napi Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást NAPI INNOVÁCIÓ

napi innováció WWW.NAPI.HU

2008. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 100. (4678.) SZÁM

NAPI INNOVÁCIÓ I

NAPI GAZDASÁG 2008. MÁJUS 26., HÉTFŐ

SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ ([email protected]), KOMÓCSIN SÁNDOR ([email protected])

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉT JAVÍTJÁK

VI

Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese szerint meg kell találni a tudomány hasznosítási módját is

A

HASZNOS LEHET AZ ORIGAMI BICIKLI OLAJVÁLSÁG IDEJÉN

VIII

Mark Sanders brit mérnök tizenhat éves munkával tökéletesítette összecsukható kerékpárját

KIADVÁNY TÁMOGATÓI:

Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást Az árvízvédelmen való takarékoskodás valójában pazarlás, és az EU által kínált lehetőségek és feltételek mentén elengedhetetlen a komplex tervezési folyamat, valamint a korszerű védekezés kiépítése – véli Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora.

15-20 milliárd forint kárral, de például a 2003-as extrém aszálykárt mintegy 100 milliárd forintra becsülték. Az átlagos kár – hasonlóan az árvizekhez – mintegy 20 milliárd forint évente, amelynek jelenleg csupán 30-40 százalékát fizetik ki. Az aszály elleni intézkedések egyelőre elhanyagolhatók, ezért védekezésről és ennek költségeiről alig beszélhetünk. A megoldást a vízpótlás, a talajba szivárgó víz mennyiségének növelése és az alkalmazkodás ötvözete jelenti, amelynek ésszerű költségei elmaradnak az elszenvedett károktól. – Kutatásaik szerint az alulfinanszírozás milyen anyagi és természeti költségekkel jár? – A számok azt mutatják, hogy a jelenlegi rendszer erősen alulfinanszírozott és ezért pazarló: a beruházási, illetve fenntartási költségekkel való fukarkodás jelentősen növeli a védekezési költségeket és a károkat egyaránt. Az egymást folyamatosan felülmúló rekordárvizek (talán klímaváltozás miatt), a növekvő védekezési költségek és károk arra figyelmeztetnek, hogy a korábbinál hatékonyabb, rugalmasabb és fenntartható árvíz-szabályozási módszereket lenne kívánatos alkalmazni. A gátak erősítése és szintjének emelése mellett vizsgálni szükséges a nagyvízi vízszállítás növelését (ami az elhanyagolt karbantartás miatt kicsiny), a tározást, a rendkívüli helyzetekben igénybe vett, „szelepként” működő szükségtározást és az irányított elöntések lehetőségeit, valamint ezek kombinációit. Ilyen műszaki-gazdasági elemzéseket készítettünk a Tiszára (Új Vásárhelyi Terv, VTT) korszerű döntéstámogató rendszer felhasználásával, ami topográfiai, lefolyási és hidrodinamikai modellekre, térinformatikai rendszerre, radar- és űrfelvételekre, továbbá kockázati elemzésekre alapozott. KATONA VANDA

– Milyen lehetőségek vannak a hazánkat évek óta menetrendszerűen sújtó árvizek és aszályok elleni védekezésre és ennek milyen költségvetési vonzatai vannak? – Rapszodikusan előforduló, statisztikus jelenségekről van szó, amelyek esetén az okozott károk és a költségek (beruházási, fenntartási és védekezési) öszszegét kívánjuk – legalábbis elvileg – minél alacsonyabb szinten tartani. A jelenlegi rendszer 150 éves múlttal rendelkezik. Eddig jól működött, de mára komoly zavarok jelei mutatkoznak, amit néhány tényadattal érzékeltetek. Az árvízi védekezés országos kiépítése a biztonsági és a kockázati tényezőktől függően 250–350 milliárd forint beruházást igényelne (ennek legalább a 60 százaléka a Tisza-völgyre fordítandó). Ezzel a védekezési költségek és a kár is jelentősen mérsékelhető lenne. A beruházás gyorsan, mintegy egy évtized alatt megtérülne. A forrásoldalon a 2007–2013-as időszakra a Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) keretében beruházásra összesen 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanerre az időszakra a belvízvédekezés költsége 16 milliárd forint volt. 200 ezer és 300 ezer hektár közötti elöntések általában ötévenként fordulnak elő és 10-20 milliárd forint körüli kárt okoznak. A meglévő belvízelvezető rendszer fenntartása – szemben a mai 0,5–2 milliárd forinttal – átlagosan évi 4-5 milliárd forintot igényelne. A fenntartási költségek kevésbé, de az okozott kár jelentősen csökkenthető lenne a belvizek visszatartásával, a leginkább veszélyeztetett területeken pedig a szántó művelés felhagyásával. A költségek nagy részét a művelési ág és művelési mód váltásának állami támogatása teszi ki, amire a forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében elvileg rendelkezésre áll. A növekvő szélsőségek miatt ma már szinte minden második év aszályos,

Mintegy

350

milliárd forintot igényelne az árvízi védekezés

HÚSZ TALÁLMÁNYBÓL EGY LESZ PIACI SIKER Az innovációs tevékenység fontos formája és lehetősége a vállalatokkal való együttműködés – véli Mátyus László, a Debreceni Egyetem (DE) Tudás- és Technológia Transzfer Irodájának (TTI) igazgatója. Az egyetem karai számos kutatási megbízást kapnak vállalatoktól, évente több száz millió forint értékben. A TTI működésének első két éve során hét spin-off cég alakult a DE közvetlen részesedésével. A tudás felhasználása szempontjából a legnagyobb sikernek azt tartja az igazgató, hogy az előző két évben több mint húsz találmányi bejelentés érkezett az egyetem kutatóitól, míg az ezt megelőző években ezek száma nem haladta meg az évi két-hármat. Az egyetem a szellemi alkotások megfelelő menedzselése érdekében létrehozta az Innovációs Alapot.

V. oldal EGYRE TÖBB SPIN-OFF CÉG MŰKÖDIK SZEGEDEN A Szegedi Tudományegyetemen a kooperációban végzett k+f kutatásoknak is köszönhetően már 36 spin-off céget alakítottak az egyetemi tudást és k+f eredményt felhasználva. E cégek egy része jelenleg emelkedő szakaszban van, remélhetőleg sikeresen veszik az első akadályokat – mondta lapunknak Szabó Gábor rektor. Véleménye szerint a vállalati együttműködések kedvező hatással vannak az oktatásra és megfelelő alapot jelentenek a mérnökképzés fejlesztéséhez. Az egyetemen két tudásközpont működik.

VII. oldal

Folytatás a III. oldalon

INTERJÚ POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓVAL

ValDeal: az innovációmenedzsment magyar modellje

Hétéves előkészítő munka után, 2006-ban alakult meg a ValDeal Innovációs Zrt. A hiánypótló kezdeményezés jó néhány sikert már elkönyvelhet, ám Polgárné Májer Ildikó elnök-vezérigazgató szerint legalább fél évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy üzleti hasznot is hozzon.

– A rendszerváltás után másfél évtized telt el úgy, hogy egyetlen vállalkozás sem volt, amely a magyar találmányok átfogó menedzselésével foglalkozott volna... – Történetünk 1999-ben kezdődött, akkor merült fel a gondolata egy szellemi termékek inkubációjával foglalkozó innovációs vállalkozásnak,

amilyen akkoriban még valóban nem működött Magyarországon. Négy évünk telt el csak azzal, hogy a világot jártuk, végiglátogattuk a fontos tudományos parkokat és gyűjtöttük a jó gyakorlati megoldásokat. Tapasztalatainkat felhasználva 2003-ban egy „minikonzorciumot” hoztunk létre a találmánymenedzsmenttel és technológiatransz-

ferrel foglalkozó Danubia IP, a kkv-kat támogató CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. és az inkubált vállalkozásokat fejlesztő Telkes Tanácsadó Zrt. közreműködésével. Találmányokat kezdtünk keresni, de a piac annyira várt már egy ilyen lehetőségre, hogy különösebb hírverés nélkül, pusztán „gravitációs marketinggel” is száz

projektgazda keresett meg minket 2005-ig. Ebben az évben jelentkezett partnerünknek az austini Texas Egyetem is, amely húsz éve foglalkozik inkubációs technológiatranszferrel és vállalkozásfejlesztéssel. Így hétéves előkészítő munka után, 2006 nyarán alakulhatott meg a ValDeal. Folytatás a II. oldalon

II NAPI INNOVÁCIÓ


AZ IBM ÉS ÖNKÉNTESEK JOBB MINŐSÉGŰ RIZST FEJLESZTENEK Az IBM és a Washington Egyetem közös projektet indított a rizsválság enyhítésére. Olyan rizst szeretnének kinemesíteni, amelytől azt várják, hogy két éven belül nagyobb mennyiségű és táplálóbb termést hoz, valamint jobban ellenáll a kártevőknek. A projekt során egy háromdimenziós modellt alkalmaznak a rizs fehérjetérképének és azok funkciójának elkészítéséhez. Keresztezéses nemesítéssel hozzák létre az új fajtát. Ha csak az egyetemi keretek között dolgoznának, mindez kétszáz évet venne igénybe. A projekt a World Community Grid (globális közösségi hálózat) elnevezésű önkéntes kezdeményezés virtuális szuperkomputerének segítségével valósul meg. Az óriás számítógép olyan felhasználóktól nyeri az áramot, akik az éppen használaton kívüli, de bekapcsolt számítógépüket önkéntesen felajánlják erre a célra. Ez teszi lehetővé, hogy kétszáz év helyett mindössze két év alatt eredményes kutatásokat végezzenek a tudósok. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat, aki rendelkezik számítógéppel és internetkapcsolattal, ehhez csak egy szoftvert kell letölteni.

