NAGYKÁLLÓ DEMOGRÁFIAI VISZONYAI A XVIII. SZÁZADBAN

KERESKÉNYI MIKLÓS: NAGYKÁLLÓ DEMOGRÁFIAI VISZONYAI A X V I I I . SZÁZADBAN f

Váczi Mihály földjének, a "zöld máglyaként lobogó" j e g e ­ nyék Nyírségének h a j d a n i

fővárosát, Nagykálló X V I I I . századi

népesedós történetét kívánjuk tárgyalni d o l g o z a t u n k b a n . A témaválasztás b i z o n y o s

f o k i g abból a z ihletettsógből

f a k a d , a m e l y óhatatlanul k i a l a k u l a szemlélődő szemlélőben, ha felkeresi

a helységet. A h a j d a n i mezőváros, a m a i f a l u utcáin

járva rónk-ránk köszön még "élő", tárgyi emlékeiben a történe­ lem,

ós a z o k a tárgyak egy letűnt világ létező hírnökeiként

j e l z i k , h o g y a Nyíregyháza árnyékában megbúvó település a g a z ­ dag

tnult szilárd talapzatára épült. A p u s z t a

fontosabb litikai

látványnál

persze

a z , hogy a h a j d a n i város vármegyéjének gazdasági-po­ központja, több m i n t egy évszázadig megyeszékhelye v o l t .

Nagykálló j e l e n t e t t e

a folytonosságot a z e l p u s z t u l t

zával szemben a X V I I - X V I I I .

századi történelem

Nyíregyhá­

kapcsolódásában.

Földrajzi helyzetéből eredően egymástól többé-kevésbé eltérő területek határvonalán települt. A X V I I .

századi végvárvonal

alföldi láncszemeként a török, a király ós a z erdélyi törekvéseinek utvonalába, útjába e s e t t .

fejedelem

Később a z e l p u s z t u l t

ós

a z ujrátelepedésre váró alföldi ós a j o b b a n megkimélt északabbi országrészeket összekapcsolva átmeneti területnek számitott. Ez a z átmenetiség m i n t sajátosság a gazdasági ós társadalmi élet sok

elemében megtalálható, felismerhető. A X V I I I . . századi történelmünknek alapvető - későbbi

korok­

r a súlyosan ható - problémája a népesség mennyiségi és minőségi Összetevőinek vizsgálata. F o n t o s ennek i s m e r e t e föld, a z e l v a d u l t ,

gondos kezek s z o r g o s

a z ekére váró

munkájától "megkimélt"

alföldi táj megszelídítése, a z "álladalom", a földesúr, de a jobb

egyéni érvényesülést, megélhetést kereső p a r a s z t e m b e r tör­

ténete szempontjából. A gazdálkodás t e c h n i k a i

előrehaladásának,

a mezőgazdasági termelés növekedésének a z e x t e n z i v

gazdálkodás

időszakában a termelő erők létszámbeli növekedése a fő mozgató­ ja. A fejlődés menete országos v i s z o n y l a t b a n

i s m e r t . A Rákóczi

szabadságharc bukásának évtizedében a z ország lakossága lé­ nyegében m e g e g y e z e t t n a g y királyunk. Mátyás országláso idejé­ nek lélekszámával. A közel 4 milliós népesség rendkivül g y o r ­ s a n , az 1780-as évek derekára megduplázódott.

1

Nagykálló demográfiai v i s z o n y a i n a k fontosságát a törté­ neti

s t a t i s z t i k a csupán szaktudományos, mennyiségi vizsgála­

t o k a t m i n d nagyobb

számban igénylő s z e m p o n t j a i m e l l e t t , a

h e l y jelentős v o l t a és a z a tény i g a z o l j a , hogy a szomszédos hajduvárosok zeli,

történetét e szempontból már feldolgozták. A kö­

ós a z attól északabbra fekvő, a Nyirséq belsejében meg­

húzódó területről nagyon

hiányosak az i s m e r e t e i n k .

A népesség létszámnövekedésének

előfeltétele - egyben kö­

vetkezménye i s - a gazdaság fejlődése, az elfogyasztható éle­ lem mennyiségének kedvező alakulása. A X V I I I . század

viszonyai

közepette a mezőgazdaság túlsúlya, a mezőgazdasági t e c h n i k a bizonyos

fokú állandósága - 3-5 x-ös maghozammal számolhatunk -

a z a z a rendelkezésre álló határ nagysága ós milyensége e l e v e meghatározzák az eltartható népességszámot. A nem, vagy

csak

l a s s a n változó v i s z o n y o k közepette érvényesek b i z o n y o s ará­ n y o k , Összefüggések, a m e l y e k többé-kevésbé állandóak. E z e k e t a tartós összefüggéseket ma i s lépten nyomon idézzük, ha a fejlődésben a p r e k a p i t a l i s t a val

s z i n t e n élő emberek

gazdálkodásé­

- p l . Száhel öv - f o g l a l k o z u n k , A népességet, annak változásait tehát nem s z a b a d

va

elszakít­

tárgyalni attól a tértől, földrajzi ós p o l i t i k a i környezet­

től, a m e l y b e n ó l , a m e l y b i z o n y o s f o k i g meghatározza változá­ sait.

Éppen ezért, mielőtt a száraz számok vizsgálatába

denénk, szükségesnek

tartjuk

kez­

a határ milyenségének vizsgála­

tát, i l l e t v e a z o k n a k a - ma már - történelmi eseményeknek a számbavételét, a m e l y e k befolyásolták a z életet. A d o l g o z a t vé­ gén, a népesség mennyiségi a d a t a i n a k ismeretében válaszolhatunk a r r a a kérdésre i s , m i n t e g y közelitve a következő témakörhöz, a gazdálkodáshoz, hogy a határ m i l y e n nagyságú lélekszám szá­ mára nyújtott b i z o n y o s A z élet s z i n t e r e

megélhetést? a határ

A z önellátás, v a g y ahhoz közelálló termelői tevékenység.

i g y a f e u d a l i z m u s időszakában a változatos; egymást kiegészitő gazdálkodásnak t e r e t adó határ kedvező lehetőséget kinál a meg­ élhetésre . Nagykálló a nyirségi hordalékkúp középső részén h e l y e z k e ­ d i k e l . A tájról k i a l a k i t o t t

képünkben homokbuckás felszínek,

a szóibarázdákban meg-megcsillanó l a p o s o k v i z e i , a nyírek, s az időnkónt feltámadt szél által h o r d o t t nek

homokfergetegek

jelen­

meg. A homok u r a l m a azonban nem j e l e n t / e t t / végzetszerű

csapást az o t t élő emberek számára. A homokverések jobbára a vízválasztótól délre - Téglás-Nyirbátor-Mátészalka v o n a l o n fekvő

területeken,

a X I X . század elején j e l e n t k e z t e k , amikor

az erdőirtás mórtéke átlépte a z t a k r i t i k u s határt, amelytől a szél a hátára v e h e t t e a homokot. A vízválasztótól északra települt községek nagyjából ke­ let-nyugat

irányú pasztában h e l y e z k e d n e k e l . A telepitővonal 4

a löszös homok /homokos lösz/, i l l e t v e

az azon k i a l a k u l t mező­

ségi jellegű t a l a j o k . E h e l y e k egyben a Nyírség l e g j o b b területei i s .

Nagykálló városa a löszös homok és futóhomok

találkozására települt. A határban a mezőségi jellegű kon

termőtalajo­

kivül a r o z s d a b a r n a erdőtalaj i s előfordul. A t a l a j v i s z o n y o k

i s magyarázzák, hogy k o r s z a k u n k b a n e területen a futóhomok miért nem lendült mozgásba. Nyirségi v i s z o n y o k között a t a l a j adottságok kedvező felté­ t e l e k e t biztosítottak a földmüvelés számára. E z t az adottságot a város lakói i s megfogalmazták 1771-ben, a k i l e n c

kérdőpontra

a d o t t válaszaik egyikében: "a határ megtermi mind a Búzát, mind a kétszeres E l e t e t , mind a Gabonát ugy az Árpát, Zabot és néhol a Kölest i s ... ganajozás nélkül, négy és h a t vonó marhával"^ folytatott

szántás m e l l e t t .

A homokbuckás felszín s o k s z o r 10-25 m-es mélyedéseiben náddal, sással benőtt vagy n y i l t víztükrű n y i r e k húzódtak meg. Azokról K i s s L a j o s , a Nyírség halászatáról szóló a l a p o s közle­ ményében az alábbi leltárt közölte: Dókakut - 1 h o l d , K i s l u d a s tó - 15 h o l d , Nagyludastó - 120-150 h o l d . F e k e t e s z i k h o l d . Hosszúrét - 40-50 h o l d , Kishoszom - 8-10 h o l d ,

- 20-30 Kisdorog-

s z i k - 5-8 h o l d . N a g y d o r o g s z i k - 25-30 h o l d , Paprét - 5-6 h o l d , Sajtárszik - 40-45 h o l d , S z i r o n d l a p o s

- 80-100 h o l d . V a d k e r t

- 1000 h o l d , Verébsár - 20-30 h o l d . Mélységük 1-4 m között vál-

t o z o t t . A középső, Nyirség egészére v o n a t k o z t a t o t t

megállapítá­

s a nyilván Káliéra i s i g a z : ha v a l a k i h a l r a éhezett a régi v i ­ lágban, "a minden község határában létezett t a v a k b a n kosárral a n n y i t

tapogató

f o g h a t o t t , hogy a nagyböjtben a római pápának

a konyháját i s elláthatta

volna."

7

A t a v a k szélei, a festők egyben a "nádlás" szinteréül i s szolgáltak. A nád, a gyékény a házópités nélkülözhetetlen

kel­

léke v o l t . A v i z , m i n t itatóhely az állattartás lehetőségét i s jelentősen növelte. Az "áldott" v i z e g y b e n "átkos" v i z i s l e h e ­ t e t t , hiszen

a n y i r e k kiterjedése évről-évre a csapadók és idő­

járási v i s z o n y o k

függvényében változott. Ez e g y s z e r

tágította,

másszor szükitette a müvelésbe v e t t terület nagyságát, a s z i ­ lárd t e l e k r e n d s z e r kialakulása után p e d i g

a szárazság idején

müvelésbe f o g o t t terület j o g v i s z o n y a i t illetően támadt bonyoda­ lom.

A vizenyős l a p o s o k létezésének k e l l e m e t l e n járuléka a vér-

szivókban való gazdagság és a z állandó maláriaveszély

volt.

A vidék ma i s jellemző adottsága a z erdőben való szegénység . A gazdák kissé túloztak, de kétségtelenül i g a z a t állítot­ t a k , a m i k o r a z t panaszolták, hogy "épületre való Fája magoknak a Lakosoknak n i n c s e n . " rint

8

Térképünk / l . s z . térkép/ tanúsága

sze­

némi erdő, a S z i r o n d és a " T o l d i cser/jéje" mégiscsak zöl­

déit a határban. Hogy e z n a g y o n kevés v o l t , a z t példázzák a kü­ lönféle önkényes akciók, a m e l y e k célja a fának a megszerzésére irányult. így jártak e l 1761-ben a szomszéd községnek, H u g y a j nak

a l a k o s a i , akik

"Biró E l e k Dános" vezetésével kivágták a Q

S z i r o n d erdő "Hugyai u t felől való részét".

De u g y a n c s a k a

szükség v i t t e a lopásra 1793-ban H e l l e r Györgyöt és Dánost, m e l y n e k során "a régi Temetőről ... éjszaka s o k főtől való fá­ k a t /fejfákat/" k i e m e l t e k

és

hazavittek.

1 0

A természeti adottságok némiképp kompenzálva a fában m i n t építőanyagban való szegénységet, lehetővé tették a téglaégetést vályogvetést• Ez haszonvételnek számított, és fölötte a kommunitás őrködött. A X I X . század elején, azonban e z i s földesúri 11 ellenőrzés alá került. összegezve a z e l m o n d o t t a k a t megállapítható, hogy a föld­ r a j z i környezet nyírségi v i s z o n y o k nyújtott a megélhetés számára.

között kedvező lehetőséget

A mai Nagykálló története pusztulással kezdődött. A régi település / B e z n u d a d a / a X V I . század véres háborúinak e s e t t ál­ dozatul. Alig

néhány évtizeddel a szomorú, de mindennapos e s e ­

mény után Lónyai András k a l l ó i várkapitány Thurzó Györgynek, az észak-magyarországi főkapitánynak 1610-ben i r o t t

levelében

erről a következőt állapítja meg: a régi "ház h e l y e n / a z e l ­ p u s z t u l t város helyén/ egy f i a ház s i n c s , egy ember sem l a k i k * 12 annak a városnak a telkén, k i a z török mia p u s z t u l t e l " . A várost a z 1 5 6 0 - a s évek második felében, de nyilvánvalóan a drinápolyi békét megelőzően érhette nagyobb pusztulás. ^ x

A város ujrátelepedése, településszerkezete s z o r o s a n k a p ­ csolódott a z 1571-73 között felépült várhoz. A magyar végvárvo­ nal

sorába másodosztályú erősségként kapcsolódó vár jelentőséget 14 a d o t t a városnak i s . E z t a fontosságot ismerték e l a z 1574-es törvényben, m e l y n e k végzése s z e r i n t a város kikerült a Kállay család magánföldesuri joghatósága alól, és a kamara i g a z g a t t a ,további sorsét. A földesúri család u g y a n a k k o r e l v e s z t e t t b i r ­ tokát: szüntelenül, de eredménytelenül próbálta visszakérni az 15 u ralkodótól. A királyi fennhatóság kedvezőbb lehetőségeket igért. E z az igéret megvalósult a z erdélyi f e j e d e l m e k és a H a b s b u r g császá­ rok

személyében egyaránt. A I I . Rákóczi Györgytől k a p o t t k i -

vá1tsáqokat I . Lipót többször i s m e g u j i t o t t a , 16 szitette

1 6 6 9 - b e n , 1687-ben és 1 6 9 0 - b e n .

Privilégiumainak

nagyobb részét a város "átmentette" a X V I I I . lyek voltak

i l l e t v e kiegé-

századra i s . Me­

e z e k az előjogok? A kocsma /Kántor/, a mészárszék,

"öt országos vásárok" tartása, s z a b a d költözködési ,joq biztosí­ tása taxá s állapot, széles belső Önkormányzat. r ia

1711-ben a város e l v e s z t v e gyei

korábbi különállását a várme­ (

köziqazoatás hatókörébe került. Függetlenségét a z e g y r e

erőszakosabb földszerző politikát folytató földesúri családtól i s védenie k e l l e t t . milia

A korábbi felfogással szemben a Kállay f a ­

az 1723-as évi 7 9 . t c . értelme s z e r i n t nem k a p t a v i s s z a

régi birtokát: "Kalló városának a Kállay család részére kért visszaadására nézve: f e n n t i s z t e l t

Ö l e g s z . felsége a z o n n a l a z

országgyűlés bevégzése után, b i z t o s o k a t

f o g kegyelmesen k i n e -

v e z n i , k i k meghallgatván a z érdekelteket, / h o g y / végrehajtás alá vegyék a z t , a m i t a j o g és méltányosság Az

parancsol."

u j fejleményektől k o m o l y a n t a r t h a t o t t a város, és e z

a r r a ösztönözhette, hogy a s z a b a d királyi városi r a n g o t magá­ nak 33

m e g s z e r e z z e . Az 1728-ban kötött szerződés értelmében 000 f o r i n t ellenében lehetővé vált, hogy megváltsa magát . ^

Közismert, hogy a X V I I I . században e z c s a k néhány e s e t b e n s i ­ került - p l . D e b r e c e n n e k -, Káliónak a próbálkozása i s s i k e r ­ t e l e n m a r a d t . A század derekáig továbbra i s m i n t mezővárosi jogállással

privilegizált

rendelkezett.

A X V I I I . század "békekorszak" v o l t . A város k a t o n a i j e ­ lentősége megszűnt, fontossága csökkent. A várat ták.

A gazdasági és p o l i t i k a i

életben megerősödő

felrobbantot­ feudalizmus

a Kállay család személyében s i k e r e s támadást i n d i t o t t

kivált­

ságai, különállása e l l e n . A z örökösödési háború befejezését követően régi vágyuk teljesült a földbirtokosoknak, mert a Po­ z s o n y i Kamara 1 7 4 9 . évi május 8 - i "divisiója" értelmében 20 000 F r t /rhénes f o r i n t / ellenében a város t u l a j d o n u k b a rü1t.

ke-

A család a n y a g i helyzetére vét fényt, hogy a z összeget

a Kamaránál gróf Károlyi F e r e n c t e t t e l e . Hálából a segitségért "egy

esztendeig

Kalló városától / a / földesuraságot illető m i n ­

denféle jövedelmet" felajánlották Károlyinak, s kötelezték ma­ g u k a t a r r a , hoqy a nagykárolyi- gróf "által m e g s z e r z e t t és lé­ ig tett

20 000 f o r i n t o k n a k

esztendőbeli interessét" m e g f i z e t i k .

A Kállay család rendkivül erőszakos birtokszerző kát f o l y t a t o t t . E z t egyértelműen bizonyitják azok a

politi­ szakadat­

l a n u l folyó b i r t o k p e r e k , a m e l y e k a különböző vármegyében e l ­ helyezkedő települések, településrészek vagy t e l k e k zéséért f o l y t a k . Akcióik, m i n t Kalló e s e t e

megszer­

i s bizonyitja, s i ­

k e r e s e k v o l t a k . Ez e s e t b e n még a z t i s elérték, hogy a város elvételéért

"compensatioképpen " k a p o t t

/ 1 6 4 0 - b e n / Farkasaszót 20

i s megtarthatták, 10 4 2 6 R f t kifizetése ellenében.

Birtokaik

változó nagyságát n i n c s módunk nyomon követni és e z nem i s f e l a d a t u n k . A z m i n d e n e s e t r e kétségtelenül i g a z , h o g y Nagykálló több szempontból i s f o n t o s

részét j e l e n t e t t e a földesúri c s a ­

lád vagyonának. A városnak már önmagában i s nagy v o l t a g a z d a ­ sági jelentősége. Az úrbéri szolgáltatásokból, földesúri r e ­ gálé jövedelmekből

származó h a s z o n 1750-ben a következőképpen

alakult: 281 g a z d a taxája

843 R f t

a r o b o t megváltásából származó bevé t e l

1 405 300 300

a serház h a s z n a a b o r korcsma mészárszék

100

a kereskedő görög / b o l t o s /

fizet

100

a vásárjövedelem

100 21 3 148 R f t .

M i n d e h h e z a n n y i t tehetünk hozzá, hogy a b e f o l y t

jövedelem

nagysága évről évre növekedett, a földesúri befolyás mind jesebb

tel­

érvényesülésével párhuzamosan. 1751-ben, de később i s

például a z árendába a d o t t felül 2 0 0 0 f o r i n t o t

italmérésért az italjárandóságon 22

kapott.

A város birtokbavétele más

szempontból i s alapvető érdeke v o l t

a Kállay családnak. 1749

előtt a család tulajdonában lévő területek körbevették a vá­ r o s t . Nagyon f o n t o s n a k tünt, hogy a z egymást érő o r o s i , h u g y a i , n a p k o r i , kiskállói, kállósemjéni, b i r i s t b . határt a l e g g a z d a ­ gabb belső résszel kikerekítsék . I 7 5 0 ~ b e n a Kállay család ugy döntött, hogy'"a Familiának semmi hasznára nem v o l n a a z , hogy N.Kalló Városa... felosztód­ nak. " /A városból és a " b y r " nevü prédiumból származó jövedel23 meket osztották két részre./

A vita

nem a földesúri h a s z o n ­

vételek, hanem a t a x a elosztása körül a l a k u l h a t o t t

k i , ezért

ugy döntöttek, hogy a lakosság a "Földesúr /a család között repertiáltassék, m e l y

tagjai/

r e p e r t i t i o szerént k i k i az Urak

közül a z oda obveniált Taxásokon a Taxát m e g v e g y e " . ^

4

Később,

1764-ben - okát nem ismerjük - a várost mégiscsak két egyenlő részre osztották f e l a család két ága - / n a p k o r i és o r o s i / kö~ 25 zo 11 . A Kállay család a kezdetektől t u d a t o s a n hogy a b i r t o k u k b a került város l a k o s a i v a l

vigyázott

arra,

szemben a kér ág

egységesen lépjen f e l . Már 1750-ben megállapodtak, hogy miután a város urbáriumot k a p o t t , a z abban rögzitett t e r h e k n e k d e n k i köteles " t a r t a n i magát

... és a z o n Urbáriumnál sem

fellyebb,

szabad

min­ 26

sem alább nem l e s z

bánni ;.z L a k o s o k k a l . "

A város felosztása után, 1764-ben ugy határoztak, "ha e g y i k részről másikra v a l a m e l y T x á s , k i most Kallóban l a k i k , át a

a k a r n a m e n n i , a z t sem egyiküknek, sem másikuknak m ga telkére a

b e f o g a d n i subpoena V i o l e n t i a nem s z a b a d . " Abban a z e s e t b e n , ha e z mégis bekövetkezne, v i s s z a k e l l a gazdát küldeni és ha e z sem történne meg, a "szökött" embert Kálióban bárhol e l 27 lehet fogni. Eme r e n d e l e t n e k hatása l e h e t e t t az e g y e s város­ részeknek népesedésére, e s e t l e g a házassági szokásokra i s . Férfi nehezen h a g y h a t t a

e l a z t a városrészt, amelyben felnőtt.

Természetesen a r e n d e l e t nem érintette a város elhagyásának kérdését. 1764

után a z osztozkodás halál esetén a család két ágán

belül t ö r t é n t .

28

Kalló belső életét a z 1749 utáni évtizedekben nagyban meghatározta a földesúri f a m i l i a meglehetősen r o s s z a n y a g i h e l y z e t e . Ez a z e g y r e dozó lakosság e l l e n i

fokozódó a n y a g i megterhelés m i a t t láza­ e g y r e erőszakosabb, időnként d u r v a

fellé­

pésekben nyilvánult meg. A z állandó pereskedés, a nem

megfele­

lő gazdálkodás, e s e t l e g a fényűző életmód - valójában

csak

találgatni t u d j u k - l e h e t e t t

a család eladósodásának okozója.

Egy

1792-ben készült számadásuk s z e r i n t

nak

folytatásáért f e l s z e d e t t

a n n y i r a lenyomtak többi C r e d i t o r a i n k

"a közönséges

dolgok­

... s reánk háramlott adósságok

bennünket, hogy t s a k most i s e g y s z e r r e a között 220 000 R f t / a / Capitális Adósságunk."*''

A z adósságok t e t e m e s részét b i z o n y o s a n

a perköltségek képezték.

Pl.'Gróf Kállay Dános adóssága 1807-ben 75 000 R f t v o l t .

Bir­

t o k a i t a család l e g e n e r g i k u s a b b , magas állami h i v a t a l t betöl­ tő

t a g j a , Kállay Péter v e t t e zálogba /Kallót i s / 32 évre és

fizette

testvére adósságait.

3

Nem véletlen, hogy a X I X . szá­

z a d elején a legtöbbet az ő tevékenységétől, terheltetésétől s z e n v e d e t t a város népe.

Az úrbéri p e r néhány a s p e k t u s a : A város birtokbavételének pillanatától éles ellentét a l a k u l t

k i a régi szabadságait egy­

re gyengülő utóvédharcokban védő lakosság ós a földesúr között* Nagykálló X V I I I . századi történelmének nem sajátossága, de e g y i k döntő eleme a z a több m i n t évszázados p e r a város és földesural

között, amely tényleges befejezését c s a k

a jobbágyfelszabadí­

tásnak köszönhette. A z ellentéteknek két fő területe / a pernek valójában három/ v o l t , mert a földesurak - a közönséges urbárium s z e r i n t i adózásra kívánták köte­ l e z n i a gazdákat, ami a régi privilégiumok

teljes

fel­

számolásával l e t t v o l n a egyenlő; - saját majorságuk kiépítésére a határ mind nagyobb ré­ szét - elsősorban a Szállásföldeket - szerették v o l n a , akár erőszakkal i s használatba v e n n i . A gazdák úrbéri t e r h e i t

először az 1750-ben k i a d o t t

" C o n t r a c t u s " szabályozta. /Nem

tekintjük f e l a d a t u n k n a k

úrbéri t e r h e k változásainak részletes f i g y e l e m m e l Annak ellenére, hogy k i s e b b

most a z

kisérését./

t e r h e k e t állapítottak meg, az e l ­

lenérzés nagyon erős v o l t a lakosság körében. E l k e s e r e d e t t e n panaszolták, hogy ben",

"a nép megfogyatkozván a m o s t a n i

de inkább k e r t j e i k e t ,

szük idők­

földjeiket és privilégiumaikat

készebbek e l h a g y n i , a városból elköltözni, "mintsem Földesurat szolgálni nagy s z o k a t l a n robotozsággal és k e d v e t l e n dézsmaadás 31 sal." A r o b o t o t pénzen meg l e h e t e t t váltani, de a városi l a ­ kosság ellenállása következtében a földesúr a z t 1751-ben be­ s z e d n i sem t u d t a . 1754-ben u j a b b , három évre szóló urbáriumot k a p o t t a vá32 ros. A z t követően a vármegye s z e r k e s z t e t t u j a b b k o n t r a k t u s t , " a m i r e a nép közönségesen e g y a k a r a t t a l kiáltott f e l , hogy a megírt P u n c t u m o k h o z nem állnak, hanem a z e d d i g a d o t t Taxa és Dézsma m e l l e t t m a r a d n a k . A Forspontozást ámbár e d d i g 33

adták

kéntelenségből, ezután a d n i a z t sem akarják." 1764-ben királyi p a r a n c s

h i r d e t t e k i a város úrbéri

ter­

h e i t . A p o n t o k o n az 1767-es / 1 7 7 3 - a s / Urbárium sem változta­ t o t t . U g y a n a k k o r a szabályozás továbbra sem elégítette k i a lakosság igényeit, a földesúr p e d i g m i n d u n t a l a n 1776-ban

királynői p a r a n c s r a

megszegte a z t .

u j a b b , egy évre szóló

t u s t " a d o t t a "Família" a v á r o s n a k .

34

"Contrac-

Egy év múlva a f e l e k i s ­

mét p e r b e szálltak, aminek rövid időre a z 1786-ban k e l t kirá­ lyi

parancs

v e t e t t véget. E k k o r

a határt ismét felmérték, 200

egész t e l e k r e osztották f e l és a lakosság úrbéri t e r h e i t

ujabb 255

kontraktusban

szabályozták, a m e l y e t a földesúr nem i r t alá.

