NAGYRÉCSE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló 5/2010.(X.10.) sz. rendelettel, a 12/2009. (XI.23.) sz. rendelettel, a 7/2008. (IV.10.) sz. rendelettel, a 3/2008. (IV.10.) sz. rendelettel és a 10/2007. (XI. 30.) sz. rendelettel módosított
6/2007. (IV. 27.) számú Rendelete
Egységes szerkezetben 4.
Nagyrécse, 2010.október 10.
1
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ - 2.§ II. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI, HATÁSKÖRE ****3.§. **, * 3/A.§ III. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 4.§ - 24.§ A képviselő-testület rendje A képviselő-testület ülései Gazdasági program Előterjesztés Sürgősségi indítvány A képviselő-testület összehívásának rendje A képviselő-testületi ülés nyilvánossága Zárt ülés, titkos szavazás A tárgyalás rendje Napirendi pontok tárgyalásának sorrendje Módosító javaslat Felszólalások Ügyrendi kérdés Interpellációk, kérdések Határozathozatal Rendeletalkotás A szavazás módja Név szerinti szavazás Titkos szavazás A döntések nyilvántartása A jegyzőkönyv IV. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 25.§ - 27.§ A bizottsági feladatok A bizottsági működés főbb szabályai Ügyrendi bizottság V. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK 28.§ - 36.§ Általános rendelkezések A képviselők jogai A képviselők kötelezettségei Polgármester Az alpolgármester A körjegyzőség, a körjegyző Társulások Az önkormányzat kapcsolatai Közmeghallgatás, falugyűlés
2
VI. fejezet 37.§ - 38.§
A helyi népszavazás Népi kezdeményezés Önszerveződő közösségek jogai
VII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 40.§ - 41.§ - ***42.§ - 43.§ 44.§ Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat költségvetése Az önkormányzati gazdálkodás szabályai Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45.§ MELLÉKLETEK ****l. sz. melléklet A KÉPVISELŐK NÉVSORA 2.sz. melléklet AZ ESKÜ SZÖVEGE **, ***3.sz. melléklet KÖRJEGYZŐSÉGI MEGÁLLAPODÁS 4.sz. melléklet TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE **, *5.sz. melléklet ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE ****6.sz. melléklet ÜGYRENDI BIZOTTSÁG NÉVSORA ***7.sz. melléklet SZAKFELADAT REND SZERINTI BESOROLÁS
* Módosította ill. kiegészítette a 10/2007. (XI.30.) sz. rendelet 2.§-a. A rendelet 2007.12.15-én lép hatályba. ** Módosította a 3/2008.(IV.10.) sz. rendelet 2. 3. 4. §-a. A rendelet 2008.04.15-én lép hatályba.
*** Módosította ill .kiegészítette a 12/2009.(XI.23.) sz. rend. 1.§-a, 3.§-a. A rend. 2009. 11.23-án lép hatályba. **** Módosította az 5/2010.(X.10.) sz. rend. 1-2. §-a. A rend. 2010. 10.10-én lép hatályba.
3
NAGYRÉCSE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
szóló 5/2010.(X.10.) sz. rendelettel, a 12/2009. (XI.23.) sz. rendelettel, a 7/2008. (IV.10.) sz. rendelettel, a 3/2008. (IV.10.) sz. rendelettel és a 10/2007. (XI. 30.) sz. rendelettel módosított 6/2007. (IV. 27.) számú Rendelete (Egységes szerkezetben 4.) Nagyrécse Községi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a következők szerint:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
* 1.§ (1)
Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Nagyrécse Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: 8756. Nagyrécse, Kossuth u. 48.
(2)
* Az önkormányzat hivatala: Nagyrécse-Csapi-Zalaújlak Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség) Székhelye: 8756. Nagyrécse, Kossuth u. 48.
(3)
A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakósok közösségét illetik meg választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.
(4)
Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, és a körjegyzőség látja el.
2.§ Az Önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
* Módosította a 7/2008.(IV.10.) sz. rendelet 1.§-a. A rendelet 2008.04.15-én lép hatályba.
4
II. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre 3.§. (1)
A képviselő-testület a - törvény által meghatározott keretek között - feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján - saját tevékenységi körében rendeletet alkothat. Gondoskodik a feladatát képező közszolgáltatások megszervezéséről, és a kötelező feladatainak ellátását biztosító intézmények működtetéséről. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, a képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza
(2)
A helyi önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.
(3)
Az önkormányzat önként vállalhat feladatokat, ha a.) a kötelezően előírt feladat- és hatáskörének ellátását nem veszélyezteti, b.) az ellátáshoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.
(4)
Az egyeztető eljárásba szükséges bevonni: - az illetékes bizottságokat, - a körjegyzőség szakapparátusát - indokolt esetben külső szakértőket.
(5)
Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható.
(6)
Az önként vállalt közfeladatok ellátását meg kell szüntetni, ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(7)
A közfeladatok önkéntes vállalása előtt egyeztető eljárást kell lefolytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
(8)
A megszüntetés esetében az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok, a /4/-/5/ bekezdésben meghatározottak az irányadók.
(9)
A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Ötv. 10.§-a tartalmazza.
(10) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik: - egészséges ivóvíz ellátásról a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. - közvilágításról, a villamos energiaszolgáltatást az E.ON. Dél Dunántúli Áramszolgáltató Rt. - óvodai nevelésről, valamint az - általános iskolai oktatás és nevelésről intézményfenntartó társulás keretében a Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Nagyrécse működtetésével, - egészségügyi alapellátásról vállalkozási formában a feladat ellátásra szerződést kötött háziorvos , - a fogorvosi ellátásról feladat ellátásra szervezett vállalkozási formában, - szociális alapellátás keretén belül a házi segítségnyújtást ellátási szerződés keretében a Magyar Vöröskereszt Zala megyei Szervezete látja el, - az önkormányzat egyéb, további helyi közszolgáltatási feladatait pedig az önkormányzat látja el. (11)
Képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében a polgármesterre, bizottságára, ruházhatja át, a.) az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, b.) az átruházott hatáskör tovább nem ruházható
X (12)
A képviselőtestület hatásköréből átruházott feladat és hatáskörök az 5.számú melléklet tartalmazza.
