amit korábban már említettem: a klímaváltozás nem pusztán környezetvédelmi, hanem központi politikai kérdés. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy stratégiai kérdéssé tegyem a környezetpolitikai kérdéseket a jövőben. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy vita, beszélgetés folyjon a kérdésről politikusok és minden érintett között, a kormány éppen olyan fontos szereplő ebben, mint a gazdaság vagy az állampolgárok. A felelősségünk közös. Az én hitvallásom, magánemberként, politikusként, miniszterként ugyanaz: döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy hassa át őket a jövő nemzedékekért érzett felelősség. Számomra a környezetvédelmi világnap és annak idei témája ezért szimbolikus. És jelzi mindannyiunk számára a lehetőséget: párbeszédre épülő, felelősségteljes szemlélettel tudunk a környezetünkért tenni, többet, mint eddig bármikor.” – fejezte be ünnepi beszédét a miniszter. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a Fodor Gábor miniszter kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Környezetünkért Díjat, Környezetünkért Emlékplakettet, Miniszteri Elismerő Oklevelet, és a környezetvédelmi tudatformálásban kiemelkedő tevékenységet végző újságírók számára Zöld Tolldíjat adományozott. /Sallai/

22


BORSODBA LÁTOGATOTT A MINISZTER JÚLIUS 10-ÉN BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBE LÁTOGATOTT DR. FODOR GÁBOR KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER. MISKOLCON CIVIL SZERVEZETEKKEL ÉS A SAJTÓ KÉPVISELŐIVEL TALÁLKOZOTT.

A téma a vízbázis-védelem és a környezeti nevelés, szemléletformálás volt. Sajtótájékoztatóján a miniszter Miskolcot és a megyét érintő környezetvédelmi kérdésekről egyaránt beszélt. Elsőként a város vízellátását biztosító Bükki karsztvízbázis védelmére hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott a lakosság jogos elvárása a probléma mielőbbi megnyugtató megoldása, az elmúlt nyári vízszennyeződés és tömeges megbetegedés ismétlődésének kizárása. Elmondta: jelenleg a tárca finanszírozásával készül egy előtanulmány, majd ezt követően a konkrét műszaki beavatkozásokra is sor kerül. A miniszter a szaktárca további támogatását ígérte. A minisztérium szeretne a környezettudatos gondolkodás terén is áttörést elérni. „Az a célom, hogy a kormány politikája, a parlamenti gondolkodás, de a társadalom gondolkodása is változzon e téren”. Ennek érdekében zöld óvodákat és öko-iskolákat kívánnak létrehozni az oktatási tárca segítségével. A sajtó jelenlévő képviselőit persze elsősorban olyan aktuálpolitikai kérdések érdekelték, mint a szlovákiai Terebesre tervezett hőerőmű kérdése. A miniszter ugyanarról a határozott fellépésről biztosította a jelenlévőket, mint a

Rába habzásával, vagy a német szemét ügyében. Egyelőre választ vár Szlovákiától azokra a kérdésekre, melyekből kiderül, hogy milyen típusú és milyen teljesítményű erőművet terveznek építeni. Az információk birtokában a nemzetközi egyezményeknek megfelelően fogja kérni, hogy Magyarország is véleményezője legyen a tervezett beruházásnak. Komoly fellépést ígért a tárca részéről.

A miskolci civil szervezetekkel történt találkozón olyan kérdések, mint az együttműködés erősítése, a pályázati támogatások kérdése, a civil szervezetek szerepe és lehetőségei a társadalmi szemléletformálásban kerültek a megbeszélés homlokterébe. Ezt követően Szikszóra ment a miniszter, ahol a város vezetőivel találkozott.

CÉL: A HATÓSÁGOK ERŐSÍTÉSE Az ökológiai lábnyom zsugorítását nevezte miniszteri tevékenysége fő céljának Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a közelmúltban. Rámutatott: a fenntartható fejlődés megteremtésének, ezzel összefüggésben pedig a klímavédelemnek azon múlik a sikere, hogy sikerül-e az emberek szemléletmódját "zöldítve" környezetbarátabb világot teremteni. Az erőforrásokkal, legfőképpen az energiával való takarékosság szempontjának kell beépülnie az általános gondolkozásba, így csökkenthető a legeredményesebben a környezet terhelése. A környezetvédelmi szempontok kellő hangsúlyosságának biztosításához a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium visszavette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől az irányító szerepet a fenntartható fejlődés stratégia kidolgozásának ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

koordinációjában. Az ezzel egy időben készülő energia-stratégiában ugyanígy a zöldérdekek erőteljesebb megjelenítése a feladat, főként a megújuló energia és az energiahatékonyság szerepének felértékelésével. Az éghajlatváltozással külön stratégia foglalkozik. Ennek tervezetét a KVM már társadalmi vitára is bocsátotta, s most várja környezetvédők beépíteni érdemes észrevételeit. Fodor Gábor megjegyezte, hogy a zöldtárca a klímavédelemmel összhangban programot dolgoz ki az autós közlekedés környezetbarátabbá tételére. Ez a program szolgál majd alapul egyebek között a bioüzemanyagok és a hibrid üzemanyaggal meghajtott autók elterjesztéséhez. A miniszter a közlekedéssel kapcsola-

3

tos törekvések között említette a kerékpározás népszerűsítését. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal egyetértésben az a cél, hogy a bicikliutak hossza a 2010-ig megduplázódjon. Fodor Gábor jelezte, hogy még az ősszel felgyorsulnak a Tisza mentén komplex árvízvédelmet megvalósító Vásárhelyi terv projektjei. Ehhez a tárca belső átcsoportosításokkal pluszforrásokat kíván biztosítani. A minisztérium ugyancsak belső átcsoportosításokkal igyekszik még az ősszel több tucattal bővíteni a természetvédelmi őrszolgálat létszámát. A hatóságok további erősítésére garancia a koalíciós szerződés kiegészítése, amelyet a két kormányzó párt kötött meg.


MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK – BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS A 1980-AS ÉVEKBEN MÁR A POLITIKA IS ELISMERTE A TUDÓSTÁRSADALOM ÁLTAL MÁR JÓ IDEJE (1968 RÓMAI KLUB) JELZETT VESZÉLYT, HOGY AZ UN. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK LÉGTÉRBE VALÓ KIBOCSÁTÁSA KLÍMAVÁLTOZÁSSAL, A FÖLD NÖVEKVŐ MÉRTÉKŰ GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSÉVEL FENYEGET. ILYEN MEGFONTOLÁSOK ALAPJÁN JÖTT LÉTRE A KYOTÓI JEGYZŐKÖNYV (1997 KYOTÓ), MELYET A VEZETŐ IPARI HATALMAK (AZ USA KIVÉTELÉVEL), ALÁÍRTAK ÉS EZZEL KONKRÉT INTÉZKEDÉSEKET VÁLLALTAK A KÁROS KIBOCSÁTÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE. A KÉSŐBBI ÉVEK TÁRGYALÁSAI EGYRE RÉSZLETESEBB FELADATOKAT RÓTTAK AZ ALÁÍRÓ ÁLLAMOKRA.

2004. októberéig 104 ország (USA nélkül) ratifikálta a Kyotói Jegyzőkönyvet, de ezen országok öszszes kibocsátása nem volt elegendő a jegyzőkönyvbe foglaltak életbe lépéséhez. 2004. október 22-én Putyin elnök Oroszország nevében ratifikálta azt, és ezzel utat engedett életbe lépéséhez. 2005. február 16-án hatályba lépett a Kyotói Jegyzőkönyv. Bár elsősorban az energiatermeléshez (villamos energia és hőenergia/fűtés) kapcsolódó a CO2 emisszió döntő jelentőségű az üvegházhatás kiváltásában, nem elhanyagolható az egyéb gázok (CO, NOx, CH4, N2O, PAH …stb.) káros hatása sem. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában a CO2 döntő részarányt képvisel (� 50%), és csaknem teljes egészében az energiatermeléshez köthető, a fosszilis energiahordozók a szén, a kőolaj, és földgáz elégetése okán. A metán mintegy 10%-nyi, és többnyire mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási eredetű, továbbá a fosszilis tüzelőanyagok bányászatával öszszefüggő kísérő termék. A többi légszennyezés nagyrészt a robbanómotorok üzeméhez köthető. Az európai rendszerváltó országok a 1990-es évek közepéig a gazdasági aktivitásuk mérséklésével, majd ezt követően iparszerkezetük átalakításával jelentős emisszió csökkenést értek el. A bekövetkező változások - bár kedvezőek- nem igazán energiapolitikai intézkedések, sokkal inkább egyedi és nagyrészt megismételhetetlen változások következményei. A klímavédelem célkitűzéseinek elérése érdekében átfogó műszaki – gazdasági intézkedéseket kell hozni az energiahatékonyság növelésére, és a fosszilis energiahordozók egy részének megújuló energiahordozókkal való kiváltására. Megújuló energiahordozók - Európai körkép Az EU Bizottság által 1997 novemberében kiadott „A jövő energiaforrásai – a megújuló energiahordozók” c. „Fehér könyv”-ben tagállamai számára megfogalmazta az elérendő célokat (1. ábra). Az újonnan csatlakozott országokra is komoly feladatokat ró az elfogadott határozat. A megújuló energiahordozók arányának 2010-re a jelenlegi 6 %-ról 12 %-ra, ezen belül, a 2001/7ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

0,8 %-ról 3,6 % -ra való növelése is komoly műszaki, gazdasági kihívást jelent. Az 1. táblázat adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy az egyes tagállamok helyzete nagy különbségeket mutat. A megújulók hasznosításában élenjáró országok (Svédország, Ausztria, Finnország) elsősorban vízenergia, (melynek kihasználtsági foka Európában közel van a lehetőségek határához) és

1. ábra. Energiafelhasználási célkitűzések az EU „Fehér Könyv” –ben

7/EK Irányelv szerint a megújuló energiahordozóból történő villamosenergia termelésének a jelenlegi 13,9 %-ról 22,1 % -ra való növelése csak piaci alapokon nem biztosítható, ezért az EU támogatási lehetőségeket biztosít a megújuló energiaforrások elterjedésének segítése érdekében. A 2004-ben csatlakozott országok – köztük hazánk - esetében némi engedményt tesz a határozat, de ezzel együtt is az energiapolitika elvárása az, hogy Magyarországon a jelenlegi 3,6 %-os megújuló energia részesedése 2010-re megduplázódjon az összes energiafelhasználáson belül (2.táblázat). A megújuló energiahordozókból történő villamosenergia termelés jelenlegi

Svédország Ausztria Finnország Portugália Dánia Görögország Franciaország Spanyolország EU átlag

25,4 24,3 21,3 15,7 7,3 7,3 7,1 5,7 5,3

biomassza potenciáljuknak köszönhetik előnyös helyzetüket. A hasznosításban eddig lemaradóknak (Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország) nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy csökkentsék hátrányukat. Az elmúlt néhány évben Németország élen járt a szélerőművek építésében. A fejlődés elsősorban, a támogatásoknak köszönhető. A teljesítőképesség bizonytalan rendelkezésre állása miatt azonban a szélerőművek nem helyettesíthetik a kívánt mértékben a hagyományos erőműveket. A szélerőművek ma 3 – 4 –szer drágábban termelnek, mint a hagyományos erőművek. Mindezt figyelembe véve, gyakorlatilag egy lehetőség, a biomassza

Olaszország Írország Németország Hollandia Luxemburg Belgium Egyesült Királyság

5,5 2,0 1,8 1,4 1,4 1,0 0,7

Magyarország

3,6

1. táblázat. A megújuló energiahordozók részaránya 2004-ben EU 15-ben és Magyarországon, %

4


minél szélesebb körű energetikai hasznosítása segíthet a kitűzött célok elérésében. Számos tényező nehezíti a megújuló energiaforrásokra való áttérést. Mivel beruházási költségei igen magasak, és a hagyományos energiaforrásokkal termelt energia ára nem tartalmazza az externális költségeket, a megújuló energiák költségei jelentősen nagyobbnak tűnnek. Az externális költségek beépítése, azaz a ”szennyező fizess” elv alkalmazása piaci érdekeket sértene, és a versenyképesség csökkenésével járna, ezért a megújuló energiák alkalmazására való ösztönzés jelenleg kormányzati, illetve hatósági segítséggel érhető el. Magyarország megújuló energiapolitikája A megújuló energiaforrások hasznosításának szükségességét hazánkban számos kényszerítő tényező indokolja: • Csökkenthető a hazai fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának mértéke, javítható a környezet állapota és mérsékelhető az importfüggőség.

