TERVEZET Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének _____/2011.(__.__) önkormányzati rendelete az ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dévaványa Város Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye: Dévaványa, Hősök tere 1. (3) Az önkormányzat működési területe Dévaványa közigazgatási területére terjed ki. (4) A Képviselő-testület szervei: a Polgármester, a bizottságok és a Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala. Az önkormányzat jelképei 3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlaja. (2) Dévaványa város címere: Kerek talpú pajzs kék mezejének zöld udvarán jobbra vágtató ezüst paripa, rajta ezüst szegélyű vörös süveges, vörös öltözékű, ezüst öves, fekete csizmás
lovas ül. Ezüst szegélyű vörös mentéje panyókára vetve; arca, kezei természetes színűek; bajsza, haja fekete. Jobbjában aranyos markolatú ezüst szablyát emel feje fölé, baljában a fekete kantárt fogja. Nyeregtakarója kék szegélyű vörös, nyerge ezüst. A pajzson enyhén jobbra forduló, természetes színű, pántos tornasisak helyezkedik el, nyakában arany medalionnal. A sisakon ötágú, nyitott, leveles arany korona van. A sisakdísz balról jobbra kinyúló, természetes színű páncélos, vágott kar, kezében - a pajzskép egy motívumát ismételve - aranyos markolatú ezüst szablyát tart. A foszlányok, akantuszlevelet mintázva, jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst. (3) Dévaványa város zászlója: Dévaványa város zászlója téglalap alakú, szélén rojtokkal, színe krémszín. A város címere a zászló közepén helyezkedik el függőlegesen, alatta enyhe ívben DÉVAVÁNYA felírás. A zászló rojtjainak színe: váltakozva égszínkék, aranysárga, piros és fehér színű fonal. (4) Dévaványa Város Önkormányzatának pecsétje: Dévaványa Város Önkormányzatának pecsétje kör alakú, középen a város címere, körben a következő felirattal: „BÉKÉS MEGYE DÉVAVÁNYA”. (5) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza. 4. § (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: a) A Képviselő-testület döntéseinek hitelesítésére. b) A Képviselő-testület által adományozott címeknél, kitüntetéseknél. c) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban. (2) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai: a) Hazai kapcsolatok: Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének. b) Külföldi kapcsolatok: Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Székelykeresztúr Város Önkormányzatával. 5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Dévaványai Hírlap. Az önkormányzati lap megjelenésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztató kötelezettségének, valamint elősegíti a város hely- és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatainak ellátását is. (2) Az önkormányzati lap alapítója és kiadója: Dévaványa Város Önkormányzata. (3) Az önkormányzati lap működését a felelős szerkesztő irányítja, akinek a személyéről alapítói jogkörében eljárva a Képviselő-testület dönt. A felelős szerkesztő személyére a Polgármester tesz javaslatot. A kiadványszerkesztés a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben történik. 2
(4) Az önkormányzati lap havonta jelenik meg. (5) Az önkormányzati lapnak tartalmaznia kell különösen: a) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat, b) a fontosabb helyi társadalmi eseményeket, c) hirdetéseket is közölhet, melynek megszervezése a szerkesztőség feladata. II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE 6. § (1)
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2)
A képviselő-testület az Ötv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatokon túl a gazdasági programjában meghatározott módon és az éves költségvetésében meghatározott mértékben önként vállalja: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u)
a település fejlesztését, rendezését, a lakásokkal való gazdálkodást, a közterületek fenntartását, a sport támogatását, a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködést, a civilszervezetek támogatását, a pedagógiai szakszolgálat és nevelési tanácsadó fenntartását, strandfürdő és gyógyászat üzemeltetését, alapfokú művészetoktatási feladatok ellátását, Helytörténeti gyűjtemény működtetését, a bölcsőde fenntartását. helyi újság kiadását, helyi tévé működtetését, helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, mezőgazdasági vállalkozási tevékenységet, a munkahelyteremtés támogatását, a méhnyakrák elleni védőoltás támogatását, a nőgyógyászati szakrendelés működtetését, az otthonteremtés helyi támogatását, fiatalok életkezdési kiegészítő támogatását, Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatot, adósságkezelési szolgáltatás biztosítását. 7. §
(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a Polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. 3
(2) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. (3) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörök. (4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni. III. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 8. § (1)
A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2)
A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3)
A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett. 9. §
(1) A képviselő-testület tagjainak szám 9 fő. A polgármester a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) alapján tagja a testületnek. (2) A képviselő-testület tagjainak a névsorát az 1. függelék tartalmazza. (3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van. (4) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen, 8 napon belül újra össze kell hívni ugyanazon napirendek tárgyalására. A képviselő-testület megalakulása 10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze. Az ülést a polgármester esküjének letételéig a korelnök vezeti.
4
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, és átadja a megbízóleveleket. (3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a mandátumhoz jutásukat követő első ülésen esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke veszi ki az esküt. (4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt. 11. § (1) Az 1994. évi LXIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. (2) A polgármester esküt köteles tenni az alábbiak szerint: „Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Dévaványa fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!” (3) A képviselők esküszövege megegyezik a (2) bekezdésben foglaltakkal. (4) Az alakuló ülésen a polgármester ismerteti programját, azokat a célokat, elképzeléseket, amelyekért a településen, kistérségben a ciklus során dolgozni kíván, és amelyek megvalósítása érdekében számít a képviselő-testület, a helyi civilszervezetek, gazdálkodó szervek, valamint a lakosság együttműködésére. (5 Az alakuló ülésen a képviselő-testület összegszerűen megállapítja a polgármester illetményét, költség átalányát, az alpolgármester és a települési képviselők tiszteletdíját. Az alpolgármester választása 12. § (1)
A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2)
Az alpolgármester megválasztását követően a képviselő-testület előtt esküt, vagy fogadalmat tesz és erről okmányt ír alá.
(3)
Az eskü szövegére és az eskü kivételére a képviselőknél írtak irányadók. 5
Rendes ülés 13. § (1) A testület munkaterv alapján, illetve szükség szerint, de évenként legalább 11 ülést tart. Az ülésre a hónap utolsó csütörtöki napján kerül sor, 15 órai kezdettel. (2) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. (3) A meghívót és az előterjesztéseket papíralapon és elektronikus formában is ki kell küldeni. (4) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megtárgyalandó napirendi pontokat, a napirendi pontok előadóit, a polgármester aláírását és bélyegző lenyomatát. (5) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a Dévaványai Hírlap útján, valamint a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. Rendkívüli ülés 14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az önkormányzati képviselők legalább egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármelyik bizottságának az indítványára. Ilyen sürgős esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli ülés indokául szolgáló napirendek, valamint időközben megjelent pályázatok tárgyalhatók. (2) A Képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal vezetője is kezdeményezheti. Az ülések meghívottjai 15. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket; b) a képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjait; c) a jegyzőt, aljegyzőt; d) a választókerület országgyűlési képviselőjét; e) az önkormányzati intézmények vezetőit; f) a kisebbségi önkormányzat elnökét; g) a polgármesteri hivatal irodavezetőit; h) az önkormányzat könyvvizsgálóját; i) napirendi pontok előadóit; j) az önkormányzat jogi szakértőjét; k) szükség szerint egyéb szakértőket; l) a helyi rendőrőrs parancsnokát; m) a helyi pártszervezetek vezetőit.
