. számú példány
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE
A honvédelmi miniszter …. / 2006 (…) HM rendelete az állami légijárművek és légijármű berendezések karbantartásának személyi jogosítási és képzési követelményeiről A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (6) bekezdésében, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a belügyminiszterrel egyetértésében – a következőket rendelem el: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendeletet a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásba felvett légijárművek (a továbbiakban: állami légijárművek) és berendezéseinek karbantartása során végzett műszaki szaktevékenységhez szükséges személyi jogosításra, illetve annak megszerzésére, valamint az ezzel kapcsolatos képzések, vizsgáztatások, valamint a karbantartás-oktató szervezetek működésének engedélyezése során kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
2 1. Engedélyes: aki eredményes hatósági vizsgát tett, a szakszolgálati engedélye érvényességének fennálltáig. 2.
Hatóság: az Lt. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti katonai légügyi hatóság.
3. Jártasság: az engedélyesnek azon megszerzett és fenntartott elméleti tudásszintje és gyakorlati képessége, amely alapján a szakszolgálati tevékenységet el tudja látni. 4. Jogosítás: a szakszolgálati engedélybe bevezetett felhatalmazás, meghatározza, hogy az engedélyes milyen feltételekkel végezheti szaktevékenységét.
amely
5. Karbantartás: légijármű és berendezéseinek üzemben tartása, javítása, műszaki állapotának ellenőrzése és minősítése. 6.
Karbantartás-oktató szervezet: a Hatóság által képzésre feljogosított szervezet.
7. Képzés: képzési programban meghatározott módon és tartalommal végzett oktatási tevékenység. 8. Képzési program: a képzés jellemzőit rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a képzés célját, a tervezett képzési időt, a képzés módját, módszereit, a tananyag egységeit, tartalmát és a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő módszert. 9. Kiterjesztés: az eredeti szakterületének, kategóriájának bővítése.
szakszolgálati
engedély
jogosítási
körének,
10. Légijármű-szerelő: légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató repülőműszaki földi szakszemélyzet. 11. Pályázó: a jogszabályban megjelölt feltételekkel rendelkező személy, aki az állományilletékes parancsnok útján hatósági szakszolgálati vizsgára jelentkezik. II. fejezet A légijármű szerelő szakszolgálati engedély kiadásának, érvényessége fenntartásának és kiterjesztésének általános feltételei A légijármű szerelő szakszolgálati engedély 3. § Az állami célú légiközlekedésben a légijármű szerelő szakszolgálati engedély (a továbbiakban: szakszolgálati engedély) azon dokumentum, amely a képesítést igazolja és megerősíti, hogy az illető személy megfelel az e rendelet által előírt, a dokumentumban meghatározott légijármű kategóriára és légijármű típusra vonatkozó ismereti és tapasztalati követelményeknek. A
3 szakszolgálati engedély az állami légijárművek karbantartását végző repülő-műszaki földi szakszemélyzet részére munkakörük ellátásához szükséges. 4. § (1) Az állami légijárművek a következő kategóriákba sorolandók: a) b) c) d)
helikopterek hangsebesség alatti repülőgépek hangsebesség feletti repülőgépek ejtőernyők
I. kategória II. kategória III. kategória IV. kategória
(2) A Hatóság az egyedi (speciális) technikai színvonalú légijárműveket - a kategóriába történő besorolás mellőzésével - típusjogosításra kötelezett légijárműnek minősítheti. (3) A Hatóság a légijárművek kategória- és típusbesorolását típusalkalmassági bizonyítványban állapítja meg. 5. § (1) A szakszolgálati engedély - a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelően - légijármű típus, illetve szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít, és az egészségi, valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig, illetőleg visszavonásig érvényes. (2) A szakszolgálati engedély érvényessége – a 47. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével – 3 év. (3) A szakszolgálati engedély érvényességét különösen indokolt esetben a Hatóság vezetője 30 nappal meghosszabbíthatja. 6. § (1) Szakszolgálati engedély az alábbi minősítő szintekre adható ki: a) b) c) d)
szerelő, II. típusú minősítő, I. típusú minősítő; ellenőr. (2) Szakszolgálati engedély kiadható:
a) a kategóriába sorolt légijármű karbantartásának jogosítására, a besorolási kategória és az egyik besorolt légijármű típus megnevezésével, valamint a szakterület feltüntetésével (kategóriajogosítás), vagy b) kategóriába nem sorolt légijármű karbantartásának jogosítására, a légijármű típus megnevezésével, valamint a szakterület feltüntetésével (típusjogosítás), illetve c) ellenőr szakszolgálati engedély esetén a jogosított szaktevékenység feltüntetésével.
