Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász

Pénz- és tőkepiacok Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász

[email protected] 2013. Március 1-i változat 13.00-14.30 V-ös előadóterem

1

A félév elfogadásának feltétele: A Pénz- és tőkepiacok tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. A vizsgadolgozatok az előadáson elhangzottakból, valamint a kötelező irodalomként előírt tankönyvből kerülnek összeállításra. A sikeres dolgozathoz (elégséges) legalább 60 pont-os teljesítmény nyújtása szükséges. Jeles eredmény 90 elért pont alapján adható. Az érdeklődő hallgatók maximum 20 többletpontot kaphatnak feladatkiírás alapján, mely a vizsgadolgozattal elért eredményhez hozzáadódik. Kötelező irodalom: Bakonyi Zoltán – Dr. Décsy Jenő – Lauf László – Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok. Perfekt, évmegjelölés nélkül Javasolt irodalom: Zvi Bodie – Alex Kane – Alan J. Marcus: Befektetések. Aula Kiadó, 2005.

2

1. hét A pénzügyi piacok tulajdonságai. A pénzügyi piacok és a gazdaság, a pénzügyi piacok feladata, a pénzügyi piacok különböző szempontú csoportosításai. Pénzügyi eszközök és a pénzügyi piacok kapcsolata. 2. hét A tőkepiaci intézményrendszer A tőkepiaci intézmények és szereplők. A tőkepiac hazai és nemzetközi szabályozása. A tőkepiaci termékek és információforrások. 3. hét Az értékpapírok fajtái, kibocsátásuk és forgalmazásuk Az elsődleges és másodlagos piac. Az állampapírok és vállalati értékpapírok típusai és jellemzői. 4. hét A pénzügyi piacok indexei. A pénzügyi indexek csoportjai. A legjelentősebb kötvény- és részvényindexek. 5. hét A befektetési alapok A befektetési jegy fogalma. A befektetési alapok működése és jellemzői. A befektetési alapok teljesítményének értékelése. 6. hét A kötvények pénzáramlása és hozama A különböző kamatlábak összefüggései különös tekintettel a folytonos kamatlábra. A hozamgörbe. Különböző konstrukciójú kötvények pénzáramlása és árfolyama. A fix és változó kamatozású kötvények árfolyamának és hozamának összefüggése. A kötvények árfolyamváltozása a piaci kamatláb függvényében. A kötvény átlagideje. 7. hét Részvények elemzése – a technikai elemzés alapjai Részvények árfolyama és hozama. A várható hozam. Az árfolyamváltozás jellemzői és ezek mérése, a volatilitás. 8. hét Részvények elemzése – a fundamentális elemzés alapjai A fundamentális elemzés értékelési módszereinek bemutatása. 9. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek I. A határidős ügyletek és a határidős kereskedés lebonyolítása. Az összetett határidős ügyletek. A fedezeti ügyletek lebonyolítása. 10. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek II. Az opciós ügyletek és az opciós kereskedés lebonyolítása. Összetett opciós pozíciók kialakítása. 11. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek III. Az opciók értékelése. Opció értékelési modellek. A swap ügyletek jellemzői. A kamat- és devizaswap. 12. hét Tőkepiaci folyamatok Áttekintés az aktuális tőkepiaci fejleményekről. A makrogazdasági és tőkepiaci folyamatok összefüggése.

3

Heti anyag a tankönyvben 1. Hét 11-33. Oldal 2. Hét 34-55. Oldal 3. Hét 56-83. Oldal 4. Hét 329-371. Oldal 5. Hét 84-108. Oldal 6. Hét 205-216. Oldal 7. Hét 254-294. Oldal 8. Hét 217-254. Oldal 9. Hét. TANKÖNYVI FEJEZET NINCS 10. Hét 109-135 és 296-317. Oldal 11. Hét 135-205 Oldal és 318-328 oldal

4

BGF–PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék FELADATKIÍRÁS Pénz- és tőkepiacok tantárgy keretében A tantárgy keretében az aláírás megszerzésének feltétele a virtuális tőzsdejátékban történő részvétel. A feladat megoldása 2 fős teamben történik, az erre adott pontszámot mindkét team-tag megkapja. A feladat megoldásáért és határidőre történő beadásáért maximum 20 pont szerezhető, mely a félév végi zárthelyin szerezhető maximum100 pontot növeli. A feladatkiírásért pont beszámításának feltétele a félévi eredménybe a zárthelyin elért minimális 60 pont. A félév során maximálisan elérhető 120 pontból 90 pont megszerzése szükséges a jeles (5) érdemjegyhez. A feladat: A Budapesti Értéktőzsde honlapján történő regisztrálást követően virtuális portfolió nyitása 100 eze r Ft (virtuális) készpénzzel. Az induló készpénz összege a félév során nem módosítható. Az induló tőke terhére a tőzsde részvényszekciójában vételi és eladási ügyletek kötése. A cél a virtuális portfolió értékének növelése a félév során, majd a félév végén valamennyi pozíció zárása és a záró készpénz megállapítása, valamint a félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése. A záró készpénztőke megállapítása és értékelése A félév végére realizált készpénz nagysága alapján elérhető maximális pontszám 10. Az egyes teamek tényleges pontszámának megállapítása a következőképp történik. A teamek által realizált készpénz alapján kialakuló sorrendhez igazodóan 0 és 10 közötti pontszám kiosztása úgy, hogy egyenlő számú team kapjon 1 és 10 közötti pontszámot. (32 team esetén az első 3 team 10 pont, a második 3 team 9 pont, s az utolsó 2 team 0 pont) A félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése A befektetési stratégia bemutatása és értékelése max. 4 A/4 oldal terjedelemben történjen meg. A színvonalas értékelés terjedjen ki 1–1 A/4 oldalon az adott tőzsdei szekció féléves történetének bemutatására, a befektetési stratégiára, a pénzügyi instrumentumok kiválasztására, valamint az elért eredményre, illetve a befektetési tevékenység és eredménye alapján levont tanulságra. Az értékelés lehetőség szerint egyaránt tartalmazzon szöveget, táblázatba rendezett adatokat, valamint grafikonokat, legyen esztétikus és könnyen áttekinthető. A részvevő teameknek az alábbi határidőket kell tartaniuk: A teamek személyi összetételének rögzítése, regisztrálás, az induló portfolió befektetése és dokumentálása 2013. február 18-ig. Az induló portfoliót a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban elmenteni és e-mail címemre megküldeni. A regisztrált teamekről készített lista a tanszéki hirdető táblán 2013. február 25-étől megtekinthető lesz. A teamek által összeállított és karbantartott portfolió állapotának dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban és e-mail címemre megküldve az 1. zárthelyi hét kezdetéig. A versenyző teamek által elért eredmény a tanszéki hirdetőtáblán a tavaszi szünetet követő héttől megtekinthető lesz. A teamek által elért végleges eredmény dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban, valamint a portfolió kiértékelés megküldése e-mail címemre a szorgalmi időszak utolsó előadásáig. A portfolió lezárását úgy kell végrehajtani, hogy a kiértékelés határidőre beérkezzen. A kiértékelést kinyomtatva, tűzőgéppel összetűzve (de bekötés nélkül) az utolsó előadáson kell leadni, a tanszéki adminisztráció a gyűjtéssel nem foglalkozik. A végeredmény a tanszéki hirdetőtáblán a vizsgaidőszak kezdetétől megtekinthető lesz. A fenti határidők bármelyikének elmulasztása – a teamek részéről – jogvesztő. Budapest, 2013. február 1. Dr. Zsugyel János

5

1. (02.08) A pénzügyi piacok tulajdonságai (11-33)

PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK – FEDEZETI ÜGYLETEK – OPCIÓS ÜGYLETEK – SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

6

1. Pénzügyi piacok I. (11-33.o.) 1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata   

1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása 1.1.2 A finanszírozás formái 1.1.3 A kamatláb szerepe

1.2 A pénzügyi közvetítő rendszer részei  

1.2.1 A pénzügyi eszközök 1.2.2 A pénzügyi közvetítés és intézményei

1.3 A pénzügyi piacok csoportosítása   

1.3.1 Különböző szempontok szerinti csoportosítás 1.3.2 A részpiacok kölcsönös összefüggései 1.3.3 Az egyes részpiacok jellemzői 7

Pénzügyi rendszer összetevői 1..ábra Az erőforrások hatékony elosztását végző pénzügyi rendszer áthelyez térben , időben, ágazatok közt

árinformációt nyújt

gyűjt erőforrást, tulajdont darabol PÉNZÜGYI RENDSZER ALAPFELADATA: AZ ERŐFORRÁSOK

fizet, kereskedelem

HATÉKONY ELOSZTÁSA

kockázatot kezel

motivál információhiány esetén 8

Nem hatékony erőforrás elosztás lehetőségei

1. táblázat A hatalom dimenziói: vagyon, presztízs, uralom alrendszer neve

mit csinál

gazdaság társadalom politika

javakat termel javakat fogyaszt termelést, fogyasztást szabályoz

ki csinálja (tipikus társadalmi csoport) osztályok rendek pártok

miért csinálja? (sikermutató) vagyonért presztízsért uralomért

Forrás: Max Weber (1920): Hatalommegosztás a politikai közösségekben, osztályok rendek, pártok 9 (1920)

Cselekvések racionalitása 2.táblázat Globális világ és a globalizációra esélyes civilizációk Euró-Atlanti Kínai? Japán? Ortodox? Hindu? Latin Amerikai? Afrikai? Iszlám?

GAZDASÁG

TÁRSADALOM

POLITIKA

racionális racionális racionális racionális irracionális irracionális irracionális irracionális

racionális racionális irracionális irracionális racionális racionális irracionális irracionális

racionális irracionális racionális irracionális racionális irracionális racionális irracionális

10

Növekedés kulcstényezői . A növekedés kulcstényezői. Már volt róla szó, hogy a világgazdaság a 19. századig igen lassan fejlődött az egy főre eső GDP tekintetében. Évszázadokon keresztül az életszínvonal alig változott, a növekedés csak a 18. század végétől indult be komolyabban, Angliában. Két tényezőt említenek a gazdaságtörténészek: 

Egyfelől a szellemei tulajdon törvényi védelme ekkor valósult meg, innét kezdve volt értelme, hogy valaki újítások, találmányok kitalálásában, megalkotásában lássa a meggazdagodás útját. Korábban, ha valami eszébe jutott, és éveket fordított megvalósítására, akkor a kész találmányt bárki bűntelenül ellophatta, így nem volt értelme, hogy a feltaláló ezzel töltse idejét, jobb volt jha a meglévő üzletét vitte. A törvény meghozatalától kezdve volt üzleti értelme a találmánynak, aki kitalált valamit, abból meg is gazdagodhatott.



Másfelől, akkoriban terjedtek el a kereskedelmi bankok Angliában. Ha valakinek jó ötlete volt, még nem volt tőkéje ahhoz, hogy azt meg is valósíthassa. A bankok tették azt lehetővé.

