Karancsalja község Önkormányzata Képviselő – testületének 2/2007. ( I. 30.) rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Karancsalja község Önkormányzatának Képviselő – testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( továbbiakban : Ötv. ) 16.§ (1) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és Szervei szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja ( továbbiakban : Rendelet ) : PREAMBULUM Az Önkormányzat önállóan , szabadon , demokratikus módon , széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit , gondoskodik a közszolgáltatásokról , a helyi közhatalom gyakorlásáról , a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről , valamint támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit . I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.§ Az Ötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az Önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni. 2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése : Karancsalja község Önkormányzata ( továbbiakban : Önkormányzat ) (2) Székhelye : 3181 Karancsalja, Rákóczi út 174. (3) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (4) A képviselő-testület, a polgármester és a polgármesteri hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a következő felirat olvasható: a/ Karancsalja község Önkormányzatának Képviselő - testülete, Nógrád Megye b/ Karancsalja község Önkormányzatának Polgármestere, Nógrád Megye c/ Községi Polgármesteri Hivatal , Karancsalja, Rákóczi út 174. , Nógrád Megye (5) Az (4) bekezdésben hivatkozott pecsétek lenyomatát a Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
2
(6) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. (7) A település nemzetközi kapcsolatai: Az Önkormányzat együttműködési megállapodásokat köthet külföldi önkormányzatokkal. (8) Az Önkormányzat külön rendeletben meghatározott elismeréseket, díjakat adományoz. II. FEJEZET A Képviselő – testület működése 3.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő helyi képviselő és a település lakossága által közvetlenül választott polgármester. A települési képviselők és a polgármester névsorát, lakcímét a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. 4. §. (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (2) Az Önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, - a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, - köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, - a közösségi tér biztosítása, a közművelődési tevékenység, a sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (3) Az (2) bekezdésben foglaltakat az Önkormányzat a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően látja el . Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait - a
3 hozzárendelt anyagi fedezet biztosításával együtt tartalmazza .
- a tárgyévi költségvetési rendelet
(4) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő – testület , valamint annak szervei és az általa alapított intézményeken keresztül látja el , melyek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza . 5. §. (1) Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselő – testületet illetik meg . (2) A képviselő – testület egyes hatásköreit átruházhatja : - polgármesterre , - bizottságaira, - társulásra ( törvényben meghatározottak szerint ) . (3) képviselő – testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról , illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt . (4) A képviselő – testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók . (5) A képviselő – testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat . Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa elvégzett tevékenységről a soron következő – rendes – testületi ülésen köteles beszámolni . (6) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: - a rendeletalkotás, - szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, - törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - helyi népszavazás kiírása, - önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, - a helyi adó megállapítása, - a településrendezési terv jóváhagyása, - hitel felvétele 2 millió Ft összeghatár felett, - kötvény kibocsátás, - közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, átadása, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - intézmény alapítása, - közterület elnevezése, emlékműállítás, - eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál, - bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása, - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási,
4 szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, - gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése, - saját vállalkozás létrehozása, megszüntetése, - az önkormányzat 100.000,- Ft feletti értékű ingó és ingatlan vagyonának, vagy vagyoni értékű jogának beszerzése, hasznosítása és elidegenítése, - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. §. (2) b, pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, - vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. 6. §. A képviselő - testület alakuló , rendkívüli és rendes ülést tart . 7.§ (1) A képviselő – testület alakuló ülését az önkormányzati választást követő 15 napon belül tarja meg . Az alakuló ülést a megválasztott polgármester ( amennyiben eredménytelen volt a választás , a régi polgármester ) hívja össze, de azt a legidősebb települési képviselő – mint korelnök – nyitja meg és vezeti a polgármesteri eskü letételéig. (2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek . 8.§ (1) A képviselő – testület rendkívüli ülését - a polgármesternek , - a helyi képviselők egynegyedének, - a képviselő-testület bizottságának a napirend megjelölését is tartalmazó írásbeli indítványára 10 napon belül össze kell hívni. (2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője , valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja a rendkívüli képviselő – testületi ülés összehívását . (3) A rendkívüli testületi ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani . (4) A képviselő – testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés tartásáról . 9. §. (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülést tart, indokolt esetben ennél többször is összehívható.