A felvilágosult a b s z o l u t i z m u s

időszakában a város átmeneti s i -

kerrel vel

f o l y t a t h a t t a harcát a földesúri h a t a l o m kiteljesedésé­

szemben. A I I . József által k i a d o t t " R e g u l a t i v u r n

tum"-ot 1792-ben és 1796-ban megujitották. l 8 0 S - b a n újra m e g i n d i t o t t

Instrumen-

A Kállay család az

p e r b e n ismét követelte, hogy a várost

közönséges urbárium alá v e h e s s e . A történelmi előzményekre, a XV. és X V I . századi v i s z o n y o k r a a l a p o z o t t követelése végül i s nem járt eredménnyel. Az 1820-ban született döntés értelme rint

a város l a k o s a i

"Urbáriális C o n t r a c t u s 37

sze­

alá, m e l l y az Urbá-

riumnál könnyebb légyen v e t t e t n e k " . Nagyobb s z e r e n c s e amely a k a l l ó i

kisérte a földesúr másik törekvését,

határ egy részének, a Szállásföldeknek elvéte­

lére irányult. A területet a k a l l ó i vitézek kapták a X V I . szá­ zad

végén, v a g y a X V I I . század elején, s különös j u s s a l g a z 38

dálkodtak a z o n a X V I I I . századi utódd< i s -

A Kállay család a

területet a város határához tartozónak t e k i n t e t t e , s az ősi j u s s alapján igényt formált a t e l j e s

földesúri j o g o k

gyakorlá­

sára. A m i n t e g y másfélszáz szállást tartó g a z d a és a Kállay f a m i l i a közötti patvarkodás k o r s z a k u n k b a n , a X V I I I . században nem, csak si

a következő évszázadban ért véget, a z érdekelt váro­

lakosság hátrányára. Valóban érdekes kérdés, hogy a X V I I I . században a p r i v i ­

légiumok, a s z a b a d a b b jogállás vonzásának, s a z i g e n

feszült

belső, politikai-társadalmi forrongást előidéző, kiteljesedő földesúri befolyás taszitásának erővonalán élő népesség szán­ ban és belső összetételében hogyan "élte ót" a változásokat? Az anyakönyvek Az egyházi anyakönyvek a történeti demográfia elsőrangú 39 forrásai. A felismerés a l i g idősebb husz-huszonöt évnél. Annak ellenére, hogy a z anyakönyvek demográfiai célú

felhasz­

nálása már a két világháború közötti időszakban elkezdődött, általánosabbá c s a k

a z 1950-1960-as évek fordulójától vált. A

kutatók e g y r e nagyobb számban használják kutatásaik során a belőlük nyerhető a d a t o k a t ,

amit rendkivüli forrásértékük ma­

gyaráz. Magunk sem f o r d u l t u n k más, c s a k nálható forrásokhoz, c s a k

fenntartásokkal

abban a z e s e t b e n ,

hasz­

ha o l y a n idöha-

tárokban k u t a t t u k a népességi v i s z o n y o k a t , a m e l y időkből anyakönyvi feldolgozás nem áll a rendelkezésünkre.

Forráskritikai bevezetés Az anyakönyvi feldolgozások módszereinek kialakításában többek között Kováts Zoltánnak v a n nagy s z e r e p e . Ő a f r a n c i a demográfusok módszerét, elsősorban a családrekonstrukciós mód­ s z e r t adaptálta a h a z a i v i s z o n y o k r a . Kiemelkedő jelentőségű Dávid Zoltán munkássága, a k i a z anyakönyvi feldolgozások rész­ ben

eltérő útját követi, és számitógépes feldolgozás révén u j

"iskolát" t e r e m t e t t Magyarországon. A z anyakönyvi feldolgozá­ soknak igazán széles lehetőségét mutatják b e , és a P. L a s l e t t i s k o l a jó hagyományait tükrözik A n d o r k a R u d o l f

/Faragó Tamás,

Török K a t a l i n / munkái, a k i s z o c i o g r a f i k u s pontossággal r e ­ konstruálja a családok népességi v i s z o n y a i t . Az e l t e l t

h u s z év nem v o l t elég a h h o z , hogy a z anyakönyvi

feldolgozások módszerei egységesüljenek, a meglévő eljárások általánossá váljanak. "Még az u j a b b helytörténeti kutatások i s alig

aknázták k i e forrásokban rejlő lehetőségeket. Ha

foglal­

k o z n a k i s a helytörténeti kutatók a z egyházi anyakönyvek a d a ­ taival,

inkább c s a k a születések és halálozások számából k i 40

vannak következtetéseket l e v o n n i . " Az anyakönyvek forrásértéki fókának megitelesében a k u ­ tatók véleménye eltérő, és a" kutatómunka kiteljesedésével változáson megy ót. A feldolgozómunka kezdetén még /néhányan/ szűkre szabták használhatóságuk terét. "Az egyházi anyakönyvek p o n t o s lélekszámadatok megállapitására nem a l k a l m a s a k , természetes szaporodás ütemének lemérésére, v a l a m i n t

de a

névanya­

gának más forrásokkal való összehasonlitására i g e n jól h a s z 41 . » nálhatók." Dávid Zoltán i s a z t hangsúlyozza, hogy a t e l e ­ pülések t e l j e s népességének meghatározására nem m i n d i g a l k a l ­ masak. Állítását a z z a l i n d o k o l j a , h o g y a z anyakönyvek nem tá­ jékoztatnak a vándormozgalom nagyságáról, a helységben tartóz­ kodó idegenekről és a halálozási anyakönyvek kétségtelen hiá­ nyosságai m i a t t "a t e l j e s családi összesitések o l y k o r a n n y i r a m e g r i t k u l n a k , hogy már nem i s képviselik e település nópessé-

gének egészét."

Mások véleménye s z e r i n t

konstrukció - a h a l o t t i lehet

anyakönyvek pontatlansága m i a t t - nem

t e l j e s , c s a k reprezentatív."

csak annyit

i s a "családre­

43

Az e l h a n g z o t t

véleményekhe

füzünk hozzá, hogy azok esetenként a z a d o t t

anya­

könyvekre v o n a t k o z n a k , az általánosítás tehát nem l e h e t a b s z o ­ lút érvényű. Nagy v o l t kiismeretességének

tehát a szerepük a p a p o k n a k , azok

lel­

teljessége tükröződik a forrásokban. Másfe­

lől, ha abszolút értelemben használjuk a t e l j e s és p o n t o s k i ­ fejezéseket, a k k o r a későbbi k o r o k valósnak, h i t e l e s n e k

tartott

összeírásai sem f e l e l n e k meg mindenben az elvárásoknak. Az anyakönyveket önmagukban Kováts Zoltán sem teljesen hitelt

tartotta

érdemlő forrásoknak, mert " o l y a n v o l t a X V I I I .

századi anyakönyvezési g y a k o r l a t u n k , hogy a születési b e j e g y ­ zéseket 95-98 % - o s pontossággal vezették, mig a m e g h a l t a k n a k c s a k 2 0 - 3 0 , e s e t l e g 60-70 % - a került felvételre a z anyakönyv­ be."

T e l j esen egyetértünk a z z a l a megállapítással, "hogy az

4 4

a l a p o s forráskritika alkalmazása a z eredmények

realitásának

4 5

kulcsa."

Az általa e l t e r j e s z t e t t

családrekonstrukciós mód-

s z e r r e l áthidalhatónak t a r t j a a forráscsoport hiányosságait, és ilyenformán a z a d o t t helység népessége U

J.

4

" p o n t o s a n " kiszámít--

7

ható. Az e l m o n d o t t k r i t i k a i

észrevételek m i a t t , a kutatás során

a z anyakönyvekből n y e r t a d a t o l c a t más összeírásokkal i g y e k e z n e k a kutatók összevetni a k k o r , a m i k o r az össznépességet kívánják 4 8

meghatározni.

A vélemények u g y a n a k k o r abban i s megegyeznek,

hogy a különböző forrásokból nyerhető a d a t o k közül a valóságot l e g j o b b a n megközelítőre a z anyakönyvi feldolgozás révén buk­ k a n h a t n a k . Az e d d i g i eredmények a z t mutatják, hogy a homogén vallású, f e j l e t t

egyházi élettel rendelkező községekben, a h o l

a lakosság f o l y a m a t o s a n élt, o l y a n anyakönyveket amelyek a d a t a i lényegében a valóságot

találunk,

tükrözik.

A forráskritika terén elért eredmények b i z o n y o s törvény­ szerűségek levonását már "régen" lehetővé tették. A f e n n t a r ­ tások a h a l o t t i anyakönyvek vezetésének a pontosságával szem­ ben a l e g n a g y o b b a k .

"Az anyakönyvek szélesebb használhatósá­

gának e g y i k kulcskérdése a h a l o t t i anyakönyvek megléte, v e z e 49 tésének pontossága."

A "csurgói anyakönyvek X V I I I . századvé­

g i névszerinti feldolgozása például a z t m u t a t t a meg, hogy mig

a keresztelések 1-2 %-ban m u t a t n a k hiányosságokat, a d d i g megkeresztelt

a

gyermekek 20-30 %-áról nem l e h e t e t t a d a t o t t a ­

lálni a r r a nézve, hogy m i k o r h a l t a k meg. I l y e n arányú elván50 dorlás nem l e h e t e t t abban a községben".

"Az i g e n

lelkiisme­

r e t e s e n és f o l y a m a t o s a n v e z e t e t t hajdúnánási anyakönyv a z t a forráskritikai tanulságot a d t a , hogy a h o l a X V I I I .

században

v a g y a X I X . század első felében a m e g h a l t a k 50-60 %-a nem csemő ós g y e r m e k h a l o t t , o t t a h a l o t t i nyú hibájával k e l l A halotti

számolni."^

cse­

anyakönyv megfelelő ará­

1

anyakönyvekből elsősorban a gyermek és

csecse­

mő h a l o t t a k m a r a d t a k k i . A protestáns vallású egyházközségek elterjedt

szokása v o l t , hogy a csecsemő, gyermek és szegényebb

rétegekhez tartozó h a l o t t a k a t a pap h e l y e t t a tanitó t e m e t t e . Dávid Zoltán a r r a a z eredményre j u t o t t , h o g y k e z d e t b e n H a j d u hadházon c s a k a "generális F u n e r a t i o " - v a l e l t e m e t e t t 52 neveit

irták be a matriculába.

s más h a l o t t a k n e v e i t

halottak

A z a tény, hogy a csecsemő,

nem találjuk, nem j e l e n t i a z t , hogy őket

nem irták össze. Sok helyütt - i g y Kallóban i s - g y a k o r l a t l e ­ h e t e t t , m i n t a z t Oároli Oózsef Gyoma esetében feltételezi, a 53 kettős anyakönyvezés. Saját t e m e t t e i t a tanitó i r t a össze. A keresztelési anyakönyvek általában nem tartalmazzák a halva

született g y e r m e k e k e t és a néhány napos csecsemőhalotta­

k a t . Ök a z o n b a n nem feltétlenül m a r a d t a k k i a keresztelésből i s . A z 1 5 6 7 . évi református-közzsinat ugyan kinyilvánította, hogy

"gonoszul cselekszenek,

a k i k a szükség hamis ürügye 54 a l a t t a bábáknak megengedik a keresztelést.." A gyakorlati élet, m i n t H a j d u d o r o n a z t Dávid Zoltán k i m u t a t t a , igényel­ t e

te

a z o k tevékenységét. Kováts Zoltán a z t J.s feltételezi", hogy

Berettyóújfaluban

h a v o n t a , e s e t l e g h e t e n t e e g y s z e r k e r e s z t e l t e k . E r r e abból kö­ v e t k e z t e t e t t , hogy a b e j e g y z e t t e k ideig

c s a k az évet és a hónapot tartalmazták.

maga i s a z t i r t a a faluban igy

keresztelési dátumai hosszú / A r a n y Dános

G y u l a i Pálhoz intézett levelében, hogy

mivel

a z a szokás járta, hogy a pap vasárnap k e r e s z t e l t ,

ő a z anyakönyvben szereplő dátumnál i g e n c s a k idősebb./ A keresztelési anyakönyvek e s e t l e g e s pontatlanságához

v e z e t e t t a z a z általunk i s feltételezett, de p r a k t i k u s n a k

tű­

nő g y a k o r l a t , hogy a kereszteléseket külön vezették és időnként onnan másolták be a m a t r i c u l a b a . Ennek létezésére a z anyakönyvek külalakiából, a t i n t a

szinéből és a z e s e t l e g e s elirások 57

lelle-

géből következtethetünk. A ke reszté lések száma 1-5 % - b a n maradt e l a születések tényleges mennyiségétől. A születések számának évi ingadozá­ s a a "helység korstrukturájának sajátosságai m e l l e t t történe­ tének különböző kedvező v a g y kedvezőtlen időszakaival függ öszs z e . A jó v a g y r o s s z termésű évek éppúgy h a t o t t a k /a

a születések

halálozások és házasságkötések/ számának alakulására, m i n t

a járványok v a g y a z 1848-as

szabadságharc."

58

Az anyakönyvek vezetésének pontossága m i n d e n k o r függött a z a z t vezető pap lelkiismeretességétől, felkészültségétől, a kialakult

anyakönvvezési gyakorlattól, a z egyházközség

szerve­

zettségétől, a külterületi népesség nagyságától, a vallásosság mélységétől. Az anyakönyvek használhatóságáról v a l l o t t nyek l e h e t n e k

eltérő vélemé­

a z o k a i a különböző rendszerű lélekszám számítá­

s o k n a k . A z e g y i k módszer a születési anyakönyvekre támaszko­ dik.

"A születések számának követése demográfiai vizsgálataink

a l a p j a " - i r t a módszeréről Dávid Zoltán. A születési arányt ezrelékben határozza meg és e z alapján következtet az összné­ pesség létszámára.

59

A családrekonstrukciós módszert követve mindhárom a n y a ­ könyv bejegyzéseit a z o n o s alapossággal k e l l f e l d o l g o z n i . A feldolgozás a z o n b a n nem - feltétlenül - t e r j e d

k i minden

ládra. Csurgó népességének demográfiai v i s z o n y a i t k i l e n c

csa­ , 60

Hajdúnánásét p e d i g

száz család a d a t a i alapján dolgozták f e l .

Megállapították a családnagyság értékét és a z z a l szorozták a családok számát. A k a p o t t

ér .ék a d t a

össznépességet. A c s a ­

ládrekonstrukciós módszer kiindulásának eltérő útjára i s t a ­ lálhatunk példát, B e n c s i k

Dános dolgozatában. 0

legbiztosabb­

nak a házasságkötések a d a t a i t t e k i n t i , a m e l y r e néhány évtized 61 a l a t t felfűzhető a közösség s z i n t e t e l j e s népessége. A történeti demográfiai kutatásokban, de különösen a h e l y -

történet feldolgozásakor a családrekonstrukciós módszert t e ­ kinthetjük a z igazán járható útnak. " A h o l a családrekonstrukciót s i k e r e s e n l e h e t a l k a l m a z n i , a termékenység o l y a n p o n t o s mérését t e s z i lehetővé, amely részletességben és pontosságban megközelí­ t i a f e j l e t t országok j e l e n k o r i népességéről rendelkezésre álló 62 adatokat."

Ha a családrekonstrukció s i k e r e s és megbízható,

t e k i n t e t t e l a r r a , hogy "egy s o r sajátos jellemzővel zik",

olyan ismeretek

rendelke­

birtokába j u t u n k , amelyek a társadalom­

elemzés, a gazdasági vizsgálódás kiinduló szempontjául szolgál­ h a t n a k . A rendkivül fáradságos munka végül mégiscsak megtérül. A városi anyakönyvek Naqykálló a vallási élet e g y i k

központi helyének számitott

a vármegyében • A tiszántúli fekvésből, a végvári katonaság j e ­ lenlétéből j o g o s a n

feltételezhetjük, hogy a reformátusok egy­

háza döntő jelentőségű v o l t már a korábbi évszázadokban i s . A z erős egyház X V I I I . századi megmaradását a z i s lehetővé hogy az 1 6 8 1 . évben S o p r o n b a n t a r t o t t

tette,

országgyűlés X V I . t c . - e

értelmében a város a z artikuláris h e l y e k

közé számitott. A vá­

r o s belső életének önállósága később i s biztosította a r e f o r ­ mátusok egyházi életének szabadságát. Kivételnek számitott a területen a k a t o l i k u s egyház f e n n ­ maradása. A z e g r i püspökséghez tartozó S z a b o l c s megyében T e l e k e s s y István püspök / 1 6 9 9 - 1 7 1 5 / mindössze Nagykálióban és K i s várdában b u k k a n t római k a t o l i k u s plébániára. A következő év­ t i z e d e k b e n sem j a v u l t nagyon s o k a t a h e l y z e t , ami egyebek m e l ­ l e t t kiderült Eszterházy Károly püspöknek Barkóczi F e r e n c e s z ­ t e r g o m i érsekhez 1763-ban i r t leveléből i s . Abban megállapít­ j a , hogy S z a b o l c s vármegyében "csak 9-plébános taláIható, e z e k >-64 sem

t u d i a k megélni. Ugyancsak

régebbi k o r r a nyúlik v i s s z a a görögkatolikus

egyház megalapítása i s . Delén tő ségében ugyan a refc-m:' usokéval

- miként a k a t o l i k u s sem - nem v e r s e n g h e t e t t , de töretle­

nül működött óvszázadokon át. A település jelentőségét, de a református egyház erejét i s jól szemlélteti a f e j l e t t

iskolai

élet. Görömbei Péter s z e -

rint

az i s k o l a a X V I I I . században elérte a gimnáziumi

tot.

Beiskolázási körzete nagynak tekinthető. Egy 1753-ból

származó kimutatás s z e r i n t i

65

fokoza­

több m i n t 3 5 helységből jártak i d e

tanulni. Az i s k o l a m e s t e r i nak számitott a k o r b a n .

h i v a t a l t i s z t e s , megbecsült állás­

A városi tanács felügyelt a z ekklésia a n y a g i ügyeire, döntött a pap személyének kiválasztásában, a papmarasztásban. Ha egy lelkész hosszú i d e i g d o l g o z o t t a helységben, az m i n d i g azt

j e l e n t e t t e , hogy közmegelégedésre végezte munkáját. A

Kallóban szolgálatot teljesitő lelkipásztorok megbecsült, n e ­ ves

t a g j a i voltak

a z egyházuknak. Lelkiismeretességük, kép­

zettségük magas f o k o n állott. Mi ket

következik a z elmondottakból? M i l y e n következtetése­

v o n h a t u n k l e a források szerzőire vonatkozóan? Az egyházi

élet fejlettsége és szervezettsége igényelte, hogy a hitközség képzett, müveit, munkájukat l e l k i i s m e r e t e s e n

végző p a p o k a t a l ­

k a l m a z z o n . Az egyházi személyek hosszú évekig, évtizedekig gyakorolták, becsülettel végezték hivatásukat. Minden valószí­ nűség s z e r i n t szerint

hiveiket

jól ismerték, azok n e v e i t

lehetőség

p o n t o s a n rögzítették. B i z o n y o s r a vehető az i s , hogy a

század elején a még t e l j e s e n

nem megszilárdult n e v e k e t

azonos

módon j e g y e z t e f e l a k o r s z a k o t életművével átfogó p a p . Békési András. Az

elmondottakat i g a z o l n i

látszik a z i s , hogy a kallói 68

református anyakönyv a legrégibbek közé t a r t o z i k .

A z első

anyakönyvet 1 7 1 3 - 1 7 3 5 között v e z e t t e a g y a k o r l a t elindítója, Békési András. A következő, általunk f e l d o l g o z o t t az

anyakönyv

1 7 6 6 - 1 8 0 6 közötti évek népmozgalmáról ad h i r t . /A hiányzó

évekből származó anyakönyvek

elpusztultak./

A század két időszakából származó anyakönyvek f o r m a i , de tartalmi

szempontból i s különböznek egymástól. Az első a n y a ­

könyvet f o l y a m a t o s a n , mig a másodikat táblázatos r e n d s z e r b e n vezették. A későbbi anyakönyv bejegyzései sokoldalúbban használhatók, h i s z e n a legszükségesebb a d a t o k m e l l e t t dekeltek

fel­

a z ér­

korviszonyairól, származásáról, az esemény körülmé­

nyeiről, sőt még a komasági-rokonsági kapcsolatokról i s i n ­ formációkat szerezhetünk.

A nagykállói anyakönyvezési g y a k o r l a t

arról győz meg ben­

nünket, hogy az már az anyakönyvek vezetését egységesitő 1786-os rendelet

előtt i g e n

magas s z i n v o n a l u

F o n t o s szempont a h a l o t t i

volt

anyakönyvek

forrásértékének

meghatározásakor a kettős anyakönyvezés létének kérdése. M i n t a rektor

fizetésének

lajstromából kiderült, temetést ő / i s /

végzett. V a j o n e g y v a g y két anyakönyvbe vezették a z e l h u n y t a k n e v e i t : A z első anyakönyvben együtt találjuk a prédikációval ós énekszóval e l t e m e t e t t e k

n e v e i t . A század második felében

két anyakönyvet használtak e r r e 1 7 8 0 - 9 0 - e s években v e z e t e t t

a célra. /A tanító által a z

névsort megtaláltuk a z egyház l e ­

véltárában./ Ezen. ténynek a mai szempontunkból, most n i n c s

kü­

lönösebb jelentősége, mert felsőbb utasításra már 1775-től kezdve a h a l o t t a k a t

átírták a matrikulába: " P r o Memória: Ebbe

a Matriculába mind e d d i g a'kik

tsak

a z o k a M e g h o l t a k vágynak

P r e d i c a t i o v a l t e m e t t e t t e k h o l o t t mind e g y i k n e k i t t k e l ­

l e n e l e n n i . A legközelebb elmúlt 1 7 7 5 . d i k esztendőbe tsak

beirva,

a'kik

Ének-szóval temetődtek, a z O s k o l a - M e s t e r Jegyzékéből i d e

i r a t t a t n a k ; ezután p e d i g s o r b a a ' k i m i k o r h a l , akár P r e d i c a t i o ­ val

akár Ének-szós, i d e k e l l

Matricula,

különben nem jó l e s z a

azon kivül a d e q u a t a a n i m a r i u m c o n s c r i p t i o t nem 70

csinálni." föl.

irni,

A bejegyzés után ezért még 45 n e v e t

lehet

jegyeztek

Az utasítás l e l k i i s m e r e t e s végrehajtására a megtalált,

iskolamester

által v e z e t e t t

anyakönyv összevetése a papéval

b i z o n y i tók . A református anyakönyvek feldolgozása m e l l e t t vezetett

a z 1751-től

k a t o l i k u s , v a l a m i n t a görög-katolikus egyház 1792-től

kezdődő anyakönyveit: i s felhasználtuk. Az

anyakönyvek forrásértékét egyéb belső forráskritikai

módszer révén i s meg l e h e t

becsülni. Részletesen, m i n t a l e g ­

f o n t o s a b b a t a reformátusokét közöljük. Először tisztázni

kell

az anyakönyvezés gyakorlatát, a személyi feltételeket. A s t a ­ tisztikai

jellegű források hiányosságát a z o n b a n számokban,

arányokban i s k i k e l l

f e j e z n i . E g z a k t vizsgálatra a család­

rekonstrukciós módszer használata esetén nyílik lehetőség. Eddigi

eredmények s z e r i n t a születési és házassági b e ­

jegyzések g y a k o r l a t i l a g a valóságot tükrözik. A l e g f o n t o s a b b feladat

a halálozási bejegyzések k r i t i k a i

vizsgálata.

Mindkét anyakönyv t e l j e s névanyagát a l f a b e t i k u s be s z e d v e , s a házassági-születési-keresztelési egymással összehasonlítva már választ l e h e t désre, hogy a feltüntetett nevek m e n n y i b e n

adni

sorrend­

bejegyzéseket a r r a a kér­

azonosíthatók az

e l h u n y t a k számával? / A hibaszázalék megállapításában az öz­ v e g y e k n e k , de különösen a z özvegy nőknek a demográfiai

vizs­

gálata azért f o n t o s , mert e g y s z e r r e két személyről nyerhetünk információt./ Az anyakönyvek vezetésének pontosságára vonatkozó megál­ lapításaink a következők: - Szerencsés ténynek tekinthető, hogy a halálozási a n y a ­ könyveket l e h e t a legtöbb oldalról vizsgálni. A század első harmadában a m e g h a l t a k 13-19 %-át nem irták össze, s a l e g n a g y o b b hiányosság a csecsemők b e r jegyzéseiben mutatható k i . A második anyakönyv p o n t a t ­ lansága nem éri e l a z 5 % - o t . - A születési anyakönyv hiányosságát 2,5 % - o s n a k

tartjuk

- A házassági anyakönyv a század első részében kötőtt házasságok 6-7 %-áról nem tudósit. E z t p e r s z e nem t e ­ kinthetjük c s a k a vezetés pontatlanságának, mert e z a hiány könnyen magyarázható a z exogám és v e g y e s házassá gokkal.

A második anyakönyv bejegyzései e szempontból

i s pontosnak

tekinthetők.

H á z a s s á g A házasság a z egyén számára - r e n d e s e n - a felnőtté vá­ lás elismerésének, a közösségbe tartozás előfeltételének t o s eseménye. A "házasság társadalmilag e l i s m e r t

fon­

célja az

utódokról való a n y a g i és t u d a t i gondolkodás, a szexuális élet normális szervezetének a létrehozása, tehát a családalapítás és családfenntartás.

2

A házasságok számának alakulása A reformátusok első anyakönyvének bejegyzése s z e r i n t a

század első harmadában a z egy évre eső házasságkötések 1 9 . 2 . / I . s z . táblázat/ A z éves eloszlás o l y a n

száma

hullámvölgyet

m u t a t , amelynek mélypontja az 1720-as évek végére, p o n t o s a n 1 7 2 9 - r e e s i k . A jelenség okát a z e s e t l e g e s

gazdasági problé­

mák m e l l e t t elsősorban a Rákóczi szabadságharc utolsó éveinek katonai

pusztitása és méginkább a p e s t i s következtében e l m a ­

r a d t születések és a 0-5 éves k o r c s o p o r t sával k e l l

számának megcsappaná'

magyaráznunk.^

A X V I I I . század második felében a z általunk vizsgált 41 évben a z egy évre eső házasságkötések átlaga 2 0 , 4 . / I . s z . táblázat/. A házasságkötések egy évre eső száma a század má­ s o d i k - h a r m a d i k harmadában nem érte e l a századeleji értéket, de f o l y a m a t o s a n növekedett és a z 1790-es évek végétől

igen

magas értékkel, ugrásszerűen /!/ e m e l k e d v e túlszárnyalta a z t . A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i a f e l e k e z e t v i s z o n y l a g k i s létszámát tükrözik. Ez a tény magyarázza a z t , hogy e g y e s években egyáltalán nem kötöttek házasságot. 1751-1804 között egy évre átlagosan 2 házasságkötés j u t o t t . Az a z o n b a n b i z o ­ n y o s , hogy a templom viszonyainak

fokozott

felépitése / 1 7 8 0 / , s ezáltal a z egyház rendezettsége a z anyakönyvezési g y a k o r ­

l a t b a n , a bejegyzések forrásértékén nem változtatott, ezért a század második felében a házasságkötések számának ingadozá­ sáról beszélhetünk. Az 1800-as évek két részadata u g y a n a k k o r b i z o n y o s növekedésre h i v j a

f e l a f i g y e l m e t . / 2 . s z . táblázat/

A görögkatolikus egyház anyakönyvei 1792-től m a r a d t a k ránk. A század utolsó évtizedében a házasságkötések évi át­ l a g a 2,6. / 3 . s z . táblázat/.

