PÁPATESZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2011.(II.15.) RENDELETE A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított önkormányzati jogok hatékony érvényesüléséhez fűződő érdekeket szem előtt tartava Bakonytamási Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat, valamint szerveinek és tisztségviselőinek működési rendjéről (továbbiakban: SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat-és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. Az önkormányzat 2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pápateszér Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: 8556 Pápateszér Petőfi u. 17. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Pápateszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Pápateszér község közigazgatási területe. (5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése Pápateszér-Bakonytamási Községek Körjegyzősége. Az önkormányzat jelképei 3.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az önkormányzat címerére, zászlajára és azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. Kitüntetések és elismerő címek 4.§ A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖK Az önkormányzat önként vállalt feladatai A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel1egységes szerkezetben
5.§ (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) Sportegyesület tevékenységének támogatása; b) Civil szerveződések és egyházak kulturális tevékenységének támogatása. (2) Az önkormányzat az előírt kötelező feladatain túl önként akkor vállalhat feladatot: -ha megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását, -ha az nem tartozik más szervek kizárólagos feladat és hatáskörébe, -ha az ellátásához rendelkezik a szükséges feltételekkel. (3) A képviselő-testület az önként vállalt többlet-feladatok tárgyában az éves költségvetési rendeletében - a fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök átruházása 6.§ (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök: a) temetési segély elbírálása; b) szülési támogatás megállapítása; c) a rendszeres szociális segély megállapítása; d) a házasságkötési támogatás megállapítása; e) a kórházi segély megállapítása (2) A polgármester minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (3) A képviselő-testület feladat-és hatásköreit érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. 7.§ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a hitelfelvétel.
III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő-testület tagjai 8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. (2) A képviselő-testület tagjainak névsorát ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület megalakulása 9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. (3) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. (4) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 26.§-a tartalmazza. Az eskü szövegét a választási bizottság elnöke olvassa elő. (5) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. (6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 26.§-a tartalmazza. Az eskü szövegét a választási bizottság elnöke olvassa elő. (7) A Képviselő-testület dönt: a/ a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri; A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel2egységes szerkezetben
b/ a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről. Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani. (8) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait. (9) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 26.§-a tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. A képviselő-testületi ülés összehívása 10.§ (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal, illetve a feladatoknak, döntési szükségleteknek megfelelően ülésezik (2) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. (3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. 11.§ (1)A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket; b) a körjegyzőt; c) akit a polgármester megjelöl. (2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a körjegyzőt; d) akit a polgármester meghívott. 12.§ (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó megküldésével történik. (2)A meghívót, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. (3) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó, illetve bármilyen értesítési mód is alkalmazható (telefon, hivatalsegéd). (4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal hirdetmény útján kell tájékoztatni. (5)A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok 13.§ (1)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő hívja össze és vezeti. (2)Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat; b) büntető vagy egyéb eljárás miatt tisztségből való felfüggesztés; c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. (3)A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban: a) megnyitja az ülést; b) számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy a testület határozatképes-e; A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel3egységes szerkezetben
c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről; javaslatot tesz a napirend elfogadására; bejelenti a zárt ülés tartását, amennyiben az szükséges; a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát; felteszi szavazásra a döntési javaslatokat; számszerűen megállapítja a szavazás eredményét; kihirdeti a döntést; számot ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; fenntartja a rendet a tanácskozás során; bezárja az ülést. Napirend előtti témák
