A miniszter 2 év eredményét

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

2012. December

XXIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

A miniszter 2 év eredményét értékelte

Miniszteri elismerés

TeSzedd

Javult a Szinva biztonsága

Téli táj

A miniszter két év munkáját értékelte Az elmúlt két év munkáját értékelte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Környezetvédelmi Világnap és a Pedagógusnap alkalmából június 7-én tartott Környezetvédelmi Világnap központi ünnepségén. A miniszter beszámolt a tárca eddigi intézkedéseiről, amelyek fontos eredményeket hoztak a környezet és természetvédelem területén. Magyarország sikeres TeSzedd! akcióval készült a Környezetvédelmi Világnapra: mintegy 200 ezer önkéntes országszerte felvette a kesztyűt, és becslések szerint legalább 3 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek össze 700 település több mint 1500 helyszínén. Az önkéntesek megtisztították az erdőket, az árokpartokat és a közterületeket. Fazekas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben intenzív jogszabály-alkotási munka zajlott, amelyben nagy hangsúlyt kapott a természetvédelem. A Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 600 jogszabály véleményezésében vett részt, ennek körülbelül 10 százaléka érintette közelről a természetvédelem szakterületeit. A vidékfejlesztési miniszter értékelte az elmúlt két év eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy európai uniós kötelezettségünknek eleget téve 2010ben befejeződött a Natura 2000 területek határainak pontosítása. A magyar EU-elnökség alatt a környezetvédelmi miniszterek elfogadták a veszélyeztetett állat-és növényfajok megóvását segítő európai Biodiverzitás Stratégiát. A Környezetvédelmi Tanácsülésen a miniszterek egyhangú következtetést fogadtak el az Európai Unió Vízstratégiájáról is. Szintén a

Fazekas Sándor (fotó: Botár Gergely) magyar elnökség eredményei közül a vidékfejlesztési miniszter kiemelte a Duna Régió Stratégia elfogadását, valamint a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásáról szóló nyilatkozat aláírását, melynek jelentőségét az is mutatja, hogy ez lesz az első olyan természetvédelmi terület a világon, amely öt ország együttműködésével jön létre. Fazekas Sándor kitért a hulladékgazdálkodásban zajló átfogó átalakítására és emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amely a díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését és hasznosítását irányítja. A hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás növelése a célja a már elfogadott

termékdíj törvénynek, és a hulladékról szóló törvényjavaslatnak, amely jelenleg az országgyűlés előtt van. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy készülnek a jogszabályhoz tartozó végrehajtási rendeletek, amelyek 2013. január 1-jén, a hulladékról szóló törvén�nyel együtt lépnek majd életbe. A miniszter példaként említette, hogy a többször felhasználható csomagolást alacsonyabb termékdíj terheli majd annak érdekében, hogy a cégeknek ne érje meg egyszer használatos, eldobható csomagolóanyagot használni. A lerakási járulék bevezetése pedig abban teszi érdekelté a közszolgáltató cégeket, hogy a szemét lerakása helyett szelektíven gyűjttessék a hulladékot a lakossággal – tette hozzá. Fazekas Sándor az ünnepségen azt is kijelentette: megvédjük nemzeti parkjainkat. A vidékfejlesztési miniszter a Pedagógusnap alakalmából a szemléletformálás fontosságát hangsúlyozta, hiszen a környezettudatos gondolkodás kialakítása segít abban, hogy egy jogszabály ne csak papíron létezzen, hanem megjelenjen a fiatalok hétköznapi mozdulataiban, szokásaiban, beidegződéseiben. Az ünnepségen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár és Farkas Imre közigazgatási államtitkár átadta a Környezetünkért Díjat, a Környezetünkért Emlékplakettet, a Zöld Toll Díjat, a Nagyváthy János Díjat, valamint Miniszteri Elismerő Oklevéllel köszönték meg a szakemberek munkáját. (VM Sajtóiroda)

miniszteri kitüntetések Fazekas Sándor miniszter a Környezetvédelmi Világnap alkalmából kitüntetéseket adományozott a környezet- és természetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. A kitüntetettek között volt Hudák Tibor, felügyelőségünk Hatósági Osztályának munkatársa, aki „Miniszteri Elismerő Oklevelet”, és Sallai Ferenc idén nyugdíjba vonult munkatársunk, aki Környezetünkért Plakettet vehetett át a minisztertől több mint négy évtizedes munkájáért.

Hudák Tibor átveszi az oklevelet a minisztertől

ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

Hudák Tibor pályáját 1997. áprilisában kezdte Felügyelőségünk jogelőd szervénél. Kapcsolattartása a munkatársakkal és az ügyfelekkel konstruktív. Munkáját magas szakmai színvonalon végzi. Kiemelkedő munkát végzett a területi hulladékgazdálkodási terv készítésében és végrehajtásában, valamint a magyar-szlovák PHARE-CBC projekt keretében. Tevékenyen részt vett a Zöld Kommandó munkájában. Munkájában aktív, kezdeményező, a külön feladatokat is szívesen, hozzáértéssel végzi. Sallai Ferenc pályáját csaknem négy évtizede kezdte az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon. Kezdetben vízvédelmi ügyintéző volt, majd vízvédelmi osztályvezetőként, műszaki igazgatóhelyettesként, műszaki titkárként és nyugdíjba vonulását megelőző két évben kommunikációs vezetőként tevékenykedett. „Munkáját mindig nagy szakmai hozzáértéssel, igényesen végezte. A feladatokhoz való hozzáállása, szakmai és hatósági elhivatottsága példaértékű. A szakmai munka mellett mindig nagy hang-

2

súlyt fektetett a környezeti tudatformálásra, a médiákkal való jó kapcsolat kialakítására, a kommunikációra. Pályája sokrétűségét bizonyítja, hogy a Miskolci Egyetemen15 éve oktat meghívott előadókét, évek óta szerepel az országos vizsgaelnöki névjegyzékben, a Minisztérium rendszeresen megbízza vizsgaelnöki feladatokkal. Társszerzője a 2009-ben megjelent Vízkészlet-védelem c. szakkönyvnek, egyetemi tankönyvnek. 22 éve lelkes szerkesztője a Felügyelőség Új Kör-kép c. folyóiratának.

Sallai Ferenc átveszi a plakettet a minisztertől


Vízkészleteink védelme fenntartható használata A vízkészleteink védelmére, a fenntartható vízhasználatra, a tiszta és az egészséges ivóvíz fontosságára hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Víz Világnapja központi ünnepségén. A Belügyminisztérium és a vidékfejlesztési tárca közös rendezvényén átadták a Vásárhelyi Pál-díjat és a Sajó Elemér-emlékplakettet, valamint miniszteri oklevelekkel ismerték el a vízügyi szakemberek munkáját. Édesvízkészleteit tekintve Magyarország kiváló helyzetben van, hiszen hazánk rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. A víz ma már stratégiai fontosságú természeti erőforrás, hiszen kulcsszerepet játszik a biztonságos élelmiszer-előállításban. Ahhoz ugyanis, hogy az adott élelmiszer tápanyagban gazdag és egészséges legyen, kellő mennyiségű és minőségű vízre van szükség. A vidékfejlesztési miniszter kijelentette: a vizet állami eszközökkel is védeni kell. Hozzátette: ebben a társadalom együttműködésére és felelősségérzetére is szükség van: például a víz és a vízpartok megóvásában, tisztaságuk megőrzésében. A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió is kiemelten kezeli a fenn-

