2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

472 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 16/2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Heves Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § Önkormányzati jogok (1) A helyi önkormányzati jogok a megye településein választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat a megyei közgyűlésbe választott képviselők és megyei népszavazás útján gyakorolják. (2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Heves Megyei Önkormányzat Az önkormányzat székhelye: Eger, Kossuth Lajos út 9. 12

(3) Az önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. (4) A megyei önkormányzat a törvény keretei között saját feladatkörében önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését kizárólag törvénysértés esetén az Alkotmánybíróság és a bíróság vizsgálhatja felül. (5) A megyei önkormányzat feladatai ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget. 2. § Az önkormányzat jelképei (1) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere és zászlaja. A jelképeket és azok használatát külön rendelet szabályozza. (2) Az önkormányzat címere: arannyal keretezett kék színű tárcsapajzs, amelynek zöld talpában jobbra néző, természetes színű gólya bal lábán áll. Jobb lábával zöld színű indásleveles kettős szőlőfürtöt, csőrében balra tekeredő zöld színű kígyót tart. (3) Az önkormányzat zászlaja: zöld színű, középen a megye címerével. (4)2 A közgyűlés minden év február 24. napját – Hevesújvár megye királyi oklevélben történt első írásbeli említésére emlékezve – Heves Megye Napjává nyilvánítja. 2

Módosította a 2/2011. (I. 28.) Önk. rendelet Hatályos: kihirdetése napján, 2011. január 28. Hatályát vesztette a 10/2012. (IV. 27.) önk. rendelettel, 2012. április 28-tól

12

473

A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 3.§ A közgyűlés (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli. (2)4 A közgyűlés hivatalos megnevezése: Heves Megyei Közgyűlés. (3)11 A közgyűlés működésének alapelvei a nyilvánosság és a demokratizmus. Ezt a rendelkezésre álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint a megyei önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a közgyűlési dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja. A demokratizmus érvényesülését – a Magyarország Alaptörvényében és más törvényekben meghatározottakon túl – a testület többek között a társadalmi- és szakmai szervezetekkel, munkavállalói- és kisebbségi érdekvédelmi szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja. (4) A közgyűlésnek 15 tagja van. A közgyűlés tagjainak névsorát, tisztségét, a település nevét és a megyei közgyűlési választás választókerületeihez tartozó települések felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (5)4 A közgyűlés szervei: a közgyűlés tisztségviselői (elnök és alelnökök), a közgyűlés bizottságai és a megyei önkormányzati hivatal. (6)4 A közgyűlés és szervei az önkormányzat székhelyén működnek. Esetenként a közgyűlés és a bizottságok az önkormányzat székhelyén kívüli településen, illetve a székhely településen lévő intézményekben is tarthatnak ülést. 4. § Kötelező feladatok (1) A megyei önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el. (2) A közgyűlés feladatainak ellátása, illetőleg hatáskörének gyakorlása során tiszteletben tartja, hogy a megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony. (3)4 A közgyűlés részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg. A kötelezően ellátandó feladat- és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. § Át nem ruházható hatáskörök A közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalása; 4 Módosította a8/2011. (III.25.) Önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

474 d) megyei népszavazás kiírása; e) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása; f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása; g) az általa külön rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, alapítványi forrás átvétele, átadása; h) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás; i) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, kiválás elhatározása; j) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási, szolgáltatási körzetének meghatározása; k) emlékműállítás; l) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; m) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; n) közfeladat önkéntes vállalása, illetőleg megszűntetése; o) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése; p) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; q) a közgyűlés tagja és elnöke összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 33/C.§ (1) bekezdésében meghatározott döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; r) felterjesztési jog gyakorlása; s) közgyűlés megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondása; t) az ülésterv elfogadása; u) ingyenes vagyonátruházásról szóló döntés; v) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal. 6. § Hatáskör átruházás (1)4 A közgyűlés egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére és a közgyűlés bizottságaira ruházza át a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. (2) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A közgyűléstől kapott hatáskörök gyakorlása tovább nem ruházható át. (3)4 Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő közgyűlésen tájékoztatást ad [58. § (16) bekezdés] (4)4 A közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntéseket felülvizsgálhatja. [Ötv. 23. § (2) bekezdés] 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.)

475

7.§ Önkéntes feladatvállalás (1) A közgyűlés szabadon vállalhat közfeladatot, ha a) az a kötelezően előírt feladat ellátását nem veszélyezteti, b) az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti, c) azt a törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, d) annak gyakorlása nem sérti a települési önkormányzatok érdekeit. (2)4 A megyei önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza. A közgyűlés működése A közgyűlés alakuló ülése és működésének tervezése 8. § A közgyűlés alakuló ülése (1) A közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a Területi Választási Bizottság elnöke hívja össze és a korelnök vezeti. (2) A Területi Választási Bizottság elnöke ismerteti a megyei közgyűlés tagjai választásának eredményét és átadja a megbízólevelet. (3)11 A megválasztott képviselők esküt tesznek és erről okmányt írnak alá. Az eskü lebonyolítása: az eskü szövegét a Területi Választási Bizottság elnöke előmondja, az eskü okmányt a képviselők aláírják, majd átveszik a megbízólevelet. Az eskü szövege: „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Heves megye fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) „Isten engem úgy segéljen. (4)11 A megbízólevelek átadását és az esküt követően az ülést a legidősebb közgyűlési tag, mint korelnök vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig. (5)11 A közgyűlés alakuló ülésén – tagjai sorából - titkos szavazással, minősített többséggel választja meg elnökét és alelnökét. A közgyűlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alelnököt választhat. A közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg.

4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.


476 (6) Azon alelnök, akit nem a közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a közgyűlésnek, az elnököt a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés elnökének személyére bármely közgyűlési tag, illetve bármely képviselőcsoport javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő közgyűlési tagok legalább 25%-ának igen szavazata szükséges. (7)9 A közgyűlés alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, mely elnökből és két tagból áll. A bizottság megbízatása az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság megválasztásáig tart. (8)11 A közgyűlés elnöke, valamint alelnöke(i) a 8. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint esküt tesz és erről okmányt ír alá. (9)4 Ezen § rendelkezései az elnöki, alelnöki tisztség betöltetlensége esetén megfelelően alkalmazandók. (10)11 A nem a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására jelen rendelet alkalmazása során a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve azon rendelkezéseket, melyek ettől eltérő szabályozást tartalmaznak. 9.§ Az ülésterv8 (1) A közgyűlés feladatait éves ülésterv szerint végzi. Az üléstervre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elnöke félévente terjeszti elő. Az éves ülésterve tett javaslat tartalmazza a közgyűlés által előző döntésével a javaslat előterjesztését követő félévre jóváhagyott napirendeket, azok módosítását, illetve a javaslat előterjesztését követő félév napirendjeit. (2)11 Az elnök az ülésterv összeállításához javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, az alelnököktől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, a főjegyzőtől. (3) Az ülésterv elfogadásakor a közgyűlés dönt: a) a közgyűlés üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről, b) a napirendi pontok előterjesztőiről, c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról, d) a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról, (4) Az üléstervre vonatkozó javaslatot a félévet megelőző utolsó rendes ülésen kell előterjeszteni. A közgyűlés ülései 10.§ Rendes ülés (1) A közgyűlés rendes ülést vagy soron kívüli ülést tart. (2)4 A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal az üléstervben meghatározott időpontokban ülésezik (rendes ülés). (3) A közgyűlés az ülésterv szerint munkaüléseket vagy ünnepi üléseket tart. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelnek. Az alakuló ülés munkaülésnek minősül. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.)

8

Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

11.§

477 Soron kívüli ülés (1) Soron kívüli ülés valamennyi, az üléstervben nem szereplő ülés. (2) A közgyűlés elnöke az üléstervtől eltérő időpontban - az ok megjelölésével - soron kívüli ülést hívhat össze. (3) Soron kívüli ülést kell összehívni: a) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára; b) a közgyűlés bármely állandó bizottságának kezdeményezésére; c)4 a Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére; d) megyei népszavazás megtartására irányuló érvényes kezdeményezés esetén; e) a könyvvizsgáló kezdeményezésére. (4)4 A közgyűlés elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány, kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra – a soronkívüliség indokát megjelölve – hívja össze a közgyűlést. A közgyűlés összehívását kezdeményező okiratot és a meghívót az ülést megelőző legkésőbb 6. napon kell megküldeni a 17. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottaknak. (5)4 A soron kívüli ülésre szóló meghívót és az ülés összehívását kezdeményező okiratot amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor az ülés napját megelőzően lehetőség szerint két nappal kell megküldeni és erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail) igénybe vehető. (6)4 A soron kívüli ülés tárgysorozatába – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett – indokolt esetben további napirendi pontok is felvehetők. 12.§ Az ülés nyilvánossága (1) A közgyűlés nyilvánosan ülésezik. A zárt ülés kivételével hang-, film-, fotó- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A választópolgárok a zárt ülés anyagainak kivételével a közgyűlés dokumentumaiba betekinthetnek. (2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. 13.§ Zárt ülés (1) Zárt ülést kell tartani: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett – írásban tett nyilatkozatában – a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;

4



478 b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

kitüntetési

ügy,

valamint

(2) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3)4, 5 A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, a nem a közgyűlési tagok közül választott alelnök(ök), a főjegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvvezető, a technikai feladatokat ellátó dolgozó, továbbá a könyvvizsgáló és a döntést előkészítő köztisztviselő, szakértő vesz részt. A napirend szerint érintett személy vagy szerv vezetője, illetve a meghívott a zárt ülésen a közgyűlés által indokoltnak tartott időtartamban vehet részt. (4) Ha a napirendi pont vitájának idején a közgyűlés nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (1) bekezdés a) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését. (5) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a közgyűlés elnöke vagy az általa erre felhatalmazott adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 14.§ Közmeghallgatás (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal - az üléstervben meghatározottak szerint előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. (2)4 A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően a megyei napilap(ok)ban, az önkormányzat hivatalos honlapján és hivatalos lapjában egy alkalommal közzé kell tenni. (3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői szólalhatnak fel. (4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a közgyűlés a helyszínen azonnal dönteni nem tud, a javaslatot a feladatkör szerinti bizottságnak adja ki megtárgyalásra. A közgyűlés a javaslatról a bizottsági vélemény ismeretében a soron következő ülésen dönt, döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja. (5) Amennyiben a javaslat nem tartozik a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a közgyűlés elnöke az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell. Az ülés összehívása 15. § (1)8 A közgyűlést az elnök - a soron kívüli közgyűlést kivéve - az önkormányzat székhelyére, pénteki napra hívja össze. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 8 Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. 5

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.)

479 (2)4;11 A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai sorából választott alelnök hívja össze. Az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlést a korelnök hívja össze. 16. § A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a megyei önkormányzat honlapján keresztül a megye lakosságát tájékoztatni kell. 17. § (1)11 A közgyűlés ülésére meg kell hívni: a) a közgyűlés tagjait; b) a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnököt, c) a bizottságok nem közgyűlési tag tagjait; d) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához; e)4 a Kormányhivatal vezetőjét, f)8 a megyei nemzetiségi önkormányzat elnökét; g)8 a megyei önkormányzat könyvvizsgálóját, a megyei közgyűlés részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez. (2) A közgyűlés üléséről értesíteni kell: a) a megyei tömegkommunikációs szervek képviselőit; b) a megye országgyűlési képviselőit; c) a kamarák megyei szervezetei elnökeit; d)4 a megyei rendőr-főkapitányt; e)4 (3)4;11Az (1) bekezdés b-f) pontjaiban felsorolt meghívottak a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. (4)4 A (2) bekezdésben felsoroltak értesítése a meghívó megküldésével történik. Az érintettek az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből - kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból - az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a közgyűlés hivatalában, a főjegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt. (5)8;11 A közgyűlés ünnepi ülésére az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsoroltakon túl meg kell hívni a kitüntető díjakról és adományozásuk rendjéről szóló mindenkori önkormányzati rendeletek alapján kitüntetetteket és közeli hozzátartozójukat, illetőleg a közgyűlés elnöke által megjelölteket.