A második házasság A k o r meglehetősen nehéz életkörülményei, a termelők számának s o k s z o r

meghatározó jelentősége a gazdaságban, a

patriarchális társadalmi r e n d , a z árván maradt gyermekek

fel­

nevelése egyaránt igényelte a megözvegyült nők házasságköté­ sét. A férfiak esetében a z életkor, a családfenntartás

fele­

lőssége, a v a g y a választott feleség gazdasági e r e j e l e h e t e t t motiváló tényező. 'A század elején az anyakönyvben c s a k a z özvegy nők há-

zasságkötését tüntették f e l u g y , hogy a z számunkra i s m e g i s ­ merhető l e g y e n . / 4 . s z . táblázat/. A század második felének b e j e g , :ósei a teljesség igényé­ vel

készültek, a z egyedül m a r a d t férfiak és nők második házas­

ságkötését egyaránt feltüntették. / 5 . s z . táblázat/. A házas­ ságok 20,1 %-a e s e t t

rájuk. M i n d e n száz megkötött házasságból

h u s z a z özvegyek házassága. Hajdúnánáson, a X V I I I . század vé­ gén / 1 7 9 0 - 9 2 / Kováts Zoltán e z t a z arányt 38 %-nak találta. Ebben a z ötéves periódusban Kallóban i s hasonlóan magas, 37 '/',o s részesedési arányt k a p t u n k . E z t az értéket, m i n t ahogy Ko­ váts Zoltánét sem, a z egész k o r s z a k r a v o n a t k o z t a t n i nem s z a 74 bad . A hajdúnánási érték valóban magasnak tűnik, a m i t i g a ­ z o l n a k a csurgói anyakönyvek 26,1 % - o s és a sződi 28,7 % - o s 75 értékei i s .

A z összehasonlításkor m i n d i g

látnunk k e l l a z t ,

hogy a z o k m i n d i g e g y - e g y településre v o n a t k o z n a k . A zások száma még nem t e s z i

feidolao-

lehetővé a z általánosítást!

A X V I I I . század második felében kötött özvegyházasságok számadatait ha ábrázolnánk, egy o l y a n görbét kapnánk, amely i g e n meredeken kicsúcsosodna a z 1785-1792 közötti időszakban. / 5 . s z . táblázat/. A h i r t e l e n

emelkedés s e j t e t i , hogy v a l a ­

m i l y e n külső hatás /himlőjárvány/ a jelenség okozója. A második házasságkötésben a z özvegy férfiak

valamivel

nagyobb aktivitást t a n u s i t o t t a k , ami nyilván természetes i s abban a társadalmi r e n d b e n , amely a férfiak számára nyújtott előnyöket. A házasságok számszerű vizsgálata néhány következtetés levonására kinál lehetőséget: - A század elején a házasságkötések számának évi átlaga lényegében magasabb v o l t , m i n t a későbbi időszakban. Változás inkább c s a k a X I X . század legelejétől követ­ k e z e t t be . - A z 1790-es években a házasságok számának nagysága a második házasságok kiemelkedően magas értékeinek

tud­

ható be . - Az első házasságok számarányait vizsgálva a f e n t i meg­ állapításokat kiegészíthetjük. Amig a század elején az első házasságok évi átlaga 1 5 , 9 , a későbbiekben c s a k 14,9 .

- A z özvegy nők iránya a század elején i g e n magas v o l t , a későbbi ki*rbi

mindenképpen a csökkenés a jellemző.

A házasságok kormegoszlása A X V I I I . század utolsó harmadában a házasulok életkora látszólag k i f e j e z e t t e n

magas, a férfiak korátlaga 27,1 év, a

nőké 21,3 óv. A z özvegy házasságkötések természetesen a k o r v i ­ s z o n y o k b a n i s tükröződnek. A z első házasságkötéskor a z ifjú férjek átlagéletkora 23,8 év, a menyecskéké p e d i g 19,6 év. A nagykállói lányoknál f i a t a l a b b

k o r b a n mentek férjhez a

Dunántúl déli részén. O t t a lányok 17-18 éves k o r b a n s z a k a d t a k 76 k i családjukból. A z ellentétes országrészen, Kallóhoz közelebb megváltozik a kép, mert a házasságra lépő nők k o r a emelkedést m u t a t . Kismarján 20 óv, Átányban 21,1 év. Nagykállóra i s i g a z ­ nak érezzük Kováts Zoltán megállapítását, m e l y s z e r i n t Hajdú­ nánáson a nők "sem túlzottan f i a t a l o n , sem túlzottan a termé­ kenységi időszakba érve kötnek házasságot"P A nyugat-európai 78 7

házassági m o d e l l

Magyarország nagy részén nem érvényesült,

állapitja meg A n d o r k a R u d o l f .

Megállapításának érvénye alól

mezővárosunk sem kivétel. A házasságok korcsoportonkénti megoszlása a z t m u t a t j a , hogy a férfiak 47 % - a 24 éves k o r i g , a nők 55 %-a 20 éves k o r 80 előtt léptek házasságra. / 6 . s z . táblázat/.

A házasságkötések

idényhullámzása

A házasságkötések idényhullámzását i g e n sok tényező be­ folyásolta, de a parasztközösségekben a gazdálkodás által meg­ határozott életforma mindenképpen meghatározó tényezőnek szá­ m i t . Kováts Zoltán ós C s . Tóth Péter a táj hagyományokat t e k i n 81 ti

fő tényezőnek,

ami ebben a megfogalmazásban

túlságosan

általános kritérium. M i n t alább kiderül f o n t o s szempont a z i s , hogy első v a g y második házasságról v a n e szó. A X V I I I . századi Nagykálióban kötött házasságok időhullám­ zása változó képet m u t a t . A század első harmadában még a há­ zasságkötések v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s e n

o s z l a n a k meg a z első félév

hat

hónapja között / 7 . s z . táblázat/. A következő időszak

jel­

legzetessége, hogy a házasságkötések 1/3-a januárra, 1/4-e februárra e s e t t . A meglepő a z , hogy a század elején e g y h o s z szu,

fél éves hullámcsúccsal számolhatunk, ami később c s a k az

óv első két hónapjára t e r j e d t

k i . A z egész századra v o n a t k o ­

zóan i g a z a z a megállapítás, hogy a nyári hónapokban nagyon a l a c s o n y v o l t a házasulok elszánása. A második házasságkötések időben v i s z o n y l a g nek.

jól elkülönül­

Az özvegyházasságok száma a decembertől júniusig

terjedő

időszakban magasabb v o l t a többi hónapokénál. A legtöbb házas­ ságot februárban kötötték. A házasságkötések speciális, m i n d ezideig

nem értékelt sajátosságának a z t t a r t j u k , hogy k o r a t a ­

vasztól késő őszig a z u j f r i g y e k n e k , esetenként 100 %-a i s második házasság v o l t . A z özvegyek hasonló szokásaival talál­ kozunk a k o r a b e l i

Csurgón i s , a z z a l

a különbséggel, hogy o t t

számuk j o b b a n a z őszi hónapokra e s e t t .

Ez a t e n d e n c i a

jelle­

m e z t e a P e s t m e g y e i házasságkötéseket i s , de a szokás i s m e r e t l e n v o l t a közeli H a j d ú n á n á s o n .

teljesen

82

Nagykálló házassági szokásaiban k i m u t a t o t t csúcs jól kapcsolódik, legalább i s a század második felében a ünnepekhez. Nagyon i s jól j e l l e m e z t e S z a b o l c s megyében gyűjtött

farsangi

e z t a z állapotot egy

rigmus: "Húshagyó! I t t maradt a z eladó, A k i n e k v a n nagy lánya. H a j t s a k i a gulyára.

Exogámia A házasságkötéseknek gazdasági-társadalmi funkciója v o l r és ezért a z o k r a a közösségi szabályozás i s h a t o t t . Éz a lakó­ helyválasztásban feltótlenül érvényesült. Az általánosan e l ­ terjedt

gyakorlat

szerint

a férj lakóhelye a d o t t

teret

az u j

családnak. Az exogám házasságok vizsgálata azért ís f o n t o s , m e r t m u t a t j a az endogámia erejét, j e l z i kus

egy helység

hierarchi­

szerepkörét, nagyságát, s b i z o n y o s mórtékig a vándormoz­

g a l m a t i s tükrözi.

"A X V I I I . században - ha hihetünk e g y e s leírásoknak az

ország f a l v a i n a k többségét még b i z o n y o s

fokú endogámia

j e l l e m e z t e , kivételt képeztek a z o k , amelyek a v o l t 84 területen ujratelepültek . "

hódoltsági

A megállapitás Kallóra i s i g a z .

A század első harmadában a református házasságok mindöszsze 21,3 %-a v o l t exogám . A z o k b a n a z i d e g e n

férfiak aránya v a ­

l a m i v e l magasabb, 12,6 % - o s v o l t . A házasságra lépő f e l e k 46 községből származtak. A mezővárosnak s z o r o s a b b Debrecennel

alakult

kapcsolata

csak

k i . Jelentősnek számithatott még Demecser

ós a közeli Balkány, de a többi helységgel c s a k

alkalomszerűen

került k a p c s o l a t b a a názasság intézménye révén a település. /8 . s z . táblázat/. A X V I I I . század későbbi évtizedeiben növekedett a z e x o ­ gám házasságok száma és jelentősége. 1767-1784 közötti időben 34,9

%, 1785-1799 között 31,8 % - o s arányt képviseltek a z ösz-

s z e s házasságkötésekben. A századelő 1/5-ös részesedését

ala­

posan túlszárnyalta a z utolsó harmad 1/3-os aránya. K a r c a g o n , a kallóival•éppen ellentétes tendenciának l e ­ hetünk a tanúi. A z exogám házasságok századeleji 21 % - o s ré85 szesedése később 12,9 % - r a csökkent.

Az ugyancsak

regionális

központnak számitó Berettyóújfaluban a nagykállóihoz hasonló /31,4

%/ nagyságú exogámiával számolhatunk. Az

exogám házasságok természetének vizsgálatakor Nagy-

kálló f e j l e t t e b b városi életéből, a központi szerepkörből

kell

k i i n d u l n i . A házasságra lépők legjelentősebb csoportját a helységben szolgálatot vállaló f i a t a l leányok és legények a l ­ kotják , i d e s o r o l v a a tanulóéveik e g y részét i t t töltő céhle­ gényeket i s . A c s o p o r t aránya 29,3 %. A következő c s o p o r t kialakításában már nem a mezővárosi élet fejlettsége játszott döntő s z e r e p e t , hanem maga a z élet. Az exogámiában az özvegyek /férfiak és nők/ kényszerű párkereaése 15,1 % - o s arányt eredményezett. Kiszolgáltatott h e l y z e t b e kerültek a z árván maradt leányok, akiknek

a z élet kinálta lehetőségeket e l k e l l e t t

fogad­

n i . A z exogám házasságok 11 % - b a n ők v o l t a k a m e n y a s s z o n y o k . A következő c s o p o r t o t sajátságos hagyományaik, különállá­ suk m i a t t k e l l megkülönböztetnünk. A cigányokról v a n szó. A z exogám házasságok 14 %-át ők kötötték. A lakóhelyi exogámiában

való magas részesedésüket v i s z o n y l a g k i s létszámuk i s magya­ rázza. /Általában református vallásúak!/ Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a z életkor, a társadalmi h e l y z e t az exogám házasságok 69,3 % - b a n léptek f e l ösztönző tényezőként. A négy nagy c s o p o r t o n belül több k i s e b b c s o p o r t különít­ hető e l . Ezek tárgyalását mellőzve, néhány jellegzetességre kivánjuk felhívni a f i g y e l m e t . A z özvegy férfiak inkább genben keresték párjukat, lehetőség s z e r i n t

sen kötöttek házasságot árva leányokkal, e s e t l e g /megesett/

ide­

h a j a d o n t , szíve­

leányokkal". Ha éveik száma elérte a

"menyecske 35-40-et,

házasságot többnyire özvegy nőkkel kötöttek. A szolgalegények elsősorban nem s z o l g a leányt i g y e k e z t e k feleségül kérni . Szán dékuk többnyire sikerült. Az árva lányokat leginkább legények, más f a l u b e l i e k ,

szolga­

esetenként özvegy emberek vezették

oltár elé. Az exogám házasságoknak c s a k 30 %-a v o l t o l y a n , a m e l y b e n külső kényszeritő tényezőt nem találtunk. A század utolsó harmadában a z i d e g e n telepedett kallói

férfiak közel f e l e

l e városban. Másképpen f o g a l m a z v a

beházasodtak a

családokba.

A házasság, egyház és társadalom A házasság i g e n f o n t o s társadalmi eseménynek számított. 1896-ig csak

pap végezhette a szertartást. A z egyház jelenlé­

t e s z a v a t o l t a érvényességét. A protestánsoknál, a Gölei-I
18 éven a l u l i

fiút és 14 évesnél f i a t a l a b b

t i l o s v o l t . A közeli r o k o n o k

leányt e s ­

házasságát i s kizárták. A

rokonságot e szempontból negyedíziglen tartották számon. E s ­ ketni

csak - e s z e r i n t

- templomban l e h e t e t t .

szerdán, a z i s t e n t i s z t e l e t

Rendszerint

után tartották a szertartást. E s ­

k e t n i a d v e n t , v a g y böjtnapon nem l e h e t e t t . Az egyház t i l t o t t a a s z o m b a t i és vasárnapi l a k o d a l m a t , ezért a z ifjú párt c s a k 87 a k k o r adhatták i l y e n k o r össze, ha nem l a k o d a l m a z t a k . Az esketés Nagykálióban i s többnyire a templomban z a j -

l o t t . V i s z o n y l a g gyakran is,

de azok

szinte

tartották a szertartást a parókián

kivétel nélkül özvegyek második házassága

volt. A házasságokat ha nem i s m i n d i g szerdán, de m i n d i g a hét 88 első felében kötötték. A hétvégi l a k o d a l m a k

tilalmát a protestánsok n a g y való­

színűséggel megtartották. Ennek biztositéka a lelkészek ra

szigo­

v o l t . A tiltást a vegyesházasságok esetében mégis könnyeb­

ben megszeghették a . h i v e k , a m i t 89

több anyakönyvi bejegyzés b i z o

nyit * Végezetül a házasságkötések néhány jellegzetességét k i ­ v o n j u k b e m u t a t n i . Ezek m i n d e g y i k e

önálló f e j e z e t e t

igényelhet­

ne, de t e k i n t e t t e l a z anyag i l y e n

irányú feldolgozásának még

fennforgó korlátaira és a z adatszegónysógre, a bővebb

kifej­

tésre nem törekedhettünk. Hatásuk a társadalmi élet terén, a településviszonyokban egyaránt kimutatható. A vallási élethez, közelebbről a vallási endogámiához tartozik

a vegyesházasságok kérdése. Ennek jelentőségére már

többen rámutattak. A vallási elkülönülés a városban rendkívül éles v o l t . . A d a t a i n k

a század utolsó negyedére v o n a t k o z n a k , de

a megállapítást a z évszázadra nézve i s érvényesnek

tartjuk.

A reformátusok házasságaik 1,04 %-át kötötték a görög ós 1,74 %-át a római k a t o l i k u s o k k a l . Hasonló törekvést a k a t o l i k u s o k körében i s t a p a s z t a l t u n k , de t e k i n t e t t e l k i s e b b létszámukra, ez kevésbé markánsan j e l e n t k e z e t t . Házasságaik 12 % - b a n r e ­ formátus, 8 % - b a n görögkatolikus és 4 % - b a n luteránus v o l t az e g y i k fél. A vallási endogámia f e l v e t i az m e n n y i b e n j e l e n t e t t

a z t a kérdést, hogy

területi elkülönülést i s ? /Erről rész­

l e t e s e b b e n még szólunk, i t t c s a k a n n y i t állapithatunk

meg,

hogy a vallási a l a p o n történő területi elkülönülés a lakóöv­ ben

fennállt./ A városban élő nemesség / c s a k 30 család a d a t a i alapján/

kerülte a z adózókkal történő házasságkötéseket. /A

felsorolt

társadalmi kategóriákat a z anyakönyvi bejegyzések alapján kü­ lönítettük e l . / Ennek s i k e r e két tényezőn n y u g o d o t t , úgymint az a n y a g i h e l y z e t e n ós a z életkoron. A nemesek - feltehetően szegényebb t a g j a i és a z Özvegyek n e m t e l e n e k k e l i s házasodtak. /Csak a férfiak párválasztását vizsgáltuk./

Végezetül néhány szót k e l l ejtenünk a k i h á z a s i t ó s mérté kéről és.a mórinqról. Forrásaink szegénysége, a z abban lők családi, gazdasági v i s z o n y a i n a k

szerep­

feltáratlansága az e l e m ­

zést lehetetlenné t e s z i . A férfiak házasságra lépésének időpontját az apa b e l e e g y e ­ zése, az " a t y a i

áldás" megadása

jelentősen meghatározhatta. A

fiúnak a házasságkötés pillanatában meg k e l l e t t állnia a saját lábán. Ehhez a "mankókat" a z apa gazdaságában, v a g y annak s e ­ gítségével s z e r e z t e meg. V e z e András /taxás nemes/ f i a házasság ra

lépésekor a következő jószágokat irattá gyermekére: egy há­

zat,

utána való szántó ós kaszáló földekkel, három k e r t e k k e l ós

még most i s használható Istállóval, Szállásföldekkel". F i n t o r Dános, a m i k o r lányát férjhez a d t a , komoly hozományt ajánlott f e l , de a z t Írásba f o g l a l t a , ami a z t m u t a t j a , a z o k az ifjú a s s z o n y

hogy

tulajdonában m a r a d t a k a z elkövetkező idők­

ben i s . A leányát ellátta: "szükséges öltözettel, házbeli e s z ­ közökkel, - a d o t t

e g y T e h e n e t harmadfűre menő borjúval, egy 91 különös és kész Házat, e g y d a r a b Szőlőt". A házassági szerződések közül a móringolás a X I X . század

elején j e l e n t szerint

meg Nagykállóban. Móringlevelet - forrásaink

- c s a k özvegy férfi a d o t t második házasságkötése előtt.

E z mindenben i g a z o l j a Tárkány Szűcs Ernő megállapításait az.ól92 1

tala

"alföldi t i p u s u " - n a k

Megállapítását a n n y i b a n csak

nevezett

móringra vonatkozóan.

egészíthetjük k i , h o g y a szokás nem­

a z u j feleség, hanem a megözvegyült férfi első házasságá­

ból származó gyermekek j o g a i t

i s védte. N s . D e n e i György öz­

vegységre j u t o t t és 1 8 2 6 - b a n feleségül kérte ós k a p t a Mihály özvegyét, a k i n e k

SuskÓ

a z alábbi móringlevelet a d t a : ha ő h a l ­

na meg előbb, a feleségéé, i l l e t v e

annak leányáé

"Lakóházamnak

f e l e , ugy nem különben e g y p u s z t a dohányos K e r t e m n e k i s f e l e ' , , másik részét e z e n i n g a t l a n o k n a k saját lányára, N s . I f j . B o r s y 93 i Györgynóre h a g y t a . 1

Paráznaság, házasságtörés •ól t u d j u k , h o g y a téma nem t a r t o z i k

szorosan

a házassá­

gok s t a t i s z t i k a i vizsgálatához, de ugy g o n d o l j u k , hogy a k i a l a -

kitandó képet teljesebbé tehetjük általa. ' A kortársak által paráznaságnak n e v e z e t t

cselekedetek

általában i s , de a város erkölcsi életének i s f o n t o s összete­ vőjét adták. A f e l s z i n r e

került nők és férfiak

személyének

vizsgálata a z t m u t a t j a , hogy a szexuális érdeklődés eme télt, de az egész. X V I I I . században f o l y t a t o t t

eli­

g y a k o r l a t a ugyan

egyénekhez kötött, de esetenként a társadalmi h e l y z e t , élet­ helyzet

nagyabb lehetőséget, kényszert / ? / nyújtott a botlás-,

r a . A paráznaságot folytató személyeket i l y e n ján csoportosítani

szempontok a l a p ­

lehet.

Egy c s o p o r t o t a z özvegyasszonyok és férfiak a l k o t n a k . Az összefüggés világos ós magyarázatra nemigen s z o r u l . ből idézzünk f e l néhányat : " S z o n d i

Az e s e t e k ­

Erzsébet /nemes család

gyer

meke/ Pap András nevü Férjétől elhagyattatván már e z előtt 10 esztendőkkel egy Német Mihály nevü özvegy e m b e r r e l

paráznaság­

ba e s e t t " / 1 8 0 4 / . /A f e j e z e t b e n idézett szemelvényeket általá­ ban egy h e l y e n , a második anyakönyvben a "poenitentiát" tartók összeírásában találtuk. Ezért jelzetüket külön nem közöljük./ "Rátz K i s s István özvegye / e l h u n y t

férje nemes/ Szilágyi E r ­

zsébet t s a k hamar férje halála után e g y i f f j u

Legénnyel D a r a ­

bos Kováts F e r e n t z e l ..." / 1 7 8 7 - b e n / ; K e d v e s Ferentzné t i z v a g y tizenkét esztendőtől özvegy A s s z o n y egy Nagy Mihály ne­ vezetű e z előtt Kotsiskodó most p e d i g

tsak i m i t t

amott t s a -

pongó r o s s z életű nőtlenkedő Legénnyel" / 1 7 8 5 - b e n / ; Dodósi Sára Czigány h a j a d o n leány egy i d e való Gazda e m b e r r e l , KálLai

Lászlóné Tiszttartójával, Kalmár Oános nevü özvegy

ember­

r e l paráznaságba" e s t e k . Másik c s o p o r t b a

a szolgálók t a r t o z n a k . ' A szülői ház köz­

v e t l e n hatása alól való szabadulás, a "nagyobb v e l t e e r r e a lehetőséget. "Tormás K a t a embernek

szabadság" nö­

Tormás András Gazda

h a j a d o n Leánya a Görögnél s z o l g a latoskodván, a z oda­

járó és o t t a n szállást tartó Ungvári Görög Kotsisával" / 1 7 7 9 ben/;

"Áts Mihály /nemes ember/ leánya Áts Erzsébet ez előtt

két v a g y három esztendőkkel Fejértón Szatthmári Oózsef Legénynél szolgálóskodván véle" paráznaságba

Iffju

estek.

Külön c s o p o r t o t a l k o t n a k a z árva leányok, a k i k n e k k i ­ szolgáltatott h e l y z e t e , a s z e r e t e t r e való törekvés i s magya­ rázatot a d h a t a botlásra. "György Kovács h a j a d o n mostoha

leánya Bodnár Erzsébet e g y Kökónyessi István nevezetű

Iffju

Legénnyel" / 1 7 8 1 - b e n / ; "Fejórtói M a r i Árva h a j a d o n leány Jenéi Mihálynál lakvén, annak I f f j u /1781-ben/

Legény fijával Jenéi Istvánnal"

szeretkeztek.

Mennyiségileg i s n a g y a "nős paráznaságot" elkövetők száma "Ide

való Nemes embernek V a r g a Nagy Mihálynak menyecske leánya

V a r g a Nagy Erzsébet Nagykárolyban lakó férjétől Nagy Jánostól el

jővén e z előtt két esztendőkkel és a z o l t a i t t Kálióban a z

A t t y a házánál l a k o z i k paráznaságba e s e t t egy i t t lakó C s i z m a ­ dia

Nagy a l i a s T u r a Péter ... C s i z m a d i a Legénnyel" / 1 7 9 4 / .

"Nemes Toka István u j házas ember V a r g a János h a j a d o n leányá­ val"

/ 1 9 7 5 . / . " K o t s i s János Nemes Személy Feleséges Gazda Ember

a'maga h i t v e s Feleségének Szabó Erzsébetnek testvér ötsóvel Szabó K a t a l i n n a l vér e l l e n való paráznaságba e s e t t " / 1 7 9 0 / . "Egy

Sőrós Mihály nevezetű öreg megőszült

házanként kéregető

feleséges Vak K o l d u s m i n d a két szemére világtalan ember i d e való l a k o s n a k Horvát Györgynek b a l körmű gyanús életű

rosz

feleségével Nótárius Nagy Susával paráznaságba e s e t t " / 1 7 8 6 / . Az elmondottakból a z t e t s z i k dei

k i , hogy sok az igazság E r ­

F e r e n c n e k ama megállapításában, m i s z e r i n t a parasztságnál

régen a s z e r e l m i élet a házasság előtt és a házasságon kivül 94 zajlott l e . Természetesen nem k i v o n j u k a megállapítást a b ­ szolutizálni, h i s z e n szó,

a lakosság mógicsak k i s e b b

részéről v a n

s a s z u b j e k t i v tényezőket e téren kizárni s o h a nem l e h e t ,

mégha a d o l o g e z e n oldalával nem i s f o g l a l k o z u n k . A források tanulmányozása alapján ugy véljük, a város társadalmában a k a d t a k o l y a n

nők, a k i k már nemcsak alkalmanként,

hanem ellenszolgáltatás fejében, a z érzelmi kötődés kizárásá­ val

szeretkeztek.

E r r e u t a l többek között a z , hogy a m e g e s e t ­

t e k egy része r e n d s z e r e s e n t a r t o t t

bűnbocsánatot, mert a kéré­

seknek nem mondtak nemet. Szélső példa e r r e Molnár I l o n a "hat

esete,

f a t t y a k a t mind Református, m i n d Pápista, mind O r o s z l e ­

gényektől kapván ós szülvén". A l k a l m i ismeretségnek k e l l t e ­ k i n t e n i e g y Molnár I l o n a nevü lánynak a kapcsolatát egy "Nemes I n s u r g e n s Katonával" / 1 7 9 7 / . Móginkább b i z o n y i t j a megállapítá­ s u n k a t annak a Pohánkánónak a vallomása, a k i 1792-ben

"Rajner

József Csapláros zsidóval m u l t S z e n t András n a p k o r a Vásárba Bort

árulván - az - e g y A r a n y a t igórt a z A s s z o n y n a k , hogy véle

közösködjék, a z o n Ígérettel reá vévén véle a Vásárban éjsza­ kának idején közösködött" / 1 7 8 7 / . U g y a n c s a k ebbe a rétegbe tartozhatott lehettek,

Molnár Mihály leánya, a k i bár inditékai mások

"A sok aratók előtt m e z t e l e n r e

vetkezett."

A X V I I - X V I I I . század fordulóján s z e r v e z e t t e b b "prostitúció", a m i t ugyan c s a k

lehetett

kétséget kizáróan. " M i n t h o g y világosságra /jött/ Zálog Paykosokkal nyelve

a

e g y e t l e n a d a t bizonyít, de a z Kata

i n f l a g r a n t i nyilván való Paráznasága, ugy maga

vallása s z e r i n t

i s . Kihez

képpest t e t z e t t

a törvénynek

felyül i r t Zálog Katának Hóhér által F e j e e l üttessék, Oláh Mihály p e n i g

minthogy kenyeret

és v i z e t

... Hóhér által erőssen megveressék".

95

adott / a / Paykosok/nak/ A z e s e t kapcsán ne

felejtsük e l a z t a tényt, hogy Kalló e k k o r

még g a r n i z o n

város

volt. Utóbbi szemelvényünkkel elérkeztünk a büntetés kérdéséhez. A X V I I I . század elején a feudális büntetőjog t e l j e s ítélték e l a házasságtörőket. L e g r o s s z a b b e s e t b e n őket. így járt 1700-ban a már e m i i t e t t

Zálog K a t a ,

Pásztor Györgyné, 1710-ben Orbán Károlyné, a k i n e k lopás bűne i s t e r h e l t e , nyelve

szigorával

kivégezték 1707-ben lelkét még

"de m i v e l I s t e n káromló i s előtte 96

kivágattassék, ós azután kővel agyon

veressek".