Fazekas Sándor miniszter és Tállai András államtitkár kitüntetéseket ad át (fotó: Pelsőczy Cs.) tartható vízgazdálkodás kérdését, amely a magyar EU elnökség központi témája volt 2011-ben. Ekkor indult útjára az EU Duna Régió Stratégia is, amelyben Magyarország koordinációs feladatokat lát el a vízzel kapcsolatos szakterületeken – tette hozzá a miniszter. Az egészséges ivóvíz megóvására és az arzénmentesítési program fontosságára hívta fel a figyelmet pohárköszöntőjében Tállai András a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány átvállalta az önkormányzatoktól az uniós források lehívásához szükséges önrészt, és segít az ivóvízminőség-javító program megvalósításában. A program végrehajtá-

sa körülbelül 160 milliárd forintba kerül, amelyhez szükség van az uniós forrásokra. Magyarországon mintegy 840 ezer ember él olyan településen, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja a határértéket, az ország 350 településén arzénes az ivóvíz és további 500 településen van szükség a beavatkozásra. Az önkormányzati államtitkár – utalva a korábbi évek árvizeire – beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak is bebizonyította: valóban a víz az úr. Hozzátette: meg kellett tanulni becsülni és kezelni a vizet. Tállai András arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nem csupán ivóvízben, termálvízben is rendkívül gazdag, ez az adottságunk kulcsszerepet játszik a turizmusban. Az önkormányzati államtitkár az ünnepségen külön megköszönte azt az elhivatottságot, amellyel a vízügyi szakemberek a munkájukat végzik. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium közös ünnepségén a vidékfejlesztési minisztertől öten vehettek át Vásárhelyi Pál-díjat, tízen Sajó Elemér-emlékplakettet és 16-an miniszteri elismerő oklevelet. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Pintér Sándor belügyminiszter nevében hat szakembernek adott át miniszteri elismerő oklevelet. (VM Sajtóiroda)

Miniszteri elismerő oklevél kiemelkedő munkáért A Víz Világnapja alkalmából Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át Hollár Istvánné felügyelőségünk Vízügyi Engedélyezési Irodájának munkatársa és Merényi Gyula a Mérőközpont munkatársa Fazekes Sándor minisztertől a vízügy területén több mint négy évtizeden keresztül végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként. Ugyancsak Miniszteri Elismerő Oklevellel ismerték el Farkas Andrea kiemelkedő munkáját Augusztus 20. alkalmából. Hollár Istvánné pályáját 1971. októberében kezdte a Felügyelőség jogelődjénél, az ÉVÍZIG-nél. Munkáját mindig nagy szakmai hozzáértéssel, igényesen

végezte. A feladatokhoz való hozzáállása, szakmai és hatósági elhivatottsága példaértékű. Kapcsolattartása a munkatársakkal és az ügyfelekkel konstruktív, kormánytisztviselőhöz méltó. Munkáját mindig lelkiismeretesen, rendkívül pontosan, határidőket betartva végzi, szakmai tudását számos esetben bizonyítva. A társszervezetekkel, társhatóságokkal, ügyfelekkel jó kapcsolatot épített ki és tart fenn. Merényi Gyula az 1970-es évek elejétől kezdve folyamatosan működő vízminőség mérő monitorok üzemeltetésével foglalkozik. 1999 óta rendszergazdaként gondoskodik az ún Tisza Vízgyűjtő Monitoring rendszer három, folyamatosan üzemelő automatikus vízminőség-mérő monitor állomásának működtetéséről, biztosítja, hogy a rendszeközpontba befutó adatok az interneten folyamatosan megjelenjenek. Munkáját felelősségteljesen, lelkiismeretesen nagy szaktudással és tapasztalattal végzi.

Hollár Istvánné átveszi a kitüntetést ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

Farkas Andrea több mint másfél évtizede dolgozik a Felügyelőségen. Munkáját nagy szakmai hozzáértéssel, igényesen végzi. A feladatokhoz való hozzáállása, szakmai és hatósági elhivatottsága példaértékű. Kapcsolattartása a munkatársakkal és az ügyfelekkel konstruktív, kormánytisztviselőhöz méltó. Munkáját mindig precízen, pontosan, az ügyintézési határidő betartásával végzi. A társszervezetekkel, társhatóságokkal, ügyfelekkel jó kapcsolatot épített ki és tart fenn. Kiemelkedő munkát végzett a természetvédelmi ellenőrzések, végrehajtások, korlátozások feladatellátása során. A kitüntetésekhez szívből gratulálunk.

Farkas Andrea átveszi a kitüntetést

3


Túl a növekedés határán

Stockholmtól Rió de Janeiróig A környezetvédelem a ’60-as, ’70-es években még nemzeti keretek között, új társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, műszaki, illetve kulturális mozgalomként kezdődött. Elsősorban helyi problémák, gondok hívták fel a politikusok és állampolgárok figyelmét arra, hogy a természet tűrőképessége véges, s könnyen előidézhetők olyan visszafordíthatatlan és kedvezőtlen változások, melyek veszélyeztetik a helyi ökoszisztémákat és az ember alapvető funkcióit. Ez a helyi szemlélet vált fokozatosan regionális, majd globális jellegűvé, mert egyre több adat bizonyította, hogy a káros hatások túllépnek a helyi korlátokon és a nemzeti határokon. A ’60-as évek elején jutott el az emberiség oda, hogy a globális környezeti problémákat felismerte és komolyan kezdett foglalkozni vele. A Római Klub, az akkori Nyugat-Európa radikális tudósaiból alakult vitafórum kezdte először érdemben elemezni a világ környezeti problémáit. Az 1972-ben megjelent első jelentésében megkongatta a vészharangot: ha a világ népessége, iparosodása, környezetszennyezése, élelmiszertermelése és az erőforrások felhasználása a jelenlegi ütemben folytatódik, bolygónkon 100 éven belül elérjük a növekedés határait. 1972 Stockholm A Római Klub jelentései, melyből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ember és a természet viszonyában megromlott egyensúly, a környezet globális méretű pusztítása az egész emberiséget fenyegeti, vezetett el oda, hogy 1972-ben, Stockholmban sor került az első Környezetvédelmi Világértekezlet megrendezésére (június 5-16. között). A stockholmi csúcsértekezleten még csak 13 állam vett részt (a szocialista országok Románia kivételével távol maradtak), de a résztvevők széleskörű vita után nyilatkozatot fogadtak el az emberi környezet védelméről. Ebben deklarálták többek között, hogy az embernek alapvető joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára! El kell kerülni olyan mennyiségű szen�nyező anyagok kibocsátását, ami megbontja az öko-

lógiai egyensúlyt. A Stockholmi konferenciát követően számos országban, alkotmányban vagy törvényben rögzítették a megfelelő környezethez való jogot és az állam kötelezettségét a környezet megvédésére. (Magyarországon 1976-ban született meg az első környezetvédelmi törvény.) A környezeti problémák fontosságának felismerésével a 80-as évek elejétől egyre inkább uralkodóvá vált az a felismerés, hogy a környezet és a fejlődés kérdéseit együtt kell kezelni. 1983-ban kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (Brundtland-bizottság). A bizottság korszakalkotó jelentésében , mely a „Közös jövőnk” címet viselte, a fenntartható fejlődés globális megvalósításának egy olyan lehetőségét vázolta fel, mely megőrzi a természetes erőforrásokat, nevezetesen „a most élők igényeinek úgy tesz eleget, hogy az nem korlátozza az eljövendő generációk szükségleteinek kielégítési lehetőségét”. A Brundtland Bizottság javasolta első ízben egy a XXI. századba mutató fejlesztési és környezetvédelmi stratégia kidolgozását. Sajnos a környezet romlása 20 évvel a Stockholmi konferencia után is tovább folytatódott. És a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt, amely, így hangzott: a földön élő (akkor) közel 6 milliárd ember szükségleteit hogyan lehet úgy kielégíteni, hogy az utánunk következő nemzedékek, a 2000. év első évtizedére 7 milliárdra növekvő emberiség megélhetését, puszta életben maradását ne veszélyeztessük? 1992 Rió de Janeiró Ezek a megválaszolatlan kérdések és a tovább sokasodó problémák mintegy kényszerítően vezettek oda, hogy 20 évvel később 1992-ben Rió de Janeiroban újabb Környezetvédelmi Világértekezletre került sor. Ezen már 176 ország képviselői vettek részt és 13 napon keresztül folytak a tárgyalások. A résztvevők véleménye nagyon eltérő volt. „Az USA elnöke vagyok, nem a világé és azt fogom tenni, ami a legjobb az Egyesült Államoknak. A nem aláírás jelenleg a legjobb a világ többi része számára is.” (Busht sok bírálat érte ezért (és sok más) kijelenté-

