2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

472 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 16/2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A Heves Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § Önkormányzati jogok (1) A helyi önkormányzati jogok a megye településein választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat a megyei közgyűlésbe választott képviselők és megyei népszavazás útján gyakorolják. (2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat Az önkormányzat székhelye: Eger, Kossuth Lajos út 9. Az önkormányzat postacíme: 3301 Eger, Pf: 76 (3) Az önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. (4) A megyei önkormányzat a törvény keretei között saját feladatkörében önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését kizárólag törvénysértés esetén az Alkotmánybíróság és a bíróság vizsgálhatja felül. (5) A megyei önkormányzat feladatai ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget. 2. § Az önkormányzat jelképei (1) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere és zászlaja. A jelképeket és azok használatát külön rendelet szabályozza. (2) Az önkormányzat címere: arannyal keretezett kék színű tárcsapajzs, amelynek zöld talpában jobbra néző, természetes színű gólya bal lábán áll. Jobb lábával zöld színű indásleveles kettős szőlőfürtöt, csőrében balra tekeredő zöld színű kígyót tart. (3) Az önkormányzat zászlaja: zöld színű, középen a megye címerével. (4)2 A közgyűlés minden év február 24. napját – Hevesújvár megye királyi oklevélben történt első írásbeli említésére emlékezve – Heves Megye Napjává nyilvánítja. 2

Módosította a 2/2011. (I. 28.) Önk. rendelet

Hatályos: kihirdetése napján, 2011. január 28.

473 A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 3.§ A közgyűlés (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli. (2)4 A közgyűlés hivatalos megnevezése: Heves Megyei Közgyűlés. (3) A közgyűlés működésének alapelvei a nyilvánosság és a demokratizmus. Ezt a rendelkezésre álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint a megyei önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a közgyűlési dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja. A demokratizmus érvényesülését – az Alkotmányban és a törvényekben meghatározottakon túl – a testület többek között a társadalmi- és szakmai szervezetekkel, munkavállalói- és kisebbségi érdekvédelmi szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja. (4) A közgyűlésnek 15 tagja van. A közgyűlés tagjainak névsorát, tisztségét, a település nevét és a megyei közgyűlési választás választókerületeihez tartozó települések felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (5)4 A közgyűlés szervei: a közgyűlés tisztségviselői (elnök és alelnökök), a közgyűlés bizottságai és a megyei önkormányzati hivatal. (6)4 A közgyűlés és szervei az önkormányzat székhelyén működnek. Esetenként a közgyűlés és a bizottságok az önkormányzat székhelyén kívüli településen, illetve a székhely településen lévő intézményekben is tarthatnak ülést. 4. § Kötelező feladatok (1) A megyei önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el. (2) A közgyűlés feladatainak ellátása, illetőleg hatáskörének gyakorlása során tiszteletben tartja, hogy a megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony. (3)4 A közgyűlés részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg. A kötelezően ellátandó feladat- és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. § Át nem ruházható hatáskörök A közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalása; 4

Módosította a8/2011. (III.25.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.)

474 d) megyei népszavazás kiírása; e) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása; f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása; g) az általa külön rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, alapítványi forrás átvétele, átadása; h) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás; i) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, kiválás elhatározása; j) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási, szolgáltatási körzetének meghatározása; k) emlékműállítás; l) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; m) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; n) közfeladat önkéntes vállalása, illetőleg megszűntetése; o) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése; p) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; q) a közgyűlés tagja és elnöke összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 33/C.§ (1) bekezdésében meghatározott döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; r) felterjesztési jog gyakorlása; s) közgyűlés megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondása; t) az ülésterv elfogadása; u) ingyenes vagyonátruházásról szóló döntés; v) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal. 6. § Hatáskör átruházás (1)4 A közgyűlés egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére és a közgyűlés bizottságaira ruházza át a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. (2) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A közgyűléstől kapott hatáskörök gyakorlása tovább nem ruházható át. (3)4 Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatást ad [58. § (16) bekezdés] (4)4 A közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntéseket felülvizsgálhatja. [Ötv. 23. § (2) bekezdés] 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend.


475

7.§ Önkéntes feladatvállalás (1) A közgyűlés szabadon vállalhat közfeladatot, ha a) az a kötelezően előírt feladat ellátását nem veszélyezteti, b) az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti, c) azt a törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, d) annak gyakorlása nem sérti a települési önkormányzatok érdekeit. (2)4 A megyei önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza. A közgyűlés működése A közgyűlés alakuló ülése és működésének tervezése 8. § A közgyűlés alakuló ülése (1) A közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a Területi Választási Bizottság elnöke hívja össze és a korelnök vezeti. (2) A Területi Választási Bizottság elnöke ismerteti a megyei közgyűlés tagjai választásának eredményét és átadja a megbízólevelet. (3) A megválasztott képviselők esküt, vagy fogadalmat tesznek és erről okmányt írnak alá. Az eskü vagy fogadalomtétel lebonyolítása: az eskü vagy fogadalom szövegét a TVB elnök előmondja, az eskü vagy fogadalmi okmányt a képviselők aláírják, majd átveszik a megbízólevelet. Az eskü és fogadalom szövege: „Én (képviselő, tisztségviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; önkormányzati képviselői tisztségemből eredő feladataimat Heves megye fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati képviselő, tisztségviselő meggyőződése szerint) „Isten engem úgy segéljen. (4) A megbízólevelek átadását és az eskü vagy fogadalomtételt követően az ülést a legidősebb közgyűlési tag, mint korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig. (5) A közgyűlés alakuló ülésén – tagjai sorából - titkos szavazással, minősített többséggel választja meg elnökét és alelnökét. A közgyűlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alelnököt választhat. A közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. Az alelnök megbízatása megszűnik az új elnök megválasztásával, valamint ha a közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

4



476 (6) Azon alelnök, akit nem a közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a közgyűlésnek, az elnököt a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés elnökének személyére bármely közgyűlési tag, illetve bármely képviselőcsoport javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő közgyűlési tagok legalább 25%-ának igen szavazata szükséges. (7) A közgyűlés alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, mely elnökből és két tagból áll. A bizottság megbízatása az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság megválasztásáig tart. (8) A közgyűlés elnöke, valamint alelnöke(i) a 8. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint esküt vagy fogadalmat tesz és erről okmányt ír alá. (9)4 Ezen § rendelkezései az elnöki, alelnöki tisztség betöltetlensége esetén megfelelően alkalmazandók. 9.§ Az ülésterv8 (1) A közgyűlés feladatait éves ülésterv szerint végzi. Az üléstervre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elnöke félévente terjeszti elő. Az éves ülésterve tett javaslat tartalmazza a közgyűlés által előző döntésével a javaslat előterjesztését követő félévre jóváhagyott napirendeket, azok módosítását, illetve a javaslat előterjesztését követő félév napirendjeit. (2) Az elnök az ülésterv összeállításához javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, a főjegyzőtől. (3) Az ülésterv elfogadásakor a közgyűlés dönt: a) a közgyűlés üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről, b) a napirendi pontok előterjesztőiről, c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról, d) a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról, (4) Az üléstervre vonatkozó javaslatot a félévet megelőző utolsó rendes ülésen kell előterjeszteni. A közgyűlés ülései 10.§ Rendes ülés (1) A közgyűlés rendes ülést vagy soron kívüli ülést tart. (2)4 A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal az üléstervben meghatározott időpontokban ülésezik (rendes ülés). (3) A közgyűlés az ülésterv szerint munkaüléseket vagy ünnepi üléseket tart. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelnek. Az alakuló ülés munkaülésnek minősül. 4 8

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetése napján (2012.01.27.)

477 11.§ Soron kívüli ülés (1) Soron kívüli ülés valamennyi, az üléstervben nem szereplő ülés. (2) A közgyűlés elnöke az üléstervtől eltérő időpontban - az ok megjelölésével - soron kívüli ülést hívhat össze. (3) Soron kívüli ülést kell összehívni: a) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára; b) a közgyűlés bármely állandó bizottságának kezdeményezésére; c)4 a Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére; d) megyei népszavazás megtartására irányuló érvényes kezdeményezés esetén; e) a könyvvizsgáló kezdeményezésére. (4)4 A közgyűlés elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány, kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra – a soronkívüliség indokát megjelölve – hívja össze a közgyűlést. A közgyűlés összehívását kezdeményező okiratot és a meghívót az ülést megelőző legkésőbb 6. napon kell megküldeni a 17. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottaknak. (5)4 A soron kívüli ülésre szóló meghívót és az ülés összehívását kezdeményező okiratot amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor az ülés napját megelőzően lehetőség szerint két nappal kell megküldeni és erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail) igénybe vehető. (6)4 A soron kívüli ülés tárgysorozatába – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett – indokolt esetben további napirendi pontok is felvehetők. 12.§ Az ülés nyilvánossága (1) A közgyűlés nyilvánosan ülésezik. A zárt ülés kivételével hang-, film-, fotó- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A választópolgárok a zárt ülés anyagainak kivételével a közgyűlés dokumentumaiba betekinthetnek. (2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. 13.§ Zárt ülés (1) Zárt ülést kell tartani: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett – írásban tett nyilatkozatában – a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;

4



478 b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

kitüntetési

ügy,

valamint

(2) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3)4, 5 A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, a nem a közgyűlési tagok közül választott alelnök(ök), a főjegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvvezető, a technikai feladatokat ellátó dolgozó, továbbá a könyvvizsgáló és a döntést előkészítő köztisztviselő, szakértő vesz részt. A napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője, illetve a meghívott a zárt ülésen a közgyűlés által indokoltnak tartott időtartamban vehet részt. (4) Ha a napirendi pont vitájának idején a közgyűlés nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (1) bekezdés a) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését. (5) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a közgyűlés elnöke vagy az általa erre felhatalmazott adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 14.§ Közmeghallgatás (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal - az üléstervben meghatározottak szerint előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. (2)4 A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően a megyei napilap(ok)ban, az önkormányzat hivatalos honlapján és hivatalos lapjában egy alkalommal közzé kell tenni. (3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői szólalhatnak fel. (4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a közgyűlés a helyszínen azonnal dönteni nem tud, a javaslatot a feladatkör szerinti bizottságnak adja ki megtárgyalásra. A közgyűlés a javaslatról a bizottsági vélemény ismeretében a soron következő ülésen dönt, döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja. (5) Amennyiben a javaslat nem tartozik a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a közgyűlés elnöke az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell. Az ülés összehívása 15. § (1)8 A közgyűlést az elnök - a soron kívüli közgyűlést kivéve - az önkormányzat székhelyére, pénteki napra hívja össze. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 8 Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. 5

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: kihirdetése napján (2012.01.27.)

479 (2)4 A közgyűlést az elnök, a közgyűlés tagjai sorából választott alelnök hívja össze. Az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlést a korelnök hívja össze. 16. § A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a megyei önkormányzat honlapján keresztül a megye lakosságát tájékoztatni kell. 17. § (1) A közgyűlés ülésére meg kell hívni: a) a közgyűlés tagjait; b) a bizottságok nem közgyűlési tag tagjait; c) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához; d/4 a Kormányhivatal vezetőjét, e)8 a megyei nemzetiségi önkormányzat elnökét; f)8 a megyei önkormányzat könyvvizsgálóját, a megyei közgyűlés részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez. (2) A közgyűlés üléséről értesíteni kell: a) a megyei tömegkommunikációs szervek képviselőit; b) a megye országgyűlési képviselőit; c) a kamarák megyei szervezetei elnökeit; d)4 a megyei rendőr-főkapitányt; e)4 (3)4 Az (1) bekezdés b-e) pontjaiban felsorolt meghívottak a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. (4)4 A (2) bekezdésben felsoroltak értesítése a meghívó megküldésével történik. Az érintettek az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből - kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból - az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a közgyűlés hivatalában, a főjegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt. (5)8 A közgyűlés ünnepi ülésére az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsoroltakon túl meg kell hívni a „Heves Megyéért” kitüntető díj, a szakmai kitüntető díj kitüntetettjeit és közeli hozzátartozóját, illetőleg a közgyűlés elnöke által megjelölteket.

4 8



480 Az előterjesztések 18. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések: a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul; b)8 beszámoló, különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely megyei önkormányzati gazdálkodó szerv tevékenységéről; c)4 tájékoztatók, melyek határozati javaslatot nem tartalmaznak. (2)4 Az (1) bekezdés a/ és b/ pontjaiban írtak előterjesztésére jogosult a) az elnök és az alelnökök; b)4 a feladatkör szerint illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag; c) bármely képviselő; d) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője; e) a főjegyző; f) a megyei önkormányzat gazdálkodó szervezetének vezetője; g)8 (3) Az elnöki jelentés, beszámoló és tájékoztató fejezetet tartalmaz: a) A beszámoló fejezet tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményéről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt és azt nem lehetett elhárítani. Ennek alapján kell javaslatot tenni a határozat kiegészítésére, illetve módosítására. b) A tájékoztató fejezet része továbbá az önkormányzat, az intézmények és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – a közgyűlés két ülése között – tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő javaslatok, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntések. Az előterjesztések előkészítése 19. § (1) A közgyűlés elnökének döntése alapján, az egyes jelentős, széleskörű egyeztetést igénylő előterjesztések tervezetéről a feladatkör szerinti bizottság, a közgyűlési tagok, illetve az érintettek véleményét előzetesen ki kell kérni. (2) Előterjesztés csak a főjegyző törvényességi ellenőrzése után terjeszthető a közgyűlés elé. A törvényességi ellenőrzés fokozatai: a) Az előterjesztés irattári példányát aláírják: - az anyag összeállítója, - 8az osztályvezető, - 8törvényességi szempontból a Jogi és Szervezési Osztály vezetője, - a főjegyző. 4 8



481

b.) Az előterjesztés közgyűlés elé kerülő példányán a „Törvényességi szempontból ellenőriztem” kitétel szerepel, melyet a főjegyző ír alá. (3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását; b) az előzményeket, s különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket; c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit; d) az (1) bekezdés alapján megfogalmazott véleményeket, javaslatokat; e) a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet, f) azt, hogy ki készítette az előterjesztést és ki az előterjesztő. (4)4 A közgyűlés bizottságai a feladatkörükbe tartozó, meghívóban szereplő napirendi pontokat a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalják. A közgyűlési anyagok postázása 20.§ (1)4 A közgyűlés tagjai részére az előterjesztéseket CD lemezen legalább az ülést megelőző hét utolsó munkanapján kell megküldeni. A CD lemez az ülés napirendjét és a meghívót is tartalmazza. (2) A közgyűlés tagjain kívüli egyéb állandó meghívottak részére a napirendet tartalmazó írásos meghívót kell megküldeni, az (1) bekezdés szerinti időpontig. A meghívón meg kell jelölni azt a web-helyet, ahol az előterjesztések olvashatók. A közgyűlés tanácskozási rendje 21.§ (1)4 A közgyűlés ülését az elnök, a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, akadályoztatásuk, illetőleg ezeknek a tisztségeknek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti. (2) Az elnök megnyitja a közgyűlés ülését és megállapítja a határozatképességet.