6
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján, a Dévaványai Hírlapban és helyi TV-én keresztül kell értesíteni. (3) A Képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a bizottságok nem képviselő tagját; b) a jegyzőt, aljegyzőt; c) a választókerület országgyűlési képviselőjét; d) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét; e) a kisebbségi önkormányzat elnökét; f) a polgármesteri hivatal köztisztviselőit; g) az önkormányzati intézmények vezetőit; h) az önkormányzat jogi szakértőjét; i) a napirendi pontok előadóit. (5) A képviselő-testületi ülésen megjelentekről jelenléti ívet kell vezetni. A munkaterv 16. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melyet maga hagy jóvá és szükség szerint módosít. (2) A munkaterv tartalmazza: a) b) c) d)
a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, a napirendi pont megnevezését és annak előadóit, a napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat, az előterjesztések elkészítésének határidőit,
(3) A munkatervben meg kell jelölni azokat a napirendi pontokat, amelyek előkészítésekor közmeghallgatást vagy egyéb fórumot kell tartani. (4) A munkaterv tervezetét – a Polgármester irányításával – a Jegyző állítja össze és a Polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december havi ülésére kell benyújtani. (5) A Polgármester a tervezet elkészítése során kikéri: a) a települési képviselők, b) a bizottságok, c) a Jegyző, d) a választókerület országgyűlési képviselője, e) a kisebbségi önkormányzat, f) a városban közszolgáltatást nyújtó szervek vezetői,
7
g) az önkormányzati intézmények vezetői, h) a városban működő civil szervezetek vezetőinek javaslatát. (6)
A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Polgármester tájékoztatja a Képviselőtestületet a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indoklásával.
(7)
A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek, b) a bizottságok nem képviselő tagjainak, c) a kisebbségi önkormányzat képviselőinek, d) az önkormányzati intézmények vezetőinek, e) a civil szervezetek vezetőinek, f) a választókerület országgyűlési képviselőjének, g) a napirendi pontok előadóinak. Az ülés nyilvánossága 17.§
(1) A testületi ülések nyilvánosak. (2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. (3) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra. (4) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül. A nyilvános rendes ülésről a városi televízió videofelvételt készít és sugároz. Zárt ülés 18. § (1) A testület: a) zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján, b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, (2) A zárt ülésen az Ötv. 12. § (5) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt. (3) Zárt ülés tartását indítványozhatja: a) a polgármester; b) bármely képviselő; c) a jegyző; d) az érintett személy. (4) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.
8
(5) A képviselő-testület az érintettől az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben írásban kér nyilatkozatot. Az előterjesztés 19. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) beszámoló, valamely feladat elvégzésről, valamely szerv tevékenységéről, b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányulhat, c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (2) Döntést igénylő javaslat előterjesztésére jogosult: a) a polgármester, és az alpolgármester b) a témakör szerinti illetékes bizottság, c) bármelyik képviselő, d) a jegyző és a polgármesteri hivatal köztisztviselői, e) az önkormányzati intézmények vezetői. 20. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban nyújtható be. (2) Szóbeli előterjesztés kivételesen tárgyalható, a számszaki adatokat, tartalmazó előterjesztést mindig írásba kell foglalni. (3) Kizárólag írásban nyújtható be a) önkormányzati rendeletalkotásra, b) intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, c) helyi népszavazás kiírására, d) költségvetésre és zárszámadásra, e) önkormányzati vagyonnal történő rendelkezésre vonatkozó előterjesztés. (4) Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását. 21. § (1) Az előterjesztésnek tartalmazni kell: a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását, c) a jogszabályi felhatalmazást, d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, e) a szakértői véleményeket, f) a költségkihatásokat,
9
g) a határozati javaslatot, amennyiben az ügy tárgya megengedi, alternatív határozati javaslatokat, h) a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtási határidő megjelölését, (2) Az előterjesztést az ülést megelőző 10 nappal a Jegyzőnél kell leadni írásban és elektronikus formában is. (3) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményével kerülhet a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. Sürgősségi indítvány 22. § (1) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottságok elnökei, a Polgármester, a képviselők és a Jegyző jogosult. (2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja. (3) A sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor – a napirendi pontok elfogadása előtt – kell megtenni. (4) Ha a testület helyet ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja. Ha nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként fogja tárgyalni meghatározva azt, hogy mikorra tűzi napirendre. Az interpelláció 23. § (1) Az interpelláció olyan – önkormányzati ügyben – benyújtott felvetés, kérés, amely: a) problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, b) mulasztás helytelen döntés vagy gyakorlat, panasz orvoslását kéri. (2) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. (3) Az ülés kezdetén a polgármester ismerteti az előző ülésen elhangzott interpellációkra - írásban - adott válaszokat. (4) Az interpellációra – ha az lehetséges – az ülésen, illetőleg a következő ülésig érdemben választ kell adni. Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző legalább 5 munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelybe szükség szerint bevonhatja az előterjesztőt, a bizottságot, vagy eseti bizottságot hozhat létre.
10
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben nyilatkozata nemleges, azt megindokolhatja, e nyilatkozatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Nem utalható további kivizsgálásra azon interpelláció, mely költségvetési forrás hiánya miatt nem valósítható meg. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (6) Ha a kérdezett interpellációra az idő rövidsége, vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül megküldi az interpellálónak. Elfogadásáról a következő ülésen a testület dönt. A testületi ülés előtt a választ valamennyi képviselőn el kell küldeni. A kérdés 24. § (1) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér. (2) A képviselő kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőihez intézheti, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai 25. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén a Korelnök vezeti. (2) Az ülés megnyitásakor a Polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt. (3) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra a testületi ülést ismételten összehívja. (4) A Polgármester a testületi ülés vezetése során: a) javaslatot tesz a napirendekre, b) tájékoztatást ad a két ülés között tett intézkedéseiről, c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a határozatokat, f) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, g) az ülés időtartama alatt gondoskodik a rend fenntartásáról, 11
h) indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el, i) bezárja az ülést. (5) A Polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása; b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít; A tanácskozás rendje, a vita 26. § (1) A Képviselő-testület a napirendek tárgyáról és sorrendjéről vita nélkül dönt. (2) Napirendi pont elhalasztására vagy a sorrend megváltoztatására a döntés előtt a Polgármester, az előterjesztő és bármely képviselő – indokolással – tehet javaslatot, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. (3) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (4) A napirendi pontok megvitatása előtt a Polgármester tájékoztatást ad a két testületi ülés közötti intézkedéseiről, fontosabb tanácskozásairól. Az első napirend keretében tárgyalja a testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolót. (5) A Képviselő-testület a napirendi pontokat előterjesztések alapján tárgyalja. 27. § (1) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. (2) A vitát a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke által megtett, a bizottsági álláspontot ismertető szóbeli kiegészítés előzi meg. (3) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, melyek után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek. (4) A vitát a Polgármester vezeti. A vita során – jelentkezési sorrendben – először a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal résztvevőknek, végül a Polgármester engedélye alapján – a megjelent állampolgároknak van hozzászólási, kérdezési joguk. (5) Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót tőle a téma tárgyalásának időtartamára.