4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. 8

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

480 Az előterjesztések 18. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések: a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul; b)8 beszámoló, különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely megyei önkormányzati gazdálkodó szerv tevékenységéről; c)4 tájékoztatók, melyek határozati javaslatot nem tartalmaznak. (2)4 Az (1) bekezdés a/ és b/ pontjaiban írtak előterjesztésére jogosult a) az elnök és az alelnökök; b)4 a feladatkör szerint illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag; c) bármely képviselő; d) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője; e) a főjegyző; f) a megyei önkormányzat gazdálkodó szervezetének vezetője; g)8 (3) Az elnöki jelentés, beszámoló és tájékoztató fejezetet tartalmaz: a) A beszámoló fejezet tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményéről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt és azt nem lehetett elhárítani. Ennek alapján kell javaslatot tenni a határozat kiegészítésére, illetve módosítására. b) A tájékoztató fejezet része továbbá az önkormányzat, az intézmények és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – a közgyűlés két ülése között – tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő javaslatok, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntések. Az előterjesztések előkészítése 19. § (1)11 A közgyűlés elnökének döntése alapján, az egyes jelentős, széleskörű egyeztetést igénylő előterjesztések tervezetéről a feladatkör szerinti bizottság, a közgyűlési tagok, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az érintettek véleményét előzetesen ki kell kérni. (2) Előterjesztés csak a főjegyző törvényességi ellenőrzése után terjeszthető a közgyűlés elé. A törvényességi ellenőrzés fokozatai: a) Az előterjesztés irattári példányát aláírják: - az anyag összeállítója, - 8az osztályvezető, - 8törvényességi szempontból a Jogi és Szervezési Osztály vezetője, - a főjegyző. 4



481

b.) Az előterjesztés közgyűlés elé kerülő példányán a „Törvényességi szempontból ellenőriztem” kitétel szerepel, melyet a főjegyző ír alá. (3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását; b) az előzményeket, s különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket; c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit; d) az (1) bekezdés alapján megfogalmazott véleményeket, javaslatokat; e) a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet, f) azt, hogy ki készítette az előterjesztést és ki az előterjesztő. (4)4 A közgyűlés bizottságai a feladatkörükbe tartozó, meghívóban szereplő napirendi pontokat a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalják. A közgyűlési anyagok postázása 20.§ (1)9;11 A közgyűlés tagjai, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök részére a napirendet tartalmazó meghívót legalább az ülést megelőző hét utolsó munkanapján kell megküldeni postai levélküldemény és elektronikus levél formájában, megjelölve azt a webhelyet, ahol a teljes közgyűlési anyag letölthető. (2)9 A közgyűlés tagjain kívüli egyéb állandó meghívottak részére a napirendet tartalmazó meghívót az (1) bekezdés szerinti időpontig kell postai levélküldemény és elektronikus levél formájában megküldeni, megjelölve azt a web-helyet, ahol az őket érintő közgyűlési anyag letölthető. A közgyűlés tanácskozási rendje 21.§ (1)4 A közgyűlés ülését az elnök, a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, akadályoztatásuk, illetőleg ezeknek a tisztségeknek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti. (2) Az elnök megnyitja a közgyűlés ülését és megállapítja a határozatképességet.

4 Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

482 (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)]. 22. § (1) A közgyűlés elnöke soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdésekor ismerteti az összehívás indokait. (2)4 A közgyűlés elnöke előterjeszti a meghívóban szereplő és az előterjesztésre jogosultak által felvetett napirendi pontokkal módosított napirendi javaslatot (ide értve az előterjesztő által visszavont előterjesztést nem tartalmazó napirendi javaslatot is), amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt. Napirend előtti hozzászólás 23.§ (1)4;11 A napirendi pontok tárgyalása előtt – az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben a közgyűlés tagjai és a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök legfeljebb 5 perces időtartamban felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 24 órával írásban, vagy e-mailban a tárgy és cím megjelölésével kell bejelenteni az elnöknek vagy a főjegyzőnek. Az e-mailban megküldött bejelentést a közgyűlés megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősítenie. (2)11 A napirend előtti hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Amennyiben az elnök a hozzászólás jogát elutasítja, a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a szót. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje 24.§ (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában: elnöki jelentés, személyi kérdések, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérések, egyéb döntést nem igénylő felvetések, bejelentések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell megtárgyalni. (2)4 A napirendi pont visszavonására a napirendi javaslat elfogadását követően az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely közgyűlési tag is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. Az indítvány elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. (3)4 A sürgősségi indítványokat legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig írásban kell az elnökhöz benyújtani. Az indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a napirend elfogadásakor. A sürgősségi indítványt a közgyűlés a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja meg. (4)4 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó sürgősségi indítvány – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak bizottsági véleménnyel tűzhető napirendre. (5)4 A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (4) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy azt bizottság megtárgyalja-e. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnöke a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért, de legfeljebb 1 óra időtartamú – szünetet rendel el. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

11


483 A napirend tárgyalása 25. § (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a közgyűlés. Egyszerű többséggel hozott határozattal a közgyűlés a sorrendet vita nélkül megváltoztathatja. (2) A közgyűlés az egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban - egymást követő üléseken - is lefolytathatja. Az ülés vezetése 26.§ (1) Az ülést vezető elnök: a) megnyitja és vezeti az ülést (megadja, megvonja a szót), szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat; b) ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót. Az ügyrendi javaslatokról a közgyűlés vita nélkül határoz, c) az ülés során folyamatosan - a közgyűlés ülésének szünetei után minden esetben ellenőrzi a határozatképességet; d) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz; e)5 napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a 28. §-ban szabályozott időkorlátok között lefolytatott vitát. A vita megnyitása előtt először a napirend előterjesztője teheti meg szóbeli kiegészítését, ezt követően a bizottsági vélemények hangozhatnak el, amelyet a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag ismertet. A vita során kérdések és hozzászólások hangzanak el, majd az ezekre adott válaszok. A vita lezárását követően az ülés vezetője összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a közgyűlés döntéseit, f) szavazásra először a módosító javaslatokat bocsátja; g) 5figyelmeztetheti a hozzászólót a 28 § (2) bekezdésében foglalt időkorlát túllépésére, majd a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a 4. sz. mellékletben meghatározottak szerint járhat el, és a hozzászólótól a szót megvonhatja, valamint a 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén a vitát lezárhatja, h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót; i) tárgyalási szünetet rendelhet el; j) szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével; k) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja; l) berekeszti az ülést. (2)4 Ha a közgyűlés ülését bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni kell [26. § (1) bekezdés j)]. Az érintettek értesítése a meghívó megküldésével történik, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat [11.§ (5)] bekezdés.

4 5

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától

484 Előterjesztői hozzászólás 27. §5 Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek keretében az előterjesztőnek lehetősége van az előterjesztés módosítására. A vita során elhangzó kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a közgyűlés döntését megelőzően válaszolhat. Vita 28. § (1)4 Az ülést vezető elnök az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként az előterjesztő szóbeli kiegészítését mondhatja el, ezt követően a bizottságok véleményét kell ismertetni. A bizottságban kisebbségben maradók álláspontját kérésre ismertetni kell. (2)5;11 A közgyűlés tagjai és a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök az egyes napirendi pontok vitája során [26. § (1) bekezdés e) pont] akár több alkalommal, esetenként legfeljebb 3-3 perc időtartamban, jelentkezésük sorrendjében az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához hozzászólhatnak. A kérdésekre az előterjesztő válaszol. (3) A képviselőcsoportok vezetői a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak a vita lezárását követően. (4)11 A 17. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban felsorolt tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során személyenként egy alkalommal kérhetnek szót kérdés feltevésére és hozzászólásra. (5)4, 5;11 A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő és a nem közgyűlés tagjai közül választott alelnök soron kívül kérhet szót. Az ügyrendi hozzászólás időtartama napirendenként összesen a 2 percet nem haladhatja meg. Ügyrendi hozzászólásnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére és a szavazás módjára vonatkozó – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő – felszólalás. (6) Aki a közgyűlésen nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére az ülést vezető elnök megadja a szót, az előterjesztőhöz kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet. (7) Ha több kérdés, hozzászólás nincs, az elnök a vita lezárása előtt megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra. (8) Az elnök a módosító indítványokat összefoglalja és lezárja a vitát. Módosító indítvány 29. § (1)4 A határozati javaslatban vagy a rendelettervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben, vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. (2)4 A módosító javaslatot annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető. Rendeletre vonatkozó módosító indítványt az ülés megnyitásáig az ülést vezető részére kell benyújtani. Az ülés megnyitását követően rendeletre vonatkozó módosító indítvány nem tehető, de az előterjesztő a napirendi pont tárgyalása során elhangzott módosításra irányuló javaslatot befogadhatja. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. 5

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

485 (3) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e. (4) A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván. (5) Az elnök a vita lezárása után először - az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben - a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra. (6)4 Valamennyi, az ezen rendeletnek megfelelően benyújtott, előterjesztett módosító indítványt szavazásra kell bocsátani, kivéve az előterjesztő által a napirend tárgyalása során az előterjesztéshez, illetőleg a rendelet-tervezethez befogadott módosító indítványokat. Ugyanazon rendelettervezet vagy határozati javaslatrészt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás. Személyes megjegyzés 30.§11 Személyes megjegyzést tehet a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért - megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. Kizárás a döntéshozatalból 31.§ (1)4, 15 A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a szavazás előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét [52.§ f)]. (2)4 A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt [37.§ l)]. (3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (4) 15 Ha az(1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása a szavazást követően derül ki, a képviselőt a szavazata szempontjából úgy kell tekinteni, mint a szavazásnál jelen lévő, nem szavazó képviselőt. Ha a mulasztástól számított egy év még nem telt el, és az így megállapított szavazati arányok módosítanák a szavazás eredményét, a közgyűlés új szavazásról dönthet. Szavazás Nyílt szavazás 32. § (1) A képviselők az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazatukat. A képviselők által leadott szavazatokról a szavazatszámláló rendszer listát készít, melynek adatai nyilvánosak. (2)4 A szavazatok összesítése általában számítógépes szavazatszámláló rendszerrel történik, melynek működtetéséről a főjegyző gondoskodik. A szavazatszámláló rendszer - nyílt szavazás üzemmódban történő - működésének leírását a 4. számú melléklet tartalmazza. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend.

11

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.) Hatályos: 2013. 01. 01-től

486 (3) Számítógépes szavazatszámláló gép hiányában a szavazás kézfelemeléssel történik. (4)4,15 Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal köteles megismételtetni. (5) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. Név szerinti szavazás 33. § (1)15 Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, valamint a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor név szerinti szavazást kell elrendelni. (2)4, 15 Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl bármelyik képviselő kezdeményezésére a közgyűlés minősített többséggel hozott külön döntése alapján név szerinti szavazás tartható. (3)5 Név szerinti szavazásnál a főjegyző a szavazatszámláló rendszer által megadott sorrendben felolvassa a közgyűlés tagjainak nevét, akik egyenként felállva, szóban közlik szavazatukat, melyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a közgyűlési tag neve mellett rögzít. (4) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a főjegyző és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni. Titkos szavazás 34. § (1) Titkos szavazást kell tartani elnök, alelnök választásakor, főjegyző, aljegyző kinevezésekor. (2) Titkos szavazás tartható minden olyan esetben, amikor zárt ülést kell elrendelni vagy zárt ülés rendelhető el. (3) A titkos szavazás történhet a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal. (4)4 A szavazatszámláló rendszer felhasználásával történő titkos szavazáskor a képviselők az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazataikat. Ebben az esetben a szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a gépi adatok nem hozzáférhetőek. A szavazatszámláló berendezés - titkos szavazás üzemmódban történő működési leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza. (5) Titkos szavazás szavazólapon is történhet, ha azt bármely közgyűlési tag javasolja. A titkos szavazás szavazólapon történő lefolytatásáról a közgyűlés vita nélkül dönt. (6)9 A titkos szavazást a (5) bekezdésben meghatározott esetben az Ügyrendi és Nemzetiségi bizottság bonyolítja le. (7) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik. (8)4, 15 Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal köteles megismételtetni. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend. 5

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) Hatályos: 2013. 01. 01-től

487 Megújított szavazás 35.§ (1) Amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapta meg, azt elvetettnek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az előterjesztő érdemi módosító indítványt tesz, kérésére a vita tovább folytatható és ezután legfeljebb még két alkalommal lehet szavazást tartani, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz. A közgyűlés döntései A rendelet és a határozat 36. § (1) A közgyűlés a) törvény felhatalmazása alapján a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, valamint a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkot; b) a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz. (2) A rendeleteket, határozatokat a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. (3) A közgyűlés által megalkotott rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában a döntéstől számított 10 napon belül ki kell hirdetni. (4) A rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik. (5)4 (6)15 A közgyűlés a 36. § (1) bekezdés b/ pontjában foglaltakon túl határozattal dönt: a) ügyrendi kérdésekről; b) felvilágosítás kérés esetén az arra adott válasz elfogadásáról; c) a 18. § (1) bekezdés b/ pontjában megjelölt beszámolóról. (7) A közgyűlés döntéseihez - a 37.§-ban foglaltak kivételével - a jelenlévő közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges. Minősített többség 37. § A megválasztott közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi döntések meghozatalához: a) rendeletalkotás; 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetését követő napon 2012. 12.15.

488

b) a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása; d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás; e) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kiválás; f) intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási szolgáltatási körzetének meghatározása; g) gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése; h) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítése; i) megyei népszavazás kiírása; j) az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása; k) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; l) képviselő kizárása; m) a 13.§ (2) bekezdése szerinti zárt ülés, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése; n) önmaga általi feloszlásnak kimondása; o)4 költségvetési koncepció, gazdasági program elfogadása; p) a közgyűlés elnökének sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása; q) költségvetést érintő, előre nem tervezett kiadások engedélyezése; r)8 s) felterjesztési jog gyakorlása; t)8 vagyonkezelői jogot alapító szerződés kötése; u)8 vagyon ingyenes átruházásáról szóló döntés. A rendelet és a határozat jelölése 38. § A közgyűlés a)4 Az önkormányzati rendelet jelölése: Heves Megyei Önkormányzat rendeletének sorszáma / évszám (a kihirdetés dátuma: hónap, nap) önkormányzati rendelet és a rendelet címe. b)4 A közgyűlési határozat jelölése: A határozat sorszáma / évszám (a határozathozatal dátuma: hónap, nap) közgyűlési határozat.

4 8

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.


