1./ Helyi adórendeletek felülvizsgálata. Helyi adórendeletek végrehajtása, adóellenőrzések tapasztalata 90 napon túli adótartozások állománya NAV bevallási állomány Előterjesztő: jegyző Érvényben lévő helyi adórendeletünk: Diósjenő község Önkormányzata Képviselő-testületének 9./2015.(X.29.) rendelete a helyi adókról Diósjenő község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.), és h.) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 13.§. (1) bekezdés 13. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a helyi adókról a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezés 1. §. A képviselő-testület döntése alapján Diósjenő község területén a következő helyi adókat vezeti be: a.) építményadó b.) telekadó c.) magánszemélyek kommunális adója d.) idegenforgalmi adó e.) iparűzési adó Az építményadó 2. §. (1)Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete (2)Az építményadó mértéke 600 Ft/m2. 3. §. (1) Mentes az építmény adó alól: a) a lakás életvitelszerű használata esetén, b) a lakás életvitelszerű használata esetén a garázs, c) a lakás életvitelszerű használata esetén a műhely esetében az alapterületből 50 m2. (2) A mentesség nem illeti meg a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületét, épületrészét. Magánszemélyek kommunális adója 4. §. Magánszemély kommunális adójának mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként évi 12.000 Ft. 5. §.
(1)Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az az adótárgy, amelyet egészében építményadó, telekadó fizetési kötelezettség terhel. (2)A 3.§ (1) bekezdésében biztosított mentességek adóalanyai az ott megjelölt adótárgyak után magánszemélyek kommunális adóját kötelesek fizetni. Telek adó 6. §. (1) Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. (2) A telek adó mértéke évi 50 Ft/m2. (3) Mentes a telekadó alól a beépítetlen telek– kivéve a vállalkozó üzelti célt szolgáló telkét -, ha az adóalany a telek tulajdon ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 4 éven belül arra lakást, vagy üdülőt épít. (4) Az önkormányzat a magánszemélyek tulajdonában álló beépítetlen telek esetén – kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló telkét - 60 %-os mértékű adókedvezményt nyújt. Idegenforgalmi adó 7. §. (1) Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. Iparűzési adó 8. §. Az iparűzési adó mértéke a.) állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1,8 %-a. b.) ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 800 Ft. Záró rendelkezés 9. § (1) E rendelet 2016. január 01 -én lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat hatályon kívül helyezi: a többször módosított az építményadóról, a magánszemélyek kommunális adójáról, az idegenforgalmi adóról szóló, valamint az iparűzési adóról szóló 5./2014.(VII.31.) számú rendeletét.
Diósjenő, 2015. október 29.
Tóth János polgármester
Repiczki Zsuzsanna jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Az adóigazgatási munkáról minden évben november hónapban számolunk be a Tisztelt Képviselő-testület előtt. Röviden szeretném tájékoztatni a Tisztelt Képviselő-testületet a már bevezetett helyi adókról és azok mértékéről. A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény felhatalmazása alapján vezette be az önkormányzat a helyi adót. Az adóhatóság a ma hatályos 9./2015 (X.29) számú Önkormányzati rendelet alapján végzi az adóztatást. 1) Építményadó: azok fizetik, akik a község területén nem lakás céljára szolgáló építmény tulajdonjogával rendelkeznek. Törvényi mértéke 1.100 forint/négyzetméterenként helyi rendelet alapján községünkben 2016-os évben 600 Ft/négyzetméter. A bevétel 2016. szeptember 30.-ig 11.180 ezer forint. Az építményadó alanyok több mint 80 %-a időben fizeti a kivetett adót, az előirányzott 93 %-ban realizálódott. 