SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER

A szociális és munkaügyi miniszter .…/2009. (….) SZMM számú rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

Budapest, 2009. január


2

A szociális és munkaügyi miniszter .…/2009. (….) SZMM rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 48. § (3) bekezdésében, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § e) pontjának ec) alpontjában kapott felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)l) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b), e)-g), j) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)-c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)-e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterrel, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)-h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a)-i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)-j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Közbeszerzések Tanácsa elnökével egyetértésben –, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 1. §

3

(1) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében a „Jelmagyarázat” alcím alá tartozó, „Az OKJ szakképesítéseinek azonosító száma 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3. oszlop számjegyeiből áll össze.” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „Az OKJ-ben szereplő szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-elágazások, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3. oszlop számjegyeiből tevődik össze. Ha a szakképesítés szakképesítés-elágazásokat tartalmaz, akkor a 2. oszlop szerinti megnevezéssel szakképesítés nem szerezhető. Ebben az esetben az 1. oszlop szerinti 7. számjegyű azonosító és a 2. oszlopban szereplő megnevezés jelzi a megszerezhető szakképesítéselágazások összességét.” (2) A R. 1. számú mellékletében a „3. oszlop – A szakképesítés köre” alcím alá tartozó szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „Azonosító szám - 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem - 9. számjegy a részszakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem - 10. számjegy a szakképesítés-elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem - 11. számjegy a szakképesítés-ráépülést jelzi: 1 =igen, 0 = nem - 12-13. számjegy a részszakképesítés vagy a szakképesítés-elágazás, vagy a szakképesítés-ráépülés szintje = 21-61 (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) - 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, szakképesítés-elágazás és szakképesítésráépülés sorszáma = 01 .. (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. Részszakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátásra képesít. Szakképesítés-elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely szakképesítés/szakképesítés-elágazásra épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.” (3) A R. 1. számú mellékletében a „9. oszlop – A szakképesítésért felelős miniszter” alcím alá tartozó szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „Rövidítések jelmagyarázata - i = kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés; - KSH = Központi Statisztikai Hivatal elnöke, - KT = Közbeszerzések Tanácsa elnöke.” (4) A R. 1. számú mellékletében az „Országos Képzési Jegyzék 2008.” alcím és a hozzá tartozó táblázat helyébe az e rendelet 1. számú mellékletével megállapított alcím és táblázat lép. (5) A R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (6) A R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatályba lépését követő hónap 1. napján hatályát veszti.

Budapest, 2009. január „

”

