Vízkincs a talpunk alatt

, KRONIKA A közösségek magazinja

2009. május 26.Š I. évf évfolyam Š 5. szám Š június

i l ú t n duná

Tatai Sokadalom Pünkösdi vásár

KÖ Z É LET KÖZ L ET – KU LTÚ RA Š MEGJELENIK EGJELE NIK HAVONTA KOMÁ KOMÁROM-ESZTERGOM ROM-E S ZTE RGO MEGYÉBEN

Felavatták a Gyémánt Fürdõt 3.

A ggeológiai múzeum ötven éve 4.

Fõtér – emberek, fák, jármûvek

•Esztergom: gasztronómiai és közösségszervezõ központ •Tata: látható térfalak •Tatabánya: szálloda, mélygarázs – 9.

z Kenderke: a Kárpát-medence színei z z Híd, hit, szellemi kapcsolat z zBabits házánál: „A múló perc a mienk” z MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN. KERESSE A KÖZÖSSÉGI HELYEKEN!

2

hirdetés

2009. MÁJUS 26. ‹

Vízkincs a talpunk alatt Esztergom vízellátásáról

Az Északdunántúli Vízmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságot ivóvíz ellátási, szennyvízelvezetési, és tisztítási feladatokra alapították. Több mint száz éves múltra tekint vissza. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (91,74%) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (8,26%) gyakorolja. Mûködési területünkön, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyékben 89 településen 321 ezer fõ részére biztosítjuk az ivóvizet, és 37 településen 205 ezer ember veszi igénybe a szennyvízszolgáltatást. A vízellátást döntõen a karsztvízre telepített tatabányai vízaknák, a dorogi, sárisápi karsztkutak, kisebb részben a dunai partiszûrésû vízbázisok, illetve egyedi kutak biztosítják. Szolgáltatásunkat az ökológiai szemlélet jellemzi mind a vízbázisvédelem, mind a szennyvíztisztítás vonatkozásában. Esztergom vezetékes ivóvízzel történõ ellátása az 1900-as évek elején került napirendre, majd 1927-ben építették meg a mai vízhálózat alapját képezõ rendszert, melynek terveit Varga József készítette. Természetesen korábbról is találhatóak adatok a vízellátással kapcsolatban, hiszen már ókori leletek is bizonyítják vezetékek meglétét a királyvárosban. Az évtizedes fejlõdés során az új utcák létesítésekor új vezetékeket fektettek le, így napjainkra a város hálózata elérte a 90 kilométeres hosszúságot. Esztergom város igényeinek megfelelõen 2007-ben befejezõdött a tokodi ereszkék, a hozzá tartozó létesítmények és a meglévõ vízhálózat összekapcsolása – amelynek köszönhetõen teljesült a lakosság régi vágya - megoldódott a karsztvízzel történõ ivóvízellátás. Ennek értelmében a városban 2007-tõl a vízellátás biztosítható 100%-ban dunai partiszûrésû vízbázisból, vagy 100%-ban a tokodi ereszkékbõl kitermelt karsztvízbõl, de megoldható, hogy kevert vizet fogyasszanak – igényeiknek megfelelõen. A partiszûrésû és a karsztvíz is kiváló minõségû, minden komponens tekintetében megfelelnek a hatályos jogszabályi elõírásoknak. A partiszûrésû víz lágyabb, tulajdonképpen a Duna vize a kavicsrétegen való áramlás – természetes szûrés – után a csápos kutakon keresztül jut a fogyasztóhoz. A karsztvíz keményebb, magasabb a kalcium-, magnéziumsó tartalma, mivel hosszú (akár 50 év) a felszín alatti áramlási ideje, mely során ezek a vegyületek beoldódnak a vízbe. Ennek is köszönhetõ egyik legfontosabb tulajdonsága, miszerint tartalmazza mindazon ásványi anyagokat, melyekre az emberi szervezetnek szüksége van ahhoz, hogy egészségét megóvja, igazoltan ásványvíz minõségû. A vá-

ros kétoldali vízbetáplálása a lakosság karsztvíz iránti igényén kívül vízbiztonsági szempontból is kedvezõ, ugyanis bármilyen katasztrófahelyzet esetén társaságunk azonnal teljes egészében karsztvízbõl tudja biztosítani a város ivóvízellátását. Magyarország lakosságának 30%-a nem az Európai Unió elvárásainak megfelelõ ivóvizet kap, így az Ivóvízminõség-javító Program keretében csaknem 200 milliárd forint költségigényû támogatással kell megoldani, hogy 2012-ig mindenhol legyen egészséges ivóvíz. Ebbõl a szemszögbõl nézve Esztergom városa kiemelten jó helyzetben van, hiszen társaságunk biztosítani tudja az egészséges, hatályos jogszabályoknak megfelelõ, kiváló minõségû ivóvizet akár hosszú távon is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tavalyi évben vett 200 vízmintából mindösszesen 4 darab volt kifogásolható, és ezen adatokat mind az ÉDV Zrt. akkreditált laboratóriumának szakemberei, mind az ÁNTSZ mérései alátámasztják. Társaságunk az elmúlt évek során folyamatos erõfeszítéseket tett a környezetvédelmi helyzet javítására. Vízbázisaink védelmére megtettük a szükséges intézkedéseket. A levegõtisztaság-védelem területén felszámoltuk a bejelentésre kötelezett légszennyezõ pontforrásokat. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer követelményének megfelelõen beszállítóinktól is elvárjuk a környezetkímélõ munkavégzést. Legjelentõsebb környezetvédelmi tevékenységünk, egyben alapfeladatunk is a szennyvíztisztítás, és a keletkezõ szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése. A nagyobb tisztítási kapacitású, állami tulajdonú szennyvíztisztító telepeken gondos üzemeltetéssel biztosítjuk, hogy az elfolyó szennyvíz a jelenlegi, igen szigorú kibocsátási határértékeknek megfeleljen. A szigorodó környezetvédelmi elõírások és elvárások szükségessé teszik azonban a további korszerûsítést, a tisztítási technológiák folyamatos fejlesztését. 2011-tõl új vízterhelési határértékek vonatkoznak a szennyvíztisztító telepekre, így beruházásokat kell végre-

hajtanunk több telepünkön. Ezeket a munkákat pályázati pénzforrások felhasználásával kívánjuk megoldani, ezért – az elõzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése után – a Környezet és Energia Operatív Program keretében benyújtottuk pályázatainkat a tatabányai, az esztergomi, és a tatai szennyvíztelepekre vonatkozóan. Az ÉDV Zrt. ezen telepek fejlesztésével teljesíteni tudja a szigorú minõségi elõírásokat, mellyel nagymértékben járul hozzá a környezet védelméhez. Társaságunk kiemelt fontosságúnak tartja, hogy fogyasztóink rendszeresen tájékozódjanak mindazokról a jelentõs erõfeszítésekrõl, amelyeket a környezet megóvása érdekében teszünk. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk az oktatási intézményekkel való kapcsolattartásra, arra, hogy a gyerekek már iskolás korban elsajátítsák a környezettudatos gondolkodást, viselkedést. A Víz világnapjától a Környezetvédelmi világnapig tartó rendezvénysorozat, valamint a „Nyitott kapuk” eseménysorozatban való aktív részvételünk is az elkötelezõdést mutatja az iránt, hogy milyen fontos feladatnak tekintjük környezetünk megóvását. Az elmúlt hónapok rendezvényei is ezt támasztják alá, melyeket a teljesség igénye nélkül említünk meg. Tatabányán a Víz világnapja alkalmából rajzpályázatot hirdettünk a mûködési területünkön élõ óvódás, iskolás és középiskolás gyermekeknek, Esztergomban és Tatán Vízkincskeresõ kerékpáros vetélkedõket szerveztünk a környezetvédelem jegyében. Irányítóközpontunkba hívtuk a diákokat, hogy lássák, miként dolgoznak munkatársaink a laboratóriumban, és elõadást hallgassanak meg a csapvíz nélkülözhetetlenségérõl és fontosságáról. Megismerkedhettek a XIV/A Vízaknán folyó munkálatokkal, a szennyvíztisztító telep mûködésével, ellátási területeivel. A jövõben is megteszünk mindent azért, hogy bevonjuk a következõ generációt a környezetvédelembe, így sikerüljön megóvni környezeti értékeinket – és ezáltal a Földet. Az Északdunántúli Vízmû Zrt. elkötelezte magát, hogy tevékenységében kiemelt szerepet kapjon a fogyasztóközpontúság, az épített és természeti környezet állapotának megõrzése, javítása. Minden munkatársunk ennek tudatában hajtja végre feladatait. Hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy társaságunk hosszú távú célja, küldetése a minõségi szolgáltatás, a fogyasztói igények teljes körû kielégítése, és, hogy minden fogyasztónk legyen tisztában azzal, hogy „A víz kincs, a környezet érték! (PR)

3

lapzárta

‹ 2009. MÁJUS 26.

VÁR A GYÉMÁNT FÜRDÕ

TATABÁNYA Május 22-én avatták, május 29étõl fogadja látogatóit az 1920-ban alapított Cseri Strand helyén épült Gyémánt Fürdõ. A 4,5 milliárd forintos beruházásban felépített élményfürdõ mûködtetésére létrehozott önkormányzati céget vezetõ Kovacsics Imre évente három-négyszázezer vendégre számít. A létesítmény télen-nyáron üzemel, a wellness-medencéket élménycsúszda, uszoda és gyerekmedence egészíti ki. Már kész a füves futballpálya és strandröplabda-pálya is. A kivitelezésre alakult háromtagú konzorciumtól a város húsz évig lízingeli a fürdõt. A helybeliek kedvezményesen járhatnak majd a Gyémántba.

DÍJ AZ AQUASZIGETNEK

Két percben...

ESZTERGOM „Az év gyógy- vagy élményfürdõje 2008” díjat ítélte oda a Magyar Turizmus Zrt. az esztergomi Aquaszigetnek. A ma már 6,9 milliárd forintos értékû Aquasziget Élményfürdõ 2005 novemberében nyitotta meg kapuit. A 3,6 milliárdos beruházás 2003-ban kezdõdött, 2005 óta fogadja a vendégeket; már a második évét nyereséggel zárta, tavaly pedig 5 milliós üzemi eredményt ért el. A látogatók száma a 2006-os 180 ezerrõl 2007-re 220, 2008-ban 300 ezresre emelkedett. A kitüntetettek között az Aquasziget az egyetlen önkormányzati fenntartású intézmény.

Kommandósok versenyeztek DOROG A lõtér adott otthont a nemzetközi bevetési egységek szituációs lõbajnokságának május 19-20-án. A versenyen – amelyet Gorgosilits Fábián megyei rendõr-fõkapitány nyitott meg – nyolc ország 28 csapata mérte össze tudását, hogy nappali és éjszakai viszonyok között gyorsan és pontosan leküzdje a célokat.

tózkodó kínai katonai delegáció is. A második nap végén az eredményhirdetésre mindenki jókedvûen érkezett, mert nehéz, de jó hangulatú versenyen vehettek részt, amelyen

sokat tanulhattak egymástól a versenyzõk. A helyezések: 1. BÜKK Bevetési Alosztály; 2. PPU Zilina (Szlovákia); 3. HÍRÖS Bevetési Csoport.

LESLIE

Akcióban az egyik bevetési csoport. „Életszerû” feladatokat állítottak össze

Csomán János, a Komárom-Esztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság lõkiképzõje alkotta meg a pályákat, amelyeken a háromtagú kommandós csapatoknak végig kellett menniük állig felfegyverkezve, golyóálló mellényben, teljes felszereléssel. A versenyt meglátogatta és elismerõen értékelte a hazánkban tar-

Kampányt indítana a megyei kórház a dohányzás ellen. Az akció nem titkolt célja, hogy elsõsorban a kismamák – és a magzat – egészségét óvják. Az ötlet nem rossz, nem is újkeletû, törvény is szabályozza a dohányzás helyszínét, a megoldás mégsem egyszerû. A kórházi szakember azon kesereg, hogy mekkora divat lett a drága légzésfigyelõk vásárlása (teljesen feleslegesen), mert többet tehetnének az anyukák például a bölcsõhalál, az allergia, a kis testsúly... megelõzésében, ha egyszerûen el sem kezdenének füstölögni, vagy ha már rabul ejtette õket ez az ostoba szenvedély, az utoljára elnyomott csikk lenne számukra egyben az utolsó. A szülészek szerint drámai, hogy bár sokszor elmondják, a cigi okozta oxigénhiány miatt a születendõ gyereknek kisebb a súlya, fejlõdésbeli visszamaradás mutatható ki, a csecsemõ sokszor az inkubátorban köt ki: a roppant „öntudatos” anyuka ilyenkor pedig a kórházat, az orvosokat vádolja, hogy nem képesek „meggyógyítani” a kis utódot. Az a törekvés, hogy végre betiltsák a dohányzást, eddig mindig vakvágányra futott. A nem dohányzók védelmérõl szóló törvény 5. paragrafusa szerint a kijelölt dohányzóhely nem lehet ott, ahol a nem cigarettázók is átjárnak: a megrögzött bagósok nem vállalják azt a kényelmetlenséget, hogy – például – a fõbejárattól távolabb pöfékeljenek; így a látogatóknak nem füstfelhõn keresztül kellene behatolni az épületbe; hogy a kismamák is kevesebb kísértésnek lennének kitéve. A jogászok úgy vélik: az intézmény nem tilthatja meg külön a terheseknek és a szoptató anyáknak a dohányzást, mert a dolgozók is „szívhatják”. Az intézményvezetõ szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a kórházban senki sem dohányozna. De kérdés, mi az erõsebb: a bagósok tábora (lobbija), a vezetõség elszánása vagy a jogszabályt ellenõrizVEIZER TAMÁS ni köteles hatóság.

