KERESKÉNYI MIKLÓS: NAGYKÁLLÓ DEMOGRÁFIAI VISZONYAI A X V I I I . SZÁZADBAN f
Váczi Mihály földjének, a "zöld máglyaként lobogó" j e g e nyék Nyírségének h a j d a n i
fővárosát, Nagykálló X V I I I . századi
népesedós történetét kívánjuk tárgyalni d o l g o z a t u n k b a n . A témaválasztás b i z o n y o s
f o k i g abból a z ihletettsógből
f a k a d , a m e l y óhatatlanul k i a l a k u l a szemlélődő szemlélőben, ha felkeresi
a helységet. A h a j d a n i mezőváros, a m a i f a l u utcáin
járva rónk-ránk köszön még "élő", tárgyi emlékeiben a történe lem,
ós a z o k a tárgyak egy letűnt világ létező hírnökeiként
j e l z i k , h o g y a Nyíregyháza árnyékában megbúvó település a g a z dag
tnult szilárd talapzatára épült. A p u s z t a
fontosabb litikai
látványnál
persze
a z , hogy a h a j d a n i város vármegyéjének gazdasági-po központja, több m i n t egy évszázadig megyeszékhelye v o l t .
Nagykálló j e l e n t e t t e
a folytonosságot a z e l p u s z t u l t
zával szemben a X V I I - X V I I I .
századi történelem
Nyíregyhá
kapcsolódásában.
Földrajzi helyzetéből eredően egymástól többé-kevésbé eltérő területek határvonalán települt. A X V I I .
századi végvárvonal
alföldi láncszemeként a török, a király ós a z erdélyi törekvéseinek utvonalába, útjába e s e t t .
fejedelem
Később a z e l p u s z t u l t
ós
a z ujrátelepedésre váró alföldi ós a j o b b a n megkimélt északabbi országrészeket összekapcsolva átmeneti területnek számitott. Ez a z átmenetiség m i n t sajátosság a gazdasági ós társadalmi élet sok
elemében megtalálható, felismerhető. A X V I I I . . századi történelmünknek alapvető - későbbi
korok
r a súlyosan ható - problémája a népesség mennyiségi és minőségi Összetevőinek vizsgálata. F o n t o s ennek i s m e r e t e föld, a z e l v a d u l t ,
gondos kezek s z o r g o s
a z ekére váró
munkájától "megkimélt"
alföldi táj megszelídítése, a z "álladalom", a földesúr, de a jobb
egyéni érvényesülést, megélhetést kereső p a r a s z t e m b e r tör
ténete szempontjából. A gazdálkodás t e c h n i k a i
előrehaladásának,
a mezőgazdasági termelés növekedésének a z e x t e n z i v
gazdálkodás
időszakában a termelő erők létszámbeli növekedése a fő mozgató ja. A fejlődés menete országos v i s z o n y l a t b a n
i s m e r t . A Rákóczi
szabadságharc bukásának évtizedében a z ország lakossága lé nyegében m e g e g y e z e t t n a g y királyunk. Mátyás országláso idejé nek lélekszámával. A közel 4 milliós népesség rendkivül g y o r s a n , az 1780-as évek derekára megduplázódott.
1
Nagykálló demográfiai v i s z o n y a i n a k fontosságát a törté neti
s t a t i s z t i k a csupán szaktudományos, mennyiségi vizsgála
t o k a t m i n d nagyobb
számban igénylő s z e m p o n t j a i m e l l e t t , a
h e l y jelentős v o l t a és a z a tény i g a z o l j a , hogy a szomszédos hajduvárosok zeli,
történetét e szempontból már feldolgozták. A kö
ós a z attól északabbra fekvő, a Nyirséq belsejében meg
húzódó területről nagyon
hiányosak az i s m e r e t e i n k .
A népesség létszámnövekedésének
előfeltétele - egyben kö
vetkezménye i s - a gazdaság fejlődése, az elfogyasztható éle lem mennyiségének kedvező alakulása. A X V I I I . század
viszonyai
közepette a mezőgazdaság túlsúlya, a mezőgazdasági t e c h n i k a bizonyos
fokú állandósága - 3-5 x-ös maghozammal számolhatunk -
a z a z a rendelkezésre álló határ nagysága ós milyensége e l e v e meghatározzák az eltartható népességszámot. A nem, vagy
csak
l a s s a n változó v i s z o n y o k közepette érvényesek b i z o n y o s ará n y o k , Összefüggések, a m e l y e k többé-kevésbé állandóak. E z e k e t a tartós összefüggéseket ma i s lépten nyomon idézzük, ha a fejlődésben a p r e k a p i t a l i s t a val
s z i n t e n élő emberek
gazdálkodásé
- p l . Száhel öv - f o g l a l k o z u n k , A népességet, annak változásait tehát nem s z a b a d
va
elszakít
tárgyalni attól a tértől, földrajzi ós p o l i t i k a i környezet
től, a m e l y b e n ó l , a m e l y b i z o n y o s f o k i g meghatározza változá sait.
Éppen ezért, mielőtt a száraz számok vizsgálatába
denénk, szükségesnek
tartjuk
kez
a határ milyenségének vizsgála
tát, i l l e t v e a z o k n a k a - ma már - történelmi eseményeknek a számbavételét, a m e l y e k befolyásolták a z életet. A d o l g o z a t vé gén, a népesség mennyiségi a d a t a i n a k ismeretében válaszolhatunk a r r a a kérdésre i s , m i n t e g y közelitve a következő témakörhöz, a gazdálkodáshoz, hogy a határ m i l y e n nagyságú lélekszám szá mára nyújtott b i z o n y o s A z élet s z i n t e r e
megélhetést? a határ
A z önellátás, v a g y ahhoz közelálló termelői tevékenység.
i g y a f e u d a l i z m u s időszakában a változatos; egymást kiegészitő gazdálkodásnak t e r e t adó határ kedvező lehetőséget kinál a meg élhetésre . Nagykálló a nyirségi hordalékkúp középső részén h e l y e z k e d i k e l . A tájról k i a l a k i t o t t
képünkben homokbuckás felszínek,
a szóibarázdákban meg-megcsillanó l a p o s o k v i z e i , a nyírek, s az időnkónt feltámadt szél által h o r d o t t nek
homokfergetegek
jelen
meg. A homok u r a l m a azonban nem j e l e n t / e t t / végzetszerű
csapást az o t t élő emberek számára. A homokverések jobbára a vízválasztótól délre - Téglás-Nyirbátor-Mátészalka v o n a l o n fekvő
területeken,
a X I X . század elején j e l e n t k e z t e k , amikor
az erdőirtás mórtéke átlépte a z t a k r i t i k u s határt, amelytől a szél a hátára v e h e t t e a homokot. A vízválasztótól északra települt községek nagyjából ke let-nyugat
irányú pasztában h e l y e z k e d n e k e l . A telepitővonal 4
a löszös homok /homokos lösz/, i l l e t v e
az azon k i a l a k u l t mező
ségi jellegű t a l a j o k . E h e l y e k egyben a Nyírség l e g j o b b területei i s .
Nagykálló városa a löszös homok és futóhomok
találkozására települt. A határban a mezőségi jellegű kon
termőtalajo
kivül a r o z s d a b a r n a erdőtalaj i s előfordul. A t a l a j v i s z o n y o k
i s magyarázzák, hogy k o r s z a k u n k b a n e területen a futóhomok miért nem lendült mozgásba. Nyirségi v i s z o n y o k között a t a l a j adottságok kedvező felté t e l e k e t biztosítottak a földmüvelés számára. E z t az adottságot a város lakói i s megfogalmazták 1771-ben, a k i l e n c
kérdőpontra
a d o t t válaszaik egyikében: "a határ megtermi mind a Búzát, mind a kétszeres E l e t e t , mind a Gabonát ugy az Árpát, Zabot és néhol a Kölest i s ... ganajozás nélkül, négy és h a t vonó marhával"^ folytatott
szántás m e l l e t t .
A homokbuckás felszín s o k s z o r 10-25 m-es mélyedéseiben náddal, sással benőtt vagy n y i l t víztükrű n y i r e k húzódtak meg. Azokról K i s s L a j o s , a Nyírség halászatáról szóló a l a p o s közle ményében az alábbi leltárt közölte: Dókakut - 1 h o l d , K i s l u d a s tó - 15 h o l d , Nagyludastó - 120-150 h o l d . F e k e t e s z i k h o l d . Hosszúrét - 40-50 h o l d , Kishoszom - 8-10 h o l d ,
- 20-30 Kisdorog-
s z i k - 5-8 h o l d . N a g y d o r o g s z i k - 25-30 h o l d , Paprét - 5-6 h o l d , Sajtárszik - 40-45 h o l d , S z i r o n d l a p o s
- 80-100 h o l d . V a d k e r t
- 1000 h o l d , Verébsár - 20-30 h o l d . Mélységük 1-4 m között vál-
t o z o t t . A középső, Nyirség egészére v o n a t k o z t a t o t t
megállapítá
s a nyilván Káliéra i s i g a z : ha v a l a k i h a l r a éhezett a régi v i lágban, "a minden község határában létezett t a v a k b a n kosárral a n n y i t
tapogató
f o g h a t o t t , hogy a nagyböjtben a római pápának
a konyháját i s elláthatta
volna."
7
A t a v a k szélei, a festők egyben a "nádlás" szinteréül i s szolgáltak. A nád, a gyékény a házópités nélkülözhetetlen
kel
léke v o l t . A v i z , m i n t itatóhely az állattartás lehetőségét i s jelentősen növelte. Az "áldott" v i z e g y b e n "átkos" v i z i s l e h e t e t t , hiszen
a n y i r e k kiterjedése évről-évre a csapadók és idő
járási v i s z o n y o k
függvényében változott. Ez e g y s z e r
tágította,
másszor szükitette a müvelésbe v e t t terület nagyságát, a s z i lárd t e l e k r e n d s z e r kialakulása után p e d i g
a szárazság idején
müvelésbe f o g o t t terület j o g v i s z o n y a i t illetően támadt bonyoda lom.
A vizenyős l a p o s o k létezésének k e l l e m e t l e n járuléka a vér-
szivókban való gazdagság és a z állandó maláriaveszély
volt.
A vidék ma i s jellemző adottsága a z erdőben való szegénység . A gazdák kissé túloztak, de kétségtelenül i g a z a t állítot t a k , a m i k o r a z t panaszolták, hogy "épületre való Fája magoknak a Lakosoknak n i n c s e n . " rint
8
Térképünk / l . s z . térkép/ tanúsága
sze
némi erdő, a S z i r o n d és a " T o l d i cser/jéje" mégiscsak zöl
déit a határban. Hogy e z n a g y o n kevés v o l t , a z t példázzák a kü lönféle önkényes akciók, a m e l y e k célja a fának a megszerzésére irányult. így jártak e l 1761-ben a szomszéd községnek, H u g y a j nak
a l a k o s a i , akik
"Biró E l e k Dános" vezetésével kivágták a Q
S z i r o n d erdő "Hugyai u t felől való részét".
De u g y a n c s a k a
szükség v i t t e a lopásra 1793-ban H e l l e r Györgyöt és Dánost, m e l y n e k során "a régi Temetőről ... éjszaka s o k főtől való fá k a t /fejfákat/" k i e m e l t e k
és
hazavittek.
1 0
A természeti adottságok némiképp kompenzálva a fában m i n t építőanyagban való szegénységet, lehetővé tették a téglaégetést vályogvetést• Ez haszonvételnek számított, és fölötte a kommunitás őrködött. A X I X . század elején, azonban e z i s földesúri 11 ellenőrzés alá került. összegezve a z e l m o n d o t t a k a t megállapítható, hogy a föld r a j z i környezet nyírségi v i s z o n y o k nyújtott a megélhetés számára.
között kedvező lehetőséget
A mai Nagykálló története pusztulással kezdődött. A régi település / B e z n u d a d a / a X V I . század véres háborúinak e s e t t ál dozatul. Alig
néhány évtizeddel a szomorú, de mindennapos e s e
mény után Lónyai András k a l l ó i várkapitány Thurzó Györgynek, az észak-magyarországi főkapitánynak 1610-ben i r o t t
levelében
erről a következőt állapítja meg: a régi "ház h e l y e n / a z e l p u s z t u l t város helyén/ egy f i a ház s i n c s , egy ember sem l a k i k * 12 annak a városnak a telkén, k i a z török mia p u s z t u l t e l " . A várost a z 1 5 6 0 - a s évek második felében, de nyilvánvalóan a drinápolyi békét megelőzően érhette nagyobb pusztulás. ^ x
A város ujrátelepedése, településszerkezete s z o r o s a n k a p csolódott a z 1571-73 között felépült várhoz. A magyar végvárvo nal
sorába másodosztályú erősségként kapcsolódó vár jelentőséget 14 a d o t t a városnak i s . E z t a fontosságot ismerték e l a z 1574-es törvényben, m e l y n e k végzése s z e r i n t a város kikerült a Kállay család magánföldesuri joghatósága alól, és a kamara i g a z g a t t a ,további sorsét. A földesúri család u g y a n a k k o r e l v e s z t e t t b i r tokát: szüntelenül, de eredménytelenül próbálta visszakérni az 15 u ralkodótól. A királyi fennhatóság kedvezőbb lehetőségeket igért. E z az igéret megvalósult a z erdélyi f e j e d e l m e k és a H a b s b u r g császá rok
személyében egyaránt. A I I . Rákóczi Györgytől k a p o t t k i -
vá1tsáqokat I . Lipót többször i s m e g u j i t o t t a , 16 szitette
1 6 6 9 - b e n , 1687-ben és 1 6 9 0 - b e n .
Privilégiumainak
nagyobb részét a város "átmentette" a X V I I I . lyek voltak
i l l e t v e kiegé-
századra i s . Me
e z e k az előjogok? A kocsma /Kántor/, a mészárszék,
"öt országos vásárok" tartása, s z a b a d költözködési ,joq biztosí tása taxá s állapot, széles belső Önkormányzat. r ia
1711-ben a város e l v e s z t v e gyei
korábbi különállását a várme (
köziqazoatás hatókörébe került. Függetlenségét a z e g y r e
erőszakosabb földszerző politikát folytató földesúri családtól i s védenie k e l l e t t . milia
A korábbi felfogással szemben a Kállay f a
az 1723-as évi 7 9 . t c . értelme s z e r i n t nem k a p t a v i s s z a
régi birtokát: "Kalló városának a Kállay család részére kért visszaadására nézve: f e n n t i s z t e l t
Ö l e g s z . felsége a z o n n a l a z
országgyűlés bevégzése után, b i z t o s o k a t
f o g kegyelmesen k i n e -
v e z n i , k i k meghallgatván a z érdekelteket, / h o g y / végrehajtás alá vegyék a z t , a m i t a j o g és méltányosság Az
parancsol."
u j fejleményektől k o m o l y a n t a r t h a t o t t a város, és e z
a r r a ösztönözhette, hogy a s z a b a d királyi városi r a n g o t magá nak 33
m e g s z e r e z z e . Az 1728-ban kötött szerződés értelmében 000 f o r i n t ellenében lehetővé vált, hogy megváltsa magát . ^
Közismert, hogy a X V I I I . században e z c s a k néhány e s e t b e n s i került - p l . D e b r e c e n n e k -, Káliónak a próbálkozása i s s i k e r t e l e n m a r a d t . A század derekáig továbbra i s m i n t mezővárosi jogállással
privilegizált
rendelkezett.
A X V I I I . század "békekorszak" v o l t . A város k a t o n a i j e lentősége megszűnt, fontossága csökkent. A várat ták.
A gazdasági és p o l i t i k a i
életben megerősödő
felrobbantot feudalizmus
a Kállay család személyében s i k e r e s támadást i n d i t o t t
kivált
ságai, különállása e l l e n . A z örökösödési háború befejezését követően régi vágyuk teljesült a földbirtokosoknak, mert a Po z s o n y i Kamara 1 7 4 9 . évi május 8 - i "divisiója" értelmében 20 000 F r t /rhénes f o r i n t / ellenében a város t u l a j d o n u k b a rü1t.
ke-
A család a n y a g i helyzetére vét fényt, hogy a z összeget
a Kamaránál gróf Károlyi F e r e n c t e t t e l e . Hálából a segitségért "egy
esztendeig
Kalló városától / a / földesuraságot illető m i n
denféle jövedelmet" felajánlották Károlyinak, s kötelezték ma g u k a t a r r a , hoqy a nagykárolyi- gróf "által m e g s z e r z e t t és lé ig tett
20 000 f o r i n t o k n a k
esztendőbeli interessét" m e g f i z e t i k .
A Kállay család rendkivül erőszakos birtokszerző kát f o l y t a t o t t . E z t egyértelműen bizonyitják azok a
politi szakadat
l a n u l folyó b i r t o k p e r e k , a m e l y e k a különböző vármegyében e l helyezkedő települések, településrészek vagy t e l k e k zéséért f o l y t a k . Akcióik, m i n t Kalló e s e t e
megszer
i s bizonyitja, s i
k e r e s e k v o l t a k . Ez e s e t b e n még a z t i s elérték, hogy a város elvételéért
"compensatioképpen " k a p o t t
/ 1 6 4 0 - b e n / Farkasaszót 20
i s megtarthatták, 10 4 2 6 R f t kifizetése ellenében.
Birtokaik
változó nagyságát n i n c s módunk nyomon követni és e z nem i s f e l a d a t u n k . A z m i n d e n e s e t r e kétségtelenül i g a z , h o g y Nagykálló több szempontból i s f o n t o s
részét j e l e n t e t t e a földesúri c s a
lád vagyonának. A városnak már önmagában i s nagy v o l t a g a z d a sági jelentősége. Az úrbéri szolgáltatásokból, földesúri r e gálé jövedelmekből
származó h a s z o n 1750-ben a következőképpen
alakult: 281 g a z d a taxája
843 R f t
a r o b o t megváltásából származó bevé t e l
1 405 300 300
a serház h a s z n a a b o r korcsma mészárszék
100
a kereskedő görög / b o l t o s /
fizet
100
a vásárjövedelem
100 21 3 148 R f t .
M i n d e h h e z a n n y i t tehetünk hozzá, hogy a b e f o l y t
jövedelem
nagysága évről évre növekedett, a földesúri befolyás mind jesebb
tel
érvényesülésével párhuzamosan. 1751-ben, de később i s
például a z árendába a d o t t felül 2 0 0 0 f o r i n t o t
italmérésért az italjárandóságon 22
kapott.
A város birtokbavétele más
szempontból i s alapvető érdeke v o l t
a Kállay családnak. 1749
előtt a család tulajdonában lévő területek körbevették a vá r o s t . Nagyon f o n t o s n a k tünt, hogy a z egymást érő o r o s i , h u g y a i , n a p k o r i , kiskállói, kállósemjéni, b i r i s t b . határt a l e g g a z d a gabb belső résszel kikerekítsék . I 7 5 0 ~ b e n a Kállay család ugy döntött, hogy'"a Familiának semmi hasznára nem v o l n a a z , hogy N.Kalló Városa... felosztód nak. " /A városból és a " b y r " nevü prédiumból származó jövedel23 meket osztották két részre./
A vita
nem a földesúri h a s z o n
vételek, hanem a t a x a elosztása körül a l a k u l h a t o t t
k i , ezért
ugy döntöttek, hogy a lakosság a "Földesúr /a család között repertiáltassék, m e l y
tagjai/
r e p e r t i t i o szerént k i k i az Urak
közül a z oda obveniált Taxásokon a Taxát m e g v e g y e " . ^
4
Később,
1764-ben - okát nem ismerjük - a várost mégiscsak két egyenlő részre osztották f e l a család két ága - / n a p k o r i és o r o s i / kö~ 25 zo 11 . A Kállay család a kezdetektől t u d a t o s a n hogy a b i r t o k u k b a került város l a k o s a i v a l
vigyázott
arra,
szemben a kér ág
egységesen lépjen f e l . Már 1750-ben megállapodtak, hogy miután a város urbáriumot k a p o t t , a z abban rögzitett t e r h e k n e k d e n k i köteles " t a r t a n i magát
... és a z o n Urbáriumnál sem
fellyebb,
szabad
min 26
sem alább nem l e s z
bánni ;.z L a k o s o k k a l . "
A város felosztása után, 1764-ben ugy határoztak, "ha e g y i k részről másikra v a l a m e l y T x á s , k i most Kallóban l a k i k , át a
a k a r n a m e n n i , a z t sem egyiküknek, sem másikuknak m ga telkére a
b e f o g a d n i subpoena V i o l e n t i a nem s z a b a d . " Abban a z e s e t b e n , ha e z mégis bekövetkezne, v i s s z a k e l l a gazdát küldeni és ha e z sem történne meg, a "szökött" embert Kálióban bárhol e l 27 lehet fogni. Eme r e n d e l e t n e k hatása l e h e t e t t az e g y e s város részeknek népesedésére, e s e t l e g a házassági szokásokra i s . Férfi nehezen h a g y h a t t a
e l a z t a városrészt, amelyben felnőtt.
Természetesen a r e n d e l e t nem érintette a város elhagyásának kérdését. 1764
után a z osztozkodás halál esetén a család két ágán
belül t ö r t é n t .
28
Kalló belső életét a z 1749 utáni évtizedekben nagyban meghatározta a földesúri f a m i l i a meglehetősen r o s s z a n y a g i h e l y z e t e . Ez a z e g y r e dozó lakosság e l l e n i
fokozódó a n y a g i megterhelés m i a t t láza e g y r e erőszakosabb, időnként d u r v a
fellé
pésekben nyilvánult meg. A z állandó pereskedés, a nem
megfele
lő gazdálkodás, e s e t l e g a fényűző életmód - valójában
csak
találgatni t u d j u k - l e h e t e t t
a család eladósodásának okozója.
Egy
1792-ben készült számadásuk s z e r i n t
nak
folytatásáért f e l s z e d e t t
a n n y i r a lenyomtak többi C r e d i t o r a i n k
"a közönséges
dolgok
... s reánk háramlott adósságok
bennünket, hogy t s a k most i s e g y s z e r r e a között 220 000 R f t / a / Capitális Adósságunk."*''
A z adósságok t e t e m e s részét b i z o n y o s a n
a perköltségek képezték.
Pl.'Gróf Kállay Dános adóssága 1807-ben 75 000 R f t v o l t .
Bir
t o k a i t a család l e g e n e r g i k u s a b b , magas állami h i v a t a l t betöl tő
t a g j a , Kállay Péter v e t t e zálogba /Kallót i s / 32 évre és
fizette
testvére adósságait.
3
Nem véletlen, hogy a X I X . szá
z a d elején a legtöbbet az ő tevékenységétől, terheltetésétől s z e n v e d e t t a város népe.
Az úrbéri p e r néhány a s p e k t u s a : A város birtokbavételének pillanatától éles ellentét a l a k u l t
k i a régi szabadságait egy
re gyengülő utóvédharcokban védő lakosság ós a földesúr között* Nagykálló X V I I I . századi történelmének nem sajátossága, de e g y i k döntő eleme a z a több m i n t évszázados p e r a város és földesural
között, amely tényleges befejezését c s a k
a jobbágyfelszabadí
tásnak köszönhette. A z ellentéteknek két fő területe / a pernek valójában három/ v o l t , mert a földesurak - a közönséges urbárium s z e r i n t i adózásra kívánták köte l e z n i a gazdákat, ami a régi privilégiumok
teljes
fel
számolásával l e t t v o l n a egyenlő; - saját majorságuk kiépítésére a határ mind nagyobb ré szét - elsősorban a Szállásföldeket - szerették v o l n a , akár erőszakkal i s használatba v e n n i . A gazdák úrbéri t e r h e i t
először az 1750-ben k i a d o t t
" C o n t r a c t u s " szabályozta. /Nem
tekintjük f e l a d a t u n k n a k
úrbéri t e r h e k változásainak részletes f i g y e l e m m e l Annak ellenére, hogy k i s e b b
most a z
kisérését./
t e r h e k e t állapítottak meg, az e l
lenérzés nagyon erős v o l t a lakosság körében. E l k e s e r e d e t t e n panaszolták, hogy ben",
"a nép megfogyatkozván a m o s t a n i
de inkább k e r t j e i k e t ,
szük idők
földjeiket és privilégiumaikat
készebbek e l h a g y n i , a városból elköltözni, "mintsem Földesurat szolgálni nagy s z o k a t l a n robotozsággal és k e d v e t l e n dézsmaadás 31 sal." A r o b o t o t pénzen meg l e h e t e t t váltani, de a városi l a kosság ellenállása következtében a földesúr a z t 1751-ben be s z e d n i sem t u d t a . 1754-ben u j a b b , három évre szóló urbáriumot k a p o t t a vá32 ros. A z t követően a vármegye s z e r k e s z t e t t u j a b b k o n t r a k t u s t , " a m i r e a nép közönségesen e g y a k a r a t t a l kiáltott f e l , hogy a megírt P u n c t u m o k h o z nem állnak, hanem a z e d d i g a d o t t Taxa és Dézsma m e l l e t t m a r a d n a k . A Forspontozást ámbár e d d i g 33
adták
kéntelenségből, ezután a d n i a z t sem akarják." 1764-ben királyi p a r a n c s
h i r d e t t e k i a város úrbéri
ter
h e i t . A p o n t o k o n az 1767-es / 1 7 7 3 - a s / Urbárium sem változta t o t t . U g y a n a k k o r a szabályozás továbbra sem elégítette k i a lakosság igényeit, a földesúr p e d i g m i n d u n t a l a n 1776-ban
királynői p a r a n c s r a
megszegte a z t .
u j a b b , egy évre szóló
t u s t " a d o t t a "Família" a v á r o s n a k .
34
"Contrac-
Egy év múlva a f e l e k i s
mét p e r b e szálltak, aminek rövid időre a z 1786-ban k e l t kirá lyi
parancs
v e t e t t véget. E k k o r
a határt ismét felmérték, 200
egész t e l e k r e osztották f e l és a lakosság úrbéri t e r h e i t
ujabb 255
kontraktusban
szabályozták, a m e l y e t a földesúr nem i r t alá.