4



482 (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)]. 22. § (1) A közgyűlés elnöke soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdésekor ismerteti az összehívás indokait. (2)4 A közgyűlés elnöke előterjeszti a meghívóban szereplő és az előterjesztésre jogosultak által felvetett napirendi pontokkal módosított napirendi javaslatot (ide értve az előterjesztő által visszavont előterjesztést nem tartalmazó napirendi javaslatot is), amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt. Napirend előtti hozzászólás 23.§ (1)4 A napirendi pontok tárgyalása előtt – az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben a közgyűlés tagjai legfeljebb 5 perces időtartamban felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 24 órával írásban, vagy e-mailban a tárgy és cím megjelölésével kell bejelenteni az elnöknek vagy a főjegyzőnek. A képviselőnek az e-mailban megküldött bejelentését a közgyűlés megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősítenie. (2) A napirend előtti hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Az elnök által elutasított képviselőnek a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a szót. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje 24.§ (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában: elnöki jelentés, személyi kérdések, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérések, egyéb döntést nem igénylő felvetések, bejelentések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell megtárgyalni. (2)4 A napirendi pont visszavonására a napirendi javaslat elfogadását követően az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely közgyűlési tag is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. Az indítvány elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. (3)4 A sürgősségi indítványokat legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig írásban kell az elnökhöz benyújtani. Az indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a napirend elfogadásakor. A sürgősségi indítványt a közgyűlés a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja meg. (4)4 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó sürgősségi indítvány – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak bizottsági véleménnyel tűzhető napirendre. (5)4 A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (4) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnöke a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb 1 óra időtartamú – szünetet rendel el.

4



483 A napirend tárgyalása 25. § (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a közgyűlés. Egyszerű többséggel hozott határozattal a közgyűlés a sorrendet vita nélkül megváltoztathatja. (2) A közgyűlés az egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban - egymást követő üléseken - is lefolytathatja. Az ülés vezetése 26.§ (1) Az ülést vezető elnök: a) megnyitja és vezeti az ülést (megadja, megvonja a szót), szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat; b) ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót. Az ügyrendi javaslatokról a közgyűlés vita nélkül határoz, c) az ülés során folyamatosan - a közgyűlés ülésének szünetei után minden esetben ellenőrzi a határozatképességet; d) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz; e)5 napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a 28. §-ban szabályozott időkorlátok között lefolytatott vitát. A vita megnyitása előtt először a napirend előterjesztője teheti meg szóbeli kiegészítését, ezt követően a bizottsági vélemények hangozhatnak el, amelyet a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag ismertet. A vita során kérdések és hozzászólások hangzanak el, majd az ezekre adott válaszok. A vita lezárását követően az ülés vezetője összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a közgyűlés döntéseit, f) szavazásra először a módosító javaslatokat bocsátja; g) 5figyelmeztetheti a hozzászólót a 28 § (2) bekezdésében foglalt időkorlát túllépésére, majd a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a 4. sz. mellékletben meghatározottak szerint járhat el, és a hozzászólótól a szót megvonhatja, valamint a 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén a vitát lezárhatja, h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót; i) tárgyalási szünetet rendelhet el; j) szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével; k) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja; l) berekeszti az ülést. (2)4 Ha a közgyűlés ülését bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni kell [26. § (1) bekezdés j)]. Az érintettek értesítése a meghívó megküldésével történik, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)] bekezdés.

4 5

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától

484 Előterjesztői hozzászólás 27. §5 Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek keretében az előterjesztőnek lehetősége van az előterjesztés módosítására. A vita során elhangzó kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a közgyűlés döntését megelőzően válaszolhat. Vita 28. § (1)4 Az ülést vezető elnök az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként az előterjesztő szóbeli kiegészítését mondhatja el, ezt követően a bizottságok véleményét kell ismertetni. A bizottságban kisebbségben maradók álláspontját kérésre ismertetni kell. (2)5 A közgyűlés tagjai az egyes napirendi pontok vitája során [26. § (1) bekezdés e) pont] akár több alkalommal, esetenként legfeljebb 3-3 perc időtartamban, jelentkezésük sorrendjében az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához hozzászólhatnak. A kérdésekre az előterjesztő válaszol. (3) A képviselőcsoportok vezetői a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak a vita lezárását követően. (4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során személyenként egy alkalommal kérhetnek szót kérdés feltevésére és hozzászólásra. (5)4, 5 A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő soron kívül kérhet szót. A képviselő ügyrendi hozzászólásai napirendenként összesen a 2 percet nem haladhatják meg. Ügyrendi hozzászólásnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére és a szavazás módjára vonatkozó – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő – felszólalás. (6) Aki a közgyűlésen nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére az ülést vezető elnök megadja a szót, az előterjesztőhöz kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet. (7) Ha több kérdés, hozzászólás nincs, az elnök a vita lezárása előtt megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra. (8) Az elnök a módosító indítványokat összefoglalja és lezárja a vitát. Módosító indítvány 29. § (1)4 A határozati javaslatban vagy a rendelettervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. (2)4 A módosító javaslatot annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető. Rendeletre vonatkozó módosító indítványt az ülés megnyitásáig az ülést vezető részére kell benyújtani. Az ülés megnyitását követően rendeletre vonatkozó módosító indítvány nem tehető, de az előterjesztő a napirendi pont tárgyalása során elhangzott módosításra irányuló javaslatot befogadhatja. 4 5



485 (3) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e. (4) A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván. (5) Az elnök a vita lezárása után először - az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben - a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra. (6)4 Valamennyi, az ezen rendeletnek megfelelően benyújtott, előterjesztett módosító indítványt szavazásra kell bocsátani, kivéve az előterjesztő által a napirend tárgyalása során az előterjesztéshez, illetőleg a rendelet-tervezethez befogadott módosító indítványokat. Ugyanazon rendelettervezet vagy határozati javaslatrészt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás. Személyes megjegyzés 30.§ Személyes megjegyzést tehet a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért - megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. Kizárás a döntéshozatalból 31.§ (1)4 A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét [52.§ f)]. (2)4 A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt [37.§ l)]. (3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Szavazás Nyílt szavazás 32. § (1) A képviselők az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazatukat. A képviselők által leadott szavazatokról a szavazatszámláló rendszer listát készít, melynek adatai nyilvánosak. (2)4 A szavazatok összesítése általában számítógépes szavazatszámláló rendszerrel történik, melynek működtetéséről a főjegyző gondoskodik. A szavazatszámláló rendszer - nyílt szavazás üzemmódban történő - működésének leírását a 4. számú melléklet tartalmazza. 4



486 (3) Számítógépes szavazatszámláló gép hiányában a szavazás kézfelemeléssel történik. (4)4 Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal köteles megismételtetni, további szavazás ismétlés tárgyában a közgyűlés vita nélkül dönt. (5) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. Név szerinti szavazás 33. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor. (2)4 A közgyűlés minősített többséggel [(37. § m)] hozott külön döntése alapján más témában is tartható név szerinti szavazás bármelyik képviselő kezdeményezésére. (3)5 Név szerinti szavazásnál a főjegyző a szavazatszámláló rendszer által megadott sorrendben felolvassa a közgyűlés tagjainak nevét, akik egyenként felállva, szóban közlik szavazatukat, melyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a közgyűlési tag neve mellett rögzít. (4) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a főjegyző és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni. Titkos szavazás 34. § (1) Titkos szavazást kell tartani elnök, alelnök választásakor, főjegyző, aljegyző kinevezésekor. (2) Titkos szavazás tartható minden olyan esetben, amikor zárt ülést kell elrendelni vagy zárt ülés rendelhető el. (3) A titkos szavazás történhet a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal. (4)4 A szavazatszámláló rendszer felhasználásával történő titkos szavazáskor a képviselők az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazataikat. Ebben az esetben a szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a gépi adatok nem hozzáférhetőek. A szavazatszámláló berendezés - titkos szavazás üzemmódban történő működési leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza. (5) Titkos szavazás szavazólapon is történhet, ha azt bármely közgyűlési tag javasolja. A titkos szavazás szavazólapon történő lefolytatásáról a közgyűlés vita nélkül dönt. (6)4 A titkos szavazást a (5) bekezdésben meghatározott esetben az Ügyrendi és Kisebbségi bizottság bonyolítja le. (7) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik. (8)4 Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal köteles megismételtetni, további szavazás ismétlés tárgyában a közgyűlés vita nélkül dönt. 4 5



487 Megújított szavazás 35.§ (1) Amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapta meg, azt elvetettnek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az előterjesztő érdemi módosító indítványt tesz, kérésére a vita tovább folytatható és ezután legfeljebb még két alkalommal lehet szavazást tartani, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz. A közgyűlés döntései A rendelet és a határozat 36. § (1) A közgyűlés a) törvény felhatalmazása alapján a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, valamint a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkot; b) a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz. (2) A rendeleteket, határozatokat a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. (3) A közgyűlés által megalkotott rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában a döntéstől számított 10 napon belül ki kell hirdetni. (4) A rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik. (5)4 (6) A közgyűlés jegyzőkönyvi rögzítéssel, határozat nélkül dönt: a) ügyrendi kérdésekről; b) felvilágosítás kérés esetén az arra adott válasz elfogadásáról; c)4 a tájékoztatók tudomásul vételéről. (7) A közgyűlés döntéseihez - a 37.§-ban foglaltak kivételével - a jelenlévő közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges. Minősített többség 37. § A megválasztott közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi döntések meghozatalához: a) rendeletalkotás;

4



488

b) a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása; d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás; e) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kiválás; f) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási szolgáltatási körzetének meghatározása; g) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése; h) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítése; i) megyei népszavazás kiírása; j) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása; k) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; l) képviselő kizárása; m) a 13.§ (2) bekezdése szerinti zárt ülés, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése; n) önmaga általi feloszlásnak kimondása; o)4 költségvetési koncepció, gazdasági program elfogadása; p) a közgyűlés elnökének sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása; q) költségvetést érintő, előre nem tervezett kiadások engedélyezése; r)8 s) felterjesztési jog gyakorlása; t)8 vagyonkezelői jogot alapító szerződés kötése; u)8 vagyon ingyenes átruházásáról szóló döntés. A rendelet és a határozat jelölése 38. § A közgyűlés a)4 Az önkormányzati rendelet jelölése: Heves Megyei Önkormányzat rendeletének sorszáma / évszám (a kihirdetés dátuma: hónap, nap) önkormányzati rendelet és a rendelet címe. b)4 A közgyűlési határozat jelölése: A határozat sorszáma / évszám (a határozathozatal dátuma: hónap, nap) közgyűlési határozat.

4 8



489 Felvilágosítás-kérés, kérdés, bejelentés Felvilágosítás-kérés 39. § (1) A képviselő a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a főjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől a feladatkörükbe tartozó - és a képviselő megítélése szerint magyarázatot igénylő önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. (2)4 A felvilágosítás-kérést legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban, vagy emailben benyújtani. A képviselőnek az e-mailben megküldött felvilágosítás-kérését a közgyűlés megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősítenie. Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás-kérés a közgyűlés ülését megelőző 10. napig megérkezik a közgyűlés hivatalába, azt a közgyűlés tagjainak meg kell küldeni. (3) A felvilágosítás-kérésre az ülésen vagy az üléstől számított 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. (4)4 A felvilágosítást kérő a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról legfeljebb két perces időtartamban a közgyűlés ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen, vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a közgyűlés soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető. (5) Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. (6) Ha a közgyűlés a választ elutasítja, elrendeli a feladatkör szerint bizottságnál a felvilágosítás-kérés tárgyának kivizsgálását. Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság nincs, az elnök javaslata alapján ideiglenes bizottság hozható létre. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is. (7) A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő közgyűlésen beszámol és javaslatot tesz a) a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosításkérés tárgyalásának lezárására; b) amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további közgyűlési döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét. (8)4 Kérdés 40. § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a főjegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően kérdést intézhet. (2) A kérdés minden olyan, a megyei önkormányzat közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosításkérés fogalomkörébe. 4



490

(3) Amennyiben a válaszadásra a címzett részéről az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő 8 napon belül írásban kell választ adni. Bejelentés 41. § (1) Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel. (2) Bejelentés az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően tehető. A közgyűlés dokumentumai Jegyzőkönyv 42. § (1)4 A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólások lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket (a határozatok teljes szövegét, a rendelet számát, címét és teljes szövegét), a felvilágosításkérés, kérdés lényegét, az arra adott választ és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a személyes megjegyzést és az egyéb bejelentést, információt tartalmazza. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó; b) a tárgyalásra került előterjesztések (mellékleteikkel); c) a jelenléti ív; d) az írásban benyújtott felvilágosításkérés és arra adott írásos válasz; e)4 f)4 a képviselő kérésére, írásban benyújtott hozzászólása [51. § d)]; g) a 13.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat. (3)4 A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni és azt külön kell kezelni. (4) A közgyűlés esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. (5) Az érintett képviselő a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 3 munkanapon belül kérheti a főjegyzőtől a hozzászólásáról készített jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását, az általa elmondottakra vonatkozó részek módosítását az ülésen rögzített hanganyagnak megfelelően. (6) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. (7)4 A jegyzőkönyvet - mellékleteivel együtt - az ülést követő 15 napon belül a főjegyző köteles megküldeni a Kormányhivatal vezetőjének.

4



491 (8)8 A jegyzőkönyvek eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente - a zárt ülés jegyzőkönyveit külön - be kell köttetni, irattárba kell helyezni és meg kell őrizni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülésen készültek kivételével – a jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül meg kell küldeni a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak. (9) A közgyűlés minden üléséről - a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül. A zárt ülésről készített hangfelvételt külön kell kezelni, tárolni. A zárt ülés hangfelvételének meghallgatására kizárólag azok jogosultak, akik a zárt ülés jegyzőkönyvébe is betekinthetnek. (10) A szavazatszámláló rendszer gépi jegyzőkönyveit és a számítógépes gépi adathordozókat, az alkalmanként készülő audio- és videofelvételeket a hivatalban meg kell őrizni és az iratkezelés általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a levéltári átadásról gondoskodni. (11) A nyilvános közgyűlésről készült jegyzőkönyv, illetve a gépi jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítását a főjegyző engedélyezi, amely térítésköteles, kivéve, ha megyei közgyűlési tag számára készül. (12) A közgyűlés dokumentumai - a zárt ülésekről készültek kivételével - a közgyűlés hivatalában tekinthetők meg, melyre vonatkozó igényt a főjegyzőnek kell bejelenteni. A 13.§ (1) bekezdéssel érintett személy a zárt ülés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. (13) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe – törvényben meghatározott kivétellel – az ülésen részvételre jogosultak tekinthetnek be. Az önkormányzat hivatalos lapja 43. § (1) A hivatalos lap megnevezése: Heves Megye Önkormányzatának Közlönye (továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny kiadója a közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a megyei főjegyző. (2)4,8 A megyei közlöny a közgyűlés rendeleteit és személyi kérdésben hozott határozatait, továbbá egyéb határozatainak számát és tárgyát tartalmazza. A közlönyben szükség szerint megjelennek a közérdekű és hivatalos közlemények. (3) A közgyűlés munkájának jobb megismerése, elősegítése és az elektronikus tájékoztatás érdekében a megyei közlönyön kívül honlapot működtet. A honlap domain neve: „hevesmegye”, a honlap címe: www.hevesmegye.hu . A honlap felelős szerkesztője a megyei főjegyző. (4)8 A megyei közlönyt minden esetben elektronikus formában meg kell küldeni: a) a közgyűlés tagjainak; b) a nem közgyűlési tag bizottsági tagoknak; c) a közgyűlés hivatala belső szervezeti egységeinek; d)4 a Kormányhivatal vezetőjének; e)8 a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak; 4 8



492 f)4 g)4 Felterjesztési jog és közgyűlési nyilatkozat 44. § A közgyűlés az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet; b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti; c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. A közgyűlés tisztségviselői 45. § A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat. A megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. A megyei közgyűlés alelnökének megbízatása megszűnik a megyei közgyűlés új elnökének megválasztásával, valamint ha a megyei közgyűlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Azon megyei közgyűlési alelnök, akit nem a megyei közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a megyei közgyűlésnek, a megyei közgyűlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés elnöke 46. § Az elnök önkormányzati tevékenysége körében: a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját; b) képviseli a közgyűlést; c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megyei országgyűlési képviselőkkel; d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel; e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet; f) gondoskodik a (tömeg)kommunikációs tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit; g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. 4



493 47. § (1) A közgyűlés elnöke az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közgyűlés hivatalának közreműködésével látja el. (2) A közgyűlés elnöke a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót alkalmazhat. (3) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közgyűlés hivatalát. Ennek keretében: a) a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének meghatározására; c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés alelnökei, a főjegyző és az intézményvezetők tekintetében; d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a politikai főtanácsadó, illetve politikai tanácsadó felett; e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. (4) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (5) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a közgyűlés bizottsága határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés döntésével vagy sérti a megyei önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés soron következő ülésén határoz. 48. § (1) Az elnök feladatai ellátásának elősegítésére szakértőket alkalmazhat. (2) A szakértők alkalmazásáról, alkalmazásuk módjáról és feltételeiről - a költségvetésben e célra meghatározott kereten belül - az elnök dönt. (3) Szakértőként nem alkalmazható a közgyűlés tagja, a közgyűlés hivatalának és az önkormányzat intézményének dolgozója. A közgyűlés alelnöke 49. § (1) A közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. Az alelnök az elnök irányításával látja el feladatait.