EGYRE FONTOSABBÁ VÁLIK A SZELLEMI TULAJDON

AZ SZTE DÍJAZTA ÜZLETI PARTNERÉT

Hagyományos megközelítésben a szellemi tulajdon egy kizárólagos versenyeszköz, azzal pozicionálunk, védjük magunkat az illetéktelen vagy a párhuzamos felfedéstől, megelőzéstől. A megújuló felfogás viszont nem a kizárólagosságra épít, hanem arra, hogy legyen tulajdonolt szellemi tulajdonunk és erről gondolkozzunk úgy, mint egy portfólióról, piaci pozicionálás mellett használjuk növekedés gerjesztésére, üzleti célokra. Egyszerre legyünk vevők és eladók a szellemi termékek piacán. Lényegében ez azt fejezi ki, hogy a BENDZSEL MIKLÓS kizárólagos használattal szemben ne legyünk restek átengedni méltányos kompenzáció fejében a licencpolitika eszközeivel a saját eredményeinket, vásároljunk idegen tudást, építsük be a saját fejlesztéseinkbe – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos ülésén.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alapított Alma Mater díjat idén a GE Hungary Zrt. Healthcare k+f divíziója nyerte el az egyetem mintegy 70, az üzleti életből kikerülő partnere közül. A választás azért esett a GE egészségügyi üzletágára, mivel a cég az SZTE-s hallgatók számára meghirdetett gyakornoki program mellett számos volt szegedi hallgatót is foglalkoztat és 2007-ben azzal a céllal nyitotta meg új k+f irodáját Szegeden, hogy a klinikán dolgozó orvosokkal napi szinten tudjon kapcsolatot tartani. Az egyetem kiemelt hangsúlyt fektet az oktatást-kutatást támogató, abban partneri együttműködést kínáló vállalatokkal, vállalkozásokkal való együttműködésre, hiszen ez nem csupán egyetemi, hanem szélesebb értelemben vett társadalmi érdek is – mondta Szabó Gábor rektor.

INTERJÚ POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓVAL

ValDeal: az innovációmenedzsment magyar modellje POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ

▶

PELSŐCZY CSABA

A ValDeal mára mértékadó, véleményformáló szerepet vívott ki magának a magyar piacon

Folytatás az I. oldalról

– A találmányok támogatásához mindenekelőtt találmányokra van szükség. Ezeket hogyan sikerült felkutatni? – Három-négyszáz találmány nélkül nem érdemes nekivágni, mert csak így van meg az esélye annak, hogy akad közte pár sikerre ítélt. Ezért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával egy projektgyűjtő, -értékelő és -menedzselő modell kiépítésébe kezdtünk, amelynek keretében

2006 őszén hirdettük meg első projektversenyünket, amelyre kutatóintézetek, feltalálók, projektgazdák vagy akár már működő innovatív kkv-k is jelentkezhettek. Olyan megoldásokat kerestünk, amelyek belátható időn belül nagy eséllyel vihetők piacra vagy már elérték a piacérett stádiumot, vagyis a „van egy jó ötletem” kevés volt. Közel háromszáz pályamű érkezett, s a száz legjobb kerülhetett be a tényleges versenybe. A legígéretesebbnek minősített 28 projekt

▶ Május 13-tól a ValDeal is tagjává vált az

innovációmenedzsmenttel foglalkozó európai szervezetek „elitklubjának”, az Európai Üzleti Innovációs Központok Hálózatának (EBN). A szövetség tagjai tanulnak egymástól, együtt lobbiznak az EU-nál és inkubált vállalkozásaik is könynyebben vehetik fel egymással a kapcsolatot. Az EBN 2008. június 25–27. között Budapesten tartja éves kongresszusát, melynek szervezésében már a ValDeal is részt vesz.

közül egyesek globális piacra lépést elősegítő szolgáltatáscsomagra, mások az USA-ban végzett üzletfejlesztési szolgáltatásra kaptak ajánlatot. Voltak, akiknek a ValDeal komplex üzleti inku-

bációs csomagot ajánlott. Hasonló érdeklődés mellett, a tavalyi tapasztalatokat is felhasználva, hasonlóan sikeresen zajlott le a második verseny is, amelynek eredményhirdetésére nemrég,

április végén került sor. Idén 228 projektből szintén 28 innovatív megoldást választottunk ki további fejlesztésre és már az együttműködés pontjait dolgozzuk ki a projektgazdákkal. – Úgy tűnik, Magyarországon nemcsak a projektgazdák vannak nehéz helyzetben, de támogatni sem könnyű őket... – Magyarországon hiányoznak az olyan intézmények, mint amilyenek az üzleti angyalok, az erős állami támogatás és azok a piaci feltételek is, amelyek mondjuk Finnországban megvannak. Vannak közelebbi példák is: Lengyelországban tíz éve kezdtek el ezzel foglalkozni, ami meg is látszik az eredményeken, Szlovákiában a felsőoktatásban kapott jelentős szerepet az innováció, Szlovéniában a spin-off cégek mellett van komoly elkötelezettség kormányzati szinten. A célokat már Magyarországon is megfogalmazták és azokkal mindenki egyet is ért, de a folyton változó feltételek kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági környezetet. Ennek hatása pedig az amúgy is kiszámíthatatlan innovációs piacon hatványozottan jelentkezik. – Ez azt jelenti, hogy Mag yarországon a találmánymenedzselés kicsit máshogy zajlik? – Itt nemcsak arról kell meggyőznünk egy befektetőt, hogy egy adott találmányt támogasson, de arról is, hogy ilyesmit egyáltalán érdemes csinálni. Két év elteltével úgy látjuk, az a legnagyobb gond, hogy nálunk nincs kockázati tőke, nincsenek

mag vető tőkealapok. Ez eg y kicsit tyúk-tojás probléma: a befektetők szerint még nem érte el a kritikus tömeget a projektek száma, viszont befektetés nélkül nem is fogja. A folyamat két vége rendben van: van piac és vannak találmányok, ám a köztük levő elemek – a pályázatok, a szolgáltatások és a tőke – még nem álltak össze koherens rendszerré. Ennek összehangolásán is dolgozunk, mintegy puzzledarabokként kapcsoljuk össze az érintetteket. És itt természetesen nem pusztán a befektetőkről van szó, hiszen folyamatosan jelen kell lennünk a szakmai szervezeteknél, az NKTH-nál, a projektgazdáknál, az egyetemeken és minden érdekeltnél, hogy valamennyiük figyelmét felhívjuk az innovációk fontosságára. Szerencsére a ValDeal mára mértékadó, véleményformáló szerepet vívott ki magának a magyar piacon. Emögött természetesen olyan hiteles kommunikáció kell, hogy álljon, amely nem titkol el semmit sem. – Azt sem, hog y mikorra várnak üzleti hasznot a vállalkozásból? – Ha az első szakaszt nem számítjuk, akkor is legalább négyöt éve dolgozunk rajta. Ezalatt mintegy 2,3 milliárd forintot invesztáltunk a vállalkozásba, és a tőkén felül évente félmilliárd forintba kerül a cég működtetése. Még legalább öt évig kell stabilan, rendszerben működtetve fenntartanunk, hogy hasznot hozzon. ZUBRECZKI DÁVID

Napfény eladásából tartják meg gazdagságukat az arabok ▶ A Torresol úgynevezett központi tornyos

rendszerű naperőműveket fog építeni. Ezekben félkör alakban tükrök vesznek körül egy tornyot, a vevőt, amely sót tartalmaz. A nap mozgását számítógép által vezérelt rendszerben követő tükrök a toronyra koncentrálják a napsugarakat, így felhevítve a sót. Erre vizet permeteznek, amely vízgőzzé forrósodik s ez hajtja meg az áramtermelő turbinákat. A vállalat szerint 2012-ben öszszesen 500 megawatt elektromosáram-termelő kapacitást fog felkínálni az áramszolgáltatóknak (Paks 1860 megawattot tud).

dollármilliárdokból fejleszti az olaj utáni gazdaság technológiáját, a legnagyobb fogyasztó, az USA továbbra is támogatja a nagy olajcégeket és minimális mértékben segíti a zöld technológiák fejlesztését. Mindenki tudja már, aki nem teljesen ostoba, hogy a klímaváltozás és az olajkészletek kimerülése miatt elkerülhetetlen a jelenlegi energiatermelési technológiák történelmi léptékben gyors lecserélése, és csak az a kérdés, mely országok lesznek ennek haszonélvezői. Ennek tükrében azt kell látnia az amerikai polgárnak, hogy a közüzemi szintű napenergia-termelésre képes cégek többsége európai (spanyol), ausztrál, illetve közel-keleti (arab és izraeli). BLOOMBERG

Abu-Dzabi nem várja meg, hogy elfogyjanak olajkészletei s ennek nyomán elveszítse gazdagsága nagy részét, hanem olajbevételeit a jövő energiaforrásának kiaknázására fordítja. A Masdar, az emírség 15 milliárd dollárt kezelő zöldenergia-alapja és a spanyol Sener high-tech vállalat 60–40 százalékos tulajdoni hányaddal létrehozta a Torresol Energy vállalkozást, amely naperőműveket fog építeni Ausztráliában, Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Egyesült Államokban. Azt nem közölték, hogy összesen mekkora összeget szánnak a fejlesztésekre. Első lépésként 1,2 milliárd dollárból Spanyolországban építenek erőműveket, de fő terjeszkedési irányuk a föld napsütötte övének teletűzdelése napenergia-termelő egységekkel. Kiemelten kezelik az USA-ban megnyílt lehetőségeket, ugyanis az ország délnyugati részén egész sor hasonló vállalat – az Ausra, a BrightSource, a Solel, az Abengoa – kötött már szerződéseket számos áramszolgáltatóval. A Torresol jó eséllyel száll versenybe velük, ugyanis nagyon mély zsebből, önállóan finanszírozhatja projektjeit. A közös vállalkozás ugyanakkor csak egy Abu-Dzabi azon programjai közül, amelyek a zöld energiatermelés gazdasági értékteremtő láncának minden elemét igyekeznek kihasználni. A miniország befektetői részt vesznek a napelemek fejlesztésétől és gyártásától

kezdve a nagy technológiai beruházásokig sok mindenben, amiből a jövőben nagy pénzt lehet csinálni. Az emírség energiapolitikája rávilágít egy ironikusnak nevezhető jelenségre: miközben a világ egyik vezető olajtermelője

NAPI INNOVÁCIÓ III


Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást SOMLYÓDI LÁSZLÓ ▶ A védelmi

Folytatás az I. oldalról

tevékenységeket az ökológiai szempontok figyelembevételével kell folytatni, és csak a feltétlenül szükséges mértékű ökológiai károk engedhetők meg