A felvilágosult a b s z o l u t i z m u s
időszakában a város átmeneti s i -
kerrel vel
f o l y t a t h a t t a harcát a földesúri h a t a l o m kiteljesedésé
szemben. A I I . József által k i a d o t t " R e g u l a t i v u r n
tum"-ot 1792-ben és 1796-ban megujitották. l 8 0 S - b a n újra m e g i n d i t o t t
Instrumen-
A Kállay család az
p e r b e n ismét követelte, hogy a várost
közönséges urbárium alá v e h e s s e . A történelmi előzményekre, a XV. és X V I . századi v i s z o n y o k r a a l a p o z o t t követelése végül i s nem járt eredménnyel. Az 1820-ban született döntés értelme rint
a város l a k o s a i
"Urbáriális C o n t r a c t u s 37
sze
alá, m e l l y az Urbá-
riumnál könnyebb légyen v e t t e t n e k " . Nagyobb s z e r e n c s e amely a k a l l ó i
kisérte a földesúr másik törekvését,
határ egy részének, a Szállásföldeknek elvéte
lére irányult. A területet a k a l l ó i vitézek kapták a X V I . szá zad
végén, v a g y a X V I I . század elején, s különös j u s s a l g a z 38
dálkodtak a z o n a X V I I I . századi utódd< i s -
A Kállay család a
területet a város határához tartozónak t e k i n t e t t e , s az ősi j u s s alapján igényt formált a t e l j e s
földesúri j o g o k
gyakorlá
sára. A m i n t e g y másfélszáz szállást tartó g a z d a és a Kállay f a m i l i a közötti patvarkodás k o r s z a k u n k b a n , a X V I I I . században nem, csak si
a következő évszázadban ért véget, a z érdekelt váro
lakosság hátrányára. Valóban érdekes kérdés, hogy a X V I I I . században a p r i v i
légiumok, a s z a b a d a b b jogállás vonzásának, s a z i g e n
feszült
belső, politikai-társadalmi forrongást előidéző, kiteljesedő földesúri befolyás taszitásának erővonalán élő népesség szán ban és belső összetételében hogyan "élte ót" a változásokat? Az anyakönyvek Az egyházi anyakönyvek a történeti demográfia elsőrangú 39 forrásai. A felismerés a l i g idősebb husz-huszonöt évnél. Annak ellenére, hogy a z anyakönyvek demográfiai célú
felhasz
nálása már a két világháború közötti időszakban elkezdődött, általánosabbá c s a k
a z 1950-1960-as évek fordulójától vált. A
kutatók e g y r e nagyobb számban használják kutatásaik során a belőlük nyerhető a d a t o k a t ,
amit rendkivüli forrásértékük ma
gyaráz. Magunk sem f o r d u l t u n k más, c s a k nálható forrásokhoz, c s a k
fenntartásokkal
abban a z e s e t b e n ,
hasz
ha o l y a n idöha-
tárokban k u t a t t u k a népességi v i s z o n y o k a t , a m e l y időkből anyakönyvi feldolgozás nem áll a rendelkezésünkre.
Forráskritikai bevezetés Az anyakönyvi feldolgozások módszereinek kialakításában többek között Kováts Zoltánnak v a n nagy s z e r e p e . Ő a f r a n c i a demográfusok módszerét, elsősorban a családrekonstrukciós mód s z e r t adaptálta a h a z a i v i s z o n y o k r a . Kiemelkedő jelentőségű Dávid Zoltán munkássága, a k i a z anyakönyvi feldolgozások rész ben
eltérő útját követi, és számitógépes feldolgozás révén u j
"iskolát" t e r e m t e t t Magyarországon. A z anyakönyvi feldolgozá soknak igazán széles lehetőségét mutatják b e , és a P. L a s l e t t i s k o l a jó hagyományait tükrözik A n d o r k a R u d o l f
/Faragó Tamás,
Török K a t a l i n / munkái, a k i s z o c i o g r a f i k u s pontossággal r e konstruálja a családok népességi v i s z o n y a i t . Az e l t e l t
h u s z év nem v o l t elég a h h o z , hogy a z anyakönyvi
feldolgozások módszerei egységesüljenek, a meglévő eljárások általánossá váljanak. "Még az u j a b b helytörténeti kutatások i s alig
aknázták k i e forrásokban rejlő lehetőségeket. Ha
foglal
k o z n a k i s a helytörténeti kutatók a z egyházi anyakönyvek a d a taival,
inkább c s a k a születések és halálozások számából k i 40
vannak következtetéseket l e v o n n i . " Az anyakönyvek forrásértéki fókának megitelesében a k u tatók véleménye eltérő, és a" kutatómunka kiteljesedésével változáson megy ót. A feldolgozómunka kezdetén még /néhányan/ szűkre szabták használhatóságuk terét. "Az egyházi anyakönyvek p o n t o s lélekszámadatok megállapitására nem a l k a l m a s a k , természetes szaporodás ütemének lemérésére, v a l a m i n t
de a
névanya
gának más forrásokkal való összehasonlitására i g e n jól h a s z 41 . » nálhatók." Dávid Zoltán i s a z t hangsúlyozza, hogy a t e l e pülések t e l j e s népességének meghatározására nem m i n d i g a l k a l masak. Állítását a z z a l i n d o k o l j a , h o g y a z anyakönyvek nem tá jékoztatnak a vándormozgalom nagyságáról, a helységben tartóz kodó idegenekről és a halálozási anyakönyvek kétségtelen hiá nyosságai m i a t t "a t e l j e s családi összesitések o l y k o r a n n y i r a m e g r i t k u l n a k , hogy már nem i s képviselik e település nópessé-
gének egészét."
Mások véleménye s z e r i n t
konstrukció - a h a l o t t i lehet
anyakönyvek pontatlansága m i a t t - nem
t e l j e s , c s a k reprezentatív."
csak annyit
i s a "családre
43
Az e l h a n g z o t t
véleményekhe
füzünk hozzá, hogy azok esetenként a z a d o t t
anya
könyvekre v o n a t k o z n a k , az általánosítás tehát nem l e h e t a b s z o lút érvényű. Nagy v o l t kiismeretességének
tehát a szerepük a p a p o k n a k , azok
lel
teljessége tükröződik a forrásokban. Másfe
lől, ha abszolút értelemben használjuk a t e l j e s és p o n t o s k i fejezéseket, a k k o r a későbbi k o r o k valósnak, h i t e l e s n e k
tartott
összeírásai sem f e l e l n e k meg mindenben az elvárásoknak. Az anyakönyveket önmagukban Kováts Zoltán sem teljesen hitelt
tartotta
érdemlő forrásoknak, mert " o l y a n v o l t a X V I I I .
századi anyakönyvezési g y a k o r l a t u n k , hogy a születési b e j e g y zéseket 95-98 % - o s pontossággal vezették, mig a m e g h a l t a k n a k c s a k 2 0 - 3 0 , e s e t l e g 60-70 % - a került felvételre a z anyakönyv be."
T e l j esen egyetértünk a z z a l a megállapítással, "hogy az
4 4
a l a p o s forráskritika alkalmazása a z eredmények
realitásának
4 5
kulcsa."
Az általa e l t e r j e s z t e t t
családrekonstrukciós mód-
s z e r r e l áthidalhatónak t a r t j a a forráscsoport hiányosságait, és ilyenformán a z a d o t t helység népessége U
J.
4
" p o n t o s a n " kiszámít--
7
ható. Az e l m o n d o t t k r i t i k a i
észrevételek m i a t t , a kutatás során
a z anyakönyvekből n y e r t a d a t o l c a t más összeírásokkal i g y e k e z n e k a kutatók összevetni a k k o r , a m i k o r az össznépességet kívánják 4 8
meghatározni.
A vélemények u g y a n a k k o r abban i s megegyeznek,
hogy a különböző forrásokból nyerhető a d a t o k közül a valóságot l e g j o b b a n megközelítőre a z anyakönyvi feldolgozás révén buk k a n h a t n a k . Az e d d i g i eredmények a z t mutatják, hogy a homogén vallású, f e j l e t t
egyházi élettel rendelkező községekben, a h o l
a lakosság f o l y a m a t o s a n élt, o l y a n anyakönyveket amelyek a d a t a i lényegében a valóságot
találunk,
tükrözik.
A forráskritika terén elért eredmények b i z o n y o s törvény szerűségek levonását már "régen" lehetővé tették. A f e n n t a r tások a h a l o t t i anyakönyvek vezetésének a pontosságával szem ben a l e g n a g y o b b a k .
"Az anyakönyvek szélesebb használhatósá
gának e g y i k kulcskérdése a h a l o t t i anyakönyvek megléte, v e z e 49 tésének pontossága."
A "csurgói anyakönyvek X V I I I . századvé
g i névszerinti feldolgozása például a z t m u t a t t a meg, hogy mig
a keresztelések 1-2 %-ban m u t a t n a k hiányosságokat, a d d i g megkeresztelt
a
gyermekek 20-30 %-áról nem l e h e t e t t a d a t o t t a
lálni a r r a nézve, hogy m i k o r h a l t a k meg. I l y e n arányú elván50 dorlás nem l e h e t e t t abban a községben".
"Az i g e n
lelkiisme
r e t e s e n és f o l y a m a t o s a n v e z e t e t t hajdúnánási anyakönyv a z t a forráskritikai tanulságot a d t a , hogy a h o l a X V I I I .
században
v a g y a X I X . század első felében a m e g h a l t a k 50-60 %-a nem csemő ós g y e r m e k h a l o t t , o t t a h a l o t t i nyú hibájával k e l l A halotti
számolni."^
cse
anyakönyv megfelelő ará
1
anyakönyvekből elsősorban a gyermek és
csecse
mő h a l o t t a k m a r a d t a k k i . A protestáns vallású egyházközségek elterjedt
szokása v o l t , hogy a csecsemő, gyermek és szegényebb
rétegekhez tartozó h a l o t t a k a t a pap h e l y e t t a tanitó t e m e t t e . Dávid Zoltán a r r a a z eredményre j u t o t t , h o g y k e z d e t b e n H a j d u hadházon c s a k a "generális F u n e r a t i o " - v a l e l t e m e t e t t 52 neveit
irták be a matriculába.
s más h a l o t t a k n e v e i t
halottak
A z a tény, hogy a csecsemő,
nem találjuk, nem j e l e n t i a z t , hogy őket
nem irták össze. Sok helyütt - i g y Kallóban i s - g y a k o r l a t l e h e t e t t , m i n t a z t Oároli Oózsef Gyoma esetében feltételezi, a 53 kettős anyakönyvezés. Saját t e m e t t e i t a tanitó i r t a össze. A keresztelési anyakönyvek általában nem tartalmazzák a halva
született g y e r m e k e k e t és a néhány napos csecsemőhalotta
k a t . Ök a z o n b a n nem feltétlenül m a r a d t a k k i a keresztelésből i s . A z 1 5 6 7 . évi református-közzsinat ugyan kinyilvánította, hogy
"gonoszul cselekszenek,
a k i k a szükség hamis ürügye 54 a l a t t a bábáknak megengedik a keresztelést.." A gyakorlati élet, m i n t H a j d u d o r o n a z t Dávid Zoltán k i m u t a t t a , igényel t e
te
a z o k tevékenységét. Kováts Zoltán a z t J.s feltételezi", hogy
Berettyóújfaluban
h a v o n t a , e s e t l e g h e t e n t e e g y s z e r k e r e s z t e l t e k . E r r e abból kö v e t k e z t e t e t t , hogy a b e j e g y z e t t e k ideig
c s a k az évet és a hónapot tartalmazták.
maga i s a z t i r t a a faluban igy
keresztelési dátumai hosszú / A r a n y Dános
G y u l a i Pálhoz intézett levelében, hogy
mivel
a z a szokás járta, hogy a pap vasárnap k e r e s z t e l t ,
ő a z anyakönyvben szereplő dátumnál i g e n c s a k idősebb./ A keresztelési anyakönyvek e s e t l e g e s pontatlanságához
v e z e t e t t a z a z általunk i s feltételezett, de p r a k t i k u s n a k
tű
nő g y a k o r l a t , hogy a kereszteléseket külön vezették és időnként onnan másolták be a m a t r i c u l a b a . Ennek létezésére a z anyakönyvek külalakiából, a t i n t a
szinéből és a z e s e t l e g e s elirások 57
lelle-
géből következtethetünk. A ke reszté lések száma 1-5 % - b a n maradt e l a születések tényleges mennyiségétől. A születések számának évi ingadozá s a a "helység korstrukturájának sajátosságai m e l l e t t történe tének különböző kedvező v a g y kedvezőtlen időszakaival függ öszs z e . A jó v a g y r o s s z termésű évek éppúgy h a t o t t a k /a
a születések
halálozások és házasságkötések/ számának alakulására, m i n t
a járványok v a g y a z 1848-as
szabadságharc."
58
Az anyakönyvek vezetésének pontossága m i n d e n k o r függött a z a z t vezető pap lelkiismeretességétől, felkészültségétől, a kialakult
anyakönvvezési gyakorlattól, a z egyházközség
szerve
zettségétől, a külterületi népesség nagyságától, a vallásosság mélységétől. Az anyakönyvek használhatóságáról v a l l o t t nyek l e h e t n e k
eltérő vélemé
a z o k a i a különböző rendszerű lélekszám számítá
s o k n a k . A z e g y i k módszer a születési anyakönyvekre támaszko dik.
"A születések számának követése demográfiai vizsgálataink
a l a p j a " - i r t a módszeréről Dávid Zoltán. A születési arányt ezrelékben határozza meg és e z alapján következtet az összné pesség létszámára.
59
A családrekonstrukciós módszert követve mindhárom a n y a könyv bejegyzéseit a z o n o s alapossággal k e l l f e l d o l g o z n i . A feldolgozás a z o n b a n nem - feltétlenül - t e r j e d
k i minden
ládra. Csurgó népességének demográfiai v i s z o n y a i t k i l e n c
csa , 60
Hajdúnánásét p e d i g
száz család a d a t a i alapján dolgozták f e l .
Megállapították a családnagyság értékét és a z z a l szorozták a családok számát. A k a p o t t
ér .ék a d t a
össznépességet. A c s a
ládrekonstrukciós módszer kiindulásának eltérő útjára i s t a lálhatunk példát, B e n c s i k
Dános dolgozatában. 0
legbiztosabb
nak a házasságkötések a d a t a i t t e k i n t i , a m e l y r e néhány évtized 61 a l a t t felfűzhető a közösség s z i n t e t e l j e s népessége. A történeti demográfiai kutatásokban, de különösen a h e l y -
történet feldolgozásakor a családrekonstrukciós módszert t e kinthetjük a z igazán járható útnak. " A h o l a családrekonstrukciót s i k e r e s e n l e h e t a l k a l m a z n i , a termékenység o l y a n p o n t o s mérését t e s z i lehetővé, amely részletességben és pontosságban megközelí t i a f e j l e t t országok j e l e n k o r i népességéről rendelkezésre álló 62 adatokat."
Ha a családrekonstrukció s i k e r e s és megbízható,
t e k i n t e t t e l a r r a , hogy "egy s o r sajátos jellemzővel zik",
olyan ismeretek
rendelke
birtokába j u t u n k , amelyek a társadalom
elemzés, a gazdasági vizsgálódás kiinduló szempontjául szolgál h a t n a k . A rendkivül fáradságos munka végül mégiscsak megtérül. A városi anyakönyvek Naqykálló a vallási élet e g y i k
központi helyének számitott
a vármegyében • A tiszántúli fekvésből, a végvári katonaság j e lenlétéből j o g o s a n
feltételezhetjük, hogy a reformátusok egy
háza döntő jelentőségű v o l t már a korábbi évszázadokban i s . A z erős egyház X V I I I . századi megmaradását a z i s lehetővé hogy az 1 6 8 1 . évben S o p r o n b a n t a r t o t t
tette,
országgyűlés X V I . t c . - e
értelmében a város a z artikuláris h e l y e k
közé számitott. A vá
r o s belső életének önállósága később i s biztosította a r e f o r mátusok egyházi életének szabadságát. Kivételnek számitott a területen a k a t o l i k u s egyház f e n n maradása. A z e g r i püspökséghez tartozó S z a b o l c s megyében T e l e k e s s y István püspök / 1 6 9 9 - 1 7 1 5 / mindössze Nagykálióban és K i s várdában b u k k a n t római k a t o l i k u s plébániára. A következő év t i z e d e k b e n sem j a v u l t nagyon s o k a t a h e l y z e t , ami egyebek m e l l e t t kiderült Eszterházy Károly püspöknek Barkóczi F e r e n c e s z t e r g o m i érsekhez 1763-ban i r t leveléből i s . Abban megállapít j a , hogy S z a b o l c s vármegyében "csak 9-plébános taláIható, e z e k >-64 sem
t u d i a k megélni. Ugyancsak
régebbi k o r r a nyúlik v i s s z a a görögkatolikus
egyház megalapítása i s . Delén tő ségében ugyan a refc-m:' usokéval
- miként a k a t o l i k u s sem - nem v e r s e n g h e t e t t , de töretle
nül működött óvszázadokon át. A település jelentőségét, de a református egyház erejét i s jól szemlélteti a f e j l e t t
iskolai
élet. Görömbei Péter s z e -
rint
az i s k o l a a X V I I I . században elérte a gimnáziumi
tot.
Beiskolázási körzete nagynak tekinthető. Egy 1753-ból
származó kimutatás s z e r i n t i
65
fokoza
több m i n t 3 5 helységből jártak i d e
tanulni. Az i s k o l a m e s t e r i nak számitott a k o r b a n .
h i v a t a l t i s z t e s , megbecsült állás
A városi tanács felügyelt a z ekklésia a n y a g i ügyeire, döntött a pap személyének kiválasztásában, a papmarasztásban. Ha egy lelkész hosszú i d e i g d o l g o z o t t a helységben, az m i n d i g azt
j e l e n t e t t e , hogy közmegelégedésre végezte munkáját. A
Kallóban szolgálatot teljesitő lelkipásztorok megbecsült, n e ves
t a g j a i voltak
a z egyházuknak. Lelkiismeretességük, kép
zettségük magas f o k o n állott. Mi ket
következik a z elmondottakból? M i l y e n következtetése
v o n h a t u n k l e a források szerzőire vonatkozóan? Az egyházi
élet fejlettsége és szervezettsége igényelte, hogy a hitközség képzett, müveit, munkájukat l e l k i i s m e r e t e s e n
végző p a p o k a t a l
k a l m a z z o n . Az egyházi személyek hosszú évekig, évtizedekig gyakorolták, becsülettel végezték hivatásukat. Minden valószí nűség s z e r i n t szerint
hiveiket
jól ismerték, azok n e v e i t
lehetőség
p o n t o s a n rögzítették. B i z o n y o s r a vehető az i s , hogy a
század elején a még t e l j e s e n
nem megszilárdult n e v e k e t
azonos
módon j e g y e z t e f e l a k o r s z a k o t életművével átfogó p a p . Békési András. Az
elmondottakat i g a z o l n i
látszik a z i s , hogy a kallói 68
református anyakönyv a legrégibbek közé t a r t o z i k .
A z első
anyakönyvet 1 7 1 3 - 1 7 3 5 között v e z e t t e a g y a k o r l a t elindítója, Békési András. A következő, általunk f e l d o l g o z o t t az
anyakönyv
1 7 6 6 - 1 8 0 6 közötti évek népmozgalmáról ad h i r t . /A hiányzó
évekből származó anyakönyvek
elpusztultak./
A század két időszakából származó anyakönyvek f o r m a i , de tartalmi
szempontból i s különböznek egymástól. Az első a n y a
könyvet f o l y a m a t o s a n , mig a másodikat táblázatos r e n d s z e r b e n vezették. A későbbi anyakönyv bejegyzései sokoldalúbban használhatók, h i s z e n a legszükségesebb a d a t o k m e l l e t t dekeltek
fel
a z ér
korviszonyairól, származásáról, az esemény körülmé
nyeiről, sőt még a komasági-rokonsági kapcsolatokról i s i n formációkat szerezhetünk.
A nagykállói anyakönyvezési g y a k o r l a t
arról győz meg ben
nünket, hogy az már az anyakönyvek vezetését egységesitő 1786-os rendelet
előtt i g e n
magas s z i n v o n a l u
F o n t o s szempont a h a l o t t i
volt
anyakönyvek
forrásértékének
meghatározásakor a kettős anyakönyvezés létének kérdése. M i n t a rektor
fizetésének
lajstromából kiderült, temetést ő / i s /
végzett. V a j o n e g y v a g y két anyakönyvbe vezették a z e l h u n y t a k n e v e i t : A z első anyakönyvben együtt találjuk a prédikációval ós énekszóval e l t e m e t e t t e k
n e v e i t . A század második felében
két anyakönyvet használtak e r r e 1 7 8 0 - 9 0 - e s években v e z e t e t t
a célra. /A tanító által a z
névsort megtaláltuk a z egyház l e
véltárában./ Ezen. ténynek a mai szempontunkból, most n i n c s
kü
lönösebb jelentősége, mert felsőbb utasításra már 1775-től kezdve a h a l o t t a k a t
átírták a matrikulába: " P r o Memória: Ebbe
a Matriculába mind e d d i g a'kik
tsak
a z o k a M e g h o l t a k vágynak
P r e d i c a t i o v a l t e m e t t e t t e k h o l o t t mind e g y i k n e k i t t k e l
l e n e l e n n i . A legközelebb elmúlt 1 7 7 5 . d i k esztendőbe tsak
beirva,
a'kik
Ének-szóval temetődtek, a z O s k o l a - M e s t e r Jegyzékéből i d e
i r a t t a t n a k ; ezután p e d i g s o r b a a ' k i m i k o r h a l , akár P r e d i c a t i o val
akár Ének-szós, i d e k e l l
Matricula,
különben nem jó l e s z a
azon kivül a d e q u a t a a n i m a r i u m c o n s c r i p t i o t nem 70
csinálni." föl.
irni,
A bejegyzés után ezért még 45 n e v e t
lehet
jegyeztek
Az utasítás l e l k i i s m e r e t e s végrehajtására a megtalált,
iskolamester
által v e z e t e t t
anyakönyv összevetése a papéval
b i z o n y i tók . A református anyakönyvek feldolgozása m e l l e t t vezetett
a z 1751-től
k a t o l i k u s , v a l a m i n t a görög-katolikus egyház 1792-től
kezdődő anyakönyveit: i s felhasználtuk. Az
anyakönyvek forrásértékét egyéb belső forráskritikai
módszer révén i s meg l e h e t
becsülni. Részletesen, m i n t a l e g
f o n t o s a b b a t a reformátusokét közöljük. Először tisztázni
kell
az anyakönyvezés gyakorlatát, a személyi feltételeket. A s t a tisztikai
jellegű források hiányosságát a z o n b a n számokban,
arányokban i s k i k e l l
f e j e z n i . E g z a k t vizsgálatra a család
rekonstrukciós módszer használata esetén nyílik lehetőség. Eddigi
eredmények s z e r i n t a születési és házassági b e
jegyzések g y a k o r l a t i l a g a valóságot tükrözik. A l e g f o n t o s a b b feladat
a halálozási bejegyzések k r i t i k a i
vizsgálata.
Mindkét anyakönyv t e l j e s névanyagát a l f a b e t i k u s be s z e d v e , s a házassági-születési-keresztelési egymással összehasonlítva már választ l e h e t désre, hogy a feltüntetett nevek m e n n y i b e n
adni
sorrend
bejegyzéseket a r r a a kér
azonosíthatók az
e l h u n y t a k számával? / A hibaszázalék megállapításában az öz v e g y e k n e k , de különösen a z özvegy nőknek a demográfiai
vizs
gálata azért f o n t o s , mert e g y s z e r r e két személyről nyerhetünk információt./ Az anyakönyvek vezetésének pontosságára vonatkozó megál lapításaink a következők: - Szerencsés ténynek tekinthető, hogy a halálozási a n y a könyveket l e h e t a legtöbb oldalról vizsgálni. A század első harmadában a m e g h a l t a k 13-19 %-át nem irták össze, s a l e g n a g y o b b hiányosság a csecsemők b e r jegyzéseiben mutatható k i . A második anyakönyv p o n t a t lansága nem éri e l a z 5 % - o t . - A születési anyakönyv hiányosságát 2,5 % - o s n a k
tartjuk
- A házassági anyakönyv a század első részében kötőtt házasságok 6-7 %-áról nem tudósit. E z t p e r s z e nem t e kinthetjük c s a k a vezetés pontatlanságának, mert e z a hiány könnyen magyarázható a z exogám és v e g y e s házassá gokkal.
A második anyakönyv bejegyzései e szempontból
i s pontosnak
tekinthetők.
H á z a s s á g A házasság a z egyén számára - r e n d e s e n - a felnőtté vá lás elismerésének, a közösségbe tartozás előfeltételének t o s eseménye. A "házasság társadalmilag e l i s m e r t
fon
célja az
utódokról való a n y a g i és t u d a t i gondolkodás, a szexuális élet normális szervezetének a létrehozása, tehát a családalapítás és családfenntartás.
2
A házasságok számának alakulása A reformátusok első anyakönyvének bejegyzése s z e r i n t a
század első harmadában a z egy évre eső házasságkötések 1 9 . 2 . / I . s z . táblázat/ A z éves eloszlás o l y a n
száma
hullámvölgyet
m u t a t , amelynek mélypontja az 1720-as évek végére, p o n t o s a n 1 7 2 9 - r e e s i k . A jelenség okát a z e s e t l e g e s
gazdasági problé
mák m e l l e t t elsősorban a Rákóczi szabadságharc utolsó éveinek katonai
pusztitása és méginkább a p e s t i s következtében e l m a
r a d t születések és a 0-5 éves k o r c s o p o r t sával k e l l
számának megcsappaná'
magyaráznunk.^
A X V I I I . század második felében a z általunk vizsgált 41 évben a z egy évre eső házasságkötések átlaga 2 0 , 4 . / I . s z . táblázat/. A házasságkötések egy évre eső száma a század má s o d i k - h a r m a d i k harmadában nem érte e l a századeleji értéket, de f o l y a m a t o s a n növekedett és a z 1790-es évek végétől
igen
magas értékkel, ugrásszerűen /!/ e m e l k e d v e túlszárnyalta a z t . A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i a f e l e k e z e t v i s z o n y l a g k i s létszámát tükrözik. Ez a tény magyarázza a z t , hogy e g y e s években egyáltalán nem kötöttek házasságot. 1751-1804 között egy évre átlagosan 2 házasságkötés j u t o t t . Az a z o n b a n b i z o n y o s , hogy a templom viszonyainak
fokozott
felépitése / 1 7 8 0 / , s ezáltal a z egyház rendezettsége a z anyakönyvezési g y a k o r
l a t b a n , a bejegyzések forrásértékén nem változtatott, ezért a század második felében a házasságkötések számának ingadozá sáról beszélhetünk. Az 1800-as évek két részadata u g y a n a k k o r b i z o n y o s növekedésre h i v j a
f e l a f i g y e l m e t . / 2 . s z . táblázat/
A görögkatolikus egyház anyakönyvei 1792-től m a r a d t a k ránk. A század utolsó évtizedében a házasságkötések évi át l a g a 2,6. / 3 . s z . táblázat/.