494

(2) Az alelnök megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson képviselőnek megválasztották, akkor az új közgyűlés alakuló üléséig tart. Ha az alelnököt az önkormányzati választáson képviselőnek nem választották meg, akkor az alelnöki megbízatása a választás napjával megszűnik. Megszűnik továbbá az alelnök megbízatása, ha a közgyűlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (3) Az alelnök rendszeresen beszámol tevékenységéről az elnöknek. A közgyűlés tagjainak és a bizottságok külső tagjainak jogai és kötelességei A közgyűlés tagja 50. § A megyei közgyűlés tagja tevékenységét a megye egészének érdekében fejti ki. A megyei közgyűlés tagjává választott képviselők azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A közgyűlés tagjainak jogai 51.§ A közgyűlés tagja a) a közgyűlés bizottságaiba megválasztható; b) megilleti a képviselőcsoporthoz csatlakozás joga; c) részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; d) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására; e) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; f) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat; g) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyűlés elnökének a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; h) a közgyűlés és elnöke megbízása alapján képviselheti a közgyűlést; i) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását; j) közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet a főjegyzőnél, melyre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia; k) a napirend tárgyalásakor indítványozhatja, hogy a közgyűlés zárja le a napirend vitáját, ha az már legalább 30 perce tart. Az indítványról nyomban a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz; l) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra. A közgyűlés tagjainak kötelezettségei 52.§ A közgyűlés tagja köteles a) képviselői tevékenységét az esküjének vagy fogadalmának megfelelően végezni;

495 b) részt venni a közgyűlés, valamint – bizottsági tagsága esetén – a közgyűlés bizottságának munkájában; c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés (bizottság) elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni; e) képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani; f)4 a közgyűlés (bizottság) elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [31.§ (1) bekezdés]; g) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. 53. § A közgyűlés tagjait, a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait belépőkártyával kell ellátni, ami biztosítja számukra a Megyei Önkormányzati Hivatal épületébe való zavartalan bejutást. A bizottságok nem közgyűlési tagjai 54. § (1) A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles a 8. § (3) bekezdése szerinti esküt vagy fogadalmat tenni a közgyűlés előtt. Az eskü vagy fogadalom letételéig nem gyakorolhatja jogait. Az eskü vagy fogadalom letételét okmány igazolja, melyet a közgyűlés elnöke ír alá. (2)4 A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja a) tanácskozási és szavazati joggal vesz részt annak a bizottságnak az ülésein, amelybe megválasztották; b) tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés ülésein; c) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását; d) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását; e) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra. (3)4 A bizottság nem képviselő tagja köteles a) a bizottság munkájában részt venni; b) lehetőség szerint írásban a bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni. c) a bizottságban folytatott tevékenysége során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni; d) megbízatásához méltó magatartást tanúsítani; e)4 a bizottság elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [31.§ (1) bekezdés]. 4



496 (4) A bizottságok közgyűlési és nem közgyűlési tag tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak. A közgyűlés bizottságai, a képviselőcsoportok és a tanácsnokok A bizottságok 55. § A közgyűlés állandó bizottságai 1.

A közgyűlés állandó bizottságai (továbbiakban: bizottságok) a) Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság (5 fő) b) 5Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága (9 fő) c) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (5 fő) d) Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság (5 fő) e) 5 Humán Erőforrás Bizottság (7 fő) f) 7 Ideiglenes Bizottság 56.§

(1) A közgyűlés meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart. (3) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (4) A közgyűlés az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottságot hoz létre 5 fővel. A bizottság tagjainak választása 57. § (1) A bizottságok tagjainak több mint a felét – ide értve a bizottság elnökét és az általa helyettesítésre felhatalmazott bizottsági tagot - a közgyűlés tagjai közül kell megválasztani. (2) A bizottságok tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról. (3) Egy közgyűlési tag legfeljebb két állandó bizottság tagjává választható. A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok 58. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. 4 5 7

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. Hatályát vesztette a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 2011. július 01. napjától


497 (2) A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot össze kell hívni. (3)4 A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a közgyűlés elnökét, a főjegyzőt és az 51.§ f) pontja szerinti javaslattevőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell. (4)4 Az állandó meghívottak körét a bizottságok elnökeinek javaslatára a bizottságok határozzák meg, akiket a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illet meg [17.§ (1) bekezdés f) és 17.§ (3) bekezdés]. (5) A bizottság ülése határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. (6) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki. (7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. (8) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az SZMSZ-ben meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki. (9)4 A bizottságok működésére, határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére az SZMSZ közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket legkésőbb a közgyűlési meghívó kiküldésének időpontját megelőző hét csütörtöki napjáig kell megküldeni. (10) Az önkormányzat gazdasági programjáról és költségvetéséről, a zárszámadásról, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá a képviselőknek, a bizottságok képviselő tagjainak és a bizottságok külső tagjainak juttatásairól, illetve ezek módosításáról szóló rendeletek tervezetét, valamint az ülésterv javaslatát valamennyi bizottság véleményezi. (11)4 (12)4 A bizottság az előterjesztett javaslat véleményezése során egyértelműen dönt abban, hogy azzal egyetért, nem ért egyet, vagy szöveg szerinti módosító javaslatot tesz. (13) Amennyiben a bizottság elnöke a véleményével a bizottságon belül kisebbségben marad, akkor kérésére a bizottsági előadó személyét a bizottság a többségi véleményt képviselők közül jelölheti ki. (14) A bizottságon belül kisebbségben maradók álláspontját az érintettek kérésére a közgyűlésen ismertetni kell [28.§ (1) bek.]. 4



498 (15)4 A bizottságok munkájukba - a közgyűlés elnökének előzetes tájékoztatása mellett külső szakértőket vonhatnak be. A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a 48.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a főjegyző gondoskodik. (16) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatják. A kitüntető díj odaítélése tárgyában hozott döntésekről a bizottság elnöke a közgyűlés elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni. (17) A ciklus utolsó évében a bizottságok működésükről külön beszámolnak a közgyűlésnek. A képviselőcsoportok A képviselőcsoport megalakulása 59. § (1) A közgyűlési tagok közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. (2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. (3)4 A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, vezető-helyettest választhat. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik. (4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskü vagy fogadalomtételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen a korelnökhöz, azt követően a közgyűlés elnökéhez, a változásokat, illetve a csoport megszűnését a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni. 5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport-vezető jogai, feladatai 60.§ (1)4 A képviselőcsoport vezetője a közgyűlés ülésén az adott napirendnél a csoport nevében véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést [30.§] tehet. (2) A képviselőcsoport nevében – a 18.§ (2) bekezdés d) pontja szerint – előterjesztésre jogosult. (3) A közgyűlés elnöke vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani. 4



499 A tanácsnokok 61. § A közgyűlés bizottságának elnökei tanácsnokok. A főjegyző, az aljegyző és a hivatal A főjegyző 62. § (1) A közgyűlés határozatlan időre titkos szavazással nevezi ki a megyei főjegyzőt. (2) A főjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a közgyűlés elnöke. (3) A főjegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, ügykezelői és a hivatallal munkaviszonyban állók tekintetében. Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - az elnök által meghatározott körben - az elnök egyetértése szükséges. (4) A főjegyző vezeti a közgyűlés hivatalát. A főjegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; c)4 döntésre előkészíti a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket; d)4 e) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés, a közgyűlés bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; g) tájékoztatja a közgyűlést az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges; h) gondoskodik a Heves Megye Önkormányzatának Közlönye című hivatalos lap szerkesztéséről és megjelentetéséről; i) gondoskodik az SZMSZ és mellékleteinek naprakészen tartásáról, javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására; j) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságoknak és a tisztségviselőknek, ha tevékenységük során, illetve döntéseiknél jogszabálysértést észlel. Az aljegyző 63.§ (1) A közgyűlés a főjegyző javaslatára - a főjegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a főjegyző helyettesítésére, a főjegyző által meghatározott feladatok ellátására. (2) Aljegyző esetén az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a főjegyző. 4



500 A hivatal 64.§ (1) A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2)4 A hivatal elnevezése: Heves Megyei Önkormányzati Hivatal. 65. § A hivatal feladatai különösen: a) a közgyűlés, a bizottságok, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása; b) a képviselők, a tisztségviselők, a bizottságok munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése; c) a főjegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése, d) az önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében a fenntartói jogosítványokból adódó feladatok ellátása. 66. § (1) A hivatal belső tagozódása: a.) Elnöki Kabinet b.) 8Jogi és Szervezési Osztály c.) 8 Pénzügyi Osztály d.) 8 Területfejlesztési és Területrendezési Osztály e.) 8 8

(2) Az osztályok élén vezetői megbízatású osztályvezetők állnak. Az osztályvezetőket távollétükben a kijelölt köztisztviselők helyettesítik. A belső ellenőrzést polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr végzi (370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet) a főjegyző közvetlen irányítása mellett. 8

(3) Az Elnöki Kabinet osztályi szervezetben működik.

(4) A főjegyző a hatékonyabb feladatellátás érdekében időszaki vagy ciklusfeladatra munkacsoportot hozhat létre. (5)4 A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal ügyrendje tartalmazza.

1 4

Módosította: 18/2010. (XII. 8.) HMÖ rendelet

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. 8 Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetését követő napon Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetése napján (2012.01.27.)

501 (6)4 A közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre az önkormányzat hivatalában a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Ktv. 11/A. §-ában foglalt feltételekkel. A politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkaköröket az 5. számú melléklet tartalmazza. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 67. § (1) Megyei népszavazást a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet, ebben az esetben a közgyűlés köteles kiírni a megyei népszavazást. (2) A megyei népszavazás aláírásgyűjtő íven kezdeményezhető. (3) Népi kezdeményezést a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 8%-a nyújthat be, ebben az esetben a közgyűlés köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Az önkormányzat gazdálkodása 68. § (1) A közgyűlés elnöke az alakuló ülést követően 6 hónapon belül terjeszti elő az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programját. Az elnök a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a közgyűlés képviselőcsoportjainak véleményét. A program tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. Meghatározza a célok és feladatok megoldásának eszközeit, valamint a végrehajtás ellenőrzését. (2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felelős. (3) Az önkormányzati vagyonnal (törzsvagyon, egyéb vagyon), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással és az önkormányzat vállalkozásaival kapcsolatos előírásokat, továbbá az önkormányzat költségvetését a közgyűlés külön rendeletben állapítja meg. (4) Az önkormányzati vagyon alakulásáról a közgyűlés elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer - a zárszámadás keretében - beszámol a közgyűlésnek. 4



502 (5)8 Az önkormányzat gazdasági szervezeti feladatait a Pénzügyi Osztály látja el. A Pénzügyi Osztály felépítését a 6. számú melléklet tartalmazza. A hivatal Alapító Okiratát a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése 55/2009. (IV. 24.) Kgy. határozatával hagyta jóvá. Az önkormányzat költségvetési számlaszáma: 10035003-00312480. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzatot a 8. számú melléklet, az ellenőrzési nyomvonalát a 9. számú melléklet határozza meg. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ügyrendjét külön Főjegyzői Utasítás szabályozza. (6) A megyei önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. (7) A megyei önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. (8)4 Az önkormányzat minden évben költségvetési rendeletet alkot az éves költségvetéséről. Az éves költségvetés elfogadása két fordulóban történik. (9) Az önkormányzat minden költségvetési évről zárszámadást is készít. Év közben fél éves és I-III. negyedéves gazdálkodásról szóló beszámolót kell a közgyűlés elé terjeszteni. (10) A közgyűlési tagot, a bizottság elnökét és tagját a költségvetésben és külön önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, költségtérítés illeti meg. (11) A megyei önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott, forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az egyéb vagyonból áll, melyekkel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a közgyűlés gyakorolja. (12) A közgyűlés meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való vételét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben megyei népszavazáshoz kötheti. Az önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere 69. § (1) Az önkormányzat közgyűlése, feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat. (2) A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait. 70. § (1) A közgyűlés feladatainak ellátása során - a kölcsönös érdekek figyelembevételével együttműködik a megye településeivel és más megyék önkormányzataival. 4 8



503 (2) A közgyűlés kapcsolatot tart külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a közgyűlés az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg. (3) Az együttműködésről, kapcsolattartásról, azok formájáról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt. 71. § A közgyűlést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésével létrehozandó egyeztető bizottságban a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által választott tagok képviselik. 72. § A közgyűlés kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a megye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a megyében működő társadalmi szervezetekkel. 73. § A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tart más megyék közgyűlésének tisztségviselőivel, illetve főjegyzőivel. 74. § (1)8 A Heves Megyei Önkormányzat a vagyonrendeletében kijelölt irodahelyiséget a Heves Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adja. (2)8 A Heves Megyei Önkormányzat ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatainak ellátását, a testületi működéshez szükséges kommunikációs eszközök (telefon, fax, internet) használatát, közreműködik pályázataik továbbításában. (3)8 A (2) bekezdésben meghatározott ingyenesség nem vonatkozik a nemzetiségi önkormányzat pályázati díjaira és a pályázati önerő biztosítására. (4)8 Az (1) és (2) bekezdésekben előírtak végrehajtásáról a Heves Megyei Önkormányzat az önkormányzati hivatal útján gondoskodik és a végrehajtással összefüggő költségeket a hivatal költségvetésében biztosítja. A Heves Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzati testületi működése feltételeinek megteremtéséhez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-a alapján biztosított, ingyenes használatba adott ingatlan és ingó vagyontárgyak körét a 10. számú melléklet tartalmazza. Vegyes és záró rendelkezések 75. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 4 8



504 (2)4 E szabályzat mellékletét képezik: 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet: 4. számú melléklet: 5. számú melléklet: 6. számú melléklet: 7. számú melléklet8 8. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet

A közgyűlés tagjai, tisztségviselői, a választókerülethez tartozó települések A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai A közgyűlés elnökének és bizottságainak saját és átruházott hatásköre, a bizottságok összetétele A Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének működési leírása A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban létrehozott politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Főosztályának felépítése A Heves Megyei Önkormányzat intézményei A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzata A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal ellenőrzési nyomvonala A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan- és ingó vagyontárgyak köre Szabályzat a megyei közgyűlés tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről

(3) Az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól, valamit együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/2007. (VI. 29.) HMÖ rendelet.

