A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI KŐHÁTI ATTILA* (z ábrával) Összefoglalás : A DNy-Dunántúlon, a nagylengyeli területtől ÉK-re levő kehida— zalaudvarnoki terület földtani felépítése lényegében megegyezik a nagylengyeli területével. A mezozóos rétegösszletben triász és falsőkréta képződmények találhatók. A triász legidő sebb tagja a ladini emelet, melyet a Kehida-3. fúrás tárt fal. Erre a karni, nóri és raeti emelet mészkő—dolomit—mészmárga-összlete települ. A felsőkréta szenon emeletét a gryphaeás-sorozat, hippuriteszes mészkő és inocerámuszos márga képviseli. A mezozoikum végén a terület kiemelkedett, rögökre darabolódott, a mezozóos képződmények különböző mértékben lepusztultak. A paleogén folyamán a terület szára zulat volt. A tengeri üledékképződés a tortónai emeletben indult meg újra. A szarmata emelet regressziós j allegu. Az alsópannóniai alemeletben a terület szigettenger, s csak a felsőpannóniai alemelet folyamán borítja el a pannóniai beltenger. A terület tektonikáját a mezozoikum vetődéses, töréses rögszerkezete jellemzi. A neogén képződmények a felsőkréta utáni mozgások által kialakított térszínhez simulnak. A k e h i d a — z a l a u d v a r n o k i terület az É - z a l a i m e d e n c é b e n , a n a g y l e n g y e l i terület É-i f o l y t a t á s a . N y u g a t r ó l a s a l o m v á r i terület, k e l e t r ő l a K e s z t h e l y i - h e g y s é g felszíni r ö g v o n u l a t a h a t á r o l j a . É s z a k o n c s u p á n э n a g y t i l a j i területről v a n m é l y f ú r á s i a d a t . A s a l o m v á r i és n a g y l e n g y e l i területet (jelentős k ő o l a j k ' n c s e m i a t t ) s z á m o s k u t a t ó és t e r m e l ő f ú r á s t á r t a fel, f ö l d t a n i v i s z o n y a i k a t a k ő o l a j i p a r g e o l ó g u s a i b e h a t ó a n tanul m á n y o z t á k és i s m e r t e t t é k . A k e h i d a i terület ö s s z e k ö t ő k a p o c s a B a k o n y h e g y s é g , és m é l y b e s ü l l y e d t f o l y t a tása, a n a g y l e n g y e l i t e r ü l e t k ö z ö t t . F ö l d t a n i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n ö s e n j e l e n t ő s , h o g y itt sikerült e l ő s z ö r a n a g y v a s t a g s á g ú nóri d o l o m i t ö s s z l e t e t átfúrni ( K e h i d a - з . fúrás). K e h i d a i terület n é v e n A n d r á s h i d a , C s á c s b o z s o k , K e h i d a , V ö c k ö n d , Z a l a u d v a r n o k k ö z s é g e k h a t á r á b a n l e m é l y í t e t t fúrások a d a t a i t foglaltuk össze. A mélyfúrások földtani anyagvizsgálatát D u b a y K ő h á t i A . végezte.
I/., C s o n g r á d i
B . - n é és
A t e r ü l e t geofizikai k u t a t á s a 1939-ben k e z d ő d ö t t , a m i k o r a M A O R T g r a v i m é t e r e s felmérése s o r á n elkészült a D u n á n t ú l B o u g e n - a n o m á l i a - t é r k é p e . U g y a n c s a k 1939b e n a Carter O i l C o . reflexiós szeizmikus m é r é s e k e t v é g z e t t a t e rül e t e n. 1956-ban a M a g y a r Á l l a m i E ö t v ö s L o r á n d Geofizikai I n t é z e t a n a g y l e n g y e l i k ő o l a j területen v é g z e t t
* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 19)5. május 12-i előadóülésén. Készült az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Anyagvizsgálati Osztályán, 1964 —65-ben. Az őslénytani vizsgálatokat H. D e á k M., K ő v á r y J., K r i v á n né H u t t e r E-, M a k к а у К., és S z é l e s M. végezte. A réteghatárokat az elektromos szelvények alapján D u b a y L., K ő r ö s s y L. és T a k á c s E. állapította meg.