12
(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (7) A napirendi pont vitáját az előterjesztő észrevételekre adott reagálása után az ülésvezető foglalja össze, majd a vitát lezárja. (8) A szavazás előtt a Jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni. (9) A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg. Döntéshozatal szabályai 28. § (1) A Polgármesternek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat – az elhangzás sorrendjében –, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a végleges határozatot. (2) A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt: a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, b) tájékoztatás tudomásul vételéről, c) interpellációra adott válasz elfogadásáról. (3) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Ötv. 14. § (2) bekezdése szabályozza. (4) Szavazategyenlőség, vagy eredménytelen szavazás esetén ugyanazon képviselő-testületi ülésen, ugyanazon napirendi pont kapcsán előterjesztett határozati javaslatot még egy alkalommal szavazásra lehet bocsátani, amennyiben ezt a képviselő-testület minősített szótöbbséggel megszavazza. Eredménytelen a szavazás, amennyiben sem az „igen”, sem a „nem” szavazatok száma nem éri el a döntéshez szükséges többséget. Minősített többség 29. § (1) A minősített többségi szavazat a megválasztott települési képviselők több mint a felének az „igen” szavazatát jelenti. Ez legalább 5 fő. (2) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.
13
A szavazás módja 30. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet. (2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető. (3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazást kézfeltartással történik. (4) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni. A név szerinti szavazás 31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt törvény előírja b) azt a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak egynegyede indítványozza c) azt a Polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri. (2) A névszerinti szavazás esetén a Polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavazhatnak. (3) A Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság elnöke által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szavazat feltüntetésével. A titkos szavazás 32. § A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben. 33. § (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni. (3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, döntési alternatívákra lehet. (4) Érvényesen szavazni a jelölt neve, illetve a döntési alternatíva mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.
14
(5) Érvénytelen a szavazat ha: a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le; b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot; c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott; d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon. 34. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság gondoskodik. (2) Az elnököt távollétében a bizottság tagja helyettesíti. (3) Amennyiben a bizottság legalább három tagja nincs jelen, a testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba, egyszerű szótöbbséggel. (4) A Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét és időpontját; b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket; c) a szavazás eredményét. (6) A jegyzőkönyvet a Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik. (7) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A képviselő-testület döntései 35. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, illetve határozatot hoz. (2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően egytől kezdődő arab folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) Az önkormányzati rendelet jelölése a következő: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/év(hó, nap) önkormányzati rendelete (4) A határozatok jelölése a következő: ……/év (hó, nap) Kt. határozat
15
(5) A (3) bekezdésben foglalt jelölésben a zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés napját, a(4) bekezdésben foglalt jelölésben a zárójelben feltüntetett dátum a döntéshozatal napját jelenti. A határozat 36. § (1) A Képviselő-testület határozatának tartalmaznia kell: a testület által hozott döntést, a végrehajtás határidejét és a végrehatásért felelős személy nevét, beosztását. (2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (3) A Képviselő-testület határozatairól sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni. (4) A határozatok nyilvántartása tartalmazza: a) a határozatok tárgyát és számát, b) a határozathozatal időpontját, c) a végrehajtás idejét és felelősét, d) a végrehajtásra vonatkozó egyéb fontos adatokat. A határozatok végrehajtása 37. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról havonta írásos beszámolót kell a Képviselőtestület elé terjeszteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik. A beszámoló alapja a felelősök szóbeli vagy írásos jelentése. (2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni. (3) A beszámolónak tartalmaznia kell: a) a lejárt határidejű határozat szövegét, b) a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását, c) a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét, d) a végrehajtás akadályait, annak okait. A rendeletalkotás 38. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a polgármester, alpolgármester, b) a képviselő-testület bizottságai, c) a települési képviselők, d) a jegyző, e) a kisebbségi önkormányzat, 16
f) az erre irányuló népi kezdeményezés, g) civil szervezetek vezetői. (2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. (3) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal. Meghatározza főbb elveit, az előkészítés módját, határidejét és felelősét. (4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, amelyet a tárgya szerint illetékes bizottság minden esetben véleményez. A rendelet-tervezet előkészítésében a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt. (5) A rendelet-tervezetet írásos indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. (6) Az önkormányzati rendeletet végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. (7) Az önkormányzat rendeleteit a Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal felülvizsgálja és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek azok módosítására. A rendelet kihirdetése 39. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon: a hiteles szöveg egy példányának a városház hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. (2) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni. (3) A Képviselő-testület rendeleteit meg kell küldeni: a) a képviselőknek, b) az önkormányzati intézmények vezetőinek, c) a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, d) a bizottságok nem képviselő tagjainak, e) a kormányhivatal vezetőjének, f) a kisebbségi önkormányzat elnökének, g) a polgármesteri hivatal irodavezetőinek, h) a választókerület országgyűlési képviselőjének. (4) A kihirdetett önkormányzati rendeletet az önkormányzat internetes honlapján közzé kell tenni.
17
A rendelet nyilvántartása 40. § (1)
A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.