A X V I I I . században a z erkölcsi élet tisztasága f e l e t t a magisztrátus, a z egyház, később a földesúr i s őrködött. A z erkölcstelenkedők n e v e i t e l . k e l l e t t küldeni a Kállay családnak. Egy

ilyen

névsort 1793-ból ismerünk: " L a t r o k és Kurvák eránt

rendeltetett,

hogy büntetés végett a Méltóságos és

Földes Uraságnak j e l e n t e s s e n e k

T/ekin/t/e/tes

b e " - 17 név következik -.

A büntetés két részből állhatott. A világi ítélőszék a század második felében már nem v o l t ban

annyira

szigorú. Általá­

12 pálca, v a g y korbácsütés járt a vétségért, ami a l e f e -

jezóshez képest mégiscsak v a l a m i

nagy változást tükröz. F e l ­

tehető, hogy a h h o z , kiegészítésképpen a pellengérre állítás i s járult. A t e r h e s nőket 1769 után t i l o s v o l t megvesszőzni 98 és pellengérre állitani". Az

egyházi büntetés - h e l y i

szinten - a penitentia tar­

tása v o l t . Az egyházkövetés e g y egész héten, a "penitentiá'iis héten" t a r t o t t . A penitentiális h e l y nitentie"

a templomban v o l t

"ad locum p u b l i c e pe-

kijelölve, i g y i s t e n t i s z t e l e t

alatt

a gyülekezet, a közvélemény előtt k e l l e t t vállalni a

"bünt". A "absolválás" s z o m b a t o n r e g g e l , szintén a gyülekezet 99 jelenlétében történt. A történeti - néprajzi i r o d a l o m b a n a "formális válásra a 1 8 . századból ós 19. század első feléből a l i g - a l i g eseteket".^

- 0 0

találunk

B a l o g h István D e b r e c e n lakóiról i r t a ,

amennyiben

a házastársak r o s s z u l éltek, a házasságot nem bontották és vigyáztak, hogy a kivülálló abból ne v e g y e n észre

fel,

semmit.

A nagykállói h e l y z e t , ha nem i s a b s z o l u t 'értelemben, de h a s o n ­ lított a l e i r t h o z . A f e n t e b b i s m e r t e t e t t e s e t e k között talál­ k o z t u n k V a r g a Nagy Mihály lányának a z esetével, a k i férjétől már két éve külön ólt. S z o n d i Erzsébetet a férje h a g y t a fakép­ nél, csakúgy m i n t Ns T o k a Sárát, a k i n e k házastársa Désre köl­ tözött. Dodósi Ádám i s /cigány/ azért p a n a s z k o d o t t a tanácsnál, m e r t felesége

"már néhányszor e l h a g y t a és D e b r e c e n b e ment".' ' '" 1

A válás valóban r i t k a jelenség a k o r s z a k b a n , de mégis d u l t . "A d e b r e c e n i hitvallás s z e r i n t

0

előfor­

válási o k o k : ha két

hitet­

l e n /nem református/ közül e g y i k megtér, a hűtlen elhagyás, a leselkedés, emberölés, t i t k o s összeesküvés, nős paráznaság, 103 f o l y t o n o s üldözés és házastársa élete e l l e n i

törés".

1794-ben Vágó István kérte a tanácsot, hogy felesége m a g a v i ­ seletéről a d j o n n e k i bizonyítványt, mert válni a k a r , régtől f o g v a nem l a k i k " . A válasz s z e r i n t

"aki vele

" E s m e r e t e s Lévén a

n e v e z e t t A s s z o n y r o s z Életéről n e v e z e t e s e n korhelységéről, k u r vaságáról, zsiványságáról, préda voltáról"," " 1

04

ezért a kért

"erkölcsi bizonyítványt" kiadták. A z anyakönyvek házassági be­ jegyzéséből kiderül, hogy valóban elvált, és 1794. I X . 10-én, 38 éves korában, Kövér Istvánná, K a t a l i n nevü leányát /30 éve./ feleségül i s v e t t e . U g y a n c s a k elválasztotta a felsőbb hatóság feleségétől Horvát Györgyöt, a k i ezután h a m a r o s a n ,

1796-ban

szintén u j házasságot kötött. Bizonyára nem véletlenül o l y a n forrásra nem b u k k a n t u n k , a m e l y b e n arról o l v a s h a t t u n k volná, hogy k o r h e l y , r o s s z életű férje e l l e n a feleség a d o t t be válás iránti kérelmet és a z t teljesítették i s n e k i . Az i s m e r t e t e t t

két utóbbi forrás i s a z t bizonyítja, hogy

a z egyház a z o n törekvése, amely s z e r i n t a házasságok felbontá­ sát mindenképpen i g y e k e z e t t megakadályozni, nagyon i s errd-ié-

n y e s v o l t , Az általános eljárást irták l e 1 7 7 5 - b e n : " B e r e c z k i Istvánná részeges élete és nős paráznasága m i a t t p o e n i t e l t , azután p e d i g

ma

publice

férjével, kitől elszökött v a l a össze

adódott e kóppen: A L / e l k i / Pásztor két Betsületes Emberek előtt a Parochiális Házban a meg e s e t t Féllel a z Ártatlan Félt meg követtette, a z ártatlan p e d i g

kedvébe v e t t e , egymás kezét

fogván, házassági hűségben állandó megmaradást Ígértek egymás­ nak.

E z z e l elbocsáttattak. " 1 °

5

Végezetül, m i n t e g y összegzésképpen a z általunk vizsgált 102 e s e t

alapján a paráznaságot elkövetett nők botlásainak

arányát közöljük a z alábbi csoportosításban: nős parázna

20,3 %

özvegy parázna

10,6 %

leány parázna

55,3 %

árva leány parázna

13,8 % 100,0 %

z ü 1 e t ó A régi közgondolkodásban a gyermek áldást j e l e n t e t t . Kü­ lönösen a fiúgyermekek érkezését várták a szülők, mert a z mun­ kaereje

révén a gazdaság segitője, a gazdálkodás

lehetett.

"A gazdaságban a nő s o k k a l k i s e b b

m i n t a féri munkát . "

továbbvivője

értékű munkarő

a nő gyengébb, nem t u d j a elvégezni a férfi­

1 0 6

A szülés során a z a n y a i g e n nagy kockázatot vállalt, " h i s z e n abban a században majdnem minden n e g y e d i k a s s z o n y a szülésbe h a l b e l e , v a g y legalábbis súlyos betegséget

kapott."

U g y a n a k k o r a k o r halandósági v i s z o n y a i közepette két gyermek felneveléséhez, Kováts Zoltán s z e r i n t " öt gyermek megszületé­ sére v o l t

szükség.*

08

A születések számának alakulása Abban a k o r b a n , a m e l y b e n a vallásos szemlélet meghatá­ r o z t a a z emberek gondolkodását, és j o g o s a n félhettek a b e t e g ­ ségtől, haláltól, a szülők i g y e k e z t e k

minél hamarabb

"Isten

országának" polgárává k e r e s z t e l n i gyermeküket. A h i t nem v i ­ s e l t e e l a z t , hogy az újszülött e s e t l e g

a kárhozatra

jusson.

E z alakította k i a bábák keresztelési tevékenységét, amit a z egyház t i l a l m a ellenére sok helységben mégis g y a k o r o l t a k , a reformátusok. Nagykállóban ennek a szokásnak nem

bukkantunk

a nyomára. A XVIII.

század első időszakában a k a l l ó i

református

csa­

ládokban született g y e r m e k e k száma éves átlagban 90,2 v o l t . Az e l t e l t

19 év a l a t t a születések évi megoszlása egyértelműen

és jelentősen csökkent. / 9 . s z . táblázat./ Az 1 7 6 7 - t e l kezdődő közel négy évtized egy évre eső szü­ letési átlaga 8 4 , 1 , ami a század elejéhez képest 9,3 % - o s f o ­ gyást tükröz. A z 1 7 6 0 - 1 7 7 0 - e s években lényegesen k e v e s e b b gyermek született. Ennek okozója l e h e t e t t a z 1739-40-es p e s ­ tisjárvány pusztitása következtében k i a l a k u l t demográfiai lámzás. Nem ra esett

s z a b a d elfelejtenünk a z t sem, hogy e r r e

hul­

az időszak­

a földesúr és a városi lakosság közötti ellentétek

elmélyülése i s . Több család a város elhagyására kényszerült. I s m e r t d o l o g az i s , h o g y a 60-as évek a mezőgazdasági

termelés

szempontjából országosan gyengének számítottak. /A kettő kö­ zötti k a p c s o l a t feltárása még nem történt meg./ A század u t o l ­ só dekádjának és a X I X . század első éveinek kiugróan magas születési számában a már feltételezett demográfia hullámzás és egyéb demográfiai törvényszerűség m e l l e t t

/járványos évek után

történt/ a beköltözés i s s z e r e p e t játszhatott. A pontosan v e z e t e t t

anyakönyvek lehetővé tették az i k e r -

és a halvaszületések s t a t i s z t i k u s feldolgozását. Az előbbiek 15 % - o s , a z utóbbi e m i i t e t t c s o p o r t A katolikus

12 % - o s arányt képviselt.

felekezetű lakosság egy évre eső átlagát 7,5-

nek találtuk. / 1 0 . s z . táblázat/. A k e r e s z t e l t e k

száma 1 7 8 0 - i g

ugrásszerűen növekedett, a z a z t követő időben a z ingadozó ér­ tékek a jellemzőek. A növekedési periódus több jelenséggel magyarázható. A város földesura a Kállay család,

katolikus

v o l t . A "Família" jelenléte erősítette az egyház tekintélyét az

amúgy református többségű városban. Az anyakönyvezés m e g i n ­

dulása ós a Kállayak beiktatása a város birtoklásába egy

szinte

időben törtónt. A földesúri gazdaság kiépülése, de a vár­

m e g y e i központi szerepkör erősödése i s u j t e l e p e s e k beköltö-

zését eredményezhette, a k i k a k a d t a k , s ezek

között b i z o n y o s a n k a t o l i k u s o k i s

a családok emelhették a születési arányszámo­

kat . A görög k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i s z e r i n t átlagosan, egy évre 10,1 születés e s e t t / l l . s z . táblázat/. A z özvegy házasságok 63 % - b a n született gyermek. A z arány m u t a t j a , hogy a második házasságokban a nők jelentős része még a termékenységi k o r s z a k b a n v o l t , de a z nem állitható, h o g y a z . ujraházasodás kizárólagos célja a z utódokról való gondoskodás lett

volna. A gyermekek általában törvényesen, tehát a házasságokban

születtek. Magyarországon, az 1 7 0 0 - a s évektől kezdődően, b e ­ csült a d a t o k

s z e r i n t a z élveszületett gyermekek 6-10 %o-e

törvénytelennek tekinthető, legalábbis a k o r erkölcsei rint.*'"

0

sze­

Nagykállóban e z a z arány magasabb, 15 % o - e s v o l t . E z

a nagyság nem l e h e t meglepő a szexuális erkölcs ismeretében.

A születések nemek s z e r i n t i

megoszlása

A század első felében a fiu-leány arány lényegében

azo­

nosnak tekinthető, 49,9 + 50,0 % - o s . / 9 . s z . táblázat/. A szá­ z a d második felében a f i u k javára b i l l e n t

a mérleg. A kót nem

aránya e k k o r 50,9 : 4 9 , 1 . A k a t o l i k u s anyakönyv bejegyzései s z e r i n t a "pápista" családokban i s több f i u gyermek született. A két nem aránya 51,8

: 4 8 , 2 %. A f i u k k i c s i v e l magasabb születési aránya a z o n b a n nem

eredményezett férfitöbbietet a felnőtt korosztályban. A j e ­ lenség magyarázatát a halandósági v i s z o n y o k b a n k e l l

keresni.

A születések gyakorisága A kérdés demográfiai szempontból azért f o n t o s , mert

vizs­

gálata során választ kapunk a r r a , h o g y a k o r halandósági v i ­ szonyai

m e l l e t t a z anyák m e n n y i r e képesek a népesség r e p r o d u ­

kálására. Megitélhető a születéskorlátozás gyakorlatának szintje

i s . Ha a "szülések gyakorisága lényegesen

alacsonyabb

mint

a m i l y e n születéskorlátozás nélkül, v a g y i s a természetes

termékenység érvényesülése esetén l e n n e , a k k o r j o g g a l felté­ telezhetjük, hogy a házaspárok legalább egy része v a l a m i l y e n módszerrel t u d a t o s a n korlátozta a gyermekszülést."^"''''* A század első időszakában a z első gyermek a házasságkö­ tést követő 22,8 hónapban - 1,9 év múlva született. Az utolsó gyermek születése a 1 9 2 . hónapra e s e t t , ami 16 évvel Az nap

első és második gyermek születése közö'tt e l t e l t

azonos.

idő 46 hó­

- 3,85 év - v o l t . A század második felében b i z o n y o s változás történt. Az

anyák később, a házasságkötést követő 30,3 hónapban 2,5 év multán szülték meg első gyermeküket. A z első ós második g y e r meg születése között e l t e l t

idő lecsökken 32,8 hónapra - 2,7

óv -. A változásból sejthető, hogy a termékenységi időszakban is

eltérő mutatókat k a p t u n k

az évszázad két időszakában. J e ­

lentős nagyságú csökkenés mutatható k i , h i s z e n az utolsó gyér mek a házasságot követő 1 7 1 . hónapra - 14,3 év - e s e t t . / 1 2 . s z • táblázat/. W r i g l e y körültekintően vizsgálta a szülések közötti i n ­ t e r v a l l u m o k összetevőit. H i p o t e t i k u s megközelítésében 16,5 hónapos minimális / e l v i l e g

lehetséges/ és 31,5 hónapos

maxi­

mális értéket k a p o t t . A m i n d e n n a p i élet p e r s z e rácáfolt a kikövetkeztetett a d a t o k r a . Ő Európa különböző területein

foly

tátott kutatásokat. A l e g a l a c s o n y a b b értéket Flandriában t a ­ lálta, 2 0 - 3 0 hónapot, de a z értékek l e g g y a k r a b b a n a 35-40 hó112 napok közötti i n t e r v a l l u m b a n m o z o g t a k . A közeli Hajdúnánáson a X V I I I . század legvégén az anyák korábban, 18,8 hónapra szülték első gyermeküket. A termókeny11 7

sógi k o r s z a k u g y a n a k k o r h o s s z a b b ,

191,4 hónapos v o l t .

- A.

távolabbi Kismajsán a "termékenységi amplitudó"-t 264 hónapos nak

találták. Csurgó a d a t a i a Hajdúnánáson t a p a s z t a l t értékei,

hez állnak közelebb M i l y e n következtetés adódik a z összevetésekből? Ha a szá zadvégi Nagykálló a d a t a i t a század e l e j i v i s z o n y o k h o z

hasen-

ütjuk,egyértélmü változás mutatható k i . A termékenységi idő­ s z a k csökkent, a z anyák később k e z d t e k

szülni. V a j o n

zásról v a g y hosszú távú ingásról v a n - e szó? / S a j n o s

ingado­ a vizsga-

lódás nem t e r j e d t

k i a X I X . századra./

" N i n c s o l y a n iparosodás előtti társadalom, amely sen képes l e t t

telje­

v o l n a az ingadozó ólelmiszerkinálat o k o z t a d e ­

mográfiai ritmustól megmenekülni, de néhánynak sikerült e l k e ­ rülni a z e f f a j t a mégpedig o l y a n

ingadozásokhoz társuló nagyobb veszélyeket,

termékenységi r e n d

elég a l a c s o n y v o l t

I ifejlesztése utján, amely

annak biztositásához, hogy ne n e h e z e d j e n

t u l n a g y népességnyomás a táplálékalapokra. E társadalmak k i s része élt a m a i t h u s i szakadók peremén. Ez a hosszú távú homoe s z t a t i k u s alkalmazkodás ellentétes a l e i r t rövid távú ingá115 sokkal". A születések számszerű vizsgálata, a termékenységi c i k l u s b a n bekövetkezett változás valóban nem ingásnak, hanem egy h o s s z a b b távú változásnak a megjelenítője. A jelenség ma­ gyarázatára több lehetőség i s kinálkozik: - Kicserélődött a népesség ós i g y megváltozott a l a k o s ­ ság fiziológiai állapota; - J a v u l t a k a halálozási v i s z o n y o k , mondjuk a j o b b

táp­

lálkozás következtében ós e z mérséklőleg h a t o t t a születések r e ; - Egyéb külső okok következtében a lakosság a fogamzás­ gátlás eszközét használta f e l a táplálék mennyisége ós a lakosságszám közötti egyensúly fenntartására. A felsorolt leg

lehetőségek nem egymást kizáró, éppen ellenkező­

egymást erősitő tendenciák l e h e t t e k . A népesség nagy ará­

nyú kicserélődése - m i n t a z t később b e m u t a t j u k - ténylegesen megtörtént. A halandósági v i s z o n y o k b a n

k o m o l y a b b változás nem

állt b e . A h a r m a d i k kérdés p e d i g ugy i s feltehető, hogy a X V I I I . század végi Nagykálióban megnehezültek-e a megélhetési feltóte­ lek,

ami kényszerítő erővel Mint

birt?

arról már szólottunk a z általános körülmények és a

belső feltótelek egyaránt r o m l o t t a k

a századelőhöz képest. A

századvégről t u d j u k , hogy több járványos esztendő következett el,

aminek a születésekre g y a k o r o l t hatása nyilvánvaló. R o s s z

termésű évek v o l t a k a 90-és évek közepén. A földesúr ós a vá­ r o s viszonyának a romlása, belső problémák a társadalomban m i n d - m i n d a születéskorlátozás gyakorlatának vezethettek.

kialakításához

A születések

időhullámzása

Az időhullámzás összefüggésben v a n a családok életmódjá­ val,

gazdasági lehetőségeivel, táplálkozási szokásaival s t b .

Vizsgálata ilyenformán a z életmód bővebb megismerését i s s e g i ti. A század első felében, a reformátusok anyakönyvi b e j e g y ­ zései s z e r i n t , a születések megoszlása a hónapok között

egyen­

l e t e s e b b v o l t , mint később. Mindkét időszak közös j e l l e g z e t e s ­ sége, hogy a február, március hónapok magasabb születési szá­ m a i k k a l tűnnek k i . A z e l l e n p o n t o t a nyári hónapok

jelentik.

Nagykállóban a születések száma, más településekhez hasonlóan két csúcsot, egy k o r a t a v a s z i t és késő őszit m u t a t . A k a p o t t eredményt k i l e n c hónappal e l t o l v a

^

a termékenységi

időszak időhullámához j u t u n k , aminek csúcsa júniusra, mélypont­ ja

októberre

esett.

A házasságokban a gyermekszületések vizsgálata lehetővé t e t t e a meddőség vizsgálatát i s . A k a p o t t eredmény s z e r i n t az első házassánok,9 % - b a n nem születtek utódok. A v i s z o n y l a g n a g y számú, de a k o r r a jellemző meddőség magyarázhatja a nem a n n y i r a nagy számú, de e l t e r j e d t

gyakor­

l a t o t , a z örökbefogadást. A z általunk vizsgált e s e t e k b e n öz­ v e g y anyák, a k i k gyermekük felnevelésére elégtelenek

voltak,

mondtak l e utódaikról. A z esemény a magisztrátus előtt történt. A z anya h i v a t a l o s n y i l a t k o z a t b a n r a , mint ahogy e z t t e t t e

l e m o n d o t t a z u j szülők javá­

1804-ben a hadházi születésű Szabó

Oános özvegye, a k i kötelezte magát, hogy két éves lányát " N y e s t e György Eö k e g y e l m e

és Felesége H e g y i Mária A s s z o n y

örökbe. Gondviselése alá vévén, a z o n Leánykát soha magához v i s s z a v e n n i nem fogja"." '' " 1

1

7

"A másik fél p e d i g ugy f o g a d t a

"mint/ha/ t u l a j d o n magzattyok

volna".

^

Születés és keresztelés A szülést a r o k o n , ismerős a s s z o n y o k

segitségével a bába

v e z e t t e l e . Működéséről a z anyakönyvek tájékoztatnak. A X V I I I . században két bába működött a városban. F e l a d a t u k a t bizonyára

jól végezték, s z e r v e z e t t képzésükről c s a k a X I X . század

ele­

jéről származó források tudósítanak . A bába s z e r e p e ben.

nem merült k i m i n d i g

a szülés levezetésé­

Keresztelési tevékenységéről nem t u d u n k , de keresztszü­

lőnek g y a k o r t a megválaszthatták a hálás családok. 120 A keresztelési szertartás a hét bármely napjára e s h e t e t t . A színhelye a templom v o l t . E z alól c s a k

rendkívüli essmény p l .

gyermek betegsége a d h a t o t t felmentést. I l y e n k o r a háznál tör­ tónt a keresztelés,* * 2

Abban a z e s e t b e n , ha a keresztszülőt nem a családból vá­ lasztották, a k k o r a város köztiszteletnek örvendő férfiai kö­ zül kértek f e l v a l a k i k e t e r r e a t i s z t r e . E szerepkört rabban

a lányok tanitója töltötte b e . K e v e s e b b s z e r

o tisztre

leggyak­

kérték f e l

a lelkészt, v a g y feleségét. A z egészen szerény embe­

r e k s o k s z o r választották u g y a n a z t

a személyt. A f o n t o s s z e r e p ­

kört betöltő "ügyeletes k e r e s z t a p a " társadalmi helyzetét nem ismerjük. E g y e t l e n esetről t u d u n k , a m i k o r

keresztszülőt nem

sikerült találni; "Kis-Kállóban lakó K o l d u s Szabó Péter és Varga

Anna gyermekét Susannát

... keresztelték

... nem

volt

se K / e r e s z t / A t t y a , se K / e r e s z t / A n y a " . 122 A névadás nagyon egységes és szegényes v o l t .

A meg­

állapítás a f i u k r a és lányokra egyaránt v o n a t k o z i k . A f i u k n a k keresztnevet

s z i n t e c s a k h a t névből választottak. / 1 4 . s z .

táblázat/. Ezek s o r r e n d b e n

a z alábbiak: István, Oános, Mihály,

György, András, F e r e n c , a m e g k e r e s z t e l t e k 90,6 %-a. A kislá­ nyok esetében i s a század néhány d i v a t o s , e tájon használt névből válogattak. A század elején a z Erzsébet, K a t a , Anna nevek v o l t a k

közkedveltek, arányuk magas 71,9 % . Később nem

három, hanem öt név v o l t

leginkább használatban: a Z s u z s a , a

Sára, a z Erzsébet, a Mária és a K a t a l i n , 87,1 % . h a 1 á 1 o z á s "Mindenki okozva

hagyta

fájdalom közepette jött a világra és fájdalmat a z t e l . " A fájdalom magánügy, a h a l o t t eltemeté­

s e , a végső tisztesség megadása társadalmi esemény i s , és h i ­ v a t a l o s része fölött a z egyház felügyelt.

A X V I I I . század második felében a halál beálltáról már h i v a t a l o s személyek i s meggyőződtek. Előfordult a z i s , b i z o ­ nyára nagyon ritkán, hogy rejtélyes haláleset kapcsán tak

i s . Erről e g y e t l e n

boncol­

anyakönyvi bejegyzés tanúskodik / r e ­

formátus/: "Györgyi Szabó F e r e n c tizenhárom éves f i a " r e g g e l még f e n n járt, semmi baját nem érezte, de 11 óra tájban

igen

fájlalván a hasát, s belső részeit a Kállai F e l t s e r h e z akará v i n n i az Édes A t t y a , és megfogván kezét e l i s i n d u l t v e l e a' F e l t s e r háza felé, de a gyermek l e esvén a földre e l nem me­ h e t e t t v e l e a z A t t y a v i s s z a hozván azért a ' g y e r m e k e t , az A t t y a e l m e n t a F e l t s e r h e z , a ' k i t hiván a gyermek megnézésére, a z t m o n d o t t a : most ebédelek, ebéd után e l - m e g y e k és megnézem. Dél után 2 óra tájjban a g y e r m e k h e z érkezvén a' F e l t s e r , t s a k hamar a* F e l t s e r jelenlétiben m e g h o l t a gyermek. Más napon felbontván a T.N Vármegye O r d . P h y s i c u s a 123 j elenlétiben".

az U r Jósa István

A temetés, a végtisztesség megadásának h i v a t a l o s s z e r ­ tartása a z egyház f e l a d a t a v o l t . A temetés módja az elhalálo­ zott

családjának társadalmi helyzetétől, szándékától függően

l e h e t e t t énekszós v a g y prédikációs. A prédikációs temetés n a ­ gyobb tisztességnek számitott. Kiemelkedő eseménye a h a l o t t felravatalozása a t e m p l o m b a n . A pap o t t , az egybegyűltek elő t mondta e l e g y i k

prédikációját. A század végén a z egészségügyi

s z e m p o n t o k i s érvényesültek e területen, ezért egy 1788-ban k e l t r e n d e l e t k i m o n d t a , hogy " H o l t e s t e t temetéskor sem a P o r t i k u s b a , sem a Templomba b e v i n n i nem s z a b a d . Ha v a l a k i p r o dikótzióval a k a r t e m e t t e t n i a z v a g y a Háznál /történjen/, v a c a holttetemet

a Temetőben eltemetvén a nép a Templomba gyüljo 124 prédikátzióra". A temetési szertartások lehetőséget a d t a k az egyháznak az

erkölcsök javítására. E z t

megállapítást i g a z o l j a

többek

között Erdélyi Istvánná temetése 1 7 6 7 - b e n . A f i a a városgazda hivatalát töltötte b e . I s m e r t és tekintélyes ember l e h e t e t t . Édesanyjával i g e n hálátlanul bánt. A f u k a r

természete követ­

keztében rangjához méltatlanul, énekszós temetéssel kívánta szülőjét e l t e m e t n i . A pap a z o n b a n prédikációval, i n g y e n bú­ csúztatta e l . A városlakók közössége előtt a hálátlan gyermek

nef< a

lelkész m u t a t o t t

példát, közmegbotránkozásnak

kitéve

a városgazdát. A temetési szertartások között az u n . szamár t e thetés v o l t h i v a t o t t a z élőket a z erkölcsös életre s z o k t a t n i . így temették p l . H. Nagy Györgyöt, a k i részeges, káromkodó em b a r v o l t . Öt a csapszékre menet érte a halál és "mint életű és halálu ember szamár temetéssel

ilyen 125 eltemettetett".

•

A halálozások számának

alakulása

A század első részében, a református anyakönyvbe zőt': nek

bejegy­

halálesetek alapján a z egy évre jutó átlag értékét 6 4 , 9 találtuk. A vizsgált időszakban f o k o z a t o s a n csökkent a z

elhunytak

száma. / 1 5 . s z . táblázat/.