ENERGIAFAJTA Víz Szél Geotermia Nap Biomassza Szemét Szennyvíz Összesen

VILLAMOSENERGIA TERMELÉS GWh 192,0 1,12 0,06 123,2 11,2 377,58

szén-dioxid kibocsátáshoz képest 6%-os csökkenés elérését vállalta [18]. • Az Oslói Egyezmény kötelezi Magyarországot, hogy kén-dioxid emisszióját 2000-re 45%-kal, 2005-re 50%-kal és 2010-re pedig 60%-kal csökkentse. • Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával vállalta, hogy a megújuló energiaforrások felhasználási részarányát a jelenlegi 3,6%-ról 2010-ig 7,2%-ra növeli. A megújuló energiahordozók felhasználásával előállított hő-, és villamosenergia termelésre vonatkozó adatokat a 3. és 4. táblázatokban foglaltuk össze. A biomassza hasznosításának várható közvetlen eredményei: • az energiaellátás biztonságának növelése, importfüggőség mérséklése, • takarékosság a fosszilis energiaforrásokkal, • a mezőgazdaság a jelenlegi energiafogyasztó szerepből részben energiatermelő szerepkörbe léphet át, • a termőföld térségi adottságokhoz igazodó hasznosítása,

HŐTERMELÉS TJ/év 3600 27870 3600 120 35190

TJ/év 1920,0 11,2 0,6 1232 112 3775,8

3. táblázat. Megújuló energiák hasznosítása Magyarországon 2003-ban

ENERGIAFAJTA Víz Szél Geotermia Nap Biomassza Szemét Szennyvíz Összesen

HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS PJ/ÉV 2003 2010 3 1,92 0,01 1 3,6 8-10 0,0606 1,58 27,87 50 4,8 8 0,22 0,3 38,18 73

4.táblázat. A megújuló energiahordozók növelésének lehetőségei Magyarországon

• Magyarország az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének aláírásával vállalta, hogy széndioxid emisszióját az 1985-1987. időszak átlagán stabilizálja. • Hazánk ratifikálta a Kyotói Jegyzőkönyvet, melynek értelmében 2008-2012. időszakra az 1990-es ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

• racionális földhasználat kialakítása, különösen a nem okszerűen hasznosított térségekben, • élelmiszer túltermelési válságok kialakulásának csökkentése, • a vidék népesség-megtartó erejének a növelése, • megújuló energiaforrás fejlesztésre épülő térségi gazdasági fejlesztés elősegítése, az erre épülő szolgáltatási rendszerek kialakítása. Hazánkban a 1990-es évek elejére tehető a biomassza energetikai célú hasznosításának kezdete, de igazi lökést a fejlesztéseknek az Európai Uniós csatlakozás adott. A már megvalósult biomassza hasznosító hazai hőtermelő beruházások: Szigetváron 2 MW kapacitású távhőtermelés, Mátészalkán 5 MW kapacitású távhőtermelés, Körmenden 5 MW kapacitású távhőtermelés, Szombathelyen 7 MW kapacitású távhőtermelés, Papkeszin 5 MW kapacitású gőztermelés. Megvalósult villamos erőműi átalakítások: AES Borsodi Erőmű, faapríték, szalma • 30 MWe, AES Tiszapalkonyai Erőmű, faapríték, fűrészpor, maghéj • 50 MWe, Bakonyi Erőmű, szén-faapríték • 30 MWe, Pannon Power (Pécsi Erőmű), faapríték • 50 MWe, Mátrai Erőmű, faapríték • 70 MWe. A fentiek összesen ~230 MWe villamosenergia termelést jelentenek főleg fás megújuló energiahordozóból. A Felügyelőség illetékességi területén található szenes erőművek tehát igyekeznek kihasználni az úgynevezett „zöld áram” nyújtotta lehetőségeket. Emellett az EU csatlakozás miatt szigorodó környezetvédelmi jogszabályok is rákényszerítik őket a tüzelőanyag váltásra. Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet szerint ugyanis 2004. december 31-et követően már nem működhettek volna tovább a rosszminőségű barnaszénnel üzemelő nagy tüzelőberendezések. Ezért valamennyi ilyen erőmű kisebb átalakításokat követően részben áttért a biomassza tüzelésre. Környezetvédelmi szempontból a másik kiemelendő tény, hogy biomassza tüzelés esetén CO2 semlegességről beszélhetünk. Azaz a lábon álló növény által megkötött szén-dioxid mennyiségével azonos mértékű, s tüzelés során keletkező CO2, így az üvegházhatású gáz szempontjából ez a tüzelési mód nem jelent többlet terhelést.

• megfelelés a nemzetközi környezetvédelmi elvárásoknak, A biomassza hasznosításának várható közvetett eredményei: • környezetvédelmi szempontoknak megfelelő agrártermelés kiterjesztése,

5

Uramné Lantai Katalin osztályvezető ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA „Az idei év lesz a legmelegebb a Földön, amelynek során hőmérsékleti rekordok születnek majd a globális felmelegedés és az El Nino időjárási jelentség miatt” – közölte még az év elején a brit meteorológiai intézet. Június utolsó hetében sorra dőltek meg a melegrekordok, például június 25-én az 1962-ben mért országos, valamint az 1984-es fővárosi legmagasabb mőmérséklet dőlt meg. A Baranya megyei Sátorhelyen 35,3 fokot mutatttak a hőmérők, Budapesten pedig 33,3 0C az új rekord. Múlt év szeptember óta minden hónapban magasabb az átlaghőmérséklet az eddig tapasztalt értékeknél, a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt még a 2006/2007-es évhez hasonlóan meleg tél Magyarországon. Országos átlagban a december 2,2 0C-kal, a január 6,4 0C-kal, a február 3,9 0C-kal volt melegebb, mint a sokévi (1981-1990) átlag. Mindez az ENSZ klímaváltozásokkal foglalkozó kormányközi szakértői testülete (IPPC) által év elején nyilvánosságra hozott jelentésében is beharangozott klímaváltozással van összefüggésben, mint ahogyan az egyre gyakoribb árvizek, belvizek, özönvízszerű esőzések, jégesők is. Mindez olyan kihívás, amelyre választ kell adni. Július 9-től olvasható a KvVM honlapján a-Nemzeti Éghajlatváltozási Startégia (NÉS) munkaanyaga és háttértanulmányok(http://klima.kvvm.hu/index. php?id=14). A minisztérium az augusztus elejére véglegesített szöveget társadalmi vitára bocsátja: a zöld szervezetek, tudományos testületek és gazdasági szervezetek véleményét a tárca a nyár végéig várja. Szeptemberben egy konferencián összegzik a társadalmi egyeztetés eredményeit, majd ezt követően lesz alkalom a klímastratégia legszélesebb körű megvitatására. Ezt követi a NÉS közigazgatási egyeztetése.

A 2008-2025-ös időszakra készülő stratégia célja egyrészt az éghajlatváltozást kiváltó tényezők – és így a kedvezőtlen hatások – csökkentése, másrészt felkészülés - konkrét eszközök, intézkedések segítségével - a várható kedvezőtlen hatásokra. A munka célja tehát az, hogy a 2-2,5 °C globális átlaghőmérséklet emelkedés a lehető legkisebb valószínűséggel következzen be, de egyben fel kívánja készíteni a magyarországi környezeti, társadalmi és gazdasági rendszereket ennek esetleges következményeire. A 2007 végéig megszülető stratégia alapján kétéves periódusokra lebontott éghajlatváltozási programok készülnek majd. A stratégiában meghatározandó klímavédelmi célokat más szakpolitikákban - így például az energetikában, a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban – is érvényesíteni kell. A munkaanyag kiindulópontja az a megállapítás, miszerint a gyorsuló globális felmelegedésért az emberi tevékenység felelős. A világ legtöbb térségében egyre gyakoribbak a hőhullámok. A módosuló légkörzés jelentős változásokat okoz a csapadékellátottságban és gyakoribbá válnak a viharos szelek. A tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon a 21. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható – nyáron 4 – 5 °C, tavaszszal pedig 3-3,5 °C -kal emelkedik a hőmérséklet. A nyári hónapokban a csapadék csökkenése, míg télen annak növekedése várható. A csapadékváltozás akár 30-35 %-os is lehet. Az előrejelzések szerint a nagycsapadékos jelenségek száma is nőni fog.

Az anyag azt is elemzi, mi történik, ha az uniós célok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20% illetve 30%kal csökkentjük 2020-ra. Konkrét kibocsátás-csökkentési forgatókönyveket vizsgál. Megállapítja, hogy ki kell zárni a hazai fosszilis alapú áram- és hőtermelés nagymértékű bővítését, hogy haladéktalanul ösztönözni kell az egyéb infrastrukturális eredetű kibocsátások csökkentését (pl. környezetkímélő közlekedéssel, épületenergetikai fejlesztésekkel). Az összes szektorban javítani kell az energiahatékonyságot és növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A tanulmány felveti a nukleáris energia alkalmazásának vagy mellőzésének kérdését is. A munkaanyag elemzi a megújuló energiaforrások - a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, vízés napenergia, valamint a szivattyús-tározós erőmű - alkalmazásának lehetőségeit és korlátait. Vizsgálja továbbá azt is, hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz az emberi egészség, a vízgazdálkodás (ivóvíz készlet védelme), a mezőgazdaság (talajkímélő gazdálkodás, víztakarékos földművelés), az erdőgazdálkodás, valamint a természetes élővilág. A stratégiai feladatok modellezésére a felmelegedésnek leginkább kitett Duna-Tisza közi Homokhátságon az ősszel a tárca mintaprojektekbe kezd. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter június végén civil szervezetekkel vitatta meg az éghajlatváltozással kapcsolatos legsürgetőbb hazai teendőket. A miniszter hangsúlyozta, hogy a zöld mozgalom nagy szerepet kaphat a társadalom éghajlatváltozásra való felkészítésében, valamint a környezet- és klímatudatos szemlélet és magatartás alakításában. A tárcavezető arra kérte a civil szervezeteket, már most tegyék meg szakmai javaslataikat, hogy azokat beépíthessék a készülő klímastratégiába.