489 Felvilágosítás-kérés, kérdés, bejelentés Felvilágosítás-kérés 39. § (1) A képviselő a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a főjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől a feladatkörükbe tartozó - és a képviselő megítélése szerint magyarázatot igénylő önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. (2)4 A felvilágosítás-kérést legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban, vagy emailben benyújtani. A képviselőnek az e-mailben megküldött felvilágosítás-kérését a közgyűlés megnyitásáig az e-mail papír alapú példányának aláírásával meg kell erősítenie. Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás-kérés a közgyűlés ülését megelőző 10. napig megérkezik a közgyűlés hivatalába, azt a közgyűlés tagjainak meg kell küldeni. (3) A felvilágosítás-kérésre az ülésen vagy az üléstől számított 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. (4)4 A felvilágosítást kérő a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról legfeljebb két perces időtartamban a közgyűlés ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen, vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a közgyűlés soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető. (5) Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. (6) Ha a közgyűlés a választ elutasítja, elrendeli a feladatkör szerint bizottságnál a felvilágosítás-kérés tárgyának kivizsgálását. Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság nincs, az elnök javaslata alapján ideiglenes bizottság hozható létre. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is. (7) A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő közgyűlésen beszámol és javaslatot tesz a) a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosításkérés tárgyalásának lezárására; b) amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további közgyűlési döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét. (8)4 Kérdés 40. § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a főjegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően kérdést intézhet. (2) A kérdés minden olyan, a megyei önkormányzat közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosításkérés fogalomkörébe. 4



490 (3) Amennyiben a válaszadásra a címzett részéről az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő 8 napon belül írásban kell választ adni. Bejelentés 41. § (1) Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel. (2) Bejelentés az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását követően tehető. A közgyűlés dokumentumai Jegyzőkönyv 42. § (1)4 A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólások lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket (a határozatok teljes szövegét, a rendelet számát, címét és teljes szövegét), a felvilágosításkérés, kérdés lényegét, az arra adott választ és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a személyes megjegyzést és az egyéb bejelentést, információt tartalmazza. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó; b) a tárgyalásra került előterjesztések (mellékleteikkel); c) a jelenléti ív; d) az írásban benyújtott felvilágosításkérés és arra adott írásos válasz; e)4 f)4;11 a képviselő, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök kérésére, írásban benyújtott hozzászólása ; g) a 13.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat. (3)4 A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni és azt külön kell kezelni. (4)11 A közgyűlés esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. (5)11 Az érintett képviselő, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 3 munkanapon belül kérheti a főjegyzőtől a hozzászólásáról készített jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását, az általa elmondottakra vonatkozó részek módosítását az ülésen rögzített hanganyagnak megfelelően. (6) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. (7)4 A jegyzőkönyvet - mellékleteivel együtt - az ülést követő 15 napon belül a főjegyző köteles megküldeni a Kormányhivatal vezetőjének. 4


11


491 (8)8 A jegyzőkönyvek eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente - a zárt ülés jegyzőkönyveit külön - be kell köttetni, irattárba kell helyezni és meg kell őrizni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülésen készültek kivételével – a jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül meg kell küldeni a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak. (9) A közgyűlés minden üléséről - a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül. A zárt ülésről készített hangfelvételt külön kell kezelni, tárolni. A zárt ülés hangfelvételének meghallgatására kizárólag azok jogosultak, akik a zárt ülés jegyzőkönyvébe is betekinthetnek. (10) A szavazatszámláló rendszer gépi jegyzőkönyveit és a számítógépes gépi adathordozókat, az alkalmanként készülő audio- és videofelvételeket a hivatalban meg kell őrizni és az iratkezelés általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell a levéltári átadásról gondoskodni. (11)11 A nyilvános közgyűlésről készült jegyzőkönyv, illetve a gépi jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítását a főjegyző engedélyezi, amely térítésköteles, kivéve, ha megyei közgyűlési tag, valamint a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök számára készül. (12) A közgyűlés dokumentumai - a zárt ülésekről készültek kivételével - a közgyűlés hivatalában tekinthetők meg, melyre vonatkozó igényt a főjegyzőnek kell bejelenteni. A 13.§ (1) bekezdéssel érintett személy a zárt ülés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. (13) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe – törvényben meghatározott kivétellel – az ülésen részvételre jogosultak tekinthetnek be. Az önkormányzat hivatalos lapja 43. § (1) A hivatalos lap megnevezése: Heves Megye Önkormányzatának Közlönye (továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny kiadója a közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a megyei főjegyző. (2)4,8 A megyei közlöny a közgyűlés rendeleteit és személyi kérdésben hozott határozatait, továbbá egyéb határozatainak számát és tárgyát tartalmazza. A közlönyben szükség szerint megjelennek a közérdekű és hivatalos közlemények. (3) A közgyűlés munkájának jobb megismerése, elősegítése és az elektronikus tájékoztatás érdekében a megyei közlönyön kívül honlapot működtet. A honlap domain neve: „hevesmegye”, a honlap címe: www.hevesmegye.hu . A honlap felelős szerkesztője a megyei főjegyző. (4)8 A megyei közlönyt minden esetben elektronikus formában meg kell küldeni: a) a közgyűlés tagjainak; b) a nem közgyűlési tag bizottsági tagoknak; c) a közgyűlés hivatala belső szervezeti egységeinek; d)4 a Kormányhivatal vezetőjének; e)8 a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak; f)4;11a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnöknek. g)4 4



492 Felterjesztési jog és közgyűlési nyilatkozat 44. § A közgyűlés az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet; b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti; c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. A közgyűlés tisztségviselői 45. §11 A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat. A megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. Azon megyei közgyűlési alelnök, akit nem a megyei közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a megyei közgyűlésnek, a megyei közgyűlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve azon rendelkezéseket, melyek ettől eltérő szabályozást tartalmaznak. A közgyűlés elnöke 46. § (1)Az elnök önkormányzati tevékenysége körében: a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját; b) képviseli a közgyűlést; c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megyei országgyűlési képviselőkkel; d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel; e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet; f) gondoskodik a (tömeg)kommunikációs tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit; g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. (2)15,16 Átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet hiányában a közgyűlés elnöke a Heves Megyei Önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozó költségvetési rendeletének elfogadásáig a megelőző költségvetési év éves központi költségvetési támogatása időarányos, legfeljebb két hónapra vonatkozó keretösszegéig dönthet a forrás-felhasználásról. A fentiekben meghatározott forrás-felhasználásra vonatkozó döntéseiről a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg köteles tájékoztatni a közgyűlést. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.) 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend. Hatályos: 2013. 01. 01-től azzal, hogy a46. § (2) bekezdésben meghatározott, a 2014. évi költségvetési rendelet elfogadásáig meghatározott keretösszeg a 2014 évi. költségvetési évre vonatkozóan 37.800.000,- Ft 16 Módosította a 2/2013. (II. 8.) Önk. rend. 11

493 47. § (1) A közgyűlés elnöke az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közgyűlés hivatalának közreműködésével látja el. (2) A közgyűlés elnöke a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót alkalmazhat. (3) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közgyűlés hivatalát. Ennek keretében: a) a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének meghatározására; c)9;11 gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés főállású alelnökei és a főjegyző tekintetében, irányítja a közgyűlés alelnökei által ellátott feladatokat; d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a politikai főtanácsadó, illetve politikai tanácsadó felett; e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. (4) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (5) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a közgyűlés bizottsága határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés döntésével vagy sérti a megyei önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés soron következő ülésén határoz. 48. § (1) Az elnök feladatai ellátásának elősegítésére szakértőket alkalmazhat. (2) A szakértők alkalmazásáról, alkalmazásuk módjáról és feltételeiről - a költségvetésben e célra meghatározott kereten belül - az elnök dönt. (3) Szakértőként nem alkalmazható a közgyűlés tagja, a közgyűlés hivatalának és az önkormányzat intézményének dolgozója. A közgyűlés alelnöke 49. § (1) A közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. Az alelnök az elnök irányításával látja el feladatait. 9

Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

11


494

(2) Az alelnök megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson képviselőnek megválasztották, akkor az új közgyűlés alakuló üléséig tart. Ha az alelnököt az önkormányzati választáson képviselőnek nem választották meg, akkor az alelnöki megbízatása a választás napjával megszűnik. Megszűnik továbbá az alelnök megbízatása, ha a közgyűlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (3) Az alelnök rendszeresen beszámol tevékenységéről az elnöknek. (4)

(5)

11

A nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogai: a) részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; b) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és annak tárgyalására meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a nem közgyűlés tagjai közül választott alelnök a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat; e) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását; f) közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet a főjegyzőnél, melyre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia; g) a napirend tárgyalásakor indítványozhatja, hogy a közgyűlés zárja le a napirend vitáját, ha az már legalább 30 perce tart. Az indítványról nyomban a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz; h) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra. 11

A nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök kötelezettségei: a) tevékenységét az esküjének megfelelően végezni; b) tanácskozási joggal részt venni a közgyűlés ülésein; c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés elnökénél legkésőbb az ülést megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; d) a tevékenysége során a tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot – így a zárt ülésen elhangzottakat is – a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni; e) megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani. 11

Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

495

A közgyűlés tagjainak és a bizottságok külső tagjainak jogai és kötelességei A közgyűlés tagja 50. § A megyei közgyűlés tagja tevékenységét a megye egészének érdekében fejti ki. A megyei közgyűlés tagjává választott képviselők azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A közgyűlés tagjainak jogai 51.§ A közgyűlés tagja a) a közgyűlés bizottságaiba megválasztható; b) megilleti a képviselőcsoporthoz csatlakozás joga; c) részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; d) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására; e) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; f) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat; g) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyűlés elnökének a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; h) a közgyűlés és elnöke megbízása alapján képviselheti a közgyűlést; i) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását; j) közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet a főjegyzőnél, melyre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia; k) a napirend tárgyalásakor indítványozhatja, hogy a közgyűlés zárja le a napirend vitáját, ha az már legalább 30 perce tart. Az indítványról nyomban a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz; l) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra. A közgyűlés tagjainak kötelezettségei 52.§ A közgyűlés tagja köteles a) képviselői tevékenységét az esküjének vagy fogadalmának megfelelően végezni; b) részt venni a közgyűlés, valamint – bizottsági tagsága esetén – a közgyűlés bizottságának munkájában; c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés (bizottság) elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni; e) képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani; f)4 a közgyűlés (bizottság) elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [31.§ (1) bekezdés];

496 g) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. 53. §11 A közgyűlés tagjait, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnököt, a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait belépőkártyával kell ellátni, ami biztosítja számukra a Megyei Önkormányzati Hivatal épületébe való zavartalan bejutást. A bizottságok nem közgyűlési tagjai 54. § (1) A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles a 8. § (3) bekezdése szerinti esküt vagy fogadalmat tenni a közgyűlés előtt. Az eskü vagy fogadalom letételéig nem gyakorolhatja jogait. Az eskü vagy fogadalom letételét okmány igazolja, melyet a közgyűlés elnöke ír alá. (2)4 A közgyűlés bizottságának nem képviselő tagja a) tanácskozási és szavazati joggal vesz részt annak a bizottságnak az ülésein, amelybe megválasztották; b) tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés ülésein; c) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását; d) igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását; e) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra. (3)4 A bizottság nem képviselő tagja köteles a) a bizottság munkájában részt venni; b) lehetőség szerint írásban a bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni. c) a bizottságban folytatott tevékenysége során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni; d) megbízatásához méltó magatartást tanúsítani; e)4 a bizottság elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét [31.§ (1) bekezdés]. 4


11


497 (4) A bizottságok közgyűlési és nem közgyűlési tag tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak. A közgyűlés bizottságai, a képviselőcsoportok és a tanácsnokok A bizottságok 55. § A közgyűlés állandó bizottságai9;11 A közgyűlés állandó bizottságai (továbbiakban: bizottságok) a) Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága (11 fő) b) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (5 fő) c) Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság (7 fő) Ideiglenes Bizottság 56.§ (1) A közgyűlés meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart. (3) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (4)14 A bizottság tagjainak választása 57. § (1) A bizottságok tagjainak több mint a felét – ide értve a bizottság elnökét és az általa helyettesítésre felhatalmazott bizottsági tagot - a közgyűlés tagjai közül kell megválasztani. (2) A bizottságok tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról. (3) Egy közgyűlési tag legfeljebb két állandó bizottság tagjává választható. A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok 58. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. Hatályos: 2011. július 01. napjától 7 Hatályát vesztette a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 2011. július 01. napjától 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.) 14 Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 28.) Önk. rendelettel 2012. szeptember 29. napjától 5

498

(2) A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot össze kell hívni. (3)4 A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a közgyűlés elnökét, a főjegyzőt és az 51.§ f) pontja szerinti javaslattevőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell. (4)4 Az állandó meghívottak körét a bizottságok elnökeinek javaslatára a bizottságok határozzák meg, akiket a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illet meg [17.§ (1) bekezdés f) és 17.§ (3) bekezdés]. (5) A bizottság ülése határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. (6) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki. (7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. (8) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az SZMSZ-ben meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki. (9)4 A bizottságok működésére, határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére az SZMSZ közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket legkésőbb a közgyűlési meghívó kiküldésének időpontját megelőző hét csütörtöki napjáig kell megküldeni. (10) Az önkormányzat gazdasági programjáról és költségvetéséről, a zárszámadásról, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá a képviselőknek, a bizottságok képviselő tagjainak és a bizottságok külső tagjainak juttatásairól, illetve ezek módosításáról szóló rendeletek tervezetét, valamint az ülésterv javaslatát valamennyi bizottság véleményezi. (11)4 (12)4 A bizottság az előterjesztett javaslat véleményezése során egyértelműen dönt abban, hogy azzal egyetért, nem ért egyet, vagy szöveg szerinti módosító javaslatot tesz. (13) Amennyiben a bizottság elnöke a véleményével a bizottságon belül kisebbségben marad, akkor kérésére a bizottsági előadó személyét a bizottság a többségi véleményt képviselők közül jelölheti ki. (14) A bizottságon belül kisebbségben maradók álláspontját az érintettek kérésére a közgyűlésen ismertetni kell [28.§ (1) bek.]. 4