A második anyakönyv a d a t a i t

1775-től d o l g o z t u k

f e l . Az

évi átlaga 6 5 , 4 - e s nagyságrendű. A század későbbi időszakának átlagát néhány járványos év e m e l t e A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i

meg. s z e r i n t a század második

félében 6,6 v o l t az elhalálozások évi átlaga. A halálozások száma, miként a születéseké 1 7 8 2 - i g

emelkedett,

de

pontosan

a z o k b a n a z években nem növekedett, a m e l y évek a református m a t r i k u l a s z e r i n t járványosak v o l t a k . / 1 6 . s z . táblázat/.

A halálozások

okai

> A halálozások számszerű vizsgálata i s j e l z i ,

hogy a z

időszakosan fellépő járványok néhány év természetes dását könnyen megsemmisíthették. A X V I I I .

szaporo­

század általunk

vizsgált időszakaiban n a g y , országos járványok nem v o l t a k . A •halálokok vizsgálata a z o n b a n f e l f e d i

létezésüket, és ha a

halálesetek száma ugrásszerűen, h i r t e l e n u g r i k kés körülmények között, pusztítására k e l l

m a g a s a b b r a , bé

gyanakodnunk.

A járványos megbetegedéseknek két t i p u s a i s m e r e t e s a z állandóan j e l e n lévő, endémia és a z időszakonként

pusztitó

epidénia. Nagykállóban a század utolsó negyedében epidémikus be­ tegség a " v e r c s " himlő. Áldozatait elsősorban a gyermekei: kö-

zül s z e d t e . Pusztításának nagyságát m u t a t j a , hogy a h a l o t t a k 1/5-e e betegségben h a l t szerességet k e l l

meg. Talán nem véletlenszerű

rend­

látnunk a b b a n , h o g y a himlőjárványok négy éve

periódusban ismétlődtek. A járvány után, t e k i n t e t t e l

a r r a , hog

a kevésbé ellenálló s z e r v e z e t e k e t már elpusztította, mint

haló

ok egy-két évre t e l j e s e n megszűnt, majd néhány megbetegedés előrevetiti a z u j a b b

pusztítás árnyékát. /Az Összefüggést a

halálozások ingadozása és a termésátlagok alakulása között nem vizsgálhattuk./ A g e n n y e s , d a g a n a t o s betegségek közül a ke levé ny tűnt még ki,

a b e t e g e k 1/10-ét pusztítva e l . A

gel

gümőkór /száraz betegség/ r e n d s z e r e s e n , állandó

jelleg­

s z e d t e áldozatait. A legtöbben a h a l o t t a k 1/4-e e z e n be­

tegségben s z e n v e d e t t . A f e l s o r o l t

három betegségnem

pusztítása

együtt az e l h u n y t a k 70 %-áért felelős. / 1 7 . s z . táblázat/. A szülésben m e g h a l t anyák e s e t e hordoz. ta.k

Sajnos

a korszak

többszörösen i s tragédiát

egyáltalán nem kímélte őket. A m e g h a l

2,4 %-át adták. Ha számukat a z u j házasok létszámához v i ­

szonyítjuk, a r r a a következtetésre j u t u n k , hogy a z anyák 6 % - a 127 h a l t meg közvetlenül szülésben. A szüléskor m e g h a l t csecsemők számáról a z anyakönyvek hiányossága m i a t t g y a k r a n

nincsenek

információink. Az általunk

használt forrás megbízhatóságát i s tükrözi, hogy annak arányát meghatározhattuk. A X V I I I . század utolsó harmadában a z e l h u n y ­ tak

2 %-a e c s o p o r t b a

tartozott.

A halálozások nemek és életkor s z e r i n t i

vizsgálata

A század mindkét vizsgált időszakában a férfiak halálozási aránya lényegében a z o n o s ,

/fiuk/

de a nőknél /leányoknál/'

magasabb, 52,5 % - o s v o l t . A k a t o l i k u s családokban még ennél i s nagyobb a férfi h a l o t t a k aránya, elérte az 58 %-ox. . A h a l o t t a k átlagéletkora a z 1777-1799 év átlagában nagyon a l a c s o n y , a férfiaké 1 6 , 6 , a nőké 18,3 év v o l t . Az ingadozások is

n a g y o k : 9,3 - 32,2 év között változott a férfiaknál, a nők­

nél 9,2 - 25,4 éves határok között. A h a l o t t a k életkorának közölt a d a t a i v i g a s z t a l a n ,

lehan-

goló képet m u t a t n a k . U g y a n a k k o r eltakarják a szülők k o r v i s z o ­ n y a i t . Azok a z emberek,

a k i k a házasságkötésekre jellemző át­

lagéletkort elérték /első házasság/ v i s z o n y l a g

sokáig életben

m a r a d t a k , a férfiak 5 7 , 2 , a nők 52,2 évet éltek. A férfiak ma­ gasabb életkorát magyarázza a z , hogy nagyobb

százalékban

haltak

meg g y e r m e k k o r b a n , a szelekció erősebb l e h e t e t t , a nők 6-7 % - a pedig sz.

a kallói a d a t o k s z e r i n t szülésben h a l t meg. / 1 8 . és 18/b. táblázatok/. A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i

fiak

s z e r i n t a z elhalálozott fér­

átlagos életkora 22,5 év, a nőké 13 / ? ! / év v o l t . Ha a

házassági k o r t elérteket külön vizsgáljuk a z t t a p a s z t a l j u k , hogy a férfiak e z e s e t b e n i s tovább éltek. Átlagos életkoruk 5 0 , a nőké 43 óv. / 1 9 . s z . táblázat/. /Az eltérés magyarázatát a forrásokban és nem a z életben k e l l e n e

A halottak

keresni./

korcsoportonkénti megoszlása

A k o r halálozási v i s z o n y a i n a k

ismeretében nem meglepő,

hogy a csecsemő és gyermekhalálozások aránya a l e g m a g a s a b b . A z e l h u n y t a k 60 %-a e két korcsoportból származott. / 2 0 . s z . táb­ lázat/ . A halottak

68 %-a 21 évesnél f i a t a l a b b v o l t .

Nagyságrendben a h a r m a d i k c s o p o r t o t letti

az idős, 50 óv f e ­

korosztály képviselte 18,4 % - o s részesedéssel. A közópgenerációk halálozási v i s z o n y a i n a k

a nők nagyobb

ismert

jelensége

részesedési aránya.

A k a t o l i k u s anyakönyvbe b e j e g y z e t t

halálesetek

korcsopor-

tonkónti megoszlása hasonló képet m u t a t , de szembetűnő j e l e n ­ ség a csecsemőkoruak lényegesen magasabb, 34,0 % - o s aránya. A csecsemőhalandóság - a református anyakönyv alapján értéke /a 0-1 éves csecsemőhalottak számát a z újszülöttekhez viszonyítva/ 22 % - o s nagyságrendű, a fiuknál 25,2 %, a lányok­ nál 20 %. A halálozások idényhullámzását, a század folyamán bekö­ vetkezett

változásokat a 2 2 . s z . táblázat szemlélteti.

Változatlan életforma esetén b i z o n y o s arányok jellemzőek egy-egy település össznépességére. A születés - házasság -

halálozás átlagértékeinek változásai mögött a z össznépesség számának változásait k e l l adatait

tekintve

sejtenünk. A református anyakönyv

megállapíthattuk, hogy a házasságkötések, a

születések és halálozások száma a század második

felében, a

9 0 - e s évekig csökkent, a z évszázad első évtizedeiben I s hason ló t e n d e n c i a v o l t a z uralkodó. Á két időszak egymáshoz v i s z o ­ nyított értékei i s hasonlóan változnak. Ebből feltételezésünk s z e r i n t a lélekszám csökkenésére k e l l ben

következtetnünk. M e n n y i

támasztja alá a megfigyelést a z Össznépesség

számszerű

alakulásának a vizsgálata?

össznépességre vonatkozó megállapítások

Demográfiai mutatók 1 a/ Családnagyság : szik

Az anyakönyvi feldolgozások nem t e ­

lehetővé a háztartások számának, az e g y háztartásra e s c

népesség nagyságának meghatározását. A f e n t i mutatókat az e l s népszámlálás adataiból nyerhetjük. A háztartást T h i r r i n g táv a z o n o s n a k t e k i n t e t t e

a lakás fogalmával és az alapján h a ­

tározta meg a z anyaországra vonatkozóan a z 5,17-os Dávid Zoltán h e l y e s e n

Gusz

mutatott

átlagot.

rá a r r a , hogy a f e n t i

adat v : , i

jában a z "egykenyéren élők" számával e g y e z i k meg, mert a versé gi

családmagon kivül "a közös háztartást alkotó i d e g e n

k a t " - és személyeket - i s a " p a r a s z t i

család 1-30 familiáoa" s o r o l t a .

"1^1

Nagykálióban ez a z érték 4,92 v o l t . A családok szétválasztása a z anyakönyvek együttes nálata esetén i s rendkívül b o n y o l u l t

igazában a z e l e m i , a nukleáris család számszerű alkalmas.* sem

lehet

3 2

hasz­

f e l a d a t . A feldolgozó

Az egyedül élők, töredókcsaládok

kimutatására

kapcsolódását:

megnyugtatóan hozzárendelni más családokhoz. Az

anyakönyvi bejegyzések és végrendeletek a z o n b a n arról i s árul k o d n a k , hogy a megöregedett szülők többnyire a f i a t a l a b b f i u családjával éltek e g y fedél

alatt.

A családnagyság értékét a X V I I I . pontosan v e z e t e t t

század második felének

anyakönyvei alapján, a református nép<3sse

re v o n a t k o z t a t v a 4,0-nek találtuk.

F i g y e l e m b e véve a z t ,

hogy a z idős szülőket i s i d e k e l l e n e

számitani, a z a végső

megállapításunk, hogy a század második felében a családnagyság értéke nem l e h e t e t t 4,2-nél magasabb. Az évszázad első részében a mutatót 5,3-nek találtuk, s uz érthető problémákat v e t f e l ; A református anyakönyv hiányos vezetésének 13-19 % - o s pontatlansági értékét i s f i g y e l e m b e

vé­

ve a családnagyságot 4,2 - 4 , 6 - r a csökkenthetjük. F i g y e l e m b e véve a z idős szülőket, a legvalószínűbbnek a 4,5-es érték lát­ s z i k . A k a p o t t eredmények egyértelműen arról v a l l a n a k , hogy a családnagyság értéke a század folyamán csökkent. A k a l l ó i családnagyság értéke lényegében m e g e g y e z i k más településekre megállapított nagyságokkal. Kováts Zoltán a z át­ l a g o s családnagyság értékét a X V I I I . században 4,0 - 4,3 között 134 135 Somogyban 4,09-nak találta a mutatót.

határozta meg.

D a n y i Dezső a X V I I I .

századi Győr v i s z o n y a i t vizsgálta, és x3ö 4,12 családnagyságot m u t a t o t t k i . A természetes szaporodás értékének meghatározását számí­ i

tásunkban két tényező alapvetően befolyásolja. Mégpedig a h a ­ lálozási anyakönyvek vezetésének pontossága és az össznépesség száma, aminek ezrelékében fejezzük k i a f e n t i mutatót. A természetes szaporodás értékét a z évszázad mindkét időszakában vizsgáltuk. A század elején a születések arányát 47,37 % o - n e k , a halálozásokét 34,08 %o-nek találtuk. I s m e r v e a z anyakönyv vezetésének hiányosságát, e z t 38,51 % o - r e

javí­

t o t t u k . A természetes szaporodás értéke a század első harmadá­ ban

9,86 %o. A század utolsó negyedében a születések aránya

46,99 % o , a halálozásoké 36,6 %o v o l t . A természetes szaporodás értéke 10,4 %o. A század két időszakából származó, egymástól független adatbázisra támaszkodó, de lényegileg a z o n o s - 10 % o - e s - t e r ­ mészetes szaporodási érték valódisága feltétlenül bizonyított­ nak

látszik. . Dávid Zoltán kutatásai alapján a születések arányát 5 0 -

55 % o - r e becsülik. Csocsán Oenő P e s t megyei a d a t a i i s e z t a 137 vélekedést i g a z o l j a . A z általa k a p o t t arány 56,2 %o. Kováts Zoltán nézete s z e r i n t a születési arány "40-45 %o körül

lehetett". Hajdúnánási kutatásai a z t mutatták, hogy b i z o ­ n y o s időszakokban még ennél a l a c s o n y a b b - 31,9 %o - értékek i s előfordulhattak . l 3 9

A természetes szaporodás általunk megállapitott és k e r e ­ kített 10 % o - e s értéke közbülső h e l y e t

f o g l a l e l Kováts Zoltán

Berettyóújfaluban t a p a s z t a l t 7,8 % o - e s és Csocsán Oenő által Pest

megyében k i m u t a t o t t

12,6 % o - e s értéke között. Dávid Zoltán

véleményével k e l l egyetértenünk, m i s z e r i n t a X V I I I .

században

"jelentős eltérések tapasztalhatók különböző vidékek, társadal­ mi osztályok és népek szaporodási aránya között."' ' 1

40

A református népesség száma A három anyakönyvből származtatható családok számát, s a z összes népességet a z 1720-as évre próbáltuk v o n a t k o z t a t n i . Eb­ ben a számitásban figyeltünk a r r a , hogy a z o k a családfejlödés különböző s z a k a s z a i b a n

éltek, és a vándormozgalomra.

A meghatározott családfőket ezért különböző nagyságrendű szorzókkal /maximum 4.5/ s z o r o z v a

sikerült megkapni az össz­

népességre vonatkozó létszámadatot, s e m e l l e t t még a népesség korviszonyairól i s információt k a p h a t u n k . A református népes­ séget e z alapján 1944 főre becsülhetjük."'" '"'" A z eljárásunk pon­ 4

t o s n a k talán nem tekinthető, de b i z o n y o s a k vagyunk abban, hogy i g e n jó közelitóssel tükrözi a valóságot. A X V I I I . század végén a z egyház a templomára m i n d i g büsz­ ke,

a r r a áldozó lakosság segítségével a z épület csinosításába

k e z d e t t . A költségek fedezésére e g y p o n t o s névsort készítet­ t e k a családfőkről és a z alapján a "tehetség" arányában hozzá­ járulási összeget róttak k i rájuk. A névsorban feltüntették a z esetleges

változásokat - m e g h a l t , elköltözött s t b . -. A cselé­

d e k e t nem vették számba. A z összeirásból c s a k a családok szá142 mát állapithatjuk meg, amely 4 3 5 .

Ez alapján a reformátusok

létszámát 1792-ben 1 8 2 7 - r e becsüljük. Az Össznépesség száma A logikai

sorrendet

megfordítva, a b i z t o s a b b

forrásbázis-

r a támaszkodva először a század végének népességszámát becsül­ jük meg. Ennek megállapításához szükségünk v a n a nem reformá­ t u s felekezetű lakosság lélekszámának ismeretére. A k a t o l i k u s anyakönyv családrekonstrukciós vizsgálata még nem készült e l , ezért a családfők létszámát a református népességre jellemző családnagyság értékkel s z o r o z t u k . Eljárá­ sunk a l a p j a , miként A n d o r k a R u d o l f megállapítja, hogy a f e l e ­ k e z e t e k között n i n c s e n e k különbségek a születéskorlátozásban, a z t elsődlegesen a megélhetés lehetőségei határozzák meg. A családfők számának meghatározására egy t e l j e s n e k 140 ben készült névsornak alapján n y i l t

tünő, 1 8 1 5 -

az anyakönyvvel történő összevetése

lehetőség. A k a p o t t 86 család nagyságrendben k b .

1/5 a reformátusokénak. Ha nem a családfők /családok/, hanem a születések és h a ­ lálozások össz-számának alakulását vetjük össze, a két

feleke­

z e t esetében, c s a k 1/10-es értéket k a p u n k . Éppen ezért a h i b a ­ százalék csökkentése érdekében 15 % - o s értékkel számoltunk, a m e l y e t a z egész évszázadra v o n a t k o z t a t t u n k . A görög k a t o l i k u s o k

számarányára c s a k a z egyházi a n y a ­

könyveknek 10 éves / 1 7 9 2 - 1 8 0 1 / időtartamú a d a t s o r a i

alapján

következtethettünk. A születések és halálozások évi átlagait a reformátusok­ h o z viszonyítva 12-13 % - o s értéket állapithatunk meg. A z e l m o n d o t t a k alapjón a reformátusok 1800 főnyi lélek­ számát 27 % - k a l növelve, az össznépességet k a p j u k , amelynek értéke 2286. Valójában még e z a z érték sem t a r t a l m a z z a a t e l j e s népes­ séget, mert a számitásból k i h a g y t u k a z u.n. lakó, vagy e g y k e nyóren élőket. Hársfalvi Péter a d a t a i s z e r i n t vidékünkön a cselédség 85 % - a elsősorban k i s - és középnemesi b i r t o k o n

szol­

gált. A maradék a f a l u s i /városi/ kommunitások és jobbágyok szolgálatában állt." ' 1

43

A tényleges népesség megállapításához

ezért a z 1784-es összeirás alapján a "háztartás" lélekszámára vonatkozó, 4,9-es

szorzószámot használjuk. E z z e l

számolva

2728-as lélekszámhoz j u t h a t u n k . Ez a z o n b a n még m i n d i g nem j e ­ lentheti

a végső értéket, mert a zsidóság számát i s meg

kell

határoznunk. -A zsidó lakosság létezéséről a z első híradás 1754-ből

származik. Az összeírtak száma 8.

Lólekszómnövekedést az

1770-es összeirás sem tükröz, mert a k k o r 7 családot v e t t e k 145 számba. A zsidóság helyzetén I I . József 1 7 8 1 . évi május I án k e l t

r e n d e l e t e próbált s e g i t e n i . A zsidók nagyobb arányú

beköltözése a városba ebben a z időszakban kezdődhetett. A be telepedós másik inditéka a földesúri család pénzigénye, h i ­ szen

a földesúri haszonvételek bérlői elsősorban közülük k e ­

rültek k i . S a j n o s

a z e g y e t l e n előkerült összeirás, amelyben

zsidóságot a l e g n a g y o b b részletességgel ós pontossággal vehe ték számba, évszám nélküli. Feltételezhető, hogy az az 1820146 1830-as évekből származik.

A "conscriptio"-ból 43 család

jelenlétére következtethetünk. Azokból a X V I I I . század végén különböző forrásaiban mindössze 1 0 - e t nem t u d t u n k Bizonyosan

azonositan

nem tévedünk s o k a t , ha kijelentjük, hogy lélekszó

muk a z 1790-es években 1 5 0 - r e tehető. Az e l m o n d o t t a k alapján Nagykálló össznépességét az 1790 es évek elején 2850-2900 lélekre becsüljük. A természetes szaporodás értékének a z általunk n y e r t a d a t o t

az 1784-1785

figyelembevételével

telén végrehajtott nép

számlálás 2308-as létszámával összevetve a következő megálla pitásokra j u t u n k : - Az össznépesség meghatározása során követett alapjában h e l y e s

eljárású

volt.

- A k a t o n a i cólu összeirás a d a t a i n k

szerint:

10 %-ka 1 öl

becsülte a lélekszámot. A hibaszázalék mindenképp csö kenthető a z e l t e l t v e i . Bizonyos

8 évben törtónt bevándorlás értéké

fokú kételyt már Kováts Zoltán i s félve

t e t t , bár fenntartásait a z Orosháza környéki tanyák lakosságának a z összeírásban tükröződő hiányosságaira a l a p o z t a . Ennek értékét 10-15 %-ra becsülte. A közeli Hajdúnánáson végzett kutatásai alapján i s a r r a a köve keztetósre j u t o t t , hogy a z összeirásból a lakosság ki sebb része k i m a r a d t . - Nagykálló lakossága 1784-ben 2500 l e l k e t - A század e l e j i

számláiharcc

népesség kiszámításakor a református

vallásúak összlakosságon belüli arányát, miként a szá z a d végén 84 % - n a k tekintettük. / E z p e r s z e

nem

abszo.!

megbízható megoldás, h i s z e n lag

a vándormozgalom az állami­

támogatott katolizáció némiképpen változtathatott

az arányokon./ A z 1720 körüli össznépességet 2400 lé­ lekre

becsüljük.

Népességfejlődés a X V I I I .

században

A X V I I I . század legelejének népességszámát a z 1699-ben készült dikális összeirás alapján határozhatjuk meg. A k k o r 380 adózó családfőt találtak a v á r o s b a n .

1 4 8

A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a f e j e d e l e m Kallót hű­ séges szolgálataiért 1704-ben k i v o n t a S z a b o l c s megye jogható­ sága alól, s utasitására "az több hajduvárosok közé a p p l i c a l 149 tátott",

ezért a z 1 7 0 7 . évi összeirás k a l l ó i

lapjait a

Hajdúkerület anyagához csatolták. Abban 540 adózó családfő nevét tüntették f e l . A két összeirás nem*azonos

szempontok alapján készült.

1699-ben az adózó népességet vették számba. 1707-ben a d i c a t o r t utasították, hogy "vegyék C o n s t r i p t i o b a minden helységben l e g elsőbben i s a c o n s t r i b a l o h e l y földesurait, a n e m e s i r e n d e t , a v e n e r a b i l i s c l e r u s ós akármely r e l i g i o n levő egyházi személye150 k e t " . " A két időszak között e l t e l t időben a vár helyőrségé­ nek egy részével csökkent a. katonák és ezáltal a városban élők l^l száma. Az e l m o n d o t t a k mérlegét megvonva

Nagykálló népessége

1699-ben 2400-3100 lélek körüli l e h e t e t t , a m i h e z a katonák és hajdúk száma k a p c s o l ó d i k .

152

A z 1 7 0 7 . évi összlakosság becslé­

se előtt rá k e l l m u t a t n i a r r a , hogy e k k o r sem i r t a k össze m i n ­ denkit:

"Tudtára a d a t i k

ós n e m e s i , a n n y i v a l

mindazonáltal a d i c a t o r n a k ,

deknek sem személyük... nem f o g d i c a l t a t n i " . ben 141 katonát állitott k i . ra juk

hogy a fő-

inkább az egyházi és a h a d a k b a n levő r e n 153 Nagykálló 1707-

1 4 1 - g y e l növelve és 680 család­

becsülve a népességet, a város lélekszámát 3400-ban állapít­ meg. 1707-hez képest 1720-ban 1000 főnyi népességcsökkenést

mutathatunk k i . A népességfejlődés menetének későbbi évtizedekre vonatkozó

vizsgálata a z össznépesség általunk becsült értékeinek ellenőr­ zését i s lehetővé t e s z i . Ha c s a k a reformátusokra v o n a t k o z t a ­ t o t t népességszámból, m i n t b i z t o s a b b adatból i n d u l u n k k i , és a természetes szaporodás i s m e r t képlete segitségével követjük nyomon a népességfejlődést, a következő jelenséget t a p a s z t a l ­ j u k : 1 7 3 9 - r e a református népességnek 2300 lélekre k e l l e t t v o l 155 na növekednie. Az országos pestisjárvány a S z a b o l c s megyei helységek közül Kallóban p u s z t i t o t t a l e g j o b b a n . Az áldozatok 156 száma 827 v o l t . A reformátusok száma ebből 605 l e h e t e t t . Ez D

alapján a kálvinista lakosság 1740-ben 1721 l e l k e t számlálha­ t o t t . Számuknak 1 7 9 2 - r e 2887 főre k e l l e t t v o l n a növekednie. Számitásaink s z e r i n t

ebben a z időben éppen 1 0 0 0 - r e l v o l t

keve­

s e b b . M i v e l követett módszerünket és a k a p o t t értékeket megbíz­ hatónak t a r t j u k , a hiányt máshol k e l l

k e r e s n i . A z eltérés ma­

gyarázatát a vándormozgalom alakulásában találjuk meg. Vándormozgalom a X V I I I .

században

A vándormozgalom lefolyásáról a két anyakönyv, az 1699-es és a z 1714-1752 között készült dikális, v a l a m i n t

a jobbágyszö-

kósekről készült összeirások t e l j e s névanyagát használtuk A vizsgálat során nem vehettük f i g y e l e m b e többszöri előfordulásait, p e d i g

fel.*

1

a z a z o n o s nevüek

1699-ben /később i s / b i z o n y o s

n e v e k e t s o k a n v i s e l t e k . A vándormozgalom végső mérlegét nem befolyásolja eljárásunk másik hiányossága, hogy nem vehettük figyelembe

a z o k a t , a k i k az időhatárok között be és k i i s költöz

t e k a városból. A vándormozgalom időhatárait forrásaink jelöl­ ték k i , i g y a z t 1699-1720 és 1720-1790-es évek között vizsgál, 158 tuk . Az első időszakban vizsgálataink s z e r i n t kent

1000 fővel csök­

a népesség. V e r e s Miklós 1698-1718 között még ennél i s 159

n a g y o b b , m i n t e g y 300 család elköltözéséről ad h i r t .

Az 1707,

évi összeirás u g y a n a k k o r a r r a i s f e l h i v j a a f i g y e l m e t , hogy a már a d d i g

i s jelentős elvándorlás veszteségót a bevándorlók

pótolhatták. Az Alföld televényes, kövér földü területei felé történő vándorlás ténye közismert. S z a b o l c s megye földrajzi helyzetéből

adódóan a be- és elvándorlás határterülete l e h e t e t t . Kalló az elvándorlási zóna déli határának közelében he­ l y e z k e d e t t e l . A város nemcsak az elvándorlás kiindulópontja l e h e t e t t , hanem h e l y z e t e , privilégiumai következményeként a z i d e i g l e n e s , v a g y végleges letelepedés célhelyének i s számit­ hatott. Megállapításunkat igazolják a források névanyagának egy­ bevetése során k a p o t t

eredmények. A z 1699-es összeírásban 225.

különböző családnév s z e r e p e l . 1720-ban 262 eltérő nevü r e f o r ­ mátust különítettünk e l , de ezekből c s a k 123-an élhettek a XVII.

század végén, i l l e t v e

korábban a városban. F i g y e l e m b e

véve a más felekezetűek 27 % - o s értékét, megállapíthatjuk, hogy a z 1720-as népesség közel f e l e v o l t u j t e l e p e s . A vándor­ mozgalom mérlege negatív, de c s a k 1707 után válhatott azzá. Megállapításunk helyességét a z 1707-es összeiráson kivül több, 1718-ból származó tanúvallomás bizonyítja. Ezekből az derül k i , hogy v a l a m i k o r

1708-1710 között a "város megégvén nem l a k t a 40

családnál több".

U g y a n c s a k e r r e a z időszakra e s i k a p e s t i s ­

járvány, aminek pusztításáról közelebbit nem t u d u n k , de hatá­ sában hozzá c s a k a z 1739-1740-es hasonlítható. 1711-től a vá­ r o s közjogi h e l y z e t e

i s megváltozott, mert a vármegye f e n n h a ­

tósága alá került. M i n d e z e k alapján a népesség teljesen

indokoltnak

kicserélődése

tűnik és könnyen magyarázható. S a j n o s ,

pestisjárvány áldozatait a vándormozgalomban

a

résztvettek szá-

mától elválasztani l e h e t e t l e n ! A református népesség századvégi névanyagának összehason­ lítása a z 1699-es és 1720-as listával a következő eredményt adja: - Az 1720-as népesség f e l e /53 %/ elköltözött v a g y e l ­ pusztult . - A X V I I I . század végi lakosság, egyharmada a X V I I .

század

végén v a g y korábban i s a városban élhetett, tehát ősla­ kosnak számit . ' - A X V I I I . század végi lakosság egyötöde 1699-1720 között közel 1/2-e p e d i g

1720 után t e l e p e d e t t

l e a városban.

