Nemesvámos-Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége. Számviteli politika (B-01)

Nemesvámos-Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége

Számviteli politika (B-01)

Jóváhagyta Nemesvámos Község Önkormányzata Veszprémfajsz Község Önkormányzata Veszprémfajsz Község Német Nemzetiségi Önkormányzata

…./2012. …… …/2012. …… …/2012. …… szám alatt.

Számviteli politika B-01/2012.08.01. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A nemesvámosi Körjegyzőség (továbbiakban költségvetési szerv) számviteli politikáját a következők szerint határozom meg: A számviteli politika keretében azokat a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint a törvény felhatalmazása alapján az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.) végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket, sajátos szabályokat, előírásokat kell meghatározni, amelyek összhatásukban a számviteli törvény adta keretek között - kihatnak az önkormányzatok ás költségvetési szerveik, mint gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. A szabályzat Nemesvámos Község Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Német Nemzetiségi Önkormányzata, Nemesvámos és Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda mint államháztartási szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) egységes számviteli politikáját, végrehajtásának eszközeit és módszereit tartalmazza, különös tekintettel azokra, amelyekre a számviteli törvény és annak végrehajtási rendelete nem tartalmaz kötelező előírásokat. A számviteli politika az adott szervezet egyedi sajátosságainak figyelembe vétele mellett a számviteli törvény keretjellegű előírásai megvalósításához szükséges módszerek, eszközök, eljárások, kiegészítő rendelkezések sorozata, amelyek betartása az adott szervezetre kötelező. A számviteli politika célja, hogy a költségvetési szerveknél olyan számviteli rendszer (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rendszer) kerüljön kialakításra, amely alapján összeállított éves elemi költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújtson a gazdálkodásról, illetve a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről és ez feleljen meg mind az Szt., mind az Áhsz., illetve egyéb jogszabályi előírásoknak. A számviteli politikában a költségvetési szervnek meg kell határoznia az alkalmazott számviteli rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján a költségvetési szerv össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves elemi költségvetési beszámolót. A számviteli politika hozzájárul és megalapozza a költségvetési szerv vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekre a költségvetési szervnek az adott jogszabályi keretek között lehetősége van.

1. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. II. A HIVATAL BEMUTATÁSA 1. Főbb azonosító adatok Államháztartási szervezet Körjegyzősége

neve:

Nemesvámos

és

Veszprémfajsz

Községek

Államháztartási szervezet címe, székhelye: 8248. Nemesvámos, Fészek u. 7. Jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodási forma: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Alaptevékenysége: a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. tv. értelmében az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok végzése. Működési területe: Nemesvámos és Veszprémfajsz Községek Alapító szerve: Nemesvámos és Veszprémfajsz Községek Önkormányzatai Törzskönyvi nyilvántartási száma: 567145 KSH számjel: 1556714841132219 Adószám: 15567143-1-19 Költségvetési elszámolási számlái: lásd Pénzkezelési szabályzat mellékletében A hivatal az alapító okirat szerint vállalkozási tevékenységet nem végez. A költségvetési szerv által ellátott szakfeladatok: Alaptevékenysége: 841126 1 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841114 1 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 1 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 1 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 1 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 1 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841901 1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai További alkalmazott szakfeladatok (kiegészítő tevékenység): 821900 2 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás, A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat alaptevékenységeihez kapcsolódó szakfeladatok nem szerepelhetnek az önkormányzati hivatal alapító okiratában.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 2. Szervezeti felépítése Főbb szervezeti egységek, telephelyek: A körjegyzőség székhelye 8248. Nemesvámos, Fészek u. 7., más telephellyel nem rendelkezik. A körjegyzőségen belül külön szervezeti egységenként működik a gazdasági szervezet. Tagjai a gazdasági vezető és a pénzügyi-gazdasági ügyintézői munkakört betöltő köztisztviselők. A pénzügyi-gazdasági ügyintézők a gazdasági vezető irányításával végzik feladataikat. Önállóan működő költségvetési szervek: A körjegyzőség Munkamegosztási megállapodás alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat a a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda (Nemesvámos), mint önállóan működő költségvetési szervek részére. 3. Tevékenységi köre, gazdálkodásának jellemzői Az SzMSz-ben meghatározott alaptevékenységi feladatok: 1. A körjegyzőség az önkormányzatok működésével, az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat valamint az államigazgatási hatósági feladatokat látja el. 2. Az egyes feladatok és hatáskörök megosztásáról a körjegyzőség gondoskodik. 3. Az alkalmazottak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. 4. A munkaköri leírások elkészítéséről, folyamatos aktualizálásáról a körjegyző gondoskodik. 5. A gazdasági szervezet feladatait a gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazza. Gazdálkodási jellemzőit a gazdasági szabályzatok tartalmazzák.

III. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesíteni kell az Szt.-ben és az Áhsz.-ben előírt számviteli alapelveket. 1. A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési szerveknél azt jelenti, hogy a költségvetési szerv folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegeli a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. A gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell 3. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és szerkezeti változásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. Év közben folyamatosan kell vezetni a módosított előirányzatok nyilvántartását, elemezni és értékelni kell az eredeti előirányzatoktól való eltéréseket és azok okait. Az értékelést részleteiben és összesítve is el kell végezni, mert ez nyújthat alapot a következő évi reális pénzügyi tervezéshez. A végezhető feladatok körét, volumenét, a tevékenység jellegét a költségvetési szervek nem alakíthatják ki saját hatáskörükben, mivel ezt az irányító (felügyeleti) szervnek van joga gyakorolni. 2. A teljesség elve azt jelenti, hogy el kell számolni és az elemi költségvetési beszámolóban szerepeltetni kell valamennyi bevételt és kiadást – az alap–, kiegészítő, kisegítő, mind a vállalkozási tevékenység esetében –, ami január 1. és december 31. között keletkezett. Ilyen értelemben az elemi költségvetési beszámolónak teljesnek kell lennie. A pénzforgalmi szemléletet kell következetesen érvényesíteni, vagyis csak a tárgyévben – a beszámoló fordulónapjáig – felmerült és teljesült bevételeket és kiadásokat tartalmazhatja a főkönyvi könyvelés és ezzel együtt a könyvvezetésben is be kell mutatni a vagyonnal kapcsolatos változásokat is. 3. A valódiság elvének érvényesítéseként a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, a kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. A mérleg elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza az eszközöket és a forrásokat mennyiségben és értékben. Így a valódiság elvének érvényesítéséhez a leltár biztos alapul szolgál. Értékelésüknek meg kell felelni a törvényben, az Szt.–ben és az Áhsz.-ben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A valódiság elve a számviteli politikában két területen érvényesül: – az eszközök és források értékelési szabályzatában, – a megbízható és valós összkép kialakítását szolgáló információkon belül az egyes értékelési eljárások alkalmazásánál. 4. A világosság elve alapján a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A könyvvezetés áttekinthetőségét a számlatükör teszi lehetővé. A főkönyvi könyvelésnek és az analitikának áttekinthető módon kell kapcsolódni egymáshoz. Minden esetben egyértelműen, és következetesen, dokumentáltan végezhetőek el a javítások. 5. A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítése, formája és tartalma azonos az elemi költségvetéssel. Így nemcsak az egyes évek beszámoló adatait, a vagyon alakulását stb. lehet egybe vetni, hanem a terv és a tényszámok is összehasonlíthatóvá válnak. A következetesség elve egyben kötelezettséget is jelent, mely szerint: az egymást követő években kialakított számviteli politikát következetesen alkalmazni kell. Ennek előfeltétele a számviteli szabályzatok, amelyek alapján az ellenőrzés az egymást követő években az alkalmazott számviteli 4. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. politikát - esetleg annak változását - nyomon tudja követni és a következetesség elvének érvényesülését minősíteni tudja. 6. Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a tárgyévben ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. Az összemérés elvét az alap–, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység tekintetében külön–külön kell alkalmazni, aminek feltétele a kiadások tevékenységenkénti elszámolása. A számviteli politikájában ezzel az alapelvvel összefüggésben – az általános kiadások, – az értékcsökkenés, – az általános forgalmi adó – alap–, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának pontos szabályait kell rögzíteni. 7. A folytonosság elve: az előző évi zárómérleg és a naptári évi nyitómérleg megfelelő adatainak egyezőségét, illetve az eszközök és források értékelésének viszonylagos állandóságát jelenti. Vonatkozik ez a vagyonértékelésre és a pénzmaradvány számbavételére is. 8. Az óvatosság elvének érvényesítése azt jelenti, hogy a mérlegben csak olyan kötelezettséget szabad kimutatni, amely realizálható és biztos. Ezt az elvet a vagyonként kimutatott eszközök értékelésénél is figyelembe kell venni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vásárolt eszközöket a beszerzési árnál, a saját előállítású eszközöket a ráfordítási költségeknél magasabb értéken nem lehet a mérlegben szerepeltetni. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni. A részvények, más értékpapírok és pénzügyi befektetések árfolyam csökkenését, értékvesztését tőkeváltozásként el kell számolni. Ugyanígy el kell számolni az értékvesztést a készletek tekintetében is, hogy a beszámolóban a tényleges vagyoni értékkel szerepeljenek. Ugyanis a módosított teljesítés szemléletéből adódóan nem fordulhat elő, hogy elszámolt eredmény (pénzmaradvány) pénzügyileg ne realizálódjon, mivel csak a ténylegesen befolyt bevételt lehet bevételként elszámolni. Az elemi költségvetési beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. 9. A bruttó elszámolás elvét a teljes tevékenységi kör könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell. A bevételek és ráfordítások, a követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el. A központi költségvetés is bruttó módon tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat. A bruttó elszámolás elvének érvényesítése kizárja a térítményezés lehetőségét, kivéve a függő, átfutó és kiegyenlítő tételeknél, valamint a továbbadási célú bevételek rendezésénél, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében kötelező a nettó jellegű rendezés, valamint tárgyévi pénzforgalomban rendezhető hibáknál. A számviteli politikában ez az alapelv az általános forgalmi adó alap elszámolásának szabályozásán keresztül jelenik meg. A 5. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei. 10. Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg rögzíteni és értékelni kell. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, az átlagos beszerzési áron, továbbá FIFO módszerrel történő értékelés is. A követeléseket egyedileg, az analitikus nyilvántartások alapján minősíteni kell. Az elévülést és a behajthatatlanságot csak bizonylatokkal alátámasztottan lehet a nyilvántartásból kivezetni. A költségvetési szerveknek az egyedi értékelés alapelvét az Szt–ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk, azzal az eltéréssel, hogy az adók és adók módjára behajtható kötelezettségeknél az értékelés csoportosan is történhet. A számviteli politikában ez az alapelv az értékelési szabályzatban megfogalmazott eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazandó az Áhszr. 31/A §-a szerint egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adók és adók módjára behajtható követelések esetében. 11. Az időbeli elhatárolás elvét a költségvetési szervek a „módosított teljesítés szemléletű” könyvvezetés miatt nem alkalmazhatják, így az ezzel kapcsolatos eljárási módok, szabályok sem jelenhetnek meg a számviteli politikájukban. 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Minden szerződésnél a közgazdasági tartalmat kell vizsgálni. Az önkormányzat által aláírt és gazdálkodást érintő szerződéseket, jogügyeleteket számvitelileg is le kell követni, valódi tartalmuknak megfelelően. Elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményeinek megismerése, függetlenül a formai megjelentéstől. 13. A lényegesség elve: azt jelenti, hogy lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A lényegesség alapelvének kialakításánál az Áhsz. 8. § (5) bekezdésében a)– h) pontokban foglaltak szerint kell eljárni.