Nagyító alatt: Bioépítészet

36 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

III. évfolyam  X. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. december – 2017. január ÖSSZEVONT SZÁM

SZEMPONTOK AZ ÉPÜLETEK ALAKVÁLTOZÁSAINAK ÉS REPEDÉSEINEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ EGY HŰTŐHÁZ PADLÓKÉSZÍTÉSI HIBÁJA ÉS A HIBA FELDERÍTÉSE

Bioépítészet

ÉPÍT

Nagyító alatt:

ÉSI NAPLÓ – HIBÁ

K, M

UL

AS

Z

KIVITELEZŐ ÉS FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ FELELŐSSÉGÉNEK KÉRDÉSEI A JANUÁRTÓL KÖTELEZŐ FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS FÉNYÉBEN

SO Á T

K

ET ÖV K ,

K E Z M É NYE K

2

zív ten n i os nap

m lya o f tan

FOLYAMATORIENTÁLT

PROJEKTMENEDZSMENT AZ ÉPÍTŐIPARBAN

ÚJRA MEGHIRDETJÜK NAGY SIKERŰ KÉPZÉSÜNKET! Felejtse el az unalmas, elméleti projektmenedzsment képzéseket! Velünk élmény a tanulás, és kézzelfogható, mérhető a fejlődés! Az építőipari beruházások egyik legnagyobb buktatója a projektek rendkívüli összetettsége, amely kiemelten nehéz feladattá teszi a megbízható költség- és ütemtervezést, valamint a projektek folyamatos követését. A nem megfelelő költség- és ütemtervezés, illetve a projektkövetés hiányosságai pedig komoly következményekkel járnak: a kezdetben kalkulált költségek és átfutási idők tarthatatlanná válnak, a projekt közben nehézkes az éppen aktuális állapot megállapítása, a cégek elesnek a többlet árbevételtől, kockázatkezelés híján a rendkívüli események készületlenül érik a projektet. Mit tehetünk, hogy mind a projekttervezés, mind a projektkövetés valóban hatékonyan működjön, komoly pénzügyi megtakarítást érjünk el és cégünk versenyképességét is jelentősen növeljük?

Előadók Gaspari Noémi – műszaki menedzser, a Project Controlling csoport vezetője. Szakterülete az építőipari projektek gazdasági tervezése, controlling rendszereinek kialakítása Jaloveczki Gábor – üzletfejlesztési tanácsadó Pető Róbert – a Project Control Expert Kft. által fejlesztett projektirányítási rendszer termékfelelőse

Időpont és helyszín 2017. január 23-24. (hétfő-kedd) 9:00-16:00 CEU Konferenciaközpont

Mit nyerhet vele, ha elvégzi a képzést?

A képzés rövid programja

A Fórum Média Kiadó és a Project Control Expert Kft. együttműködésében induló új, intenzív képzésünkkel innovatív, valóban hatékony megoldást kínálunk a fenti problémára. A két nap során egy teljes építőipari projekt modellezése megtörténik az ajánlatadástól az átadásig. Minden szakaszban a jellemző és a gyakorlatban is működő projektmenedzsment módszertanokat sajátítják el a résztvevők. A képzés végén olyan szakmai anyaggal és eszköztárral a kezében távozik, amelyben foglalt módszertanokat képes lesz saját projektjeire is alkalmazni, ezáltal lehetősége nyílik kiépíteni saját projektkövető controlling rendszerét.

1. NAP •B evezetés, fogalomtisztázás •A jánlatkészítés – ajánlatadás •P rojekttervezés

•Ü temtervezés •H avi tervezés jelentősége •V állalati és projekt cash flow elemzése •É pítőipari kockázatok és claimek

2. NAP Gyakorlati szimuláció: interaktív élményeken alapuló projektkövetés a gyakorlatban az első nap elméleti pontjai alapján.

(1) 273-2090 [email protected]

KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM

2016. DECEMBER – 2017. JANUÁR

2

TERVEZŐASZTAL A szalmaépítészet tervezési és kivitelezési tudnivalói

A bioépítészet a fenntartható fejlődést előtérbe helyező építészet, mely olyan mesterséges környezet létrehozását célozza meg, amely a környezetével is harmóniában van. A bioépítészet formái a környezetbe illeszkedést, az alacsony energiafelhasználást, a kellemes komfortérzetet, az újfajta térélményt és a kedvező mikroklímát szolgálják. Mindezen célok megvalósulásához viszont elengedhetetlen a szakszerű tervezés és a pontos kivitelezés. A téma körbejárását a szalma-, illetve a vályogépítészet gyakorlati ismereteivel kezdjük, e havi lapszámunkból megismerheti ezen építőanyagok elengedhetetlen szakmai tudnivalóit, legjellemzőbb tervezési és kivitelezési hibáit. Decemberben került kihirdetésre az a rendeletcsomag, amely többek között a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást is bevezeti az összes egyszerű bejelentés alá eső lakóház építésére. Ennek megfelelően 2017. január 1-jétől valamennyi egyszerű bejelentés alá eső lakóépületnél az építtetővel szerződő (fővállalkozó) kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. Felelősség rovatunkban kifejtjük az új szabályozás részleteit. Egyéb műszaki témájú cikkeink a hónapban:  Szempontok az épületek alakváltozásainak és repedéseinek értékeléséhez  Egy hűtőház padlókészítési hibája és a hiba felderítése  Építési napló – hibák, mulasztások, következmények Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is értékes szakmai információkkal szolgál Önnek!

6 13

A modern vályogépítészet – Legfőbb kivitelezési hibák DIAGNÓZIS Szempontok az épületek alakváltozásainak és repedéseinek értékeléséhez – 2.rész

18 22

Miért vált föl a kopóréteg? IRATTÁR Építési napló – hibák, mulasztások, következmények

25 27

Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában – 6. rész

FELELŐSSÉG Igazságosabb ítéletek születhetnek a felelős műszaki vezetők ügyében

32

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol

Budapest, 2016. december Üdvözlettel, Malustyik Orsolya főszerkesztő

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

www.epitesi-hibak.hu

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL.

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Zámbó Brigitta E-mail: [email protected] Mobil: 06 (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

A szalmaépítészet tervezési és kivitelezési tudnivalói

A szalmabála-építészet egyidős a bálázógép megjelenésével. Amerikában 100–120 éve épültek az első bálaházak, amelyek közül sok még ma is áll. Először csak idényjelleggel, télire építettek pajtát az állatoknak, leginkább úgy, hogy egymásra pakolták a bálákat. Nem sokkal később rájöttek, hogy vályoggal tapasztva sokkal tartósabb épületet tudnak létrehozni. Amerika azon területein terjedt el ez az építési mód, ahol sok mezőgazdasági területet műveltek, viszont kevés volt az erdő, ezért fából nem tudtak építkezni. Nem kellett sok idő, hogy Európába is eljusson ez az új építészeti csoda. Napjainkban évi 50–100 szalmabála-épület készül Németországban, de Európa más országaiban is nagy népszerűségnek örvend ez a környezetbarát építési mód. Az organikus kunyhótól a modern, szögletes irodaépületig mindenféle található a szalmabála-épületek palettáján.

V

ANNAK OLYAN alternatív irányzatok, amelyek arra törekednek, hogy csak a helyben megtalálható és ipari gépesítés nélkül megmunkálható (nyersanyag formájában megtalálható) anyagokat építsék be (terméskőalap, rönkfagerendázat, vályogtéglafal, vályogvakolat, paticsfal). Emellett egyre inkább előtérbe került egy magas technológiai szintű, sok környezetbarát alapanyaggal kombinált építési mód is, például a szalmapanelrendszer. Ebben az esetben egy ipari csarnokban állítják össze a faszerkezetelemeket, amelyekbe berakják a szalmabálákat, és sokszor még az alapvakolatot is itt hordják fel a felületre. Az építési helyszínen ezekből a panelelemekből 2–3 nap alatt felhúzzák az épületet. Ennek nagy előnye, hogy az időjárás nem befolyásolja az építés menetét, viszont óriási daruk, emelők szükségesek az építési helyen. Ezeken az építkezéseken egyre több egyéb környezetbarát, ipari úton előállított készterméket (farostlaphőszigetelés, kender-hőszigetelés, parafatábla, duzzasztott agyaggolyó, zsákos előregyártott vályogvakolat, táblásított vályoglap) építenek be.

2

A szalmabála – mint építőanyag – előnyei: • helyben „gyártott” építőanyag; • nincs gyártási energiabevitel; • nincs gyártási hulladék; • nincs építési hulladék; • nincs csomagolási hulladék; • kiváló hőszigetelő képesség; • emberi egészségre ártalmatlan (nem allergén); • környezetre káros anyagot nem bocsát ki; • bontás után a szalma – mint építőanyag – elkomposztálható. Nehézségek, hátrányok: • az aratási időponthoz kell igazítani a kivitelezést, vagy fedett helyen kell betárolni a bálákat; • a szalmabála kitöltőfalának építését akkor érdemes elkezdeni, ha esőtől védett helyen lehet dolgozni (tehát a tetőnek készen kell lennie); • Magyarországon egyre nehezebb kis méretű, jó minőségű szalmabálát találni; • vályogtapasztást akkor lehet készíteni, ha maximum 2 hét alatt ki tud száradni (ha ennyi idő alatt nem történik meg a kiszáradás, fennáll a penészesedés veszélye);

• viszonylag nagy élőmunka-igényes építési mód, nem könnyű szakembert találni rá; • a rágcsálókat távol kell tartani; • a nedvesség elleni védelem alapos tervezést igényel.

Napjainkban

Magyarországon a szalmabála-építészet közel 15 éves múltra tekint vissza. 2000-ben épült az első engedélyezett családi ház Sárospatakon, azóta nagyjából 50–60 szalmabála-épület készült. Vannak közöttük családi házak (1. ábra), gazdasági épületek, engedélyezett vagy csak kísérleti céllal („illegálisan”) épült épületek! Van 15 m2-es és van 250 m2-es is közöttük. A szalmabála jól szigetel, így az ebből az agyagból készült épületek alacsony fenntartási költséggel bírnak. Magyarországon egyre többen – leginkább vályogház-tulajdonosok – érdeklődnek a szalma mint utólagos hőszigetelési mód iránt. A legtöbb tapasztalatot Nyugat-Európából szerzhetik a tervezők, kivitelezők, ahol gondos tervezés előzi meg a kivitelezést.

2016. december – 2017. január

Építészeti tervezés

Az épület tervezése során figyelemmel kell lenni, és érvényre kell juttatni a hazai építészeti, tűzvédelmi, energetikai stb. előírásokat. Talán ez a legnehezebb része ennek az építési módnak, mert nem egy gyártó által forgalomba hozott építési termékről van szó, hanem helyszínen készülő hagyományos vagy természetes építési termékről. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet értelmében „hagyományos vagy természetes építési termék: ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek”. Az ilyen céllal készülő építési termékek műszaki paramétereinek, teljesítményjellemzőinek igazolható módon meg kell felelnie az elvárásoknak. Itt a hangsúly az igazolható módon van. Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építésitermékgyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozat igazolja. (Itt megjegyzendő, hogy nem elég a nyilatkozat abban az esetben, ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány, és nem adtak ki európai műszaki értékelést, valamint olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata. Ebben az esetben akkor tehet nyilatkozatot a felelős műszaki vezető, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló labora-

1. ábra

tórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette.) Ahol az építési termékkel szemben a jogszabály követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. (Nem teherhordó szalmabála-falazat esetében igazolásra szorul annak hővezetési tényezője, ha fontos akusztikai paramétere. Amennyiben olyan helyre kívánják beépíteni, ahol tűzvédelmi szempontból is van érvényes követelmény, akkor azt is szükséges igazolni. Fontos, hogy az igazolásra szolgáló dokumentumok érvényesek legyenek, és a hazai jogi környezetben elfogadhatóak legyenek.) Ahol olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt a jogszabály, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. Ha egy valóban jól szigetelő és alacsony energiaigényű épületet szeretnénk tervezni/terveztetni, akkor az alaprajzi kialakítás legyen egyszerű, ki-, illetve

Ha alacsony energiaigényű épületet szeretnénk tervezni, akkor az alaprajzi kialakítás legyen egyszerű, ki-, illetve beugrásoktól mentes.


beugrásoktól mentes. Törekedjünk a zárt tömegre! Ha nem szükséges, ne tervezzünk pincét az épület alá, mert sok szigetelési (víz-, hő-) nehézséget okoz. Az épületet lefedő tetőidom is legyen egyszerű, kerüljük a vápákat, és tervezzünk nagy ereszkinyúlást! A kellően túlnyújtott tető (min. 60–70 cm) megvédi a szalmabála-falat a lehulló csapadéktól, és a nyári felmelegedés ellen is kiváló védelmet nyújt. A lábazati kialakításánál vegyük figyelembe, hogy a csapóeső erősen károsítja az épületszerkezetet. Különösen igaz ez a vályoggal tapasztott falfelületekre, tehát a terepszinttől legalább 40 cm magasságban kezdődjön a szalmabálafal. A terasz kialakításánál is figyeljünk oda, hogy legyen egy lábazati rész, ami véd az esetleges környezeti hatásoktól. A nyílászárók kiosztásánál legyen fontos a jó arányú homlokzati megjelenés. Emellett próbáljuk meg mindig szem előtt tartani, hogy a bálák mérete adott! Minden bálafelezés (bálarövidítés) nehezíti és lassítja a kivitelezési munkákat, és a megbontott, majd kézzel újrakötött bálák már nem olyan tömörek, mint a bálázógép által készítettek. A vizesblokkokat próbáljuk úgy elhelyezni, hogy a szanitereket, vízvezetékeket belső válaszfalakra tudjuk tenni, vagy tervezzünk be előtétfalakat.

Statikai tervezés, tartószerkezeti méretezés

Ma, amikor mindent betonból tervezünk, nehezebb olyan szakembert találni a tartószerkezeti tervezői körben, aki a fával magabiztosan tud számolni,

3

TERVEZŐASZTAL

2. ábra

és a tartószerkezeteket nemcsak statikai szempontból, hanem a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően is méretezni tudja. A fa szerkezeteknél a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést a statikusnak kell (figyelemmel az elemkapcsolatokra is) számítással igazolni, és ezt a felelős műszaki vezetőnek az építési naplóban tett nyilatkozatával a kivitelezés szakszerűségéről kiegészíteni. A fa lassú alakváltozáson megy át. Ha egy faszerkezet nincs kellően megtervezve, akkor szépen lassan kihajlik – egyrészt a ránehezedő terhektől, másrészt saját súlyánál fogva. Nagyon fontos a szarufák fogópárokkal, torokgerendákkal történő megerősítése, mert a felmenő térdfalak (leginkább a tetőtér-beépítéses épületeknél) nem tudják fölvenni a tető vízszintes nyomását. Egyszintes épületeknél a falazat kidőlése ellen a födémgerenda-koszorú-szelemen jól tud együttdolgozni. A fakapcsolatokat is pontosan meg kell tervezni, nem szabad a kivitelezőkre bízni a csomópontok kidolgozását. Tervezőként törekedjünk arra, hogy minél több „ácskapcsolat” (fakötés) legyen a csomópontokban, ahol szükséges, vagy kicsi a hajlandóság a fakötés kivitelezésére, ott használjunk acél építőlemezeket (is). A födémgerendák, szelemenek, szarufák illesztése ott történjen, ahol van alátámasztás. Az épület merevítése történhet faszerkezetekkel (andráskereszt, könyökök). Ezek kissé nehezítik a szalmabálák behelyezését, de jó megoldás a fémszalagok (pl. viharszalag, fémhuzalok) elhelyezése is, amely bár nyomást nem vesz fel, de a szalmabálák beépítését nem zavarja. Az épület merevségének kialakításában az épület belső falainak is fontos szerep jut. Egy hosszú épületben mindenképpen kell, hogy a harántirányú belső falak

3. ábra

Gépészeti tervezés

merevítő funkciót kapjanak. Ezeken a belső falakon készüljön vasbeton koszorú, és legyen a fa tartószerkezettel összekötve. A fatelepeken megvásárolható fűrészáru nedves. A megrendelőnek nincs ideje egy évet tárolni a fát, és megvárni, amíg az eléri az optimális nedvességtartalmat, ezért a fa beépítés után kezd repedni, csavarodni, vetemedni. Törekedjünk a száraz fa beszerzésére, vagy vásároljuk meg időben, és fedett helyen tárolva hagyjuk száradni a fát. A gerendák bütüjét megvizsgálva megfigyelhetjük azt is, hogy sokszor nem az „ideális keresztmetszetből” vágják ki a szükséges anyagot. Ha lehetőségünk van a fatelepen válogatni, kerüljük a rönk közeléből kifűrészelt gerendákat! A faanyag kiválasztásánál törekedjünk tartós fafaj választására (pl. vörösfenyő), és találjuk meg a megfelelő károsítók (rovar, gomba, tűz) elleni védelmet, amely lehetőleg ne komoly mérgező

Tervezőként törekedjünk arra, hogy minél több „ácskapcsolat” legyen a csomópontokban, ahol szükséges, ott használjunk acél építőlemezeket (is).

4

anyagokat tartalmazó, iparilag elállított vegyszer legyen! Jó alternatíva a vályogvagy mésztej használata. A fürdőszoba kialakításánál nem árt egy belső téglafalat felhúzni a szalmabálafal elé, ha ott szeretnénk a vízvezetékeket elvezetni, de az alaprajzi kialakításnál már szó esett róla, hogy próbáljuk meg a belső falakra tenni a szanitereket és csöveket. Az elektromos gépészeti vezetékek sem jelentenek nagy problémát a szalmabálának, mert egyrészt védőcsőben vezetjük, másrészt lehet duplán szigetelt vezetéket használni, harmadrészt a szalmabálát fedő 5 cm vastag vályogvakolatba bőven elfér a védőcső. Ha az elektromos hálózatot úgy tervezzük meg, hogy a kapcsolók és dugaljak a válaszfalakban menjenek, akkor egyáltalán nincs ok az aggodalomra. A padlóban kialakított rendszer is jó megoldás lehet, amit Magyarországon még nem nagyon alkalmaznak, de a nyugat-európai szalmabálaházak már többnyire padlóban vezetett elektromos vezetékekkel készülnek.

Anyagbeszerzés, kivitelezés

A szalmabálák beszerzésénél a következő szempontokat vegyük figyelembe: • ne legyen nedves/rothadt a bála, legyen aranysárga színű, jó illatú, (a maximális nedvességtartalom gabonafajtánként eltérő, ez 12–15 tömegszázalék között legyen); • legyen feszes a bálazsinór (nem jó az a bála, amelynek két zsinórját egy markunkban össze tudjuk fogni, amikor megemeljük a bálát); • műanyag bálazsinórt használjunk; • ellenőrizzük le a bála sűrűségét (a súly és a méretekből kiszámolt térfogat hányadosa); a megfelelő sűrűség: 90 kg/m3; • ne vásároljunk olyan bálát, amely tele van gabonaszemekkel és gyomnövényekkel; • ne vásároljunk olyan bálát, aminek formája nem közelít a téglalapéhoz (lekerekített élek)!


Falazatkészítés

A falazatkészítésnek több szerkezeti megoldása lehet: • teherhordó, ún. önhordó szalmabála falak (Magyarországon ilyenre még kevés példa akad – ezzel a cikk keretein belül nem foglalkozom); • az előre gyártott falpanelek (ezzel a cikk keretein belül nem foglalkozom); • favázas rendszer (a leggyakrabban alkalmazott építési mód Magyarországon). A favázas rendszernek is több fajtája van: oszlopos, létravázas (2-3. ábra). Az oszlopos vagy létravázas szerkezetek készülhetnek a szalmabálafalon belül (elrejtve), a szalmabálafal előtt, illetve mögött. A bála helyzete alapján megkülönböztetünk: • élére állított (falvastagság 35 cm + külső, belső vályogvakolat) vagy • fekvő helyzetű bálákból készített falazatot (50 cm + külső, belső vályogvalokat).