11

Az elmúlt 32 év 2.ábra A fejlett országok GDP növekedése

GDP 240 220 200 180

y = 99,731e0,027x R² = 0,9812

160 140 120 100

12

Hitel és GDP 50 éve 1. Az egy főre jutó GDP az egy főre jutó ügyfélhitelek függvényében 1960-2008 35000

30000 GDP/fő PPP $-ban

25000 20000

y = 361,11x0,40 R² = 0,80

15000 10000

5000 0 0

10000

20000 30000 40000 50000 Ügyfélhitel/fő PPP $-ban

60000

70000

13

Mi a bajunk most? 1. ábra A bruttó államadósság/GDP alakulása néhány kiválasztott országban, %-ban

40 ország átlagos államadóssága 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

14

Jönnek a kínaiak 1. ábra. Kína és USA egy főre eső GDP arány

Egy főre eső GDP arány alakulása Kína/USA 60%

50%

40%

y = 0,0411e0,0411x R² = 0,9711

30%

Kína/USA Expon. (Kína/USA)

20%

10%

1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 2017 2020 2023 2026 2029 2032

0%

15

Dani Rodrik Lehetetlen hármasság

16

Dani Rodrik :

17

Gazdasági térkép 3. ábra Gazdasági szereplők tevékenysége A külföld

A

100 munkáért= 90 fogyasztási cikk+S

vállalat

10 megtakarításért=6 részvény+4bankbetét

o

A háztartás

Az állam

18

2. táblázat Modigliani alapmodellje a vagyonképződésről évek 1 5 10 15 20 25 30 40 45 50 51 55 60

jövedelem=y 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0

fogyasztás=d/(d+p) 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85

megtakarítás s=y-d/(d+p)) 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 -0,85 -0,85

vagyon 0,15 0,75 1,5 2,25 3 3,75 4,5 6 6,75 7,5 7,65 4,25 0,00

19

vagyonpálya 1.ábra A jövedelem, fogyasztás és vagyon 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

8 7 6 5

4 3 2 1 0 0

20

40 évek száma

60

jövedelem (bal t.) fogyasztás (bal t.) vagyon (jobb t.)

20

Miként finanszíroz a háztartás?

3. táblázat Jóska megtakarításai, mint autógyári részvények és banki hitelek betétei Eszközök Autógyár épülete, futószalag Anyacsavarok, autóalkatrészek

Források Jóska részvényei Banki hitelek, Jóska betétjéből

21

1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata

A mai görög csőd 2400 éves sor tagjának tekinthető, mivel az első pénzügyi csőd i.e. 4. Században a déloszi templom felé fennálló adóssága tekintetében a 13 tagú Attikai Tengeri Szövetség 10 tagja csődöt jelentett. 1000 Cédrusfa tartozás a hajóépítéshez, vagy 1000 CDS pontról 10000 pontra (100%-ra) felfutó csődkockázat, a görögök azóta is és szinte egyfolytában csődben vannak. Mi a kapcsolat CDS és tőzsdeindex között? 22

CDS credit default swap Miért futott fel a Görögök CDS-e 1000bp-ről 10000bp-re? 10000bp=100%, nem érdemes megvenni az állampapírt, már csak veszteség van rajta, eladni sem lehet csak iszonyatos hozam mellett 23

100 1 9 .1 2 .2 0 1 1

0 2 .1 2 .2 0 1 1

1 7 .1 1 .2 0 1 1

0 2 .1 1 .2 0 1 1

1 8 .1 0 .2 0 1 1

0 3 .1 0 .2 0 1 1

1 6 .0 9 .2 0 1 1

0 1 .0 9 .2 0 1 1

1 7 .0 8 .2 0 1 1

0 2 .0 8 .2 0 1 1

1 8 .0 7 .2 0 1 1

0 1 .0 7 .2 0 1 1

1 6 .0 6 .2 0 1 1

0 1 .0 6 .2 0 1 1

1 7 .0 5 .2 0 1 1

0 2 .0 5 .2 0 1 1

1 5 .0 4 .2 0 1 1

3 1 .0 3 .2 0 1 1

1 6 .0 3 .2 0 1 1

0 1 .0 3 .2 0 1 1

1 4 .0 2 .2 0 1 1

2 8 .0 1 .2 0 1 1

24

0 3 .0 1 .2 0 1 2

Görögország CDS –ének alakulása bázispontokban

100000

y = 6 3 2 , 3 7 e 0 ,0 1 x R 2 = 0 ,9 2

10000

1000

0% 2011.09.28

2011.05.28

2011.01.28

2010.09.28

2010.05.28

2010.01.28

2009.09.28

2009.05.28

2009.01.28

2008.09.28

2008.05.28

2008.01.28

2007.09.28

2007.05.28

25%

2007.01.28

50%

2006.09.28

75%

2006.05.28

2006.01.28

2005.09.28

2005.05.28

2005.01.28

5 éves CDS és a BUX/GDP alakulása (2005-11) 125%

100%

cd s/1000

b u x /g d p 2005.01.282010.03.01

b u x /g d p 2010.03.012011.03.01

b u x /g d p 2011.03.012011.12.31

25

Az 5 éves CDS és a BUX/GDP ( 2005.01.28-2010 03.01) 2 0 1 0 .0 3 .0 1 -ig 140%

y = -0 ,0 0 1 2 x + 1 ,0 2 0 1 R 2 = 0 ,8 0 3 2

120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 0

100

200

300

400

500

600

700 26

Majd azt is megnézzük, mitől függ a tőzsdeindex, de előbb megnézzük, hogy mi van az USA-ban (DJIA/GDP) A (GOV.NET LENDING/GDP) FÜGGVÉNYÉBEN 2001-2010 USA 100,00% 95,00% 90,00% 85,00%

y = 2,50%x + 95,74% R2 = 88,30%

80,00% 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% -14,00

-12,00

-10,00

-8,00

-6,00

-4,00

-2,00

0,00

%-ban 27

Pénzügyi közvetítő rendszer: Olyan  

  

Piacok, Egyének, Intézmények, Jogszabályok és egyéb szabályok, Szokványok, mechanizmusok, technikák összessége,

Amelyek biztosítják a gazdaság pénz-és tőkekapcsolatait. 28

Pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata:

Tegye lehetővé: 



a gazdaságban létrejövő megtakarítások és a beruházási szükségletek találkozását, Megtakarítások felhasználását, működő tőkévé alakulását

A kereslet-kínálat meghatározza a pénzügyi eszközök árát (pl. hitel esetén a kamatlábat)

29

1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása Pénzügyi piac:  



a pénz cseréjének helyszíne, A pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének, intézmények), Pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége.

Pénzügyi piac elsődleges feladata: 

A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz.

Szabad pénzeszközökkel a megtakarítók rendelkeznek, nettó megtakarítók, akinek megtakarításai meghaladják hiteleiket Háztartási szféra nettó megtakarító, vállalkozás és állam általában nettó adós. 30

Megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A pénzügyi piac közvetítő szerepe révén a a megtakarítás olyan jövedelem, amely nem csapódik ki a gazdaság vérkeringéséből fogyasztás formájában. A felhasználók keresletet támasztanak a megtakarítók jelenlegi pénzére. A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A megtakarítók többletjövedelem reményében adják kölcsön mai megtakarításaikat. A cserében kialakul a piaci ár, a kamatláb és az értékpapírok árfolyama. Minél nagyobb kockázattal jár a befektetés, annál nagyobb jövedelmet várunk érte. 31

Megtakarítók és tőkefelhasználók igényeinek eltérése:    



Pénzösszeg nagysága, Lejárat, Likviditás, Kockázat, Szakértelem, hatékonyság.

32

„átcsomagolás” A hatékony pénzügyi rendszer átcsomagolja a terméket, Lehetővé teszi, hogy a kis összegű, rövidebb időtávú, likviditást és kockázatmegosztást preferáló megtakarítások találkozzanak a tőkefelhasználó vállalatok nagy-összegű, hosszabb távú igényeivel, és így a gazdaság újratermelési folyamatait és növekedését finanszírozzák. 33

Finanszírozás formái Önfinanszírozás (saját nyereségből fejleszt a vállalat) Végleges újraelosztás (állam elveszi adóval, másnak adja) Pénzügyi piacok használata (főként értékpapírral) Kereskedelmi bankok (bankrendszer) pénzteremtése 34

Kamatláb szerepe Különböző időpontbeli pénzeket a kamatláb (hozamelvárás) köti össze. 1+rn=(1+rr)*(1+CPI) Előretekintő infláció CPI és reálkamat megadja a nominál-kamatot. Kockázatmentes kamatláb +kockázati prémium adja a kamatlábat. 35

1.2 A pénzügyi közvetítőrendszer részei

1.2.1.A pénzügyi eszközök

Pénzügyi eszközök a pénzügyi piacok árui, belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. A pénzügyi eszközök a megtakarítások ideiglenes átadásakor jönnek létre a piacon zajló cserében, formáját tekintve értékpapír, elismervény, szerződés, stb… 36

1.2.1.A pénzügyi eszközök Pénzügyi piac legfontosabb eszközei:      

Váltó (kereskedelmi, kincstári) Kincstárjegy Bankbetétek és bankhitelek, Kötvény, Záloglevél, Részvény.

Időtartam: rövid (váltó, kincstárjegy), hosszú (kötvény, záloglevél), lejárat nélküli (részvény) 37

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei Négy szereplő (háztartás, állam, vállalat, külföld) mindegyike lehet megtakarító, és lehet jövedelménél többet költeni szándékozó, találkozásukat segíti:  

 

Megtakarítási formák szabványosítása, Adás-vétel általános szabályainak betartása, jogi háttér biztosítása Információáramlás elősegítése, Közvetítő, a kereskedésben közreműködő intézmények megjelenése, működése. 38

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei  

a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják az egyik szereplőtől a másikhoz.

Pénzügyi közvetítő intézményrendszer feladata, hogy  

segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek  a hozammal,

 kockázattal,  futamidővel kapcsolatosak. 39

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei A gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele, hogy a források hatékony, gyors áramoltatását a pénzügyi közvetítőrendszer betöltse. A közvetítőrendszer lehet 



közvetlen (megtakarító arról dönt, hogy adott vállalat részvényét, kötvényt megveszi) vagy Közvetett (megtakarító arról dönt, hogy melyik közvetítő bankot választja meg, bank dönt arról, hogy melyik vállalat kap 40 hitelt.)

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei Monetáris közvetítők 



Kereskedelmi bankok jellemzően a rövid távú finanszírozást segítik, a pénzforgalmat bonyolítják Kereskedelmi bankok hitelezési politikájának biztosítani kell, hogy a kihelyezések megtérüljenek, a veszteségeket a bank viseli.

41

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei

Nem monetáris közvetítők:    

Betéti intézetek Befektetési alapok Jelzálogbankok Nem bankjellegű közvetítő intézmények:  Nyugdíjalapok  Biztosítók  Nyugdíjpénztárak 42

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei Univerzális bankrendszer német modellje Kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet szétválasztó angolszász modell

43

Vége az első órának Következő órán 2013. február 15-én pénteken 13.00-14.30. V-ös előadóban folytatjuk. A feladatkiírás esetén az excellek címzettje: [email protected]

44

2. (02. 15) A tőkepiaci intézményrendszer 34-55 PÉNZÜGYI PIACOK

TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK – FEDEZETI ÜGYLETEK – OPCIÓS, ÜGYLETEK – SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

45

1.3. A pénzügyi piacok csoportosítása Csoportosítás 1: 

Lejárat szerint  Rövid lejáratú pénzpiaci termékek banki szereppel, 



Eszközök:  Váltók (kereskedelmi és kincstári)  Rövid lejáratú bankbetétek (bankközi piac is)  Átruházható rövidlejáratú betétjegyek  Vállalatoknak és fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek Euró pénzpiac (euródollár), az ügylet nem a hitel devizanemének országában zajlik, európai fő központja London.

 Hosszúlejáratú tőkepiac a megtakarításokat befektetésekké alakítja 

Eszközök:  Részvények,  Kötvények,  Záloglevelek  Hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek. 46

Csoportosítás 2 Kibocsátás szerint: nyíltpiac - zártpiac 

Nyílt kibocsátás,  megtakarítók széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat,

finanszírozóvá válhat.



Zárt kibocsátás,  Előre ismert és kiválasztott kört céloz meg a felhasználó.