New York külvárosi szeméttelep - 70 es évek...


séért.) Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy Rio után mindenhol megnő az ember és a természet kapcsolatának jelentősége. A szegénység az első számú környezeti ártalom. A mindenképpen bekövetkező demográfiai robbanás miatt menekültek tízmilliói árasztják el a fejlett országokat. A konferencia megerősítette a Stockholmban elfogadott alapelveket és több fontos egyezményt is megalkotott. Ezek sorában a Riói Nyilatkozatot, az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, a Biológiai Sokféleség Egyezményeit, az erdőgazdálkodásra vonatkozó elveket és a „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) c. nagyszabású tervet kell megemlíteni. A világkonferenciát követően az ENSZ szakosított és regionális szervei, valamint más nemzetközi és kormányközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat vagy beépítették programjaikba annak elveit, megközelítéseit. A konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. Emellett számos világkonferenciát, fórumot tartottak. Magyarországon a riói konferencia után, kormányhatározattal hozták létre a Fenntartható Fejlődés Bizottságot a konferencián elfogadott programokból és egyezményekből adódó hazai feladatok végrehajtására. Az elmúlt évtizedben megjelentek a fenntartható fejlődés egyes elvei és eszközei a különböző ágazati tervekben. Az 1995-ös környezetvédelmi törvény, de az ezt követően készült Nemzeti Környezetvédelmi Programok is a fenntarthatóság elveire, integrált megközelítésére épültek. A fenntartható fejlődés alapelvei, szemlélete azonban még tíz évvel a riói konferencia után sem váltak általánosan elfogadottá. A Rió-i csúcs eredményeit az aláírt dokumentumokat sokan vitatták. Egyet azonban utólag sem lehet: azt állítani, hogy a világ ugyanaz maradt volna, mint a konferencia előtt. 2002 Johannesburg Tíz évvel később, 2002. augusztus végén a dél-afrikai Johannesburgban újabb világkonferencia került

...útban az óceán felé

4


megrendezésre Fenntartható Fejlődés címmel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt 10 év eredményeit, a kitűzött célok megvalósulását. A világtalálkozó (mely inkább kudarcnak, mint sikernek volt tekinthető) végül egy Politikai nyilatkozat keretében megerősítette a közös akaratot az együttműködésre, az elkötelezettséget egy olyan globális társadalom építése mellett, amely humánus, igazságos és gondoskodó, tekintettel van az emberi méltóságra. Hangsúlyozta a közös felelősséget a fenntartható fejlődés egymással összefüggő mindhárom pillérének megerősítésében a helyi, nemzeti, regionális, és globális szinten egyaránt. Soványka eredmény. 2012 Rió de Janeiró Ez év június 13. és 22. között sorrendben a negyedik Környezetvédelmi Világértekezlet zajlott Rio de Janieróban 190 ország részvételével. Egyes résztvevők már a munka kezdete előtt úgy vélték, hogy kudarcba fulladhat a találkozó. Végül egy nappal az állam- és kormányfők érkezése előtt sikerült tető alá hozni a megállapodást. "A jövő, amelyet akarunk" dokumentumban foglaltak messze alulmúlták a várakozásokat, híján van a konkrétumoknak, a számokban is kifejezhető céloknak, a kötelezettségvállalásnak, nem tartalmaz cselekvési tervet. A megállapodásban szerepel egyebek mellett, hogy rögzíteni kell a fenntartható növekedés új céljait az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig. Az ezzel kapcsolatos menetrendet egy 30 tagú munkacsoport fogja kidolgozni 2013 szeptemberéig. A résztvevő országok állam és kormányfői az utolsó három napon, június 20. és 22. között tanácskoztak a Föld jövőjét meghatározó kérdésekről. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a konferencia plenáris ülésén tartott beszédében üdvözölte, hogy az országok megegyeztek abban, hogy kidolgozzák az úgynevezett fenntartható fejlődési célokat. Ezek egyebek mellett a szegénység csökkentésért, a fenntartható fejlődés, fogyasztás és termelés megteremtéséért fogalmazzák meg. A világszervezet főtitkára szerint e célok újabb fontos lépést jelentenek majd az alapvetően a szegénység csökkentését szolgáló millenniumi fejlesztési célok után, amelyek határideje 2015-ben jár le. Úgy vélte: a húsz évvel ezelőtti Rio-i konferencia óta túlságosan is lelassult a haladás a fenntartható fejlődés terén. "Most van még egy esélyünk". "itt az ideje a tetteknek, hogy a gyermekeinknek és az unokáinknak ne kelljen Rio+40 vagy Rio+60 tanácskozást tartaniuk". "Ideje felülemelkedni a nemzeti érde-

Szeméttelepi csendélet ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

VégrehaJTHató, megvalósuló programokra van szükség Áder János köztársasági elnök - aki részt vett az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló, Rio+20 tanácskozásán - a második plenáris ülésen felszólalva kiemelte: az emberiség közös jövőjének egyik legnagyobb kérdése a víz lesz, ezért a világnak erre kell összpontosítania a figyelmét és az erőforrásait. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében ma már nem újabb nyilatkozatokra, hanem végrehajtható, megvalósuló programokra van szükség. A víz az élet forrása, mégsem nézünk szembe e kérdés valódi súlyával, "pedig ez a probléma nem a holnap ajtaján dörömböl, hanem már ma belépett az életünkbe" - mutatott rá. Kifejtette: az ENSZ felmérései szerint a Földön több mint egymilliárd ember nem jut hozzá az egészséges ivóvízhez, és naponta tízezer ötévesnél fiatalabb gyermek halálát a szennyezett víz miatti betegségek okozzák. A magyarok készek arra, hogy ehhez a munkához hozzáadják tudásukat, és megosszák fejlett vízgazdálkodási kultúrájuk tapasztalatit - fogalmazott. Javasolta, hogy a Rióban megkezdett munka folytatásaként a