5 (2) A képviselő – testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő – testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza , melyet a jegyző állít össze és a polgármester terjeszt a képviselő – testület elé . A munkatervben meg kell jelölni : - az ülések tervezett időpontját , - az adott ülésen tárgyalandó témákat , a várható napirendet , - az előterjesztő megnevezését , - szükség szerint a véleményezők megnevezést , egyéb tartalmi követelményeket . A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a helyi képviselők, a helyi tömegszervezetek, valamint az intézményvezetők javaslatát. (3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében pedig a pénzügyi bizottság elnöke . A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és azok előterjesztőit, az összehívó megnevezését. A képviselő – testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni . Amennyiben a tárgyalandó napirend , vagy egyéb körülmény indokolja , az ülés székhelyen kívül máshova is összehívható . (4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal az ülés előtt kézhez kapják. (5) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. (6) Indokolt esetben , az ülés összehívására jogosult mérlegelése alapján lehetőség van a rendkívüli testületi ülés összehívására : - telefonon keresztül történő szóbeli meghívással , - egyéb szóbeli meghívással . (7) Szóbeli meghívás estén is biztosítani kell az írásbeli előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását . 10. §. (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vesz: - a jegyző, - a polgármesteri hivatal költségvetési ügyintézője, - bizottságok nem képviselő tagjai . (2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - települési kisebbségi önkormányzat elnökét. (3) Tanácskozási joggal vesz részt az őt érintő napirendi pont tárgyalásán: - az előterjesztő, - az önkormányzati intézmény vezetője. (4) Tanácskozási joggal meg kell hívni az őt érintő napirendi pont tárgyalására: - azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, - a megyei közgyűlés tisztségviselőjét, - helyi civil szervezetek képviselőit.
6
11. §. (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendről a község lakosságát írásbeli hirdetmény útján tájékoztatni kell. (2) A képviselő-testület ülése nyilvános. (3) A képviselő-testület zárt ülést tart: - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, - önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el: - a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke és a Jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. (6) A zárt ülés elrendeléséről a (3) bekezdésben felsorolt esetekben szavazni nem kell . A testületi ülést levezető személy jelenti be zárt ülés tartását a napirend közlésével egyidejűleg , hivatkozva a vonatkozó törvényi előírásokra . 12. §. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében a pénzügyi bizottság elnöke vezeti. (2) Az ülés megnyitása után a polgármester megállapítja a határozatképességet, majd tájékoztatást ad az előző ülés óta eltelt időszak főbb eseményeiről, a főbb intézkedésekről. Ezt követően javaslatot tesz az ülés napirendjére. Amennyiben az arra jogosultak (Rendelet 14. §. (1) bekezdés) indítványozzák munkaterven kívüli napirend megtárgyalását, a polgármester ezt a javaslatot is szavazásra bocsátja. 13. §. (1) A testületi ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön – külön nyitja meg a vitát. Elsőnek az előterjesztő kap szót , ezt követően, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke , ill. kijelölt tagja ismerteti a bizottság véleményét , majd az ülésen tanácskozási joggal résztvevők szólhatnak hozzá a jelentkezés sorrendjében . (2) A vita során a hozzászólók módosító indítványokat terjeszthetnek elő, az előadókhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek
7
(3) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárását követően az előadó válaszol a hozzászólásokra. (4) Az előterjesztő a vita lezárásáig bármikor visszavonhatja az általa előterjesztett rendelet – tervezetet , határozati javaslatot ill. módosító indítványt . (5) Több hozzászólás hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja , összefoglalja az abban elhangzottakat , külön kiemelve a módosító indítványokat . (6) Az ülésvezető a vita lezárása után először egyenként a módosító indítványokat , majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti javaslatot bocsátja szavazásra . (7) Amennyiben a jegyző valamely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, részére még a szavazás előtt szót kell adni. (8) Az ülésen résztvevő állampolgárok hozzászólását az időtartam meghatározásával a képviselő-testület engedélyezi. Döntését vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. 14. §. (1) Munkaterven, illetve napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetve valamely napirendi pontnak a napirendről történő levételét javasolhatja: - bármely települési képviselő, - a polgármester, - a képviselő-testület bizottsága. (2) A javaslat legkésőbb a testületi ülés megnyitása után, de a napirend elfogadását megelőzően terjeszthető a testület elé, amely arról egyszerű szótöbbséggel határoz. 15. §. (1) A napirend előterjesztője lehet: - a polgármester, - a polgármesteri hivatal ügyintézője a feladatkörében, - önkormányzati intézmény vezetője, - a képviselő-testület bizottsága feladatkörében, - bármely települési képviselő, - a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv. (2) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőzően 8 nappal le kell adni a polgármesteri hivatalban. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: - a tárgy pontos meghatározását, - annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen milyen döntés született,