KATONA VANDA

– Milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni a hazai ár- és belvízvédelem, illetve az aszály elleni védekezés kidolgozásakor? – Valójában nem elsősorban műszaki-tudományos, hanem sokkal tágabb stratégiai kérdésről van szó, ami alapvetően függ a mezőgazdaság átalakulásától az EU keretei között, a vidékfejlesztéstől, az emberek megélhetésétől és alkalmazkodásától és az éghajlatváltozás szélsőségeket erősítő, bizonytalan hatásaitól. Tehát többszörösen mozgó célpontra kell „lőnünk”. A megoldás kulcsa az árvíz, a belvíz, az aszály és a földhasználat együttes kezelése. A mezőgazdaság átalakításával átértékelődik a cél, a védelem és a kár: az értékes területeken a védelmet fenn kell tartani, de ugyanez az értéktelen szántókon nem éri meg. Ily módon a kár csökkenthető földhasználatváltással (például szántó-gyep vagy szántó-wetland konverzióval), ami a talaj víztartását is javíthatja, csökkentheti az eróziót és a nem pontszerű szennyezéseket. Egyúttal az árvizek egy része és az értékes területek belvizei tározókban tarthatók és öntözésre, halászatra hasznosíthatók. A megoldás javítja a mikroklímát, a vizes élőhelyek arányát és a tápanyag-visszatartást. A képet árnyalja, hogy a valószínűen csökkenő állami felelősségvállalást a gazdáknak kell majd kiváltaniuk, ami új kockázati megközelítésben minden bizonnyal a biztosítási rendszert is módosítja majd. Az elmondottak tükrében a jelszavunk egységes víz-föld stratégia, kifogástalan koordinációval párosulva, ami két vonatkozó EU-jogszabály végrehajtásának is az előfeltétele. Az egyik az EU egységes vízpolitikájának megfelelően a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése 2009-ig, míg a másik a nemrégiben jóváhagyott árvízvédelmi irányelv, ami kockázatkezelési tervek kidolgozását írja elő 2015-ig és új elvek alapján óhatatlanul szükségessé teszi a meglévő hazai tervek felülvizsgálatát. – Elkerülhetetlen-e, hogy a folyamatokba való beavatkozás természeti károkhoz vezet? – A gátakkal történő árvízvédekezés és a belvizek kialakított elvezetése számos kedvezőtlen ökológiai hatással járt (magas vízállás esetén a hullámtéri ökoszisztéma károsodása, a holtágak lefűzése, a tápanyag-visszatartó képesség csökkenése, a belvizek elvezetése a vegetációs időszakban, a mikroklíma és helyenként a talajvízviszonyok romlása stb.). Ez a múlt. Ugyanakkor az előzőkben felvázolt megoldások, valamint az ártéri gazdálkodás és az ártéri értékteremtés is – az ökológia ígérete – számos olyan jövőbeni lehetőséget tartalmaznak, amelyeknek nincsenek ilyen káros hatásai, sőt csökkentik a meglévőket és javítják az ökológiai állapotot. A fő kérdés a megvalósítás milyensége. Sikerül-e a jelenleginél sokkal jobban kommunikálni a földhasználatváltás előnyeit, a területkisajátítás szükségességét? Megoldható-e a társadalmi

▶ Somlyódy László Széchenyi-díjas akadémikus, a Buda-

pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető profeszszora. Számos nemzetközi szervezet tagja (IAHR, IAHS, WEF, IAWQ, IWA), az International Water Association, az European Environmental Agency Scientific Committee, a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, továbbá a Tudomány és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (4T) elnöke, a UN World Water Assessment Technical Advisory Committee és más nemzetközi tanácsadó testületek tagja.

érdekegyeztetés? Kialakítható-e okos támogatási rendszer és a „jó gyakorlat”? Elkerülhető-e az értelmetlen spórolás? A hivatkozott EU-vízkeretirányelv szerint a védelmi tevékenységeket az ökológiai szempontok figyelembevételével kell folytatni, és csak a feltétlenül szükséges mértékű ökológiai károk engedhetők meg. Előírja azokat az intézkedéseket is, amelyekkel az árvizek és aszályok által okozott környezeti károk csökkenthetők. Árvizek esetén kívánatos, hogy ne legyenek váratlan és nagy elöntések, amelyek elpusztítják az érintett terület természeti

és környezeti értékeit, azaz a földhasználat feleljen meg az esetenkénti elöntésnek. Ilyen okok miatt a VTT egyik alappillérét jelentő szükségtározók kérdése a jövőben mindenképpen felülvizsgálatra szorul. – Az Európai Unió milyen szerepet vállal a védekezésben, illetve várható-e, szükséges-e intenzívebb együttműködés a közösség országai között? – Az árvízvédekezésben az egységes elveket tartalmazó – már említett – árvízvédelmi irányelven kívül összehangolt közösségi program nincs. Az irányelv a következő feladatok elvégzését írja elő 2015-ig: kockázatfelmérés, veszélyeztetettségi térképek, továbbá kockázatkezelési tervek kidolgozása. Duna-szintű kezdeményezés a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) cselekvési programja, amely részvízgyűjtőkre vonatkozó árvízi cselekvési tervek készítését írja elő 2009-ig, összehangolva a szomszédos államokkal. A hazai fi nanszírozásra a már említett KEOP-on, a regionális operatív programokon (ROP) és az ÚMVP-n belül van lehetőség. Ahogyan említettem, utóbbi a művelési ág és mód változtatásának támogatását is biztosítja, azonban az ÚMVP és a vízgazdálkodás szempontjai (erózió- és diff úz terheléscsökkentés, árvíz-, illetve belvízvédelem) egyelőre nincsenek összehangolva. Durva becslés szerint vízgazdálkodási célok miatt mintegy 1 millió hektáron kellene művelési ágat váltani és további 1,5 millió hektáron változtatni a művelési módon. Ez összesen körülbelül 80 milliárd forint egyszeri támogatást és huszonöt-harminc éven át évi 40-50 milliárd forint jelent. A kutatásokat és azok összehangolását különböző uniós k+f programok támogatják. Itt elsősorban az átfogó ERA-NET (European Network of Research) és azon belül az árvízi kutatások harmonizációját végző CRUE-projekt említhető, amiben 11 másik ország mellett Magyarország is részt vesz. Előkészítés alatt áll egy Délkelet-európai Térségi Program is, amelyet az EU strukturális alapjából fi nanszíroznak – Várható-e, hogy az EU-tagság hatására, az azzal járó anyagi források és jogi kötelezettségek miatt Románia és Bulgária szakít a jelenlegi, Dunát szennyező gazdasági tevékenységeivel? – Az EU vízkeretirányelve és a kapcsolódó direktívák korlátozzák a szennyezőanyag-kibocsátást. Ezt például a városi szennyvizekre vonatkozó emissziós határértékek és a folyómederben lévő víz, illetve a végső befogadóként szolgáló tenger (esetünkben a Fekete-tenger) kémiai állapota alapján kell megállapítani. Románia és Bulgária támogatást kap arra, hogy 2015-re teljesítse mindezeket az előírásokat. Kérhet haladékot, ami tizenkét év lehet, de ha nem teljesít, akkor büntetni fogják. Mindez azonban nem zárja ki teljesen a 2000. évi cianidszennyezéshez hasonló esetek előfordulását: a kétoldalú, országok közötti és a nemzetközi egyezmények túlzottan puhák, a betartatásuk pedig gyenge. TŐSÉR JÚLIA

Mi dolgunk a világban?

Észrevenni a lehetôséget, felkarolni a tehetséget, támogatni az elhivatottságot, hazahozni a sikereket. Mi így kapcsolódunk be a világ szívdobogásába.

MOL_1028_278x202_érték_NapiG.indd 1

4/22/08 11:05:24

IV NAPI INNOVÁCIÓ – AUTOMATIZÁLÁS NAPI GAZDASÁG 2008. MÁJUS 26., HÉTFŐ

Festo-innovációk a hannoveri vásáron

A Festo az idei hannoveri vásáron ismét a gyártás- és folyamatautomatizálás terén sikeres innovátorként, élenjáró technológiai fejlesztőként mutatkozott be.

A versenyelőny a cégek számára azt jelenti, hogy a vállalat jobb, mint az adott területen jelen lévő más cégek. Bizonyos esetekben ez egyedi termékekre vonatkozik, gyakrabban azonban a teljes gyártmányválasztékra és a nyújtott szolgáltatások teljes körére. Pontosan ez a komplett terület az, ahol a Festo erősségei megmutatkoznak. A piac és a gazdasági környezet dinamikusan és komplexen fejlődik, egyre inkább nemzetközivé válik. A gépipari automatizálás piacán egyre inkább kulcsfontosságú tényező az innováció, amely ebben az összefüggésben új termékek és szolgáltatások nyújtását is jelenti. A dinamikus piaci környezetben a vevői igények időben történő felismerése és megfelelő kielégítése nemcsak a gyártónak, hanem a vevőinek is versenyelőnyt jelent. A Festo az ipari területre koncentráló vásáron számos példával mutatta be, hogy innovációs képességei és vevőivel való szoros együttműködése hogyan eredményezett kölcsönösen előnyös, úgynevezett win/ win szituációt. Cikkünkben ezek közül hármat emelnénk ki:

Állapotfelügyelet (Condition Monitoring) csomagológépeknél

Fogyasztói társadalmunkban az áruknak, azok csomagolásának igen nagy szerepe van. A gyártók vevőik igényeinek kielégítése érdekében egyre több árut egyre gyorsabban szeretnének díszes vagy éppen praktikus csomagolásban a piacra juttatni. Ma már egyáltalán nem szokatlan az olyan csomagológép, amely percenként jóval több mint 100 csomagot tölt meg valamilyen anyaggal. Annak érdekében, hogy az ilyen nagy teljesítményű, gyors gépek folyamatosan működjenek és a leállás lehetősége minél kisebb legyen, ezeket a gépeknél fontos szerepet tölthetnek be a Festo diagnosztikai rendszerei, amelyekkel folyamatosan ellenőrzik az automatikus funkciókat. Áramlás- és nyomás-

a szívókorongokat a tehén tőgyére és indítja ezután a fejési folyamatot. Az egyetlen vezérlő által irányított három pozicionáló kiváló ár/teljesítmény arányt nyújt. Még ennél is fontosabb azonban az, hogy a Festo vevője igényei alapján kifejlesztette és bevizsgálta a prototípust – mindezt kiegészítő szolgáltatásként. További szolgáltatásként a Festo oktatással foglalkozó Didactic részlege kiképezte erre az új technikára mind a gépgyártó, mind a végfelhasználó szakembereit. Ebben az alkalmazásban sikeres innovációt jelentett a szervo pneumatikus pozicionálás alkalmazása, amivel a fejőgépgyártó cég különösen jelentős versenyelőnyre tett szert a piacán.