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 14. A költség-haszon összevetésének elvét a költségvetési szerveknél a törvények és a kormányrendeletek által előírt információ szolgáltatások esetében nem lehet figyelembe venni. IV. AZ ELEMI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ TARTALMA ÉS A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSSEL, KÖNYVVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS IDŐPONT RÖGZÍTÉSE 1. Az elemi költségvetési beszámoló A költségvetési előirányzatok alakulásáról és azok teljesítéséről, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetben bekövetkezett változásokról a beszámolási időszak könyveinek zárását követően az önkormányzat féléves és éves beszámolót készít. Az éves beszámoló részei: - elemi költségvetési beszámoló, - az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló. Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésével az önkormányzat beszámol: - az éves költségvetésben számára meghatározott előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, - a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, - a feladatok és az azokra meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia az önkormányzat vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), a költségvetési előirányzatok és azok teljesítésének alakulásáról, pénzügyi és létszámhelyzetéről, a költségvetési feladatmutatók és normatívák alakulásáról és a költségvetési támogatások elszámolásáról. A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. Az évközi és az év végi elemi költségvetési beszámoló készítésnél, sajátosságainak figyelembe vételével, az űrlapokat az „A”, „B”, „C”, „I” és „J” garnitúrából kell összeállítania. Az önkormányzat az alapító okiratában rögzítettek szerint csak alaptevékenységet végez, ezért a beszámolóban a maradvány alaptevékenységgel kapcsolatos pénzmaradványt tartalmaz. A naptári költségvetési év első félévéről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31.-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához megküldeni központilag előírt nyomtatványokon. A központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a dokumentum aláírásáért felelős személyek aláírását is, akkor az azonos értékű a központi nyomtatványon elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért. A helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, a jegyző által elkészített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30.–ig a képviselő–testület elé terjeszteni. A képviselő–testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30.–ig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. Az éves elemi költségvetési beszámoló részei: - a könyvviteli mérleg, - a pénzforgalmi jelentés, - a pénzmaradvány-kimutatás, - a kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész). A naptári évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja. Egyértelműen el kell különíteni a költségvetési bevételektől és kiadásoktól a finanszírozási műveletekkel kapcsolatos bevételek és kiadások, így az önkormányzatnál is kimutatható a költségvetési hiány mértéke és annak finanszírozása miből történt. A költségvetési szerv féléves és éves költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni. A Kincstár az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha a költségvetési szerv teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés, stb.) is. A költségvetési szerveknél az éves elemi költségvetési beszámoló egyes részeinek szerkezete, formája, illetve tagolása kötelező előírás. A kiegészítő melléklet tartalmi követelményei: A kiegészítő melléklet elkészítésének célja – az Sztv. 88. §-ában foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet 8. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. számszaki részből és szöveges indokolásból áll. A számszaki bemutatás céljára az éves költségvetési beszámoló űrlapjai állnak rendelkezésre. A beszámoló számszaki részének összeállításával döntési lehetőség nincs. A kiegészítő melléklet szöveges részénél azonban már van döntési lehetőség. Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai: a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése. b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök állományának alakulása. c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai. d) A feladatmutatók állományának alakulása. e) A normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása. f) A felügyeleti szerv év végi maradvány elszámolási számlájának forgalma. g) A letéti számla pénzforgalma. h) A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése. i) A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása. j) A befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása. k) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása. l) A tárgyi eszközök – az ingatlanok kivételével – és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok – oktatási, művelődési, sport- és szabadidő, szociális és egészségügyi, igazgatási, vízi közmű, távfűtő és egyéb rendeltetésű – szerinti megoszlása az önkormányzatoknál és az önkormányzati költségvetési szerveknél. e) Az adósságszolgálat, a kötelezettségvállalás állományának alakulásáról készített kimutatás. A kiegészítő melléklet szöveges részére vonatkozó ajánlott minta a következő: Általános rész – a költségvetési szerv bemutatása; – a költségvetési szerv főbb azonosító adatainak felsorolása; – gazdálkodási szempontok szerinti besorolási jogkör meghatározása (önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő); – a költségvetési szerv által ellátott szakfeladatok; – a beszámolási évben megvalósult átszervezések, fejlesztések hatásának bemutatása, értékelése; – a költségvetési szerv számviteli politikájának főbb tartalmi elemei; – amortizációs politika bemutatása; – értékelési eljárások bemutatása, - az ellenőrzés által feltárt előző éve(ket) érintő jelentős összegű hibákat bemutatási kötelezettsége (az előző éveket érintő hibák elszámolása), - az EU-s támogatási programok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról szöveges értékelés készítése. 9. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. Specifikus rész – számszaki táblák adatállományának bemutatása, elemzése; – szöveges kiegészítések: = be kell mutatni azokat a tényezőket, amelyek a beszámolási időszakban befolyásolták az alap és vállalkozási tevékenység tervezettől eltérő felhasználását; = be kell mutatni a beszámolási időszakban bekövetkezett, illetve azt érintő rendkívüli eseményeket, körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetet, a vagyon alakulására összetételére hatással voltak és még a költségvetési tervezés időszakban nem voltak ismertek; = kötelezettségvállalások állomány alakulásának bemutatása, valamint az állományváltozását befolyásoló tényezők ismertetése; = az Európai Uniós támogatási program kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása; = össze nem hasonlítható előző évi adatok bemutatása; = az egyes mérlegcsoportok (eszköz és forrás) változásainak és az ezeket okozó tényezők bemutatása; = az EU–s, világbanki, egyéb beérkezett pénz– és egyéb eszközök felhasználásának és a kapcsolódó saját források alakulásának értékelése melynek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is; = közalapítványok, alapítványok támogatására átengedett források alakulásának, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékek bemutatása; = a könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges beszámolóban tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét – a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett –, amelyben a költségvetési szervnek 100%–os, 75%–on felüli, 50%–on felüli, illetve 25%–on felüli részesedéssel rendelkezik. A vegyes rendeltetésű eszközök értékcsökkenése egyes tevékenységek közötti megosztási módjának megváltoztatásával az új módszert és ennek hatását be kell mutatni; A számviteli politika évközi módosításának okait, azok hatását be kell mutatni; Az ellenőrzések által feltárt jelentős összegű hibák miatti módosítások bemutatása (az érintett beszámoló táblákon keresztül); A költségvetési szervnél, mivel a könyvvizsgálat kötelező, erre a szöveges beszámolóban kiemelten és egyértelműen utalni kell. A könyvvizsgálattal kapcsolatban be kell még mutatni a tárgyévi beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön–külön összesítve; A veszélyes hulladékok, a környezetre káros anyagok nyitó és zárókészletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok


Számviteli politika B-01/2012.08.01. mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni; A környezet védelmét szolgáló tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgy évi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban kell bemutatni; Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, akkor a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia a vagyonkezelésbe adáskor a könyveiből kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, illetve a vagyonkezelésbe adott eszközök között nyilvántartásba vett (vagyonkezelési szerződésben szereplő) bekerülési értéket, illetve annak tárgyidőszaki változásait legfontosabb jogcímenként. A tárgyévi könyvviteli mérlegben nem szereplő olyan megállapodásokat, szerződéseket, melyek a költségvetési szerv következő évi gazdálkodását befolyásolhatja. A féléves költségvetési beszámoló két fő részből áll: - pénzforgalmi jelentés, - pénzforgalom egyeztetési űrlap (kiegészítő melléklet). Kötelező a félévi elemi költségvetési beszámolóhoz főkönyvi kivonatot készíteni Az önkormányzatnak az eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az ezekhez kapcsolódó nyilvántartásokból időközi mérlegjelentést kell készítenie negyedévenként, az első és a harmadik negyedévről a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedévre vonatkozó gyorsjelentést 5 munkanapon belül kell eljuttatni a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához. Időközi költségvetési jelentést a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak kell készíteniük a központi szervek tájékoztatására, melyet - a tárgyév I–III. hónapjáról április 20-ig, - az I–VI. hónapról július 20-ig, - az I–IX. hónapról október 20-ig, - az I–XII. hónapról a tárgyévet követő január 20-ig kell megküldeni Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához. Az önkormányzat, az önkormányzati hivatal és az önállóan működő (óvoda, iskola) költségvetési szervek költségvetési bevételeit és kiadásait költségvetési szervenként elkülönítve a helyi önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. A költségvetési rendelettel megállapított költségvetési bevételek és kiadások közgazdasági tartalom szerinti részletezéséről mindegyik költségvetési szervnek, az önállóan működőknek is külön-külön, saját elemi költségvetése készül. Az önkormányzat költségvetési rendeletét a Képviselő-testület fogadja el, és ennek alapján a költségvetési szervek (hivatal, óvoda, iskola) elemi költségvetését a polgármester hagyja jóvá. 11. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. Ennek megfelelően az önállóan működő költségvetési szervek önálló beszámoló készítésére is kötelezetté válnak. Az új szabályozás alapján nincs változás abban, hogy körjegyzőséghez rendelt önállóan működő költségvetési szervek vonatkozásában továbbra is a körjegyzőség látja el a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. Az elkülönített gazdálkodás alapján az önállóan működő költségvetési szervek önálló bankszámláról bonyolítják a gazdálkodásukat, saját adószámuk alatt teljesítik bevallási kötelezettségeiket, melyből következik, hogy mindegyiknek külön-külön adóbevallást kell készíteni. Az önállóan működő költségvetési szervek részére az önkormányzat intézményi finanszírozással (nemcsak a 9412. számla, hanem a 4825. számla összege is szerepeltetésre kerül) biztosítja a működéshez szükséges fedezetet, melyet az intézmény számlájára utal. A nemzetiségi önkormányzat költségvetése sem nem épül be a helyi önkormányzat rendeletébe. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásait a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával állapítja meg, melyről elemi költségvetés készül. Gazdálkodásukat önálló bankszámlán bonyolítják. Önálló adóbevallást is kell készíteniük. A korábbi egységes gazdálkodás elve alapján a helyi önkormányzatok a magánjogi szerződéseik megkötésekor sok esetben az önkormányzat neve mellett az önkormányzati hivatal adószámát és bankszámláját tüntették fel és használták. A 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról) 174. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat által 2012. január 1. előtt kötött és folyamatban lévő olyan magánjogi szerződése (pl. támogatási szerződés) esetén, amelyben az önkormányzati hivatal adóazonosító száma, számlaszáma vagy más hasonló azonosító adatai szerepelnek 2012. február 29-ig köteles a helyi önkormányzat adatainak átvezetését kezdeményezni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a körjegyzőség kötött saját adóazonosító száma és számlaszáma feltüntetése mellett. 2. Mérlegkészítés időpontjának kijelölése A mérlegkészítés időpontjáig kell elvégezni az értékelési feladatokat, a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat érintően ezen időpontig ismertté vált gazdasági eseményeket, adatokat, információkat kell figyelembe venni, illetve a könyvekben eddig az időpontig végezhetők helyesbítések a beszámolóval lezárt költségvetési évre vonatkozóan. A költségvetési szerv a költségvetési évet követő időszakban a költségvetési beszámoló leadásáig végezhet a költségvetési évre vonatkozóan (a tárgyévet követő év február 28-ig) helyesbítést a könyvekben. Amennyiben a költségvetési beszámolóban az átadása során az Államkincstár hibát észlel, a hibát átkönyveléssel javítani szükséges és azt belső bizonylattal kell alátámasztani.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. A Kincstár az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha teljesítik a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés, stb.) is. 3. Könyvvezetési kötelezettség Az államháztartás szervezetei tevékenységükről, a vagyoni és pénzügyi helyzetükre ható gazdasági eseményekről módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelt vezetnek, melyet a költségvetési év végén lezárnak. Ezen szemléletnek megfelelően a pénzforgalmi műveleteket a könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan kell feljegyezni. A szigorúbb előirányzat gazdálkodás érdekében a költségvetési előirányzatokat, valamint azok változásait is azokban a számlaosztályokban, számlacsoportokban kell kimutatni, ahol a teljesítés szerepel, a közgazdasági osztályozási és a funkcionális osztályozási rend szerint teljes körűen. A költségvetési szerv módosított teljesítés szemléletű pénzforgalmi kettős könyvvezetésének fő feladatai: - a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadások és a teljesítendő várható bevételek előirányzatának és azokban bekövetkező változások elszámolása, - az éves költségvetési előirányzatok teljesítésének kimutatása, ezen belül a bevételi pénzforgalom elszámolása, - a kiadási pénzforgalom elszámolása, - mindkettő oly módon, hogy egyrészt megjelennek a bevételek és kiadások fajtájuk, nemük szerint (közgazdasági osztályozás szerint), másrészt megjelennek a bevételek és kiadások tevékenységenként, szakfeladatonként (funkcionális osztályozás szerint), - az eszköz- és forrásállomány változásának számbavétele, - az éves gazdálkodás „eredményességét” mutató forrásnövekedés vagy esetleges forráscsökkenés kimutatása a mérlegben, - és végül mindezek alapján az intézményi gazdálkodás elemzéséhez szükséges információk biztosítása. A nyilvántartásokat magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő nyilvántartáshoz, könyveléshez szükségesek, magyarul is fel kell tüntetni hivatalos fordíttatás, illetve - költség takarékossági szempont alapján - az idegen nyelvet értő és beszélő személy általi fordítás szerint. A fordítást végző munkatársnak a fordítást aláírásával kell igazolni. Főszabály, hogy minden vagyon tulajdonosa az önkormányzat, tehát a vagyont az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. V. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK MINŐSÍTÉSI SZEMPONTJAI 1. Általános besorolási szabályok Az Szt. a befektetett eszközök, és a forgóeszközök megkülönböztetéséhez mindössze egyetlen kritériumot határoz meg, amely szerint a kétféle eszközcsoport elválasztása a használati idő alapján történik. Az Áhsz. ezt a feladatot a költségvetési szerv hatáskörébe utalja. Az eszközöket, amelyek a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgálják a befektetett eszközök közé, amelyek éven belül elhasználódnak, a forgóeszközök közé kell besorolni. Kivételt képez ez alól az általános szabály alól a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok besorolása, melyek esetében a befektetési, vagy a forgatási megszerzési cél határozza meg a minősítést, amely a könyvekbe kerülést követően nem változtatható meg. 2. A besorolási szempontokhoz szükséges központi előírások köre - nem lehet kimutatni az eszközök (sem a befektetett, sem a forgóeszközök) között a bérbevett eszközöket. Ezeket az eszközöket vagy analitikában, a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban szabad nyilvántartani; [Áhsz. 15. § (2)] - nem lehet kimutatni az eszközök között a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép– és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket; - az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket. Ezek az eszközök a jelenlegi gyakorlat szerint általában a használhatóságukat tekintve a befektetett eszközök körébe tartoznak; - a bérbevett vagy használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál lehet kimutatni; Pl. a bérelt épületen végzett felújítási munka értékét az épületek eszközcsoporton belül lehet aktiválni és egyedileg nyilvántartani; - a tenyészállatokat az Szt. kötelezően – a tenyészidőtől függetlenül – a befektetett eszközök közé, a növendék állatokat a forgóeszközök közé sorolja; - részesedések, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyvekbe kerülésekor, meg kell határoznia a költségvetési szervnek, hogy az befektetési, vagy forgatási célú eszköznek minősülnek-e és a könyvekből történő kivezetésig ezt a minősítést – az Szt.től eltérően – átsorolással nem változtathatja meg. 3. Az eszközök minősítési szempontjai Az Szt. szerint az eszközök minősítésének kizárólag a használati idő az egyetlen kritériuma. A használati idő meghatározásához nem biztosít sem az Szt., sem az Áhsz. eligazítást. Ennél a feladatnál a következő főbb szempontokat lehet figyelembe venni: - a minősítést eszközcsoportonként, illetve eszközönként kell végrehajtani; 14. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. -