Kőháti
: Kehida—Zalaitdvamok
mélyföldtana
201
részletes graviméteres méréseket, m a j d 1958-ban a K ő o l a j i p a r i T r ö s z t S z e i z m i k u s Ü z e m e reflexiós és refrakciós mérései alapján elkészült a terület g r a v i t á c i ó s a n o m á l i a - t é r k é p e . A fáziskorrelációs refrakciós mérések t o v á b b i a d a t o k a t s z o l g á l t a t t a k a t e r ü l e t m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y e i n e k mélyszerkezeti viszonyaira vonatkozólag. A fúrási t e v é k e n y s é g a m e d e n c e m é l y e b b (Ny-i) részén i n d u l t m e g 1952-ben (andráshidai fúrások), m a j d 1961-ben a c s á c s b o z s o k i , ezt k ö v e t ő e n 1962-ben a k e h i d a i
i . ábra. A kehida—zalaudvarnoki terület mezozóos medencealjzatának rétegvonalas földtani térképe. Szerkesztette: K ő h á t i Attila. M a g y a r á z a t : 1. Nóri emelet, 2. Raeti emelet, 3. Szenon emelet, gryphaeás sorozat, 4. Szenon emelet, hippuriteszes mészkő, 5. Szenon emelet, inocerámuszos márga, 6. Szintvonalak, értékköz: 50 m, 7. Törésvonal Abb. i. Isohypsenkarte der mesozoischen Oberfläche des Beckenuntergrundes von Kehida—Zalaudvarnok. Zusammengestellt von A. K ő h á t i . E r k l ä r u n g e n : 1. Nor, 2. Rhät, 3. Senon, Gryphäen-führende Schichten, 4. Senon, Hippuritenkalkstein, 5. Senon, Inozeramenmergel, 6. Isohypsen, Abstand: 50 m, 7. Bruchlinie
m á s o d l a g o s g r a v i t á c i ó s a n o m á l i a és a refrakciós s z e i z m i k u s v o n a l által jelzett, erősen k i e m e l t m e z o z ó o s r ö g k e r ü l t m e g k u t a t á s r a . A t e r ü l e t jelenlegi k u t a t á s i szakasza 1963 — 65-ben, a z a l a u d v a r n o k i és v ö c k ö n d i g r a v i t á c i ó s m a x i m u m o n l e m é l y í t e t t fúrások, v a l a m i n t a K e h i d a - 3 . fúrás b e f e j e z é s é v e l ért v é g e t . A terület rétegtani felépítése Triász.
Ladini
e m e l e t
A terület l e g i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e i t a K e h i d a - 3 . fúrás ü t ö t t e m e g 3854 m - b e n ( — 3728 m ) . S ö t é t s z ü r k e , ütésre l e m e z e s e n e l v á l ó , palás, m e s z e s a g y a g , s ö t é t b a r n á s szürke m é s z k ő , v i l á g o s sárgásbarna, h e l y e n k é n t sztiloiitos, f i n o m k r i s t á l y o s m é s z k ő .
Földtani
202
Közlöny,
XCVI.
kötet,
2.
füzet
A palás, m e s z e s a g y a g a p r ó , m e g h a t á r o z h a t a t l a n G a s t r o p o d a - k ő b e l e k e t tartal m a z , a s á r g á s b a r n a m é s z k ő v é k o n y c s i s z o l a t á b a n К ő v á r y J. n a g y m e n n y i s é g ű alga m a r a d v á n y t , t o v á b b á Nodosaria sp., Eoguttulina s p . , Globigerina s p . , á t k r i s t á l y o s o d o t t , r o t á l ó i d F o r a m i n i f e r a - m e t s z e t e k e t , O s t r a c o d a - és M o l l u s c a - h é j t ö r e d é k e k e t talált. A fauna, v a l a m i n t a m i k r o f á c i e s alapján a k ő z e t e k ladini k o r ú n a k m i n ő s ü l t e k .