Tripod optikai rendszerrel

érzékelők (MS6-SFE, SDE1) jelzik a referenciaértékektől való eltérést. A mért adatok, a szelepvezérlők és végálláskapcsolók valamennyi jele elektromos terminálra (CPX) kerül, ahol egy FEC vezérlőmodul dolgozza fel ezeket. A pozíciók mérésére analóg érzékelőket (SMAT) alkalmaznak. Ezekkel az innovatív diagnosztikai rendszerekkel elkerülhetők a nem tervezett gépleállások, biztosítható a folyamatos termelés, amivel a cégek jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Proporcionális technika fejőgépeknél

Bármilyen hihetetlenül hangzik, nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is fontos lehet az automatizálás annak érdekében, hogy az ott megtermelt, előállított termékek minél gyorsabban és kedvezőbb áron juthassanak a piacra. Jó példa erre egy holland vállalat, ahol a tehenek automata segítségével történő fejését valósították meg Festo-rendszer segítségével. A fejőgépben vezérlőhöz (SPC200) csatlakoztatott hengerek (DNCI) mozgatják a robotkart, amely teljesen automatikusan helyezi

A Festo komplex rendszerekben gondolkozik az ipari automatizálásnál. E rendszereknél a hangsúly a különféle elemek integrálásán van. Az idei vásáron különösen innovatív megoldásként mutatkozott be a munkadarab-érzékelés optikai rendszere, mely az adott elektromos hajtómű kiegészítéseként működik. A vásárlátogatók a Festo-standon olyan látványos innovációval is találkozhattak, melyet a Festo Bionic Learning Network keretében fejlesztettek ki. Ez az üvegakváriumban mozgó, a valódira megszólalásig hasonlító „medúza alkalmazás” volt. Műszaki értékén túl megjelenésével is igazán jelentős eleme volt a kiállításnak. A Festo-teamet természetesen a valódi medúza elbűvölő jelensége inspirálta a projekt megvalósítására. A Festo-medúzát elektromos hajtások és intelligens adaptív mechanikai rendszerek mozgatják. A test egy átlátszó félgömb, melyet nyolc polipcsáp hajt előre, a középpontban egy vízálló, lézerrel zsugorított edénnyel. Ebben található az elektromos hajtás két lítiumionos akkumulátorral, egy töltöttséget kontrolláló eszközzel és egy szervomotorral. Minden polipcsáp struktúrája a Fin Ray Effectre – konstrukciós elv a halak funkcionális anatómiája alapján – épül. A medúza képes kontrollálni saját energiaszintjét és -szükségletét azáltal, hogy kommunikál a töltőállomással. Amikor a töltöttségi szint csökken, a medúza önállóan a töltőállomáshoz „úszik” és feltöltődik a szükséges elektromos energiával. A medúzában alkalmazott rendszer – elektromos hajtás és adaptív mechanikai rendszer kombinációja – intelligens és autonóm elektronikával kiegészítve új lehetőségeket nyit meg az önszabályozó rendszerek alkalmazásainak fejlesztésében. Ha valaki a „medúza”-elvet az automatizálásban alkalmazza, számos autonóm és félautonóm intelligens rendszert lesz képes együttes munkára bírni, így a sok kis rendszer együttműködve nagy problémák megoldására képes.

Festo-innovációk a gyártmányfejlesztésben – Magyarországon is Thomas A. Edison ismert mondása szerint az innováció 1 százalék ötlet és 99 százalék fáradozás. A Festo évente mégis körülbelül 80 új terméket fejleszt ki, ennek egy részét Magyarországon. Az itthon több mint másfél évtizede jelen lévő üzem mára nemcsak egyszerű gyártókapacitás az anyacég számára, hanem kulcsfontosságú pneumatikaelemeinek k+f bázisaként, kompetencia-központként is működik. A termékek kifejlesztésén a Festo AG & Co. KG k+f részlegein összesen több mint 600 munkatárs dolgozik, ebből 20 Magyarországon, és a vállalat forgalmának 7,5 százalékát fordítja évente erre a célra. A magyarországi kompetencia-központ elsősorban a pneumatikai levegő-előkészítő egységek, valamint a vákuumfúvókák fejlesztéséért, optimalizálásáért és gyártásáért felelős. A termékfejlesztés szoros együttműködésben történik az esslingeni központtal, ugyanakkor a műszaki és gazdasági célok és elvárások egyeztetése után a magyar mérnökök teljes önállóságot és alkotói szabadságot kapnak. Az, hogy a termékfejlesztés és a termékgyártás egymás mellett, elérhető közelségben történik, nagy előnyt jelent az új ötletek megvalósítása során, mivel a terméktervező gyakorlatilag azonnali visszajelzést kap a megvalósítható gyártástechnológiáról. A két oldal így egymást erősítve, „automatikusan” optimalizálja a terméket. A Festo olyan vállalat, amely ismeri és folyamatosan kutatja a vevők igényeit, terveit és azt, hogy milyen innovatív termékekre van szükségük saját gyártásuk tökéletesítéséhez, hatékonyságuk növeléséhez. A termékek alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságai és az ár mellett egyre fontosabb szempontként jelenik meg a biztonság, a kényelem, az esztétika. Ezt felismerve, a Festo – ezen belül a magyarországi központ – mérnökei a tradicionális kialakítású, költséghatékony gyártmányok mellett olyan termékek létrehozásán dolgoznak, amelyek megfelelnek ennek a kitágított feltételrendszernek. Az egyik fő piaci szegmens, amelyben a Festo a

pneumatikai elemek – ezen belül a levegő-előkészítők – piacán igyekszik meghatározóvá válni, az úgynevezett prémium termékcsaládok fejlesztése. Ezek olyan katalógustermékek, amelyek kényelmi és biztonságtechnikai szolgáltatásaik, távvezérelési és távfelügyeleti megoldásaik révén igyekeznek szolgálni a vevők igényeit. Ha abból indulunk ki, hogy az ember nem szívesen áll fel a kanapéról, hogy csatornát váltson a televízión, akkor ez igaz az ipari gyakorlatban is. A távfelügyeleti rendszerek alkalmazásánál a kényelmi szempontok mellett nem kevésbé fontos, hogy így például egész üzemcsarnokok megfigyelhetők és vezérelhetők egyetlen központból vagy akár pda-ról, mobiltelefonról is. Ezzel egyidejűleg nő a biztonság, rövidülnek a beavatkozási idők, hatékonyabbá válik a rendszerkarbantartás, lehetővé válik az online folyamat-ellenőrzés. Gondoljunk csak bele! A karbantartó mérnök mobiltelefonra kap egy sms-t a felügyeleti rendszeren keresztül, hogy az egyik üzemcsarnok táplevegő-ellátó rendszerében az előírt karbantartási időpont előtt határértékre csökkent egy adott, a gyártási folyamat szempontjából fontos szűrő áteresztő képessége. A jelzés alapján a dolgozó rövid időn belül elvégzi a karbantartást, miközben a rendszer automatikusan frissíti a felügyeleti adatokat. És ez csak egy példa a sok lehetőség közül. A katalógustermékek fejlesztésének másik fő irányát a nagy volumenű, költséghatékony gyártmányok adják. A mérnököknek mindig nagy kihívást jelent egy olyan termék vagy termékcsalád megalkotása, amely kimagasló műszaki színvonalat képvisel, megfelel a vevői elvárásoknak, ugyanakkor gazdaságosan gyártható. A Festo értelmezésében egy úgynevezett low price terméknek hasonló feltételrendszernek kell megfelelnie, mint egy prémium terméknek. A vevő

ezen termékeknél is elvárja a megbízható működést, a termékbiztonságot, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, a megfelelően hosszú élettartamot és természetesen az esztétikus megjelenést. A magyarországi kompetencia-központ középtávú célkitűzései között szerepel például olyan többkomponensű fröccsöntési technológiák alkalmazása, amelyekkel a nagy szilárdságú polimerek kombinálhatók lesznek más anyagokkal (polimerekkel, elasztomerekkel), ezzel is tovább tágítva a fejlesztő mérnökök lehetőségeit a terméktervezésben, optimalizálásban vagy akár a termékdizájn kialakításában. A vevői elvárásoknak való megfelelés a katalógustermékek fejlesztésével csak részben valósulhat meg, hiszen ezen termékek inkább egy szegmens sajátosságait veszik figyelembe. Ezért a Festo nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett vevőorientált gyártmányfejlesztésre (customized applications), valamint az úgynevezett plug and work megoldásokra, amelyek kifejezetten egy-egy partner alkalmazásspecifikus követelményrendszerére

koncentrálnak. Napjainkban a vevői tudatosság erősödésével a termékek egyre jelentősebb része ilyen csatornán keresztül jut a felhasználókhoz, és ebben nagy szerepe van a magyarországi központnak is. A vevőspecifikus termékeknél a fejlesztés átfutási ideje a műszaki megoldás mellett elsődleges fontosságú. A fejlesztés átfutási idejének minimalizálását a Festo vezetősége elsősorban a termék- és gyártási know-how összekapcsolásában látja, ezért az elmúlt másfél-két évben a magyarországi termékfejlesztés kibővült a vevőspecifikus gyártmánytervezéssel. A tapasztalatok alapján a vevőspecifikus termékfejlesztés Magyarországra telepítése egyértelműen jó döntés volt, így itt a jövőben jelentős bővülés várható. A jövőbeni új kihívásokra folyamatos a felkészülés, nemcsak az egyre gyorsabb, erősebb és sokoldalúbb termékek kidolgozásával, hanem az emberi értékek, a képzettség, a kompetencia, a magas szintű középés felsőoktatás meg-megújuló fejlesztésében. Ma a Festo a szakterület túlnyomó részén mindezekben támogatja a magyar innovációt. A Festo Didactic a Festo régi meggyőződésének megvalósítása, hogy be kell fektetni a fiatal generációba, a műszaki egyetemekbe és főiskolákba. Jelenleg a szakközépiskolákkal bővíti ezt a területet, a magyarországi szakközépiskolák 80 százalékában megtalálhatók a Festo oktatástechnikai hardver- és szoftvereszközei. E tevékenység mintegy húsz évvel ezelőtt kezdődött el, a Festo Didactic tanfolyamain Magyarországon eddig több mint 12 000 mérnök vett részt, pneumatika, elektronika, vezérléstechnika, hidraulika, mechatronika témakörökben.