-

az állandóan ismétlődő eszközbeszerzéseknél vizsgálni kell az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát; egyes eszközcsoportokat fizikai jellemzőik alapján konkrétan ki lehet zárni akár a befektetett eszközök, akár a forgóeszközök köréből; az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek egy költségvetési szerven belül a forgóeszközök és a befektetett eszközök közé is. következetesen kell eljárni a kis értékű tárgyi eszközök besorolásánál; konkrétan meg kell határozni, hogy milyen esetekben kell önálló eszköznek besorolni egy vagyon elemet, és mikor kell tartozéknak minősíteni; egyedi eszközök esetében a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik a minősítés, az eljárási rend kidolgozása., az egyes eszközök minősítését a számviteli bizonylatokon írásban kell rögzíteni.

Immateriális javak között kell kimutatni a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – a szellemi termékeket, az immateriális javakra adott előlegeket. Tárgyi eszközök között kell kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, amelyek tartósan (egy éven túl) szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét. A forgóeszközök között kell kimutatni mindazon eszközöket, amelyek nem tartósan szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét, vagyis egy éven belül elhasználódnak, vagy egy éven belül elkerülnek tőle. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé vagy fordítva. A 100 ezer forint, bekerülési érték alatti vagyoni jogokat és szellemi termékeket a beszerzéskor dologi kiadásként kell elszámolni, csak analitikus nyilvántartásban, mennyiségben kell nyilvántartani. A 100 ezer forintos értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással (pl. a le nem vonható áfával) együtt értendők. Az egy évnél rövidebb ideig használatos szoftverek, szoftver verziók, rendszerkövetések bekerülési értéke – értékhatártól függetlenül – dologi kiadásként számolandó el. 4. A kis értékű tárgyi eszközökkel kapcsolatos eljárási rend A befektetett eszközök közé történő besorolásnál az egyedi értékelés alapelve szerint minden eszközről egyedi analitikus nyilvántartást kell vezetni. Ennek elkerülésére, enyhítésére lehetőség van egy „egyszerűsített” eljárásnak, amelynek a lényege, hogy meghatározott értékhatár alatti eszközöknél az értékcsökkenést egy összegben elszámolják. Ezt az egyszerűsített eljárást alkalmazni lehet: - vagyoni értékű jogokra, - szellemi termékekre, - tárgyi eszközökre.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. A Szt. 80. § (2) bekezdése szerint a jelenlegi értékhatár 100 000 Ft, amely bekerülési (beszerzési és előállítási) értéket jelent. Ebben az esetben az egyedi bekerülési érték összetevőit is figyelembe kell venni, mivel nemcsak az adott eszköz számlázott értéke számít, hanem minden aktiválásra kerülő tétel. A befektetett eszközök esetében (irodai, sokszorosítási, kommunikációs, számítástechnikai, egyéb gépek berendezések, bútorok) a bruttó 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti úgynevezett kis értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét folyó kiadásként egy összegben számolja el. A kis értékű tárgyi eszközökkel kapcsolatban – a tulajdon védelme érdekében – mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. A kis értékű eszközök körébe történő besorolás nem kötelező előírás, nemcsak kizárólag az értékhatár alapján lehet az egyszerűsített elszámolási körbe sorolni az eszközöket. 5. A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása -

EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő követelések, biztos jövőbeni követelések, függő követelések (pl. le nem zárt peres ügyek miatti követelések, kapott biztosítékok, fedezetek), függő kötelezettségek (pl. le nem zárt peres ügyek), EU támogatásokkal kapcsolatos függő kötelezettség, biztos jövőbeni kötelezettség (végkielégítés, stb.). A befektetett eszközök közül a0-áig leírt, de használatban lévő eszközök, mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközök, bérbevett eszközök. Készleteknél a mennyiségi nyilvántartásban lévőek.