K a r n i
e m e l e t
U g y a n c s a k a K e h i d a - 3 . fúrás tárta fel, 797 m v a s t a g s á g b a n . A r é t e g s o r s ö t é t szürke m é s z m á r g á v a l k e z d ő d i k , m a j d barnásszürke, s ö t é t á r n y a l a t ú szürke m é s z k ő v e l
2. ábra. V á z l a t o s földtani szelvény a kehida—zalaudvarnoki területről. Szerkesztette: K ő h á t i AttilaM a g y a r á z a t : 1. L a d i n i emelet, 2. K a r n i emelet, 3 . N ó r i emelet, 4. R a e t i e m e l e t , 5. Szenon emelet gryphaeás sorozat, 6. Szenon emelet, hippuriteszes mészkő, 7. T o r t o n a i emelet, 8. S z a r m a t a emelet, 9. Alsópannóniai alemelet, 10. Felsőpannóniai alemelet és fiatalabb képződmények, 11. Törésvonal Abb. г. Geologische Profilskizze des Gebietes K e h i d a — Z a l a u d v a r n o k . Zusammengestellt v o n A . K ő h á t i . E r k l ä r u n g e n : 1. L a d i n , 2. K a m , 3. N o r , 4. R h ä t , 5. Senon, Gryphäen-führende Schichten, 6. Senon, Hippuritenkalkstein, 7. Torton, 8. S a r m a t , 9. Unterpannon, 1 0 . Oberpannon u n d jüngere Gebilde, n , Bruchlinie
f o l y t a t ó d i k . ( F u r a d é k b ó l , 3776—3835,5 m m é l y s é g b ő l sötétszürke a g y a g p a l a is elő került.) Felfelé h a l a d v a s ö t é t s z ü r k e m é s z m á r g a , b a r n á s s z ü r k e m é s z k ő , m i k r o - o o l i t o s . sztilolitos m é s z k ő , m a j d 3628,5 m - t ő l sötétszürke, m a j d barnásszürke d o l o m i t k ö v e t k e z i k . Ő s m a r a d v á n y o k n a g y o b b s z á m b a n az alsó, m é s z m á r g a — m á r g a — m é s z k ő s o r o z a t b ó l k e r ü l t e k elő. A m é s z m á r g a K r i v á n n é H u t t e r E r i k a vizsgálatai szerint felsőtriász k o r ú p o l l e n f é l é k e t t a r t a l m a z , a m é s z k ő b e n á t k r i s t á l y o s o d o t t algamarádv á n y o k , Nodosaria s p . , Frondicularia sp., Trocholina sp., metszetei, v a l a m i n t Forarmnifera-, M o l l u s c a - és O s t r a c o d a - h é j t ö r e d é k e k , G a s t r o p o d a e m b r i ó m e t s z e t e k , E c h i n o d e r m a t a v á z t ö r e d é k e k t a l á l h a t ó k . T ö b b h e l y e n a sztilolitok m e n t é n , v a g y a p r ó f o l t o k b a n áteső fehér f é n y b e n v ö r ö s b a r n a b i t u m e n m u t a t k o z i k a m é s z k ő v é k o n y c s i s z o l a t a i b a n . К ő v á r y J. v i z s g á l a t a i szerint a m i k r o - o o l i t o s m é s z k ő m i k r o f á c i e s e m e g e g y e z i k a B e l l i n c i o n i—J a n о z z i—S a n g u i n e t t i (1959) által k ö z ö l t P i e t r a t a g l i a t a D o g n a - i ( É - O l a s z o r s z á g ) k a r n i k r i s t á l y o s m é s z k ő Myophoria kefersteini rétegeinek m i k r o f á c i e s k é p é v e l . H a s o n l ó k i f e j l ő d é s ű m é s z k ő m á r k o r á b b a n , a P ö t r é t e - i , D i ó s k á l - 7 és Nagytilaj-2 m é l y f ú r á s o k b ó l is előkerült.