Az elvándorlás arányaira következtetni tudunk az 1714 utáni d i c a l i s összeírások e g y e s i t e t t névanyagának ós a z 1699es névsorban s z e r e p e l t e k összevetése révén i s . A dikális ös

szeirásokban - s ezek kevésbé megbízható a d a t o k - 137 b e t e l e ­ pült nevével találkozhatunk, míg az 1714 előtt elvándoroltak 116-an v o l t a k . A z anyakönyvek névanyagának segítségével p o n t o ­ san

a kétszeresét k a p j u k e n n e k , de nem a számszerüség, hanem

az

arányok meghatározására törekszünk és a z o k a t e z e n a módon

i s érzékeltetni l e h e t . A 137 g a z d a 1699-1752 /utolsó

dika

felvételének éve/ között bármikor betelepülhetett. N e v e i k e t ezért a z anyakönyv 1720-as névanyagával vetettük e g y b e . 76 név azonossága a z t m u t a t j a , h o g y a bevándoroltak 53 %-a

biztosan

1720 előtt t e l e p e d e t t l e a városban. A 137 betelepült közel f e l e

u g y a n a k k o r a későbbi időszak­

ban kitelepült v a g y k i h a l t , mert n e v e i k e t a századvégi a n y a ­ könyvek alapján készített névsorban nem találjuk. A dikális összeírások egybevetése i g a z o l j a

a z anyakönyvek

alapján bizonyított és elképesztően nagyarányú népességcserét. S a j n o s a nevek eltűnése nem j e l e n t i a z elvándorlás tényét, m e r t az 1739-1740-es p e s t i s katasztrofális mértékű pusztításá­ ról, m i v e l a z 1736 utáni évektől a z anyakönyvek hiányoznak, a m e g y e i összeírás p u s z t a létszóm adatán kívül n i n c s e n e k névso­ ros

forrásaink. Forrásaink alapján a z t m o n d h a t j u k , hogy a vándormozqalom

intenzitása a X V I I I . század első harmadában végig magas fokú lehetett.

A jobbágyszökésekről készült megyei kimutatás a d a t a i

különösen a z 1720-as évekig terjedő időszakot jelölik nagy i n ­ tenzitásúnak . /A forrás értékelésekor szem előtt k e l l nunk a z t , hogy Kallóban a jobbágyok szabadmenetelüek

tarta­ voltak./

A z anyakönyvek feldolgozásakor i s a z t t a p a s z t a l t u k , hogy a különböző mutatók, a születés-házasság-halálozás értékei a század első időszakában egyértelműen csökkentek, aminek magya­ rázatát b i z o n y o s a n a vándormozgalom mérlegének negatív voltá­ ban i s keresnünk Azt,

kell.

hogy a bevándorlás nem t u d t a pótolni a z elvándorlás

o k o z t a veszteséget, a tanács azon r e n d e l e t e i s szemlélteti, a m e l y b e n a gazdátlanul h a g y o t t t e l k e k használatbavételét e n ­ gedélyezték

1723-ban.

Végezetül még egy f o n t o s eseményre kéli felhívni a f i ­ g y e l m e t , mégpedig az 1739-1740-es pestisjárványra. Az áldoza­ tok

száma, m i n t arról már szóltunk, 827 v o l t . Jellemző módon

erről a h a t a l m a s pusztulásról a dikális összeirások névanyagá­ ból egyáltalán nem l e h e t következtetni. Hatása mégis évtizedek­ r e szólt, h i s z e n még a k i l e n c

kérdőpontok egyikére i s a z t vá­

laszolták a l a k o s o k , hogy "Kallóban vannak p u s z t a

házhelyek,

amelyek még a p e s t i s m i a t t gazdátlanok, és a z o k a t azóta sem 16 lakták". A jelenség ismételten rámutat eljárásunk gyenge pontjára, m e l y s z e r i n t

a z elvándoroltakat és e l p u s z t u l t a k a t

egymástól elválasztani nem A vándormozgalom

tudtuk,

iránya

A z elvándorlás iránya c s a k

a jobbágyszökésekről kószitett

névsor alapján határozható meg. A z összeirtak c s a k

egy részét

adják a z elköltözőiteknek, de a jelenség ezek alapján i s v i z s ­ gálható . A'kivándorlás irányát elsősorban a város földrajzi h e l y ­ z e t e határozta meg. A z elsődleges cél a közeli D e b r e c e n , H a j ­ dúböszörmény és a H e g y a l j a

vidéke. A megyék közül a déli szom­

széd, B i h a r megye a z elszököttek 57 %-át f o g a d t a

b e . A Hajdú­

kerület négy helységébe /Hajdúböszörmény, Hajduhadház, Polgár, H a j d u d o r o g / a menekültek 25 %-a vándorolt. A s o r r e n d b e n Zemp­ lén megye, majd Heves és Csongrád megyék következtek. Szatmárba és Békésbe c s a k

szórványosnak tekinthető

áttelepülésekkel

számolhatunk. A szökések számának időbeli eloszlását vizsgálva a z t t a ­ p a s z t a l j u k , hogy 1 7 2 0 - i g

távolabbi területekre

tekintettek,

Csongrád és Heves megyébe i s költöztek. 1720 után a városhoz "Tej o közelebb eső területek, települések elérése v o l t a cél. Nagykálló a vándormozgalomban sajátos módon v e t t részt. Lakosainak lyait"

egy része a z általánosan jellemző migráció "szabá­

követve k e l t

útra, de közvetlen környezetéből, a z észa-

k a b b i országrészekből - f e l k e r e k e d e t t családok számára a l e t e l e ­ pedés lehetőségét kinálta. Amig országosan a lélekszám megdup­ lázódásával, v i s s z a v o n h a t a t l a n növekedésével számolhatunk az 1720 és 1787 között e l t e l t

években, a város a stagnálás, késői

fejlődés képét m u t a t j a . A z i t t o t t h o n r a a z élet i g e n nehéznek b i z o n y u l t .

találó emberek

számára

A határ nagysága és a lélekszám közötti

A dolgozat

kapcsolat

elején a z t állapítottuk meg, hogy a megélhetés

számára a határ kedvező lehetőségeket kínált. A r r a a z o n b a n mindezideig

nem kerestük a választ, hogy mekkora kiterjedésű

l e h e t e t t , és hozzávetőlegesen m i l y e n nyújtott megélhetési

nagyságú város

lakosainak

lehetőséget?

A várost ismét birtokló Kállay család 1755-ben

térképet

készíttetett u j szerzeményéről / e z alapján készült a térké­ pünk/. A z t 1794-ben S e x t y András, a vármegye

" h i t e s " mérnöke

revízió alá v e t t e és p o n t o s n a k t a l á l t a . A z

állítás

ságáról magunk i s meggyőződhetünk, ha a z t a második

bizonyos

katonai

felmérés megfelelő l a p j a i v a l hasonlítjuk össze. A különböző források egymást igazoló, a valóság m e l l e t t tai

alapján a térképet és a S e x t y

lesnek

t a r t j u k . Mérése s z e r i n t

" h i t e t tévő" ada­

által közölt a d a t o k a t

hite­

Nagykállóban a z " I n t r a v i l l a n u -

mok" és a legelő területe 10 956 436 négyszögöl, ami 9 130,5 magyar h o l d n a k f e l e l meg. E z e n felül a város határától elvá­ l a s z t v a , de a z i t t lakók egy részének használatában

található

még a "Szállásföldek" területe, ami a Keresztút és a Császár­ szállás közötti részt f o g l a l t a magába és 8 605 906 négyszögöl, a z a z 7171,5 magyar h o l d A város l a k o s a i

kiterjedésű. '

szerint

16

4

a határ kiterjedése nem elegendő

a népesség eltartására. Egy 1713-ban Íródott forrás már e k k o r a z t állították, h o g y zen kell

vesszük

... nemkülönben földünk elegendő n i n c s e n , másét

szántanunk, ha jót a k a r u n k szántani".

multán a k i l e n c határ o l y a n

szerint

"erdőnk semmi, a fát drága pén­ D J

Egy félszázad

kérdőpontok egyikében hangsúlyozták, hogy "a

s z o r o s , hogy a nép nagyobb részén /nagyobb .része/

m i n d szántásból, mind széna dolgából Törvény a l a t t f e n n

forgó

Félegyházi Prédiumból és más körülötte levő Határokból s z e r e z lfi6 vén magának / t i .

földet/ élősködik".

A z , hogy a település gazdái a határ szűkösségére p a n a s z ­ kodnak, s z i n t e

természetes, s a földesúr p o n t o s a n ellenkező

állítása u g y a n c s a k magától érthető. S z e r i n t e a 13 201 h o l d

kiterjedésű határ bőségesnek tekinthető ós e z a nagyság már önmagában megdönti a z ellenkező állításokat. A határ, m i n t mondják, a n n y i r a bőséges, - hogy 1786-ban, a m i k o r

felosztották

a határt, annak érdekében, hogy a földesúr ne j u s s o n o t t t e l e k ­ hez nem k a l l ó i erőltették".

"Nemes U r a k a t T e l k e k felvásárlására úgyszólván

167

A történelmi források alkotóik személyes érdekeit i s tük­ rözik. A földesúri család szándéka saját majorság kialakításá­ r a irányult . Ennek érdekében látszólag eltúlozta a határ valós 168 kitérj edését. A mezőváros és a Kállay család levéltári anyagában sem bukkantunk

o l y a n a d a t r a , amely igazolná a z t a g y a k o r l a t o t , m i ­

s z e r i n t más helységbeli l a k o s o k , nemesek nagy számban k a p t a k v o l n a b i r t o k o t a határban. A feltételezés alapjául három neme­ si

családnak a D e s s e w f f y / a B u t y k a p u s z t a nevü b i r t o k a nem a

határ része/, a.Pap és S z o b o s z l a i családok fekvő jószágai gáltak. A f e l s o r o l t a k birtokosnak

mindegyike

szol­

régi / a D e s s e w f f y család /ősi/

számított a területen. A földesúr jó taktikával

e z t a tényt nagyíthatta föl és érdekeinek megfelelően használ­ ta

fel, A városlakók 1 7 1 3 - d i k évi panaszából kiderül, hogy a k k o r

c s a k a l e g j o b b területeket művelték. A határ kiterjedése a k k o r még nem j e l e n t e t t

korlátokat, h i s z e n a szomszédos prédiumok

területét i s szántották. így érhető a z i s , hogy a betakarítás Ifi idején aratómunkásokat, g y a k r a n r u s z i n o k a t k e l l e t t Az évszázad derekát követő években a h e l y z e t

fogadniok.

rosszra

fordulha­

t o t t , a m i k o r a szomszédos területek i s f o k o z a t o s a n betelepültek és a város l a k o s a i k e z d t e k k i s z o r u l n i

o n n a n . Egy 1773-ban ké­

szült kimutatás s z e r i n t még 42 gazdának v o l t akik

extraneus b i r t o k a ,

"a Földes Uraság Kallóban való bé jövetele előtt a Kállai

határnak szük v o l t a m i a t t H a r a n g i , Nyíregyházi, terédi, /K/álló/Semjóni M a g y i több e k é k k e l " .

1 7 0

ugyancsak

Hugyai, Gesz-

határokat szántották három és ebben a z időben történt, hogy a

környező települések benépesülése

x

és a földesúri gazdaság

erősödése megszüntette a z e x t r a n e u s birtoklás lehetőségét. /Megállapításunk helyességét bizonyítja még a gazdálkodásban a földmüvelés túlsúlya, a határhasználat módja

is./

A p o n t o s n a k nem tekinthető, sőt nagyon

i s e s e t l e g e s szá­

mítások i s hasonló következtetés levonására késztetik a k u t a ­ tót. A határ már i s m e r t e t e t t nagyságából l e v o n v a által felmért tavak

a Kiss

kiterjedését, kb . 1735 j u g e r u m o t , megkap­

j u k a müvelésbe v o n t terület nagyságát. A szerzőnek már tetett

számvetése a X I X . századvégi állapotokat

fontosabb

Lajos ismer­

tükrözi, ezért

a d a t n a k tűnik a városi magisztrátusnak

1818-ból szár­

mazó becslése, amely s z e r i n t

a szántóföldek közötti "használ­

h a t a t l a n v i z e s részek. Tavak

körülbelül

nek". ' 1

72

Az b i z o n y o s ,

2 000 j u g e r u m o t

tesz­

hogy a megelőző évszázadban még ennél

a z értéknél i s nagyobb l e h e t e t t

a v i z e s részek kiterjedése, de

a z eltérést becsülni nem t u d j u k . Külön kimutatás hiányában, ugyancsak

nem megbizható módon a belső legelő területét i s pon­

tatlanul,

néhány száz h o l d n y i n a k

2 500 j u g e r u m o t v o n h a t u n k tehát 5 500 jugerum

tekintjük. Ilyenformán k b .

l e a határból. A szántók kiterjedése

l e h e t e t t . A nyomásos r e n d s z e r

miatt a t e ­

rületet 1 / 3 - d a l csökkentve 4 300 h o l d n y i terület állhatott a X V I I I . század végi összeiráson 2 500 - 3 000 l e l k e t

számláló

mezővárosi lakosság rendelkezésére. Egy lélekre kevesebb

mint

két h o l d j u t o t t . Háromszoros magtermelés esetén azon k b . 6 kö­ böl búzát l e h e t e t t

betakarítani. /A kenyérgabona a termeivények­

nek 3/4-ét - b u z a , r o z s - a d t a ! / Ebből k e l l e t t

a jövő évi k e ­

nyérgabona szükséglet biztosítására vetőmagra félretenni három-négyszeres maghozam esetén a termés 1/3-a - 1/4-e - b i z ­ tosítani a táplálkozáshoz szükséges mennyiséget, a m e l y e t István 1,25 - 1,5 köbölre / k b . 210-250 k g / b e c s ü l .

1 7 3

Orosz

Francia­

országban F. B r a u d e l fejenként 4 h e k t o l i t e r e s / k b . 310 k g / f o 174 gyasztással számol.

A termésből k i k e l l e t t

szolgáltatni a

földesúr járandósógát és f e d e z n i k e l l e t t a z állattenyésztésből származó jövedelemmel együtt a létminimumhoz szükséges j a v a k beszerzését - élelem, ruházat, lakás, háztartási és személyi 175 felszerelések, egyéb. Számitásunk végeredménye a n n y i r a lehangoló, hogy már azon i s csodálkozhatunk, hogy a hogy túlságosan i s p e s s z i n ,

ián éltek a városban. Valószínű, ,ák v o l t u n k a számításkor, de a z

mindenképpen b i z o n y o s , hogy a határ nagysága, a hagyományos gazdálkodási mód kizárólagos gyakorlása esetén több e z e r

fős

lakosság megélhetésé^ biztosítani nem t u d t a . Ez a tény mégha-

tározta a gazdálkodás ós határhasználat gyakorlatát, ós társ a d a l m i ellentétek alapjául szolgálhatott. Ennek vizsgálata a z o n b a n egy u j a b b d o l g o z a t u n k n a k

l e h e t a témája.

Jegyze tek

1. DÁVID Z,, 1 9 5 7 . 173. pp . ; 1961-62. 217-257. p p . ; PÁPAI Q.. 1957. 1 4 8 - 1 5 1 . p p . ; SZABÓ I . , 1 9 4 1 . 122-126. p p . ; VELLMANN I . , 1979. 1 3 . p p . 2. MENDÖL T., 1 9 6 3 . 4 3 5 . pp . 3. WELLMANN I . , 1 9 7 5 . 7 1 3 . pp . 4. BORSY Z., 1 9 6 1 . 3 9 . p p . - A z első övezet a Rétköz déli peremét szegélyezi és Kisvárdától ék-re ér véget, a máso­ d i k Nyíregyházától k i i n d u l v a A p a g y o n , Nyirkórcsen át Gyu­ laházáig húzódik, a h a r m a d i k Császárszállás, Nagykálló, Kislóta v o n a l b a n található. Im. 3 7 . p p . 5. BORSY Z., 1 9 6 1 . 138. p p . 6. SZSZML. F a s o . 1 3 . No. 5 7 . 7. KISS L., 1 9 5 3 . 4 4 . p p . 8. SZSZML. F a s c . 1 3 . No. 5 7 . 9. OL P. 3 4 3 . 1 4 . No. 1 4 9 - 1 5 1 . 1 7 6 1 . 10. SZSZML, Nagykálló mezőváros Levéltára. V.A.2. / 1 3 . d o b o z / - P r o t o c o l l u m , 1 9 7 3 . 11.

SZSZML., V. A. 2. / 9 / , 1 8 1 8 .

12.

KOMÁROMI A., 1897. U g y a n e z szűrhető l e a z alábbi források­ ból: SZSZML. V. A. 2. / 9 / és /11/í OL P. 8 8 . I . No. 4.25.

13.

A probléma bővebb'kifejtését lásd: Kereskónyi Miklós. Ethnográfiában megjelenés a l a t t álló dolgozatát a város ólas- ós szálláskertjeiről. 14. KOROKNAY G y . 1970. 6 0 . p p . j SZÁNTÓ I . . 1980. 25-26. p p . A vár jelentősegót jól szemlélteti a b u d a i p a s a 1574-ben k e l t l e v e l e : "Az egy Nagykálló felépítésével a magyarok száz falunál többet v o n t a k e l a török adózás ós szolgá­ l a t alól". #

15.

SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 2 0 . No. L - 2 9 . ; RÁCZ I . , 1 9 6 9 . 120. p p . Igónyjogosultságukat elismerték a z 1 6 0 6 . évi 12. tc-óben, a z 1 6 0 9 . évi 5 7 . , a z 1 6 3 5 . évi 8 1 . és a z 1638. évi 6 4 . törvénycikkekben.

16.

S Z S Z M L . V . A. 1. Kiváltságlevelek.

17. 18.

Corpus O u r i s H u n g a r i c i , 1900. 632-633. pp. SZSZML. V. A. 2. No. 2-4. 1728.; GÖRöMBEI P. azóta való­ színűleg elkallódott forrásra h i v a t k o z v a , könyvében erről az alábbiakat közli: "Nagykéri Vályi Pap Oénos 1 7 2 8 . d e c . 15-én P o z s o n y b a n N-Kálló város örökös megváltására nézve a kamarával 33 000 f r t - b a n m e g e g y e z i k , l e i s f i z e t belőle 800 f r t o t , de némely értelmetlen és rövidlátásu polgár zenebonáskodása m i a t t a váltságból semmi sem l e t t . " I«r.. 5-6. p p . OL P 3 4 3 . 1 2 . No. 2 9 - 3 0 . 1 7 4 9 .

19.

20, 0 L P. 3 4 3 . 1 2 . No. L o . 1 7 4 9 . 21. A Kállay család b i r t o k a i n a k elhelyezkedéséről egy 1860ban készült kimutatás alapján tájékozódhatunk. Hogy ennél többre i s k i t e r j e d h e t e t t a család h a t a l m a a korábbi száz a d / o k / b a n nem v i t a t j u k , a kérdést nem vizsgáltuk. A z m i n d e n e s e t r e tény, hogy a f e l s o r o l t helységekben a család t a g j a i a X V I I I . században i s b i r t o k o s o k v o l t a k . S z a b o l c s vm. Nagykálló Tiszalök Nyirbéltek Kállósemj ón Oros Napkor Tura/Nyir/ Eszlár/Tisza/ Biri Kiskálló

N a p k o r i ág

O r o s i ág

3 681 h o l d

7 362 h o l d 557 " 8 790 "

790 389 250 435 416

" " " " "

1 848

"

8 11 1 8 1

Szatmár vm .

-

-

_

11 000 2 832 5 639 2 816

-

1 899.5 «1 !• 735 162.5 II 693.5 II

Farkasaszó Panyola Kérsemjón Kór

"

_

" "

1 899.5 " 735 162.5 " 693.5 "

Heves vm. Mezőtúr Alsóvarsány Csanád vm.

5 026.6 3 999

Kaszaper

7 468.5

II t*

•i

56 793.6 h o l d Forrás: OL P. 343 OL P. 3 4 3 . 1 2 . No

153. 1 7 5 1 .

2 3 . OL P. 3 4 3 . 1 2 . No 24, OL P. 3 4 3 . 1 4 . No

6-9. 1 7 5 0 .

*i

7 468.5

M

64 007.3 h o l d

3 8 . No. 6.1752-1917. 7 2 . 1750.

OL P. 3 4 3 . 1 3 . No

2 Z

10 053.3 * 3 999

8-9. 1764.

25. U.o. 26, OL P. 3 4 3 . 12. No 6-9. 1750. 27. OL P. 3 4 3 . 14. No 8-9. 1764. 28. így törtónt e z 1 7 8 5 - b e n , a m i k o r Kállay György örökösei - György, Miklós, Károly, László, Oózsef, Pál - apjukról m a r a d t és c s a k a fiágat illető járandóságaikat egymás kö­ zött felosztották; 1791-ben Kállay Károly örökös nélkül h a l t meg, része Kállay György és örököseire - György, M i k ­ lós, László, Pál - szállott; 1805-ben Kállay György A l b e r t "Prépost és E g r i C a n o n o k " birtokát osztották f e l Miklós, László ós Oózsef között, 1817-ben ismét o s z t o z k o d h a t t a k Kállay György részén a z örökösök: Miklós ós Oózsef.

OL P. 3 4 3 . 38. No. 6.

1752-1917.

29. OL P. 3 4 3 . 26. No. 4 3 . 1772-1917. 30. OL P. 3 4 3 . 28. No. 2 2 7 . 1 7 9 1 . A tételesen f e l s o r o l t ság végösszege 118 186 r a j n a i f o r i n t és 40 x r .

adós­

3 1 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 8 0 - 8 1 . 1749.; OL P. 3 4 3 . 13. No. 364-366. 3 2 . OL P. 3 4 3 . 13. No. 8. 1754. 3 3 . OL P. 3 4 3 . 14. No. 89 . 3 4 . SZSZML. V. A. 2. /!/. 1766. 3 5 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , No. 1-29. 1 8 2 0 . 3 6 . SZSZML. V. A. 2. / 7 / . No. 1 0 - 1 1 . 1 7 9 6 . 3 7 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , No. 1-29. 1 8 2 0 . 3 8 . Lásd 1 3 - a s számú j e g y z e t 3 9 . DANYI D.,

1962. 1 0 . p p .

4 0 . KOVÁTS Z., 1981. 1 5 7 . p p . 4 1 . VERESS M.

f

1962. 1 6 1 . p p .

4 2 . DÁVID Z., 1973. 3. pp . 4 3 . OÁROLI 3., 1974. 2 4 4 . p p . 4 4 . KOVÁTS Z.

f

1969. 1 2 1 . p p .

45.

KOVÁTS Z.

f

1981/b. 9. p p .

46.

Uo. f

1969/D..31. p p .

4 7 . KOVÁTS Z. 48.

VARGA GY., 1978. 5 1 . ós következő l a p o k

4 9 . OÁROLI 0 . 50'

4

f

1974. 2 4 3 . p p .

KOVÁTS Z. - CS. TÓTH P., 1 9 6 2 . 5 5 . p.

5 1 . KOVÁTS Z., 1973. 7 2 . pp . 5 2 . DÁVID Z., 1972. 1 0 2 . pp . 5 3 . OÁROLI 0., 1974. 5 4 . DR. BARCSA 3., 1 9 0 6 . 9 1 . p p . 5 5 . DÁVID Z.

t

1971. 6 4 . pp.

5 6 . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . 1 6 4 . p p . 5 7 . E z e k r e a jellegzetességekre BENCSIK Dános h i v t a figyelmem .

fel a

5 8 . DÁVID Z., 1972. 9 2 . és 9 4 . pp. 5 9 . Uo. és FALLENBÜCHL Z., 1 9 5 8 . 6 8 . p p . 6 0 . KOVÁTS Z., - CS. TÓTH P., 1 9 6 2 . 6 6 . p p . ; KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 6 1 . BENCSIK 0., 1977. 7 1 . p p . 6 2 . WRIGLEY., 1973. 7 7 . p p . 6 3 . DR. BARCSA 0., 1 9 0 9 . 2 0 2 . p p .

64.

NAGY 0., 1977. 2 2 6 . pp .

65.

GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 139. és 143-144. pp. A szerző kimutatá­ sa s z e r i n t az alábbi helységekből jártak t a n u l n i a k a l l ó i iskolába: Sajóvámos, Halász, P i r i c s e , Hodász, Gálos-Petri, Eőr, Máté-Szalka, S z a b o l c s , Oákó, Konyár, K a b a , Kis-Lóta, Beregszász, Sonkád, Géberjén, P a n y o l a , Hadház, Balkány, M a d a r a s , B e r e z e l , Kárász, Jánosi, Petneháza, L e v e l e k , O r o s , T a s , A p a g y , N y i r - A d o n y , L i s z k a , E p e r j e s , Mihálydi, V e n c s e l 10, E n c s e n c s , Páca, Bököny.

56.

E r r e u t a l a z i s k o l a m e s t e r d i j l e v e l e i s . A z alább közölt a d a t o k a t már i s m e r t e GÖRÖMBEI Péter i s , de arról a z t óll i t j a , hogy a z 1725-ös óvbél való. A forrósok közül s i k e ­ rült egy régebbi, 1717-ből származó fizetési szerződés i s , a m e l y a z o n b a n m e g e g y e z i k a z 1725-össel. Conventiója a R e c t o r n a k : Készpénz Buza / k a s s a i köböl/ Főzés / c o q u i a / v . h e l y e t t e H i z o t t sertés v . h e l y e t t e Só /56 k g / v . h e l y e t t e Bors / l f o n t / v. h e l y e t t e T a n d i j , f i u gyermek után Generális temetés Partiális temetés F a , a m e n n y i szükséges

50 magyar 16 20 6 2 1 1 -

forint

xr

40 48 24

Forrás: GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 1 5 8 . p p . ; SZSZML, V. A, 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , No. 82 és 1 4 3 . 1 7 1 7 . és 1 7 2 5 . 67.