X = Módosította a 10/2007.(XI.30.) sz. rendelet 2.§-a. A rendelet 2007. 12. 15-én lép hatályba.
5
XX, X 3/A. §. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Nyugat-Balaton és Zala-folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) – a továbbiakban: Társulás. A Társulás célját képező projekt keretében, kizárólag az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon-és eszközrendszer üzemeltetésével kapcsolatos hatáskörét ruházza át a Társulásra. Az Önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. Az Önkormányzat helyi közszolgáltató kiválasztására irányuló, valamint helyi közszolgáltatás díj megállapítási hatáskörét nem ruházza át. A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A.§-asi az irányadók. III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A képviselő-testület rendje 4.§ (1)
A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. Éves munkaterve a kötelező hat ülés témáit tartalmazza. A munkaterv előkészítése a körjegyző feladata.
(2)
A munkatervet a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő - testület elé jóváhagyásra.
(3)
A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóit.
(4)
A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.
(5)
A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóit A képviselő-testület ülései 5.§
(1)
A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2)
Rendes ülést a képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart.
(3)
Indokolt esetben az ülés folytatólagosan (több napra) is összehívható.
X = Módosította, ill.kiegészítette a 10/2007.(XI.30.) sz. rendelet 1.§-a. A rendelet 2007. 12. 15-én lép hatályba. XX= Módosította a 3/2008.(IV.10.) sz. rendelet 1.§-a. A rendelet 2008.04.15-én lép hatályba.
6
Gazdasági program 6.§ (1)
A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2)
A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítést, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
(3)
A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő három hónapon belül fogadja el. Előterjesztés 7.§
(1)
A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2)
Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(3)
Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: - az előterjesztés címét és előadóját, - a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat, - a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket, - a döntési javaslatot és indokait, - a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot, - a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését. Sürgősségi indítvány 8. §
(1)
A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülésének időpontja előtt 24 órával írásban kell benyújtani.
(2)
A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek a soron kívüli tárgyalása végett a polgármester összehívná a testületi ülést.
(3)
Ha a polgármester vagy bárki a testületi tagok közül ellenzi az ügy azonnali megtárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
(4)
A polgármester az ülés napirendje előtt ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.
(5)
Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, úgy dönteni kell abban, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
(6)
Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy meghatározza, hogy hányadik napirendként.
(7)
Sürgősségi indítvány megtárgyalását javasolhatja: a polgármester, a képviselők több mint 1/3-a, a képviselő-testület bizottsága és a körjegyző.
(8)
A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
7
A képviselő-testület összehívásának rendje 9.§. (1)
A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén ezt a feladatot az alpolgármester látja el. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.
(2)
A körjegyzőnek gondoskodni kell arról, hogy a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal előbb megkapják az érdekeltek. Ha a technikai feltételek adottak, a kézbesítés elektronikus postafiók útján is teljesíthető. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (telefonon) is összehívható, ekkor az írásbeliség mellőzhető, azonban az összehívás sürgős, halaszthatatlan okát közölni kell.
(3)
A meghívót és a napirendi pontokat az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni: A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, kezdetének időpontját, - javasolt napirendi pontokat, - a napirendi pontok előadóit, - a képviselő-testületet összehívó személy aláírását.
(4)
Az ülés napirendjét a polgármester határozza meg a munkaterv figyelembevételével.
(5)
A képviselő-testület ülésének napirendi tervezetébe fel kell venni: - a képviselő-testületi tagok egynegyede által írásban javasolt, - a képviselő-testület bizottsága által határozatban javasolt, - a képviselő-testületi tag önálló írásbeli indítványát, ha azt a polgármesternek az ülés előtt legalább 3 nappal bejelenti, - társadalmi szervezetek által írásban javasolt ügyeket.
(6)
A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a polgármester, bármely állandó bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni.
(7)
Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
(8)
A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a körjegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni: - a napirend előadóját (amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott), - akinek meghívása jogszabály szerint kötelező, - akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
(9)
A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(10) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
8
A képviselő-testületi ülés nyilvánossága 10.§ (1)
A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)
A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet. A hallgatóság a napirendhez az előterjesztés után, a vita megkezdése előtt maximum 3 percben hozzászólhat. A hallgatóság figyelmét erre a jogára külön fel kell hívni.
(3)
Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felel.
(4)
A polgármester - figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, - rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(5)
Ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(6)
Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(7)
Zárt ülés esetén a hallgatóság a termet köteles elhagyni, erre az ülést vezető hívja fel a figyelmet.
Zárt ülés, titkos szavazás 11.§. (1)
A képviselő-testület a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
(2)
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(3)
A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4)
A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői és a települési képviselők tekinthetnek bele.
(5)
Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni.
(6)
Titkos szavazást tarthat az (1) bekezdésben foglalt ügyekben. Az (1) – (4) bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.
(7)
A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság látja el.
(8)
A titkos szavazás szavazólappal történik, urna igénybevételével.
(9)
A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Körjegyzőség biztosítja.
(10)
Az ügyrendi bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavaztok számát, a szavazás eredményét.
(11)
A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b.) a szavazatszámlálásban közreműködők nevét, c.) a szavazás során felmerült körülményeket, d.) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.
9
A tárgyalás rendje 12.§ (1)
Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, s azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi.
(2)
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(3)
Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 7 napon belül újból össze kell hívni.
(4)
Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
(5)
A polgármester, alpolgármester ülésvezetési feladatai, jogköre: - az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése, - a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása, - javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása, - az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása, - a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel, - tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
(6)
A polgármester, alpolgármester vitavezetési feladatai: - a vita megnyitása, - szavazás elrendelése, - a szavazás eredményének megállapítása, - a döntés kimondása.
(7)
A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8)
A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni. A vita során elsőként az előterjesztőnek, és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja.