2) Magánszemélyek kommunális adója: Törvényi mértéke 17.000 forint, községünkben adótárgyanként. 2016. január 1-től 12.000 Ft. Ezt az adónemet azok fizetik, akik községünkben állandó lakcímmel és lakóingatlannal rendelkeznek. Ennél az adónemnél a legtöbb az adóalanyok száma 1020 fő. A bevételi összeg 11.262 ezer forint. Az adóalanyok többsége időben fizeti a kivetett adót, az előirányzott 94 %-ban realizálódott. 3) Idegenforgalmi adó: 2008. január 1-től a törvényi mértéknek megfelelően községünkben is az adó mértéke 300 forint/vendégéjszaka. Diósjenőn a falusi turizmussal foglalkozók száma 7 fő. Az adó beszedésére a szállásadók a kötelezettek, és a bevallás benyújtásával egy időben a tárgyhót követő hónap 15 napjáig fizetik be az önkormányzat felé az idegenforgalmi adó számlára. A 2016.-os év tervezeténél ez idáig több bevételünk volt, mivel a vendégéjszakák száma emelkedett és az előző évről elmaradt befizetések is realizálódtak. Ebből az adónemből 2016. szeptember 30-ig 1.033 ezer forint bevétel van. A 70 éven felüli vendégek továbbra is mentesek az idegenforgalmi adó fizetése alól önkormányzatunknál. 4) Iparűzési adó: mértéke, az adóalap 2 %-a, helyi mértéke az adóalap 1.8 %-a. 166 vállalkozó 19.172 ezer forint iparűzési adót fizetett ebben az évben a 15 millió költségvetési tervhez képest. Vannak felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek ezeknél a kintlévőség viszonylag magas. Minden esetben beadjuk igényünket tartozásaik kiegyenlítésére, a végelszámolásnál kiderül, hogy nincs miből kiegyenlíteni az összeget. A behajtás egyebekben folyamatos. 5) Gépjárműadó: gépjárműadót érintően az önkormányzatnál maradó adóbevételek 2013. évtől radikálisan csökkennek, mivel a 2013. évtől beszedett, befizetett adó 40%a marad csak az önkormányzatoknál. Községünkben 830 adózót tartunk nyilván. Az okmányirodától havonta kapjuk a változásokat, a mi feladatunk az adóztatás és a küldött adatoknak megfelelő változások kivetése és beszedése. 2016 évre az összes bevételi előirányzat 15.000 ezer forint, melynek 40°% -a marad az önkormányzatnál és az adó 60 %-a a Magyar Államot illeti. 40 %-os terv 6.000 ezer Ft., ezzel szemben 2016. szeptember 30-ig 5.347 ezer FT. realizálódott,, az államnak 8.020 ezer Ft lett átutalva.
Adópótlék: függvénye más adótartozásnak a kintlévősége. Az adózók most is azt gondolják, hogy nem kell befizetni a keletkezett pótlékot, amit különböző indokokkal, sérelmekkel meg is magyaráznak. 2016. szeptember 30.-ig 290 ezer Ft. érkezett be. Az adó tartozásokat általában csak felszólításra fizetik be az adózók. 6) Szabálysértési, közigazgatási bírság is egyre több van, a behajtás nehéz, de minden eszközzel azon vagyunk, hogy a lehetőségekhez mérten behajtsuk, mivel a szabálysértési összeg egésze, a közigazgatási bírság 40 %-a az önkormányzat bevétele. 7) Telekadó: 2008. január 1-én került bevezetésre. A telekadó mértéke 50 Ft/m2. Az önkormányzat a magánszemélyek tulajdonában álló beépítetlen telek esetén – kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló telkét – 60% -os adókedvezményt nyújt. Telekadó fizetésére kötelezettek száma 31 fő. A befizetett összeg 896 ezer Ft. 8) Eljárási illetékek beszedése az önkormányzat adóhatóságához tartozik, amit utalunk a Magyar Államkincstár számlájára. 9) Adók módjára történő behajtások: az önkormányzatnak illetékességből megküldött behajtásokat be kell hajtani, ami szintén nem egyszerű feladat a fizetési hajlandóság nagyon nehéz. Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetés tárgyévi tervezésénél nem lehet pontos adóbevételt meghatározni. Az adó kivetése egész évben változhat. 