Innovációk ... www.festo.hu HetiGazdasag_278x33_H_200803.indd 1

... melyeket a természet ihletett 2008.03.12. 15:16:34

NAPI INNOVÁCIÓ V


Húsz találmányból egy lesz piaci siker A Debreceni Egyetem (DE) az ország egyik legnagyobb, oktatási és tudományos, tevékenységét tekintve pedig egyértelműen a legszélesebb spektrumú felsőoktatási intézménye. Az egyetem 15 karán és a 4 önálló intézetében kiemelkedő lehetőség nyílik az innovációs tevékenységre, melynek szerepe meghatározó az Észak-alföldi Régió életében. Mátyus László, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Irodájának igazgatója a tudás hasznosításának lehetőségeiről, a technológiatranszfer és az innovációmenedzsment kapcsolatáról beszélt lapunknak.

MÁTYUS LÁSZLÓ

▶ A DE TTI-

hez beérkezett találmányi, a benyújtott szabadalmi bejelentések vagy a hasznosításra átadott technológiák száma emelkedik

Üzleti szféra: megrendelőből közreműködő partner Az innovációs tevékenység fontos formája és lehetősége a vállalatokkal való együttműködés. A DE karai számos kutatási megbízást kapnak vállalatoktól. Ezek összértéke évente több száz millió forint. Jelentős szerepet kap az egyetem ipari kapcsolatainak elmélyítésében, az innovációs lánc szereplőinek egymásra találásában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND RET) projekt keretében felállított szervezet, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (DE TTI). A DE TTI 2006 januárjában kezdte meg működését. Legfontosabb feladata az egyetemi kutatási eredmények hasznosítása, az itt keletkezett szellemi termékek hatékony védelme és teljes körű menedzselése, az egyetem kutatási portfóliójának kezelése, az innovációs kultúra terjesztése, valamint híd képzése az egyetem, a vállalati szféra és a befektetői réteg között. A DE TTI működésének első két éve során hét spin-off cég alakult a Debreceni Egyetem közvetlen részesedésével, amelyek nagy része az egyetem területén működő Bioinkubátor-központ által inkubált vállalkozás – mondta el Mátyus László. A vállalkozások az elmúlt időszakban jellemzően megrendelőként vettek részt az egyetemhez kapcsolódó kutatási-fejlesztési folyamatban. A technológiatranszfer kultúrájának meghonosításával viszont fokozatosan megjelennek azok a cégek, amelyek kockázati tőkét is hajlandóak áldozni egy-egy kutatás sikere érdekében, illetve a DE TTI számára fontos feladat azon cégek felkutatása, amelyek a már kidolgozott, adott esetben szabadalmi oltalommal védett technológiákat kívánják hasznosítani.

fer-irodák átlagosan egyet tudnak piaci sikerre vinni. Ugyanakkor természetesen a piacon nem hasznosított kutatási eredmények is jelentősek lehetnek az adott tudományterületen, ezek sokszor nagyon lényeges stádiumot jelentenek a folyamatos technológiai fejlődés útján. A tudás hasznosítása talán csak egy esetben ütközhet igazi akadályba, ez pedig a megfelelő felvevőpiac hiánya. A piaci trendeken közvetlenül változtatni nem tudunk, viszont a kutatóinkkal való folyamatos kapcsolattartás egyik lényeges eleme a hasznosítási lehetőségek feltárása és ismertetése, melynek során nem titkolt törekvésünk a kutatási-fejlesztési irányvonalak piacorientáltabbá tétele.

Innovációmenedzsment Debrecenben

Az innovációmenedzsment szellemi alkotásokkal, szabadalmakkal kapcsolatos stratégiáját a DE szellemitulajdon-kezelési szabályzata megnyugtatóan szabályozza mind eljárási, mind anyagi szempontból. Az egyetem a szellemi alkotások megfelelő menedzselése érdekében létrehozta az Innovációs Alapot, mely kockázati alapként nyújt lehetőséget a szabadalmak, üzleti tervek, licencértékesítési stratégiák és törekvések fi nanszírozására. Igen lényeges eleme a folyamatnak, hogy sikeres hasznosítás esetén a bevétel megoszlik a feltalálók és az egyetem között. A feltalálók a bevétel 60 százalékán osztoznak, míg a maradék 40 százalék az egyetem három kapcsolódó egysége között oszlik meg egyenlő arányban. A kutatási folyamatokat illetően a DE TTI kiemelt feladata az egyetem tudástérképének megteremtése. Ezzel olyan kutatási adatbázis jött létre, mellyel könynyen nyomon követhetők és folyamatosan frissíthetők az egyetemi kutatási irányvonalak, konkrét kutatási témák és a kutatócsoportok összetétele. Ez kiemelten fontos az ipari partnerek szempontjából is, hiszen ezáltal az eddigieknél hatékonyabban lehet információt szolgáltatni az egyetemen folyó kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységről. A stratégia kialakításakor számos elméleti és külföldi gyakorlati példát tanulmányoztunk, majd a legjobb gyakorlatokat elemezve, külső szakértő bevonásával úgy próbáltuk kialakítani a rendszert, hogy az igazodjon egyetemünk sajátosságaihoz – mondta el a TTI igazgatója. Közvetlen közelről tanulmányozhattuk például a Los Angeles-i székhelyű Cedars-Sinai Medical Center rendkívül fejlett és kitűnően felépített innovációmenedzsment-rendszerét, amely nagyon erős kutatási-fejlesztési bázissal rendelkezik mind az infrastruktúra, mind a személyi állomány tekintetében. Ezt következetes, céltudatos innovációmenedzsmenttel és technológiatranszfer-gyakorlattal sikerült kiépíteniük, amelyben kiemelkedő figyelmet kapnak a kutatók, akik kutatási eredményeik hasznosításának közvetlen részesei saját munkakörnyezetük és életszínvonaluk fejlődésén keresztül. TŐSÉR JÚLIA

Növekvő számú szabadalom és bejelentés A tudás felhasználása szempontjából a legnagyobb siker az, hogy az elmúlt két évben – a DE TTI fennállása alatt – több mint húsz találmányi bejelentés érkezett az egyetem kutatóitól, kutatócsoportjaitól, míg az ezt megelőző években ezek száma nem haladta meg az évi két-hármat. Az egyetemi technológiatranszfer-tevékenység sikerét igen nehéz mérni, hiszen az több, a Technológia Transzfer Irodán kívüli tényezőtől függ – így a kutatók aktivitásától, a kutatás minőségétől, a kutatásfejlesztésre és innovációra fordítható források nagyságától, a kutatás-fejlesztés nemzetközi irányvonalaitól és nem utolsósorban a piaci trendektől. A DE TTI-hez beérkezett találmányi, a benyújtott szabadalmi bejelentések vagy a hasznosításra átadott technológiák száma emelkedő tendenciát mutat. Ha általánosan megvizsgáljuk a technológiatranszfer-tevékenységet, igen érdekes arányszámot kapunk. Nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy húsz újonnan bejelentett találmány, technológia közül a nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező technológiatransz-

Innovációs nagydíj a világ legkorszerűbb gyógyszerhatóanyagáért A Sanofi-Aventis/Chinoin márciusban megkapta a NKTH innovációs díját a tüdőben kialakuló magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerhatóanyag kifejlesztéséért. A Sanofi-Aventis/Chinoinnak innovatív tevékenységéért az NKTH díja mellett a Gábor Dénes- és a Jedlik Ányos-díjat is odaítélték. A francia társaság magyarországi vállalata a tüdőben kialakuló magas vérnyomás gyógyítására hozott létre egy hatóanyagot, a Beraprostot, amely nemzetközi szabadalomként hatalmas sikert aratott, főleg a japán piacon. A Chinoin ennek a gyógyszerhatóanyagnak a piacvezető beszállítójává vált Japánban. Ugyanakkor nemcsak a Távol-Keleten piacvezető a cég, hanem hazánkban is, hiszen a magyarországi gyógyszerpiaci forgalom 10 százalékát mondhatja magáénak. A magyar gyógyszeripar folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően egy évszázada innovatívnak mondható, számtalan nemzetközi elismerést vívott ki. Ez az a terület, ahol a profit több mint 15 százalékát visszaforgatják a kutatás-fejlesztésbe, a SanofiAventis/Chinoin esetében ez a szám 2007-ben még ennél is magasabb, 29 százalék volt. A cég tehát ennyit szánt belföldi árbevételéből erre a célra. Mivel ennek a gyógyszeripari csoportnak a harmadik legnagyobb kutatási bázisa Európán belül

A profit

29

százalékát fordítják k+f-re

Magyarországon található, beruházásaikkal sokat lendíthetnek a hazai gazdaságon, arról nem is beszélve, hogy itthoni fejlesztéseikkel, szabadalmaikkal jó hírünket viszik szerte a világba. A magyar kutatók a gyógyszeriparban kifejezetten sikeresnek mondhatók, nem véletlen, hogy az egyik csúcsiparágunk a gyógyszeripar. Az NKTH minden évben annak a fejlesztésnek adja innovációs díját, amely eleget tesz stratégiánk legfontosabb követelményének, miszerint a kutatás-fejlesztés eredménye a globális piacon eladható, versenyképes termék legyen. Tehát nem elég az, ha valami csak a hazai piacon számít érdekes, új megoldásnak – tudtuk meg Lippényi Tivadartól, az NKTH elnökhelyettesétől. A Sanofi-Aventis/Chinoin több világszínvonalú terméket gyárt, ezért fontos piaci szereplő, ráadásul munkahelyeket is teremt, csak a mostani díjnyertes hatóanyagával kapcsolatos fejlesztéseinek köszönhetően 23-at. A jövőben a kínai piacot is megcélozzák, ennek a tervüknek a megvalósításához újabb magasan kvalifi kált NAPI kollégákra lesz szükségük.