Illusztrátorok tárlata a Kortárs Galériában

Felnőtt néptáncosok megyei fesztiválja

Chagall litográfiái a színes korszakból

Skanzen-majális „élő múzeummal”

TATABÁNYA A Magyar Illusztrátorok Társaságának „30 illusztrátor” címû tárlatán – a Kortárs Galériában – többek között Banga Ferenc, Elek Lívia, Jankovics Marcell, Keresztes Dóra, Szalma Edit és Tettamanti Béla mûvei is láthatók. P. Szabó Ernõ mûvészettörténész utalt rá: a magyar képzõmûvészek négy nemzedékének kiállítását láthatja a közönség. A Magyar Illusztrátorok Társasága Sárkány Gyõzõ grafikusmûvész vezetésével 1994-ben 40 taggal alakult meg a könyvillusztrátori hagyományok megõrzésére.

KISBÉR A Komárom-Esztergom Megyei Felnõtt Néptáncegyüttesek Fesztiválján május 16-án a környékbeli és a határon túli csoportok is képviseltették magukat. A Tilinkó zenekar muzsikált, Écsy Gyöngyi mesékkel szórakoztatta az érdeklõdõ kicsiket és nagyobbakat. Elsõ díjat kapott a Bakony Néptáncegyüttes, második lett a Tatai Néptáncegyüttes, a harmadik pedig a Generációk Táncegyüttes. A zsûri különdíját a Martosi Hagyományõrzõk érdemelték ki. A fesztivált a „kenderkések” szervezték.

ESZTERGOM Marc Chagall mintegy száz, az 1956 és 1960 között készült színes litográfiájából látható kiállítás a bazilika melletti, szépen felújított Északi Kanonoksor iskolaépületében. A közönség elé kerülõ mûvek háromnegyed része bibliai illusztráció, kisebb hányada az orosz származású festõmûvész egyik kedvenc témáját, a cirkusz világát mutatja be. A július 15-éig látható Chagall-kiállítás értékes anyaga Esztergom német testvérvárosából, Bambergbõl érkezett.

TATABÁNYA A Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány közremûködésével skanzenmajálisra várták a helybelieket május 23-án, szombaton. Fellépett a Rozmaringos Bányász Egyesület, a Bányász Dalkör, szerepelt a Szonakune Cserhaja (Arany Csillag) együttes és a Picinkék Tánccsoport. Az iskolamúzeumban egész nap gyerekprogramok, játszóházak várták a kisebbeket, megismerhették a régi tanítási órákat, és az „élõ múzeumban” láthatták azt is, hogy a városban miként éltek eleink.

4

kitekintő

2009. MÁJUS 26. ‹

A különleges geológiai park ötven éve KÁLVÁRIA Koszorúk az emléktáblákon – Körséta a százmillió éves kőzetek és kövületek között TATA A Kálvária domb és a geológiai múzeum nemcsak a dunántúli kisvárosban, hanem szûkebb hazánkban is különlegességnek számít. A 2,3 hektáros területen megtalálható az ország valamennyi hegységalkotó kõzetének egy-egy részlete, a különleges Megalodusbarlang valamint a tûzkõ-lelõhelyek – értékes régészeti leletekkel egyetemben. Mindezt Varga Zoltán telepvezetõ mondta el még az ünnepség elõtt, miközben végikísér „birodalmán”. Az alapító Fülöp József akadémikus 10 éve felállított emléktábláját koszorúzták meg a résztvevõk a geológiai múzeum elsõ részében május 9-én. A területet 50 évvel ezelõtt nyilvánították védetté, 1976 óta hétvégeken engedtek be látogatókat, 1979ben pedig végleg megszüntették itt a kõbányászatot – gyakorlatilag azóta mûködik geológiai múzeumként. Fülöp József munkásságát Hudecz Ferenc, az ELTE rektora méltatta és megkoszorúzta az emléktáblát. Virágot helyezett el Fülöp József özvegye és lánya is. A látogatók ezután a tóhoz sétáltak, megtekintették a geológiai, botanikai és szpeleológiai értékeket, és felavatták azt a táblát, amely a fél évszázaddal ezelõtti védetté nyilvánításnak és az ebben érdemeket szerzõ geológus generációknak állít emléket. Az akkori döntés következményeirõl, a geológiai múzeum fejlõdésérõl szólt Haas János, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, Kordos László, a Magyar Állami Földtani

Intézet igazgatója és Hudecz Ferenc. Innen a Fülöp József Kutatóházhoz mentek a résztvevõk. A a tatai önkormányzat és az Eötvös Loránd

Tudományegyetem hosszú távú együttmûködési szerzõdést írt alá: az ELTE régiós fejlesztési és oktatási terveinek megvalósításában Tata is partner lesz. A ceremónia után a látogatókat a korábbi telephelyvezetõ, Steiner Tibor vezette végig a parkban. A szakember tavaly tavasszal adta át helyét a lábatlani származású Varga Zoltánnak. Az új vezetõ tervei között szerepel a mintegy 500 különleges növénybõl álló park bõvítése, kutatócentrum kialakítása és olyan átfogó kiállítás összeállítása, amely a Gerecse értékeit mutatná be.

A szabadtéri múzeumban láthatók õsi Thetys-renger üledékei, a triász, a jura és a kréta korban lerakott geológiai rétegek is megfigyelhetõk – a korabeli tengeri és szárazföldi élet maradványaival

TATA Mozgalmas családi napot szerveztek a tatai Fényes Fürdõn május közepén: ez volt az idei strandnyitás igazi „fõpróbája”. A szervezõknek szerencséjük is volt: 10-én, vasárnap valóban nyárias, napsütéses és meleg idõ fogadta a résztvevõket.

Sokféle programot kínáltak a vállalkozó szellemû fiataloknak: a strandröplabdától kezdve a kispályás fociig, az íjászattól a kajakozásig, a kerékpározástól a street ball-ig választhattak a sportprogramok közül. Mások a vidám színpadi produkciókat élvezhették Pom-Pom meséitõl Pinocchióig, vagy éppen a játszóházban kötötték le magukat ajándékkészítéssel, rajzolással. A „hiúság vására” is volt egyben ez a Fényes-nap: fitnesz és tornabemutató egyaránt várta a hölgyeket, ifjakat. Per-

Pillanatképek a családi nap eseményeibõl. Megkezdõdött a szezon

sze zenébõl, énekbõl sem volt hiány: pesek a hideg (langyos) vízû strandok Keresztes Ildikó fellépését követõen a között, még most is, hogy 900 forintra Csevergõ Énekegyüttes is színpadra lé- emelték a tarifát. A kedvezményekpett, szerepelt a Pacsirta minikórus is. kel (családi és gyerekjegyekkel) sok Mihalovits András, a Fényes Fürdõ vendéget tudnak becsalogatni, de ke(régi nevén Vízipark) vesebbet kell fizetni Kft. vezetõje új helyazoknak is, akik 17 A Fényesen a nyitást zetben lett a nagyhírû fürdenének. május 22-ére tervezték, óraAután tatai strand elsõ embekét amorf, egy re. A városi tulajdon- de a szezonkezdést mindig sport- és egy pancsoban lévõ Fényest most a jó idõ határozza meg ló medencében 20-23 ismét önkormányzati fokos vízben úszkáltulajdonú cég mûködteti, ami lehetõ- hatnak a látogatók. A tervek szerint az séget ad a szinten tartás mellett a fo- idén szeretnék megújítani a medencék kozatos fejlesztésekre, felújításokra is. környezetét, a füves területet, a csúszÚgy véli, a patinás hírnéven kívül az dát, a játszótereket, ahol már csak fáadottságai is kiválóak a fürdõhelynek, ból készült játékok és hinták vannak. A amelyet az idén vett át a kft. A korábbi folyamatosan üzemelõ szauna melletti évek próbálkozásai után most a legfon- Katona-tó vizét is állandóan ellenõrzik: tosabb teendõ a gazdaságos üzemelte- itt búvárbemutatókat is tartanak. tés feltételeinek megteremtése. A hétszáz férõhelyes kempingben A számok nyelvére fordítva a lehe- már megindult az élet, sõt, egyre több tõségek eléggé visszafogottak, külö- szolgáltató nyitott ki már a 10-ei csalánösen az évi 55-60 milliónyi bevétel di napon. Sokuknak ez volt a fordulóismeretében. Egy igazi nyári napon át- pont, a nyitással elébe mentek az idei lagosan 2000-2500 fürdõzõ keresi fel a szezonnak. szép fekvésû, természetvédelmi terüleHosszú távon az újabb beruházások ten kialakított strandfürdõt. A kániku- növelhetnék az érdeklõdést a Fényes lai napokon, elsõsorban a hétvégeken iránt: Mihalovits András szerint egy olykor ennél is többen váltanak jegyet szálloda sokat lendítene a forgalmon, évek óta. A belépõk áraival versenyké- és a szezont is meghosszabbítaná.

HIRDETÉS

Fényes: családi nap – szezon elõtt

‹ 2009. MÁJUS 26.

„Hetedhét országban”

A tantárgyak között szerepel térképismeret, tárgyalkotás, kézmûvesség, népdal- és zeneoktatás. A tanulást, a közösségi élmények szerzését segítik az utazások, táborozások is. Kun Katalin szerint fontos az autentikus népviseletek ismerete is