4
7. § (1) Szakszolgálati engedélyhez kötött munkakört betölteni, illetőleg tevékenységet és az ilyen munkakörben feladatot (a továbbiakban együtt: szakszolgálat) az láthat el, akit erre az állományilletékes parancsnok/vezető kijelöl. A szakszolgálat ellátására az a személy jelölhető ki, aki a feladat ellátására jogosító, érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. (2) Kiképzés alatt álló személy a szakmai gyakorlat megszerzése érdekében, szakszolgálatot az állományilletékes parancsnok/vezető által kijelölt, szakszolgálati engedéllyel rendelkező oktató irányításával láthat el. 8. § Szakszolgálati engedélyt az a magyar állampolgár kaphat, aki megfelel a) a légijármű típus és szaktevékenység szerint meghatározott szakmai követelményeknek; b) a külön jogszabályban meghatározott egészségi követelményeknek, továbbá c) rendelkezik az egyes szakszolgálati jogosításokhoz előírt iskolai végzettséggel és eredményes hatósági elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgát tett. 9. § (1) A pályázó külföldön szerzett szakszolgálati engedélye, vagy képzése akkor fogadható el a Hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt a Magyar Köztársaságot is kötelező nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki, illetve folytatták. (2) A Hatóság nem magyar állampolgár részére engedélyt adhat arra, hogy magyar állami légijárművön más állam hatósága által kiállított szakszolgálati engedélyében feltüntetett jogosításának megfelelő szakszolgálati tevékenységet folytasson, amennyiben a szakszolgálat ellátásához a légijármű üzembentartója hozzájárulását adta. 10. § (1) A szakszolgálati engedélyt az 1. számú melléklet szerinti tartalommal és formában, magyar és angol nyelvű nyomtatott szöveggel a Hatóság állítja ki. (2) A szakszolgálati engedély rovataiba bejegyzést a Hatóság, a hatósági feladatkört ellátó szolgálati személyek esetében a Hatóság vezetője tehet. (3) A szakszolgálati engedély nyomtatott példánya az engedélyesnek kerül kiadásra, aki szakszolgálat ellátása során köteles azt szolgálati helyén, bázisrepülőtéren kívüli tevékenység esetén magánál tartani, és a hatósági ellenőrzést végrehajtó személy felszólítására bemutatni. A szakszolgálati engedély nyilvántartási példányát a Hatóság elektronikus formában az érvényességi idő lejártát követő harmadik év végéig tárolja.
5 (4) Az elveszített, megrongálódott vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a Hatóság érvénytelenné nyilvánítja és külön jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében, az engedélyes kérelmére pótolja. (5) A szakszolgálati engedély kiadásával, kiterjesztésével, valamint érvényessége fenntartásával összefüggő iratokat a Hatóság 4 évig tárolja. 11. § A szakszolgálati engedély érvényességét az engedélyes külön jogszabály szerint megállapított egészségi alkalmassága és az állományilletékes parancsnok/vezető által kiállított – a felkészítést, illetve a gyakorlati jártasság fenntartását igazoló – okirat alapján a Hatóság vizsgaeljárás lefolytatása nélkül hosszabbítja meg (érvényesség fenntartása). 12. § A szakszolgálati engedélyt – a feltételek teljesítése esetén – más légijármű kategóriára, vagy szaktevékenységre a Hatóság eredményes hatósági vizsgát követően terjeszti ki. 13. § (1) Az állományilletékes parancsnok/vezető a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely a személyi adatokon kívül tartalmazza a szakszolgálati engedély számát, jogosításait, érvényességét, valamint az engedélyes szakmai képesítésében bekövetkezett változásokat. (2) Kategóriajogosításnál a szakszolgálati engedélybe csak az első típus kerül bejegyzésre, ezért az állományilletékes parancsnok/vezető köteles az engedélyes e rendelet előírásai alapján megszerzett összes jogosítását nyilvántartani. Az engedélyhez kötött szakszolgálatok 14. § A szakszolgálati engedély az alábbi szakterületek ellátására jogosít: A) I. teljes légijármű B) II. sárkány szerkezetek és rendszerei: a) b) c) d) e) f) g)
lemezes, kompozit javító, szerkezet javító, roncsolásmentes vizsgáló vezérlés berendezés, futómű, futókerék és fékrendszer, tüzelőanyag berendezés,
6 h) hidraulikus berendezés, i) magassági és kondicionáló-rendszer berendezés, j) kényelmi és vészmentő berendezés. C) III. hajtómű – motor rendszerei és segédberendezései D) IV. légijármű villamos rendszerei: a) b) c) d)
elektromos gép, elektromos berendezés, akkumulátor, tűzoltó berendezés. E) V. légijármű műszerek:
a) b) c) d) e) f) g) h)
szelencés műszer, hajtómű ellenőrző műszer, navigációs műszer - rendszer és pörgettyűs műszer, oxigénberendezés, objektív kontrol, adatíró, adatrögzítő, vezérlő rendszer, számítástechnikai rendszer, ellenőrző berendezések javítása, kalibrálása. F) VI. légijármű hírközlő és rádiónavigációs rendszerek:
a) b) c) d)
rádiónavigációs berendezés, rádióhírközlő berendezés, fedélzeti hangrögzítő berendezés, lokátorberendezés.