Ezeket a 0-s számlaosztályban kell könyvelni. A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Kinizsi Bank Zrt., mint választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán kell forintra átszámítani. Az eszközök és források minősítésével, illetve értékelésével kapcsolatos részletes előírásokat az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata tartalmazza. A számviteli politikában nem részletezett fogalmi meghatározásokat a számviteli törvényben és az Áhsz.-ben foglaltak szerint kell értelmezni.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 6. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő besorolása Az értékpapírokat rendeltetésük, használatuk figyelembevételével, kell nyilvántartani, illetőleg befektetett vagy forgóeszköznek minősíteni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket, bankbetéteket. 7. Adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számbavétele Ebben a körben azokat a kölcsön adott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket kell elszámolni, amelyek futamideje meghaladja az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá hogy azt működési, vagy felhalmozási célra juttatták. Így itt kell kimutatni a dolgozóknak nyújtott munkáltatói lakásépítési és lakásvásárlási kölcsön egy évet meghaladó részéren állományát is. Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a részletre, a halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket (pl. önkormányzati lakás-, helyiségértékesítés 1 éven túli határidőre). 8. Az analitikus nyilvántartások Szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, biztosítva a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét. A költségvetési kiadási és bevételi előirányzatokról és azok változásairól vezetendő nyilvántartás az előirányzatok felhasználását, teljesítését, a tényleges alakulását tartalmazza. Negyedévenként egyeztetni kell a főkönyvvel. A befektetett eszközökről a bruttó értékkel számszerűen megegyező egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartást kell vezetni. Egyeztetése negyedévente történik. Az állami vagyonrész analitikus nyilvántartását úgy kell megszervezni, hogy abból kitűnjön a - forgalomképtelen, - korlátozottan forgalomképes, - forgalomképes vagyon részét képező eszközök értéke. A követelésekről, szállítókról analitikus nyilvántartást kell vezetni, és feladás alapján a főkönyvi könyvelésben negyedévenként könyvelni szükséges. Az idegen pénzeszközök változását a valóságnak megfelelő, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően vezetett analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. A kötelezettségvállalások nyilvántartásából megállapíthatónak kell lennie az évenkénti kötelezettségvállalásnak és lehetővé kell tennie az adatszolgáltatást. A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitó összegét, majd jogcímenként a 17. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-ei pénzkészletet.

VI. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK DOKUMENTÁLÁSA

-

Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése: más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett, vagy egyéb módon megszerzett (pl. térítés nélkül átvett, követelés fejében átvett, fellelt), saját előállítás következtében történő eszköz bővülés eredményeképpen történhet. Az állománynövekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezési okmányt beruházás esetén, a kivitelező cég állítja ki szerződés szerint. Az üzembe helyezési okmányt az önkormányzat arra kijelölt felelős dolgozója is aláírja. Az üzembe helyezés dokumentálásáért (3. sz. melléklet) és a nyilvántartás (4. sz. melléklet) vezetéséért, valamint az állományba vételi bizonylat elkészítéséért a „pénzügyi munkatárs 1” munkakört betöltő dolgozó a felelős. Azokban az esetekben, amikor üzembe helyezési eljárásra (alapozás, műszaki átvétel, stb.) nincs szükség, pl. bútorok, számítógép vásárlás, és a használatbevétel a vásárlással egyidejűleg megtörténik, akkor az üzembe helyezés dokumentuma az állományba vételi bizonylat, mely az alábbi adatokat tartalmazza: - előre nyomtatott, nyomdai sorszámot, - az üzembe helyezendő eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, - az üzemeltető megnevezését és címét, - az eszközzel együtt üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, - az üzembe helyezés időpontját, - az üzembe helyezéskor szükséges hatósági igazolásokat, - az üzembe helyezett eszköz aktivált értékét, - a tervszerinti értékcsökkenés számításának kezdő időpontját, - az üzembe helyezésért felelős személy megnevezését. A költségvetési szerv által beszerzett, üzembe helyezett immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének, illetve az üzembe helyezést követően az értékcsökkenés elszámolásának nem feltétele az, hogy az adott eszköz beszerzéséről a beruházási szállító által kiállított és megküldött számla akár részben, akár egészben kiegyenlítésre kerüljön. Az állományba vétel feltétele az, hogy az adott eszközt rendeltetésszerűen használatba vegyék, üzembe helyezzék. Üzembe helyezési eljárás nélkül lehet egyes gépeket, berendezéseket állományba venni, ebben az esetben a használatra történő átadás időpontjára kell kiállítani az állományba vételi bizonylatot. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos szállítói számla kiegyenlítése (pénzügyi rendezése) a mérleg fordulónapjáig (december 31-ig) sem történik meg, akkor az államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolójának részét képező pénzforgalmi jelentésben a Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 18. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. előirányzata és teljesítése elnevezésű 05 űrlap megfelelő sorában az előirányzat teljesítése oszlopban adat nem szerepelhet, ugyanakkor a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben az Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása elnevezésű 38-as űrlapon a tárgyi eszközök bruttó értékének növekedését, a pénzforgalom nélküli növekedések között egyéb növekedésként ki kell mutatni. Ha a tárgyieszköz-beszerzéssel kapcsolatos szállítói számlát a következő évben kiegyenlítik, akkor az államháztartás szervezetének - a számla kiegyenlítésével egyidejűleg - a beruházási kiadást közgazdasági osztályozás szerint a tárgyi eszközök megfelelő előirányzat-teljesítési számláján, és funkcionális osztályozás szerint a 7. számlaosztályban a megfelelő szakfeladaton kell elszámolnia. Mivel az adott eszköz állományba vétele már az előző évben, az üzembe helyezéskor megtörtént, a tárgyi eszköz állományba vételét újból már nem kell könyvelni. Az éves költségvetési beszámolóban az eszköz beszerzésével kapcsolatos kiadást az előbb említett 05-ös űrlapon a felhalmozási kiadások között szerepeltetni kell. Mivel a 05-ös űrlapon kimutatott tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos kiadás összegét a 38-as űrlap megfelelő sorában, bruttó értéket növelő pénzforgalmi tételként is ki kell mutatni, a halmozódás kiszűrése miatt az előző évi egyéb növekedésként kimutatott összeggel a bruttó értéket egyidejűleg csökkenteni kell. Az üzembe helyezést követően a tervszerinti értékcsökkenést negyedévente a tényleges használati időnek megfelelően kell elszámolni. VII. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAIHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK Az eszközök értékelésének szabályait a 2012.08.01.-től hatályos Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza.

VIII. LÉNYEGES INFORMÁCIÓK KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA

1.