8 - a meghozandó döntés indokainak , jogszabályi és anyagi hátterének bemutatását, - a határozati javaslatot (egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy nevét, a végrehajtás határidejét). 16. §. (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, valamely bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - a kérdés címzettjének érdemi választ kell adnia. Ha a kérdezettek írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet is tájékoztatni kell a következő ülésen. (2) Amennyiben a kérdés valamely intézkedés elmulasztására, végre nem hajtására irányul (interpelláció), az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a választ a testület nem fogadja el, az ügy kivizsgálásával illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást. (3) Nem kell a képviselő-testületnek vitára tűznie a visszavont interpellációt, vagy amelynek vitáján az interpelláló nincs jelen és a tárgyalás elnapolását nem kérte. (4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. 17. §. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében: - figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - ismételt rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján. 18. §. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. (2) A határozathozatalhoz, a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (3) A képviselő-testület minősített többséggel - a megválasztott települési képviselők több mint felének egynemű szavazata - dönt az alábbi ügyekben: - rendeletalkotás, - saját szervezetének és működésének meghatározása,
9 - törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, kilépés, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - intézményalapítás, - hitelfelvétel, - a helyi népszavazás kiírása, - helyi adók kivetése, - név szerinti és titkos szavazás elrendelése, - az éves költségvetés és a zárszámadás elfogadása, - képviselő kizárása a döntéshozatalból, - zárt ülés elrendelése a 9. §. (4) bekezdésében foglalt esetekben, - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt a testület feloszlásának kimondása. (4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (5) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 19. §. (1) A szavazás - a titkos szavazás és a névszerinti szavazás esetét kivéve - kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. (2) A képviselő – testület – egyszerű szótöbbséggel – bármely jelenlévő képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el . A név szerinti szavazás alakalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ ( igen , nem , tartózkodom ) a névsorban rögzíti . A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti . Az így hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell . (3) Nem név szerinti , nyílt szavazás esetén is bármelyik képviselő kérheti saját szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben . (4) A képviselő - testület titkos szavazást tarthat a 11. §. (3), (4) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik . A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik . A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (5) Bármely települési képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell alkalmazni, ha a képviselő-testület a Rendelet 18. §. (3) bekezdés szerint hozott döntésével így határoz. (6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a Jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzása után "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki. (7) Szavazategyenlőség esetén a polgármester ismételten vitára bocsátja a tárgyalt napirendet. A vita lezárása után újra szavaz a képviselő-testület.
10
20. §. (1) A képviselő – testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni , melyről a jegyző gondoskodik . (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell : - a megjelent képviselők számát , - a tárgyalt napirendi pontokat , - a tanácskozás lényegét , - a szavazás számszerű eredményét , - a hozott döntéseket, határozatokat . (3) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni : - a napirend tárgyát , - az előterjesztőt / előterjesztőket , - az előadókat , - a hozzászólókat . (4) A jegyzőkönyv mellékletét képezik : - az írásos meghívó , - az aláírt jelenléti ív, - az elfogadott rendeletek , - az írásos előterjesztések . (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni . A képviselő – testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni . (6) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni . (7) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá , valamint ABC szerinti sorrendben 2 jelenlévő képviselő hitelesíti . A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének. (8) Az állampolgárok a képviselő – testület üléséről készült jegyzőkönyvbe és azok mellékleteibe – zárt ülés kivételével - betekinthetnek . (9) A képviselő-testület üléséről magnófelvétel készül. A felvétel felhasználására csak a testület hozzájárulásával kerülhet sor.