Piaci funkció szerint: elsődleges - másodlagos 



Elsődleges a kibocsátótól a felhasználóhoz közvetlenül eljut Másodlagos esetén közvetítőkön át jut el, ez biztosítja a megtakarítások likviditását, csúcsintézménye a tőzsde, koncentrált piacon találkozik vevő és eladó. 47

Csoportosítás 3 Ügyletek esedékessége szerint 

Azonnali vagy promt piac  Jellemzője: szerződéskötéssel együtt a teljesítés is

megtörténik, a szerződést tényleges szállítással kívánják teljesíteni (készpénzügylet, kasszaügylet, spot-ügylet)



Határidős vagy terminügylet  Jellemzője: szétválik a szerződéskötés és teljesítés,

jelenben megállapodnak az árban, volumenben, minőségben, teljesítés időpontjában, de a teljesítés vagyis az adásvétel lebonyolítása jövőbeli időpontban történik. (Spekulánst a spekulációs nyereség, amíg a hedgert a kockázatkezelési szándék motiválja.) 48

Csoportosítás 4 Végső hitelnyújtó és a hitelt felhasználó kapcsolata szerint  

Közvetlen kapcsolat és közvetett kapcsolat Fokozatok:  Közvetlen, ha a felek a lejáratig nem változnak (pl.

szállítónak vagy a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel)  Hitelkapcsolat a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó személye később változhat (váltóforgatás)  Értékpapír kibocsátás a közönségnek, időben változó tulajdonossal  Bankon keresztül létrejövő kapcsolat, a bank partnerei nem ismerik egymást, kapcsolatuk áttételes. 49

Csoportosítás 5 Pénzügyi eszköz jellege alapján 



Értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca, de egyes értékpapírok árupiaci instrumentumként kezelendők, (mint közraktárjegy, hajóraklevél) Adásvétel tárgya szerint (részvény, kötvény) is, kibocsátók szerint (állampapír, záloglevél) is kategorizálható.

pénzpiac értékpapírpiac

tőkepiac

50

Részpiacok kölcsönös összefüggései Minden részpiacban 

közös, hogy  tőkét közvetít, és  célja a gazdaság finanszírozása,





Eltérés a technikájukban, mechanizmusaikban, eszközeikben van, Részpiacok kapcsolatban vannak egymással:  Kapcsolatok, kölcsönös összefüggések,  Műveletekben nyilvánulnak meg,  Egyik részpiac változása kihat a másikra

 

Átjárás a bankok és tőkepiacok között Utóbbi időben  csökkent a közvetlen hitelműveletek súlya,  nőtt az értékpapíroké, vagyis a közvetlen finanszírozási formáé 51

Követelmények a pénzügyi piacokkal szemben Általános követelmény:   

Minden szektor, mindenki részt vehessen benne, Sokféle eszköz legyen megtalálható benne, Érvényesüljenek a klasszikus piaci kritériumok:  Ügyletek sokasága,  Egységesség,  Rugalmasság,  Áttekinthetőség.

52

Piacok jellemzői: pénzpiac Pénzpiaci eszközök jellemzői:  Rövid futamidő,  Hitelviszonyt megtestesít,  Fix kamatozású,  Alacsony kockázatú, magas likviditású eszközök. Pénzpiacok az átmeneti likviditási igények kielégítésében játszanak szerepet. Vállalatoknál a szezonális raktárkészlet, államnál az adók beszedése és kiadások felmerülése közötti idő. Pénzpiaci eszközök.  Kereskedelmi váltók ( gyakran diszkont formában)  Kincstárjegy ( gyakran diszkont formában)  Betétjegy CD bankok bocsátják ki 6 hónapnál rövidebb  Kereskedelmi papír CP elismert vállalat max 270 nap  Rövid bankbetét  Eurodollár-betét  Rövid bankhitel  Pénzpiaci alap (befektetési alap, a befektetőtől gyűjtött összeget diverzifikált portfólióba helyezi)

53

Piacok jellemzői: tőkepiac Eszközeik:  Legalább egy év lejáratig  Kockázatosabbak a pénzpiaci eszközöknél  Származtatott ügyletek is idetartoznak (forward, futures, opció, swap, stb…) Néhány eszköz:  Hosszú bakhitel és –betét  Kötvény (kibocsátó: vállalat, állam, önkormányzat, beágyazott opció szerint: visszahívható, visszaváltható, átváltható)  Jelzálogkötvény (USA-ban a Ginnie Mae, Fannie Mae, Freddie Mac, állam által támogatott intézmények)  Részvény (törzs, osztalék-, szavazatelsőbbségi, aranyrészvény)  Hibrid (keresztezéssel jön létre átváltoztatható kötvény részvényre váltható, ami egy opciót jelent)

54

VilágGDP/fő alakulása 1-2008 10000

6,00%

GDP /FŐ GK -US D-ban éves ütem

5,00%

P olinom . (éves ütem )

4,00% 3,00% 1000 2,00% 1,00%

2006

2003

2000

1997

1994

1991

1988

1985

1982

1979

1976

1973

1970

1967

1964

1961

1958

1955

1952

1940

1870

1

100

1600

0,00% -1,00% 55

Világ GDP ütem a beruházások növekedési Világ GDP üte m a be ruház ás i üte m füg g vé nyé be n 1981-2011 ütemének függvényében 1980-2010 0,06 y = 25,0% x + 3,4% R 2 = 76,9%

0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 -0,01 -20,00%

-15,00%

-10,00%

-5,00%

0,00%

5,00%

56 10,00%

Világ GDP ütem az export növekedési ütemének VilágGDP ütem a világexport ütem függvényében 1980-2010. függvényében 1980-2010 6,00 5,00 4,00

y = 0,253x + 1,8774 R2 = 0,7213

3,00 2,00 1,00 0,00 -15,00

-10,00

-5,00

0,00

5,00

10,00

15,00

-1,00 -2,00

57

AZ USA EGY FŐRE ESŐ GDP-JE 1870 ÓTA ÉVI 1,87%-KAL NŐ! USA GDP/capita 100000

y = 2241,5e0,0187x R2 = 0,9795 10000

2008

2002

1996

1990

1984

1978

1972

1966

1960

1954

1948

1942

1936

1930

1924

1918

1912

1906

1900

1894

1888

1882

1876

1870

1000

58

Pénzügyi mélység a világban

59

MIKOR VERJÜK FEJÜNKET A PLAFONBA? 35

30

25

20

Z K loan to value= 0,7

15

10

5

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

60

Dow Jones Industrial Av. = djia 100000

djia/deflator GDP deflator djia djia/gdp

10000

1000

100

10

1 1929

1934

1939

1944

1949

1954

1959

1964

1969

1974

1979

1984

1989

1994

1999

200461 2009

A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1944-2010-ben 140 120 100 80 60 40 20 0 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

62

A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1952-2008-ban 140 120 100

2

R = 74%

80 60 40 20 0 0%

10%

20%

30%

40%

50%

63

Értékpapírpiacok csoportosítása Csoportosítási szempontok:  



Adásvétel tárgya (kötvény, részvény, stb…) Kibocsátó (vállalat, hitelintézet, önkormányzat, állam) Ügylet lejárata:  Azonnali  Határidős



Jogviszony:  Elsődleges  Másodlagos



Koncentráció 64

Piacok koncentrációja Koncentrációs fokozatok:  Aukció: (árverés) néha teljesen egyedi  Tender: koncentrált kínálat  Vásár: koncentrált kínálat és kereslet  Tőzsde: olyan vásár, ahol homogén árukkal kereskednek, sokszereplős, szervezett és szabályozott, biztonságos üzletkötés, megfelelően likvid és kellő mértékű az információáramlás Decentralizált piacok:  OTC  Market making, piacvezetés árjegyző közreműködésével, vállalja, hogy készletet tart és kétoldali (vételi, eladási) árjegyzést nyújt  Második szinten látni az ajánlati árakat, ajánlatot bevinni nem lehet, de meglévő ajánlatra lehet jelentkezni  Harmadik szinten lehet árakat nyomon követni, de venni nem lehet  Harmadlagos piac (1 tőzsde, 2 OTC)  Nyugdíjalapok nagy tömegben vásárolnak, van saját szakértőik, így a harmadlagoson bróker nem elemez, csak bármikor árusít tőzsdén jegyzett

papírt



Negyedik piacon bróker nélkül maguk a befektetők jelennek meg

65

Külföldi országok pénzügyi piacainak általános jellemzői Hitel helyett jellemzőbb az értékpapírok elterjedése, Pénzügyi liberalizáció Pénzügyi innovációk Tőkepiac szabályozottsága szerint: 

 

Liberalizált és pénzügyi innováló angolszász (USA, UK, Kanada) országok Bankra támaszkodó kevésbé innováló (Hollandia, Svájc) Kettő között: (Belgium, Svájc)

66

Tőzsde, története, fogalma 13. sz-i Itália, majd Belgium, Amszterdam 1611 Tőzsde definíciók: 

 



Koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk adásvétele történik. Nyilvános, központosított és szervezett piac. Információs központja a bevezetett termékeknek A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca, ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés.  Áru nemcsak a hús, gabona, hanem az értékpapír és a származékos    

termék is. Helyettesíthető tömegáru, Koncentrált piac Különleges szervezettség Tőzsdei nyilvánosság.

67

Tőzsdék csoportosítása, formái Forgalmazott termék alapján:  Árutőzsde (kereskedelmi árukat forgalmaznak, itt az effektív ügyletek a dominánsak, az ügylet lejártával a befektető ténylegesen birtokolni kívánja a mögöttes terméket)  Általános (több árucsoport) kontinentális Európában terjedt el  Speciális, főként az USA-ban  Árucsoport (pl gabonafélék)  Egyetlen áru (nyersgumi)  Értéktőzsde  Általános (arany, deviza, értékpapír, származékos)  Speciális:  Deviza és származékos vagy  Értékpapír és származékos

68

Tőzsdék csoportosítása, formái Tőzsdék jogállása alapján  Német (közjogi szervezet, jelentős állami ellenőrzéssel)  államnak joga van kinevezni és visszahívni a tőzsde tisztségviselőit és alkalmazottait,  szava van a belső szervezet és a szabályok kialakításban,  gyakran az állam alapítja a tőzsdét.  Angolszász (magánjogi jogállású, rt formában)  működési feltételeit maga alakítja ki,  az állam főként a jogszabályok betartását felügyeli 69

Tőzsdék csoportosítása, formái Kereskedési rendszer alapján: 

Ajánlat vezérelt  Brókerek beviszik a vételi és eladási ajánlatokat

az ajánlati könyvbe, egyezőparaméterek alapján spontán módon egymásra talál a két oldal és megkötésre kerül az ügylet.



Kétoldali árjegyzés  Piacvezető (árjegyző, market maker)

kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiség erejéig a meghatározott ársávon belül vételi és eladási ajánlatot tartson fenn.

Technikai:  

Nyílt kikiáltásos Elektronikus kereskedés

70

Tőzsde jellemzői

Tőzsde tulajdonságai:  Mivel a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül folyik, ezért az áruk legyenek helyettesíthetők vagy kicserélhetők.  Tőzsde a kereskedésnek csak helyszíne, de nem részese. Megteremti a technikai és személyi feltételeit a kereskedésnek, különösen fontos hogy a tőzsdei információk minél gyorsabban, minél több szereplőhöz, minél pontosabban jussanak el.  Szokásjog alapján kialakult íratlan szabályok a szokványok, míg a mesterségesen alakult szabályok a szabványok, de ma minden tőzsdei szabályt szokványnak hívunk.  Adott tőzsdén meghatározott (mh) árukat, mh helyen, mh időben, mh módon, mh személyek adhatnak-vehetnek.  Mh áruk: pontosan meg kell határozni, hogy adott részvény mely sorozatai kerültek bevezetésre.  Mh hely: korábban a tőzsde-parketten vonallal megjelölt területen belül lehetett üzletet kötni, ma az egy adott számítógépes rendszerben megkötött ügyletek számítanak ilyennek.  Mh idő: termékcsoporta időintervallum, részvényekkel de.10-12 között lehet kereskedni.  Mh személyek, azon természetes és jogi személyek, akik jogosultak 71 ügyleteket kötni.

Tőzsde jellemzői Tőzsde tulajdonságai  A szabályokat tőzsdei szabályzatok tartalmazzák.  A tőzsde információs központ.  Üzletkötések nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek, árfolyamok állandóan változnak.  Lehet spekulatív és effektív ügyletet is kötni.  Likvid a tőzsde adott termékből,  ha a bevezetett termékre kellő mennyiségben van kínálat és kereslet,  ha az adott árura megfelelő számú ajánlat érkezik, és az ügyletet meg is kötik.  Van nyereségorientált és nem nyereségorientált tőzsde is.