A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk körének szabályozása

A Szt. 3. § (3) 5. pontja alapján kell a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékének határát meghatározni. A lényegesség alapelvének előírása szerint a lényeges információk közül a legfontosabbak: 19. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01. 1.1 A költségvetési szerv feladataiban bekövetkező változások: - A költségvetési szerv mind az alap, mind a vállalkozási tevékenységét az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezhetik. Olyan feladatot a költségvetési szerv nem végezhet, amelyet az alapító okirat, illetve az Ámr. 12. §-a nem tartalmazza. - Az alapító okiratban a végezhető feladatok körét széles körűen szakágazati bontásban határozza meg annak érdekében, hogy az okiratot ne kelljen állandóan módosítani; - Előfordulhat olyan eset, hogy a költségvetési szerv feladatellátása egyik évről a másikra – a megadott feladatkörön belül – jelentősen megváltozhat – pl. tartalmazza az alapító okirat a bérbeadási tevékenységet, amelyet egyik évben bérbevevő hiányában a költségvetési szerv nem tudott igénybe venni. A másik évben a bérbeadás megvalósult, így egyik évről a másikra változott a bevételi és kiadási szerkezet és volumen. 1.2 Szervezeti változások: - Ezek a változások lehetnek belső változások, vagy a költségvetési szerv egészét érintő változások. Ez utóbbival kapcsolatban a költségvetési szervnek külön szabályozási kötelezettsége nincs, mivel ez a változás az irányító (felügyeleti) szervtől indul; - A belső változásoknál a gazdálkodást is érintő kihatását a mindenkori gazdasági vezetőnek kell figyelnie, mérnie, valamint az egyes egységekkel kapcsolatos belső eljárási rendet kidolgozni. (Pl. általános kiadások felosztásánál.) 1.3 A szokásos és rendkívüli események minősítése: - A rendkívüli eseményeknek a költségvetési szerv gazdálkodására gyakorolt hatása független a költségvetési szerv szokásos tevékenységétől. A rendkívüli gazdasági események a költségvetési szerv tevékenységével nem állnak közvetlen kapcsolatban; Az Szt. nem definiálja a szokásos és a rendkívüli események meghatározást; A gazdasági vezetőnek – a saját tevékenységét és körülményeit figyelembe véve – a rendkívüli események minősítéséről döntenie kell. Ilyenek lehetnek pl.: - Bevételeknél a szokásos mértéket meghaladó – káreseményekkel kapcsolatos – térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, - egyszeri többlettámogatások, - pénzeszköz–átvételek. - Kiadásoknál az egyszeri beruházások, felújítások, - zárolások, - káresemények helyreállítási kiadásai, - vis major esete (betörés, elemi károk stb.), - kártérítések, késedelmi kamatok. Az egyes eszközök és kötelezettségek értékelésénél, – az Szt. és az Áhsz. előírásainak keretei között – ha egyik évről a másikra a költségvetési szerv megváltoztatja az eljárási módot, akkor a gazdasági vezető feladata az erről szóló döntés, illetve a változás számviteli szempontok szerint figyelése, mérése.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 2. Az értékcsökkenés összegének alap–, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának szabályai Amennyiben az alap–, kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenység is egyidejűleg előfordul, akkor a különböző tevékenységekhez együttesen használt eszközök elszámolt értékcsökkenését meg kell osztani. Ennek a számításnak az alapját amennyiben erre mód van már az eszközök beszerzésekor, létesítésekor meg kell adni: - kizárólag alaptevékenységhez használt eszközök, - kizárólag vállalkozási tevékenységhez használt eszközök, - mind a két tevékenységhez egyaránt használt eszközök. Ezt az elkülönítést a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell. A két tevékenységhez egyaránt használt eszközökre megállapított értékcsökkenés módja a következő lehet: - a tevékenységre elszámolt bevételek arányában, - a tevékenységre elszámolt kiadások arányában, - természetes mutatószámok alapján, pl. igénybevett terület vagy igénybevett munkaórák, számítógép órák alapján stb. 3.Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztási szabályai Az egyes tevékenységek közötti megosztásnál főszabályként kell alkalmazni, hogy mind az áfa kiadásnál, mind az áfa bevételnél csak azokat az elemeket kell valamilyen vetítési alappal (pl. összes bevétel, összes kiadás) megosztani, amelyek tételes elszámolással nem oszthatóak meg. A számításnál törekedni kell arra, hogy minden tevékenységet a valóságnak megfelelően terhelje az áfa bevétel és kiadás. 4. Az általános kiadások megoszlási módszereinek kiválasztása A 6. számlaosztályban könyvelt általános kiadásokat, mivel azok a szakfeladatok érdekében merülnek fel, különböző mutatószámok, vetítési alapok segítségével fel kell osztani a tevékenységek között. A vetítési alapok a következők lehetnek: 61. Karbantartó részleg kiadásait célszerű munkaórákra gyűjteni és ennek alapján felosztani. 62. Egyéb kisegítő részlegek kiadásait mennyiségben mérhető mutatók alapján oszthatjuk fel (kg, létszám, négyzetméter, köbméter stb.) 63. Szakmai egységek kiadásait – amennyiben lehetséges – természetes mutatószámok alapján oszthatjuk fel (db, munkaórák stb.) 64. Szakágazatok közvetett kiadásainál szintén lehet meghatározó természetes mutatószámot választani 65. Épületek fenntartási kiadásainak felosztásánál – leggyakrabban alkalmazott vetítési alap – az egyes szakfeladatok által igénybe vett m2.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. Vetítési alapnak nevezzük azt a kiadási jellemzőt, amely minden érintett szakfeladatnál – egy–két kivételtől eltekintve – megtalálható és az egyes szakfeladatoknál igénybe vett közvetett kiadás teljesítményeit arányuknak megfelelően reprezentálja. Ebben az esetben a felosztás menete a következő: Pótlékkulcs: Felosztható általános kiadás × 100 = Pótlékkulcs % Vetítési alap