keken, átfogó, hosszú távú jövőképet kell kialakítani". Ven Csia-pao kínai kormányfő a konferencián mondott beszédében a nemzetközi közösség összefogását sürgette. Hangoztatta, Kína, mint az egyik legnagyobb fejlődő ország, kész kivenni a részét a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítésekből. Mint fogalmazott, az országoknak mindenképpen partnerekként kell együttműködniük, "a közös, de megkülönböztetett felelősségvállalás" elve alapján. A fenntartható fejlődés befektetés a jövőbe, lehetőség, hogy "úgy alakítsuk a jövőt, ahogyan szeretnénk" - mutatott rá. Áder János köztársasági elnök, aki a második plenáris ülésen szólalt fel, kiemelte: az emberiség közös jövőjének egyik legnagyobb kérdése a víz lesz, ezért a világnak erre kell összpontosítania a figyelmét és az erőforrásait.(Lásd: keretezett cikk) Epilógus A világ vezető politikusai még mindig nem értik (nem akarják érteni) a globális környezeti probléma lényegét: ez az út amelyen eddig jártunk nem vezet sehová! Hogy miért elszomorító ez az évtizedek óta zajló, a világ sorsát érintő megállapodások körüli huzavona? Mert már több mint 40 évvel ezelőtt egyértelmű és világos figyelmeztetést kapott a világ: „az emberiség olyan irányba halad, amely már nem fenntartható”. De mi még mindig a fenntartható fejlődésről vitatkozunk. E lap hasábjain egyszer már leírtam a következőket, de van amit nem árt többször ismételni. 1970ben Denis Meadows és három fiatal kutatótársa - a Római Klub felkérésére - azt vizsgálták, hogy mi történik, ha a népesedés és a gazdasági növekedés korlátlanul folytatódik, mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartó képességén belül maradjon az emberiség. Éppen 40 évvel ezelőtt, az első Föld-csúcs, a Stockholmi konferenciára időzítve, A növekedés határai c. könyvben tették közzé a kutatás eredményeit. Megállapításuk egy mondatban: ha a népesedés, az iparosodás és a környezetszennyezés változatlan ütemben folytatódik, belátható időn belül elérjük azt a határt, amikor a népesség és a gazdaság hirtelen

5

víz témájában 2013 őszén tartsanak ENSZ-konferenciát Budapesten. Úgy fogalmazott, a riói tanácskozás résztvevőinek közös felelőssége, hogy megküzdve "saját, gyakran önzésbe hajló" emberi természetükkel, megegyezzenek a fenntartható fejlődés alapkérdéseiben. Hangsúlyozta: ezzel a politikusok lelkiismeretéhez is szól, mert "azok a kérdések, amelyek húsz évvel ezelőtt ismertek voltak, ma is itt tornyosulnak előttünk". Fel kell tenni a kérdést, hogy valóban megtettek-e minden tőlük telhetőt az azóta eltelt időben - fűzte hozzá. Az államfő hangoztatta: a tények riasztó képet mutatnak, hiszen az emberiség az elmúlt öt évtizedben több erőforrást használt el, mint egész addigi történelme során, és az 1980-as évek vége óta az emberiség ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld biológiai kapacitását. A Föld növekvő népessége, az ipari civilizáció globális fejlődése ebben a formában fenntarthatatlan - emelte ki. Megjegyezte: pedig a fenntartható fejlődés "a ma élőkről és a jövőben megszületendők életéről, gyermekeink, unokáink életesélyeiről, életminőségéről" szól.

és ellenőrizhetetlen hanyatláshoz vezet. Húsz évvel később, 1992-ben (az első Rió-i csúcs) a kutatók felülvizsgálták az eredeti kutatás anyagát és arra a megállapításre jutottak, hogy az emberiség már túllépte a Föld eltartó képességét és olyan irányba halad, amely már nem fenntartható. (lásd: A növekedés határain túl c. könyv) 2004-ben újabb könyv jelent meg A növekedés határai – harminc év múltán címmel. Míg 1972-ben a növekedés határai a távoli jövőbe vesztek, 30 év múltán a kutatók a globális túllövést és az összeomlás lehetőségét vizionálták az ökológiai korlátok semmibe vétele miatt. Megfogalmazásuk szerint a túllövés (annyi, mint túl messzire menni) és hanyatlás akkor következik be a társadalmi jólétben, amikor a társadalom nem készül fel megfelelően a jövőre (rövidlátó gondolkodás). Jóléti veszteség lép fel például, ha a természeti erőforrások kezdenek kimerülni. A globális túllövésre és összeomlásra a világtőzsdén az ezredfordulón bekövetkezett „dot.com buborék” kipukkanását hozták fel példaként. Itt a buborék az érdekek dinamikáját illusztrálja a pénzügyi világban. 1992 és 2000 között irreálisan megnőtt a részvények értéke (ami hosszú távon nem volt fenntartható), majd három éven keresztül egyfolytában zuhanásban volt, míg elérte a minimumot. Amikor elkezdődött az összeomlás, már senki sem tudta megakadályozni. A szerzők szerint a „dot.com buborék”-hoz nagyon hasonló túllövést és összeomlást fog tapasztalni a globális erőforrások használatával és a szennyezőanyag-kibocsátásokkal kapcsolatban is a világ. 2008 októberében egy újabb „buborék” pukkant ki. Az azóta is tartó pénzügyi-gazdasági válság jó alkalom lehetett volna arra, hogy elgondolkozzunk a válság valódi okain. Még mindig csak pénzügyi válságról és gazdasági recesszióról szól a közbeszéd, annak környezetvédelmi és morális aspektusairól alig esik szó, pedig ezek nagyon is összefüggenek. A Rió+20 kudarca cseppet sem meglepő. A kérdés csupán az, hogy egy olyan globalizálódó világban, amelyben az individualizmus, a versenyszellem, a rövid távú szemlélet uralkodik lehet-e egyáltalán még fenntarthatóságról beszélni? Sallai Ferenc ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

60 éves a magyar hidrológiai társaság területi szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete 2012. június 6-án az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Földtani Munkabizottságával közösen szervezett tudományos üléssel ünnepelte megalakulásának 60 éves évfordulóját a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Vasas István, a Borsodi Területi Szervezet elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett rá, hogy napra pontosan 60 évvel ezelőtt, 1952. június 6-án tartotta alakuló ülését a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci Csoportja. A társaság megalakulásának célja az volt, hogy a vízzel kapcsolatos tudományok területén működő tudományos és gyakorla-

ti szakembereket tömörítse, elősegítse szakmai fejlődésüket, terjessze a vízzel kapcsolatos ismereteket és a térség fejlődése érdekében előmozdítsa a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását. A társaság neve többször változott a 60 év alatt: a Nagymiskolci Csoport név 1959-ben Borsodi Csoportra, majd 1974-től a ma is használt Borsodi Területi Szervezetre változott. A társaság belső szervezeti felépítése is folyamatos változáson, fejlődésen ment keresztül. Az elnök elmondta: a Szervezet mindig kereste a kapcsolatot más tudományos szervezetekkel, így az 1970-es években a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szervezetén (METESZ) belül a tudományos egyesületek egész sorával alakult ki együttműködés, de hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt a térség vízügyi vállalataival, ipari üzemeivel, igazgatási hivatalaival és az oktatási intézményeivel is. A Társaságnak élő és máig tartó aktív kapcsolata van a Kassai Vízgazdálkodási Vállalattal, illetve az ottani Hidrológiai Társasággal. Az 1990-es rendszerválAz elnökség tást követően a Hidrológiai Társaság, benne a Területi Szervezet is civil szervezetként működött tovább. Sajnos ezzel együtt csökkent a taglétszám és a szakosztályok, körzeti csoportok munkájában is visszafogottság volt tapasztalható. A negatív folyamatok ellensúlyozására új szakterületek felé nyitottunk (környezetvédelem, informatika). Az elmúlt évtizedekben a Társaság munkája, a kisebb hullámvölgyek elleAz Avasi Gimnázium kamara zenekara nére is, folyamatosan fejlődött. A 60 évvel ezelőtti alapítók száma 80 fő volt. A taglétszám folyamatosan változott, csúcspontját 1987-ben érte el 456 fővel, mélypontját 1994-ben 60 fővel. A jelenlegi taglétszám 135 fő. A megalakuláskor megfogalmazott célok ma is aktuálisak, a Területi Szervezetnek a jövőben is azt kell célul tűznie, hogy az intézményi, szervezeAz ünnepség résztvevői