A KÁRPÁT-MEDENCE SZÍNEI

TATA Kun Katalin, a Tatai Református Egyházközség Kenderke Alapfokú Mûvészeti Iskola igazgatója büszkén vezet körbe az Almási úti intézményben. A földszinten a gyerekek gyakorolnak, az emeleti folyosón már kirajzolódik a majdani népmûvészeti bemutatóhely képe a régies parasztbútorokkal, a folyosóról nyíló tágas helyiségben a táncosok ruhái – szinte a Kárpát-medence valamenyi nagy tájegységébõl. Puritán egyszerûségû irodája szintén a régi házak „tisztaszobájának” hangulatát idézi. Amikor beszélgetünk, sokoldalú Kun Katalin igazgató a Kenderke és izgalmas pálya íve rajzolódik ki. mûvészeti iskolában és a dadi – Lázban égnek a növendékeink, a megyei felnõtt néptáncegyüttesek kisbéri fesztiválja után néhány nappal, általános iskolában Iskolák: négy diplomája van: 22-én ugyanis utazunk Debrecenbe, a református egyház alMég 1993-ban megkapgépészmérnök; táncmûvésze- ták az Almási úti ház földkotmányozó zsinatára, ahol két csoportunk is fellép egy-egy ti; egri tanárképzõ; közoktatá- szintjén az egyik termet és táncszínházi produkcióval. Most reggeltõl estig próbálunk! si vezetõi diploma A kezdetek 1981-ig nyúlnak vissza: a család 1981-ben keegy öltözõt az önkormányCsalád: két gyermeke van, lánya zattól. Nos, nehéz volt a rült Tatára: édesanyja a Fazekas úti iskolában tanított, aki az az iskolában segít akkori kezdeményezésekre alapozva foglalkozott a néptánckezdet: hullott a vakolat, és népzenetanítással, és egyre figyelemre méltóbb eredméaz ablakok szétkorhadtak, nyeket ért el. Kun Katalin néptáncpedagógusi és szervezõ olajkályhával próbáltak fûteni... De belevágtak. munkájának kezdetei erre az idõre datálódnak. – Sokan mondták, hogy ne tegyük, hiszen korábban ebben – Sokat segítettem édesanyámnak, asszisztensi feladatokat az épületben annyi minden volt, de azt válaszoltam, inkább láttam el, az elsõ ruhák elkészítésében is közremûködtem. azt nézzétek, hogy mi lesz! Ketten egyre többet vállaltunk, a tanítványok létszáma is Az Almási út emeletes épülete ma már a Kenderkéé. A két nõtt, és 10 év után már 180-nál is több gyerek járt hozzánk. helyiség mellé mindig kaptak egy-egy újabb részt az önkorDönteni kellett. A Kenderke önállósult, 1991-ben egyesületet mányzattól, mert mindig „kinõtték”, a korábbi „lakók” lashoztunk létre, három év múlva alapítványt, közben kerestük sanként kiköltöztek. A szülõk, a gyerekek segítségével sikeazt a helyet, ahol intézményi keretek között mélyíthetjük el rült felújítani az épületet, bõvíteni a ruhatárat. a szakmai munkát. Máso– Hamar kiderült, hogy A Kenderke októberben Príma-díjas lett, február- sem az egyesület, sem dik gyermekem születése után látszott: ez a munka ban szerepeltek Mûvészetek Palotájának „Heted- az alapítvány nem tudja egész embert kíván. Akkor megteremteni a mûködés hét ország” programjában, májusban; a kisbéri úgy gondoltam, feladom biztos anyagi hátterét. A néptáncfesztiválról II. helyezéssel tértek haza, és cserépgyári beosztásomat, Kenderke számára megolDebrecenben is bemutatkoztak május 22-én. adok öt évet magamnak, dást a mûvészeti oktatás, hogy elérjem a céljaimat A Tatai Sokadalmat – a Kenderke családi hétvégé- mint iskolatípus kialakítása, jét már a nagyrendezvények között jegyzik. ezen a területen. Nos, itt a normatívák nyújtotta bizvagyok! tonság jelentette. AlapítváKun Katalin akkoriban úgy érezte, a tatai gyerekek nagyon nyi iskolaként mûködünk 1996 óta, ahol fõállású tanárokkal, bezárt világban élnek, hogy ki kell nyitni a szemüket Európa néptáncpedagógusokkal dolgozunk. Õk minden idejüket a felé, hogy utazni kell, világot látni, élményeket szerezni. gyerekekre, a közösségre, a kutatómunkára fordítják. Kilen– Ez valóra is vált, tucatnyi országban jártunk, sok helyen cen már a Kenderkében szerezték meg a diplomát. Jelenleg többször is. Erdély számunkra nagyon fontossá vált, ahol 400-430 gyerek jár hozzánk, 21-23 csoport mûködik. Nálunk megismerhettük a hagyományos táncokat, például Székfa- tanuló lehet 6-22 éves korig mindenki, de az egyesület révén luban. A tánctanulásban is fontos, hogy „tiszta forrásból” már az óvodások is bekapcsolódnak a tánctanulásba, a feltanuljunk, hogy legyen mire építkeznünk. Sok mindent el- nõtteket a Tata Táncegyüttes két csoportja tömöríti, és reméértünk: olyan mûhelyt alakítottunk ki, amit már nemzetközi lem, egyre többen lesznek! szinten is ismernek és elismernek. – Sose volt könnyû a munkánk, de a kérdés ismét az, hogy a következõ tanévben is el tudunk-e indulni. Amikor 2003ban a Református Egyház tatai egyházközössége átvállalta a Kenderke fenntartói szerepét, az megmentett minket. Sajnos a mûvészeti oktatás normatívái folyamatosan csökkennek. A közoktatási vezetõi diplomamunkámban – 2005-ben – már elemeztem, hogy 1992-tõl a legváltozatosabb úton-módon csökkentik a normatívát. A mûvészeti oktatásban is bevezették a minõsítést, de ha nincs megfelelõ eredmény, kevesebb támogatás jut. A tendenciák ismeretében már 2005-ben látható volt, hogy 2008-2009-ben súlyos lesz a helyzet. Sajnos az egyháznál sincsenek úgy források, mint korábban. Így még nem tudjuk, vajon szeptemberben elindíthatjuk-e az új Próba közben tanévet. – veizer –

P

5

kitekintő

10. Tatai Sokadalom A Kenderke június 20-án és 21-én rendezi meg a 10. Tatai Sokadalmat az Angolpark területén.

JÚNIUS 20. SZOMBAT 9:00 Népi ínyencségek, Vásározók tere, Meselabirintus, Egy kosár gyerek – tisztás 9:30 Életképek a honfoglalás idejébõl; Szöszszenetek; Megyei népdalcsokor; Szépen szóló furulya szakkörök – kisszínpad 10.30 Így játszunk mi: Zlini gyerekek bemutatója – kisszínpad 11.00 Sokadalmi menettánc. Útvonal, „a megállókban” hírverõ mûsorral: Református Templom, Kossuth tér, Rákóczi u., Öreg-tó, Kodály tér, Hattyúliget u., Angolpark, tisztás 12:00 Megnyitó, a nézõk bevonásával közös labirintustánc. Fellépnek a Kenderke AMI táncosai; Szõgyéni gyerekek mûsora – tisztás; Igrice – kisszínpad 14.00 Kóruspódium: Egressy Kórus – sátor 15.00 Megyei együttesek bemutatója: Aranykocsi néptáncegyüttes – kisszínpad 16.00 Berecz András mesél: Tanulságok felnõtteknek és kicsiknek – kisszínpad 17.30 Moldvai dallamok, táncok: Cserszömörcze koncert és táncház – kisszínpad 19.00 Tánc húros hangszerekre, ütõkre és zongorára: Ifjú Szívek pozsonyi együttes mûsora Bartók emlékére – színpad 20.30 Táncház: Tündök, Cserszömörcze, Maróti György – kisszínpad

JÚNIUS 21. VASÁRNAP 9:00 Népi ínyencségek, Vásározók tere, Meselabirintus, Egy kosár gyerek, játszóházak gyermekeknek körhinta a parkban – tisztás; Íjászat, segít a Tatai Celõkék Íjász Szakosztály – szabadtéri színpad 9.00 Sámándobolás: M Mol Mo oolnár n Gáborr – szabadMolnár téri szín ínnpad paad színpad 10.00 Fes esste ttet e t kkazettás aze az z ttáás menn nnyyez ezzete ett ink innk nk - elõFestett mennyezeteink aadá ad dáás – kiska ska sk k st ssté tély, EEs szte zte zt terhá r zy terem rh adás kiskastély, Eszterházy 110:00 10: 10 0 00 Tárkánymûvek Tárkánnyym ymû mûvek né mû nnépzene népze éppzz nee mai hangokkka , koncert kal, kal k ert rtt – kisszínpad kiissz kis szí zzíínpaad 11.00 Pötörke Pöt ö örk örkke néptáncegyüttes népt népt épppttánc ncegy ncegy nc eggyyüttes mûs û ora – kismûsora színpad 12.00 A Refi diákszínpada – kisszínpad 13.30 Népzene: Tündök zenekar – sátor 14.30 Boka Gábor kisszínháza: Fejenagy a perfornitoriumban – sátor 16.00 Díjazott szólótáncosok – kisszínpad 16:30 II. Szittya (íjász) verseny díjainak átadása – szabadtéri sátor 17.00 Magyar Állami Népi Együttes Zenekara – kisszínpad 18.00 Tatai barantások – tisztás 18.45 Écsi Gyöngyi mesél – kisszínpad 20.00 Gála – kisszínpad. A Kenderke AMI csoportjai: a Tündök zenekar 21:00 kb. Szentiván éji tûzgyújtás, tûzugrás. Szent Iván éji hagyományok. Közremûködnek: Écsi Gyöngyi, a zoboraljai falvak népdalköre, Csevergõ, Bogláros énekegyüttes, a Tündök zenekar és a Kenderke táncosai – tisztás, kisszínpad.

6

hirdetés

2009. MÁJUS 26. ‹

Elegáns és korszerû strand KOMÁROM Sok újdonsággal készülnek az idei szezonra a komáromi strandon. Bár már áprilisban is több vendéget fogadtak, mint egy évvel korábban, a május is felülírta a korábbi statisztikákat. Kerekes Tibor, a Komthermál Kft. ügyvezetõje szerint (kis képünkön) fontos, hogy új elemekkel lepjék meg a fürdõzni vágyókat. Az idén két trambulin és a kisebbek örömére ugrálóvár is lesz majd a strandon, a nagyobbak viszont kipróbálhatják majd az új hintát, ami olyan, mint az igaz, csak... A találmány különlegessége – egy magyar mérnök ötlete nyomán – abban rejlik, hogy egy bizonyos magasság elérése után a hinta az „utasával”együtt a vízbe pottyan, ami roppant izgalmat jelent a merészebb kikapcsolódásra vágyóknak. Hasonló szerkezet már mûködik néhány hazai strandon. Komáromban úgy gondolták, hogy milliós beruházást azzal is csökkentik, hogy a szerkezet vázát maguk készítik el. Mire lapunk megjelenik, sokan talán már ki is próbálták az elmés masinát, legalábbis a 30 kg-nál nehezebb, de 100 kg-nál könnyebb fürdõzõk.

Jó idõben. A strand új látványelemekkel igyekszik a vendégek kedvében járni

A fedett uszoda és tanmedence június 1-je és 25-e között nem fogad vendégeket: ekkor cserélik ki a légtechnikát, amit most az építményen kívülre helyeznek, és felújítják a több mint húszéves padozatot. Kerekes Tibor a következõ egy-két évben szeretné elérni, hogy elegáns, kényelmes és korszerû fürdõvé alakítsa át a komáromi strandot azzal, hogy

megszünteti a markáns különbséget az utóbbi évek beruházásai és a korábban megépült épületrészek között. A strand életében ezek fontos „apróságok”: a fõbejárat és a fedett termálmedence, a szabadtéri részek, az új játszótér, valamint a 20 évvel ezelõtt megépült részek között csökkenteni kell a különbséget. Kerekes Tibor immár 19. éve vezeti a fürdõt: e majdnem emberöltõnyi idõ alatt nem kértek és nem is kaptak mûködési támogatást a többségi tulajdonostól, a komáromi önkormányzattól. A fejlesztéseket, felújításokat viszont saját erõbõl, pá-

lyázatból, hitelbõl és önkormányzati támogatásból oldották meg. A szakma ezeket a törekvéseket értékelte akkor, amikor néhány hete a Magyar Fürdõszövetség a Kiemelkedõ fürdõszolgáltatói munkáért néven díjat alapított, és az elsõ négy díjazott között ismerték el Kerekes Tibor munkáját. A szakmai elismerések is arra ösztönzik az ügyvezetõt, hogy színvonalas strandot alakítson ki, amely nem csak szolgáltatásaiban, hanem külsõ megjelenésében is elegáns és kiegyensúlyozott látványt, igazi élményt nyújt.

‹ 2009. MÁJUS 26.

7

értékőrzők

Híd, hit, szellemi kapcsolat

ALBUM

ÖT INTÉZMÉNY A KÖZPONTBAN „Kétarcú épület” – sokszínű tevékenység ESZTERGOM Talán többen ismerik úgy az esztergomiak a 2006-ban felújított Szent Adalbet Központot, hogy „nagyszeminárium”. Az impozáns intézményt 1865. október 8-án szentelte fel Scitovszky bíboros érsek. A több tervezõ közremûködésével készült komplexumon két stílus jegyeit lehet megkülönböztetni: az eredeti koncepció szerinti klasszicista örökséget Hild József már a romantikus stílusban fejezte be. Szinte észrevehetetlen a két stílus közötti átmenet, az újkori építészettörténet mégis kétarcú épületnek nevezi. Székely János, a Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye segédpüspöke, a Szent Adalbert Központ rektora szerint a hányatott sorsú épület ma már sokféle értelemben híd. Konferenciaközpontként híd ember és ember, a különbözõ tudományágak között. Mint lelkiségi

Névjegy Székely János 1964, Budapest. Felsõfokú tanulmányok: esztergomi Érseki Papnevelõ Intézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, tanulmányok Betlehemben, Rómában. Pályafutás: 1991. március 2. óta pap, káplán Érsekvadkerten, 1996–1998-ig plébánoshelyettes Erzsébetvárosban. 1998–2001 között plébános Budapest-Széphalmon. 1997-tõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán docens, az Esztergomi Hittudományi Fõiskola tanára, 2006-tól rektora; a Szent Anna plébánia plébánosa. Hivatás: a családosokkal, az Életút Egyesületben sérült fiatalokkal is foglalkozik.