K ő h á t i
: Kehida—Zalaudvarnok
mélyföldtana
203
-A. 3056,5 m - b ő l kikerült, 25. m a g s z á m ú d o l o m i t m i n t á b a n ( — 2930 m ) t ö b b
Megalo-
í/íís-átmetszet v o l t , a m e l y e k V é g h S.-né v é l e m é n y e szerint a k a r n i e m e l e t r e u t a l n a k . Ennek
alapján
X ó г i
a k a r n i emelet felső h a t á r á t itt v o n t u k m e g .
e m e l e t A
karni emeletből üledékfolytonossággal fejlődik
ki,
anyaga
teljes
egészében
d o l o m i t . Csák a K e h i d a - 3 . fúrás h a r á n t o l t a (2841 m v a s t a g s á g b a n ) . A t e r ü l e t e n a keleti s z e g é l y e n települt k e h i d a i f ú r á s o k b ó l , v a l a m i n t
a nyugati
oldalon
az
Andráshida-i.
f ú r á s b ó l ismeretes, a t e r ü l e t d é l i h a t á r á n a b o t f a i fúrások i s elérték. A n y a g a b a r n á s s z ü r k e , szürkésbarna, felső r é s z é b e n v i l á g o s b a r n á s s z ü r k e , h e l y e n ként sávos, apró o d o r o k a t tartalmazó,
gyakran c u k o r s z ö v e t ű d o l o m i t . Legfelső szaka
s z á n v é k o n y a n rétegzett, lemezes. V é k o n y c s i s z o l a t b a n i g e n r i t k á n M o l l u s c a - , O s t r a c o d a néjtöredékeket, hyokat
helyenként tömegesen átkristályosodott,
dolomitanyagú
algamaradvá-
tartalmaz.
A Kehida-3.
fúrás
nóri—karni
dolomitösszletének
Elemző: G y e r t y á n f y Minta sor száma
Mélység (m)
Kőzet
21. 22. 2324.
216,5— 217,5 2 1 4 , 5 - 315,5 840,0— 842,0 992,0— 994,0 1226,0—1228,0 1396,5 — 1398,0 1597,5-1598,5 1708,0—1709,0 1805,0 — 1807,0 1924,0 — 1926,5 2099,0—2100,0 2228,5—2230,5 2298,5—2300,0 2416,5 — 2418,5 2564,0—2566,0 2695,0—2697,0 2801,5—2803,5 2934,5 — 2936,0
Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit
2526. 27. 28. 29. ЗО. 31.
3056,5-3058,5 3198,5 — 3200,0 3342,0-3347,0 3435,5-3437,0 34i4,5-35i5,o 3579,5-358o,5 3628,5-3629,5
Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit
36. 8. 10. п. 12. 13. 1415. 16. 17. 18. 19.
R a e t i A
Kor
Tfs. g/cm
s
2,7o
2í a
Ö 'rt
S Св
M
elemzési
adatai
Gézáné
Oldási mara dék
R O,
CaCO,
%
%
s
0,76
z,79
0,40 1,12
2,73 2,80 2,75 2,78 2,80 2,6o 2,63 2,78 2,72 2,79 2,81 2,70 2,78 2,76 2,76 2,75
0,24 0,96 1,32 1,62 1,80 1,52 1,38 0,48 0,58 1,20 0,92 0,98 0,78 0,50 0,66 o,54
2,08 0,80 1,76 • 0,78 0,62 0,26 0,20 0,26 0,30 0,44 0,22 0,28 0,38 0,24
z,76 2,79 2,80 2,78 2,77 2,78 2,81
i,74 i,i4 2,38 2,44 2,08 1,96 4,58
0,36 0,40 o,r6 1,56 0,14 0,40 15,94
0,30 0,26 1,04
54,84 55,12 54,82 53,49
52,03 53,8i
MgCO,
Ossz.