6

ti hovatartozástól függetlenül a vízzel kapcsolatos tudományok területén működő tudományos és gyakorlati szakembereket tömörítse, szakmai fejlődésüket elősegítse, valamint terjessze a vízzel kapcsolatos szakmai-tudományos ismereteket és előmozdítsa a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását. A megemlékezést követően Kling Zoltán, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára, Prof. dr. Patkó Gyula a Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Szűcs Péter a MAB Miskolci Akadémiai Bizottság Földtani Munkabizottság elnöke és Ing. Stanislav Dobrotka a Kassai Vízügyi Hivatal főmérnöke mondott köszöntőt. A rendezvény ünnepélyességét fokozta az Avasi Gimnázium Kamarakórusának színvonalas műsora, melyet a diákok Szuhánszki Tamás karnagy vezetésével adtak elő. A rendezvény második részében szakmai előadások hangzottak el: Dr. Fázold Ádám az ÉVIZIG nyugdíjas osztályvezetője a Vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében címmel tartott előadást. Dr. Lénárt László, a Miskolci Egyetem docense Az elmúlt 60 évben Borsod megyében folytatott Karsztés barlangkutatásról és karszthidrogeológiai vizsgálatokról tartott nagyon érdekes, régi dokumentumokat bemutató előadást. Szabó László, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a Kommunális vízellátás, szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlődése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel tartott előadást. Rácz Miklós az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság történetének legjelentősebb eseményei (szervezeti változások, árvízi, belvízi és vízminőségvédelmi események) címmel tartott előadást. Az ünnepi ülést Sallai Ferenc, a Borsodi Területi Szervezet alelnöke, a rendezvény levezetője így foglalta össze: 60 év két emberöltő, két generáció váltotta egymást a szervezetben. Számos változás történt ez alatt a 60 év alatt. Változott a vízzel kapcsolatos szemléletünk, a vízhez való viszonyunk, a vízügyi jogszabályok, fejlődtek a víztudományok. Egy dolog azonban nem változott a víz. A víz természete, a víz fizikája, kémiája, a földi életben betöltött szerepe. Gondoljunk arra, hogy az első nagy civilizációk (Babilon, Egyiptom) létalapja a víz, a vízgazdálkodás (öntözés, csatornázás) volt, amelyek természettudományos ismeretek nélkül már akkor sem valósulhattak volna meg. A magyar hidrológiai tudományok fejlődésének az elmúlt 60 évben egyik meghatározó műhelye volt a Magyar Hidrológiai Társaság azon belül a Borsodi Területi Szervezet. Mai ünnepi ülésünket annak reményében zárom be, hogy ez így lesz az elkövetkező 60 évben is. Asbóthné Germán Erzsébet az MHT BTSZ titkára ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

Felvettük a kesztyűt

Június 2-án, szombaton ismét felvettük kesztyűt! A „TeSzedd! tiszta Magyarországért” országos akcióhoz csatlakozva együtt szedtük az elhagyott, gazdátlan, hulladékot. Magyarországon első alkalommal 2011-ben szervezték meg a TeSzedd! önkéntes hulladékgyűjtési akciót, amelyben országszerte 1500 helyszínen, több mint 160 ezer magánszemély, 156 vállalat, 403

Dr. Kopácsi Éva igazgató nyilatkozik a sajtónak

Szemét a fák takarásában magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi kirendeltsége, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Heves és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség. Az esemény nagykövete Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében Eperjesi Erika a Miskolci Nemzeti Színház magánénekese volt. Az akció sikeres előkészítése és lebonyolítása érdekében munkabizottság alakult, amelynek tagjai a fent említett szervezetek voltak. A munkabizottság összeállított egy hulladéktérképet, mely közel 110 helyszínen mintegy 150m3 illegálisan lerakott hulladékot jelölt meg. Felügyelőségünk részéről Rónai Kálmánné és Babinszki Erika kormánytisztviselők mind az előkészítésben, mint a lebonyolításban oroszlánrészt vállaltak, előkészítették a két megyét átfogó szervezőbizottsági megbeszéléseket, biztosították a helyszínt, javaslatot tettek a konkrét feladatokra. A program-

Ennyi szemét gyűlt össze az Avasi középső soron hoz mind B.- A.- Z. megyében, mind Heves megyében több település önkormányzata, vállalkozás, intézmény, cég és magánszemély csatlakozott, mint 2011-ben. a két megyében összesen 8657 fő vett részt a szemétszedésben és összesen 7.652 db zsákot töltött meg. Felügyelőségünk dolgozói kiemelkedő aktivitásról tettek tanúbizonyságot, hiszen az akcióra több mint 90 %-os volt a jelentkezés. A Felügyelőség csapatát erősítette az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségről Petercsák Beatrix, valamint 4 fő egyéni jelentkező is. Minden résztvevőnek kesztyűt és zsákot biztosítottunk, melynek logisztikájában is jelentős részt vállaltunk. A Felügyelőség Levegő- és Zajvédelmi Osztálya a Mindszent tér háta mögötti utcákon végezte a szemétszedést, a többiek pedig Miskolc-Tapolca területén, a Kőbánya felé vezető úton, a Várhegyen, a Hejőpark belterületi részein, valamint a Kemény Dénes

Sok a szemét a Hejőparkban is ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

civil szervezet, valamint 551 közintézmény vett részt. A sikeres szemétszedési akció után a Vidékfejlesztési Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséggel közösen idén is meghirdette az akciót és biztosította a csatlakozó vállalatok, önkormányzatok, iskolák, civil szervezetek és az egyéni önkéntesek részére a technikai feltételeket. Most elsősorban a belterületek megtisztítása volt a cél. Az akcióban kiemelt szerepet vállaltak a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium területi szervezetei: Felügyelőségünk mellett az Észak-

Sport uszoda mellett takarították meg a területet. Több kollégánk a felügyelőségi gépkocsikkal depózási feladatokat látott el. Munkánk hatékonyságát mutatja, hogy 198 zsák szemetet szedtünk össze. TeSzedd akció egyes településeken kiemelkedően eredményesnek mondható. A lakosság jelentős százalékát bevonva nem csak az akció napján történt szemétszedés, de erősödött a helyi közösség összetartozása, a környezet védelme előtérbe került, és elindult egy pozitív szemléletváltozás a település tisztántartása érdekében. (Külön említést érdemel Szögliget, Ormosbánya, Gesztely, Újharangod.) Felügyelőségünk, mint környezetigazgatási szervezet üdvözli az önkéntességet és a társadalmi összefogást, mely élhetőbbé teszi környezetünket azáltal, hogy az összegyűjtött hulladékok nem csak fizikailag kerülnek helyükre, hanem a részt vevők hozzáállásában, szemléletében is formálódik a környezetért felelős gondolkodás. Rónai Kálmánné