G) VII. légijármű speciális berendezései (a szakterülethez a légi jármű speciális rendeltetésű fedélzeti fegyverberendezéseinek rendszerei, függesztményei és gyártmányai, lézer és infra érzékelő rendszerei, számítástechnikai egységei, valamint a katapult-mentőrendszer pirotechnikai eszközei tartoznak): a) célzóberendezés és rendszerei, b) fedélzeti fegyvertechnikai berendezés, c) függesztmények és rendszerei. H) VIII. ejtőernyő rendszerek. A szakszolgálati engedély felfüggesztése 15. § (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha
7 a) az engedély kiadásának vagy érvényessége fenntartásának valamely feltétele hiányzik - a feltétel teljesítéséig, b) az engedély egészségi alkalmassági érvényességének határideje lejárt - az alkalmasság megállapításáig, c) az engedélyes az engedély érvényessége fenntartásához kiterjesztéséhez szükséges vizsgán, illetőleg az ellenőrzésen nem felel meg - a sikeres vizsga letételéig, d) légiközlekedési baleset, repülőesemény vagy rendellenesség vizsgálata során a Hatóság, vagy az általa a vizsgálatra kijelölt üzembentartó megállapítja, hogy az engedélyes a szakszolgálat foglalkozási szabályait megszegte, de ellene büntetőeljárás nem indult - három hónaptól egy évig terjedő időtartamra, e) az engedélyessel szemben a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok vagy szakszolgálati tevékenység szabályainak megszegése miatt szabálysértési eljárás indul - a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, f) az engedélyessel szemben a légiközlekedés biztonságának veszélyeztetése vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, g) azt az állományilletékes parancsnok/vezető az a)-d) pontokban szereplő okokból írásban javasolta. (2) A szakszolgálati engedély felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen az engedélyes fellebbezéssel élhet. A szakszolgálati engedély visszavonása 16. § (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a) a jogszabályban meghatározott feltételeket a megjelölt határidőig nem teljesíti, vagy b) a szakszolgálat ellátására egészségileg véglegesen alkalmatlanná válik. (2) Az engedélyes a Hatóság - szakszolgálati engedély visszavonására irányuló határozatával szemben fellebbezéssel élhet. 17. § (1) A szakszolgálati engedély felfüggesztésének időtartamát az engedély bevonásának napjától kell számítani. (2)
A szakszolgálati engedély
a) a három hónapnál hosszabb időtartamú felfüggesztés esetén gyakorlati vizsga, b) az egy évnél hosszabb időtartamú felfüggesztés esetén sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát követően adható ki újból.
8 (3) Az engedélyes a felfüggesztés időtartama alatt szakszolgálati tevékenységet nem folytathat. (4) Az engedélyes szakszolgálati tevékenységét az állományilletékes parancsnok/vezető az „egészségileg ideiglenesen alkalmatlan” minősítés időtartamára szüneteltetheti, vagy korlátozhatja. III. fejezet Eljárási szabályok A szakszolgálati engedély iránti kérelem benyújtása, az engedély kiadása és folyamatossága 18. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása, érvényességének fenntartása, illetve más kategóriára, vagy szakterületre történő kiterjesztése iránti kérelmet az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal, a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon, postai úton kell a Hatósághoz benyújtani. (2) A szakszolgálati engedély kiadását, érvényességének fenntartását és kiterjesztését az állományilletékes parancsnok/vezető kezdeményezi. Az állományilletékes parancsnok/vezető a kérelemben igazolja az előírt feltételek teljesülését – a képzettségi és egészségi feltételeknek való megfelelést, a felkészítő tanfolyam sikeres elvégzését, az előírt gyakorlati idő letöltését. 19. § A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartásához előírt tanfolyam elvégzését és a folyamatos munkavégzést tanúsító igazolások állományilletékes parancsnok/vezető által történő beterjesztését követően a Hatóság az engedélyes szakszolgálati engedélyének érvényességét vizsgaeljárás lefolytatása nélkül további 3 évre meghosszabbítja. 20. § (1) Ha az állományilletékes parancsnok/vezető az engedélyes szakszolgálati engedélyébe bejegyzett kategóriára vonatkozó jogosítását egy másik kategóriára is ki akarja terjeszteni, vagy a kategórián belül más szakterületre szóló jogosítást kér, akkor a kiterjesztést a Hatóság hajtja végre. (2) Amennyiben az engedélyes a jogosított kategórián belül érvényes jogosítását egy másik, ugyanazon kategóriába sorolt légijármű típuson is gyakorolni kívánja, úgy az állományilletékes parancsnok/vezető által szervezett típusismereti tanfolyamot követően, az állományilletékes parancsnok/vezető által kijelölt bizottság előtt tesz elméleti és gyakorlati vizsgát.