72

Tőzsde szerepe Tőzsdének árfolyam-meghatározó szerepe van, Egy-egy társaság értékét megmutató szerepe miatt vagyonértékelő szerepe van. A tőzsdéknek tőkeelosztó szerepe is van, mivel részt vesz a tőkeáramlásban. 73

Vége a második órának A tőzsde izgalmas világ. Nézzük együtt a reálgazdasági változókkal! Köszönöm a figyelmet!

74

3. (02.22) ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK,

FORGALMAZÁSUK (56-83.OLDAL)

PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER

ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK – FEDEZETI ÜGYLETEK – OPCIÓS ÜGYLETEK – SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

75

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKPAPÍROK FORGALMAZÁSA 

ELSŐDLEGES PIAC (KIBOCSÁTÁSOK)  ELSŐDLEGES PIAC A KIBOCSÁTÁSKORI MEGVÁSÁRLÁS  Helyszín: OTC vagy tőzsde  Kibocsátási módot országonként szabályozzák, lehet: 

Zártkörű,  ha a papírok előre egyedileg meghatározott befektetőkhöz kerülnek (ismerik a vállalkozást, jegyzési szándékukat kibocsátás előtt megerősítik)  Részletes kockázatfeltáró tájékoztató helyett csak a törvény által előírt tartalmi és formai minimumot kell teljesíteni.  Másodlagos piaca korlátozott, tőzsdére be nem vezethető,  fedezetként sem használható más ügyletekhez, mivel óvadékba helyezett papírként nem-teljesítés esetén értékesítése nehézségekbe ütközik. 76



nyilvános  ha a papírok jegyzési lehetősége meghatározott befektetői körön belül bárki számára nyitott,  (Kizárhatóak pl. devizakülföldi magánszemélyek)  Szigorú formai és tartalmi követelményeket állítanak a törvények a tájékoztatóval, különösen a kockázatfeltáró résszel szemben.  Az értékpapír teljes futamideje alatt kötelező a befektetők tájékoztatása a törvény által szabályozott időközönként és tartalommal.

77

 Forgalomba hozatal formái: 

Jegyzés,  a tájékoztató szerinti időtartamban a befektetők egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettséget kell vállalniuk, hogy  meghatározott mennyiségű értékpapírt meghatározott áron meg kívánnak vásárolni.  Jegyzéskor be kell fizetni a papírok vételárát, amit a forgalmazó letéti számlán helyez el, ha érdektelenség miatt a jegyzés meghiúsul (pl. adott %-nál kevesebbet jegyeznek), innét visszafizetik a pénzt.  Elkerülendő az alájegyzést adott pénzintézet jegyzési garanciát vállalhat, (ha nincs más, egyedül lejegyzi a minimális mennyiséget)  Vételár és hozam lehet:  előre meghatározott vagy  sávos, sávosnál jegyzéskor a legmagasabbat kell fizetni, majd a pontos vételár jegyzés után kerül meghatározásra, felette lévőt visszakapják. 78

-

 Forgalomba hozatal formái: 





Aukció  Hasonlít a sávos jegyzéshez,  befektetők ajánlatot tesznek, hogy megadott ár és hozamsávon belül mennyiért hajlandók vásárolni,  ezt kiértékeli a kibocsátó és  közzéteszi, hogy mennyi volt a legalacsonyabb áron elfogadott és a legmagasabb áron elfogadott ajánlat.  Szemben a jegyzéssel itt különböző árakon juthatnak papírokhoz a befektetők. Folyamatos kibocsátás  Olyan jegyzés, aminek időtartama nem szabályozott törvény által, hanem a kibocsátótól függ. Adagolt kibocsátás  Jegyzési lehetőség a rendelkezésre álló időtartam alatt rövidebb szakaszokra korlátozódik.  Egyes jegyzési időszakok árfolyamai különbözőek lehetnek. 79



Másodlagos piac 



Nélküle a lejárat nélküli papírok értékesítése nagy nehézségekbe ütközne. Futamidős papíroknál futamidő végét megvárni gyakran kockázatos lenne.

 OTC   

Jellemzően befektetési szolgáltatók (brókercégek, bankok)irodái. Közzéteszik, hogy mennyiért vennének vagy adnának papírokat. Befektető ezeket átnézve dönt hogy hol adjon, vegyen papírt.

 Tőzsde  



Szigorú követelmények a kibocsátó részére. Azonos sorozatú papírok árfolyamértéken számított minimális érték, közkéz-hányad, gazdálkodási követelmények. Kibocsátó bevezetési kérelemmel a tőzsdéhez fordul, csatolva a papír kockázatát, kibocsátó gazdálkodását, terveit, később is tájékoztatnia kell a befektetőt rendszeresen és nem várt események bekövetkeztekor. 80

Vállalati kötvények Vállalat forrásai:  

Saját forrás (vagyoni betét, üzletrész, részvény) Idegen forrás:  Kamatmentes: pl. szállítói tartozások  Kamatfizetéses: hitelek, kötvények, hibridek  Tőkeáttétel mellett az eredmény volatilitása megugrik  Market signaling (piaci jelzés),  



ha hitelt vesznek fel, akkor a management bízik a jövőben, ha részvényt bocsát ki, akkor felhígulás jön és P/E emelkedik

Tőkeáttétel megválasztása:  Alacsony növekedési kilátás + stabil cash flow esetén tőkeáttételt

célszerű növelni az adópajzs miatt is.  Magas növekedési kilátás + instabil környezet mellett kisebb áttétel indokolt.  Forrásstruktúra illeszkedjen az eszközök jövedelemgeneráló képességéhez. 81

Állampapírok Állami kiadások adókkal és hitelfelvétellel (pl. állampapírokkal) finanszírozhatóak. Adósságkezelés:       

Finanszírozási stratégia (cél, eszköz) kidolgozása Költségvetési és finanszírozási terv (mód, ütem) Forrásbevonási műveletek itthon és külföldön Törlesztések, kamatfizetések lebonyolítása Adósságszerkezet átalakítása Állampapírpiac intézményi rendszerének fejlesztése Államadóssággal kapcsol. információk közzététele 82

Állampapírok és monetáris politika 

Állampapír kibocsátása  Indirekt eszköz,  nyíltpiaci művelet



Lejárati szerkezet  Milyen ütemben kell törleszteni a kötvényekben foglalt

kötelezettségeket



Magyar állampapírok  Kamatozó kincstárjegy   





Fix kamatozású egy éves futamidejű papír Kamatfizetés és tőketörlesztés a futamidő végén Értékesítés havi egy alkalommal, kéthetes jegyzési időszakon belül, elején diszkontáron lehet vásárolni, végén névértéken, Vásárolhatják devizabelföldi természetes, jogi személyek, jsznsz. A futamidő alatt a kincstárjegy szabadon átruházható. 83

 Diszkont kincstárjegy 

 

Egy éven belüli 3,6,12 hónapos lejárattal kibocsátott nem kamatozó, zérókuponos értékpapír Vásárlásnál névérték alatt veszik, kifizetéskor névértéket fizet Aukción értékesítik devizabelföldi és –külföldi természetes-, jogi személyek és jsznsz (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) számára, a dkj e körben szabadon átruházható.

 Kincstári takarékjegy   

1 és 2 éves futamidő, fix, lépcsős kamatozású értékpapír. Visszaváltáskor annál több a kamat, minél később váltja vissza Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír (1 éves kincstárjegy, 2 éves államkötvény), jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet

84

 Kincstári takarékkötvény 1 és 2 hónapos futamidő, fix, lépcsős kamatozású értékpapír.  Futamidő alatt is visszaváltható,  jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet  Jegyzés időtartama két hónap, mely alatt az előre meghirdetett hetente változó árfolyamon vásárolható meg.  Államkötvény  Névértéke és előre meghatározott kamata a megjelölt időben és módon kerül megfizetésre.  Szabadon átruházható, aukció útján kerül a forgalomba.  Deviza bel- és külföldi jogi, természetes személyek és jsznsz is.  Bevezetésre kerülnek a BÉT-re, ahol az árjegyzés a felhalmozott kamatok nélkül történik. Kamatfizetés számlajóváírással, vagy szelvény ellenében történik.  Lehetnek fix vagy változó (pl. BUBOR-hoz kötött) kamatozásúak.  A 2005D államkötvény bruttó értéke: nettó árfolyam+inflációhoz igazított tőkenövekmény+felhalmozott kamat, (tőkeindexált értékpapír, amely a tőke reálértékének megőrzésén túl reálhozamot is biztosít). 

85



Kibocsátás és forgalmazás  ÁKK kibocsátási naptár szerint jegyzéssel, aukción és folyamatos értékesítéssel bocsát ki állampapírokat.  Forgalomba hozatal az elsődleges forgalmazói rendszerben történik, innét a másodpiacra (OTC, tőzsde)  Másodpiacok likviditását az elsődleges forgalmazók kétoldalú árjegyzései biztosítják (kötelesek folyamatosan vételi és eladási árat közölni)  Elsődleges forgalmazói rendszer (1996-tól), finanszírozás biztonsága, másodpiac likviditása, befektetőkhöz való könnyebb eljuttatás végett.  Lakossági forgalmazók nagy fiókhálózattal kis összegeket, intézményi forgalmazók nagybefektetőknek nagy összegeket  Elsődlegesnek kötelező aukción részt venni, rendszeres jelentés ÁKKnak, árjegyzői tevékenységet folytatni, egyéb szabályzatoknak megfelelni. 86

Állampapír-piaci indexek

MAX-index  

 



Leglikvidebb fix kamatozású államkötvények, melyekre az elsődleges forgalmazók folyamatos másodlagos piaci jelzést vállalnak Hátralévő átlagos futamidő >365 nap Havi indexfrissítés, 365 nap alatti hátralévő futamidejű papír kikerül az indexből Bruttó árfolyammal (nettó+felhalmozott kamatok)

RMAX 

3-12 hónap hátralévő futamidejű és diszkontkincstárjegyeket tartalmaz. MAX-ból kiesők ide kerülnek át.

MAX Composite undex 

MAX és RMAX súlyozott átlaga

BMX indexcsalád (3,5,10,15 év futamidejű 1 kötvény) 87 DWIX (3,6,12 hónapos dkj, átlaghozamot tartalmaz.