Napi termés

7


Biológiai környezetvédelmi verseny gos tanulmányi versennyé fejlődött, közben elnyerték az Oktatási Minisztérium szakmai támogatását is. Az idén is több mint 100 iskolából 700-nál több diák nyújtotta be nevezését a versenyre. A vetélkedőt - az iskola igazgatójának, Veres Pálnak rövid üdvözlése után dr. Zsiga Marcell Miskolc megyei jogú város oktatásért felelős alpolgármestere nyitotta meg. Amíg a diákok a versenyfeladatok megoldásán dolgoztak, az iskola aulájában Varga István természetfotós "Gyöngyszemek" címmel rendezett fotókiállítását dr. Kopácsi Éva, az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója ezekkel a szavakkal nyitotta meg: „Mai korunkban, amikor az ember egyre nagyobb vehemenciával használja Dr Kopácsi Éva megnyitja a fotókiállítást fel (rabolja ki) a természe-

A Földes Ferenc Gimnázium ebben az évben február 17-18-án immár tizennegyedik alkalommal rendezte meg az egykori tanáráról, dr. Árokszállási Zoltánról elnevezett biológia verseny döntő fordulóját. Az első években először három, majd négy és végül már hat megyében hirdették meg a versenyt. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően pedig már orszá-

ti erőforrásokat, szennyezi el környezetét jó, ha van valaki, aki figyelmeztet, képeivel rádöbbent bennünket, hogy a TERMÉSZET az emberre bízatott, de nem azért hogy leigázza, hanem azért, hogy jó gazda módjára gondját viselje, óvja. A fotós ezt teszi, hol térden csúszva, máskor hason kúszva, sátorba bújva, és nem csak nyitott szemmel, de nyitott szívvel és tiszta lélekkel. Ha mi is így közeledünk a természethez, kitárulkozik nekünk, megmutatja legrejtettebb titkait, szépségeit is. Képeivel a fotós erre tanít, erre biztat bennünket. Ezeken a képeken ezeket a ritka pillanatokat érhetjük tetten, és persze a fotóművész természet iránti elkötelezett szeretetét.” A verseny három kategóriában zajlott: az I. kategóriában az általános iskolák 7-8. évfolyamosai, a II-III. kategóriában pedig a középiskolások mérték össze tudásukat. Az első fordulóban minden iskola házi versenyt rendezett a kiküldött feladatlapokkal. A Földes diákok mint mindig most is versenyen kívül indultak. A kétnapos versenyen a legjobb eredményt elért diákok kategóriánként egy-egy serleget kaptak. A verseny valamennyi résztvevője értékes könyvjutalomban részesült. /s/

Javult a szinva árvízi biztonsága Még az elmúlt év őszén az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) támogatási rendszeréhez benyújtott, „A Szinva-patak árvizes szakaszainak rendezése II. ütem” című pályázattal 100 millió forintot nyert Miskolc város. Ez a projekt teljes, száz százalékos támogatását jelentette. Az elnyert összeg lehetőséget biztosított a Szinva-patak árvíz által megrongált Köztársaság utca és Vár utcai híd közötti szakaszának rendbetételétre, mintegy 700 méteres szakaszon.

A támogatási szerződés megkötése már múlt év októberben megtörtént, az idén tavasszal elkezdődött munkák mára be is fejeződtek. Természetes hatású úgynevezett renó matrac került a meder mindkét oldalára, ez a technológia hálóba rakott fagyálló terméskövet jelent. Az ezt megelőző I. ütemben a Pálma utca és Márton Bíró utca, illetve a Papír utca és Csóka utca közötti szakaszon valósult meg a mederkotrás és mederburkolás, mintegy 194 millió forint szintén pályázati pénzből.

Országos földrajzverseny az avasiban Csaknem két évtizede, 19 évvel ezelőtt hirdette meg először az Avasi Gimnázium a Dr. Less Nándor Földrajzversenyt 12-18 éves tanulók részére. A verseny fokozatosan országossá nőtte ki magát. A rangos verseny döntőjére idén április 20-21-én került sor. A verseny méltó emléket állít névadójának, a maláriában fiatalon elhunyt Less Nándornak, aki tehetséges botanikus-geográfusként vált elismert tudóssá. A versenyre idén 450-en jelentkeztek, az ország minden tájáról Egerből, Csengerből, Budapestről, Szegedről, de még a határon túlról, Dunaszerdahelyről is. A 450 tanuló közül a legjobb 54 diák jutott a döntőbe, akik 34 iskolát képviseltek. A verseny résztvevőit, a kísérőket és a vendégeket Arday István igazgató köszöntötte, majd a zenés nyitóműsort követően elkezdődött az írásbeli, amely szombaton délelőtt a szóbelivel folytatódott. A szakmailag igényes verseny döntőjébe jutott tanulók idén is kiválóan felkészültek. A 7-8. osztályosok kategóriájában Stein Ármin, Bonyhád, Petőfi S. Evangélikus Gimn. és Kollégium nyert, a 9-ikesek közt Hacsi Ágnes, DE Kossuth L. Gyak. Gimn. Debrecen, a 10-12. évfolyamosok között pedig Lövei Tímea, Neumann János Középiskola, Eger bizonyult a legjobbnak. Mindhárom kategóriában a győztesek és felkészítő tanáraik Less Nándor Díjat kaptak. Gratulálunk minden versenyzőnek és felkészítő tanárnak. Felügyelőségünk ebben az évben is szakkönyvekkel, kiadványokkal támogatta a versenyt. /s/ ÚJ KÖR-KÉP • 2012. December

8


Ta l l ó z ó A WWF legutóbbi Élő ét riasztó Bolygó Jelenszeelőrejelzés a tésében replő adatok közeli jövőről az eddigieknél is elkeserítőbbek és riasztó képet vázolnak a természetet felelőtlenül kihasználó emberiség közeli jövőjéről. A kétévente megjelenő, a Föld állapotát átfogóan, mérhető adatokkal bemutató jelentés, különböző indexek kiszámításával teszi ez alkalommal is kézzelfoghatóvá az ökológiai környezet helyzetét. A globális biodiverzitás állapotát bemutató, egyik leghosszabb múltra visszatekintő jelzőszám az Élő Bolygó Index (Living Planet Index - LPI), amely 1998, az első Élő Bojgó Jelentés publikálása óta konzisztens trendet mutat: globális értéke 1970 és 2007 között 30 százalékkal esett vissza, vagyis az élővilág sokfélesége 30 százalékkal csökkent. A másik mérőszám sem ad okot a nyugalomra: az ökológiai lábnyom azt a biológiailag produktív földés vízterületet mutatja, amely az emberek által használt megújuló erőforrás biztosításához szükséges, és magában foglalja az infrastruktúra és a felesleges szén-dioxid elnyeléséhez szükséges vegetáció helyigényét is. Ez jelenti tehát a Föld erőforrásainak azt a fedezetét, amely egy-egy ember fogyasztása mögött rendelkezésre áll. Ez a lábnyom 1966 óta megduplázódott, így jelenleg 1,5 Földnek megfelelő erőforrást használunk el, azaz máris túlléptünk a megengedett kereteken. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már 2 Földre lenne szükségünk - hívja fel a figyelmet a közlemény. Harmadik mutatóként fontos adatokkal szolgál a vízlábnyom, amely az ember víz iránti igényét mutatja, és azt jelzi, hogy 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit, és a vizek kétharmada már ma is mérsékelt vagy súlyos negatív hatásoknak van kitéve. Mindez alapvetően befolyásolja az ökológiai rendszerek állapotát és az élelemtermelési lehetőségeket. Az Élő Bolygó Jelentés egy új modell segítségével több jövőbeni forgatókönyvet mutat be, és kitér a kapcsolódó dilemmákra és döntési pontokra is. A közreadott információk persze csak az első lépést jelentik. A következő generációk jövője érdekében a kormányoknak, a vállalkozásoknak és az egyéneknek sürgősen dönteniük és cselekedniük kell a jelentésben bemutatott tények ismeretében - mutat rá a WWF közleményében.