Heves Megyei Közgyűlés Elnöke

4 8

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályát vesztette 1/2012. (I. 27.) Önk. rend. 2012. január 27-től

Heves Megye Főjegyzője


505 1. sz. melléklet A Heves Megyei Közgyűlés tagjai, tisztségviselői Szabó Róbert elnök FIDESZ-KDNP Eger Dr. Gondos István alelnök FIDESZ-KDNP Füzesabony

5

Bossányi László

FIDESZ-KDNP

3300 Eger, Nagyeged u. 61.

5

Dr. Ördög István

FIDESZ-KDNP

3200 Gyöngyös, Május 1. Lépcső u. 5.

Dr. Gondos István

FIDESZ-KDNP

3390 Füzesabony, Hunyadi út 11.

Jáger József

FIDESZ-KDNP

3031 Zagyvaszántó, Rákóczi u. 34/b.

Oroján Sándor

FIDESZ-KDNP

3000 Hatvan, Behtlen G.u. 15.

Sveiczer Sándor Péter

FIDESZ-KDNP

3360 Heves, Bajcsy-Zs. u. 22/B.

Szabó Róbert

FIDESZ-KDNP

3351 Verpelét, Gárdonyi G. u. 26.

Tóth Csaba

FIDESZ-KDNP

1056 Budapest, Havas utca 2. 1/8c.

Bolyki András

JOBBIK

3246 Mátraderecske, Baross Gábor út 2.

Dudás Róbert

JOBBIK

3247 Mátraballa, Engels út 12.

Szűcsné Major Ildikó

JOBBIK

5123 Jászárokszállás, Arany János út 6.

Fekete László

MSZP

3031 Zagyvaszántó, Kossuth út 8.

Korózs Lajos

MSZP

3300 Eger, Zalár J. út 9. 3/1.

Dr. Nagy Imre

MSZP

3300 Eger, Zöldfa út 19.

Szabó Gyula

MSZP

3200 Gyöngyös, Kossuth u. 4.

Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend.

Hatályos: 2011. július 01. napjától

506

Megyei közgyűlési választás választókerületeihez tartozó települések

Abasár, Adács, Aldebrő, Andornaktálya, Apc, Atkár, Átány, Balaton, Bátor, Bekölce, Besenyőtelek, Bélapátfalva, Boconád, Bodony, Boldog, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Bükkszék, Csány, Demjén, Detk, Domoszló, Dormánd, Ecséd, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerfarmos, Felsőtárkány,

Egerszalók, Füzesabony,

Egerszólát, Gyöngyös,

Erdőkövesd,

Erdőtelek,

Gyöngyöshalász,

Erk,

Fedémes,

Gyöngyösoroszi,

Feldebrő,

Gyöngyöspata,

Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesaranyos, Hevesvezekény, Hort, Istenmezeje, Ivád, Karácsond, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kerekharaszt, Kisfüzes, Kisköre, Kisnána, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Ludas, Maklár, Markaz, Mátraballa, Mátraderecske, Mátraszentimre, Mezőszemere, Mezőtárkány, Mikófalva, Mónosbél, Nagyfüged, Nagykökényes, Nagyréde, Nagytálya, Nagyút, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Parád, Parádsasvár, Pálosvörösmart, Petőfibánya, Pély, Pétervására, Poroszló, Recsk, Rózsaszentmárton, Sarud, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szihalom, Szilvásvárad, Szúcs, Szücsi, Tarnabod, Tarnalelesz, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Terpes, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Vámosgyörk, Váraszó, Vécs, Verpelét, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk

507 2. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai8 I.

Kötelező feladatok

1. Területfejlesztési és területrendezési feladatok Területfejlesztési feladatok • Tervezés: - elkészíti a megye területfejlesztési koncepcióját és programját - részt vesz operatív programok tervezésében - részt vesz a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében - előzetesen véleményezi az országos és a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat - előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat - véleményezi az államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztési elképzeléseit és pályázatait - együttműködés más megyei önkormányzatokkal tervezési feladatokban • Döntés: - elfogadja a megye területfejlesztési koncepcióját és programját - dönt térségi fejlesztési tanács létrehozásáról - dönt külföldi régiókkal való együttműködésről, nemzetközi programokban való részvételről - együttműködik az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel • Koordináció, együttműködés: - segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások szerveződését és a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok munkáját - válsághelyzetek kezelése - gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről (civilszervezetek, vállalkozások feltérképezése, együttműködés, kapcsolatok építése, javítása) Egyéb fejlesztési feladatok • Döntés: - akcióterv és operatív program módosításának előterjesztése - dönt a regionális területfejlesztési konzultációs fórum által előzetesen egyeztettet közös álláspont, döntési javaslat elfogadásáról - ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat a megszűnt Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és a megszűnt Heves Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódjaként - projektgyűjtés, projektfejlesztés, projektgenerálás • Koordináció, együttműködés: - közreműködik a TEIR (Területi Információs Rendszer) működtetésében - együttműködik adatgyűjtésekben - együttműködés az Új Széchenyi terv eredményeinek egységes kommunikációjában

508 Területrendezési feladatok • Tervezés: - elkészíti a megye területrendezési tervét • Döntés: - elfogadja a megye területrendezési tervét - területrendezési tervek összehangolása (megyei jogú városok és érintett települések vonatkozásában) • Koordináció, együttműködés: - a településrendezési terv és a megyei területrendezési terv közti összhang megteremtése - a területét érintő területrendezési tervek előzetes véleményezése

2. Sport és ifjúsági feladatok Sportfejlesztési koncepció kialakítása és megvalósítása. Együttműködés a helyi sportszervezetekkel és szövetségekkel. Sportszövetségek működésének biztosítása. Sportági és iskolai, területi versenyrendszerek kialakítása. Sportinformációs adatszolgáltatás. Az önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtése

2004. évi I. tv. a sportról (továbbiakban St.) St. 55. §

St. 55. § St. 55. § St. 55. § St. 55. §

St. 55. §

3. Idegenforgalmi feladatok E feladatok ellátása a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 66. § alapján kötelező feladat. II.

Önként vállalt feladatok

Mindazon feladatok, amelyek nem szerepelnek a kötelező feladatok között nevesítve:

Nemzetközi kapcsolatok Különféle szervezetekben való önkormányzati közreműködés Szakmai és egyéb rendezvények bonyolítása Szervezetek működéséhez hozzájárulás Frakciók működéséhez hozzájárulás Alapítványok és egyéb szervezetek működéséhez hozzájárulás Sport és ifjúsági célokra támogatási forrás biztosítása

509

8

- „Heves Megye Sportjáért” cím meghirdetése - „Heves Megye Jó Tanulója, Jó Sportolója” cím meghirdetése - „Heves Megye Legjobb Női, Férfi Sportolója, Csapata” cím meghirdetése, mind az épek, mind a fogyatékkal élők körében Egri Vár rendezvényeihez való pénzügyi hozzájárulás Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás működtetése Civil feladatok A megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok között létrejövő megbízási szerződés alapján a megyei főépítész közreműködési lehetőségét biztosítja több település térségi főépítészi feladatainak ellátásra

Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetése napján (2012.01.27.)

510 3. sz. melléklet A Közgyűlés elnökének és bizottságainak saját és átruházott hatásköre, a bizottságok összetétele I. A Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök 1. Dönt az önkormányzati hivatal kezelésében lévő vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű ingatlanok 5 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásáról. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 4. § (2) bekezdése, 4. § (4) bekezdés b/ pontja) 2. Hozzájárul az intézmények használatában lévő vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű ingatlanok 5 évet meg nem haladó időtartamra történő bérbeadásához. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 4. § (4) bekezdés b/ pontja) 3. Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingóságok megvételéről, elidegenítéséről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (3) bekezdés) 4. Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, az ilyen jellegű ingatlanok megvételéről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (3) bekezdés) 5. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évet meg nem haladó lekötéséről. 6. Rendelkezik az általános tartalék felhasználásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig 7.Átcsoportosítást engedélyez a jóváhagyott előirányzatok között az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig. 8. Intézményvezetői igény esetén gyakorolja a bérlőkijelölési jogot a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében. (12/1993. (XII.17.) HMÖ rendelet 2. § (5) bekezdés) 9. A fenntartó nevében gyakorolja az egyetértési jogot a nem a Közgyűlés által megbízott intézményi magasabb vezetők esetében. (150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. § (9) bekezdés) 10. Gyakorolja a fenntartót megillető jogokat az intézményi ellátást igénybe vevőkkel kapcsolatban a szociális és gyermekvédelmi ellátásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint - intézményi jogviszony megszüntetése, ingyenes ellátás, személyi térítési díj megállapítása -. (1997. évi XXXI. tv. 29. § (1) bekezdés, 1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései)

511 11.

Gyakorolja a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozattételi jogot. (1990. évi LXV. tv. 72. §)

12.

Engedélyezi a megyei címer és zászló használatát (7/1991. (X.22.) HMÖ rendelet 6. §)

13.

Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átadott pénzeszközök intézmények közötti felosztásáról.

14.

Engedélyezi az intézményi túlfinanszírozás felhasználást az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig.

15.

Jogosult az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések elengedésére. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 10. §)

16.

Gyakorolja a közbeszerzési törvényben, meghatározott ajánlatkérői jogosítványokat.

17.

Igazolja a képviselőnek a Közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt költségének szükségességét. (1994. évi LXIV. tv. 18. § (1) bekezdés)

18.

Dönt a Heves Megyei Önkormányzat pályázaton történő részvételéről és a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig pályázati önerő biztosításáról, amelynek mértéke esetenként az 50 millió forintot nem haladhatja meg.

illetve

közbeszerzési

szabályzatban

19. Dönt a szociális és gyermekvédelmi szakellátás ingyenes igénybevételéről. (Gyvt. 147. § (6) bekezdés) 20. Dönt a szociális intézmény vezetőjének – az intézményi jogviszony megszűntetéséről – hozott értesítése elleni panaszról. (Szt. 101. § (3) bekezdés) 21. Dönt az intézményvezető gyermekvédelmi ellátás megszűntetéséről szóló értesítése ellen benyújtott panaszról. (Gyvt. 37/A. § (4) bekezdés) 22. Az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. (29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet 31. §) 23. Dönt abban az esetben, ha a szociális intézményi ellátott, az intézmény vezetője által megállapított egyéni gyógyszerszükséglet költsége viselésének mértékéről szóló értesítése ellen panasszal él. (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 52/A. §) 24. Dönt a gyermekvédelmi intézmények igénybevételének kérdéséről abban az esetben, ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, vagy az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. (Gyvt. 32. § (3) bekezdés) 25. Dönt a szociális intézményi ellátott foglalkoztatásáról abban az esetben, ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az ellátott foglalkoztatására irányuló döntését vitatja. (Szt. 99/B. § (4) bekezdés) 26. Kikéri a megyei gyámhivatal véleményét a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi szakellátást érintő lényeges döntés meghozatala előtt. (Gyvt. 104. § (1) bekezdés i/ pont)

512

27. Kivizsgálja a megyei önkormányzat fenntartásában működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket érintő azon panaszokat, amelyeket a Gyvt. 36. § (2) bekezdése a fenntartó hatáskörébe utal. (Gyvt. 104. § (1) bekezdés j/ pont) 28. Megállapodást köthet a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének módosítására vonatkozóan a települési önkormányzat kezdeményezésében megjelölt egészségügyi szolgáltató fenntartójával. (2006. évi CXXXII. törvény 5/A. § (3) bekezdés) 29. Engedélyt kér az Oktatási Hivataltól a Kt. 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépéséhez, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. (Kt. 95/A. § (11) bekezdés) 30. Kérelmezi szociális intézmény működési engedélyének kiadását az illetékes szociális és gyámhivatalnál. (188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 2-9. §) 31. Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között. (Áht. 73. § (3) bekezdés) 32. Dönt két közgyűlés között felmerülő halaszthatatlan esetben az egyedileg – a mindenkori költségvetésben meghatározott összeget meg nem haladó – előirányzat átcsoportosításokról. Döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles beszámolni. 33. Kérelmezi a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedély kiadását az illetékes szociális és gyámhivatalnál. (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c/ pont) 34. Létrehozza az intézményvezetői pályázatokat véleményező bizottságot. 35. Dönt a költségvetésben jóváhagyott elnöki keret – az egyszeri összeg 500.000 Ft-ot nem haladhatja meg – felhasználásáról. 36. Dönt a feladatokhoz kapcsolódó támogatás átvételéről. 37. Végrehajtja a jogszabályon és központi döntéseken alapuló – mérlegelést nem igénylő – támogatási, illetve béralapnövelést. 38. Meghatározza a hivatal kezelésében lévő önkormányzati vagyon – tulajdonjogot nem érintő – hasznosítási módját és mértékét. 39. Egyeztetést folytat a szociális törvény alapján a megyei szolgáltatás-tervezési koncepció és a települési önkormányzatok koncepciói közötti összhang biztosítására. Gondoskodik a megyei szociálpolitikai kerekasztal működéséről és legalább évenként egyszeri összehívásáról. (1993. évi III. tv. 58/B. § (2) bekezdés) 40. Előzetes egyetértést ad a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe nem tartozó személyek tartós bentlakásos intézményi elhelyezéséhez.

513 41. A fenntartó tulajdonos nevében egyetértést gyakorolhat a Markhot Ferenc Kórház összkapacitását nem érintő, egészségügyi államigazgatási szervhez benyújtandó belső kapacitás átcsoportosítási kérelmével.

514 II. A bizottságok saját és átruházott hatáskörei 5

Humán Erőforrás Bizottság

Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés) 1.

Javaslatot tesz a szociális módszertani feladatok ellátására kijelölendő intézményre a Közgyűlés részére. (1993. évi III. tv. 88. § (1)-(3) bekezdései)

2.

Véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények létrehozásával, átvételével, megszüntetésével, átcsoportosításával kapcsolatos előterjesztéseket. (1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés a/pont)

3.

Javaslatot tesz a Közgyűlés részére a gyermekvédelmi és szociális intézmények térítési díjának mértékére. (1997. évi XXXI. tv. 29. §, 1993. évi III. tv. 92. § (1) és (2) bekezdései)

4.

Javaslatot tesz Szakértői Bizottságok tagjaira. (1993. évi III. tv. 113/D. § (6) és (7) bekezdései, 1997. évi XXXI. tv. 66. § (1) a/pont)

5.

A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

6.

Véleményt fogalmazhat meg az egészségturizmussal kapcsolatosan, továbbá véleményt nyilváníthat, javaslatot dolgozhat ki a Megyei Fejlesztési Bizottság saját hatásköreit felsoroló 1-3., 5. és 6. pontban szabályozott bizottsági hatáskörökhöz kapcsolódóan.

7.

Előkészíti a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények működtetésére vonatkozó együttműködési megállapodásokat. (1990. évi LXV. tv. 70. § (2) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 89. §.)

8.

Javaslatot tesz a nevelési-oktatási intézményekben nyújtható többletszolgáltatásokra. (1993. évi LXXIX. tv. 118. § (6) bekezdés)

9.

Szakmailag előkészíti, véleményezi a hatáskörébe tartozó megyei fenntartású nevelésioktatási, és kulturális intézmények létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, átadás-átvételével kapcsolatos előterjesztéseket. (1992. évi XXXVIII. tv. 87. §, 95. §, 96. §, 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (3) bekezdés, és 88. § (5) bekezdés, 102. § (2) bekezdés a/ pont)

10.