Nettó pénzügyi vagyon alakulása a GDP %-ában 150

100

50 Nem pénzügyi vállalatok Államháztartás

0

Háztartások Külföld

-50

-100

-150 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011. 2011. I. I. I. I. I. I. I. II. III. 88

General government gross debt (Maastricht debt) in % of GDP 180 Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom átlag

160

140

120

100

80

60

40

20

0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

89

2010.12.31

2009.12.31

2008.12.31

2007.12.31

2006.12.31

2005.12.31

2004.12.31

2003.12.31

2002.12.31

2001.12.31

90

2011.12.31

450

2000.12.31

1999.12.31

1998.12.31

1997.12.31

1996.12.31

MAX

500

y = 0,0618x - 2089,5 R2 = 0,9784

400

350

300

250

200

150

100

91

2011.12.31

2010.12.31

2009.12.31

2008.12.31

2007.12.31

2006.12.31

2005.12.31

2004.12.31

2003.12.31

2002.12.31

400

2001.12.31

450

2000.12.31

1999.12.31

1998.12.31

1997.12.31

1996.12.31

RMAX

500

y = 0,0636x - 2160,8 R2 = 0,9937

350

300

250

200

150

100

92

2011.12.31

2010.12.31

2009.12.31

2008.12.31

2007.12.31

2006.12.31

2005.12.31

2004.12.31

2003.12.31

2002.12.31

400

2001.12.31

450

2000.12.31

1999.12.31

1998.12.31

1997.12.31

1996.12.31

MAXC

500

y = 0,0615x - 2080,1 R2 = 0,9821

350

300

250

200

150

100

2012.01.20

2011.01.20

2010.01.20

2009.01.20

2008.01.20

2007.01.20

2006.01.20

2005.01.20

2004.01.20

2003.01.20

220

2002.01.20

260 240

2001.01.20

2000.01.20

1999.01.20

BMX 10 ÉVES

300

280

y = 0,0362x - 1209,8 R2 = 0,9384

200

180

160 140

120

100

93

február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január

Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark)

20,50

18,50 3 hónap

16,50 6 hónap

14,50 1 év

2 év

12,50 3 év

10,50 5 év

8,50 10 év

15 év

6,50

4,50

1997 1998 1999 2000 2001 2002 20032004 200520062007 20082009 20102011 2012 94

2011.01.01

2010.07.01

2010.01.01

2009.07.01

2009.01.01

2008.07.01

2008.01.01

2007.07.01

2007.01.01

2006.07.01

2006.01.01

2005.07.01

2005.01.01

2004.07.01

2004.01.01

2003.07.01

2003.01.01

2002.07.01

2002.01.01

95

2011.07.01

Jegybanki alapkamat mértéke

13,50

12,50

11,50

10,50

9,50

8,50

7,50

6,50

5,50

4,50

3,50

február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január

Referenciahozamok különbözete 3 hó-5 év és az 1 éves állampapír ref.hozam 25,00

20,00

15,00

10,00 3 hónap-5év 1 éves

5,00

0,00

-5,00

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012

96

február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január

Némi együttmozgás: visszatekintő infláció, 1 éves hozam, 3 havi-5 éves hozamkülönbsége között

25,0

20,0

15,0 inflácó

10,0 1 éves

3 hónap-5év

5,0

0,0

-5,0

19971998 199920002001 2002200320042005 2006200720082009 20102011 2012 97

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január

Az 1. Éves állampapírhozam közel esik a jegybanki alapkamathoz (jegybanki alapkamat=2 hetes MNB kötvény hozama)

14,0

12,0

10,0

8,0 inflácó

6,0 1 éves

4,0 3 hónap-5év

2,0 MNB alapkamat

0,0

-2,0

-4,0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012 98

MNB alapkamat függvényében 15

12

y = 98%x R2 = 86%

9

inflácó 1 éves 3 hónap-5év

6

Lineáris (1 éves) Lineáris (3 hónap-5év)

3

Lineáris (inflácó)

y = 32%x + 257% R2 = 15%

0 y = 49%x - 400% R2 = 58% -3

0

3

6

9

12

15

99

Részvények Kialakulásuk:  XIII-XV. Sz-i Firenze és Spanyolország,  Ősei az olasz tengeri kereskedelmi társaságok, a kommendák, közös tulajdonú hajó, átruházható hajó-részjegyekkel  Első részvény: 1595 Holland Kelet-Indiai Társaság, Amszterdam Tulajdonságai:  Felmondhatatlan értékpapír, csak tőkeleszállítással vagy Rt megszűnésével szűnik meg, megvásárlása végleges tőkejuttatást jelent.  Forgalomképes okirat, biztosítja az általa megtestesített tőkék szabad és hatékony áramlását.  Alaptőke=részvény névértéke*részvények darabszáma  Részvényesek jogai=vagyoni (osztalékra, likvidációs árbevételre, elővásárlásra való) jog+tagsági jogok (alapjog: részvétel a közgyűlésen, szavazati és választói jog, ellenőrzési jog, határozatok óvásának megtámadásának joga; mellékjog: részvény-könybe bejegyzés, részvényokirat kiállítása; kisebbségi jog: közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga) 100

Részvények fajtái: 

Tagsági és vagyoni jog szerint:  Törzsrészvények (alap-, vagy közönséges részvények)  Elsőbbségi r-k: (osztalékra, likvidációs hányadra,

osztalék+likvidációs hányadra, szavazatra, elővásárlásra)



Megjelenési formák szerint:  Nyomdai úton előállított részvények  Dematerizált részvények, nyilvántartásuk

értékpapírszámlán történik  Immobilizált részvény, az alaptőkét egyetlen példányban megtestesítő részvény

101

2002.02.22

2001.10.02

900

2001.04.27

1000

2000.12.11

y = -0,4629x + 866,24 R2 = 0,5049

2000.07.25

2000.05.09

2000.03.13

2000.01.07

1999.10.18

1999.06.14

1999.03.18

1998.11.25

1998.07.10

1998.04.15

1998.01.15

1997.11.05

1997.08.21

1997.07.03

1997.04.15

1997.02.17

1996.12.11

1100

1996.07.08

1996.02.20

1995.01.31

IBUSZ RT

1200 70000000

záróár 60000000

forgalom (Ft)

Lineáris (záróár)

700

600 50000000

40000000

800

30000000

20000000

500 10000000

400 0

102

2004.08.17

2004.05.14

2004.03.01

2003.12.04

2003.09.22

2003.07.10

2003.04.08

2002.12.31

11000

2002.09.12

2002.05.17

2002.01.30

2001.10.10

2001.06.15

2001.03.21

2000.12.28

2000.10.04

2000.07.21

2000.05.05

2000.02.18

1999.12.02

1999.09.22

1999.07.12

1999.04.29

1999.02.15

TITASZ

12000 160000

átlagár (BAL) 140000

forgalom (db) JOBB 120000

10000 100000

9000 80000

8000 60000

40000

7000 20000

6000 0

103

Vége a HARMADIK órának

104

4. (03.01) TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK(329-370)

PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK

TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK BEFEKTETÉSI ALAPOK CAPM ÉS KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK – FEDEZETI ÜGYLETEK – OPCIÓS ÜGYLETEK – SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 105

Tőzsdei árfolyamok Tőzsdei árfolyam: 





a tőzsdére bevezetett kereskedelmi áru és pénzügyi eszköz kereslet –kínálat hatására kialakuló ára, közmegegyezésen kialakuló egyensúlyi ár tükrözi a befektetők múltra vonatkozó következtetéseit és a jövőre vonatkozó várakozásait. Típusai:  Hivatalos tőzsdei árfolyam akkor lehet a kialakult árfolyam, ha az    

egy adott tőzsde elismert piacán, tőzsdére bevezetett termékre, tőzsdeidőben, üzletkötésre jogosult közreműködők által megkötött ügyletben meghatározott ár vagy árfolyam

 Tőzsdén kialakuló nem hivatalos árfolyam, ha valami nem teljesül a

fentiekből  

Pre market trading, ha nyitás előtti árfolyamról van szó Curb trading, ha tőzsdezárás után alakul ki az ár.

106

 Tényleges árfolyam,  

ha az tőzsdei termékre megkötött egyedi üzlet konkrét ára. Névleges árfolyam, ha azt különböző elvek alapján mesterségesen alakítják ki (pl. átlagárfolyam)

 Promt árfolyam  



Ha a szerződéskötés és szállítás időpontja egybeesik, Termin árfolyam, ha nem esik egybe, vagyis jövőbeni időpontra vonatkozó azonnali piaci ár. (általában termin>promt, Corner, szélsőséges áruhiány esetén, ha egy befektető az árut és az arra szóló határidős szerződéseket is felvásárolja, corner spekuláció, amivel az árfolyamot befolyásolja, felnyomja.

 Nyitó ár  

Meghatározásának módja tőzsdefüggő Záró ár is, (kereskedési szakaszok: nyitó, szabad, zárószakasz)

 Elszámoló (likvidációs) ár  

Származékos ügyletek esetén van értelme Tényleges ár- elszámolási ár jelenti a nyereséget/veszteséget 107

 Ajánlati árak  Limitár (vételnél a legmagasabb, eladásnál az a legalacsonyabb ár,   











amelyen a megbízó még hajlandó üzletet kötni. Stop limitár (aktiválási ár), ha ezt elérte az árfolyam, akkor teljesíthető Piaci ár, az ajánlat a legjobb ELLENAJÁNLATI árral kerül párosításra Bruttó és nettó árfolyam kötvényeknél,  bruttó=nettó+utolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamat Nettó névérték kötvényeknél  Adott kötvény törlesztő részletekkel csökkentett névértéke Maximális ár  adott napra kötött legmagasabb egyedi ár  Minimális ár a legkisebb Átlagárfolyam  Üzleti órák végén pl. a volumennel súlyozott egyedi árak Kínálati (vagy áruárfolyam),  amin még hajlandóak árut eladni  Keresleti (vagy pénzárfolyam), amin még hajlandóak venni. Emelkedő (hausse, hossz), ha időben nő az árfolyam  Csökkenő (baisse vagy bessz) árfolyam, ha időben csökken. 108

Árfolyamok közzététele, annak szabályai, tőzsdei információ-szolgáltatás rendszere 

Árfolyamjegyzés  Árfolyam regisztrálása, megállapítása, ez tőzsdei adatként kerül

megállapításra, tartalmát a tpt határozza meg,  Tőzsdei adat     

minden tőzsdetermék vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által a kereskedési rendszerbe bevitt és sorba rendezett ajánlatok, A létrejött tőzsdei ügyletek árinformációi, számított és közzétett indexértékek

 Tőzsdei információk 

Honlapon 20 perccel keletkezés után a tőzsde köteles közzétenni:  Tőzsdei információkat, kereskedési adatokat, szabályzatok szövegét, közgyűlés határozatait, azok időpontját és napirendjét, cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, részvényeseinek nevét, tulajdoni hányadát  Kötvények árát a névérték %-ában, részvények ára HUF-ban. 109



Tőzsde információ-szolgáltatási rendszere  Tájékoztatási kötelezettsége VAN:    

a kibocsátóknak tőzsdei kereskedési joggal rendelkezőknek, az elszámoló-házaknak Információszolgáltatás lehet: rendszeres, soron kívüli, és egyéb

 Terméklista, (é.p. neve, kibocsátó, bevezetés napja, mennyisége,

kötésegység, ármeghatározás módja, árlépés köz, keresk. idő, stb)  Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 

Felsorolás (külön dia)

 Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség 

felsorolás (külön dia)

 Egyéb tájékoztatási kötelezettség 

felsorolás (külön dia)

 Tőzsdei szankciók  

 

Ha nem, vagy nem határidőben szolgáltatnak információt, Akkor a tőzsde (figyelmeztetéssel, pénzbírsággal, értékpapírtörléssel ) szankcionál Mérlegelni szankciónál az okozott károkat, az okokat. A szankciót a tőzsde közzéteszi. 110

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 1 Kibocsátók kötelesek a tőzsde rendelkezésére bocsátani:  

Gyorsjelentést, Éves beszámolót (+könyvvizsgálói jelentést)

Részvénykibocsátók éves jelentése „A” kategóriás részvény esetén  

IAS vagy US GAAP szerint készült, és Jóváhagyó testület (köz-, v. taggyűlés) elfogadta.

„B” kategóriás részvény esetén 



Hazai számviteli szabályok szerint is elkészítik Testület ezt is jóváhagyja. 111

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 2 Beszámolóknak tartalmazniuk kell:    

Általános cégadatok, Kibocsátó értékpapír-struktúrájának bemutatása, Kibocsátó tulajdonosi körének bemutatása, Menedzsmenttel, foglalkoztatással kapcsolatosak:  Vezetőállású személyek neve, kinevezésük időtartama,  Részvénytulajdonuk megjelölése,  Alkalmazottak száma és átlagbérének alakulása.



Tevékenység és gazdálkodás részletes bemutatása:      

Történeti áttekintés Piaci környezet és pozíció bemutatása, Éves gazdálkodás, Pénzügyi helyzet, Tevékenység, Auditált beszámolókra (mérleg, eredmény-kimutatás, cash flow) vonatkozó összehasonlító elemzések 112

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 3 Összehasonlító elemzések:  



Árbevétel kategóriák, Üzleti ráfordítások, Pénzügyi műveletek eredménye, Rendkívüli eredmény, Adózás előtti eredmény, Adófizetési kötelezettség, Adózott eredmény, Mérleg szerinti eredmény, Immateriális javak, Tárgyi eszközök, Rövid lejáratú kötelezettségek, Vevők, készletek, saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, cash flow és befektetések tekintetében.