(9)
Az előterjesztő, a tisztségviselők, a körjegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
Napirendi pontok tárgyalásának sorrendje 13.§ (1)
Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
(2)
A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: - polgármesteri beszámoló, - rendelet-tervezet, - beszámoló (jelentés) és határozati javaslat, - sürgősséggel tárgyalandó javaslat, - kérdés és interpelláció, - aktuális információk.
10
Módosító javaslat 14. § (1)
Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be a) módosító javaslat, b) bizottsági vélemény.
(2)
Módosító javaslattal bármely képviselő és a körjegyző is élhet.
(3)
A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(4)
A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel. Felszólalások 15. §
(1)
A felszólalások lehetnek: - napirend előtti felszólalás, - napirendhez kapcsolódó felszólalás, - ügyrendi felszólalás, - személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt. Ügyrendi kérdés 16. § (1)
A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2)
A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a körjegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel.
(3)
A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát. Interpellációk, kérdések 17. §
(1)
A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a körjegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2)
Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3)
Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(4)
Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 3 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(5)
Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 3 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni.
11
Határozathozatal 18. § (1)
A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2)
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az érintettségről, összeférhetetlenségről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(3)
Személyesen érintett különösen az: a.) aki vagy akinek a hozzátartozója a döntéssel érintett szervvel, gazdasági társasággal, intézménnyel megrendelői, vagy szállítói viszonyban van, továbbá akivel vagy akinek a hozzátartozójával a határozati javaslat szerint szerződést kell kötni, vagy érvényes megrendelői, szállítói, gazdasági kapcsolatát a döntés érinti. b.) aki vagy akinek a hozzátartozója ellen a határozati javaslat szerint a képviselő-testület eljárást indít, vagy eljárást kezdeményez. c.) aki vagy akinek a hozzátartozója a határozati javaslat szerint kitüntetésben vagy egyéb elismerésben részesül,
(4)
Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”mel történhessen.
(5)
Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
(6)
Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.
(7)
Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő- testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
Rendeletalkotás 19. § (1) (2)
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Minősített többség kell az alábbi ügyeknél: - önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - intézmény , gazdasági társaság alapítása,(átszervezés, megszűntetés) - képviselő-testület hatáskörének átruházása, - állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásáról, - települési képviselő kizárása, - minden hitelfelvételi ügyben, - településrendezési terv elfogadásához, módosításához,
12
- kitüntetés adományozása, - helyi népszavazás kiírása, - önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, - közfeladat önkéntes felvállalása, rendelet 11.§.(1) bekezdés b./ pontja szerinti zárt ülés tartása, rendelet 18.§ (7) bekezdése szerint elvetett javaslat, újból napirendre való tűzése. (Minősített többség: az összes megválasztott települési képviselő több mint fele.) (3)
A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
(4)
A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.
(5)
A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(6)
A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a körjegyző gondoskodik.
A szavazás módja 20. § (1)
A szavazás kézfelemeléssel történik, szavazni csak személyesen lehet.
(2)
A vita lezárása után a szavazás előtt a polgármester szót ad a körjegyzőnek, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3)
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(4)
A vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványok tárgyában való szavazás minden esetben megelőzi az előterjesztésben feltüntetett határozati javaslatot.
(5)
A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(6)
Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatódik, és utána történik az ismételt szavazás.
Név szerinti szavazás 21.§ (1)
Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2)
A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3)
Név szerinti szavazás esetén a körjegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4)
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha - azt törvény írja elő, - azt bármely képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyharmada megszavazza, - azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza.
(5)
Nem lehet névszerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
13
Titkos szavazás 22. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A döntések nyilvántartása 23. § (1)
A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a körjegyzőség köztisztviselőinek betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2)
Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3)
Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4)
Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
(5)
A képviselő-testület döntéseit évente egytől kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
A jegyzőkönyv 24. § (1)
A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
(2)
Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülés minősítését, időpontját és helyét, - a jelenlévők nevét és minőségét, - a napirend előtti felszólalásokat, - a napirendi pontokat, - az előterjesztett határozati javaslatokat, a tanácskozás lényegét, - a meghozott döntéseket (ezen belül azt is, hogy a döntéstervezet milyen arányban került elfogadásra, illetve elutasításra) - a hozott döntés szövegét, - az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket, - az ülés befejezésének idejét.
(3)
A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik: - meghívó, - az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege, - a körjegyző törvényességi észrevétele, - a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv - a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4)
A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(5)
A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.
14
(6)
A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket- a Körjegyzőségen és a könyvtárban lehet betekinteni. Erről a lakosságot tájékoztatni kell.
(7)
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltségének.
(8)
A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.
IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok 25. § (1)
A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre: Ügyrendi Bizottság
(2)
A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3)
A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek: - a polgármester - bármely képviselő.
(4)
A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, azok megalakításakor foglal állást.
(5)
A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(6)
A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
A bizottsági működés főbb szabályai 26. § (1)
A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül választja meg. A polgármester, az alpolgármester, a Körjegyzőség dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2)
A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)
A képviselő-testület munkatervében és esetenként is meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez.
(4)
A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5)
Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6)
A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az Ötv. szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7)
A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid, tömör ismertetését, a hozott döntést, - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
15
(8)
A bizottsági jegyzőkönyvet a körjegyző 15 napon belül megküldi a Nyugat-dunántúli Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltségének.
(9)
A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek
Ügyrendi bizottság 27.§. (1)
Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll:
(2)
Az Ügyrendi Bizottság feladatai: a.) SZMSZ módosítások előkészítése b.) titkos szavazás lebonyolítása c.) a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatok. d.) az összeférhetetlenség kivizsgálása e.) javaslatot tehet a polgármester illetményére.
(3)
Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 6. sz. melléklet tartalmazza.
V. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
(1)
Általános rendelkezések 28.§ A képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XLVI. törvény és e szabályzat tartalmazza. Minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(2)
A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az Ötv. 32.§ szerint esküt tesz. Az eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3)
A képviselő-testület tagja a (2) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(4)
A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
(5)
A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(6)
A képviselők tiszteletdíját és egyéb juttatásait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
A képviselők jogai 29.§
A képviselő jogai: - részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, - kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. - a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni . - a képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet. - az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
16
-
tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni, önálló indítványt terjeszthet elő, sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Körjegyzőség intézkedését, a körjegyzőség érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni
A képviselők kötelezettségei 30.§
A képviselő köteles: - tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni, - a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, -
felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
-
a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),
-
kapcsolatot tartani a választópolgárokkal (beszámoló, fogadóóra).