VI NAPI INNOVÁCIÓ


Észak-Magyarország versenyképességét javítják A régiók fejlődésének egyik legfontosabb eleme az innovációs képesség jelentős javítása, amelynek kulcsa a hatékony regionális innovációs intézményrendszer. Ennek bevezetését két fő tényező indokolja. Az egyik a magyar kutatás-fejlesztés Budapest-központúságának csökkentése, a lehetőség megteremtése, hogy az ország más térségei is fejlődhessenek, a másik pedig az uniós fejlesztési források hatékony felhasználása. Természetesen az intézményrendszer önmagában nem elég, a lehetőségeiket okosan használni tudó, innovatív szemléletű emberek, nagyfokú kreativitás is kell. Ahhoz azonban, hogy mozgósítani lehessen az emberekben rejlő kreativitást, alkotókedvet és vállalkozási készséget, jóval bátrabb decentralizációra van szükség – mondta lapunknak Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese. Fontos, hogy a tudásközpontokkal (például jó nevű egyetemekkel, kutatóintézetekkel) rendelkező városokban és vonzáskörzetükben olyan fejlesztési stratégia körvonalazódjon, ami elsősorban a tudásra épít. Önmagában azonban nem elegendő egy-egy tudományos szakterület művelése, meg kell találni a gazdasági hasznosítás módját is. Ennek egyik eszköze az úgynevezett klaszterizáció ösztönzése. Klaszterizációnak azt nevezzük, ha valamilyen innovációs értéklánc mentén a gazdaság egyes szereplői – kisebb-nagyobb vállalatok, tudásközpontok, innovációs szolgáltató intézmények – a produktivitás, a megfelelő versenyképesség elérése érdekében területi alapon adminisztratív, illetve termelési együttműködést alakítanak ki, vagyis egyfajta szövetségre lépnek egymással – mondta Lippényi. A hivatal 2004-ben két jelentős programmal elindította a regionális innovációs rendszer kiépítését. Az első a regionális tudásközpontok fejlesztése volt: ennek keretében az elmúlt négy évben főként egyetemek és a fejlesztésekben érdekelt vállalkozások részvételével 19 tudásközpont alakult az országban, és az ezekben folyó kutatási programokat összesen 17,5 milliárd forinttal támogatta az állam. A másik program szintén 2004-ben indult: a regionális innovációs ügynökségek (riü-k) az adott régió innovációban részt vevő, érdekelt és érintett szereplői által létrehozott, a regionális innovációs folyamatok generálását, összehangolását, koordinálását, a technológiai innovációs hálózatok szervezését, valamint innovációs szolgáltatások nyújtását végző regio-

nális hálózatok. A riü-k a regionális gazdaságfejlesztés hatékony és gazdaságilag is mérhető eredményekkel bíró eszközei, amelyek ezt a fejlődést az innováció, az innovációmenedzsment eszközrendszere alkalmazásával kívánják elérni. Az első hároméves periódus eredménye pozitív, a hálózati intézmények sok és sikeres projektet tártak föl, együttműködtek az innovációk finanszírozásában, a különböző szolgáltatások megkeresésében, és főleg abban, hogy a régiók innovációs szereplőit összekössék – állapította meg az elnökhelyettes. A múlt év végén a NKTH új pályázatot írt ki, amelybe beleépítették az első periódus tapasztalatait. Öt regionális ügynökség sikerrel pályázott, két régió esetében azonban a bírálók nem találták minden szempontokból megfelelőnek a benyújtott anyagot, így nekik újra kellett pályázniuk. Észak-Magyarország pályázata a professzionális, minőségi működéshez szükséges feltételeknek megfelelt, benyújtott anyagából kiderül, hogy a régiónak szüksége van az innovációs ügynökségre. A riü tevékenysége összekapcsolódik a Miskolcon létrejövő Innovációs Pólus programmal, szoros együttműködést alakítanak ki a nanotechnológiai tudásközponttal. Mivel Miskolc és környéke a nehézipar fellegvára volt, a rendszerváltozás után sok próbálkozás történt a nehézipari bázis megmentésére, életben tartására, munkahelyteremtésre. E próbálkozások azonban nem jártak sikerrel, és egyértelművé vált, hogy a régió felzárkózása érdekében teljesen új irányt kell meghatározni. Tudósok, szakemberek bevonásával keresik az új utakat. Fontos, hogy a régió más pontjain lévő vállalkozások is bekapcsolódjanak a gazdaság fellendítését megcélzó programokba, olyan fejlesztéseket indíthassanak el, amelyekhez a szükséges hátteret, támogatást, információkat megkapják. Ehhez szakszerű és hozzáértő támogatást ad a regionális innovációs ügynökség vagy hálózatának valamelyik intézménye. Az észak-magyarországi régió régen földrajzilag szervesen kapcsolódott a Kassa környéki felvidéki régióhoz, ennek a kötődésnek ma is számtalan előnye van: a Kassai Egyetem és a szlovák vállalkozásfejlesztési és innovációs intézmények együttműködnek abban, hogy az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökséggel közös projekteket találjanak. VARGA VIKTÓRIA

PELSŐCZY CSABA

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Észak-Magyarország versenyképességének javítása céljából hozta létre 2005 januárjában az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökséget.

Kell-e csatlakozunk a londoni megállapodáshoz?

A londoni megállapodás 2008. május 1-jén lépett hatályba. Ez az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) tagországainak olyan önkéntes vállalása, melyben a számukra biztosított fontos jogok egy részéről önkéntesen lemondanak.

Miről van szó? Az ESZE szerint minden tagországban érvényes szabadalmi oltalmat lehet szerezni az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett szabadalmi bejelentésre, amennyiben a hivatal a bejelentést megvizsgálta és azt engedélyezhetőnek találta. Ezzel a közös engedélyezési eljárással megtakarítható, hogy a tagországok szabadalmi hivatalai külön-külön eljárást folytassanak le, és a bejelentőnek országonként harcolnia kelljen találmánya engedélyeztetéséért. Az európai szabadalom megadása után azonban a jogosultnak el kell döntenie, hogy mely tagországban kívánja az így megszerzett jogát valóban megszerezni, és ezekben az országokban az európai szabadalmat a magadás meghirdetésétől számított három hónapon belül külön-külön érvényesítenie kell. A nemzeti érvényesítés költséges adminisztratív folyamat, és ebbe mindeddig beletartozott az a követelmény, hogy az európai szabadalom leírását és igénypontjait le kellett fordítani az adott ország hivatalos nyelvére. A szabadalom jogosultjai számára a fordítás a szabadalmak megszerzését drágította, az adott országok polgárai számára azonban a szabadalomban foglalt kitanítást anyanyelvükön rendelkezésre bocsátotta, és ezzel számukra könnyen érthető módon kijelölte, hogy a szabadalmi oltalom milyen terjedelmű, azaz a műszaki élet mely részét foglalta. A szabadalmi rendszer évszázadok óta létező társadalmi megállapodásnak is tekinthető, melynek lényege, hogy az értékes új megoldásokat a feltaláló (vagy jogutódja) a köz számára megismerhetővé teszi (azaz nem él azzal a jogával, hogy titokban tartsa), és ennek elismeréseként a társadalom a találmányra korlátozott időre (általában húsz évre) kizárólagos jogot engedélyez. Miután a kizárólagos jog a szabad verseny elvével ütközik, a gazdaság fejlődése pontosan rögzített korlátok közé szorította a kizárólagosságot, mely csak az első jogszerű értékesítésig tart. A szabadalom ezt a kizárólagosságot biztosító jogi dokumentum, melyet évente növekvő fenntartási díj ellenében a jogosulnak kell fenntartani, és amelyet bárki megsemmisíthet, ha bizonyítani tudja, hogy a szabadalom engedélyezésének feltételei nem álltak fenn. A londoni megállapodás ezt az évszázados egyensúlyt azzal borította fel, hogy a hozzá csatlakozó országok a nemzeti nyelvükre való fordítás kötelezettségéről lemondtak és megelégedtek azzal, hogy az európai szabadalom leírása az angol, német vagy francia nyelvek közül általuk választott valamelyik nyelven álljon csak ren-

delkezésre, ugyanakkor előírhatják, hogy a nemzeti nyelvükre csak a szabadalom igénypontjait kelljen lefordítani. A megállapodáshoz való csatlakozás önkéntes; feltételezi hogy csak azok az országok élnek a csatlakozás lehetőségével, melyek gazdasága ezzel inkább nyer, mint veszít. Felvetődik a kérdés, alkalmas-e a jelen időszak arra, hogy Magyarország is csatlakozzon a megállapodáshoz vagy ennek még nem jött el az ideje és érdemes kivárni. A választ viszonylag hamar elő kell készíteni, mert az Európai Bizottság (EB) a csatlakozást valószínűleg rövidesen sürgeti, hiszen ez a sok szabadalommal rendelkező multinacionális vállalatok kiemelt érdeke. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület különbizottságot hozott létre ennek a kérdésnek a vizsgálatára, mely jelentését az elnökség elé terjesztette, és az elnökség a www.mie.org.hu honlapján is olvasható határozatban foglalt állást, miszerint a magyar csatlakozással még várni kell, erre a feltételek legkorábban 2013-ban érnek meg, illetve a döntést megelőzően a helyzetet akkor ismét meg kell vizsgálni. Ezt az állásfoglalást a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2007 őszén magáévá tette és mellé állt. Az állásfoglalás indoklása nehéz szakmai szöveg, mert iparjogvédelmi szakemberek számára készült. Foglaljuk össze röviden, hogy mi indokolja ezt az óvatosságra figyelmeztető állásfoglalást. 1. Azon kis- és közepes vállalatok, melyek szabad gazdasági mozgását a döntően külföldiek által birtokolt európai szabadalmak korlátozhatják, a fordítások elmaradása miatt csak nehezen érthetik meg azokat a korlátokat, melyek átlépését velük szemben a jogosultak érvényesíthetik, így tudtukon kívül is jogbitorlókká válhatnak. 2. Az eddig magyarul hozzáférhető műszaki információ ezután csak angolul áll rendelkezésre, és akit valamely megoldás érdekel, saját költségén lefordíttathatja. 3. A magyar műszaki nyelv az évi több ezer fordítás elmaradásával szegényebbé válik, a kutatók és fejlesztők egyre erőteljesebben az idegen nyelvű irodalomra szorulnak, egyes új kifejezéseknek esetleg nem is lesz magyar megfelelője. Eddig büszkén dicsekedtünk azzal, hogy a világon használt számos nyelv közül a magyar volt az egyik, amelynek a műszaki élet minden területére kiterjedő szókincse volt és amelyen műszaki ismeretek taníthatók, elsajátíthatók. 4. A magyar eredetű európai szabadalmak száma (évi 150-170) elenyészően alacsony az évente engedélyezett mintegy 60 ezer és a