A második házasság A k o r meglehetősen nehéz életkörülményei, a termelők számának s o k s z o r
meghatározó jelentősége a gazdaságban, a
patriarchális társadalmi r e n d , a z árván maradt gyermekek
fel
nevelése egyaránt igényelte a megözvegyült nők házasságköté sét. A férfiak esetében a z életkor, a családfenntartás
fele
lőssége, a v a g y a választott feleség gazdasági e r e j e l e h e t e t t motiváló tényező. 'A század elején az anyakönyvben c s a k a z özvegy nők há-
zasságkötését tüntették f e l u g y , hogy a z számunkra i s m e g i s merhető l e g y e n . / 4 . s z . táblázat/. A század második felének b e j e g , :ósei a teljesség igényé vel
készültek, a z egyedül m a r a d t férfiak és nők második házas
ságkötését egyaránt feltüntették. / 5 . s z . táblázat/. A házas ságok 20,1 %-a e s e t t
rájuk. M i n d e n száz megkötött házasságból
h u s z a z özvegyek házassága. Hajdúnánáson, a X V I I I . század vé gén / 1 7 9 0 - 9 2 / Kováts Zoltán e z t a z arányt 38 %-nak találta. Ebben a z ötéves periódusban Kallóban i s hasonlóan magas, 37 '/',o s részesedési arányt k a p t u n k . E z t az értéket, m i n t ahogy Ko váts Zoltánét sem, a z egész k o r s z a k r a v o n a t k o z t a t n i nem s z a 74 bad . A hajdúnánási érték valóban magasnak tűnik, a m i t i g a z o l n a k a csurgói anyakönyvek 26,1 % - o s és a sződi 28,7 % - o s 75 értékei i s .
A z összehasonlításkor m i n d i g
látnunk k e l l a z t ,
hogy a z o k m i n d i g e g y - e g y településre v o n a t k o z n a k . A zások száma még nem t e s z i
feidolao-
lehetővé a z általánosítást!
A X V I I I . század második felében kötött özvegyházasságok számadatait ha ábrázolnánk, egy o l y a n görbét kapnánk, amely i g e n meredeken kicsúcsosodna a z 1785-1792 közötti időszakban. / 5 . s z . táblázat/. A h i r t e l e n
emelkedés s e j t e t i , hogy v a l a
m i l y e n külső hatás /himlőjárvány/ a jelenség okozója. A második házasságkötésben a z özvegy férfiak
valamivel
nagyobb aktivitást t a n u s i t o t t a k , ami nyilván természetes i s abban a társadalmi r e n d b e n , amely a férfiak számára nyújtott előnyöket. A házasságok számszerű vizsgálata néhány következtetés levonására kinál lehetőséget: - A század elején a házasságkötések számának évi átlaga lényegében magasabb v o l t , m i n t a későbbi időszakban. Változás inkább c s a k a X I X . század legelejétől követ k e z e t t be . - A z 1790-es években a házasságok számának nagysága a második házasságok kiemelkedően magas értékeinek
tud
ható be . - Az első házasságok számarányait vizsgálva a f e n t i meg állapításokat kiegészíthetjük. Amig a század elején az első házasságok évi átlaga 1 5 , 9 , a későbbiekben c s a k 14,9 .
- A z özvegy nők iránya a század elején i g e n magas v o l t , a későbbi ki*rbi
mindenképpen a csökkenés a jellemző.
A házasságok kormegoszlása A X V I I I . század utolsó harmadában a házasulok életkora látszólag k i f e j e z e t t e n
magas, a férfiak korátlaga 27,1 év, a
nőké 21,3 óv. A z özvegy házasságkötések természetesen a k o r v i s z o n y o k b a n i s tükröződnek. A z első házasságkötéskor a z ifjú férjek átlagéletkora 23,8 év, a menyecskéké p e d i g 19,6 év. A nagykállói lányoknál f i a t a l a b b
k o r b a n mentek férjhez a
Dunántúl déli részén. O t t a lányok 17-18 éves k o r b a n s z a k a d t a k 76 k i családjukból. A z ellentétes országrészen, Kallóhoz közelebb megváltozik a kép, mert a házasságra lépő nők k o r a emelkedést m u t a t . Kismarján 20 óv, Átányban 21,1 év. Nagykállóra i s i g a z nak érezzük Kováts Zoltán megállapítását, m e l y s z e r i n t Hajdú nánáson a nők "sem túlzottan f i a t a l o n , sem túlzottan a termé kenységi időszakba érve kötnek házasságot"P A nyugat-európai 78 7
házassági m o d e l l
Magyarország nagy részén nem érvényesült,
állapitja meg A n d o r k a R u d o l f .
Megállapításának érvénye alól
mezővárosunk sem kivétel. A házasságok korcsoportonkénti megoszlása a z t m u t a t j a , hogy a férfiak 47 % - a 24 éves k o r i g , a nők 55 %-a 20 éves k o r 80 előtt léptek házasságra. / 6 . s z . táblázat/.
A házasságkötések
idényhullámzása
A házasságkötések idényhullámzását i g e n sok tényező be folyásolta, de a parasztközösségekben a gazdálkodás által meg határozott életforma mindenképpen meghatározó tényezőnek szá m i t . Kováts Zoltán ós C s . Tóth Péter a táj hagyományokat t e k i n 81 ti
fő tényezőnek,
ami ebben a megfogalmazásban
túlságosan
általános kritérium. M i n t alább kiderül f o n t o s szempont a z i s , hogy első v a g y második házasságról v a n e szó. A X V I I I . századi Nagykálióban kötött házasságok időhullám zása változó képet m u t a t . A század első harmadában még a há zasságkötések v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s e n
o s z l a n a k meg a z első félév
hat
hónapja között / 7 . s z . táblázat/. A következő időszak
jel
legzetessége, hogy a házasságkötések 1/3-a januárra, 1/4-e februárra e s e t t . A meglepő a z , hogy a század elején e g y h o s z szu,
fél éves hullámcsúccsal számolhatunk, ami később c s a k az
óv első két hónapjára t e r j e d t
k i . A z egész századra v o n a t k o
zóan i g a z a z a megállapítás, hogy a nyári hónapokban nagyon a l a c s o n y v o l t a házasulok elszánása. A második házasságkötések időben v i s z o n y l a g nek.
jól elkülönül
Az özvegyházasságok száma a decembertől júniusig
terjedő
időszakban magasabb v o l t a többi hónapokénál. A legtöbb házas ságot februárban kötötték. A házasságkötések speciális, m i n d ezideig
nem értékelt sajátosságának a z t t a r t j u k , hogy k o r a t a
vasztól késő őszig a z u j f r i g y e k n e k , esetenként 100 %-a i s második házasság v o l t . A z özvegyek hasonló szokásaival talál kozunk a k o r a b e l i
Csurgón i s , a z z a l
a különbséggel, hogy o t t
számuk j o b b a n a z őszi hónapokra e s e t t .
Ez a t e n d e n c i a
jelle
m e z t e a P e s t m e g y e i házasságkötéseket i s , de a szokás i s m e r e t l e n v o l t a közeli H a j d ú n á n á s o n .
teljesen
82
Nagykálló házassági szokásaiban k i m u t a t o t t csúcs jól kapcsolódik, legalább i s a század második felében a ünnepekhez. Nagyon i s jól j e l l e m e z t e S z a b o l c s megyében gyűjtött
farsangi
e z t a z állapotot egy
rigmus: "Húshagyó! I t t maradt a z eladó, A k i n e k v a n nagy lánya. H a j t s a k i a gulyára.
Exogámia A házasságkötéseknek gazdasági-társadalmi funkciója v o l r és ezért a z o k r a a közösségi szabályozás i s h a t o t t . Éz a lakó helyválasztásban feltótlenül érvényesült. Az általánosan e l terjedt
gyakorlat
szerint
a férj lakóhelye a d o t t
teret
az u j
családnak. Az exogám házasságok vizsgálata azért ís f o n t o s , m e r t m u t a t j a az endogámia erejét, j e l z i kus
egy helység
hierarchi
szerepkörét, nagyságát, s b i z o n y o s mórtékig a vándormoz
g a l m a t i s tükrözi.
"A X V I I I . században - ha hihetünk e g y e s leírásoknak az
ország f a l v a i n a k többségét még b i z o n y o s
fokú endogámia
j e l l e m e z t e , kivételt képeztek a z o k , amelyek a v o l t 84 területen ujratelepültek . "
hódoltsági
A megállapitás Kallóra i s i g a z .
A század első harmadában a református házasságok mindöszsze 21,3 %-a v o l t exogám . A z o k b a n a z i d e g e n
férfiak aránya v a
l a m i v e l magasabb, 12,6 % - o s v o l t . A házasságra lépő f e l e k 46 községből származtak. A mezővárosnak s z o r o s a b b Debrecennel
alakult
kapcsolata
csak
k i . Jelentősnek számithatott még Demecser
ós a közeli Balkány, de a többi helységgel c s a k
alkalomszerűen
került k a p c s o l a t b a a názasság intézménye révén a település. /8 . s z . táblázat/. A X V I I I . század későbbi évtizedeiben növekedett a z e x o gám házasságok száma és jelentősége. 1767-1784 közötti időben 34,9
%, 1785-1799 között 31,8 % - o s arányt képviseltek a z ösz-
s z e s házasságkötésekben. A századelő 1/5-ös részesedését
ala
posan túlszárnyalta a z utolsó harmad 1/3-os aránya. K a r c a g o n , a kallóival•éppen ellentétes tendenciának l e hetünk a tanúi. A z exogám házasságok századeleji 21 % - o s ré85 szesedése később 12,9 % - r a csökkent.
Az ugyancsak
regionális
központnak számitó Berettyóújfaluban a nagykállóihoz hasonló /31,4
%/ nagyságú exogámiával számolhatunk. Az
exogám házasságok természetének vizsgálatakor Nagy-
kálló f e j l e t t e b b városi életéből, a központi szerepkörből
kell
k i i n d u l n i . A házasságra lépők legjelentősebb csoportját a helységben szolgálatot vállaló f i a t a l leányok és legények a l kotják , i d e s o r o l v a a tanulóéveik e g y részét i t t töltő céhle gényeket i s . A c s o p o r t aránya 29,3 %. A következő c s o p o r t kialakításában már nem a mezővárosi élet fejlettsége játszott döntő s z e r e p e t , hanem maga a z élet. Az exogámiában az özvegyek /férfiak és nők/ kényszerű párkereaése 15,1 % - o s arányt eredményezett. Kiszolgáltatott h e l y z e t b e kerültek a z árván maradt leányok, akiknek
a z élet kinálta lehetőségeket e l k e l l e t t
fogad
n i . A z exogám házasságok 11 % - b a n ők v o l t a k a m e n y a s s z o n y o k . A következő c s o p o r t o t sajátságos hagyományaik, különállá suk m i a t t k e l l megkülönböztetnünk. A cigányokról v a n szó. A z exogám házasságok 14 %-át ők kötötték. A lakóhelyi exogámiában
való magas részesedésüket v i s z o n y l a g k i s létszámuk i s magya rázza. /Általában református vallásúak!/ Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a z életkor, a társadalmi h e l y z e t az exogám házasságok 69,3 % - b a n léptek f e l ösztönző tényezőként. A négy nagy c s o p o r t o n belül több k i s e b b c s o p o r t különít hető e l . Ezek tárgyalását mellőzve, néhány jellegzetességre kivánjuk felhívni a f i g y e l m e t . A z özvegy férfiak inkább genben keresték párjukat, lehetőség s z e r i n t
sen kötöttek házasságot árva leányokkal, e s e t l e g /megesett/
ide
h a j a d o n t , szíve
leányokkal". Ha éveik száma elérte a
"menyecske 35-40-et,
házasságot többnyire özvegy nőkkel kötöttek. A szolgalegények elsősorban nem s z o l g a leányt i g y e k e z t e k feleségül kérni . Szán dékuk többnyire sikerült. Az árva lányokat leginkább legények, más f a l u b e l i e k ,
szolga
esetenként özvegy emberek vezették
oltár elé. Az exogám házasságoknak c s a k 30 %-a v o l t o l y a n , a m e l y b e n külső kényszeritő tényezőt nem találtunk. A század utolsó harmadában a z i d e g e n telepedett kallói
férfiak közel f e l e
l e városban. Másképpen f o g a l m a z v a
beházasodtak a
családokba.
A házasság, egyház és társadalom A házasság i g e n f o n t o s társadalmi eseménynek számított. 1896-ig csak
pap végezhette a szertartást. A z egyház jelenlé
t e s z a v a t o l t a érvényességét. A protestánsoknál, a Gölei-I
18 éven a l u l i
fiút és 14 évesnél f i a t a l a b b
t i l o s v o l t . A közeli r o k o n o k
leányt e s
házasságát i s kizárták. A
rokonságot e szempontból negyedíziglen tartották számon. E s ketni
csak - e s z e r i n t
- templomban l e h e t e t t .
szerdán, a z i s t e n t i s z t e l e t
Rendszerint
után tartották a szertartást. E s
k e t n i a d v e n t , v a g y böjtnapon nem l e h e t e t t . Az egyház t i l t o t t a a s z o m b a t i és vasárnapi l a k o d a l m a t , ezért a z ifjú párt c s a k 87 a k k o r adhatták i l y e n k o r össze, ha nem l a k o d a l m a z t a k . Az esketés Nagykálióban i s többnyire a templomban z a j -
l o t t . V i s z o n y l a g gyakran is,
de azok
szinte
tartották a szertartást a parókián
kivétel nélkül özvegyek második házassága
volt. A házasságokat ha nem i s m i n d i g szerdán, de m i n d i g a hét 88 első felében kötötték. A hétvégi l a k o d a l m a k
tilalmát a protestánsok n a g y való
színűséggel megtartották. Ennek biztositéka a lelkészek ra
szigo
v o l t . A tiltást a vegyesházasságok esetében mégis könnyeb
ben megszeghették a . h i v e k , a m i t 89
több anyakönyvi bejegyzés b i z o
nyit * Végezetül a házasságkötések néhány jellegzetességét k i v o n j u k b e m u t a t n i . Ezek m i n d e g y i k e
önálló f e j e z e t e t
igényelhet
ne, de t e k i n t e t t e l a z anyag i l y e n
irányú feldolgozásának még
fennforgó korlátaira és a z adatszegónysógre, a bővebb
kifej
tésre nem törekedhettünk. Hatásuk a társadalmi élet terén, a településviszonyokban egyaránt kimutatható. A vallási élethez, közelebbről a vallási endogámiához tartozik
a vegyesházasságok kérdése. Ennek jelentőségére már
többen rámutattak. A vallási elkülönülés a városban rendkívül éles v o l t . . A d a t a i n k
a század utolsó negyedére v o n a t k o z n a k , de
a megállapítást a z évszázadra nézve i s érvényesnek
tartjuk.
A reformátusok házasságaik 1,04 %-át kötötték a görög ós 1,74 %-át a római k a t o l i k u s o k k a l . Hasonló törekvést a k a t o l i k u s o k körében i s t a p a s z t a l t u n k , de t e k i n t e t t e l k i s e b b létszámukra, ez kevésbé markánsan j e l e n t k e z e t t . Házasságaik 12 % - b a n r e formátus, 8 % - b a n görögkatolikus és 4 % - b a n luteránus v o l t az e g y i k fél. A vallási endogámia f e l v e t i az m e n n y i b e n j e l e n t e t t
a z t a kérdést, hogy
területi elkülönülést i s ? /Erről rész
l e t e s e b b e n még szólunk, i t t c s a k a n n y i t állapithatunk
meg,
hogy a vallási a l a p o n történő területi elkülönülés a lakóöv ben
fennállt./ A városban élő nemesség / c s a k 30 család a d a t a i alapján/
kerülte a z adózókkal történő házasságkötéseket. /A
felsorolt
társadalmi kategóriákat a z anyakönyvi bejegyzések alapján kü lönítettük e l . / Ennek s i k e r e két tényezőn n y u g o d o t t , úgymint az a n y a g i h e l y z e t e n ós a z életkoron. A nemesek - feltehetően szegényebb t a g j a i és a z Özvegyek n e m t e l e n e k k e l i s házasodtak. /Csak a férfiak párválasztását vizsgáltuk./
Végezetül néhány szót k e l l ejtenünk a k i h á z a s i t ó s mérté kéről és.a mórinqról. Forrásaink szegénysége, a z abban lők családi, gazdasági v i s z o n y a i n a k
szerep
feltáratlansága az e l e m
zést lehetetlenné t e s z i . A férfiak házasságra lépésének időpontját az apa b e l e e g y e zése, az " a t y a i
áldás" megadása
jelentősen meghatározhatta. A
fiúnak a házasságkötés pillanatában meg k e l l e t t állnia a saját lábán. Ehhez a "mankókat" a z apa gazdaságában, v a g y annak s e gítségével s z e r e z t e meg. V e z e András /taxás nemes/ f i a házasság ra
lépésekor a következő jószágokat irattá gyermekére: egy há
zat,
utána való szántó ós kaszáló földekkel, három k e r t e k k e l ós
még most i s használható Istállóval, Szállásföldekkel". F i n t o r Dános, a m i k o r lányát férjhez a d t a , komoly hozományt ajánlott f e l , de a z t Írásba f o g l a l t a , ami a z t m u t a t j a , a z o k az ifjú a s s z o n y
hogy
tulajdonában m a r a d t a k a z elkövetkező idők
ben i s . A leányát ellátta: "szükséges öltözettel, házbeli e s z közökkel, - a d o t t
e g y T e h e n e t harmadfűre menő borjúval, egy 91 különös és kész Házat, e g y d a r a b Szőlőt". A házassági szerződések közül a móringolás a X I X . század
elején j e l e n t szerint
meg Nagykállóban. Móringlevelet - forrásaink
- c s a k özvegy férfi a d o t t második házasságkötése előtt.
E z mindenben i g a z o l j a Tárkány Szűcs Ernő megállapításait az.ól92 1
tala
"alföldi t i p u s u " - n a k
Megállapítását a n n y i b a n csak
nevezett
móringra vonatkozóan.
egészíthetjük k i , h o g y a szokás nem
a z u j feleség, hanem a megözvegyült férfi első házasságá
ból származó gyermekek j o g a i t
i s védte. N s . D e n e i György öz
vegységre j u t o t t és 1 8 2 6 - b a n feleségül kérte ós k a p t a Mihály özvegyét, a k i n e k
SuskÓ
a z alábbi móringlevelet a d t a : ha ő h a l
na meg előbb, a feleségéé, i l l e t v e
annak leányáé
"Lakóházamnak
f e l e , ugy nem különben e g y p u s z t a dohányos K e r t e m n e k i s f e l e ' , , másik részét e z e n i n g a t l a n o k n a k saját lányára, N s . I f j . B o r s y 93 i Györgynóre h a g y t a . 1
Paráznaság, házasságtörés •ól t u d j u k , h o g y a téma nem t a r t o z i k
szorosan
a házassá
gok s t a t i s z t i k a i vizsgálatához, de ugy g o n d o l j u k , hogy a k i a l a -
kitandó képet teljesebbé tehetjük általa. ' A kortársak által paráznaságnak n e v e z e t t
cselekedetek
általában i s , de a város erkölcsi életének i s f o n t o s összete vőjét adták. A f e l s z i n r e
került nők és férfiak
személyének
vizsgálata a z t m u t a t j a , hogy a szexuális érdeklődés eme télt, de az egész. X V I I I . században f o l y t a t o t t
eli
g y a k o r l a t a ugyan
egyénekhez kötött, de esetenként a társadalmi h e l y z e t , élet helyzet
nagyabb lehetőséget, kényszert / ? / nyújtott a botlás-,
r a . A paráznaságot folytató személyeket i l y e n ján csoportosítani
szempontok a l a p
lehet.
Egy c s o p o r t o t a z özvegyasszonyok és férfiak a l k o t n a k . Az összefüggés világos ós magyarázatra nemigen s z o r u l . ből idézzünk f e l néhányat : " S z o n d i
Az e s e t e k
Erzsébet /nemes család
gyer
meke/ Pap András nevü Férjétől elhagyattatván már e z előtt 10 esztendőkkel egy Német Mihály nevü özvegy e m b e r r e l
paráznaság
ba e s e t t " / 1 8 0 4 / . /A f e j e z e t b e n idézett szemelvényeket általá ban egy h e l y e n , a második anyakönyvben a "poenitentiát" tartók összeírásában találtuk. Ezért jelzetüket külön nem közöljük./ "Rátz K i s s István özvegye / e l h u n y t
férje nemes/ Szilágyi E r
zsébet t s a k hamar férje halála után e g y i f f j u
Legénnyel D a r a
bos Kováts F e r e n t z e l ..." / 1 7 8 7 - b e n / ; K e d v e s Ferentzné t i z v a g y tizenkét esztendőtől özvegy A s s z o n y egy Nagy Mihály ne vezetű e z előtt Kotsiskodó most p e d i g
tsak i m i t t
amott t s a -
pongó r o s s z életű nőtlenkedő Legénnyel" / 1 7 8 5 - b e n / ; Dodósi Sára Czigány h a j a d o n leány egy i d e való Gazda e m b e r r e l , KálLai
Lászlóné Tiszttartójával, Kalmár Oános nevü özvegy
ember
r e l paráznaságba" e s t e k . Másik c s o p o r t b a
a szolgálók t a r t o z n a k . ' A szülői ház köz
v e t l e n hatása alól való szabadulás, a "nagyobb v e l t e e r r e a lehetőséget. "Tormás K a t a embernek
szabadság" nö
Tormás András Gazda
h a j a d o n Leánya a Görögnél s z o l g a latoskodván, a z oda
járó és o t t a n szállást tartó Ungvári Görög Kotsisával" / 1 7 7 9 ben/;
"Áts Mihály /nemes ember/ leánya Áts Erzsébet ez előtt
két v a g y három esztendőkkel Fejértón Szatthmári Oózsef Legénynél szolgálóskodván véle" paráznaságba
Iffju
estek.
Külön c s o p o r t o t a l k o t n a k a z árva leányok, a k i k n e k k i szolgáltatott h e l y z e t e , a s z e r e t e t r e való törekvés i s magya rázatot a d h a t a botlásra. "György Kovács h a j a d o n mostoha
leánya Bodnár Erzsébet e g y Kökónyessi István nevezetű
Iffju
Legénnyel" / 1 7 8 1 - b e n / ; "Fejórtói M a r i Árva h a j a d o n leány Jenéi Mihálynál lakvén, annak I f f j u /1781-ben/
Legény fijával Jenéi Istvánnal"
szeretkeztek.
Mennyiségileg i s n a g y a "nős paráznaságot" elkövetők száma "Ide
való Nemes embernek V a r g a Nagy Mihálynak menyecske leánya
V a r g a Nagy Erzsébet Nagykárolyban lakó férjétől Nagy Jánostól el
jővén e z előtt két esztendőkkel és a z o l t a i t t Kálióban a z
A t t y a házánál l a k o z i k paráznaságba e s e t t egy i t t lakó C s i z m a dia
Nagy a l i a s T u r a Péter ... C s i z m a d i a Legénnyel" / 1 7 9 4 / .
"Nemes Toka István u j házas ember V a r g a János h a j a d o n leányá val"
/ 1 9 7 5 . / . " K o t s i s János Nemes Személy Feleséges Gazda Ember
a'maga h i t v e s Feleségének Szabó Erzsébetnek testvér ötsóvel Szabó K a t a l i n n a l vér e l l e n való paráznaságba e s e t t " / 1 7 9 0 / . "Egy
Sőrós Mihály nevezetű öreg megőszült
házanként kéregető
feleséges Vak K o l d u s m i n d a két szemére világtalan ember i d e való l a k o s n a k Horvát Györgynek b a l körmű gyanús életű
rosz
feleségével Nótárius Nagy Susával paráznaságba e s e t t " / 1 7 8 6 / . Az elmondottakból a z t e t s z i k dei
k i , hogy sok az igazság E r
F e r e n c n e k ama megállapításában, m i s z e r i n t a parasztságnál
régen a s z e r e l m i élet a házasság előtt és a házasságon kivül 94 zajlott l e . Természetesen nem k i v o n j u k a megállapítást a b szolutizálni, h i s z e n szó,
a lakosság mógicsak k i s e b b
részéről v a n
s a s z u b j e k t i v tényezőket e téren kizárni s o h a nem l e h e t ,
mégha a d o l o g e z e n oldalával nem i s f o g l a l k o z u n k . A források tanulmányozása alapján ugy véljük, a város társadalmában a k a d t a k o l y a n
nők, a k i k már nemcsak alkalmanként,
hanem ellenszolgáltatás fejében, a z érzelmi kötődés kizárásá val
szeretkeztek.
E r r e u t a l többek között a z , hogy a m e g e s e t
t e k egy része r e n d s z e r e s e n t a r t o t t
bűnbocsánatot, mert a kéré
seknek nem mondtak nemet. Szélső példa e r r e Molnár I l o n a "hat
esete,
f a t t y a k a t mind Református, m i n d Pápista, mind O r o s z l e
gényektől kapván ós szülvén". A l k a l m i ismeretségnek k e l l t e k i n t e n i e g y Molnár I l o n a nevü lánynak a kapcsolatát egy "Nemes I n s u r g e n s Katonával" / 1 7 9 7 / . Móginkább b i z o n y i t j a megállapítá s u n k a t annak a Pohánkánónak a vallomása, a k i 1792-ben
"Rajner
József Csapláros zsidóval m u l t S z e n t András n a p k o r a Vásárba Bort
árulván - az - e g y A r a n y a t igórt a z A s s z o n y n a k , hogy véle
közösködjék, a z o n Ígérettel reá vévén véle a Vásárban éjsza kának idején közösködött" / 1 7 8 7 / . U g y a n c s a k ebbe a rétegbe tartozhatott lehettek,
Molnár Mihály leánya, a k i bár inditékai mások
"A sok aratók előtt m e z t e l e n r e
vetkezett."
A X V I I - X V I I I . század fordulóján s z e r v e z e t t e b b "prostitúció", a m i t ugyan c s a k
lehetett
kétséget kizáróan. " M i n t h o g y világosságra /jött/ Zálog Paykosokkal nyelve
a
e g y e t l e n a d a t bizonyít, de a z Kata
i n f l a g r a n t i nyilván való Paráznasága, ugy maga
vallása s z e r i n t
i s . Kihez
képpest t e t z e t t
a törvénynek
felyül i r t Zálog Katának Hóhér által F e j e e l üttessék, Oláh Mihály p e n i g
minthogy kenyeret
és v i z e t
... Hóhér által erőssen megveressék".
95
adott / a / Paykosok/nak/ A z e s e t kapcsán ne
felejtsük e l a z t a tényt, hogy Kalló e k k o r
még g a r n i z o n
város
volt. Utóbbi szemelvényünkkel elérkeztünk a büntetés kérdéséhez. A X V I I I . század elején a feudális büntetőjog t e l j e s ítélték e l a házasságtörőket. L e g r o s s z a b b e s e t b e n őket. így járt 1700-ban a már e m i i t e t t
Zálog K a t a ,
Pásztor Györgyné, 1710-ben Orbán Károlyné, a k i n e k lopás bűne i s t e r h e l t e , nyelve
szigorával
kivégezték 1707-ben lelkét még
"de m i v e l I s t e n káromló i s előtte 96
kivágattassék, ós azután kővel agyon
veressek".
