Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A MINISZTERELNÖKI HIVATALT VEZETŐ MINISZTER
Készült: 2010. január 6-án
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére
a közigazgatási felsővezetői képzésről
Budapest, 2010. január
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2
A Kormány .............................. rendelete a közigazgatási felsővezetői képzésről A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva – a közigazgatási felsővezetői beosztásokra pályázók felkészítése érdekében – a következőket rendeli el: 1. A képzés szervezetrendszere 1. § (1) Az állami közigazgatási felsővezetői képzés (a továbbiakban: ÁKF) kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter e tevékenységét segítő, tanácsadó, véleményező, javaslattevő szakértői testülete az állami közigazgatási felsővezetői képzési szakmai kollégium (a továbbiakban: szakmai kollégium). A szakmai kollégium titkársági feladatait a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv köztisztviselői közül kijelölt titkár látja el. (2) A szakmai kollégium legfeljebb hét tagból áll. A szakmai kollégium tagjait – a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ vezetőjének (a továbbiakban: KSZK) javaslata alapján – a miniszter kéri fel öt éves időtartamra. 2. § (1) A KSZK a) javaslatot tesz aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ab) a képzés tananyagára, ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra, b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására, c) kifejleszti a képzési programot, d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, e) vezeti a képzéssel összefüggő nyilvántartást, f) évente beszámolót készít a miniszter részére, g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, h) lefolytatja a képzést. (2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával z (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához magyar és külföldi felnőttképzési, felsőoktatási intézmény közreműködését veheti igénybe, ha az intézmény a) szakirányú továbbképzési szakot hoz létre,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 3
b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismertek beszámításának lehetőségéről, továbbá a szak kreditjeinek elismeréséről, c) a szakot a képzésébe integrálja. 3. § A szakmai kollégium a) véleményezi aa) a képzési rendszer koncepciójára, ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, vizsgakövetelményekre, ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására, ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra, ae) a közreműködő intézmény igénybevételére, tett javaslatot, valamint a KSZK éves beszámolóját, b) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételről, c) tevékenységéről tájékoztatja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumot. 4. § A miniszter a) megállapítja aa) a képzési rendszer koncepcióját, ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, vizsgakövetelményeket, ac) a képzés tananyagát, ad) a képzés díját, ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot. b) kinevezi a szakmai kollégium tagjait, c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot, d) dönt a képzési díj felhasználásáról, e) jóváhagyja a KSZK-nak a képzést folytató intézmény kiválasztására tett javaslatát f) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehető hallgatók számáról, g) felügyeli és ellenőrzi a képzés szervezését, működését, h) jóváhagyja a kreditelismerést.
a
a
2. A felvételi vizsga 5. § (1) A képzésre történő jelentkezés feltételei a) felsőfokú iskolai végzettség, b) angol, német, vagy francia nyelv legalább középszintű ismerete, c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha az alól jogszabály alapján mentesül, d) legalább három év gyakorlat. (2) A jelentkezők írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkező közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkező a vezetői készségeiről, képességeiről ad számot. (3) A felvételi vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítőben.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 4
3. A képzés 6. § (1) A képzés időtartama négy szemeszter. (2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetű, elméleti alap és vezetői tréningmodulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek. (3) A képzés tartalmát képező általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 7. § (1) A képzésen részt vevő minden szemesztert követően vizsgát tesz. (2) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat követően sikeres záróvizsgát tett. (3) Vizsgázató az lehet, aki az oktatói névjegyzékben szerepel. (4) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tőle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. 8. § A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditértéket figyelembe véve, a szakmai kollégium – a képző intézmény kreditátviteli bizottsága javaslatának figyelembevételével – eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkező által korábban folytatott tanulmányok során megszerzett ismeretek közül mely tantárgyakat fogad el egyenértékűnek a képzésben oktatott ismeretekkel és az milyen kreditértéken számítható be. 9. § (1) Oktató az lehet, aki a) a képzést folytató intézmény oktatója, b) felsőfokú végzettséggel, a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsőoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik, c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy d) egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a szakmai kollégium javaslatot tesz. (2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel. (3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi. 4. A képzés finanszírozása 10. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (2) A vezető köztisztviselő a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetői megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 5
(3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel, ha a köztisztviselő legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 11. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni. 5. Magyary Zoltán ösztöndíj 12. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege legfeljebb a képzés díjával megegyező mértékű lehet. (2) Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a szakmai kollégium javaslatára – a miniszter állapítja meg (3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató hallgató adhat be. (4) Az ösztöndíj-pályázatokat a szakmai kollégium bírálja el. Az ösztöndíj egy szemeszterre állapítható meg. (5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. (6) Az ösztöndíjat a szakkollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat időarányosan kell tőle visszavonni. 6. Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektből kell finanszírozni. (3) A képzésre történő felvételt első alkalommal 2010. március 1-jén kell meghirdetni, a felvételi eljárást legkésőbb 2010. április 15-ig kell lefolytatni. Ez alkalommal, illetve az ezt követő évfolyamra legfeljebb ötven jelentkező választható ki.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 6
1. melléklet a …/2010 (…/…) Korm. rendelethez A közigazgatási felsővezetői képzés témakörei 1. Az alap tréningmodul 1.1 Az alap tréningmodul célja a modern közigazgatási ismeretek megalapozása, az európai igazgatási kultúrák összehasonlítása és a magyar igazgatáskultúra megismerése. 1.2 Az alap tréningmodul témakörei: 1.2.1 „Jó kormányzás elve” a gyakorlatban: hazai és nemzetközi irányok 1.2.2 Állami irányítás, felügyelet, ellenőrzés eszközei; feladat- és hatáskör-telepítés elvei a magyar közigazgatásban, döntési mechanizmusok a központi és a területi közigazgatásban 1.2.3 Közigazgatási szervek, közigazgatási intézmények vezetése: stratégiaalkotás, finanszírozás kérdéskörei, pénzügyi folyamatok menedzselése 1.2.4 Nemzetközi gyakorlatok a kormányzati és igazgatási struktúrák kiépítésében 1.2.5 Közigazgatási reform, államreform nemzetközi és hazai tapasztalatai 1.2.6 A közpolitika alakításának módszerei, eszközei a gyakorlatban 2. A vezetői tréningmodul 2.1 A vezetői tréningmodul célja a közigazgatás következő generációjának felkészítése arra, hogy a közigazgatás vezető posztjain lássák el feladataikat 2.2 A vezetői tréningmodul témakörei: 2.2.1 Közigazgatási szervezetek fejlesztése és menedzselése (tudásalapú szervezet kialakítása, szervezeti struktúra, a feladat-felelősség valamint hatáskör egysége) 2.2.2 Közigazgatási stratégiai menedzsment (szervezeti kultúra, minőségfejlesztés, szervezeti stratégia kialakítása és annak megvalósítása) 2.2.3 A közigazgatási vezető humánerőforrás-gazdálkodási feladatai (munkaerő tervezése, kiválasztás, teljesítménymenedzsment, karriertámogatás, vezetői kontrolling eszköztára) 2.2.4 A közigazgatási vezető személyiségének fejlesztése (értékek, vezetési stílus, motiválás eszköztára, mások fejlesztési lehetőségeinek felismerése és ösztönzése) 2.2.5 A közigazgatási vezetői eszköztár (kommunikáció, csapatépítés, időgazdálkodás, értekezletek vezetése és tárgyalás, lobbi tevékenység) 2.2.6 Közigazgatási változásmenedzsment (konfliktusok kezelése, krízismenedzsment)