KAMPÁNY A KLÍMAVÉDELEM JEGYÉBEN „Mára hivatalos álláspont, hogy klímaváltozás van. Tehát tennünk kell(ene) valamit. Amire leginkább befolyásunk van az a saját tevékenységeink, életvitelünk. A globális, országos, regionális szinteken elindult folyamatokat a helyi közélet befolyásolásával mi magunk is gyorsíthatjuk” – vallja a miskolci Zöld Akció Egyesület, aki a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel karöltve kapcsolódott be a Magyar Természetvédők Szövetsége által koordinált országos klímavédelmi kampányba.


Június 5-én a Környezetvédelmi Világnapon, a Kossuth és a Széchenyi utcák sarkán az egy hónappal korábban felállított, korszerű hőszigetelő anyagba csomagolt jégkocka mellett szerveztek egész napos akciót, ahol a klímavédelem fontosságára hívták fel a járókelők figyelmét. Az akció szervezői a jégkockát ezen a napon bontották ki a szigetelésből, ekkor derült ki mennyire is hatékony ez az energiatakarékossági módszer. Mint kiderült a jégnek több mint 75%-a még nem olvad meg.

6

Ez az eredmény igazolja a hőszigetelések jelentőségét. Az akció az arra járók érdeklődését felkeltette, megálltak vélemény nyilvánítottak. Az emberek túlnyomó része fontosnak tartja a klímaváltozással való foglakozást és sürgetnék az aktív cselekvést. A rendezők reménye szerint az ilyen és hasonló programok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek tudatosabban viszonyuljanak az energiatakarékossághoz, költségeik csökkentéséhez.


SZENNYEZŐ-FORRÁS FELMÉRÉS ÉS KAMPÁNY A Miskolc város ivóvízellátásában jelentős szerepet játszó tapolcai vízműkutat az elmúlt év június elején egy felhőszakadás következtében jelentős szennyeződés érte, ami járványos megbetegedést okozott. A tényfeltáró vizsgálatok megállapították, hogy a lezúduló árvíz a bükki karsztfelszínen illegálisan elhelyezett kommunális hulladékot (helyenként szennyvizet) sodort magával, mosott be a karsztvízrendszerbe. A hasonló szennyezések megelőzésére a MIVÍZ Kft. korszerűsítette ivóvíz termelő üzemét, ellenőrző rendszerét és intézkedett a természetes vízbázis védelméről, a szennyező források felméréséről és felszámolásáról. A Mexikó-patak mentén és Bükkszentlászló településen a potenciális szennyező források felülvizsgálatára a Miskolci Öko-Kör Közhasznú Környezetvédő Szervezet kapott megbízást a MIVÍZ Kft-től. Az egyesület munkatársai a megbízási szerződés alapján a feltáró munkákat ez év április, május hónapban elvégezték. A szennyező források beazonosítása helyszíni bejárásokkal, környezetvédelmi műszeres és

érzékszervi vizsgálatokkal történt. A lakossági, kommunális szennyező tevékenység felmérése a település és a Mexikó-patak teljes hosszára kiterjedt. A természeti környezetben lévő szennyező forrásokat a település felett, a patakban található illegális szemétlerakótól a település alatt, a Szinva-patak torkolatáig ellenőrizték és azonosították. A kritikus helyeken az állapot rögzítésére fotó-dokumentumok készültek. A felmérésről készült összefoglaló jelentés megállapítja, hogy a kül- és belterületen tapasztalt állapotok a lakosság évtizedek óta berögzült „patakhasználati” szokásait modellezik. A szennyezés nagyrészt a patakmederbe történő hulladék lerakásából adódik. A településrészen szervezett szemétszállítás működik, amelyet az AVE Miskolc Kft működtet. A lakosság a háztartásban keletkező hulladék jó részét a kukákba helyezi el, ugyanakkor a ház körül keletkező egyéb hulladék (építési törmrlék, hamu, nyesedék, istálótrágya stb.) már máshová kerül. Külterületen valamivel kedvezőbb a helyzet. A település felett kb. 200 méterre az erdészeti feltáró úton egy gépjármű visszafordító résznél alakítottak ki illegális hulladéklerakót. A patak partra nagyobb mennyiségű építési törmeléket, fűrészport hordtak, amely kevés háztartási hulladékot is tartalmaz.

Trágya és szemét a patakparton

Az egyesület véleménye szerint a feltárt problémák egyszeri intézkedéssel, bírságolással, büntetéssel nem oldhatók meg. A lakosság szemléletváltását céltudatos tájékoztatással, tudatformálással lehet elérni. Egy átfogó intézkedési terv kidolgozására van szükség a témában érintett szolgáltatók együttműködésével. A cél a patakmeder és a víz hulladékterhelésének felszámolása, a karszt ivóvízbázis szigorú védelme és tisztaságának megőrzése. Tudatosítani kell az ott élőkben a víz tisztaságának fontosságát és hangsúlyozni saját felelősségüket a helyi médián keresztül, valamint lakossági fórumok, képviselői fogadó órák, óvodai nyílt foglalkozások, civil szervezetek egész napos rendezvényei keretében. Mind e mellett az önkormányzat részéről fel kell kínálni a lakosság számára a házkörüli hulladékaiknak az elszállítását is. A kommunikációs kampány elindult a MIVÍZ Kft., a Miskolci ÖKO-KÖR, a Miskolci Városgazda Kht., az önkormányzat és a területi képviselő összefogásával. Az első lakossági fórumra július 11-én került sor, melyet figyelemre méltó érdeklődés kísért és sok hasznos, megfontolásra alkalmas javaslat hangzott el

Cseréptörmelék és szennyvíziszap a patakban

ÖKOISKOLA Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2005-ben első alkalommal 144 iskolának adományozott ökoiskola címet, köztük kilenc Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

és három Heves megyei iskolának. Köztük volt a szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola is, ahol évek óta kimagasló környezeti oktató, nevelő munka folyik. A cím létre-

Komposztálási bemutató az iskolában ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

7

hozásának célja az volt, hogy a fenntartható fejlődés elvei az oktatási intézményekben minél hatékonyabban jelenjenek meg. A cím azoknak az iskoláknak (óvodáknak) az elismerését szolgálja, melyek intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Az ökoiskola cím és logó használatára az iskola 3 évig jogosult. A Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola az elmúlt két évben teljesítette az ökoiskola cím viselésével járó környezeti nevelési, oktatási feladatokat, számos akcióba kapcsolódtak be sikerrel. Az elért sikerekre alapozva az iskola ebben az évben ismét pályázott, hogy a címet 20072010 között is használhassa. Április elején az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet arról tájékoztatta az iskolát, hogy a benyújtott pályázat alapján a bíráló bizottság úgy döntött 2010-ig tovább használhatja az ökoiskola címet. Gratulálunk valamennyi a címet először, vagy ismételten elnyert iskolának és óvodának.


MEGÚJULÓ VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI SZABÁLYOZÁS Sallai Ferenc

Alapvetések A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény kimondja, hogy minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembe vételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét. Így a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre. A törvény kimondja azt is, hogy a vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. Történeti visszatekintés Magyarországon a vízminőség-védelem kezdetét a vízvizsgáló laboratóriumok létrehozásától, 19581959-től számíthatjuk. A Vízminőségi Felügyeleteket a 31/1962. OVF. sz. utasítás alapján hozták létre. Ezt az időpontot tekintjük az önálló vízvédelmi hatósági munka kezdetének. Az 1/1961. Korm. rendelet alapján kezdődött meg a szennyvízkibocsátók rendszeres vizsgálata és ezzel egyidejűleg a káros szennyvizeket kibocsátók szennyvízbírságolása. Ebben az időben az ipari üzemek többségében vagy egyáltalán nem volt szennyvíztisztító berendezés vagy korszerűtlen, rossz volt. Az üzemek a 60-as évek közepétől kezdték meg a szennyvíztisztítók építését. Erre az időre viszont már egyes vízfolyások, mint például a Sajó teljesen elszennyeződtek. A szennyvízbírságolás jogszabályi szigorítására több alkalommal is sor került, viszont a jogszabály filozófiája, a szennyező tevékenység bírsággal történt legalizálása nem változott. Megújuló vízvédelmi szabályozás Az Európai Unióhoz való csatlakozás kedvezően hatott a hazai környezetvédelmi szabályozás fejlődésére. Az EU környezetvédelmet szabályozó direktíváinak hazai jogrendbe illesztése során megszülettek a felszíni- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos új jogszabályok. FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A felszín alatti vizek védelmének részletes jogi védelmét először a 33/2000. (III.17) Korm. rendelet szabályozta. Ezt váltotta fel a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A jogszabály a 80/68/EGK tanácsi irányelvre épül, annak hazai jogrendbe való illesztését szolgálja. A rendelet célja: a felszín alatti vizek jó állapotának fenntartása, a szennyezések fokozatos csökkentése és megelőzésével, hasznosítható készletek hoszszú távú védelme, fenntartható használata. Alapvető célkitűzés: legkésőbb 2015 végéig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi követelményeknek. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

Kiemelt feladatot kapnak az önkormányzatok azzal, hogy a települési környezetvédelmi program részeként, monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével kötelesek figyelemmel kísérni a talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát. A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységek csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhetők úgy, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizeket. A mennyiségi védelem érdekében nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítésre jó minőségű felszín alatti vízkivétele csak akkor engedélyezhető, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg. Felszín alatti vizet, földtani közeget érintő tevékenységek (szennyező anyagok elhelyezése, közvetlen- és közvetett bevezetés) csak a felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. Az engedélyköteles tevékenység folytatóját bejelentési és adatszolgáltatási (alap- és részletes adatlap benyújtása, éves jelentés) kötelezettség terheli. A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az alap-adatlapon és részletes bejelentőlapon (un. FAVI adatlap), továbbá éves jelentésben telephelyenként kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni. Alap- és részletes adatlapot kell benyújtani annak, aki engedélyköteles tevékenységet folytat, vagy akit a felügyelőség erre kötelez, továbbá aki a tevékenysége során meghatározott szennyező anyagot helyez el, meghatározott mennyiség felett. Az adatok helytállóságát a felügyelőség ellenőrzi, az adatok, információk kezelésére az un. Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszert (FAVI) működtet. A rendelet részletesen szabályozza a kármentesítéssel, a tényfeltárással, műszaki beavatkozással és utóellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. A rendeletben előírtak megszegése jogkövetkezményt von maga után. Így a tevékenységet folytató a tilalmak megszegése, vagy a jogerős kármentesítésre vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt bírságot köteles fizetni. A bírság nagyságrendje 50 ezer forinttól több millió forintig terjedhet. Az átmeneti és záró rendelkezések közül fontos megemlíteni, hogy a rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő tevékenységeknek 2007. október 31-ig kell megfelelni a rendelet előírásainak (kivéve az állattartó telepek trágyatárolóit és a hulladéklerakásra szolgáló létesítményeket). A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettségét legkésőbb 2015. december 22-ig meg kell szüntetni az előírt határérték elérésével. Fontosabb támogató jogszabályok: A 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, mely a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről rendelkezik. A 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet, mely a felszín alatti vizek minőségének vizsgálatát szabályozza.