(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza: a) a rendelet tárgyát és számát, b) a megalkotás időpontját, c) hatályba lépésének időpontját, d) megjegyzés rovatban a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját. (3) A nyilvántartások vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv 41. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A folytatólagos ülésről egy jegyzőkönyv készül. (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. (3) A jegyzőkönyv az Ötv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját, b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte), c) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat, e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését, f) az ülés bezárásának időpontját, g) aláírásokat, dátumot, pecsétet. (4) A nyilvános testületi ülésről 3 példányban, míg a zárt ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a) az eredeti példányt a Jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni, b) egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének, c) Egy példányt a Ladányi Mihály Könyvtár részére kell megküldeni – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével. (5) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mindhárom példányához csatolni kell a meghívót, a megtárgyalt előterjesztéseket, a rendeletek végleges szövegét és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó melléletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők a Polgármesteri 18
Hivatal Szervezési Irodájában, az önkormányzat internetes honlapján, valamint a Ladányi Mihály Könyvtárban. 42. § (1) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be. (2) A zárt ülések jegyzőkönyveit zárt szekrényben kell tárolni. A zárt ülések jegyzőkönyveinek tárolásáért a Jegyző felelős. (3) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak az önkormányzat honlapján kell nyilvánosságra hozni. (4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben – a legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül – a polgármester teljesíti, az erre vonatkozó külön szabályzat alapján. (5) A tanácskozásról készült hangfelvétel a 29/2009.(X.30.) ÖM rendelet alapján nem selejtezhető. (6) A hangszalagról másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását. (7) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.
IV. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ A megbízatás keletkezése 43. § (1) A képviselő jogállását az Alkotmány, az Ötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg. (2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés g) pontja szerint hivatalos személynek minősül. (3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása a Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik. (4) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
19
A képviselő kötelezettségei 44. § (1) A képviselő köteles: a) Tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában. b) Olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. c) Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, d) Kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző lakossági és civil közösségekkel. e) Személyes érintettségét bejelenteni. f) vagyonnyilatkozatot tenni a 2000. évi XCVI. törvény alapján. (2) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. (3) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése szerint történik. A képviselő díjazása 45. § A települési képviselő, a bizottság elnöke, tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül. A vagyonnyilatkozat 46. § (1) A Polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános. A Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság elnökétől írásban kell kérni a betekintési jogot. A betekintésekről nyilvántartást kell vezetni. A hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános, azokat is a JogiIgazgatási- Ügyrendi Bizottság őrzi. (2) A vagyonnyilatkozatot a Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság ellenőrzi. Az eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartamának ellenőrzése. (3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Jogi20
Igazgatási- Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (5) A vagyonnyilatkozatok gyűjtőszámon beiktatásra kerülnek és a Polgármesteri Hivatal 15. sz. irodájában lemezszekrénybe elkülönítetten tárolja a Bizottság.
V. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok, szervezet 47. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat választ. A bizottságok jellegük szerint: a) állandó bizottság b) ideiglenes bizottság. (2) A bizottság tagja köteles: a) Tevékenyen részt venni a bizottság munkájában, b) Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. c) Személyes érintettségét bejelenteni. (3) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételében, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. (4) Igazoltan van távol a bizottság üléséről az a tag, aki távollétét az ülés előtt a bizottság elnökének bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése szerint történik. (5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
21
48. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat alakítja meg: -
Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság: tagjainak száma: 4 fő, melyből 4 fő képviselő Szociális és Egészségügyi Bizottság: tagjainak száma: 6 fő, melyből 4 fő képviselő Oktatási- Közművelődési és Sport Bizottság: tagjainak száma: 6 fő, melyből 4 fő képviselő Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság: tagjainak száma: 8 fő, melyből 5 fő képviselő
(2) A bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza. (3) A Képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. (4) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. 49. § (1) A bizottság feladata elsősorban a Képviselő-testület munkájának elősegítése: a döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. (2) A döntés előkészítés során a bizottságok jogosultak: a) az ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni, b) az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a Képviselő-testület elé terjeszteni, c) felkérhetik a Polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével. (3) Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő testületnek: a) helyi közszolgáltatások fejlesztésével foglalkozó elképzelések; b) önkormányzati rendeletek tervezetei; c) településfejlesztési koncepciók, programok, általános rendezési tervek, középtávú és távlati fejlesztési tervek; költségvetés, zárszámadás; d) képviselő interpellációk megválaszolása. 50. § (1) A bizottságok üléseiket éves munkaterv alapján a Képviselő-testület üléseihez igazodóan, szükség szerint tartják.
22
(2) A bizottságok munkatervét a képviselő-testület éves munkatervének elfogadását követően 1 hónapon belül kell elkészíteni. (3) A bizottság éves munkatervét a bizottság határozattal hagyja jóvá. (4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. 51. § (1) A bizottsági ülést össze kell hívni: a) a Képviselő-testület döntése alapján, b) a Polgármester indítványára c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára. (2) A bizottságok üléseire meg kell hívni a kisebbségi önkormányzat elnökét. (3) A bizottsági ülések meghívóit a Városháza épületében a hirdetőtáblán közzé kell tenni. (5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. a bizottság csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel. Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor. Az így meg nem tárgyalt ügy nem kerülhet a képviselő-testület elé. 52. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet. (2) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást. 53. § (1) A bizottság azokban az esetekben tarthat zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. A döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, az adatvédelem szabályait betartani.
23
54. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely: a) az elhangzott felszólalások ismertetését, b) a hozott döntést tartalmazza. (2) A jegyzőkönyvet az elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a megyei kormányhivatal vezetőjének. (4) A bizottsági döntések előkészítéséről, végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a Jegyző – a polgármesteri hivatal szervezési irodája útján – gondoskodik. (5) A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
VI. fejezet A TISZTSÉGVISELŐK A Polgármester 55. § A Polgármester a megbízatását főállásban látja el. 56. § A Polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a) segíti a képviselők munkáját, b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, c) képviseli az önkormányzatot, d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, g) kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőjével, kisebbségi önkormányzat testületével. 57. § A Polgármester a városházán minden hétfőn 8-1130 óra között fogadóórát tart.