% 38,16 37,64 38,97 39,40 38,32 38,17
94,16 94,18 94,29 94,89 93,75 94,4o
55,88 55,65 55,23 55,5o 54,82 55,86
'go
38,73 37,88 37,94 44,o7 44,27 44,81 35,02 37,93 37,92 38,34 36,66 36,96
95,72 95,87 100,02 100,07 101,25 92,12 95,oo 94,i5 94,62 92,52 93,6o
55,oo 55,oo 54,47 52,10 55,54 55,35 28,60
37,43 36,81 26,17 41,20 31,60 35,20 39Д7
94,53 93,35 83,18 97,3o 89,36 92,91 88,29
55,i7 55,54 55,93 55,2i 55,02 5 4
97,46
e m e l e t terület n a g y részén m e g t a l á l h a t ó ,
a délkeleti k e h i d a i r ö g k i v é t e l é v e l . I t t
a
í e l s ő k r é t a u t á n i k i e m e l k e d é s t k ö v e t ő lepusztulás m é g a n ó r i e m e l e t felső részét is elérte. A r a e t i emeletbeli k é p z ő d m é n y e k n e k a n ó r i k é p z ő d m é n y e k r e v a l ó települése a terü leten n e m figyelhető m e g , de a K e h i d á t ó l D N y - r a lemélyitett retes. A terület m é l y f ú r á s a i c s a k b e l e h a t o l t a k . fel a r a e t i emelet k é p z ő d m é n y e i b ő l . )
Misefa-1. fúrásból isme
(A Zalaudvarnok-1.
fúrás 500 m - t t á r t
Földtani
204
Közlöny,
XCVI.
kötet,
2-
füzet
A raeti e m e l e t r é t e g s o r a b i t u m e n e s d o l o m i t t a l , b r e c c s á s s z ö v e t ű d o l o m i t t a l k e z dődik. D u b a y
li. v é l e m é n y e szerint a n a g y l e n g y e l i t e r ü l e t e n e z e k a k é p z ő d m é n y e k a
nóri emeletből folyamatosan fejlődnek ki. A t o v á b b i a k b a n a rétegsor mészkővel, agya gos mészkővel, mészmárgával, márgával K ő z e t t a n i jellegük, valamint
folytatódik.
a pollentartalom
alapján a z ú n . „ k ö s s e n i " fáciest
képviselik, a nagylengyeli terület hasonló k é p z ő d m é n y e i v e l j ó l azonosíthatók.
Jelleg
zetes szürke, s ö t é t s z ü r k e s z í n ü k , a g y a k o r i pirit-hintés, v a l a m i n t a s z e r v e s o l d ó s z e r e k kel k i o l d h a t ó , é s v é k o n y c s i s z o l a t b a n is észlelhető b i t u m e n z á r v á n y o k rosszul szellőzött ülepedési k ö z e g r e utalnak. E z t b i z o n y í t j a a h e l y b e n élt m i k r o f a u n a s z e g é n y e s s é g e is. A Zalaudvarnok-2. seket
fúrásban
a raeti d o l o m i t helyenként z ö l d a g y a g betelepülé
tartalmaz.
Jura A k e h i d a i területen j u r a k é p z ő d m é n y e k n e m ismeretesek,
d e a t ő l e délre eső
misefái fúrás t á r t fel felsőliász m é s z k ö v e t , v a l a m i n t a t e r ü l e t északi h a t á r á n l e v ő N a g y tilaj-2.
fúrásból került elő felsőjura (titon) m é s z k ő . A t e r ü l e t r ő l f e l t e h e t ő e n teljes e g é s z ü k b e n l e p u s z t u l t a k A terület v á l t o z ó m é r t é k ű
dését bizonyítja,
a j u r a i d ő s z a k üledékei.
— triász u t á n i , d e m é g felsőkréta e l ő t t i — k i e m e l k e
h o g y t ö b b fúrásban
emelet képződményeire diszkordánsan
(Zalaudvarnok-2.,
Kehida-2.) a n ó r i v a g y raeti
a felsőkréta s z e n o n e m e l e t ü l e d é k e i
települnek.
K r é t a i d ő s z a k A területről alsókréta k é p z ő d m é n y e k n e m ismeretesek.
A
Zalaudvarnok-1.
é.