9 21. § (1) A Hatóság jogosult az állami légijárművek, annak részei, berendezései és alkatrészei, karbantartásával összefüggő felkészültség, valamint az elméleti és a gyakorlati jártasság ellenőrzésére. (2) A Hatóság elméleti vagy gyakorlati, illetőleg mindkét vizsga letételére kötelezi azt az engedélyest, aki az ellenőrzés során szakmai szempontból nem felelt meg a követelményeknek. A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, érvényessége fenntartásához és kiterjesztéséhez szükséges képzés 22. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzése, kiterjesztése, illetve érvényességének fenntartása esetén az engedély lejártát megelőző 6 hónapon belül a pályázó tanfolyamon köteles részt venni. A tanfolyamról a 3. számú melléklet szerinti nyilvántartási naplót kell vezetni. (2) A tanfolyam célja olyan, speciális témakörökből összetevődő szakmai ismeret elsajátításának és szinten tartásának biztosítása, amely lehetővé teszi a szakszolgálati engedéllyel rendelkező és a szakszolgálati engedélyre pályázó szakember számára, a szakterületéhez kapcsolódó ismeretek birtokában, feladata hatékony ellátását. (3) A szakszolgálati engedélyt előíró munkaköröket betöltők részére a szakszolgálati engedély megszerzéséhez és kiterjesztéséhez előírt tanfolyamokat az állományilletékes parancsnok/vezető a képzést lefolytató karbantartás-oktató szervezettel egyeztetve szervezi. (4) A szakszolgálati engedély megszerzése és kiterjesztése esetén a tanfolyamot a Hatóság által jóváhagyott tematika szerint, a képzésre feljogosított karbantartás-oktató szervezetnél kell elvégezni. A tanfolyam elvégzése a hatósági vizsgára bocsátás feltétele. (5) A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartásához szükséges, a Hatóság által jóváhagyott tematika szerinti elméleti képzést az állományilletékes parancsnok/vezető saját hatáskörében szervezi. (6) A karbantartás-oktatásra történő jogosítást a kérelmező szervezet vezetője írásban kezdeményezi a Hatóságnál. A jogosításról a Hatóság helyszíni szemle és a jóváhagyásra beterjesztett képzési tematika vizsgálata után, határozatban dönt. (7) Az oktatással szemben támasztott követelmények:
10 a) az oktatás végrehajtásához rendelkezni kell szakirányú végzettséggel rendelkező oktatókkal, b) az elméleti ismeretek oktatásához más létesítményektől elhatárolt szaktantermeket kell biztosítani, melyek kialakításukat és méretüket tekintve minden időben biztosítják a képzés megfelelő végrehajtását, c) a hallgatók létszáma elméleti oktatás során oktatónként nem haladhatja meg a 20, gyakorlati oktatás során a 10 főt, d) biztosítani kell a képzéshez szükséges műszaki szakirodalomhoz való hozzáférést; e) biztosítani kell a szükséges szemléltetőeszközöket, gyakorlóeszközöket, amelyek megkönnyítik a tananyag megértését, f) a gyakorlati képzéshez biztosítani kell a szükséges műhelyekhez történő hozzáférést. (8) A határozattal jóváhagyott oktatási tevékenység feltételeinek meglétét a Hatóság bármikor ellenőrizheti. Az előírt feltételektől való eltérés esetén, az eltérés megszüntetésének igazolásáig a karbantartás-oktató szervezet engedélyét a Hatóság felfüggesztheti. (9) A karbantartás-oktató szervezet a feltételek részleges, vagy teljes biztosításáról írásban megállapodhat egy másik szervezettel. 23. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéséhez szükséges tanfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásokból tevődik össze. A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartása érdekében az állományilletékes parancsnok/vezető által szervezett tanfolyam kizárólag elméleti foglalkozásokat foglal magában. (2) A pályázó köteles a tanfolyam összes tanóráján részt venni. Igazoltan a tanórák 20%áról hiányozhat, ennél nagyobb mértékű hiányzás esetén a teljes tanfolyamot meg kell ismételnie. (3) Intézménynél, központi szervezetnél, parancsnokságon szolgálatot teljesítő szakszemélyzet és a Hatóság szakszemélyzetének elméleti és gyakorlati képzése az állományilletékes parancsnok/vezető által jóváhagyott felkészítési terv alapján, saját hatáskörben történik. (4) A szakszolgálati engedély megszerzésére, kiterjesztésére felkészítő tanfolyam időtartama 10 munkanap, amelyet a tanfolyam indítását követő 30 naptári napon belül be kell fejezni. (5) A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartására szervezett tanfolyam időtartama 5 munkanap, amelyet a tanfolyam indítását követő 30 naptári napon belül kell befejezni. 24. § (1) Az elméleti ismeretek alábbi tantárgyait a szakszolgálati engedély megszerzése, kiterjesztése érdekében szervezett tanfolyamon 40 tanórában kell oktatni: a) a légijármű típus rendszereinek általános ismertetése,
11 b) c) d) e)
a mérnök-műszaki biztosítás szabályai, a javítások, szabályozások és a minőség-ellenőrzés rendszerismerete, munkabiztonsági (munkavédelmi és munkaegészségügyi) ismeretek, a vonatkozó jogszabályok és szakintézkedések ismerete.