113

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 4 Ismertetni kell, ha 50%-nál kisebb a tulajdoni hányad, akkor  Kibocsátó tulajdoni hányadát,  Annak értékét,  A befektetés várható hozamát. Ha 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányad, akkor fentieket kiegészíti:  A befektetés tárgyát képező társaság  korábbi és jelenlegi tevékenységét,  árbevételét,  az általa fizetett osztalékot,  valamint tőke- és a hitelkapcsolatokat is.

Minden olyan tényt és adatot is be kell mutatni, amely a kibocsátó gazdálkodásáról alkotható valós képet befolyásolhatja. Kockázati tényezők évközi változása 114

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 5 Kötvénykibocsátó esetén 



A következő évi pénzügyi terveiről is tájékoztatni kell a tőzsdét (Kivéve a helyi önkormányzatokat) Helyi önkormányzat tpt szerint jelentést ad,

Warrant kibocsátó: 

Tájékoztat a bevezetésre került warrantok mennyiségének évközi alakulásáról, stb…

Befektetési alap tpt alapján 



féléves és éves jelentést készít, Nettó eszközértéket nyilvánosságra hozza

Nemzetközi pénzügyi intézmények  

Évente közzé kell tenniük az auditált és elfogadott éves beszámolójukat. 115

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 6 Gyorsjelentés:  Mérleg, eredmény kimutatás, cash flow  Adott % eltérés felett a magyarázó eseményeket is be kell mutatni  %-os eltérés nélkül is magyarázandó az adózás előtti eredmény, üzemi eredmény, értékesítés nettó árbevétele, befektetett eszközök és kötelezettségek állománya.  Bemutatandó a kibocsátó alkalmazottainak létszáma, saját részvény mennyiségét, adott %-nál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosokat  Mérlegen kívüli tételek (jelzáloggal biztosított ingatlanok, opciós-, és lízing ügyletek.  Bemutatandók a releváns társasági események, Tőkebefektetési társaságokra alkalmazandók   

a részvénykibocsátókra vonatkozó szabályok, Befektetések felsorolása, céltartalékok-, kötelezettségek ismertetése Gyorsjelentés tartalmazza  a saját részvények mennyiségét  5%-nál nagyobb tulajdonosok bemutatását.

116

Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség 30 percen belül tájékoztatást kell adni, ha az értékpapír értékét és hozamát befolyásolja valamilyen esemény:  Új értékpapír kibocsátása,  Kamat, osztalékfizetés módja, ideje, helye,  Értékpapírból származó kötelezettség  Csőd-, felszámolási eljárás elrendelése  Teljesítményt jelentősen befolyásoló események,  Jelentős értékű perek,  5%-nál nagyobb befolyással bíró piaci szereplő megjelenése,  Kibocsátóban történt befolyásszerzés,  Saját értékpapírban teljesítendő eladás és vétel  Kibocsátó sajáttőke 10% feletti befektetés  25%-ot meghaladó befolyásszerzés,  Hitelminősítés megváltozása, 

 

Indexhez warranthoz kapcsolódó alaptermék kereskedése felfüggesztésre kerül, Alaptőke megváltozása, Tőzsdei kivezetés

117

Egyéb és különleges tájékoztatási kötelezettség Egyéb tájékoztatási kötelezettség :     

hír, ami érinti a papír értékét vagy hozamát Közgyűlési jegyzőkönyv Alapszabály változása Gazdálkodást bemutatók információk, Részvénykönyvi bejegyzésekről

Különleges tájékoztatás:  

   

Értékpapír struktúra változása, Osztalék-, hozamfizetés, Demattá átalakítás, Tőzsdei forgalmazás felfüggesztése Értékpapír törlése, Stb… 118

Tőzsdei indexek Index kialakítható az egész tőzsdére nézve, vagy egy ágazatra (pl. vegyipar) Árfolyamindex a tulajdonosi jogokat megtestesítő papírok esetén Hozamindex a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetén Trendek (Dow Jones elmélete, 6 megállapítás): 





1) Átlagok mindent magukba foglalnak 2) Piac 3 fő trendből áll (Elsődleges trend több évre, másodlagos trend több hónap, Kistrend egy, néhány nap) 3) Elsődleges trend 3 szakasza:  Jól-informált befektetők agresszív vételei  Javuló vállalati eredmények és gazdasági teljesítőképesség,  Rekord vállalati eredmények, gazdasági csúcsteljesíőképesség

  

4) Az átlagoknak (ipari és szállítási) igazolniuk kell egymást 5) A forgalom igazolja a trendet 6) Trend addig érvényes, amíg nincs egyértelmű 119 ellenirányú jelzés

Külföldi indexek CESI Central European Stock Index CETOP20 QQQ index DJIA 30+DJTA 20 szállítási+DJUA 15 gáz és elektromosság=DJCA 65 ez az előzőek S&P500 FAZ FANKFURTI DAX LONDONI FTSE 120

Néhány banki adat, mrd HUF-ban HITELINTÉZETEK Pénztár és elsz. számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési c. v. értékp Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) vállalkozói hitelek háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb a. elsz.és eszk. Saját eszközök Eszközök összesen

2000 689 580 740 1320 1528

4323 3076 429 192 117 71 187 8427

2001 2002 644 491 487 458 1004 1059 1491 1517 1476 1445 492 643 984 802 4905 6097 3176 3284 677 1204 156 197 109 114 90 144 169 192 9040 10196

2003 2004 2005 2006 505 782 759 765 912 890 933 1283 1534 1508 1627 1631 2446 2398 2560 2914 1391 1745 2391 2681 425 543 1307 1219 966 1203 1084 1462 8523 9977 11935 14223 4154 4772 5433 5994 2265 2914 3712 4613 257 248 500 184 249 241 234 186 241 268 521 268 326 404 589 13759 15965 18850 22428

2007 917 2113 1831 3944 1940 468 1472 17319 6923 5847 555 299 671 688 26334

2008 673 2570 2922 5491 2175 827 1347 20979 7456 7536 638 505 959 642 32063

2009 2010 2011 626 694 734 4340 3328 3407 3189 3793 4086 7529 7121 7492 2382 2275 2595 472 452 889 1910 1823 1706 19791 19911 19520 6958 6745 6612 7519 8093 7722 651 686 777 460 427 456 661 509 864 591 600 667 32691 32223 33106 121

Árfolyam és inflációszűrt adatok HITELINTÉZETEK Pénztár és elsz. számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési c. v. értékp Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) vállalkozói hitelek háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb a. elsz.és eszk. Saját eszközök Eszközök összesen

2000 689 580 740 1320 1528 0 0 4323 3076 429 192 117 71 187 8427

2001 612 458 953 1411 1430 469 962 4701 3039 635 147 104 85 158 8648

2002 443 410 960 1370 1335 581 754 5638 3032 1077 178 103 130 171 9368

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 427 628 590 559 624 435 380 396 389 769 712 719 929 1420 1663 2653 1933 1891 1294 1208 1257 1187 1245 1889 1934 2149 2162 2063 1920 1977 2116 2664 3552 4587 4083 4053 1181 1433 1869 1992 1346 1404 1437 1261 1354 359 433 1007 884 314 535 288 262 500 823 1000 862 1108 1031 869 1148 998 854 7233 8229 9448 10671 12212 13499 11839 10653 9303 3526 3940 4294 4477 4843 4802 4177 3658 3215 1909 2349 2908 3440 4103 4850 4501 4329 3706 217 202 0 377 390 411 391 371 373 155 200 188 172 205 326 280 245 247 157 193 207 379 454 620 402 288 459 226 260 311 426 463 415 361 349 372 11659 13065 14819 16691 18358 20663 19676 17645 16550

122

Árfolyam és inflációszűrt adatok 21000 H itelek(nettóállom ány) 18000

vállalkozóihitelek háztartásokhitelei

15000

Eszközökösszesen 12000

9000

6000

3000

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

123

Devizahányad 70% 60% 50% 40% Hitelek (nettó áll.)

30%

vállalkozói hitelek

20%

háztartások hitelei

10%

Eszközök össz.

11

20

10

20

09

20

08

20

07

20

06

20

05

20

04

20

03

20

02

20

01

20

20

00

0%

124

Hitelintézetek szerkezetváltozása

2005 2005 2005 2005 2008 2008 2008 2008 bank fiók szöv. hitelint bank fiók szöv. hitelint Értékpapírok összesen 86% 0% 14% 100% 85% 7% 8% 100% Hitelek (nettó állomány) 95% 0% 5% 100% 95% 2% 3% 100% vállalkozói hitelek 96% 0% 3% 100% 93% 3% 4% 100% háztartások hitelei 91% 0% 9% 100% 95% 0% 5% 100% Eszközök összesen 93% 0% 7% 100% 91% 4% 5% 100%

2011 bank 86% 90% 88% 88% 87%

2011 2011 2011 fiók szöv. hitelint 7% 7% 100% 6% 4% 100% 7% 5% 100% 7% 5% 100% 7% 5% 100%

125

Nem pénzügyi vállalkozások bruttó banki hitelei

2010.dec. auditált 2011.márc. 2011. jún. 2011. szept.. 2011.dec. előzetes

összes bruttó hitel, mrd HUF-ban 6514 6162 6133 6423 6530

NPL összesen 10,8% 100% 11,2% 100% 13,0% 100% 13,8% 100% 15,4% 100%

nagy 54% 53% 54% 54% 53%

közép 14% 14% 14% 14% 14%

mikró 16% 17% 17% 17% 17%

kis 16% 16% 16% 16% 16%

126

Háztartások hitelintézeti bruttó hitelei (mrd HUF)

LHPFt 2009 126 2010 249 2011 447

LHTFt LHD SZaJHFt SZaJHD SzeHFt SzeHD GHFt GHD FOszlH ÁruVH EgyébH Összes 1248 2461 29 2048 261 220 23 264 399 84 245 7407 1146 2819 148 2320 268 182 36 255 446 68 205 8140 1028 2637 270 2290 284 138 55 274 386 46 188 8041

NPL NPL 2009 15,9% 2010 11,9% 2011 13,7%

NPL

1,7% 4,2% 2,4% 6,6% 2,5% 10,1%

NPL 35,1% 16,6% 21,4%

NPL 7,5% 12,7% 18,0%

NPL

NPL

NPL

NPL

11,9% 15,6% 21,3%

9,8% 64,8% 2,3% 12,2% 60,9% 2,7% 12,8% 61,5% 6,8%

NPL

NPL

19,4% 9,4% 25,6% 11,8% 12,0% 15,8%

NPL 20,5% 23,0% 21,4%

127

NPL 7,0% 10,1% 13,0%

Hitel/belföldi betét arány 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 93% 102% 122% 130% 140% 146% 165% 181% 169% 174% 165%

128

Eszközarányos banki eredmény összetevők, ROE és reál - ROE 2002-2011-ben Kamateredmény Kamatbevételek Kamatráfordítások Nem kamateredmény Jutalékeredmény Osztalék Pügyi, bef szolg eredm Egyéb nem kamateredm Működési költségek Értékv., kock. C.T vált. Szokásos üzleti tev eredm Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (ROA) Adózott eredmény (ROE) REÁL-ROE

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év auditált auditált auditált auditált auditált auditált auditált auditált auditált Előzetes 4,0% 3,9% 4,0% 3,8% 3,6% 3,2% 2,7% 2,6% 3,0% 3,0% 8,8% 9,1% 10,4% 8,5% 7,9% 8,2% 8,2% 8,5% 7,2% 7,2% 4,8% 5,2% 6,4% 4,7% 4,3% 5,0% 5,5% 5,9% 4,1% 4,2% 1,4% 1,6% 1,7% 1,6% 1,6% 1,6% 1,3% 1,9% 0,6% 1,0% 1,3% 1,5% 1,3% 1,3% 1,2% 1,1% 0,9% 0,9% 0,9% 0,8% 0,1% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,2% 0,6% 0,2% 0,2% 0,3% 0,4% 0,4% 0,6% 0,8% 0,6% 0,8% 0,5% 1,0% 0,7% 0,9% -0,5% -0,5% -0,3% -0,6% -0,4% -0,5% -0,8% -0,3% -1,2% -1,0% 3,6% 3,4% 3,0% 2,9% 2,7% 2,6% 2,4% 2,0% 2,1% 2,0% -0,3% -0,3% -0,4% -0,2% -0,4% -0,5% -0,5% -1,5% -1,3% -1,9% 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,1% 1,7% 1,0% 0,9% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,1% -0,1% -0,1% -0,3% 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,2% 1,7% 1,1% 0,8% 0,1% -0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,1% 0,2% 1,3% 1,5% 2,0% 1,9% 1,9% 1,4% 0,9% 0,7% 0,0% -0,3% 15,5% 17,8% 23,6% 23,3% 22,7% 17,5% 11,3% 9,1% 0,5% -3,8% 9,7% 12,6% 15,8% 19,1% 18,0% 8,8% 4,9% 4,7% -4,2% -7,5% 129

Eszközarányos banki eredmény összetevők, ROE és reál - ROE 2002-2011-ben 4 ,5 %

3 0 ,0 % K a m a te re d m é n y

4 ,0 % 2 5 ,0 % N e m k a m a te re d m é n y

3 ,5 % 3 ,0 %

2 0 ,0 %

P ü g y i, b e f s z o lg e r e d m

2 ,5 % 1 5 ,0 %

E g y é b n e m k a m a te re d m

2 ,0 % M ű k ö d é s i k ö lts é g e k 1 ,5 %

1 0 ,0 % É r té k v ., k o c k . C .T v á lt.