Szűcs Erika

4


5

Indokolás Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (továbbiakban R.) jelen módosításának kezdeményezését indokolja, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 2008. I. félévében történt módosítása során az időközben bekövetkezett kormányzati struktúraváltozás szakképesítésekre vonatkozó hatásait már nem lehetett érvényesíteni, továbbá a változás óta eltelt időszakban több módosító javaslat is érkezett. A módosítás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a R. 1. számú mellékletét képező OKJ-n túl a 2. számú mellékletben megjelölt „Előlap” továbbá a 3. számú mellékletben megadott „hiány-szakképesítés lista” is felülvizsgálatra, megújításra kerüljön. A módosítás előkészítése során felhívtuk a szaktárcák szakmai főosztályainak figyelmét a tervezett módosításra, és kértük az esetleges módosító javaslatok megtételét. E felhívásra több javaslat is érkezett, továbbá közvetlenül a Felnőttképzési és Szakképzési Főosztályhoz is érkeztek az SZMM hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez kapcsolódó javaslatok. A javaslatok között megtalálhatóak a gazdaság szereplői által kezdeményezett és a munkaerő-piaci pozíciók javítását célzó változások, valamint technikai jellegű módosítások is. A tervezetben található, egyes szakképesítések szakmai tartalmát is módosító javaslatok „az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló” 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben meghatározott eljárásrendnek megfelelően – a gazdasági, munkaerő-piaci igényeket alátámasztó a gazdasági kamarától, szakmai kamarától, munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szervezetektől, a munkaügyi központoktól származó szakmai vélemények (támogató nyilatkozatok) csatolásával – kerültek beterjesztésre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) elé, melynek tagjai között megtalálhatók mind a gazdasági kamarák és szakmai szervezetek, mind a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek képviselői is. Az NSZFT 2008. november 19-én tárgyalta az OKJ módosítására irányuló – egyes szakképesítéseket érintő – önálló javaslatokat majd december 11-én megtárgyalta és jóváhagyólag elfogadta az OKJ módosítására irányuló rendelet-tervezetet. A szakképesítések szakmai tartalmát nem érintő, technikai jellegű módosítások többsége a kormányzati struktúra átalakulása, hatáskörök változása következtében vált szükségessé. Átalakításra került továbbá az OKJ táblázat 9. oszlopában (A szakképesítésért felelős miniszter) alkalmazott jelölés, amely a korábbi tárcamegnevezés (pl. EüM) helyett az egyes miniszteri hatásköröket (pl. egészségügyért felelős miniszter) jelöli meg. Ennek következtében a későbbiekben bekövetkező esetleges hatásköri változások nem befolyásolják az OKJ táblázatot, továbbá megjelenik, hogy az adott szakképesítéssel kapcsolatos feladatok mely miniszteri hatáskörhöz kötődnek. Az R. 2. számú mellékletében szereplő – a szakképesítésekre vonatkozó módosító javaslatok kötelező mellékleteként szolgáló – a javaslatokban érintett szakképesítések OKJ-beli (tervezett) adatait és egyéb átfogó jellegű információkat rögzítő – „Előlap” jelenlegi formájában nem teszi lehetővé az új OKJ struktúra szerinti javaslatok összes OKJ-beli adatának rögzítését, ezért átdolgozása szükségessé vált. Az átalakított „Előlap” biztosítja új szakképesítés esetén az OKJ-ban szereplő összes adat átlátható megadását, módosítás esetén pedig lehetővé teszi, hogy csak a módosításban érintett részletek kerüljenek előtérbe. Az „Előlap” fontos új eleme a követelménymodulokra vonatkozó információk megadása, tekintettel arra, hogy a követelmény modulok változását, törlését, új modulok megjelenését az országos modultérképen is rögzíteni kell.

6 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 48. § (3) bekezdés alapján a hiányszakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB) javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében. E jegyzék 2007. elején jelent meg először az OKJ-ról szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 3. sz. mellékleteként. Felülvizsgálata és módosítása az RFKB-k által a 2009/2010. tanévre a szakképzés irányairól és arányairól hozott döntéssel való összhang megteremtése miatt indokolt. Előzőek alapján a szociális és munkaügyi miniszter felkérésére az RFKB-k megvizsgálták a jelenlegi hiány-szakképesítések jegyzékét és módosításaikra javaslataikat megtették. A jelen módosítás-tervezet hiány-szakképesítéseket tartalmazó 3. sz. melléklete a beérkezett javaslatok alapján került összeállításra. A módosítások részletezése A) Tartalmi módosítással járó változások 1. A Kéményvizsgáló szakképesítés megnevezésének Kéményseprőre történő módosítását és egyben a meglévő kéményseprő részszakképesítés megszüntetését a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium indítványozta. A szakképesítés megnevezésének módosítását és a részszakképesítés megszüntetését az indokolja, hogy jelenlegi szerkezet nem megfelelően veszi figyelembe a szakma egyediségéből adódó egységet és a szakma tradícióit. A jelenlegi kéményseprő részszakképesítést megszerző munkaerő a közszolgáltatásban nem tud elhelyezkedni, mivel tanulmányai, képesítése alapján a szükséges ellenőrzési és tisztítási tevékenységeknek csak egy részét végezheti, viszont a ténylegesen elvégzendő feladatok, illetve a munkakör ilyen szintre nem bonthatók le (a kialakult és alkalmazott gyakorlat alapján a hatékony és gyors munkavégzés érdekében a tisztítás és az ellenőrzés nem választható ketté). 2. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Népi kézműves szakképesítés két új szakképesítéselágazással – Nemezkészítő, valamint a Népi bőrműves – történő kiegészítését kezdeményezte. A Népi kézműves meglévő szakképesítés-elágazásainak bővítésére a Hagyományok Háza tett javaslatot a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, az IPOSZ, a Magyar Kézművességért Alapítvány támogatásával. A javaslatot indokolja, hogy a „a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról” szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet 1. számú mellékletében megjelölésre kerülnek azok a kézműves termékek, melyek népi iparművészeti alkotássá minősíthetőek. E minősítések egyik feltétele, hogy készítőik rendelkezzenek a megfelelő kézműves szakképesítéssel, amelyek az érintett népművészeti szakterületen eddig hiányoztak az új moduláris OKJ-ból. 3. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte a Fényképész és fotótermék-kereskedő szakképesítés elágazásainak megszüntetését, az elágazások „egyesítését” a Fényképész és fotótermék-kereskedő név megtartásával. A jelenlegi szakképesítés-elágazásokra (Eseményrögzítő, Filmlaboráns) nincs munkaerő-piaci kereslet, a gyakorlatban az elágazásos forma nem alkalmas a szakma elvárásainak teljesítésére. A fotótechnika fejlődése következtében, a film nyersanyag szinte