Cementtel készült vakolatot sosem használnunk, mert az esetlegesen bekerülő nedvesség nem tud eltávozni a falból. vakolat vagy mészvakolat. Cementtel készült vakolatot sosem használnunk, mert az esetlegesen bekerülő nedvesség nem tud eltávozni a falból. A vályogvakolatnak repedésmentesnek kell lennie. Szalmabálafalra legalább 3–4 rétegben hordjuk fel a vakolatot (az első réteg – amelyet mélyen bemasszírozunk a szalmába – lesz a kötés a szalma és a vályog között, a következő rétegek fogják létrehozni a vályogtapasztás vastagságát, az utolsó réteg pedig a vakolat lezárása, a falfelület díszítése). Azokra a felületekre, ahol a vályog nem tud önmagában megtapadni, kiegészítő réteget kell felraknunk, ez lehet pl. csirkeháló, nádszövet.

Bárhol is van a tartószerkezet, a szalmabálákat a berakáskor (és utána) össze kell tömöríteni, mert a szalma lassú roskadása következtében keletkező hézag sem esztétikai, sem hőtechnikai, sem tűzvédelmi szempontból nem kellemes. A tömörítéssel felgyorsítjuk a szalma jövőbeni roskadását. A szükséges szerszámot és a tömörítési technikát nagyban meghatározza a faszerkezet típusa, a bála helyzete. A falazatkészítésben sok nélkülözhetetlen szerszámra van szükség, pl. bálatűk, fakalapács, fémlap, rókafarkú fűrész, sövényvágó. A tömörítés történhet spaniferrel, hidraulikus autóemelővel vagy akár menetes szárral.

Vályogvakolat

Szalmabála-épület nem létezhet vakolat nélkül. A külső és belső oldalon minimum 5 cm vastagságban felhordott vakolat a következő követelményeket tudja biztosítani: • nedvességszabályozás, • hőtároló tömeg, • légtömörség, • tűzvédelem, • hullámok/sugárzások elleni védelem, • merevítés. Szinte alapelv, hogy csak lélegző vakolatot teszünk a szalmafalra. Ez lehet vályog-


A vályogvakolat külső harmadában teljes felületen jutaszövet vagy műanyagháló kell hogy legyen, mely a felület repedésmentességét garantálja. Használhatunk zsákos és helyi anyagot is. A helyi anyag felhordását mindig meg kell előzze egy anyagvizsgálat (4. ábra).

A nyílászárók helyzete, behelyezése

Ha fekvő szalmabálából építjük házunkat, akkor a vakolattal együtt közel 60 cm-es falvastagságunk lesz. Érdemes elgondol5. ábra kodni azon, hogy a nyílászáró milyen mélyen üljön a falban. Mivel a teljes falvastagság egy nagy szigetelés, így az ablakot bárhová tehetjük. Talán egy széles belső könyöklőnek nagyobb hasznát vesszük, mintha ugyanezt a külső oldalra tervezzük. S gondoljunk arra is, hogy ha keskenyek a nyílások, akkor kevés fény fog besütni a nagy falvastagság miatt. Ezeken a kellemetlen helyzeteken szépen lekerekített vagy trapézszerűen szélesedő ablakfülkékkel lehet javítani (5. ábra). Más a helyzet azon nyílásoknál, amelyek leérnek a lábazatig. Ahol egy adott vastagságú hőszigetelést ragasztunk/rögzítünk a falszerkezetre, ott a nyílászáró kerüljön a szigetelés síkjába, vagy fordítsuk be a szigetelést a nyílászáróig! Egy jól megtervezett és nagy odafigyeléssel megépített szalmaház jó példaként szolgálhat a jövőbeni magyarországi szalmabála-építészet terjesztésében, de ehhez tapasztalt tervezőkre és alapos kivitelezőkre van szükség. 

Révész Gabriella építészmérnök, környezetmérnök, a Magyar Szalmaépítők Egyesületének elnöke 4. ábra

Lektorált szakmai cikk.

5

MUNKATERÜLET

A modern vályogépítészet

Legfőbb kivitelezési hibák A vályogot az emberiség már több ezer éve használja épületek építéséhez, és az emberiség közel negyede még ma is földfalú épületekben lakik. Bátran kijelenthető tehát, hogy vályog-építőanyagaink kiállták az idő próbáját. Régen és most

A vályogépítészet első bizonyított jeleit Törökországban, illetve Irán területein találták a Krisztus előtti 6. évezredben. A kínai nagy fal építésének első szakaszában szintén használtak vályogot, úgynevezett vertfal technológiával. Jemenben az egyszintes lakóépületek mellett többemeletes vályogpaloták állnak. Magyarországon az aktuális statisztikák szerint közel 700 000 vályogház van. Németországban főleg a favázas vályogépületek terjedtek el, amelyekből a becslések szerint közel 2 000 000 található az ország területén. Ezek közül a legrégebbiek elérik akár a 700 éves kort is, és a mai napig lakottak.

nek segítségével kétség kívül bizonyításra kerültek ezen természetes építőanyagok rendkívüli tulajdonságai.

2. kép: Egy, a devecseri iszapkatasztrófa áldozatául esett család autonóm szalmás vályogháza

3. kép: A svájci Ricola gyógynövénygyártó cég központi feldolgozóüzeme, a csarnokban előre gyártott döngölt vályogfal (kivitelező: Martin Rauch)

1. kép: Ajkarendeki ökologikus vályog passzívház

A 19. század végéig, a 20. század elejéig az emberek szinte csak természetes építőanyagokat használtak, majd ezt követően a háború utáni gyors újjáépítési kényszer hozott radikális változásokat az építőanyagok piacán. Ekkor szorultak háttérbe a vályog-építőanyagok is – egészen a 2000-es évek elejéig, amikor is egyre többen kezdték el újra használni a vályogot pozitív élettani és épületfizikai tulajdonságai miatt.

6

A vályogra még ma is sokan úgy gondolnak, mint a régi idők és/vagy a szegények elavult építőanyagára, ám ez a sztereotípia közel sem állja meg a helyét. Napjainkban egyre több szép példát láthatunk ezen természetes és környezetbarát építőanyag alkalmazására. Lakóházak (passzívház, aktívház), szállodaépületek, iskolák, irodaépületek épültek ezzel az ősi, ugyanakkor rendkívül korszerű technikával.

Miért a vályog? Előnyök és hátrányok

A vályog- és agyag-építőanyagok pozitív élettani hatása otthonainkban érezhető és mérhető. Ennek bizonyítékául szolgál a Holzforschung Austria Kutatóintézet professzionális kísérletsorozata, amely-

A vályog-építőanyagok pozitív tulajdonságai: • A levegőben lévő káros anyagokat, illékony szerves vegyületeket (VOC) nagymértékben megköti, semlegesíti. Légtisztító hatású. • Minimális finomporképződéssel jár az antisztatikus felületnek köszönhetően. • Páraszabályozó képessége kiváló; képes a levegőből a nedvességet/párát felvenni, majd később leadni, ezáltal a lakótér páratartalma állandóan az ideális 45-55% (lásd: Dr. Figgemeyernek az egészséges lakóklíma meghatározásáról szóló cikkét) között marad, minimális ingadozásokkal. Ezzel a páralecsapódás és a penészedés veszélyét is elhárítjuk. • A levegőben található pozitív és negatív ionok arányát képes helyreállítani. • Nagy hőtároló tömeggel rendelkezik, ezt okosan kihasználva (a jelen kor energetikai követelményeinek is megfelelő hőszigeteléssel ellátva) kevesebb energia szükséges a fűtéshez és a hűtéshez. • Energiatakarékos; előállításához rendkívül kevés primer energia szükséges. 1 m3 vályog előállításához mindössze 5 kWh energia szükséges, mely pontosan 1%-a az 1 m3 cementburkolat előállításához szükséges energiának (500 kWh). • Tűzálló. A vályog-építőanyagok hátránya: • A vályog legfőbb hátrányaként a vízre való érzékenységét szokták kiemelni,


melyet a lábazat megfelelő kivitelezése esetén, a tető kellő túlnyúlásával és a jól működő talajnedvessség elleni védelemmel egyszerűen orvosolni lehet. • A helyszínen gyártott anyagok minősége igen változó. A helyben készített vályog-építőanyagok további hátránya még, hogy nem állnak rendelkezésre technikai adatok az építőanyag főbb tulajdonságairól, amelynek következtében a beépítés és a betervezés feltételei nem biztosíthatóak a vonatkozó előírások szerint.

Érvényes szabályozások

• Lehmbau Regeln – 1971 óta ez, a

Dachverband Lehm által kiadott útmutó volt az irányadó. • DIN Norm – Németországban 2013 augusztusa óta létezik szabvány a gyári körülmények között előállított vályogépítőanyagokra: vályogtéglára, vályogfalazóhabarcsra, vályogvakolatra. • DIN 18945 – Vályogtégla. Fogalmak, elvárások, vizsgálati eljárások. Ez a norma meghatározza a fogalmakat, elvárásokat és vizsgálati eljárásokat a gyári körülmények között gyártott vályogtéglákra vonatkozóan. Az így gyártott vályogtéglák külső és belső falak, valamint kitöltő falazatok készítésére használhatóak. A kivitelezésnél továbbra is a Lehmbau Regeln előírásai érvényesek. Ez a szabvány nem érvényes a stabilizált vályogtéglára. • DIN 18946 – Vályoghabarcsok. Fogalmak, elvárások, vizsgálati eljárások. Ez a norma meghatározza a fogalmakat, elvárásokat és vizsgálati eljárásokat a gyári körülmények között gyártott vályoghabarcsokra vonatkozóan. A kivitelezésnél továbbra is a Lehmbau Regeln előírásai érvényesek. Ez a szabvány nem érvényes a stabilizált vályoghabarcsra és a helyszínen kinyert anyagból készült habarcsra. • DIN 18947 – Vályogvakolatok. Fogalmak, elvárások, vizsgálati eljárások. Ez a norma meghatározza a fogalmakat, elvárásokat és vizsgálati eljárásokat a gyári körülmények között gyártott vályog-vakolóhabarcsokra vonatkozóan, amelyeket falak és mennyezetek vakolására használnak a belső terekben, a külső oldalon pedig időjárástól védett falak vakolására. Kültérben a vályogvakolat mint alapvakolat használható, de az időjárástól védett helye-


ken akár fedővakolatként is alkalmazható. Ez a DIN szabvány a 3 mm‑nél vastagabb rétegvastagságban felhordott vályogvakolatokra érvényes. A 3 mm-nél vékonyabb rétegvastagságban felhordott vályog-struktúravakolatokra és vályog-nemesvakolatokra nem vonatkozik. A vályogvakolatok alkalmazásánál a Lehmbau Regeln előírásai érvényesek, illetve a TM01-es technikai adatlap. Ez a szabvány nem érvényes a stabilizált vályogvakolatra és a helyszínen kinyert anyagból készült vakolóhabarcsra. A TM06-os technikai adatlap, amelyet 2015 elején hoztak nyilvánosságra, a színes vályog-nemesvakolatokra, vályogfestékekre és vályogglettre vonatkozó fogalmakat és elvárásokat tartalmazza. A DIN 18947-es norma része az általános vakolatnormának DIN 185502:2015-6 kül- és beltéri vakolatok tervezésére, előkészítésére és kivitelezésére. A második része a normának a DIN EN 13914-2-es beltéri vakolóanyagokra vonatkozó kiegészítése. • Magyarországi előszabvány – MSZE 3576-1:2012. Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 1. rész: Vályog falazóelemek.

sítményjellemzőiket a betervezéshez és a beépítéshez megfelelő módon szükséges igazolni. A vályogtermékek, illetve -technológiák megfelelőségének igazolására a 275/2013-as kormányrendelet és a mögöttes 305/2011/EU rendelet definícióit is használva ma három lehetőség kínálkozik a természetes anyagok beépítéséhez szükséges termékjellemzők (megfelelőség) igazolására: 1. Európai műszaki engedéllyel rendelkező termékként történő beépítés 2. Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ) rendelkező termékként történő beépítés 3. Felelős műszaki vezető (FMV) által történő igazolással történő beépítés Az 1. és 2. esetben mindenképpen kell rendelkeznie a terméknek teljesítménynyilatkozattal. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, választható a 3. megoldás, de a beépítés helyén a termékkel szemben támasztott szerkezeti követelményekkel összefüggésben ez is igényelhet vizsgálatokat. Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány, és nem adtak ki európai műszaki értékelést, illetve olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU

Nagy hőtároló tömeggel rendelkezik, ezt okosan kihasználva kevesebb energia szükséges a fűtéshez és a hűtéshez. Ez a magyar előszabvány a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott vályog-falazóelemekkel szemben támasztott követelményeket és azok vizsgálati módszereit tartalmazza. A vályog-falazóelemekből kitöltő és teherhordó falat lehet építeni. A vályogfalazóelemeket nem szabad alkalmazni alap-, pince- és lábazati falazatokhoz, valamint kémények építéséhez. A vályog-falazóelemekből nem építhetők a környezeti hatásoknak erősen kitett és talajnedvesség elleni szigetelés nélküli falazatok. A vályogtermékek olyan helyre kerülnek beépítésre, ahol az OTÉK 50 §. (3) szerinti épülettel szemben támasztott alapvető követelményeket befolyásolják, építési terméknek minősülnek, és telje-

európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, akkor építhető be a termék, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette. A termék teljesítményjellemzőinek igazolása azért is fontos elvárás, mert a hivatkozott rendelet értelmében is a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelményeket (pl. energetika, tűzvédelem, statika, akusztika) a szakmai szabályok figyelembevételével kell meghatározni és igazolni (hőtechnikai méretezés, statikai számítás stb.).

7

MUNKATERÜLET

Minősítések: Nature Plus, DIN, ECO Institute Köln, Holzforschung Austria Institute, Sentinel HausInstitute. A gyári körülmények között gyártott vályog-építőanyagok egyaránt használhatóak új építésnél és felújításnál is.

Vályogtéglák leggyakrabban előforduló kivitelezési hibái

A következőkben bemutatott vályogtéglák, a gyári körülmények között gyártott minősített Forrás vályogtéglákra vonatkoznak, amelyek kizárólag vázkitöltő falazatra rendelkeznek teljesítménynyilatkozatttal (ÉME engedéllyel).

• Tárolás

A vályogtéglákat raklapokon szállítják ki a helyszínre, melyek zsugorfóliával vannak becsomagolva. A fóliát minél előbb el kell távolítani, és fedett helyre kell a téglát helyezni, mert a zsugorrólia alulról bepárásodhat, és az ott keletkező víz roncsolhatja a vályogtéglákat. Előfordult, hogy a raklapokat letakarták fóliával, de az a lecsorgó esőt az alsó sorokra rávezette, és így a víz roncsolta a téglákat. Ha megoldhatatlan a fedett tárolás, akkor a leghelyesebben akkor járunk el, ha a zsugorfóliát eltávolítva olyan lefedést alkalmazunk a raklapoknál, amely oldalra kivezeti az esőt, oldalról pedig szabadon hagyja, hogy ne tudjon párásodni a tégla.

5. kép: Lábazat helyesen. Gyári körülmények között gyártott minősített vályogtéglák (forrás: Vályogtégla)

• Falazat

A napi munka befejeztével a vályogfalat nem takarták le, éjszaka jött egy hatalmas eső, ami felülről megáztatta a vályogtéglafalat, emiatt a felső téglasort el kellett távolítani. A legjobb megoldás a fal letakarására egy tekercs félbevágott bitumenes csupaszlemez, amit gyorsan végig lehet gurítani a falegyenen, kerámiatéglákkal vagy kövekkel leterhelni, így megfelelő védelmet adunk a falazatnak. A lemeznek van annyi merevsége, hogy két oldalra ki tudja dobni az esővizet, amely így nem a falra fog csorogni.

7. kép: Gyors építés miatti ülepedés vasbeton vázas épületnél

• Vasbeton vázas épület

A vályogfalat kitöltőfalként használták vasbeton vázas épületnél. Felfalazták egy-két nap alatt a vasbeton gerendáig, de mivel a vályoghabarcsnak nagyobb ülepedése van, ezért egy hónap után több mm-t süllyedt. A felső téglasor és a vasbeton között egy rés keletkezett. Erre a megoldás, hogy az utolsó téglasort már a falazat megülepedése után célszerű elhelyezni, befalazni.

• Falazás kerámiatéglával együtt

A vályogtéglát egy más gyártó által készített kerámiatéglával kombinálták, kerámiapilléreket beépítve a vályogfalazatba. Mivel a másik gyártó kerámiatéglájának közel fél cm-rel nagyobb volt a magassága, így másfél cm-es fugák adódtak, amely jelentős habarcstöbbletet igényelt. Célszerű a vályog- és kerámiatéglát is egyazon gyártótól beszerezni.

6. kép: Helytelen falfedés

• Vasbeton koszorú, födémkapcsolat 4. kép: Lábazat

Előfordult, hogy a lábazatnál nem kerámiatéglával indították a vályogfalazatot, és amikor építkezés közben a csapadékvíz megállt az aljzatbetonon, káros felszívódás keletkezett a vályogtéglákban. Nemcsak a külső főfalakat kell kerámiatégláról indítani, hanem a belső válaszfalakat is, mert bármikor lehet az épületben egy csőtörés, amely az épület üzemeltetése alatt okozhat problémát, káros felszívódást.

8

A vályogfalat vasbeton koszorúval, illetve vasbeton födémmel zárták le, és a technológiai locsolás következtében a lecsorgó víz foltokban károsította a vályogfalazatot. Ezt elkerülendően a vályogfal tetejére és a vasbeton födém közé be lehet zsaluzni egy bitumenes csupaszlemezt vagy egy erősebb fóliát, amit a zsaluzat eltávolítása után ki kell támasztani, a lecsurgó vizet így a lemez vagy fólia kidobja oldalra. Ez akkor is fontos lehet, ha csapadékos az időjárás, hogy a vasbeton födém a rajta összegyűlő csapadékot ne vezesse rá a vályogfalra.

8. kép: Más gyártó kerámiatéglája miatti méretkülönbség

• Teli fuga

A vályogtégla teljes falazásánál a függőleges fugákat teljesen ki kell tölteni habarccsal. Előfordult, hogy ezt teljesen elhagyták, illetve köztes megoldásként úgynevezett „stóc” fugát alkalmaztak, amely két habarcssávot jelent a téglák végénél. Ez a száradás után a külső oldalon kitöredezett, és sok helyen kihullott a vályogtéglák közül. A függőleges fugákat mindenképpen teljesen ki kell tölteni.


1

2

Pára abszorpciós osztályba sorolás

3

4

5

6

6 óra elteltével g/m2


Páraabszorpció 1 óra elteltével g/m2

0,5 óra elteltével g/m2


1

WS I

≥ 3,5

≥ 7,0

≥ 13,5

≥ 20,0

≥ 35,0

2

WS II

≥ 5,0

≥ 10,0

≥ 20,0

≥ 30,0

≥ 47,5

3

WS III

≥ 6,5

≥13,0

≥ 26,5

≥ 40,0

≥ 60,0

2. táblázat: Vályogvakolatok páraszorpciós osztályba sorolása

A 2. táblázaton a vályogvakolatok páraszorpciós osztályba történő sorolása látható. A vályogvakolatoknak teljesíteniük kell a WS I-ben meghatározott minimumértékeket.

9. kép: Teli fuga hiánya miatt kieső habarcs

• Vályogvakolatok

A mérési intervallum időeltolódása órában kifejezve

A vályogvakolatokat falak és mennyezetek vakolására használjuk a belső terekben, illetve a csapóesőtől védett helyen kültérben is. A vályogvakolatok nem csupán vályogfelületek vakolására alkalmasak, hanem szinte minden ma ismert fal vakolása lehetséges vele. A páraszabályozás (páraszorpció) szempontjából kívánatos hatást minimum 1,5 cm rétegvastagság mellett érhetjük el.

Vakolatfelépítés: 10 mm vályogvakolat és 3 mm vályog-nemesvakolat. A túlságosan alacsony kötőanyag következtében nem megfelelő a tapadás a tégla fogadófelület és a vályogvakolat között (11. kép). Megoldás: válasszunk olyan vályogvakolatot, amelynek a tapadószilárdsága 0,1 és 0,05 N/mm2 közötti, nyomószilárdsága pedig nagyobb, mint 1,5 N/mm2.

Páraszorpció g/m2

2. táblázat: Vályogvakolatok páraszorpciós képessége a relatív páratartalom 50%-ról 80%-ra történő megemelkedésénél

• A vályogvakolatok kivitelezésénél leg-

gyakrabban előforduló hibák 1. Az alkalmazott vályogvakolatnak nem megfelelő a tapadása a fogadófelületen.