14.§ A napirendi pontok tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a) tudomásul veszi az ülések közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót; b) dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról; c) dönt az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. A napirend 15.§ (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy a képviselő-testületi tag javaslatot tehet. Az előterjesztés 16.§ (1) Előterjesztésnek minősül: a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag; b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2)Előterjesztés benyújtására jogosult: a) a polgármester; b) az alpolgármester; c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke; d) a képviselő-testület tagja; e) a körjegyző. (3) Az előterjesztés formája az írásbeliség, azonban a polgármester döntése és a körjegyző egyetértő javaslata szerint lehetőség van a rövidebb tartalmú és egyszerűbb megítélésű határozat-tervezetek esetében a képviselő-testületi ülésen történő szóbeli előterjesztésre, illetve az előzőleg írásban benyújtott határozat-tervezetnek az ülésen történő kiosztására. (4) Az írásba foglalt előterjesztés az alábbiakat tartalmazza: a) az előterjesztés tárgya; b) a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntések; c) a tárgykört érintő jogszabályok; d) tények, adatok, körülmények, összefüggések, amelyek a döntés meghozatalához szükségesek; e) döntési javaslat; f) a végrehajtásért felelősök megjelölése; g) a végrehajtás határideje. A napirendek vitája A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel4egységes szerkezetben
17.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. (2) A vita előtt a napirendi ponthoz kapcsolódóan annak előterjesztője szóbeli kiegészítést tehet. (3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek. (4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (5) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható. (6) Az előterjesztéshez a vita lezárásáig módosító javaslat nyújtható be. (7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (8) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a körjegyző törvényességi észrevételt tehet. A kérdés 18.§ (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben kérdést tehet fel. (2) A kérdésre a megkérdezettnek az ülésen vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adnia. Az interpelláció 19.§ (1) A képviselők valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén írásban interpellációt intézhetnek a) a polgármesterhez; b) az alpolgármesterhez; c) a bizottság elnökéhez; d) a körjegyzőhöz. (2) Az interpellációt a polgármesternél lehet benyújtani legalább az ülést megelőző 8 nappal. (3) A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek. (4) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. (5) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület vita nélküli szavazással engedélyezheti, hogy 15 napon belül írásban válaszoljon. (6) Az írásban megadott választ a körjegyzőhöz kell eljuttatni, aki gondoskodik a válasznak a képviselő-testület minden tagjához történő továbbításáról. (7) A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell. (8) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amelynek keretében az interpellációra adott választ értékeli és értékelését indokolja. (9) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (10) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását. A döntéshozatal 20.§ (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő-testületi tag indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. (2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester név szerinti felszólítása alapján a képviselőtestületi tagok „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodásukat fejezik ki. (3) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén elrendeli a szavazás megismétlését. A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel5egységes szerkezetben
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 21.§ (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével, szavazatszedő bizottság közreműködésével történik. (2) A szavazatszedő bizottságot a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján saját tagjai közül állítja fel. (3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját; b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét; c) a szavazás során felmerült körülményeket; d) a szavazás eredményét. A képviselő-testület határozatai 22.§ (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: …/….(… …) sz. képviselő-testületi határozat - Pápateszér. (2) A testületi határozatokról a körjegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet. (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A rendelet 23.§ (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti: a) a települési képviselő; b) az önkormányzat bizottsága; c) a polgármester; d) az alpolgármester; e) a körjegyző; f) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. (2) A rendelettervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható. (3) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő rendeletek tervezeteit 10 napra közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (4) A rendelettervezetet a körjegyző terjeszti a képviselő-testület elé, és egyúttal tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetődött, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira. (5) A rendelet végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. (6) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: …/….(… …) sz. képviselő-testületi rendelet - Pápateszér, a rendelet tárgyának megjelölésével. (7) A rendelet kihirdetése a rendeletnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik. (8) A rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a körjegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyzőkönyv 24.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját; b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét; A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel6egységes szerkezetben
c) a tárgyalt napirendi pontokat; d) napirendenként az előadók és felszólalók nevét, valamint a hozzászólások rövid tartalmát; e) a határozathozatal módját; f) a szavazás számszerű eredményét; g) a meghozott döntéseket; h) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására; i) az ülés bezárásának időpontját. (2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendelet hiteles példányát, azokat a képviselői indítványokat, hozzászólásokat, interpellációkat, amelyek csatolását a képviselő-testületi tagok kérték. (3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá. A tanácskozás rendjének fenntartása 25.§ (1)A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. (2)A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök jogosítványai a következők: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja. (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (4) A rendfenntartás érdekében tett intézkedések ellen felszólalni nem lehet.