24
58. § (1) A Polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV törvény határozza meg. (2) A Polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – a Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság tesz javaslatot. (3) A Polgármester szabadságának kiadását a Képviselő-testület engedélyezi. (4) A Polgármester a képviselő-testületi ülés végén köteles bejelenteni ha szabadságot kíván igénybe venni. (5) Ha a szabadság pontos időpontját és időtartamát a Képviselő-testület tudomásul vette, a szabadság engedélyezéséről egyszerű többséggel dönt. Az Alpolgármester 59. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ. (2) Az Alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be. (3) A Képviselő-testület dönt az Alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről. (4) Az Alpolgármester a városházán minden hét pénteki napján 8-1130 óra között fogadóórát tart. A Jegyző 60. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját az Ötv. 36. § (2), (3) bekezdésében foglaltak szerint. (2) A Jegyző a) az SZMSZ-nek megfelelően előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok és a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a Polgármesterrel együtt aláír,
25
d) rendszeresen tájékoztatja a Polgármestert, az Alpolgármestert, képviselőket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről, e) ellátja közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, f) szervezi a hivatal felvilágosító munkáját, g) ellátja a választási iroda vezető feladatait. (3) A Jegyző a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjének megfelelően ügyfélfogadást tart. (4) A Jegyzőt akadályoztatása esetén az Aljegyző helyettesíti. (5) A Jegyző és az Aljegyző együttes akadályoztatása esetén a helyettesítésüket az Igazgatási Iroda vezetője látja el. Az Aljegyző 61. § Az Aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
VII. fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 62. § (1) A Képviselő-testület – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – önálló hivatalt kíván fenntartani. (2) A polgármesteri hivatal jogi személy, költségvetési szerv. A hivatal működéséhez szükséges pénzügyi előirányzatokat az önkormányzat költségvetése határozza meg és biztosítja. (3) A polgármesteri hivatal működését saját szervezeti és működési szabályzata és ügyrendje alapján végzi. 63. § A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: a) Igazgatási Iroda b) Adóiroda c) Gazdálkodási Iroda d) Műszaki Iroda e) Okmányiroda f) Szervezési Iroda g) Városi Gyámhivatal
26
64. § A Jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak, amely visszavonható. A kiadmányozás szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 65. § A Polgármesteri Hivatal munkarendje: A hivatali dolgozók munkaideje heti 40 óra. A munkaidő
hétfőtől – csütörtökig: 8 órától 1630 óráig, Pénteken: 8 órától 1400 óráig tart. 66. §
A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfőn: Kedden: Pénteken:
800-tól – 1130-ig 800-tól – 1130-ig 800-tól – 1130-ig
1200-től - 1630-ig – 1200-től – 1400-ig
Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje: Hétfőn: Kedden: Csütörtökön: Pénteken:
800-tól – 1130-ig 800-tól – 1130-ig – 800-tól – 1130-ig
1200-től - 1630-ig – 00 12 -től - 1630-ig 1200-től – 1400-ig
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 67. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél %-a.
kezdeményezheti a választópolgárok legalább 10
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezte. (3) A választópolgárok legalább 5 %-a a népi kezdeményezését a polgármesternek nyújthatja be. (4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5 %-a indítványozott.
27
(5) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőit. (6) A népi kezdeményezés tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit. 68. § (1) A helyi népszavazás elrendeléséről, annak feladatairól és eredményéről a lakosságot a helyi televízió és a Dévaványai Hírlap útján, az önkormányzat internetes honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményben kell tájékoztatni. (2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályait a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szabályozza. VIII. fejezet A TÁRSULÁS 69. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait. (2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. § - 44. § és az önkormányzatok társulásairól szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (3) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében: a) Szeghalom Kistérség Többcélú Társulásban, b) Dévaványa Város Önkormányzat és Ecsegfalva Község Intézményfenntartó Társulásban vesz részt.
Önkormányzat
(4) A társulásban végzett feladat eredményéről, a társulás pénzügyi helyzetéről és az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeiről minden évben be kell számolni a testület ülésén. A beszámolót a többcélú társulás esetén a társulás munkaszervezetének vezetője, intézményfenntartó társulás esetén a polgármester készíti el. Lakossági fórumok 70. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: a) közmeghallgatás b) várospolitikai fórum
28
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi sajtón keresztül történő tájékoztatása. Közmeghallgatás 71. § (1) A Képviselő-testület minden évben testületi ülés keretében legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson a város polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb plakátokon, a Dévaványai Hírlapban és a helyi tévé útján meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni. (4) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni. (5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak. (7) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló törvényben előírt módon kell intézni. Várospolitikai Fórum 72. § (1) A Képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal február hónapban előre meghirdetett várospolitikai fórumot tart. (2) A várospolitikai fórumon a képviselő-testület tájékoztatja a lakosságot a) az önkormányzat elmúlt évi munkájáról, b) az elmúlt évi költségvetés teljesítéséről, c) a tárgyévi költségvetési koncepcióról, d) véleményezteti a tárgyévben tervezett fejlesztéseket, e) ismerteti a település legszélesebb rétegeit érintő tervezeteket, f) biztosítja a véleménycserét. (3) A várospolitikai fórumon a város polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (4) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
29
(5) A várospolitikai fórum idejéről, helyéről, illetve a várospolitikai fórum tárgyáról a lakosságot legalább 10 nappal korábban a hirdetmények útján, a Dévaványai Hírlapban, valamint a helyi tévén keresztül tájékoztatni kell. (6) A fórumról emlékeztető készül. 73. § A település lakosai, illetve a képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik – a munkatervben szereplő közmeghallgatáson vagy várospolitikai fórumon túl – a közvetlen tájékoztatás, illetve a lakosság fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében lakossági fórum tartását. Ezekben az esetekben a képviselő-testület az adott témában köteles fórumot tartani.
IX. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 74. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot. (2) A képviselő-testület az éves költségvetés megalapozottsága érdekében tagjai sorából az önkormányzati szakemberek bevonásával pénzügyi egyeztető munkacsoportot hoz létre. A pénzügyi egyeztető munkacsoport többlépcsős egyeztetési fórumokon határozza meg a költségvetési rendelettervezet előirányzatait. (3) Az éves költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a közalkalmazotti érdekegyeztető tanács képviselőit, akiket az ülésen tanácskozási jog illet meg. (4) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 79. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testültet. A november 30-ig elkészült költségvetési koncepció tartalmazza a következő év költségvetése elfogadásának elvi menetrendjét. A polgármester a bizottságok véleményét a koncepcióról kikéri és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. 75. § (1) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, amely a választási ciklus idejére szól. (2) A polgármester a gazdasági program tervezetről a bizottságok véleményét megkéri, és a véleményeket a képviselő-testületi előterjesztéshez csatolja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésén.
30
76. § A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 82. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 77. § (1) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza. (2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. (3) A 100 millió forint nettó forgalmi érték feletti ingatlanok elidegenítéséről helyi népszavazás dönt. (4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. (5) A Polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az évente egy alkalommal megtartott várospolitikai fórumon tájékoztatja a lakosságot. X. fejezet A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 78. § (1) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján létrejött Dévaványai Cigány Kisebbségi Önkormányzat külön szervezeti és működési szabályzatot alkot. (2) Dévaványa Város Önkormányzata és a Dévaványai Cigány Kisebbségi Önkormányzat a közöttük lévő együttműködés formáit és irányait megállapodásban rögzítik. (3) Dévaványa Város Önkormányzata a Dévaványai Cigány Kisebbségi Önkormányzat jogainak gyakorlásához, feladata, hatáskörének ellátásához a szükséges segítséget megadja, a kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit biztosítja. (4) Az önkormányzat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére ingatlantulajdonából ingyenes használattal biztosít helyiséget a Dévaványa, Hősök tere 1. szám alatti épületében, a kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz, testületi működéséhez. (5) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére átadott helyiséget terhelő közüzemi költségeket Dévaványa Város Önkormányzata viseli.