1 ,0 % 5 ,0 % R e n d k ív ü li e r e d m é n y

0 ,5 % 0 ,0 %

0 ,0 %

A d ó f iz e té s i k ö te le z e tts é g

-0 ,5 % -5 ,0 %

A d ó z o tt e r e d m é n y ( R O E ) ( jo b b t.)

-1 ,0 % R E Á L - R O E ( jo b b t.) -1 ,5 %

-1 0 ,0 % 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt a u d itá lt E lő z e te s

130

09-12-2011

24-08-2011

10-05-2011

20-01-2011

05-10-2010

21-06-2010

03-03-2010

13-11-2009

28-07-2009

09-04-2009

18-12-2008

02-09-2008

19-05-2008

29-01-2008

03-10-2007

19-06-2007

26-02-2007

08-11-2006

24-07-2006

05-04-2006

19-12-2005

610

01-09-2005

19-05-2005

28-01-2005

A CDS hatása HUF/CHF + HUF/Euró kosárra 710 285

5-year CDS

(HUF/CHF+ HUF/EURO)/2 265

510

410 245

310 225

210

110 205

10 185

131

A CDS hatása az értékvesztés változására (2005-11) 2,00% y = 0,29%e0,48%x R2 = 89,77%

1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% 0

50

100

150

200

250

300

350

400

132

Banki eredmények 2011-ben A magyar bankrendszer elmúlt éve: 

2011-ben folytatódott a bankrendszer eszközeinek  nominálértéken vett stagnálása,  reálértéken való gyors zuhanása;

 



az NPL ráta 3-5%-ponttal nőtt, a forintárfolyam gyengülése miatt a devizahitelesek terhei nőttek; a kormányzat 



közvetlenül (banki különadó, végtörlesztés terhei) és a CDS-en keresztül közvetve

 szinte teljesen meghatározta a bankok eredményességét: 

a bankok veszteségesek lettek,  ROE: -3,8 %,  reál-ROE: -7,5 %

133

Vége a NEGYEDIK órának ROA AZ (ÉRTÉKVESZTÉSVÁLTOZÁS+EGYÉB NEM KAMATEREDMÉNY) FÜGGVÉNYÉBEN 2,5% 2,0%

y = 96,1%x + 2,4% R2 = 92,7%

1,5% 1,0% 0,5% 0,0% -0,5% -3,5%

-3,0%

-2,5%

-2,0%

-1,5%

-1,0%

-0,5%

0,0% 134

5. (03.08) A befektetési alapok (84-108) PÉNZÜGYI PIACOK TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK

BEFEKTETÉSI ALAPOK KÖTVÉNYEK RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS ÜGYLETEK – FEDEZETI ÜGYLETEK – OPCIÓS ÜGYLETEK – SWAP TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

135

Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei Befektetési jegy:  meghatározott módon és tartalommal, sorozatban kibocsátott,  vagyoni és egyéb jogokat nyújtó,átruházható értékpapír, amelyben a  Kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve  kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve abban való elhelyezésére fordítja,  a létrehozott bef-i alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. Befektetési jegy:  Részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír,  tulajdonosa csak hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult,  Alap működésbe nem szólhat bele. Befektetési jegy tulajdonosai:  A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, ebből részesednek bef. jegyeik értékének arányában.  A befektető hozama az alap befektetésének sikerességétől függ. 136

Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei Befektetési jegyet a befektetési alapkezelő bocsáthat ki, nyilvános vagy zárt jegyzés útján. Nyilvános forgalomba hozatal esetén kezelési szabályzatot és tájékoztatót kell készíteni. Befektetési jegy (kedvezményezett vagy rendelkezésre jogosult) személyre szóló dematerizált értékpapír. Futamidő alapján lehet  

nyílt vagy (alapkezelő a forgalmazó útján bármikor visszaváltja) zárt végű (csak a futamidő végén váltják vissza, futamidő alatt csak az értékpapírpiacon adható el, alapkezelő köteles kezdeményezni a tőzsdei bevezetést)

137

Befektetési alapok lényege, tulajdonságai Befektetési alap:   

a befektetési jegyek kibocsátásával létrehozott, működtetett vagyontömeg, amelyet alapkezelő a befektetők megbízása alapján, érdekükben kezel.

Tulajdonságai: ELŐNYÖK   

Kényelem, nem kell a befektetőnek követni a tőkepiac változásait Szakszerűség, felkészült szakemberek fektetik be a tőkét Kockázatmegosztás (diverzifikáció), globalizált portfólió és hatékonyság  Diverzifikáció csökkenti a kockázatot. Nagy címletű befektetéshez is hozzájuthatnak az alapon keresztül.  Befektetők több alap között is megoszthatják megtakarításaikat.



  

Magas likviditás (könnyen visszaváltható, bár az árfolyam nem látható előre) és rugalmasság (folyamatosan bocsátanak ki) Kedvező hozam lehetősége (jobb a bankbetétnél) Tranzakciós költségek megspórolhatók, szakemberek fektetnek be. Biztonság, garanciális elemek (többfélébe kell fektetni a pénzt)

HÁTRÁNYOK  

NEM LEHET BELESZÓLNI, HOGY MIT VEGYENEK A PÉNZÜNKÖN NINCS ELŐRE RÖGZÍTETT HOZAM

138

BEFEKTETÉSI ALAPOK CSOPORTOSÍTÁSA A) BEFEKTETŐI KÖR (nyilvános vagy zártkörű) B) Időtartam B1(zártvégű [nyilv. zv, vagy zártk. zv] 

Zártk-zártv.  jegyzéshez nem kell tájékoztató,  de átruházni csak azok között, akik neve benne van a kezelési

szabályzatban



Nyíltk-zártv.  Tájékoztatató a jegyzés előfeltétele  Kéthetente nettó eszközérték kell megjelentetni

B2 (nyíltvégű csak nyilvános lehet)  Határozatlan időre jönnek létre,  Folyamatosan változhat a kibocsátott befektetési jegy mennyisége

és így a saját tőke is  Jegyzés feltétele, hogy  

felügyelet jóváhagyja a tájékoztatót Meghirdessék az alap jegyzési időszakát.

139

Nyilvános alapnak  

Likvidnek kell lennie (visszaváltási kötelezettség) Szigorú tájékoztatási kötelezettség  naponta a nettó eszközérték állásáról  Nettó eszközérték a a befektetési jegyek visszaváltási és eladási

árának centruma



Típusai:  Kötvényalap (vállalati és államkötvények, határidős ügyletek, likvid    

eszközök, ez a legbiztonságosabb alap) Részvényalap (nem tisztán részvények, van benne likvid eszköz és származékos, magasabb hozamú, követi a tőzsde trendjét) Pénzpiaci alap (rövid állampapír, származékos ügyletek, duration kb féléves a hátralévő átlagos futamidő, csak rövidbe fektetnek ) Vegyes alap (részvény, kötvény, határidős ügyletek) Speciális alap  

 

Származtatott ügyletekbe fektető alap (bonyolult) Esernyőalap (befektetési alapba befektető alap) Indexkövető alap (állampapír + BUX) Európai befektetési alap (csak eu-s alapba fektethet

140

C) Befektetés iránya jellege 

Ingatlanbefektetési alap  (ingatlanba, bankbetétbe, rövid állampapírba fektethet)  alapkezelőnek független ingatlanértékelőt bíz meg, aki 3 havonta

értékel, ellenőrzi a tehermentességet is.



Értékpapír befektetési alap  Részvény, kötvény, vegyes és pénzpiaci alap  Nettó eszközértéket az letétkezelő az előző napi árfolyam alapján

állapítja meg, alapkezelő gondoskodik az információ közzétételéről

D) értékpapír eredete szerint  



Belföldi (magyar vállalatok papírját vásárolják) Külföldi (külföldön fektetik be a tőkét) Devizaalap (bel és külföldön is befektetnek)

E) jövedelem szétosztása szerint 



Rendszeresen felosztó (kezelési szabályzatban, hogy mikor és hol fizetik ki a többletjövedelmet) Automatikusan újrabefektető (alap megszűnéséig 141 újrabefektetnek)

Befektetési alap (nincs saját alkalmazottja, működését külső szervezet irányítja) intézményi környezete Befektetési alap letétkezelő Tanácsadó testület

Alapkezelő

Független könyvvizsgáló

Értékpapírkereskedő

PSZAF 142

Alapkezelő:      

Névre szóló részvényekkel rendelkező rt-ként vagy fióktelepként működhet Befektetési alapot alakít ki Alapkezelő jegyzett tőkéjének min 100 m HUF Kezelési és működési szabályok Pszaf engedély kell

Letétkezelő:   

   

Csak hitelintézet lehet, egy alapot csak egy letétkezelő kezelhet Értékpapír letéti őrzése, kezelése, értékpapírszámla vezetése, jegy eladás, visszavásárlás, hozam kifizetése, nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenység, alapkezelő ellenőrzése

143

Független könyvvizsgáló: 

 

Éves beszámoló, nettó eszközérték és hozamszámítás felülvizsgálata, Alapkezelő tevékenységének felülvizsgálata, Eredmények ismertetése a Pszaf-fal tv. által előírt esetekben

Tanácsadó testület:  

Segíthet a befektetési elvek meghatározásában Összeférhetetlenségek tv-i kizárása

Kereskedő 

Értékpapírok tőzsdei adás-vételét megbízás alapján

Pszaf az Alapkezelő felügyelete 

Ellenőriz, szankcionál, felügyeleti díjat szed

144

Hozamok, költségek, nettó eszközérték Hozamgarancia, 

ezt mindenképpen megkapja a befektető

Költségek:   

Bizományosi jutalék Forgalmazói díjak További díjak:  Felügyeletnek, könyvvizsgálónak, jogi tanácsadónak,  Elszámoló-háznak a befektetési jegyek őrzéséért  Közzétételi díjak a jegytulajdonosok kötelező tájékoztatása miatt

   

Alapkezelők fix jutaléka a nettó eszközérték 1-2%-a Letétkezelő bank nettó eszközérték 0,3-0,5%-át kapja Eladási és visszaváltási jutalék Indulási költségek 145

Befektetési alap indulásakor a befektetési jegy ára = névérték Később az egy jegyre jutó nettó eszközértéken lehet megvásárolni és visszaváltani a jegyet, Árfolyam= Egy jegyre jutó nettó eszközérték Nettó eszközérték= portfolióban lévő eszközök összértéke-alapot terhelő kötelezettségek 

 

Nyílt végű befektetési alapok nettó eszközértékét minden munkanapra, zárt végű értékpapír alapét hetente, zárt végű ingatlanalapét kéthetente kell megállapítani

Jegy hozama= egy jegyre jutó nettó eszközérték két időpont közötti változása Hozam=[(időszak végi-eleji árfolyam)/(időszak eleji árfolyam)]*[365/időszak hossza napokban] 146

A befektetési alapkezelők és alapok száma és az alapkezelők adózott eredménye (milliárd Ft) Megnevezés

2002

2003

2004 2005 2006

2007

2008 2009 2010

Befektetési alapkezelők száma* (db)

23

22

23

24

26

30

34

34

35

34

Befektetési alapok száma (db)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

242

335

424

443

Adózott eredmény (milliárd Ft)

4,7

8,2

10,5 14,1

19,2

23,7

21,0

23,5

488 23,2

522 n.a.