Véleményezi a nevelési-oktatási, kulturális, sport, ifjúsági és civil témájú közgyűlési előterjesztéseket, valamint rendelet tervezeteket.

11.

Javaslatot tesz Heves megye sportkoncepciójára. (2004. évi I. tv. 55. §. (2) bekezdés)

fenntartására,

515 Átruházott hatáskörök 1.

Jóváhagyja a Megyei Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet térítési díj szabályzatát. (284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet 1. §)

2.

Jóváhagyja az intézmények szakmai programját és házirendjét. (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c/pont, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés d/pont)

3.

Véleményezi a települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepció tervezetét. (1993. évi III. tv. 92. § (8) bekezdés)

4.

Az egészségügyi és szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatának, valamint külön törvény szerint fenntartó hatáskörébe tartozó intézmények éves munkatervének és éves beszámolójának jóváhagyása, illetve elfogadása. (1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c/pont, 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés d/pont)

5.

Az egészségügyi és szociális intézmények intézményvezetői munkakörének betöltésére irányuló pályázat kiírása, a beérkezett pályázatok véleményezése. (1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdés)

6.

Pályázat alapján dönt a Megyei Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról.

7.

Jóváhagyja a megyei fenntartású közoktatási intézmények minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési illetve pedagógiai programját, házirendjét. (1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés f/ pont)

8.

Ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet. (1993. évi LXXIX. tv. 104. § (1) bekezdés a/ pont)

9.

Meghatározza a térségi feladatot ellátó intézmények működési körzetét. (1993. évi LXXIX. tv. 90. §).

10.

Egyetértési jogot gyakorol a nevelési-oktatási intézményekben a tanítási szünetek, illetve a tanítási hét, tanítási időkeret eltérő megszervezéséhez. (1993. évi LXXIX. tv. 52. § (16) bekezdés, valamint a tanév rendjéről évente kiadott miniszteri rendelet).

11.

Megyei önkormányzati szakvéleményt ad ki a települési önkormányzatok közoktatási döntéseit megelőzően, valamint az intézkedési tervük elkészítésekor, felülvizsgálatakor, melyben azt rögzíti, hogy a tervezett döntés a megyei közoktatási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervvel összhangban van-e. (1993. évi LXXIX. tv. 85. § (6) bekezdés, valamint 88. § (6), (7) bekezdés)

516 12.

Meghatározza a megyei fenntartású intézményekben az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, engedélyezi a maximális osztály-, csoportlétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis csoportok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. (1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés c/ pontja)

13.

Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény vezetője által kezdeményezett, az egyes pedagógusok tanítási időkeretét csökkentő távolléteket. (1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. fejezet 6. pont)

14.

Dönt a megyei önkormányzati és más felsőoktatási ösztöndíjpályázatokról. (A Heves Megyei Közgyűlés 14/2001. (II.23.) számú határozatával elfogadott „Heves Megye Ösztöndíjasa” szabályzat 6.2 pont, a Heves Megyei Közgyűlés 113/2004. (XI.26.) számú határozatával elfogadott „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Szabályzat 3.1 pont, a „Heves Megye Európa Ösztöndíjasa” ösztöndíj alapításáról szóló 19/2004. (XI.26.) HMÖ rendelet szabályzata 7.2 pont)

15.

Jóváhagyja a közgyűjteményi és közművelődési intézmények beiskolázási és továbbképzési tervét. (1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet 4. §)

16.

Ellenőrzi a pedagógus továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját, a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását. (277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdés)

17.

Az oktatási, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, valamint az előadóművészeti szervezetek szervezeti és működési szabályzatának, továbbá a közgyűjteményi és közművelődési intézmények éves munkatervének, éves beszámolójának jóváhagyása, illetve elfogadása. (1993. évi LXXIX. tv. 40. § (4) bekezdés, 102. § (2) bekezdés f/ pont, 1991. évi XX. tv. 113. §, 116. §, 1992. évi XXXVIII. tv. 93. § (1) bekezdés a/)

18.

Az oktatási, közgyűjteményi, közművelődési intézmények és az előadó-művészeti szervezetek intézményvezetői munkakörének betöltésére irányuló pályázat kiírása, a beérkezett pályázatok véleményezése. (1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés e/ pont, 2008. évi XCIX. tv. 39. §)

19.

Pályázat alapján dönt a Heves Megyei Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben, valamint az önkormányzat sporttal és ifjúsággal kapcsolatos feladatainak ellátásáról szóló Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 6/2011. (II. 25.) önkormányzati rendeletében hatáskörébe utalt előirányzatok felhasználásáról.

20.

Dönt az ágazati minisztérium által a megyei önkormányzatnak biztosított sport és ifjúsági célú pénzeszközök felhasználásáról.

5



517 Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés) 1.

Javaslatot tesz a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ingatlanok elidegenítésére, (pályázati feltételek meghatározására), megvételére. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés b/ pont)

2.

Véleményezi az önkormányzati vagyonnal és vagyoni értékű joggal történő gazdálkodás szabályait (a vagyongazdálkodás irányelveit), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletet. (1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bekezdés, 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés c/ pont)

3.

Véleményezi az önkormányzat gazdasági társaságba történő belépését, kilépését, gazdasági társaság megszűntetését, közalapítvány létrehozatalát, alapítványhoz történő csatlakozást. (1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bekezdés, 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés c/ pont)

4.

Előzetesen véleményezi a Közgyűlés pénzügyi kihatással járó döntéseit.

5.

Véleményezi a belföldi és az Európai Uniós támogatásra irányuló pályázatokat.

6.

A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli.

7.

A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás keretében engedélyezi az igényelt pénzügyi ellenőrzések megtartását.

8.

Ellátja a Megyei Önkormányzat saját intézményei pénzügyi ellenőrzésére irányuló az 1990. évi LXV. tv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott teendőit, továbbá célellenőrzési, témaellenőrzési és utóellenőrzési feladatokat. Az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzését az intézmény Megyei Közgyűlés előtti beszámolásának évében végzi el azzal a megkötéssel, hogy öt éven belül valamennyi megyei fenntartású intézmény pénzügyi-gazdasági ellenőrzését el kell végeznie.

Átruházott hatáskörök 1.

Engedélyezi az intézményi túlfinanszírozás felhasználását az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

2.

Közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában. (1990. évi LXV. tv. 70. § (1) bekezdés c/ pont)

3.

Meghatározza a megyei fenntartású intézmények élelmezési nyersanyag költségét.

4.

A közgyűlés ülésezési szünetében – az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottsággal együtt – dönt halaszthatatlan esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, kivéve a közgyűlés át nem ruházható hatásköreit, illetve más megyei önkormányzati bizottságra és a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket.

518 Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés) 1.

Törvényességi szempontok alapján véleményezi a Közgyűlés elé kerülő rendeletek, határozatok és megállapodások tervezetét.

2.

Ellátja a Közgyűlés hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás esetében titkos szavazás során - a szavazatszámlálási feladatokat.

3.

Ellátja a közgyűlési tagok mandátum vizsgálatával, összeférhetetlenségi eljárásával és vagyonnyilatkozataik vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

4.

A Közgyűlés és a Bizottságok ülésein az SZMSZ-el összefüggő eljárásjogi kérdésekben véleményt nyilvánít.

5.

Nemzetközi kapcsolatok keretében megkötendő együttműködési megállapodástervezetek véleményezése.

6.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás tekintetében a pályázati kiírások és a benyújtott pályázatok jogszabályi megfelelőségéről véleményt formál.

7.

Kiemelt figyelemmel foglalkozik a megyében élő nemzeti- és etnikai kisebbségek helyzetével, életkörülményeivel, tevékenységével, előmozdítja a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását.

8.

Kapcsolatot tart a megyében működő kisebbségi szervezetekkel, a települési és a megyei és országos területi kisebbségi önkormányzatokkal, a kisebbségi programokat bonyolító, jogvédő tevékenységet folytató szervezetekkel, intézményekkel, más megyei önkormányzatok kisebbségi szakbizottságaival, tanácsnokaival, a romaügyek koordinációját ellátó kormányzati szervezetekkel, tanácsokkal, irodákkal.

9.

Kapcsolatot tart a Közgyűlés Hivatalának kisebbségi feladatokat ellátó szakelőadóival, a Megyei Önkormányzat intézményeiben ilyen feladatokat ellátó munkatársakkal, az alap- és középfokú anyanyelvi képzés, szaktanácsadói, szolgáltatói tevékenység, nemzetiségi könyvellátás, egyéb közgyűjteményi feladatok, speciális közművelődési, művészeti teendők törvényekben előírt és a kisebbségek érdekeinek megfelelő ellátása érdekében.

10.

Folyamatosan tájékoztatja a kisebbségi szervezeteket a Közgyűlés munkájáról, döntéseiről, a Közgyűlést pedig az érintett kisebbségeket érintő, lényeges, meghatározó eseményekről, programokról, folyamatokról, a kisebbségeket érintő pályázatokról. Információt biztosít a kisebbségi önkormányzatoknak, szervezeteknek az ezzel összefüggő megyei, regionális és országos pályázati lehetőségekről.

11.

Érdekegyeztető és koordinációs tevékenységet végez a kisebbségeket érintő döntések előkészítésében, bizottsági tárgyalásain. Segíti az érintett szervezetek és a Közgyűlés együttműködését, a kölcsönös és bizalmon alapuló, folyamatos tájékoztatás lehetőségének megteremtését.

519

12.

Véleményezi a feladatkörébe utalt előterjesztéseket.


Gyakorolja a Közgyűlés elnöke tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. (1990. évi LXV. tv. 33. §, 103. § (1) bekezdés b/pont)

2.

Jóváhagyja az Önkormányzati Hivatal Ügyrendjét. (1990. évi LXV. tv. 23. § (2) bekezdés)

3.

A közgyűlés ülésezési szünetében – a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottsággal együtt – dönt halaszthatatlan esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, kivéve a közgyűlés át nem ruházható hatásköreit, illetve más megyei önkormányzati bizottságra és a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket.

Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Saját hatáskörök (Ötv. 23. § (1) bekezdés 1.

Védetté nyilvánításra javaslatot tehet. (1956. évi LIII. tv. 25. § (1) bek.)

2.

Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és véleményezi a mezőgazdaságot is érintő területfejlesztési, területrendezési és környezetvédelmi feladatokat. Javaslatot tesz a hátrányos helyzetű térségek mezőgazdasági felzárkóztatására.

3.

Véleményt mond a mezőgazdasági szakképzés területi összehangolásáról, a mezőgazdasági jellegű szakképzés profiljának meghatározásáról.

4.

Javaslatot tesz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését, az ágazati, térségi programok készítését és végrehajtását segítő feladatokra.

5.

Együttműködik a megyében tevékenykedő mezőgazdasággal foglalkozó szervekkel az ágazati feladatok ellátásában.

6.

Közreműködik a hatáskörét érintő megyei fejlesztési programok kidolgozásában, összehangolásában, a belföldi és Európai Uniós támogatásra irányuló pályázatok előkészítésében.

7.

A területfejlesztési koncepció alapján közreműködik a megye jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmánya elkészítésében. (1991. évi XX. tv. 65. §)

8.

Előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását. (1995. LIII. tv. 46. § (2) bekezdés b/ pont)

9.

Előzetesen véleményezi a megye területét érintő jogszabályban meghatározott villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítását.

520 (1991. évi XX. tv. 65. §) 10.

Közreműködik a megye idegenforgalmi értékeinek feltárásában, kezdeményezi a turisztikai vonzerők és adottságok hasznosítását, propagandáját.

11.

Közreműködik a megyei, kistérségi, települési fejlesztési és marketingtervek kidolgozásában, részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásában.

12.

Közreműködik az idegenforgalom fogadási feltételeit is érintő fejlesztési tervek véleményezésében.

13.

Javaslatot tesz az idegenforgalom fejlesztésével összefüggő megyei önkormányzati célkitűzések és feladatok meghatározására, ellenőrzi azok végrehajtását.

14.

Figyelemmel kíséri a megyében tevékenykedő idegenforgalmi szervezetek, intézmények működését, velük – kiemelten a Megyei Jogú Város és más helyi önkormányzatok illetékes bizottságaival – együttműködéseket alakít ki.


Véleményezi a települési, a térségi és a szomszédmegyei rendezési terveket. (1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (5) bekezdés, 10. § (3) bekezdés)

2.

Közreműködik az épített és természetes környezet védelmével összefüggő megyei önkormányzati feladatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. (1990. évi LXV. tv. 70. § (1) bekezdés c. pont, 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (5) bekezdés, 10. § (3) bekezdés)

3.

Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingóságok megvételéről, elidegenítéséről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés a/ pont)

4.

Dönt a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott értékű forgalomképes ingatlanok elidegenítéséről, az ilyen jellegű ingatlanok megvételéről. (13/2006. (VI.30.) HMÖ rendelet 6. § (4) bekezdés a/ pont)

5.

Átcsoportosítást engedélyez a jóváhagyott előirányzatok között az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

6.

Az érintett szakbizottság javaslatára dönt olyan pályázatok benyújtásáról, melyekhez a feladat végrehajtásához a költségvetési rendelet előirányzatot rendelt. (1992. évi XXXVIII. tv. 74. § (2) bekezdés)

7.

Nemzetközi ügyeket intéz, kivéve partnerkapcsolatot létesítő megállapodás megkötését, amely kizárólagos közgyűlési hatáskör.

8.

Meghozza a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokat lezáró döntést a Heves Megyei Közgyűlés helyett, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban irányadó határidők miatt a megyei közgyűlés összehívására a határidő rövidsége miatt nincs mód.

521 III. A Heves Megyei Közgyűlés állandó bizottságainak összetétele 5 Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság (5 fő) Elnöke: Tagjai:

Szabó Róbert Dr. Gondos István Bossányi László Dudás Róbert Szabó Gyula

Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága (9 fő) Elnöke: Tagjai:

Oroján Sándor Sveiczer Sándor Péter Korózs Lajos Fekete László Dudás Róbert Külső tagjai: Dr. Jung László Kovács Béla Derecskei Péter Dr. Gyulai Katalin

Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (5 fő) Elnöke: Tagjai:

Dr. Nagy Imre Bossányi László Oroján Sándor Külső tagjai: Farkas Zoltán Faragó Tamás

Humán Erőforrás Bizottság (7 fő)

Elnöke: Tagjai:

Tóth Csaba Dr. Ördög István Szűcsné Major Ildikó Szabó Gyula Külső tagjai: Dr. Tóth Katalin Csala Elvira Holló Imre

522

Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság (5 fő) Elnöke: Tagjai:

Sveiczer Sándor Péter Jáger József Bolyki András Külső tagjai: Dr. Juhász Attila Simon Kontra Gyula

IV. A Heves Megyei Közgyűlés ideiglenes bizottságának összetétele 5 Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság (5 fő) Elnöke: Tagjai:

Sveiczer Sándor Péter Szűcsné Major Ildikó Dr. Nagy Imre Külső tagjai: Dr. Juhász Attila Simon Csőgér Bálint

5



523 4. sz. melléklet: A Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének működési leírása MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer főbb szolgáltatásai: - szavazatszámlálás - konferencia - jegyzőkönyv - digitális hangrögzítés (közvetlenül a számítógépen), archiválás - diktafon üzemmód a rögzített hanganyag visszajátszására az ülés befejezése után - határozatok, rendeletek nyilvántartása, kezelése, karbantartása A közgyűlés tagjai önálló, névre szóló mobil szavazó pulttal és mikrofonos egységgel rendelkeznek. Szavazatszámlálás: Nyílt, titkos és névszerinti szavazások lebonyolítását végzi a rendszer, az SZMSZ általános előírásai szerint. A szavazás szavazó pult használatával történik, a közgyűlés tagjai a névre szóló pulton található „igen”, „nem”és „tartózkodik” gomb valamelyikének megnyomásával adhatják le szavazataikat. A szavazatok összeszámlálása, kiértékelése és jegyzőkönyvezése néhány tizedmásodperc alatt készül el. Az eredmény azonnal a teremben elhelyezett kijelző táblán látható, a határozatok, rendeletek tárában rögzítésre kerül. A MikroVoks rendszer tárolja a szavazás számszerinti, százalékos, valamint névszerinti eredményét. Titkos szavazás esetén a névszerinti eredmény nem tárolódik és a pultokon nincs LED-es szavazat visszajelzés. Konferencia: 5

Hozzászólások ideje alatt a számítógép bekapcsolja az adott személy mikrofonját, ez a hang a teremhangosító rendszerre, illetve digitálisan rögzítésre kerül.