11 III. Fejezet A Képviselő – testület rendeletei és határozatai 21.§ (1) A képviselő-testület döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza meg. A képviselő – testület jegyzőkönyvi rögzítéssel , de számozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról és egyéb ügyrendi kérdésekről . (2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására. (3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: - települési képviselő, - a képviselő-testület bizottságainak elnökei, - a polgármester, alpolgármester, - a jegyző, - önkormányzati intézmény vezetője, - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, - a kisebbségi önkormányzat testülete, - önkormányzati társulás tagjai. (4) A kezdeményezés képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A képviselő-testület a kezdeményezés tárgya alapján alakszerű határozat nélkül dönt az előkészítés megindításáról, menetéről . Ha a képviselő – testület a szabályozást szükségesnek ítéli , a jegyzőt bízza meg a rendelet tervezet elkészítésével , megjelölve az elkészítés határidejét is . (5) A rendelet – tervezetet – a testületi ülést legalább 8 nappal megelőzően a lakosság általi véleményezés céljából – ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára . A rendelet – tervezettel kapcsolatos véleményeket legkésőbb a testületi ülést megelőző nap déli 12 óráig lehet a polgármesternek írásban benyújtani , aki köteles ezekről a képviselő – testületet tájékoztatni . 22. §. (1) A képviselő – testület elhatározhatja a rendelet – tervezet kétfordulós tárgyalását is . (2) Rendeletalkotás esetén a képviselő – testület a beterjesztett tervezet felett általános és részletes vitát tarthat . Az erre vonatkozó indítványról a testület – egyszerű többséggel – vita nélkül dönt . (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá . (4) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján kell kihirdetni . A kihirdetésről a jegyző gondoskodik . A kihirdetés napja a
12 hirdetőtáblára való kifüggesztés napja . Az állampolgárok számára a rendelet megismerését a kifüggesztéstől számított 15 napon keresztül biztosítani kell . 23. §. (1) A képviselő – testület számozott határozata tartalmazza a testület döntéseit szó szerinti megfogalmazásban , a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét . (2) A képviselő – testület hatósági ügyben hozott határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . (3) A képviselő – testület határozatait a polgármester és a jegyző írja alá . 24.§ (1) A képviselő - testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, és az alábbi elnevezéssel kell ellátni: Karancsalja község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete. Karancsalja község Önkormányzata Képviselő-testületének határozata.
.../20..... (.....hó .....nap) .../20..... (.....hó .....nap) ÖH.
25. §. A hatályos rendeletek felsorolását az 1. sz. Függelék tartalmazza. IV. Fejezet Közösségi fórumok 26.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésén kerül sor, melynek időpontját legalább 10 nappal korábban meg kell hirdetni írásos hirdetmény útján. 27. §. (1) Indokolt esetben a napirendek meghatározásával a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.
13 (2) A falugyűlés előkészítéséről, összehívásáról a polgármester gondoskodik. (3) A falugyűlés elé kerülő előterjesztéseket a képviselő-testület megtárgyalja és jóváhagyja. V. Fejezet A Képviselő – testület bizottságai 28.§ (1) A képviselő – testület bizottságai döntés – előkészítő, véleményező , javaslattevő , ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő – testület által önkormányzati hatósági ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló , választott testületi szervek . (2) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. (3) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. (4) A képviselő-testület döntési jogkört adhat bizottságainak, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg bizottságának. (5) A bizottságokra vonatkozó részletes adatokat, feladat- és hatásköröket a 4. sz. melléklet tartalmazza. 29. §. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester , az alpolgármester , valamint a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja . (2) A bizottság tagjaira - ideértve a nem települési képviselő tagokat is - javaslatot tehet bármely települési képviselő, illetőleg a polgármester. (3) Ugyanazon települési képviselő több bizottság tagjává is megválasztható. (4) A bizottsági tisztség megszűnik : - a bizottság megszűnésével egyidejűleg , - a bizottsági tag halálával , - lemondással, - képviselő – testület általi visszahívással , - a képviselő – testületi tagság megszűnésével egyidejűleg , amennyiben a bizottsági tag települési képviselő volt .