-
a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
Polgármester
(1)
31.§ A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, tiszteletdíját - az Ügyrendi bizottság kezdeményezésére - a jogszabály keretei között határozza meg.
(2)
A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3)
A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.
(4)
A polgármester főbb feladatai - a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt; - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, - a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a körjegyzőség belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, - a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát, - tájékoztatja a község lakosságát a településpolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről, - szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, - menedzseli az önkormányzat gazdálkodását, - gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
17
-
szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit, segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein, összehívhatja a bizottságok elnökeinek tanácskozását, együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a környékbeli polgármesterekkel, kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel, indítványozhatja a bizottságok összehívását, bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti, ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat, ellátja az átruházott hatásköröket, végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.
Az alpolgármester 32. § (1)
A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő- testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. (2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról, kivéve, ha az alpolgármester nyilatkozik, hogy nem kéri a megállapítását. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. (4) Az alpolgármester feladata különösen: - a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel, - kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel, - a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése
A körjegyzőség, a körjegyző *, 33.§
(1) *A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nagyrécse Községi Képviselő-testület, Csapi Községi Képviselő-testület, Zalaújlak Községi Képviselő-testülettel együtt Nagyrécse székhellyel Körjegyzőséget hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek.**(3.sz. melléklet) (2) A körjegyzőség, a körjegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Ötv. és az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései határozzák meg. Társulások 34.§. (1)
Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat.
* Módosította a 7/2008.(IV.10.) sz. rendelet 2.§-a. A rendelet 2008.04.15-én lép hatályba. **Mód. a 12/2009.(XI.23.) sz. r. 3.§-a. A rendelet 2009.11.23. lép hatályba.
18
(2)
A képviselő-testület a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat a megyei és települési önkormányzatokkal.
(3)
A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére.
(4)
A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket.
(5)
A társulási megállapodások jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat kapcsolatai 35. § (1)
Az önkormányzat feladatainak ellátása, és hatáskörének gyakorlása során a kölcsönös érdekek alapján együttműködik: - települési önkormányzatokkal - megyei önkormányzattal - egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel - az egyházzal és a karitatív szervezetekkel.
(2)
A képviselő-testület önkormányzati feladatainak megoldásához nemzetközi tapasztalatokat is felhasználhat, együttműködhet külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezetekhez.
(3)
A képviselő-testület önkormányzati jogainak érvényesítése, érdekeinek védelme miatt önkormányzati szövetségekkel kapcsolatokat létesíthet.
(4)
A képviselő-testület az együttműködés kereteit megállapodásban rögzíti.
Közmeghallgatás, falugyűlés 36. § (1)
A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2)
A közmeghallgatás napirendjének tárgyát a képviselő-testület határozza meg, amelynek a lakosság körében történő megismertetéséről a polgármester gondoskodik.
(3)
Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselők fele azt indítványozza.
(4)
A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(5)
A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(6)
A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
19
VI. A helyi népszavazás 37.§ (1)
A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit az 1990. évi LXV. tv. IV. fejezetében foglaltakon túl az alábbiakban szabályozza:
(2)
A népszavazás elrendelése a polgármesternél kezdeményezhető.
(3)
A népszavazást kezdeményezheti: - települési képviselők legalább egynegyede, - a képviselő-testület bizottsága, - helyi társadalmi szervezet vezető testülete, - az utolsó hivatalos népesség nyilvántartás adatai szerint a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 10 %-a. A képviselő-testület köteles kiírni és megtartani a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezte.
(4) (5)
A népszavazás kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot kell tenni a népszavazás pontos tárgyáról is.
(6)
A képviselő-testület csak akkor utasíthatja el a kezdeményezést, ha azt az arra nem jogosult szervektől vagy szervezetektől kapta, vagy a kezdeményező állampolgárok száma kevesebb volt az előírtnál.
(7)
A népszavazás tárgyában hozott határozat tartalmazza: - a népszavazásra bocsátandó kérdést, annak pontos és hiteles szövegét, - a népszavazás pontos időpontját.
(8)
A helyi népszavazást egyetlen /egy / napra kell kitűzni.
(9)
A helyi népszavazás akkor érvényes, ha: a.) ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre b.) azonos választ adott.
(10)
A helyi népszavazás további feltételeire, jogorvoslati és eljárási rendjére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Népi kezdeményezés 38.§ (1)
Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2)
A népi kezdeményezést a választópolgárok 5 %-a nyújthatja be a polgármesternek.
(3)
A népi kezdeményezést tárgyalás nélkül vissza kell utasítani, ha: -
nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben nyújtják be,
-
nem állapítható meg az összes aláírások valódisága, ezáltal az aláírások száma 5 % alá csökken,
(4)
A visszautasításról a képviselő-testület határozatban dönt. A döntést a polgármester indokolni, valamint kihirdetni köteles.
(5)
A népi kezdeményezés további feltételeire, jogorvoslati és eljárási rendjére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XVI. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
20
Önszerveződő közösségek jogai 39.§ A képviselő-testület ülésein tanácskozási jog illeti meg azon -a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló1989. évi XXXIII. tv. szerint- bejegyzett párt helyi szervezetét, valamint - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint igazolt taglétszáma eléri az 10 főt. VII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 40. § (1)
Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2)
Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
Az önkormányzat vagyona 41.§ (1)
A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2)
A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan – közmeghallgatáson – tájékoztatja.
(3)
A helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. A vagyonkimutatás tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban.