499 (15)4 A bizottságok munkájukba - a közgyűlés elnökének előzetes tájékoztatása mellett külső szakértőket vonhatnak be. A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a 48.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a főjegyző gondoskodik. (16) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatják. 12 (17)10 A képviselőcsoportok A képviselőcsoport megalakulása 59. § (1) A közgyűlési tagok közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. (2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. (3)4 A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, vezető-helyettest választhat. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik. (4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskü vagy fogadalomtételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen a korelnökhöz, azt követően a közgyűlés elnökéhez, a változásokat, illetve a csoport megszűnését a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni. 5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport-vezető jogai, feladatai 60.§ (1)4 A képviselőcsoport vezetője a közgyűlés ülésén az adott napirendnél a csoport nevében véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést [30.§] tehet. (2) A képviselőcsoport nevében – a 18.§ (2) bekezdés d) pontja szerint – előterjesztésre jogosult. (3) A közgyűlés elnöke vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályát vesztette a 6/2012. (III. 30.) önk. rendelettel 12 Hatályát vesztette a 10/2012. (IV. 27.) önk. rendelettel, 2012. április 28-tól 10


500 A tanácsnokok 61. § (1) A közgyűlés bizottságának elnökei tanácsnokok. (2) 11A közgyűlés tagjai sorából Heves megye agráriumát érintő, valamint a Heves Megyei Önkormányzat vidékfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak koordinálására és felügyeletére, ezen tárgykörben szükséges döntések, állásfoglalások előkészítésére, a megyei önkormányzat ezen tárgykörben kialakított álláspontjának képviseletére, valamint ezen feladattal kapcsolatos érdekegyeztetési feladatok ellátására Vidékfejlesztésért Felelős Tanácsnokot választ. A főjegyző, az aljegyző és a hivatal A főjegyző 62. § (1) A közgyűlés határozatlan időre titkos szavazással nevezi ki a megyei főjegyzőt. (2) A főjegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a közgyűlés elnöke. (3) A főjegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, ügykezelői és a hivatallal munkaviszonyban állók tekintetében. Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - az elnök által meghatározott körben - az elnök egyetértése szükséges. (4) A főjegyző vezeti a közgyűlés hivatalát. A főjegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; c)4 döntésre előkészíti a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket; d)4 e) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés, a közgyűlés bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; g) tájékoztatja a közgyűlést az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges; h) gondoskodik a Heves Megye Önkormányzatának Közlönye című hivatalos lap szerkesztéséről és megjelentetéséről; i) gondoskodik az SZMSZ és mellékleteinek naprakészen tartásáról, javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására; j) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságoknak és a tisztségviselőknek, ha tevékenységük során, illetve döntéseiknél jogszabálysértést észlel. Az aljegyző 63.§ (1) A közgyűlés a főjegyző javaslatára - a főjegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a főjegyző helyettesítésére, a főjegyző által meghatározott feladatok ellátására. (2) Aljegyző esetén az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a főjegyző. (3)15A főjegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal Jogi és Szervezési Osztályának vezetője látja el. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend.

11

Hatályos: kihirdetési napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.) Hatályos: 2013. 01. 01-től

501

A hivatal 64.§ (1) A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2)4 A hivatal elnevezése: Heves Megyei Önkormányzati Hivatal. 65. § A hivatal feladatai különösen: a) a közgyűlés, a bizottságok, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása; b) a képviselők, a tisztségviselők, a bizottságok munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése; c) a főjegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése, d) az önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében a fenntartói jogosítványokból adódó feladatok ellátása. 66. § (1) A hivatal belső tagozódása: a.) Elnöki Kabinet b.) 8Jogi és Szervezési Osztály c.) 8 Pénzügyi Osztály d.) 8 Területfejlesztési és Területrendezési Osztály e.) 8 (2) Az osztályok élén vezetői megbízatású osztályvezetők állnak. Az osztályvezetőket távollétükben a kijelölt köztisztviselők helyettesítik. A belső ellenőrzést polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr végzi (370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet) a főjegyző közvetlen irányítása mellett. 8

8

(3) Az Elnöki Kabinet osztályi szervezetben működik.

(4) A főjegyző a hatékonyabb feladatellátás érdekében időszaki vagy ciklusfeladatra munkacsoportot hozhat létre. (5)4 A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal ügyrendje tartalmazza.

1 4 8

Módosította: 18/2010. (XII. 8.) HMÖ rendelet

Hatályos: kihirdetését követő napon

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.


502 (6)4;11 A közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre az önkormányzat hivatalában a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására a Kttv. 239. §-ában foglalt feltételekkel. A politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkaköröket az 5. számú melléklet tartalmazza. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 67. § (1) Megyei népszavazást a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet, ebben az esetben a közgyűlés köteles kiírni a megyei népszavazást. (2) A megyei népszavazás aláírásgyűjtő íven kezdeményezhető. (3) Népi kezdeményezést a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 8%-a nyújthat be, ebben az esetben a közgyűlés köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Az önkormányzat gazdálkodása 68. § (1) A közgyűlés elnöke az alakuló ülést követően 6 hónapon belül terjeszti elő az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programját. Az elnök a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a közgyűlés képviselőcsoportjainak véleményét. A program tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. Meghatározza a célok és feladatok megoldásának eszközeit, valamint a végrehajtás ellenőrzését. (2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felelős. (3) Az önkormányzati vagyonnal (törzsvagyon, egyéb vagyon), a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való gazdálkodással és az önkormányzat vállalkozásaival kapcsolatos előírásokat, továbbá az önkormányzat költségvetését a közgyűlés külön rendeletben állapítja meg. (4) Az önkormányzati vagyon alakulásáról a közgyűlés elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer - a zárszámadás keretében - beszámol a közgyűlésnek. 4


11


503 (5)8;11 Az önkormányzat gazdasági szervezeti feladatait a Pénzügyi Osztály látja el. A Pénzügyi Osztály felépítését a 6. számú melléklet tartalmazza. A hivatal módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33/2012. (IV. 27.) közgyűlési határozattal hagyta jóvá. Az önkormányzat költségvetési számlaszáma: 10035003-00312480. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzatot a 8. számú melléklet, az ellenőrzési nyomvonalát a 9. számú melléklet határozza meg. 12

(6) A megyei önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. (7) A megyei önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. (8)9 Az önkormányzat minden évben költségvetési rendeletet alkot az éves költségvetéséről. (9) Az önkormányzat minden költségvetési évről zárszámadást is készít. Év közben fél éves és I-III. negyedéves gazdálkodásról szóló beszámolót kell a közgyűlés elé terjeszteni. (10)11 A közgyűlési tagot, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnököt, a bizottság elnökét és tagját a költségvetésben és külön önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, költségtérítés illeti meg. (11) A megyei önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott, forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az egyéb vagyonból áll, melyekkel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a közgyűlés gyakorolja. (12) A közgyűlés meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való vételét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben megyei népszavazáshoz kötheti. Az önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere 69. § (1) Az önkormányzat közgyűlése, feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat. (2) A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait. 70. § (1) A közgyűlés feladatainak ellátása során - a kölcsönös érdekek figyelembevételével együttműködik a megye településeivel és más megyék önkormányzataival. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.) 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.) 12 Hatályát vesztette a 10/2012. (IV. 27.) önk. rendelettel, 2012. április 28-tól 8

504 (2) A közgyűlés kapcsolatot tart külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a közgyűlés az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg. (3) Az együttműködésről, kapcsolattartásról, azok formájáról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt. 71. §10

72. § A közgyűlés kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a megye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a megyében működő társadalmi szervezetekkel. 73. § A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tart más megyék közgyűlésének tisztségviselőivel, illetve főjegyzőivel. 74. § (1) 9 A Heves Megyei Önkormányzat a vagyonrendeletében kijelölt irodahelyiséget a Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adja. (2)8 A Heves Megyei Önkormányzat ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatainak ellátását, a testületi működéshez szükséges kommunikációs eszközök (telefon, fax, internet) használatát, közreműködik pályázataik továbbításában. (3)8 A (2) bekezdésben meghatározott ingyenesség nem vonatkozik a nemzetiségi önkormányzat pályázati díjaira és a pályázati önerő biztosítására. (4) 9;11 Az (1) és (2) bekezdésekben előírtak végrehajtásáról a Heves Megyei Önkormányzat az önkormányzati hivatal útján gondoskodik és a végrehajtással összefüggő költségeket a hivatal költségvetésében biztosítja. A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése feltételeinek megteremtéséhez a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján biztosított, ingyenes használatba adott ingatlan és ingó vagyontárgyak körét a 10. számú melléklet tartalmazza. Vegyes és záró rendelkezések 75. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend. 10 Hatályát vesztette a 6/2012. (III. 30.) önk. rendelettel 11 Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend. 8

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.) Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.) Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03. 30.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

505 (2)9 E szabályzat mellékletét képezik: 1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet: 4. számú melléklet: 5. számú melléklet: 6. számú melléklet: 7. számú melléklet8 8. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet

A közgyűlés tagjai, tisztségviselői, a választókerülethez tartozó települések A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai A közgyűlés elnökének és bizottságainak saját és átruházott hatásköre, a bizottságok összetétele A Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének működési leírása A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban létrehozott politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdasági Főosztályának felépítése A Heves Megyei Önkormányzat intézményei A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről szóló szabályzata A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal ellenőrzési nyomvonala A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan- és ingó vagyontárgyak köre Szabályzat a megyei közgyűlés tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről

(3) Az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól, valamit együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/2007. (VI. 29.) HMÖ rendelet.

Heves Megyei Közgyűlés Elnöke

4

Módosította a 8/2011. (III.25.) Önk. rend. Hatályát vesztette 1/2012. (I. 27.) Önk. rend. 2012. január 27-től 9 Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend.

Heves Megye Főjegyzője

Hatályos: kihirdetése napján (2011. 03. 25.)

8


506

A Heves Megyei Közgyűlés tagjai, tisztségviselői

1. sz. melléklet

Szabó Róbert elnök FIDESZ-KDNP Eger Tóth Csaba alelnök11 ifj. Herman István alelnök11

5 11

Bossányi László

FIDESZ-KDNP

3300 Eger, Nagyeged u. 61.

5

Dr. Ördög István

FIDESZ-KDNP

3200 Gyöngyös, Május 1. Lépcső u. 5.

Dr. Gondos István

FIDESZ-KDNP

3390 Füzesabony, Hunyadi út 11.

Jáger József

FIDESZ-KDNP

3031 Zagyvaszántó, Rákóczi u. 34/b.

Oroján Sándor

FIDESZ-KDNP

3000 Hatvan, Behtlen G.u. 15.

Sveiczer Sándor Péter

FIDESZ-KDNP

3360 Heves, Bajcsy-Zs. u. 22/B.

Szabó Róbert

FIDESZ-KDNP

3351 Verpelét, Gárdonyi G. u. 26.

Tóth Csaba

FIDESZ-KDNP

1056 Budapest, Havas utca 2. 1/8c.

Bolyki András

JOBBIK

3246 Mátraderecske, Baross Gábor út 2.

Dudás Róbert

JOBBIK

3247 Mátraballa, Engels út 12.

Szűcsné Major Ildikó

JOBBIK

5123 Jászárokszállás, Arany János út 6.

Fekete László

MSZP

3031 Zagyvaszántó, Kossuth út 8.

Korózs Lajos

MSZP

3300 Eger, Zalár J. út 9. 3/1.

Dr. Nagy Imre

MSZP

3300 Eger, Zöldfa út 19.

Szabó Gyula

MSZP

3200 Gyöngyös, Kossuth u. 4.

Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

507

Megyei közgyűlési választás választókerületeihez tartozó települések

Abasár, Adács, Aldebrő, Andornaktálya, Apc, Atkár, Átány, Balaton, Bátor, Bekölce, Besenyőtelek, Bélapátfalva, Boconád, Bodony, Boldog, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Bükkszék, Csány, Demjén, Detk, Domoszló, Dormánd, Ecséd, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerfarmos, Felsőtárkány,

Egerszalók, Füzesabony,

Egerszólát, Gyöngyös,

Erdőkövesd,

Erdőtelek,

Gyöngyöshalász,

Erk,

Fedémes,

Gyöngyösoroszi,

Feldebrő,

Gyöngyöspata,

Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesaranyos, Hevesvezekény, Hort, Istenmezeje, Ivád, Karácsond, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kerekharaszt, Kisfüzes, Kisköre, Kisnána, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Ludas, Maklár, Markaz, Mátraballa, Mátraderecske, Mátraszentimre, Mezőszemere, Mezőtárkány, Mikófalva, Mónosbél, Nagyfüged, Nagykökényes, Nagyréde, Nagytálya, Nagyút, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Parád, Parádsasvár, Pálosvörösmart, Petőfibánya, Pély, Pétervására, Poroszló, Recsk, Rózsaszentmárton, Sarud, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szihalom, Szilvásvárad, Szúcs, Szücsi, Tarnabod, Tarnalelesz, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Terpes, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Vámosgyörk, Váraszó, Vécs, Verpelét, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk

508 2. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai8 I.

