Nagyító alatt: A hangszigetelés

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  VIII. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. október

LÉGHANGSZIGETELÉSI PROBLÉMÁK IDEGEN LAKÁSOK KÖZÖTT SZERELT FALAZATOK AKUSZTIKAI MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ ÉPÍTÉSI HIBÁK KI FIZETI MEG A FELÚJÍTÁS ÁRÁT? HANGSZIGETELÉS GIPSZKARTON SZERKEZETEKKEL

A hangszigetelés

AZ ÉP

Nagyító alatt:

ÍTŐIPARI BERU

HÁZ

ÁS

OK

AT É

RI

Ő NT

A AL

PV

OZ ÁSOK VÁLT Ő T E

JOGI, MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK EGYETLEN LAPBAN

SZÁMOS FRISS ELEMZÉS alapján egyre bizonyosabb, hogy a hazai ingatlanpiac hosszú idő után újra fellendülési fázisba lép. Ez minden ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cég számára új üzleti lehetőségeket jelent. Ezzel párhuzamosan a jogszabályokból fakadó kihívások is növekednek, hiszen például az idei évtől a legtöbb ingatlanberuházásra az eddiginél szigorúbb energetikai és tűzvédelmi előírások érvényesek. A MAGYAR INGATLAN című új elektronikus folyóirat nemcsak a fentiekhez hasonló jogi, pénzügyi és műszaki kérdésekben segít eligazodni, hanem átfogó szakmai fórumot teremt az ingatlanágazatban tevékenykedő szakemberek, cégek és intézmények számára.

MIBEN NYÚJT SEGÍTSÉGET A MAGYAR INGATLAN FOLYÓIRAT?

 Tájékozódhat a tevékenységét érintő, gyakran változó jogszabályi és műszaki előírásokról  Gyakorlati segítséget kaphat a hatósági ügyintézéshez, illetve a szakhatósági ellenőrzésekre történő felkészülésben  Az esetleges vitás ügyek rendezésére történő felkészüléshez  A szektort érintő ágazati jogszabályok alakulásának, változásainak értelmezése  A nehezen értelmezhető előírások tisztázása  A hazai ingatlanszakma legfontosabb szereplőinek szakmai hírei  Az ingatlanszektor fontos eseményei, jelentős projektjei és fejlődési irányai

SZERZŐINK

Dr. Izsák Orsolya – Ingatlanjogra specializálódott ügyvéd, a Budapesti Ügyvédakadémia tulajdonjogi csoportjának vezetője Borsi László – Ingatlanszakértő, a Lakásvásár Média Csoport elnöke

A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata A FOLYÓIRAT ROVATAI Ingatlankezelés

Ingatlanpiac – ingatlanközvetítés

Jogi, műszaki és gazdasági ismeretek – az ingatlankezelők feladatainak jogszerű, szakszerű és költséghatékony végzéséhez.

Folyamatos tájékoztatás a hazai ingatlanpiac helyzetéről, az ingatlanközvetítés kapcsán felmerülő buktatók és ezek kiküszöbölése

Ingatlanfejlesztés

Ingatlanjog

Az ingatlanfejlesztés gazdasági, jogi és műszaki szempontjainak összefüggései, a hazai ingatlanfejlesztés irányai, az egyes hazánkban tevékenykedő ingatlanfejlesztők bemutatása

Az ingatlanjogi előírások értelmezése, a vitás helyzetek elkerülésében és a kialakult jogviták hatékony rendezésében. Ingatlanjog rovatunk vezérelve a közérthetőség és a gyakorlati megközelítés.

Kiadványunkat a mellékelt megrendelőlapon rendelheti meg!

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM 2015. OKTÓBER 2

NAGYÍTÓ



Egy lakóépület rossz hangszigetelő képessége megkeserítheti a benne élők mindennapi életét. Ennek ellenére az akusztikai problémák nem kapnak kellő figyelmet sem az építész tervezés, sem az építőipari kivitelezés során, pedig már egy-egy kisebb hiba is nagyon sokat ronthat az épület akusztikai komfortján. Ezért döntöttünk úgy, hogy október havi számunkban a hangszigetelés néhány kérdését vesszük górcső alá. Nagyító rovatunkban azokat a főbb tervezési és kivitelezési hibákat vesszük sorra, amelyek léghangszigetelési eredetű áthallási panaszokat okoznak idegen lakások között. Munkaterület rovatunk egyik cikkében a padlóburkolat-típusokkal, illetve szakszerű megoldásaikkal foglalkozunk, majd sorba vesszük azokat a hibákat, amelyek lerontják a lépéshangszigetelőképességet. A rovat másik cikke a szerelt falszerkezetekre vonatkozó hangszigetelési követelményeket, a hangszigetelési teljesítőképességet és a jellegzetes tervezési és kivitelezési hibákat mutatja be. És hogy miről olvashat még aktuális lapszámunkban?  Ki fizeti meg a felújítás árát? Elszámolható-e a lakbérből a felújítás költsége?  Az építőipari beruházásokat érintő alapvető változások: az új közbeszerzési törvény és a Kormány építésügyi reformcsomagja Bízom benne, hogy e havi lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti az Ön mindennapos munkavégzését. Budapest, 2015. október