31
(6) Dévaványa Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatal útján ingyenesen biztosítja a testületi működéshez szükséges postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, a jegyzőkönyvvezetéshez szükséges technikai és személyi feltételeket. (7) Dévaványa Város Önkormányzata költségvetési rendeletébe foglalja a kisebbségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatait. (8) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet Dévaványa Város Önkormányzata és a Dévaványai Cigány Kisebbségi Önkormányzat megállapodásban rögzíti. (9) Dévaványa Város Önkormányzata a helyi közoktatás, sajtó, hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a cigány kisebbségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet, valamint a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő önkormányzati döntés előkészítése során beszerzi a Dévaványai Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértését és azt a rendelet-tervezet, valamint a határozati javaslat készítése során figyelembe veszi. XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 79. § (1) Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba. (2) Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 31/2007.(XII.14.), az azt módosító 19/2008.(IX.26) önkormányzati rendelet, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 11/2001.(IV.1.) önkormányzati rendelet, valamint önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 28/2006.(X.13.), 34/2006.(XII.1.), 2/2007.(I.26.), 18/2007.(VI.1.), 4/2008.(II.29.), 21/2009.(IX.25.) önkormányzati rendeletek. (3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a Jegyző gondoskodik. Dévaványa, 2011. február 10. Pap Tibor polgármester
Balogh Csilla jegyző
Záradék: A rendeletet 2011. ___________ hó _____ nap kihirdettem. Dévaványa, 2011. ___________ hó _____ nap. Balogh Csilla jegyző 32
1. melléklet a ____/2011.(___.___.) önkormányzati rendelethez A POLGÁRMESTERRE ÉS A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK A polgármesterre átruházott hatáskörök: 1. Első fokú hatósági jogkört gyakorol az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint: a) temetési segély megállapítása, b) két bizottsági ülés között rendkívüli esetben átmeneti segély megállapítása, 2. Az önkormányzat vagyonrendelete alapján dönt: a) az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről, b) az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg. A polgármesteri hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet az önkormányzati vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről. 3. Az önkormányzat költségvetési rendelete alapján dönt: a) az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, b) a központi céljellegű – mérlegelést nem igénylő – pótelőirányzatok saját hatáskörbe történő elosztásáról, c) az intézményvezető írásban benyújtott és kellően alátámasztott kérelme alapján az intézmény pénzellátásának havi keretösszegét megemelheti. 4. A lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján: a) nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és helyiségekről, b) nyilvántartásba veszi a lakásigényléseket, c) kérelemre dönt a bérlőkijelölési joggal nem terhelt közérdekű célú szolgálati lakások bérbeadásáról. E rendelet alapján meghatározza a bérlet időtartamát, létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a bérlő jogait és kötelezettségeit, d) a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggő – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi lakásrendeletben meghatározott – hozzájárulásokat és jognyilatkozatokat megadja, a szükséges megállapodásokat megköti, e) megköti a lakásbérleti szerződéseket. 5. A talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet alapján: kérelemre mentességet adhat a talajterhelési díj megfizetése alól annak a kérelmezőnek, akiknek vízfogyasztása nem haladja meg éves átlagban a havi 2 m3-t és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 %-át.
33
6. Az otthonteremtés helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a támogatás elbírálását megelőzően gondoskodik helyszíni szemle tartásáról. 7. A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a) megadja, visszavonja a közterület-használati engedélyeket, b) mentességet ad a közterület-használati díj fizetése alól, c) ellenőrzi a közterület-használat szabályszerűségét. 8. A szociális földprogram működéséről szóló önkormányzati rendelet alapján a programba bevont személyekkel együttműködési nyilatkozatot ír alá, vagy munkaszerződést köt. 9. A házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján a hivatal útján gondoskodik a hiányzó és olvashatatlanná vált utcai név- és számtáblák évenkénti számbavételéről, ellenőrzéséről.
A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök és hatósági jogkörök: 1. A Bizottság első fokú hatósági jogkört gyakorol az Önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerinti hatáskörökben: dönt: a) az átmeneti segélyezésről, b) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj megállapításáról, c) a lakásfenntartási támogatás megállapításáról, d) egyes jogtalanul felvett szociális juttatások visszaköveteléséről. 2. Gazdálkodik a szociálpolitikai kerettel, felhasználása területén együttműködik a Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottsággal. 3. A lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján dönt: a) a szociális bérlakás bérlőkijelöléséről, b) a lakbértámogatás mértékéről. 4. Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt az adósságcsökkentési támogatásról. 5. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendelet alapján dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokról (étkezési térítési díjkedvezményről, utazási díjtámogatásról, beiskolázási támogatásról). 6. A szociális földprogram működéséről szóló önkormányzati rendelet alapján dönt a programban résztvevő személyekről, családokról. 7. A fiatalok életkezdési kiegészítő támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján dönt az életkezdési kiegészítő támogatás megállapításáról.
34
A Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottságra átruházott hatáskörök: 1. Az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint: a) önkormányzati vagyon hasznosítása esetén (bérbeadás, elidegenítés) lebonyolítja a versenytárgyalást, b) ellenőrzi a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyontárgy hasznosítását. 2. A helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a) ellenőrzi, hogy a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel-e a kérelem, b) hiányos kérelem esetén 30 napos határidővel hiánypótlási felhívást bocsát ki, c) helyszíni ellenőrzés során jogosult a kérelemben foglaltak valóságtartalmának ellenőrzésére. A Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök: Megválasztja póttagok hiányában az új szavazatszámláló bizottsági tagot, amennyiben a szavazást megelőzően már nincs lehetőség a képviselő-testület összehívására.
35
2. melléklet a ____/2011.(___.___.) önkormányzati rendelethez A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE I. Általános feladat- és hatáskörök A törvény és a képviselő-testület által meghatározott alábbi általános feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület által megválasztott valamennyi bizottság egyformán látja el, illetve gyakorolja: 1. előkészíti feladatkörében eljárva a képviselő-testület döntéseit, 2. szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását; 3. ellenőrzi feladatkörében eljárva - az önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok felhatalmazása alapján - a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; 4. kezdeményezi: a) a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli; b) kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen; 5. dönt: a) a bizottsági döntéshozatalból való kizárásról; b) az ágazatához tartozó mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe, ill. amelyekben való döntést részére a képviselő-testület meghatározta; 6. benyújtja a képviselő-testület által meghatározott tárgykörű előterjesztéseket; 7. megtárgyalja az ágazatához tartozó, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket; 8. közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában; 9. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben; 10. évente beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozatairól; 11. választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek.