V ö c k ö n d - 2 . fúrásban r a e t i - d o l o m i t k a v i c s o s k o n g l o m e r á t u m r a s z e n o n e m e l e t b e l i g r y p h a e á s a g y a g o s m é s z k ő települ. A t e r ü l e t e n á l t a l á b a n a raeti k é p z ő d m é n y e k r e — a h o l m e g vannak
— d i s z k o r d á n s a n s z e n o n g r y p h a e á s s o r o z a t települ.
T e h á t a terület a z a l s ó k r é t á b a n
s z á r a z u l a t v o l t , s a tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s a
szenon emeletben indult meg. A s z e n o n k é p z ő d m é n y e k e t itt is a b a k o n y - h e g y s é g i és n a g y l e n g y e l i t í p u s ú hár m a s t a g o z ó d á s ú rétegösszlet k é p v i s e l i . a)
G r y p h a e á s
sorozat.
Márga,
mészmárga
és
agyagos
mészkő
k i f e j l ő d é s b e n t a l á l h a t ó . E g y e n l ő t l e n ü l lepusztult, a t e r ü l e t keleti részén 0 — 150 m átla gos vastagságú,
n y u g a t felé v a s t a g o d i k .
( A C s á c s b o z s o k - i . fúrás 500 m
vastagságig
t á r t a fel.) b)
H i p p u r i t e s z e s
Nagytilaj,
Zalaudvarnok,
50 — 100 m c) fúrásban
Botfa
mészkő.
Csak
a
és B ú c s ú s z e n t l á s z l ó
terület
szegélyén,
fúrásaiból
Andráshida,
ismeretes,
átlagosan
vastagságban.
I n o c e r á m u s z o s
márga.
A kehidai területen csak a Zalaudvarnok-1.
találtuk meg, utánhullott anyagban.
Feltehetően
a területen csak kisebb-
n a g y o b b lepusztulási f o s z l á n y o k b a n m a r a d t m e g . A terület déli s z e g é l y é n a Misefa-1. fúrás 100 m v a s t a g s á g b a n
harántolta.
N e о g é n A felsőkréta u t á n k i e m e l k e d e t t terület a p a l e o g é n és az i d ő s e b b n e o g é n f o l y a m á n s z á r a z u l a t v o l t . ( E g y e d ü l a t e r ü l e t déli s z e g é l y é n , a M i s e f a - i . fúrásból i s m e r ü n k alsóés k ö z é p s ő e o c é n k é p z ő d m é n y e k e t . )
Kőháti
: Kehida—Zalaudvarnok
mélyföldtana
205
A tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s a t o r t ó n a i e m e l e t b e n i n d u l t m e g i s m é t , s k é t m a g a s a b b térszíni h e l y z e t ű r ö g (a k e h i d a i és z a l a u d v a r n o k i ) k i v é t e l é v e l a z e g é s z t e r ü l e t e n elterjedt. A t o r t ó n a i rétegösszlet a m e z o z ó o s térszínhez s i m u l . V a s t a g s á g a n y u g a t f e l é h a l a d v a n ö v e k s z i k , á t l a g o s a n 80—150 m , A n d r á s h i d á n m e g h a l a d j a a 200 m - t . A metamorf szarmata csillámos képviseli
t o r t ó n a i e m e l e t l e g i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e a K e h i d a - 2 . s z . fúrásban talált k v a r c i t k a v i c s o k b ó l és d o l o m i t k a v i c s o k b ó l álló k o n g l o m e r á t u m , m e l y r e a e m e l e t ü l e d é k e i települnek. A t ö b b i fúrásban p i r i t - m a r k a z i t f o l t o s a g y a g m á r g a , m á r g a , m é s z h o m o k k ő , g l a u k o n i t o s , tufás m é s z k ő és l i t h o t h a m n i u m o s m é s z k ő a tortónai emeletet.