Léghangszigetelési problémák idegen lakások között

7 12

MUNKATERÜLET

A lépéshang-szigetelést befolyásoló hibák

Szerelt falazatok akusztikai minőségét befolyásoló építési hibák

17

FELELŐSSÉG



Ki fizeti meg a felújítás árát?

19

IRATTÁR



Az építőipari beruházásokat érintő alapvető változások

22

 ÉPÍTŐANYAG

ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Hangszigetelés gipszkarton szerkezetekkel

Üdvözlettel: Kiss Béla a magazin főszerkesztője

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Kiss Béla Layout / Repro: SEFEX DESIGN Szerkesztő: Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

NAGYÍTÓ

Léghangszigetelési problémák idegen lakások között

Cikkünkben azokat a főbb tervezési és kivitelezési hibákat vesszük sorra, amelyek léghangszigetelési eredetű áthallási panaszokat okoznak idegen lakások között. A téma tárgyalása terjedelmi okokból a hagyományos, szilikátbázisú, nehéz épületszerkezetekből épített épületekre korlátozódik.

2

2015. október

Milyen követelmények vonatkoznak a különböző épülettípusokra?

A problémák gyakran ott kezdődnek, hogy egyes épülettípusokat nem megfelelően, sőt megtévesztően neveznek el, és épületszerkezeti szempontból hibásan alakítanak ki már az építészeti koncepcióalkotás szintjén. Itt elsősorban a sorház, ikerház fogalmának hibás alkalmazásáról van szó. Az épületen belüli hangszigetelési követelményeket az MSZ 15601-1 szabvány [1] tartalmazza. A szabvány a követelmények tekintetében különbséget tesz az ún. többlakásos lakóépületek és az ikerházak, illetve csoportházak (pl. sorházak) között – ez utóbbiak esetén a követelmény szigorúbb. A szabvány meghivatkozza az OTÉK [2] fogalommeghatározásait, az ott nem szereplő, de szükséges fogalmakat pedig maga a szabvány definiálja 2. fejezetében – így például a többlakásos lakóépületet: „többlakásos lakóépület: egy építési telken több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magában foglaló, egy-

www.epitesi-hibak.hu

mással összefüggő épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épület;” Ezt a definíciót célszerű összevetni az OTÉK 1. sz. mellékletében szereplő, csoportházakra és ikerházakra vonatkozó fogalommeghatározásokkal: „19. Csoportház: építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magába foglaló, zártsorúan csatlakozó – többnyire egy ütemben, jellemzően azonos vagy hasonló építészeti kialakítású, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel épített  – épületek, együttese. Lehet sorház, láncház, átriumház.” „54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.” Az OTÉK előírásaiból következően sorház és ikerház esetén a szomszédos lakásegységek között nem lehet közös határolófal, hanem teljes körű szerkezeti dilatációval elválasztott, külön alapozott, egymástól független kettős falakat kell alkalmazni! Értelemszerűen a födémek sem futhatnak át a szomszédos lakások között. Ezek a szerkezeti megoldások jóval nagyobb akusztikai szeparáltságot tesznek lehetővé, mint a többlakásos lakóépület, ahol a szomszédos lakásegységek közötti határolófal közös, és az idegen lakások födémei is közvetlen szerkezeti kapcsolatban vannak egymással. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a sorházak és ikerházak esetén a szomszédos lakásegységek között támasztott hangszigetelési követelmény nagyobb, mint a többlakásos lakóépület esetén. Az eltérő követelményszint összefügg azzal a körülménnyel is, hogy a többlakásos lakóépületek jellemzően sűrű és magas beépítésű nagyvárosias környezetben létesülnek, míg a sorházak (csoportházak), illetve ikerházak inkább ritkább és alacsony beépítésű, kertvárosi környezetben. A kertvárosi környezetben általában kisebb a környezeti zaj, ennek viszont az a következménye, hogy a szomszédból áthallatszó zaj zavaró hatása nagyobb – ezért is szükséges a nagyobb akusztikai szeparáltság. Széles körben elterjedt hibás és megtévesztő gyakorlat, hogy sorház megnevezéssel olyan lakóépületeket építenek és értékesítenek, amelyek formailag sorháznak tűnnek ugyan, de nem felelnek meg a sorház OTÉK szerinti definíciójának, ezért valójában többlakásos lakóépületnek minősülnek. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az önálló lakásegységek épületszerkezetei nem függetlenek egymástól, így a lakáselválasztó fal is egyrétegű és közös. Megjegyezzük, hogy a többlakásos lakóépület lehet teljes mértékben földszintes kialakítású is! Az ilyen épületben az idegen lakások közötti hangszigetelési követelményként a többlakásos lakóházra megállapított értékeket kell alkalmazni, nem pedig a sorházra jellemző nagyobb követelményszintet. A több-