IV. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 26.§ A képviselői eskü szövege a következő: „Én……………….esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek. Az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom. Az állami és a szolgálati titkot megőrzöm. Megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Pápateszér javát szolgálom. Az eskütevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.” 27.§ (1) A települési képviselő joga különösen a) részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében, b) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott mértékben tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülni. (2) A települési képviselő kötelezettsége különösen a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységére és a választópolgárok bizalmára, c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkok megőrzése, amely kötelezettsége a megbízatásának lejártát követően is fennáll, d) a döntéshozatal szempontjából személyes érintettségének bejelentésére, e) ülésről való távolmaradásának, annak okainak bejelentésére. A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel7egységes szerkezetben
V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI Állandó bizottságok 28.§ (1)A képviselő-testület állandó bizottsága: az Ügyrendi Bizottság. (2) Az Ügyrendi Bizottság létszáma: 3 fő. (3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok a következők: a) összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata; b) a képviselő-testületi tagok, a polgármester, valamint az alpolgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása, ellenőrzése és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása; c) a polgármesteri illetményemelési javaslat kidolgozása. Ideiglenes bizottságok 29.§ (1) A képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátásra ideiglenes bizottságot választhat. (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. A bizottságok működése 30.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2)A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (1) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a körjegyző. (4) A bizottság ülésein a lakossági szervezetek képviselőit tanácskozási jog illeti meg. (5) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja ír alá. (6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet. (3) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a körjegyzőség hivatala látja el.
VI. Fejezet A TISZTSÉGVISELŐK A polgármester 31.§ A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármesternek a képviselőtestülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban felmerült feladatai különösen: a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, b) segíti és támogatja a települési képviselők munkáját, A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel8egységes szerkezetben
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását, d) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel, e)elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését, f)ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait, g) meghatározza az alpolgármester feladatait és a közöttük lévő munkamegosztást. Az alpolgármester 32.§ A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait. A körjegyző 33.§ A körjegyző törvényben meghatározott feladatain túlmenően: a) szervezi a körjegyzőség hivatala jogi felvilágosító munkáját; b) ellátja a körjegyzőség hivatala tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat; c) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre; d) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben; e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
VII. Fejezet A KÖRJEGYZŐSÉG HIVATALA 34.§
/1/ A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Pápateszér község képviselőtestületével közösen egységes hivatalt működtet.
/2/ A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a körjegyzőséget alapító megállapodás és az ügyrend rögzíti. /3/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a körjegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselőtestületek együttes ülésére. /4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt: a./ a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról, b./ a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással, c./ a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról, A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel9egységes szerkezetben
d./ a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.
VIII. Fejezet A HELYI NÉPSZAVAZÁS 35.§ (1) A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti. (2) az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményező választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani. 36. § (1) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény külön törvényben foglaltaknak megfelelően lehet. (2) A helyi népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a polgármester három napon belül megküldi a helyi választási bizottság elnökének, aki a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján gondoskodik az ott szereplő aláírások hitelességének megállapításáról, és a hitelesítés eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja. (3) A helyi népszavazás esetén a szavazókörök megegyeznek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján kialakítottakkal.
IX. Fejezet A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 37. § (1) Népi kezdeményezést a polgármesterhez a választópolgárok 8 %-a írásban nyújthat be. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírtnál kevesebb a kezdeményező választópolgárok száma, a kezdeményezést a polgármester határozattal elutasítja.