8

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, mely a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szól. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről (a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletet váltotta fel, melynek több paragrafusa és I. sz. melléklete (a nitrátérzékeny területek településsoros listája) továbbra is érvényben van). A rendelet célja: a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrát-szenynyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni- és felszín alatti vizekre valamint a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználását és kezelését szabályozza, mely a korábbi szabályozáshoz viszonyítva több új elemet tartalmaz. Így pl. csak tisztított szennyvíz és kezelt iszap felhasználását engedélyezi, szippantott szennyvíz termőföldön nem helyezhető el, szennyvizet és szennyvíziszapot tilos erdő és gyepterületen elhelyezni. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, mely az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét szabályozza. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME A felszíni vizek minősége védelméről már 2001ben új jogszabály jelent meg, a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet. Ezt váltotta fel 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, mely az EU 76/464/ EGK tanácsi irányelvének való megfelelést biztosítja. A rendelet célja: a felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és víz közeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága érdekében a szennyezések, megelőzése és csökkentése. Általános szabály, hogy a felszíni víztestek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, ill. az erősen módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó (kibocsátó) köteles hozzájárulni. A felszíni víz jó állapotban levőnek akkor tekinthető, ha a meghatározott vízmennyiségi és vízminőségi követelményeket kielégíti. Tilos: a felszíni vízbe (medrébe) vízszennyezést okozó anyagot juttatni, kivéve az engedélyezett kibocsátásokat. Szennyezés-csökkentési intézkedési tervet kell készíteni a felszíni víztestek jó állapotának elérését és fenntartását biztosító környezeti célkitűzés megvalósításához, amelyben a rendelet mellékletében meghatározott I. lista szerinti anyagok kibocsátásának fokozatos kiküszöbölését és a II. lista szerinti anyagok csökkentését kell tervezni. A kibocsátó általános kötelezettségeként írja elő a rendelet a kibocsátott szennyvíznek a befogadóra érvényes vízminőségi követelményeknek megfelelő tisztítását. Mindezt az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával, takarékos vízhasználattal és hatékony energia felhasználással kell megvalósítani. A szennyvízkibocsátás korlátozását, vagy leállítását kell kezdeményezni, amennyiben a kibocsátott szennyvíz a befogadó használatát (közcsatorna, szennyvíztisztító állapotát) veszélyezteti. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

A jogszabály a következő alapelvekre épül: • a szennyvíz keletkezési helyén kell elsődlegesen szabályozni kibocsátókat (megelőzés elve), • minden, a rendelet hatálya alá eső kibocsátónak a szennyvízkibocsátásra vonatkozó engedéllyel kell rendelkeznie, • a kibocsátók tartsák be az előírásokat, és bírsággal ne legyen megváltható a környezet szennyezése. Kibocsátási határérték rendszer: A kibocsátási határértékek a befogadóba vezethető szennyvizek és használtvizek minőségi követelményeit állapítja meg. A megállapítás módjától függően lehetnek technológiai határértékek, területi határértékek, illetve a befogadó érzékenységén alapuló egyedi határértékek. A felszíni vizekbe, illetve technológiai esetén a közcsatornába vezethető szennyező anyagok mértékét az engedélyező hatóság minden kibocsátóra egyedileg írja elő. TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEK Meghatározásának alapját az elérhető legjobb technika (BAT) képezi, bevezetésével a környezetvédelem egyik alapelve, a „megelőzés elve” jut érvényre. A technológiai határértékek nem függenek a befogadó jellegétől, terhelhetőségétől, érzékenységétől. TERÜLETI HATÁRÉRTÉKEK A területi kibocsátási határértékek a korábbi szennyvízbírságos rendelet határértékrendszerének, a vízminőség-védelmi területi kategóriák alapulvételével, továbbfejlesztésével, kerültek meghatározásra. Funkciójuk, hogy a jogfolytonosságot képviseljék ott, ahol a határérték megállapítása más módon nem történik, pl. technológiai határérték nem állapítható meg. A területi határértékek a kormányrendelet végrehajtását szolgáló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben vannak meghatározva. Egyedi határérték: A hatóság a kibocsátó kérelmére vagy hivatalból a jogszabályban meghatározottól enyhébb, vagy szigorúbb egyedi határértéket is megállapíthat, amenynyiben azt a befogadó érzékenysége és a vízminőségi célkitűzések indokolják. Amennyiben egy adott szennyező anyagra jogszabály nem határoz meg sem technológiai, sem területi határértéket, a felügyelőség egyedi kibocsátási határértéket állapíthat meg a befogadó terhelhetőségének a függvényében. Kijelölt víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzés elérése érdekében a hatóság egy adott szennyezőanyag kibocsátására ugyancsak egyedi határértéket állapíthat meg. Az egyedi kibocsátási határérték a külön jogszabályban előírt, egy adott szennyező anyagra vonatkozó legkisebb határértéknél nem lehet kisebb, ill. a legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb. KÜSZÖBÉRTÉK A közcsatornába bocsátható szennyvíz szennyező anyag tartalmának, küszöbértékének mértékét a hatóság külön jogszabály alapján állapítja meg. Engedélyezés: A vizek használatának, a szennyvizek kibocsátási követelményeknek egy-egy szennyezőre történő meghatározása engedélyben történik: • a vízjogi engedély köteles tevékenységek esetében vízjogi engedélyben, egyéb esetekben szennyvízkibocsátási engedélyben, • más környezetvédelmi eljárásoknak megfelelően, környezetvédelmi engedélyben, egységes körÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

nyezethasználati engedélyben, környezetvédelmi működési engedélyben. Az engedély határozott időre, legfeljebb 5 évre adható. Az ellenőrzés és az adatszolgáltatás rendje: A szennyvíz-kibocsátási határérték betartását a környezetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzéssel egybekötött mintavételezéssel ellenőrzi. Az a kibocsátó, aki 15 m3/üzemnap mennyiséget meghaladó mennyiségű szennyvizet, továbbá I. lista szerinti veszélyes anyagot, vagy elsőbbségi veszélyes anyagot bocsát ki, vagy használ önellenőrzésre kötelezett. Az önellenőrzésre kötelezett köteles a szennyvízkibocsátás jellemzőiről adatot szolgáltatni és évente öszszefoglaló jelentést készíteni. Bírság és egyéb jogkövetkezmények: A bírság a szankcionálás egy fajtája, amelyet a jogsértő tevékenységet folytató az 1995. évi LIII. törvény 101. § (1) bek. szerint köteles megfizetni. A bírság funkciója, hogy a társadalmi szereplőket visszatartsa, elrettentse a szabályellenes magatartástól, illetve annak megszüntetésére ösztönözzön. Vízszennyezési vagy csatornabírság kiszabást vonja maga után a határértékek túllépése. A bírság megfizetése nem mentesít a szennyezés-csökkentő intézkedések megtétele alól. Vízvédelmi bírságot köteles fizetni az aki a jogszabályban, engedélyben előírt kötelezettségeit elmulasztja, előírásokat és tilalmakat szeg meg. Rendkívüli vízszennyezési bírságot köteles fizetni az a kibocsátó, aki rendkívüli szennyezést okoz. Amennyiben a kibocsátó a kibocsátási határértéket nem teljesíti, valamint az előírt szennyezéscsökkentési intézkedéseket nem teszi meg, akkor a szennyező tevékenységét a hatóság felfüggesztheti, korlátozhatja, vagy betilthatja. A rendelet hatálybalépése után engedélyezett létesítmények esetében vízszennyező anyag bevezetése tilos bányatavakba, valamint minden olyan tóba, ahol a fedőrétegek eltávolításával került felszínre a felszín alatti víz, továbbá 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti fokozattan érzékeny területen lévő olyan vízfolyásba, melynek medre időszakosan kiszárad. FELSZÍNI VIZEK ÚJ MEGFIGYELÉSI ÉS ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

A felszíni vizek rendszeres vizsgálata a hatvanas évek elején kezdődött. Azóta számos sikertelen vízminőségi osztályozás (KGST, integráló, vízhasználat szerinti, biológiai) volt érvényben, hosszabb rövidebb ideig. A vízminőség ellenőrzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek végzik rendszeres vízminőségi monitoring keretében. A felszíni vizek minőségének meghatározása 1994-től 2006. december 31-ig az MSZ 12749 szabvány alapján történt. Az országos törzshálózati és regionális vízmintavételi helyeken összesen 109 vízfolyás és 4 állóvíz minőségét vizsgálták 241 vízmintavételi szelvényben, mintegy 6500 vízminta alapján. Egy-egy vízmintából általában 28 komponensre végezték el az analízist, így az elemzések száma több mint 200 ezer volt évente, ami a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva is igen tekintélyes szám. A vizsgált komponensek az oxigénháztartási, a tápanyag háztartási, mikrobiológiai, szerves- és szervetlen mikroszennyezők, valamint néhány egyéb paraméterből (pH, vezető képesség, vas, mangán) tevődtek össze. A felszíni vizekben vizsgált vízminőségi jellemzők, valamint a víz minőségének követelményei (határértékei) egyrészről közelítettek az európai minősítési gyakorlathoz, másrészt szigorúságával

9

támogatta a magyar (alvízi) érdekeket a határvízi tárgyalásokon. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztetett meg: 2007. január 1-jétől a felszíni vizek megfigyelésére és állapotértékelésére - az EU Víz Keretirányelvhez (VKI) (2000/60/EK) igazodva - két éves alapozó vizsgálat után új monitoring rendszer került bevezetésre, melynek rendjét a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet szabályozza. A monitorozás a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (pl. biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelését, ill. az ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer működtetését jelenti. Az állapotértékelés egy adott felszíni víztest vízminőségi elemeinek egy adott referencia feltételhez (referencia víztesthez) történő viszonyításán, osztályba sorolásán, illetve a kockázatos helyzetű víztest tényének megállapításán alapul. A természetes eredetű (10 km2–nél nagyobb vízgyűjtőjű) vízfolyásokra 22 víztípus, a természetes eredetű tavakra 10 tó víztípus került meghatározásra. A felszini víztesttípusok vízminőségi elemeire referencia feltételeket kell meghatározni. A referencia feltételek a kiváló ökológiai és kémiai állapothoz, illetve erősen módosított és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapota hasonlítandó. A felszíni víztesteket jellemezni kell a szennyezőforrások okozta terhelések, a jelentős vízkivételek, a vízkormányzási munkák, a jelentős morfológiai változások, egyéb jelentős emberi hatások és a vízgyűjtőn folytatott területhasználat figyelembe vételével. A monitorozó programoknál elsősorban azok a paraméterek kerülnek megfigyelésre, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozás kiterjed: • a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra, • az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra, • védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire. Az ökológiai állapot monitorozása során olyan fajokat vagy fajcsoportokat kell vizsgálni, amelyek az adott víztest ökológiai állapotára reprezentatívak. A megfigyelés lehet feltáró, operatív vagy vizsgálati monitorozó jellegű. A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hoszszú távú változások értékelése, melyet legalább egy éven keresztül kell folytatni. Az operatív monitorozó program célja a kockázatos helyzetű víztestek kijelölésének támogatása és állapotának megfigyelése, továbbá a védett területen lévő felszíni víztestek állapotának ellenőrzése. A vizsgálati monitorozó program célja a határérték túllépések, ill. az állapotváltozások okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásának vizsgálata, valamint információgyűjtés az intézkedési tervek készítéséhez. A megfigyelés alapján történik a felszíni víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának, ill. kémiai állapotának értékelése és minősítése. Az ökológiai állapot osztályozása, valamint a referencia értékek kialakítása az alábbi vízminőségi elemek megfigyelésén alapul: Vízfolyások 1. Biológiai elemek: - a vízi flóra összetétele és sokasága, - a vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága, - a halfauna összetétele, korszerkezete és sokasága.