14 A képviselő – testület soron következő ülésén dönt a megüresedett bizottsági tagsági hely betöltéséről . (4) A bizottság munkatervet, vagy éves programot készíthet, melyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt. 30. §. (1) A bizottságot az elnök képviseli. (2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottsági ülésre szóló meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal ki kell küldeni a bizottsági tagoknak, ill. a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni . A bizottság ülései nyilvánosak . (3) A települési képviselők, a polgármester , az alpolgármester és a jegyző a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt . A bizottság ülésére az elnök meghívhatja az önkormányzati intézmények vezetőit, szakértőt. (4) A bizottságot a polgármester, illetve a tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni. (5) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A bizottságban a települési képviselő és nem képviselő tag egyaránt rendelkezik szavazati joggal. (7) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. (8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. (10) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni , amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá . 31. §. (1) A képviselő-testület esetenként - meghatározott feladat ellátására - meghatározott időre ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság a meghatározott idő leteltét , vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik .
15
(3) Az ideiglenes bizottságra a 28-30. § rendelkezéseit alkalmazni kell . VI. Fejezet Polgármester, alpolgármester 32.§ (1) Karancsalja község Önkormányzatának polgármestere megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő – testület gyakorolja , ezzel egyidejűleg a jogszabályi keretek között meghatározza munkabérét . A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (3) A polgármester megválasztását követően esküt tesz . Személyét érintő összeférhetetlenségi okot a megválasztását ill. az ok felmerülését követő 30 napon belül köteles megszüntetni . Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget , bármely képviselő – indítványára a képviselő – testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmény fennállását , kimondja az összeférhetetlenséget , illetőleg dönthet a hozzájárulás megtagadásáról , ha a törvény ezt lehetővé teszi . (4) A polgármester: - a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, döntések előkészítésében és végrehajtásában, - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, - a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő - testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége , mulasztása miatt a képviselő – testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be ellene az Önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a tisztség megszüntetése érdekében . Ezzel egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is .
16 (7) A képviselő – testület által a polgármesterre átruházott feladat – és hatáskörök jegyzékét a 5. számú melléklet tartalmazza . 33. §. (1) Karancsalja község Önkormányzatának Képviselő-testülete - saját tagjai közül , titkos szavazással , a képviselő – testület megbízatásának időtartamára - legfeljebb 2 alpolgármestert választ, aki feladatait társadalmi megbízatásként látja el. (2) Az alpolgármester feladata, hogy segítse a polgármester munkáját , valamint a polgármestert folyamatos, 1 hónapot meghaladó távolléte esetén helyettesítse, biztosítsa a képviselő-testület működését. (3) A polgármester 1 hónapot meghaladó helyettesítése esetén az alpolgármester a képviselőtestület külön döntése alapján megállapított díjazás ellenében látja el feladatát. VII. Fejezet A települési képviselő 34.§ (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit . Ezzel kapcsolatosan részt vesz a képviselő – testület ülésein , annak döntésének előkészítésében , a döntés meghozatalában , annak végrehajtásában és ellenőrzésében . (2) A települési képviselőt a polgármester, a jegyző, az önkormányzat hivatalának köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és közalkalmazottai munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek. (3) A települési képviselő a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. A hivatal segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához, a kívánt adminisztrációs teendők ellátásával. (4) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és a tárgyalásra a települési képviselőt meg kell hívni. (5) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (6) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