7 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI teljesen kiszorult a hétköznapi életből. Az erre az ismeretekre alapozott Filmlaboráns elágazás jelentősége minimálisra csökkent. Egyúttal a szakképesítés átsorolásra kerül a 17 Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportból a 19 Egyéb szolgáltatások szakmacsoportba. 4. A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) számos partnere támogatásával készítette elő az Épületgépész csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés eddig nem létező két ráépülésére vonatkozó javaslatot. A Fűtési rendszer felülvizsgáló, korszerűsítő megnevezésű szakképesítésráépülés a MÉGSZ tagjainak azon jelzései alapján született, amely szerint a szakterületen működő az épületgépész szerelő vállalkozások jelentős részének – az energiahatékonysági felülvizsgálatot érintő – elméleti és gyakorlati felkészültsége hiányos, a felülvizsgálat iránti igényeket az épületgépészeti szerelő szakma már ma sem tudja megfelelő szinten teljesíteni. Ezért sürgősen szükség van olyan felnőttképzési formában megvalósuló, ráépülő jellegű épületgépészeti képzésre, amely révén az épületgépészeti vállalkozások gyakorlott munkatársai a hatékony ügyfélkezelés kompetenciáit és a legújabb technológiák energetikai ismereteit szerzik meg. A Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló megnevezésű szakképesítés-ráépülés beépítésére vonatkozó javaslatot indokolja, hogy a ma gázszerelői tevékenységet végző mintegy 5000 gázszerelő (arcképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkező) szakmunkás többsége – megfelelő kiegészítő képzést követően – alkalmas a felülvizsgálói tevékenység elvégzésére, azonban a gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés tartalmában nem felel meg e kiegészítő képzés követelményeinek, továbbá a bemeneti feltételként előírt érettségi ésszerűtlen anyagi és időráfordítási terheket jelent a gázszerelők számára. Ezen többletterhek a tevékenység végzésére alkalmas gázszerelők jelentős részét tartják távol a műszaki-biztonsági felülvizsgálat végzésétől. Ugyanakkor a biztonsággal kapcsolatos igényesség növekedése, a fogyasztói kultúra és tudatosság fejlődése révén a piaci kereslet nő amely folyamatosan fenntartja a szakmabeliek érdeklődését a képzések és a szolgáltatás végzése iránt. 5. Az OKJ-ben szereplő Gumiipari technológus szakképesítés módosító javaslatát a ContiTech Rubber Industrial Kft., a MAGUSZ, a TAURIL Gumigyártó és Kereskedelmi Kft., a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával a Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola kezdeményezte. A gumiipari technológus szakképesítés jelenlegi formájában érettségire épül, ezáltal erre a szakterületre nem tudnak bekapcsolódni a 10 osztályt végzett szakiskolai tanulók, holott a gumiipari cégek részéről jelentkezik kereslet a „szakmunkás szintű” szakképesítéssel rendelkező szakemberek iránt. A módosítási javaslat követve a gazdálkodók jelzéseit a Gumiipari technológus szakképesítés struktúrájának változtatására irányul. Az új szerkezet szerint a szakképesítés 10. osztályra épül és a korábbi részszakképesítések helyett szakképesítés-elágazásokat tartalmaz, ily módon lehetővé válik az eltérő „szakirányok” szerinti szakiskolai képzés is. Továbbra is megmarad egy az egyszerűbb (előkészítő) feladatok elvégzésére képesítő részszakképesítés, valamint egy új szakképesítésráépülés bevezetésével lehetőség nyílik a magasabb szintű, érettségire épülő szakmai végzettség megszerezésére. 6. A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület az SZMM Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztálya támogatásával kezdeményezte a Habilitációs kutyakiképző új szakképesítés felvételét az Országos Képzési Jegyzékbe. A fogyatékossággal élők életkörülményeinek javításához jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges számú segítő kutya. A szóban forgó új szakképesítést megszerzők hatékonyan működhetnek közre a kutyák kiképzésében,