2. Hidrológiai és morfológiai paraméterek: - a vízjárás (az áramlás mértéke és dinamikája), - a vízfolyás folytonossága, - morfológiai viszonyok. 3. Kémiai és fizikai-kémiai paraméterek: Általában: - hőmérsékleti viszonyok, - oxigén ellátottsági viszonyok, - sótartalom, - savasodási állapot, - tápanyag viszonyok, Különleges szennyező anyagok: - veszélyes anyagok, - egyéb anyagok (a víztestbe jelentős mennyiségben vezetett szennyező anyagok). Tavak 1. Biológiai elemek: - a fitoplankton összetétele, sokasága és biomaszszája, - más vízi növényzet összetétele és sokasága, - a vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága, - a halfauna összetétele, sokasága és korszerkezete. 2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek: - a vízjárás (tavi hidrológia, és hidraulika jellemzői), - morfológiai viszonyok. 3. Kémiai és fizikai-kémiai paraméterek: Általában: - átlátszóság, - hőmérsékleti viszonyok, - oxigén ellátottsági viszonyok, - sótartalom, - savasodási állapot, - tápanyagviszonyok. Különleges szennyező anyagok: - Minden veszélyes anyag, amely a víztestbe vezetésre kerül, - Egyéb anyagok, amelyek víztestbe vezetése jelentős mennyiségben történik. Referencia feltételek a vízminőségi elemekre: A felszíni víztest típusok meghatározott vízminőségi elemeire referencia feltételek kerülnek meghatározásra, amelyeket a kiváló ökológiai állapothoz tartozó értékek jellemeznek. Ahol ilyen víztestek nem jelölhetők ki, modellezésen alapuló biológiai referencia feltételek is kidolgozhatók. Feltétel, hogy a modellezéssel kidolgozott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a víztest-típusba tartozó valamennyi víztestre vonatkozóan. Amennyiben nem lehet megbízható típus-specifikus referencia feltételeket kialakítani egy meghatározott vízminőségi elemre, úgy azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víz típus ökológiai állapotának értékeléséből, megfelelő indoklással. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete részletes szöveges definiciót ad az ökológiai (és kémiai) állapot osztályozásának általános meghatározásához. Részletes leírást ad a kiváló, a jó és a mérsékelt állapot kritériumáról, a mérsékeltnél rosszabb állapotot gyengének vagy rossznak kell besorolni. Az új vízminősítési rendszer az 5-osztályos típusspecifikus ökológiai értékelési rendszer nevet kapta. A felszíni vizek osztályba sorolása: Az ökológiai állapot alapján öt osztályba sorolható a víztest: ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

- kiváló, - jó, - mérsékelt, - gyenge és - rossz. A mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek négy: - jó (és a fölött), - -mérsékelt, - gyenge és - rossz osztályba kerülnek besorolásra. A kémiai állapotnál már csak két osztály különböztethető meg: - jó és - nem éri el a jó állapotot. A víztesteket a besorolás szerint színkóddal kell jelölni a vízgyűjtő térképeken. A rendelet a víztestek megfigyelésének minimális gyakoriságát határozza meg az operatív monitorozáshoz, amely 1 hónap és 3 év között változik, a hidrológia folyók esetében folyamatos. Fontosabb támogató jogszabályok: A 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szól. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszenynyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékeket tartalmazza. A 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelését (monitoring) és állapotértékelésének rendjét szabályozza. A 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt, vagy ivóvíz bázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről, mely kimondja, hogy ezen felszíni vizek jó állapotának elérését, illetőleg megőrzését a rendeletben meghatározott határértékek betartásával kell biztosítani. EU Víz Keretirányelv Hosszú előkészítő munka és egyeztetési folyamat után az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 14-én elfogadta – 2000. december 22-től pedig hatályba lépett – a Vízügyi Keretirányelvet (2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén). A Víz Keretirányelv (VKI) keretet biztosít a vizek védelméhez. Célja az, hogy vízgyűjtőszinten megvalósuljon a jó vízminőségi és elegendő vízmennyiségi állapot. A folyók, patakok, tavak esetében a jó ökológiai (biológiai) és kémiai állapot, a felszín alatti vizeknél a jó mennyiségi és kémiai1 állapot elérése. A Víz Keretirányelv összefoglalja mindazon elveket, amelyek eddig a nemzetközi egyezményekben megfogalmazódtak, és meghatározza a megfelelő végrehajtás módját. Hatékony eszköz a határokkal osztott vízgyűjtőkön való közös vízvédelmi politikára. A Víz Keretirányelv a jó vízminőségi állapot meghatározásával vízminőségi célállapotot fogalmaz meg, vízgyűjtő-gazdálkodási tervet irányoz elő, amelyben meghatározza az összes érintett feladatát a szenynyezések csökkentésére, valamint rendszeres jelentési kötelezettséget ír elő az előrehaladás figyelemmel kísérésére. A jegyzet készítésének időpontjában megtörtént a Víz Keretirányelv hazai jogrendbe illesztése és végrehajtása. A Víz Keretirányelv alapvető célja a vizek jó ökológiai állapotának elérése 2015–ig, és ezt az állapotot fenntarthatóvá kell tenni. Ennek az általá-

10

nos célkitűzésnek az elemei a következők: a vizekkel kapcsolatban levő élőhelyek védelme, állapotuk javítása; a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével; a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása; a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és szabályok hatásának mérséklése. A VKI amellett, hogy gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, számos szerkezeti (technikai), jogi, intézményi és szervezeti intézkedést is generál. A tagállamoknak 2009-ig el kell készíteniük a vízgyűjtő-gazdálkodási terveiket, melynek része az állapotértékelés, a végrehajtandó feladatok ismertetése, valamint intézkedési program a kitűzött célok eléréséhez. Az állapotértékeléshez eddig megtörtént a felszíni és felszín alatti víztestek kijelölése, a víztestek tipizálása. Jelentős változás előtt áll a vízminőségi monitoring, folyik az új monitoring rendszer megalapozása, a víztestek ökológiai állapotfelvétele. 2006-tól már az új rendszert kell üzemeltetni. A felszíni vizeket hidrológiai, morfológiai jellemzőik alapján víztipusokba kell sorolni (tipizálás), az egyes tipusokhoz meg kell határozni a jó állapot eléréséhez szükséges követelményeket (típusspecifikus referenciák). Valamennyi víztípusnál az elérhető legjobb ökológiai, kémiai állapothoz kell viszonyítani az ugyanazon víztípusba tartozó víztesteket. Ezért van különös jelentősége az un. referencia helyek kijelölésének. Ha Magyarországon valamely víztípushoz nem találunk megfelelő referencia mintavételi helyet, akkor más ország területén kell keresni, erre szolgál az interkalibrációs hálózat (vagy vízminőség modellezést, szakértői becslést kell alkalmazni). A szennyezés-csökkentési programok és intézkedési tervek csak azoknál a víztesteknél szükségesek, amelyek nem tekinthetők jó állapotúnak, egyébként elegendő a vizek monitorozása. A Víz Keretirányelv végrehajtásának előrehaladása A VKI célkitűzéseinek eléréséhez a tagországoknak a szükséges intézkedéseket meg kell tervezni és gondos előkészítés után indulhat a végrehajtás. Az eddigi munkák során azonosították, hogy mely víztestek tartoznak a VKI hatálya alá. A víztesteket néhány nagyobb kategóriába kerültek besorolásra, amelyek a következők: - felszíni víztestek, • természetes víztestek: állóvizek (tó-víztestek) vagy folyóvizek (vízfolyás víztestek), ezen belül vannak az emberi tevékenység által erősen módosított víztestek2, • mesterséges víztestek3, - felszín alatti víztestek. Ezt követően néhány meghatározott paraméter alapján (pl.: tengerszint feletti magasság, méret, mederaljzat, esésviszonyok) a víztesteket különböző típusokba kellett besorolni. A víztestekre megszabott környezeti célkitűzés (célállapot) víztest-típusonként más és más. A természetes felszíni vizeknél a jó ökológiai és jó kémiai állapot a cél. Az erősen módosított víztestek esetében a jó ökológiai potenciál4, valamint a jó kémiai állapot. A felszín alatti víztestek esetében a jó mennyiségi és kémiai állapotot kell elérni 2015-re. A VKI végrehajtásáról a tagországoknak jelentést kellett készíteniük 2005-ben. A VKI értelmezése szerint vízgyűjtő rangja csak a tengeri torkolattal rendelkező vízgyűjtő-területnek van, vagyis hazánkat érintően a Duna-medencének. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

A Duna esetében a Roof report-nak nevezett jelentés két részben készült el. Az „A” rész a Duna-medence egészére vonatkozó átfogó jellegű információkat tartalmazza, míg a „B” rész az egyes országok részletes jelentése a saját (a Duna-vízgyűjtőre eső) területükkel kapcsolatban. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjére esik. Az európai ökorégiók rendszerében Magyarország - a VKI meghatározása szerint - a Magyar Alföld elnevezésű ökorégióhoz tartozik. FELSZÍNI VÍZTESTEK A vízfolyások kategóriájában a 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező víztesteket vették számba, a kötelező paraméterek (tengerszint feletti magasság, vízgyűjtő-terület kiterjedése, geológia) mellett a mederanyagot és a víz tájegységet (al-ökorégiót) is figyelembe véve. Így Magyarország területén a természetes vízfolyásokon összesen 876 víztestet azonosítottak, és ezeket abiotikus jellemzőik alapján 25 típusba soroltákTovábbi 150 mesterséges (emberi tevékenységgel létrehozott) felszíni víztest került a listára, melyek esetén, hasonlóan az erősen módosított víztestekhez, a jó ökológiai potenciál elérése a cél. Egy-egy víztest hossza a vízfolyásokon belül tág határok között változik. Tavak esetén minden 50 hektárnál nagyobb állóvizet víztestként azonosítottak. Ugyanakkor az 50 hanál nagyobb kiterjedésű vízjárta területek (wetlandek) is megkapták a víztest „státuszt”. Hazánkban a természetes tó-víztestek száma éppen 100, míg további 124 mesterséges tó-víztest került a listára. Pontszerű- vagy diffúz jellegű szennyezőforrás miatt, összesen 579 felszíni víztest kockázatos (fennáll a kockázata, hogy a jó állapot nem érhető el 2015-re). FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK A felszín alatti víztestek kijelölése nem fő-vízadók, hanem vízadó összletek (összetartozó földtani képződmények) együttese alapján történt. A felszín alatti víztesteket három csoportba sorolták: - medencebeli porózus (52 hideg és 6 termál), - karszt (13 hideg, 15 termál) és - hegyvidéki (22). A felszín alatti víztestek több mint a fele – 60 db – országhatárral osztott, közülük néhány két szomszédos országba is átnyúlik. A felszín alatti vizek állapotát kémiai és mennyiségi szempontból kell megítélni. Az emberi hatások következtében Magyarország 108 felszín alatti vízteste között nincs minőségi szempontból kockázatos, de „lehetséges, hogy kockázatos” 46 található, túlnyomó többsége diffúz eredetű nitrát szennyezés miatt. Növényvédő szerek miatt nincs sem kockázatos, sem lehetséges, hogy kockázatos víztest. Menynyiségi kockázat áll fenn három víztest (a Szigetköz, a Nyírség déli része a Hajdúsággal és az Északiközéphegység peremvidéke) esetében, vízszintsüllyedési trend, illetve az áramlási viszonyok megváltozása miatt. „Lehetséges, hogy kockázatos” további 18, melyeknél a hasznosítható készlet pontosabb meghatározása további vizsgálatokat igényel. Mennyiségi szempontból várhatóan a lakossági vízfogyasztás kismértékben emelkedik. Az ipar fajlagos vízfogyasztása mintegy 30%-kal csökken, de a termelés növekedése miatt az összes fogyasztás közel állandó lesz. A mezőgazdasági vízhasználat negyedével nő 2015-ig. A terhelésekre vonatkozó előrejelzések szerint a biokémiai oxigénigény (BOI) a 2002. évi szint kb. egyharmadára csökken, mintegy 50%-os csökkenés várható a kémiai oxigénigény (KOI), és közel ennyi a lebegőanyag kibocsátás terén. A foszfor és a nitrogén kibocsátás várhatóan keveset változik. A fémek ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