bejelentett 170 ezer európai szabadalomhoz viszonyítva – Ausztriában ez a szám a magyarhoz viszonyítva közel tízszeres. Ebből következik, hogy a magyarok számára a csatlakozás alig jelent előnyt, a hátrányok viszont maradéktalanul jelentkeznek. 5. A fordítások elkészítésének elmaradása jelentős bevételkiesést jelenti, ez lényegében az a veszteség, mely a másik oldalon, tehát a jogosultak részéről megtakarítás. Nem biztos, hogy az egyébként gazdaságilag erős multinacionális vállalatokat nekünk kell ilyen módon támogatni. 6. Az európai szabadalmi rendszer bevezetésének éve 2003 volt, az akkor bejelentett európai szabadalmak átlagosan csak 2008–2009-ben kerülnek megadásra, miután ilyen hosszú az európai rendszer átfutási ideje. Ezzel szemben az alapító országokban 1978 óta él az európai szabadalmi rendszer, a magyar gazdaság viszont csak most kezd ismerkedni vele. Nem indokolt, hogy egy ilyen hosszú és lassú folyamatba gyors változásokat vezessenek be. Mi lenne, ha például egyik napról a másikra a bíróságoknak is angolul kellene dolgozniuk? 7. Egyes tagországok részéről, melyekben a három nagy nyelv ismerete még nem tekinthető általánosnak, már most kijelentették, hogy belátható időn belül nem csatlakoznak a megállapodáshoz. Ide sorolható például Spanyolország, Olaszország, Görögország, Lengyelország, de még Ausztria is negatív álláspontot képvisel. E cikket az a félelem íratta, hogy kellő áttekintés vagy a következmények mélyebb ismerete hiányában az EB nyomása alaposabb előzetes mérlegelés nélkül is kiválthat egy a londoni megállapodáshoz történő csatlakozást elismerő jogszabályt, ami a gyenge innovációs teljesítménynyel jellemezhető magyar gazdaságra szükségtelen terheket róna. Emlékeznünk kell arra, hogy az EU-csatlakozás előkészítésekor éppen a gyógyszergyári lobbi hatására keményen küzdöttünk azért, hogy egyes uniós jogok csak adott türelmi idő után lépjenek érvénybe, és az akkori kormány ezekről az eredményekről nem csekély büszkeséggel nyilatkozott. Jelen esetben egy deklaráltan önkéntes szerződéstől való átmeneti távol maradásra lenne szükség. BERLIN, 2008. MÁJUS 18. LANTOS MIHÁLY magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője

NAPI INNOVÁCIÓ VII


Bővülő ipari kapcsolatok és műszaki képzés a Szegedi Tudományegyetemen

Szerteágazó és tovább bővülő ipari kapcsolatok, közös kutatások, szabadalmak és spin-off cégek jellemzik a Szegedi Tudományegyetem kutatásiinnovációs tevékenységét. A vállalati együttműködések kedvező hatással vannak az oktatásra és megfelelő alapot jelentenek a mérnökképzés fejlesztéséhez – mondta lapunknak Szabó Gábor rektor.

– Melyek azok az egyetemi szervezetek, kutatóhelyek, amelyek a legjelentősebb ipari kapcsolatokkal rendelkeznek? – Az egyetem ipari kapcsolatai szerteágazóak és egyre szélesedők. A gazdaság szereplőivel való kapcsolat erősítésére nagy figyelmet fordítunk. Ehhez biztosít hátteret az egyetemen működő két tudásközpont. A Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpontban (DNT) terápiás célú idegrendszeri kutatások folynak a molekulától az integrált idegrendszeri működésig. A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) a régióban megtalálható szellemi kulcskompetenciák és erőforrások kiaknázásával mindkét fél számára előnyös ipari együttműködési kapcsolatokat alakít ki a környezet- és nanotechnológia, az egészségtudomány és az informatika területén, hogy elősegítse az alkalmazott kutatások piaci hasznosítását és a tudásalapú gazdaságfejlesztést a lakosság életminőségének javítása érdekében. Ezek mellett a Dél-alföldi Egyetemi Élet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) elsőként kapcsolta a gazdaság kutatás-fejlesztésben érintett szereplőit az egyetemhez, és jelenleg ennek követő intézménye, a DEAK Zrt. keretében végez kiemelkedő k+f+i tevékenységet. Tudásközpontjainkban a gazdaság szereplői által meghatározott tématerületeken folyik intenzív alkalmazásorientált kutatómunka. Egyetemünk kiépítette és megerősítette az innovációs és technológiatranszfer szervezeteit, amelyek jelentős segítséget nyújtanak a kutatás és az ipar találkozásában. – Mely cégek tartoznak a legfontosabb ipari partnerek közé? – Ipari partnereink között megtalálhatóak az internacionális világcégek (Nokia, Sun, Ericsson, GE Healthcare, Graphisoft, KnorrBremse, Egis, Erste Bank), magyar nagyvállalat (Videoton, Pick), emellett jelentős számban hazai kkv-k (AXIÁL–2000, Continental, Unichem, Árpád-Agrár, GEOHÓD, KALOplasztik, Hologén, CoraxBioner, Polygon, Szeged Software, stb.) is. Az egyetemnek több mint 120 céggel van intenzív, gyümölcsöző kapcsolata. – Milyen eredményei vannak az együttműködésnek? – A gazdaság szereplőivel kooperációban végzett kutatások eredményei – a több mint 200 tudományos dolgozat mellett – 46 szabadalmi bejelentésben öltöttek testet. A szabadalmak közül 11 áll értékesítés alatt. A kooperációban végzett k+f kutatásoknak is köszönhetően 36 spin-off céget alakítottak egyetemi tudást és k+f eredményt felhasz-

Francia segítséggel épül a debreceni versenyképességi pólus FÉSÜS LÁSZLÓ

▶ A francia

tudásra és tapasztalatra számítanak

Együttműködési megállapodást kötött a közelmúltban Franciaország élettudományok területén működő legnagyobb versenyképességi pólusa, a párizsi központú Medicen és a Debreceni Egyetem (DE). A különböző terápiás területekkel és technológiákkal foglalkozó Medicen és a DE együttműködésének a lényege, hogy a francia fél biztosítja a DE számára a tudást és a tapasztalatot, ami egy sikeres, az élettudományok területén működő pólus létrehozásához és működtetéséhez szükséges. E kooperáció azt a stratégiai célkitűzést valósítja meg, amelyet Nicolas Sarkozy elnök Magyarországon tett 2007. szeptemberi látogatása során indítványozott, miszerint „valósítsanak meg országaink közös versenyképességi pólusokat, a tudományos együttműködés pedig szolgáljon példaként egész Európa számára”. A DE Magyarország egyik legnagyobb kutató

egyeteme, különösen az orvosbiológiai kutatások és az innováció terén jeleskedik. A debreceni régióban jelenleg egy az élettudományok területére fokuszáló versenyképességi pólus, a Pharmapolis kialakításán dolgoznak. A beruházás EU-támogatás, kormányzati és magántőke segítségével valósul meg, ipari és közszférában tevékenykedő partnerek bevonásával. Eltökélt szándékunk kiaknázni a Medicen által felhalmozott tudást és tapasztalatot a versenyképességi pólusunk kialakításában, valamint e kiváló modell használatának magyarországi elterjesztésében – mondta Fésüs László rektor. A francia kormány még 2005-ben hozta létre a versenyképességi pólusokat a gazdaság versenyképességének növelése érdekében. Az országban négy év alatt 71 pólus – köztük hét az élettudományok területére fokuszálva – jött létre, amelyekben kis- és nagyvállalatok, kutatóintézetek és egyetemek működnek együtt olyan közös projektekben, amelyeket a piac igényeinek megfelelően alakítottak ki. Az előző három évben 28 közösen megvalósított projektet akkreditált a Medicen, összesen 128 millió euró értékben, az összes kifizetett támogatás értéke pedig 46,8 millió euró volt. A versenyképességi pólusok közül kiemelt jelentősége van a Medicennek, amely 2010-re Európa vezető innovációs pólusa szeretne lenni a legkülönbözőbb terápiás területeken. A pólus elnöke, Jean-Claude Muller nemrégiben Magyarországon járt és felajánlotta, hogy tapasztalataival segíti a debreceni indulást. Muller egyben Európa vezető gyógyszergyára, a Sanofi-Aventis/Chinoin csoport kutatásokért felelős alelnöke is. NAPI

nálva. Ezen cégek egy része jelenleg felemelkedő szakaszban van, remélhetőleg sikeresen veszik az első akadályokat. – Az egyetem elsősorban oktatási intézmény. Hatással vannak-e az ipari kapcsolatok az oktatásra is? – Az iparral, pontosabban a gazdaság szereplőivel végzett közös munka eredménye visszatükröződik az oktatásban. Kialakítottunk egy nanotechnológiai laboratóriumot, melyben a hallgatók megismerkedhetnek a nanotechnológiában használatos műszerekkel, amelyeket a gyakorlati kutatómunkában is használhatnak. Az említett programokban és a tanszékek ipari-gazdasági kapcsolatai keretein belül részmunkaidőben foglalkoztatott hallgatók száma több száz. Nekik a tudományos kutatómunka mellett nagy jelentőségű az a tapasztalat, amelyet a k+f munka során szereznek. Ez lehetőséget nyújt hasznos kutatómunkában való részvételre s ezzel együtt a munkahelykeresés folyamatának egyszerűsítésére. – Érzékelik-e az egyetem oktatói, kutatói a gazdasági kapcsolatok előnyeit, fontosságát? – Fontosnak tartjuk azt a hatást, amelyet az ipari-gazdasági kapcsolatok kiszélesítése hozott az egyetem oktatóinak-kutatóinak a szemléletében. Ma már szinte senki sem idegenkedik a k+f témák vállalásától, mert láthatóvá vált, hogy az ilyen irányultságú kutatások is végezhetők nagy gondossággal, igényesen. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egységek költségvetését is ki lehet egészíteni az ipari munkák után befolyó anyagiakkal. – Az egyetem egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése a műszaki, mérnöki képzés fejlesztése. Hogyan és milyen területeken várható bővülés? – Egyetemünk a mérnöki kar létrehozásával nyomatékosan letette a voksát a műszaki képzés kiszélesítése mellett. Jól képzett mérnökökre nagy szüksége van a régiónak. Az egyetemünkön képzett mérnökök jelenthetik a jövő szélesedő és erősödő kapcsolatát Dél-Alföld iparával, gazdaságával. A speciálisan képzett (például a biotechnológiában, bionikában, nanotechnológiában, alternatív energiahasznosításban, funkcionális élelmiszergyártásban) természettudományos és műszaki értelmiségre jelentős az igény a főként mezőgazdaságinak tekintett régióban. Ilyen szakemberek képzését készítjük elő a középiskolától az egyetemi diplomán át a doktori fokozat megszerzéséig. NAPI