E z e k blzonyitására a lelkészek d i j l e v e l e i t ós a z életútjuk néhány f o n t o s a b b jellegzetességót h o z h a t j u k f e l . Az a n y a ­ könyvek forrásértéke szempontjából i s f o n t o s , hogy m e n n y i időt töltöttek h i v a t a l u k b a n . Békési András fizetése 1725-ben ós 1 7 2 6 - b a n : Készpénz B u z a / k a s s a i köböl/ H i z o t t sertés / d a r a b / Só /56 k g / v . h e l y e t t e Kenyér Temetésre Esketés a templomban Esketés a háznál K e r e s z t elés

120 magyar 34 2 4 1 1 2

forint

xr

24

A következtetések levonása nélkül, csupán a változások szemléltetésére közöljük a z 1801-ben h i v a t a l b a lépő ifjú F a z e k a s György járandóságát: rajnai ft xr Készpénz 300 Esketés háznál 2 templomban 1 Temetés prédikációs 1 2 buc suztatós 12 Keresztelés /nemes és n e m t e l e n / Dohányoskert Szálláskert

T e l e k a i l a föld. a m i t saját költségen műveltethet Forrás: SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1-231. 1 7 2 5 . , 1726.; GÖRÖMBEI P., 1882. 1 5 6 - 1 5 7 . pp . A szolgálatot t e l j e s i t c ós a z anyakönyvezés gyakorlatát folytató lelkészek a következők v o l t o k : H e l m e c z i K. István / 1 7 0 6 - 1 7 1 2 / - a zárójelben i t t e n i tevékenységük időhatárait tüntettük f e l - a k a l l ó i lelkészséget követően a szatmári t r a c t u s e s p e r e s e lett . Békési András / I 7 l 3 - 1 7 3 8 / : ő k e z d t e a z anyakönyvezést Kálióban, 1713-ban / ? / . "Buzgó, p o n t o s , erélyes és eszólyes lelkész v o l t . Öt a n n y i r a szerették a h i v e k , h o g y a holttestét a templomba temették. K o c s i s István / 1 7 6 6 - 1 7 7 3 / : m i n t a z egyházi anyakönyvek és más jegyzőkönyvek bizonyítják p o n t o s , szigorú ós ügybuzgó lelkész l e h e t e t t . F a z e k a s István / 1 7 7 5 - 1 7 7 9 / : i d . F a z e k a s György / 1 7 7 9 - 1 8 0 1 / : Szikszón született. Tanulmányait Szikszón, D e b r e c e n b e n , majd svájci, né­ metalföldi akadémiákon végezte. Szatmáron, Nagybányán, ós végezetül Kallóban d o l g o z o t t . Egyházmegyei ülnök ós egyben a vármegye táblabírája v o l t . Feleségnek V a r j a s János d e b r e c e n i p r o f e s s z o r n a k a lányát kérte meg. F a z e k a s István / 1 8 0 1 - 1 8 4 3 / : F a z e k a s Györgynek a f i a . D e b r e c e n b e n végzett tanulmányai után apjához h a s o n ­ lóan ő i s külföldi e g y e t e m e k e n képezte magát tovább. Forrás: GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 1 5 6 - 1 5 7 . p p . 68.

Néhány, demográfiai vezetésének kezdési Pest: Kóthely: Nagybajom: Mezőberóny: Kismarja: Sződ: Hajduhadház: B.újfalu %

szempontból f e l d o l g o z o t t évei: 1686 Nagykólló: 1714 Andocs: 1717 Csurgó: 1733 Gyoma: 1733 Orosháza: 1740 Hajdudorog : 1751 Hajdúnánás 1756

anyakön/v 1713 1717 1720 1741 1744 1750 1755

69.

D r . BARCSA J . , 1 9 0 9 . I I . 1 1 3 . p p .

70.

GÖRÖMBEI P., 1 8 8 2 . 4 0 . p p . , és a halálozási anyakönyv

71.

Uo.

72.

TÁRKÁNY SZŰCS E . , 1 9 8 1 . 2 4 9 . p p .

73.

KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 6 6 . p p . Megítélésünk s z e r i n t a jelensé­ get magyarázza a S u n d t törvény, a m e l y n e k értelmében a válságok után m i n d i g e m e l k e d i k a születések száma ós ez nemzedéknyi időközökben hullámszerű kiemelkedéseket ho­ z o t t létre. "Minden csecsemőkonjunktura körülbelül ne­ gyedszázadnyi idő elteltével k e l t e t t v i s z h a n g o t , a m i k o r maguk, a kérdéses csecsemők maguk i s családot k e z d t e k a l a p i t a n i . A szabályszerű hullámzás e l h a l ha n i n c s tovább

z a v a r . S o k s z o r az u j a b b válság o l t j a k i a hullámot, máskor sokáig látható m a r a d " . WRIGLEY, 1 9 7 3 . 6 6 . p . 74.

KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 5 4 . pp .; TÁRKÁNY SZŰCS E . , 1 9 8 1 . 2 7 8 . p p .

7 5 . KQVÁTS Z. - C S , TÓTH P., 1962. 6 5 . pp. 76. ANOORKA R., 1 9 8 1 . 1 0 3 . pp . 63 . pp .

KOVÁTS Z. - C S . TÓTH P., 1 9 6 2 .

77. VARGA GY. 1 9 7 8 . 6 0 . pp . ; KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 5 7 . p p . ANOORKA R., 1 9 8 1 . 1 0 3 . (

78. P. CHAUNU., 1 9 7 1 . 1 2 1 - 1 2 3 . p p . A házasság u j háztartás lét­ rehozásával járt együtt. Ezért a gazdasági a l a p létrehozása előfeltétele a házasságkötésnek. Többek között e z z e l i s ma­ gyarázható, hogy a f i a t a l o k később, 24-27 éves k o r u k eléré­ se után mentek férjhez. Lásd még WRIGLEY, 1 9 7 3 . 1 1 2 . p p . 7 9 . ANDORKA R., 1 9 7 5 . 3 5 3 . ós 1 9 8 1 . 1 0 6 . p p . 8 0 . Annak érdekében, hogy a kallói v i s z o n y o k a t könnyebben öszszevethessük más helységek v i s z o n y a i v a l , közöljük más t e ­ lepülésekben kötött házasságok k o r c s o p o r t o s megoszlását: férfi

nő

helység :

az össz . házassáq a ráhyatJait

kc r a

Szentgál

20-24 25 - 29

17 - 19 17 - 19

32 11.2

%

Csu rgó

20 - 24 20 - 24

17 a l a t t 17 - 19

33.9 10.8

-

Haj dunánás

20 - 24 20 - 24

20 a l a t t 20 - 24

28 22

II

Nagykálló

20 - 24 25 -•29

17 - 19 20 - 24

33.8 11

H

II

ii

8 1 . KOVÁTS Z. - CS. TÓTH P., 1962. 6 5 . pp. 82. 83. 84. 85. 86.

Uo.; CSOCSÁN 3., 1 9 5 9 . 8 0 . pp. BALASSA - ORTUTAY., 1 9 7 9 . 6 0 8 . pp . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 2 9 2 . pp . ÖRSI 3., 1978. 2 0 4 . ós 2 0 8 . p p . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . 1 6 7 . pp .

87. D r . BARCSA 3., 1 9 0 9 . I I . 9 6 - 9 7 . p p . 88. 1972-ben például a következőképpen: 1972. I . 3. 2 házasságkö tés 4. .1 » 11. 2 •a 13. 5 25. 6 II .

1. 8.

3 6

I I I . 27.

1

-

"

kedd szerda szerda szerda szerda szerda szerda kedd /özvegy házasság/

IV. VI. VII. X. XI.

17. 2 házasságkötés k e d d /özvegy házasság/ 26, 1 kedd 23. 1 hétfő szerda 31. 1 szerda 14. 1 hétfő 19. 1 8 9 . A közölt forrésrészletet azért választottuk, mert abban több t i l a l o m megszegése i s felfedezhető. A vasárnapi m u l a ­ tozás t i l o s , e z e n a napon c s a k c s e n d e s esküvő a megenge­ d e t t . Kiderül a feszült v i s z o n y a református és k a t o l i k u s papok között a szertartás és a fizetés dolgában. " I t t lakó özvegy Dankó Mihályné f i j a If,1u Dankó György v e t t e Özvegy f a j g l i Feltsernó Pápista A s s z o n y n a k leányát Évát. E z e k e t az i d e való plébános Horváth Márton e s k e t t e meg Vasárnap a Pápista templomban, a m e l y nap egész e s t i g Hegedűszó 09 Tántz v o l t a vőlegény házában; ámbár k i h i r d e t t e m őket a Reformátusok Templomába - de sem arról / a k a t o l i k u s p a p / Testamentumot nem kért, sem a Stólóból a l e g k i s e b b e n sem részesi t e t t " . 9 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 1 9 . 1806. 9 1 . SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 8 0 4 . 9 2 . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 3 6 4 - 3 6 5 . A z általa alföldinek t e ­ k i n t e t t móring sajátossága a dunántúlival szemben, hogy r e n d s z e r i n t hiányzott a magtalanságra utaló feltétel; mó­ r i n g l e v e l e t kizárólag férfiak a d t a k , főleg özvegyek, vagy o l y a n o k a k i k s o k k a l idősebbek v o l t a k leendő feleségüknél; nem állt f e n n a két fél között kölcsönösség ós ezért a férfi nem k a p o t t viszonthitbórt, 9 3 . SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1 6 1 7 - 1 8 4 9 . No. 2 4 9 . 1826. 94.

ERDEI F., 1 9 4 0 . 1 8 2 . p p .

9 9 . SZSZML, V. A. 2. / 1 2 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 0 0 . 9 6 . Uo. 1707. és I 7 l 0 . 9 7 . SZSZML, V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 9 3 . 9 8 . D r . BARCSA 0., 1 9 0 9 . I I . 1 4 6 . p p . 99. Nagykállói R e f . Egyház Levéltóra, Anyakönyv I I . 100.

TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 2 7 2 . p p .

101.

BALOGH I . , 1 9 4 6 . 8 1 . p p .

102.

SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m ,

103.

D r . BARCSA •., 1 9 0 9 . I . 9 7 . p p .

1787-1807.

104. SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 9 4 . 105.

Nagykállói R e f . Egyház Levéltára, Anyakönyv, I I .

106.

FÉL E. - HOFER T., 1 9 6 7 . 8. p p .

107. 108.

TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 1 2 0 . p p . KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 2 . p p .

109.

SZSZML. V. A. 2. / 1 0 / , 1 7 7 3 . A lakosoktól előbb c s a k a szállásaikat vették e l , de e z s o k s z o r a z elköltözéssel i s

párosult. Tudunk o l y a n esetekről i s , a m i k o r a földesúr egyszerűen k i t i l t o t t a a renitenskedő gazdát a városból. 110

TARKANY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 1 4 1 . p p .

111

ANDORICA R., 1 9 7 5 . 3 9 5 - 3 6 0 . p p .

112

A születési i n t e r v a l l u m Összetevői két szélsőséges f e l t e ­ vés esetén / a számok e g y huszonéves a s s z o n y r a vonatkoz­ nak/ : a menstruáció k i m a ­ radása /szülés után/ az u j teherbeesést megelőző időszak m a g z a t i halál m i a t t e l v e s z t e t t idő a fogamzástól a szü­ letésig

113

WRIGLEY., 1973. KOVÁTS Z 1973

114

VARGA GY

1978

1.

2.

4 hónap

16 hónap

2

4

1.5 "

2,5 "

9

min : 8 8 . pp

9

16.5

hónap max:

31.5 hónap

63 . pp 6 6 p p

115

WRIGLEY..

116

DÁVID Z., 1 9 7 2 . 105

117

SZSZML. V

118

Uo. 1805.

119

SZSZML. V

120

A keresztelések eloszlása a hét n a p j a i között 1792-ben.

1973.

109

PP pp

A. 2. / 1 3 . / , P r o t o c o l l u m , 1 8 0 4 . A. 2. / 2 / , 1 8 3 9 .

hétfőn k e r e s z t e l t e k kedden " szerdán " csütörtökön pénteken " szombaton " vasárnap "

12 csecsemőt 12 9 11 " 14 " 7 6 "

121

A lelkész lelkiismeretességére példa "Tóth Oános és S u s kó Borbála - K a t a l i n nevü- idétlen" gyermekének keresztsé­ ge, a k i t a házukban, éjszaka k e r e s z t e l t meg a t i s z t e l e t e s

122

MEZŐ A., 1 9 7 0 . 1 2 1 . p p .

123

Nagykóllói R e f . Egyház Levéltóra, Anyakönyv, I I . 1 7 9 1 . A boncolás eredményéről nem tudósit a z anyakönyv.

124

SZSZML. V. A. 2. / 1 3 / , P r o t o c o l l u m , 1 7 8 8 .

125

Az eljárásról a következőt t u d h a t j u k meg a G e l e i - K a t o ­ na - féle hitvallá.sból : A 7 7 . kánon s z e r i n t a bűnbánat nélkül m e g h a l t gonosztevőknek, kiközösítettéknek semmi tisztességet nem k e l l a d n i , hanem a temetőn kivül szamár-

temetéssel k e l l e l t e m e t n i " . D r . BARCSA 3., 1906. I . 9 9 . pp. Az eljárás során a szertartás s o r r e n d j e megváltozik, i l l e t ­ ve e l e m e i e l m a r a d n a k . A szamártemetós a X V I I I . század végén már t i l o s v o l t . 1 2 6 . Ennek a lehetősége a z 1728-1729-es években sem kizárt. 1 2 7 . TÁRKÁNY SZŰCS E., 1 9 8 1 . 119-120. p p . 1 2 8 . A család szó jelentéstartalmát m i n d i g a források szöveg­ összefüggésből k e l l kihámozni, m e r t sokféle jelentéstar­ t a l m a t k a p h a t o t t . Néha j e l e n t i m i n d a z o k a t , a k i k egy háztar­ tásban élnek; néha a r o k o n o k nagyszámú csoportját, akár egy tető a l a t t élnek, akár nem, néha a nukleáris családra szűkül l e a jelentése, a z együttélés megszoritésával, vagy anélkül; néha e g y e s házaspárcsaládokon belül c s a k a t e s t ­ vérekre /fivérek, nővérek/ alkalmazzák; néha a z a d o t t g y e r ­ meket értik a l a t t a ; néha kiterjeszthető egy házaspár minden leszármazottjára, az élőre, h a l o t t r a egyaránt - f o g l a l t a össze a problémát W r i g l e y , és megállapítja, hogy a " f o g a l ­ mak könnyen pontatlanná válnak, ha a szakkifejezéseknek ennyiféle jelentésük v a n " . WRIGLEY., 1 9 7 3 . 2 9 . p p . A ma­ gyarországi kutatások m i n d i g i s árnyaltan közeledtek a problémához. Kutatástörtóneti szempontból i s i g e n jó öszszegzésnek t a r t j u k a z utóbb m e g j e l e n t munkák közül Szabó László 1980-ban m e g j e l e n t könyvet. 1 2 9 . THIRRING G., 1938. 1 3 0 . DÁVID Z., 1 9 7 3 . 2 l . p p . 1 3 1 . DÁVID Z., 1 9 6 1 . 160. p p . 1 3 2 . A családok t i p u s a i n a k osztályozására P. L a s l e t t módszerét használják a kutatók, amelynek lényege, hogy a háztartás­ ban élők r o k o n i k a p c s o l a t a i t r e n d s z e r e z i . E r r e vonatkozóan lásd bővebben ANDORKA R., 1975. és 1 9 7 7 . ; TÖRÖK K., 1 9 8 1 . 1 3 3 . Valójában 3.96-es értéket k a p t u n k , a m i t 4 - r e kerekítettünk. 1 3 4 . KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 2 . p p . 1 3 5 . KOVÁTS Z., 1969/b. 3 1 . p p . 1 3 6 . DANYI D., 1 9 6 4 . 7 3 - 1 0 9 . pp. 1 3 7 . DÁVID Z., 1 9 5 7 . 166. p p . - " A d a t a i n k - Egyed F e r e n c t a n u l ­ mányára történik hivatkozás - legfőbb tanulsága, hogy a születéseknek a k o r b a n rendkivül magas /50-55 % o - e s / érté­ k e i következtében nem eredményezhetett jelentősebb termé­ s z e t e s s z a p o r u l a t o t " . CSOCSÁN 0., 1 9 5 9 . 7 2 . p p . 1 3 8 . KOVÁTS Z., 1 9 8 1 . r i n t még a f e n t i X V I I I . században es halandósággal

1 6 7 . p p . - Korábban k i f e j t e t t nézete s z e ­ értéknél i s k e v e s e b b , "Nagyobb időtávon a 35-40 % o - e s születési aránnyal ós 30-35 % o k e l l számolni". KOVÁTS Z., 1 9 6 9 . 2 2 1 . p p .

1 3 9 . KOVÁTS Z., 1 9 7 3 . 7 7 . p p . 1 4 0 . DÁVID Z., 1 9 5 7 . 166. p p . 1 4 1 . Az eljárás alapját Dávid Z. 1973-ban közölt cikkének t a n u ságai szolgáltatják. Nagykálló e s e t e mi ettől némiképp e l ­ térő szorzókat használtunk. DÁVID Z., 1 9 7 3 . 1 3 . p p .

143

SZSZML. V. A. 2. / 7 / , 1 7 9 2 . "A N.Kallói Református Ecclós i a T a g j a i között a Templom ópitósóre szükséges költségek 1792-ben k i n e k - k i n e k tehetségéhez képest Írattak f e l . . . " c i m e t v i s e l i a z összeírás. KOSÁRY D., 1 9 6 3 . 1 3 0 . p p . - "A X V I I I . század elején a v o l t hódoltság alföldi részein adatszerűen kimutatható a cselédekkel, zsellérekkel biró régi p a r a s z t i f a m i l i a b i ­ z o n y o s formáinak továbbélése".

144

SZSZML

F a s c . 5 5 . No. 4 4 1 . 1 7 5 4 . p p .

145

SZSZML

F a s c . 1 3 5 . No. 23

146

SZSZML

V. A. 2. / 6 / , No. 1-8.

147 148

K0VÁT3 Z., 1 9 7 3 . p p . OL Regnicoláris Levéltár. G. sectío, No. 7 7 .

149

RÁCZ I . , 1 9 6 9 . 1 8 2 . pp .

150

D r . TAKÁCS 0., 1 9 4 1 . 1 3 7 . PP VERES M., 1 9 6 2 . 1 8 0 . p p . - S z e r i n t e a nemesség 20-30 % között l e h e t e t t .

151

1770.

aránya

152

S a j n o s a r r a a kérdésre, hogy e k k o r m e n n y i l e h e t e t t a k a ­ tonák száma válaszolni nem t u d u n k . A z 1 6 7 2 - e s létszámnál s o k k a l k e v e s e b b , h i s z e n e k k o r már a török-magyar határ a helységtől messze délre húzódott. 1 6 7 2 - b e n , de már a X V I I század elején i s a helyőrség létszáma 200 g y a l o g o s és 200 l o v a s k a t o n a . 1703-ban a "helyőrség 40 németből állt".

153

Dr

154 155

TAKÁTS 3 . 1 1 994411.. 137 . PP 1969. 1 6 7 . PP RÁCZ n-I n n /1+x/ a

s

156

VERES M.,

157

A dikális összeírások SZSZML.

1962. 169. pp. jelzetei

1714. 15 . No . 96. 17 . " 114. 1716. •> 130. 24. " 1723. •i 1728. 29. " 262. " 1734. 35. " 211. ii 37 . " 241. 1736. •' 280. 1737. 38. " '• 1742. 622. 43. " •• 6 2 4 . 1742. 43. " ii 589 . 1744. 45 . n 1748. 49. " 253. •• 411. 1752. 53. " A s z a k i r o d a l o m a spontán jobbágyvándorlás és szökés idő­ szakának lezárulását a z 1733-34-es évekhez köti. SOÓS I . , 1975. 3 3 - 3 4 . p p . ; BENEDEK GY., 1 9 8 1 . 106. p p . A spontán migráció lezárulást a j o g i szankciók életbelépésével, i l ­ l e t v e a földközösségi r e n d s z e r b e n bekövetkezett változás1 szabadfoglalást felváltja a z újraosztás/ hozzák asc .

k a p c s o l a t b a . Tőlük eltérő s z a k a s z o k a t állapit meg a z egész országra vonatkozóan R. Várkonyi Ágnes, a k i a z 1715-1740-es évek közötti s z a k a s z t ugy j e l l e m z i , hogy ek­ k o r a belső vándorlás d i n a m i z m u s a már csökken ós u r a l k o ­ dóvá válnak a telepitési akciók. R. VÁRKONYI Á., 1 9 7 0 . 28-29. p p . 159. VERES M., 1 9 6 2 . 1 8 2 . A d a t a nyilván a 1obbágyszökésekről készitett m e g y e i kimutatások egyikéből származik! S2S2ML. A. I V . / I . A c t a F a s c . 1 9 . No. 1 7 1 8 . 1 5 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , No. 3 3 - 4 2 . /feltehetően/ 1 7 1 8 . 161.

SZSZML. V. A. 2. /7/, No. 3 2 - 3 3 .

1767-1773.

162. A bevándoroltak származási helyéről c s a k a földrajzi t a r ­ talmú családnevek tájékoztatnak. A z i g a z , hogy a b e t e l e ­ pülteket u j f a l u j u k b a n átkeresztelték, s a z i s i g a z , hogy önmaguk i s u j n e v e t v e t t e k f e l , de önmagában c s a k a nevek alapján történő meghatározást a származási h e l y e i k n e k nem tekinthetjük b i z t o s módszernek. M i n d e n e s e t r e a vizsgálat a z t m u t a t j a , hogy legtöbben a közeli területekről, S z a b o l c s és a Hajdúkerület községeiből szórmaztak. Azonban jöttek még Szatmárból, Beregből, Ungból, Zemplénből, Biharból, de véletlenszerűen még Pozsonyból ós Késmárkról i s . 1 6 3 . SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 4 2 . - " S z e x t y András bizonyítványt a d o t t arról, hogy a NKállói határnak felmérés után r a j z o l t térképét, m e l y Kováts György h i t e s mérnök által móg a z 1 7 5 5 . d i k évben készült, u j o l a g próbára" t e t t e . M i n d e z 1794« ben törtónt. A határt a z o n b a n 1786-ban mérték f e l másod­ s z o r . E z t több azért nem követhette, mert a földesúr i l y e n jellegű próbálkozásainak a város s i k e r e s e n ellenállt. A Kováts György által készitett térkép megtalálható SZSZML T. 9 3 . 164. SZSZML. V. A. 2. / 7 / , 1 7 9 4 . No. 1 3 9 . 1 6 5 . SZSZML. V. A. 2. / k 2 / , P r o t o c o l l u m ,

1-231. 1 7 1 3 .

166. OL P. 3 4 3 . 1 3 . N r o . 1 1 . ; SZSZML, V. A. 2. / 7 / , No. 3 2 - 3 3 . 167. SZSZML. V. A. 2. / 8 / , 1 8 2 0 . No. 1-29. 168. A város elsősorban azért akadályozta meg a határ ismételt felmérését, mért attól t a r t o t t , hogy a földesúri család egy h o l d a t 1200 ölnél k i s e b b n e k , 9 0 0 ölnek /négyszögöl/ számol. 169. SZSZML.-V. A. 2. / l 2 / , P r o t o c o l l u m , 1-231.

1720-1725.

1 7 0 . SZSZML. V. A. 2. / 8 / , 1 7 7 3 . No. 2 1 7 . 171.

VERES M., 1961-62. 1 8 5 . p p .

172. SZSZML. V. A. 2. / 9 / , 1 8 1 8 . 1 7 3 . OROSZ I . , 1 9 8 1 . 2 4 9 . p p . 174. F. BRAUDEL, 1 9 8 5 . 1 1 9 . p p . Lásd erről bővebben: WELLMANN., A magyar mezőgazdaság a X V I I I . században. 1 9 0 . p p . 175. ACSÁDY GY. - CSIZMADIA A., 1 9 5 8 . 9. p p .

FELHASZNÁLT IRODALOM

ACSÁOY GYÜRGY 1957

A z 1 7 8 4 - 8 5 . évi népszámlálás ós a z e z e n alapuló népességnyilvántartások. I n . K o v a c s i s 0. / s z e r k . / : A történeti s t a t i s z t i k a

forrásai. Közgazdasági és

O o g i Kiadó, 1957. 2 2 4 - 2 4 1 . p p . ACSÁOY GYÖRGY - CSIZMADIA ANDOR 1958

Kisérlet a bélapátfalvi jobbágyok X V I I I . századi életszínvonalának megállapítására. Történeti S t a ­ tisztikai

Közlemények, 1 9 5 8 . 3-18. p p .

ANDORKA RUDOLF 1975

P a r a s z t i családszervezet a X V I I I - X I X .

században.

1977

A család és háztartás nagysága és összetétele 1800

E t h n . 1 9 7 5 . 2-3. 3 4 0 - 3 6 7 . p p . körül két dunántúli f a l u b a n /Alsónyéken és Kölkeden/.

- Kisérlet P. L a s l e t t elemzési módszerének

felhasználására. Történeti S t a t i s z t i k a i

tanulmányok

3. 1 9 7 7 . 2 1 5 - 2 3 6 . p p . 1981

A gyermeklétszám alakulásának társadalmi tényezői p a r a s z t i közösségekben. / X V I I I - X I X .

század/

E t h n . 1 9 8 1 . 1. 9 4 - 1 1 0 . p p . BALASSA IVÁN - ORTUTAY GYULA 1982 Magyar Néprajz. C o r v i n a , 1 9 8 2 . BALOGH ISTVÁN 1946

Civisek

1960

S z a b o l c s megye dézsmajegyzéke 1 9 5 6 . OAMÉ, 1 9 6 0 .

társadalma. B u d a p e s t , 1 9 4 6 .

144-167. pp.

.

.

Dr . BARCSA OÁNOS 1909

A Tiszántúli E v . R e f . Egyházkerület története. I . 1906. I I . ' 1909.

BENCSIK OÁNOS 1977

Csege szabadmenetelü jobbágyfalu

térsadalomrajza

a X V I I I - X I X . század fordulójón. HM: I I I . 6 3 - 1 4 9 . pp Hajdúböszörmény, 1977.

BENEDEK GYULA 1981 S z o l n o k megye ujjátelepülése a török hódoltság után. SZMMÉ. / S z e r k : S e l m e c i - Kaposvári - Ráczki/ S z o l n o k , 1 9 8 1 . 1 0 3 - 1 2 2 . pp. D r . BORSY ZOLTÁN 1961. A Nyírség természeti földrajza. AK, 1 9 8 1 . BRAUDEL.F. 1985.

Anyagi

-XVIII.

kultúra, gazdaság ós k a p i t a l i z m u s

a XV-

század. A m i n d e n n a p i élet struktúrái: a lehetsé­

ges és a l e h e t e t l e n . G o n d o l a t , 1 9 8 5 . CHAUNU,P. 1971.

A k l a s s z i k u s Európa. G o n d o l a t , 1 9 7 1 .

CSOCSÁN OENŐ 1959

Három P e s t m e g y e i f a l u népesedése a X V I I I .

század

második felében /Sződ, Vácrátót, Csornád/. Történeti S t a t i s z t i k a i

Közlemények, 1 9 5 9 . 58-107. pp.

DANYI DEZSŐ 1963

A történeti demográfia tárgy és módszere. Történeti

1964

Városi háztartások ós családok a 1 8 . század végén.

és S t a t i s z t i k a i Évkönyv. 1962-63. Történeti és S t a t i s z t i k a i

Évkönyv. 1963-64. 7 3 -

1 0 9 . pp. DÁVID ZOLTÁN 1957

A z 1715-20. évi összeirás. I n . A történeti tisztika

Közgazdasági és O o g i 1971

Hajdudorog

sta­

forrásai / S z e r k : K o v a c s i c s Oózsef/. Kiadó, 1957. 145-199. p p .

népesedéstörténete. I n . H a j d u d o r o g

tör­

ténete / S z e r k : Komoróczy György/. HBMMK. 1 3 . 4 7 7 8 . pp. 1972

Hajduhadház népesedéstörtónete. I n . Hajduhadház múltja és j e l e n e / S z e r k : Komoróczy György/. G y u l a , 1972. 73-112. pp.