emissziók a jogszabályi változásoknak és a korszerűbb technológiáknak köszönhetően nem növekednek, míg a kiemelten veszélyes anyagok kibocsátásának a csökkenése várható. Vízgyűjtő-gazdálkodás: A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet az EU Víz Keretirányelvnek való megfelelést szolgálja. A rendelet célja, hogy a VKI-ben meghatározott, a vizek jó állapotának elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket, programokat egységes keretbe foglalja és meghatározza vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza: - a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében azokat a beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára; - ezen hatások elemzését; - a vizek jó állapotának elérése érdekében teendő intézkedéseket, intézkedési programokat; - a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programot. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, 17 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységre egységes tartalommal kell elkészíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meg kell fogalmazni: a vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése és megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket; a védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket; a víz használatával öszszefüggő gazdasági elemzést, a vízszolgáltatások tekintetében a költségek visszatérülés elvének érvényesítését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet első alkalommal 2009. december 22-ig kell elkészíteni, majd ezt követően hatévenként korszerűsíteni kell. A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a tervnek tartalmaznia kell: - a vizek állapota romlásának megelőzését, (megakadályozását) szolgáló intézkedéseket; - a felszíni vizek esetében, a jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve fenntartását szolgáló feladatokat; - az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál elérését, illetve fenntartását szolgáló feladatokat; - a vizekre, vízi környezetre kockázatot jelentő anyagok (kiemelten veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket; - felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelőzik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vizekbe történő bejutását; - az emberi tevékenység hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges összetett igazgatási és egyéb intézkedéseket. A rendelet lehetőséget ad kevésbé szigorú környezeti célok meghatározására is, viszont ebben az esetben is biztosítani kell a felszíni vizek lehető legjobb ökológiai és kémiai állapotának elérését, a felszín alatti vizek állapotának a jó állapottól való lehető legkisebb eltérését, megengedve azokat a hatásokat, amelyek az emberi tevékenység vagy a szennyezés természete miatt ésszerű módon nem kerülhetők el. A kevésbé szigorú környezeti célok meghatározá-

11

sa nem eredményezhet további romlást az érintett víztest állapotában. Az emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzését, valamint a víztestek kijelölését és jellemzését 2004. december 22-ig kellet elvégezni, az első felülvizsgálat határideje szükség szerint, de legkésőbb 2013. december 22. Az elemzéseket és vizsgálatokat hatévente felülvizsgálva szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni. A vizek és a védett területek állapotának figyelemmel kísérésére monitoring programot kell kidolgozni és végrehajtani. A vizek védelmével, állapotuk javításával és megőrzésével összefüggő feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzat, valamint a vízhasználók, szennyvízkibocsátók kötelessége, mint ahogy a vizek használatával kapcsolatos költségeket is közösen viselik. A vízszolgáltatások költség-visszatérülése elvét 2010re érvényesíteni kell. Az intézkedési programot 2009. december 22ig kell kidolgozni, végrehajtását legkésőbb 2012. december 22-ig meg kell kezdeni és 2015. december 22-igvégre kell hajtani. Azt követően 6 évente kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet korszerűsíteni. Összefoglalva: Az előzőekben vázolt jogszabályi háttér jó alapot nyújt ahhoz, hogy a vízvédelem terén adódó legfontosabb feladatoknak érvényt szerezzünk, hogy hatékony vízminőség-védelmet folytassunk. Így a víz kíméletes használatát, (a vízzel való takarékos gazdálkodást), a víz újra használatát, a vízi öko-rendszerek (ökoszisztémák) védelmét, a teljesebb körű, megbízható monitorozást (a biológiai paraméterek előtérbe helyezését), s nem utolsó sorban a vízzel kapcsolatos (helytelen) közgondolkodás megváltozását elérjük. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. A szövegben hivatkozott jogszabályok és azok alkalmazása során szerzett tapasztalatok 2. Országjelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, (KvVM, 2005. március) Lábjegyzet 1 Az ökológiai állapot a vízi élőhelyek szerkezetének és működésének minősége határozza meg. A felszínalatti víztestek mennyiségi állapotát a túlzott mértékű vízkivételek veszélyeztetik, és csak akkor tekinthetők „jónak” , ha a hoszszúidejű éves átlagos kitermelés összhangban van a hasznosítható felszín alatti vízkészlettel. A jó kémiai állapothoz – mindkét víztípus esetében – az szükséges, hogy a szenynyező anyagok koncentrációja ne haladjon meg bizonyos meghatározott határértékeket. 2 Erősen módosított az a természetes módon kialakult felszíni víztest, amely emberi tevékenység által okozott fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott (pl.: duzasztó). A mesterséges és az erősen módosított víztestek esetében alacsonyabb szintű, a jó ökológiai állapot helyett a jó ökológiai potenciált és a jó kémiai állapotot kell elérni. 3 Mesterséges az a víztest amelyet emberi tevékenységgel hoztak létre (pl.: öntöző-főcsatorna, víztározó). 4

Jó ökológiai potenciál: egy erősen módosított vagy mesterséges víztest állapota biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai szempontok alapján, összehasonlítva a hozzá legközelebb álló természetes víztesttel. ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

§ J O G S Z ABÁLYFIGYELŐ

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 2007: XXIX. Törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról 81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról

82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről 32/2007. (IV. 25.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 92/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet módosításáról

93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

33/2007. (IV. 26.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeiről

105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról 106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet módosításáról

107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról

15/2007. (V. 10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet a Környezet és Energia operatív program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002.(XI. 5.) KvVM rendelet módosításáról 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 13/2007. (V. 11.) HM rendelet A Magyar Honvédség környezetvédelmi megbízottainak alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 24/1997. (XI. 6.) HM rendelet módosításáról

40/2007. (V. 17.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról 53/2007. (V. 17.) GKM rendelet a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról

13/2007. (MK 53.) KvVM utasítás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról

2007: LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről

2007: XXXII. törvény Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

28/2007. (VI. 13.) EüM-KvVM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes


12

készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról 144/2007. (VI. 22.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról 22/2007. (VI. 22.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet módosításáról 15/2007. (MK 78.) KvVM utasítás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2006. (MK 94.) KvVM utasítás módosításáról 23/2007. (VI. 27.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, afokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról

66/2007. (VI. 27.) OGY határozat a Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának megóvásáról és javításáról 169/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról

35/2007. (VII. 3.) EüM-FVM együttes rendele a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelket a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1051/2007. (VII. 3.) Korm. határozat Az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról készített jelentésről 66/2007. (VII. 5.) GKM számú rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID)belföldi alkalmazásáról


TA L LÓZÓ Kína vette át az első helyet a világ széndioxiddal szennyezőinek sorában tavaly, megelőzve az addig vezető Egyesült Államokat. Úgy sikerült elérnie, hogy az ázsiai állam CO2-kibocsátása tavaly 8,4 százalékkal nőtt, miközben az amerikai kibocsátás 1,4 százalékkal csökkent, minek utána a kínai kibocsátás mennyisége 6,2 milliárd tonna volt, az amerikai kibocsátásé 5,8 milliárd. Mindezt egy az ENSZ-nek is dolgozó holland kormányzati ügynökség állapította meg, emlékeztetve arra, hogy a kínai kibocsátásnövekedés hátterében a szénfelhasználás, illetve cementtermelés erőteljes fejlődése áll. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a széndioxid csak egyike a klímaváltozást okozó légszennyezőknek, jelentős még ezek között a metángáz, amit elsősorban a mezőgazdaság "termel". Az ügynökség megjegyzi, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása alapján készíti becslését a CO2-kibocsátásról és nem számol például a közlekedés okozta kibocsátással, ami nem jelentéktelen. Kína csak az összkibocsátás terén lett világelső, az egy főre számított CO2-szennyezés terén messze elmarad még az Egyesült Államoktól, de lemaradásban van e tekintetben Nagy-Britanniához képest is, mely ország tavalyi teljes CO2-kibocsátása 0,6 milliárd tonna körül lehetett. (Kyodo)

KÍNA LETT A

LEGNAGYOBB SZÉNDIOXIDKIBOCSÁTÓ

Évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál - hangzik az ENSZ szakértőinek fenyegető, s nem is nagyon túlzó jóslata. A sötét előrejelzésnek valós alapjai vannak: bár a Föld felületének kétharmadát víz alkotja, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyütt már ma is kevés az ott élők számára. A vízkészletre pedig egyre több embernek van szüksége. A baljós szakértői előrejelzés értékeléséhez tudnunk kell: a teljes, földi vízkészlet 97 százaléka emberi, állati fogyasztásra, növénytermelésre alkalmatlan sósvíz. Sótlanítása energiaigényes és drága. A mindössze 3 százaléknyi édesvíz kétharmada viszont jégben, kis részben hóban fagyott, s csak drága olvasztással változtatható vízzé. Ezért a rengeteg vízből csupán egyetlen százaléknyi a közvetlenül felhasználható! Ez arányaiban annyi, mintha egy teli fürdőkádból kimernénk egy kávéscsészényi vizet. Ám az sem csupán a szomjunk oltására szolgál, mert háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is is igen pazarlóan bánunk, mert az elmúlt másfél évszázadban az ételkészítésnek, az élelmiszerek előkészítésének, a tisztálkodásnak, a takarításnak, a mosogatásnak, mosásnak, a higiéniai eszközök (például WC) használatának rendkívül vízpazarló, vagy szennyező módjai terjedtek el. A pazarlásnak olykor egészen megdöbbentő alapjai vannak. Mint az egészségügyi világszervezet, a WHO egy tanulmányában olvasható, például egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, egy kilogramm marhahúséhoz pedig 16 ezer literre. (Gondoljunk a növpénytermesztés, illetve az állattenyésztés vízigényére). Az egyes ember ivóvízhez jutását tovább korlátozza, hogy az édesvíz-készletet igénybe vevők száma világszerte ugrásszerűen nő. A jelenlegi 6,6 milliárd földi lakosból 2,3 milliárd már most sem jut elegendő vízhez és az ENSZ-becslések szerint 50 év múlva 40 százalékkal többen, mintegy 9 milliárdan élnek majd a Földön. A vízkészlet azonban nemhogy gyarapodna, hanem fogy, mégpedig egyre gyorsuló mértékben. Az édesvíz-készletek eloszlása már most sem egyenletesen arányos az egyes földrészeken élők számával. Az amerikai földrészen a Föld lakosságának csak 14 százaléka él, viszont ott található (a nagy folyóknak és tavaknak köszönhetően) a földi édesvíz-készlet 40 százaléka. Európában és Ausztráliában megfelelő az arány, még Afrika nagyobb részén is, bár ott a sivatagi övezetben kétségbeejtő a vízhiány. A legrosszabb a helyzet Ázsiában, éppen ott, ahol legrohamosabb a bolygónk lakosságának már ma is négy tizedét kitevő népesség szaporodása, de ahol a vízkészletnek csak 36 százaléka található. A régiókon belül újabb problémák lépnek fel a metropolisok, sőt most már megapolisok rohamos növekedése miatt is, amelyek eredetileg természetesen édesvizek mellett jöttek létre, s ahol a túlzott lélekszámhoz már nem elegendő a víz. Tetézi a gondokat az egyértelműen tapasztalható globális felmelegedés is, mert a felszíni édesvizek párolgási vesz-

MEDDIG ELÉG A FÖLD VÍZKÉSZLETE?