(2) A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartása érdekében szervezett 30 tanórás tanfolyamon a képzés irányultságát a jogszabályokban, szakutasításokban történt változások elsajátítására, valamint a szakterületi tevékenységet érintő korszerűsítések, új eljárások és képességek ismertetésére kell fordítani. (3) A pályázó feladatkörének megfelelő gyakorlati ismereteket a szakszolgálati engedély megszerzése, kiterjesztése érdekében szervezett tanfolyamon 40 tanórában kell oktatni. A szakszolgálati engedély érvényességének fenntartása érdekében szervezett tanfolyam gyakorlati oktatást nem tartalmaz. 25. § (1)
A pályázó beiskolázására az állományilletékes parancsnok/vezető intézkedik, aki
a) a honvédelmi szervezeteknél külön belső rendelkezés előírásai szerint; b) a rendvédelmi szerveknél minden év november 30-ig beiskolázási tervet készít. (2) A következő naptári évre vonatkozó képzés tervét az állományilletékes parancsnok/vezető minden év december 15-ig megküldi a Hatóságnak. 26. § (1) A tanfolyam oktatói állományát a képzést lebonyolító szervezet vezetője jelöli ki. Elméleti oktatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező külső előadó felkérhető. (2) A gyakorlati foglalkozásokat I. vagy II. típusú minősítő, illetve ellenőr szakszolgálati engedéllyel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező személy oktathatja. 27. § (1) A tanfolyam tematikáját a képzést lebonyolító szervezet elkészíti és felterjeszti jóváhagyásra a Hatósághoz. (2) A Magyar Honvédség szervezetén belül folyó képzés tematikáját hatósági jóváhagyásra a képzést lebonyolító szervezet az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség útján terjeszti fel. (3) A tanfolyamról részvételi naplót kell vezetni.
12 (4) A karbantartás-oktató szervezetnél folytatott tanfolyam elvégzését a szervezet vezetője, a saját hatáskörben szervezett tanfolyam elvégzését az állományilletékes parancsnok/vezető tanúsítja. A hatósági vizsga 28. § (1) A tanfolyam elvégzését követően a szakszolgálati engedély kiadását – az engedély megszerzése illetve más kategóriára, vagy szakterületre történő kiterjesztése esetén – hatósági vizsga előzi meg. (2) A szakszolgálati vizsga az adott szakterület, és a szakszolgálati tevékenység szempontjából szükséges ismereteket és készségeket érintő számonkérés. A vizsga során meg kell győződni a pályázó önálló munkavégzéshez szükséges jártasságának meglétéről. (3) A szakszolgálati engedély megszerzésének vizsgakövetelményeit a Hatóság adja ki. (4) A vizsgázni a légijármű Hatóság által elfogadott dokumentációjának nyelvén kell. (5) A Hatóság egy másik illetékes légiközlekedési hatóság igazolása alapján a pályázó szakszolgálati feladatkörben teljesített gyakorlati idejét elfogadhatja, és felmentést adhat a hatósági vizsgát megelőző szaktanfolyam elvégzése alól. 29. § (1) Szakszolgálati vizsgát tenni vizsgaidőszakban lehet. Egy naptári év két vizsgaidőszakra oszlik. A tavaszi vizsgaidőszak kezdete a február hónap 1. napját magába foglaló hét első, befejezése pedig a július hónap 15. napját magába foglaló hét utolsó munkanapjára esik. Az őszi vizsgaidőszak kezdete az augusztus hónap 31. napját magába foglaló hét első munkanapja, befejezése pedig a november hónap 30. napját magába foglaló hét utolsó munkanapja. (2) A tavaszi és az őszi vizsgaidőszakban a Hatóság a vizsgaidőszakok kezdő hetétől számított minden első héten elméleti, minden második héten gyakorlati vizsgát tart. A vizsgahét első és utolsó munkanapja kivételével, munkanapokon az elméleti vizsgát 10.00 és 15.00 óra közötti időszakban, gyakorlati vizsgát a repülések tervezése függvényében tartja a Hatóság. (3) Vizsgaidőszakon kívüli vizsgára, különösen indokolt esetben a vizsgázó írásbeli kérelmére, az állományilletékes parancsnok/vezető javaslatára, a Hatóság vezetője engedélyt adhat. (4) A vizsgázó, a vizsgaidőszak utolsó vizsgahetében tett sikertelen vizsgája esetén a következő vizsgaidőszakban külön engedély nélkül megismételt vizsgát tehet.