A hozzászólásra jelentkezőket a gép sorba rendezi és megjeleníti az elnök előtti monitoron. Lehetőség van különböző fontosságú jelentkezések külön sorrendi nyilvántartására. (Pl. normál, ügyrendi) 5

A rendszer napirendi pontonként rögzíti a kérdések és hozzászólások számát és idejét. Minden napirendi pont esetében az SZMSZ szerinti időkorlátozásokat alkalmazza a rendszer és azok lejártával, valamint a lejárattól kezdve 30 másodpercenként hangjelzést ad. A hozzászóló mikrofonját a rendszer nem kapcsolja ki, erre csak az elnöknek van lehetősége. Digitális hangrögzítés: Az ülés indításával digitális hangfelvétel készül. A testületi ülés anyaga közvetlenül a számítógép háttértárára kerül rögzítésre. A felvétel közben biztonsági mentések történnek a hangos jegyzőkönyv védelme érdekében, tehát áramkimaradás, vagy az operációs rendszer esetleges hibája miatt nem veszhet el adat vagy információ. A rögzítés közben a fontos események alkalmával (pl. szavazások, napirendi pontok beszúrása, pultok ki-, bekapcsolása, mikrofonok ki-, bekapcsolása, hangrögzítés ki-, bekapcsolása) az időpontok rögzítésével együtt indexelés történik, ami tovább könnyíti a későbbi feldolgozási munkát. 5



524

5. sz. melléklet

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban létrehozott politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök

Elnöki Kabinet Vezető Sajtóreferens

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban a megyei közgyűlés elnökének tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörökben foglalkoztatottak száma összesen 2 fő.

528 6. sz. melléklet

Pénzügyi Osztály felépítése8 Osztályvezető

Pénzügyi ügyintéző bérgazdálkodás, pénzellátás koordinálás, operatív gazdálkodási feladatok, könyvelés, pénztár

8

Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.

Technikus közgyűlési ülések rögzítése,technikusi feladatok ellátása, lomtalanítás, anyagmozgatás, teremigénylés összehangolása, hangosítási

Hatályos: kihirdetése napján (2012.01.27.)

Gépjárművezető gépjárművek üzemeltetése, tisztántartása, anyagbeszerzések elvégzése, rendezvények lebonyolításában való részvétel

529 7. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzat intézményei8

5

Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24. ) Önk. rend. 7 Hatályát vesztette a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 2011. július 01. napjától 8 Hatályát vesztette a 1/2012. (I. 27.) Önk. rend. 2012. január 27. napjától 6

Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: 2011. augusztus 31. napjától

530

8. sz. melléklet

A HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZATA

531

I. fejezet Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat hatálya a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalra ( továbbiakban: Hivatal) terjed ki. 2. A szabályozás célja (1) A szabályozás a Hivatal működése során a szabálytalanságok kezelésére ( azonosítására, intézkedések meghozatalára és nyomon követésére) vonatkozó eljárási rendet határozza meg. (2) Az eljárási rend alkalmazása a szabálytalanságok előfordulásának feltárását és a szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segíti elő. 3. A szabálytalanság fogalma (1) A szabálytalanság valamely létező szabálytól, jogi normától (törvény, rendelet, határozat, szabályzat, utasítás) való eltérést jelent. (2) A szabálytalanság fogalomkörébe a korrigálható mulasztások és hiányosságok, valamint a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények is beletartoznak. 4. A szabálytalanság alapesetei (1) Szándékosan okozott a szabálytalanság, ha annak elkövetője magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik. (2) Gondatlanul okozott a szabálytalanság, ha az elkövetője előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, illetve aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 5. A szabálytalanság megelőzése (1) A Hivatal a rá vonatkozó jogszabályokban előírt szabályzatok alapján köteles működni. (2) A szabályok betartását a Hivatal Vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri.

532

(3) Szabálytalanság esetén azt teljes egészében meg kell szüntetni. A szabálytalanságokat kiváltó okokat elemezni szükséges és meg kell tenni a megelőzést szolgáló intézkedéseket. 6. A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések általános célja (1) A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértésének, megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozása. (2) Szabályszegés, illetve szabály megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításához, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásához, a felelősség megállapításához, az intézkedések foganatosításához a megfelelő feltételek biztosítása. II. fejezet Az eljárási rend szabályai 1. A szabálytalanság észlelése (1) A Hivatal valamennyi dolgozója az észlelt szabálytalanságról köteles értesíteni a közvetlen felettesét (főosztályvezetőjét, osztályvezetőjét). (2) Amennyiben a közvetlen felettese érintett az adott ügyben és a figyelem felhívás eredménytelen a dolgozónak a Hivatal Vezetőjét kell értesítenie. (3) Ha a szabálytalanság észlelése esetén az (1) bekezdésben értesített közvetlen vezető megalapozottnak találja a szabálytalanságot, erről értesíti a Hivatal Vezetőjét. (4) A Hivatal Vezetője köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. (5) Ha a Hivatal Vezetője vagy a szervezeti egységek vezetői (főosztályvezetők, osztályvezetők) észlelik a szabálytalanságot, akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanságok korrigálására, megszüntetésére, illetve a szükséges eljárás megindítására. (6) A belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során tapasztalt szabálytalanság esetén a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell eljárni. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni a belső ellenőrzés megállapításai alapján, annak végrehajtását nyomon kell követni és jelenteni a Hivatal Vezetőjének a végrehajtást. (7) A külső ellenőrzési szerv által feltárt szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak 8 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a felelősök és a határidő pontos megjelölésével a tárgy szerint illetékes bizottság egyidejű tájékoztatásával.

533 2. A szabálytalanság észlelését követően szükséges intézkedések, eljárások (1) A Hivatal Vezetője felelős a szükséges intézkedések megtételéért, eljárások elindításáért, végrehajtásáért. (2) Bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a bűnüldöző szerveknél (rendőrség, ügyészség) illetve a szakhatóságoknál feljelentést kell tenni. (3) Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indít. 3. Az intézkedések, eljárások nyomon követése (1) A Hivatal Vezetője nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a megindított eljárások menetét, a meghozott döntéseket. (2) Figyelemmel kíséri az általa hozott döntéseket és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. (3) A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság lehetőségét beazonosítja (a hasonló esetek, témák, kockázatok meghatározása). (4) Információt ad a belső ellenőrzés számára, elősegíti a folyamatban lévő ellenőrzéseket, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 4. A szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása (1) A Hivatal Vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése. (2) Elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. (3) Nyilván kell tartani a megtett intézkedéseket, az ahhoz kapcsolódó határidőket. 5. Jelentési kötelezettségek (1) A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (2) A Hivatal Vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben a Közgyűlésnek számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásnak tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

534

9. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ellenőrzési nyomvonala Sorszám

Tevékenység, feladat

I.

A költségvetés tervezése

1.

A költségvetési koncepció elkészítése

2.

A költségvetési rendelet tervezet elkészítése

Jogszabályi alap

Áht. Ámr. Költségvetési tv. tervezet

Áht. Ámr. Költségvetési tv. tervezet Koncepció

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés

A központi irányelvek alapján körlevél kiadása a koncepció összeállításához. A Gazdasági Főosztály koordinálásával összeállított és a Főjegyző által felülvizsgált koncepciót a Közgyűlés Elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Előzetesen a bizottságok véleményezik a koncepciót, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásban is véleményt alkot. A költségvetési rendelet összeállításához körlevél kiadása az intézmények és a Hivatal részére. Az intézmények és a szakmai osztályok által elkészített javaslatok, ellenőrzése a Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálkodási Osztály tervezési feladatot ellátó ügyintézői által az ágazati szakmai osztályok szakmai ügyintézőinek közreműködésével a Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálkodási Osztály vezetőjének irányítása mellett. A Főjegyző által elkészített rendelettervezetet az Elnök terjeszti elő.

Keletkező dokumentum/hely

Költségvetési koncepció előterjesztés

Felelős/ kötelezettségvállaló

Főjegyző

Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye, illetve Gazdasági Főosztály Költségvetési Főjegyző rendelet tervezet előterjesztés Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye, illetve Gazdasági Főosztály

Határidő

Költség-vetési évet megelőző október november

Végrehajtó

Koncepció készítés koordináló: Gazdasági Főosztályvezető közreműködő: valamennyi főosztály, osztály

Koncepció elfogadása

Koordinál: Gazdasági Főosztályvezető közreműködő: valamennyi főosztály, osztály

535

Sorszám 3.


Jogszabályi alap

A költségvetés bevételi és kiadási Költségvetési előirányzatainak tv. tervezet tervezése Koncepció

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés A bevételi előirányzatok meghatározása a - központi források - intézményi bevételek - önkormányzati saját bevételek tekintetében

A kiadási előirányzatok tervezése - személyi juttatások létszám irányszámok elfogadásával - dologi és egyéb kiemelt működési előirányzatok - felújítási és beruházási feladatok - Önkormányzati hivatal kiadásai feladatonként - tartalékok - többéves kötelezettségek későbbi évekre vonatkozó kihatásai - az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek

Keletkező dokumentum/hely Költségvetési rendelet tervezet Gazdasági Főosztály

Felelős/ kötelezettségvállaló Főjegyző

Határidő

Végrehajtó

Költségvetési előterjesztés Bizottsági megvitatásán ak idejére

Koordinál: Gazdasági Főosztályvezető közreműködő: valamennyi főosztály, osztály és az intézmények

536

Sorszám

3.1.


Normatív állami hozzájárulások számítása

Belső ellenőrzési vizsgálat a mutatószámok alakulásáról

Jogszabályi alap

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés A Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálkodási Osztály vezetőjének irányításával a tervezési feladatot ellátó ügyintézők ellenőrzik az intézmények által beküldött számításokat és meghatározzák a Hivatali feladatok ellátására szolgáló bevételi és kiadási keretszámokat. Az osztályvezető munkáját a Főosztályvezető ellenőrzi. A normatív állami támogatások meghatározásához az intézményi mutatószámok felmérése, körlevél kiadása az adattartalom meghatározásával. Az intézményi adatok felülvizsgálata, ellenőrzése és feldolgozása az informatikus elemző ügyintéző által az ágazati szakmai osztályok közreműködésével.



Normatív állami Főjegyző hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások megalapozó felmérése önkormányzati dokumentum Gazdasági Főosztály

A Belső Ellenőrzési Osztály Ellenőrzési Belső Ellenőrzési helyszíni ellenőrzése a normatív jelentések a Osztályvezető támogatás mutatóinak tényleges vizsgálatról helyzetéről. Belső Ellenőrzési Osztály

Határidő

Végrehajtó

MÁK által Koordinál: meghatározot Gazdasági t Főosztályvezető közreműködő: Humánerőforrás Főosztály

Értelem szerint

Belső Ellenőrzési Osztály

537

Sorszám 4.

Tevékenység, feladat A költségvetési rendelet tervezet egyeztetése az intézmények vezetőivel

Jogszabályi alap Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció

4.1.

A Területi Kisebbségi Önkormányzat költségveté-sének beépítése a költségvetési rendelettervezetbe

Áht. Ámr. Együttműködé si Megállapodás

4.2.

A költségvetési rendelettervezet elnöki jóváhagyása

Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció



Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézmények vezetőivel való költségvetési egyeztetés és a kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok rögzítése. A Gazdasági Főosztály által koordináltan végzett egyeztetést a Főjegyző ellenőrzi és felügyeli.

Egyeztető tárgyalás intézményenkénti jegyzőkönyvei a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatait tartalmazó táblázattal

Gazdasági Főosztály A területi kisebbségi Költségvetési önkormányzat költségvetési rendelettervezet határozata alapján a területi előterjesztés kisebbségi önkormányzat költségvetésének elkülönített Gazdasági szerepeltetése. Főosztály A költségvetési rendelet tervezetet a bizottságok és a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a Közgyűlés Elnöke aláírásával hagyja jóvá.

Költségvetési rendelettervezet előterjesztés Gazdasági Főosztály


Határidő

Végrehajtó

Költségvetési előterjesz-tés Bizottsági vitája előtt

Koordinál: Gazdasági Főosztályvezető

Főjegyző

Költségvetési előterjesz-tés Bizottsági vitája előtt

Közgyűlés Elnöke

Közgyűlési Munkaterv szerint

közreműködő: Humánerőforrás Főosztály

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző Főjegyző

538

Sorszám


Jogszabályi alap

4.3.

A költségvetési rendelettervezet bizottsági megvitatása és véleményezése

Áht. Ámr. Költségvetési tv. Koncepció

4.4.

A költségvetési rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és jóváhagyása

Áht. Ámr. Költségvetési tv.



Költségvetési rendelettervezet előterjesztés Bizottsági jegyzőkönyvek Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásos véleménye A Hivatal érintett Főosztályain A Közgyűlés Elnöke beterjeszti a Éves költségvetési Közgyűlés elé az adott évi rendelet költségvetési rendelettervezetet A Közgyűlés a költségvetési Jogi és rendeletben együttesen hagyja Önkormányzati jóvá a Hivatal, valamint az Főosztály irányítása alá tartozó intézmények rendeletek és költségvetését, valamint határozatok változatlan formában beépíti a gyűjteménye területi kisebbségi önkormányzat Gazdasági költségvetési határozatát. Főosztály A költségvetési rendelettervezetet szakmailag megvitatják a bizottságok és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásban véleményezi. A Főjegyző irányításával összeállított előterjesztést szakmailag áttekintik és véleményezik a bizottságok.

Felelős/ kötelezettségvállaló A Bizottságok Elnökei


Határidő

Végrehajtó

Közgyűlési Munkatervhez igazodó

Főjegyző és az érintett főosztályvezető k, osztályvezetők

Költségvetési év február 15-ig

Előkészítő: Főjegyző Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke

539

Sorszám 5.

5.1.

5.2.