(4)
Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(5)
Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
Az önkormányzat költségvetése 42. §. (1)
A Képviselőtestület a költségvetését Önkormányzati rendeletben határozza meg
(2)
A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell előterjeszteni amelynek főbb elemei: a.) A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele b.) Az Önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés Ezen belül: - a bevételi források - azok bővítésének lehetőségei - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos /törvényes keretek között mozgó/ célszerű megoldásainak a meghatározása/
21
c.)
(3)
az igények és célkitűzések egyeztetése a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása a várható döntések hatásainak előzetes felmérése
Egyes döntéseknél jelezni kell a döntés több évre szóló hatásait. A működési /felújítási/ és a fejlesztési prioritások meghatározása érdekében és a költségvetés egészére nézve kell közmeghallgatást tartani.
A költségvetési rendelet tervezet kötelező tartalmi elemeit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet határozza meg. a.) A Képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. b.) A költségvetési rendelet-tervezet tartalma: - az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, főbb jogcím csoportonként részletezve, - a működési és fenntartási kiadási előirányzatok önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, - a felújítási kiadási előirányzat célonként, - a felhalmozási kiadások feladatonként, - a hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben az általános és céltartalék, - a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, - a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, a rendelet mellékletében kell szerepeltetni - az éves létszámkeret önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemterv - elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.
(4)
A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, és a különböző jogszabályokban előírt egyeztetési eljárások, az önkormányzati bizottsági tárgyalások után, a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.
(5)
A képviselőtestület egyidőben hagyja jóvá költségvetési rendeletében a körjegyzőség, valamint a felügyelete alá tartozó szakfeladatok, az önálló intézmények költségvetését és létszámát.
(6)
Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselőtestület éves költségvetési rendelet tartalmazza.
(7)
Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.( Áht. 77.§ )
(8)
Az (7) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület előtt be kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.
(9)
A körjegyző féléves gazdálkodásról beszámolót készít, amelyet képviselő testület szeptember 15-ig megtárgyal. A féléves költségvetési beszámoló részei: - Pénzforgalmi jelentés - Mérlegjelentés
(10)
A háromnegyedéves beszámolót november 30-ig tárgyalja meg a képviselő-testület.
22
(11)
A zárszámadást minden év április 30-ig tárgyalja meg a képviselő-testület. Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat- maradvány kimutatás, - kiegészítő melléklet.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai 43. §. (1)
Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség látja el. E körben különösen: a.) A PM által előirt módon, és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a negyedévi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a MÁK részére. b.) Beszedi az Önkormányzat saját bevételeit. c.) Gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. d.) Biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi / módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja az önálló intézmények számlarendjét. e.) Biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. f.) Elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát, vagyonkimutatását s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. g.) Az Önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak és az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2)
Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önálló költségvetési szervek. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a Képviselőtestület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, a takarékos gazdálkodásért.
(3)
A Képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, a költségvetési hiány kiküszöbölésére.
(4)
A körjegyzőség a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat kétévente leltározza, és a leltárt kiértékeli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 44. §. (1)
Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2)
A képviselőtestület a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása keretében gondoskodik. A belső ellenőrzési társulás éves munkatervét, illetve az éves munkáról szóló beszámolót a képviselőtestület tárgyalja meg, és fogadja el
23
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. § (1)
Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba.
(2)
Az SZMSZ kihirdetéséről, mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik.
(3)
Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a 15/2005.((X.28.) és a 14/2003.((XI.28.)rendeletekkel módosított 7/2003.(V.28.)számú önkormányzati rendeletet.
Nagyrécse, 2007. április 19.
Hegedüs György sk. polgármester
Szabó Lászlóné sk. körjegyző
A rendelet kihirdetése: 2007. április 27. Szabó Lászlóné sk. körjegyző
Az időközben történt változásokat átvezette, és egységes szerkezetbe foglalta: Nagyrécse, 2010.10.10. Polai Lászlóné ügykezelő
24
MELLÉKLETEK
1./ Testületi tagok névsora (név, utca, telefon) 2./ Eskü szövege 3./ Körjegyzőségi megállapodás 4./ Társulási megállapodások jegyzéke 5./ Átruházott hatáskörök jegyzéke 6./ Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora 7./ Szakfeladat rend szerinti besorolás