K

Az élő Bolygó Jelentésben...

. . . s ze r e p lő előrejelzéseket erősíti meg a németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóköz-


pont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatásának az eredménye, amely a Nature Climate Change című szaklapban megjelent meg. A cikk szerit 2080-ra egyes növény- és állatfajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését. A kutatók kilenc, közép- és észak-európai hegyi patakban élő rovarfaj eloszlását modellezték. Ha a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) által jósolt mértékben melegszik az éghajlat, e fajok a számítások alapján maréknyi skandináv és alpesi élőhelyre szorulnak majd vissza 2080-ra. Kétfokos felmelegedés esetén egy, míg négyfokos esetén három faj kihalása várható, de egyes helyi állományok kipusztulása miatt a genetikai sokféleség sokkal nagyobb mértékben csökkenhet – a legpesszimistább jóslat szerint 84 százalékkal, míg a legderűlátóbb szerint kétharmaddal. A fajok tehát általában túlélik majd a felmelegedést, a genetikai változatok többsége azonban nem – magyarázta Carsten Nowak, a Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont munkatársa a Science Daily tudományos hírportál szerint (www.sciencedaily. com). Más szóval a fajok, amelyekké a változatok fejlődhetnének, már kialakulásuk előtt kipusztulnak. A fajon belüli genetikai változatosság ezen kívül a környezetváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is elengedhetetlen beszűkülésével a faj túlélési esélyei is gyengülnek. A biológiai sokféleség tehát sokkal nagyobb mértékben fog csökkenni a globális felmelegedés miatt, mint a fajok száma. A szerzők szerint itt az ideje, hogy a biológiai sokféleséget ne csak fajok állandó sokaságának fogjuk fel, hanem evolúciós vonalak folyamatosan változó együttesének. Egy vonal elvesztése pedig – függetlenül attól, hogy önálló fajt képvisel-e – a jövőben komolyan megnyirbálhatja a biológiai sokféleséget.

A klímaválleccserei tozás következtében gleccsekétharmadát rei kétharmadát veszítheti el veszíti el Európa a század urópa végéig, és ezzel a gleccserolvadástól leginkább veszélyeztetett egyik kontinens lenne - az amerikai Nature Geoscience szakfolyóirat szerint. A lap által ismertetett tanulmány úgy véli, hogy világszerte a gleccserek 15-27 százaléka olvad el 90 éven belül. A kutatás nem terjedt ki az antarktiszi jégtakaróra, amely a világon a jelenlegi édesvíz készlet 99 százalékát hordozza. Az Alpok gleccsereinél a tanulmány 75 százalékos csökkenést valószínűsít, Új-Zélandon ezt az arányt 72 százalékra teszi 2100-ig. A gleccserolvadás következtében - még az antarktiszi és grönlandi jégsap-

G

E

9

kák olvadásának beszámítása nélkül is - a tanulmány szerint globálisan 12 centiméterrel nőhet a világtengerek jelenlegi szintje. A vizsgálatot végző alaszkai egyetem kutatói 1961-2004 között rendelkezésre álló adatok alapján, 300 gleccser adatainak számítógépes modellezésével jutottak erre a következtetésre, úgy, hogy a globális, átlagos hőmérséklet-emelkedést 2100-ig a széles körben elfogadott 2,8 Celsius fokon valószínűsítették. APA/AFP

2010 volt az egyik legmeleaz 1950az egyik gebb ben kezdődött legmelegebb mérések óta. A Meteorológiai év Világszer vezet (WMO) három vezető kutatócentrum, a NASA, az amerikai meteorológiai adatközpont (NCDC) és a brit klímakutató intézet (CRU) adatai alapján tette közzé ezt az eredményt. Az adatok földi mérőállomásokról, tengeri megfigyelőhelyekről, de meteorológiai műholdakról is érkeztek. Ezek összegzéséből derült ki, hogy a 2010. évi globális átlaghőmérséklet 0,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1961-90-es évek átlagát. Ez az érték nagyjából annyi, mint amennyit 1998-ban és 2005-ben, azaz az eddig legforróbbnak tartott években mértek. A csúcshőmérséklet egyik bizonyítéka az is, hogy a műholdas megfigyelések kezdete óta ekkor volt a legkisebb az arktiszi terület jégborítottsága. A meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb tíz év mindegyike az 1998 utáni időszakra esik. A szokottnál is melegebb régiónak számított Afrika, Dél- és Nyugat-Ázsia, Észak-Amerika. Különösen Grönlandon mértek magas hőmérsékleteket. Annak ellenére volt csúcs-meleg a 2010-es év, hogy bizonyos helyeken szokatlanul hideg időjárás tette próbára az embereket. Az év decemberébenben például évszázados hideget mértek Angliában. Az év különösen gazdag volt extrém időjárási helyzetekben. A WMO idesorolja a nyári orosz hőhullámot, a pakisztáni áradásokat, az emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt az Amazonas térségében. A pakisztáni áradások következtében másfél ezer ember halt meg, 20 millió embernek a lakóhelyét pusztította el az áradat. Az oroszországi nyári hőhullám nyomán a becslések szerint csak Moszkvában 11 ezerrel többen haltak meg a szokásosnál. Kínában az áradások és földcsuszamlások követeltek emberéletet. Magyarország sem úszta meg időjárási rekord nélkül 2010-et. Az OMSZ közlése szerint 2010 az elmúlt 10 év legcsapadékosabb éve volt Magyarországon. A hőmérsékleti viszonyok alakulása ugyanakkor kevésbé volt szélsőséges. Az országos évi átlaghőmérséklet plusz 0,1 Celsius-fokos eltéréssel az 1971-2000-es évek átlagának felelt meg.

2010 volt


Zöld gazdaság: Te is a része vagy? „Az embernek alapvetően joga van a szaba sághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfelt telekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetős get.” – ezek a gondolatok hívták életre a körny zetvédelmi világnapot, pontosan 40 éve. Azóta minden évben június 5. a nap, amikor fel kell ébreszteni az emberekben a felelősségtudatot Fö dünk iránt. Fel kell hívni a világ figyelmét az energiatakarékosságra, a helyi erőforrások sz leskörű kihasználására, a megújuló természeti források hasznosítására, és arra, hogy csökke tenünk kell a szemét-és hulladékképződést, meg kell előznünk a környezetszennyezést. Védenünk kell a környezetet.

Az ünnepségen tapssal gratuláltunk Hudák Tibornak, aki a Környezetvédelmi Világnap alkalmából idén Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott a hulladékgazdálkodási területen, valamint a határon átnyúló projektek megvalósításában végzett munkája elismeréseként, valamint Sallai Ferencnek, aki Környezetünkért Emlékplakettet vehetett át közel négy évtizedes környezetvédelmi és vízügyi hatósági munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A műsort a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola tanulói színesítették népdalaikkal és néptáncaikkal. Hagyományunkhoz híven idén is szeretettel fogadtuk az iskolás csoportokat.

„Zöld gazdaság: Te is a része vagy?” - a Rio+20 elnevezésű környezetvédelmi csúcstalálkozó reménybeli eredményességéről és áttöréséről is szólt Dr. Kopácsi Éva Igazgató Asszony világnapi ünnepi beszéde. Felelevenítette a környezetvédelem területén eddig elért sikereket, és felhívta figyelmünket arra, hogy a mai rohanó világban környezetünk védelme aktuálisabb, mint valaha.

Felügyelőségünk dolgozói pedig a világnap alkalmából felvették a kesztyűt, és a „Te szedd” akció keretében tisztábbá tették a környezetet.