A X V I I I . században a z erkölcsi élet tisztasága f e l e t t a magisztrátus, a z egyház, később a földesúr i s őrködött. A z erkölcstelenkedők n e v e i t e l . k e l l e t t küldeni a Kállay családnak. Egy
ilyen
névsort 1793-ból ismerünk: " L a t r o k és Kurvák eránt
rendeltetett,
hogy büntetés végett a Méltóságos és
Földes Uraságnak j e l e n t e s s e n e k
T/ekin/t/e/tes
b e " - 17 név következik -.
A büntetés két részből állhatott. A világi ítélőszék a század második felében már nem v o l t ban
annyira
szigorú. Általá
12 pálca, v a g y korbácsütés járt a vétségért, ami a l e f e -
jezóshez képest mégiscsak v a l a m i
nagy változást tükröz. F e l
tehető, hogy a h h o z , kiegészítésképpen a pellengérre állítás i s járult. A t e r h e s nőket 1769 után t i l o s v o l t megvesszőzni 98 és pellengérre állitani". Az
egyházi büntetés - h e l y i
szinten - a penitentia tar
tása v o l t . Az egyházkövetés e g y egész héten, a "penitentiá'iis héten" t a r t o t t . A penitentiális h e l y nitentie"
a templomban v o l t
"ad locum p u b l i c e pe-
kijelölve, i g y i s t e n t i s z t e l e t
alatt
a gyülekezet, a közvélemény előtt k e l l e t t vállalni a
"bünt". A "absolválás" s z o m b a t o n r e g g e l , szintén a gyülekezet 99 jelenlétében történt. A történeti - néprajzi i r o d a l o m b a n a "formális válásra a 1 8 . századból ós 19. század első feléből a l i g - a l i g eseteket".^
- 0 0
találunk
B a l o g h István D e b r e c e n lakóiról i r t a ,
amennyiben
a házastársak r o s s z u l éltek, a házasságot nem bontották és vigyáztak, hogy a kivülálló abból ne v e g y e n észre
fel,
semmit.
A nagykállói h e l y z e t , ha nem i s a b s z o l u t 'értelemben, de h a s o n lított a l e i r t h o z . A f e n t e b b i s m e r t e t e t t e s e t e k között talál k o z t u n k V a r g a Nagy Mihály lányának a z esetével, a k i férjétől már két éve külön ólt. S z o n d i Erzsébetet a férje h a g y t a fakép nél, csakúgy m i n t Ns T o k a Sárát, a k i n e k házastársa Désre köl tözött. Dodósi Ádám i s /cigány/ azért p a n a s z k o d o t t a tanácsnál, m e r t felesége
"már néhányszor e l h a g y t a és D e b r e c e n b e ment".' ' '" 1
A válás valóban r i t k a jelenség a k o r s z a k b a n , de mégis d u l t . "A d e b r e c e n i hitvallás s z e r i n t
0
előfor
válási o k o k : ha két
hitet
l e n /nem református/ közül e g y i k megtér, a hűtlen elhagyás, a leselkedés, emberölés, t i t k o s összeesküvés, nős paráznaság, 103 f o l y t o n o s üldözés és házastársa élete e l l e n i
törés".
1794-ben Vágó István kérte a tanácsot, hogy felesége m a g a v i seletéről a d j o n n e k i bizonyítványt, mert válni a k a r , régtől f o g v a nem l a k i k " . A válasz s z e r i n t
"aki vele
" E s m e r e t e s Lévén a
n e v e z e t t A s s z o n y r o s z Életéről n e v e z e t e s e n korhelységéről, k u r vaságáról, zsiványságáról, préda voltáról"," " 1
04
ezért a kért
"erkölcsi bizonyítványt" kiadták. A z anyakönyvek házassági be jegyzéséből kiderül, hogy valóban elvált, és 1794. I X . 10-én, 38 éves korában, Kövér Istvánná, K a t a l i n nevü leányát /30 éve./ feleségül i s v e t t e . U g y a n c s a k elválasztotta a felsőbb hatóság feleségétől Horvát Györgyöt, a k i ezután h a m a r o s a n ,
1796-ban
szintén u j házasságot kötött. Bizonyára nem véletlenül o l y a n forrásra nem b u k k a n t u n k , a m e l y b e n arról o l v a s h a t t u n k volná, hogy k o r h e l y , r o s s z életű férje e l l e n a feleség a d o t t be válás iránti kérelmet és a z t teljesítették i s n e k i . Az i s m e r t e t e t t
két utóbbi forrás i s a z t bizonyítja, hogy
a z egyház a z o n törekvése, amely s z e r i n t a házasságok felbontá sát mindenképpen i g y e k e z e t t megakadályozni, nagyon i s errd-ié-
n y e s v o l t , Az általános eljárást irták l e 1 7 7 5 - b e n : " B e r e c z k i Istvánná részeges élete és nős paráznasága m i a t t p o e n i t e l t , azután p e d i g
ma
publice
férjével, kitől elszökött v a l a össze
adódott e kóppen: A L / e l k i / Pásztor két Betsületes Emberek előtt a Parochiális Házban a meg e s e t t Féllel a z Ártatlan Félt meg követtette, a z ártatlan p e d i g
kedvébe v e t t e , egymás kezét
fogván, házassági hűségben állandó megmaradást Ígértek egymás nak.
E z z e l elbocsáttattak. " 1 °
5
Végezetül, m i n t e g y összegzésképpen a z általunk vizsgált 102 e s e t
alapján a paráznaságot elkövetett nők botlásainak
arányát közöljük a z alábbi csoportosításban: nős parázna
20,3 %
özvegy parázna
10,6 %
leány parázna
55,3 %
árva leány parázna
13,8 % 100,0 %
z ü 1 e t ó A régi közgondolkodásban a gyermek áldást j e l e n t e t t . Kü lönösen a fiúgyermekek érkezését várták a szülők, mert a z mun kaereje
révén a gazdaság segitője, a gazdálkodás
lehetett.
"A gazdaságban a nő s o k k a l k i s e b b
m i n t a féri munkát . "
továbbvivője
értékű munkarő
a nő gyengébb, nem t u d j a elvégezni a férfi
1 0 6
A szülés során a z a n y a i g e n nagy kockázatot vállalt, " h i s z e n abban a században majdnem minden n e g y e d i k a s s z o n y a szülésbe h a l b e l e , v a g y legalábbis súlyos betegséget
kapott."
U g y a n a k k o r a k o r halandósági v i s z o n y a i közepette két gyermek felneveléséhez, Kováts Zoltán s z e r i n t " öt gyermek megszületé sére v o l t
szükség.*
08
A születések számának alakulása Abban a k o r b a n , a m e l y b e n a vallásos szemlélet meghatá r o z t a a z emberek gondolkodását, és j o g o s a n félhettek a b e t e g ségtől, haláltól, a szülők i g y e k e z t e k
minél hamarabb
"Isten
országának" polgárává k e r e s z t e l n i gyermeküket. A h i t nem v i s e l t e e l a z t , hogy az újszülött e s e t l e g
a kárhozatra
jusson.
E z alakította k i a bábák keresztelési tevékenységét, amit a z egyház t i l a l m a ellenére sok helységben mégis g y a k o r o l t a k , a reformátusok. Nagykállóban ennek a szokásnak nem
bukkantunk
a nyomára. A XVIII.
század első időszakában a k a l l ó i
református
csa
ládokban született g y e r m e k e k száma éves átlagban 90,2 v o l t . Az e l t e l t
19 év a l a t t a születések évi megoszlása egyértelműen
és jelentősen csökkent. / 9 . s z . táblázat./ Az 1 7 6 7 - t e l kezdődő közel négy évtized egy évre eső szü letési átlaga 8 4 , 1 , ami a század elejéhez képest 9,3 % - o s f o gyást tükröz. A z 1 7 6 0 - 1 7 7 0 - e s években lényegesen k e v e s e b b gyermek született. Ennek okozója l e h e t e t t a z 1739-40-es p e s tisjárvány pusztitása következtében k i a l a k u l t demográfiai lámzás. Nem ra esett
s z a b a d elfelejtenünk a z t sem, hogy e r r e
hul
az időszak
a földesúr és a városi lakosság közötti ellentétek
elmélyülése i s . Több család a város elhagyására kényszerült. I s m e r t d o l o g az i s , h o g y a 60-as évek a mezőgazdasági
termelés
szempontjából országosan gyengének számítottak. /A kettő kö zötti k a p c s o l a t feltárása még nem történt meg./ A század u t o l só dekádjának és a X I X . század első éveinek kiugróan magas születési számában a már feltételezett demográfia hullámzás és egyéb demográfiai törvényszerűség m e l l e t t
/járványos évek után
történt/ a beköltözés i s s z e r e p e t játszhatott. A pontosan v e z e t e t t
anyakönyvek lehetővé tették az i k e r -
és a halvaszületések s t a t i s z t i k u s feldolgozását. Az előbbiek 15 % - o s , a z utóbbi e m i i t e t t c s o p o r t A katolikus
12 % - o s arányt képviselt.
felekezetű lakosság egy évre eső átlagát 7,5-
nek találtuk. / 1 0 . s z . táblázat/. A k e r e s z t e l t e k
száma 1 7 8 0 - i g
ugrásszerűen növekedett, a z a z t követő időben a z ingadozó ér tékek a jellemzőek. A növekedési periódus több jelenséggel magyarázható. A város földesura a Kállay család,
katolikus
v o l t . A "Família" jelenléte erősítette az egyház tekintélyét az
amúgy református többségű városban. Az anyakönyvezés m e g i n
dulása ós a Kállayak beiktatása a város birtoklásába egy
szinte
időben törtónt. A földesúri gazdaság kiépülése, de a vár
m e g y e i központi szerepkör erősödése i s u j t e l e p e s e k beköltö-
zését eredményezhette, a k i k a k a d t a k , s ezek
között b i z o n y o s a n k a t o l i k u s o k i s
a családok emelhették a születési arányszámo
kat . A görög k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i s z e r i n t átlagosan, egy évre 10,1 születés e s e t t / l l . s z . táblázat/. A z özvegy házasságok 63 % - b a n született gyermek. A z arány m u t a t j a , hogy a második házasságokban a nők jelentős része még a termékenységi k o r s z a k b a n v o l t , de a z nem állitható, h o g y a z . ujraházasodás kizárólagos célja a z utódokról való gondoskodás lett
volna. A gyermekek általában törvényesen, tehát a házasságokban
születtek. Magyarországon, az 1 7 0 0 - a s évektől kezdődően, b e csült a d a t o k
s z e r i n t a z élveszületett gyermekek 6-10 %o-e
törvénytelennek tekinthető, legalábbis a k o r erkölcsei rint.*'"
0
sze
Nagykállóban e z a z arány magasabb, 15 % o - e s v o l t . E z
a nagyság nem l e h e t meglepő a szexuális erkölcs ismeretében.
A születések nemek s z e r i n t i
megoszlása
A század első felében a fiu-leány arány lényegében
azo
nosnak tekinthető, 49,9 + 50,0 % - o s . / 9 . s z . táblázat/. A szá z a d második felében a f i u k javára b i l l e n t
a mérleg. A kót nem
aránya e k k o r 50,9 : 4 9 , 1 . A k a t o l i k u s anyakönyv bejegyzései s z e r i n t a "pápista" családokban i s több f i u gyermek született. A két nem aránya 51,8
: 4 8 , 2 %. A f i u k k i c s i v e l magasabb születési aránya a z o n b a n nem
eredményezett férfitöbbietet a felnőtt korosztályban. A j e lenség magyarázatát a halandósági v i s z o n y o k b a n k e l l
keresni.
A születések gyakorisága A kérdés demográfiai szempontból azért f o n t o s , mert
vizs
gálata során választ kapunk a r r a , h o g y a k o r halandósági v i szonyai
m e l l e t t a z anyák m e n n y i r e képesek a népesség r e p r o d u
kálására. Megitélhető a születéskorlátozás gyakorlatának szintje
i s . Ha a "szülések gyakorisága lényegesen
alacsonyabb
mint
a m i l y e n születéskorlátozás nélkül, v a g y i s a természetes
termékenység érvényesülése esetén l e n n e , a k k o r j o g g a l felté telezhetjük, hogy a házaspárok legalább egy része v a l a m i l y e n módszerrel t u d a t o s a n korlátozta a gyermekszülést."^"''''* A század első időszakában a z első gyermek a házasságkö tést követő 22,8 hónapban - 1,9 év múlva született. Az utolsó gyermek születése a 1 9 2 . hónapra e s e t t , ami 16 évvel Az nap
első és második gyermek születése közö'tt e l t e l t
azonos.
idő 46 hó
- 3,85 év - v o l t . A század második felében b i z o n y o s változás történt. Az
anyák később, a házasságkötést követő 30,3 hónapban 2,5 év multán szülték meg első gyermeküket. A z első ós második g y e r meg születése között e l t e l t
idő lecsökken 32,8 hónapra - 2,7
óv -. A változásból sejthető, hogy a termékenységi időszakban is
eltérő mutatókat k a p t u n k
az évszázad két időszakában. J e
lentős nagyságú csökkenés mutatható k i , h i s z e n az utolsó gyér mek a házasságot követő 1 7 1 . hónapra - 14,3 év - e s e t t . / 1 2 . s z • táblázat/. W r i g l e y körültekintően vizsgálta a szülések közötti i n t e r v a l l u m o k összetevőit. H i p o t e t i k u s megközelítésében 16,5 hónapos minimális / e l v i l e g
lehetséges/ és 31,5 hónapos
maxi
mális értéket k a p o t t . A m i n d e n n a p i élet p e r s z e rácáfolt a kikövetkeztetett a d a t o k r a . Ő Európa különböző területein
foly
tátott kutatásokat. A l e g a l a c s o n y a b b értéket Flandriában t a lálta, 2 0 - 3 0 hónapot, de a z értékek l e g g y a k r a b b a n a 35-40 hó112 napok közötti i n t e r v a l l u m b a n m o z o g t a k . A közeli Hajdúnánáson a X V I I I . század legvégén az anyák korábban, 18,8 hónapra szülték első gyermeküket. A termókeny11 7
sógi k o r s z a k u g y a n a k k o r h o s s z a b b ,
191,4 hónapos v o l t .
- A.
távolabbi Kismajsán a "termékenységi amplitudó"-t 264 hónapos nak
találták. Csurgó a d a t a i a Hajdúnánáson t a p a s z t a l t értékei,
hez állnak közelebb M i l y e n következtetés adódik a z összevetésekből? Ha a szá zadvégi Nagykálló a d a t a i t a század e l e j i v i s z o n y o k h o z
hasen-
ütjuk,egyértélmü változás mutatható k i . A termékenységi idő s z a k csökkent, a z anyák később k e z d t e k
szülni. V a j o n
zásról v a g y hosszú távú ingásról v a n - e szó? / S a j n o s
ingado a vizsga-
lódás nem t e r j e d t
k i a X I X . századra./
" N i n c s o l y a n iparosodás előtti társadalom, amely sen képes l e t t
telje
v o l n a az ingadozó ólelmiszerkinálat o k o z t a d e
mográfiai ritmustól megmenekülni, de néhánynak sikerült e l k e rülni a z e f f a j t a mégpedig o l y a n
ingadozásokhoz társuló nagyobb veszélyeket,
termékenységi r e n d
elég a l a c s o n y v o l t
I ifejlesztése utján, amely
annak biztositásához, hogy ne n e h e z e d j e n
t u l n a g y népességnyomás a táplálékalapokra. E társadalmak k i s része élt a m a i t h u s i szakadók peremén. Ez a hosszú távú homoe s z t a t i k u s alkalmazkodás ellentétes a l e i r t rövid távú ingá115 sokkal". A születések számszerű vizsgálata, a termékenységi c i k l u s b a n bekövetkezett változás valóban nem ingásnak, hanem egy h o s s z a b b távú változásnak a megjelenítője. A jelenség ma gyarázatára több lehetőség i s kinálkozik: - Kicserélődött a népesség ós i g y megváltozott a l a k o s ság fiziológiai állapota; - J a v u l t a k a halálozási v i s z o n y o k , mondjuk a j o b b
táp
lálkozás következtében ós e z mérséklőleg h a t o t t a születések r e ; - Egyéb külső okok következtében a lakosság a fogamzás gátlás eszközét használta f e l a táplálék mennyisége ós a lakosságszám közötti egyensúly fenntartására. A felsorolt leg
lehetőségek nem egymást kizáró, éppen ellenkező
egymást erősitő tendenciák l e h e t t e k . A népesség nagy ará
nyú kicserélődése - m i n t a z t később b e m u t a t j u k - ténylegesen megtörtént. A halandósági v i s z o n y o k b a n
k o m o l y a b b változás nem
állt b e . A h a r m a d i k kérdés p e d i g ugy i s feltehető, hogy a X V I I I . század végi Nagykálióban megnehezültek-e a megélhetési feltóte lek,
ami kényszerítő erővel Mint
birt?
arról már szólottunk a z általános körülmények és a
belső feltótelek egyaránt r o m l o t t a k
a századelőhöz képest. A
századvégről t u d j u k , hogy több járványos esztendő következett el,
aminek a születésekre g y a k o r o l t hatása nyilvánvaló. R o s s z
termésű évek v o l t a k a 90-és évek közepén. A földesúr ós a vá r o s viszonyának a romlása, belső problémák a társadalomban m i n d - m i n d a születéskorlátozás gyakorlatának vezethettek.
kialakításához
A születések
időhullámzása
Az időhullámzás összefüggésben v a n a családok életmódjá val,
gazdasági lehetőségeivel, táplálkozási szokásaival s t b .
Vizsgálata ilyenformán a z életmód bővebb megismerését i s s e g i ti. A század első felében, a reformátusok anyakönyvi b e j e g y zései s z e r i n t , a születések megoszlása a hónapok között
egyen
l e t e s e b b v o l t , mint később. Mindkét időszak közös j e l l e g z e t e s sége, hogy a február, március hónapok magasabb születési szá m a i k k a l tűnnek k i . A z e l l e n p o n t o t a nyári hónapok
jelentik.
Nagykállóban a születések száma, más településekhez hasonlóan két csúcsot, egy k o r a t a v a s z i t és késő őszit m u t a t . A k a p o t t eredményt k i l e n c hónappal e l t o l v a
^
a termékenységi
időszak időhullámához j u t u n k , aminek csúcsa júniusra, mélypont ja
októberre
esett.
A házasságokban a gyermekszületések vizsgálata lehetővé t e t t e a meddőség vizsgálatát i s . A k a p o t t eredmény s z e r i n t az első házassánok,9 % - b a n nem születtek utódok. A v i s z o n y l a g n a g y számú, de a k o r r a jellemző meddőség magyarázhatja a nem a n n y i r a nagy számú, de e l t e r j e d t
gyakor
l a t o t , a z örökbefogadást. A z általunk vizsgált e s e t e k b e n öz v e g y anyák, a k i k gyermekük felnevelésére elégtelenek
voltak,
mondtak l e utódaikról. A z esemény a magisztrátus előtt történt. A z anya h i v a t a l o s n y i l a t k o z a t b a n r a , mint ahogy e z t t e t t e
l e m o n d o t t a z u j szülők javá
1804-ben a hadházi születésű Szabó
Oános özvegye, a k i kötelezte magát, hogy két éves lányát " N y e s t e György Eö k e g y e l m e
és Felesége H e g y i Mária A s s z o n y
örökbe. Gondviselése alá vévén, a z o n Leánykát soha magához v i s s z a v e n n i nem fogja"." '' " 1
1
7
"A másik fél p e d i g ugy f o g a d t a
"mint/ha/ t u l a j d o n magzattyok
volna".
^
Születés és keresztelés A szülést a r o k o n , ismerős a s s z o n y o k
segitségével a bába
v e z e t t e l e . Működéséről a z anyakönyvek tájékoztatnak. A X V I I I . században két bába működött a városban. F e l a d a t u k a t bizonyára
jól végezték, s z e r v e z e t t képzésükről c s a k a X I X . század
ele
jéről származó források tudósítanak . A bába s z e r e p e ben.
nem merült k i m i n d i g
a szülés levezetésé
Keresztelési tevékenységéről nem t u d u n k , de keresztszü
lőnek g y a k o r t a megválaszthatták a hálás családok. 120 A keresztelési szertartás a hét bármely napjára e s h e t e t t . A színhelye a templom v o l t . E z alól c s a k
rendkívüli essmény p l .
gyermek betegsége a d h a t o t t felmentést. I l y e n k o r a háznál tör tónt a keresztelés,* * 2
Abban a z e s e t b e n , ha a keresztszülőt nem a családból vá lasztották, a k k o r a város köztiszteletnek örvendő férfiai kö zül kértek f e l v a l a k i k e t e r r e a t i s z t r e . E szerepkört rabban
a lányok tanitója töltötte b e . K e v e s e b b s z e r
o tisztre
leggyak
kérték f e l
a lelkészt, v a g y feleségét. A z egészen szerény embe
r e k s o k s z o r választották u g y a n a z t
a személyt. A f o n t o s s z e r e p
kört betöltő "ügyeletes k e r e s z t a p a " társadalmi helyzetét nem ismerjük. E g y e t l e n esetről t u d u n k , a m i k o r
keresztszülőt nem
sikerült találni; "Kis-Kállóban lakó K o l d u s Szabó Péter és Varga
Anna gyermekét Susannát
... keresztelték
... nem
volt
se K / e r e s z t / A t t y a , se K / e r e s z t / A n y a " . 122 A névadás nagyon egységes és szegényes v o l t .
A meg
állapítás a f i u k r a és lányokra egyaránt v o n a t k o z i k . A f i u k n a k keresztnevet
s z i n t e c s a k h a t névből választottak. / 1 4 . s z .
táblázat/. Ezek s o r r e n d b e n
a z alábbiak: István, Oános, Mihály,
György, András, F e r e n c , a m e g k e r e s z t e l t e k 90,6 %-a. A kislá nyok esetében i s a század néhány d i v a t o s , e tájon használt névből válogattak. A század elején a z Erzsébet, K a t a , Anna nevek v o l t a k
közkedveltek, arányuk magas 71,9 % . Később nem
három, hanem öt név v o l t
leginkább használatban: a Z s u z s a , a
Sára, a z Erzsébet, a Mária és a K a t a l i n , 87,1 % . h a 1 á 1 o z á s "Mindenki okozva
hagyta
fájdalom közepette jött a világra és fájdalmat a z t e l . " A fájdalom magánügy, a h a l o t t eltemeté
s e , a végső tisztesség megadása társadalmi esemény i s , és h i v a t a l o s része fölött a z egyház felügyelt.
A X V I I I . század második felében a halál beálltáról már h i v a t a l o s személyek i s meggyőződtek. Előfordult a z i s , b i z o nyára nagyon ritkán, hogy rejtélyes haláleset kapcsán tak
i s . Erről e g y e t l e n
boncol
anyakönyvi bejegyzés tanúskodik / r e
formátus/: "Györgyi Szabó F e r e n c tizenhárom éves f i a " r e g g e l még f e n n járt, semmi baját nem érezte, de 11 óra tájban
igen
fájlalván a hasát, s belső részeit a Kállai F e l t s e r h e z akará v i n n i az Édes A t t y a , és megfogván kezét e l i s i n d u l t v e l e a' F e l t s e r háza felé, de a gyermek l e esvén a földre e l nem me h e t e t t v e l e a z A t t y a v i s s z a hozván azért a ' g y e r m e k e t , az A t t y a e l m e n t a F e l t s e r h e z , a ' k i t hiván a gyermek megnézésére, a z t m o n d o t t a : most ebédelek, ebéd után e l - m e g y e k és megnézem. Dél után 2 óra tájjban a g y e r m e k h e z érkezvén a' F e l t s e r , t s a k hamar a* F e l t s e r jelenlétiben m e g h o l t a gyermek. Más napon felbontván a T.N Vármegye O r d . P h y s i c u s a 123 j elenlétiben".
az U r Jósa István
A temetés, a végtisztesség megadásának h i v a t a l o s s z e r tartása a z egyház f e l a d a t a v o l t . A temetés módja az elhalálo zott
családjának társadalmi helyzetétől, szándékától függően
l e h e t e t t énekszós v a g y prédikációs. A prédikációs temetés n a gyobb tisztességnek számitott. Kiemelkedő eseménye a h a l o t t felravatalozása a t e m p l o m b a n . A pap o t t , az egybegyűltek elő t mondta e l e g y i k
prédikációját. A század végén a z egészségügyi
s z e m p o n t o k i s érvényesültek e területen, ezért egy 1788-ban k e l t r e n d e l e t k i m o n d t a , hogy " H o l t e s t e t temetéskor sem a P o r t i k u s b a , sem a Templomba b e v i n n i nem s z a b a d . Ha v a l a k i p r o dikótzióval a k a r t e m e t t e t n i a z v a g y a Háznál /történjen/, v a c a holttetemet
a Temetőben eltemetvén a nép a Templomba gyüljo 124 prédikátzióra". A temetési szertartások lehetőséget a d t a k az egyháznak az
erkölcsök javítására. E z t
megállapítást i g a z o l j a
többek
között Erdélyi Istvánná temetése 1 7 6 7 - b e n . A f i a a városgazda hivatalát töltötte b e . I s m e r t és tekintélyes ember l e h e t e t t . Édesanyjával i g e n hálátlanul bánt. A f u k a r
természete követ
keztében rangjához méltatlanul, énekszós temetéssel kívánta szülőjét e l t e m e t n i . A pap a z o n b a n prédikációval, i n g y e n bú csúztatta e l . A városlakók közössége előtt a hálátlan gyermek
nef< a
lelkész m u t a t o t t
példát, közmegbotránkozásnak
kitéve
a városgazdát. A temetési szertartások között az u n . szamár t e thetés v o l t h i v a t o t t a z élőket a z erkölcsös életre s z o k t a t n i . így temették p l . H. Nagy Györgyöt, a k i részeges, káromkodó em b a r v o l t . Öt a csapszékre menet érte a halál és "mint életű és halálu ember szamár temetéssel
ilyen 125 eltemettetett".
•
A halálozások számának
alakulása
A század első részében, a református anyakönyvbe zőt': nek
bejegy
halálesetek alapján a z egy évre jutó átlag értékét 6 4 , 9 találtuk. A vizsgált időszakban f o k o z a t o s a n csökkent a z
elhunytak
száma. / 1 5 . s z . táblázat/.
A második anyakönyv a d a t a i t
1775-től d o l g o z t u k
f e l . Az
évi átlaga 6 5 , 4 - e s nagyságrendű. A század későbbi időszakának átlagát néhány járványos év e m e l t e A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i
meg. s z e r i n t a század második
félében 6,6 v o l t az elhalálozások évi átlaga. A halálozások száma, miként a születéseké 1 7 8 2 - i g
emelkedett,
de
pontosan
a z o k b a n a z években nem növekedett, a m e l y évek a református m a t r i k u l a s z e r i n t járványosak v o l t a k . / 1 6 . s z . táblázat/.