Az egyes szakfeladatokra jutó kiadás meghatározása: Egy-egy költségviselő számlán elszámolt kiadás x pótlékkulcs 100 6. A raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásának szabályai A költségvetési szervnek szabályoznia kell azoknak a készleteknek a körét, ahol előfordulhat a ki– és bevételezéseknél az egyes készletek „keveredése” és így a leltári eltéréseknél a kompenzálás megengedett. Kompenzálható tételek lehetnek a hasonló minőségű, értékű, rendeltetésű készletek. Ezeknek a készletféleségeknek az összecserélhetősége miatt ugyanazon a leltári körzetben (leltárfelvételi egységben) az egyik készletféleség mennyiségében hiány, a másik készletféleség mennyiségében többlet keletkezik. Szintén meg kell határozni azoknak az eszközöknek a körét, ahol a természetes mennyiségi csökkenés (káló) megengedett és ennek mértékét is rögzíteni kell. Pl. élelmiszereknél, tüzelőanyagoknál, üzemanyagoknál stb. 7. A jelentős összeg mértékének meghatározása az egyes eszközcsoportoknál

-

-

Az eszközök év végi értékelés során a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözet összege jelentős összegűnek tekinthető az Áhsz. előírásai alapján: ha az immateriális javak és tárgyi eszközök év végi értékelés alapján megállapított terven felüli értékcsökkenésének összege meghaladja az éves terv szerinti értékcsökkenés összegét vagy a 100 000 Ft–ot, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20%–át, vagy a 100 000 Ft–ot, ha a követeléseknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20%–át vagy a kisösszegű követelés értékhatárát, ha a valuta, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, az aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolásokat is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó – az Szt. 60. §–a szerinti – devizaárfolyamon 22. oldal, összesen: 28 Körjegyzőség Nemesvámos

Számviteli politika B-01/2012.08.01.

-

átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%–át vagy a 100 000 forintot, ha az Áhsz. 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításhoz az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%–át vagy a 100.000 forintot.

IX. A JELENTŐS ÖSSZEGŰ HIBA ÉS A MEGBÍZHATÓ, VALÓS ÖSSZKÉPET LÉNYEGESEN BEFOLYÁSOLÓ HIBA ÉRTÉKHATÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA

-

-

Az Áhsz. kötelező előírásai szerint: Jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatárok saját tőkét és tartalékokat növelő–csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg–főösszegének 2%–át, illetve, ha a mérleg főösszeg 2%–a meghaladja a 100 millió Ft–ot, akkor a 100 millió Ft; A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinti, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken). X. A SZÁMVITELI POLITIKA KERETÉBEN KÖTELEZŐEN ELKÉSZÍTENDŐ SZABÁLYZATOK 1 2. 3. 4.

Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata; Az eszközök és források értékelésének szabályzata; Önköltség számítási szabályzat; Pénzkezelési szabályzat

Az Áht. 27. § (1) bekezdése alapján célszerű az önkormányzati hivatal által összevont gazdálkodási szabályzatokat készíteni. Az összevont szabályzatokban elkülönítve kell a helyi önkormányzatra, helyi nemzetiségi önkormányzatra illetve az önkormányzati hivatalra vonatkozó belső gazdálkodási szabályokat és a végzett szakfeladatokat meghatározni.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. XI. A SZÁMVITELI POLITIKÁÉRT VALÓ FELELŐSSÉG A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a körjegyző felelős. A költségvetési szerv vezetőjének a számviteli politikával kapcsolatosan a felelősségi jogköréből adódóan kettős feladatot kell ellátnia: - biztosítania kell a gazdasági szervezet által kidolgozott eljárások gyakorlati megvalósítását a költségvetési szerv más egységeinél, - vezetői ellenőrzés keretében a számviteli politika kialakítását és gyakorlati érvényesülését kell vizsgálnia. Átruházott hatáskörben a felelősség a következők szerint kerül megosztásra: ¾ a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért a gazdasági vezető a felelős. ¾ a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős.

XII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen számviteli politika a költségvetési szerv belső Szabályzatát képezi. A szabályzat módosításait a dokumentumok kezelésre vonatkozó eljárás alapján kell elvégezni. A szabályzatot az érintett munkavállalókkal ismertetni kell, s ennek tényét a 1.sz.melléklet-ben (Megismerési és tudomásulvételi nyilatkozat) rögzíteni kell. Jelen rendelkezés 20………………………..-tól lép hatályba.

…………………………………………… Sári Judit körjegyző


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 1. számú melléklet MEGISMERÉSI ÉS TUDOMÁSULVÉTELI NYILATKOZAT A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. név

beosztás

kelt


aláírás

Számviteli politika B-01/2012.08.01. 2. számú melléklet Számlarend Ez önálló füzetként kerül csatolásra jelen szabályzathoz.


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 3. számú melléklet Üzembe helyezési okmány beszerzett, illetve előállított immateriális javakról, tárgyi eszközökről Iktatószám: ..…………/200

Üzembe helyezési okmány száma: ……….

I. A beszerzés, előállítás azonosító adatai 1. Immateriális jószág, tárgyi eszköz megnevezése és azonosító száma: ……………… …………………………………………………………………………………………. 2. A beruházás megvalósítása:

– –

saját előállítású ……………

külső szállítótól beszerzett …... 3. Beruházó (üzemeltető) megnevezése és címe: ……………………………….……….. ……………………………………………………………………………………...….. 4. Beruházó (üzemeltető) KSH azonosítója …………..…………………………………. 5. Az eszköz üzemeltetésének helye: ………………………………..…………………... 6. A beruházás jellege:

– –

új eszköz létesítése, beszerzése ……………

meglévő bővítése …………………………… 7. Az eszköz előállításának, beszerzésének célja: ……………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………..... II. A beszerzés, előállítás költség-előirányzatára és üzembehelyezésére vonatkozó adatok 1. A beszerzés, előállítás költség-előirányzata Adatok: ezer forintban! Költségvetésben jóváhagyott előirányzat

A beszerzés, előállítás tényleges kiadása

2. Az aktiválásig nem számlázott, illetve pénzügyileg nem rendezett érték: …………….. E Ft. 3. Üzembe helyezett immateriális jószág, tárgyi eszköz kapacitása (műszaki jellemzői) ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Az immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezését (használatbavételét) elrendelem: Kelt, ………….., 200… ………………..hó ………..nap ……………… vezetője


Számviteli politika B-01/2012.08.01. 4. számú melléklet Nyilvántartás az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezési okmányairól 200… év Sor-

Eszköz megnevezése, azonosító száma

szám

1

Iktató-

Üzembe helyezési okmány

szám

2

kelte

3

4

száma

5

Állományba-vételi

Beruházás

Üzembe

bizonylat száma

megvalósításának

helyezés

módja

időpontja

6

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


7

Üzembe helyezés helye

8

9

Nemesvámos-Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége. Számviteli politika (B-01)

Recommend Documents