Fogiaikoztataspolitikai és Munkaüg
Minisztérium
Miniszter oJ Orszaggy~9
HIV~l8
irományszám :
6412-3/2005 .
Érkezett: 2005 J Ú L 18 . Tállai András úr országgyűlési képviselő Fidesz-MPSZ Képviselőcsoportja Budapest
Tisztelt Képviselő úr!
Az Ön által K/16967 . számon, „Igazságosabb, jobb és élhetőbb Magyarország" címmel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrhoz intézett írásbeli választ igénylő kérdéssel kapcsolatban - feladat- és hatáskörre tekintettel - az alábbiakról tájékoztatom . Elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy jelenleg a munkapiacon jelentős átalakulás zajlik . A könnyűipar recessziója, elhúzódó átalakulása - amelyben a bérköltségek hirtelen növekedése és az erős forint is közrejátszott - elsősorban az alföldi régiókban okoz elbocsátásokat . A médiában általában a létszámleépítések kapnak nagyobb teret, miközben az új állásokra vonatkozó bejelentések az elmúlt évben is mintegy 19 ezer fővel meghaladták a bejelentett létszám-leépítési szándékokat . Tekintve azonban, hogy a létszámigények és a létszámleépítések területi és szakmai szerkezete eltérő, az új munkahelyeket nem teljes egészében az újonnan elbocsátottak töltik be, hanem más munkanélküliek, korábban inaktívak, illetve pályakezdő fiatalok . A megszűnt állások helyébe tehát újak, jobban fizetettek jöttek létre, számításunk szerint mintegy 300 ezer . Csak ennek eredménye lehet, hogy az elmúlt években a létszámleépítések ellenére a 2003 . év munkapiaci szempontból valamennyi mutatót tekintve pozitív egyenleggel zárult, és 2004-ben is sikerült megőriznünk a foglalkoztatás átlagos szintjét . A foglalkoztatottság szintje csak az év második felében csökkent . 2005 első negyedévében azonban nem volt számottevő az elmozdulás mértéke . A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van . A munkapiac keresleti oldalán a foglalkoztatás
Lez,étcini :
1034 Budapest, Alkotmány utca 3 . Internet :
Te,efon :
(+3G- 1 ) 473-8184
v,, ww .fmm .govAiti
Fax :
(+36-1) 302-1373
2
bővítése új munkahelyek létrehozását feltételezi . Tekintettel a mikro-vállalkozások jelentős számára, az új vállalkozások alapítása, az önfoglalkoztatók kiemelt támogatása helyett elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni . A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát . A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket . A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben . A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben. A kínálati oldalon a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedéseknek a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítása mellett az inaktív népesség munkapiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell . Jóllehet ezáltal emelkedhet a munkanélküliek száma . A Kormány legfőbb célja azonban a foglalkoztatás növelése, és ennek feltétele, hogy minél több embernek legyen lehetősége igénybe venni az esélynövelő támogatásokat . E célt szolgálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítására, az ellátórendszer átalakítására irányuló intézkedések, elősegítve, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen . A Kormány emellett a munkáltatókat is célzott támogatásokkal ösztönözi a munkapiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására . Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervünk megállapítja, hogy a munkahelyteremtés és a vállalkozások versenyképességének javítása a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvések szempontjából kiemelt fontosságú . E cél eléréséhez a Kormány a következő területeken tett/tesz lépéseket : - a vállalkozások számára kedvezőbb környezet teremtése a társasági adó és a személyi jövedelemadó rendszerének módosításán, a fejlesztési adókedvezmények feltételeinek javításán, és a K+ F tevékenységekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjesztésén keresztül, - a foglalkoztatás-barát környezet megteremtéséhez járul hozzá, hogy 2005-től a háromkulcsos személyi jövedelemadó rendszert kétkulcsos rendszer váltotta fel, - létszámbővítés esetén adóalap-kedvezményre jogosult az a mikro-vállalkozó, amelyik a megelőző adóévben átlagosan legfeljebb öt főt foglalkoztatott : minden plusz fő után levonható az adóalapból az adóév első napján érvényes minimálbér, - a kis- és középvállalkozások az eddigieknél kisebb létszámnövelés mellett is jogosultak adókedvezményre, ha munkahelyteremtő beruházást valósítanak meg . Munkahelyteremtő beruházásoknál csökkent a fejlesztési adókedvezmény létszámkorlátja, - a helyi iparűzési adóban új foglalkoztatást ösztönző adóalap-kedvezmény került bevezetésre . Az iparűzési adóalap-mentesség a vállalkozó által foglalkoztatott éves átlagos statisztikai állományi létszám emeléséhez kapcsolódik oly módon, hogy a vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos létszámának növekedése esetén minden többletfoglalkoztatott után 1 millió Ft adóalap-mentességre jogosult a vállalkozási szintű törvényi adóalapból,
+~}-I} 31)
13 i 3
3
-
a tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2005 . november 1-jétől havi 1950 Ft-ra (naptári naponként 65 Ft-ra) csökken . Amennyiben a foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben, azaz részmunkaidőben történik, úgy a tételes egészségügyi hozzájárulás összege is a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában (legfeljebb azonban 50%-os mértékben) csökken . Az EHO tervek szerint 2006-ban megszűnik .