A s z a r m a t a e m e l e t k é p z ő d m é n y e i f a u n á v a l i g a z o l h a t ó a n a C s á c s b o z s o k - i . és a K e h i d a - 2 . s z . fúrásban találhatók. H o m o k k ő , m á r g a , m é s z m á r g a , f o r a m i n i f e r á s m é s z k ő . A z e l e k t r o m o s s z e l v é n y e k alapján t o v á b b i fúrásokban is k i m u t a t h a t ó a s z a r m a t a e m e l e t , a t e r ü l e t n y u g a t i és d é l i részén. K e l e t felé h a l a d v a v é k o n y o d i k , m a j d k i é k e l ő d i k , i t t a pannóniai k é p z ő d m é n y e k közvetlenül a tortónai emeletre települnek. A szarmata k é p z ő d m é n y e k v a s t a g s á g a s e h o l s e m h a l a d j a m e g a z 50 m - t . A p a n n ó n i a i e m e l e t üledékei a m e z o z ó o s r ö g ö k és a z i d ő s e b b n e o g é n k é p z ő d m é n y e k által k i a l a k í t o t t térszínhez s i m u l n a k . A z a l s ó p a n n ó n i a i alemelet szigettengere a k é t l e g m a g a s a b b h e l y z e t ű r ö g ö t ( K e h i d á t é s Z a l a u d v a r n o k o t ) k i v é v e az e g é s z t e r ü l e t e t e l b o r í t o t t a . A n y a g a h o m o k k ő m e s z e s agyag, agyagmárga, ritkán márga, a zalaudvarnoki r ö g ö n szárazföldi, tarka, m e s z e s a g y a g . M a x i m á l i s v a s t a g s á g a (a terület N y - i részén) 600 m . A f e l s ő p a n n ó n i a i alemelet a t e r ü l e t e n általánosan elterjedt. A k i e m e l t h e l y z e t b e n l e v ő r ö g ö k is v í z alá kerülnek. A n y u g a t felé n ö v e k v ő v a s t a g s á g ú h o m o k k ő — a g y a g m á r g a — m é s z m á r g a ö s s z l e t és a f i a t a l a b b k é p z ő d m é n y e k e g y ü t t e s v a s t a g s á g a 200 — 1000 m .
Szerkezeti viszonyok A terület t ö r é s e s rögszerkezetű. T ö b b n a g y É É N y — D D K c s a p á s i r á n y ú t ö r é s v o n a l a t sikerült k i m u t a t n u n k . E z e k m e n t é n alakultak k i a t e r ü l e t N y - i részén e l h e l y e z k e d ő k i e m e l t r ö g ö k ( Z a l a u d v a r n o k , K e h i d a ) . S z á m o s k i s e b b v e t ő d é s t feltételezünk, e z e k helye a z o n b a n a fúrások viszonylag n a g y távolsága miatt pontosan n e m rögzíthető. A n e o g é n k é p z ő d m é n y e k elterjedési és települési v i s z o n y a i szerint a m e z o z ó o s térszín kialakulása m á r a k o r a i p a l e o g é n b e n b e f e j e z ő d h e t e t t , s a terület a p a l e o g é n , v a l a m i n t a k o r a i n e o g é n f o l y a m á n szárazulat v o l t . A t e k t o n i k a i v o n a l a k , a k é s ő b b i m o z g á s o k s o r á n ú j j á é l e d h e t t e k , erre v o n a t k o z ó l a g a z o n b a n a d a t a i n k n i n c s e n e k .
Kőolajföldtani vonatkozások A területen l é n y e g e s s z é n h i d r o g é n - i n d i k á c i ó n e m v o l t , e g y e d ü l a z A n d r á s h i d a - i . fúrásban észleltek g y e n g e o l a j - és g á z n y o m o k a t . F i g y e l e m r e é r d e m e s — a n y a k ő z e t v i z s g á l a t a s z e m p o n t j á b ó l — a z a l a u d v a r n o k i fúrások által feltárt raeti d o l o m i t b i t u m e n t a r t a l m a . K i s e b b b i t u m e n f o l t o k a h i p p u r i t e s z e s m é s z k ő b e n , és a k e h i d a i k a r n i m é s z k ő b e n is t a l á l h a t ó k . A t e r ü l e t m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y e i általában c s e k é l y m a t r i x - p o r o z i t á súak, r e p e d é s e s p o r o z i t á s ú k m e g l e h e t ő s e n n a g y , a m i t a r é t e g v i z s g á l a t o k s o r á n k a p o t t g y a k o r i és b ő s é g e s v í z b e á r a m l á s o k is b i z o n y í t a n a k . A m e z o z ó o s r ö g ö k e t ért k ü l ö n b ö z ő m é r t é k ű lepusztulás, v a l a m i n t a k i s m é r t é k ű f e d e t t s é g (a m a g a s a b b h e l y z e t ű r ö g ö k e s e t é b e n m i n d ö s s z e 215 — 290 m ) m i a t t s z é n hidrogén-felhalmozódásra nem v o l t lehetőség.