2016. évben a költségvetésbe betervezett adóbevétel összege 46.800 ezer forint volt. Az adóbevétel 2016. szeptember 30-ig 49.180 ezer forint. A vállalkozóknak feltöltés miatt december 20-ig az iparűzési adó számlájukra befizetési kötelezettség van, ami még az adóbevételen javít. A hátralékosok részére október végétől a felszólítások folyamatosan kerülnek kiküldésre, a fizetési határidő a kézhezvételt követő 8 nap. A nem fizetőknél letiltás, NAV felé átadás behajtásra és az ingatlanra terhelés történik folyamatosan. Gépjárműadó tartozás esetén az autóforgalomból történő kivonását kezdeményezzük az okmányirodánál. Az önkormányzat adórendelete betartható, végrehajtható kiegészítését csak a központi iránymutatás alapján tesszük – még nem tudni, hogy milyen rendelet kerül kihirdetésre, de a lakosság teherbíró képességét figyelembe kell venni a 2017-as évre vonatkozóan a döntés előtt. Az adóigazgatási munka nem tartozik a népszerű feladatok közé, de a számok tükrében az önkormányzat tervezett bevétele meg lett valósítva. Az év végéig még várható bevétel. Az önkormányzatnál bevezetett adónemek kivetési feladatai, határozatok elkészítése, évközi állandó felszólítások, idézések mellett megyei adatállomány közlés van szinte minden hónapban a napi feladatok (adó-érték bizonyítvány, adóigazolás, bírósági igazolások stb.) mellett. Kérem, a Tisztelt Képviselő-testületet az adóbeszámolót szíveskedjen megvitatni és elfogadni. Továbbá kérem, hogy az adóigazgatási munka színvonalasabbá tételére, hatékonyságának javítására javaslatait tegye meg. Diósjenő, 2016. október 26. Dr. Hugyecz Renáta adóügyi előadó
Kimutatás a helyi adókról 2016.
Adónem megnevezés
Építményadó Ft/m2
Törvényi mértéke
Helyi adó mértéke
Adózók száma fő
2016 évi 2016. költségvetési szeptember 30terv ezer Ft-ban ig bevétel ezer Ft-ban
%
1.100 Ft/m2
600 Ft/m2
327
12.000
11.180
93.2%
17.000 Ft
12.000 Ft
1020
12.000
11.262
93.9%
Idegenforgalmi adó
300 Ft/éjszaka
300 Ft/éjszaka
7
1.000
1.033
103.3%
Iparűzési adó
Adóalap 2%-a
Adóalap 1,8 %-a
166
15.000
19.172
127.8%
Gépjármű adó
Törvényi szabályozás Törvényi szabályozás
830
6.000 (40%) (15.000)
5.347
89.1%
Adópótlék, bírság
Törvényi szabályozás Törvényi szabályozás
1200
300
290
96,7%
31
500
896
179.2%
46.800
49.180
105,1%
Kommunális adó
Telekadó Összesen:
1100 Ft/m2
20 Ft/m2 (40%) (50Ft/m2)
Határozati javaslat: ../… számú Önkormányzati határozat Diósjenő község képviselő-testülete a következő határozatot hozta: A Helyi adórendeletek végrehajtásáról, adóellenőrzések tapasztalatáról szóló beszámolót elfogadja. A helyi adórendelet módosítását nem tartja szükségesnek. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző
A 90 napon túli adótartozásokról készült kimutatás, valamint közzététel A képviselő-testület kérése a 90 napon túli adótartozások megismerése, valamint azok közzététele. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben az Adózás tekintetében megfogalmazott alapfogalmak: Az adóhatóság: 10 §. (1) c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság) Adóhatóság felettes szerve: 10 §. (1) d) e törvény vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el. Adóhatóság feladatköre: 10. § (2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést - ha törvény előírja megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. (3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit. Az önkormányzati adóhatóságok felügyeletét ellátó szerv: 11. §. (1) Az adópolitikáért felelős miniszter. A bejelentés szabályai: 19. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. 19. § (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. 19. § (3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 16. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével. 19. § (4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.