147

2011

Fogalmak, meghatározások: Nettó eszközérték: a befektetési alap aktuális piaci értéke, az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne.

Az alapok besorolása 2009-től: Likviditási alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg a 3 hónapot. Pénzpiaci alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje több mint 3 hónap, de nem haladja meg az 1 évet. Rövid kötvényalap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év. Hosszú kötvény alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. Kötvénytúlsúlyos vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. Kiegyensúlyozott vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti. Részvénytúlsúlyos alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti. Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. Származtatott ügyletekbe fektető alap: azok a derivatív alapok, amelyekre nem tettek hozamot, illetve tőkemegóvást tartalmazó ígéretet, garanciát. Garantált alapok: azok az alapok, amelyek a hozamra, illetve a tőke megóvására garanciával vagy ígérettel rendelkeznek. Egyéb, be nem sorolt alap: a fenti kategóriák egyikébe sem tartozó értékpapíralap. Ingatlanforgalmazó alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 25%. Ingatlanfejlesztő alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok aránya több mint 25%. 148

A befektetési alapok nettó eszközértéke (milliárd Ft) Megnevezés Befektetési alapok I. Nyilvános alapok

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

944 924

879 850

1 067 1 029

1 879 1 830

2 558 3 236 2 472 3 125

2 567 2 362

3 100 2 685

3 894 3 210

3 286 2 961

1. Értékpapíralapok

905

808

939

1 553

1 999 2 628

2 016

2 408

2 814

2 574

a/ Kötvényalapok

830

710

782

1 146

1 057 1 347

1 042

1 409

1 681

1 593

b/ Vegyes alapok

14

20

22

43

75

111

68

79

110

99

c/ Részvényalapok

54

50

56

97

152

207

129

398

458

266

d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok

0

7

36

89

282

501

557

53

83

116

f/ Egyéb, be nem sorolt alapok

7

22

42

178

432

461

218

64

74

85

19

42

90

277

474

498

346

277

397

387

20

29

38

50

85

110

204

415

683

325

2. Ingatlanalapok II. Zártkörű alapok

149

Alapok nettó eszközértéke mrd HUF-ban és trendjük 10 000

y = 807,43e0,1706x

y = 819,3e0,1551x

Befektetési alapok

I. Nyilvános alapok

1 000 y = 764,28e0,1449x

y = 680,38e0,0897x

100

1. Értékpapíralapok

a/ Kötvényalapok

y = 14,54e0,2293x

b/ Vegyes alapok

y = 35,708e0,2482x

c/ Részvényalapok

2. Ingatlanalapok 0,2982x

y = 37,301e

31 .

20 1

1.

12 .

31 .

20 1

0.

12 .

31 . 9.

12 .

31 . 20 0

20 0

8.

12 .

31 .

20 0

7.

12 .

31 .

20 06 .1 2.

31 .

31 .

20 05 .1 2.

.

20 04 .1 2.

.1 2. 31 20 03

20 02

.1 2. 31

.

10 y = 12,766e0,3862x

II. Zártkörű alapok

150

Éves hozamok alap-fajtánként

éves hozam Befektetési alapok I. Nyilvános alapok 1. Értékpapíralapok a/ Kötvényalapok b/ Vegyes alapok c/ Részvényalapok d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 2. Ingatlanalapok II. Zártkörű alapok

2003 -6,8% -8,0% -10,7% -14,5% 41,5% -7,9% 208,1% 120,8% 46,5%

2004 2005 21,4% 76,2% 21,1% 77,8% 16,2% 65,4% 10,2% 46,6% 11,2% 97,4% 12,8% 72,7% 402,6% 144,6% 94,7% 318,7% 115,5% 206,7% 29,4% 31,9%

2006 36,1% 35,1% 28,7% -7,8% 72,7% 57,9% 216,6% 143,4% 71,0% 71,3%

2007 26,5% 26,4% 31,5% 27,4% 48,3% 36,0% 77,8% 6,7% 5,1% 29,6%

2008 -20,7% -24,4% -23,3% -22,6% -38,3% -37,6% 11,2% -52,7% -30,4% 85,1%

2009 20,8% 13,7% 19,5% 35,2% 15,1% 207,9% -90,5% -70,7% -20,1% 103,0%

2010 25,6% 19,6% 16,8% 19,3% 40,3% 15,0% 57,5% 15,1% 43,3% 64,8%

151

2011 -15,6% -7,8% -8,5% -5,2% -10,8% -42,0% 39,4% 15,9% -2,3% -52,4%

éves hozamok 450%

Befektetési alapok

400%

I. Nyilvános alapok

350% 1. Értékpapíralapok 300% a/ Kötvényalapok 250% b/ Vegyes alapok

200% 150%

c/ Részvényalapok

100%

d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok

50% f/ Egyéb, be nem sorolt alapok

0%

2. Ingatlanalapok -50% II. Zártkörű alapok

-100% 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

152

2003-11. közötti átlaghozama és szórása a befektetési alapoknak Befektetési alapok I. Nyilvános alapok 1. Értékpapíralapok a/ Kötvényalapok b/ Vegyes alapok c/ Részvényalapok d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 2. Ingatlanalapok II. Zártkörű alapok

szórás átlaghozam 29,80% 18,16% 29,80% 17,05% 26,70% 15,06% 23,91% 9,84% 41,58% 30,83% 75,64% 34,98% 149,70% 107,41% 128,18% 75,48% 79,12% 56,62% 45,00% 45,45% 153

Befektetési alapok szórása és hozama 2003-2011 120% y = 65,7%x R2 = 91,9%

100%

származtatatott

80%

hozam

egyéb 60%

ingatlan zártkörű

40%

részvény

vegyes 20% értékpapír

bef.alap nyilvános

kötvény

0% 0%

50%

100% szórás

150%

200% 154

Mit mutat az évtizedes kép? 1) minél nagyobb egy alap hozama, annál nagyobb a hozam szórása is. 2) átlagosan a hozam a szórás kb. 2/3-a volt 3) a hozam és szórás:  



legkisebb a kötvényalapoknál, közepes a részvény- és ingatlanalapoknál, legnagyobb a származékos ügyletek alapjainál.

155

Mit mutat az évtizedes kép? 4) nyilvános<
 

15%-ponttal kisebb a hozama, mint a szórásból következett volna (0,657*0,7545-0,3498=0,15) Mikor teljesített nagyon alul a részvény?

6) hasonlítsuk össze az azonos szórású ingatlanalapokéval! 156

Részvényalap hozama 9 évből 7 évben kisebb volt az ingatlanalapénál, volt-e magyar ingatlanbuborék? Éves hozamok a részvény- és az ingatlanalapoknál 250% c/ Részvényalapok 2. Ingatlanalapok

200%

150%

100%

50%

0%

-50% 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

157

Csak a vicc kedvéért…

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 átlag szórás

Befektetési alapok hozama

Banki ROE

Részvénya lapok

-6,8% 21,4% 76,2% 36,1% 26,5% -20,7% 20,8% 25,6% -15,6% 18,2% 29,8%

17,8% 23,6% 23,3% 22,7% 17,5% 11,3% 9,1% 0,5% -3,8% 13,6% 10,1%

-7,9% 12,8% 72,7% 57,9% 36,0% -37,6% 207,9% 15,0% -42,0% 35,0% 75,6% 158

Csak a vicc kedvéért… 40% Részvényalapok

35% 30%

hozam?

25% 20% 15%

Befektetési alapok

10%

Bank ROE

5%

y = 33,38%x + 9,38%

0% 0%

20%

40%

60%

80%

szórás

159

Még egy játékos beállítás, jegybanki alapkamat és befektetési alapok hozama Je gybanki alapkamat mé rté ke 13,50 12,50 11,50 10,50 9,50 8,50 7,50 6,50 5,50 4,50

2011.07.01

2011.01.01

2010.07.01

2010.01.01

2009.07.01

2009.01.01

2008.07.01

2008.01.01

2007.07.01

2007.01.01

2006.07.01

2006.01.01

2005.07.01

2005.01.01

2004.07.01

2004.01.01

2003.07.01

2003.01.01

2002.07.01

2002.01.01

3,50

Befektetési alapok 100%

80%

60%

40% Befektetési alapok 20%

0%

-20%

-40% 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

160

4 ,5 0

3 ,5 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2 0 1 1 .0 7 .0 1

2 0 1 1 .0 1 .0 1

2 0 1 0 .0 7 .0 1

2 0 1 0 .0 1 .0 1

2 0 0 9 .0 7 .0 1

2 0 0 9 .0 1 .0 1

2 0 0 8 .0 7 .0 1

2 0 0 8 .0 1 .0 1

2 0 0 7 .0 7 .0 1

2 0 0 7 .0 1 .0 1

2 0 0 6 .0 7 .0 1

2 0 0 6 .0 1 .0 1

2 0 0 5 .0 7 .0 1

2 0 0 5 .0 1 .0 1

2 0 0 4 .0 7 .0 1

2 0 0 4 .0 1 .0 1

2 0 0 3 .0 7 .0 1

2 0 0 3 .0 1 .0 1

2 0 0 2 .0 7 .0 1

2 0 0 2 .0 1 .0 1

HOGY A KÉPEKKEL JOBBAN ISMERKEDJÜNK J e g y b a n k i a la p k a m a t m é rté k e

1 3 ,5 0

1 2 ,5 0

1 1 ,5 0

1 0 ,5 0

9 ,5 0

8 ,5 0

7 ,5 0

6 ,5 0

5 ,5 0

Kötvényalapok

50%

40%

30%

20%

10%

0%

-10%

-20%

-30% 2011

161

2011.09.28

2011.05.28

2011.01.28

2010.09.28

2010.05.28

2010.01.28

2009.09.28

2009.05.28

2009.01.28

2008.09.28

2008.05.28

2008.01.28

2007.09.28

2007.05.28

25%

2007.01.28

50%

2006.09.28

75%

2006.05.28

2006.01.28

2005.09.28

2005.05.28

2005.01.28

Első órán néztük, CDS ÉS BUX/GDP 125%

100%

c ds/1000

bux /gdp 2005.01.282010.03.01

bux /gdp 2010.03.012011.03.01

bux /gdp 2011.03.012011.12.31

0%

162

RÖVID TANULSÁGOK NÉZEGESSÉK AZ ÁBRÁKAT: 

  

MIKOR MOZOG KÉT DOLOG EGYÜTT, MIKOR ÉPPEN ELLENTÉTESEN, MIKOR NINCS OTT VALAMI, AHOL KELLENE LENNIE… HOGYAN MERÉSZEL ODAFÉRKÖZNI EGY ADAT, AHOL SZERINTÜNK SEMMI KERESNIVALÓJA NINCS…

HA CSAK LEHET, GONDOLKOZZANAK KÉPEKBEN 



Egyedi SZÁMOK HELYETT KERESSENEK MINTÁZATOKAT, A MINTÁZAT legyen  „a” változó „b” változó függvényében,  „b” lehet az idő is, de szerencsésebb,  ha logikai kapcsolat van „a” és „b” között. 163

Vége az ÖTÖDIK órának

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

164