206
Földtani
Közlöny,
XCVI.
kötet,
2.
füzet
IRODALOM - LITERATUR B e l l i n c i o n i — J a n o z z i — S a n g u i n e t t i (1959): Microfacies italiane (AGIP MINERARIA, Milano). — C s o n g r á d i B.-né—Dubay L.— K ő h á t i A. (1958 —1965): Összefoglaló laboratóriumi jelentések (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Adattára, Budapest). — D u b a y L. (1956): A nagylengyeli terület mélyföldtani viszonyai. Földt. Közi. 86. 3. — D u b a y L- (1962): Az Észak-Zalai medence fejlődéstörténete a kőolajkutatások tükrében. Földt. Közi. 92.1. — D u b a y L. (1963): Az ÉszakZalai medence és a Dél-Zalai medence határos területének földtani vázlata a további széntíidrogénkutatások lehetőségeinek szempontjából (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Adattára, Budapest). — V a d á s z E. (i960): Magyarország földtana.
Tiefengeologie des Gebietes von
Kehida—Zalaudvarnok
von A. KŐHÁTI I m S W - T e i l T r a n s d a n u b i e n s s t i m m t der g e o l o g i s c h e B a u d e s N E v o m G e b i e t v o n Nagylengyel gelegenen Kehida—Zalaudvarnoker Gebietes m i t demjenigen der U m g e b u n g v o n N a g y l e n g y e l i m w e s e n t l i c h e n überein. I m m e s o z o i s c h e n S c h i c h t k o m p l e x s i n d tria d i s c h e u n d o b e r k r e t a z i s c h e A b l a g e r u n g e n aufzufinden. D a s älteste G l i e d d e r Trias, d a s d u r c h d i e B o h r u n g K e h i d a N r . 3 aufgeschlossen w u r d e , g e h ö r t d e r l a d i n i s c h e n S t u f e an. Darüber lagert der K a l k s t e i n — D o l o m i t — K a l k m e r g e l k o m p l e x des K a m , N o r und R h ä t . D i e S e n o n s t u f e d e r O b e r k r e i d e ist d u r c h d i e G r y p h ä e n m e r g e l , d i e H i p p u r i t e n k a l k e u n d die I n o z e r a m e n m e r g e l v e r t r e t e n . A m E n d e d e s M e s o z o i k u m s k a m es z u einer H e b u n g , einer s c h o l l e n a r t i g e n Z e r s t ü c k e l u n g d e s G e b i e t e s , w o b e i d i e m e s o z o i s c h e n B i l d u n g e n i n v e r s c h i e d e n e m Masse a b g e t r a g e n w u r d e n . W ä h r e n d d e s P a l ä o g e n s stellte unser G e b i e t ein F e s t l a n d dar. I m T o r t o n b e g a n n d i e m a r i n e S e d i m e n t a t i o n w i e d e r . D a s S a r m a t t r ä g t einen l i e g r e s s i o n s c h a r a k t e r . I n d e r u n t e r p a n n o n i s c h e n U n t e r s t u f e stellte unser G e b i e t einen A r c h i p e l d a r u n d erst i m O b e r p a n n o n w u r d e es v o m p a n n o n i s c h e n B i n n e n m e e r ü b e r flutet. D i e neogenen Ablagerungen schmiegen sich d e m durch die nachoberkretazischen B e w e g u n g e n h e r a u s m o d e l l i e r t e n G e l ä n d e an.