8 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI a különböző terápiás programokban való szélesebb körű részvételének segítése érdekében. A szakmai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a megfelelően kiképzett kutyák sok esetben hatékonyan egészítik ki a szakembereket a habilitációs és terápiás munkájuk során. A szakképesítés tervezett három ráépülése pedig megteremti a lehetőségét annak, hogy a Magyarországon mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő személy (vakok, mozgáskorlátozottak, siketek, stb.) – megfelelően kiképzett kutyák segítségével – teljesebb életet élhessen. A kutyák segítsége révén nagyobb lehetőség nyílhat arra, hogy megtalálják helyüket a világban, könnyebbé válhat a megfelelő munkahelyhez jutásuk, lehetőséget kapnak ahhoz, hogy saját magukat és családjukat el tudják tartani. 7. A Pénzügyminisztérium kezdeményezte a Vám- és jövedéki ügyintéző szakképesítés megnevezésének Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintézőre történő módosítását (kiegészítését) és egyúttal a meglévő két szakképesítés-elágazás mellé egy újabb, Termékdíj ügyintéző szakképesítés-elágazás felvételét. Az új elágazó szakképesítés felvételét az indokolja, hogy „a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (Kt.) 3. § (10) bekezdése” alapján és „az adózás rendjéről szóló (Art.) 2003. évi XCII. törvény” szerinti adózó képviseletére a Kt. (10) bekezdésében meghatározott eljárásokban állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselőnek külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkeznie. E rendelkezés 2011. január 1.-jén lép hatályba, ezért meg kell teremteni a tevékenység végzéséhez szükséges képzési feltételeket, melynek első lépése az OKJ-be történő felvétel. 8. A Paksi atomerőmű Zrt. kezdeményezte az Atomerőművi gépész szakképesítés módosítását, elágazások és ráépülések beépítését. Javasolta továbbá az Atomerőművi karbantartó szakképesítés nevének Erőművi karbantartóra változtatását és elágazások beépítését. A Zrt. javaslatot tett továbbá az Atomerőművi irányítástechnikai műszerész új szakképesítés felvételére. E módosítási javaslatok összefüggésben vannak az atomerőműben, valamint a kutató és oktató atomreaktorban foglalkoztatott munkavállalók szakirányú képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről szóló 49/1998. (VI. 25.) IKIM-MKM együttes rendelet módosításáról készülő KHEM rendelet tervezettel és az atomerőműben foglalkoztatottak részére kívánják állam által elismert szakképesítés megszerzésének lehetőségét biztosítani.

B) Formai módosítások 1.) A 2008. évi XX. törvény módosította a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvényt, amelynek következtében megszűnt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a korábban felügyelete alá tartozó szakképesítések megosztásra kerültek a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (28 db szakképesítés), a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (3 db szakképesítés) és a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter (15 db szakképesítés) között. Az új felelősségi körök átvezetésre kerültek az OKJ táblázat 9. oszlopában. Oly módon, hogy a szakképesítésért felelős miniszterre alkalmazott jelölés helyett az egyes miniszteri hatásköröket (pl. egészségügyért felelős miniszter) jelöli meg. (A korábbi a tárcamegnevezés pl. EüM helyett.) Ennek következtében a későbbiekben bekövetkező esetleges hatásköri változások nem befolyásolják az OKJ táblázatot, továbbá megjelenik, hogy az adott szakképesítéssel kapcsolatos feladatok mely miniszteri hatáskörhöz kötődnek.


9

2.) A Munkaügyi Központok kérésére az egyes szakképesítés „kimenetek” foglalkozási területekre történő besorolásának megkönnyítése érdekében, az OKJ-ben a szakképesítéseken túl azok valamennyi részszakképesítésének, szakképesítés-elágazásának és szakképesítés-ráépülésének FEOR száma feltüntetésre került. 3.) További technikai módosítás szakképesítés más szakmacsoportba történő átsorolása, valamint egyes szakképesítések iskolai rendszerben történő oktatásához szükséges évfolyamok számának, illetve a párhuzamos képzésre utaló számjegy feltüntetése. Budapest, 2009. január „ „

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER

Recommend Documents