X. Fejezet LAKOSSÁGI FÓRUMOK A falugyűlés, közmeghallgatás 38.§ (1) A polgármester közérdekű tárgykörökben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze, illetőleg évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. (2) A falugyűlés, közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal. (3) A falugyűlést, közmeghallgatást a polgármester vezeti. (4) A falugyűlésre, közmeghallgatásra meg kell hívni: a) a képviselőket; A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel10egységes szerkezetben
b) a körjegyzőt. (5) A falugyűlésről, közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik. XI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 39.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak körét, azok elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat külön rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani: a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét; b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során; c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni. (2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében – az Ötv. 80.§ (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. (3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
XII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 40.§ A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell. 41.§ (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a körjegyzőség hivatala által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. (2) A körjegyzőség hivatala és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik. (3) Az önkormányzat 2010. január 1-től hatályos szakfeladatrendjét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 42. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési, családsegítési, gyermekjóléti, házigondozási, házi segítségnyújtási, valamint könyvtár üzemeltetési feladatait a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül látja el. „Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal” 43. § A helyi kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét. 44. § /1/ Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel11egységes szerkezetben
/2/ A Képviselő-testület a külön jogszabályban1 szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat. /3/ Az éves költségvetési rendeletben meghatározott kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő Képviselő-testületi döntéshez a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. 45. § /1/ A helyi kisebbségi önkormányzat az 44. § /2/ bekezdésében meghatározott esetekben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő. „45. § (2) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. (3) A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzatok testületei saját határozatukkal döntenek. A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. (4) Pápateszér Község Önkormányzata a Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint: a) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére havonta igény szerint, de legalább 16 órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget biztosít, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülések megtartására, ügyfélfogadásra a Községháza irodáját használhatja. b) Közcélú rendezvények - közmeghallgatás, lakossági fórum - megtartása érdekében a nemzetiségi önkormányzatok igényelhetik, hogy a helyi önkormányzat bocsásson a rendelkezésükre e célra alkalmas helyiséget. c) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja; d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); e) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.”
46. § A helyi kisebbségi önkormányzati testület képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha, a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. XIII. Fejezet 1
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. § /1/ bekezdése
A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel12egységes szerkezetben
46/A § (1) Az Önkormányzat a területén élő lakosok megfelelő ellátása érdekében szociális étkeztetést biztosít. (2) Az étkeztetés egyszemélyes szolgálat keretében kerül ellátásra. (3) A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmeket a szolgálat külön elfogadott szakmai programjában foglaltak szerint a képviselő-testülethez kell benyújtani. A testület a kérelmeket a soron következő ülésén bírálja el. (4) A polgármester sürgős szükség esetén engedélyezheti a szolgáltatás igénybe vételét annak a személynek, akinek élethelyzete ezt indokolja, azonban ebben az esetben is a kérelmet soron következő ülésen a testület elé kell terjeszteni utólagos jóváhagyásra, az intézkedés okainak megjelölésével. (5) A szociális étkeztetés működtetése során a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. Rendelet mindenkor hatályos rendelkezései szerint kell eljárni. 47.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba. (2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pápateszér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2005.(XII.31.) számú szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete. Pápateszér, 2011. február 14. Szalczer György Polgármester
Leitner Pál körjegyző
A rendeletet kihirdettük: Pápateszér, 2011. febuár 15. Leitner Pál körjegyző 1. melléklet
A képviselő-testület névsora Polgármester:
Szalczer György
Alpolgármester:
Völfinger Béla
Képviselők:
Forsthoffer István Horváth József
A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel13egységes szerkezetben
Ilkó Sándor Kuti Károlyné Léhner Ilona
2. melléklet
Pápateszér Község Önkormányzata szakfeladatai
Szakfeladat száma megnevezése
A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel14egységes szerkezetben
522110 841126 841403 843044 889921 882111 882113 882115 882116 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882125 882129 882202 882203 842421 910121 931102 900400 841127 960302 841402 841901 841902 910502 890441 890442 890443 862101 862301 869041 869042
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása Szociális étkeztetés Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Közterület rendjének fenntartása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Kulturálsi műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Köztemető-fenntartás és működtetés Közvilágítás Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Háziorvosi alapellátás Fogorvosi alapellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás
A 11/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel15egységes szerkezetben