A helyi adók bevallása: 32. § (1) A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni. 32. § (2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. 32. § (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. 32. § (4) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie. 32. § (5) Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát. Adótitok: 53. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. 53. § (2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. 53. § (3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi. 53. § (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba. Adótartozás közzétételi lehetősége: 55/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a százezer - magánszemélyek esetében az ötvenezer - forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. 55/B. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennállónak.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4 § (1) bekezdése kimondja, hogy Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). Az adatbiztonság követelménye: 7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. (2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. (4) A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. A személyes adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A személyes adatok akkor továbbíthatók, ha azt törvény lehetővé teszi vagy az érintett ahhoz hozzájárult. Adattovábbításnak tekintendő, ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Amennyiben az adózási adat nem magánszemélyre, hanem valamely szervezetre, cégre vonatkozik, akkor az magánadat, cégadat, melyre az adatvédelmi szabályok nem vonatkoznak. Valamennyi adatra alkalmazandóak azonban a titokvédelmi rendelkezések. Kifejtés: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza az adótitokra vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint: „53. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. (2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi. 54. § (1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a (2) és (3) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, b) törvény előírja vagy megengedi, c) az érintett hozzájárul, d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.” Tehát adózási adatokat csak az Art. 54. §-ában meghatározott esetekben lehet mások tudomására hozni. A képviselő-testület, a képviselők tevékenységéhez (pl. költségvetési kérdések, rendeletalkotás) elegendő név nélküli összesített adatok, elemzések megadása. Ezen adatokat nem csak a képviselők, hanem bárki megismerheti. Az önkormányzat helyi adók vonatkozásában fennálló adómegállapítási joga nem teszi szükségessé meghatározott személyek adózási adatainak továbbítását, nyilvánosságra hozását. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdése informálódási jogot biztosít a képviselőknek egyrészt „önkormányzati ügyekben”, másrészt „a képviselői munkájához szükséges” mértékben. A képviselői minőség azonban önmagában nem jogosítja fel a képviselőket személyes adatok megismerésére és kezelésére. Az adóhatósági jogkör gyakorlása nem jelentheti az adótitok jogosulatlan továbbítását, nyilvánosságra hozását. Az adóhatóság nevében a jegyző jár el a törvényben foglaltak végrehajtása érdekében. Amennyiben az adózási adat nem magánszemélyre, hanem valamely szervezetre, cégre vonatkozik, akkor az magánadat, cégadat, melyre az adatvédelmi szabályok nem vonatkoznak. Valamennyi adatra alkalmazandóak azonban a titokvédelmi rendelkezések. Tehát adózási adatokat csak az Art. 54. §-ában meghatározott esetekben lehet mások tudomására hozni.