- a KKV-k versenyképességének erősítése és a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése egyrészt pályázati rendszeren keresztül nyújtott támogatásokon és kedvezményes hitelkonstrukciókon, másrészt állami infrastrukturális beruházásokon, az üzleti szolgáltatások fejlesztésének támogatásán keresztül történik . Az inaktívak munkavállalását az atipikus foglakoztatási formák alkalmazásának elősegítésével, képzési programokkal, és a foglalkoztatás közterheinek csökkentésével ösztönözzük . A munkáltató vissza nem térítendő támogatásban részesülhet, ha a munkavállaló foglalkoztatását részmunkaidőben vállalja, továbbá 50%-os TB járulékkedvezmény illeti meg, ha gyesről visszatérő szülőt részmunkaidőben foglalkoztat, vagy teljes munkaidejét részmunkaidőssé alakítja át . Részmunkaidőben való foglalkoztatás esetén arányosan csökken az egészségügyi hozzájárulás . A részmunkaidős foglalkoztatást segíti az is, hogy a részmunkaidős munkaviszony a nyugdíj szempontjából teljes szolgálati időnek számít . Ugyancsak 50%-os TB járulékkedvezmény segíti a pályakezdők foglalkoztatását, és létrejött a fiatal diplomások számára az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. A Kormány beindította a pályakezdők foglalkoztatását fokozottabban elősegítő, új ösztönzési rendszert, a Start programot . Az alkalmi munkavállalói könyvvel való munkavállalást már 2002-ben olcsóbbá tettük, most pedig lehetővé vált az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás a háztartási és „ház körüli" munkavégzés esetében is . A "kék könyvvel" foglalkoztatott több munkáltatónál is vállalhat alkalmi munkát, és akár 200 napot is dolgozhat egy éven belül az eddigi 120 nap helyett . A felnőttképzési rendszer átalakítása a piacképes szakmák megszerzését helyezi előtérbe . Szakképzettség hiányában állami normatív támogatásban inaktívak is részesülhetnek . Átalakítjuk a munkanélküli ellátás rendszerét . Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítunk a munkájukat elvesztőknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt találhassák meg új munkahelyüket. A prémiumévek programot kiterjesztettük a versenyszférára is . Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, - hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíjuk megállapításakor - a járulékaikat állami támogatásként kiegészítjük . A fentiekben a teljesség igénye nélkül soroltam fel példákat arra, hogyan kívánja a Kormány érvényre juttatni a foglalkoztatás-barát gazdaságpolitikát annak érdekében, hogy a társadalom
ii?:`-~
otT11a .? Ut~
3 . Ic'f,4
77 :
i=3b-1)
,'3
S
`8-t
(,'b- y. 3l7_-'i373
4
minél nagyobb hányada legyen aktív részese a modern, korszerű ország megteremtésének, melynek révén igazságosabb, jobb és élhetőbb Magyarország jön létre .
A Habselyem Text Textilipari és Szolgáltató Kft-t érintően Képviselő urat az alábbiakról táj ékoztatom . A Kft-nél az utóbbi években felerősödő versenyképességi problémák és az ezzel összefüggő piacvesztés miatt fokozatosan csökkent a termelési volumen, illetve a foglalkoztatott létszám . Ez év elején már csak mintegy 300 fő dolgozott a cégnél, de folyamatos munkával való ellátásuk akadozott . Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb likviditási gondok is nehezítették a folyamatos munkát . Ez év elején jelentkeztek a Képviselő úr kérdésében említett bérezési problémák is, miszerint a Kft . olyan teljesítmény-követelményeket alkalmazott dolgozóival szemben, amelyek alapján napi 8 óra munkavégzés mellett sem érhető el még a minimálbér sem . A Munka Törvénykönyve 144 . §-a hatálybalépése óta kimondja, hogy teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítmény-követelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje . Mint Ön előtt is ismeretes, 2003 . július 1 jétől lépett hatályba a 2003 . évi XX . törvény, amely éppen a kérdésében említett visszaélések megakadályozása céljából a korábbinál több garanciát tartalmazó munkajogi szabályozást fogalmazott meg a teljesítménybérrel kapcsolatosan . A törvény 143 . §-a új jogintézményként vezette be a munkáltató előzetes objektív mérésen és számításon alapuló -, a teljesítmény-követelmények megállapítására irányuló eljárási kötelezettségét . A törvény külön kiemeli, hogy az eljárásnak ki kell terjednie a teljesítmény-követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára. A teljesítmény-követelmény megállapítása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzés, a munkaszervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire . A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval . Lényeges garanciális szabály, hogy a teljesítmény-követelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása a törvénynek megfelelő volt, és nem sértette a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit . Ám nem csupán a perlési lehetőség áll nyitva az érdekvédelemre : a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kimondja, hogy a teljesítmény-követelmény megállapítására irányuló előzetes eljárás lefolytatásának, illetőleg a teljesítmény-követelmény munkavállalókkal való előzetes közlésének megtörténtét a munkaügyi felügyelők ellenőrzik . A fent említett problémával kapcsolatos dolgozói bejelentések nyomán az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Felügyelősége vizsgálatot tartott a cégnél . A vizsgálat több szabálytalanságot tárt fel az állásidő díjazásával, és a teljesítmény-követelmények megállapításával összefüggésben .