Kötelező feladatok

1. Területfejlesztési és területrendezési feladatok  Területfejlesztési feladatok • Tervezés: - elkészíti a megye területfejlesztési koncepcióját és programját - részt vesz operatív programok tervezésében - részt vesz a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében - előzetesen véleményezi az országos és a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat - előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat - véleményezi az államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztési elképzeléseit és pályázatait - együttműködés más megyei önkormányzatokkal tervezési feladatokban • Döntés: - elfogadja a megye területfejlesztési koncepcióját és programját - dönt térségi fejlesztési tanács létrehozásáról - dönt külföldi régiókkal való együttműködésről, nemzetközi programokban való részvételről - együttműködik az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel • Koordináció, együttműködés: - segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások szerveződését és a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok munkáját - válsághelyzetek kezelése - gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről (civilszervezetek, vállalkozások feltérképezése, együttműködés, kapcsolatok építése, javítása)  Egyéb fejlesztési feladatok • Döntés: - akcióterv és operatív program módosításának előterjesztése - dönt a regionális területfejlesztési konzultációs fórum által előzetesen egyeztettet közös álláspont, döntési javaslat elfogadásáról - ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat a megszűnt Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és a megszűnt Heves Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódjaként - projektgyűjtés, projektfejlesztés, projektgenerálás • Koordináció, együttműködés: - közreműködik a TEIR (Területi Információs Rendszer) működtetésében - együttműködik adatgyűjtésekben - együttműködés az Új Széchenyi terv eredményeinek egységes kommunikációjában  Területrendezési feladatok

509 • Tervezés: - elkészíti a megye területrendezési tervét • Döntés: - elfogadja a megye területrendezési tervét - területrendezési tervek összehangolása (megyei jogú városok és érintett települések vonatkozásában) • Koordináció, együttműködés: - a településrendezési terv és a megyei területrendezési terv közti összhang megteremtése - a területét érintő területrendezési tervek előzetes véleményezése 2. Sport feladatok 13  Sportfejlesztési koncepció kialakítása és megvalósítása.  Együttműködés a helyi sportszervezetekkel és szövetségekkel.  Sportszövetségek működésének biztosítása.  Sportági és iskolai, területi versenyrendszerek kialakítása.  Sportinformációs adatszolgáltatás.  Az önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése  Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtése

2004. évi I. tv. a sportról (továbbiakban St.) St. 55. §

St. 55. § St. 55. § St. 55. § St. 55. §

St. 55. §

3. Idegenforgalmi feladatok E feladatok ellátása a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 66. § alapján kötelező feladat. II.

Önként vállalt feladatok

Mindazon feladatok, amelyek nem szerepelnek a kötelező feladatok között nevesítve:       

Nemzetközi kapcsolatok Különféle szervezetekben való önkormányzati közreműködés Szakmai és egyéb rendezvények bonyolítása Szervezetek működéséhez hozzájárulás Frakciók működéséhez hozzájárulás Alapítványok és egyéb szervezetek működéséhez hozzájárulás 13 Sport célokra támogatási forrás biztosítása, „Az Év Heves Megyei Sportolója” díj adományozása  Egri Vár rendezvényeihez való pénzügyi hozzájárulás

510     

8

13

Az Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum, a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum, valamint a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak ellátása Civil feladatok A megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok között létrejövő megbízási szerződés alapján a megyei főépítész közreműködési lehetőségét biztosítja több település térségi főépítészi feladatainak ellátásra 15 területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásához kapcsolódó reklám- és piackutatási tevékenység végzése (szakfeladatszám: 730000, vállalkozási tevékenység: 3) 15 területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásához kapcsolódó folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (szakfeladatszám: 581400, vállalkozási tevékenység: 3)

Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend. Módosította a 15/2012. (IX. 28.) Önk. rend. 15 Módosította a 20/2012. (XII.14.) Önk. rend. 13

Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. IX.29.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 12. 15.)

511 3. sz. melléklet A Közgyűlés elnökének és bizottságainak saját és átruházott hatásköre, a bizottságok összetétele9 I. A Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök 1. Gyakorolja a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mindenkor hatályos rendelkezései szerint a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket 2. Dönt a Megyei Önkormányzat 2.000.000,- Ft-ot meghaladó értékű, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései lebonyolításáról. 3. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évet meg nem haladó lekötéséről. 4. Rendelkezik az általános- és céltartalék felhasználásáról az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig és keretek között. 5. Átcsoportosítást engedélyez a jóváhagyott előirányzatok között az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékig. 6. Kiadja az önkormányzat vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat, a vagyonnal kapcsolatos hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban biztosítja a képviseletet 7. Engedélyezi a megyei címer és zászló használatát 8. Gyakorolja a közbeszerzési törvényben, illetve közbeszerzési szabályzatban meghatározott ajánlatkérői jogosítványokat. 9. Igazolja a képviselőnek a Közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt költségének szükségességét. 10. Dönt a Heves Megyei Önkormányzat pályázaton történő részvételéről és a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig pályázati önerő biztosításáról. 11. Dönt két közgyűlés között felmerülő halaszthatatlan esetben az egyedileg – a mindenkori költségvetésben meghatározott összeget meg nem haladó – előirányzat átcsoportosításokról. Döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles beszámolni. 12. Dönt a költségvetésben jóváhagyott szervezeteknek nyújtott támogatás – melynek egyszeri összege az 500.000 Ft-ot nem haladhatja meg – felhasználásáról. 13. Dönt a feladatokhoz kapcsolódó támogatás átvételéről. 14. Végrehajtja a jogszabályon és központi döntéseken alapuló – mérlegelést nem igénylő – támogatási, illetve béralapnövelést.

512 15. Területi tervezési és értékelési feladatok kapcsán: - jóváhagyja a megszűnt Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács valamint a megszűnt Heves Megyei Területfejlesztési Tanács 2011. évi működési költségeinek támogatására kötött szerződés elszámolásához szükséges szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást, - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója, továbbá a megye fejlesztési programja és az egyes alprogramok kialakítása érdekében kezdeményezi és koordinálja a területfejlesztésben és területrendezésben érintett szervezetekkel való szoros együttműködést, tématerületenkénti munkacsoportok felállítását és működtetését. 16. Területfejlesztési koordinációs feladatok kapcsán: - az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum és delegálása esetén a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ülésein előzetesen állást foglal a megyei és regionális döntést igénylő kérdésekben, - koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét. 17. Nemzetközi ügyek kapcsán: - nemzetközi delegációkat fogad, illetve a nemzetközi kapcsolatok építése céljából külföldi kiküldetésen vesz részt személyesen, illetve állít össze kiutazó delegációkat, - a nemzetközi népszerűsítést szolgáló marketing megjelenésekről, programokhoz csatlakozásról, eseményeken történő részvételről, protokoll és reprezentatív célú együttműködésekről dönt. 18. Környezetvédelmi feladatok kapcsán: - előzetes véleményt nyilvánít a települési környezetvédelmi programokról, kezdeményezheti azok megalkotását; - állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban, - elősegíti egyezség létrehozását a környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat és olyan hatásterületen lévő települési önkormányzat között, amely környezetvédelmi alappal rendelkezik. 19. 13Dönt a megszűnt Heves Megyei Területfejlesztési Tanács által átadott, a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződéseket érintő, de érdemi változtatással nem járó, elsősorban kedvezményezett azonosító – vagy alapadataiban bekövetkezett változások átvezetése folytán szükséges szerződésmódosítások megkötéséről. 20. 13Dönt a megszűnt Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződéseket érintő, de érdemi változtatással nem járó, elsősorban kedvezményezett azonosító – vagy alapadataiban bekövetkezett változások átvezetése folytán szükséges szerződésmódosítások megkötéséről. II. A bizottságok saját és átruházott hatáskörei Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 13

Módosította a 15/2012. (IX. 28.) önk. rend.

Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. IX. 29.)

513 - Saját hatáskörök 1. Előzetesen véleményezi a Közgyűlés pénzügyi kihatással járó döntéseit. 2. Véleményezi a belföldi és az Európai Uniós támogatásra irányuló pályázatokat. 3. A Gazdasági Programból a bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat koordinálja, végrehajtásukat szervezi és felügyeli. 4. Véleményezi az intézmények létrehozásával, átvételével, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztéseket. 5. Megtárgyalja és véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, költségvetésének tervezetét és költségvetési beszámolóját. - Átruházott hatáskörök 1. A közgyűlés ülésezési szünetében – az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottsággal együtt - dönt halaszthatatlan esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozó – pénzügyi ellenőrzési feladataival össze nem férhetetlen – kérdésekben, kivéve a közgyűlés át nem ruházható hatásköreit, illetve más megyei önkormányzati bizottságra és a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket. Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság - Saját hatáskörök 1. Törvényességi szempontok alapján véleményezi a Közgyűlés elé kerülő rendeletek, határozatok és megállapodások tervezetét. 2. Ellátja a Közgyűlés hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás esetében – titkos szavazás során – a szavazatszámlálási feladatokat. 3. Ellátja a közgyűlési tagok mandátum vizsgálatával, összeférhetetlenségi eljárásával és vagyonnyilatkozataik vizsgálatával kapcsolatos feladatokat. 4. A Közgyűlés és a Bizottságok ülésein az SZMSZ-el összefüggő eljárásjogi kérdésekben véleményt nyilvánít. 5. Nemzetközi kapcsolatok keretében megkötendő együttműködési megállapodás-tervezetek véleményezése. 6. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás tekintetében a pályázati kiírások és a benyújtott pályázatok jogszabályi megfelelősségéről véleményt formál. 7. Kiemelt figyelemmel foglalkozik a megyében élő nemzetiségek helyzetével, életkörülményeivel, tevékenységével, előmozdítja a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását. 8. Kapcsolatot tart a megyében működő nemzetiségi szervezetekkel, a települési és a megyei és országos területi nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségi programokat bonyolító, jogvédő tevékenységet folytató szervezetekkel, intézményekkel, más megyei önkormányzatok

514 nemzetiségi szakbizottságaival, tanácsnokaival, a kormányzati szervezetekkel, tanácsokkal, irodákkal.

romaügyek

koordinációját

ellátó

9. Folyamatosan tájékoztatja a nemzetiségi szervezeteket a Közgyűlés munkájáról, döntéseiről, a Közgyűlést pedig az érintett nemzetiségeket érintő, lényeges, meghatározó eseményekről, programokról, folyamatokról, a nemzetiségeket érintő pályázatokról. Információt biztosít a nemzetiségi önkormányzatoknak, szervezeteknek az ezzel összefüggő megyei, regionális és országos pályázati lehetőségekről. 10. Érdekegyeztető és koordinációs tevékenységet végez a nemzetiségeket érintő döntések előkészítésében, bizottsági tárgyalásain. Segíti az érintett szervezetek és a Közgyűlés együttműködését, a kölcsönös és bizalmon alapuló, folyamatos tájékoztatás lehetőégének megteremtését. 11. Véleményezi a feladatkörébe utalt előterjesztéseket. - Átruházott hatáskörök 1. Gyakorolja a közgyűlés elnöke tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. 2. Jóváhagyja az Önkormányzati Hivatal Ügyrendjét. 3. A közgyűlés ülésezési szünetében – a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsággal együtt – dönt halaszthatatlan esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, kivéve a közgyűlés át nem ruházható hatásköreit, illetve más megyei önkormányzati bizottságra és a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 1. Területi tervezési és értékelési feladatok: - Saját hatáskörök 1. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait. 2. Véleményezi az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó tervekkel összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat, gondoskodik a fenti dokumentumok közötti összhang biztosításáról. 3. Előzetesen véleményezi a megye területét érintő, fejlesztési források felhasználásának megalapozását szolgáló stratégiákat és programokat (ágazati tervek és uniós tervek). 4. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok megvalósulásának előzetes, közbenső és utólagos értékelésében. 5. Javaslatot készít a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére.

515 6. Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és véleményezi a mezőgazdaságot is érintő területfejlesztési, területrendezési és környezetvédelmi feladatokat. Javaslatot tesz a hátrányos helyzetű térségek mezőgazdasági felzárkóztatására. 7. Együttműködik a megyében tevékenykedő mezőgazdasággal foglalkozó szervekkel az ágazati feladatok ellátásában. 8. Javaslatot tesz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését, az ágazati, térségi programok készítését és végrehajtását segítő feladatokra. 9.Véleményt mond a mezőgazdasági szakképzés területi összehangolásáról, a mezőgazdasági jellegű szakképzés profiljának meghatározásáról. 2. Területfejlesztési koordinációs feladatok: - Saját hatáskörök 1. Véleményezi és előkészíti a közgyűlési döntésre az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum által előzetesen egyeztetett közös álláspontot, döntési javaslatot. 2. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében. 3. Gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, kapcsolatos tart és együttműködik az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel 4. Közreműködik a hazai és uniós támogatásra irányuló pályázatok előkészítésében. 5. Igény esetén segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés előkészítő, fejlesztési célokat szolgáló, pályázatokat megalapozó tevékenységét. 6. Együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a megye területét érintő kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében. 7. Javaslatot készít a megyei önkormányzat területfejlesztési törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról szóló miniszternek szánt beszámoló tartalmára vonatkozóan. - Átruházott hatáskörök 1. Dönt a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum által előzetesen egyeztetett közös álláspont, döntési javaslat elfogadásáról, amennyiben a döntés meghozatalához szükséges időn belül a Közgyűlés nem ülésezik. 2. Dönt a megszűnt Heves Megyei Területfejlesztési Tanács által átadott, a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány kezelésével kapcsolatban felmerülő, a Hivatal által előkészített ügyekben (pl. szerződésmódosítási