13 30. § (1) A szakszolgálati engedély kiadásához, másik légijármű kategóriára, vagy szakterületre történő kiterjesztéséhez előírt vizsgáztatást a Hatóság végzi. (2) A meglévő jogosítás másik légijármű típusra történő kiterjesztése esetén vizsgát tenni csak a kiterjesztés alapjául szolgáló követelményekből kell. (3) Gyakorlati vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az elméleti vizsga anyagából sikeres vizsgát tett. A gyakorlati vizsgát az elméleti vizsgát követő 30 napon belül kell letenni. (4) A gyakorlati vizsgahatáridő meghosszabbítását a Hatóság vezetője az engedélyes írásban benyújtott kérelmére különösen indokolt esetben engedélyezheti. (5) A gyakorlati vizsgához szükséges személyi és technikai feltételeket a pályázó állományilletékes parancsnoka/vezetője biztosítja. 31. § (1) Szakszolgálati vizsgát bizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a Hatóság vezetője, vagy illetékes osztályvezetője, távollétük esetén helyetteseik határozatban jelölik ki. (2) A vizsgabizottság elméleti vizsga esetén az elnökkel együtt legfeljebb háromtagú, gyakorlati vizsga esetén legfeljebb kéttagú. (3) A bizottság elnöke és tagja a Hatóság személyi állományába tartozó, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, az adott szakterületen jártas személy lehet. Bizottság tagjának, indokolt esetben, állományilletékes parancsnoka/vezetője egyetértésével, az üzemben tartó, az üzemeltető, vagy a fenntartó I. típusú minősítő, illetve ellenőr szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja is kijelölhető. 32. § (1) Hatósági vizsgára a 18.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint a szakszolgálati engedély lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 90 nappal lehet jelentkezni. (2) A kérelmet a Hatóság illetékes osztálya gyűjti és tartja nyilván. (3) A Hatóság a vizsgázót a vizsgaidőpontokról, állományilletékes parancsnoka/vezetője útján, legalább 5 munkanappal a vizsga előtt, írásban tájékoztatja. (4) Amennyiben a vizsgázó a vizsga napján nem tud megjelenni, de távollétének okát a Hatóság felé a vizsganapot követő 5 munkanapon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja, úgy a vizsgaidőszakon belül a Hatóság új vizsgaidőpontot jelöl ki számára. Ellenkező esetben a vizsgára jelentkezést meg kell ismételni.
14 33. § (1) A szakszolgálati vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. (2) A szakszolgálati vizsga követelményeit, a felkészülési kérdéseket, a vizsga szabályait jelen rendelet és a Hatóság által kiadott, évente frissített vizsgakódex rögzíti. Ennek mellékleteként kerül kiadásra az elkövetkező naptári év vizsganaptárja. (3) Az elméleti számonkérés légijármű típusonként maximum 150 kérdést tartalmazó teszt alapján történik. (4) Az ismeretek és készségek értékelése kétfokozatú minősítéssel történik. A minősítés „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítéssel történik. 34. § (1) Szakszolgálati vizsgát a Hatóság által meghatározott helyen és időben lehet tenni. (2) A vizsgák szabályosságáért, zavartalanságáért a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgáztatók felelősek. (3) A vizsgázó a Hatóság által kijelölt vizsgaidőpontban és helyen, vizsgára alkalmas állapotban köteles megjelenni, és vizsgát tenni. (4) A vizsgázó köteles magával hozni személyazonosításra szolgáló okmányt és szakszolgálati engedélyét. (5) Egy vizsganapon, egy bizottság legfeljebb 30 főt vizsgáztathat. 10 vizsgázónál nagyobb létszám esetén a vizsga az üzembentartó, vagy az üzemeltető által biztosított, a vizsga feltételeinek megfelelő helyiségben is lefolytatható. (6) A vizsga az írásbeli vizsgafeladatok kiosztásával, illetve a vizsgázó gyakorlati vizsgán a felkészülésének jelentésével tekintendő megkezdettnek. Az ezt követően félbehagyott, vagy a vizsgázó hibájából felfüggesztett vizsga befejezettnek tekintendő és „nem megfelelt” minősítéssel kell értékelni. (7) Az elméleti és gyakorlati vizsga időtartamát a Hatóság határozza meg. (8) A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgázó távolmaradását a vizsgajegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát a vizsgáztatást kérelmező szervezet állományilletékes parancsnokának/vezetőjének meg kell küldeni. (9) Az állományilletékes parancsnok/vezető a 20. § (2) bekezdésben előírt vizsgáról készült jegyzőkönyvet, illetve a 22. § (5) bekezdés szerinti képzés befejezéséről szóló igazolást a Hatóságnak megküldi.