lakásos lakóházban az egymással összefüggő épületszerkezetek nem is igen teszik lehetővé a nagyobb követelményszint teljesítését. Egy ilyen épületet sorháznak feltüntetni azért is megtévesztő, mert biztosan nem éri el a valódi sorházra jellemző akusztikai komfortot, és nem felel meg a csoportházakra vonatkozó magasabb hangszigetelési követelményeknek! Az előbbiek értelemszerűen vonatkoznak az ikerházakra is, azzal a különbséggel, hogy ikerházak esetén az OTÉK kifejezetten előírja a külön építési telkeket, míg a sorházaknál ez nem feltétlenül szükséges. Olyan esetekben, ahol a „sorházasnak” vagy „ikerházasnak” mondott idegen lakások tulajdonjogi szempontból önálló telkeken állnak, nemcsak műszaki, hanem tulajdoni szempontból is problémás a telekhatáron létesülő közös határolófal. A Dr. Möller Károly könyvéből [3] származó 1. ábra mutatja, hogy a teljesen eldilatált, külön alapozott hangszigetelő kettős falat már 1933-ban is ismerték hazánkban, csak úgy tűnik, hogy ezt azóta sokan elfelejtették.

1. ábra: Hangszigetelő kettős fal 1933-ból elválasztó légréteggel, külön alapozva [3]

A többlakásos lakóépületek lakáselválasztó szerkezetei

Az összefüggő épületszerkezetekkel megépített, többlakásos lakóépületek idegen lakások közötti, közös határolófalának nehéz, vastag teherhordó falnak kell lennie. A jó hangszigetelő képességhez sok tömeg kell, ezt nem lehet elspórolni. Fontos, hogy az elválasztó szerkezetre merőleges, két lakás között folyamatosan átfutó, ún. kerülő épületszerkezetek (falak, födémek) is zömében vastag, nehéz szerkezetek legyenek. Azonban nem mindegyik vastag, teherhordó fal alkalmas lakáselválasztásra, végeredményben a szerkezet hangszigetelő képessége a döntő. A többlakásos lakóépületekben az egymás melletti lakások helyiségei között a helyszíni léghangszigetelési alapkövetelmény (R’w + C) ≥ 51 dB. (Az akusztikai

3

NAGYÍTÓ

fogalmak részletes magyarázatára terjedelmi okokból nem tudunk kitérni, ezekkel a Műszaki Ellenőr magazin cikksorozata foglalkozik.) A helyiségek közötti, helyszíni léghangszigetelés olyan eredő érték, amely az elválasztó szerkezet mellett tartalmazza a hangterjedési kerülőutak hatását is, az egymással összefüggő épületszerkezeteken keresztül. Az egyes falazatokra vonatkozó, laboratóriumban meghatározott egyszámadatos hangszigetelési jellemzők – Rw (C; Ctr), dB – hangterjedési kerülőút nélküli szerkezetjellemzők. Ha egy kerülőút nélküli laboratóriumban megvizsgált szerkezetet beépítünk egy valós épületbe, akkor a helyiségek közötti helyszíni hangszigetelési jellemzők – R’w (C; Ctr), dB – értéke mindig kisebb lesz, mint a laboratóriu­ mi szerkezetjellemző – Rw (C; Ctr), dB! Az eltérés oka a többlet-hang­ener­gia­ter­ je­ dés a kerülőutakon keresztül. Az eltérés nagysága függ mind maguktól a kerülő épületszerkezetektől, mind az elválasztó és kerülő szerkezetek csatlakozási csomópontjának kialakításától. Ezért a helyszíni csökkenésre nem lehet általánosan érvényes számértéket megadni, azonban az a tapasztalatok szerint kedvezőtlen esetben akár a 10 dB-t is elérheti. Az elválasztó szerkezetnek magának tehát minden esetben nagyobb hangszigetelő képességgel kell rendelkeznie, mint a helyiségek közötti, helyszíni követelmény! Hogy a helyszíni követelményt mennyivel kell meghaladnia az elválasztó falnak, azt akusztikai szaktervezéssel kell meghatározni. A helyiségek közötti hangszigetelés tervezését az MSZ EN 12354-1 szabvány [4] szabályozza. Szilikátbázisú nehéz, egyhéjú merev szerkezetekből épített épületek esetén előzetes, durva becslésként azonban azt lehet mondani, hogy az elválasztó szerkezet laboratóriu­ mi hangszigetelő képessége kb. 5 dB-lel legyen nagyobb, mint a helyszíni követelmény. Ha tehát a helyszíni követelmény (R’w + C) ≥ 51 dB, akkor a lakáselválasztó falnak olyan egyszámadatos hangszigetelési jellemzőkkel kell rendelkeznie, hogy (Rw + C) ≥ 56 dB legyen. Például egy olyan falazat esetén, ahol a laboratóriumi hangszigetelési jellemzők értékei: Rw (C; Ctr) = 58 (-2; -6) dB, teljesül az (Rw + C) = 58 – 2 = 56 dB feltétel, tehát a falazat valószínűleg megfelel. Ilyen akusztikai teljesítőképességgel általában a szilikátbázisú homogén, tömör falazatok, illetve monolit falak rendelkeznek, amelyek fajlagos tömege jóval nagyobb 400 kg/m2-nél, közelíti az 500 kg/m2-t. Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak egy becslésről van szó, amely részletes igazoló számítások nélkül nem jelent garanciát a megfelelőségre. Az eredő helyszíni hangszigetelést jelentősen leronthatja,