Az adatkezelés jogalapja Az önkormányzati adóhatóságok számához képest kevesen éltek az adóslisták nyilvánosságra hozatalának lehetőségével. A jelenleg hatályos Art. rendelkezése alapján az Art. 55/B. §-ának, és az Infotv. 5. § (1) bekezdésének maximálisan meg kell felelni. A hivatkozott rendelkezések hangsúlyos módon betartandók, mert az Önkormányzat könnyen kerül abba a helyzetbe, hogy olyan adózók személyes adatai is nyilvánosságra kerültek, akik személyes adatai közzététele tekintetében az önkormányzati adóhatóságnak erre nem volt jogalapja. A jogalap nélküli közzététellel a helyi adóhatóság megsértheti az adózási adatokra vonatkozó, Art.-ban rögzített titoktartási kötelezettségét is. Az ötvenezer, illetve százezer forintot elérő adótartozások tekintetében kizárólag a 90 napja folyamatosan fennálló tartozást és adós-adatot teheti közzé az önkormányzati adóhatóság. Az önkormányzati adóhatóságot a Magyar Államkincstár folyamatos kontroll alatt tartja, számára rendszeres adatszolgáltatást biztosít, valamint minden ellenőrzését segíti. Ezek során minden adat, tény ellenőrzése megtörténik. Megemlítendő tény, hogy az adatvédelmi hatósági eljárásokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapítása szerint a vizsgált adatkezelők egyike sem tudta egyértelműen igazolni, hogy az ötvenezer forint feletti adótartozások a közzétételkor 90 napon keresztül folyamatosan fennálltak. Az adatminőség követelménye: Az adóslista helyi újság, illetve annak mellékletében történő közzététele az Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogszerű, azonban ezen dokumentumok adattartalmának változatlanul hagyása esetében az időszerűtlen adatok bárki számára hozzáférhetővé tétele aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, mert az adatok ilyen módon történő nyilvánosságra hozatala olyan érintettekre vonatkozóan is következtetések levonását eredményezi, akik esetében az adatkezelés feltételei a nyilvánosságra hozatal időpontjában még fennálltak, azonban a lista folyamatos frissítése és a dokumentum kicserélése hiányában az adatkezelés feltételei már nem állnak fenn. Az adatminőség, mint adatkezelési alapelv vonatkozásában az Infotv. 4. § (4) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV.13.) AB határozat indokolása is kimondja, hogy az ún. törvényes adatminőségnek az adatkezelés minden szakaszában fenn kell állnia. Az adatbiztonság: Az Infotv. 7. §-a részletesen rögzíti az adatbiztonság alapelv követelményeit, többek között az adatkezelőnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, törlés, megsemmisítés, valamint az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az önkormányzati adóhatóság, mint adatkezelő kötelezettsége az adatkezelés során biztosítani az adatok kezelésének törvényességét, így az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani (Infotv. 4. § (4) - adatminőség elve).
Megállapítások: Az Art. 2012. évben hatályba lépett módosítása lehetőséget biztosít a helyi adóhatóság számára a tekintetben, hogy a nyilvánosság erejével élve ösztönözze az állampolgárok helyi adó fizetési hajlandóságát. Az önkormányzati adóhatóság adóztatási tevékenységével összefüggésben elrendelt nyilvánosságra hozatal során tekintettel kell lenni arra, hogy a helyi önkormányzat költségvetésébe tartozó adóbevételek a helyi választópolgárok közösségét érintik, így a közzététel - a jogalkotó szándéka szerint is - csak a helyben szokásos módon történhet meg. A 2013. január 1-jétől hatályos Art. szabályozás alapján kizárólag a feltételek folyamatos egyidejű fennállása felel meg a jogalkotó szándékának, vagyis az ötvenezer forintot elérő tartozásnak 90 napon keresztül folyamatosan fenn kell állnia ahhoz, hogy a közzététel megvalósulhasson, és ezt az adóhatóságnak igazolnia is tudni kell. Nem feltétlenül a szándékos nem fizetés áll az alacsony összegű tartozás hátterében késedelmes vagy az év végén történő egyösszegű befizetés is eredményezheti az adótartozás kialakulását. Az effajta „ösztönzés” korlátozza a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. A személyes adatok nyilvánosságra hozatalával sérül az érintett adózók információs önrendelkezési joga, amely az internetes közzététel esetében nem áll arányban a korlátozással elérni kívánt közérdekkel. Kétségtelenül többlet adminisztratív terhet jelent a helyi adóhatóságnak az, ha a jogszabályi lehetőséggel élve adónemenkénti bontásban nyilvánosságra hozza az adótartozók személyes adatait, hiszen amennyiben mindezt az adatvédelmi elveknek megfelelően teszi, akkor folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az adóbefizetéseket, melyek alapján naponta aktualizálnia szükséges a közzétett adatokat. Azonban csak ilyen módon szavatolható az adatok minőségének (naprakészségének) követelménye, amely