A halálozások
okai
> A halálozások számszerű vizsgálata i s j e l z i ,
hogy a z
időszakosan fellépő járványok néhány év természetes dását könnyen megsemmisíthették. A X V I I I .
szaporo
század általunk
vizsgált időszakaiban n a g y , országos járványok nem v o l t a k . A •halálokok vizsgálata a z o n b a n f e l f e d i
létezésüket, és ha a
halálesetek száma ugrásszerűen, h i r t e l e n u g r i k kés körülmények között, pusztítására k e l l
m a g a s a b b r a , bé
gyanakodnunk.
A járványos megbetegedéseknek két t i p u s a i s m e r e t e s a z állandóan j e l e n lévő, endémia és a z időszakonként
pusztitó
epidénia. Nagykállóban a század utolsó negyedében epidémikus be tegség a " v e r c s " himlő. Áldozatait elsősorban a gyermekei: kö-
zül s z e d t e . Pusztításának nagyságát m u t a t j a , hogy a h a l o t t a k 1/5-e e betegségben h a l t szerességet k e l l
meg. Talán nem véletlenszerű
rend
látnunk a b b a n , h o g y a himlőjárványok négy éve
periódusban ismétlődtek. A járvány után, t e k i n t e t t e l
a r r a , hog
a kevésbé ellenálló s z e r v e z e t e k e t már elpusztította, mint
haló
ok egy-két évre t e l j e s e n megszűnt, majd néhány megbetegedés előrevetiti a z u j a b b
pusztítás árnyékát. /Az Összefüggést a
halálozások ingadozása és a termésátlagok alakulása között nem vizsgálhattuk./ A g e n n y e s , d a g a n a t o s betegségek közül a ke levé ny tűnt még ki,
a b e t e g e k 1/10-ét pusztítva e l . A
gel
gümőkór /száraz betegség/ r e n d s z e r e s e n , állandó
jelleg
s z e d t e áldozatait. A legtöbben a h a l o t t a k 1/4-e e z e n be
tegségben s z e n v e d e t t . A f e l s o r o l t
három betegségnem
pusztítása
együtt az e l h u n y t a k 70 %-áért felelős. / 1 7 . s z . táblázat/. A szülésben m e g h a l t anyák e s e t e hordoz. ta.k
Sajnos
a korszak
többszörösen i s tragédiát
egyáltalán nem kímélte őket. A m e g h a l
2,4 %-át adták. Ha számukat a z u j házasok létszámához v i
szonyítjuk, a r r a a következtetésre j u t u n k , hogy a z anyák 6 % - a 127 h a l t meg közvetlenül szülésben. A szüléskor m e g h a l t csecsemők számáról a z anyakönyvek hiányossága m i a t t g y a k r a n
nincsenek
információink. Az általunk
használt forrás megbízhatóságát i s tükrözi, hogy annak arányát meghatározhattuk. A X V I I I . század utolsó harmadában a z e l h u n y tak
2 %-a e c s o p o r t b a
tartozott.
A halálozások nemek és életkor s z e r i n t i
vizsgálata
A század mindkét vizsgált időszakában a férfiak halálozási aránya lényegében a z o n o s ,
/fiuk/
de a nőknél /leányoknál/'
magasabb, 52,5 % - o s v o l t . A k a t o l i k u s családokban még ennél i s nagyobb a férfi h a l o t t a k aránya, elérte az 58 %-ox. . A h a l o t t a k átlagéletkora a z 1777-1799 év átlagában nagyon a l a c s o n y , a férfiaké 1 6 , 6 , a nőké 18,3 év v o l t . Az ingadozások is
n a g y o k : 9,3 - 32,2 év között változott a férfiaknál, a nők
nél 9,2 - 25,4 éves határok között. A h a l o t t a k életkorának közölt a d a t a i v i g a s z t a l a n ,
lehan-
goló képet m u t a t n a k . U g y a n a k k o r eltakarják a szülők k o r v i s z o n y a i t . Azok a z emberek,
a k i k a házasságkötésekre jellemző át
lagéletkort elérték /első házasság/ v i s z o n y l a g
sokáig életben
m a r a d t a k , a férfiak 5 7 , 2 , a nők 52,2 évet éltek. A férfiak ma gasabb életkorát magyarázza a z , hogy nagyobb
százalékban
haltak
meg g y e r m e k k o r b a n , a szelekció erősebb l e h e t e t t , a nők 6-7 % - a pedig sz.
a kallói a d a t o k s z e r i n t szülésben h a l t meg. / 1 8 . és 18/b. táblázatok/. A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i
fiak
s z e r i n t a z elhalálozott fér
átlagos életkora 22,5 év, a nőké 13 / ? ! / év v o l t . Ha a
házassági k o r t elérteket külön vizsgáljuk a z t t a p a s z t a l j u k , hogy a férfiak e z e s e t b e n i s tovább éltek. Átlagos életkoruk 5 0 , a nőké 43 óv. / 1 9 . s z . táblázat/. /Az eltérés magyarázatát a forrásokban és nem a z életben k e l l e n e
A halottak
keresni./
korcsoportonkénti megoszlása
A k o r halálozási v i s z o n y a i n a k
ismeretében nem meglepő,
hogy a csecsemő és gyermekhalálozások aránya a l e g m a g a s a b b . A z e l h u n y t a k 60 %-a e két korcsoportból származott. / 2 0 . s z . táb lázat/ . A halottak
68 %-a 21 évesnél f i a t a l a b b v o l t .
Nagyságrendben a h a r m a d i k c s o p o r t o t letti
az idős, 50 óv f e
korosztály képviselte 18,4 % - o s részesedéssel. A közópgenerációk halálozási v i s z o n y a i n a k
a nők nagyobb
ismert
jelensége
részesedési aránya.
A k a t o l i k u s anyakönyvbe b e j e g y z e t t
halálesetek
korcsopor-
tonkónti megoszlása hasonló képet m u t a t , de szembetűnő j e l e n ség a csecsemőkoruak lényegesen magasabb, 34,0 % - o s aránya. A csecsemőhalandóság - a református anyakönyv alapján értéke /a 0-1 éves csecsemőhalottak számát a z újszülöttekhez viszonyítva/ 22 % - o s nagyságrendű, a fiuknál 25,2 %, a lányok nál 20 %. A halálozások idényhullámzását, a század folyamán bekö vetkezett
változásokat a 2 2 . s z . táblázat szemlélteti.
Változatlan életforma esetén b i z o n y o s arányok jellemzőek egy-egy település össznépességére. A születés - házasság -
halálozás átlagértékeinek változásai mögött a z össznépesség számának változásait k e l l adatait
tekintve
sejtenünk. A református anyakönyv
megállapíthattuk, hogy a házasságkötések, a
születések és halálozások száma a század második
felében, a
9 0 - e s évekig csökkent, a z évszázad első évtizedeiben I s hason ló t e n d e n c i a v o l t a z uralkodó. Á két időszak egymáshoz v i s z o nyított értékei i s hasonlóan változnak. Ebből feltételezésünk s z e r i n t a lélekszám csökkenésére k e l l ben
következtetnünk. M e n n y i
támasztja alá a megfigyelést a z Össznépesség
számszerű
alakulásának a vizsgálata?
össznépességre vonatkozó megállapítások
Demográfiai mutatók 1 a/ Családnagyság : szik
Az anyakönyvi feldolgozások nem t e
lehetővé a háztartások számának, az e g y háztartásra e s c
népesség nagyságának meghatározását. A f e n t i mutatókat az e l s népszámlálás adataiból nyerhetjük. A háztartást T h i r r i n g táv a z o n o s n a k t e k i n t e t t e
a lakás fogalmával és az alapján h a
tározta meg a z anyaországra vonatkozóan a z 5,17-os Dávid Zoltán h e l y e s e n
Gusz
mutatott
átlagot.
rá a r r a , hogy a f e n t i
adat v : , i
jában a z "egykenyéren élők" számával e g y e z i k meg, mert a versé gi
családmagon kivül "a közös háztartást alkotó i d e g e n
k a t " - és személyeket - i s a " p a r a s z t i
család 1-30 familiáoa" s o r o l t a .
"1^1
Nagykálióban ez a z érték 4,92 v o l t . A családok szétválasztása a z anyakönyvek együttes nálata esetén i s rendkívül b o n y o l u l t
igazában a z e l e m i , a nukleáris család számszerű alkalmas.* sem
lehet
3 2
hasz
f e l a d a t . A feldolgozó
Az egyedül élők, töredókcsaládok
kimutatására
kapcsolódását:
megnyugtatóan hozzárendelni más családokhoz. Az
anyakönyvi bejegyzések és végrendeletek a z o n b a n arról i s árul k o d n a k , hogy a megöregedett szülők többnyire a f i a t a l a b b f i u családjával éltek e g y fedél
alatt.
A családnagyság értékét a X V I I I . pontosan v e z e t e t t
század második felének
anyakönyvei alapján, a református nép<3sse
re v o n a t k o z t a t v a 4,0-nek találtuk.
F i g y e l e m b e véve a z t ,
hogy a z idős szülőket i s i d e k e l l e n e
számitani, a z a végső
megállapításunk, hogy a század második felében a családnagyság értéke nem l e h e t e t t 4,2-nél magasabb. Az évszázad első részében a mutatót 5,3-nek találtuk, s uz érthető problémákat v e t f e l ; A református anyakönyv hiányos vezetésének 13-19 % - o s pontatlansági értékét i s f i g y e l e m b e
vé
ve a családnagyságot 4,2 - 4 , 6 - r a csökkenthetjük. F i g y e l e m b e véve a z idős szülőket, a legvalószínűbbnek a 4,5-es érték lát s z i k . A k a p o t t eredmények egyértelműen arról v a l l a n a k , hogy a családnagyság értéke a század folyamán csökkent. A k a l l ó i családnagyság értéke lényegében m e g e g y e z i k más településekre megállapított nagyságokkal. Kováts Zoltán a z át l a g o s családnagyság értékét a X V I I I . században 4,0 - 4,3 között 134 135 Somogyban 4,09-nak találta a mutatót.
határozta meg.
D a n y i Dezső a X V I I I .
századi Győr v i s z o n y a i t vizsgálta, és x3ö 4,12 családnagyságot m u t a t o t t k i . A természetes szaporodás értékének meghatározását számí i
tásunkban két tényező alapvetően befolyásolja. Mégpedig a h a lálozási anyakönyvek vezetésének pontossága és az össznépesség száma, aminek ezrelékében fejezzük k i a f e n t i mutatót. A természetes szaporodás értékét a z évszázad mindkét időszakában vizsgáltuk. A század elején a születések arányát 47,37 % o - n e k , a halálozásokét 34,08 %o-nek találtuk. I s m e r v e a z anyakönyv vezetésének hiányosságát, e z t 38,51 % o - r e
javí
t o t t u k . A természetes szaporodás értéke a század első harmadá ban
9,86 %o. A század utolsó negyedében a születések aránya
46,99 % o , a halálozásoké 36,6 %o v o l t . A természetes szaporodás értéke 10,4 %o. A század két időszakából származó, egymástól független adatbázisra támaszkodó, de lényegileg a z o n o s - 10 % o - e s - t e r mészetes szaporodási érték valódisága feltétlenül bizonyított nak
látszik. . Dávid Zoltán kutatásai alapján a születések arányát 5 0 -
55 % o - r e becsülik. Csocsán Oenő P e s t megyei a d a t a i i s e z t a 137 vélekedést i g a z o l j a . A z általa k a p o t t arány 56,2 %o. Kováts Zoltán nézete s z e r i n t a születési arány "40-45 %o körül
lehetett". Hajdúnánási kutatásai a z t mutatták, hogy b i z o n y o s időszakokban még ennél a l a c s o n y a b b - 31,9 %o - értékek i s előfordulhattak . l 3 9
A természetes szaporodás általunk megállapitott és k e r e kített 10 % o - e s értéke közbülső h e l y e t
f o g l a l e l Kováts Zoltán
Berettyóújfaluban t a p a s z t a l t 7,8 % o - e s és Csocsán Oenő által Pest
megyében k i m u t a t o t t
12,6 % o - e s értéke között. Dávid Zoltán
véleményével k e l l egyetértenünk, m i s z e r i n t a X V I I I .
században
"jelentős eltérések tapasztalhatók különböző vidékek, társadal mi osztályok és népek szaporodási aránya között."' ' 1
40
A református népesség száma A három anyakönyvből származtatható családok számát, s a z összes népességet a z 1720-as évre próbáltuk v o n a t k o z t a t n i . Eb ben a számitásban figyeltünk a r r a , hogy a z o k a családfejlödés különböző s z a k a s z a i b a n
éltek, és a vándormozgalomra.
A meghatározott családfőket ezért különböző nagyságrendű szorzókkal /maximum 4.5/ s z o r o z v a
sikerült megkapni az össz
népességre vonatkozó létszámadatot, s e m e l l e t t még a népesség korviszonyairól i s információt k a p h a t u n k . A református népes séget e z alapján 1944 főre becsülhetjük."'" '"'" A z eljárásunk pon 4
t o s n a k talán nem tekinthető, de b i z o n y o s a k vagyunk abban, hogy i g e n jó közelitóssel tükrözi a valóságot. A X V I I I . század végén a z egyház a templomára m i n d i g büsz ke,
a r r a áldozó lakosság segítségével a z épület csinosításába
k e z d e t t . A költségek fedezésére e g y p o n t o s névsort készítet t e k a családfőkről és a z alapján a "tehetség" arányában hozzá járulási összeget róttak k i rájuk. A névsorban feltüntették a z esetleges
változásokat - m e g h a l t , elköltözött s t b . -. A cselé
d e k e t nem vették számba. A z összeirásból c s a k a családok szá142 mát állapithatjuk meg, amely 4 3 5 .
Ez alapján a reformátusok
létszámát 1792-ben 1 8 2 7 - r e becsüljük. Az Össznépesség száma A logikai
sorrendet
megfordítva, a b i z t o s a b b
forrásbázis-
r a támaszkodva először a század végének népességszámát becsül jük meg. Ennek megállapításához szükségünk v a n a nem reformá t u s felekezetű lakosság lélekszámának ismeretére. A k a t o l i k u s anyakönyv családrekonstrukciós vizsgálata még nem készült e l , ezért a családfők létszámát a református népességre jellemző családnagyság értékkel s z o r o z t u k . Eljárá sunk a l a p j a , miként A n d o r k a R u d o l f megállapítja, hogy a f e l e k e z e t e k között n i n c s e n e k különbségek a születéskorlátozásban, a z t elsődlegesen a megélhetés lehetőségei határozzák meg. A családfők számának meghatározására egy t e l j e s n e k 140 ben készült névsornak alapján n y i l t
tünő, 1 8 1 5 -
az anyakönyvvel történő összevetése
lehetőség. A k a p o t t 86 család nagyságrendben k b .
1/5 a reformátusokénak. Ha nem a családfők /családok/, hanem a születések és h a lálozások össz-számának alakulását vetjük össze, a két
feleke
z e t esetében, c s a k 1/10-es értéket k a p u n k . Éppen ezért a h i b a százalék csökkentése érdekében 15 % - o s értékkel számoltunk, a m e l y e t a z egész évszázadra v o n a t k o z t a t t u n k . A görög k a t o l i k u s o k
számarányára c s a k a z egyházi a n y a
könyveknek 10 éves / 1 7 9 2 - 1 8 0 1 / időtartamú a d a t s o r a i
alapján
következtethettünk. A születések és halálozások évi átlagait a reformátusok h o z viszonyítva 12-13 % - o s értéket állapithatunk meg. A z e l m o n d o t t a k alapjón a reformátusok 1800 főnyi lélek számát 27 % - k a l növelve, az össznépességet k a p j u k , amelynek értéke 2286. Valójában még e z a z érték sem t a r t a l m a z z a a t e l j e s népes séget, mert a számitásból k i h a g y t u k a z u.n. lakó, vagy e g y k e nyóren élőket. Hársfalvi Péter a d a t a i s z e r i n t vidékünkön a cselédség 85 % - a elsősorban k i s - és középnemesi b i r t o k o n
szol
gált. A maradék a f a l u s i /városi/ kommunitások és jobbágyok szolgálatában állt." ' 1
43
A tényleges népesség megállapításához
ezért a z 1784-es összeirás alapján a "háztartás" lélekszámára vonatkozó, 4,9-es
szorzószámot használjuk. E z z e l
számolva
2728-as lélekszámhoz j u t h a t u n k . Ez a z o n b a n még m i n d i g nem j e lentheti
a végső értéket, mert a zsidóság számát i s meg
kell
határoznunk. -A zsidó lakosság létezéséről a z első híradás 1754-ből
származik. Az összeírtak száma 8.
Lólekszómnövekedést az
1770-es összeirás sem tükröz, mert a k k o r 7 családot v e t t e k 145 számba. A zsidóság helyzetén I I . József 1 7 8 1 . évi május I án k e l t
r e n d e l e t e próbált s e g i t e n i . A zsidók nagyobb arányú
beköltözése a városba ebben a z időszakban kezdődhetett. A be telepedós másik inditéka a földesúri család pénzigénye, h i szen
a földesúri haszonvételek bérlői elsősorban közülük k e
rültek k i . S a j n o s
a z e g y e t l e n előkerült összeirás, amelyben
zsidóságot a l e g n a g y o b b részletességgel ós pontossággal vehe ték számba, évszám nélküli. Feltételezhető, hogy az az 1820146 1830-as évekből származik.
A "conscriptio"-ból 43 család
jelenlétére következtethetünk. Azokból a X V I I I . század végén különböző forrásaiban mindössze 1 0 - e t nem t u d t u n k Bizonyosan
azonositan
nem tévedünk s o k a t , ha kijelentjük, hogy lélekszó
muk a z 1790-es években 1 5 0 - r e tehető. Az e l m o n d o t t a k alapján Nagykálló össznépességét az 1790 es évek elején 2850-2900 lélekre becsüljük. A természetes szaporodás értékének a z általunk n y e r t a d a t o t
az 1784-1785
figyelembevételével
telén végrehajtott nép
számlálás 2308-as létszámával összevetve a következő megálla pitásokra j u t u n k : - Az össznépesség meghatározása során követett alapjában h e l y e s
eljárású
volt.
- A k a t o n a i cólu összeirás a d a t a i n k
szerint:
10 %-ka 1 öl
becsülte a lélekszámot. A hibaszázalék mindenképp csö kenthető a z e l t e l t v e i . Bizonyos
8 évben törtónt bevándorlás értéké
fokú kételyt már Kováts Zoltán i s félve
t e t t , bár fenntartásait a z Orosháza környéki tanyák lakosságának a z összeírásban tükröződő hiányosságaira a l a p o z t a . Ennek értékét 10-15 %-ra becsülte. A közeli Hajdúnánáson végzett kutatásai alapján i s a r r a a köve keztetósre j u t o t t , hogy a z összeirásból a lakosság ki sebb része k i m a r a d t . - Nagykálló lakossága 1784-ben 2500 l e l k e t - A század e l e j i
számláiharcc
népesség kiszámításakor a református
vallásúak összlakosságon belüli arányát, miként a szá z a d végén 84 % - n a k tekintettük. / E z p e r s z e
nem
abszo.!
megbízható megoldás, h i s z e n lag
a vándormozgalom az állami
támogatott katolizáció némiképpen változtathatott
az arányokon./ A z 1720 körüli össznépességet 2400 lé lekre
becsüljük.
Népességfejlődés a X V I I I .
században
A X V I I I . század legelejének népességszámát a z 1699-ben készült dikális összeirás alapján határozhatjuk meg. A k k o r 380 adózó családfőt találtak a v á r o s b a n .
1 4 8
A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a f e j e d e l e m Kallót hű séges szolgálataiért 1704-ben k i v o n t a S z a b o l c s megye jogható sága alól, s utasitására "az több hajduvárosok közé a p p l i c a l 149 tátott",
ezért a z 1 7 0 7 . évi összeirás k a l l ó i
lapjait a
Hajdúkerület anyagához csatolták. Abban 540 adózó családfő nevét tüntették f e l . A két összeirás nem*azonos
szempontok alapján készült.
1699-ben az adózó népességet vették számba. 1707-ben a d i c a t o r t utasították, hogy "vegyék C o n s t r i p t i o b a minden helységben l e g elsőbben i s a c o n s t r i b a l o h e l y földesurait, a n e m e s i r e n d e t , a v e n e r a b i l i s c l e r u s ós akármely r e l i g i o n levő egyházi személye150 k e t " . " A két időszak között e l t e l t időben a vár helyőrségé nek egy részével csökkent a. katonák és ezáltal a városban élők l^l száma. Az e l m o n d o t t a k mérlegét megvonva
Nagykálló népessége
1699-ben 2400-3100 lélek körüli l e h e t e t t , a m i h e z a katonák és hajdúk száma k a p c s o l ó d i k .
152
A z 1 7 0 7 . évi összlakosság becslé
se előtt rá k e l l m u t a t n i a r r a , hogy e k k o r sem i r t a k össze m i n denkit:
"Tudtára a d a t i k
ós n e m e s i , a n n y i v a l
mindazonáltal a d i c a t o r n a k ,
deknek sem személyük... nem f o g d i c a l t a t n i " . ben 141 katonát állitott k i . ra juk
hogy a fő-
inkább az egyházi és a h a d a k b a n levő r e n 153 Nagykálló 1707-
1 4 1 - g y e l növelve és 680 család
becsülve a népességet, a város lélekszámát 3400-ban állapít meg. 1707-hez képest 1720-ban 1000 főnyi népességcsökkenést
mutathatunk k i . A népességfejlődés menetének későbbi évtizedekre vonatkozó
vizsgálata a z össznépesség általunk becsült értékeinek ellenőr zését i s lehetővé t e s z i . Ha c s a k a reformátusokra v o n a t k o z t a t o t t népességszámból, m i n t b i z t o s a b b adatból i n d u l u n k k i , és a természetes szaporodás i s m e r t képlete segitségével követjük nyomon a népességfejlődést, a következő jelenséget t a p a s z t a l j u k : 1 7 3 9 - r e a református népességnek 2300 lélekre k e l l e t t v o l 155 na növekednie. Az országos pestisjárvány a S z a b o l c s megyei helységek közül Kallóban p u s z t i t o t t a l e g j o b b a n . Az áldozatok 156 száma 827 v o l t . A reformátusok száma ebből 605 l e h e t e t t . Ez D
alapján a kálvinista lakosság 1740-ben 1721 l e l k e t számlálha t o t t . Számuknak 1 7 9 2 - r e 2887 főre k e l l e t t v o l n a növekednie. Számitásaink s z e r i n t
ebben a z időben éppen 1 0 0 0 - r e l v o l t
keve
s e b b . M i v e l követett módszerünket és a k a p o t t értékeket megbíz hatónak t a r t j u k , a hiányt máshol k e l l
k e r e s n i . A z eltérés ma
gyarázatát a vándormozgalom alakulásában találjuk meg. Vándormozgalom a X V I I I .
században
A vándormozgalom lefolyásáról a két anyakönyv, az 1699-es és a z 1714-1752 között készült dikális, v a l a m i n t
a jobbágyszö-
kósekről készült összeirások t e l j e s névanyagát használtuk A vizsgálat során nem vehettük f i g y e l e m b e többszöri előfordulásait, p e d i g
fel.*
1
a z a z o n o s nevüek
1699-ben /később i s / b i z o n y o s
n e v e k e t s o k a n v i s e l t e k . A vándormozgalom végső mérlegét nem befolyásolja eljárásunk másik hiányossága, hogy nem vehettük figyelembe
a z o k a t , a k i k az időhatárok között be és k i i s költöz
t e k a városból. A vándormozgalom időhatárait forrásaink jelöl ték k i , i g y a z t 1699-1720 és 1720-1790-es évek között vizsgál, 158 tuk . Az első időszakban vizsgálataink s z e r i n t kent
1000 fővel csök
a népesség. V e r e s Miklós 1698-1718 között még ennél i s 159
n a g y o b b , m i n t e g y 300 család elköltözéséről ad h i r t .
Az 1707,
évi összeirás u g y a n a k k o r a r r a i s f e l h i v j a a f i g y e l m e t , hogy a már a d d i g
i s jelentős elvándorlás veszteségót a bevándorlók
pótolhatták. Az Alföld televényes, kövér földü területei felé történő vándorlás ténye közismert. S z a b o l c s megye földrajzi helyzetéből
adódóan a be- és elvándorlás határterülete l e h e t e t t . Kalló az elvándorlási zóna déli határának közelében he l y e z k e d e t t e l . A város nemcsak az elvándorlás kiindulópontja l e h e t e t t , hanem h e l y z e t e , privilégiumai következményeként a z i d e i g l e n e s , v a g y végleges letelepedés célhelyének i s számit hatott. Megállapításunkat igazolják a források névanyagának egy bevetése során k a p o t t
eredmények. A z 1699-es összeírásban 225.
különböző családnév s z e r e p e l . 1720-ban 262 eltérő nevü r e f o r mátust különítettünk e l , de ezekből c s a k 123-an élhettek a XVII.
század végén, i l l e t v e
korábban a városban. F i g y e l e m b e
véve a más felekezetűek 27 % - o s értékét, megállapíthatjuk, hogy a z 1720-as népesség közel f e l e v o l t u j t e l e p e s . A vándor mozgalom mérlege negatív, de c s a k 1707 után válhatott azzá. Megállapításunk helyességét a z 1707-es összeiráson kivül több, 1718-ból származó tanúvallomás bizonyítja. Ezekből az derül k i , hogy v a l a m i k o r
1708-1710 között a "város megégvén nem l a k t a 40
családnál több".
U g y a n c s a k e r r e a z időszakra e s i k a p e s t i s
járvány, aminek pusztításáról közelebbit nem t u d u n k , de hatá sában hozzá c s a k a z 1739-1740-es hasonlítható. 1711-től a vá r o s közjogi h e l y z e t e
i s megváltozott, mert a vármegye f e n n h a
tósága alá került. M i n d e z e k alapján a népesség teljesen
indokoltnak
kicserélődése
tűnik és könnyen magyarázható. S a j n o s ,
pestisjárvány áldozatait a vándormozgalomban
a
résztvettek szá-
mától elválasztani l e h e t e t l e n ! A református népesség századvégi névanyagának összehason lítása a z 1699-es és 1720-as listával a következő eredményt adja: - Az 1720-as népesség f e l e /53 %/ elköltözött v a g y e l pusztult . - A X V I I I . század végi lakosság, egyharmada a X V I I .
század
végén v a g y korábban i s a városban élhetett, tehát ősla kosnak számit . ' - A X V I I I . század végi lakosság egyötöde 1699-1720 között közel 1/2-e p e d i g
1720 után t e l e p e d e t t
l e a városban.