13

tesége nő, a száraz időszakokban elapadnak a természetes vizek, a zivatarosokban meg felhasználhatatlanul és pusztítva zúdulnak a sós tengerek felé. Mindez a megszokott talajvíz-szint elérhetetlen mélységbe süllyedéséhez vezethet. Az ENSZ szak-kutatói szerint a fenyegető vízhiány miatt az évszázad végére a víz valóban aranyat fog érni, és annak csak részben lesz a felmelegedés az oka. Sokkal súlyosabb bajokozó a növekedő népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás. Ezért erőltetett tempóban készítenek elő olyan nemzetközi beruházásokat (és igyekeznek megteremteni azok pénzügyi hátterét is), amelyek a megfontolt édesvíz-hasznosítást segítik elő. Az Arktisz jege a vártnál gyorsabban olvad, és már 2020 nyarán eltűnhet a sarki vizekről a tengeri jég. Ezt állítja több amerikai kutató, akik öszszevetették a régi adatokat a mostani számítógépes modellekkel, és hibákat fedeztek föl a számítógép által adott prognózisokban. A Der Spiegel című német hetilap idézi a Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyet Ted Scambos colorado-i jégkutató, és kollégái publikáltak. Az ő számításaik szerint az Északi-sarki tengereken lévő jég az elmúlt ötven évben háromszor olyan gyorsan olvadt, mint ahogy azt a különböző számítógépes modellek jósolták. Scambos és kollégái kiértékelték azokat az adatokat, amelyeket repülőkről, hajókról és műholdakról gyűjtöttek az elmúlt, csaknem hat évtizedben. Véleményük szerint az 1953 és 2006 közötti időszakban a késő nyári jégtakaró minden évtizedben átlagosan 7, 8 százalékkel csökkent. A számítógépes modellek ugyanerre az időszakra csak két és fél százalékot számoltak. Az erős eltérésből arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az ember által okozott globális felmelegedés hatását még mindig erősen alábecsülik. "Az a meleg víz, ami az Északi-sarkra áramlik, és az enyhe levegő szabályosan írtja a tengeri jeget" - nyilatkozta Julianne Stroeve, a kutatócsoport egyik tagja. Marika Holland, aki ugyancsak társszerzője a tanulmánynak, úgy véli, hogy az Arktisz minden eddigi számításnál érzékenyebben reagál a széndioxid-koncentrációra. Német kutatók fél évvel ezelőtt 2080-ra becsülték a jég eltűnését, Marika Holland tavaly decemberi tanulmányában 2040re jósolta ugyanezt, a mostani, 2020-as prognózis eddig a legfenyegetőbb, ugyanis az Északi-sarki jég fontos eleme a Föld hűtőrendszerének, mert több napfényt sugároz vissza a világűrbe, mint a sötét tengervíz. ( Spiegel Online)

2020-RA

ELOLVAD AZ ÉSZAKI-SARKI JÉG?

A globális felmelegedés kiszárítja az ősi, sarkvidéki tavakat is - állapították meg kanadai tudósok, akik az elmúlt 24 év folyamatait vizsgálták Kanada északnyugati területein. A kutatók szerint a tavak eltűnése súlyos következményekkel jár az egész ökoszisztémára nézve. Az edmontoni és kingstoni egyetem munkatársai tavaly meglepődve tapasztalták, hogy a hatezer éves tavak közül több egyszerűen eltűnt. "Július közepén érkeztünk a tavakhoz, és azt láttuk, hogy némelyik teljes egészében kiszáradt, másokból pedig akkor tűnt el az utolsó néhány centiméternyi víz"- mondta Marianne Douglas, az albertai egyetem kutatóintézetének igazgatója. "Nagyon érdekes látni, hogy mindez milyen gyorsan történik" - közölte Douglas, akinek a tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia egyik folyóirata közli. A tavak az egyedüli vízforrást jelentették a térségben, ezért kiszáradásuk miatt a terület madár- és állatvilágának életfeltételei is veszélybe kerültek. A kutatók korábban összehasonlították a vizek összetételét a nyolcvanas években mért adatokkal, és jelentős változásokra bukkantak. A párolgás miatt ugyanis a korábbiakhoz képest sokkal koncentráltabb lett az ásványi anyagok mennyisége a tavakban. A kutatók úgy vélik, hogy a folyamatot egyértelműen a felmelegedés okozza. A kanadai folyamatokkal ellentétes változások zajlanak Szibériában, ahol az örök fagy birodalmában indult olvadás miatt utak és házak süllyednek el, és új tavak keletkeznek.

KISZÁRADNAK

A SARKVIDÉKI TAVAK

(Reuters) ÚJ KÖR-KÉP • 2007. AUGUSZTUS

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM, MINT KRITIKUS SZINT NAGYOBB A MAGYAROK "ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA" A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPJÁN NEKIK JÁRÓNÁL – ÁLLAPÍTOTTA MEG A TERMÉSZETVÉDELMI VILÁGALAP (WWF) ERRŐL SZÓLÓ JELENTÉSE. Az ökológiai lábnyom (ecological footprint) a természethasználat szintjét jelző mutató, és a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületek méretét jelzi népességarányosan. Azt fejezi ki, hogy egy ember mennyire terheli meg a természeti környezetet, földterületben kifejezve (hektár/fő). Ahhoz, hogy pl. a kanadai Vancouver fogyasztása a mai szinten biztosított legyen, a város 73 ezer négyzetkilométernyi – több, mint kétharmad magyaroszágnyi – szárazföld nyersanyagait és ökológiai szolgáltatásait veszi igénybe. Az 1,8 millió lakos által ily módon a bioszférából „kisajátított” terület nagyságát Mathis Wackernagel és William Rees, az University of British Columbia kutatói számították ki több, mint egy évtizeddel ezelőtt – és nevezték el a város „ökológiai lábnyomának”. Ez a mérőszám területi egyenértékben fejezte ki az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét. Nyilvánvalóan többről van szó, mint pusztán a város útjai, épületei vagy közművei által fizikailag elfoglalt terület nagyságáról, hiszen a település zavartalan „működtetéséhez” kellenek az élelmiszerek megtermeléséhez nélkülözhetetlen földek, a faanyagot adó erdők, a nyersanyagok kitermeléséhez, az energia előállításához, valamint a gépjárművek, a mezőgazdaság, az ipar és más források által kibocsátott szennyezőanyagok közömbösítéséhez szükséges területek. Az ökológiai lábnyom koncepciójának megalkotói eddig globális átlagokkal kalkulálták a terhelhetőséget. Módszerük lényege a következő: első lépésként kiszámolják egy személy fogyasztását különböző termékkategóriákban; másodikként felmérik az elfogyasztott termékek előállításához szükséges terület nagyságát; harmadikként – a két előbbinek hányadosát véve – megkapják az adott termékkategóriában „kisajátított” terület nagyságát, végül összesítik a különböző termékkategóriák adatait, s ezt beszorozva a lélekszámmal megkapják az adott település, régió vagy ország ökológiai lábnyomát. A fenntartható fejlődésnek eszerint nagyjából a szárazföldek felszíne szab fizikai korlátot. Ha az ökológi-


ai lábnyomok összesített területe ennél nagyobb, a fogyasztás mai mértéke – legalábbis a jelenlegi technológia mellett – nem állandósulhat. Ha igazak az előzetes számítások, és a Föld teljes népességének ökológiai lábnyoma eléri a 9,5 milliárd hektárt, akkor máris ez a helyzet, hiszen ez 1,9 milliárd hektárral több a „használatba vehető” szárazföldi területek nagyságánál. A 20. század során a Földön az egy főre jutó termőterület 56 hektárról 1,5 hektárra csökkent, a fogyasztás viszont meredeken megnövekedett, igaz, nem mindenhol: míg az ökológiai lábnyom globális átlaga kb. 1,8 hektár/fő. Az ökológiai lábnyom nem csak a globális elemzések szempontjából bizonyulhat jó kapaszkodónak, hanem akár helyi szinten, a technológiai alternatívák összehasonlítására is. A mutatót bevezető WWF az ökológiai lábnyom kiszámításához az embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely a közlekedésüktől a ruházkodásukon át a táplálkozásukig szükséges. A legfrissebb adatok szerint 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár/fő volt a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató. Mindkét érték magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. Ugyanis 6,1 milliárdos világnépességgel kalkulálva a bolygó "biológiailag aktív" 11,3 milliárd hektáros föld- és tengerfelületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb (a már fentebb említett) 1,8 hektár jutna. A lehetségesnél látszólag nagyobb természethasználatra úgy van lehetőség, hogy a számításában a most felhasznált, de a régmúltban keletkezett fosszilis energiahordozókat is figyelembe veszik, és területnagyságra vetítik. Az ökológiai lábnyom egyre fenntarthatatlanabb szintjét jelzi, hogy míg a 2006-os érték már 25 százalékkal haladta meg a kritikus szintet. A kritikusnak tekintett 1,8 hektáros szint a fenntarthatóság szempontjából csak az elméleti felső határt jelenti. A gyakorlatban a Föld hosszú távon csak ennél alacsonyabb természeti terhelést képes elviselni. Ha az emberiség ökológiai lábnyoma tartósan magas marad, a bolygó éghajlata instabillá válik, és visszafordíthatatlan irányban változnak meg a földi élethez szükséges alapvető feltételek. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban "találkozott" utoljára a bolygó biológiailag aktív területnagyságával, azaz akkor volt még fenntartható méretű. A WWF 150 országot vont be az ökológiai lábnyom vizsgálatába, ezek közül Magyarországé a 32. legkedvezőtlenebb mutató. Nem ad okot örömre, hogy a régió országai közül a magyarok mutatójánál csak az 5,5 hektáros öko-lábnyomú osztrákok és az 5,2 hektáros mutatójú csehek állnak kedvezőtlenebbül, a többi országban élők mind fenntarthatóbb szinten fogyasztanak. A lista legrosszabb helyét a fosszilis energiahordozófelhasználásban és a környezet beépítésében "élen járó" Egyesült Arab Emírségek lakosai foglalják el 11,8 hektárral. Őket közvetlenül az ugyancsak az energiapazarlásról híres amerikaiak 9,6 hektárja követi. A lista utolsó helyeit fejlődő országok foglalják el. Afganisztánban az emberek ökológiai lábnyoma 0,1 hektár, Szomáliában 0,4, Bangladesben pedig 0,6. Ezekben az országokban főként a legeltetésből és az erdőhasználatból adódik az ökológiai lábnyom. /s/