10. kép: Vakológéppel felhordott, univerzális vályogvakolat (forrás: valyogvakolat.hu)

11. kép: Túlságosan alacsony kötőanyag

1

2

3

4

Szilárdsági osztály

Nyomószilárdság N/mm2

Hajlítószilárdság N/mm2

Tapadószilárdság N/mm2

1

SI

≥ 1,0

≥ 0,3

≥ 0,05

2

S II

≥ 1,5

≥ 0,7

≥ 0,10

1. táblázat: Vályogvakolatok kategórizálása nyomó-, hajlító- és tapadószilárdság tekintetében a 2013-ban bevezetett DIN normának megfelelően


12. kép: Túl vékony vakolatréteg

2. A hálózás hibás kivitelezése. Túlságosan vékony vakolatréteg (3 mm) került a hálóra, és nem megfelelő – a hőszigetelő rendszereknél általánosságban használt 4 x 4 mm-es – műanyag hálót használtak (12. kép). A másik szintén gyakran előforduló hiba a vakolaterősítő háló elhelyezése, közvetlenül a fogadófelületre illesztve. Helyesen: Amennyiben vakolaterősítő háló használata szükséges a vályogvakolatoknál (falfűtésnél, különböző építőanyagok találkozásánál, fa vakolathordó tábláknál és a 10 cm-es nyílásszélességet meghaladó réseknél) 2 rétegű felhordás ajánlott. Az első réteg 5 és 20 mm közötti kell hogy legyen. A még nyers anyagba kerül a glettvas segítségével, az üvegszövetháló beágyazására a vakolat legkülső felébe, úgy, hogy a vakolat a hálót teljesen befedje. Ezt követően további minimum 5 mm vakolat, majd a végső befejező réteget jelentő vályognemesvakolat kerül felhordásra.

9

MUNKATERÜLET

3. Nem megfelelő kopásállóságú vályog. Az alkalmazott vályogvakolatban túlságosan alacsony volt a kötőanyag-tartalom, ezáltal a vakolat tapadószilárdsága sem volt megfelelő (13. kép). A helyszíni mérések is beigazolták ezt: 0,03–0,04 N/mm2. Ennek következtében már a legkisebb mechanikus behatásra is nagyobb felületű vakolatelválások és repedezettség várható. 14. kép: Diletációs hézag hiánya

Megoldás: A fal és mennyezeti részek csatlakozásánál irányított repedés kialakítása egy finom vágással kialakított fuga elkészítésével.

13. kép: Túl alacsony kötőanyagtartalom

Megoldás: válasszunk olyan vályogvakolatot, amelynek a tapadószilárdásga 0,1 és 0,05 N/mm2 közötti, nyomószilárdsága pedig nagyobb, mint 1,5 N/mm2. 4. Száradási idő be nem tartása. A vályogvakolatok a hozzáadott víz elpárologtatásával száradnak ki, mely rétegvastagságtól függően akár 7–14 nap is lehet. Amennyiben nem tartjuk be a száradási időt, az vakolatelválásokhoz vezethet. A túl gyors száradás repedések képződéséhez, a túl lassú pedig penészedéshez vezethet. Bizonyos esetekben a száradás gyorsítására alkalmazhatunk elektromos hősugárzót vagy a meglévő falfűtést is használhatjuk, fontos azonban az egyenletes száradásra ügyelni. 5. Hibás szellőztetés. Különösen a vakolat felhordását követő első napokban távozik nagy mennyiségű nedvesség a vakolatokból, így célszerű az első napokban minél többet szellőztetni, kereszthuzatot biztosítani. A nem megfelelő szellőztetés penészedéshez vezethet! 7. A fal és a mennyezeti részek találkozásának kialakítása. A fal és a mennyezeti részek csatlakozásánál nem készült diletációs hézag, és túlságosan vékony a vakolatvastagság a háló feletti részen (14. kép).

10

Ezen hibákból a következő következtetéseket vonhatjuk le, amelyeket a kivitelezésnél célszerű figyelembe venni: ==A vakolás megkezdése előtt a fogadófelületet gondosan ellenőrizni kell. Stabilnak, hordképesnek, nedvességtől és sóterheléstől mentesnek, valamint pormentesnek kell lennie. ==Minden esetben célszerű a vakolás megkezdése előtt egy kis felületen mintát készíteni. ==A vályogvakolatok kivitelezése +5 °C feletti levegő és felületi hőmérséklet megléte esetén kezdhető meg. ==A vakolat kivitelezhetőségét ellenőrzni kell – mind a kézzel, mind a vakológéppel történő felhordásnál. ==A vakolathoz szükséges vízmennyiséget ellenőrizni kell: ha a gyártó által javasolt vízszükséglet több mint 10%-kal kevesebb, akkor túlságosan alacsony lesz a kötőagyag-tartalom. Ebben az esetben a gyártóval közösen kell megoldani a problémát. ==A növekvő homoktartalom a vakolatban a vakológépben lévő csiga gyorsabb kopását okozhatja. ==A fugákat vakolás előtt ki kell egyenlíteni. ==Betonfelületeknél és statikailag szükséges részeknél (támaszték, gerenda, mennyezeti rosta stb.) a megfelelő tapadás érdekében tapadóhíd kialakítása szükséges. A tapadóhidat egy 10-es

glettvassal, vízszintes irányba kell felvinni 2–3 mm vastagságban. Fontos a gyártó által előírt száradási idő betartása! ==Az installációs részeket 3 nappal a vakolás előtt le kell zárni. 10 cm-es nyílásszélesség felett mindkét oldalon 20–20 cm-es átfedéssel szükséges hálózni. ==A repedések elkerülése érdekében ajánlott a külső falaknál (termikus feszültség) a teljes felületű hálózás (pl. 12 x 12 mm-es lyukátmérőjű üvegszövethálóval). ==Falfűtéssel ellátott felületeknél szintén teljes felületű hálózás szükséges (12 x 12 mm-es üvegszövethálóval). ==A hálónak az első vakolatréteg legfelső részébe kell kerülnie, úgy, hogy a vakolat teljes mértékben elfedje a hálót. A második réteg vakolatvastagsága min. 5 mm legyen.

Vályog-nemesvakolatok és vályogfestékek

A 3 mm-nél vékonyabb rétegben felhordott vályog- vagy agyagalapú végső felületképző anyagokat hívjuk vályognemesvakolatoknak. Ideális befejezést jelentenek a vályogvakolatokhoz, hiszen használatukkal a felület kopásállósága jelentősen növelhető, és nem befolyásolják negatívan a vályogvakolatok pozitív élettani és lakóklímatikus hatásait.

15. kép: Géppel felhordott vályogvakolat és fehér színű vályognemesvakolat egy pécsi plusszenergiás házban (forrás: valyogvakolat.hu)

Egyes gyártóknál a felület színezését természetes ásványi és földpigmentekkel oldják meg, míg mások ezt a természetben előforduló agyag- és vályogfajták, valamint a különböző színű homokfajták keverésével oldják meg.

A vakolat kivitelezhetőségét ellenőrzni kell – mind a kézzel, mind a vakológéppel történő felhordásnál.


A munka megkezdése előtt mindenképpen ajánlott egy kis felületen mintát készíteni.

Mire figyeljünk oda a vályog-nemesvakolatok felhordásánál?

A munka megkezdése előtt mindenképpen ajánlott egy kis felületen mintát készíteni. Az ajánlott rétegvastagságnak 1,5–3 mm közöttinek kell lennie. 1,5 mm anyagvastagság alatt az anyag „meggyűrődik” a kivitelezés során, és a csiszolás következtében a laza szemcsék a felületet megkarcolják. A 3 mm feletti rétegvastagnál az anyag nagyfokú repedezettséget mutat.


Kezdők számára a legkönnyebb és éppen ezért ajánlott kivitelezési mód a kétrétegű felhordás. Amennyiben a vályognemesvakolatot színezni (pigmentálni szeretnénk), figyeljünk oda, hogy a hozzáadott pigment aránya nem lépheti túl a maximum 10%-os keverési arányt. A pigmentet az alaphoz szárazon adjuk hozzá, majd a víz hozzáadását követően keverjük alaposan be. A bekeverést követően 2 órát pihentessük az anyagot. A por alapú vályog-nemesvakolatoknál és vályogfestékeknél ügyeljünk arra, hogy a bekeverésnél minden esetben a vízhez adjuk hozzá a por alapú anyagot, és ne fordítva! 

FORRÁSOK

• Dr. Michael Figgemeier: Werkstoff

Lehm, Ausbau und Fassade szaklap, 2009 September • Dachverband Lehm – Lehmbau Regeln: DIN Norm gyári körülmények között

gyártott vályog-építőanyagokra vonatkozó német szabvány • Dr. Medgyasszay Péter: A vályogépítés építésügyi kérdései és kérdőjelei, Országépítő Magazin 2016. szeptemberi kiadás • Bíró Péter: Univerzális vályogvakolat és vályog nemesvakolatok, képek és alkalmazástechnikai segédletek, valyogvakolat.hu • Major Attila: Vályogtéglák és azok kivitelezési hibái, Forrás

Biró Péter egészséges otthonok specialistája

Lektorált szakmai cikk.

11

HIRDETÉS

Ne ereszd az ereszt! Miért fontos a tetőt körülölelő ereszcsatorna?

A tetőfelújítás elengedhetetlen eleme az ereszcsatorna, éppen ezért a PREFA Hungária Kft. sem hagyja ki választékából a korszerű alumínium ereszcsatorna kínálatot. Miért fontos az ereszcsatorna? Hogyan védi házunkat és mi mindenből áll a korszerű vízelvezetés a tetőn?

Már őseink is tudták, hogy tetőnk épségének megőrzéséhez fontos a csapadékvíz megfelelő elvezetése. Akkor még a fenyőből készült rudat vágták ketté, majd a tető szarufáira erősítették azt. Manapság már ennél sokkal modernebb, tartósabb és szebb megoldásokat biztosítanak a gyártó cégek, amik egy öleléssel védelmezhetik az épület tetőjét és falazatát egyaránt. Ha újépítésről beszélünk, a háztető és az egész épület épségének megőrzésében is fontos szerepet játszik a jól kiválasztott és beépített ereszcsatorna, amely megfelelően vezeti el a csapadékot. A felújítás során is fontos gondolni az ereszcsatorna állapotára, hiszen a háztetőt körülölelő kiegészítő nemcsak esztétikai kérdés: az épület „működésére”, állapotára is hatással van. A megfelelően tervezett és kivitelezett csapadékvíz-elvezető rendszer hiányát könnyen észrevehetjük egy házon, hiszen a falazat a sok csapadéktól könnyen elázik, az elázásnak pedig nyoma marad. Nézzük, milyen megoldásokat kínál számunkra a PREFA ennek elkerülése érdekében!

Tartós megoldás alumíniumból A közismert nehézfémek – a réz, a cink vagy az ólom – a talajba jutnak a szen�nyezett esővízen keresztül és károsítják környezetünket. Éppen ezért néhány országban már korlátozzák a tetőfedést és esővíz-elvezetést ezekkel az anyagokkal. Az alumínium könnyűfém, használatával környezetünk szennyezése elkerülhető, és mivel nem rozsdásodik, hosszú ideig változatlan minőségű és nem igényel karbantartást sem. A PREFA az alumínium ereszcsatornarendszerek gyártásához speciális, tengervízálló alumíniumötvözetet használ. Sérülés esetén oxigénnel kapcsolatba kerülve a felületen tartós védelmet nyújtó oxidréteg keletkezik, amely védi a terméket a további károsodás ellen. Az alumínium -30°C-tól +80°C-ig tartósan hőmérsékletálló anyag, amely messzemenőkig megfelel a kültéri felhasználás követelményeinek. A különleges Coil-Coating gyártást szigorú

minőségellenőrzés kíséri, melynek során megvizsgálják a rétegvastagságot, fényességi fokot, színárnyalatot, a lakkréteg szilárdságát, a festék tapadását, a festék kötését, az alakváltozási ellenállást és a festékkikeményedést is. A PREFA az alumínium ereszcsatornák három típusát gyártja. A legelterjedtebb és mindenki által ismert megoldás az ún. félkörszelvény ereszcsatorna. A vevői és szakemberektől érkezett igények alapján mára a látványos négyszögszelvény is egyre kedveltebb, illetve számos helyen szükséges fekvő ereszcsatorna is a választék része. Az ereszcsatorna helyes méretének meghatározásához tudnunk kell a tetőfelület méretét és azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen hajlásszögű a tető. Ezek a tényezők befolyásolják ugyanis azt, hogy mennyi és milyen sebességű víz éri el a tető szélét, és az alatta található ereszcsatornát. A cég által kínált ereszcsatornák közül mindenki megtalálhatja a tetőjéhez illő „gyöngysort”, hiszen egyes típusok minden standard alapszínben (barna, antracit, téglavörös, rozsdavörös, cinkszürke, „prefafehér”, mogyoróbarna, ezüstmetál és natúr alumínium) elérhetők, de a kínálatban gyakorlatilag minden kívánt különleges szín – a RAL és NCS színrendszerben – gyártható.

Ne felejtse a kiegészítők kiegészítőit sem! Egy ereszcsatorna-rendszer nemcsak a fő elemből – magából az ereszcsatornából – áll, a rendszer úgy lesz komplett egész, ha a kiegészítőnk kiegészítőit sem hagyjuk figyelmen kívül. Alumínium vízelvezető kiválasztása esetén érdemes alumínium kiegészítő mellett dönteni, könnyítve ezzel a beépítésen és a rendszer működésén egyaránt. A PREFA az ereszcsatorna kiegészítőit is minden színben gyártja. Fontos figyelni a betorkoló csonkra, szögletre, csatornatartóra, esővízgyűjtőre, vízlopóra, teleszkópos hattyúnyakra, csőbilincsre és a végelemre is.

(www.prefa.hu)

DIAGNÓZIS

Szempontok az épületek alakváltozásainak és 2. rész repedéseinek értékeléséhez A címnek megfelelő tanulmány első része az Építési Hibák 2015. évi áprilisi számában jelent meg. Abban az írásban főképp a szilárd építőanyagokból (beton, téglafal) készült szerkezeteket tárgyaltuk. Foglalkoztunk a terhelések, a talajsüllyedés, a talaj-térfogatváltozás, a vízhatások, a hőtágulások és a földrengések okozta mozgásokkal, az ezekből keletkező repedésekkel. Tárgyaltuk az épületek repedéseit, azok általános okait, valamint az épületek megengedhető, illetve tűrt repedésértékeit. Meghatároztuk, hogy épületek esetében a 0,5 mm-nél kisebb repedések az építőanyagok tulajdonságaiból rendszerint törvényszerűen következnek, és többek között ezért nem kifogásolhatók. Nem foglalkoztunk azonban a repedés kialakulásának jelenségével, a repedésirányok elemzésével, a lehetséges javításokkal, és hogy hogyan lehet a repedésből következtetni a kiváltó okra. Jelen dolgozatban ezekkel a kérdésekkel szándékozunk foglalkozni. Az alapvető irodalmi hivatkozásokat az 1. rész tartalmazza, azokat itt nem ismételjük. A mozgás hatása az épületrepedésekre • Masszív (beton, falazat, vakolat stb.) anyagú szerkezetek repedései Minden szerkezetre igaz, hogy repedés akkor alakul ki, ha valamely pontban a fő húzófeszültség meghaladja a repesztési húzószilárdságot. Ez a húzófeszültség származhat statikus vagy dinamikus erőhatásból vagy abból, hogy valamilyen gátlás akadályozza a deformációt. Ez igaz az anyagon belüli mikro-repedésekre ugyanúgy, mint a látható repedésekre. A statikus hatásból származó húzófeszültségeket többé-kevésbé számítani tudjuk, és ebből következtethetünk a várható repedésekre, ill. azok méretére. A gátlásokkal azonban más a helyzet. A gátlást okozó elemek, szerkezetek, anyagok tulajdonságainak ismerete lenne szükséges a számításhoz, ezek azonban legjobb esetben is csak durva közelítésben ismertek. Ezért a gátlásos repedéskialakulás értékelésénél szükségünk van a jelenségek tapasztalati értékelésére. Nagy szerepe van a repedni akaró szerkezet anyagi tulajdonságainak. A rideg anyag hirtelen reped, ha a húzófeszültség eléri a húzási-repedési határt. (Magam is lát-


tam olyat, hogy a téglafal repedése egy pillanat alatt métereket szaladt.) A képlékeny anyag a húzási határ elérésekor megfolyik, esetleg a szomszédos szakaszok átveszik az erőket, ezért a repedés csak későbben jelenik meg, és lassabban terjed. A szerkezet kialakításától függően bizonyos hőtágulási repedések tágassága a felmelegedéstől növekszik (lapostető-betegség), és lehűlésre csökken vagy záródik. Más esetekben a téli lehűlés okozza a repedés megnyílását (pl. függőfolyosó), és a repedés a nyári felmelegedés hatására csökken. A teljes repedés sokszor nem tud teljesen záródni, a belejutott törmelék vagy egyéb szennyeződés miatt. Van olyan, hogy a hőmérséklet-változás és a zsugorodás nem érintik az egész keresztmetszetet. Ilyen esetekben a repedés a felületről indulva a keresztmetszet belsejében megáll. Ezeket nevezzük felületi repedéseknek. A repedés törvényszerűen a fő húzófeszültség irányára merőlegesen alakul ki. Ez azonban nem feltétlenül azonos az elrepedt szakaszok elmozdulási irányával. Márpedig az irány ismerete fontos lehet, mert sokszor ebből lehet következtetni a repedést előidéző okra.

Ha megfigyelünk egy repedést, akkor azt látjuk, hogy a repedésszélek nem simák, hanem cikk-cakkosak. (Ez az anyagok szemcsés jellegéből következik, és technikai szinten talán csak az üvegekre nem jellemző, bár az üveg repedési felülete sem teljesen sima a térhálós molekulaszerkezet miatt.) A repedéséleken a megfelelő pontokat összekötve meghatározható az elmozdulás iránya (lásd: 1.1. ábra).

1.1. ábra: Húzás- és mozgásirányok

A főfeszültségirányt a bekövetkezett repedés irányából, a be nem repedt szerkezet esetén a várható irányt a megfelelő szilárdságtani összefüggéssel vagy a Mohr-féle feszültségi körrel határozhatjuk meg. A ferde repedés rendszerint nyírás lehetőségére utal. Ha a repedésirányra húzott merőlegesek párhuzamosak, akkor az elmozdulás is párhuzamos. Ha viszont görbe repedés esetén ezek a merőlegesek egy pontba futnak be, akkor az a pont a forgási gócpont.

13

DIAGNÓZIS

Számítani kell arra is, hogy a téli-nyári viszonyok mellett a repedéstágasság változhat, mert bizonyos esetekben a felmelegedés növeli, a repedés pedig csökkenti (lapostető-betegség) a repedéstágasságot. Más esetekben pedig a lehűlés növeli a repedésméretet (függőfolyosó). A 0,5 mm-es repedéskorlát a maximális repedésre vonatkozik. Ezért meg kell becsülni a várható lehetséges mozgásokat a repedésértékeléshez. Az értékelés megkönnyítéséhez feldolgoztunk néhány épületrepedés-típust, és azokat az 1.2. és 1.3. ábrákon mutatjuk be.