1973

A családok nagysága ós összetétele a veszprémi püspökség területén 1747-1748. 1 9 7 3 .

1975

Hajdúszoboszló népesedéstörtónete. I n . Hajdúszo­ boszló monográfiája / S z e r k : Dankó I m r e / .

Hajduszo-

boszló, 1 9 7 5 . 1 8 7 - 2 5 4 . pp. ERDEI FERENC 1940 M a g y a r f a l u . Bp. 1 9 4 0 . FALLENBÜCHL 20LTÁN 1958

A d a t o k P e s t város X V I I I .

századi népességének

fejlődéséhez. Tört. S t a t . Közi. 1 9 5 8 . 1-2. 6 5 - 7 2 . pp FÉL EDIT - HOFER TAMÁS 1967

Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban. NrK.,

1 9 6 7 . X I I . 3-4. 3-170. p p .

HÁRSFALVI PÉTER 1963

Adatok a S z a o l c s h

m e g y e i mezőgazdasági cselódnépes-

sóg létszámáról a 1 8 . században. A t S z . 1 9 6 3 . 3. 399-408. pp. GÖRÖMBEI PÉTER 1882

A Nagykállói H e l v . R e f . Egyház története. Sárospa­ tak, 1882.

GYŐRFFY ISTVÁN 1940 Magyar f a l u

- magyar ház. T u r u l , 1 9 4 3 .

OÁROLI JÓZSEF 1974

Adatok a X V I I I .

századi protestáns anyakönyvek

forrásértékéhez. L t K . 1974. 2 4 1 - 2 4 7 . p p . KÁLDY - NAGY GYULA 1959

A d z s i z j e és t h a r i r

defterek

népessógstatisztikai

forrásértéke. Tört. S t a t . Közi. 1959. 1 0 8 - 1 3 1 . p p . KISS LAJOS 1943

A Nyirség halászata. E t h n . 1 9 4 3 . 2 0 - 5 5 . p p .

KOMÁROMY ANDRÁS 1897 Kalló rnint végvár. HK. 1897. KOROKNAI GYULA 1970

Kalló e g y k o r i

vára. I n . A nagykállói járás múltja

és j e l e n e . Nagykálló, 1970. 5 5 - 7 2 . p p . 1970/b A régi nagykállói megyeháza. I n . A nagykállói já­ rás múltja és j e l e n e . Nagykálló, 1 9 7 0 . 1 2 4 - 1 4 8 . pp.

K O S Á R Y DOMOKOS

1963

A " p a r a s z t i f a m i l i a " kérdéséhez. A t S z . 1 9 6 3 . 3. 1 2 0 - 1 3 2 . pp.

K O V Á T S ZOLTÁN 1969

A XVIII.

századi népességfejlődós kérdéséhez. A t S z .

1 9 6 9 . 218-277. p p . 1969/b Somogy megye népessége a X V I I - X V I I I . század

fordu­

lóján. Kaposvár, 1969. 5 2 . 1973

A népesség. I n . Hajdunónás története / S z e r k : Rácz István/, Hajdúnánás, 1 9 7 3 .

1981

A népesség története. I n . Berettyóújfalu

története

/ S z e r k : V a r g a G y u l a / . Berettyóújfalu, 1 9 8 1 . 141-197. pp. 1 9 8 l / b A történeti demogrófiai kutatások u j módszerei. - C s . TÓTH PÉTER 1962

Csurgói jobbágycsaládok demográfiai v i s z o n y a i . Tört. S t a t . Évk. 1 9 6 1 - 6 2 . 4 8 - 8 9 . p p .

MAKKAI LÁSZLÓ 1954

I . Rákóczi György b i r t o k a i n a k

gazdasági

iratai.

/ 1 6 3 1 - 1 6 4 8 / . AK. 1954. MAKSAY FERENC 1962

Szentgál népességi v i s z o n y a i . Tört. S t a t . Évk. 1961-62. 22-47. pp.

MEIMDÖL TIBOR 1963 Általános településföldrajz. AK. 1 9 6 3 . MEZŐ ANDRÁS 1970

Nagykálló személynevei a X V I . és X V I I . században. I n . A nagykállói járás múltja ós j e l e n e . Nagykálló, 1970. 7 3 - 1 2 3 . p p . - NÉMET PÉTER

1972

Szabolcs-Szatmár megye történeti - etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1 9 7 2 .

MOLNÁR MÁRIA 1965

A párválasztás és néprajz házassági vizsgálatához. NrK. 1 9 6 5 . X. 1-2. 3 8 7 - 4 1 6 . pp .

OROSZ ISTVÁN 1981 Berettyóújfalu agrárviszonyai a X V I I - X I X . század­ b a n . I n . Berettyóújfalu története /Sz.erk : V a r g a G y u l a / . Berettyóújfalu, 1 9 8 1 . 2 2 9 - 2 9 8 . p p . ÖRSI O U L I A 1978

Karcag

házassági k a p c s o l a t a i

SZMMÉ. S z o l n o k ,

a XVIII-XIX.

században.

1978. 203-214. pp.

RÁCZ ISTVÁN 1969

A hajdúk a X V I I . századbon. D e b r e c e n , 1 9 6 9 .

R E I S Z I G EDE 1900

S z a b o l c s vármegye története. I n . S z a b o l c s

/Szerk: Borovszky SARKADI E R I K A 1979

vármegye

Samu/. Bp. 1 9 0 0 . 3 9 8 - 4 9 1 . pp .

Nagykálló népessége - gazdasága - társadalma. Kézirat . 1-32. p p .

SOÓS IMRE 1975

H e v e s megye községei 1 3 6 7 - i g . E g e r , 1 9 7 5 .

SZABÓ LÁSZLÓ 1980

A m a g y a r rokonsági r e n d s z e r . S t u d i a et

Folkloristica

E t h n o g r a p h i c a . Debrecen, 1980.

SZÁNTÓ IMRE 1980

A végvári r e n d s z e r kiépülése és fénykora M a g y a r o r ­ szágon 1 5 4 1 - 1 5 9 3 . AK. 1 9 8 0 .

Dr.

TAKÁTS OÁNOS 1941 Közteherviselés I I . Rákóczi F e r e n c

korában.

Bp. 1 9 4 1 . TAKÁTS SÁNDOR 1904

Kisérletek a m a g y a r haderő

feloszlatására.

3 z . 1 9 0 4 . 1-24., 1 1 4 - 1 3 5 . , 2 1 9 - 2 3 9 . , 3 2 2 - 3 4 3 . TÁRKÁNY SZŰCS ERNŐ 1981

Magyar j o g i

népszokások. G o n d o l a t , 1 9 8 1 .

T H I R R I N G GUSZTÁV 1938

Magyarország népessége I I . Oózsef korában. Bp. 1 9 3 8 .

VARGA GYULA 1978 Egy f a l u a z országban. / K i s m a r j a szabadulásig/ D e b r e c e n , 1 9 7 8 .

életrajza a

fel­

VERES MIKLÓS 1962

Szabolcs

megye népességi v i s z o n y a i

ban . Tört. S t a t .

a X V I I I . század­

Évk. 1 9 6 1 - 6 2 . 1 5 9 - 1 9 1 . p p .

R. VÁRKONYI ÁGNES 1970

Agrárstruktúra és a föld birtokbavételének

problé­

mái Magyarországon a török kiűzése után. T S Z . 1 9 7 0 . XIII.

1. 2 1 - 3 6 . p p .

VVELLMANN IMRE 1975

Népesség és mezőgazdaság a X V I I . és a X V I I I .

század

fordulóján. T S Z . 7 0 1 - 7 3 1 . p p . WRIGLEY, E.A. 1973 Népesedés és történelem. B p . 1 9 7 3 .

PÖPPEL JÓZSEF jószágigazgató

Görögszállási

jószágfelügyelő,

helyettes.

/ L á s d . D e s s e w f f y György

tanulmányát, 2 3 . o l d . /

1. s z . tabláza

év

házasságok szán a

öt év

103

20,6

17 20-1724

97

19,4

79 125 /!/

összesen

404

1767-1776

176

15,8 20,8

180

18,6

17,2 18,8

1787-1796

196

18,8 18,0

1797-1807 / I /

286

25,2 26,6

összesen

838

között

szerint

18,5

17 ,6

18 ,0

19,6

26 ,0

20,44

A házasságok számának alakulása a református anyakönyvek a d a t a i

20,0

19 ,2

16,6 1777-1786

z év

á t laga

1715-1719

1725-1729 1730-17 35

11

1715-1735 és 1767-1807

2. s z . táblázat

év

házasságkö tósek száma

t i z éves á t lag

1751-1760 1761-1770 1771-1780 1781-1790 1791-1793 /!/ hiányzik 1803-1804 /!/

9 21 17 25 6

0,9 2.1 1.7 2.5 3 .0

12

6.0

összesen

90

2.0

A házasságkötések számának alakulása a k a t o l i k u s anyakönyv alapján 1751-1804 közö 11

3. s z . év 1792-1796 1797-1801

házasságkö tósek száma

táblázat

öt éves átlaq 2.4 2.8

12 14 —

összesen

2.6

26

A házasságkötések számának alakulása a görögkatolikus a n y a ­ könyv alapján 4. s z . táblázat

év

összes házassáqok száma

száma

özveqv nők aránya %

a házassá gokban

1715-1719 1720-1724 1725-1729 1730-1735

103 97 79 125

25 17 11 16

24.3 17.5 13.9 12.8

összesen

404

69

17.1

A z Özvegy házasságok számának és arányának alakulása 17151735 között / a református anyakönyv alapjón/

5. s z . táblázat

első házassáq

év

száma

özveqy házassáq endogám

exogám

a z összes házassáq ö sszesen

arányában

96

7

3

10

80

5

5

10

11.1 %

1778-1782

67

11

3

14

15.9 %

1783-1787

72

20

9

29

28.7 %

1788-1792

63

26

13

39

37.0 %

1793-1797

75

15

8

23

23.5 %

45

5

1

6

13.3 %

492

89

40

129

20.1 %

1767-1772 1773-1777

1798-1799

1767-1799

,

/! /

A z özvegy házasságok száma és aránya / a református anyakönyv alapján/

6. s z . táblázat

életkor férfi

nő

17

-20

2.07 %

20-24

2.07 %

25-29 30-39 40-49 50-59 60-

4.14 %

17-19

20-24

4.84 %

0.69 %

25-29

30-39

-

40-49

%

10.35 %

0.69 %

-

11.03 %

11.03 %

3.45 %

0.69 %

3.45 %

2.76 %

. -

2.76 %

0,69 %

-

0.69 %

33.8

1.38 %

51.05 %

4.8

%.

2.07 %

-

-. -

28.94 %

7.59 %

6.21 %

A házasságok korcsoportonkénti megoszlása 1786-1799 között /református anyakönyv alapján/

50-

-

7.6 % 46.91 %

0.69 %

-

2.07 %

-

100.00 %

26.2

%

12.39 % 5.52 % 0.69 % 0.69 %

7. s z . tábláza

év

hónap

I.

II .

III.

• IV.

V.

VI .

VII.

VIII .

IX ,

X . XI.

XII.

1715-1724

13 .8

10.0

15.3

9.0

12.4

17.3

2.5

2.0

6.3

3.5

1.0

6.9

100 %

1725-1734

21.5

13.6

15.6

6.8

12.7

9.7

3.5

2.0

1.5

6.3

0.5

8.3

100 %

1715-1734

. 17.7

11.8

15 .5

7.5

12.6

13 .3

2.5

2.0

3.9

4.9

0.8

7.5

100 %

1767-1776

29.3

23.3

10.9

4.0

5.7

4.0

2.8

5.7

1.2

1.7

3.4

7.4

100 %

1777-1786

37 .8

23.2

10.1

5.0

. 5.0

3.0

3.5

2.0

2.0

3.0

2.5

2.5

100 %

1 7 8 7 - 1 7 9 9 / !/ ' 31.5

29.5

9.4

7.1

6.4

3.4

1.9

2.6

1.1

3.0

1.9

2.2

100 %

12.8

20.5

10.3

18.0

10.0

9.0

2.6

3.8

3.8

2.6

2.6

6.4

100 %

11.9

20.2

32.0

73.7

47.7

77.7

40.0

42.8

özveqv házasságok 1767-1799 özveqv házassáq a h a v i házassáqok %-ábar 1767-1799

A házasságok idényhullámzása /református anyakönyv alapján/

100.0 25.0 100.0 1

_

8.

s z , táblázat

17151736

17671784

17851799

A j ak

2

1

-

-

3

Apagy

3

3

-

2

4

Bakta

1

-

-

-

1

Balkány

5

10

4

11

8

B a l m a z u j vá r o s

1

-

2

3

-

Be r k e s z

-

-

1

-

1

-

1

1 1 -

1 7 1 1

1 4 5 1

3

-

2 15 2 1

Dombrád

-

4

-

2

Encsencs Földes Gáva

- •

2 1

1 2 -

1 2 -

2 2 1

Gyarmat / ? /

1

-

-

1

-

Hajduböszörmóny

1

1

Hajduhadház

1

Hajdúnánás

-

-

Haj duszoboszló

1 1 1

19 5

1 1 7 3

1

Haj d u d o r o g

-

-

Haj duszová t

2

-

-

2

Hodász

- • -

-

1

-

1 1 1

1

1

-

1 1

-

-

-• -

1

-

5

Helység neve

Besenyőd Biri Debrecen Demecser Diószeg Dobos

Haj dusámson

Homok Dák • ártni Ibrány Kaba Kállósemlyén Kántorj ánosi K a r c a g u j szállás Kemecse Kék

12 6

-

1 1

l"

1

férfi

nő

2

2

-

18

9 3

6

1 1

-

1 5

1 1 1 3

2 -

2

2

•-

1

2

1

1

1 3 1

2

8

-

1

5 2 -

-

-

1

-1

-

1

-

-

1

-

1

Királytelek

1

-

-

Levelek

-

-

Lökös

2 -

1 -

-

1

1

Margi ta

1

-

-

1

-

Mátészalka

-

1

-

1

-

Megyer

-

-

1

-

1

Nagyhalász

-

1

1

1

1

Nagyká r o l y

-

3 1

1

Napkor

-

3 -.

1

Késmá rk Kiskálló

-

Kislóta

-

Kismaj t i n

Nyirbátor

1

1 _

1 2

1

4

1

3

4

4

Nyirbogdány

-

-

-

4

2

3 1

1

Nyirbogát

1

2

Nyiregyháza

3

1

1

3

1

-

-

-

2

Nyirgyulaj Nyirgelse

-

-

1

-

1

N y i rmihálydi

2

V

2

-

Nyírtét

1

1

2

1

1

-

Nyírtura

1

-

-

I

-

Oros

1

5

1

1

Ópályi

2 1

4 -

3

Óf ehértó

3 -

-

1

-

Pazony

1

-

3

2

1

-

-

2

1

1

1

2 . -•

Pálca

-

Pápa

-

Piricse

-

-

3

1

-

2

Ramocsaháza Sényő

1

1

-

-

1

1

Sátoralj a u j h e l y

-

-

1

1

-

Szakoly

'-

1

-

1

-

Szendrő

-

-

1

-

1 -

1

Székely Tarcal

1

-

1

-

-

Tiszacsege

1

2 1

3

Tiszaeszlár

1

1

2

-

1

1

_

2

•

Tiszalök

1

1

T i s z a rád

-

-

Tiszavasvári

-

1

2

1

1

_

1

1

_

1

1

12

18

Tokaj

1

-

6

Török szentmiklós

Téglás

-

1 1

_

_

1

_

1

4

-

1

Uj fehértó

-

1

1 4

11

Vállaj

-

-

1

Tunyog

Vámosd

1

1

Várad /Nagy/

1

Vencsellő

-

-

Vitka

-

-

8 _

-

-

1

2

11 1

1

1

1

_

_

1 .1

kimaradtak Gebén

1

Nagyecsed

1

-

Püspökladány

-

1

Nagykálló exogám házassági

kapcsolatai

-

2

-

m

1

9. s z , táblázat születések száma

év

fiuk

neme nem m a H" C

n a a_ Cl J—L ü

p i tható

lányok

száma

aránya

száma

a ránya

évi á t laq

432

48.4 %

466

51.6 %

93 .4

404

51.8 %

376

48.2 %

86 .7

836

49.9 %

842

50.1 %

90.2

383

51.5 %

361

48.5 %

74 .4

1716-1725

943

1726-1734

780

1716-1734

1 714

1767-1776

744

1777-1786

882

10

448

50.8 %

434

49.2 %

88 .2

1787-1796

835

9

421

50.4 %

414

49.5 %

83 .5

1797-18C5 1767-1805

X

36

36

653

93 .2

3 114

84.1

az 1 7 8 9 . , 1 7 9 9 . év a d a t a i

hiányoznak

Az élveszületések száma és aránya nemek s z e r i n t i

bontásban /református anyakönyv alapján/

10.

b z . tábládat

kereszteltek száma

t i z éves átlaq

1751-1760

19

1.9

1761-1770

54

5 .9

1771-1780

99

9.9

1781-1790

102

10.2

72

12.0

346

7.5

óv

1791-1799 / !/

összesen

A kereszteltek a l a p j án/

száma 1751-1799 között / a k a t o l i k u s

anyakönyv

•

11.

év

ke r e s z t e l t e k száma

8Z. táblázat öt éves átlaq

1792-1796

41

8.2

1797-1802

70

11.6

111

10.1

ö sszesen

A kereszteltek

száma a görögkatolikus anyakönyv alapján

12. s z . táblázat

A házassáqkötés éve

első q v e r e k születése

utolsó qve r e k születése

első és utolsó o v e r e k szül. között e l t e l t idő

első és második q y e r e k szül. között e l t e l t idő

hónap

év

hónap

év

1767

27 .3

2.3

165 .0

13 .8

137.7

11.5

34 .1

2.8

1768

32.9

2.7

163.0

13 .6

130.4

10.9

31 .8

2.7

1769

26.5

2.2

150.1

12.5

123 .5

10.3

41.5

3 .5

1770

30 .4

2.5

174.4

14.4

144.4

12.0

25 .9

2.2

1771

34 .4

2.9

205.6

17 .1

171.3

14.3

31 .1

2.6

1767-1771

30.3

2.5

171.0

14.3

141.0

11.8

32.9

2.9

hónap

A termékenység alakulása 1767-1771 közötti években / a református anyakönyv alapján/

év

hónap

év

13. s z . t áb1áza t

év

I.

II.

III .

IV.

V.

VI .

VII .

1716- 1724

7 .4

9.4

9 .8

8.4

8.2

6.2

8.9

1725- 1734

10.6

9 .3

8.3

9.3

7.3

7.3

1716- 1734

9.0

9.4

9 .0

8.9

7 .8

1767- 1776

8.6

12.6

9.3

9.0

1777- 1786

7.1

9.6

10.1

1737- 1 7 9 3 / !,/ 7.0

7.5

10.0

hónap

1767- 1793

A születések

7 .6

IX .

X.

8.1

10.2

8.3

6.7

8 .4

100 %

6.3

8.2

5.5

10.2

8.2

8.5

10 c %

6.8

7.5

3.2

8.3

9.2

7.5

8 .4

100 %

7 .9

4.8

5 .9

6.7

8.9

9.2

9.8

7 .3

100 %

6.7

7.0

6 .5

7 .3

8.6

9.8

9 .0

8.8

9 .4

100 %

11.8

8.5

6.5

7.0

5 .7

7.2

6.8

10.3

10.C 11 .7

100 %

10.3

8.0

7.1

6.1

6 .4

7.6

8.7

9.4

idényhullámzása

/ a református anyakönyv alapján/

VIII .

XI .

9.5

XII .

9 .3

100 %

14. s z . táblázat Keresztnévadási szokások Naqykállóban a X V I I I .

században

Keresztnevek K e r e s z tnevek

1715 -1736 száma 75

András Augus t

1786 -1799

aránya 12.4

száma

aránya

36 1

11 .7 0.3

-

-

1

0.3

-

-

5

0 .8

Ádám

2

0 .3

Balázsa

-

-

Bálint

1

0.2

2

0.6

Dániel

0.3 8.0

1

Ferenc

2 48

21

0.3 6.8

Gábor

-

-

3

0.9

Ábrahám

Gergely György Imre István

*

-

-

-

4

0.7

86

14.2

1

0.2

-

122

20.2

66

21.3

1

0.3

Dakab

-

Dános

-

37

12.0

-

89

14.7

56

18.1

Oózse f

1

0.2

14

4.6

László

• 3

0.5

4

Márton

5

0 .8

5

1.3 1 .7

Mihály

128

21.1

44

12.2

1

0.9

Miklós

0.2

3

11

1.9

6

1.9

6

1.0

1

0.3

Sámue 1

13

2.1

-

-

-

Sándor

3

0.9

Pál Péter

-

Anna

58

12.0

Borbála

11

2.3

3

1.1

172

35 .4

51

18.4

23

. 4.8

7

2.5

Erzsébe t Éva

mm

I Ion a Judi t Julianna Kata Katalin Má r i a

45 19

9.3 3 .9

-

-

119

24.5

-

28

0.3 0.7

11

3 .8

5

1.8

-

32

11 .8

47

17 .0

5 .8

0.3

7

-

1

Rebeka

1 .4

2

0.7

Sára

-

-

52

18,7

Ráchel

Sof i Zsuzsanna

-

1 2

1

0.3

2

0.4

60

21.5

1

0.2

-

487

100.0

276

Kima r a d t Krisztina

Összesen

15. év

száma

1715-1724 1725-1735 1715-1733 1775-1779 1780-1784 1785-1789 1790-1794 1795-1799 1775-1799

A halálozások száma /a

református anyakönyv alapján/

663 570 1 233 307 273 480 292 284 1 630

100.0

s z . táblázat

évi átlaqa 66.3 63.3 64.9 61.4 54.6 96.0 58.4 56,8 65.4

16. s z . táblázat év

száma

évi átlaqa

1775-1779 1780-1784 1785-1789 1775-1789

41 40 30 111

A halálozások száma / a k a t o l i k u s

anyakönyv a l a p j án/

8.2 8.0 6 .0 7.4

-

17. s z . táblázat a halál o k a

száma i

aránva %

dagadozott

43

5.5

erőtlenség forróság fulladás halva l e t t

13 18 2 13

1.6 2.3 0.3 1.6

hervadás hideglelés huru t idétlen / g y e r e k /

6 26 9

0.8 3.3 1.1

5

0.6

1 74 2 169 1 1

0.1

i j edés kelevény köszvény himlő malomtövis megforrázta magát

9.5

0.3 21.6 0.1 0.1

n a p o s csecsemő nyavalyatö rős nyillalás nyomorult öregség poverperia / ? /

11 10 2 1 1 2

1.4 1.3 0.3 0.1 0.1 0.3

petetis pokol var sinlődött sá rgaság szárazba tegsóg szülés

9 2 93 1 193 19

1.1 0.3 11.9 0.1 24.7 2.4

szélütés sü l y tájog to rokfáj ás vó r h a s v i z i b e tegsóg

6 6 2 17 8 14

0.8 0.8 0.3 2.2 1.0 1.8

1 1

0,1 0.1

782

100,0

vizbe /kut/ fult megégette magát összesen

A halálnemek megoszlása a reformétus anyakönyv alapján

18. év

férfi/óv/

s z , táblázat nő/óv/

1777-1781

18.0

19 .8

1782-1786 1786-1789 1790-1794 1795-1799

21.7 17.9 17.2 14.0

22.2 20.5 17.2 16.0

A h a l o t t a k átlagéletkora / a református anyakönyv alapján/

18/b. óv

férfi/év/

s z . táblázat nő/óv/

1786

12.9

1787

20.8

21.0 himlő j árvány 19.2

1788

20.5

22.6

1789

17.9

19.2

1790

9,8

1791

18.6

19.3

1792

23.2

25.4

1793

27.3

24.1

11.7 himlő j árvány

1794

12.5

11.0 himlő-1 j árvány

1795

17 .7

20.3

1796

10.0

1797

9.3

24.4 /!/ 13.9

1798

12.2

1799

16.0

A halottak /a

13.2 himlőj árvány 9.2

átlagéletkora és himlőjárvány közötti

kapcsolat

református anyakönyv alapján/

19. év

férfi/év/

s z . táblázat nő/óv/

1769-1778

23.6

11.6

1779-1788

22.1

14.3

1769-1788

22.5

13.0

A halottak

átlagéletkora / a k a t o l i k u s anyakönyv alapján/

20. 1777-1787 korcsoport

év

férfi

0- 1

34.2

1- 6

27.6

7-14

3.6

15-21

1.6

nő

%

-

1788-1799 eqyü 1 1

férfi

nő

s z . táblázat 1777-1799

eqyü 1 1

fé rfíak-nök

30.1 %

32.1 %

27.7 %

24.3 %

25.8 %

28.4 %

25.1 "

26.4 "

36.0 "

33.5 "

34.4 "

31.0 "

5.6 "

4.6 "

5.2 "

8.2 "

6.5 "

5.8 "

4.3 "

. 2.9 "

2.7 "

2.6 "

2.6 "

2.8 "

3.6 "

3.8 "

2.9 "

4.2 "

3.5 "

3.6 "

22-28

3.9

-

29-49

8.8

••

10.2 "

9.5 "

10.1 -

11.1 "

10.4 "

10.0 "

50-69

15.1

M

14.5 "

14.8 "

10.5 "

10.3 "

11.5 "

12.9 "

6.6 "

5.9 "

4.9 **

5.8 "

5.3 "

70-

5.2

100.0 "

A halálozások korcsoportonkénti megoszlása /a

református anyakönyv alapján/

100.0 "

5.5

100.0 •

2 1 . s z . táblázat

korcsoportok

1769-1788 férfi

nő

0- 1

27 .0

41.1

34 .5

1- 6

21.3

20.3

20.9

7-14

5 .0

15-21

3.7

1.7

7 .9

22-28

3 .7

8.5

5 .8

29-49

15 .0

11.9

13.6

50-69

21.3

10.2

16.5

2.5

3.3

2.9

100.0

100.0

100.0

70

felett

2.9

A halálozások korcsoportonkénti megoszlása / a k a t o l i k u s anyakönyv alapján/

eqyűt t

2 2 . s z . táblázat

VII .

VIII.

IX.

X.

XI.

7.4

8.0

6.3

4.4

6.9

6 .2

4.6

1.9

4.7

5.1

5.4

6.5

13.0

5.8

4.9

6.5

5.7

4.9

11.7

9.2

10.2

6.9

7.3

5.9

9.3

14.6

9.4

7.4

6.2

4.2

9.5

13.0

9.4

8.9

6.6

5.8

V.

i .

II.

III.

IV.

1715-1724

12.5

9.2

10.6

11.8

6.9

1725-1734

12.1

13.2

11.1

14.4

1715-1734

12.3

H.Ö

10.8

1777-1786

6.3

9.7

1786-1793

8.4

1777-1793

7.2

év

hónap

t A halálozások

idényhullámzása

/ a református anyakönyv alapján/

VI.

XII . 9 .8

100.0 %

7.7

13.3

100.0 %

6.7

6 .9

11.5

100.0 %

6.2

7.9

9.9

8.8

100.0 %

5.8

9.6

9.8

6.7

8.6

100.0 %

5.8

7.8

8.8

8 .4

8.7

100.0 %