36
II. A bizottságok feladat- és hatáskörei 1.
Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság A képviselő-testület által megállapított feladatok: 1. Felügyeli, illetve ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, a jegyzőkönyvek jogszerűségét, a működés törvényességét. 2. vizsgálja: a) a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségét, melyről jelentést tesz a képviselő-testületnek; b) az SZMSZ. hatályosulását, szükség esetén előterjesztést nyújt be annak módosítására; c) törvényességi, jogszabály-szerkesztési szempontból a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, szabályzatokat, alapszabályokat, alapító okiratokat, társasági szerződéseket és egyéb megállapodásokat; 3. figyelemmel kíséri: a) az önkormányzati rendeletek hatályosulását, kezdeményezi módosításukat, illetve hatályon kívül helyezésüket; b) a város bűnmegelőzési programjának végrehajtását; c) a város közrendjének, közbiztonságának alakulását; d) a település épített és természeti környezetének védelmével kapcsolatos feladatok ellátását; e) a települési állattartás helyzetét; f) a környezet védelmét és a természetvédelmet szolgáló jogszabályok betartását, kezdeményezi, illetve véleményezi e tárgykörben helyi szabályok, rendeletek alkotását; g) a rendezési terveket, programokat, kezdeményezi módosításukat. 4. kapcsolatot tart: a különféle közrend-, polgár-, ifjúság- és családvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel, egyesületekkel, valamint megtárgyalja, illetve elfogadja a tevékenységükről szóló tájékoztatót, illetve beszámolót. 5. véleményezi: a) a képviselő-testület éves munkatervét; b) a rendőrőrs parancsnokának - képviselő-testület elé kerülő - éves beszámolóját; c) a képviselő-testület elé kerülő szerződés tervezeteket; d) a kormányhivatal törvényességi észrevételét; e) a környezetvédelemmel kapcsolatos beszámolókat, a települési környezet állapotát; f) a köztisztviselőkkel szemben meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező célokat; g) a város bűnmegelőzési koncepcióját; 6. javaslatot tesz: a) a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó kinevezésekre, vezetői megbízásokra, ezzel egyidejűleg az illetmények, költségtérítések és egyéb járandóságok megállapítására; 37
b) állást foglal a vezetői álláshelyekre benyújtott pályázatok érvényességéről; c) intézkedés megtételére a közrendvédelemmel foglalkozó szervek felé; d) „Dévaványa Közszolgálatáért” kitüntetésre javasolt személyekre. 7. közreműködik: a) Önkormányzati ügyekben együttműködik az önkormányzat jogtanácsosával, tájékozódik az önkormányzati perek eredményéről; b) az önkormányzati rendeletek tervezetének kidolgozásában; c) a város bűnmegelőzési programjának elkészítésében; 8. A Képviselő-testület ülésein lebonyolítja a titkos szavazást; 9. kezeli, nyilvántartja, és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a soron következő ülésen a képviselőtestületet tájékoztatja; 10. A Képviselő-testület határozata szerint állásfoglalást ad egy-egy készülő törvénytervezettel kapcsolatosan. 2. Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság a.) Törvény által megállapított feladat- és hatáskörök: Az önkormányzatnál és intézményeinél: 1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; 2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; 3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályok betartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálja továbbá a költségvetés készítésénél – a belső információs rendszerben – használatos nyomtatványok alkalmazását, illetve elvégzi a szükséges korrekciókat; A vagyonállapotot az éves zárszámadásokhoz csatolt leltárban kell kimutatni, melynek helyességét vizsgálja a Bizottság; 4. közli vizsgálati megállapításait haladéktalanul a képviselő-testülettel; 5. megküldi vizsgálati jegyzőkönyvét, észrevételeivel együtt az Állami Számvevőszéknek, ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet. b.) A képviselő-testület által megállapított feladatok: 1. véleményezi: a) az önkormányzat gazdasági programját; b) a költségvetés módosítását eredményező, képviselő-testület elé kerülő határozati javaslatokat; c) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket; d) a költségvetési rendelettervezeteket, és a koncepciót; 38
e) a képviselő-testület elé kerülő, pályázattal kapcsolatos előterjesztéseket; f) a helyi adóztatási tevékenységről szóló éves beszámolót; g) más bizottság anyagi kihatással járó döntéseit, valamint az önkormányzat vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit. h) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket; i) az önkormányzat éves közbeszerzési tervét; j) a közbeszerzési eljárás pályázati feltételeit és a benyújtott pályázatokat; k) a többcélú, valamint az intézményfenntartó társulás tevékenységét, a társulás pénzügyi helyzetét, a társulási cél megvalósulását. 2. felülvizsgálja a veszteség okait, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége veszteségessé válik, vizsgálata alapján intézkedik az okok megszüntetéséről; 3. javaslatot tesz: a) a polgármester illetményére, az alpolgármester tiszteletdíjára, jutalmazására; b) önkormányzati intézmény alapítására, megszüntetésére, átszervezésére; c) vállalkozások létrehozására; d) önkormányzati vagyon hasznosítására, vagyonkezelésbe adására; e) közbeszerzési pályázati eljárás nyertesére; f) önkormányzati vagyon ingyenes átengedésére; g) követelésről történő lemondásról, illetve annak leírásáról a polgári jogviszonyból eredő követelések behajtásának rendjéről szóló szabályzatban foglalt esetekben; h) az adók, térítési díjak, földhaszonbérek, bérleti díjak mértékére; i) a munkahelyteremtő, beruházás ösztönző önkormányzati támogatás iránti pályázatok elbírálása során a támogatandó pályázókra és a támogatási összegre; j) a civilszervezetek támogatására; k) a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint kommunális hulladék elszállításának díjmértékére. 4. közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének összeállításában. 5. tájékozódik a stratégiai, a középtávú és az éves belső ellenőrzési tervről, az éves beszámolóról, valamint az egyes ellenőrzési programok végrehajtásáról, melyekről szóló anyagokat a kistérségi társulás belső ellenőrzési csoportja bocsát rendelkezésére. 6. A Bizottság végzi, illetőleg részt vesz az önkormányzati intézmények ellenőrzésében. A Hivatal az ilyen ellenőrzésekről készült jegyzőkönyv egy példányát megküldi a PénzügyiEllenőrző- Vagyonkezelő Bizottság elnökének; 7. A Bizottság előkészíti a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos döntéseket, a legeltetés megszervezéséhez segítséget nyújt, a földhasznosítással kapcsolatban javaslatot tesz. Ellenőrzi a települési földhasznosítást és legeltetést. 8. Koordinálja az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, javaslatot tesz idegenforgalmi kiadványok kiadásának támogatására. 9. Ellenőrzi a) a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatását; b) a vállalkozásba adott önkormányzati vagyon hasznosítását. 10. Kapcsolatot tart az önkormányzat könyvvizsgálójával. 11. Kezdeményezi önkormányzati biztos kirendelését.