14

TISZAVIRÁGZÁS Két héttel korábban virágzott a Tisza Az idén a korai tavasz és nyár két héttel korábbi tiszavirágrajzást hozott. A tiszavirág a kérészek ősi csoportjába tartozik. A kérészek több százmillió éve élnek a Földön, igen konzervatív életformájúak. A kérészek között Európa legnagyobb és legszebb faja a tiszavirág (Palingenia longicauda), hossza a 12 cm-t is eléri. Nagyobb tömegben ma már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán élnek. A tiszavirág lárvájának telepei jobbára a meredek falú és agyagos mederszakaszokon találhatók, ahol három nemzedék él együtt. A rajzáskor párosodik, ezután a pete a mederfenékre kerül. A kibúvó lárva a meder falába fúrja be magát, és itt három évig fejlődik 1015 cm hosszú járatában. A harmadik év júniusában a lárva előbújik és a parton vagy a víz felett a szárnyas alakját ölti fel (imágó). A szárnyas alakok egyegy élőhelyen ugyanazon a napon és ugyanabban az órában bújnak elő és a víz felett cikázva keresik párjukat. A szaporodás után a hím, majd peterakás után a nőstény is elpusztul, beborítva a folyót. A tiszavirág igen érzékeny a környezeti változásokra, különösen a mederben történő folyamszabályozási beavatkozások és a víz szennyezése csökkenti életterét. A faj minden előfordulási formája és élőhelye természetvédelmi oltalom alatt áll! Ezért elpusztítása vagy élőhelyének megbolygatása, megszüntetése szigorúan tilos, amit nem mindenki vesz tudomásul. A rajzás napjaiban nem csak a virágzás csodálói, hanem a kérészek gyűjtői is százával keresik fel a virágzó Tiszát. A rajzó rovarfaj agyagos partoldalakban fejlődő lárváit sok helyen kiássák, majd halcsaliként adják tovább. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai az idén a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal együttműködve próbálták megvédeni a tiszavirágot az illegális gyűjtőkkel szemben.


KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP A FELÜGYELŐSÉGEN TIZENHÉT ÉVRE VISSZATEKINTŐ HAGYOMÁNYA VAN ANNAK, HOGY FELÜGYELŐSÉGÜNKÖN MEGEMLÉKEZÜNK A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPRÓL. AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN PEDIG EZEN A NAPON „NYÍLT NAP” KERETÉBEN FOGADJUK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁSOK ÉRDEKLŐDŐ CSOPORTJAIT. Az ünnepség a felügyelőség Mindszent téri parkolójában a Kafka Margit Általános Iskola táncosainak bemutatójával kezdődött. Az épület homlokzatát – mely a bemutató hátteréül szolgált - egy monumentális molinó transzparens díszítette, amelyet az S.P.I.C. Iskolacentrum kisdiákjai készítettek Nyitrai Viktória tanárnő vezetésével. A megemlékezés résztvevőit Pintér István igazgató köszöntötte, aki beszédében utalt arra, hogy nem csak június 5. táján, de az év valamennyi más napján is szem előtt kellene tartani a környezettel, természettel szembeni felelősségünket. Visszaemlékezésében a 60-as évek elejéig nyúlt vissza. Az emberiség ugyanis ekkor jutott el oda, hogy a globális környezeti problémákat felismerte és komolyan kezdett fog-

Pintér István igazgató köszöntőt mond ték a megfelelő környezethez való jogot és az állam kötelezettségét a környezet megvédésére. Nálunk 1976-ban született meg az első környezetvédelmi törvény, majd a rendszerváltást követően megszületett a „A környezetvédelmének általános szabályairól” szóló1995. évi LIII. Törvény.

A Kaffka Margit Általános Iskola táncosai lalkozni vele. A Római Klub, az akkori Nyugat-Európa radikális tudósaiból alakult vitafórum kezdte először érdemben elemezni a világ környezeti problémáit. A Római Klub jelentéseiből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ember és a természet viszonyában megromlott egyensúly, a környezet globális méretű pusztítása az egész emberiséget fenyegeti. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy 1972-ben, június 5-16. között Stockholmban sor került az első Környezetvédelmi Világértekezlet megrendezésére. Azóta június 5-én az egész világon megemlékeznek a környezet védelméről. A Stockholmi Környezetvédelmi Világértekezleten a résztvevők széleskörű vita után nyilatkozatot fogadtak el az emberi környezet védelméről. Ebben deklarálták többek között, hogy az embernek alapvető joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára! A Stockholmi konferenciát követően számos országban, alkotmányban vagy törvényben rögzítet-


elveket és több fontos egyezményt is megalkotott. A 2002. augusztus végén a dél-afrikai Johannesburgban került megrendezésre a sorban harmadik világkonferencia Fenntartható Fejlődés címmel. Ezek a nagyhorderejű világértekezletek meghatározó jelentőségűek a hazai környezeti ügyeink szempontjából is. Az utóbbi évtized jelentősebb eredményei között tarthatjuk számon a környezetvédelemmel és természetvédelemmel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos új jogszabályok egész sorát, az Európai Uniós környezetvédelmi jogszabályok hazai jogrendbe illesztését. 2004. május 1jétől tagja vagyunk az Európai Uniónak. Ez további igen jelentős feladatok megoldása elé állítja a hazai környezetvédelmet, benne felügyelőségünket is. Az új jogszabályok, a bővülő feladatkörök nemcsak többletfeladatokat, de más minőségű munkát, szemléletváltást, ügyfélbarát ügyintézést követelnek meg a felügyelőségtől. A környezetvédelmi Világnap ünnep, megemlékezés, de egyben számvetés is eddigi munkánkról. Fordulóponthoz érkeztünk, uniós csatlakozásunk kijelölte azt az utat, amelyiken haladnunk kell, és amely alternatívát jelenthet egy fenntarthatóbb környezet felé

Gyerekek a nyílt napon

A sokasodó megoldatlan problémák mintegy kényszerítően vezettek oda, hogy 20 évvel később 1992-ben Rió de Janeíroban újabb Környezetvédelmi Világ Konferenciára került sor. A konferencia megerősítette a Stockholmban elfogadott alap-

Kucsma Gábor átveszi az igazgatói dicséretet

15

Ezt követően az igazgató dicsérő oklevelet adott át a Felügyelőség kiemelkedően jó munkát végző munkatársainak: Kern Józsefnének, a Vízügyi Hatósági Osztály ügyintézőjének, Karakas Imrének, a Mérőközpont mintavételező gépkocsivezetőjének, Kucsma Gábor informatikai csoportvezetőnek, Koleszár Krisztiánnak, a Hulladék-felügyeleti Osztály ügyintézőjének és Mezei Istvánnénak, a Gazdasági Iroda könyvelőjének. A világnapi megemlékezéssel egyidejűleg került sor a hagyományos nyílt napra. Délelőtt 10 órától közel 100 általános és középiskolás ismerkedett a laboratóriumi munkával, a levegőtisztasági mérőbusszal. Munkatársaink demonstrációs bemutatót, vízvizsgálatot, biológiai mérést, mikroszkópos vizsgálatot, zajmérést tartottak a belső udvaron nagy érdeklődés mellett. /Sallai/


KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR SIMÁN Nincs fontosabb dolog a boldog gyermekkornál, amelyhez hozzátartozik a felhőtlen nyári szünidő. Az átélt szép emlékek felnőttkorunkig elkísérnek. Ezért iskolánk, a Szerencsi Bolyai Általános Iskola ebben az évben is, immár 11. alkalommal megrendezte hagyományos környezetvédelmi tábort Simán. A tábor szervezői az iskola pedagógusai, külső előadók bevonásával, segítségével az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos és vidám ismeretterjesztő programokat kínáltak a gyermekeknek. A tábort június 18-án hétfőn nyitottuk meg 40 tanuló részvételével. Az első nap az elhelyezkedés, ráhangolódás után programismertető, balesetvédelmi, elsősegély, és cselekvési terv ismertetésével telt. Délután szociálpszichológus főiskolai hallgatók vezetésével játékos személyiségfejlesztő tréningen vettek részt a gyerekek, ami főleg az önismeret és csapatszellem erősítését segítette. Másnap játékos személyiségfejlesztő tréning, életmód-vetélkedő, hagyományőrző művészeti foglalkozások várták a gyerekeket.

Szerdán az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei mint évek óta, ezúttal is mérőkocsival érkeztek a táborba. A gyerekek közelről ismerkedtek a mérőkocsi berendezéseivel. Mikroszkóp alatt megcsodálhatták a szabad szemmel nem látható, vízben élő parányi élőlényeket. Ismeretlen világ tárult szemük elé. Délután a Tokaji Természetvédelmi Egyesület szervezésében egy vadregényes tokaji tanösvénytúrán vettünk részt, ahol Zsolyomi Tamás lelkes biológus vezetésével megismerkedhettünk a hegység növény- és állatvilágával, védett természeti értékeivel. Csütörtökön egész napos Zempléni-túrára ment a csoport. Végig jártuk a történelmi végvárakat, az Árpád-kori templomokat. Boldogkőváralja legendája mindenkit elbűvölt, a Vizsolyi templomba már nem egyszer voltunk, de a templommal szemben a nyomdatörténeti kiállításon eredeti vizsolyi vízjeles papírt meríthettünk. Telkibánya ipartörténeti kiállítása után a Füzérradványi Károlyi kastély és arborétum megtekintése nagy élmény volt számukra.

A táborlakók a mikroszkóppal ismerkednek

A sátoraljaújhelyi libegő igazi „diákcsemege” volt az egész napos túra zárásaként. Pénteken délelőtt játékos vetélkedőn mérhették össze a csoportok az elmúlt napokban szerzett ismereteiket. Ebéd után, elhagyva a tábort még várt ránk Mádon Dr. Mátyás Tibor geológus, aki a közeli kőbányákban szabadtéri bemutató előadást tartott „Kőbe zárt egészség” címmel. Zárásként megmászva a Mádi hegyet, megmártóztunk egy közeli kis tó hűs vizében. A táborozás sok felejthetetlen élményt nyújtott a gyerekek és a kísérő tanárok számára is. Az eltöltött egy hét, a programok másfajta együttműködésre, közösségi szemléletre, munkamegosztásra nevel. Célunk a táborozással a tizenévesek felkészítése egy más típusú életre, egy másfajta gondolkodásmódra. Így az ő generációjuk talán közelebb juthat ahhoz, hogy az ember és környezete harmóniában éljen Reméljük jövőre együtt, újra ugyanitt! Dr. Karaszné Hudák Tünde táborszervező pedagógus

A bemutató iránt nagy az érdeklődés

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

BORSODBA LÁTOGATOTT A MINISZTER

Recommend Documents