25
****1.számú melléklet A KÉPVISELŐK NÉVSORA 1. POLGÁRMESTER:
2. ALPOLGÁRMESTER:
Laskai Béla 8756 Nagyrécse, Haladás u.58. (93) 371-370 06-302689-026
Kiefer Károly 8756 Nagyrécse, Haladás u. 45. Tel: (93) 371-214 06-30-217-0453
3. KÉPVISELŐ:
Balogh Lajos 8756 Nagyrécse, Egry u. 2. Tel: (93) 06-70-379-7874
4. KÉPVISELŐ:
Hegedüs Zoltán 8756 Nagyrécse, Petőfi u. 2. Tel: (93) 06-70-332-1081
5. KÉPVISELŐ:
Kulikné Medvenics Andra 8756 Nagyrécse, Táncsics u. 2. Tel: (93) 06-70-379-7875
6. KÉPVISELŐ:
Németh Lajos 8756 Nagyrécse, Petőfi u. 3/A. Tel: (93) 06-20-364-7985
7. KÉPVISELŐ:
Vasics Márton 8756 Nagyrécse, Zrinyi M.u.5. Tel: (93) 06-70-3298-778
****Módosította az 5/2010.(X.10.) sz.rend. 1.§-a. A rendelet 2010.10.10-én lép hatályba.
26
2.sz.melléklet AZ ESKÜ SZÖVEGE
„Én ..............................................................................................................esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel..................................................................... (település neve) javát szolgálom”. Az esküt tevő meggyőződése szerint: „Isten engem úgy segélyjen!” Kelt: .......................................200.................................... ...................................................... eskütevő aláírása
27
MEGÁLLAPODÁS
3.sz.melléklet
Körjegyzőség működéséről Egységes szerkezetben Jelen megállapodás létrejött a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 39-40.§-ai alapján Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak községek Képviselő-testületei között az alábbi feltételek szerint: I. A társuló képviselő-testületek bejelentik, hogy a három település képviselő-testületeinek, a helyi polgármesterek és a képviselők munkájának elősegítésére, az önkormányzati hatósági, az állampolgárok államigazgatási ügyeinek közös intézésére, a községek üzemeltetési, gazdálkodási és fejlesztési feladatainak megoldására létrehozott körjegyzőséget 2008. január hó 1. napjától a következők szerint működtetik: II. A körjegyzőség megnevezése, székhelye A körjegyzőség hivatalos megnevezése: Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak Községek Körjegyzősége. A képviselő-testületek által létrehozott körjegyzőség székhelye: 8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48. III. Csatlakozás a körjegyzőséghez, kiválás a körjegyzőségből. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A csatlakozási szándékot legkésőbb a csatlakozást megelőző év június 30. napjáig lehet megtenni, és a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak a befogadásról, minősített többséggel hozzák meg a határozatot. A körjegyzőséget megszüntetni, illetve abból kiválni január elsejével lehet. A megszűnésről illetve a kiválásról szóló döntést legalább fél évvel korábban kell meghozni. A megállapodás határozatlan időre érvényes:
IV.
A körjegyző kinevezése, jogállása, a körjegyzőség A körjegyzőséget a körjegyző vezeti, aki a képviselő-testületek együttes ülésükön a képviselőtestületek mindegyikének – külön-külön minősített szavazással hozott – egybehangzó döntésével neveznek ki. A körjegyzői álláshely betöltésének feltételeit – az idevonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a képviselő-testületek együttes ülésükön hozzák meg.
28
A körjegyzői álláshelyet a Belügyi Közlönyben a székhely település polgármestere hirdeti meg. A beérkezett pályázatokat a képviselő-testületek együttes ülésükön bírálják el. A képviselő-testületek a körjegyző kinevezésekor az együttes ülésen szavazással döntenek a körjegyző illetményéről, költségtérítéséről, illetménykiegészítéséről. A körjegyző tekintetében a munkáltatói jogkört a képviselő-testületek felhatalmazása alapján a székhelyközség polgármestere gyakorolja azzal, hogy döntéséhez, intézkedéseihez a többi polgármester előzetes egyetértése szükséges. Fegyelmi és anyagi felelősségeire a köztisztviselői törvény rendelkezései az irányadók. A körjegyző jogállása: - az egységes hivatal felelős vezetője, - a körjegyzőség hatáskörébe tartozó hatósági jogkörök címzettje, - a polgármesterek egyetértésével kinevezi a hivatal dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, - pályázatok figyelemmel kisérése, arról a polgármesterek tájékoztatása, - szervezi a körjegyzőség munkáját, - személyesen vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein. a/ Képviselő-testületekkel kapcsolatosan: Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak Önkormányzatok Képviselő-testületeinek, valamint együttes ülését, Továbbá a Nagyrécse, Csapi, Kisrécse, Nagybakónak, Zalaújlak, Zalasárszeg Intézményfenntartó Társulása és Csapi-Zalaújlak Intézményfenntartó Társulás üléseit szervezi és gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről, a hozott testületi határozatok végrehajtásának szervezéséről. *b/ A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltségével való kapcsolattartás, a Hivatal által szervezett értekezleten való részvétel, *c/ ellátja a körjegyzőség területén, - bizottsági ülések előkészítése, jegyzőkönyv készítése és egy példányának a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltségéhez megküldése, - polgári védelmet, - birtokvitát, - KÖZIGTAG képzés biztosítása, minősítések elkészítése, - személyi nyilvántartások vezetése, - vagyonnyilatkozatok megtételének biztosítása (a köztisztviselői törvény szerint) - gyámügy, szociális, igazgatási ügyek felügyelete, - gondoskodik vagyonkataszter vezetéséről, - hatósági statisztika elkészítése, - gépjárműadóval, helyi adóval kapcsolatosan jelentkező feladatok ellátásának megoldása, - belső szabályzatok – jogszabályi változtatásokra figyelemmel való – elkészítése, módosítása. *d/ A körjegyzőségi hivatal és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek: Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse, valamint a Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Csapi - pénzügyi, gazdasági feladatinak ellátására megállapodást köt. V. A körjegyzőség munkarendje A hivatali munkaidő: hétfőtől – csütörtökig minden nap 7.45 - 16.15 óráig pénteken 7.45 - 13.45 óráig
29
A székhelyközségen kívüli valamennyi községben a folyamatos helyszíni ügyintézés biztosítására állandóan a községben dolgozó ügyintézőt kell foglalkoztatni. Ügyfélfogadási rend: Körjegyző: Hétfő, szerda, péntek Kedd Csütörtök
8-12 Nagyrécse 8-12 Zalaújlak 8-12 Csapi
Munkaidőn kívül, a heti szabad és pihenőnapokon is el kell látni a szolgáltatásokat (pl. házasságkötés).
VI. Testületi ülések, önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyek Döntésre való előkészítése A testületi üléseket az érintett polgármester által megadott napirendi pontokat tartalmazó, s az általa aláírt napirendi pontokat tartalmazó meghívó kiküldésével kell összehívni. *A testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, és a jegyzőkönyv egy példányának a Nyugatdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltségéhez történő eljuttatásáról a körjegyző gondoskodik. A testületi ülések jegyzőkönyveit az érintett polgármester(ek) és a körjegyző együtt írják alá. A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi, bizottsági vagy polgármesteri hatáskörbe tartozó helyi önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyek döntésre való előkészítéséről.
A körjegyzőség munkájának, működésének ellenőrzése A körjegyzőség munkájáról a körjegyző évente egyszer köteles beszámolni a fenntartó képviselőtestületeknek. A beszámolóban számot ad a körjegyzőségben végzett államigazgatási munka színvonaláról, ill minden olyan kérdésről, amely a testületek számára közérdeklődésre tart igényt és nem képez szolgálati titkot. A polgármesterek együttesen és külön-külön is kérhetik a körjegyzőtől, hogy az adott témában számoljon be az ügyek alakulásáról, meghatározott feladat elvégzéséről. A körjegyző köteles eleget tenni az ilyen irányú felkérésnek.