1.2. ábra: Jellegzetes épületrepedések

Az 1.2. ábrán sematikusan ábrázoltuk egy többszintes épület oldalnézetét, melyen bemutatjuk a különböző fajtájú repedéseket. Az 1.2./a ábra az úgynevezett lapostető-betegség okozta repedés képét mutatja. A szigetelés aljzata, ill. a legfelső födém napsugárzás okozta felmelegedése (kb. 85 C°)miatt a födém nyúlik, a belső szerkezetek (falak, válaszfalak) viszont a viszonylag állandó (kb. 20–30 C°) hőmérséklet miatt kevésbé deformálódnak [3]. Ez az épület végei felé befelé hajló repedéseket okozhat. Hosszú épület (40–50 m) esetén az épület közepén is felléphetnek a födémszerkezetben függőleges repedések. A repedések megjelenése és mérete függ az épülethossztól, az építés idején volt hőmérséklettől, a tető hőszigetelésének mértékétől és a lapostető felületi viszonyaitól. A fekete felületű tetőn erősebb, ezüst vagy fehér festett felület esetén kisebb a nyúlás, és így a repedéshatás is. A repedés rendszerint a legfelső szinten jelentkezik, de hosszú épületeknél az alsóbb szintre is átterjedhet. Az 1.2./b ábra az előzőnek a fordítottja a téli lehűlés hatására a födém összehúzódik, és ellenkező irányú repedések jelentkezhetnek. Ez a mozgás zárni igyekszik a nyári ferde repedéseket, de a belehullott törmelék miatt ez nem sikerül tökéletesen. Ezért az épület végein

14

egy andráskereszt alakú repedéskép alakulhat ki. Az 1.2./c ábra egy olyan esetet mutat, mikor a földszint lábakon áll, vagy a kialakított üzletet nem fűtik. Ilyenkor az épület legalsó szintjén keletkeznek a ferde repedések. Az épületsüllyedés hasonló repedéseket okoz, nem szabad összecserélni az okokat. Az 1.2./d ábra a szokásos épületsül�lyedés esetét mutatja, amikor is az épület közepe jobban süllyed, mint a széle. A szélső pillérsor vagy fal süllyedése megközelítően fele–kétharmada az épületközép süllyedésének, ezért a süllyedésalak alulról nézve domború. A repedés megjelenése függ a talajtól, mert a puha talajokban (pl. iszap, puha agyag) a süllyedés nagyobb, mint a keményebb talajokban (kavics, kemény agyag). Kicsi süllyedés esetén (1–2 cm) nem várhatunk repedést, nagyobb süllyedés 6–8 cm esetén viszont valószínű. Ha nagyobb süllyedés várható, akkor indokolt lehet az alsó szintek falait az épület teherhordó rendszerének megépülte után (amikor a sül�lyedés nagy része már lejátszódott) elkészíteni [4]. Az 1.2./e ábra olyan esetet mutat, amikor a süllyedésalak alulról nézve homorú. Ilyen esetekben a repedéskép az előzőnek a fordítottja, sőt nagyobb süllyedés esetén a felső szintek függőleges repedése is előfordulhat. Az ilyen süllyedésalak alagút- vagy bányaépítések esetén szokott előfordulni, a kialakuló horpa (süllyedési teknő) felülről nézve domború szakaszain. Az 1.2./f ábra repedésképe főleg a bányaterületek feletti épületeknél szokott előfordulni. A néhány méter szénlefejtés a dúcolat kirablása után (a bányatevékenység felhagyásakor) a tömedékelés

1.3. ábra: Parapetrepedések

ellenére 1–2 métert süllyedhet. Ez – azon kívül, hogy a vízfolyások irányát megváltoztatja – a térszín jelentős megnyúlását okozza, mely az épületeket szétszakíthatja. Előzetes védelemként az épületek alapjait erős vasalású vasbeton koszorúval szokták körülabroncsolni, de e mellett a védelem mellett is előfordulnak javítható repedések [4]. Abroncsolás nélküli épületnél előfordult már 10 cm körüli szétszakadási repedés is (az épületet bontani kellett). Az 1.3. ábrán egy épület homlokzati részlete látható, melyen a süllyedéskülönbség okozta parapetrepedéseket próbáljuk meg elemezni. Véletlen jelleggel kétféle repedés alakulhat ki, a parapetfal beépítési viszonyaitól függően. Ha a parapetfalat a falpillérekkel együtt falazták, akkor az ábra felső részén mutatott ferde repedés valószínű, ha pedig a parapeteket utólag falazták be a falpillérek közé, akkor az ábra alsó részén látható kétoldali függőleges repedések várhatók. A deformációs értékekből a várható repedéstágasság számítható [4].

1.4. ábra: Vasbeton fal és födém berepedései

A vasbeton falakon és födémeken is fel szoktak lépni repedések. Néhány ilyen jellegzetes repedést mutat az 1.4. ábra. Az 1.4./g ábra egy vasbeton fal vízszintes metszetét ábrázolja. Ilyen falak fordulnak elő az öntött házakban. A falat gyorsan kizsaluzzák, és a betonfelület takarás nélkül marad. A külső felület hűl, míg a fal belseje meleg a kötési hőtől. A külső felület ezen kívül zsugorodik is. Mindkét hatás húzást okoz a külső felületeken, mely repedéseket idézhet elő. Ezek a repedések 2–3 méterenként szoktak előfordulni. Nem reped át a teljes keresztmetszet, a repedésbehatolás megközelítőleg a keresztmetszet negyede. Az 1.4./h ábra egy olyan vasbeton keresztmetszet mutat, melynél az alsó felület hideg, a felső pedig meleg. Ez fordul elő az 1.2./c ábrán mutatott épületnél, de olyankor is, amikor téli viszonyok között a felső teret fűtik, az alsót pedig már nem. A repedés behatolása alulról a keresztmetszet közepéig várható. Az 1.4./h ábra egy olyan vasbeton lemez keresztmetszetét mutatja, mely-


1.5. ábra: Mélygarázsfödém jellegzetes repedései

nél az alsó felület még zsaluzott, a felső szabad, szárad és zsugorodik, mert elhanyagolták a felület betonozás utáni megfelelő locsolását, ezért a felső felület repedezett lesz. Az 1.5. ábrán egy mélygarázsfödém jellegzetes repedéseit ábrázoltuk. A vasbeton födémlemez zsugorodik, a talajban súrlódó falak sarkaiba befeszül, és ezért 45°-os repedések keletkeznek. Ezek ellen nagyon nehéz védekezni. Hosszú födémnél megjelennek a keresztirányú repedések is, melyek ellen a megfelelően sűrű dilatációs hézag nyújt némi védelmet. A repedések átmennek a vasbetonlemezen, ezeken télen az olvadt sós lé átcsurog, és károsítja az alsó szinten álló autókat. Németországban védelemül kidolgozták a repedéseket áthidaló, megfelelően rugalmas, kent felületi burkolatot. Az 1.6. ábrán sematikusan bemutattuk egy függőfolyosó szakasz alaprajzát és metszetét. A függőfolyosó lemezein sokszor 1–3 méterenként a falra merőleges, a lemezen átmenő repedések szoktak fellépni. Néha a lemez alján a kimosott cementből képződő cseppkő alakul ki. Ezeknek a repedéseknek az az oka, hogy a belső tér meleg, a külső tér lehűl, és a hőmérséklet-különbségből származó nyúlásdifferencia repedésként jelentkezik. A repedések méretét a meg-

1.6. ábra: Függőfolyosó-repedések

engedett érték alá lehet szorítani megfelelő mennyiségű (kb. 0,5%) hosszirányú elosztó acélbetét alkalmazásával. Ha a hideg és meleg rész között hőhíd-megszakítót alkalmazunk, a repedés – bár kisebb mérettel és előfordulási gyakori-


sággal – akkor is megjelenhet, mert ekkor is van valamelyes mechanikai kapcsolat a hideg és meleg rész között. Konzolos lemezek esetén a hőtágulási hézagok alkalmazása segíthet, de ha a függőfolyosó-lemez kiülő konzolgerendák között hosszirányban teherhordó, akkor nem lehet hőtágulási hézagokat alkalmazni. Egy hasonló jelenség szokott előfordulni az 1.7. ábrán vázlatosan bemutatott beton kerítéslábazatoknál. Hideg időszakban a lábazat földből kiálló része erősebben hűl le, mint a földben lévő rész, és ez a hőmérséklet-különbség okozta nyúláskülönbség repedéseket okoz. Az ilyen repedések ellen a kellően sűrűn alkalmazott hőtágulási (dilatációs) hézagokkal lehet védekezni. 1.8. ábra: Vakolatrepedés hálós erősítésű perlithabarcsos aljzaton

1.7. ábra: Kerítéslábazat-repedések

A kéményeknél törvényszerűen bekövetkezik a hőmérséklet-különbség okozta függőleges repedés, mind az önálló, mind a falazatban lévő kémények eseteiben. A függőleges repedés mindenképp megjelenik, hisz a kéménykürtő hőfoka (100–200 C°) jelentősen nagyobb, mint a környezeté. Védekezési lehetőség nincs. Utólagos javításként a kör alakú gyárkéményeket (a megrepedés után) acélpántokkal körbe abroncsolják. • Vakolatrepedések A vakolaton jelentkező repedések alapvetően kétfélék lehetnek. Az egyik esetben a vakolat repedése alatt a falszerkezet is repedt. Ezeket mint falszerkezeti repedéseket kell értékelnünk. A másik eset az, amikor a vakolati repedés alatt a fal nem repedt. Egy ilyen esetet mutatunk be az 1.8. ábrán. A múlt századi 60 cm vastag téglafal elég rossz állapotban volt. Ezért egy műanyaghálós erős vasalt cementvakolatot készítettek rá, hogy áthidalják a falban lévő hiányokat és repedéseket. (Megjegyzendő, ez sikerült is.) A cementrabic felett 3–4 cm perlithabarcs-vakolatot készítettek, melynek felületét egy kemény és rideg vakolati réteggel zárták. A fal hossza 35 méter volt, és dacára, hogy a vakolat-

gyártó legalább 10 méterenkénti dilatációs hézagot írt elő a felhasználási utasításban, semmiféle tágulási hézagot nem készítettek. A perlithabarcsréteg bizonyos hőszigetelést is adott, és egy nem túl kemény alátámasztást a külső kéreg hosszirányú mozgásának. A téli hideg időjárás határára a hosszú felületen a mintegy 30 C° hőátmenet hatására kellemetlen repedésrendszer keletkezett. Ha a korábbi repedést nyáron átfestik, akkor a téli összehúzódás hatására a repedéstágasság csökken, melyet a kemény festékréteg nem tud követni, és felpattogzik.

1.9. ábra: Festésfelgyűrődés

A felpattogzás vázlatos metszete az 1.9. ábrán látható. Megjegyezzük, hogy ilyen felpattogzás hasonló viszonyoknál a lapburkolatoknál is előfordul. • Faszerkezetek repedései Száradás Az építésben alkalmazott faanyagok ortotróp jellegű anyagszerkezettel rendelkeznek. A hosszirányú (rostirányú) szilárdságuk, és merevségük lényegesen nagyobb a rostokra merőleges, keresztirányú tulajdonságnál. Ezenkívül a visel-

15

DIAGNÓZIS

kedéséhez még az is hozzájárul, hogy térfogatuk nedvességérzékeny, nedvesedve duzzadnak, száradva zsugorodnak. A száradási zsugorodás közben keresztirányú húzás ébred, melynek hatására a gyenge keresztirányban a fatartó nagyon sokszor felhasad. A keletkezett repedés rendszerint a fakeresztmetszet közepéig hatol be. Egy ilyen felrepedt keresztmetszetet mutat be a 2.1. ábra, és egy felrepedt tetőtéri szelement láthatunk a 2.2. ábrán.

2.1. ábra: Fakeresztmetszet száradási repedése

Természetesen a kialakult repedés a rúd teherbírását csökkenti. Csökken a nyírási ellenállás, a hajlítási és a kihajlási ellenállás is [1]. Túlméretezett (régi) szerkezeteknél ez rendszerint nem okoz problémát, de ha más károsító (korhadás, rovarrágás) is csökkenti a teherbírást, akkor ez komoly gondot okozhat. Az újabb, mérnöki számítással kialakított szerkezeteknél, ha a repedésképződés lehetőségét nem vették figyelembe, komoly teherbírási és deformációs gondok merülhetnek fel. A repedések szilárd, fabarát kitt kitöltésekkel, és acél abroncsolással vagy átcsavarozással javíthatók. Kapcsolati hatás, keresztirányú húzás A nagyobb faszerkezetek napjainkban rendszerint rétegelt–ragasztott (RR) faanyagból készülnek. Ezek anyaga rendszerint válogatott, és ezért hosszirányú szilárdságuk nagyobb a természetes faragott vagy fűrészelt fakeresztmetszeteknél. A keresztirányú húzási ellenállás viszont nem növekszik meg. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tartók érzékenyebbek a felrepedésekre. Így pl. a tartóban a gépészeti vezetékek részére kialakított, rendszerint kör alakú nyílások mellett kialakuló nagy keresztirányú húzás felrepesztheti a tartót. A 2.3. ábrán néhány ilyen hasonló szerkezeti megoldást lát-

16

hatunk, melyeknél a repedés kialakulása gyakori. (A 2.3. ábra a gyakorlatban előfordult eseteket mutat.) A 2.3./a ábrán a kiharapás sarkánál fellépő keresztirányú húzás majdnem biztosan felrepeszti a tartót. A repedés ellen függőleges átcsavarozással lehet védekezni. Egy alkalommal, amikor nem gondoltak erre, és a tartók már a födém építésekor felrepedtek, alkalmazni kezdték az átcsavarozást. (A kereskedelemben

2.2. ábra: Tetőtéri faszelemen száradási hosszrepedése

e célra kialakított, végig famenetes csavarok kaphatók.) A helyszínen megfúrták a tartókat, elhelyezték a csavarokat, de a repedések ekkor is jelentkeztek. Ennek oka az volt, hogy a helyszíni hosszú furatok a fúrás során kitágultak, és a csavarok nem fogtak eléggé. (A hos�szú facsavarok csak üzemi körülmények között építhetők be megbízhatóan.) Kénytelenek voltak alátétes anyáscsavarokkal összefogni a tartóvégeket. A 2.3./b ábrán a ferdén lecsapott tartóvéget, ha túl meredeken alakítják ki, a keresztirányú húzás felrepesztheti a tartót. (Az előírások a keresztirányú húzás korlátozása érdekében megszabják az alkalmazható ferdeségi értéket [2]. Általában a lamellakifutás értéke tizenötszöröse kell hogy legyen a lamella vastagságának.) Egy ilyen felrepedt tartót láthatunk a 2.4. ábrán, ahol a feltétel nem volt kielégítve. Az ilyen felrepedést

2.3. ábra: Tartóvégek felrepedése

ugyancsak a függőleges átcsavarozással lehet javítani. A 2.3./c ábrán egy keretláb letámasztását láthatjuk, ahol a vízszintes erő egy beharapásos kialakítással akarták felvenni. Ez az erő keresztirányú húzást okozott a keretlábban, melyre az természetesen felrepedt. A javítás itt is a függőleges átcsavarozás volt. A 2.3./d ábrán egy háromcsuklós kialakítású szerkezet felső csomópontját láthatjuk. Hogy a szerkezet dolgozó szerkezeti magasságát növeljék, a két fél tartó összetámaszkodási pontját a tartó tengelyvonala felett helyezték el. Ez a megoldás természetesen nagy keresztirányú húzást okozott, amire a tartó felrepedéssel válaszolt. A helyes megoldás az lett volna, ha az összetámasztási csuklópontot a tartók tengelyvonala alatt, kb. az alsó negyedben helyezték volna el. Ebben az esetben a keresztirányú erő nyomás lett volna, ami nem repeszt. A javítás itt is a tengelyre merőleges, függőleges síkú átcsavarozás volt. A 2.5. ábra a szegezett csomópontok lehetséges repedésképeit mutatja. Az 2.5./a ábrán egy hajlításra igénybevett tartónak a szögezés erőjátékából adódó keresztirányú húzás okozta repedésképet láthatunk. A 2.5./b ábrán a keresztirányú húzóerő átadódásából keletkezett keresztirányú húzás okozta repedésképet mutatjuk be. A javítás itt is a tengelyre merőleges, függőleges síkú átcsavarozás.

2.4. ábra: Túl nagy ferdeséggel leszabott változó keresztmetszetű RR tartó repedése

2.5. ábra: Szegezett csomópontok lehetséges repedései


• Acélszerkezetek repedései Ismeretes, hogy a fáradás csökkenti az anyagok szilárdságát. Ez különösen az elkerülhetetlen feszültségcsúcsoknál jelenthet problémát. Az is ismeretes, hogy a rugalmas anyagban képzett lyuk mellett háromszoros értékű feszültségcsúcs alakul ki (3.1. ábra).

3.1. ábra: Feszültségeloszlás lyukgyengítés mellett

nem képes a varratban vagy az esetleg beedződött átmeneti zónában keletkezett mikrorepedések továbbterjedését megakadályozni. Ha az alapanyag nem képes ezeket áthidalni, akkor kedvezőtlen körülmények között előfordulhat, hogy a tartó a varrat hajszálrepedéséből kiindulva hirtelen átreped. Természetesen a tartó-tönkremenetel túlterhelés hatására is bekövetkezhet. Az alapanyag nem megfelelő megválasztására példa lehet a néhány évtizede hazánkban bekövetkezett katasztrófa, amikor a hibás anyagválasztás miatt egy hidegtartály (-200 C°) felrobbant, és két ember meghalt. Megemlítjük, hogy bizonyos acélok hidegtörési veszélyére a Liberty hajók tömeges törése hívta fel a figyelmet. A II. világháborúban az Amerikából Angli-

ába tartó hajókonvojok a német tengeralattjáró-veszély miatt kénytelenek voltak északra, a hideg vizekre vonulni, és a hajók nem megfelelő acélanyaga a lehűlés miatt ridegtörővé vált. Egyes hajókon komoly repedéses károsodások keletkeztek, és mintegy tucat hajó törött hirtelen ketté menet közben. Ez hívta fel a figyelmet bizonyos acélok hidegben való repedési hajlamára. Fentiekből egyértelműen következik, hogy a bekövetkezendő repedést el kell kerülni. Ennek első lépése az acélanyagok megfelelő megválasztása, a helyes hegesztési technológia alkalmazása, és a varratok gondos átvizsgálása (nagyítóval, ill. próbafúrással). Már megrepedt tartó repedését ideiglenes megoldásként a repedéscsúcsba való befúrással meg lehet állítani. Végleges javítás a megfelelő hegesztés, átlapolás, végső esetben a tartó cseréje lehet. 

IRODALOM

[1] Dulácska, E. – Dulácska, Zs. – Dulácska, B.: A farepedés okozta teherbírás-csökkenés, Magyar Építőipar, 1., 2016., 23. old. [2] Wittman, Gy.: Mérnöki faszerkezetek, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. [3] Korányi I.: Acélszerkezetek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. [4] Martos.: Bányakártan, Egyetemi jegyzet, 1962.

3.2. ábra: Lyuksor okozta repedéses törés

Ha az alapanyag képlékeny, a feszültségcsúcs le tud épülni, ha viszont rideg (nagyszilárdságú acélok), repedést okozhat. Ilyen lyuksor okozta repedés látható a 3.2. ábrán. Rideg anyag és fárasztó igénybevétel esetén a repedés már egyetlen lyuk esetén is megindulhat (3.3. ábra). Lyukkialakításokon kívül feszültségcsúcsok alakulhatnak varrathibáknál, varratok halmozódásánál, homorú kimetszéseknél stb. Mindezek fáradási repedések kiindulási helyei lehetnek. Ha a tartón a kialakult repedés után marad a statikus terhelés, nagy valószínűséggel bekövetkezik a teljes tönkremenetel (3.4. ábra). Egy ilyen fáradással eltörött tartót láthatunk a 3.4. ábrán. A hegesztési varratokban lehűlés okozta zsugorodás közben gyakran mikrorepedés keletkezik, és a varrat mellett az alapanyagban bizonyos esetekben beedződött, rideg zóna alakul ki. A hegesztett szerkezet rideg törésre való hajlama azt jelenti, hogy az alapanyag


Dr. Dulácska Endre

3.3. ábra: Lyukgyengítés okozta repedés megindulás

okl. építészmérnök, építési és igazságügyi szakértő, vezető tervező, Széchenyi-díjas Prof. emeritus egyetemi tanár

3.4. ábra: Ridegtöréssel átrepedt tartó

17

DIAGNÓZIS

Miért vált föl a kopóréteg? Ipari padlók készítésekor elterjedt technológia, hogy készül egy többé-kevésbé vastag bazaltbeton hordozóréteg, melyre – amint a beton annyira megszilárdul, hogy a munkást megbírja – ráterítenek egy vékony, korund-adalékanyagú, cementkötésű kopóréteget, melyet aztán műgyanta-diszperzióval lepermeteznek. A cikk egy hűtőház padlókészítési hibáját, illetőleg a hiba felderítését mutatja be. Dióhéjban

Egy betongyárban kevert, jól bedolgozott betonból készített ipari padlóra korundadalékos, cementkötésű kopóréteget terítettek előírás szerint, amelyet műgyanta-diszperzióval lepermeteztek. A munkahely zárt, hőszigetelt épület volt, magas páratartalommal, a kopóréteg mégis napokon belül fölvált. A laboratóriumi vizsgálat megállapította, hogy a beton szétülepedett, a szétülepedés miatt a beton felszíne kisebb szilárdságú volt a tervezettnél, a kopóréteg leválását a sokkal nagyobb cementtartalmú kopóréteg és az aljzat közt a kötés során keletkező feszültség okozta. A szétülepedés a beton összetételére (különösen az adalékszer-kompozícióra) vezethető vissza.