Az elvándorlás arányaira következtetni tudunk az 1714 utáni d i c a l i s összeírások e g y e s i t e t t névanyagának ós a z 1699es névsorban s z e r e p e l t e k összevetése révén i s . A dikális ös
szeirásokban - s ezek kevésbé megbízható a d a t o k - 137 b e t e l e pült nevével találkozhatunk, míg az 1714 előtt elvándoroltak 116-an v o l t a k . A z anyakönyvek névanyagának segítségével p o n t o san
a kétszeresét k a p j u k e n n e k , de nem a számszerüség, hanem
az
arányok meghatározására törekszünk és a z o k a t e z e n a módon
i s érzékeltetni l e h e t . A 137 g a z d a 1699-1752 /utolsó
dika
felvételének éve/ között bármikor betelepülhetett. N e v e i k e t ezért a z anyakönyv 1720-as névanyagával vetettük e g y b e . 76 név azonossága a z t m u t a t j a , h o g y a bevándoroltak 53 %-a
biztosan
1720 előtt t e l e p e d e t t l e a városban. A 137 betelepült közel f e l e
u g y a n a k k o r a későbbi időszak
ban kitelepült v a g y k i h a l t , mert n e v e i k e t a századvégi a n y a könyvek alapján készített névsorban nem találjuk. A dikális összeírások egybevetése i g a z o l j a
a z anyakönyvek
alapján bizonyított és elképesztően nagyarányú népességcserét. S a j n o s a nevek eltűnése nem j e l e n t i a z elvándorlás tényét, m e r t az 1739-1740-es p e s t i s katasztrofális mértékű pusztításá ról, m i v e l a z 1736 utáni évektől a z anyakönyvek hiányoznak, a m e g y e i összeírás p u s z t a létszóm adatán kívül n i n c s e n e k névso ros
forrásaink. Forrásaink alapján a z t m o n d h a t j u k , hogy a vándormozqalom
intenzitása a X V I I I . század első harmadában végig magas fokú lehetett.
A jobbágyszökésekről készült megyei kimutatás a d a t a i
különösen a z 1720-as évekig terjedő időszakot jelölik nagy i n tenzitásúnak . /A forrás értékelésekor szem előtt k e l l nunk a z t , hogy Kallóban a jobbágyok szabadmenetelüek
tarta voltak./
A z anyakönyvek feldolgozásakor i s a z t t a p a s z t a l t u k , hogy a különböző mutatók, a születés-házasság-halálozás értékei a század első időszakában egyértelműen csökkentek, aminek magya rázatát b i z o n y o s a n a vándormozgalom mérlegének negatív voltá ban i s keresnünk Azt,
kell.
hogy a bevándorlás nem t u d t a pótolni a z elvándorlás
o k o z t a veszteséget, a tanács azon r e n d e l e t e i s szemlélteti, a m e l y b e n a gazdátlanul h a g y o t t t e l k e k használatbavételét e n gedélyezték
1723-ban.
Végezetül még egy f o n t o s eseményre kéli felhívni a f i g y e l m e t , mégpedig az 1739-1740-es pestisjárványra. Az áldoza tok
száma, m i n t arról már szóltunk, 827 v o l t . Jellemző módon
erről a h a t a l m a s pusztulásról a dikális összeirások névanyagá ból egyáltalán nem l e h e t következtetni. Hatása mégis évtizedek r e szólt, h i s z e n még a k i l e n c
kérdőpontok egyikére i s a z t vá
laszolták a l a k o s o k , hogy "Kallóban vannak p u s z t a
házhelyek,
amelyek még a p e s t i s m i a t t gazdátlanok, és a z o k a t azóta sem 16 lakták". A jelenség ismételten rámutat eljárásunk gyenge pontjára, m e l y s z e r i n t
a z elvándoroltakat és e l p u s z t u l t a k a t
egymástól elválasztani nem A vándormozgalom
tudtuk,
iránya
A z elvándorlás iránya c s a k
a jobbágyszökésekről kószitett
névsor alapján határozható meg. A z összeirtak c s a k
egy részét
adják a z elköltözőiteknek, de a jelenség ezek alapján i s v i z s gálható . A'kivándorlás irányát elsősorban a város földrajzi h e l y z e t e határozta meg. A z elsődleges cél a közeli D e b r e c e n , H a j dúböszörmény és a H e g y a l j a
vidéke. A megyék közül a déli szom
széd, B i h a r megye a z elszököttek 57 %-át f o g a d t a
b e . A Hajdú
kerület négy helységébe /Hajdúböszörmény, Hajduhadház, Polgár, H a j d u d o r o g / a menekültek 25 %-a vándorolt. A s o r r e n d b e n Zemp lén megye, majd Heves és Csongrád megyék következtek. Szatmárba és Békésbe c s a k
szórványosnak tekinthető
áttelepülésekkel
számolhatunk. A szökések számának időbeli eloszlását vizsgálva a z t t a p a s z t a l j u k , hogy 1 7 2 0 - i g
távolabbi területekre
tekintettek,
Csongrád és Heves megyébe i s költöztek. 1720 után a városhoz "Tej o közelebb eső területek, települések elérése v o l t a cél. Nagykálló a vándormozgalomban sajátos módon v e t t részt. Lakosainak lyait"
egy része a z általánosan jellemző migráció "szabá
követve k e l t
útra, de közvetlen környezetéből, a z észa-
k a b b i országrészekből - f e l k e r e k e d e t t családok számára a l e t e l e pedés lehetőségét kinálta. Amig országosan a lélekszám megdup lázódásával, v i s s z a v o n h a t a t l a n növekedésével számolhatunk az 1720 és 1787 között e l t e l t
években, a város a stagnálás, késői
fejlődés képét m u t a t j a . A z i t t o t t h o n r a a z élet i g e n nehéznek b i z o n y u l t .
találó emberek
számára
A határ nagysága és a lélekszám közötti
A dolgozat
kapcsolat
elején a z t állapítottuk meg, hogy a megélhetés
számára a határ kedvező lehetőségeket kínált. A r r a a z o n b a n mindezideig
nem kerestük a választ, hogy mekkora kiterjedésű
l e h e t e t t , és hozzávetőlegesen m i l y e n nyújtott megélhetési
nagyságú város
lakosainak
lehetőséget?
A várost ismét birtokló Kállay család 1755-ben
térképet
készíttetett u j szerzeményéről / e z alapján készült a térké pünk/. A z t 1794-ben S e x t y András, a vármegye
" h i t e s " mérnöke
revízió alá v e t t e és p o n t o s n a k t a l á l t a . A z
állítás
ságáról magunk i s meggyőződhetünk, ha a z t a második
bizonyos
katonai
felmérés megfelelő l a p j a i v a l hasonlítjuk össze. A különböző források egymást igazoló, a valóság m e l l e t t tai
alapján a térképet és a S e x t y
lesnek
t a r t j u k . Mérése s z e r i n t
" h i t e t tévő" ada
által közölt a d a t o k a t
hite
Nagykállóban a z " I n t r a v i l l a n u -
mok" és a legelő területe 10 956 436 négyszögöl, ami 9 130,5 magyar h o l d n a k f e l e l meg. E z e n felül a város határától elvá l a s z t v a , de a z i t t lakók egy részének használatában
található
még a "Szállásföldek" területe, ami a Keresztút és a Császár szállás közötti részt f o g l a l t a magába és 8 605 906 négyszögöl, a z a z 7171,5 magyar h o l d A város l a k o s a i
kiterjedésű. '
szerint
16
4
a határ kiterjedése nem elegendő
a népesség eltartására. Egy 1713-ban Íródott forrás már e k k o r a z t állították, h o g y zen kell
vesszük
... nemkülönben földünk elegendő n i n c s e n , másét
szántanunk, ha jót a k a r u n k szántani".
multán a k i l e n c határ o l y a n
szerint
"erdőnk semmi, a fát drága pén D J
Egy félszázad
kérdőpontok egyikében hangsúlyozták, hogy "a
s z o r o s , hogy a nép nagyobb részén /nagyobb .része/
m i n d szántásból, mind széna dolgából Törvény a l a t t f e n n
forgó
Félegyházi Prédiumból és más körülötte levő Határokból s z e r e z lfi6 vén magának / t i .
földet/ élősködik".
A z , hogy a település gazdái a határ szűkösségére p a n a s z kodnak, s z i n t e
természetes, s a földesúr p o n t o s a n ellenkező
állítása u g y a n c s a k magától érthető. S z e r i n t e a 13 201 h o l d
kiterjedésű határ bőségesnek tekinthető ós e z a nagyság már önmagában megdönti a z ellenkező állításokat. A határ, m i n t mondják, a n n y i r a bőséges, - hogy 1786-ban, a m i k o r
felosztották
a határt, annak érdekében, hogy a földesúr ne j u s s o n o t t t e l e k hez nem k a l l ó i erőltették".
"Nemes U r a k a t T e l k e k felvásárlására úgyszólván
167
A történelmi források alkotóik személyes érdekeit i s tük rözik. A földesúri család szándéka saját majorság kialakításá r a irányult . Ennek érdekében látszólag eltúlozta a határ valós 168 kitérj edését. A mezőváros és a Kállay család levéltári anyagában sem bukkantunk
o l y a n a d a t r a , amely igazolná a z t a g y a k o r l a t o t , m i
s z e r i n t más helységbeli l a k o s o k , nemesek nagy számban k a p t a k v o l n a b i r t o k o t a határban. A feltételezés alapjául három neme si
családnak a D e s s e w f f y / a B u t y k a p u s z t a nevü b i r t o k a nem a
határ része/, a.Pap és S z o b o s z l a i családok fekvő jószágai gáltak. A f e l s o r o l t a k birtokosnak
mindegyike
szol
régi / a D e s s e w f f y család /ősi/
számított a területen. A földesúr jó taktikával
e z t a tényt nagyíthatta föl és érdekeinek megfelelően használ ta
fel, A városlakók 1 7 1 3 - d i k évi panaszából kiderül, hogy a k k o r
c s a k a l e g j o b b területeket művelték. A határ kiterjedése a k k o r még nem j e l e n t e t t
korlátokat, h i s z e n a szomszédos prédiumok
területét i s szántották. így érhető a z i s , hogy a betakarítás Ifi idején aratómunkásokat, g y a k r a n r u s z i n o k a t k e l l e t t Az évszázad derekát követő években a h e l y z e t
fogadniok.
rosszra
fordulha
t o t t , a m i k o r a szomszédos területek i s f o k o z a t o s a n betelepültek és a város l a k o s a i k e z d t e k k i s z o r u l n i
o n n a n . Egy 1773-ban ké
szült kimutatás s z e r i n t még 42 gazdának v o l t akik
extraneus b i r t o k a ,
"a Földes Uraság Kallóban való bé jövetele előtt a Kállai
határnak szük v o l t a m i a t t H a r a n g i , Nyíregyházi, terédi, /K/álló/Semjóni M a g y i több e k é k k e l " .
1 7 0
ugyancsak
Hugyai, Gesz-
határokat szántották három és ebben a z időben történt, hogy a
környező települések benépesülése
x
és a földesúri gazdaság
erősödése megszüntette a z e x t r a n e u s birtoklás lehetőségét. /Megállapításunk helyességét bizonyítja még a gazdálkodásban a földmüvelés túlsúlya, a határhasználat módja
is./
A p o n t o s n a k nem tekinthető, sőt nagyon
i s e s e t l e g e s szá
mítások i s hasonló következtetés levonására késztetik a k u t a tót. A határ már i s m e r t e t e t t nagyságából l e v o n v a által felmért tavak
a Kiss
kiterjedését, kb . 1735 j u g e r u m o t , megkap
j u k a müvelésbe v o n t terület nagyságát. A szerzőnek már tetett
számvetése a X I X . századvégi állapotokat
fontosabb
Lajos ismer
tükrözi, ezért
a d a t n a k tűnik a városi magisztrátusnak
1818-ból szár
mazó becslése, amely s z e r i n t
a szántóföldek közötti "használ
h a t a t l a n v i z e s részek. Tavak
körülbelül
nek". ' 1
72
Az b i z o n y o s ,
2 000 j u g e r u m o t
tesz
hogy a megelőző évszázadban még ennél
a z értéknél i s nagyobb l e h e t e t t
a v i z e s részek kiterjedése, de
a z eltérést becsülni nem t u d j u k . Külön kimutatás hiányában, ugyancsak
nem megbizható módon a belső legelő területét i s pon
tatlanul,
néhány száz h o l d n y i n a k
2 500 j u g e r u m o t v o n h a t u n k tehát 5 500 jugerum
tekintjük. Ilyenformán k b .
l e a határból. A szántók kiterjedése
l e h e t e t t . A nyomásos r e n d s z e r
miatt a t e
rületet 1 / 3 - d a l csökkentve 4 300 h o l d n y i terület állhatott a X V I I I . század végi összeiráson 2 500 - 3 000 l e l k e t
számláló
mezővárosi lakosság rendelkezésére. Egy lélekre kevesebb
mint
két h o l d j u t o t t . Háromszoros magtermelés esetén azon k b . 6 kö böl búzát l e h e t e t t
betakarítani. /A kenyérgabona a termeivények
nek 3/4-ét - b u z a , r o z s - a d t a ! / Ebből k e l l e t t
a jövő évi k e
nyérgabona szükséglet biztosítására vetőmagra félretenni három-négyszeres maghozam esetén a termés 1/3-a - 1/4-e - b i z tosítani a táplálkozáshoz szükséges mennyiséget, a m e l y e t István 1,25 - 1,5 köbölre / k b . 210-250 k g / b e c s ü l .
1 7 3
Orosz
Francia
országban F. B r a u d e l fejenként 4 h e k t o l i t e r e s / k b . 310 k g / f o 174 gyasztással számol.
A termésből k i k e l l e t t
szolgáltatni a
földesúr járandósógát és f e d e z n i k e l l e t t a z állattenyésztésből származó jövedelemmel együtt a létminimumhoz szükséges j a v a k beszerzését - élelem, ruházat, lakás, háztartási és személyi 175 felszerelések, egyéb. Számitásunk végeredménye a n n y i r a lehangoló, hogy már azon i s csodálkozhatunk, hogy a hogy túlságosan i s p e s s z i n ,
ián éltek a városban. Valószínű, ,ák v o l t u n k a számításkor, de a z
mindenképpen b i z o n y o s , hogy a határ nagysága, a hagyományos gazdálkodási mód kizárólagos gyakorlása esetén több e z e r
fős
lakosság megélhetésé^ biztosítani nem t u d t a . Ez a tény mégha-
tározta a gazdálkodás ós határhasználat gyakorlatát, ós társ a d a l m i ellentétek alapjául szolgálhatott. Ennek vizsgálata a z o n b a n egy u j a b b d o l g o z a t u n k n a k
l e h e t a témája.
Jegyze tek
1. DÁVID Z,, 1 9 5 7 . 173. pp . ; 1961-62. 217-257. p p . ; PÁPAI Q.. 1957. 1 4 8 - 1 5 1 . p p . ; SZABÓ I . , 1 9 4 1 . 122-126. p p . ; VELLMANN I . , 1979. 1 3 . p p . 2. MENDÖL T., 1 9 6 3 . 4 3 5 . pp . 3. WELLMANN I . , 1 9 7 5 . 7 1 3 . pp . 4. BORSY Z., 1 9 6 1 . 3 9 . p p . - A z első övezet a Rétköz déli peremét szegélyezi és Kisvárdától ék-re ér véget, a máso d i k Nyíregyházától k i i n d u l v a A p a g y o n , Nyirkórcsen át Gyu laházáig húzódik, a h a r m a d i k Császárszállás, Nagykálló, Kislóta v o n a l b a n található. Im. 3 7 . p p . 5. BORSY Z., 1 9 6 1 . 138. p p . 6. SZSZML. F a s o . 1 3 . No. 5 7 . 7. KISS L., 1 9 5 3 . 4 4 . p p . 8. SZSZML. F a s c . 1 3 . No. 5 7 . 9. OL P. 3 4 3 . 1 4 . No. 1 4 9 - 1 5 1 . 1 7 6 1 . 10. SZSZML, Nagykálló mezőváros Levéltára. V.A.2. / 1 3 . d o b o z / - P r o t o c o l l u m , 1 9 7 3 . 11.
SZSZML., V. A. 2. / 9 / , 1 8 1 8 .
12.
KOMÁROMI A., 1897. U g y a n e z szűrhető l e a z alábbi források ból: SZSZML. V. A. 2. / 9 / és /11/í OL P. 8 8 . I . No. 4.25.
13.
A probléma bővebb'kifejtését lásd: Kereskónyi Miklós. Ethnográfiában megjelenés a l a t t álló dolgozatát a város ólas- ós szálláskertjeiről. 14. KOROKNAY G y . 1970. 6 0 . p p . j SZÁNTÓ I . . 1980. 25-26. p p . A vár jelentősegót jól szemlélteti a b u d a i p a s a 1574-ben k e l t l e v e l e : "Az egy Nagykálló felépítésével a magyarok száz falunál többet v o n t a k e l a török adózás ós szolgá l a t alól". #
15.
SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 2 0 . No. L - 2 9 . ; RÁCZ I . , 1 9 6 9 . 120. p p . Igónyjogosultságukat elismerték a z 1 6 0 6 . évi 12. tc-óben, a z 1 6 0 9 . évi 5 7 . , a z 1 6 3 5 . évi 8 1 . és a z 1638. évi 6 4 . törvénycikkekben.
16.
S Z S Z M L . V . A. 1. Kiváltságlevelek.
17. 18.
Corpus O u r i s H u n g a r i c i , 1900. 632-633. pp. SZSZML. V. A. 2. No. 2-4. 1728.; GÖRöMBEI P. azóta való színűleg elkallódott forrásra h i v a t k o z v a , könyvében erről az alábbiakat közli: "Nagykéri Vályi Pap Oénos 1 7 2 8 . d e c . 15-én P o z s o n y b a n N-Kálló város örökös megváltására nézve a kamarával 33 000 f r t - b a n m e g e g y e z i k , l e i s f i z e t belőle 800 f r t o t , de némely értelmetlen és rövidlátásu polgár zenebonáskodása m i a t t a váltságból semmi sem l e t t . " I«r.. 5-6. p p . OL P 3 4 3 . 1 2 . No. 2 9 - 3 0 . 1 7 4 9 .
19.
20, 0 L P. 3 4 3 . 1 2 . No. L o . 1 7 4 9 . 21. A Kállay család b i r t o k a i n a k elhelyezkedéséről egy 1860ban készült kimutatás alapján tájékozódhatunk. Hogy ennél többre i s k i t e r j e d h e t e t t a család h a t a l m a a korábbi száz a d / o k / b a n nem v i t a t j u k , a kérdést nem vizsgáltuk. A z m i n d e n e s e t r e tény, hogy a f e l s o r o l t helységekben a család t a g j a i a X V I I I . században i s b i r t o k o s o k v o l t a k . S z a b o l c s vm. Nagykálló Tiszalök Nyirbéltek Kállósemj ón Oros Napkor Tura/Nyir/ Eszlár/Tisza/ Biri Kiskálló
N a p k o r i ág
O r o s i ág
3 681 h o l d
7 362 h o l d 557 " 8 790 "
790 389 250 435 416
" " " " "
1 848
"
8 11 1 8 1
Szatmár vm .
-
-
_
11 000 2 832 5 639 2 816
-
1 899.5 «1 !• 735 162.5 II 693.5 II
Farkasaszó Panyola Kérsemjón Kór
"
_
" "
1 899.5 " 735 162.5 " 693.5 "
Heves vm. Mezőtúr Alsóvarsány Csanád vm.
5 026.6 3 999
Kaszaper
7 468.5
II t*
•i
56 793.6 h o l d Forrás: OL P. 343 OL P. 3 4 3 . 1 2 . No
153. 1 7 5 1 .
2 3 . OL P. 3 4 3 . 1 2 . No 24, OL P. 3 4 3 . 1 4 . No
6-9. 1 7 5 0 .
*i
7 468.5
M
64 007.3 h o l d
3 8 . No. 6.1752-1917. 7 2 . 1750.
OL P. 3 4 3 . 1 3 . No
2 Z
10 053.3 * 3 999
8-9. 1764.
25. U.o. 26, OL P. 3 4 3 . 12. No 6-9. 1750. 27. OL P. 3 4 3 . 14. No 8-9. 1764. 28. így törtónt e z 1 7 8 5 - b e n , a m i k o r Kállay György örökösei - György, Miklós, Károly, László, Oózsef, Pál - apjukról m a r a d t és c s a k a fiágat illető járandóságaikat egymás kö zött felosztották; 1791-ben Kállay Károly örökös nélkül h a l t meg, része Kállay György és örököseire - György, M i k lós, László, Pál - szállott; 1805-ben Kállay György A l b e r t "Prépost és E g r i C a n o n o k " birtokát osztották f e l Miklós, László ós Oózsef között, 1817-ben ismét o s z t o z k o d h a t t a k Kállay György részén a z örökösök: Miklós ós Oózsef.
OL P. 3 4 3 . 38. No. 6.
1752-1917.
29. OL P. 3 4 3 . 26. No. 4 3 . 1772-1917. 30. OL P. 3 4 3 . 28. No. 2 2 7 . 1 7 9 1 . A tételesen f e l s o r o l t ság végösszege 118 186 r a j n a i f o r i n t és 40 x r .
adós
3 1 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 8 0 - 8 1 . 1749.; OL P. 3 4 3 . 13. No. 364-366. 3 2 . OL P. 3 4 3 . 13. No. 8. 1754. 3 3 . OL P. 3 4 3 . 14. No. 89 . 3 4 . SZSZML. V. A. 2. /!/. 1766. 3 5 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , No. 1-29. 1 8 2 0 . 3 6 . SZSZML. V. A. 2. / 7 / . No. 1 0 - 1 1 . 1 7 9 6 . 3 7 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , No. 1-29. 1 8 2 0 . 3 8 . Lásd 1 3 - a s számú j e g y z e t 3 9 . DANYI D.,
1962. 1 0 . p p .
4 0 . KOVÁTS Z., 1981. 1 5 7 . p p . 4 1 . VERESS M.
f
1962. 1 6 1 . p p .
4 2 . DÁVID Z., 1973. 3. pp . 4 3 . OÁROLI 3., 1974. 2 4 4 . p p . 4 4 . KOVÁTS Z.
f
1969. 1 2 1 . p p .
45.
KOVÁTS Z.
f
1981/b. 9. p p .
46.
Uo. f
1969/D..31. p p .
4 7 . KOVÁTS Z. 48.
VARGA GY., 1978. 5 1 . ós következő l a p o k
4 9 . OÁROLI 0 . 50'
4
f
1974. 2 4 3 . p p .
KOVÁTS Z. - CS. TÓTH P., 1 9 6 2 . 5 5 . p.
5 1 . KOVÁTS Z., 1973. 7 2 . pp . 5 2 . DÁVID Z., 1972. 1 0 2 . pp . 5 3 . OÁROLI 0., 1974. 5 4 . DR. BARCSA 3., 1 9 0 6 . 9 1 . p p . 5 5 . DÁVID Z.
t
1971. 6 4 . pp.
5 6 . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . 1 6 4 . p p . 5 7 . E z e k r e a jellegzetességekre BENCSIK Dános h i v t a figyelmem .
fel a
5 8 . DÁVID Z., 1972. 9 2 . és 9 4 . pp. 5 9 . Uo. és FALLENBÜCHL Z., 1 9 5 8 . 6 8 . p p . 6 0 . KOVÁTS Z., - CS. TÓTH P., 1 9 6 2 . 6 6 . p p . ; KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 6 1 . BENCSIK 0., 1977. 7 1 . p p . 6 2 . WRIGLEY., 1973. 7 7 . p p . 6 3 . DR. BARCSA 0., 1 9 0 9 . 2 0 2 . p p .
64.
NAGY 0., 1977. 2 2 6 . pp .
65.
GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 139. és 143-144. pp. A szerző kimutatá sa s z e r i n t az alábbi helységekből jártak t a n u l n i a k a l l ó i iskolába: Sajóvámos, Halász, P i r i c s e , Hodász, Gálos-Petri, Eőr, Máté-Szalka, S z a b o l c s , Oákó, Konyár, K a b a , Kis-Lóta, Beregszász, Sonkád, Géberjén, P a n y o l a , Hadház, Balkány, M a d a r a s , B e r e z e l , Kárász, Jánosi, Petneháza, L e v e l e k , O r o s , T a s , A p a g y , N y i r - A d o n y , L i s z k a , E p e r j e s , Mihálydi, V e n c s e l 10, E n c s e n c s , Páca, Bököny.
56.
E r r e u t a l a z i s k o l a m e s t e r d i j l e v e l e i s . A z alább közölt a d a t o k a t már i s m e r t e GÖRÖMBEI Péter i s , de arról a z t óll i t j a , hogy a z 1725-ös óvbél való. A forrósok közül s i k e rült egy régebbi, 1717-ből származó fizetési szerződés i s , a m e l y a z o n b a n m e g e g y e z i k a z 1725-össel. Conventiója a R e c t o r n a k : Készpénz Buza / k a s s a i köböl/ Főzés / c o q u i a / v . h e l y e t t e H i z o t t sertés v . h e l y e t t e Só /56 k g / v . h e l y e t t e Bors / l f o n t / v. h e l y e t t e T a n d i j , f i u gyermek után Generális temetés Partiális temetés F a , a m e n n y i szükséges
50 magyar 16 20 6 2 1 1 -
forint
xr
40 48 24
Forrás: GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 1 5 8 . p p . ; SZSZML, V. A, 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , No. 82 és 1 4 3 . 1 7 1 7 . és 1 7 2 5 . 67.