Tevékenység, feladat Elemi költségvetés elkészítése

Jogszabályi alap Áht. Ámr. Költségve-tési rendelet

Felelős kötelezettségvállaló Körlevél kiadás az elemi Intézményi körlevél Gazdasági Főosztály Pénzügyi költségvetés elkészítésére a központi tájékoztató alapján. Gazdasági és Intézménygazdálko Készíti a pénzügyi ügyintéző, Főosztály dási Osztályvezető ellenőrzi a Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálkodási Osztályvezető. Az elemi költségvetés Intézményi elemi Intézmény Vezető összeállítása az intézmények költségvetési által. dokumentumok Készíti az intézmény gazdasági vezetője, ellenőrzi az intézmény Valamennyi vezetője. intézmény Az elemi költségvetés Hivatali elemi Gazdasági összeállítása az Önkormányzati költségvetési Főosztály Pénzügyi és Hivatalra vonatkozóan. dokumentumok Intézménygazdálko A Gazdasági Főosztály Pénzügyi Gazdasági dási Osztályvezető és Intézménygazdálkodási Főosztály Osztályvezető ellenőrzi az osztály ügyintézői által készített elemi költségvetést. Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés


Határidő

Végrehajtó

Február

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző

MÁK határidőhöz igazodva február

Intézmény Gazdaságvezető

MÁK határidőhöz igazodva február

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző, ágazati közgazdasági ügyintéző, informatikus elemző

540

Sorszám


Jogszabályi alap

5.3.

5.4.

6.

Előirányzatok módosítása

Áht. Ámr. Költségveté-si rendelet



Az intézményi és Hivatali elemi költségvetési dokumentáció ellenőrzése, feldolgozása, összesítése. A pénzügyi ügyintéző a K11 program segítségével ellenőrzi és összesíti az elemi költségvetéseket. Az elemi költségvetés jóváhagyása, a költségvetési dokumentáció aláírása és megküldése a MÁK részére. A Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálkodási Osztály munkáját a Főosztályvezető ellenőrzi. Az önkormányzat költségvetésében a címek, alcímek és kiemelt előirányzatok módosítására a költségvetési rendelet módosításával kerül sor amit a Közgyűlés rendeletében meghatározott időnként megtárgyal. Az intézmények beküldött módosítási javaslatait az informatikus elemző ügyintéző ellenőrzi és feldolgozza.

Elemi költségvetési dokumentumok önkormányzati összesítő Gazdasági Főosztály

Elemi költségvetés

Felelős/ kötelezettségvállaló Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálko dási Osztályvezető

Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Gazdasági Főosztály

MÁK határidő

Végrehajtó Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző

Közgyűlés Elnöke Főjegyző

MÁK által Gazdasági meghatározot Főosztály t Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző

Közgyűlés Elnöke Főjegyző

Költségvetési Gazdasági rendeletben Főosztály szabályozott Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály informatikus elemző ügyintéző illetve intézményi saját hatáskörű módosítás esetén érintett intézményvezet ő

Gazdasági Főosztály

Költségvetési rendeletet módosító előterjesztés

Határidő

541

Sorszám 6.1.

6.2.


Jogszabályi alap



Az előirányzat átcsoportosítás előtt meg kell győződni róla, hogy a módosítás nem ütközik jogszabályba és nem ellentétes az önkormányzat rendeleteivel, határozataival. Az intézmények beküldött módosítási javaslatait az informatikus elemző ügyintéző ellenőrzi. Az ügyintéző feladat teljesítését az osztályvezető ellenőrzi. A felhalmozási célra rendelkezésre álló előirányzatok indokolt átcsoportosítására fedezet vizsgálattal együtt kerülhet sor. Ellenőrzi a Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály ügyintézője az osztályvezető irányításával.

Költségvetési rendeletet módosító előterjesztés, intézményi előirányzat módosító javaslat

Felelős/ kötelezettségvállaló Érintett főosztályvezetők, osztályvezetők intézményvezetők

Határidő

Végrehajtó

Költségvetést módosító rendelet benyújtása előtt

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály informatikus elemző ügyintéző érintett intézmények gazdaság vezetői Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztályvezető


Felhalmozási előirányzatok átcsoportosítása előterjesztés. Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye. Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály

Főjegyző

Az előterjesztés elkészítése előtt

542

Sorszám 6.3.

6.4.


Jogszabályi alap

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés Az előirányzat módosítás nem irányulhat az előirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére (kiemelt előirányzatokon belüli részelőirányzatok esetében). A számviteli ügyintéző feladat teljesítését az osztályvezető ellenőrzi. Információs rendszer vezetése, amely képes az előirányzatok nyomon követésére (TATIGAZD információk) A számviteli ügyintéző egyezteti és ellenőrzi a könyvelési feladatot ellátó ügyintéző feladat ellátását és az adatszolgáltatását. A számviteli ügyintéző feladat teljesítését az osztályvezető ellenőrzi.

Keletkező dokumentum/hely Költségvetési előirányzatok nyilvántartása Gazdasági Főosztály

Havi pénzforgalmi adatok Gazdasági Főosztály


Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálko dási Osztály számviteli ügyintéző

Határidő

Végrehajtó

Folyamatos a Gazdasági gazdálkodás Főosztály során Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály számviteli ügyintéző

Folyamatos havonta

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály könyvelést végző ügyintéző

543

Sorszám II. 1.

1.1.

Tevékenység, feladat A költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás folyamata Személyi juttatási előirányzat felhasználása

Jogszabályi alap

ktv. kjt. Mt. költségvetési rendelet


Az illetményszámfejtés alapvetően a MÁK-on keresztül történik mind az önkormányzati hivatal mind az intézmények dolgozói részére. Ehhez szükséges információ szolgáltatás végrehajtása. Az intézményeknél a munkáltatói jog gyakorlója ellenőrzi a személyügyi feladatot ellátó munkáját, az önkormányzatnál a Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető.


Kinevezési átsorolási munkaviszonyt megszűntető dokumentumok megbízási szerződések

Jogi és Önkormányzati Főosztály személyi anyag, Intézmények személyügyi anyagok. A központi számfejtésen túli Bérfeladás Hivatali illetményszám- fejtés a dokumentumai KIR program segítségével valósul meg. A havi zárást követően Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség Főosztály teljesítése a MÁK részére. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját.

Felelős kötelezettségvállaló

Főjegyző Intézményvezetők

Határidő

Folyamatos

Végrehajtó

Jogi és Önkormányzati Főosztály Személyzeti ügyintéző Intézmények bérügyi ügyintézői

Főjegyző

Számfejtés folyamatos, havi zárás után adatszolgáltat ás

Jogi és Önkormányzati Főosztály Személyzeti ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály ágazati közgazdasági ügyintéző

544

Sorszám 1.2.

1.3.

1.4.


Jogszabályi alap

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés A közgyűlés tagjai részére a tiszteletdíjak, valamint nem rendszeres (külföldi kiküldetés napidíjai, utazási költség) kifizetések számfejtése a KIR program felhasználásával és ezek havi jelentése a MÁK felé az előírt adattartalommal. A tárgyévben kifizetett személyi juttatásokról kifizetői adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a dolgozók, közgyűlési tagok és külső személyek részére. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját. A munkáltatói jog gyakorlója ellenőrzi a személyi juttatások előirányzat felhasználásának jogszabályi betartását.



Határidő

Végrehajtó

Havonta Közgyűlés előtt a számfejtés-re és havi zárás után MÁK felé

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző

Jövedelemigazolás a Gazdasági kifizetett személyi Főosztály Pénzügyi juttatásokról és Intézménygazdálko Gazdasági dási Osztályvezetője Főosztály

SZJA törvényben előírtak szerint

Költségvetési Főjegyző rendelet személyi juttatás előirányzata

Folyamatos

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály pénzügyi ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály ágazati közgazdasági ügyintéző adatszolgáltatás a alapján

Kifizetési bizonylatok havi bérfeladás Gazdasági Főosztály

545

Sorszám 2.

2.1.

2.2.

Tevékenység, feladat Létszámgazdálkodás

Jogszabályi alap


ktv. kjt. Mt. költségvetési rendelet

A költségvetési rendeletben évente jóváhagyott létszámkeretek betartása az önkormányzatnál és az intézményeknél. Az intézményeknél a munkáltatói jog gyakorlója ellenőrzi a személyügyi feladatot ellátó munkáját, az önkormányzatnál a Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető. Minden munkavállaló rendelkezzen munkaszerződéssel a munkaviszony létrejöttekor. Minden munkakörhöz készüljön munkaköri leírás. A személyzeti ügyintéző munkáját a Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető ellenőrzi. A Főjegyző ellenőrzi a főosztályvezetők, osztályvezetők ez irányú feladatellátását. A munkáltató jóváhagyja a dolgozói felvételeket és kilépéseket. A személyzeti ügyintéző munkáját a Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető ellenőrzi.

Keletkező dokumentum/hely Létszám nyilvántartás

Felelős/ kötelezettségvállaló Főjegyző Intézmény Vezető

Határidő Folyamatos

Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály Személyzeti ügyintéző

Alkalmazás időpontja


Jogi és Önkormányzati Főosztály Intézmények

Személyi anyag Jogi és Önkormányzati Főosztály Az irodákon összegyűjtve az iroda dolgozóinak a munkaköri leírása, illetve valamennyi dolgozónál a sajátmunkaköri leírása. Személyi anyag Jogi és Önkormányzati Főosztály

Főjegyző

Végrehajtó

Valamennyi főosztály, osztályvezető

Főjegyző

Értelemszerint


546

Sorszám


Jogszabályi alap

3.

4.

4.1.

Közbeszerzési eljárás

Kbt.

Kbt. Közbeszerzési Szabályzat



Az éves beszámolóban a Éves beszámoló vagyongazdálkodás szakmai és számszaki végrehajtásának Jogi és értékelése Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály A közbeszerzési eljárás hatálya Közbeszerzési alá tartozó feladatokra Szabályzat közbeszerzési szabályzat a Jogi és helyben központosított Önkormányzati közbeszerzésekre önkormányzati Főosztály Jogi rendelet készítése, melyet a Osztály Közgyűlés fogad el. Éves összesített közbeszerzési Éves közbeszerzési terv készítése. terv A közbeszerzési ügyintéző feladat Jogi és ellátását a főosztályvezető Önkormányzati ellenőrzi. Főosztály Jogi Osztály

Felelős/ kötelezettségvállaló Közgyűlés Elnöke Főjegyző

Határidő

Végrehajtó

Beszámoló készítése előtt

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztályvezető

Főjegyző

Törvény szerint

Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi osztályvezető

Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető

Tárgyév április 15-ig

Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály Közbeszerzési ügyintéző

547

Sorszám 4.2.

4.3.

4.4.


Jogszabályi alap



A közbeszerzési eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Szabályzatban foglalt módon az éves közbeszerzési terv szerint történik. A Közbeszerzési Bizottság munkájának előkészítése és döntéseinek végrehajtása. Az osztályvezető feladatainak végrehajtását a Főosztályvezető ellenőrzi. A közbeszerzési eljárások szervezési, lebonyolítási és dokumentálási feladatainak ellátása. A közbeszerzési ügyintéző munkavégzését a főosztályvezető ellenőrzi. Az előző évi közbeszerzésekről statisztikai összegzés készítése. A főosztályvezető irányításával és ellenőrzése mellett.



Keletkező dokumentum/hely Közbeszerzési eljárás dokumentumai

Felelős/ kötelezettségvállaló Közbeszerzési Bizottság Elnöke

Határidő Értelem szerint

Közbeszerzési Bizottság Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály Közbeszerzési ügyintéző


Folyamatos



Törvény szerint


Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály

Jegyzőkönyvek Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály Éves statisztikai összegző jelentés Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály

Végrehajtó

548

Sorszám 5.

5.1.

Tevékenység, feladat Beruházások előkészítése, lebonyolítása

Jogszabályi alap


Áht. Ámr.

A beruházások, felújítások előkészítésére és bonyolítására beruházási rendelet készítése, melyet a Közgyűlés fogad el.

Áht., Kbt. Közbeszerzési szabályzat, beruházási szabályzat

Az intézmények és a Hivatal éves beruházási, fejlesztési igényének felmérésére, a beruházási célokmányok bekérése, felülvizsgálata, a költségvetés felhalmozási bevételi, kiadási előirányzatainak elkészítése. A beruházási ügyintéző feladatellátását az osztályvezető, az osztályvezetőét a Főosztályvezető ellenőrzi.

Keletkező dokumentum/hely Rendelet az önkormányzati beruházások előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály A tárgyévi költségvetés felhalmozási, bevételi- kiadási előirányzatainak részanyaga Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály


Gazdasági Főosztályvezető

Határidő

Végrehajtó

Törvény szerint

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztályvezető

Tárgyév január 20.

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztály beruházási ügyintéző

549

Sorszám


Jogszabályi alap



5.2.


A költségvetésben jóváhagyott, elhatározott feladatokra a műszaki előkészítés megvalósítása (tervezőmunkák, költségvetések megrendelése, feladategyeztetések elvégzése, stb.) A beruházással foglalkozó ügyintézők feladatai végrehajtását az osztályvezető, az osztályvezető feladatai végrehajtását a Főosztályvezető ellenőrzi.

5.3.


A beruházások megvalósítására ahol lehetséges - pályázatok készítése, engedélyeztetése és benyújtása, támogatási szerződések a támogatást nyújtókkal, együttműködési megállapodások megkötése a partnerekkel, a szükséges testületi döntések meghozatala. A beruházással foglalkozó ügyintézők feladatai végrehajtását az osztályvezető, az osztályvezető feladatai végrehajtását a Főosztályvezető ellenőrzi

Műszaki engedélyezési és kiviteli tervek, különböző szakvélemények, hatósági engedélyek, beruházási koncepciók, tervezői költségbecslések, stb. Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály Benyújtásra került pályázatok, testületi döntések, támogatási szerződések, együttműködési megállapodások Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály

Felelős/ kötelezettségvállaló Gazdasági Főosztályvezető


Határidő

Végrehajtó

Folyamatos

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztály beruházási ügyintéző, műszaki ellenőr

Értelem szerint

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztály pályázatkezelő és beruházási, ügyintéző

550

Sorszám 5.4.

5.5.


Jogszabályi alap



A szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása jelen ellenőrzési nyomvonal 4. pontja szerint, a vállalkozói, szállítói, tervező, bonyolítói szerződések megkötése. A közbeszerzéssel foglalkozó ügyintéző feladatainak végrehajtását a főosztályvezető ellenőrzi.

Áht., Kbt. Közbeszerzési szabályzat, beruházási szabályzat, műszaki ellenőrzésről szóló Korm. rendelet

A beruházás jellegétől függően az építési napló megnyitása, az abban történő folyamatos bejegyzések, az átadási- átvételi dokumentációk elkészítése, az elmaradó és többletmunkák folyamatos rögzítése, a használatbavételi engedély megszerzése, a beruházás aktiválása. A beruházással és műszaki ellenőrzéssel foglalkozó ügyintézők feladatai végrehajtását az osztályvezető, az osztályvezető feladatai végrehajtását a főosztályvezető ellenőzi.

Keletkező dokumentum/hely Lezárt közbeszerzési dokumentációk megkötött vállalkozói, szállítási, tervezői szerződések Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Osztály Építési napló, átvételi- átadási jegyzőkönyvek, beüzemelési jegyzőkönyv, használatbavételiműködési engedély, szakhatósági engedélyek, közbeszerzési dokumentáció pótmunka esetén, üzembe-helyezési okmány Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály

Felelős/ kötelezettségvállaló Jogi és Önkormányzati Főosztályvezető


Határidő

Végrehajtó

Értelem szerint


Vállalkozói szerződés szerint

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztály beruházási és műszaki ügyintézők

551

Sorszám 5.6.


Jogszabályi alap



Áht., Kbt. Közbeszerzési szabályzat, beruházási szabályzat, műszaki ellenőrzésről szóló Korm. rendelet

A pénzügyi finanszírozás biztosítása, ezen belül a számlák műszaki ellenőri igazolása, szerződés szerinti kifizetése, támogatásból megvalósuló beruházásoknál a pénzügyi támogatások szerződés szerinti igénylése, a beruházás befejezését követően támogatásokkal való elszámolás biztosítása.