516 kérelmek, fenntartási időszak lezárása, esetleges szankciók), amennyiben a döntés meghozatalához szükséges időn belül a Közgyűlés nem ülésezik 3. Dönt a megszűnt Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány kezelésével kapcsolatban, a Heves Megyei Önkormányzat területi illetékességébe tartozó, a NORDA Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. által előkészített ügyekben (pl. szerződésmódosítási kérelmek, fenntartási időszak lezárása, esetleges szankciók), amennyiben a döntés meghozatalához szükséges időn belül a Közgyűlés nem ülésezik. 3. Területrendezési feladatok: - Saját hatáskörök 1. Előzetesen véleményezi a településrendezési terveket, gondoskodik a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjáról. 2. Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez. - Átruházott hatáskörök 1. Véleményezi a települési, a térségi és a szomszédmegyei rendezési terveket. (1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (5) bekezdés, 10. § (3) bekezdés) 2. Közreműködik az épített és természetes környezet védelmével összefüggő megyei önkormányzati feladatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. 4. Nemzetközi ügyekkel kapcsolatos feladatok: - Saját hatáskörök 1. Előkészíti a külföldi régiókkal és nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásokat, és nemzetközi együttműködéseket. 2. Közreműködik nemzetközi támogatásra irányuló pályázatok előkészítésében. 3. Közreműködik nemzetközi programokban történő részvétel előkészítésében. - Átruházott hatáskörök 1. Nemzetközi ügyeket intéz, kivéve partnerkapcsolatot létesítő együttműködések megkötését, amely kizárólagos közgyűlési hatáskör. 5. Egyéb feladatok: - Saját hatáskörök

megállapodások,

517 Hulladékgazdálkodás: 1. Koordinálja a települési önkormányzatokkal együttműködve a megyei hulladékgazdálkodási tervet, véleményezi a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket. 2. Javaslatot tesz a települési hulladékgazdálkodási tervek összhangjának megteremtésére, a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában együttműködik más megyei önkormányzatokkal, elősegíti közös telephelyek létesítését. Természetvédelem: 3. Javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra a megye területén, közreműködik – települési önkormányzat felkérése alapján – annak előkészítésében, figyelemmel kíséri azok védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolását. 4. Elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét; véleményezi a települési önkormányzatokkal a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében kötendő megállapodásokat, javaslatot tehet e célból társulás létrehozására. Környezetvédelem: 5. Véleményezi a települési önkormányzatokkal egyeztetve a megyei környezetvédelmi programot. 6. Előzetesen létrehozását.

véleményezi

települési

önkormányzati

környezetvédelmi

társulások

7. A területfejlesztési koncepció alapján közreműködik a megye jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmánya elkészítésében. (1991. évi XX. tv. 65. § (2) bek.) 8. Előzetesen véleményezi a megye területét érintő jogszabályban meghatározott villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítását. (1991. évi XX. tv. 65. § (1) bek.) 9. Közreműködik a megye idegenforgalmi értékeinek feltárásában, kezdeményezi a turisztikai vonzerők és adottságok hasznosítását, propagandáját. 10. Közreműködik a megyei, térségi, települési fejlesztési és marketingtervek kidolgozásában, részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásában. 11.Közreműködik az idegenforgalom fogadási feltételeit is érintő fejlesztési tervek véleményezésében. 12. Javaslatot tesz az idegenforgalom fejlesztésével összefüggő megyei önkormányzati célkitűzések és feladatok meghatározására, ellenőrzi azok végrehajtását. 13. Figyelemmel kíséri a megyében tevékenykedő idegenforgalmi szervezetek, intézmények működését, velük – kiemelten a Megyei Jogú Város és más helyi önkormányzatok illetékes bizottságaival – együttműködéseket alakít ki.

518 - Átruházott hatáskörök 1. Meghozza a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokat lezáró döntést a Heves Megyei Közgyűlés helyett, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban irányadó határidők miatt a megyei közgyűlés összehívására a határidő rövidsége miatt nincs mód. III. A Heves Megyei Közgyűlés állandó bizottságainak összetétele11 Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága (11 fő) Elnöke: Tagjai:

Oroján Sándor Dr. Ördög István Korózs Lajos Fekete László Dudás Róbert Szűcsné Major Ildikó Külső tagjai: Dr. Jung László Kovács Béla Derecskei Péter Dr. Gyulai Katalin Dr. Tóth Katalin Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (5 fő) Elnöke: Tagjai:

Dr. Nagy Imre Dr. Gondos István Bossányi László Külső tagjai: Farkas Zoltán Faragó Tamás Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság (7 fő) Elnöke: Tagjai:

Sveiczer Sándor Péter Jáger József Bolyki András Szabó Gyula Külső tagjai: Dr. Juhász Attila Simon Kontra Gyula Csala Elvira IV. A Heves Megyei Közgyűlés ideiglenes bizottságának összetétele14 14

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 28.) Önk. rendelettel 2012. szeptember 29. napjától

519 V. A Heves Megyei Közgyűlés tanácsnokai11 Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke: Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke: Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság elnöke: Vidékfejlesztésért Felelős Tanácsnok:

9 11

Módosította 6/2012. (III.30.) önk. rend. Módosította a 10/2012. (IV. 27.) Önk. rend.

Oroján Sándor Dr. Nagy Imre Sveiczer Sándor Péter Dr. Gondos István

Hatályos: kihirdetése napján (2012.03.30.) Hatályos: kihirdetését követő napon (2012. 04. 28.)

520 4. sz. melléklet A Heves Megyei Közgyűlés szavazatszámláló berendezésének működési leírása MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer főbb szolgáltatásai: - szavazatszámlálás - konferencia - jegyzőkönyv - digitális hangrögzítés (közvetlenül a számítógépen), archiválás - diktafon üzemmód a rögzített hanganyag visszajátszására az ülés befejezése után - határozatok, rendeletek nyilvántartása, kezelése, karbantartása A közgyűlés tagjai önálló, névre szóló mobil szavazó pulttal és mikrofonos egységgel rendelkeznek. Szavazatszámlálás: Nyílt, titkos és névszerinti szavazások lebonyolítását végzi a rendszer, az SZMSZ általános előírásai szerint. A szavazás szavazó pult használatával történik, a közgyűlés tagjai a névre szóló pulton található „igen”, „nem”és „tartózkodik” gomb valamelyikének megnyomásával adhatják le szavazataikat. A szavazatok összeszámlálása, kiértékelése és jegyzőkönyvezése néhány tizedmásodperc alatt készül el. Az eredmény azonnal a teremben elhelyezett kijelző táblán látható, a határozatok, rendeletek tárában rögzítésre kerül. A MikroVoks rendszer tárolja a szavazás számszerinti, százalékos, valamint névszerinti eredményét. Titkos szavazás esetén a névszerinti eredmény nem tárolódik és a pultokon nincs LED-es szavazat visszajelzés. Konferencia: 5

Hozzászólások ideje alatt a számítógép bekapcsolja az adott személy mikrofonját, ez a hang a teremhangosító rendszerre, illetve digitálisan rögzítésre kerül.

A hozzászólásra jelentkezőket a gép sorba rendezi és megjeleníti az elnök előtti monitoron. Lehetőség van különböző fontosságú jelentkezések külön sorrendi nyilvántartására. (Pl. normál, ügyrendi) 5

A rendszer napirendi pontonként rögzíti a kérdések és hozzászólások számát és idejét. Minden napirendi pont esetében az SZMSZ szerinti időkorlátozásokat alkalmazza a rendszer és azok lejártával, valamint a lejárattól kezdve 30 másodpercenként hangjelzést ad. A hozzászóló mikrofonját a rendszer nem kapcsolja ki, erre csak az elnöknek van lehetősége. Digitális hangrögzítés: Az ülés indításával digitális hangfelvétel készül. A testületi ülés anyaga közvetlenül a számítógép háttértárára kerül rögzítésre. A felvétel közben biztonsági mentések történnek a hangos jegyzőkönyv védelme érdekében, tehát áramkimaradás, vagy az operációs rendszer esetleges hibája miatt nem veszhet el adat vagy információ. A rögzítés közben a fontos események alkalmával (pl. szavazások, napirendi pontok beszúrása, pultok ki-, bekapcsolása, mikrofonok ki-, bekapcsolása, hangrögzítés ki-, bekapcsolása) az időpontok rögzítésével együtt indexelés történik, ami tovább könnyíti a későbbi feldolgozási munkát. 5

Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend.

Hatályos: 2011. július 01. napjától

521

5. sz. melléklet

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban létrehozott politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök

Elnöki Kabinet Vezető Sajtóreferens

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban a megyei közgyűlés elnökének tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörökben foglalkoztatottak száma összesen 2 fő.

528 6. sz. melléklet

Pénzügyi Osztály felépítése8 Osztályvezető

Pénzügyi ügyintéző bérgazdálkodás, pénzellátás koordinálás, operatív gazdálkodási feladatok, könyvelés, pénztár

8

Módosította az 1/2012. (I.27.) Önk. rend.

Technikus közgyűlési ülések rögzítése,technikusi feladatok ellátása, lomtalanítás, anyagmozgatás, teremigénylés

Hatályos: kihirdetési napján (2012.01.27.)

Gépjárművezető gépjárművek üzemeltetése, tisztántartása, anyagbeszerzések elvégzése, rendezvények lebonyolításában való részvétel

529 7. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzat intézményei8

5

Módosította a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. Módosította a 14/2011. (VI. 24. ) Önk. rend. 7 Hatályát vesztette a 14/2011. (VI. 24.) Önk. rend. 2011. július 01. napjától 8 Hatályát vesztette a 1/2012. (I. 27.) Önk. rend. 2012. január 27. napjától 6

Hatályos: 2011. július 01. napjától Hatályos: 2011. augusztus 31. napjától

530

8. sz. melléklet

A HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZATA13

531

I. fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat hatálya a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalra (továbbiakban: Hivatal) terjed ki. 2. A szabályozás célja (1) A szabályozás a Hivatal működése során a szabálytalanságok kezelésére (azonosítására, intézkedések meghozatalára és nyomon követésére) vonatkozó eljárási rendet határozza meg. (2) Az eljárási rend alkalmazása a szabálytalanságok előfordulásának feltárását és a szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segíti elő. 3. A szabálytalanság fogalma (1) A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az önkormányzati feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. (2) A szabálytalanság fogalomkörébe a korrigálható mulasztások és hiányosságok, valamint a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények is beletartoznak. 4. A szabálytalanság alapesetei (1) Szándékosan okozott a szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés), ha annak elkövetője magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik. (2) Gondatlanul okozott a szabálytalanság, ha az elkövetője előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, illetve aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (3) A szabálytalanság lehet továbbá egyedi, illetve rendszeresen ismétlődő.

532

5. A szabálytalanság megelőzése (1) A Hivatal a rá vonatkozó jogszabályokban előírt szabályzatok alapján köteles működni. (2) A szabályok betartását a Főjegyző folyamatosan figyelemmel kíséri. (3) Szabálytalanság esetén azt teljes egészében meg kell szüntetni. A szabálytalanságokat kiváltó okokat elemezni szükséges és meg kell tenni a megelőzést szolgáló intézkedéseket. 6. A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések általános célja (1) A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértésének, megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozása. (2) Szabályszegés, illetve szabály megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításához, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásához, a felelősség megállapításához, az intézkedések foganatosításához a megfelelő feltételek biztosítása. (3) A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a Főjegyző feladata, amely feladatot a Főjegyző a hivatalnál kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az Osztályvezetőkre átruházhatja. II. fejezet Az eljárási rend szabályai 1. A szabálytalanság észlelése (1) A Hivatal valamennyi dolgozója az észlelt szabálytalanságról köteles értesíteni a közvetlen felettesét (Osztályvezetőjét). (2) Amennyiben a közvetlen felettese érintett az adott ügyben és a figyelem felhívás eredménytelen, a dolgozónak a Főjegyzőt kell értesítenie. (3) Ha a szabálytalanság észlelése esetén az (1) bekezdésben értesített közvetlen vezető megalapozottnak találja a szabálytalanságot, erről értesíti a Főjegyzőt. (4) A szabálytalansági jelentésnek ki kell térnie arra, hogy

533

-

-

mi a szabálytalanság pontos tartalma; milyen normától való eltérésről van szó; elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot a szabálytalanság mely területet érinti; van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta, stb.); a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel; korrigálható-e a szabálytalanság; pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések; amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.

(5) A Főjegyző köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. (6) Ha a Főjegyző vagy a szervezeti egységek vezetői (Osztályvezetők) észlelik a szabálytalanságot, akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanságok korrigálására, megszüntetésére, illetve a szükséges eljárás megindítására. (7) A belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során tapasztalt szabálytalanság esetén a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni a belső ellenőrzés megállapításai alapján, annak végrehajtását nyomon kell követni és jelenteni a Főjegyzőnek a végrehajtást. (8) A külső ellenőrzési szerv által feltárt szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak 8 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a felelősök és a határidő pontos megjelölésével a tárgy szerint illetékes bizottság egyidejű tájékoztatásával. 2. A szabálytalanság észlelését követően szükséges intézkedések, eljárások (1) A Főjegyző felelős a szükséges intézkedések megtételéért, eljárások elindításáért, végrehajtásáért. (2) Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása a főjegyző hatáskörébe tartozik. (3) Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indít.

534 (4) A Hivatalon belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget a főjegyző valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség, továbbá a szándékos és súlyos gondatlanságból eredő szabálytalanságok. 3. Az intézkedések, eljárások nyomon követése (1) A Főjegyző feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: -

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

-

figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

-

a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást;

-

értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát;

-

ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor a főjegyző javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. 4. A szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása

(1) A Főjegyző által kijelölt személy feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: -

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának napra-kész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

A nyilvántartás a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló információkat tartalmazza: -

a szabálytalanság típusát (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó); a szabálytalanság rövid leírását;

535 -

a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét; az érintettek számát, beosztását; az esetleges kár mértékét; a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását. 5. Jelentési kötelezettségek

(1) A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (2) A Főjegyzőnek az éves ellenőrzési jelentésben a Közgyűlésnek számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásnak tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.”

13


Hatályos: kihirdetését követő napon (2012.IX. 29. )

534

9. sz. melléklet A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ellenőrzési nyomvonala

13

Sorszám

Tevékenység, feladat

I.

A költségvetés tervezése

1.