E z e k blzonyitására a lelkészek d i j l e v e l e i t ós a z életútjuk néhány f o n t o s a b b jellegzetességót h o z h a t j u k f e l . Az a n y a könyvek forrásértéke szempontjából i s f o n t o s , hogy m e n n y i időt töltöttek h i v a t a l u k b a n . Békési András fizetése 1725-ben ós 1 7 2 6 - b a n : Készpénz B u z a / k a s s a i köböl/ H i z o t t sertés / d a r a b / Só /56 k g / v . h e l y e t t e Kenyér Temetésre Esketés a templomban Esketés a háznál K e r e s z t elés
120 magyar 34 2 4 1 1 2
forint
xr
24
A következtetések levonása nélkül, csupán a változások szemléltetésére közöljük a z 1801-ben h i v a t a l b a lépő ifjú F a z e k a s György járandóságát: rajnai ft xr Készpénz 300 Esketés háznál 2 templomban 1 Temetés prédikációs 1 2 buc suztatós 12 Keresztelés /nemes és n e m t e l e n / Dohányoskert Szálláskert
T e l e k a i l a föld. a m i t saját költségen műveltethet Forrás: SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1-231. 1 7 2 5 . , 1726.; GÖRÖMBEI P., 1882. 1 5 6 - 1 5 7 . pp . A szolgálatot t e l j e s i t c ós a z anyakönyvezés gyakorlatát folytató lelkészek a következők v o l t o k : H e l m e c z i K. István / 1 7 0 6 - 1 7 1 2 / - a zárójelben i t t e n i tevékenységük időhatárait tüntettük f e l - a k a l l ó i lelkészséget követően a szatmári t r a c t u s e s p e r e s e lett . Békési András / I 7 l 3 - 1 7 3 8 / : ő k e z d t e a z anyakönyvezést Kálióban, 1713-ban / ? / . "Buzgó, p o n t o s , erélyes és eszólyes lelkész v o l t . Öt a n n y i r a szerették a h i v e k , h o g y a holttestét a templomba temették. K o c s i s István / 1 7 6 6 - 1 7 7 3 / : m i n t a z egyházi anyakönyvek és más jegyzőkönyvek bizonyítják p o n t o s , szigorú ós ügybuzgó lelkész l e h e t e t t . F a z e k a s István / 1 7 7 5 - 1 7 7 9 / : i d . F a z e k a s György / 1 7 7 9 - 1 8 0 1 / : Szikszón született. Tanulmányait Szikszón, D e b r e c e n b e n , majd svájci, né metalföldi akadémiákon végezte. Szatmáron, Nagybányán, ós végezetül Kallóban d o l g o z o t t . Egyházmegyei ülnök ós egyben a vármegye táblabírája v o l t . Feleségnek V a r j a s János d e b r e c e n i p r o f e s s z o r n a k a lányát kérte meg. F a z e k a s István / 1 8 0 1 - 1 8 4 3 / : F a z e k a s Györgynek a f i a . D e b r e c e n b e n végzett tanulmányai után apjához h a s o n lóan ő i s külföldi e g y e t e m e k e n képezte magát tovább. Forrás: GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 1 5 6 - 1 5 7 . p p . 68.
Néhány, demográfiai vezetésének kezdési Pest: Kóthely: Nagybajom: Mezőberóny: Kismarja: Sződ: Hajduhadház: B.újfalu %
szempontból f e l d o l g o z o t t évei: 1686 Nagykólló: 1714 Andocs: 1717 Csurgó: 1733 Gyoma: 1733 Orosháza: 1740 Hajdudorog : 1751 Hajdúnánás 1756
anyakön/v 1713 1717 1720 1741 1744 1750 1755
69.
D r . BARCSA J . , 1 9 0 9 . I I . 1 1 3 . p p .
70.
GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 4 0 . p p . , és a halálozási anyakönyv
71.
Uo.
72.
TÁRKÁNY SZŰCS E . , 1 9 8 1 . 2 4 9 . p p .
73.
KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 6 6 . p p . Megítélésünk s z e r i n t a jelensé get magyarázza a S u n d t törvény, a m e l y n e k értelmében a válságok után m i n d i g e m e l k e d i k a születések száma ós ez nemzedéknyi időközökben hullámszerű kiemelkedéseket ho z o t t létre. "Minden csecsemőkonjunktura körülbelül ne gyedszázadnyi idő elteltével k e l t e t t v i s z h a n g o t , a m i k o r maguk, a kérdéses csecsemők maguk i s családot k e z d t e k a l a p i t a n i . A szabályszerű hullámzás e l h a l ha n i n c s tovább
z a v a r . S o k s z o r az u j a b b válság o l t j a k i a hullámot, máskor sokáig látható m a r a d " . WRIGLEY, 1 9 7 3 . 6 6 . p . 74.
KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 5 4 . pp .; TÁRKÁNY SZŰCS E . , 1 9 8 1 . 2 7 8 . p p .
7 5 . KQVÁTS Z. - C S , TÓTH P., 1962. 6 5 . pp. 76. ANOORKA R., 1 9 8 1 . 1 0 3 . pp . 63 . pp .
KOVÁTS Z. - C S . TÓTH P., 1 9 6 2 .
77. VARGA GY. 1 9 7 8 . 6 0 . pp . ; KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 5 7 . p p . ANOORKA R., 1 9 8 1 . 1 0 3 . (
78. P. CHAUNU., 1 9 7 1 . 1 2 1 - 1 2 3 . p p . A házasság u j háztartás lét rehozásával járt együtt. Ezért a gazdasági a l a p létrehozása előfeltétele a házasságkötésnek. Többek között e z z e l i s ma gyarázható, hogy a f i a t a l o k később, 24-27 éves k o r u k eléré se után mentek férjhez. Lásd még WRIGLEY, 1 9 7 3 . 1 1 2 . p p . 7 9 . ANDORKA R., 1 9 7 5 . 3 5 3 . ós 1 9 8 1 . 1 0 6 . p p . 8 0 . Annak érdekében, hogy a kallói v i s z o n y o k a t könnyebben öszszevethessük más helységek v i s z o n y a i v a l , közöljük más t e lepülésekben kötött házasságok k o r c s o p o r t o s megoszlását: férfi
nő
helység :
az össz . házassáq a ráhyatJait
kc r a
Szentgál
20-24 25 - 29
17 - 19 17 - 19
32 11.2
%
Csu rgó
20 - 24 20 - 24
17 a l a t t 17 - 19
33.9 10.8
-
Haj dunánás
20 - 24 20 - 24
20 a l a t t 20 - 24
28 22
II
Nagykálló
20 - 24 25 -•29
17 - 19 20 - 24
33.8 11
H
II
ii
8 1 . KOVÁTS Z. - CS. TÓTH P., 1962. 6 5 . pp. 82. 83. 84. 85. 86.
Uo.; CSOCSÁN 3., 1 9 5 9 . 8 0 . pp. BALASSA - ORTUTAY., 1 9 7 9 . 6 0 8 . pp . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 2 9 2 . pp . ÖRSI 3., 1978. 2 0 4 . ós 2 0 8 . p p . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . 1 6 7 . pp .
87. D r . BARCSA 3., 1 9 0 9 . I I . 9 6 - 9 7 . p p . 88. 1972-ben például a következőképpen: 1972. I . 3. 2 házasságkö tés 4. .1 » 11. 2 •a 13. 5 25. 6 II .
1. 8.
3 6
I I I . 27.
1
-
"
kedd szerda szerda szerda szerda szerda szerda kedd /özvegy házasság/
IV. VI. VII. X. XI.
17. 2 házasságkötés k e d d /özvegy házasság/ 26, 1 kedd 23. 1 hétfő szerda 31. 1 szerda 14. 1 hétfő 19. 1 8 9 . A közölt forrésrészletet azért választottuk, mert abban több t i l a l o m megszegése i s felfedezhető. A vasárnapi m u l a tozás t i l o s , e z e n a napon c s a k c s e n d e s esküvő a megenge d e t t . Kiderül a feszült v i s z o n y a református és k a t o l i k u s papok között a szertartás és a fizetés dolgában. " I t t lakó özvegy Dankó Mihályné f i j a If,1u Dankó György v e t t e Özvegy f a j g l i Feltsernó Pápista A s s z o n y n a k leányát Évát. E z e k e t az i d e való plébános Horváth Márton e s k e t t e meg Vasárnap a Pápista templomban, a m e l y nap egész e s t i g Hegedűszó 09 Tántz v o l t a vőlegény házában; ámbár k i h i r d e t t e m őket a Reformátusok Templomába - de sem arról / a k a t o l i k u s p a p / Testamentumot nem kért, sem a Stólóból a l e g k i s e b b e n sem részesi t e t t " . 9 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 1 9 . 1806. 9 1 . SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 8 0 4 . 9 2 . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 3 6 4 - 3 6 5 . A z általa alföldinek t e k i n t e t t móring sajátossága a dunántúlival szemben, hogy r e n d s z e r i n t hiányzott a magtalanságra utaló feltétel; mó r i n g l e v e l e t kizárólag férfiak a d t a k , főleg özvegyek, vagy o l y a n o k a k i k s o k k a l idősebbek v o l t a k leendő feleségüknél; nem állt f e n n a két fél között kölcsönösség ós ezért a férfi nem k a p o t t viszonthitbórt, 9 3 . SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1 6 1 7 - 1 8 4 9 . No. 2 4 9 . 1826. 94.
ERDEI F., 1 9 4 0 . 1 8 2 . p p .
9 9 . SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 0 0 . 9 6 . Uo. 1707. és I 7 l 0 . 9 7 . SZSZML, V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 9 3 . 9 8 . D r . BARCSA 0., 1 9 0 9 . I I . 1 4 6 . p p . 99. Nagykállói R e f . Egyház Levéltóra, Anyakönyv I I . 100.
TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 2 7 2 . p p .
101.
BALOGH I . , 1 9 4 6 . 8 1 . p p .
102.
SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m ,
103.
D r . BARCSA •., 1 9 0 9 . I . 9 7 . p p .
1787-1807.
104. SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 9 4 . 105.
Nagykállói R e f . Egyház Levéltára, Anyakönyv, I I .
106.
FÉL E. - HOFER T., 1 9 6 7 . 8. p p .
107. 108.
TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 1 2 0 . p p . KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 2 . p p .
109.
SZSZML. V. A. 2. / 1 0 / , 1 7 7 3 . A lakosoktól előbb c s a k a szállásaikat vették e l , de e z s o k s z o r a z elköltözéssel i s
párosult. Tudunk o l y a n esetekről i s , a m i k o r a földesúr egyszerűen k i t i l t o t t a a renitenskedő gazdát a városból. 110
TARKANY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 1 4 1 . p p .
111
ANDORICA R., 1 9 7 5 . 3 9 5 - 3 6 0 . p p .
112
A születési i n t e r v a l l u m Összetevői két szélsőséges f e l t e vés esetén / a számok e g y huszonéves a s s z o n y r a vonatkoz nak/ : a menstruáció k i m a radása /szülés után/ az u j teherbeesést megelőző időszak m a g z a t i halál m i a t t e l v e s z t e t t idő a fogamzástól a szü letésig
113
WRIGLEY., 1973. KOVÁTS Z 1973
114
VARGA GY
1978
1.
2.
4 hónap
16 hónap
2
4
1.5 "
2,5 "
9
min : 8 8 . pp
9
16.5
hónap max:
31.5 hónap
63 . pp 6 6 p p
115
WRIGLEY..
116
DÁVID Z., 1 9 7 2 . 105
117
SZSZML. V
118
Uo. 1805.
119
SZSZML. V
120
A keresztelések eloszlása a hét n a p j a i között 1792-ben.
1973.
109
PP pp
A. 2. / 1 3 . / , P r o t o c o l l u m , 1 8 0 4 . A. 2. / 2 / , 1 8 3 9 .
hétfőn k e r e s z t e l t e k kedden " szerdán " csütörtökön pénteken " szombaton " vasárnap "
12 csecsemőt 12 9 11 " 14 " 7 6 "
121
A lelkész lelkiismeretességére példa "Tóth Oános és S u s kó Borbála - K a t a l i n nevü- idétlen" gyermekének keresztsé ge, a k i t a házukban, éjszaka k e r e s z t e l t meg a t i s z t e l e t e s
122
MEZŐ A., 1 9 7 0 . 1 2 1 . p p .
123
Nagykóllói R e f . Egyház Levéltóra, Anyakönyv, I I . 1 7 9 1 . A boncolás eredményéről nem tudósit a z anyakönyv.
124
SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 8 8 .
125
Az eljárásról a következőt t u d h a t j u k meg a G e l e i - K a t o na - féle hitvallá.sból : A 7 7 . kánon s z e r i n t a bűnbánat nélkül m e g h a l t gonosztevőknek, kiközösítettéknek semmi tisztességet nem k e l l a d n i , hanem a temetőn kivül szamár-
temetéssel k e l l e l t e m e t n i " . D r . BARCSA 3., 1906. I . 9 9 . pp. Az eljárás során a szertartás s o r r e n d j e megváltozik, i l l e t ve e l e m e i e l m a r a d n a k . A szamártemetós a X V I I I . század végén már t i l o s v o l t . 1 2 6 . Ennek a lehetősége a z 1728-1729-es években sem kizárt. 1 2 7 . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 119-120. p p . 1 2 8 . A család szó jelentéstartalmát m i n d i g a források szöveg összefüggésből k e l l kihámozni, m e r t sokféle jelentéstar t a l m a t k a p h a t o t t . Néha j e l e n t i m i n d a z o k a t , a k i k egy háztar tásban élnek; néha a r o k o n o k nagyszámú csoportját, akár egy tető a l a t t élnek, akár nem, néha a nukleáris családra szűkül l e a jelentése, a z együttélés megszoritésával, vagy anélkül; néha e g y e s házaspárcsaládokon belül c s a k a t e s t vérekre /fivérek, nővérek/ alkalmazzák; néha a z a d o t t g y e r meket értik a l a t t a ; néha kiterjeszthető egy házaspár minden leszármazottjára, az élőre, h a l o t t r a egyaránt - f o g l a l t a össze a problémát W r i g l e y , és megállapítja, hogy a " f o g a l mak könnyen pontatlanná válnak, ha a szakkifejezéseknek ennyiféle jelentésük v a n " . WRIGLEY., 1 9 7 3 . 2 9 . p p . A ma gyarországi kutatások m i n d i g i s árnyaltan közeledtek a problémához. Kutatástörtóneti szempontból i s i g e n jó öszszegzésnek t a r t j u k a z utóbb m e g j e l e n t munkák közül Szabó László 1980-ban m e g j e l e n t könyvet. 1 2 9 . THIRRING G., 1938. 1 3 0 . DÁVID Z., 1 9 7 3 . 2 l . p p . 1 3 1 . DÁVID Z., 1 9 6 1 . 160. p p . 1 3 2 . A családok t i p u s a i n a k osztályozására P. L a s l e t t módszerét használják a kutatók, amelynek lényege, hogy a háztartás ban élők r o k o n i k a p c s o l a t a i t r e n d s z e r e z i . E r r e vonatkozóan lásd bővebben ANDORKA R., 1975. és 1 9 7 7 . ; TÖRÖK K., 1 9 8 1 . 1 3 3 . Valójában 3.96-es értéket k a p t u n k , a m i t 4 - r e kerekítettünk. 1 3 4 . KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 2 . p p . 1 3 5 . KOVÁTS Z., 1969/b. 3 1 . p p . 1 3 6 . DANYI D., 1 9 6 4 . 7 3 - 1 0 9 . pp. 1 3 7 . DÁVID Z., 1 9 5 7 . 166. p p . - " A d a t a i n k - Egyed F e r e n c t a n u l mányára történik hivatkozás - legfőbb tanulsága, hogy a születéseknek a k o r b a n rendkivül magas /50-55 % o - e s / érté k e i következtében nem eredményezhetett jelentősebb termé s z e t e s s z a p o r u l a t o t " . CSOCSÁN 0., 1 9 5 9 . 7 2 . p p . 1 3 8 . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . r i n t még a f e n t i X V I I I . században es halandósággal
1 6 7 . p p . - Korábban k i f e j t e t t nézete s z e értéknél i s k e v e s e b b , "Nagyobb időtávon a 35-40 % o - e s születési aránnyal ós 30-35 % o k e l l számolni". KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 1 . p p .
1 3 9 . KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 7 7 . p p . 1 4 0 . DÁVID Z., 1 9 5 7 . 166. p p . 1 4 1 . Az eljárás alapját Dávid Z. 1973-ban közölt cikkének t a n u ságai szolgáltatják. Nagykálló e s e t e mi ettől némiképp e l térő szorzókat használtunk. DÁVID Z., 1 9 7 3 . 1 3 . p p .
143
SZSZML. V. A. 2. / 7 / , 1 7 9 2 . "A N.Kallói Református Ecclós i a T a g j a i között a Templom ópitósóre szükséges költségek 1792-ben k i n e k - k i n e k tehetségéhez képest Írattak f e l . . . " c i m e t v i s e l i a z összeírás. KOSÁRY D., 1 9 6 3 . 1 3 0 . p p . - "A X V I I I . század elején a v o l t hódoltság alföldi részein adatszerűen kimutatható a cselédekkel, zsellérekkel biró régi p a r a s z t i f a m i l i a b i z o n y o s formáinak továbbélése".
144
SZSZML
F a s c . 5 5 . No. 4 4 1 . 1 7 5 4 . p p .
145
SZSZML
F a s c . 1 3 5 . No. 23
146
SZSZML
V. A. 2. / 6 / , No. 1-8.
147 148
K0VÁT3 Z., 1 9 7 3 . p p . OL Regnicoláris Levéltár. G. sectío, No. 7 7 .
149
RÁCZ I . , 1 9 6 9 . 1 8 2 . pp .
150
D r . TAKÁCS 0., 1 9 4 1 . 1 3 7 . PP VERES M., 1 9 6 2 . 1 8 0 . p p . - S z e r i n t e a nemesség 20-30 % között l e h e t e t t .
151
1770.
aránya
152
S a j n o s a r r a a kérdésre, hogy e k k o r m e n n y i l e h e t e t t a k a tonák száma válaszolni nem t u d u n k . A z 1 6 7 2 - e s létszámnál s o k k a l k e v e s e b b , h i s z e n e k k o r már a török-magyar határ a helységtől messze délre húzódott. 1 6 7 2 - b e n , de már a X V I I század elején i s a helyőrség létszáma 200 g y a l o g o s és 200 l o v a s k a t o n a . 1703-ban a "helyőrség 40 németből állt".
153
Dr
154 155
TAKÁTS 3 . 1 1 994411.. 137 . PP 1969. 1 6 7 . PP RÁCZ n-I n n /1+x/ a
s
156
VERES M.,
157
A dikális összeírások SZSZML.
1962. 169. pp. jelzetei
1714. 15 . No . 96. 17 . " 114. 1716. •> 130. 24. " 1723. •i 1728. 29. " 262. " 1734. 35. " 211. ii 37 . " 241. 1736. •' 280. 1737. 38. " '• 1742. 622. 43. " •• 6 2 4 . 1742. 43. " ii 589 . 1744. 45 . n 1748. 49. " 253. •• 411. 1752. 53. " A s z a k i r o d a l o m a spontán jobbágyvándorlás és szökés idő szakának lezárulását a z 1733-34-es évekhez köti. SOÓS I . , 1975. 3 3 - 3 4 . p p . ; BENEDEK GY., 1 9 8 1 . 106. p p . A spontán migráció lezárulást a j o g i szankciók életbelépésével, i l l e t v e a földközösségi r e n d s z e r b e n bekövetkezett változás1 szabadfoglalást felváltja a z újraosztás/ hozzák asc .
k a p c s o l a t b a . Tőlük eltérő s z a k a s z o k a t állapit meg a z egész országra vonatkozóan R. Várkonyi Ágnes, a k i a z 1715-1740-es évek közötti s z a k a s z t ugy j e l l e m z i , hogy ek k o r a belső vándorlás d i n a m i z m u s a már csökken ós u r a l k o dóvá válnak a telepitési akciók. R. VÁRKONYI Á., 1 9 7 0 . 28-29. p p . 159. VERES M., 1 9 6 2 . 1 8 2 . A d a t a nyilván a 1obbágyszökésekről készitett m e g y e i kimutatások egyikéből származik! S2S2ML. A. I V . / I . A c t a F a s c . 1 9 . No. 1 7 1 8 . 1 5 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 3 3 - 4 2 . /feltehetően/ 1 7 1 8 . 161.
SZSZML. V. A. 2. /7/, No. 3 2 - 3 3 .
1767-1773.
162. A bevándoroltak származási helyéről c s a k a földrajzi t a r talmú családnevek tájékoztatnak. A z i g a z , hogy a b e t e l e pülteket u j f a l u j u k b a n átkeresztelték, s a z i s i g a z , hogy önmaguk i s u j n e v e t v e t t e k f e l , de önmagában c s a k a nevek alapján történő meghatározást a származási h e l y e i k n e k nem tekinthetjük b i z t o s módszernek. M i n d e n e s e t r e a vizsgálat a z t m u t a t j a , hogy legtöbben a közeli területekről, S z a b o l c s és a Hajdúkerület községeiből szórmaztak. Azonban jöttek még Szatmárból, Beregből, Ungból, Zemplénből, Biharból, de véletlenszerűen még Pozsonyból ós Késmárkról i s . 1 6 3 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 4 2 . - " S z e x t y András bizonyítványt a d o t t arról, hogy a NKállói határnak felmérés után r a j z o l t térképét, m e l y Kováts György h i t e s mérnök által móg a z 1 7 5 5 . d i k évben készült, u j o l a g próbára" t e t t e . M i n d e z 1794« ben törtónt. A határt a z o n b a n 1786-ban mérték f e l másod s z o r . E z t több azért nem követhette, mert a földesúr i l y e n jellegű próbálkozásainak a város s i k e r e s e n ellenállt. A Kováts György által készitett térkép megtalálható SZSZML T. 9 3 . 164. SZSZML. V. A. 2. / 7 / , 1 7 9 4 . No. 1 3 9 . 1 6 5 . SZSZML. V. A. 2. / k 2 / , P r o t o c o l l u m ,
1-231. 1 7 1 3 .
166. OL P. 3 4 3 . 1 3 . N r o . 1 1 . ; SZSZML, V. A. 2. / 7 / , No. 3 2 - 3 3 . 167. SZSZML. V. A. 2. / 8 / , 1 8 2 0 . No. 1-29. 168. A város elsősorban azért akadályozta meg a határ ismételt felmérését, mért attól t a r t o t t , hogy a földesúri család egy h o l d a t 1200 ölnél k i s e b b n e k , 9 0 0 ölnek /négyszögöl/ számol. 169. SZSZML.-V. A. 2. / l 2 / , P r o t o c o l l u m , 1-231.
1720-1725.
1 7 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , 1 7 7 3 . No. 2 1 7 . 171.
VERES M., 1961-62. 1 8 5 . p p .
172. SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 1 8 . 1 7 3 . OROSZ I . , 1 9 8 1 . 2 4 9 . p p . 174. F. BRAUDEL, 1 9 8 5 . 1 1 9 . p p . Lásd erről bővebben: WELLMANN., A magyar mezőgazdaság a X V I I I . században. 1 9 0 . p p . 175. ACSÁDY GY. - CSIZMADIA A., 1 9 5 8 . 9. p p .
FELHASZNÁLT IRODALOM
ACSÁOY GYÜRGY 1957
A z 1 7 8 4 - 8 5 . évi népszámlálás ós a z e z e n alapuló népességnyilvántartások. I n . K o v a c s i s 0. / s z e r k . / : A történeti s t a t i s z t i k a
forrásai. Közgazdasági és
O o g i Kiadó, 1957. 2 2 4 - 2 4 1 . p p . ACSÁOY GYÖRGY - CSIZMADIA ANDOR 1958
Kisérlet a bélapátfalvi jobbágyok X V I I I . századi életszínvonalának megállapítására. Történeti S t a tisztikai
Közlemények, 1 9 5 8 . 3-18. p p .
ANDORKA RUDOLF 1975
P a r a s z t i családszervezet a X V I I I - X I X .
században.
1977
A család és háztartás nagysága és összetétele 1800
E t h n . 1 9 7 5 . 2-3. 3 4 0 - 3 6 7 . p p . körül két dunántúli f a l u b a n /Alsónyéken és Kölkeden/.
- Kisérlet P. L a s l e t t elemzési módszerének
felhasználására. Történeti S t a t i s z t i k a i
tanulmányok
3. 1 9 7 7 . 2 1 5 - 2 3 6 . p p . 1981
A gyermeklétszám alakulásának társadalmi tényezői p a r a s z t i közösségekben. / X V I I I - X I X .
század/
E t h n . 1 9 8 1 . 1. 9 4 - 1 1 0 . p p . BALASSA IVÁN - ORTUTAY GYULA 1982 Magyar Néprajz. C o r v i n a , 1 9 8 2 . BALOGH ISTVÁN 1946
Civisek
1960
S z a b o l c s megye dézsmajegyzéke 1 9 5 6 . OAMÉ, 1 9 6 0 .
társadalma. B u d a p e s t , 1 9 4 6 .
144-167. pp.
.
.
Dr . BARCSA OÁNOS 1909
A Tiszántúli E v . R e f . Egyházkerület története. I . 1906. I I . ' 1909.
BENCSIK OÁNOS 1977
Csege szabadmenetelü jobbágyfalu
térsadalomrajza
a X V I I I - X I X . század fordulójón. HM: I I I . 6 3 - 1 4 9 . pp Hajdúböszörmény, 1977.
BENEDEK GYULA 1981 S z o l n o k megye ujjátelepülése a török hódoltság után. SZMMÉ. / S z e r k : S e l m e c i - Kaposvári - Ráczki/ S z o l n o k , 1 9 8 1 . 1 0 3 - 1 2 2 . pp. D r . BORSY ZOLTÁN 1961. A Nyírség természeti földrajza. AK, 1 9 8 1 . BRAUDEL.F. 1985.
Anyagi
-XVIII.
kultúra, gazdaság ós k a p i t a l i z m u s
a XV-
század. A m i n d e n n a p i élet struktúrái: a lehetsé
ges és a l e h e t e t l e n . G o n d o l a t , 1 9 8 5 . CHAUNU,P. 1971.
A k l a s s z i k u s Európa. G o n d o l a t , 1 9 7 1 .
CSOCSÁN OENŐ 1959
Három P e s t m e g y e i f a l u népesedése a X V I I I .
század
második felében /Sződ, Vácrátót, Csornád/. Történeti S t a t i s z t i k a i
Közlemények, 1 9 5 9 . 58-107. pp.
DANYI DEZSŐ 1963
A történeti demográfia tárgy és módszere. Történeti
1964
Városi háztartások ós családok a 1 8 . század végén.
és S t a t i s z t i k a i Évkönyv. 1962-63. Történeti és S t a t i s z t i k a i
Évkönyv. 1963-64. 7 3 -
1 0 9 . pp. DÁVID ZOLTÁN 1957
A z 1715-20. évi összeirás. I n . A történeti tisztika
Közgazdasági és O o g i 1971
Hajdudorog
sta
forrásai / S z e r k : K o v a c s i c s Oózsef/. Kiadó, 1957. 145-199. p p .
népesedéstörténete. I n . H a j d u d o r o g
tör
ténete / S z e r k : Komoróczy György/. HBMMK. 1 3 . 4 7 7 8 . pp. 1972
Hajduhadház népesedéstörtónete. I n . Hajduhadház múltja és j e l e n e / S z e r k : Komoróczy György/. G y u l a , 1972. 73-112. pp.
1973
A családok nagysága ós összetétele a veszprémi püspökség területén 1747-1748. 1 9 7 3 .
1975
Hajdúszoboszló népesedéstörtónete. I n . Hajdúszo boszló monográfiája / S z e r k : Dankó I m r e / .