15 35. § (1) A vizsgázó felkészültségét a vizsgáztató bizottság elnöke, valamint a bizottság tagjai értékelik. (2) Eredménytelen a vizsga, amennyiben a vizsgázó: a) elméleti vizsga esetén bármely témakörben szerzett pontszáma nem éri el az adható pontszám 70 %-át, b) gyakorlati vizsga esetén „nem megfelelt" értékelést kapott. (3) Sikertelen vizsga esetén a Hatóság a 15. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján a szakszolgálati engedélyt határozott időre felfüggeszti. 36. § (1) Sikertelen vizsga után a vizsgázó három alkalommal tehet megismételt vizsgát. (2) A megismételt vizsga időpontját a Hatóság vezetője határozza meg, amely: a) az első sikertelen vizsgát követően legkorábban 15 nap elteltével, b) az első sikertelen megismételt vizsgát követően legkorábban 30 nap elteltével, c) a második sikertelen megismételt vizsgát követően a vizsgázó legkorábban a vizsga utáni 90 nap elteltével, a szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése után jelölhető ki. (3) Amennyiben második és harmadik megismételt vizsgára kerül sor, a számonkérés szóbeli vizsga keretében a Hatóság által összeállított tételek alapján, a Hatóság vezetője által kijelölt, legfeljebb 5 fős bizottság előtt történik. (4) Szóbeli vizsgáztatáskor a vizsgázó számára 30 perc időtartamú felkészülést kell biztosítani. IV. fejezet A szakszolgálati engedély megszerzésének, érvényessége fenntartásának és kiterjesztésének feltételei A teljes légijármű szakterületre jogosító légijármű szerelő szakszolgálati engedély 37. §
16
(1) A teljes légijármű szakterületre jogosító légijármű szerelő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó a) rendelkezik I. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel, vagy b) két szakterületre jogosító II. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel és szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy c) a Hatóság által kijelölt légijármű típus ismeretéből a II – VII. szakterületeket átfogó elméleti és gyakorlati vizsgát tesz. (2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontjaiban előírt feltétel teljesítése esetén a pályázó újabb vizsgát nem tesz. Kérelmére a Hatóság az érvényes szakszolgálati engedélyt a teljes légijármű szakterületre kiterjeszti. (3) A teljes légijármű szakterületre jogosító szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes, amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bizonylati okmányok alapján a légijárművet egészében üzemképesnek minősítheti. (4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megszerzett teljes légijármű szakterületre szóló jogosítással rendelkező engedélyes a szakszolgálati engedélyében feltüntetett légijármű típus repültetéséhez kapcsolt karbantartások végrehajtására jogosult, annak üzemképességét nem minősítheti. A szerelő szakszolgálati engedély 38. § (1) A szerelő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó a) szakirányú középfokú végzettséggel, vagy b) középfokú végzettséggel és szakirányú szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy szakirányú szaktanfolyam bizonyítványával rendelkezik. (2) A pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz: a) típusismeret azon szakterületen előírt tananyagból, amelyre az üzemeltető a pályázó részére légijármű szerelő szakszolgálati engedély kiadását kéri, b) a mérnök-műszaki biztosítás szabályai. (3) Hatósági vizsgára jelentkezés feltételeként az állományilletékes parancsnoknak/vezetőnek a pályázó gyakorlati tevékenységének idejét igazolnia kell. Az előírt gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén 3 hónap, középfokú végzettség esetén 6 hónap. (4) A sikeres elméleti vizsgát követően a pályázó karbantartási ismeretekből gyakorlati vizsgát tesz.