A költségvetési koncepció elkészítése

2.

A költségvetési rendelet tervezet elkészítése

Jogszabályi alap

Áht. Ávr. Költségvetési tv. tervezet

Áht. Ávr. Költségvetési tv. tervezet Koncepció

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés

A központi irányelvek alapján körlevél kiadása a koncepció összeállításához. A Pénzügyi Osztály koordinálásával összeállított és a Főjegyző által felülvizsgált koncepciót a Közgyűlés Elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Előzetesen a bizottságok véleményezik a koncepciót, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásban is véleményt alkot. A költségvetési rendelet összeállításához körlevél kiadása a Hivatal szakmai osztályai részére. A szakmai osztályok által elkészített javaslatok, ellenőrzése a Pénzügyi Osztály tervezési feladatot ellátó ügyintézői által az ágazati szakmai osztályok szakmai ügyintézőinek közreműködésével a Pénzügyi Osztály vezetőjének irányítása mellett. A Főjegyző által elkészített rendelettervezetet az Elnök terjeszti elő.

Keletkező dokumentum/hely

Költségvetési koncepció előterjesztés

Felelős/ kötelezettségvállaló

Főjegyző

Határidő

Költség-vetési évet megelőző október november

Jogi és Szervezési Osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye, illetve Pénzügyi Osztály

Költségvetési Főjegyző rendelet tervezet előterjesztés Jogi és Szervezési Osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye, illetve Pénzügyi Osztály

Végrehajtó

Koncepció készítés koordináló: Pénzügyi Osztályvezető közreműködő: valamennyi osztály

Koncepció elfogadása

Koordinál: Pénzügyi Osztály közreműködő: valamennyi osztály

535

Sorszám 3.


Jogszabályi alap

A költségvetés bevételi és kiadási Költségvetési előirányzatainak tv. tervezet tervezése Koncepció



A bevételi előirányzatok Költségvetési meghatározása a rendelet tervezet - központi források - önkormányzati saját Pénzügyi Osztály bevételek tekintetében

A kiadási előirányzatok tervezése - személyi juttatások létszám elfogadásával - dologi és egyéb kiemelt működési előirányzatok - felújítási és beruházási feladatok - Önkormányzati hivatal kiadásai feladatonként - tartalékok - többéves kötelezettségek későbbi évekre vonatkozó kihatásai - az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek A Pénzügyi Osztály vezetőjének irányításával a tervezési feladatot ellátó ügyintézők ellenőrzik és meghatározzák a Hivatali feladatok ellátására szolgáló bevételi és kiadási keretszámokat.

Felelős/ kötelezettségvállaló Főjegyző

Határidő Költségvetési előterjesztés Bizottsági megvitatásán ak idejére

Végrehajtó Koordinál: Pénzügyi Osztályvezető közreműködő: valamennyi osztály

536

Sorszám 4.

Tevékenység, feladat A költségvetési rendelettervezet elnöki jóváhagyása

Jogszabályi alap Áht. Ávr. Költségvetési tv. Koncepció

A költségvetési rendelet tervezetet a bizottságok és a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a Közgyűlés Elnöke aláírásával hagyja jóvá. A költségvetési rendelettervezetet szakmailag megvitatják a bizottságok és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásban véleményezi. A Főjegyző irányításával összeállított előterjesztést szakmailag áttekintik és véleményezik a bizottságok.

4.1.

A költségvetési rendelettervezet bizottsági megvitatása és véleményezése

Áht. Ávr. Költségvetési tv. Koncepció

4.2.

A költségvetési rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és jóváhagyása

Áht. Ávr. Költségvetési tv.

Elemi költségvetés elkészítése

Áht. Ávr. Költségvetési rendelet

5.

5.1.


Keletkező dokumentum/hely Költségvetési rendelettervezet előterjesztés

Felelős/ kötelezettségvállaló Közgyűlés Elnöke

Határidő

Végrehajtó

Közgyűlési Munkaterv szerint

Főjegyző

A Bizottságok Elnökei

Közgyűlési Munkatervhez igazodó

Főjegyző és az érintett osztályvezetők,

Közgyűlés Elnöke

Költségvetési tv. kihírdetését köv. 45.nap

Előkészítő: Főjegyző

Pénzügyi Osztályvezető

MÁK határidőhöz igazodva február

Pénzügyi Osztály pénzügyi ügyintéző,

Közgyűlés Elnöke Főjegyző

MÁK által Pénzügyi meghatározott Osztály

Pénzügyi Osztály

Költségvetési rendelettervezet előterjesztés Bizottsági jegyzőkönyvek Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság írásos véleménye A Hivatal érintett osztályain A Közgyűlés Elnöke beterjeszti a Éves költségvetési Közgyűlés elé az adott évi rendelet költségvetési rendelettervezetet A Közgyűlés a költségvetési Jogi és Szervezési rendeletben együttesen hagyja Osztály rendeletek jóvá a Hivatal, önkormányzat és határozatok költségvetését gyűjteménye Pénzügyi Osztály Az elemi költségvetés Hivatali elemi összeállítása az Önkormányzatra, költségvetési valamint a Hivatalra dokumentumok vonatkozóan. Pénzügyi Osztály A Pénzügyi Osztályvezető ellenőrzi az osztály ügyintézői által készített elemi költségvetést. Az elemi költségvetés Elemi költségvetés jóváhagyása, a költségvetési dokumentáció aláírása és Pénzügyi Osztály megküldése a MÁK részére.

Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke

pénzügyi ügyintéző

537

Sorszám 6.

6.1.

6.2.

6.3.

Tevékenység, feladat Előirányzatok módosítása

Jogszabályi alap Áht. Ávr. Költségvetési rendelet



Az önkormányzat költségvetésében a címek, alcímek és kiemelt előirányzatok módosítására a költségvetési rendelet módosítását megalapozó határozat elfogadásával, illetve annak a rendeleten történő átvezetésével kerül sor amit a Közgyűlés rendeletében meghatározott időnként megtárgyal.

Költségvetési rendeletet módosító előterjesztés

Az előirányzat átcsoportosítás előtt meg kell győződni róla, hogy a módosítás nem ütközik jogszabályba és nem ellentétes az önkormányzat rendeleteivel, határozataival. A felhalmozási célra rendelkezésre álló előirányzatok indokolt átcsoportosítására fedezet vizsgálattal együtt kerülhet sor.

Felelős/ kötelezettségvállaló Közgyűlés Elnöke Főjegyző

Határidő

Végrehajtó

Költségvetési Pénzügyi rendeletben Osztály szabályozott pénzügyi osztályvezető

Jogi és Szervezési osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Pénzügyi Osztály Költségvetési rendeletet módosító előterjesztés, Pénzügyi Osztály

Érintett osztályvezetők,

Költségvetést módosító rendelet benyújtása előtt

Pénzügyi Osztály pénzügyi osztályvezető

Felhalmozási előirányzatok átcsoportosítása előterjesztés.

Főjegyző

Az előterjesztés elkészítése előtt


Pénzügyi Osztály számviteli ügyintéző

Folyamatos havonta

Pénzügyi Osztály könyvelést végző ügyintéző

Jogi és Szervezési Osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye. Pénzügyi Osztály Információs rendszer vezetése, Havi pénzforgalmi amely képes az előirányzatok adatok nyomon követésére (TATIGAZD információk) Pénzügyi Osztály A pénzügyi ügyintéző egyezteti és ellenőrzi a könyvelési feladatot ellátó ügyintéző feladat ellátását és az adatszolgáltatását. A pénzügyi ügyintéző feladat teljesítését az osztályvezető ellenőrzi.

538

Sorszám II. 1.

1.1.

1.2.

1.3.

Tevékenység, feladat A költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás folyamata Személyi juttatási előirányzat felhasználása

Jogszabályi alap

kttv. kjtv. Mt. költségvetési rendelet



Az illetményszámfejtés alapvetően a MÁK-on keresztül történik az önkormányzati hivatal részére. Ehhez szükséges információ szolgáltatás végrehajtása. A Hivatalnál az Aljegyző és a Pénzügyi Osztályvezető ellenőrzi a személyügyi feladatot ellátó munkáját

Kinevezési átsorolási munkaviszonyt megszűntető dokumentumok megbízási szerződések

A központi számfejtésen túli Hivatali illetményszámfejtés a KIR program segítségével valósul meg. A havi zárást követően adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a MÁK részére. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját. A közgyűlés tagjai részére a tiszteletdíjak, valamint nem rendszeres kifizetések számfejtése a KIR program felhasználásával és ezek havi jelentése a MÁK felé az előírt adattartalommal. A tárgyévben kifizetett személyi juttatásokról kifizetői adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a dolgozók, közgyűlési tagok és külső személyek részére. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját.

Bérfeladás dokumentumai

Felelős/ kötelezettségvállaló

Határidő

Végrehajtó

Főjegyző

Folyamatos

Pénzügyi Osztály Pénzügyi ügyintéző

Főjegyző

Számfejtés folyamatos, havi zárás után adatszolgáltat ás

Pénzügyi Osztály pénzügyi ügyintéző

Főjegyző

Havonta havi Pénzügyi zárás után Osztály pénzügyi MÁK felé ügyintéző

Pénzügyi Osztály személyi anyag,

Pénzügyi Osztály

Kifizetési bizonylatok havi bérfeladás Pénzügyi Osztály

Jövedelemigazolás a Pénzügyi kifizetett személyi Osztályvezető juttatásokról Pénzügyi Osztály

SZJA törvényben előírtak szerint


539

Sorszám


Jogszabályi alap

1.4.

2.

Létszámgazdálkodás

kttv. kjtv. Mt. költségvetési rendelet

2.1.

Folyamatos

Főjegyző

Folyamatos

Személyi anyag Pénzügyi Osztály Az irodákon összegyűjtve az iroda dolgozóinak a munkaköri leírása, illetve valamennyi dolgozónál a saját munkaköri leírása. A munkáltató jóváhagyja a Személyi anyag dolgozói felvételeket és Pénzügyi Osztály kilépéseket. A pénzügyi ügyintéző munkáját a Pénzügyi osztályvezető ellenőrzi

Főjegyző

Alkalmazás időpontja

Főjegyző

Értelemszerint

Pénzügyi osztály, pénzügyi ügyintéző

Az éves beszámolóban a vagyongazdálkodás szakmai és számszaki végrehajtásának értékelése

Éves beszámoló Jogi Szervezési Osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Pénzügyi Osztály


Beszámoló készítése előtt


A közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó feladatokra közbeszerzési szabályzat melyet a Közgyűlés fogad el.

Közbeszerzési Szabályzat Jogi és Szervezési Osztály

Főjegyző

Törvény szerint

Jogi és szervezési osztályvezető


A munkáltatói jog gyakorlója ellenőrzi a személyi juttatások előirányzat felhasználásának jogszabályi betartását. A költségvetési rendeletben évente jóváhagyott létszámkeretek betartása az önkormányzatnál és a hivatalnál

Költségvetési rendelet személyi juttatás előirányzata Létszám nyilvántartás

3.

Közbeszerzési eljárás

Kbt.

Határidő

Végrehajtó Pénzügyi Osztály pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző

Pénzügyi Osztály

Minden munkavállaló rendelkezzen kinevezéssel a munkaviszony létrejöttekor. Minden munkakörhöz készüljön munkaköri leírás. A Főjegyző ellenőrzi a osztályvezetők ez irányú feladatellátását.

2.2.

4.

Felelős/ kötelezettségvállaló Főjegyző


Pénzügyi Osztály Pénzügyi ügyintéző Valamennyi osztályvezető

540

Jogszabályi alap



4.1.

Kbt. Közbeszerzési Szabályzat

4.2.


Éves összesített közbeszerzési terv készítése. A közbeszerzési ügyintéző feladat ellátását a osztályvezető ellenőrzi. A közbeszerzési eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Szabályzatban foglalt módon az éves közbeszerzési terv szerint történik. A Közbeszerzési Bizottság munkájának előkészítése és döntéseinek végrehajtása. Az osztályvezető feladatainak végrehajtását a Főjegyző ellenőrzi A közbeszerzési eljárások szervezési, lebonyolítási és dokumentálási feladatainak ellátása. A közbeszerzési ügyintéző munkavégzését az osztályvezető ellenőrzi. Az előző évi közbeszerzésekről statisztikai összegzés készítése. A osztályvezető irányításával és ellenőrzése mellett.

Éves közbeszerzési terv Jogi és Szervezési osztály Közbeszerzési eljárás dokumentumai

Az önkormányzat nevében a Közgyűlés Elnöke, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult kötelezettségvállalásra a kiadás teljesítésének, vagy a bevétel elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján. A Hivatal esetében a Főjegyző vagy az általa felhatalmazott köztisztviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

Sorszám


4.3.


4.4.

5.


Kötelezettségvállalás utalványozás

Áht. Ávr. Pénzgazdálkod ási Szabályzat

Felelős/ kötelezettségvállaló Jogi és Szervezési osztályvezető

Közbeszerzési Bizottság Elnöke

Jogi és szervezési Osztály

Jegyzőkönyvek

Határidő

Végrehajtó

Tárgyév Jogi és március 31-ig Szervezés Osztályvezető Közb.ügyintéző Értelem Közbeszerzési szerint Bizottság Előkészítő: Jogi és Szervezési Osztály Közbeszerzési ügyintéző

Jogi és Szervezési osztályvezető

Folyamatos

Jogi és Szervezési Osztályvezető Közbeszerzési ügyintéző

Éves statisztikai összegző jelentés Jogi és Szervezési Osztály

Jogi és Szervezési Osztályvezető

Törvény szerint

Kötelezettségvállalás nyilvántartása Utalvány


Folyamatos

Jogi és Szervezési Osztály Közbeszerzési ügyintéző Közgyűlés Elnöke illetve az általa felhatalmazott személy Főjegyző, illetve az általa felhatalmazott köztisztviselő

Jogi és Szervezési Osztály

Pénzügyi Osztály

541

Sorszám


5.1.