VIII NAPI INNOVÁCIÓ


MÁR-MÁR MŰALKOTÁS

Origami bicikli olajválság idejére A bringásoknak két alapvető pedál. A bicikli váza maximum típusa van. Az egyikbe tartozók 100 kilogramm terhelésre tervesportnak, szenvedélynek tekintik zett, erős alumíniumból készült, a kerékpározást, a másikba tarto- hajtásáról nem lánc, hanem a zók számára pusztán közlekedési Harley-Davidson motorokon is eszköz a bicikli. Az előbbieknek megtalálható szíjhajtás gondosfontos, milyen bringájuk van – s kodik, amelynek 60 ezer kiloez ugyanolyan vitákat kavar köz- méter letekerését kell kibírnia. tük, mint amilyeneket az autók Az olajozást nem igénylő megkeltenek az autósok között –, míg oldással a biciklik leginkább koaz utóbbiak nem sokat törődnek szolódó részét sikerült kiiktatni. a drótszamárral, sokszor régi, itt- Az összecsukás első lépéseként ott rozsdás kétkerekűvel járnak. a háromszög váz vízszintes olEmellett az utóbbiak azok, akik dalát ki kell emelni a kormányt kedvelik a kempingbringákat, fő- tartalmazó elülső oldalon lévő ként ezek összecsukható változa- csatlakozójából – amely egyébként a kormányzáshoz tait, amelyeket mintegy szükséges egyik forgásfélbe lehet hajtani, s így pont is –, ez felhajthabe lehet hajítani az autó Akár tó az ülést tartalmazó csomagtartójába vagy a oldal mellé, akárcsak a szoba sarkába. szilárd szerkezetből így A legtöbb összecsukkiszabadult kormány– ható kerékpár nagy hátelső kerék oldal. A két ránya azonban, hogy ezer kilométert is kerék egymás mellé kenehézkes, lassú a szétés összeszerelésük, sú- kibír a szíjhajtás rül, ebben a helyzetben egy mágnes rögzíti őket. lyosak és összecsukott állapotban kézben nehezen cipel- Az első kerék szabadon gurulhetők. Pedig amit az egekbe szökő hat, így a kormánynál fogva úgy benzinárak idején nyújthatnának, tolható az összecsukott Strida, az nagyon ígéretes: elvileg lehetővé mint egy golfütőket tartalmazó teszik, hogy használójuk felváltva kocsi. A teszt során kiderült, hogy rajtuk vagy a tömegközlekedési a bringát akár 180-190 centiméter járműveken utazzon, a lehető magas emberek is használhatják, legrugalmasabb, leginkább kör- pedig a kempingbiciklik általában nyezetkímélő, mégis gyors városi nekik túl kicsik. Ebben segít a meredek vázon elcsúsztatható ülés. A közlekedést megvalósítva. E z t i s me r he t t e fe l M a r k kerékpár gyengéjének bizonyult Sanders brit mérnök, aki 16 éves viszont viszonylag kicsi, 40 cenmunkával tökéletesítette Strida timéter átmérőjű kereke, amely

60

INNOVÁCIÓ CÉGFELVÁSÁRLÁSSAL

Nagy sikerek, nagy bukások

▶

A legtöbb összecsukható kerékpár nagy hátránya, hogy nehézkes, lassú a szét- és összeszerelése, súlyos és összecsukott állapotban kézben nehezen cipelhető

A vállalatok történetében számos példa van arra, hogy a felvásárlást végrehajtó cég egy fúzióval sikeresen vesz át innovációt, mint ahogy arra is, hogy az ennek reményében megkötött üzlet végül a felek keserű válásával végződik, s a vevő az eredeti ár töredékékéért kénytelen túladni hajdani szerzeményén – derül ki abból az interjúból, amelyet Roger Martinnal, a Torontói Egyetem dékánjával, a kérdés szakértőjével készített a Business Week.

Vannak olyan vállalatok, amelyek alkalmilag élnek az akvizícióval megszerezhető innováció lehetőségével, míg mások stratégiájuk részéve tették ezt. Az előbbire adott példát az elmúlt időszakban az IBM, az üzleti informatikai szolgáltatások, illetve az SAP, az üzleti szoft verek vezető gyártója. Az előbbi a Cognost, az utóbbi a Business Objectset vásárolta fel. Megvárták, míg valaki kifejlesztett és piacképessé tett egy újítást a szakterületükön, majd élve óriási tőkeerejükkel, egyszerűen megszerezték azt. A Cisco, a hálózati eszközök legnagyobb gyártója ezzel szemben folyamatosan figyeli a kisebb vállalkozások egész csokrát. Hagyja, hogy a kockázati tőkealapok fi nanszírozzák ezek fejlődésének első szakaszát, majd kiválasztja közülük azokat, amelyek technológiáját be akarja építeni a sajátjába, és felvásárolja az ilyen vállalkozásokat. A harmadik lehetőséget, amely a vállalatok előtt áll, nevezhetnénk „fejleszteni és összekapcsolni” modellnek. Ennek lényege, hogy egyszerre hagyja nyitva az utat a házon belüli és a felvásárlásos innováció előtt. Erre a szakember szerint a Procter & Gamble fogyasztói cikkeket gyártó vállalat az egyik jellemző példa. Ennek vezetői felismerték, hogy az úgynevezett front end innováció – azaz az eredeti dolgok kitalálása – sokkal nagyobb kockázatot hordoz magában, mint a back end – azaz az újítások kidolgozásával, piacképessé tételével foglalkozó – újítási folyamat. Ezért általában a kis cégekre hagyják az előbbit és anyagi, szellemi hátterükre támasz-

▶ Az elmúlt évben a világon 23 százalékkal, 4,8 ezer milliárd dollárra nőtt a cégfelvásárlások értéke 2006-hoz képest – összegezte a Dealogic piackutató intézet. Az USA-ban az év második felében lelassult gazdasági növekedés ellenére 3 százalékkal, 1,6 ezer milliárd dollárra kúszott fel a fúziók értéke.

A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail: [email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail: [email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998

E-mail: [email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu ValDeal Innovációs Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Csíkos Péter András, senior üzletfejlesztési menedzser Tel.: 06-30-627-1063 E-mail: [email protected] Bundik Csaba, senior inkubációs és szolgáltatási menedzser Tel.: 06-30-229-5141 E-mail: [email protected] Honlap: www.valdeal.com Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Tel.: 374-2700

▶ Az innováció szempontjából a cégfelvásárlás célja lehet a

rivális olyan új technológiájának megszerzése, amely kiütheti a piacról a régebbieket, vagy azoknak a szakembereknek az átvétele, akik éveken át bizonyították, hogy képesek a profitban is megmutatkozó újításokat létrehozni.

kodva felvállalják az utóbbit. Összességében elmondható, hogy a nagyvállalatok óvatosak. Durvábban megfogalmazva: igen nagy összeget hajlandóak fizetni azért, hogy valaki más bizonyítsa be egy találmányról, hogy az működik, hogy abból eladható, megbízhatóan használható terméket lehet kifejleszteni. A Microsoft például 1995-ig várt az Intuit felvásárlásával, hogy simán beépíthesse annak szoftverét Office programjába. Így aztán egy csapásra tízszer annyi kelt el belőle, mint amikor az Intuit egyedül forgalmazta. Az innováció megszerzését célzó felvásárlások legnagyobb buktatója az egyesítendő társaságok vállalati kultúrájának figyelmen kívül hagyása. Az újításon dolgozó szakértőknek úgy kell érezniük, hogy a változással még jobb lehetőséget kaptak kreativitásuk érvényre juttatására, például nagyobb léptékben gondolkodhatnak. Roger Martin úgy véli, hogy ha az új vállalat nem épít elődei tradíciójára, akkor szinte biztos a bukta – ami például a legjobb dolgozók távozásában ölthet testet –, és ugyanez a következmény, ha nincs világos stratégia a fúzió értelmével kapcsolatban, ha nem tudja a cégvezetés, mit akar azzal elérni, milyen időtávon hova akar eljutni. A DaimlerChrysler esete mindkét szempontból jó példa. Egyrészt nem lehetett egyesíteni a német vállalat merev, a precizitást előtérbe helyező cégkultúráját az amerikaiak lazább, az autófejlesztést művészetnek tekintő stílusával, másrészt még az egyesülés után évekkel sem tudták közös nevezőre hozni a két vállalat termékpalettáját. NAPI

nevű összecsukható városi kerékpárját. A legújabb, 5.0 névre keresztelt változatot a Business Week online innovációs oldalának tesztelője is kipróbálta és a célnak csaknem tökéletesen megfelelőnek találta. Strida ötletének alapja az, hogy a háromszög forma a lehető legstabilabb szerkezetet adja akkor is, ha egy két keréken guruló járműről van szó, ugyanakkor három oldala könnyen egymás mellé hajtható. A bringás a háromszög egyik oldalán ül, a kormány az előtte lévő csúcson van, míg a két kerék a maradék két csúcsra került, s a köztük lévő oldalon van a

igen érzékeny a legkisebb úthibákra is, valamint 10 kilogrammos súlya, ami miatt nem látszik túl kényelmesnek a biciklihez kapható zsákban cipelni a Stridát. Kétséges, hogy ezen lehet változtatni, hiszen nagyobb kerékkel már túl sok helyet foglalna el a bringa ahhoz, hogy tömegközlekedési eszközön szállítsák, a súlycsökkentés pedig drága vázanyagok felhasználását feltételezné a már így is 130 ezer forintba kerülő kerékpárnál. Mindez nem csökkenti a egyszerűségét és ötletességét, ami minden igazi újítás lényege. Szerelmesei mindezek alapján már-már műalkotásnak tartják a Stridát.

Ügyfélszolgálati iroda: 1054 Budapest V. Hold u. 17. Tel: 06-1-475-3434, fax: 06-1-475-3435 E-mail: [email protected] Honlap: www.gkm.gov.hu

Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 www.richter.hu

Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu

Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail: [email protected]

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu

Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu

PROJEKTFELELŐSÖK:

JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112 [email protected]

ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565 [email protected]

RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066 [email protected]

napi Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást NAPI INNOVÁCIÓ

Recommend Documents