30
VII. A körjegyzőség fenntartási és működtetési költségei
A körjegyzőség költségvetése a Nagyrécse község költségvetési rendeletének részét képezi. A körjegyzőség fenntartásához évenként szükséges hozzájárulás összegét az önkormányzatok saját költségvetési rendeletük határozzák meg. I. Nagyrécse Önkormányzat 4 fő köztisztviselő bér és bérjellegű kiadás 100 % körjegyző -„60 % ügykezelő -„60 % Csapi Önkormányzat 1 fő köztisztviselő bér és bérjellegű kiadás 100 % 1 fő köztisztviselő -„60 % 1 fő köztisztviselő -„60 % körjegyző „ 20 % ügykezelő -„20 % Zalaújlak Önkormányzat 1 fő köztisztviselő bér és bérjellegű kiadás 1 fő köztisztviselő -„körjegyző -„ügykezelő -„-
40 % 40 % 20 % 20 %
II. A körjegyzőség székhelyén felmerült dologi kiadások teljes mértékben Nagyrécse Önkormányzatot terhelik. A helyszíni ügyintézés során felmerült dologi kiadások teljes egészében a felmerülés helye szerint illetékes önkormányzatot terhelik. Az együttes testületi ülések írásos előterjesztései, jegyzőkönyvei dologi költségei teljes egészében a felmerülés helye szerint illetékes önkormányzatot terhelik, a költségek elszámolása negyedévente, az átvételi elismervények alapján történik. III. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók útiköltségét Csapi és Zalaújlak községek Önkormányzatai finanszírozzák. A körjegyző feladatainak ellátásához a községek közigazgatási területein belül feladataik ellátása érdekében saját gépkocsi használatot költségtérítést állapít meg átalány formájában, (egyéb ktg. jogcím). Elszámolása érvényes jogszabály szerint. Csapi és Zalaújlak községi Önkormányzatok közötti költségviselés módja: községek között egyenlő arányban. A napi feladatellátáson túl a kiküldetés során felmerült költségek viselése az alábbiak szerint történik: - amennyiben a kiküldetés csak a helyi önkormányzat érdekeit szolgálja, a kiküldetés költségeit az adott önkormányzat 100 %-osan viseli, - amennyiben mind a három önkormányzat érdekeit szolgálja a felmerülő költséget a megállapodó önkormányzatok egyenlő arányban fedezik.
31
IV. A körjegyzőség költségvetéséhez történő állami hozzájárulás megosztása, visszafinanszírozása a hozzájárulás arányában történik. - A körjegyzőség számláján képződött kamat visszaosztása is a költségvetési hozzájárulás arányában történik. - Az állam által a köztisztviselői bérek visszaosztása a megállapodó önkormányzatok felé a költségvetés terhe arányában történik. - A körjegyzőségi hozzájárulásokat a megállapodó felek havonta előre a tárgyhót megelőző 25-ig teljesítik. - A körjegyzőség üzletszerű gazdasági, vagy vállalkozási tevékenységet nem folytat.
VIII. Hatályba léptető rendelkezések Jelen megállapodást csak a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülésén hozott külön- külön minősített többséget jelentő – egybehangzó határozatával fogadta el. A társuló képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodás 2008. április 8-án lép hatályba, de rendelkezéseit a 2008. január hó 1. napjától kell alkalmazni. A megállapodásból keletkező vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel rendezik. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti 12/2003. (XI. 27.) számú együttes határozattal elfogadott megállapodás. Ezt a megállapodást a képviselő-testületek együttes ülése jóváhagyta.
7/2008. (04. 08.) számú határozattal
*A megállapodás módosítva a 11/2009.(09.14.) sz. együttes határozattal. Nagyrécse, 2008. április 08.
Hegedüs György sk. Nagyrécse Község Polgármestere
Dr. Tóth László sk. Csapi Község Polgármestere
Böröndi Ferenc sk. Zalaújlak Község Polgármestere
*2009.szeptember 01-től módosítva a 11/2009.(09.14.) sz. együttes határozattal.
32
NAGYRÉCSE TÁRSULÁSOK
4. sz. melléklet
1./ Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása 8800 Nagykanizsa, Bajza u. 2. 13/2005. (04. 04.) K-t. határozat 2./ Zala Megyei Települési Önkormányzatok Útkezelői Társulása 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. 1997-től 5/1997. (01. 30.) K-t. határozat 3./ Nagyrécse, Nagybakónak, Kisrécse, Csapi, Zalaújlak, Zalasárszeg Községi Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulás 8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48. 1998. november 12-től 4./ Belső Ellenőrzési Társulás -Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Székhelye: 8800 Nagykanizsa, Bajza u.2. 2004. febr. 23-tól 3/2004. (02. 23.) sz. K-t. határozat. 5./ Nagykanizsai Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szepetnek Község Önkormányzata és Nagyrécse Község Önkormányzata mint társtelepülések Nagykanizsa- Bagola 03. hrsz-ú területen regionális hulladéklerakó közös beruházása. Megállapodás megkötése: 2005. május 29-én. Érvényes: 2013. dec. 12-ig 21/2005. (04.28.) K-t. határozat. 6./ Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa A társulás rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás Székhelye: 8798 Zalabér, Rákóczi Ferenc utca 2. 2005.okt. 18-től 44/2005. (10.18.) sz. K-t. határozat 7./ Egészségügyi Társulás Eszteregnye - Orvosi ügyeleti szolgálat ellátása 22/2006. (04. 27.) sz. K-t. határozat
33
X. 5. sz. melléklet Átruházott hatáskörök jegyzéke Polgármesterre átruházott hatáskör: 1./ Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2006. (II.15.) sz. Ö. Rendelet. 19. §. (3) A polgármester hatáskörébe tartozik: a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhetetlen vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, b) használatában, kezelésében lévő, (feleslegessé vált) 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékesítése, c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése. 2./ A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 4/1997. (VIII.6.) sz. Ö. Rendelet 4.§ (1); (2). és 8.§. (2) bek-e. 4.§. (1) A 3.§. (1) bekezdésének g. pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát - kérelemre - a körjegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti. (2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a körjegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg. 8.§. (2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3./ A szociális igazgatás és szociális ellátás helyi feladatairól szóló /2008.(IV.10.) sz. Rendelet Átmeneti segély 39. §. Az átmeneti segélyről a polgármester dönt. Temetési segély 43.§. A temetési segélyről a polgármester dönt. 53.§. (3) Házi segítségnyújtásról a polgármester dönt. 34
4./ A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról és a szervezett köztisztasági, kéményseprőipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 11/1999. (XII. 3.) sz. Ö. rendelet 11. §. /15./ pontja. /15./ A közterület-használati díjak mértékét az l. sz. melléklet tartalmazza; vagy a polgármester állapítja meg. (X) = Módosította: az 1/2001. (II.19.) sz. Ö. Rend. l.§-a.