Kötelezettségvállalás utalványozás ellenjegyzése

5.2.

Érvényesítés

5.3.

Jogszabályi alap Áht. Ávr. Pénzgazdálkod ási Szabályzat Áht. Ávr. Pénzgazdálkod ási Szabályzat



Ellenjegyzésre a pénzügyi Utalvány osztályvezető jogosult. Pénzügyi Osztály A kiadás teljesítése, illetve a bevétel beszedése előtt ellenőrizni kell, hogy - szakmailag igazolt a kifizetés/bevétel beszedés jogossága, - megfelelő összegben határozták meg a kifizetési, illetve bevétel beszedési igényt, - alátámasztó dokumentumok (megrendelés, szerződés teljesítés igazolás) formai és tartalmi helyességét, - biztosított-e a fedezet a kifizetés teljesítéséhez A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek kell az ellenőriznie összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés, valamint a szakmai teljesítés igazolása során maradéktalanul érvényesíteni kell a Hivatal pénzgazdálkodási rendjének szabályzatában foglaltakat. A Főjegyző ellenőrzi az osztályvezető feladat ellátását.

Utalvány Szakmai teljesítésigazolás Szerződés

Felelős/ kötelezettségvállaló Pénzügyi Osztályvezető

Határidő

Végrehajtó

Folyamatos


Illetékes osztályvezetők

Folyamatos

Érvényesítéssel megbízott ügyintézők

Főjegyző

Folyamatos

A szabályzatban nevesítettek, aláírásra jogosultak

Pénzügyi Osztály

Utalvány Pénzügyi Osztály

542

Sorszám 5.4.

Tevékenység, feladat Kifizetések teljesítése

5.5.

6.

6.1.

6.2.

Könyvvezetési információs rendszer kidolgozása

Felelős/ kötelezettségvállaló Pénzgazdálkod A kifizetés teljesítése előtt meg kell Utalvány Teljesítést Pénzügyi ási Szabályzat győződni róla, hogy a kifizetés igazoló Osztályvezető előkészítése megtörtént a szükséges dokumentumok igazolások, aláírások az eseménnyel kapcsolatban Pénzügyi Osztály rendelkezésre állnak. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját. Az elektronikus átutaláshoz a Feladott Utalásért felelős megfelelő személyek jóváhagyása. megbízások az ügyintéző Az utalás indításához a második ügyfél terminálon. aláíró ellenőrzi az első jóváhagyó által rögzített utalások helyességét. Pénzügyi Osztály Ávr. A mindenkori gazdasági vezető Számviteli politika Pénzügyi Ábk. felelős az önkormányzat, illetve a Számlarend Osztályvezető hivatal számviteli politikájának Számviteli és könyvvezetési információs Pénzügyi Osztály Szabályzat rendszerének kialakításáért, írásbeli szabályozásáért és működéséért. Pénzügyi ügyintéző munkáját az osztályvezető ellenőrzi. A könyvvezetési információ Számviteli politika Pénzügyi rendszerrel szembeni Osztályvezető követelményeknek való Pénzügyi Osztály megfelelés ellenőrzése. Az osztályvezető ellenőrzi a pénzügyi ügyintéző feladat ellátását. Az önkormányzat valamennyi Számviteli politika Pénzügyi gazdasági eseményének meg kell Osztályvezető jelennie a számviteli rendszerben. Pénzügyi Osztály Az osztályvezető ellenőrzi a pénzügyi ügyintéző feladat ellátását. Jogszabályi alap



Határidő

Végrehajtó

Folyamatos

Pénzügyi Osztály Utalást végző ügyintéző

Folyamatos

Pénzügyi Osztály Aláírási joggal rendelkező 2 fő

Értelem szerint

Pénzügyi Osztály pénzügyi ügyintéző, könyvelő

Folyamatos


Folyamatos


543

Sorszám 6.3.

6.4.

6.5.


Jogszabályi alap



Minden gazdasági esemény az azt alátámasztó dokumentum alapján kerül rögzítésre. Pénzügyi ügyintéző ellenőrzi a könyvelést végző munkáját. Főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások ellenőrzését pénzügyi ügyintéző végzi. A gazdasági események dokumentumait rendszerezetten, visszakereshető módon kell tárolni. A könyvelőt a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi. A gazdasági események rögzítését és jóváhagyását az informatikai rendszer naplózza, a rögzítést végző személy a kontírozó lapot szignálja. A könyvelőt a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi.

Utalvány kontírozó lap

Felelős/ kötelezettségvállaló Számviteli ügyintéző

Határidő

Végrehajtó

Folyamatos

Pénzügyi Osztály Könyvelő

Könyvelő

Folyamatos


Pénzügyi ügyintéző

Folyamatos


Pénzügyi Osztály

Bizonylatok Dokumentumok Pénzügyi Osztály

Naplóbizonylat Pénzügyi Osztály

6.6.

A papír alapú dokumentumok Dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. Pénzügyi Osztály A könyvelőt a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi.


Folyamatos


6.7.

A főjegyző felelős a Hivatal és az Számlarend önkormányzati gazdálkodás időközi periódusainak zárásáért Pénzügyi Osztály és az időközi (havi, negyedéves, féléves) jelentések elkészítéséért és továbbításáért a MÁK részére.


Értelem szerint


544

Sorszám


Jogszabályi alap

6.8.

7.

7.1.

7.2.

7.3.

7.4.

7.5.

Költségvetési beszámolás

Áht. Ávr. Szt. Számviteli Szabályzat

Előkészítés illetve a feladat tartalmi leírása/ellenőrzés Az időközi jelentés pontosságát, teljességét és hitelességét a felelős vezető aláírásával igazolja a MÁK felé továbbítás előtt. Az osztályvezető ellenőrzi az ügyintéző munkáját. Az elemi költségvetés készítésére kötelezettek az előirányzatok felhasználásáról évközi (féléves) és éves beszámolót készítenek. A megyei főjegyző értékeli a FEUVE rendszer működését, a belső ellenőrzést és az éves beszámolóval együttesen terjeszti a közgyűlés elé. Elemi beszámoló készítése az Önkormányzati Hivatalra vonatkozóan. A számviteli ügyintéző feladat ellátását az osztályvezető ellenőrzi. A Hivatali elemi beszámoló dokumentumainak ellenőrzése a K11 program segítségével, feldolgozása, összesítése.

Keletkező dokumentum/hely Időközi Jelentések

Felelős/ kötelezettségvállaló Pénzügyi Osztályvezető

Határidő Értelem szerint

Pénzügyi Osztály jelentést készítő ügyintéző

Főjegyző

Értelem szerint


Főjegyző

Éves költségvetési beszámoló


Számviteli ügyintéző

MÁK határidőhöz igazodva

Pénzügyi Osztály számviteli ügyintéző


MÁK határidő

Pénzügyi Osztály Számviteli ügyintéző

Főjegyző

Közgyűlési munkaterv szerint

Pénzügyi Osztály

Beszámoló adatok Pénzügyi Osztály

Beszámoló előterjesztés

Végrehajtó

Pénzügyi Osztály Hivatali elemi beszámoló Pénzügyi Osztály

Elemi beszámolók önkormányzati összesítő

Pénzügyi Osztály A féléves, háromnegyed-éves és Beszámoló éves gazdálkodásról szóló előterjesztés beszámoló előterjesztés összeállítása. Pénzügyi Osztály A beszámoló előterjesztés Bizottsági bizottsági megvitatása. jegyzőkönyvek A Főjegyző irányításával Érintett irodák

Bizottsági Elnökök

Közgyűlési munkatervhez igazodó

Pénzügyi Osztály Számviteli ügyintéző Főjegyző és az érintett osztályvezetők,

545

7.6.

13


összeállított előterjesztést szakmailag áttekintik és véleményezi minden bizottság. A Közgyűlés Elnöke beterjeszti a Beszámoló Közgyűlés elé a beszámoló előterjesztés Jogi és Szervezési előterjesztést. Osztály rendeletek és határozatok gyűjteménye Pénzügyi Osztály

Hatályos: kihirdetését követő napon (2012.IX. 29. )

Közgyűlés Elnöke

Értelem szerint

Előkészítő: Főjegyző Beterjesztő: Közgyűlés Elnöke

546 10. sz. melléklet

A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan és ingó vagyontárgyak köre

I. Ingatlan A Heves Megyei Önkormányzat tulajdonát képező egri 4975 hrsz. alatt felvett, Eger, Dobó tér 6/A. szám alatti ingatlan III. emeletének az 1., számú 17,85 m2, a 2. számú 11,7 m2, a 3. számú 11,8 m2 alapterületű irodahelyiségek és a hozzátartozó 9,6 m2 alapterületű közlekedő. II. Ingóságok A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat ingyenes használatába adott ingóságokat külön leltári jegyzék tartalmazza. III. Egyéb működési feltételek9 A Heves Megyei Önkormányzat által a Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosított további tárgyi, technikai, személyi működési feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján, külön megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

9

Módosította: 6/2012. (III. 30.) önk. rend.

Hatályos: kihirdetése napján (2012. 03.30.)

547

11.sz. melléklet

SZABÁLYZAT a megyei közgyűlés tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről I. Általános rendelkezések 1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban törvény) 10/A. § (1) bekezdése értelmében a megyei közgyűlés tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1jétől számított 30 napon belül a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. 2. A közgyűlési tag saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is. 3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a közgyűlési tag képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20 §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok 1. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban tollal kell kitölteni, melyből egy-egy példány a közgyűlési tagnál marad. 2. A közgyűlési tag a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát a törvényben megállapított határidőig külön-külön zárt borítékban adja át a megyei Önkormányzati Hivatal kijelölt köztisztviselőjének (továbbiakban: köztisztviselő), aki a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő nevét, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra a hozzátartozó nevét is. 3. A vagyonnyilatkozatok átvételét a köztisztviselő írásban, az 1. sz. minta szerinti átadásátvételi igazolás kitöltésével igazolja, melynek egy példányát a közgyűlési tag részére átadja. III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok 1.9 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. 9

Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend.


548

2. 9A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan. 3.

Ugyanazon közgyűlési tag esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 9

4. 9A közgyűlési tag vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A közgyűlési tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 5. 9Amennyiben a közgyűlési tag vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság Elnöke haladéktalanul tájékoztatja a közgyűlési tagot a bejelentés tartalmáról. A közgyűlési tag az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a V/3. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. 7. 9Az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Megyei Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja. IV. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai 1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a Jogi Osztály kijelölt köztisztviselője végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön gyűjtőszámon kell elvégezni. A közgyűlési tagnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos egyéb iratait az iratkezelési szabályzatban megjelölt, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége megszűnésének időpontjától számított időpontig kell megőrizni. 2. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten, Jogi és Önkormányzati Főosztályon kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni.

549

3. A vagyonnyilatkozatokról a 2. sz. minta, az ellenőrzési eljárásról a 3. sz. minta szerinti „Betekintési nyilvántartás”-t kell vezetni. 4. 9Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közgyűlési tag az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a közgyűlési tagnak, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. 5. 9A közgyűlési tag megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett közgyűlési tag részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. V. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 1. A közgyűlési tag vagyonnyilatkozatába a Jogi és Önkormányzati Főosztály kijelölt köztisztviselője jelenlétében – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki betekinthet. 2. 9A betekintési jog gyakorlásának feltételeit az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság ellenőrzi. 3. A betekintési jog gyakorlását a 3. sz. minta szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését. VI. Felelősségi szabályok 1. 9A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság felelős. 2. A közgyűlési tag felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek. 3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a köztisztviselő felelős.

9

Módosította a 6/2012. (III. 30.) önk. rend.


550 1. sz. minta Önkormányzat neve: .................................................................................................................... Címe:............................................................................................................................................ Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve: ........................................................................... Iktató szám: .................................................................................................................................. IGAZOLÁS vagyonnyilatkozatok átvételéről Igazolom, hogy vagyonnyilatkozatának 1 példányát az alábbiak szerint vettem át: ............................................ önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester * (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... .......................................................................................................................... házastárs-/élettárs (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................... ......................................................................................................................................... gyermek (név) Értesítem, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A § (1) bekezdése alapján soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének ____. év január 1-étől számított 30 napon belül kell eleget tennie. Kelt: ................................... , ................ év ...................... hó .............. nap

P.H. vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke Készült:

*

2 pld 1 pld vagyonnyilatkozatra kötelezett 1 pld vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság

A megfelelő szöveg aláhúzandó

551 2.sz. minta Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

S. sz. 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40.

Nyilatkozattételre kötelezett neve

Hozzátartozói vagyonnyilatkozat Ebből (fő) Száma: házas/élettárs gyermek

Átvétel időpontja

552

3.sz. minta Önkormányzat neve: ........................................................................................................................ Címe: ................................................................................................................................................ Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve: ................................................................................ Iktató szám: ...................................................................................................................................... Vagyonnyilatkozatra kötelezett neve: .............................................................................................. Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma: ........................................................................................

BETEKINTÉSI NYILVÁNTARTÁS A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakba: Ökjtv.) 10/A. § (3) bekezdése alapján ellenőrzési célból a VAGYONNYILATKOZAT-hoz kapcsolódó ADATLAP-ba az alábbi személyek tekintettek be: BETEKINTÉSI JOG GYAKORLÁSA KI ............................................. (név)

MIKOR év hó

MEGJEGYZÉS

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap év

............................................. (név)

hó

nap

2010. (X. 29.) HMÖ rendelete a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Recommend Documents