A BETON RECEPTÚRÁJA:

Bővebben

A hűtőház, amelynek a padlóját készítették, mintegy 3500 m2-es, három, aránylag kicsi ajtónyílással, 20 cm-es hőszigetelt falpanelekkel, 20 cm vastag talaj felőli PS-hab hőszigeteléssel. A betongyár a hűtőház szomszédjában volt. A padló CP 3,5/2,5-22/kk pályaburkolati betonból készült, augusztusban, kint 19–20 °C volt az átlaghőmérséklet, de csarnokban ennél melegebb volt, hiszen fűtötte a beton kötéshője. A készítés helyszínén magas volt a páratartalom. A kivitelezés során az első napon észlelte a megbízó, hogy a beton erősen habzik, ezért a betongyártól a légpórusképző adalékszer csökkentését, majd teljes kivételét kérte a receptúrából. A beton pépdúsnak tűnt, ezért a második napon – amen�nyire a pumpázhatóság követelménye megengedte – csökkentették a homokfrakció arányát.

A bedolgozott (szintre állított, lehúzott, bevibrált) betonra kb. 2 mm vastag kopóréteget vittek föl, amely lényegében egy magas cementtartalmú, korundadalékos cementhabarcs, amit műgyanta-diszperzióval permeteztek le, hogy víz- és párazáró legyen. A kivitelezést követő néhány napon belül a kopóréteg folyamatosan, egyre nagyobb felületen felvált. A nagymértékű felválás már a lokális javításokat nem tette lehetővé, ezért teljes felületű javítás vált szükségessé. Feladatom a hiba okának földerítése volt. Két kérdésre kellett válaszolnom: 1.) Megfelelnek-e a vizsgálatra átadott magminták összetételei a betongyári receptúrának? 2.) Mi okozhatta a kopóréteg fölválását?

Cement (CEM II/A-S 42,5 N, ill. CEM II/B-S 32,5 R): 360 kg m-3 Víz: 147 kg m-3 Adalékanyag: OH 0/4: 46% 842 kg m-3 (második nap folyamán 2 százalékponttal csökkentve lett) OK 4/8: 12% 220 kg m-3 (második nap folyamán 2 százalékponttal növelve lett) NZ 12/20: 42% 769 kg m-3 Adalékanyag összesen: 1831 kg m-3 Adalékszerek: folyósító szer: FK 842.2 (MC Bauchemie) 2,2 kg m-3 légpórusképző szer: Air 202 (1:4) (MC Bauchemie) 2,2 kg m-3 (első nap mennyisége fokozatosan csökkentve, majd teljesen elhagyva) kötéskésleltető szer: Retard 310 (MC Bauchemie) 1,44 kg m-3 Tervezett levegőtartalom: 60 dm3 m-3 Friss beton testsűrűsége: 2343 kg m-3

18

1. ábra: A minták

Vizsgálati eredmények

A vizsgálatokat a minták 70 °C-on történt tömegállandóságig történő kiszárítása után végeztük.


JELLEMZŐ

EREDMÉNY

VIZSGÁLATI MÓDSZER

1.) Külső:

Jól láthatóan szétülepedett, bedolgozási hibáktól mentes, karctűvel nehezen karcolható szilárd anyag.

Érzékszervi

2.) Testsűrűség:

2133 kg m-3

A henger geometriai méreteit tolómérővel, tömegét g-os érzékenységű mérleggel mértük.

3.) A henger fölső részének testsűrűsége:

1941 kg m-3

A henger fölső részéből kb. 3 cm-es magasságú részt gyémánt vágókoronggal levágtunk, a testsűrűséget a 2. pont szerint mértük.

4.) A henger alsó részének testsűrűsége:

2088 kg m-3

A henger alsó részéből kb. 3 cm-es magasságú részt gyémánt vágókoronggal levágtunk, a testsűrűséget a 2. pont szerint mértük.

5.) Az adalékanyagok Ca-tartalma:

OH: 0,39% OK: 0,42% NZ: 1,02% (átlag: 0,66%)

6.) A cement Ca-tartalma:

40,2%

7.) A beton Ca-tartalma (fölső részből): - cementtartalom:

7,46%

8.) A beton Ca-tartalma (alsó részből): - cementtartalom:

6,76%

367 kg m

-3

357 kg m-3

9.) A henger alsó részének - levegőmentes testsűrűsége: - levegőtartalma:

2527 kg m 174 dm3 m-3

10.) A henger felső - levegőmentes testsűrűsége: - levegőtartalma:

2536 kg m-3 235 dm3 m-3

11.) Plasztifikátortartalom:

0,8 kg m-3

12.) Légpórusképzőszertartalom:

3,8 kg m-3

-3

JELLEMZŐ

EREDMÉNY


1.) Külső:


Érzékszervi

2.) Testsűrűség:

2096 kg m-3


A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 108/10 szerint mértük a Ca-tartalmát.


2003 kg m-3


A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 108-10 szerint mértük a Ca-tartalmát.


2063 kg m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 108-10 szerint mértük a Ca-tartalmát. - számítás a Ca-tartalomból



8,04%




5,95%

A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből


309 kg m-3

2490 kg m-3 171 dm3 m-3

2474 kg m-3 190 dm3 m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 108-10 szerint mértük a Catartalmát. - számítás a Ca-tartalomból A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből

9.) Plasztifikátortartalom:

0,8 kg m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk és extraktumot UVspektrometriásan vizsgáltuk.

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk, és az extraktumot vékonyréteg-kromatográfiásan vizsgáltuk.

10.) Légpórusképzőszertartalom:

3 kg m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk, és extraktumot UV-spektrometriásan vizsgáltuk.

Amint láthatjuk, a laboratórium lényegében négy tényezőt vizsgált: a minta sűrűségét (illetve a sűrűség magasság szerinti eloszlását), a cementtartalmát, a levegőtartalmát, illetőleg az adalékszer-tartalmát. A sűrűség és a levegőtartalom vizsgálatával az építészszakmák művelői találkoztak, de a cementtartalom, illetőleg az adalékszer-tartalom vizsgálata kívül esik ezeknek a szakmáknak a területén, ezért írnék pár szót ezekről a módszerekről. A cement csak az építészek számára jelent egy anyagot; a kémikus keverékként fogja föl, méghozzá sokféle lehetséges összetételű keverékként. Klasszikus analitikai módszerekkel csak Ca, Al, Fe, vagy SiO32--tartalmukat lehet vizs-



407 kg m

-3

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk és az extraktumot vékonyrétegkromatográfiásan vizsgáltuk.

1. táblázat: A VIII. 17-i minta

A vizsgálati módszerekről

A kromatográfiás elválasztási technikák nagyon hatékonyak, olyan elválasztásokra képesek, amelyek desztillációval sokezer lépéssel lennének elérhetők.

2. táblázat: A VIII. 18-i minta

gálni. Ha tehát egy építőanyagban klas�szikus analitikai módszerekkel akarjuk a hozzáadott cement mennyiségét meghatározni, ezeknek az összetevőknek a vizsgálatára vagyunk utalva. Azok az építőanyagaink azonban, amelyekben cementet használunk, sajnálatos módon általában szilikátok, némi Ca-, Al-, és Fe-tartalommal. Tehát ahhoz, hogy a cementtartalomra analitikai adatokból következtetni tudjunk, az adalékanyagok Ca-, Al-, vagy Fe-tartalmát is mérnünk kell. Mivel a cementekben a kationok legnagyobb hányadát a Ca adja, a legkisebb hibát ennek mérésével érhetjük el. Ha tehát megmérjük a minta, valamint az abban alkalmazott cement és adalékanyagok Ca-tartalmát, már csak egy kétismeretlenes egyenletrendszert

kell fölállítanunk, aminek megoldásával megkaphatjuk a minta cementtartalmát. A Ca kényelmesen és kb. 1% hibával mérhető, tehát egész pontosan ki lehet a cementtartalmat számítani. Van olyan eset is, amikor csak a kész betont kapja az analitikus, a készítéséhez használt adalékanyag, ill. cement már sehol sem található. Ilyenkor is van mód a cementtartalom mérésére, de sokkal nagyobb bizonytalansággal. Ekkor azt a jelenséget lehet kihasználni, hogy a cement lekötésekor meghatározott hányadban (214%) kalcium-hidroxid szabadul fel. A kalcium-hidroxid egy része később elkarbonátosodik. Meg kell tehát határoznunk a minta összes Ca-tartalmát, valamint a karbonát- és hidroxid-formában lévő Ca-tartalmat.

19

DIAGNÓZIS JELLEMZŐ

EREDMÉNY


1.) Külső:


Érzékszervi

2.) Testsűrűség:

2059 kg m-3



1937 kg m-3



2064 kg m-3



9,03%



6,65%

442 kg m-3


347 kg m

-3


2550 kg m-3 191 dm3 m-3


2504 kg m-3 226 dm3 m-3

9.) Plasztifikátor-tartalom:

0,5 kg m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk, és az extraktumot vékonyrétegkromatográfiásan vizsgáltuk.

10.) Légpórusképzőszer-tartalom:

2,3 kg m-3

A mintát 1 mm alá őröltük, deszt. vízzel kiextraháltuk, és extraktumot UV-spektrometriásan vizsgáltuk.

A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből A mintát 1 mm alá őröltük, majd az MSZ 18284-2 szerint mértük a sűrűségét. - számítás a testsűrűségből és a levegőmentes testsűrűségből

3. táblázat: A VIII. 19-i minta 

 4. táblázat: Kopóréteg

JELLEMZŐ

EREDMÉNY


1.) Külső:

Fényes, szürke, bedolgozási hibáktól mentes, karctűvel nehezen karcolható szilárd anyag.

Érzékszervi

2.) Testsűrűség:

2159 kg m-3

Paraffinezéses – vízbemerítéses módszer

3.) A minta Ca-tartalma

12,7%

- cementtartalom:

658 kg m-3


Ebből kiszámítható a habarcs, vagy beton cement-eredetű Ca-tartalma, ami alapján pedig a cementek átlagos Ca-tartalmának ismeretében becslést tehetünk a minta cementtartalmára. Mivel a cementek Ca-tartalma változó, a becslés kb. 30%os pontosságú. Az adalékszerek mérése már bonyolultabb probléma. Betonkészítéshez sokféle adalékszert használnak. Vannak képlékenyítő, légpórusképző, hidrofóbizáló, kötésgyorsító, kötéskésleltető adalékszerek, melyek közt szerves és szervetlen anyagok egyaránt előfordulnak. A mi esetünkben légpórusképző, képlékenyítő és kötéskésleltető adalékszereket használtak, melyekből mintánk is volt. Sokkomponensű rendszerek vizsgálatára célszerű valamilyen elválasztástechnikai módszert alkal-

20

mazni. Egyik ilyen módszer a vékonyréteg-kromatográfia. A kromatográfia görög szóösszetétel, tükörfordítása: színírás. Nem az. Bár a legelső kromatográfiás elválasztás valóban kihasználta a vizsgált anyagok színét, nem a színek alapján történik a vizsgálat. A módszer működési elve, hogy a sok komponensből álló mintát egy álló szorbens fázisra juttatjuk, majd azt a szorbensről áramló gázzal, vagy folyadékkal (eluens) mossuk. A minta komponensei különböző sebességgel haladnak – lentebb bemutatom, hogy miért –, minek következtében szétválnak egymástól. Ha a mozgó fázis gáz, akkor gázkromatográfiáról, ha folyadék, akkor folyadékkromatográfiáról beszélünk. A folyadékkromatográfiának ma főképp két változatát használják a laboratóriumok: A nagy-

hatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) és a vékonyréteg-kromatográfiát (TLC). A HPLC esetében a szilárd álló fázist csőbe (kolonnába) töltik, az eluenst pedig jópárszáz bar nyomással préselik át a kolonnán, a TLC esetében pedig az álló fázist sík lapra terítik ki, és alapesetben az eluens a kapilláris erők hatására vándorol. A kromatográfiás eljárások elválasztási elve a megoszlási egyensúly jelenségén alapul. A megoszlás jelenségét egy hétköznapi példán mutatnám be. Mindenki látott már húslevest. A húsleves felszínén jellemzően zsírkarikák úszkálnak. A zsír ugyan általában színtelen, de a húslevesben sárga szokott lenni, mert a levesbe répát is szokás főzni. A répa karotinja beoldódik a levesbe, és megoszlik a víz és a zsír között. Mivel a karotin sokkal jobban oldódik a zsírban, mint a vízben, nagy része a zsírban lesz, ezért az elszíneződik, de valamennyi kevés lesz belőle a vízben is. (Kipróbálhatjuk: Ha a kész leveshez plusz zsírt teszünk, az új zsírkarikák kezdetben színtelenek lesznek, de nagyon gyorsan besárgulnak, anélkül, hogy közvetlenül érintkeznének a régi zsírkarikákkal.) A karotinnak a két fázisbeli koncentrációviszonya állandó: K = czs/cv. A K a megoszlási hányados. Ez adott fázispár esetén minden anyagra más érték. A megoszlási egyensúly akkor is beáll, ha a két megosztó fázis mozog egymáshoz képest. Ekkor azonban föllép egy érdekes jelenség: Mivel a mintakomponenseknek csak a mozgófázisban lévő hányada halad előre, egy komponens vándorlási sebessége annyiad része lesz a mozgó fázis áramlási sebességének, ahányad része a megoszlás után a mozgófázisban van. Miután a megoszlási hányadosok anyagi minőségre jellemző értékek, a minta minden komponense más és más sebességgel halad. Mire tehát a minta kiér a kolonnából, vagy végigfut a szilikagélrétegen, szétválik összetevőire. A kromatográfiás elválasztási technikák nagyon hatékonyak, olyan elválasztásokra képesek, amelyek desztillációval sokezer lépéssel lennének elérhetők. Kiválóan alkalmasak anyagok azonosítására, és nagyon kevés mintát igényelnek. Esetünkben a mintákat elporítottuk, 1 g-jukból deszt. vízzel kimostuk az adalékszereket, és az oldat egy részletét szilikagél réteglapra vittük. Megfelelő eluenssel elvégeztük az elválasztást, majd a lapot jódgőzzel befújtuk. A jódgőz rosszul adszorbeálódik a szilikagélen, de nagyon sok szerves anyagon megkötődik, elszí-


3. ábra: Az adalékszerek vékonyréteg-kromatogramjai (jódgőzös előhívás, kék színcsatorna)

Az eredmények értékelése

nezve azokat. A plasztifikáló szer összetevői ilyen anyagok. Az előhívott réteglapot irodai szkennerrel befényképeztük, és a képet erre a célra írt programmal (CPAtlas) elemeztük. Az elemzés alapja, hogy a minta komponensei az elválasztás során elkülönült foltokba kerülnek, és az egyes foltokban lévő anyag mennyiségével arányos a denzitásuk (optikai sűrűségük, színerősségük). A légpórusképző szer összetevői nem színeződtek el kellőképpen jódgőzzel, a kromatogram nem volt jól kiértékelhető, viszont a szer ultraibolya spektrumában volt specifikus sáv, ezért ezt spektrofotometriásan tudtuk mérni. A spektrofotometria azt a jelenséget használja ki, hogy az oldatok fényelnyelése a mintára jellemző hullámhosszon arányos a minta koncentrációjával. A KÉSZÍTÉS NAPJA:

TESTSŰRŰSÉG (SZÁ RAZON)

VIII. 17.

2133 kg m-3

VIII. 18.

2096 kg m-3

VIII. 19.

2059 kg m-3

A KÉSZÍTÉS NAPJA:

CEMENTTARTALOM (SZÁRAZON)

VIII. 17.

362 kg m-3

VIII. 18.

358 kg m-3

VIII. 19.

395 kg m-3


Vizsgáljuk most meg, hogy a minták mennyiben feleltek meg a betongyári receptúráknak! Ehhez táblázatosan bemutatom a mért, illetve a receptúrabeli, vagy abból számított adatokat. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált minták testsűrűségei szokatlanul alacsonyak, cementtartalmuk megfelel a receptúrának, túltelítettek, látható bedolgozási hibákat nem tartalmaznak, de nagyon magas a porozitásuk. Légpórusképző adalékszerből a tervezettnél többet, képlékenyítő szerből kevesebbet tartalmaznak. A kopóréteg fölválásának közvetlen és nyilvánvaló oka a réteg elégtelen tapadószilárdsága. Ez több dologra vezethető vissza. Bazaltbetonon eleve nehezen tapad meg a kéregerősítő habarcs. RECEPTÚRA SZERINTI ÉRTÉK (SZÁRAZON, 28 NAPOS KORBAN)1

ELTÉRÉS A RECEPTÚ RÁTÓL - 4,8%

2240 kg m-3

- 6,4% - 8,1%

RECEPTÚRA SZERINTI ÉRTÉK (SZÁRAZON)

ELTÉRÉS A RECEPTÚ RÁTÓL megfelel (+ 0,5%)

360 kg m-3

megfelel (- 0,5%) megfelel (+ 10%)

POROZITÁS (SZÁRAZON) ÁTLAGOS

FÖLSŐ RÉSZ

VIII. 17.

205 dm3 m-3

235 dm3 m-3

VIII. 18.

181 dm3 m-3

190 dm3 m-3

VIII. 19.

209 dm3 m-3

226 dm3 m-3

RECEPTÚRA SZE RINTI ÉRTÉK (SZÁ RAZON, 28 NA POS KORBAN)2

ELTÉRÉS A RECEP TÚRÁTÓL (FELSŐ RÉSZ RE VONATKOZ TATVA) nem felel meg (+ 44%) nem felel meg (+ 17%)

163,5 dm3 m-3

nem felel meg (+ 39%)


LEVEGŐMENTES TESTSŰRŰSÉG (ÁTLAGOS, SZÁRAZON)

VIII. 17.

2532 kg m

VIII. 18.

2482 kg m-3

VIII. 19.

2527 kg m-3

RECEPTÚRA SZERINTI ÉRTÉK (SZÁRAZON)

Pasinszki József

2678 kg m-3

igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő

-3


LÉGPÓRUSKÉPZŐSZERTARTALOM

RECEPTÚRA SZERINTI ÉRTÉK

ÉRTÉKELÉS

VIII. 17.

3,8 kg m-3

2,2 kg m-3

nem felel meg (+ 77%)

VIII. 18.

3 kg m-3

-

nem felel meg

VIII. 19.

2,3 kg m

-

nem felel meg


PLASZTIFIKÁTOR TARTALOM

RECEPTÚRA SZERINTI ÉRTÉK

ÉRTÉKELÉS

VIII. 17.

0,8 kg m-3

VIII. 18.

0,8 kg m-3

VIII. 19.

0,5 kg m-3


A vizsgált betonminták porozitása a tervezettnél nagyobb, ami önmagában is szilárdságcsökkentő tényező. A nagyobb porozitás oka lehet a tervezettnél több képzett levegő bevitele a betonba, de az is, hogy a betonba a tervezettnél több vizet kevertek, vagyis a vízcementtényezőt a receptúra szerinti értéknél nagyobbra állították be. A nagyobb vízcementtényező kisebb szilárdságot eredményez. A közölt fényképfelvételeken látható, illetve a laboratóriumi vizsgálatok adataiból egyértelmű, hogy a beton még szét is ülepedett. A kopóréteget a beton kezdődő szilárdulása után kell fölvinni, ám ha a beton szétülepedett, a tetején kisebb volt a cementtartalom (a cementnek kb. 3,1 g cm-3 a sűrűsége, a kvarc adalékanyagé 2,65, a bazalté pedig 2,85 g cm-3), sok volt a légbuborék, és ehhez a gyengébb felszíni réteghez kellett volna a sokkal nagyobb cementtartalmú misungnak tapadnia. A kéregerősítő habarcsot a kötése során föllépő zsugorodás miatti feszültség törvényszerűen választotta le a betonról. A szétülepedés oka a hibás – rosszul tervezett, és még a tervhez képest is elrontott – betonösszetétel. A légpórusképző szert vélhetőleg a padló vízfelszívó képességének csökkentése végett tervezték a receptúrába, de ez a megoldás a kopóréteg fölvitelének feltételeit rontja, túl sok képzett levegővel pedig a padló szilárdságát is csökkenti. Ha kopóréteget akartak bazaltbetonon alkalmazni, és egyúttal azt vízzáró minőségben akarták készíteni, célszerűbb lett volna hidrofóbizáló szert használni. Képlékenyítő szer alkalmazása a szétülepedési hajlam csökkentése miatt szükséges. 