17 39. § A szerelő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, amely kiterjed a) az ápolás, karbantartás önálló végzésére, b) a II. típusú vagy I. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy irányítása és ellenőrzése mellett történő javításra, üzemeltetésre, beszabályozásra. 40. § (1) Ha a szakszolgálati tevékenységet az engedélyes nem gyakorolta a) 6 hónapot meghaladó és 12 hónapot el nem érő időtartamban, akkor a szakszolgálati engedély érvényessége fenntartásának feltétele a hatósági gyakorlati vizsga letétele, b) 12 hónapot meghaladó időtartamban, akkor az engedély érvényessége fenntartásának feltétele a hatósági elméleti és a gyakorlati vizsga letétele. (2) Az engedély érvényességének fenntartásához az üzemeltetőnek igazolnia kell, hogy az engedélyesnek a megelőző 12 hónap során hat hónapnál hosszabb folyamatos munkamegszakítása nem volt, és az előírt tanfolyamot eredményesen elvégezte. A II. típusú minősítő szakszolgálati engedély 41. § (1) A II. típusú minősítő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó szakirányú felsőfokú képesítéssel - annak hiányában legalább ötéves, az adott szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal és szerelő szakszolgálati engedéllyel - rendelkezik. (2) A pályázó elméleti vizsgát a 38. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a javítási, beszabályozási és minőség-ellenőrzési munkák ismeretéből is tesz. (3) Hatósági vizsgára jelentkezés feltételeként az állományilletékes parancsnoknak/vezetőnek a pályázó gyakorlati tevékenységének idejét igazolnia kell. Az előírt gyakorlati idő a szakterületre korlátozott szakszolgálati engedély esetén 6 hónap, a teljes légijármű üzemképességét igazoló bizonylat aláírásához 2 év. (4) A sikeres elméleti vizsgát követően a pályázó karbantartási ismeretekből gyakorlati vizsgát tesz. 42. § A II. típusú minősítő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, és az elvégzett munkát minősíteni, amely kiterjed
18 a) a szerelő munkájának irányítására és minősítésére, b) karbantartásra, beszabályozásra, ennek irányítására, ellenőrzésére és minősítésére. 43. § (1) Ha az engedélyes szaktevékenységében 6 hónapnál hosszabb folyamatos megszakítás következik be, akkor a 40. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (2) Az engedély érvényességének fenntartásához a 40. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak. Az I. típusú minősítő szakszolgálati engedély 44. § (1) Az I. típusú minősítő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó rendelkezik szakirányú egyetemi végzettséggel. (2) A pályázó elméleti vizsgát a 38. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a javítási, beszabályozási és minőség-ellenőrzési munkák ismeretéből tesz. (3) Hatósági vizsgára jelentkezés feltételeként az állományilletékes parancsnoknak/vezetőnek a pályázó gyakorlati tevékenységének idejét igazolnia kell. Az előírt gyakorlati idő a szakterületre korlátozott szakszolgálati engedély esetén 3 hónap, a teljes légijármű üzemképességét igazoló bizonylat aláírásához 6 hónap. (4) A sikeres elméleti vizsgát követően a pályázó karbantartási ismeretekből és a minőség-ellenőrzés ismeretéből gyakorlati vizsgát tesz. 45. § Az I. típusú minősítő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, és az elvégzett munkát minősíteni, amely kiterjed a) a szerelő és a II. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel rendelkező állomány munkájának irányítására, ellenőrzésére és minősítésére, b) a javítási, felújítási technológiai munkafolyamatok irányítására, ellenőrzésére és minősítésére, c) minőség-ellenőrzésre. 46. § (1) Ha az engedélyes szaktevékenységében 6 hónapnál hosszabb folyamatos megszakítás következik be, akkor a 40. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak. (2) Az engedély érvényességének fenntartásához a 40. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
19
Az ellenőr szakszolgálati engedély 47. § (1) Az ellenőr szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá, hogy az állományilletékes parancsnok/vezető a kijelölte őt az állami légijárművek valamely szakterületén ellenőrzési feladatra. (2) A pályázó elméleti vizsgát a Hatóság által – a pályázott szakterület figyelembevételével – megállapított tárgyakból tesz. (3) A gyakorlati vizsga tartalma a pályázott szakterületnek megfelelő feladat bemutatása. 48. § (1) Az ellenőr szakszolgálati engedély az engedélyest ellenőri feladat ellátására jogosítja és visszavonásig érvényes. Az ellenőr szakszolgálati engedély a légijármű, illetve berendezései üzemképességének tanúsítására nem jogosít. (2) Az ellenőr szakszolgálati engedély visszavonását állományilletékes parancsnok/vezető kezdeményezheti.
a
Hatóság,
illetve az
V. fejezet Záró rendelkezések 49. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a Hatóság által kiadott szakszolgálati engedélyek a benne foglalt szakmai érvényességi idő lejártáig érvényesek.
Budapest, 2006. május
-n Juhász Ferenc
Készült: 4 példányban Egy példány: 19 lap Itsz.: 0504 Ügyintéző: Halászné dr. Tóth Alexandra (391-3754)/ dr. Szekendi Gyöngyvér (474-11-67) Kapják: 1. sz. pld.: Levéltár 2. sz. pld.: Irattár 3-4. sz. pld.: Miniszterelnöki Hivatal