z a : 1054 Bud,-., pest, Aikiotmn n -t
fw
3 . Ít'iL,tt'it : (+36-1 ) 1 ,,Ti~,' .hcl
7
J3-81, -
~
+3
1) 302- 1 :. ;3
5
Ennek kapcsán a munkáltatót a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezték, és munkaügyi bírság kiszabására is sor került .
Miután a cég a munkavállalók kéthavi járandóságát nem fizette ki, 2005 . május 11-én a dolgozók (189-en) kollektíven munkavállalói rendkívüli felmondással megszüntették munkaviszonyukat . A cég fizetésképtelenségére való tekintettel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2005 . május 31 .-én határozott a felszámolási eljárás megindításáról . Felszámolóként a Vecticalis Általános Vállalkozási Rt-t jelölte ki . A felszámoló megbízottja néhány napon belül kérelmet nyújtott be a BAZ Megyei Munkaügyi Központhoz a dolgozók elmaradt bérének a Bérgarancia Alapból történő finanszírozására . A Munkaügyi Központ a kérelmet soron kívül elbírálta, és 2005 . június 21én hozott határozatával a Bérgarancia Alapból 82 .249.947 Ft-ot a Habselyem Text Textilipari és Szolgáltató Kft. felszámolójának rendelkezésére bocsátott. Ebből az összegből július 4-ig 189 fő elmaradt járandóságát fizették ki . A felszámoló még további támogatási igényt jelzett felmentési bérekkel, végkielégítési összegekkel összefüggésben . A munkaviszonyt vesztett 189 fő munkavállalóból 90 főnek a Habselyem Tim Textilipari és Szolgáltató Kft-nél továbbfoglalkoztatásra nyílt módja hasonló jellegű tevékenységi körben, mint a felszámolás alá került cégnél volt . Mintegy 100 fő vált regisztrált munkanélkülivé, akik közül a mai napig a Munkaügyi Központ 15 főt közvetített ki a hasonló profilú Kübler Kft-hez, és Lisa Tricot Kft-hez . A többiek számára - akiknek túlnyomó része maximális, 9 hónapos járadékjogosultságot szerzett - a kirendeltség egyéni együttműködési terv keretében próbál elfogadható megoldást találni az elhelyezkedés elősegítésére . Néhányuk számára továbbra is fennáll a textil-ruházati iparban történő elhelyezkedés lehetősége, ugyanis a térségben időszakosan még mindig jelentkezik ilyen jellegű munkaerőigény . Már most többen jelezték, hogy szívesen részt vennének a Kazincbarcikán induló (házi szociális gondozó, gazdasági informatikus, kereskedő-boltvezető) tanfolyamok valamelyikén, és vannak köztük olyanok is, akik életkoruknál fogva rövid időn belül nyugdíjjogosulttá válnak . A fentiek is bizonyítják, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat mindent megtesz a munkavállalók mielőbbi elhelyezkedése érdekében, illetve szükség esetén támogatásokat, szolgáltatásokat biztosít a hátrányos helyzetbe került személyek részére . Ezen túlmenően a munkaügyi tárcánál szakmai vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogyan lehetne a teljesítmény-követelmény megállapításával kapcsolatos törvényi garanciákat tovább erősíteni . Ennek eredménye a szociális partnerek véleményétől függően képezi majd jogszabálytervezet részét .
Budapest, 2005 . július , ~(, . el : ~'
! ? ?
1> :It
a}
otr Ifla 'r
tc~
<`
l lc'~, ~hS'(+3, 1 )
'.t~F':'i-lW4`IU71 . ~' }2L1
Csi
3- Iti
ár Gábor
( r .t : (~30-1) 302-13~,3