A Hittudományi Fõiskolán papnövendékek és „civilek” is tanulnak, elsõsorban esztergomiak, de járnak ide pécsiek és felvidékiek egyaránt, összesen ötvenegyen, levelezõ és nappalis tagozaton. A papi hivatásra vannak jelentkezõk, a szlovákiai magyar településekre mégsem jut annyi magyarul tudó pap, mint ahányra szükség lenne.Az intézmény jövõjét illetõen van olyan elképzelés központ híd Isten és ember között. De is, miszerint a Hittudományi Fõiskola fontos a híd szerepe Magyarország és is része lesz a katolikus egyetemnek: a Szlovákia, az egykori Felvidék között. tanítóképzõ fõiskola esetében például A Hittudományi Fõiskola kihelyezett az egybeolvadás – 2008. január 1-je óta tagozatán a szlovákiai hitoktató hallga- – több elõnnyel járt, például gazdasátók magyar nyelven is megszerezhetik a gosabban mûködtethetõ. A fõiskolának diplomájukat. Az épület ad intézményi egyéb problémái akadtak, többek kökeretet a Pázmány Péter Egyetem Szent zött az, hogy a tanítószak kis létszámAdalbert Kutatócsoportjának is: ez mal mûködik, az új szakokat kevesen éppúgy hidat ver közép-európa népei, ismerik, és a bolognai képzési rendszer a katolikus közösségek és hittel élõ az bevezetése is gondot okoz. értelmiség között, mint az újraindított A szeminárium története híven tükMagyar Sion címû rözi a magyar törtéfolyóirat. Az intéznelem tragikus for„Sokféle teendõt kell ménynek nevet adó összeegyeztetni a Szent dulatait. Oláh Miklós Szent Adalbert prágai érsek alapította 1566Adalbert Központban, püspök, Szent István ban Nagyszombaton: ami nehéz feladat – de nevelõje is e katoliaz alapító okirat ma is kus „egyetemesség” mindig jut idõ a hívekre is” megtekinthetõ a patiképviselõje: vértanúnás falak között (mint ságának helyszíne, Gniezno ma egyházi ahogy a korábbi érsekek, prímások, az központ, zarándokhely. Esztergomhoz kötõdõ személyiségek Az épületben – teljes nevén Szent képmása, rövid életrajza is látható, olAdalbert Képzési, Lelkiségi és Konferen- vasható). Nagyszombatról 1820-ban cia Központban – mûködik az Esztergo- költözött vissza Esztergomba az érsekmi Hittudományi Fõiskola, a konferen- ség, ám elhúzódó építkezés miatt végül cia központ, az egymással számítógépes 1865-ben nyitotta meg kapuit. kapcsolatban álló Érseki Levéltár, a HitAz épületbe költözött papneveldétudományi Fõiskola Könyvtára, mint ben a fõegyházmegye növendékein kutatóhely, az európai hírû Keresztény kívül nagyváradi, munkácsi hallgatók Múzeum több kiállítóterme, amely idõ- is voltak. Államosítása után, 1953-tól szaki kiállításoknak ad otthont, valamint hadsereg-parancsnokság mûködött az a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vi- épületben, 1956-tól a szovjet hadsereg téz János Kara. katonai kórházat mûködtetett 1990-ig. Az egyház 1990-ben kapta vissza, a felújítások megkezdésére még tíz évet kellett várni. Az elsõ látnivaló – 2002 óta – a Mindszenty Emlékhely az emeleten. A felújításban sokat segített a munkálatok közben elnyert két uniós pályázat – az egyik a beruházásnak, a másik a képzések beindításának adott nagyobb lendületet. Székely János megemlíti a kölni érsekség jelentõs támogatását is, a kölni érsek személyes indíttatását a Szent Adalbert Központ anyagi megsegítésére. A felújítás 2006-ra, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára készült el: a páratlan építészeti remekmûvet Erdõ Péter szentelte fel újra, aki maga is sokat tett az egyházi épületek, intézmények korszerûsítésének felgyorvas sításáért. Az építész tervezõk – Németh Tamás és Csepely-Knorr Kristóf – munkájának köszönhetõen a tágabb értelemben vett régió egyik legszebb épületegyüttesét csodálhatjuk meg.

A SZENT ADALBERT KÖZPONT KÉPE SZENTGYÖRGYMEZÕ FELÕL

MINDSZENTY EMLÉKHELY – 2002-TÕL

A 80 EZER KÖTETES KÖNYVTÁR EGY RÉSZE

„A LEGNAGYOBBNAK NAGYJAINK KÖZÜL”

8

körkép

2009. MÁJUS 26. ‹

ZÖLD Megújítják Óváros parkjait

Családi pihenés, kikapcsolódás, felüdülés, horgászat – egy helyen. Csoportos családi, baráti és céges rendezvényekhez helyszínt biztosítunk csodálatos környezetben. Június 6-án nyit a Lógató Beach nyitóbulival. Helyszín a Pala-öböl. Szeretettel várunk mindenkit Esztergom-Kertvárosban, a festõi környezetben található LÓGATÓ-n. [email protected]

TATABÁNYA Az Óváros parkjainak felújítására készített tanulmánytervet Mohi György erdõmérnök még 2003-ban. A zöld területek a Vértes eredeti erdõtípusát õrzik, értékük okán fontos óvni õket. A 120 éves erdõ vázát alkotó tölgyek és cserek a legjobb makktermõ korukat élik. Pusztuló tüneteket csak a gyertyánok, hársak, és a kísérõ fafajok mutatnak. A szakember szerint újulatgócokat kell létrehozni, hogy a fiatal fák fokozatosan váltsák fel az elöregedett növényeket. Az egészséges idõs fák fenntartásával vegyeskorú faállomány alakul ki, ami erõsíti a parkjelleget. Cél a védett gyertyánhárs elegyû cseres-tölgyes erdõ fenntartása a Május 1. parkban.

Ásóval, kapával a buszpályaudvaron TATABÁNYA A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának klubja, a MÜTFi Klub május 18-án az élettel teli terekért akcióban a buszpályaudvar melletti kitaposott ösvényt ültette be 200 palántával – gerillakertészkedés formájában. A húsz tagú csapat az idén 10 éves Hegyalja Fesztivál ZeroCO2 mozgalmához csatlakozott a CO2 kibocsátás elleni harcban.

Veszélyben 60 hektár erdő NYERGESÚJFALU Hatvan hektár erdõ kipusztításával járna az a tervezett bányabõvítés, amelynek engedélyezése most van folyamatban. A tervek szerint a kibõvült kapacitású bányák a Holcim Hungária Zrt. Nyergesújfaluba tervezett cementgyárát látnák el nyersanyaggal. A cég márciusban jelentette be, hogy legalább egy évvel elhalasztják a tervezett cementgyár építését. Ezzel a bejelentéssel szinte egy idõben azonban elindult két bánya bõvítésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása is, amelyek a gyárat látnák el márgával, mészkõvel. A mészkõbánya esetében 600 ezerrõl 1,8 millió tonnára nõne az éves kitermelés, míg a márgabánya esetében 200 ezerrõl 600 ezer tonna/évre nõne majd a kapacitás.

Rekviem egy napóráért

CSILLAGÁSZJAVASLAT Jó helyen lenne a Szent Tamás-hegy feljárójánál ESZTERGOM Még 1988-ban pártszékháznak épült, majd 1990-tõl Városi Szabadidõ Központként mûködött a most lebontásra ítélt, a helyiek által „Zöld háznak titulált intézmény”. Déli falát 1991 óta vertikális napóra díszítette nyolc méter magasságban, de napjainkban már csak a nyomokban látható. A számokat, az árnyékvetõt a város csillagász szakköre leszedte és elraktározta. A napórát akkor a 68 éves Klotz József amatõr csillagász tervezte és építette, Ponori Thewrewk Aurél csillagász ellenõrizte a számításait. A számlap falra erõsített alumínium és réz számokból alakult ki 4,8 méter átmérõjû félkörben. A rozsdamentes árnyékvetõ a pólusra mutatott. Az arab számok a közép-európai idõszámítás szerint 6–12–5 idõsávban mutatták az idõt. A római számok a nyári idõszámítás szerint VII–XII–VI óra között láttatták az idõ múlását. A napóra helye, a tervezett és megvalósult feliratai a helyi politikai viták kereszttüzébe került. Több mint 17 éven át dísz volt és mutatta Esztergom forgalmas helyén az idõt, a Nap sugarai által mûködtetett idõmérõ eszköz. Tükrözte a Föld napi forgását és a Nap körüli éves keringését. E mellett csillagászati ismeretek fontos megjelenítõje volt. Megszokták a városlakók, a turistáknak látványosság volt. Hiányzik. A FELIRATOK A napóra felirata 1991-ben Rákóczi jelmondata: PRO PATRIA ET LIBERTATE (A hazáért és szabadságért); 1993-ban eléje írták, hogy CUM DEO. Ekkor került alulra Tacitus híres mondata: FALSA TEMPORE AC SPATIO VANESCUNT (A hamisságok idõvel semmivé foszlanak). Az arab és római számok íve közé is késõbb került a PAX szöveg.

Nyitnikék Játszoda

Családi Napközi

06-30/6929-469

Pótlásáról már van elképzelés. A most 86 éves Klotz Józsi bácsi talált új helyet a napórának. Javasolja a Szent Tamás hegy déli feljárójánál lévõ szürke kõfelületet. Ez a Szent István dombormû alatti útszakaszt jelenti. Már elvégezte a szükséges számításokat, amelynek eredménye 4 méter átmérõjû, vertikális elhelyezésû napóra. A megszûnt napórához hasonlóan a számok a közép-európai idõszámítás (arab számsor) és nyári idõszámítás (római számok) szerinti köríven helyezkednének el. A kör felsõ részén a NIHIL EGO SINE SOLE feliratot tervezte. (Semmi sem vagyok Nap nélkül). Az alsó részére a NIHIL TU SINE DEO feliratot képzeli. (Semmi sem vagy Isten nélkül). Az árnyékvetõ rúd itt is a pólusra mutatna. Az elképzelést a város vezetõsége már ismeri.

NAGY TIBOR.

www.balanagyker.hu

9

címlap

‹ 2009. MÁJUS 26.

Fõtér – piactól az agóráig 1.

RÖVIDEN

KÖRKÉP Üzletsorok és vendéglátók a központi téren – Autók nélkül? HAZAI VÁROSOK Számomra igazi fõtér a gyõri Széchenyi tér (egykori tanárom szerint Közép-Európa egyik legszebb barokk tere): másfajta hangulata, mozgalmassága miatt pedig a Dunakapu tér. Arányai, tágassága okán a váci fõtér felér egy idõutazással: az a pazar pompa, amit a felújítása után kínál, páratlan széles e hazában. Talán mégsem? Az esztergomi Széchenyi tér indulhatna a „leg”-ek között, a tatai Kossuth tér még csak egy ígéret, messze a dicsérõ jelzõktõl. Tatabányán most igyekeznek kitalálni azt, ami másutt évszázadok munkája: „Szocreáliában” a hatvan év erre is kevés volt. rockkocsma az alagsorban kiváló zenei programokkal (és mindez mindig nagy forgalommal): ezeket ma felváltotta egyetlen sörözö, aminek bejárata sem a tér felõl van, a Vadorzó is profilt váltott, a korábbi szórakozóhelyek területét bankok és szolgáltatók foglalták el. Tatabányán nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz hasonló városközpont. A fejlesztés célja, hogy ezt „pótolja”: Tatabánya központi területe A Széchenyi téren minden megvan ahhoz, hogy igazi közösségi tér legyen. Az üzletek, vendéglátók, bankok azonban nem boldogulnak autók nélkül

Esztergom

A

A fõterekrõl másként gondolkodnak a szakemberek (építészek, kerttervezõk, urbanisták) és megint másként a lakók vagy éppen a turisták. A helybeliek élhetõ tereket, a közösségek számára is megfelelõ kényelmet, otthonosságot és biztonságot nyújtó agórát szeretnének, ahol jó elidõzni, vásárolni, süteményt majszolni, vagy éppen végigélvezni egy elõadást, koncertet. A látogatók számára ezeken túl még kell az az élmény, az az esztétikai többlet, amit csak egy „idegen” város képes nyújtani: ugyan ki nem kapja fel a fejét a történelmi városrészek rendezett utcasorai, mûemlékei, hívogató fõterei láttán? Esztergom ilyen; a Széchenyi tér mindazt kínálja, amit a váci, a gyõri fõtér, plusz olyan élményelemeket, ami csak e dunamenti királyváros sajátja. A tatai Kossuth tér hasonló irányba, a közösségszervezõ, befogadó agóra irányába fejlõdne (vissza). Vissza, hiszen eredete, hagyománya ugyanaz, mint az esztergomié: a piac, a városháza (a barokk kisvárosban néhány évig községháza) és tatai többletként a templom: minden kellék, ami a fõtérhez kell. Tatabánya az alig több mint százéves kolóniából (hogy legyen saját vásárnapja!), elõbb község, majd nagyközség lett, 1947 óta város, négy elõdtelepülés összevonásával. Mondhatni, ami akkor elõnynek tûnt, a központ szempontjából hátrány: mivel nem volt egy igazi centruma, sok „centruma” lett. Tradicionálisan Felsõgalla lehetett volna, aztán a gazdasági túlsúly (bányaközpont) Óvárost hozta helyzetbe, késõbb Újvárost, aminek tervezett „barokkos” adminisztratív központja – a Bánhidáig nyúló hosszanti fõtengellyel – csak félig épült meg. A megyeháza és a pártszékház (a mai városháza) által határolt teresedés parkolóhellyé nõtte ki magát, a fõteret és a hozzá kapcsolódó kisebb részeket ellepték a bankok – olykor a vendéglátóhelyek rovására. Ennek hatásait most érzi mindenki, aki szeretné valamilyen módon befolyásolni a tatabányai Fõ tér életre keltését. A szórakozóhelyek az Árpád Szállótól a Konzumig szétszórtan mûködtek, amíg mûködtek, méghozzá jól! Volt Belvárosi Kávéház, Patkó Sörözõ, az Árpádban presszó, éjszakai bár, késõbb