5./ Társulási Tanácsra átruházott hatáskör: 1./ Az 1/2007. (02. 15.) számú határozattal jóváhagyott és az oktatásinevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról szóló megállapodás 10./ „A társulásra átruházott hatáskörök”: A társult képviselő-testületek – az alábbi hatásköreik gyakorlását ruházzák át a társulásra, melyekben való döntési jogkör a Ttv. 11. § szerint a társulási tanácsot illeti meg: a) az óvodai nyitva tartás megállapítása, b) az intézmények szervezeti – működési szabályzatának jóváhagyása, módosítása, c) pedagógiai, nevelési program jóváhagyása, módosítása, d) egyéb munkáltatói jogok gyakorlása. A Társulási Tanács évente egyszer köteles munkájáról együttes képviselő testületi ülésen beszámolni.
2./ ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Nyugat-Balaton és Zala-folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) – a továbbiakban: Társulás. A Társulás célját képező projekt keretében, kizárólag az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon-és eszközrendszer üzemeltetésével kapcsolatos hatáskörét ruházza át a Társulásra.
35
****6.sz. melléklet
ÜGYRENDI BIZOTTSÁG TAGJAI
ÜGYRENDI BIZOTTSÁG ELNÖKE: 1.Németh Lajos 8756 Nagyrécse, Petőfi u. 3/A. Tel: (93) 06-20-364-7985 ÜGYRENDI BIZOTTSÁG TAGJAI: 2.Balogh Lajos 8756 Nagyrécse, Egry u. 2. Tel: (93) 06-70-379-7874
3.Vasics Márton 8756 Nagyrécse, Zrinyi M.u.5. Tel: (93) 06-70-3298-778
****Módosította az 5/2010.(X.10.) sz.rend. 2.§-a. A rendelet 2010.10.10-én lép hatályba.
36
7.sz. melléklet NAGYRÉCSE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETE 12/2009.(XI.23.)A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ többször módosított 6/2007.(IV.27.) rendelete (1.számú melléklete) Az Önkormányzat által ellátott feladatok, 2010. január 1. napjától hatályos, szakfeladat rend szerinti besorolása. Tevékenység típusa
Szakfeladat Száma
Megnevezése
6 8 2 0 0 1
Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
8 4 1 1 2 6
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
6 8 2 0 0 2
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
8 9 0 3 0 1
Civil szervezetek működési támogatása
8 8 2 2 0 3
Köztemetés
8 9 0 4 4 1
Közcélú foglalkoztatás
8 4 1 1 3 3
Adó -illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
8 4 1 4 0 1
Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások
8 4 1 4 0 2
Közvilágítás
8 4 1 4 0 3
Város-, községgazdálkodási máshová nem sorolható szolgáltatások
8 4 1 9 0 1
Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
8 6 2 1 0 1
Háziorvosi alapellátás
8 6 2 2 3 1
Foglalkozás- egészségügyi alapellátás
8 6 9 0 4 1
Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
8 6 9 0 4 2
Ifjuság- egészségügyi gondozás
8 8 2 1 1 1
Rendszeres szociális segély
8 8 2 1 1 6
Ápolási díj méltányossági alapon
37
8 8 2 1 1 7
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
8 8 2 1 1 9
Óvodáztatási támogatás
8 8 2 1 2 2
Átmeneti segély
8 8 2 1 2 3
Temetési segély
8 8 2 1 2 5
Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
8 8 2 1 2 9
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
8 8 2 2 0 2
Közgyógyellátás
8 5 2 0 2 1
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése oktatása
8 9 0 4 4 2
Közhasznú foglalkoztatás
9 1 0 5 0 1
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk
9 3 1 1 0 2
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
9 3 1 3 0 1
Szabadidősporttevékenység és támogatása
9 6 0 3 0 2
Köztemető- fenntartás és működtetés
3 6 0 0 0 0
Víztermelés,- kezelés,- ellátás
3 7 0 0 0 0
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
3 8 1 1 0 3
Települési hulladék vegyes ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása
4 1 2 0 0 0
Lakó-és nem lakóépület építése
4 2 1 1 0 0
Út, autópályaépítés
6 8 1 0 0 0
Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
8 1 3 0 0 0
Zöldterület- kezelés
8 8 9 9 4 2
Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás
8 8 9 9 2 2
Házi segítségnyújtás
8 8 9 9 2 1
Szociális étkeztetés
8 8 2 1 2 1
Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
8 8 2 1 1 5
Ápolási díj alanyi jogon
8 8 2 1 1 2
Időskorúak járadéka
8 8 2 1 1 3
Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
38
8 8 2 1 1 4
Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
5 6 2 9 1 2
Óvodai intézményi étkeztetés
5 6 2 9 1 3 8 5 1 0 1 1
Iskolai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás
8 5 1 0 1 2
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
8 5 2 0 1 1
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
8 5 2 0 1 2
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
8 5 2 0 2 2
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
8 5 5 9 1 4
Általános iskolai tanulószobai nevelés
8 5 5 9 1 5
Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
8 8 2 1 2 4
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
8 8 2 2 0 1
Adósságkezelési szolgáltatás
8 8 2 1 1 8
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
8 8 9 9 3 6
Gyermektartásdíj megelőlegezése
8 8 9 9 4 3
Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások
8 9 0 4 4 3
Közmunka
39