Hajduszo-
boszló, 1 9 7 5 . 1 8 7 - 2 5 4 . pp. ERDEI FERENC 1940 M a g y a r f a l u . Bp. 1 9 4 0 . FALLENBÜCHL 20LTÁN 1958
A d a t o k P e s t város X V I I I .
századi népességének
fejlődéséhez. Tört. S t a t . Közi. 1 9 5 8 . 1-2. 6 5 - 7 2 . pp FÉL EDIT - HOFER TAMÁS 1967
Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban. NrK.,
1 9 6 7 . X I I . 3-4. 3-170. p p .
HÁRSFALVI PÉTER 1963
Adatok a S z a o l c s h
m e g y e i mezőgazdasági cselódnépes-
sóg létszámáról a 1 8 . században. A t S z . 1 9 6 3 . 3. 399-408. pp. GÖRÖMBEI PÉTER 1882
A Nagykállói H e l v . R e f . Egyház története. Sárospa tak, 1882.
GYŐRFFY ISTVÁN 1940 Magyar f a l u
- magyar ház. T u r u l , 1 9 4 3 .
OÁROLI JÓZSEF 1974
Adatok a X V I I I .
századi protestáns anyakönyvek
forrásértékéhez. L t K . 1974. 2 4 1 - 2 4 7 . p p . KÁLDY - NAGY GYULA 1959
A d z s i z j e és t h a r i r
defterek
népessógstatisztikai
forrásértéke. Tört. S t a t . Közi. 1959. 1 0 8 - 1 3 1 . p p . KISS LAJOS 1943
A Nyirség halászata. E t h n . 1 9 4 3 . 2 0 - 5 5 . p p .
KOMÁROMY ANDRÁS 1897 Kalló rnint végvár. HK. 1897. KOROKNAI GYULA 1970
Kalló e g y k o r i
vára. I n . A nagykállói járás múltja
és j e l e n e . Nagykálló, 1970. 5 5 - 7 2 . p p . 1970/b A régi nagykállói megyeháza. I n . A nagykállói já rás múltja és j e l e n e . Nagykálló, 1 9 7 0 . 1 2 4 - 1 4 8 . pp.
K O S Á R Y DOMOKOS
1963
A " p a r a s z t i f a m i l i a " kérdéséhez. A t S z . 1 9 6 3 . 3. 1 2 0 - 1 3 2 . pp.
K O V Á T S ZOLTÁN 1969
A XVIII.
századi népességfejlődós kérdéséhez. A t S z .
1 9 6 9 . 218-277. p p . 1969/b Somogy megye népessége a X V I I - X V I I I . század
fordu
lóján. Kaposvár, 1969. 5 2 . 1973
A népesség. I n . Hajdunónás története / S z e r k : Rácz István/, Hajdúnánás, 1 9 7 3 .
1981
A népesség története. I n . Berettyóújfalu
története
/ S z e r k : V a r g a G y u l a / . Berettyóújfalu, 1 9 8 1 . 141-197. pp. 1 9 8 l / b A történeti demogrófiai kutatások u j módszerei. - C s . TÓTH PÉTER 1962
Csurgói jobbágycsaládok demográfiai v i s z o n y a i . Tört. S t a t . Évk. 1 9 6 1 - 6 2 . 4 8 - 8 9 . p p .
MAKKAI LÁSZLÓ 1954
I . Rákóczi György b i r t o k a i n a k
gazdasági
iratai.
/ 1 6 3 1 - 1 6 4 8 / . AK. 1954. MAKSAY FERENC 1962
Szentgál népességi v i s z o n y a i . Tört. S t a t . Évk. 1961-62. 22-47. pp.
MEIMDÖL TIBOR 1963 Általános településföldrajz. AK. 1 9 6 3 . MEZŐ ANDRÁS 1970
Nagykálló személynevei a X V I . és X V I I . században. I n . A nagykállói járás múltja ós j e l e n e . Nagykálló, 1970. 7 3 - 1 2 3 . p p . - NÉMET PÉTER
1972
Szabolcs-Szatmár megye történeti - etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1 9 7 2 .
MOLNÁR MÁRIA 1965
A párválasztás és néprajz házassági vizsgálatához. NrK. 1 9 6 5 . X. 1-2. 3 8 7 - 4 1 6 . pp .
OROSZ ISTVÁN 1981 Berettyóújfalu agrárviszonyai a X V I I - X I X . század b a n . I n . Berettyóújfalu története /Sz.erk : V a r g a G y u l a / . Berettyóújfalu, 1 9 8 1 . 2 2 9 - 2 9 8 . p p . ÖRSI O U L I A 1978
Karcag
házassági k a p c s o l a t a i
SZMMÉ. S z o l n o k ,
a XVIII-XIX.
században.
1978. 203-214. pp.
RÁCZ ISTVÁN 1969
A hajdúk a X V I I . századbon. D e b r e c e n , 1 9 6 9 .
R E I S Z I G EDE 1900
S z a b o l c s vármegye története. I n . S z a b o l c s
/Szerk: Borovszky SARKADI E R I K A 1979
vármegye
Samu/. Bp. 1 9 0 0 . 3 9 8 - 4 9 1 . pp .
Nagykálló népessége - gazdasága - társadalma. Kézirat . 1-32. p p .
SOÓS IMRE 1975
H e v e s megye községei 1 3 6 7 - i g . E g e r , 1 9 7 5 .
SZABÓ LÁSZLÓ 1980
A m a g y a r rokonsági r e n d s z e r . S t u d i a et
Folkloristica
E t h n o g r a p h i c a . Debrecen, 1980.
SZÁNTÓ IMRE 1980
A végvári r e n d s z e r kiépülése és fénykora M a g y a r o r szágon 1 5 4 1 - 1 5 9 3 . AK. 1 9 8 0 .
Dr.
TAKÁTS OÁNOS 1941 Közteherviselés I I . Rákóczi F e r e n c
korában.
Bp. 1 9 4 1 . TAKÁTS SÁNDOR 1904
Kisérletek a m a g y a r haderő
feloszlatására.
3 z . 1 9 0 4 . 1-24., 1 1 4 - 1 3 5 . , 2 1 9 - 2 3 9 . , 3 2 2 - 3 4 3 . TÁRKÁNY SZŰCS ERNŐ 1981
Magyar j o g i
népszokások. G o n d o l a t , 1 9 8 1 .
T H I R R I N G GUSZTÁV 1938
Magyarország népessége I I . Oózsef korában. Bp. 1 9 3 8 .
VARGA GYULA 1978 Egy f a l u a z országban. / K i s m a r j a szabadulásig/ D e b r e c e n , 1 9 7 8 .
életrajza a
fel
VERES MIKLÓS 1962
Szabolcs
megye népességi v i s z o n y a i
ban . Tört. S t a t .
a X V I I I . század
Évk. 1 9 6 1 - 6 2 . 1 5 9 - 1 9 1 . p p .
R. VÁRKONYI ÁGNES 1970
Agrárstruktúra és a föld birtokbavételének
problé
mái Magyarországon a török kiűzése után. T S Z . 1 9 7 0 . XIII.
1. 2 1 - 3 6 . p p .
VVELLMANN IMRE 1975
Népesség és mezőgazdaság a X V I I . és a X V I I I .
század
fordulóján. T S Z . 7 0 1 - 7 3 1 . p p . WRIGLEY, E.A. 1973 Népesedés és történelem. B p . 1 9 7 3 .
PÖPPEL JÓZSEF jószágigazgató
Görögszállási
jószágfelügyelő,
helyettes.
/ L á s d . D e s s e w f f y György
tanulmányát, 2 3 . o l d . /
1. s z . tabláza
év
házasságok szán a
öt év
103
20,6
17 20-1724
97
19,4
79 125 /!/
összesen
404
1767-1776
176
15,8 20,8
180
18,6
17,2 18,8
1787-1796
196
18,8 18,0
1797-1807 / I /
286
25,2 26,6
összesen
838
között
szerint
18,5
17 ,6
18 ,0
19,6
26 ,0
20,44
A házasságok számának alakulása a református anyakönyvek a d a t a i
20,0
19 ,2
16,6 1777-1786
z év
á t laga
1715-1719
1725-1729 1730-17 35
11
1715-1735 és 1767-1807
2. s z . táblázat
év
házasságkö tósek száma
t i z éves á t lag
1751-1760 1761-1770 1771-1780 1781-1790 1791-1793 /!/ hiányzik 1803-1804 /!/
9 21 17 25 6
0,9 2.1 1.7 2.5 3 .0
12
6.0
összesen
90
2.0
A házasságkötések számának alakulása a k a t o l i k u s anyakönyv alapján 1751-1804 közö 11
3. s z . év 1792-1796 1797-1801
házasságkö tósek száma
táblázat
öt éves átlaq 2.4 2.8
12 14 —
összesen
2.6
26
A házasságkötések számának alakulása a görögkatolikus a n y a könyv alapján 4. s z . táblázat
év
összes házassáqok száma
száma
özveqv nők aránya %
a házassá gokban
1715-1719 1720-1724 1725-1729 1730-1735
103 97 79 125
25 17 11 16
24.3 17.5 13.9 12.8
összesen
404
69
17.1
A z Özvegy házasságok számának és arányának alakulása 17151735 között / a református anyakönyv alapjón/
5. s z . táblázat
első házassáq
év
száma
özveqy házassáq endogám
exogám
a z összes házassáq ö sszesen
arányában
96
7
3
10
80
5
5
10
11.1 %
1778-1782
67
11
3
14
15.9 %
1783-1787
72
20
9
29
28.7 %
1788-1792
63
26
13
39
37.0 %
1793-1797
75
15
8
23
23.5 %
45
5
1
6
13.3 %
492
89
40
129
20.1 %
1767-1772 1773-1777
1798-1799
1767-1799
,
/! /
A z özvegy házasságok száma és aránya / a református anyakönyv alapján/
6. s z . táblázat
életkor férfi
nő
17
-20
2.07 %
20-24
2.07 %
25-29 30-39 40-49 50-59 60-
4.14 %
17-19
20-24
4.84 %
0.69 %
25-29
30-39
-
40-49
%
10.35 %
0.69 %
-
11.03 %
11.03 %
3.45 %
0.69 %
3.45 %
2.76 %
. -
2.76 %
0,69 %
-
0.69 %
33.8
1.38 %
51.05 %
4.8
%.
2.07 %
-
-. -
28.94 %
7.59 %
6.21 %
A házasságok korcsoportonkénti megoszlása 1786-1799 között /református anyakönyv alapján/
50-
-
7.6 % 46.91 %
0.69 %
-
2.07 %
-
100.00 %
26.2
%
12.39 % 5.52 % 0.69 % 0.69 %
7. s z . tábláza
év
hónap
I.
II .
III.
• IV.
V.
VI .
VII.
VIII .
IX ,
X . XI.
XII.
1715-1724
13 .8
10.0
15.3
9.0
12.4
17.3
2.5
2.0
6.3
3.5
1.0
6.9
100 %
1725-1734
21.5
13.6
15.6
6.8
12.7
9.7
3.5
2.0
1.5
6.3
0.5
8.3
100 %
1715-1734
. 17.7
11.8
15 .5
7.5
12.6
13 .3
2.5
2.0
3.9
4.9
0.8
7.5
100 %
1767-1776
29.3
23.3
10.9
4.0
5.7
4.0
2.8
5.7
1.2
1.7
3.4
7.4
100 %
1777-1786
37 .8
23.2
10.1
5.0
. 5.0
3.0
3.5
2.0
2.0
3.0
2.5
2.5
100 %
1 7 8 7 - 1 7 9 9 / !/ ' 31.5
29.5
9.4
7.1
6.4
3.4
1.9
2.6
1.1
3.0
1.9
2.2
100 %
12.8
20.5
10.3
18.0
10.0
9.0
2.6
3.8
3.8
2.6
2.6
6.4
100 %
11.9
20.2
32.0
73.7
47.7
77.7
40.0
42.8
özveqv házasságok 1767-1799 özveqv házassáq a h a v i házassáqok %-ábar 1767-1799
A házasságok idényhullámzása /református anyakönyv alapján/
100.0 25.0 100.0 1
_
8.
s z , táblázat
17151736
17671784
17851799
A j ak
2
1
-
-
3
Apagy
3
3
-
2
4
Bakta
1
-
-
-
1
Balkány
5
10
4
11
8
B a l m a z u j vá r o s
1
-
2
3
-
Be r k e s z
-
-
1
-
1
-
1
1 1 -
1 7 1 1
1 4 5 1
3
-
2 15 2 1
Dombrád
-
4
-
2
Encsencs Földes Gáva
- •
2 1
1 2 -
1 2 -
2 2 1
Gyarmat / ? /
1
-
-
1
-
Hajduböszörmóny
1
1
Hajduhadház
1
Hajdúnánás
-
-
Haj duszoboszló
1 1 1
19 5
1 1 7 3
1
Haj d u d o r o g
-
-
Haj duszová t
2
-
-
2
Hodász
- • -
-
1
-
1 1 1
1
1
-
1 1
-
-
-• -
1
-
5
Helység neve
Besenyőd Biri Debrecen Demecser Diószeg Dobos
Haj dusámson
Homok Dák • ártni Ibrány Kaba Kállósemlyén Kántorj ánosi K a r c a g u j szállás Kemecse Kék
12 6
-
1 1
l"
1
férfi
nő
2
2
-
18
9 3
6
1 1
-
1 5
1 1 1 3
2 -
2
2
•-
1
2
1
1
1 3 1
2
8
-
1
5 2 -
-
-
1
-1
-
1
-
-
1
-
1
Királytelek
1
-
-
Levelek
-
-
Lökös
2 -
1 -
-
1
1
Margi ta
1
-
-
1
-
Mátészalka
-
1
-
1
-
Megyer
-
-
1
-
1
Nagyhalász
-
1
1
1
1
Nagyká r o l y
-
3 1
1
Napkor
-
3 -.
1
Késmá rk Kiskálló
-
Kislóta
-
Kismaj t i n
Nyirbátor
1
1 _
1 2
1
4
1
3
4
4
Nyirbogdány
-
-
-
4
2
3 1
1
Nyirbogát
1
2
Nyiregyháza
3
1
1
3
1
-
-
-
2
Nyirgyulaj Nyirgelse
-
-
1
-
1
N y i rmihálydi
2
V
2
-
Nyírtét
1
1
2
1
1
-
Nyírtura
1
-
-
I
-
Oros
1
5
1
1
Ópályi
2 1
4 -
3
Óf ehértó
3 -
-
1
-
Pazony
1
-
3
2
1
-
-
2
1
1
1
2 . -•
Pálca
-
Pápa
-
Piricse
-
-
3
1
-
2
Ramocsaháza Sényő
1
1
-
-
1
1
Sátoralj a u j h e l y
-
-
1
1
-
Szakoly
'-
1
-
1
-
Szendrő
-
-
1
-
1 -
1
Székely Tarcal
1
-
1
-
-
Tiszacsege
1
2 1
3
Tiszaeszlár
1
1
2
-
1
1
_
2
•
Tiszalök
1
1
T i s z a rád
-
-
Tiszavasvári
-
1
2
1
1
_
1
1
_
1
1
12
18
Tokaj
1
-
6
Török szentmiklós
Téglás
-
1 1
_
_
1
_
1
4
-
1
Uj fehértó
-
1
1 4
11
Vállaj
-
-
1
Tunyog
Vámosd
1
1
Várad /Nagy/
1
Vencsellő
-
-
Vitka
-
-
8 _
-
-
1
2
11 1
1
1
1
_
_
1 .1
kimaradtak Gebén
1
Nagyecsed
1
-
Püspökladány
-
1
Nagykálló exogám házassági
kapcsolatai
-
2
-
m
1
9. s z , táblázat születések száma
év
fiuk
neme nem m a H" C
n a a_ Cl J—L ü
p i tható
lányok
száma
aránya
száma
a ránya
évi á t laq
432
48.4 %
466
51.6 %
93 .4
404
51.8 %
376
48.2 %
86 .7
836
49.9 %
842
50.1 %
90.2
383
51.5 %
361
48.5 %
74 .4
1716-1725
943
1726-1734
780
1716-1734
1 714
1767-1776
744
1777-1786
882
10
448
50.8 %
434
49.2 %
88 .2
1787-1796
835
9
421
50.4 %
414
49.5 %
83 .5
1797-18C5 1767-1805
X
36
36
653
93 .2
3 114
84.1
az 1 7 8 9 . , 1 7 9 9 . év a d a t a i
hiányoznak
Az élveszületések száma és aránya nemek s z e r i n t i
bontásban /református anyakönyv alapján/
10.
b z . tábládat
kereszteltek száma
t i z éves átlaq
1751-1760
19
1.9
1761-1770
54
5 .9
1771-1780
99
9.9
1781-1790
102
10.2
72
12.0
346
7.5
óv
1791-1799 / !/
összesen
A kereszteltek a l a p j án/
száma 1751-1799 között / a k a t o l i k u s
anyakönyv
•
11.
év
ke r e s z t e l t e k száma
8Z. táblázat öt éves átlaq
1792-1796
41
8.2
1797-1802
70
11.6
111
10.1
ö sszesen
A kereszteltek
száma a görögkatolikus anyakönyv alapján
12. s z . táblázat
A házassáqkötés éve
első q v e r e k születése
utolsó qve r e k születése
első és utolsó o v e r e k szül. között e l t e l t idő
első és második q y e r e k szül. között e l t e l t idő
hónap
év
hónap
év
1767
27 .3
2.3
165 .0
13 .8
137.7
11.5
34 .1
2.8
1768
32.9
2.7
163.0
13 .6
130.4
10.9
31 .8
2.7
1769
26.5
2.2
150.1
12.5
123 .5
10.3
41.5
3 .5
1770
30 .4
2.5
174.4
14.4
144.4
12.0
25 .9
2.2
1771
34 .4
2.9
205.6
17 .1
171.3
14.3
31 .1
2.6
1767-1771
30.3
2.5
171.0
14.3
141.0
11.8
32.9
2.9
hónap
A termékenység alakulása 1767-1771 közötti években / a református anyakönyv alapján/
év
hónap
év
13. s z . t áb1áza t
év
I.
II.
III .
IV.
V.
VI .
VII .
1716- 1724
7 .4
9.4
9 .8
8.4
8.2
6.2
8.9
1725- 1734
10.6
9 .3
8.3
9.3
7.3
7.3
1716- 1734
9.0
9.4
9 .0
8.9
7 .8
1767- 1776
8.6
12.6
9.3
9.0
1777- 1786
7.1
9.6
10.1
1737- 1 7 9 3 / !,/ 7.0
7.5
10.0
hónap
1767- 1793
A születések
7 .6
IX .
X.
8.1
10.2
8.3
6.7
8 .4
100 %
6.3
8.2
5.5
10.2
8.2
8.5
10 c %
6.8
7.5
3.2
8.3
9.2
7.5
8 .4
100 %
7 .9
4.8
5 .9
6.7
8.9
9.2
9.8
7 .3
100 %
6.7
7.0
6 .5
7 .3
8.6
9.8
9 .0
8.8
9 .4
100 %
11.8
8.5
6.5
7.0
5 .7
7.2
6.8
10.3
10.C 11 .7
100 %
10.3
8.0
7.1
6.1
6 .4
7.6
8.7
9.4
idényhullámzása
/ a református anyakönyv alapján/
VIII .
XI .
9.5
XII .
9 .3
100 %
14. s z . táblázat Keresztnévadási szokások Naqykállóban a X V I I I .
században
Keresztnevek K e r e s z tnevek
1715 -1736 száma 75
András Augus t
1786 -1799
aránya 12.4
száma
aránya
36 1
11 .7 0.3
-
-
1
0.3
-
-
5
0 .8
Ádám
2
0 .3
Balázsa
-
-
Bálint
1
0.2
2
0.6
Dániel
0.3 8.0
1
Ferenc
2 48
21
0.3 6.8
Gábor
-
-
3
0.9
Ábrahám
Gergely György Imre István
*
-
-
-
4
0.7
86
14.2
1
0.2
-
122
20.2
66
21.3
1
0.3
Dakab
-
Dános
-
37
12.0
-
89
14.7
56
18.1
Oózse f
1
0.2
14
4.6
László
• 3
0.5
4
Márton
5
0 .8
5
1.3 1 .7
Mihály
128
21.1
44
12.2
1
0.9
Miklós
0.2
3
11
1.9
6
1.9
6
1.0
1
0.3
Sámue 1
13
2.1
-
-
-
Sándor
3
0.9
Pál Péter
-
Anna
58
12.0
Borbála
11
2.3
3
1.1
172
35 .4
51
18.4
23
. 4.8
7
2.5
Erzsébe t Éva
mm
I Ion a Judi t Julianna Kata Katalin Má r i a
45 19
9.3 3 .9
-
-
119
24.5
-
28
0.3 0.7
11
3 .8
5
1.8
-
32
11 .8
47
17 .0
5 .8
0.3
7
-
1
Rebeka
1 .4
2
0.7
Sára
-
-
52
18,7
Ráchel
Sof i Zsuzsanna
-
1 2
1
0.3
2
0.4
60
21.5
1
0.2
-
487
100.0
276
Kima r a d t Krisztina
Összesen
15. év
száma
1715-1724 1725-1735 1715-1733 1775-1779 1780-1784 1785-1789 1790-1794 1795-1799 1775-1799
A halálozások száma /a
református anyakönyv alapján/
663 570 1 233 307 273 480 292 284 1 630
100.0
s z . táblázat
évi átlaqa 66.3 63.3 64.9 61.4 54.6 96.0 58.4 56,8 65.4
16. s z . táblázat év
száma
évi átlaqa
1775-1779 1780-1784 1785-1789 1775-1789
41 40 30 111
A halálozások száma / a k a t o l i k u s
anyakönyv a l a p j án/
8.2 8.0 6 .0 7.4
-
17. s z . táblázat a halál o k a
száma i
aránva %
dagadozott
43
5.5
erőtlenség forróság fulladás halva l e t t
13 18 2 13
1.6 2.3 0.3 1.6
hervadás hideglelés huru t idétlen / g y e r e k /
6 26 9
0.8 3.3 1.1
5
0.6
1 74 2 169 1 1
0.1
i j edés kelevény köszvény himlő malomtövis megforrázta magát
9.5
0.3 21.6 0.1 0.1
n a p o s csecsemő nyavalyatö rős nyillalás nyomorult öregség poverperia / ? /
11 10 2 1 1 2
1.4 1.3 0.3 0.1 0.1 0.3
petetis pokol var sinlődött sá rgaság szárazba tegsóg szülés
9 2 93 1 193 19
1.1 0.3 11.9 0.1 24.7 2.4
szélütés sü l y tájog to rokfáj ás vó r h a s v i z i b e tegsóg
6 6 2 17 8 14
0.8 0.8 0.3 2.2 1.0 1.8
1 1
0,1 0.1
782
100,0
vizbe /kut/ fult megégette magát összesen
A halálnemek megoszlása a reformétus anyakönyv alapján
18. év
férfi/óv/
s z , táblázat nő/óv/
1777-1781
18.0
19 .8
1782-1786 1786-1789 1790-1794 1795-1799
21.7 17.9 17.2 14.0
22.2 20.5 17.2 16.0
A h a l o t t a k átlagéletkora / a református anyakönyv alapján/
18/b. óv
férfi/év/
s z . táblázat nő/óv/
1786
12.9
1787
20.8
21.0 himlő j árvány 19.2
1788
20.5
22.6
1789
17.9
19.2
1790
9,8
1791
18.6
19.3
1792
23.2
25.4
1793
27.3
24.1
11.7 himlő j árvány
1794
12.5
11.0 himlő-1 j árvány
1795
17 .7
20.3
1796
10.0
1797
9.3
24.4 /!/ 13.9
1798
12.2
1799
16.0
A halottak /a
13.2 himlőj árvány 9.2
átlagéletkora és himlőjárvány közötti
kapcsolat
református anyakönyv alapján/
19. év
férfi/év/
s z . táblázat nő/óv/
1769-1778
23.6
11.6
1779-1788
22.1
14.3
1769-1788
22.5
13.0
A halottak
átlagéletkora / a k a t o l i k u s anyakönyv alapján/
20. 1777-1787 korcsoport
év
férfi
0- 1
34.2
1- 6
27.6
7-14
3.6
15-21
1.6
nő
%
-
1788-1799 eqyü 1 1
férfi
nő
s z . táblázat 1777-1799
eqyü 1 1
fé rfíak-nök
30.1 %
32.1 %
27.7 %
24.3 %
25.8 %
28.4 %
25.1 "
26.4 "
36.0 "
33.5 "
34.4 "
31.0 "
5.6 "
4.6 "
5.2 "
8.2 "
6.5 "
5.8 "
4.3 "
. 2.9 "
2.7 "
2.6 "
2.6 "
2.8 "
3.6 "
3.8 "
2.9 "
4.2 "
3.5 "
3.6 "
22-28
3.9
-
29-49
8.8
••
10.2 "
9.5 "
10.1 -
11.1 "
10.4 "
10.0 "
50-69
15.1
M
14.5 "
14.8 "
10.5 "
10.3 "
11.5 "
12.9 "
6.6 "
5.9 "
4.9 **
5.8 "
5.3 "
70-
5.2
100.0 "
A halálozások korcsoportonkénti megoszlása /a
református anyakönyv alapján/
100.0 "
5.5
100.0 •
2 1 . s z . táblázat
korcsoportok
1769-1788 férfi
nő
0- 1
27 .0
41.1
34 .5
1- 6
21.3
20.3
20.9
7-14
5 .0
15-21
3.7
1.7
7 .9
22-28
3 .7
8.5
5 .8
29-49
15 .0
11.9
13.6
50-69
21.3
10.2
16.5
2.5
3.3
2.9
100.0
100.0
100.0
70
felett
2.9
A halálozások korcsoportonkénti megoszlása / a k a t o l i k u s anyakönyv alapján/
eqyűt t
2 2 . s z . táblázat
VII .
VIII.
IX.
X.
XI.
7.4
8.0
6.3
4.4
6.9
6 .2
4.6
1.9
4.7
5.1
5.4
6.5
13.0
5.8
4.9
6.5
5.7
4.9
11.7
9.2
10.2
6.9
7.3
5.9
9.3
14.6
9.4
7.4
6.2
4.2
9.5
13.0
9.4
8.9
6.6
5.8
V.
i .
II.
III.
IV.
1715-1724
12.5
9.2
10.6
11.8
6.9
1725-1734
12.1
13.2
11.1
14.4
1715-1734
12.3
H.Ö
10.8
1777-1786
6.3
9.7
1786-1793
8.4
1777-1793
7.2
év
hónap
t A halálozások
idényhullámzása
/ a református anyakönyv alapján/
VI.
XII . 9 .8
100.0 %
7.7
13.3
100.0 %
6.7
6 .9
11.5
100.0 %
6.2
7.9
9.9
8.8
100.0 %
5.8
9.6
9.8
6.7
8.6
100.0 %
5.8
7.8
8.8
8 .4
8.7
100.0 %