elsõsorban a saját lakosai számára vonzó, sokrétû funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A Tatabánya megújulását célzó projekt összköltsége meghaladja a 1,35 milliárd forintot, az uniós támogatás csaknem egymilliárd forint – kevesebb, mint az eredetileg kért támogatás. A csökkentett beruházás 2011-re készülhet el. Esztergomban még 2002-ben pályáztak a belváros komplex rehabilitációjára: a 20 milliós forrásból elkészült a koncepció, majd – az Európai Unió 660 milliós támogatásával – 2006-ra megújult a Széchenyi tér. A forgalom elõl elzárt, megjelenésében vonzó fõtér született. Megújultak a térfalak, a díszburkolat, amely a magyar királyok ünnepi palástjának mintázatát követi. A hajdani Szent Lõrinc templom alapját kõkirakás jelzi. Az egykori ostorfák helyére 30 platánt és 14 Bori hársfát ültettek. A vízió szerint a tér gasztronómiai és közösségszervezõ központ (lesz), az itteni üzlehelyiségek is csak ilyen engedélyt kaptak. A tér látványos, szép, fiatal fákkal és utcabútorokkal – sok olyan elemmel is büszkélkedhet, amivel például a gyõri Széchenyi tér nem – mégis csak részben tölti be megálmodott szerepét: az esztergomiak az okát is sejtik. Tatán a Kossuth teret szeretné az önkormányzat – a civilek véleményét is alapul véve – igazi agórává alakítani. Elképzelések már vannak. Elsõ lépésben a térfalakat tennék láthatóvá: a teret övezõ épületeket ugyanis alig-alig lehet látni nyaranta. A tér különbözõ funkcióit különbözõ burkolattal és utcabútorokkal jeleznék: ám ha a jármûveket teljesen számûzik innét, a térre aligha költöznek üzletek, továbbra is gyér marad a forgalom. Kihal a köztér. A megoldás? Az egyik mód mindegyik városban a tilalom helyett a jármûforgaVT lom korlátozása lehetne. Folytatjuk

A TATABÁNYAI FÕ TÉR TERVE. A VÁROSHÁZÁVAL SZEMBEN ÚJ SZÁLLÓ ÉPÜL MÉLYGARÁZZSAL, A PARKOLÓK HELYÉN SÉTÁNYOK LESZNEK. DE HOL LESZ AZ AGÓRA? (TOVÁBBI KÉPEK: WWW.PONTMAGAZIN.HU).

Tatai Patara korhű díszletekkel TATA Az 1597-es viharos esztendõben, május 22-én éjjel Pálffy Miklós katonái patarával berobbantották a tatai vár kapuját és elfoglalták a várat (egy évre Gyõrt ugyanilyen módon). Az ostrom emlékére már másodszor rendezték meg a Tatai Patarát az Öregvárban magyar és felvidéki hagyományõrzõ csoportok közremûködésével. A programot különbözõ rendezvények színesítették péntektõl vasárnapig. Bepillanthattunk a keresztény tábor életébe, megismerhettük a korabeli magyar és török táncokat, élvezhettük a történelmi illuzionista produkciót, a ló kótyavetyét, de volt török bazár, bábjáték, több kiállítás, felléptek a bohócok, az ének- és versmondók, amit olykor szakított meg az ágyúnaszád támadása,vagy az össztûz a Rondellán... (PONT)

Magyar költő az EKA első antológiájában LUXEMBOURG Az 1996-ban alakult, luxembourgi székhelyû Európai Költészeti Akadémia az ír Dedalus Press gondozásában, John F. Deane szerkesztésével EUROPOÉSIE / Poetry Europe címen megjelentette elsõ antológiáját. A kötetben olyan világszerte elismert költõnagyságok szerepelnek verseikkel és esszéikkel, mint az Akadémia három alapítója, Alain Bosquet, Philippe Jones és Anise Koltz; a román Ana Blandiana, az angol Fiona Sampson, a norvég Knut Odegard, az olasz Edoardo Sanguineti, a bolgár Lubomir Levcsev, a macedón Vlada Urosevic, vagy az ír Thomas Kinsella. A magyar lírát a tatai származású Turczi István József Attila-díjas költõ képviseli. A Parnasszus folyóirat alapító szerkesztõjét az idén tavasszal egyhangú szavazással az Akadémia rendes tagjává választották.

10

MARGÓ

IM Kernstok

NYERGESÚJFALU In memoriam Kernstok Károly címmel nyílt kiállítás május 9-én a Nyergesújfalui Városi Galériában. A Kernstok Károly Mûvészeti Kör 21 alkotójának festményeit, kisplasztikáit Bárdos István mûvészettörténész ajánlotta az érdeklõdõk figyelmébe: a tárlat május 30-áig tekinthetõ meg.

A Kernstok Károly Mûvészeti Kör kiállítása hûen idézi a névadó mûvész, az általa megvalósított szabadiskola emlékét és szellemiségét. De miként érvényesül ez a szellemiség a kör törekvéseiben, tagjainak alkotómunkájában, mûveiben? – tette fel a kérdést Bárdos István. A XIX. századvég és a XX. századelõ idején a képzõmûvészeti élet központja a konzervatívvá vált Bécsbõl és Münchenbõl a for- MEGYEI ERZSÉBET: KERNSTOK radalmian új szellemiséget sugárzó, izgalmasan vonzó Párizsba költözött. Kernstok megfordult Münchenben, három évig látogatta párizsi Julian Akadémiát, majd hazatérve a Benczúr-mesteriskolában fejezte be tanulmányait. Sokat és sokszor idõzött Nyergesújfalun, ahol 1912-ben, a családi birtokon villát és mûtermet is építtetett: itt alakult meg a nyolcak csoport. Ez olyan alkotói bázisa volt Kernstoknak, mint Babits Mihálynak az esztergomi ház. A Kernstok Károly Mûvészeti Kör tagjai – Kántor János mûvészeti vezetõ, Kapa Melinda titkár, valamint Bakos István, Balla Zsuzsanna, Ballabás János, Bangó Miklós, Bertáné Lõcsei Krisztina, Cserni Péterné Korka Zsuzsanna, Ferenczi Gábor, Gelencsér Gézáné, Kolonics Péter, Laczkóczkiné Pánczél Ágnes, Megyei Erzsébet, Nemes Istvánné Garamvölgyi Irén, P. Tóth Major Krisztina, Pribelszky János, TEMESI ATTILA: KI VAN OTT BENN? Szlávik József, Temesi Attila, Tóth Pál, Uhlár Eszter és Végh Éva – munkásságában meghatározóak a nyergesújfalui emlékek, kötõdések. Az alkotók, ha külön-külön nem is, de együttesen megjelenítik azt a sokszínûséget, amelyet Kernstok Károly személyisége és alkotói karaktere testesített meg – erõsítette meg elemzésében Bárdos István. Õk együttesen képviselik mindazt, amit Kernstok Károly szabadiskolája jelentett: mindennek markáns jelei felfedezhetõk a kiállított kompozíciókon is. ER Érdemes most Nyergesújfalura figyelni.

művészet

2009. MÁJUS 26. ‹

„A múló perc a mienk” BABITS HÁZÁNÁL Kertje volt az egész táj ESZTERGOM A szekszárdi származású Babits Mihály mindig is nosztalgikus vágyódással gondolt a dunántúli tájra: érthetõ, hogy felségével, Tanner Ilonával (Török Sophie-val) a városi lét nyugtalanító légkörét maguk mögött hagyva vidéken keresték a feloldódás, a kikapcsolódás lehetõségét – írja egyik kutatója, Tóth Franciska.

S

Szekszárd, a tolnai dombok, a Duna fizikai és szellemi közelsége vonzhatta a Nyugat elsõ nemzedékének tagját, irodalmunk klasszikus egyéniségét Esztergomba, ahol feltehetõen 1923-ban jártak elõször. A szerencse is kedvezett abban, hogy baráti segítséggel és a „csodálatos pénszaporítás” idején rábukkantak az Elõhegyen álló házra, amelyet 1824-ben meg is vettek, majd folyamatosan szépítgették, csinosították. A gyönyörû panorámáról írja a költõ : „Épen olyanok, mint otthoni dombjaim: / alattam, fölöttem, egy kis darab enyim”. A költõ 1941-es halála után a ház elhagyottan állt, kifosztották, és lassú pusztulásnak indult: mígnem emlékhely lehetett a hajdani mûhelybõl. A ház az idén megújult – május 7-én új kiállítással avatták fel. A bemutató Babits Esztergomban töltött éveit (1924-1941) idézi fel korabeli fényképek és dokumentumok alapján. Török Sophienak köszönhetõen gazdag fotó-

anyag maradt fenn. A kiállítás muzeológusa, Tóth Franciska, és látványtervezõje, Ágoston István belsõépítész komplex élmény megteremtésére, a kép, a szöveg és a hang egységére törekedett. A ház külsõ-belsõ díszítését, feliratait, képeit a felújításkor Springer Ferenc restaurálta. Különleges élményt nyújt az a helyszínen meghallgatható öszszeállítás Babits Esztergomban írott mûveivel, Maronka Csilla, Radó Denise, Sudár Annamária, gyakat. A többit idegenek hordBács Ferenc, Blaskó Péter, Pusz- ták szét. A háború után többen taszeri Kornél, Horányi László, bérelték, végül szükséglakásként Simon Péter elõadásában. A ház kapta meg egy gazdálkodó, aki ebédlõjében látható Jelenczki állatokat tartott itt. Csak 1960István filmrendezõ „Holt prófé- ban nyilvánította védetté az Orta a hegyen – Válogatás Babits szágos Mûemléki Felügyelõség. Mihály esztergomi Elõhegyen Csoda, hogy ezek után megõrzõírt verseibõl” címû 2008-ban ké- dött az aláírások fala is. szült filmverse Simon Péter közAz elsõ helyreállítás után 1961. remûködésével. augusztus 6-án nyitották meg: az A régi fotókon láthatók a ház emlékház sokadik újjászületése szép szõtteseia 2008-as Babits nek motívumai, Évben kezdõAz emlékházban van ezek nyomait dött: az emlékkeresve jutot- egy alkotószoba is, ahol ház történetékortárs mûvészeket lát ben még nem tak el a Hevesi Háziipari Szömajd vendégül a város. volt ekkora vovetkezetbe. Itt lumenû felújíkészségesen vállalták az emlék- tás. Esztergom önkormányzata ház szõtteseinek elkészítését. 52, az oktatási tárca 4, a Magyar Az Einczinger-család nemes Irodalmi Emlékházak Egyesülefelajánlásának köszönhetõen a te és a Petõfi Irodalmi Múzeum múzeum tulajdonába került a 6 millió forinttal járult hozzá a szék egy korabeli, festetlen má- költségekhez. Az üzemeltetõ a solata, amelynek motívumait Balassa Bálint Múzeum. A ház szebb, tágasabb lett, Einczinger Ferenc mûvészetének helyi ismerõje, Szivós Gábor fes- mint annak idején volt: az utókor ezzel a bõkezûséggel tisztõmûvész festette meg. A házat Babits halála utáni teleg Babits Mihály szellemi években többen lakták. Özvegye nagysága és esztergomi elkötelekésõbb már nem szívesen láto- zettsége elõtt. Ezt a heves gatta az esztergomi kísértethá- szenvedélyt tuzat. Török Sophie utoljára 1943 catnyi versben júniusában járt ott Einczinger ö r ö k í t e t t e Ferenccel. Összeszedték a leg- meg. Nagy örömünkfontosabb bútorokat, re. v könyveket, t á r-

Az elõhegyi nyaraló a felújítás után. Az irodalombarátok zarándokhelye lehet

11

kitekintő

‹ 2009. MÁJUS 26.

Európai örökségi helyszín

HÁTTÉR

FEHÉR TORONY Ismét látogatható Esztergomban a Vitéz János Studiolo

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FÕIGAZGATÓJA ÉS A SZAKÁLLAMTITKÁR A HÍRES KÉPEK ELÕTT

A VENDÉGEK ÉS HÁZIGAZDÁK MEGKOSZORÚZTÁK VITÉZ JÁNOS EMLÉKTÁBLÁJÁT ESZTERGOM A Reneszánsz év egyik leglátványosabb beruházása az esztergomi vár Fehér tornyának felújítása: május 7-étõl a közönség is megtekintheti a reneszánsz erényeket ábrázoló falképeket és a bizánci mûvészet hatásait tükrözõ híres „esztergomi oroszlánokat”. A Vármúzeumbeli avatóünnepségen megkoszorúzták Vitéz János emléktábláját és átadták azt a diplomát, amely igazolja: Esztergom is szerepel az Európai örökség helyszínek listáján. Elõkelõ helyen.