-3

nem felel meg 2,2 kg m-3

nem felel meg nem felel meg

Lektorált szakmai cikk. A beton testsűrűsége az alkotórészek testsűrűségének súlyozott átlaga. A jól bedolgozott, telített vagy túltelített betonban nincs bedolgozási hibából és péphiányból származó levegő, de van a légpórusképző szerrel bevitt, valamint a le nem kötött keverővíz elpárolgása nyomán keletkező légtartalom (porozitás). A keverővízből a beton a lekötés során x ≤ 1 esetén Vw,k = mc*(0,08 + 0,1 x) mennyiségű vizet köt meg (mc a cement mennyisége, x a vízcementtényező). Jelen esetben tehát a beton testsűrűsége a következő: 2343 kg m-3 – (147 kg m-3 – 360 kg m-3 * (0,08 + 0,1 * 147/360)) = 2240 kg m-3. 2 A porozitás a légpórusképző szerrel bevitt levegőbuborékok és a le nem kötött keverővíz elpárolgása nyomán maradó kapillárisok térfogatának összege. Jelen esetben: 60 dm3 m-3 (147 dm3 m-3 – 360 kg m-3 * (0,08 + 0,1 * 147/360)) = 163,5 dm3 m-3. 1

21

IRATTÁR

Építési napló – hibák, mulasztások, következmények Az építési napló, illetve annak vezetése az építőipar egyik legtöbbet vitatott, általában nem szeretett járulékos része, mely azonban elengedhetetlen része az építési kivitelezéseknek. Az építési naplóval azonban nemcsak az a baj, hogy a legtöbben nem szeretik, hanem túlnyomó többségben nem is tudják, hogy hogyan kell szabályosan, előírásszerűen vezetni, és egyáltalán miért szükséges.

M

INDENEKELŐTT érdemes tisztázni, hogy miért van szükség az építés naplóra. Ehhez elsőként azt kell tudni, hogy az építési napló az egyetlen, jogszabályi formában rögzített, autentikus dokumentáció, amely a beruházás folyamatát, résztvevőit, körülményeit és a résztvevők észrevételeit kronologikus sorrendben tartalmazza. Ezt nem csak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet „Építési napló”-ról szóló fejezete deklarálja: a beruházás során vagy azt követően kialakuló jogviták esetében a

22

bíróságok elsősorban és konzekvensen az építési naplót tekintik hiteles dokumentációnak! Éppen ezért a napló megfelelő vezetése alapvető fontosságú a beruházásban részt vevő tisztességes kivitelezők és építtetők számára. Azon esetekben, amikor a napló hiányos, olvashatatlan vagy egyértelműen hamis adatokat tartalmaz, az ezt (is) figyelembe vevő döntések mindig további vitát, elégedetlenkedést szülnek. Márpedig ma már nem csak a bíróságokon, de például a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez történő beadvány elbírálása esetén is elsődleges

információforrás az építési napló. De ide sorolhatjuk a biztosítási ügyeket is. Könnyen belátható tehát, hogy az építési naplónak a mai napig kiemelt szerepe van az építőipari tevékenységekben, és nem helyettesítheti a kooperációs jegyzőkönyv vagy a felek közötti levelezés. Ezek egymást kiegészítve alkotnak egységes dokumentációt, amelyekből egy beruházási folyamat később kellő részletességgel megismerhető. Az elektronikus építési napló bevezetésével ezek integrálása is könnyebbé vált. A jegyzőkönyvek, e-mail üzenetek vagy írásba fordított hangfelvételek könnyen feltölthetők az e-napló mellékleteként. Ezzel el is értünk az egyik legfontosabb változáshoz, mely az építési naplókat érintette kötelezővé tételük óta; az elektronikus építési napló, továbbiakban: e-napló megalkotása. Az e-napló rengeteg olyan változást hozott a naplóvezetésben, amelyek legtöbb esetben rávilágítottak a korábbi rendszer gyengeségeire, megpróbálva orvosolni is azokat. Megjegyzendő, hogy az e-naplót elérő webes felület, az e-epites.hu is megújult az utóbbi időben, könnyebbé és közvetlenebbé téve az e-napló elérhetőségét. A változás és megújulás tehát itt is folyamatos. De nézzük most, miért is jelentős előrelépés az e-napló! Kezdjük azzal, hogy a kézzel írt papír alapú napló mindig ki volt téve a „környezeti ártalmaknak”. Bírósági ügyek


során számtalan esetben találkozhatunk olvashatatlan, hiányos építési naplóval, mely megázott, összegyűrődött, elszakadt, foltos volt, és a kézírások alapján a bejegyzést tevő személy rendszeresen nem volt beazonosítható. A papíralapú napló sokszor „elveszett” (ellopták, megsemmisítették stb.), vagy csak „bebetonozták”, eltépték és így tovább: a lényeg, hogy alkalmatlan volt arra, hogy az építési folyamatot dokumentálja. Márpedig ez nemcsak a kivitelező vagy csak az építtető (illetve csak a fővállalkozó és csak az alvállalkozó) érdeke volt, hanem mindkét félé együttesen: a naplóba bejegyzett tényadatok bármilyen későbbi vitás esetben perdöntőek lehetnek. Ám ezt még mindig nem ismerik fel az építőipari szereplők, és nevezhetjük ezt a legelső és legnagyobb hibának, amit el lehet követni a naplóvezetéssel: a napló biztosíték, fegyvertény és kordokumentum, mely később alkalmas lehet állításaink alátámasztására, igazunk megvédésére, igazolására. Amíg ez nem tudatosul mindenkiben, és a naplót „szükséges rossznak” tartják, nem várható el, hogy az a kivitelezésről reális képet adjon vissza. Persze az e-napló hozott sok olyan járulékos változást is, mely az építőipar sok szereplőjének nem nyerte el a tetszését: nevezetesen azt, hogy a napló, a benne szereplő vállalkozók, szerződések és folyamatok ellenőrizhetővé váltak a hatóságok számára. Szomorú, de ez ma az egyik legnagyobb „visszatartó erő”, hogy az e-napló szélesebb körben

elterjedjen, és ne csak a jogszabályilag amúgy is kötelező esetekben kerüljön sor a vezetésükre. Pedig ez nemcsak kötelességeket hozott magával, hanem lehetőségeket is: a kivitelezés résztvevői is meggyőződhetnek az egyes vállalkozók megfelelőségéről és az építési folyamatok szakszerűségéről – ide érve a munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírások betartását is.

tozta, de az e-napló már jellegénél fogva szabályozza az eljárást. Rögtön tovább fűzve a fővállalkozó– alvállalkozó közötti alvállalkozói napló kérdését: az építőiparban nagyon sűrűn alkalmazott – egyébként önmagában szabályos – átvállalt naplóvezetés is régóta félreértéseken alapul. A naplóvezetés átvállalása ugyanis nem azt jelenti, hogy a fővállalkozó ebben az esetben az átvál-

Beírásokat, de különösen jognyilatkozatokat csak azok tegyenek a naplóba, akik ehhez felhatalmazással és/vagy szakképesítéssel, engedéllyel rendelkeznek. Tipikus naplóvezetési hibák

Az e-napló bevezetése azért volt egy nagyon érdekes és tanúságos lépés, mert rávilágított arra, melyek azok az előírások, eljárásrendi szabályok, melyeket a résztvevők nem ismernek, vagy ismernek, de következetesen nem tartanak be. Most néhány ilyen tipikus problémát veszünk górcső alá! A naplóvezetés egyik fontos szabálya, hogy ki írhat a naplóba, pontosabban ki melyik naplóba írhat. Ökölszabály, hogy írásos viszonyban csak azok lehetnek, aki valamilyen szerződéses viszonyban is állnak egymással. Azaz az építtető írhat a fővállalkozók naplóiba, az alvállalkozói naplókba nem – mert az alvállalkozókkal nincs szerződéses kapcsolata. Ezt a papíralapú naplóknál semmi nem korlá-

lalt alvállalkozói napló helyett a saját naplójába írja be az alvállalkozó tevékenységeit is, hanem azt, hogy a saját naplója mellett az alvállalkozóét is (mely önálló, független napló) ő vezeti. Ezt önmagában az e-napló nem képes meggátolni, ezért különösen fontos, hogy a részvevők tisztában legyenek ennek szabályszerű módjával. Hasonló a helyzet a beírók státuszának meghatározásával, ahol szintén sok a régről beidegződött, de helytelen eljárás. Azért mert valakinek van bejegyzési joga, még nem feltétlenül írhat akármit (akárhol, akármikor) a naplóba. Ezt a papíralapú naplóknál szintén nem lehetet korlátozni, de az e-napló már ezt a problémát is megoldotta. Persze ugyanez igaz az olvasási jogra is: a papíralapú naplót az

HERZ 8251 ETKF+

Elektronikus termosztatikus fej távszabályozási lehetőséggel

Jól bevált precíz szabályozástechnika Egyszerű üzembehelyezés, változatos tartozékok 1977 után gyártott HERZ szelepekre illeszkedik Nagy, áttekinthető kijelző, sok hasznos információval Kommunikál a helyiségtermosztáttal Kommunikál a többi érzékelővel

HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1172 Rétifarkas u. 10. Tel +36 1 2540 580, www.epitesi-hibak.hu Fax: +36 1 2540 581 [email protected] - www.herz.eu

23

IRATTÁR

építtető vagy a kivitelező annak mutatta meg, akinek ő akarta, függetlenül attól, kinek lett volna joga beletekintetni abba. Az e-napló ezt a gondot is megoldotta. Ugyanakkor az e-napló sem mindenható. A következő nagy gondot, a naplók ellenjegyzésének kérdését már az e-napló sem tudja „magától” orvosolni. Ebben a kérdéskörben a leginkább releváns kérdés az építési műszaki ellenőr naplóellenőrzési és ellenjegyzési felelőssége. A már említett 191/2009-es kormányrendeletnek az e-napló bevezetéséig (2013. október 1-jéig) hatályos verziójában az építési napló ellenőrzésére vonatkozóan a műszaki ellenőr számára legalább tízna-

szükséges: ez célszerűen lehet egy-egy eseti bejegyzés, mely arról szól, hogy vállalkozó addigi bejegyzéseit a műszaki ellenőr tudomásul veszi. Nyilvánvalóan nem fogadható el ennek ciklikusságára hosszabb idő, mint a korábbi szabályozás szerinti tíz nap. Célszerű tehát erről a feleknek (elsősorban az műszaki ellenőrnek és az őt megbízó építtetőnek, másodsorban a műszaki ellenőrnek és a kivitelező vállalkozónak) külön megállapodniuk. Ami továbbra is bizonyos: azon minősített esetekben, amikor valamely bejegyzéshez jogszabályilag rögzített válaszadási határidő kötődik, azokat változatlanul be kell tartani.

ponkénti ellenőrzés volt előírva. (Érdekes azt megemlíteni itt, hogy alig volt olyan szakember, aki evvel a tíznapos előírással tisztában lett volna.) Az elektronikus napló bevezetésekor ez a kitétel (is) változott, és a ma is hatályos előírás szerint az e-naplót a műszaki ellenőrnek folyamatosan kell ellenőriznie! Mit jelent ez?

A műszaki ellenőr vagy akár az építtető (fővállalkozó–alvállalkozó viszonylatban pedig a fővállalkozó) ellenőrzése, a beírások tudomásul vétele egyébként kiemelt fontosságú. Amennyiben a vállalkozó bizonyos akadályoztatásokra vonatkozó észrevételeit szabályszerűen megteszi az építési naplóban, de erre az építtető – illetve az őt képviselő műszaki ellenőr – részéről ellenjegyzés, érdemi válasz nem érkezik, az egy későbbi elbírálási (bírói) szakaszban a vállalkozó részére jelent előnyös megítélést. Ez egyébként teljesen logikus gondolatmenet: a hivatali utat betartó vállalkozó joggal várhatja el, hogy az építési naplóba tett bejegyzésére az építtető, illetve a műszaki ellenőr érdemben reagáljon. Az építési napló egy okirat, melynek jelentőségéről sokan elfeledkeznek. Az e-napló ezen sokat segített, mert a módosítások, javítások lehetőségének széles körű korlátozásával biztosítja, hogy a naplóba egyszer megtett bejegyzéseket később már senki ne módosíthassa. Ez persze megfontolt naplóvezeté-

A napló ellenőrzése

A jogszabály korábbi verziója szerint a papíralapú napló esetében a napló ellenőrzése nem egyszerűen annak olvasását, hanem ellenjegyzését is jelenti: a műszaki ellenőr köteles volt az aláírásával igazolni. A most hatályos verzióból ez hiányzik, így jelenleg nem definiált, mit takar az ellenőrzés, illetve hogyan igazolható, hogy a műszaki ellenőr a folyamatos ellenőrzést elvégezte. Ennélfogva jelenleg nincs egységes álláspont sem arra nézve, hogy milyen időközönként, sem arra, hogy hogyan ellenőrizze a naplót a műszaki ellenőr. A rendszeres ellenőrzés valamilyen módon történő írásos igazolása azonban elengedhetetlenül

24

sét is feltételez, melybe csak olyan tételek kerülnek be, amelyek később nem támadhatók – de egyben azt is jelenti, hogy nem szabad emiatt a naplóvezetést a minimálisra szorítani, elhanyagolni. Ha ugyanis nem kerül be egy fontos tényközlés a naplóba, az utólag már nem pótolható (egészen pontosan: időben nem módosítható, hogy hová kerüljön, az utólag tett beírások csak a beírás időpontjában kerülnek rögzítésre a naplóban). Leegyszerűsítve ez azt (is) jelenti, hogy a korábbi papíralapon bevett szokás, miszerint „kihagyunk helyet a későbbi beíráshoz” az e-naplónál már nem működik. Végül nagyon fontos, hogy beírásokat, de különösen jognyilatkozatokat csak azok tegyenek a naplóba, akik ehhez felhatalmazással és/vagy szakképesítéssel, engedéllyel rendelkeznek. Habár a már emlegetett 191/2009-es kormányrendelet nem definiálja egyértelműen, hogy például a műszaki vezetői nyilatkozatot kizárólag a felelős műszaki vezető teheti meg, azért legyünk vele tisztában: ez az ő feladata. Az építési naplóban – még az e-naplóban is – ugyanis ezt a nyilatkozatot bárki megteheti, olyan is, akinek esetleg nincs erre jogosultsága. Bizonyos esetekben az e-napló gátolja az illetéktelen bejegyzések megtételét, de ez nem minden esetben igaz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a naplóba bejegyzést tevők mindig legyenek tisztában azzal, hová és milyen minőségben tehetnek írásos bejegyzéseket. Bár az e-napló bevezetése már sokat segített, még mindig nem foglalta el az őt megillető helyet az építési dokumentációk sorában. Nyilvánvalóan sok régi beidegződést kell levetkőzniük az építőipari szereplőknek, hogy az e-naplók szabályosan és hasznosan legyenek vezetve. Ám ha ez teljesül, sem attól nincs mit tartani, hogy a hatóságok rálátnak a naplóra, sem attól, hogy egy haszontalan iromány készítése veszi el az időnket. Ezzel pedig az e-napló ismét előléphet – elő kell lépnie – a legfontosabb dokumentációs és kommunikációs anyagnak a beruházás adminisztrációja során. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő


IRATTÁR

Építőipari viták rendezése 6. rész a TSZSZ gyakorlatában Már három éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több száz milliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítására hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés. A cikksorozat az elmúlt három év tapasztalatait mutatja be.

A

SOROZAT KORÁBBI RÉSZEI a nem kellően körültekintő szerződéskötésből eredő vitákkal, a pótmunkák–többletmunkák értelmezési problémáival, a kivitelezés szükséges dokumentálásával, a minőség általános kérdéseivel, és az átadás-átvételi eljárás problémáival foglalkoztak. Az építőipari gyakorlatban a szerződések biztosítékául általában a bankgarancia intézménye szolgál. Gyakori problémát jelent azonban a bankgaranciák visszaélésszerű, valós indok nélküli vagy túlzott mértékű lehívása, amelynek a jogalkotó a TSZSZ eljáráson keresztül kívánt gátat szabni. A jogszabály lehetőséget ad két további mellékkötelezettség – zálogjog és kezesség – esetén is a TSZSZ eljárásának igénybevételére, a gyakorlatban azonban eddig kizárólag bankgarancia-lehívással kapcsolatos kérelmek fordultak elő. Ezek az összes beadott kérelem 4%-át teszik ki. Azokban az esetekben, amikor a vállalkozó a bankgarancia lehívásának jogosságát vitatja, lehetősége van a TSZSZ-hez fordulni. Ha ezt időben, a bank teljesítési határidején belül megteszi, a bank a lehívást a szakvélemény elkészültéig nem teljesíti. A 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:431. § (1) szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A garantőr tehát a bank, amely azt vállalja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogosult (megrendelő) részére pénzfizetést teljesít a kötelezett (vállalkozó) kötelezettségvállalása alapján. Az építőipari gyakorlatra lefordítva, a megrendelő a vállalkozó nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a bankgarancia összegéből fedezheti a teljesítés elmaradása vagy hibás teljesítés miatt elszenvedett kárát. Korábban ezek a bankgaranciák nagyrészt „feltétel nélküliek” voltak, tehát amikor a jogosult a lehívást kezdeményezte, a banknak felülvizsgálat nélkül teljesítenie kellett azt. A vállalkozónak/kötelezettnek nem jelent az sem könnyebbséget, amikor a szerződésbe olyan általános megfogalmazás kerül,

miszerint „nem szerződésszerű teljesítés” esetén hívható le a bankgarancia. A banknak sem műszaki szakembere, sem túl sok ideje – a gyakorlat szerint legfeljebb öt napon belül a lehívást teljesíteni kell – nincs arra, hogy a lehívás jogosságát egyáltalán mérlegelje. Ez pedig számtalan visszaélésre adhat alkalmat a megrendelők részéről. Ezen a – vállalkozók számára kedvezőtlen – gyakorlaton kívánt változtatni a jogalkotó, amikor a TSZSZ hatáskörébe utalta a jogosulatlannak vélt mellékkötelezettségek érvényesíthetőségének vizsgálatát. A 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ törvény) 2. § (4) szerint, amennyiben a bankgarancia lehívásának jogosságát vitatja a kérelmező, és ezért fordul kérelemmel a TSZSZ-hez, a banknak a bankgarancia-szerződésben foglalt teljesítési határidőre tekintet nélkül a fizetés teljesítését fel kell függesztenie, és azzal megvárnia a TSZSZ szakvélemény elkészültét. A TSZSZ eljárásának tehát a jogszabály szerint halasztó hatálya van, a biztosítékot nyújtó a Ptk. szerinti késedelembe nem esik, ha a lehívás teljesítésével megvárja a TSZSZ szakvélemény megérkezését. A TSZSZ szakvéleménye a mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálatakor is kizárólag műszaki szakértői kérdésekben készül. Ilyen esetben a szakértői tanács a szakvéleményben arra a kérdésre ad választ, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése – adott esetben a bankgarancia lehívása – indokolt-e, részben indokolt vagy nem indokolt. A bank számára tehát – amely alapesetben fizetésre kötelezett a lehívó felé – a kifizetés műszaki megalapozottságát a TSZSZ szakvéleménye erősíti meg. A 236/2013. (VI.30.) kormányrendelet 8. § (4)–(6) rendelkezik arról, hogy a biztosítékot nyújtó a TSZSZ szakvéleményében foglaltak alapján teljesíti, nem teljesíti, vagy részben teljesíti a lehívást, utóbbi két esetre pedig a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. A bankgaranciaszerződésben foglaltakkal szemben tehát – miszerint a banknak lehívás esetén teljesítenie kell – a törvény erejénél fogva elsőbbséget élvez a TSZSZ szakvéleménye.