az adatkezelés törvényességének nélkülözhetetlen eleme. A nyilvánosságra hozatal igénybevételéről szóló döntés meghozatalának joga a helyi adóhatóságé, melynek felelős vezetője a helyi önkormányzat jegyzője. Az önkormányzati adóhatóság, amennyiben élni kíván az Art. 55/B. §-ában biztosított törvényi lehetőséggel, és a helyi adó megfizetésével hátralékban lévő személyek adatait az önkormányzati honlapon kívánja nyilvánosságra hozni, azt oly módon teheti, hogy a közzététel megfeleljen az adatvédelmi alapelveknek. Ennek megfelelően - az adatkezelőnek folyamatosan monitoroznia kell a nyilvánosságra hozott személyes adatok tekintetében a közzététel feltételeinek fennállását; - amennyiben az adatkezelő a monitorozást elmulasztotta, az érintett kérésére haladéktalanul törölnie kell a már nem aktuális adatokat (azonban itt máris megáll a perbehívás feltétele); - a személyes adatokat az adatbiztonság elvének megfelelően - mások által nem szerkeszthető -, illetve olyan fájlformátumban hozhatja nyilvánosságra, amely az internetes keresőmotorok általi adatgyűjtést nem teszi lehetővé; - az érintetti jogok biztosítása érdekében az adatkezelőnek úgy kell eljárnia a közzététel során, hogy az adatok az internetről való eltávolításuk, törlésük után se legyenek kereshetőek a keresőmotorok által; - a nyilvánosságra hozatal lehetőségét csak a nyilvánosságra hozatal minden részletére
kiterjedő helyi szabályzat megalkotása mellett szabad biztosítani, amely rendelkezik a közzétételnek a helyben szokásos módon történő, és a jogalkotói szándéknak megfelelő kialakításáról, a határidőkről, az adatok frissítéséről, törléséről és a honlapról való eltávolításról, az adózók jogairól és a végrehajtásért való felelősségről. A képviselő-testület egy tagja fentiekkel kapcsolatosan már fordult a Nógrád Megyei Kormányhivatalhoz, a hatóság a kérdésfeltevő számára 2016. június 9. napján kelt levelében a következő tájékoztatást adta: „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 53.§-54.§ rendelkezései részletesen meghatározzák az adótitokra, az adóhatóságok titoktartási kötelezettségére, illetőleg az adótitok felhasználásának módjára, jogosultsági körére vonatkozó szabályokat. Az Art. 10.§ (1) bekezdés c) pontja szerint helyi adókkal kapcsolatosan önkormányzati adóhatóságként a jegyző jár el, akire értelemszerűen kiterjednek az Art. adótitokra vonatkozó rendelkezései. Bár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32.§ (2) bekezdés b) és f) pontjai lehetőséget biztosítanak a képviselő számára a felvilágosítás-, tájékoztatáskérésre, e jogok gyakorlása nem járhat az adótitok, illetőleg az önkormányzati adóhatósági jogkör sérelmével. Ennek megfelelően az önkormányzati képviselő, a polgármester - az érintett adózó kifejezett hozzájárulása nélkül nem tekinthet be konkrét adóhatósági ügyekbe, és a jegyző csak olyan információk kiadására jogosult, amelyek nem sértik az adóhatóság titoktartási kötelezettségét. Ugyanakkor az Art. 55/B.§ (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzati adóhatóság a helyi adók és a gépjárműadók vonatkozásában a százezer - magánszemélyek esetében az ötvenezer - forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó törvényben meghatározott adatait a helyben szokásos módon közzétegye.” Én mint Repiczki Zsuzsanna jegyző fent leírtak szerint Diósjenő község adóhatóságánál a feltételek fennállását (műszaki – pl. dos alapú program, személyi – pl. várható szülés miatti helyettesítés, ASP átállás) nem tartom megfelelőnek ahhoz, hogy mind az adózás rendjéről szóló törvény, mind az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény elvárásainak maximálisan meg tudjunk felelni. Mindezek alapján hivatali jogkörömben eljárva felelősen úgy döntöttem, hogy a helyi adó megfizetésével hátralékban lévő személyek adatait nem hozom nyilvánosságra, nem élek az Art. 55/B. §-ában biztosított törvényi lehetőséggel. Mindezek mellett az adózással foglalkozó munkatárs számára meghatároztam, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a naprakész nyilvántartások vezetésére, a folyamatban lévő felszólítások, részletfizetések figyelemmel tartására.
Repiczki Zsuzsanna jegyző