E

Elsõ királyaink épületegyüttese 2008ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntetõ címet. Azt, hogy Európa megõrzendõ örökségét listába foglalják, olasz és francia szakemberek kezdeményezték, de hazánk is a lista mielõbbi felállítása mellé állt. A magyar mûvészettörténészek (és mások) érdeme, hogy kevés középkori emlékünk megõrzése

okán ezentúl örökségi helyszínként tartják nyilván Esztergomot (is): az ezt bizonyító oklevelet és a hozzá kapcsolódó táblát Horváth Béla igazgató vehette át a minisztérium államtitkárától, Schneider Mártától, majd közösen Kovács Tiborral, a Nemzeti Múzeum fõigazgatójával leleplezték Vitéz János emléktábláját. A humanista tudós elõtt tisztelegtek a fõtemplom képviselõi is, élükön Németh János kanonokkal, érseki tanácsossal, a fõszékesegyház plébánosával. Kevesen tudják: Vitéz János síremléke a Bazilika altemplomában található. Az intézmény lakótornyát és kápolnáját Schneider Márta kulturális szakállamtitkár adta át ünnepélyesen. A „Reneszánsz év” program részeként az Oktatási és Kulturális Minisztérium 112 millió forinttal támogatta az épületrészek újjászületését. Az esztergomi királyi palota épületegyüttese a benne lévõ reneszánsz emlékekkel, Vitéz János esztergomi érsek itteni tevékenységével, szellemiségével rászolgált a megkülönböztetett figyelemre és a

kiemelkedõ nagyságú támogatásra. A páratlan szépségû reneszánsz falfestményeket ugyanis – közülük az egyik feltehetõen Boticelli alkotása – a beázás is veszélyeztette. Az esztergomi várhegy déli oldalán helyezkedik el a III. Béla (1172-1196) által átépített királyi palota két legjelentõsebb épülete: a XII. századi lakótorony és a várkápolna. Mindkét épület az 1934-38 évi feltárás és helyreállítás során nyerte el jelenlegi állapotát. Eredeti funkciója a vár mindenkori urainak (Árpád-házi királyaink, majd az esztergomi érsekek) lakóhelye. A toronynak eredetileg több emeleti szintje volt, süvegtetõs lefedéssel. Vitéz János esztergomi érseksége alatt a lakótoronyban saját dolgozószobáját és könyvtárszobáját rendezte be, a tereket falfestéssel díszítette. Az Árpád-kori királyi palota kápolnáját III. Béla az 1180-as években kezdte el építeni. Létrejöttekor Európa legelsõ és legmûvészibb gótikus épületei közé tartozott. A palotában az elmúlt hónapokban lefedték a Fehér tornyot, a hajdani vár lakórészét, így részlegesen látogathatóvá vált az izgalmas falképekkel díszített Vitéz János Studiolo. A lakótoronyban és a kápolnában található freskók restaurálásával elõreláthatólag 2009 végére készülnek el a szakemberek – hangzott el a tájékoztatón. A kápolna falképeinek eddigi vizsgálata 5 különbözõ réteget állapított meg. A mûvészettörténeti elemzések szerint a 3 fõ réteg mindegyike kimagasló nemzetközi színvonalú, a kortárs francia, illetve itáliai freskókkal egyenértékû, Európa élvonalába tartozott. A különleges múzeumi sétán errõl valamennyi érdeklõdõ meggyõzõdhetett. A házigazdák figyelmességén múlott, hogy a látogatók két csoportban ismerkedhettek az értékekkel az avatott muzeológusok ER közremûködésével.

A MÁIG VITATOTT KÉP: BOTICELLI ALKOTÁSA?

VAJON TÉNYLEG

Vitéz János megrendelésére készültek el a reneszánsz erényeket ábrázoló falképek, melyek készítõi a firenzei Filippo Lippi festõiskolájához köthetõk, készítési idejük 1465-66-ra tehetõ. A négy megmaradt erény egyike – Mértékletesség – szenzációnak számító felfedezést sejtet: a falkép készítõje esetleg Botticelli lehetett: a bizonyítékok azonban csak közvetve igazolják a feltételezést. A kápolnára a stílusok keveredése jellemzõ, építészetileg a franciaországi korai gótikus stílus elsõ hazai megjelenése. A kõfaragványok, a rózsaablak, az oszlopfejezetek, és a kapuzat kiképzése is dél-francia, itáliai korai gótikus elõképekre vezethetõ vissza. A belsõ festése, így a híres „esztergomi oroszlánok” stílusa viszont a keleti, a bizánci mûvészet hatásait tükrözi. A kápolnát a XIV-XV. században többször is átfestették, ekkor kapta az „apostolfejes” díszítést.

Sok fejtörést okozott a szakembereknek a bizánci mûvészet hatásait tükrözõ, híres „esztergomi oroszlánok” titkának megfejtése. A kutatók számára is kiváló terep lehet

12

gazdaság – hirdetés

2009. MÁJUS 26. ‹

Pünkösdi vásár – három napon át

Az esztergomi Pünkösdi Kiállítás és Kézmûves Vásár rendezvény sok éves múltra tekint vissza: az elsõt 17 évvel ezelõtt szervezték. A szakmai seregszemle az üzleti élet és a kézmûvesség egyik rangos hagyományõrzõ rendezvénye a térségben. A szervezést a Vállalkozók Együtt Egymásért és a Híd Alapítvány vállalta magára, a lebonyolításban a Comexpo Stúdió mûködik közre.

Juhász József, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a KEM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kiállítás kiváló lehetõséget teremt a helyi és térségi vállalkozásoknak, hogy évente bemutatkozzanak a közönség elõtt, és elõsegíti az Ister-Granum Eurorégió területén mûködõ magyar és szlovák cégek, vállalkozók kapcsolatépítését. A pünkösdi vásár profilja és szándékai szerint hasonló, mint a megye másik nagy rendezvénye, a tatabányai Vértes

Expo, mégis más. Juhász József sze- togatónak nyújt vásárlási és kikapcsorint az esztergomi vásárnak erõssége lódási, 120-130 kiállítónak pedig bea hagyományápolás, az, hogy a ki- mutatkozási lehetõséget. A célt, hogy egészítõ programok révén szélesebb a kiállítás és vásár gazdasági jellege közönséghez igyekeznek szólni; a erõsödjön, a kistérségek és a régió válkiegészítõ háttérrendezvények pedig lalkozói nagyobb számban jelenjenek a különözõ érdeklõdésû gazdasági meg, a rendezvény hazai és nemzetközi elismertsége fokozódjék, részben társaságokat szólítja meg. Az elnök szerint már sikerült elérni. az esztergomiaknak A Mária Valéria híd 17. Pünkösdi Vásár a kezdetkor mintául átadásával a korábés Kézmûves Kiállítás a hasonló jellegû binál jóval nagyobb május 29 – június 1. aacheni vásár szollett a forgalom a vágált, ahol az üzleti Prímás-sziget, a Vasas-pálya sárban. és környéke Juhász József találkozók, szakmai optimista, hiszen a programok mellett a kézmûves vállalkozások szerepvál- vásárban a hagyományokhoz hûen az lalása is meghatározó. Manapság, az egyre színvonalasabb kiállítási staninternet korában nemcsak a helyszínen dokon kívül vidámpark, lacikonyha, kötnek üzletet, népszerûek a hasonló sörkert... is várja a szórakozni vágyó jellegû országos vásárok is, ugyanak- közönséget a hagyományos helyszínekor a mérsékeltebb érdeklõdésnek oka ken, a Prímás-szigeten, a Vasas-pálya a gazdasági válság is. A pünkösd ideje környékén. A vásár három napja alatt kedvez a családias együttlétnek, a szó- évek óta legalább 25-30 ezer ember fordul meg a területen és évrõl évre különrakoztató programoknak. Az esztergomi vásár több tízezer lá- legesebb oldalukról mutatkoznak be a

város, a kistérség, az eurorégió kézmûvesei, iparosai, szolgáltatói is. Az esztergomi rendezvényt vonzóvá teszi az is, hogy a kereskedelmi és iparkamara közremûködésével szakmai programokat is kínálnak az érdeklõdõknek, minden évben más téma köré csoportosítva. A hagyományos üzletember-találkozókon korábban az EU-csatlakozás, az adózás változásai, tavaly pedig a szakképzés volt a téma, az idén a környezet és az energia lesz terítéken. Az idei kiemelt tárgykörök közé tartozik többek között a megújuló energiaforrások hasznosítása, hõszigetelési eljárások népszerûsítése, a hatékony környezetvédelem, az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások és eszközök bemutatása. PR

„a hír szent, a vélemény szabad”

‹ 2009. MÁJUS 26.

SZÓRA -bíró

APEH-jutalom 1. Plusz egyhavi bért fizettek ki az APEH-nél, mivel az elsõ negyedévben az elvárásoknak megfelelõen teljesítettek. A derék adóellenõr munkatársak a tavalyi rekordösszeg után most 2,3 milliárd forintnyi jutalmat kaptak. Sinkó Gyula: Nem értem a felvetést, mi rossz van ebben? Talán ezek a dolgozók nem dolgoztak meg ezért a pénzért? Én nem tartom ezt egyáltalán problémának, ezeknek az embereknek ez a munkájuk és megpróbálnak becsületesen és tisztességgel helytállni a több millió adócsalóval szemben. Apropó! Ki is adja ki ezt a lapot? Dobjatok nekem egy e-mailt a cégadatokkal, a címem: [email protected]

az EU-nak is megígértük, hogy 2009-ben a nyilvános zárt helyeken már tilos lesz rágyújtani. A két korábbi kormánypárt azonban megijedt, hogy a dohányosokat és a vendéglátósokat is hergelje.

Sinkó Gyula: A dohányzás káros hatásai szerencsére sokakat elriasztottak a cigitõl. Nyilvános helyeken azonnal be lehetne tiltani a dohányzást. Engem egy focimeccsen is zavar, ha valaki a közelemben rágyújt! Annyi a kocsma, hogy lehetnének dohányzó és nemdohányzó kocsmák is, ha nem lehet szelektálni a termek között, mint az éttermekben. Ne becsüljük le, hogy az utóbbi években mekkora javulás történt ezen a téren Magyarországon!

Schlett István: A derék adóhatóságiak csak húzzák a bõrt szorgalmasan a csórókról, pedig mindenki tudja, hogy az igazán nagy „zsír” az adóparadicsomokba csörgedezik kifelé. A svédek jóléte a példátlan adómorálon a magyarok túlélési eszménye pedig a mûvészi fokon ûzött adósimlisézen alapul! A világon 59 adóparadicsomot tartanak nyilván! Régen azt mondták, hogy a proletariátus kedvenc itala a Napóleon-konyak, amit vezetõ elvtársain „keresztül” fogyaszt. Most elmondhatjuk, hogy a magyar nép kedvenc pihenõhelye a Kajmán szigetek, ahol helyettünk a (kisíbolt) népvagyon nyaral!

2. Máig nem tiltották ki a cigizõket a kocsmákból, éttermekbõl, játszóterekrõl, pedig az errõl szóló javaslat már 2007-ben elkészült. Még

Elromlott a GPS

Cigaretta-keringõ

Veizer Tamás: A dohánylobbi legalább FÖLDES VILMOS KARIKATÚRÁJA

Veizer Tamás: Mit jelent az, hogy az adóhivatal dolgozói megfelelõen teljesítettek? Az adózó és törvénytisztelõ magyar állampolgárok idõben benyújtották adóbevallásukat, befizették az adójukat: ezért miért jár jutalom az APEH munkatársainak? Az elvégzett munkájukért (a felszólítások kiküldéséért, hasonlókért) magyar mérce szerint is rendes fizetést kapnak meg egyéb juttatásokat: a többi az adózókon múlik. A svéd modellel is gyakran példálóznak mifelénk, de nem az a magyarázat, hogy nálunk már a török idõk óta az adóelkerülés a sikk. Kis hazánkban egyszerûen olyan az adórendszer, hogy ha valaki mindent akkurátusan befizet, akkor felkopik az álla. Fizettetnek velünk illetéket, örökösödési adót, vagyonadót, autópályadíjat, a vállalkozókkal még helyiadót, s még sokféle címen kell sarcot lerónunk: csoda, ha sokan a túlélésre játszanak? De a svédek ezt úgysem értenék; van egy emberbarát adórendszerük.