A bankgarancia-szerződésben foglaltakkal szemben tehát a törvény erejénél fogva elsőbbséget élvez a TSZSZ szakvéleménye.


25

IRATTÁR

A TSZSZ gyakorlatában eddig 27 db a bankgarancia lehívásának jogosságát vitató kérelem fordult elő, ezen belül is teljesítési és szavatossági bankgaranciákkal kapcsolatos vitákról volt szó. Az összes kérelem 4%-át kitevő darabszám nem tűnik soknak, ugyanakkor ezek mindegyikéhez több tíz-, nemegyszer százmilliós nagyságrendű követelés tartozott. Az ilyen kérelmek esetében gyakori, hogy a bankgaranciát a lejáratkor, vagy éppen a lejárat előtt, és annak teljes összegére hívják le.

Példák a gyakorlatból

Egy esetben azért fordult a vállalkozó a TSZSZ-hez, mert a szavatossági bankgaranciájának lehívását a banknál a garanciális hibalista átadásával megegyező napon kezdeményezte a megrendelő, így nem hagytak számára időt a javítások elvégzésére. A beadott dokumentumokból jól látható volt, hogy a műszaki átadás óta eltelt időben a vállalkozó a megrendelő minden hibajavítási felhívására reagált, a garanciálisnak tekinthető hibákat javította, a javításokról nyilvántartást vezetett, ezeket egyeztette a megrendelővel. A helyszíni szemle során a szakértők azt is megállapították, hogy a hibalista több olyan hibát is tartalmazott, amely nem tartozott a garanciálisan javítandó hibák közé, azok a nem rendeltetésszerű használat következményei voltak. Hangsúlyozni kell, hogy a bankgarancia lehívása a Ptk. szerint nem indokolt abban az esetben, ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával. Ilyennek tekinthető, ha a jogosult szándékos magatartása akadályozza meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt. A fenti esetben a hibalista átadásával megegyező napon történő lehívás a javítás elvégzését egyértel-

műen nem tette lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben sem arról van szó, hogy a hibák vagy azoknak legalább egy része nem állna fenn, hanem arról, hogy a bankgarancia lehívását meg kell, hogy előzze a vállalkozó részére a hibalista átadása, és kellő időt kell biztosítani számára a hibák kijavítására. Ha mindez megtörténik, és a vállalkozó a javítást megtagadja, akkor lehet jogos a lehívás. A szakvélemény összefoglalva meg is állapította, hogy a bankgarancia lehívása az adott esetben nem volt indokolt.

A bankgarancia lehívása nem indokolt, ha a jogosult visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával. Egy másik TSZSZ eljárásban a vállalkozási szerződés számos szerződést biztosító mellékkötelezettséget tartalmazott mint teljesítési biztosítékot, késedelmi és hibás teljesítési kötbért, jótállási biztosítékot. A szerződés szerinti beruházás elkészült, az átadás-átvételi eljárás lezajlott. Ezt követően a megrendelő mind a teljesítési biztosítékot, mind a késedelemből, mind a hibás teljesítésből eredő kötbért érvényesíteni kívánta. A helyszíni szemle során a szakértői tanács megállapította, hogy a létesítményt rendeltetésszerűen használják, így a szerződés teljesítésének elmaradásáról ebben az esetben nem lehetett beszélni. A jogosult visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívással akkor is, ha a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt. A fenti esetben tehát akkor lett volna indokolt a bankgarancia lehívása, ha a szerződés teljesítése elmaradt volna, de mivel erről nem volt szó, a lehívás itt sem volt indokolt. A harmadik esetben mindkét fél számára kedvezően, a bankgarancia lehívása nélkül, megegyezéssel zárult az eljárás. A vállalkozó egy gazdasági létesítmény építésének generálkivitelezéséről szóló szerződésben jótállási kötelezettségei biztosítására bankgaranciát szolgáltatott a megrendelő részére. A megrendelő minden előzmény és konkrét hiba megnevezése nélkül, a bankgarancia teljes összegére vonatkozó igénybejelentést nyújtott be a pénzintézethez, ezért a vállalkozó a TSZSZ-hez fordult. A szakértői eljárás során kiderült, hogy a lehívás indokát egy megrendelő által készíttetett szakértői vélemény adta. A szakértői tanács ennek a szakvéleménynek a tételeit vizsgálta felül, és megállapította, hogy a hibák fennállnak, viszont csak részben vannak összefüggésben a vállalkozó teljesítésével. A vállalkozó a javítást a szakértői eljárás időtartama alatt megkezdte, és a TSZSZ szakvélemény végül a vita lezárásának alapja lett. Amint látható, amikor a bankgarancia lehívásának indokoltsága vitatott, elsődleges, hogy a megrendelő és a vállalkozó részéről kellő mértékben dokumentálva legyen a bankgarancia lehívásának indoka, illetve a teljesítés és a javítások szerződés szerinti megtörténte.  A TSZSZ működéséről részletesebb információk a www.mkik.hu/ hu/tszsz honlapon találhatók.

Csermely Gábor

dr. Tarján Katalin

vezető-helyettes – TSZSZ

jogi előadó – TSZSZ


FELELŐSSÉG

Igazságosabb ítéletek születhetnek a felelős műszaki vezetők ügyében A KIVITELEZŐ ÉS A FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ FELELŐSSÉGÉNEK KÉRDÉSEI A JANUÁRTÓL KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FÉNYÉBEN Mind a Kúria, mind az ennek fényében eljáró törvényszékek hoztak már jogerős ítéletet építtető által indított perben olyan felelős műszaki vezető ellen, aki felelőssé volt tehető a már megszűnt kivitelező által okozott építési hibákból eredő károkért. Jogi képviselők sora és néhány bíró is egyetért abban, hogy a felelős műszaki vezető díja volumenében össze sem hasonlítható az őt alkalmazó kivitelezőjével. Ezek az ítéletek jogszerűek, de mégis igazságtalanok. Mégis felelősség szempontjából nem tehető különbség, így az okozott kár a műszaki vezetőtől is teljes egészében követelhető. Hozhat-e változást az új jogszabály, van-e remény a felelős műszaki vezetők számára az ilyen és ehhez hasonló igazságtalan helyzetek elkerülésére? Fordulat a felelős műszaki vezetők bírói megítélésében

Decemberben másodfokon is jogerős ítélet született egy, az irodánk által képviselt felelős műszaki vezető ügyében, ahol a bíróság elvi éllel is megállapította az alábbi, más perekben is fontos felelősségmegosztást. „Az épületkárokat eredményező vízszigetelési elégtelenségért elsősorban a kivitelező a felelős. Az ő felelősségét nem közelíti meg az építkezés szakmai felügyeletével, a munkák szakszerű lebonyolítását biztosítani hivatott ellenőrzésével megbízott felelős műszaki vezető felelőssége, még ha az a feladatának teljesítése közben mulasztott, vagy nem a tőle elvárható gondossággal is járt el.”

Kötelezővé vált a kivitelezői felelősségbiztosítás a lakóházépítésben

Decemberben került kihirdetésre az a rendeletcsomag, amely többek között a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást is bevezeti az összes egyszerű bejelentés alá eső lakóház építésére. Ennek megfelelően 2017. január 1-jétől valamennyi egyszerű bejelentés alá eső lakóépü-


letnél az építtetővel szerződő (fővállalkozó) kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítással legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell, és azt a rendeletben meghatározott időtartamig fenn kell tartania a vállalkozónak. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított dologi és személyben történő károkozás esetére, és nemcsak a szerződő fővállalkozó kivitelezőjé-

nek, hanem annak alvállalkozóinak, sőt felelős műszaki vezetőinek tevékenységére is. A jogalkotó által elvárt biztosítás tehát kiterjed a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, harmadik személynek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására. A felelősségbiztosításnak a fővállalkozó kivitelező esetében a kár teljes értékére, • 50 millió beruházási költségkeretig biztosítási eseményként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig; • 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig;

27

FELELŐSSÉG

• 100 millió forint feletti beruházási

költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

A kötelező felelősségbiztosítás hatása az építési hibákból eredő károk érvényesítésére

A jelenlegi gyakorlat – elsősorban a közbeszerzéseknél vagy az értékhatár alatti beszerzéseknél – sajnálatosan megelégszik a kivitelezői felelősségbiztosítás meglétének igazolásával, néhány esetben még külön kikötést tartalmaz a káreseményenkénti és teljes kár megfizetési limitjére. Ezt kihasználva a vállalkozói– biztosítói oldal tudatosan (vagy néha tudatlanul) az előírt mértékű kárösszeget ugyan tartalmazó, azonban számos kizáró feltétellel tűzdelt, így aztán értékében olcsóbb biztosítást köt és mutat fel az építtetőnek. Az új szabályozás ezen is kíván változtatni. Így nemcsak a fenti fedezeti limiteket, hanem azt is előírja, hogy a kivitelező felelősségbiztosításának a teljesítésbe általa bevont alvállalkozó és a bármilyen (akár külsős megbízási) jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károkra is ki kell terjednie.

Eddigi bírói gyakorlat

A szabályozás talán új korszakot nyit a felelős műszaki vezetők eddigi védtelen helyzetére, amely szakmai jogállásukból fakadt. A jelenlegi joggyakorlat szerint ugyanis, amikor az építtető kivitele-

28

zési hiba miatti pert indít, a kivitelező és a felelős műszaki vezető külön-külön alperesként egyetemleges felelősséggel tartozik az okozott károkért. Azon esetekben, amikor a kivitelező cég a peres eljárás időszakában már nem tud helytállni (rendszerint felszámolással megszűnt), az egyetemlegesség1 elvéből kiindulva a teljes kár megfizetésére az általa bevont felelős műszaki vezetőt marasztalják. Ebben sajnos következetes a bírói gyakorlat. Amíg az ágazati szabályozás (az Étv.2 és az Építőipari kivitelezési kódex3) nem határolja el következetesen a kivitelező és a felelős műszaki vezető közötti felelősséget, addig ebben a bírói gyakorlat sem változhat. Jelenleg ugyanis a felelős műszaki vezetőhöz delegált széleskörű feladatkör ellátása nincsen következetesen a kivitelező és annak törvényes képviselője felelősségi körébe is helyezve. Ebből kifolyólag van olyan elsőfokú döntés, ahol a bíróság nem érzékelte azt, hogy a kivitelezőnek szélesebb körű a felelőssége, mint az általa megbízott felelős műszaki vezetőnek. Nézzük meg, hogy érvényesülnek a fentiek egy adott bírósági esetnél!

Konkrét jogeset

A felperesi kivitelező megrendelésére az alperes vállalta az ingatlanokon felépítésre kerülő két, egyenként kétlakásos lakóház építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítését, valamint azt, hogy a kivitelezés során a felelős műszaki vezetői feladatokat ellátja. A 2005. nyarán induló építési munkákat a felperes részben saját kivitelezésben, részben az alvállalkozók igénybevételével végezte.

Az alperes felelős műszaki vezetői megbízatása keretében a felperesi munkavállalók és az alvállalkozók munkavégzését felügyelte, irányította az építési tevékenységre vonatkozó szakmai és minőségi előírások megtartása és a szakszerű megvalósítás érdekében. Figyelemmel arra, hogy a felperesi kivitelező az építkezés befejezését szoros határidővel tervezte, a felek szerződésükben 2005. november 30-i záróidőponttal határozták meg az alperes által vállalt felelős műszaki vezetés ellátásának időtartamát. Megállapodtak ugyanakkor abban is, hogy az alperesnek minden egyes napon az építkezésen kell tartózkodnia, hogy a szakszerű kivitelezés a folyamatos helyszíni ellenőrzése mellett biztosítható legyen. Az alperes ennek a külön vállalásának – legalábbis a szerződésben kikötött 2005. november 30-i időpontig – eleget is tett, és nap mint nap, reggeltől estig jelen volt a kivitelezés során. Ezt követően a beruházói finanszírozás akadozni kezdett, az építkezési ütem lelassult, a tervek szerint az később alvállalkozók bevonásával folytatódik. Eközben 2006. évre lejárt az alperesnek a névjegyzéki nyilvántartásába bejegyzett felelős műszaki vezetői jogosultsága, amelyet csak 2009. március 17-én hos�szabbított meg. Állítása szerint nagyon nem is volt aktív tudomása arról, hogyan és mikor folytatódik a kivitelezés. Így a bíróság könnyen megállapíthatta, hogy ezt követően a perbeli építkezésen már ritkábban jelent meg, a munkavégzés folyamatos felügyeletét, ellenőrzését nem látta el, az építési naplóba bejegyzéseket nem tett. Sajnos azonban emel-

A jelenlegi joggyakorlat szerint, amikor az építtető kivitelezési hiba miatti pert indít, a kivitelező és a felelős műszaki vezető különkülön alperesként egyetemleges felelősséggel tartozik az okozott károkért.


lett is egészen 2007. végéig bocsátott ki számlákat a felperesi kivitelező felé a felelős műszaki vezetői tevékenysége készültségi fokok szerinti ellenértékéről, melynek a szerződésben kikötött teljes díját megkapta. Az utolsó szerződéses díjának kifizetése után már nem járt az építkezésre, azonban az általa korábban aláírt felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az évekkel későbbi használatbavételi engedélynél nem lehetett felhasználni. Így felperes megbízottja kérésére új, „javított formátumú” nyilatkozatot írt alá, amiről ma már tudja, nem kellett volna. A bíróság megállapította, hogy a felelős műszaki vezetői regisztrációja változatlanul fennállt, az alperes tette meg 2008. március 19. napján az elkészült létesítmények vonatkozásában a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot is, mely alapján az ingatlanon emelt épületek megkapták a használatbavételi engedélyt. A perbeli ingatlanok értékesítését követően, 2009 tavaszán a lakók és köztük a kivitelező cég tulajdonosai is észlelték, hogy a teraszok homlokzatáról és alsó felületéről mállik, potyog a vakolat, a felső lakások mennyezete elvált az oldalfalaktól, és a teraszokon, valamint a feljárókon a járólapok elrepedtek. A fellépett hibákat a vízszigetelési munkák szakszerűtlen elvégzése eredményezte, amelynek következtében jóval a kötelező alkalmassági idő lejártát megelőzően ment tönkre a teraszok szigetelése, és vált szükségessé az újraszigetelésük. A javítást felperes kivitelező megrendelte, az elvégzett munka ellenértékét kifizette. Összegszerűségre vonatkozóan a bíróság megállapította, hogy a teraszok szigetelésének helyreállítása kapcsán egyes munkák a kivitelező által adott tételes költségvetésben foglaltaktól eltérően, helyenként ténylegesen kisebb volumenben valósultak meg, avagy szükségtelenül kerültek elvégzésre, illetve indokolatlanul kerültek felszámításra. Ennek megfelelően a teraszok szigetelésének kijavításához szükséges, indokoltan elvégzett munkák költségét a bíróság a kivitelezői árajánlatban foglalt munkadíj- és anyagártarifák változatlanul hagyása mellett jóval alacsonyabb értékben fogadta el. 2010-ben a garázsok, tárolóhelyiségek áztak be, a falak felnedvesedtek, az aljzaton megállt a víz. A bekövetkezett vizesedést a padló vízszigetelésének hibája, illetve elégtelensége okozta, ami-


nek következtében a kapilláris emelkedés révén nedvesedtek az oldalfalak is. Az építési szakértői bevonásával feltárt hibaokok kiküszöbölésével a felperes szintén a korábbi javítást végző kft.-t bízta meg, aki a padlók felbontását, újraszigetelését és -burkolását végezte, valamint az oldalfalak másfél méter magasságáig egy páraérzékelő szellőzést is beépített. A bíróság a szakértői vélemény alapján itt is megállapította, hogy a vízszigetelési munkák közül nem volt szükség az oldalfalak részleges szigetelésére, a lélegző vakolat felhordására és a szellőzőrendszer kialakítására, ugyanis nagy

állapítható, hogy egyes munkák kisebb volumenben valósultak meg, illetve indokolatlanul kerültek felszámításra. A felperesi kivitelező keresetében szerződésszegéssel okozott kár jogcímén a javító kft. részére kifizetett vállalkozói díj összege és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a keresetet jogalap hiányában kérte elutasítani, emellett vitatta az elvégzett javítások szakszerűségét és az ezzel felmerült költségek indokoltságát is. Hivatkozott továbbá a felperes kárenyhítési kötelezettségének elmulasztására, és marasztalása esetén kármegosztás alkalmazását kérte.

valószínűséggel csak a vízszintes padlószigetelés volt a hiba okozója, a falak vizesedése is ebből eredt. A vízszintes szigetelés rendbetételével ez a rendellenesség meg kellett hogy szűnjön, önmagában pedig az utólag készített függőleges vízszigetelés sem oldotta volna meg a problémát, ugyanis ha az oldalfal szigetelése is hibás lett volna, a vizesedés ellen nem véd egy másfél méter magas részleges szigetelés, ahogyan a lélegző vakolat felhordása sem. Mivel jelenleg a vakolás, illetve a festés száraz, az oldalfalakon a nedvesedés újra nem jelentkezett, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az elvégzett szigetelési munkák közül csak a padló felbontása és újraszigetelése volt indokolt, míg az oldalfalak részleges szigetelése, a lélegzővakolat felhordása és a szellőzőrendszer beépítése nem. A szükségtelenül elvégzett fenti munkarészeken túl a javító kft. által adott költségvetésben meghatározottakhoz képest az is meg-

Alperes emlékezete szerint műszaki vezetői megbízásának határozott időtartama alatt több alkalommal tett az építési naplóba bejegyzést, azonban ezen napló jelen eljárásban felperesi kivitelező részéről nem került becsatolásra. Az is megállapítható, hogy a becsatolt napló szerinti azon munkafolyamatoknál, amelyek a felperesi kárigényt álláspontja szerint megalapozták, az alperes mint felelős műszaki vezető nem volt jelen, így nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a szakszerűtlen munkavégzést megakadályozza, egyáltalán: a munkafolyamatot irányítsa. Ugyanakkor ezen munkákat a felperesi kivitelező alkalmazottai és az általa bevont alvállalkozók végezték el hibásan. Az egyes munkafolyamatok, illetve majdani eltakart munkarészeknél a felperesi kivitelező az alperesi felelős műszaki vezető távollétében nem léphetett volna tovább, ezen munkákat nélküle nem végezhette volna. Ha mégis

29

FELELŐSSÉG

megtette, úgy ezen döntéséért felelősséggel tartozik. Hangsúlyozzuk, hogy az akkor is hatályos jogszabályi rendelkezés szerint ezen kivitelezési tevékenység csak akkor folytatható, ha a kivitelező többek között gondoskodik arról, hogy az építés műszaki munkálatait a felelős műszaki vezető irányítsa, akadályoztatás esetén pedig a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítéséről.

továbbépítésénél (pl. szigetelés) a szakszerű irányítást, és ennek hiányában az érintett helyszínre érkezéséig a munkálatot felfüggesztette volna. Ezzel szemben a felperes arra hivatkozott, hogy a kivitelező tudatában volt annak, hogy a két lakóépület több évig elhúzódó kivitelezésének irányítására új szerződést kell kötnie, és ezzel arányos többletdíjat kellett volna megfizetnie. A perben eljáró szak-

Jelen esetben a felek kétségtelenül kötöttek egy tervezésre és felelős műszaki vezetésre irányuló határozott idejű szerződést, amely a felelős műszaki vezetői vonatkozásában megbízási jogviszonyt eredményezett. A határozott idő lejártát követően azonban nincs adat arra, hogy a felperesi kivitelező törekedett volna e szerződés meghosszabbítására, a felelős műszaki vezető helyszínre történő kihívására, holott jogszabály szerint ezt az építési naplóban kellett volna rögzítenie. E helyett a kivitelező szakszerű irányítás nélkül, saját építésvezetőjével folytatta a munkát, és megelégedett azzal, hogy a felelős műszaki vezetői megbízás megszűnésekor dátum nélkül aláírt nyilatkozatot később benyújtsa a majdani használatbavételi-engedélyezési eljárásban. Amennyiben a felperesi kivitelező – ahogy azt most állítja – nem volt megelégedve az alperesi felelős műszaki vezető szerződéses teljesítésével, úgy azt szerződéses díjának kifizetése során kellett volna érvényesítenie. Jelen perben legalább egy bizonyítékot fel kellett volna mutatnia, hogy törekedett biztosítani az eltakart munkarészek

értő szakvéleményében is jelezte, hogy a szerződésben rögzített időtartamra szóló díj igen alacsony mértékű díjazást jelentett. Amennyiben a felek a megbízás időtartamát meghosszabbítják, legalább ezen összeggel meg kellett volna növelni a kivitelezés ezen időtartamára a díjazást. E helyett a felperesi kivitelező ezt a formális megoldást választotta, inkább eltekintett a felelős műszaki vezető megjelenésétől – melyet saját nyilatkozata és a becsatolt napló is bizonyít –, majd az így bekövetkezett kárait 100%-ban tovább kívánja hárítani. Összegezve megállapítható, hogy az ingatlanok kivitelezése nem folyt szabályszerűen, azonban ezt és az ebből eredő károkat nem lehet kizárólag a felelős műszaki vezető számára felróni. Ugyanakkor az alperes felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint a két lakóépület a használatbavételi engedélyhez csatolt felelős műszaki vezetői nyilatkozatban foglalt 1–7. pontban felsorolt kritériumoknak megfelel. A perben érvényesíteni kívánt károkat olyan egyéb építési hibák okozták, amelyek az építés minőségét, nem pedig állékonyságát, mechanikai biztonságát stb. befolyá-

30

solják. Az épület minőségéért az akkori és a jelenlegi jogszabályok szerint is a kivitelező tartozott jótállási és szavatossági felelősséggel.