Kollaudált számlák, kifizetési bizonylatok, támogatásigénylő dokumentációk, szakmai és pénzügyi, szakmai teljesítési (elszámolási) dokumentációk

A beruházással és műszaki ellenőrzéssel, pénzügyi finanszírozással foglalkozó ügyintézők feladatai végrehajtását az osztályvezető, az osztályvezető feladatai végrehajtását a főosztályvezető ellenőrzi.

Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztési Osztály

Felelős/ kötelezettségvállaló Gazdasági Főosztályvezető


Végrehajtó Gazdasági Főosztály Beruházási és Területfejlesztés i Osztály beruházási és műszaki ellenőr, pénzügyi finanszírozó ügyintézők

552

Sorszám 6.

6.1.

6.2.

Tevékenység, feladat Kötelezettségvállalás utalványozás

Kötelezettségvállalás utalványozás ellenjegyzése

Érvényesítés

Jogszabályi alap Áht. Ámr. Pénzgazdálkod ási Szabályzat


Az önkormányzat nevében a Közgyűlés Elnöke, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult kötelezettségvállalásra a kiadás teljesítésének, vagy a bevétel elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján. Áht. Ellenjegyzésre a főjegyző (és az Ámr. általa írásban kijelölt személy) Pénzgazdálkod jogosult. A kijelölt személy ási Szabályzat ellenjegyzését a Főjegyző ellenőrzi. Áht. A kiadás teljesítése, illetve a Ámr. bevétel beszedése előtt ellenőrizni Pénzgazdálkod kell, hogy ási Szabályzat - szakmailag igazolt a kifizetés/bevétel beszedés jogossága, - megfelelő összegben határozták meg a kifizetési, illetve bevétel beszedési igényt,

Keletkező dokumentum/hely Kötelezettségvállalás nyilvántartása Utalvány

Felelős/ kötelezettségvállaló Közgyűlés Elnöke

Határidő

Végrehajtó

Folyamatos

Közgyűlés Elnöke illetve az általa felhatalmazott személy

Főjegyző

Folyamatos

Főjegyző illetve az általa írásban felhatalmazott személy

Illetékes főosztályvezetők, osztályvezetők

Folyamatos

Érvényesítéssel megbízott ügyintézők

Gazdasági Főosztály Utalvány Gazdasági Főosztály Utalvány Szakmai teljesítésigazolás Szerződés Gazdasági Főosztály

553

Sorszám


Jogszabályi alap



Határidő

Végrehajtó

-

6.3.

alátámasztó dokumentumok (megrendelés, szerződés teljesítés igazolás) formai és tartalmi helyességét, - biztosított-e a fedezet a kifizetés teljesítéséhez A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. A kötelezettségvállalás, Utalvány utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés, valamint a szakmai Gazdasági teljesítés igazolása során Főosztály maradéktalanul érvényesíteni kell a Hivatal pénzgazdálkodási rendjének szabályzatában foglaltakat. A Főjegyző ellenőrzi a Főosztályvezető, a főosztályvezető az osztályvezető feladat ellátását.


Főjegyző

Folyamatos

A szabályzatban neve-sítettek, aláírásra jogosultak

554

Sorszám 6.4.

Tevékenység, feladat Kifizetések teljesítése

6.5.

7.

Könyvvezetési információs rendszer kidolgozása

Felelős/ kötelezettségvállaló Pénzgazdálkod A kifizetés teljesítése előtt meg Utalvány Teljesítést Gazdasági ási Szabályzat kell győződni róla, hogy a igazoló Főosztály Pénzügyi kifizetés előkészítése megtörtént dokumentumok és a szükséges igazolások, aláírások Intézménygazdálko az eseménnyel kapcsolatban Gazdasági dási Osztályvezető rendelkezésre állnak. Főosztály Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját. Utalásért felelős Az elektronikus átutaláshoz a Feladott ügyintéző megfelelő személyek megbízások az jóváhagyása. ügyfél terminálon. Az utalás indításához a második aláíró ellenőrzi az első jóváhagyó Gazdasági által rögzített utalások Főosztály helyességét. Ámr. A mindenkori gazdasági vezető Számviteli politika Gazdasági Ábk. felelős az önkormányzat, illetve Számlarend Főosztály Pénzügyi és Számviteli az intézmény számviteli Szabályzat politikájának és könyvvezetési Gazdasági Intézménygazdálko információs rendszerének Főosztály dási Osztályvezető kialakításáért, írásbeli szabályozásáért és működéséért. Számviteli ügyintéző munkáját az osztályvezető ellenőrzi. Jogszabályi alap



Határidő

Végrehajtó

Folyamatos

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Utalást végző ügyintéző

Folyamatos

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Aláírási joggal rendelkező 2 fő Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály számviteli ügyintéző, könyvelő

Értelem szerint

555

Sorszám 7.1.

7.2.

7.3.


Jogszabályi alap



A könyvvezetési információ rendszerrel szembeni követelményeknek való megfelelés ellenőrzése. Az osztályvezető ellenőrzi a számviteli ügyintéző feladat ellátását. Az önkormányzat valamennyi gazdasági eseményének meg kell jelennie a számviteli rendszerben. Az osztályvezető ellenőrzi a számviteli ügyintéző feladat ellátását.

Számviteli politika

Minden gazdasági esemény az azt alátámasztó dokumentum alapján kerül rögzítésre. Számviteli ügyintéző ellenőrzi a könyvelést végző munkáját. Főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások ellenőrzését számviteli ügyintéző végzi.

Utalvány kontírozó lap


Számviteli politika Gazdasági Főosztály




Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálko dási Osztályvezető

Folyamatos

Számviteli ügyintéző

Folyamatos

Végrehajtó Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Számviteli ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Számviteli ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Könyvelő

556

Sorszám 7.4.

7.5.

7.6.

7.7.


Jogszabályi alap

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés A gazdasági események dokumentumait rendszerezetten, visszakereshető módon kell tárolni. A könyvelőt a számviteli ügyintéző ellenőrzi. A gazdasági események rögzítését és jóváhagyását az informatikai rendszer naplózza, a rögzítést végző személy a kontírozó lapot szignálja. A könyvelőt a számviteli ügyintéző ellenőrzi. A papír alapú dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A könyvelőt a számviteli ügyintéző ellenőrzi.

Keletkező dokumentum/hely Bizonylatok Dokumentumok

Felelős/ kötelezettségvállaló Könyvelő


Gazdasági Főosztály Naplóbizonylat


Folyamatos


Folyamatos


Értelem szerint


Dokumentumok Gazdasági Főosztály

A megyei főjegyző felelős a Számlarend Hivatal és az önkormányzati gazdálkodás időközi Gazdasági periódusainak zárásáért és az Főosztály időközi (havi, negyedéves, féléves) jelentések elkészítéséért és továbbításáért a MÁK részére.

Végrehajtó Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Könyvelő Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Könyvelő Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Könyvelő Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Könyvelő

557

Sorszám


Jogszabályi alap

7.8.

8.

8.1.

Költségvetési beszámolás

Áht. Ámr. Szt. Ábk. Számviteli Szabályzat

Az időközi jelentés pontosságát, teljességét és hitelességét a felelős vezető aláírásával igazolja a MÁK felé továbbítás előtt. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját.

Időközi Jelentések Gazdasági Főosztály


Az elemi költségvetés készítésére kötelezettek az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készítenek. A beszámoló készítéséhez körlevél kiadása, amely az adatszolgáltatáson túl előírja a beszámoló szöveges indoklásának tartalmi és formai követelményeit. Az osztályvezető ellenőrzi a számviteli ügyintéző feladat ellátását.

Beszámoló adatok

Főjegyző

Értelem szerint

Főjegyző

Értelem szerint





Beszámoló jelentés Gazdasági Főosztály

Végrehajtó Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály jelentést készítő ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály számviteli ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Számviteli ügyintéző

558

Sorszám 8.2.

8.3.

8.4.

8.5.

8.6.


Jogszabályi alap

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés A megyei főjegyző értékeli a FEUVE rendszer működését, a belső ellenőrzést és az éves beszámolóval együttesen terjeszti a közgyűlés elé. Elemi beszámoló összeállítása az intézmények által. Intézményvezető ellenőrzi a gazdaságvezető munkáját.

Keletkező dokumentum/hely Beszámoló előterjesztés Gazdasági Főosztály Intézményi elemi beszámoló

Gazdasági Főosztály Elemi beszámoló készítése az Hivatali elemi Önkormányzati Hivatalra beszámoló vonatkozóan. A számviteli ügyintéző feladat Gazdasági ellátását az osztályvezető Főosztály ellenőrzi. Az intézményi és Hivatali elemi beszámoló dokumentumainak ellenőrzése a K11 program segítségével, feldolgozása, összesítése.

Elemi beszámolók önkormányzati összesítő Gazdasági Főosztály

A féléves, háromnegyed-éves és Beszámoló éves gazdálkodásról szóló előterjesztés beszámoló előterjesztés összeállítása. Gazdasági Főosztály


Határidő

Végrehajtó

Éves költségvetési beszámoló

Belső Ellenőrzési Osztályvezető

Intézményvezető

MÁK határidőhöz igazodva

Intézmény gazdasági vezető


MÁK határidőhöz igazodva

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdálko dási Osztályvezető

MÁK határidő

Főjegyző

Közgyűlési munkaterv szerint

Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály számviteli ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Számviteli ügyintéző Gazdasági Főosztály Pénzügyi és Intézménygazdá lkodási Osztály Számviteli ügyintéző

559

Sorszám


Jogszabályi alap

8.7.

A beszámoló előterjesztés bizottsági megvitatása. A Főjegyző irányításával összeállított előterjesztést szakmailag áttekintik és véleményezik a bizottságok. A Közgyűlés Elnöke beterjeszti a Közgyűlés elé a beszámoló előterjesztést.

8.8.

8.9.


Az intézményi beszámoló felülvizsgálata

Áht. Ámr.

Keletkező dokumentum/hely Bizottsági jegyzőkönyvek Érintett irodák

Beszámoló előterjesztés Jogi és Önkormányzati Főosztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Gazdasági Főosztály A beszámoló felülvizsgálata Intézményi során értékelni kell: kiértesítő levél a - a feladatok szakmai beszámoló elfogadásáról teljesítését, - a pénzügyi teljesítés és Humánerőforrás feladatmegvalósítás Főosztály összhangját, - az eredeti, a módosított terv- Gazdasági Főosztály és tényadatok eltérését, - a számszaki beszámoló belső és adatszolgáltatással való összhangját. A Főjegyző ellenőrzi a főosztályvezetők feladat ellátását.

Felelős/ kötelezettségvállaló Bizottsági Elnökök

Határidő

Végrehajtó

Közgyűlési munkatervhez igazodó

Főjegyző és az érintett főosztályvezető k, osztályvezetők


Értelem szerint

Előkészítő: Főjegyző Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke

Főjegyző

Tárgyévet Humánerőforrás követő április Főosztályvezető 30. Gazdasági Főosztályvezető

560 10. sz. melléklet

A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan és ingó vagyontárgyak köre

I. Ingatlan A Heves Megyei Önkormányzat tulajdonát képező egri 4975 hrsz. alatt felvett, Eger, Dobó tér 6/A. szám alatti ingatlan III. emeletének az 1., számú 17,85 m2, a 2. számú 11,7 m2, a 3. számú 11,8 m2 alapterületű irodahelyiségek és a hozzátartozó 9,6 m2 alapterületű közlekedő. II. Ingóságok A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingóságokat külön leltári jegyzék tartalmazza.

561

11.sz. melléklet

SZABÁLYZAT a megyei közgyűlés tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről I. Általános rendelkezések 1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban törvény) 10/A. § (1) bekezdése értelmében a megyei közgyűlés tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1jétől számított 30 napon belül a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. 2. A közgyűlési tag saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is. 3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a közgyűlési tag képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20 §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok 1. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban tollal kell kitölteni, melyből egy-egy példány a közgyűlési tagnál marad. 2. A közgyűlési tag a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát a törvényben megállapított határidőig külön-külön zárt borítékban adja át a megyei Önkormányzati Hivatal kijelölt köztisztviselőjének (továbbiakban: köztisztviselő), aki a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő nevét, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra a hozzátartozó nevét is. 3. A vagyonnyilatkozatok átvételét a köztisztviselő írásban, az 1. sz. minta szerinti átadásátvételi igazolás kitöltésével igazolja, melynek egy példányát a közgyűlési tag részére átadja. III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok 1.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

562

2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.

Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan. 3. Ugyanazon közgyűlési tag esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 4. A közgyűlési tag vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A közgyűlési tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 5. Amennyiben a közgyűlési tag vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság Elnöke haladéktalanul tájékoztatja a közgyűlési tagot a bejelentés tartalmáról. A közgyűlési tag az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a V/3. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. 7. Az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Megyei Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja. IV. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai 1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a Jogi Osztály kijelölt köztisztviselője végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön gyűjtőszámon kell elvégezni. A közgyűlési tagnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos egyéb iratait az iratkezelési szabályzatban megjelölt, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége megszűnésének időpontjától számított időpontig kell megőrizni.

563 2. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten, Jogi és Önkormányzati Főosztályon kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni. 3. A vagyonnyilatkozatokról a 2. sz. minta, az ellenőrzési eljárásról a 3. sz. minta szerinti „Betekintési nyilvántartás”-t kell vezetni. 4. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közgyűlési tag az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a közgyűlési tagnak, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. 5. A közgyűlési tag megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közgyűlési tag részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. V. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 1. A közgyűlési tag vagyonnyilatkozatába a Jogi és Önkormányzati Főosztály kijelölt köztisztviselője jelenlétében – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki betekinthet. 2. A betekintési jog gyakorlásának feltételeit az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság ellenőrzi. 3. A betekintési jog gyakorlását a 3. sz. minta szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését. VI. Felelősségi szabályok 1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság felelős. 2. A közgyűlési tag felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek. 3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a köztisztviselő felelős.

564 1. sz. minta Önkormányzat neve: .................................................................................................................... Címe:............................................................................................................................................ Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve: ........................................................................... Iktató szám: .................................................................................................................................. IGAZOLÁS vagyonnyilatkozatok átvételéről Igazolom, hogy vagyonnyilatkozatának 1 példányát az alábbiak szerint vettem át: ............................................ önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester * (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... .......................................................................................................................... házastárs-/élettárs (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Értesítem, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A § (1) bekezdése alapján soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének ____. év január 1-étől számított 30 napon belül kell eleget tennie. Kelt: ................................... , ................ év ...................... hó .............. nap

P.H. vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke Készült:

*

2 pld 1 pld vagyonnyilatkozatra kötelezett 1 pld vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság

A megfelelő szöveg aláhúzandó

565 2.sz. minta Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

S. sz. 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40.

Nyilatkozattételre kötelezett neve

Hozzátartozói vagyonnyilatkozat Ebből (fő) Száma: házas/élettárs gyermek

Átvétel időpontja

566

3.sz. minta Önkormányzat neve: ........................................................................................................................ Címe: ................................................................................................................................................ Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve: ................................................................................ Iktató szám: ...................................................................................................................................... Vagyonnyilatkozatra kötelezett neve: .............................................................................................. Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma: ........................................................................................

BETEKINTÉSI NYILVÁNTARTÁS A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakba: Ökjtv.) 10/A. § (3) bekezdése alapján ellenőrzési célból a VAGYONNYILATKOZAT-hoz kapcsolódó ADATLAP-ba az alábbi személyek tekintettek be: BETEKINTÉSI JOG GYAKORLÁSA KI ............................................. (név)

MIKOR év hó

MEGJEGYZÉS

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap

2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Recommend Documents