Schlett István: Kicsit bizarr, hogy a cigizést így üldözik, ha valaki lemegy egy kricsmibe, az ne finnyáskodjon, cigi nélkül mit ér a pia! Másrészt a füves spanglit a szabadság és a haladás szimbólumaként népszerûsítik egyes pártok, de a sörkertben tilos a cigi.

olyan erõs, mint a kutyatartóké meg a színesfémkereskedõké. Erõs és jól szervezett az a csoport, amelyik ezen a téren nem akar változást, ezért lesz mindig fémlopás, egyre több lesz az elhagyott kutya, és a dohányzást sem lehet keretek közé szorítani, törvény ide meg oda. Pedig annak idején ez segített a leszokásban – amit életem egyik legnagyszerûbb döntésének tartok, de a hatóságok mintha belefáradtak vokna e jogszabály betartásának ellenõrzésébe. Nehéz megértetni a bagósokkal: a nemdohányos nem árt senkinek, a füstölgõk viszont veszélyeztetik/zavarják a nemdohányosokat, a kiszolgáltatottakat, például a bagós terhes nõk a magzatukat.

GPS-gondok 3. A jelenleg szolgálatban lévõ GPS-mûholdak annyira megöregedtek, hogy már nem megbízhatóak, és egy éven belül több is tönkremehet közülük. Ha ez bekövetkezik, több tízmillió felhasználó maradhat mûholdas helymeghatározó szolgáltatás nélkül.

13 Sinkó Gyula: Nekem nincs GPS-em, emiatt jól el tudok tévedni, bármerre járok. Én csak arról tudok beszámolni, mennyire okos találmány ez, de olyan sokra nem értékelem, mint amennyibe kerül. Most hallom elõször, hogy elöregedtek a mûholdak… Mit lehet csinálni egy mûholddal, ha elöregszik? Légkör lomtalanítás? A Földünk körül most is rengeteg szemét kering, nem is beszélve a földfelszín szeméthegyeirõl. Az óceánokon pedig olyan hatalmas mennyiségû, összefüggõ szeméthalmazok ringatóznak, mint a megyénk. Nem veszek GPS-t. Schlett István: Rohan az idõ már a mûholdak is megöregszenek pedig mintha tegnap lett volna hogy Gagarin fölszállt (nem szállt?), illetve Armstrong leszállt. Magyar patentet ajánlanék: lõjenek föl egy igazi hamisítatlan magyar „anyós mûholdat”,:az is mindenhol kukkol, mindenrõl és mindenkirõl tud mindent, ráadásul ezt szét is kürtöli a világba; végül ha kilövik, többet még a sátoros ünnepeken sem látom! Veizer Tamás: Jó dolog egy ilyen ketyere, kombinált változatai segítenek a tájékozódásban, a célba érésben és még a túl gyors sebességre is figyelmeztet. Utazás közben – sokak szerint – a legjobb Mitfahrer! Vezetéskor például én mégis jobban szeretem a kedvenc zenéimet hallgatni, az útvonaltervezésnél pedig a térképekre hagyatkozni. Ami közben van, az mind kaland. A lényeg az úton levés, a cél úgyis megvár. És van, ahová jó megérkezni.

14

rejtvény – hirdetés

Miért jó...?

Meghatározások Vízszintes: 1. várat építõ állat, 3. folyót átívelõ építmény, 5. nyílászáró, 9. vegyszerrel marat, 13. gyerekek és felnõttek kedvenc idõtöltése, lehet társas is, 14. kerek gyümölcs, mely lehet sárga is õszi is, 15. eseményt kiváltó, 16. templomáról híres Vas megyei település, 17. ájulásából ébred, 19. királyi ülõhely, 21. illatokat érzékelünk vele, 24. cseperedik, 25. megfejtés második része, 32. rágcsáló állat, 33. megfelelõ, 34. függõleges égéstermék elvezetõ, 37. ide vezet minden út, 39. még nem elért célért való érzés, 40. Papa párja, 41. kõmûves teszi, mikor építi a szobákat, 43. japán pénznem fordítva, 44. GÉZA mássalhangzói, 45. messzire, 47….. mi több. Függõleges: 1. népiesen szobába kéret, 2. megfejtés elsõ része, 3. ragadozó madár, 4. gyermeki ellenállás, 6. háborút követõ idõt jellemzõ hangulat, 7. jégbe fúrt lyuk keretbetûi, 8. kínos, 9. tejtermék, 10. RÁRA fordítva, 11. földben élõ sokat ásó állat, 12. panaszt kifejezõ szó keretbetûi, 46. puskát elsüt, 18. pinceszag, 20. férfi párja, 22. betût vés, 23. misét celebráló személy, 26. szoknya,

2009. MÁJUS 26. ‹

A megfejtést a megvastagított mezõk betûibõl lehet összeolvasni. A megfejtés az alábbi vicc csattanója. – Miért jó, ha van egy kerekes kutad? 27. égési melléktermék, 28….. Milan focicsapat, 29. ravaszdi állat, 30. minden rendben, 31. evõeszköz, 35. Ádám párja, 36.

Az előző megfejtés gondolkodó szervünk fordítva, 37. grafika, 38. tegnap holnapja, 42. ZAGY keretbetûi fordítva, 40. Boda Zsófia plussz.

A megfejtéseket június 20-áig kérjük beküldeni a Dunántúli Krónika szerkesztõségének címére: 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. A 4. szám helyes megfejtése: kuvasz. Ismét sokan küldtek be helyes megfejtést – más megyékbõl is. A könyvesutalványt ez alkalommal az oroszlányi Süli Ildikónak küldjük.

„A jó horoszkóp a sorsunk tükre” Május 28., vasárnap Reiki elõadás – ingyenes Június 5., péntek: Tarot-elemzés – díja: 6.000 Ft Június 7. és 14., vasárnap: Tarot (elmélet) – díja: 15.000 Ft Június 27-28., szombat, vas.: Játékos önismeret – 15.000 Ft Július 3., péntek: Pilis elõadás – részvételi díj: 1.000 Ft Július 5.,.vasárnap: Kirándulás a Pilisbe Július 12., vasárnap: Önbizalom-tréning - részvétel: 3.000 Ft (Az ár a jegyzetet is tartalmazza.) Az elõadások szombaton 14., vasárnap 9 órától kezdõdnek. Szerdánként 18.00 órakor Chi-Kung Kéthetente csütörtökön családállítás 17 órától. Következõ idõpont: június 4. Jelentkezés: 2890 Tata, Mikovényi u. 60. BERTA MALOM Információ: www.encian.hu; E-mail: [email protected] Telefon: 06-30/347-86-58; 30/611-61-38

Elkísért a nyílt napra a hatéves nagyfiam. Nagyon jól érezte magát, mert játszóházat is szerveztek. Néhány asztalon a helyhez illõ, a témákhoz kapcsolódó könyvek, különbözõ kellékek (kristályok, ékszerek stb.), kedvesen kínálták a teákat, a szendvicseket, ám az igazi „kóstoló” a nagyteremben zajlott, ahol az ENCIÁN-nál fellelhetõ szinte valamennyi tudományág képviselõje tartott ismertetõt. Éppen a reikinél tartottak, amikor betoppantam, s következett az asztrológia. Közben folyamatosan érkeztek, már minden széket behordtak a nagyterembe. – A születés pillanata nagyon fontos – mondta Tóth Sándor az elõadása után. Közben elkérte az adataimat: hely, idõ, órára pontosan. Hát, ha anyám jól mondta, akkor én is. Aztán láthatóvá válik a monitoron valami, amihez persze én nem nagyon értek, és néhány múltbeli történésre utaló mondat is elhangzik. S mindez arra ösztökél: kérdezzek rá a jövõre. Nehéz jelent, nem sokkal könnyebb jövõt olvas ki a vonalakból. Közben elhangzik egy-két mondat, amely a nehészségek ellenére bíztató. Vagy csak azt szeretném, ha annak tûnne... El is bizonytalanodtam. A villámelemzés alatt magáról is beszél Sándor. Erdélyben, Marosvásárhelyen született. 1997-ben sajátította el az asztrológia szimbólumrendszerét, de elõtte a reikit és a Tarotot is tanulmányozta. Most azt tervezi, hogy az eddig tanultakat „hazaviszi”, és Erdélyben

adja tovább: iskolát alapít Marosvásárhelyen. Négy lánya van. Nemrég jelent meg könyve: Asztrológia Neked. – Sokan nagyon rosszul fogják fel az életet. Ház, kocsi, anyagiak, aztán jöhet a család. Ez nagy tévedés! Sokszor éppen a család, a gyerekek azok, akik rávezetnek bennünket arra az útra, amely a születésünk pillanatában kijelöltetett számunkra. Az elemzések mellett éppen ezért tanfolyamokat is szerveznek Tatán, hogy minél többen, minél pontosabb információkhoz juthassanak – önmagukról. Sándor ma már komolyabb döntései elõtt az asztrológiát hívja tanácsadónak. Otthon böngészem Sándor weblapját. Olvasom: A horoszkóp az a tükör, mely megmutatja, hogy a szülött milyen tulajdonságokkal, képességekkel, lehetõségekkel lépett életbe. Röviden fogalmazva: a SORS TÜKRE. Dr. Szabó Zsuzsanna, az ENCIÁN Felnõttképzõ Oktató és Gyógyító Központ vezetõje vendége volt a közelmúltban a Duna Televízió Kívánságkosarának. A beszélgetés sikerét igazolja, hogy az ezt követõ nyílt napra még Ceglédrõl is utaztak Tatára érdeklõdõk. A nyílt nap óriási figyelem mellett zajlott.

DUNÁNTÚLI KRÓNIKA – Kiadó: VS Média Lapkiadó Kft., 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Felelõs kiadó: a kiadó ügyvezetõje. Fõszerkesztõ: Veizer Tamás. Telefon/fax: 34/511-245. Mobil: 30/37-37-038; 30/69-29-469. E-mail: [email protected]. Nyomdai elõkészítés: Márk Info Bt. Szerkesztõség: 2800 Tatabánya, Morav-csik u. 25. Tel.: 34/511-245; Hirdetésfelvétel: FORTUNA JEGYIRODA, 30/985-2849 2800 Tatabánya, Kodály tér 8. E-mail: [email protected]. Web: www.fortunajegyiroda.hu Hirdetés: Tata, Tatabánya: 30/59-48-599, Komárom, Oroszlány, Kisbér: 30/85-35-821; Kisbér és környéke: 30/91-62-639.A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk. A kiadó kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. Nyomda: Garmond Press Kft., 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 18. ISSN 2060-5609

HIRDETÉS

„A kezdet magában hordozza a véget” – kezdte mondandóját Tóth Sándor asztrológus (képünkön) Tatán, az ENCIÁN Felnõttképzõ Oktató és Gyógyító Központban. Egy beszélgetésen néhány személyes dologra is rákérdeztem. Azóta is ezeken gondolkodom. Pedig az ENCIÁN május 17-ei nyílt napján sok más is történt...

15

program – hirdetés

‹ 2009. MÁJUS 26.

kiállítás „ zene „ elõadás „ könyvtár „ bemutató Kiállítás KOMÁROM – május végéig tekinthetõ meg a komáromi születésû Zsolt Béla író és költõ emlékének szentelt kiállítás a Klapka György Múzeumban. NYERGESÚJFALU – A Kernstok Károly Mûvészeti Kör „In memoriam Kernstok” címû kiállítása május végéig látható a Városi Galériában.

TATABÁNYA – május 31-éig látható Raáb Zoltán Pillanatok címû kiállítása. Válogatás a Szigeten fellépõ magyar és külföldi zenészek portréiból A Közmûvelõdés Házában, a Kék Galériában – Szilágyi Zoltán (Kép-Szín-Tér Fotómûvészeti Mûhely) ajánlásával. TATABÁNYA – Jakobi Anna Mária festõmûvész „Szegényszürke madárdallal” címû jubileumi kiállítása a Tatabányai Múzeumban (Szent Borbála tér 1.).

ESZTERGOM – Soproni Horváth Lajos emlékkiállítása a Keresztény Múzeum Régi Képtárának földszinti kiállítótermében. TATABÁNYA – Nádor Tibor festõmûvész alkotásai a József Attila Megyei Könyvtár Félfal-galériájában. TATA – Matyus Dóra „Elsõálmodás” címû kiállítása a Magyary Zoltán Mûvelõdési Központban. TATA – Madarász Tibor festõmûvész kiállítása a HM Tatai Helyõrségi Klubjában. ESZTERGOM – június 3., szerda 17.00 Egy nap az élet címmel Czeglédi Sándor fotói a Duna Múzeumban, az Európai Közép Galériában. Az alkotások a tiszavirágzás megkapó jelenségét mutatják be. TATA – június 5., péntek 17.00 Szénássy Attila grafikus „In memoriam Vasarely” címû kiállítása a Helyõrségi Klubban. Megnyitja: Lux András. TATABÁNYA – Harminc illusztrátor – a Magyar Illusztrátorok Társasága kiállítása a Kortárs Galériában. TATA – A tatai származású Zilahy György festõmûvész emlékkiállítása a Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziumában június 24-éig. ESZTERGOM – július 15éig tekinthetõk meg Marc Chagall litográfiái az Északi Kanonoksor iskolaépületében. A tárlaton a mûvész 80 alkotása látható. ESZTERGOM – július közepéig láthatók Raffay Béla szobrászmûvész alkotásai a Vármúzeumban.