A felelős műszaki vezető jelenléte

A felelős műszaki vezető a tárgyaláson elmondta, hogy a felperesi kivitelező őt a munkák alakulásáról, a leállított munkák újbóli indításáról nem értesítette. Így az alperes nem is volt abban a helyzetben, hogy a szakszerűtlenül vagy hibásan folytatott kivitelezést megakadályozza. Itt idézzük az ügyben kirendelt szakértő megállapítását is: „A jogszabály nem a felelős műszaki vezetőtől várja el a szakszerű munkavégzés betartását, ő a harmadik fél által elvégzett munkának a színvonalát kell, hogy megkövetelje. Abban az esetben, ha erre nem kap megfelelő eszközöket, akkor azt nem is tudja – és most a jogszabály szerinti terminológiát alkalmazom – betartani.” A felperesnek nem volt munkavállalói között felelős műszaki vezetője, aki munkaköri kötelezettsége körében napi szinten jelen lehetett volna az építkezéseken. Amennyiben úgy dönt, hogy külsős felelős műszaki vezetőt bíz meg, úgy legalább a közöttük fennálló szerződés határozott idejének lejártakor rendelkeznie kellett volna arról, hogyan értesíti felelős műszaki vezetőt az egyes munkafolyamatok sorrendjéről, hiszen jelenléte hiányában kivitelezési munkát nem is végezhetett volna.

Tervezéssel vegyes felelős műszaki vezetői szerződés

A felperesi kivitelező keresetét az alperessel a felelős műszaki vezetői tevékenység ellátására kötött szerződés megszegésére, az alperes hibás teljesítéséből eredő kárfelelősségére alapította. A vállalkozási szerződés, amely a kiviteli tervek elkészítésére és a felelős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére szólt, az alperes által vállalt két különböző szolgáltatás alapján valójában egy vállalkozással vegyes megbízási jogviszonyt hozott létre a felek között, amelyben a megbízás tárgyát a felelős műszaki vezetés adta. Nem vitásan ugyanis a kiviteli tervmunkához képest a felelős műszaki vezetői tevékenység ellátása nem eredmény-, hanem gondossági kötelem, így a felek szerződésének ezen részére a megbízás szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 474. § (1) bekezdése szerint megbízási szerződés alapján a megbí-


zott köteles a rábízott ügyet ellátni. A (2) bekezdés szerint a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A 478. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. Vita volt a felek között abban, hogy az alperes felelős műszaki vezetői megbízatása a szerződésben meghatározott időig vagy az általa felügyelt építési tevékenység befejezéséig szólt. Figyelemmel arra, hogy az ilyen tárgyú szerződés megkötésére jogszabály kötelező alakiságot nem ír elő4,a bíróság írásba foglalt szerződés ide vágó rendelkezése mellett figyelemmel volt a perben e körben feltárt egyéb adatokra és tényekre is. Mindezeket együttesen mérlegelve a bíróság arra a következtetésre jutott,

és a munkavégzés teljes időtartamára kiterjedő helyszíni jelenlétet és ellenőrzést vállalt. Ennyiben tehát az alperes az 1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (2) bekezdésében és az 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM– KöViM rendelet 9. §-ában meghatározott szakmai részletszabályok megtartásán túl felelősséggel tartozott azért is, hogy a tevékenységét e kifejezett megbízói utasítás alapján lássa el. A felhívott jogszabályi rendelkezések alapján a felelős műszaki vezető felel az építési szakmunka irányításáért, az építmény építési engedélyének és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi előírások megtartásáért. Elsődleges feladata a kivitelezés szakszerűségének a biztosítása és a használatbavételi engedély megadásához szükséges nyilatkozat megtétele. A felelőssége ugyan nem azonos a kivitelező objektív alapú

A felelős műszaki vezető elsődleges feladata a kivitelezés szakszerűségének a biztosítása és a használatbavételi engedély megadásához szükséges nyilatkozat megtétele. hogy a felek az eredetileg valóban csak határozott időre szóló megbízást utóbb egyező akarattal, és az arra egyértelműen utaló teljesítéseikkel meghosszabbították az építési munkák befejezéséig. Ebből következően az alperes ezen dátum után is felelősséggel tartozott a szerződésszerű teljesítésért, azaz kárfelelőssége a teljes építkezés ideje alatt vizsgálható. Mindamellett azok a kivitelezési hibák, amelyek a teraszok és garázsok károsodását előidézték, túlnyomórészt a határozott idő lejárta előtt elvégzett munkákhoz köthetők, hiszen az épülethez tartozó garázs kivételével valamennyi az utóbb elégtelennek bizonyult vízszigetelés időpontját megelőzően készült. A perben beszerzett szakértői vélemény megállapítása szerint ezek az egyértelműen kivitelezési eredetű hibák a felelős műszaki vezető részéről folyamatos jelenlét, állandó szakmai felügyelet és gondos eljárás mellett észlelhetők és kiküszöbölhetők lettek volna. Ehhez kapcsolódóan kiemelte a bíróság azt, hogy az alperes maga is elismerte, hogy a felperes által igen szorosra tervezett befejezési határidő miatt minden munkanapra


jótállási vagy szavatossági felelősségével, de annyiban mindenképpen fennáll, amennyiben a kivitelezés hibáit, hiányosságait a feladata ellátása körében észlelnie kellett volna. Mivel a feladatkörébe tartozik a kivitelezés minőségi, szakmai előírásainak betartása és betartatása, az általa észlelhető kivitelezési hibák miatt bekövetkezett érdeksérelem esetén felelőssége a kivitelezővel a jogosult irányában egyetemleges, és a Ptk. 344. § (1) bekezdése alapján a károsulttal szemben a kivitelezővel együtt köteles a közösen okozott kárért helytállni. A két épület vízszigetelési hibái miatt bekövetkezett károkat a felperesi kivitelező saját költségén, külső vállalkozó igénybevételével elhárította, és ezzel az elsődleges károsultak, az ingatlan tulajdonosai felé helytállt. A kárhelyreállítás kapcsán felmerült költségeit pedig a megbízási szerződés hibás teljesítésével okozott kárként kívánta az alperessel szemben érvényesíteni, a Ptk. 310. §-ára alapítva. Ennek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a Ptk. 344. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az egymással megbízási szerződéses jogviszonyban

álló peres felek a két lakóépületben bekövetkezett károkat elsődlegesen elszenvedő tulajdonosokkal szemben együttes károkozónak minősülnek, ebben a relációban a felelősségük egyetemleges, ugyanakkor közöttük a magatartásuk felróhatóságának arányban oszlik meg. Ebből következően a felperes a kárhelyreállítással felmerült, indokolt költségeit teljes egészében nem háríthatja át az alperesre, hanem – ahogy erre az ellenkérelem is helyesen hivatkozott – közöttük kármegosztás alkalmazásának van helye. Közömbös a kármegosztás szempontjából az is, hogy a hibásnak bizonyult munkarészek kivitelezését maga a felperes vagy valamelyik alvállalkozója végezte, mint ahogyan nem volt relevanciája annak sem, hogy az érintett épületrészek vízszigetelési hibáinak javítása egy újabb vállalkozó bevonásával, a kiviteli terv készítése nélkül történt. Az építési munkákat ténylegesen végző kivitelező személyétől függetlenül elvárható ugyanis a felelős műszaki vezetőtől, hogy a feladatát kellő gondossággal, megfelelően lássa el, a felperes pedig minden tekintetben a tőle elvárható módon járt el, amikor a lakók hibabejelentése után, az alperes értesítése mellett, a garázsok esetében még szakértői véleményt is beszerezve, az ingatlanok használhatóságának mielőbbi helyreállítása és súlyosabb károk megelőzése érdekében késlekedés nélkül végezhette el a szükséges helyreállítási munkákat. Mindezeket összességében értékelve a bíróság a Ptk. 340. §-a szerinti kármegosztást 60–40% arányban találta indokoltnak, mégpedig a kivitelezőre nézve terhesebben. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

Egyetemleges felelősség: A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Ha ez megtörténik, akkor a fizetést teljesítő vagy elszenvedő egyik kötelezett a többiekre eső arányos részt követelheti és behajtathatja a többi kötelezettől. Egyetemleges felelősség áll fenn: 1. ha több kötelezett van a szerződésben és a szerződés az egyes kötelezettek egyetemlegesen felelősségéről rendelkezik; 2. ha nem osztható az a szolgáltatás, amellyel többen tartoznak; 3. ha többen közösen okoznak kárt. Esetünkben ez utóbbi kerül alkalmazásra. 2 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 3 Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet 4 Akkoriban, ma már kötelező! 1

31

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol Az utóbbi időben több kérdést kaptam a térbetonokkal kapcsolatban. Ez a téma sok építtetőt, üzemeltetőt, tervezőt és kivitelezőt érint. „Kalandozzunk” ezért egy kicsit a térbetonok birodalmában! Sok helyen épülnek új, nagyrészt pályázati pénzből olyan mezőgazdasági, ipari objektumok, amelyeknél többezer négyzetméteres kültéri betonlemezek készülnek, de ezen felül rengeteg jobb sorsra érdemes, felújítandó, összerepedezett, felfagyott betonburkolat van hazánkban. Vajon hogyan lehet a tervezési fázisban reális, vállalható szintre csökkenteni a kockázatokat, és az optimális szerkezetet megépíteni?

A NEGYEDIK KÉRDÉS: Milyen térburkolatot építsünk? – 1. rész

Bizonyára többször találkoztak a Kedves Kollégák olyan szépen felújított csarnokkal, irodaépülettel, ahol az objektum térburkolata még a hetvenes–nyolcvanas évek stílusát és színvonalát tükrözte, és amely az idők során bizony elhasználódott, tönkrement. Ez az ellentét nemcsak az üzemeltető cég jó hírnevét rontja, de ami még fontosabb: a rendeltetésszerű használatot is korlátozza. Tehát igenis élő és gyakori problémáról van szó. A „kaland” kifejezést a bevezetőben azért választottam, mert bizony nagy kihívás egy térbetont jól megépíteni. Egyszerű szerkezetnek tűnik, de a betontechnológia szempontjából nagyon sokrétű feladatot jelent. A tervezésnél egyszerre kell figyelembe venni a megfelelő teherbírás mellett a kopásállóságot, fagyállóságot, a tartósságot és a gyakran extrém környezeti hatásokat. A kopásállóság tömör szerke-

• • • • •

BETONTECHNOLÓGIA VÍZZÁRÓSÁGI PROBLÉMÁK DIAGNOSZTIKA OPTIMÁLIS JAVÍTÁS KOMPLEX MEGOLDÁSOK, MINDEN, AMI A BETONNAL KAPCSOLATOS

[email protected] TEL.: 06-30-900-3552

zetű betont igényel, a fagyállósági követelményeknek viszont a légbuborékos, ebből adódóan tehát valamivel kisebb testsűrűségű beton felel meg. Figyelembe kell venni ezen kívül a targonca- és a kamionterheket, esetleg az egymás tetejére állítandó tárolókonténereket a hozzájuk tartozó óriási emelőgépekkel (Kalmar), az egyéb statikai terheket, a forgalom intenzitását (annak ellenére, hogy nem útpályaburkolatról van szó), a környezeti igénybevételeket (hőmérsékletváltozás, csapadék, fagyhatás, jégolvasztó szerek hatásai) és persze a kivitelezéskori időjárási viszonyokat (nem mindegy, hogy télen vagy nyáron betonozunk, hideg vagy meleg időben). Ezen sok-sok szempontnak egyszerre történő átgondolása után kezdődhet meg a tervezés. Alépítmény? Ágyazat? Milyen betont használjunk? Kavicsbetont vagy bazaltbetont (részben bazalt adalékanyaggal)? Legyen-e benne vasalás, és ha igen, milyen és hol? Alsó vagy felső hegesztetett háló, esetleg duplahálós vasalás legyen? Ø6-os, Ø8-as vagy ennél erősebb? Legyen inkább acélszálerősítéses beton? Betonosztály? Vastagság? Fugatávolságok? Hézagvasalások? És akkor még nem is beszéltünk a kivitelezésről, amely a kültéri körülmények miatt már önmagában nagyon rizikós, és máris több, szintén kockáza-

tos nehéz döntést kell hoznunk. Nézzük meg, hogy hogyan lehet a tervezési fázisban reális, vállalható szintre csökkenteni a kockázatot, és az optimális szerkezetet megépíteni! Erősen javaslom, hogy egy térbetonhoz is készüljön kiviteli terv! Ha nincs dokumentált terv, akkor a folyamat nem megy át több szakember kezén, azaz a kollektív tudás előnyeit nem tudjuk kihasználni, és a kivitelező egyedüli felelősséget vállal. Ha készül terv, akkor az térjen ki arra, hogy milyen az alépítmény (rétegrend, ágyazat), a beton anyagának és vastagságának, erősítésének kiválasztása milyen szempontok szerint történt, állapítsa meg a fugatávolságokat, a fuga- és munkahézag-vasalást, valamint a legfontosabb technológiai irányelveket. A jó terv természetesen figyelembe veszi a költségszempontokat is, de meghatározza azt a minimális műszaki szintet, ami alatt nem szabad a térbetont elkészíteni, mert biztos, hogy komoly tartóssági, használhatósági problémák fognak keletkezni. A terv a kivitelezőnek is hivatkozási alap, és így nem „rángatják bele” egy eleve kudarcra ítélt vállalásba. Legközelebbi cikkem témája, hogy hogyan határozzuk meg a lemezvastagságot, a fugarasztert, illetve hogy tervezzünk-e betonerősítést, és ha igen, akkor pontosan milyet.  Várom további kérdéseiket ezen az e-mail címen: [email protected]!

Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő


Sajátítsa el a pót- és a többletmunka megkülönböztetésének minden tudnivalóját és előzze meg az ebből fakadó vitás ügyeket! Pótmunka vagy többletmunka? A kérdés egyszerűnek tűnhet, ám a gyakorlat jóval bonyolultabb. A valós építési projektek esetén gyakran igen nehéz eldönteni, hogy egy adott munka többletmunkának vagy pótmunkának minősül-e, így mindennapos, hogy a fenti, látszólag egyszerű kérdés parttalan elszámolási viták alapjává válik. Gyakorlati képzésünkkel ezen probléma minél szakszerűbb megoldásában nyújtunk segítséget.

Pótmunka vagy többletmunka az építőiparban EGÉSZ NAPOS GYAKORLATI KÉPZÉS KIVITELEZŐCÉGEK ÉS MEGBÍZÓIK RÉSZÉRE

A KÉPZÉS PROGRAMJA

A többletmunka és a pótmunka fogalma, részletszabályai  Hogyan változtak az előírások a többletmunka

és a pótmunka kapcsán?

 A többletmunka és a pótmunka pontos fogalma

és elhatárolásuk  Milyen munkát köteles elvégezni a vállalkozó, ha a vállalkozó díj meghatározásánál nem vették figyelembe?  Mikor nem jogosult a vállalkozó a többletmunka értékének megfizetését követelni a megrendelőtől?

Speciális szerződéskötési ismeretek a pót- és többletmunka kapcsán

A többletmunka és a pótmunka a gyakorlatban  Pótmunka és többletmunka: ahogy az építőipar

résztvevői értelmezik

 A többletmunka jellemző esetei, tipikus vagy gyakran

előforduló példák  A pótmunka megrendelése a gyakorlatban, hibák és hiányosságok

Pótmunkával, többletmunkával kapcsolatos valós esetek feldolgozása, feladatmegoldások, konzultáció  Példák: épületgépészeti esettanulmányok, peres ügyek  Javaslatok és tanácsok a pótmunka és többletmunka körüli

problémák gyakorlati kezelésére  Interaktív feladatmegoldások és konzultáció

 Mire kell figyelnie a tervezőnek, kivitelezőnek,

megrendelőnek (építtetőnek) az egyes szerződések megkötésekor?  Hogyan változik a szereplők felelőssége az egyes szerződéseknél, a tervezési és kivitelezési szerződéseknél?  A terv hibájából fakadó jogok meddig érvényesíthetők?  A kivitelezőnek van-e bármilyen felelőssége a rendelkezésére bocsátott tervdokumentációval kapcsolatosan?  Az általános szabályokhoz képest mire kell még figyelni a kivitelezési szerződéseknél, tervezési szerződéseknél, figyelemmel az új építésügyi előírásokra is, az egyszerű bejelentésre és tervezői művezetésre tekintettel?

Előadók Dr. Hegedűs Annamária Okleveles építészmérnök, szabályozási szakjogász, építész tervező és felelős műszaki vezető Fischer Tamás Igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőr, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagja

Jelentkezés és további információ: (1) 273 2090 | [email protected]

Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon is jelentkezhet!

IDŐPONT ÉS HELYSZÍ

N

6:00 -1 0 :0 9 . 2 1 r á u n ja . 7 1 0 2 87. pesi út

t, 1106 Budapest, Kere CEU Konferenciaközpon

Veszélyes Anyagok Szakmai Nap

Időpont: 2017. január 26. (csütörtök), 9.00-15.45.

Helyszín: MOHA ház,1143 Budapest, Gizella út 42-44.

Részvételi díj: 35 900 Ft + áfa

Program: 9.00-10.30 A REACH rendelet gyártó- és forgalmazó cégeket érintő előírásai • Regisztrálási kötelezettség • A gyártó-és forgalmazó cégeket érintő speciális szabályozás • Az importőrökre vonatkozó rendelkezések 10.30-10.50 Kávészünet 10.50-12.20 Iparbiztonsági kérdések aktualitásai • A katasztrófavédelmi bírságról szóló rendelet módosítása • Biztonsági Irányítási Rendszerek követelményei • Hatósági ellenőrzések rendszere 12.20-13.00 Munkavédelmi és egészségvédelmi előírások • Kockázatértékelés • Bejelentési és dokumentációs kötelezettségek • Higiénés feltételek, rákkeltő anyagok, azbeszt 13.00-14.00 Ebédszünet 14.00-14.45 A veszélyes hulladékra vonatkozó szabályozás aktualitásai • A veszélyes hulladékra vonatkozó általános előírások • Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezetben foglalt szabályok • A roncsautókról szóló rendelet módosítása 14.45-15.45 A veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok • ADR 2017 • Az ellenőrzési reform • Az EKAER változásai kockázatos termékek szemszögéből

Kiváló előadóink: • Dr. Deim Szilvia, az Országos Közegészségügyi Központ főigazgató-helyettese • Dr. Vass Gyula, tű. ezredes, BM OKF Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet Megelőzési és Engedélyezési Szolgálatának vezetője • Dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő • Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő • Dr. Sárosi György, a Hungária Veszélyesáru Mérnökiroda veszélyesáru-szakértője

Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet!

Nagyító alatt: Bioépítészet

Recommend Documents