39
3.
Oktatási- Közművelődési és Sport Bizottság A képviselő-testület által megállapított feladatok: 1. közreműködik az önkormányzati kulturális rendezvények szervezésében, a kulturális hagyományok ápolásában, a közművelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatásában; összehangolja a testneveléssel és sporttal kapcsolatos városi feladatokat 2. támogatja: a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását; b) a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét; c) a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását; d) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit; e) a művészeti alkotó munka feltételeinek javítását, és segíti a művészeti értékek létrehozását, megőrzését; 3. beszámoltatja: az önkormányzat anyagi támogatásának mértékéig a városi szakmai munkaközösségeket, civilszervezeteket. 4. véleményezi: a) az ágazatát érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázat tervezeteket; b) az oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények szakmai beszámolóit; c) a kompetenciamérések eredményeit, a szükséges intézkedések végrehajtását; d) az indítható tanulócsoportok, napközis csoportok, óvodai csoportok számának meghatározását; e) az óvoda, bölcsőde nyári zárva tartási időszakának időpontját; f) az oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetői álláshelyére beérkezett pályázatokat; g) az oktatással, közművelődéssel és sporttal kapcsolatos szakmai koncepciókat, terveket, stratégiákat, (közművelődési koncepció, esélyegyenlőségi terv, sportkoncepció stb.); h) az oktatási közművelődési, közgyűjteményi intézmények alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatait; i) a tömegközlekedés helyzetéről szóló beszámolót; j) a városi rendezvények támogatására vonatkozó előterjesztést; k) az oktatással összefüggő döntéseket, előkészíti azokat és a Képviselő-testület ülésén ismerteti azokkal kapcsolatos állásfoglalását; l) helytörténeti kiadványok, könyvek támogatását; m) a közművelődéssel összefüggő döntéseket, előkészíti azokat és a képviselő-testületi ülésen ismerteti azokkal kapcsolatos állásfoglalását; n) a település éves ünnepség- és rendezvénytervét. 5. Előkészíti a nemzeti ünnepek és települési rendezvények programját, a városi sportrendezvényeket, gondoskodik azok megszervezéséről. 6. Koordinálja a testvérvárosi feladatokat, szervezi az aktuális programokat. 7. Figyelemmel kíséri: a) az esélyegyenlőség biztosításának helyzetét; b) a középiskolai oktatás helyzetét.
40
8. Javaslatot tesz: „Dévaványa Kultúrájáért”, „Dévaványa Oktatás Ügyéért”, „Dévaványa Kiváló Pedagógusa”, „Dévaványa Kiváló Sportolója” elismerő címek kitüntetettjeire. 4.
Szociális és Egészségügyi Bizottság A képviselő-testület által meghatározott feladatok: 1. ellenőrzi az ágazathoz tartozó intézmények tevékenységét, a szociális földprogramot; 2. figyelemmel kíséri a) a lakossági igényeket, és javaslatot tesz az egészségügyi és szociális alapellátás színvonalának fejlesztésére; b) a foglalkoztatás helyzetét a településen. 3. véleményezi a) az ágazatát érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázat-tervezeteket; b) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó, éves beszámolót, a település egészségügyi helyzetéről szóló beszámolót; c) a szociálpolitikával kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, és javaslatot tesz ezek kialakítására; d) a szociálpolitikai ellátással kapcsolatos rendelettervezeteket; e) az egészségügyi politikával kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, és javaslatot tesz ezek kialakítására; f) az egészségügyi ellátással kapcsolatos rendelettervezeteket. 4. részt vesz az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában; 5. javaslatot tesz a) a Ladányi Mihály utcai bérlakások bérbeadásakor a bérlő kijelölésére; b) „Dévaványa Egészségügyéért” és „Dévaványa Kiváló Szociális Dolgozója” elismerő cím kitüntetettjeire.
41
1. függelék Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének ____/2011.(___.___.) önkormányzati rendeletéhez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA
1. Pap Tibor
polgármester
(Szederkert u. 4.)
2. Novák Imre
alpolgármester
(Borona u. 9.)
3. dr. Ágoston Sándor
képviselő
(Széchenyi u. 5.)
4. Kiss Károly
képviselő
(Dózsa Gy. u. 34.)
5. Nyuzó Marietta
képviselő
(Hunyadi u. 50/A.)
6. Földi Imre
képviselő
(József Attila u. 1.)
7. Kanó József
képviselő
(Hajós u. 53.)
8. Séllei Zsigmond
képviselő
(Bajcsy-Zs. u. 18.)
9. Dékány József
képviselő
(Kossuth u. 35.)
42
2. függelék Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének ____/2011.(___.___.) önkormányzati rendeletéhez AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA
Jogi- Igazgatási- Ügyrendi Bizottság: Elnök: Nyuzó Marietta Tagok: Dékány József Földi Imre Kanó József
(Dévaványa, Hunyadi u. 50/A.) (Dévaványa, Kossuth u. 35.) (Dévaványa, József A. u. 1.) (Dévaványa, Hajós u. 53.)
Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság: Elnök: Földi Imre (Dévaványa, József A. u. 1.) Tagok: dr. Ágoston Sándor (Dévaványa, Széchenyi u. 5.) Kanó József (Dévaványa, Hajós u. 53.) Kiss Károly (Dévaványa, Dózsa Gy. u. 34.) Séllei Zsigmond (Bajcsy-Zs. u. 18.) Kültagok: Balogh Zsigmond (Dévaványa, Szederkert u. 22.) Kissné Varga Teréz (Dévaványa, Sas u. 1.) Erdős Csaba (Dévaványa, Kör u. 5/3.) Oktatási- Közművelődési és Sport Bizottság: Elnök: dr. Ágoston Sándor (Dévaványa, Széchenyi u. 5.) Tagok: Dékány József (Dévaványa, Kossuth u. 35.) Kanó József (Dévaványa, Hajós u. 53.) Nyuzó Marietta (Dévaványa, Hunyadi u. 50/A.) (Dévaványa, Jéggyár u. 45.) Kültagok: Földi Zoltán Németi József (Dévaványa, Hunyadi u. 76.) Szociális és Egészségügyi Bizottság: Elnök: Kiss Károly Tagok: Dékány József Nyuzó Marietta Séllei Zsigmond Kültagok: Dr. Demeter Erzsébet Takácsné Papp Éva
(Dévaványa, Dózsa Gy. u. 34.) (Dévaványa, Kossuth u. 35.) (Dévaványa, Hunyadi 50/A.) (Bajcsy-Zs. u. 18.) (Dévaványa, Széchenyi u. 7.) (Dévaványa, Árpád u. 27.)
43