Előadások TATABÁNYA – június 3., szerda 16.00 „A Biblia és a menedzsment” elõadássorozat: Hatalom. Csak a vezetõnek van hatalma? Elõadók: dr. Tomka János

„ apró „ ÁLLÁS 04013 Hirdetésszervezõt keresünk – vállalkozói igazolvánnyal, saját gépkocsival. Tel.: 30/37-37-038. INGATLAN 042803 Tatabánya-Kertvárosban családi ház bútorokkal, nagy kerttel eladó. Irányár: 23,5 M Ft. T.: 30/749-9432. 051901 Vértesszõlõsön 2 szobás CSALÁDI HÁZ eladó. 20/54-999-72. EGYÉB 052102 Számítógép monitorral, perifériákkal és tartozékokkal eladó. Telefon: 30/749-9432. Apróhirdetés 10 sszóig 480 Ft, 10 szó felett 960 Ft. Beküldendõ – ingatlan, jármû, szolgáltatás, állás, egyéb rovatba – a VS Média Kft., 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. címre, a befizetést igazoló csekkel együtt.

Megmentették a kisállatokat MEGYE Lezárult a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös békamentési akciója a megyében. Három helyszínen – Tatán, Császáron és Tardoson – szervezett békamentési akcióban összesen háromezer felett van a pusztulástól megmentett békák és más kisállatok száma – mondta Csonka Péter, az akció szervezõje. Jövõre ezekre a helyekre is terelõket állítanak. A hazai békaállományok Európában is meghatározó jelentõségû, ezért meg kell védeni ezeket az egyébként rendkívül hasznos állatokat A kezdeményezésbe bekapcsolódtak az óvodások és az általános iskolások, és segítettek az ELTE TTK földrajz szakos hallgatói is.

fõiskolai tanár és dr. Bõgel György professzor. A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Stúdium téri fõépületének aulájában. TATA – június 25 - július 9. A magyar katonazene története. A Fricsay Richárd Katonazenei Hagyományõrzõ Egyesület történeti bemutatója.

Hangverseny TATABÁNYA – június 1., hétfõ 13.00 Pünkösdi dalostalálkozó a Kertvárosi Bányász Mûvelõdési Otthonban. A néphagyományõrzõ programon fellépnek a magyar valamint nemzetiségi népdalkörök, népzenei együttesek, kórusok.

Egyéb rendezvények ESZTERGOM – május 26., kedd 15.30 a gyermeknaphoz kötõdõen Varga Domokos György író várja a gyerekeket a Helischer József Városi Könyvtárba. ALMÁSFÜZITÕ – május 29-30., péntekszombat Füzitõi napok Kézmûves foglalkozások a Petõfi téren, közremûködnek a KEM Népmûvészeti Egyesület tagjai; talk-show Gonda Katával (képünkön), Mérai Katival és R. Kárpáti Péterrel. Operett, sanzon, koncertek, kiállítások. Bemutatkoznak az almásfüzitõi civil szervezetek, intézmények. ESZTERGOM – május 29 – június 1. A 17. Esztergomi Pünkösdi Kiállítás és Kézmûves Vásár. ESZTERGOM-KERTVÁROS – május 30., szombat 10.00-13.00 Gyermeknap a Féja Géza Közösségi Ház udvarán. Szumó játék, kislégvár. 13.00-14.00 Bohóc mûsor. A Selyemfonal Képzõmûvész Kör foglalkozása a gyerekekkel.

ESZTERGOM-KERTVÁROS – május 30., 8.00 Utcai futóverseny Gyülekezõ a Féja Géza Közösségi Ház elõtt.Megnyitót mond Pócsföldi József, a RÖK elnöke, zenés bemelegítõt tart Baranya István. TATABÁNYA – május 30-31. szombat-vasárnap GYEREKNAP 2009 Többsincs királyfi – 150 éve született Benedek Elek Programsorozat A Közmûvelõdés Házában és a Szent Borbála téren. TATABÁNYA – június 2., kedd 15.30 Az NCA pályázatok beszámolóival kapcsolatos információs nap az ESZA és a United Way – Vértes Vidéke Alapítvány szervezésében A Közmûvelõdés Házában. TATABÁNYA – június 14. vasárnap KPVDSZ Mûvelõdési Ház és a Thália Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Tanévzáró Táncmûvészeti Gálája. TATABÁNYA – június 20., szombat 18.00 In the Moon – a FreeDanceHall TáncCentrum bemutatója. ESZTERGOM – június 20., szombat 18.00 Különleges hangulatú esti-éjjeli kiállításnézés, beszélgetés Czeglédi Sándor fotómûvésszel az idõszaki kiállítás kapcsán, filmvetítés a tiszavirágról. A kisebbeknek kézmûvesfoglalkozás, bábelõadás. Séta a múzeumi raktárakban is. TATA – május 26., kedd 9.45 Kecskés Ágnes textilmûvész életmûkiállítása a Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziumában. Ajánlja Ölveczky Gábor grafikusmûvész, a Komáromi Kisgaléria mûvészeti vezetõje. Az alkotások megtekinthetõk június 24-éig. TATA – június 26-28., péntek-vasárnap Víz, Zene, Virág Fesztivál a Kastély téren, a Váralja úton, az Építõk parkjában. TATABÁNYA – június 27., szombat Bányászkórusok III. Országos Találkozója a Bányász Mûvelõdési Otthonban.

Várjuk továbbra is a programokat: [email protected]

Színházjegyek, fesztiválbelépõk... FORTUNA Jegyiroda - Tatabánya, Kodály tér 8. 30/985-2849, www.fortunajegyiroda.hu

Saját egészségünkért mi vagyunk a felelõsek Az artériás érfalmûködés vizsgálata, érelmeszesedés kiszûrése fájdalom nélkül, orvosi megbeszéléssel • olyan pácienseknek, akiknek még nincs kimutatott érrendszeri betegsége, • de van magasvérnyomása, enyhe cukorbetegsége, hasi elhízása, dohányzik • családjában végzetes érrendszeri betegség fordult elõ: szívinfarktus, agyvérzés, végtagi érszûkület

2009.június 6-án, szombaton 8-14 óráig Tata, Erzsébet tér 18. (Sopov dr. rendelõje); a vizsgálat önköltséges

Jelentkezni lehet a 20/962-66-80 és a 20/973-63-28 telefonon

16

Június 26. Június 27. Július 1. Július 3-4. Július 8. Július 10-11. Július 13. Július 15. Július 17-18. Július 18. Július 22. és 24. Július 25. Július 29. Július 31. Augusztus 1. Augusztus 7-8.

ajánló

2009. MÁJUS 26. ‹

ESZTERGOMI VÁRSZÍNHÁZ 2009 Augusztus 9.

BUDAPEST KLEZMER BAND koncert Széchenyi tér URIM, avagy a Sorsvetés – a Gyõri Balett elõadása Széchenyi tér TÁTRAI TREND – Tátrai Tibor új formációja Várszínház PUSZTA SZÓ „Végy karjaidra, idõ” – Sinka István est – az Esztergomi Várszínház saját bemutatója Várszínház Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A PADLÁS – a Dobogó Színpad elõadásában Várszínház A Bambergi Hoffmann Theater vendégjátéka – német nyelvû elõadás Várszínház CIRKUSZ – a Carmen Táncegyüttes elõadása Várszínház Pozsgay Zsolt: JANUS – a Veszprémi Petõfi Színház elõadása Várszínház Machiavelli: MANDRAGÓRA – a Komáromi Jókai Színház elõadása Várszínház HUNGARYTHM – Presidance Company Táncszínház Széchenyi tér ANYÁM TYÚK, AVAGY AZ EMBER TRAGÉDIA – L’art pour l’art Társulat Várszínház KELETI MESÉK – V. Esztergomi Hastánc Est Várszínház Márai Sándor: FÜVESKÖNYV – a Budaörsi Játékszín elõadása Várszínház CSAVARGÓK TÍZPARANCSOLATA – Földes László Hobo Várszínház „MEDITERRÁN” új, szenzációs PRINCESS – lemezbemutató koncert Várszínház Örkény István: MACSKAJÁTÉK – az Örkény Színház és az Esztergomi Várszínház bemutatója Várszínház

Augusztus 12. Augusztus 14. Augusztus 15. Augusztus 15. Augusztus 16. Augusztus 17. Augusztus 18. Augusztus 10-16.

Jegyrendelés, információ:

Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft Levélcím: 2500 Esztergom, Imaház u. 2/A Tel./fax: 33/501-175; mobil: 0630/2885973 E-mail: [email protected]. Honlap: www.esztergomkultura.hu Az elõadásra jegyek válthatók: Cathedrális Tours Utazási Iroda, Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 49. Tel.: 33/520-260 Gran Tours Utazási Iroda, Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel.: 33/502-001

Az Al Di Meola és a Nagyidai cigányok elõadásra az ülõhelyek értékesítése elõvételben! A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

17. ESZTERGOMI PÜNKÖSDI KIÁLLÍTÁS és KÉZMÛVES VÁSÁR

Nyitva a Nyitnikék Játszoda és Családi Napközi LÁDI NAPKÖZI olyan életvidám, sugárzó, nyitott, természetes világ, amelyben helye van még jó néhány csicsergõ kisgyermeknek és szüleiknek. Nyitott szívvel, és tárt karokkal várjuk az érkezõket nyáron is. Lépj be rajta TE is, várunk! 2800 Tatabánya, Moravcsik u. 25. Mobil: 30/6929-469.

2009. május 29 – június 1.

Új helyszínen! A VASAS SPORTTELEPEN KIÁLLÍTÓI SÁTORBAN és a SZABAD TERÜLETEN Esztergom, Prímás-sziget

HIRDETÉS

TATABÁNYA A Nyitnikék Játszoda és Családi Napközi családias jellegû gondozást, nevelést, felügyeletet biztosít a kisgyermekek számára – 20 hetes kortól 14 éves korig. Szolgáltatásaink tartalmazzák a gyermekek életkorának megfelelõ nappali felügyeletet, biztosítani tudjuk az étkezést is. Elõnyünk az otthonosság, az alacsony gyermeklétszám (maximum hét gyermekkel foglalkozunk), így több figyelem jut egy gyermekre. Ajánljuk magunkat minden olyan családnak, akiknek arra van szükségük, hogy rendszeresen, vagy idõközönként a szükségletük szerinti idõben (egész napra vagy néhány órára) gondozzák, neveljék a gyermekét. Kedves Leendõ Játszodások! A NYITNIKÉK JÁTSZODA és CSA-

FELLEG AJTÓK Széchenyi tér – a Magyar Balett Színház Gödöllõ elõadása MURPHY TÖRVÉNYEI – elõadja: Dvorák Gábor Várszínház Aldo Nikolaj: HÁRMAN A PADON Várszínház – a Budapesti Kamaraszínház elõadása PESTI ÁLOM – Kálloy Molnár Péter koncert Hrutka Róberttel, a vendég Feke Pál Várszínház MÁSKÉPP ZENÉLÜNK – a Honvéd Férfikar crossover koncertje, sztárvendég: Tolcsvay László, Falusi Mariann Széchenyi tér Világsztárok Esztergomban AL DI MEOLA koncert Bazilika elõtt NAGYIDAI CIGÁNYOK – ExperiDance Produkció Bazilika elõtt Venczel Péter: MÁTYÁS A VÉRPADON rockopera, a KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERAHÁZ vendégjátéka – hazai õsbemutató Bazilika elõtt IX. BÁBTÁBOR gyermekelõadásokkal Várszínház

KÉZMÛVES kerámiák, ruhák, cipõk, ajándékok borok – érlelt sajtok – reform élelmiszerek, gyógyteák, fûszerek, fagylalt és cukrászati termékek – háztartási gépek mûanyag- és fa nyílászárók – hõszigetelõ- és felületvédõ anyagok, lakberendezési termékek – függõágyak – gõzkabinok, masszázskádak, fürdõszoba bútorok – hobby és lakásdíszek – kárpitozott és bõr ülõgarnitúrák – kandallók, kályhák kertépítés és dísznövények – kerti grill- és szalonnasütõk – uszodatechnika és napkollektorok – erdészeti- és kertészeti kisgépek, garázskapuk, kertkapu nyitók, FIAT, OPEL,CHEVROLET személyautók, FIAT tehergépjármûvek számítástechnikai termékek, zsûrizett festmények professzionális masszírozó ágyak és gyógymasszírozók szépségápolási és higiénés termékek, kozmetikumok üveg- ezüst- és mágnesékszerek ruházat – sportszerek és fitness termékek görkorcsolyák, gördeszkák, kerékpárok és sífelszerelések, ajándék- és dísztárgyak, ruhanemûk, gyermekcipõk egészségmegõrzési termékek – természetgyógyászati tanácsadás, Bach-virágterápia, energiakezelés – aura-csakrafotó elemzés, sorselemzés – íriszelemzés