Koroknai Ágnes

Dr. Kopácsi Éva igazgató beszédet mond

A dolgozók a nézik az ünnepi műsort

Tánc az udvaron

A nyílt nap résztvevői a laboratóriumban

Ez a legérdekesebb


10


Víz Világnapi ünnepség Hídvégardón A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete idén 16. alkalommal emlékezett meg a Víz Világnapjáról, melynek idei mottója: „A világ szomjas, mert mi éhesek vagyunk.” A Társaság a megye nagyvárosai (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely) után az idén Hídvégardót választotta az ünnepség helyszínéül, ahol a Rendezvények Házában a település önkormányzatával közösen rendezett ünnepi előadóülést. A megemlékezést Matusz Tamás polgármester nyitotta meg, majd Vasas István az MHT Borsodi Területi Szervezetének elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően a Körzeti Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora következett. Az immár hagyományos vízhez kapcsolódó szakmai és fotó-poszter pályázatok eredményhirdetését a szakmai előadások követték. Laki József az ÉVÍZIG

főmérnöke Árvízkárok megelőzését szolgáló beruházások a Bódva-völgyében címmel tartott előadást. A Hídvégardóban megvalósult szennyvízberuházást Matusz Tamás polgármester és Hudák József ÉRV Zrt. divizió vezető mutatta be. A rendezvénynek

határon átnyúló aspektusa is volt: Gabriel Fedák a Kassa Járási és Városi Vízmű igazgatója a Somodi karsztvízműről tartott előadást. Szakmai kirándulás keretében a résztvevők a határ túloldalán levő vízművet a helyszínen is megtekintették.

Az elnökség

A résztvevők

Nemzetközi úszóverseny a víz napja tiszteletére Az idén is, mint az elmúlt 16 évben minden alkalommal, nemzetközi úszóversennyel tisztelegtek a fiatal sportolók a jeles napon. A Kemény Dénes Városi Sportuszodában megrendezett hagyományos nem-

Egész nap folyt a verseny

zetközi utánpótlás korcsoportos úszóversenyt Kiss Gábor alpolgármester nyitotta meg. A 2012-es szezonnyitó versenyre 21 klub 345 versenyzője nevezett az ország minden részéből. Miskolc és a megye klubjai mellett a Budapestről, Székesfehérvárról, Hajdúszoboszlóról, Debrecenből és Nyíregyházáról érkeztek sportolók. A nap folyamán 22 versenyszámban, 871 alkalommal rajtoltak a versenyzők, 52 eredményhirdetésre került sor béka, delfin és gyermek korosztályban. A Víz Világnaphoz kötődő verseny az évek során folyamatosan fejlődött, ha a jövőben is így növekszik a résztvevők száma, akkor akár kétnaposra is bővülhet – mondta dr. Fázold Ádáma az MHT Borsodi területi Szervezetének tiszteletbeli alelnöke, doaenje, a víz napi rendezvényszervezés fáradhatatlan motorja.

Vasas István elnök átadja a díjakat

Ünnepelni jó Iskolánk, a szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola idén immár negyedszer vehette át ünnepélyes keretek között az Ökoiskola kitüntető címet tanúsító oklevelet Budapesten június 9-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Vidékfejlesztés Minisztérium tisztségviselőitől. 2005-ben az elsők között nyertük el az ÖKOISKOLA címet. 2007-ben másodszor és 2010ben harmadszor is elnyertük . Miután idén negyedik alkalommal elnyertük el ezt a rangos kitüntető címet, ez egyben azt is jelenti, hogy iskolánk az ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA cím birtokosa lett, melyet első alkalommal osztanak ki.


Ennek örömére a szinyeiseknél a megszokottnál is nagyobb örömmel ünnepeltük a Környezetvédelmi Világnapot. A zöld ünnep téma kiállítási anyaga már két héttel korábban elkészült, látható volt a bemutató paravánokon és a zöld faliújságokon. Az ünnepségre a gyerekek és felnőttek is Öko-pólóban érkeztek.Az iskolarádión keresztül emlékeztünk meg a zöld jeles ünnepről, zenével, énekkel és felolvasással. A jó hangulatú ünnep a szünetben sem ért véget: " Ünnepelni jó! Ünnepelni jó! "- mondogatták szünetben is a kisiskolások. Nagyné Pavlik Olga

11

Nagyné PavlikOlga az oklevéllel


Évzáró állománygyűlés A Felügyelőség az eddigi hagyományoknak megfelelően december 21-én tartotta évzáró állománygyűlését. Dr. Kopácsi Éva igazgató asszony beszédében elmondta, hogy mozgalmas évet zártunk. 2012. január 17-ével 24 fős létszámleépítést kellett végrehajtani, amely a felügyelőségen belül a feladatok újraelosztását, belső szervezeti átalakítást vont maga után. November 15-ével új (egységes) szervezetet állítottunk fel, és új (egységes) kiadmányozási rendszert vezetünk be. A mögöttünk hagyott év legfontosabb célkitűzése volt a működőképesség fenntartása, takarékossági intézkedések bevezetése, műszakilag megalapozott döntések meghozatala. Kiemelt ügyeink voltak a Sajó-völgy árvízi biztonságba helyezésével kapcsolatos vízjogi fennmaradási engedélyezések, Miskolc vízellátását biztosító karsztrendszer védőidom kijelölése, a Recsk I. bányatelek kármentesítése. A hatósági-igazgatási munkát reprezentáló ügy-

Dr. Kopácsi Éva igazgató évértékelőjét tartja iratforgalom idén sem csökkent, a főszámos ügyiratok száma meghaladta a 21 ezret, az alszámosak a 60 ezret. Az év folyamán 2133 db engedélyt adtunk ki, a kimenő döntések száma 7360 volt. Ellenőrzést több mint 480 esetben hajtottunk végre, és több mint 137 millió forint bírságot vetettünk ki. Mindezt 134 fő engedélyezett létszámmal. Gazdálkodási tevékenységünket feszítetten, de eredményesen teljesítettük. Az eredeti költségveté-

Üveges Pál...

Polgárné Balajti Margit...

si előirányzat 594.792.000 forint volt (ebből mindössze 54.970.000 forint dologi). A bevételi kötelezettségünk 327.900.000 forint volt, ami november hónapra teljesült. A 2013-ban is komoly pénzügyi nehézségek elé nézünk, nincsenek tartalékaink – mondta az igazgató. Az újév legfontosabb célkitűzései között az egységes szervezeti felépítés éa az egységes kiadmányozási rendszer bejáratását, az új hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására való felkészülést, az építésügyi eljárásokban az elektronikus ügyintézésre való átállást, a működőképesség fenntartását emelte ki. Ezt követően az igazgató elismerő okleveleket adott át Hollár Istvánnénak, Mohácsi Magdolnának, Őrfiné Simon Magdolnának, Sallai Ferencnek, Sipos Ferencnek, Takács Sándornénak, Tóth Bélának, Polgárné Balajti Margitnak, Czifra Jánosnénak nyugdíjba vonulásuk alkalmából, Kövérné Dr. Rácz Judit osztályvezetőnek 25 éves és Üveges Pálnak 40 éves jubileuma alkalmából.

Mohácsi Magdolna...

Tóth Béla...

Kövérné dr. Rácz Judit átveszik a jutalmat

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA Szerkesztőség : Miskolc, Mindszent tér 4. • Telefon: 46/517-300 Felelős szerkesztő: Sallai Ferenc • Felelős kiadó: Dr. Kopácsi Éva ISSN: 2062-218x

A miniszter 2 év eredményét

Recommend Documents