17 35. §. A települési képviselőket, a bizottságok elnökeit és tagjait megillető tiszteletdíj mértékét és szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. VIII. Fejezet A polgármesteri hivatal és a jegyző 36.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Karancsalja község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala elnevezéssel, egységes hivatalt (továbbiakban: hivatal) hoz létre. A hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. (2) A hivatal kiadmányain, illetőleg körbélyegzőjén ezt az elnevezést kell alkalmazni. 37. §. A hivatal Ügyrendjét a 6. sz. melléklet tartalmazza. 38. §. A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. 39. §. (1) A jegyző vezeti a hivatalt. (2) A jegyző: - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, - dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, - tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésein, - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
18 (3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. (4) A hatásköröket megállapító jogszabályok módosulásáról, a hatáskörök változásáról a jegyző rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet. IX. Fejezet Helyi népszavazás , népi kezdeményezés 40.§ (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a községben élő, a helyi önkormányzati választásokon választójogosult választópolgárok 15 %-a. Kötelező kitűzni a községi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte. (2) A népi kezdeményezést a polgármesternél a községi választópolgárok legalább 5 %-a terjesztheti elő. Kötelező azt a képviselő-testületnek megtárgyalni, ha a községi választópolgárok 10 %-a kezdeményezte. (3) A kötelező eseteket kivéve a képviselő-testület dönt a községi népszavazásról, a népi kezdeményezés tárgyalásáról. 41. §. (1) A választópolgárok a népszavazás kezdeményezésekor a népszavazásra bocsátandó kérdést is fogalmazzák meg. Aláírást gyűjteni a települési önkormányzat jegyzője által átadását követő 15 napon belül - hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán lehet. (2) Az aláírást gyűjtő íveknek azonos módon kell tartalmaznia a népszavazásra bocsátandó kérdést és az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító jel, olvasható családi és utónév, lakcím, aláírás). (3) A jegyző az aláírásgyűjtő íveken a hitelesítéskor feltünteti az önkormányzati rendelet alapján szükséges aláírások számát. (4) A jegyző megtagadja az aláírást gyűjtő ív hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani, ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak, ha az ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118. §.- ában foglaltaknak. A jegyző határozata ellen 15 napon belül kifogást lehet benyújtani a helyi bírósághoz. (5) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. 42. §. (1) A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a népszavazásban érintett választópolgároknak több mint a fele szavazott.
19
(2) A helyi népszavazás akkor eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele azonos választ adott a szavazólapon megfogalmazott kérdésre. X. Fejezet A társulások 43.§ A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. Az erről szóló megállapodásokat a Rendelet 2. sz. Függeléke tartalmazza. XI. Fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai 44.§ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (4) Az Önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának körét , a vagyongazdálkodás szabályait az 5/2000. ( V. 24. ) . sz. rendelet tartalmazza. XII. Fejezet Záró rendelkezések 45.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, 6/1999. (III. 30.), 11/1999. ( VI. 22.) , 18/1999. (XI. 29. ) , 6/2000. ( IV. 17.) , 9/2000. ( V. 24.) , 8/2001. (IV. 10.), 9/2002. ( X. 31. ) , 11/2002. (XII. 12.) , 7/2004. ( VIII. 3. ) , 6/2005. (V. 31. ) , 4/2006. ( I. 25. ) , 15/2006. ( X. 12. ) rendeletek hatályukat vesztik. 46. §. A Rendelet mellékletei: - 1. sz. melléklet: Az önkormányzat pecsétjeinek lenyomata - 2. sz. melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora
20
- 3. sz. melléklet: Az Önkormányzat intézményei - 4. sz. melléklet: A képviselő-testület bizottságainak adatai, feladat- és hatásköre - 5. sz. melléklet: A polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök jegyzéke - 6. sz. melléklet : A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 47. §. A Rendelet Függeléke: 1. Hatályos rendeletek. 2. Az Önkormányzat társulási megállapodásai
Karancsalja , 2007. január 30.
Lantos Sándor polgármester
dr. Behan Anett Éva jegyző
A Rendelet kihirdetve: Karancsalja ,2007. január 30. dr. Behan Anett Éva jegyző