ha  valamelyik kerülő épületszerkezeten keresztül aránytalanul nagy hangterjedés játszódik le. Az előbbi példa rámutat az egyik jellegzetes tervezési hibára. Igen gyakori, hogy ahelyett, hogy a helyszíni követelménynél lényegesen jobb hangszigetelő képességű szerkezetet terveznének be, kifejezetten olyan szerkezetet választanak, amelynek laboratóriumi hangszigetelő képessége mes�sze elmarad a helyszíni követelménytől. Ilyen esetben számítások és mérések nélkül is ki lehet jelenteni, hogy a megoldás teljesen alkalmatlan. Itt elsősorban azok a teherhordó falazatok jelentik a problémát, amelyeket kifejezetten homlokzati hőszigetelésre optimalizáltak. Az ilyen falazóelemek nem tömörek, hanem sok üreget és vékony, filigrán bordákat tartalmaznak, továbbá anyagukban is porózusak, ezért a nagy falvastagság ellenére viszonylag kicsi a tömegük. A jó hőszigetelő képességű falazóelemeknél – a hővezetés csökkentése érdekében – a belső bordák nem mennek át egyenesen a belső és a külső falsík között, hanem meg vannak szakítva, és egymáshoz képest el vannak tolva. Ez a bordakialakítás – itt most nem részletezett okokból – még tovább rontja a kis tömegből következő kis hangszigetelő képességet. Ha megnézzük a különböző gyártók katalógusadatait, akkor a jó hőszigetelő képességű falazóelemekből készült falazatoknál általában azt találjuk, hogy (Rw + C) értéke nemhogy elérné az 56 dB-t, hanem alig haladja meg a 40 dB-t. Ha ilyen – egyébként vastagnak és teherhordónak minősíthető – falazatot építünk be lakáselválasztásra, akkor az (R’w + C) ≥ 51 dB helyszíni követelmény messzemenően nem fog teljesülni! Nézzük meg, hogy mit jelent a szubjektív megítélésben a helyszíni követelmény teljesülése, illetve nem teljesülése [5]. Azt előzetesen hozzá kell ehhez fűzni, hogy a szomszédos helyiségek között a hangenergia terjedése reálisan csökkenthető, de fizikai értelemben teljesen nem szüntethető meg. Ezért a hangszigetelési követelmények teljesítése nem azt jelenti, hogy „semmi sem hallatszik át”, ám az áthallás elfogadhatóan csekély. A követelmények a helyiséghasználók többsége számára kielégítő kompromisszumot jelentenek az igények, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek között, és összhangban vannak az európai, illetve nemzetközi gyakorlattal. A hangszigetelő képességben 1–2 dB változás még alig vehető észre, 3 dB csökkenés szubjektív módon is jól érzékelhető, 5 dB csökkenés már egy más minőségi osztályt testesít meg, a 10 dB csökkenés pedig kifejezetten karakteres különbséget jelent. A többlakásos lakóépületben az idegen lakások közötti helyszíni alapkövetelmény tel-

Egészen más jellegű falazatokat kell alkalmazni a homlokzatokhoz hőszigetelési céllal, illetve a lakások között hangszigetelési céllal.

4

jesülése esetén a normál hangerővel beállított rádió hangja még éppen észlelhető, de nem érthető [(R’w + C) ≈ 51 dB]. Ha a követelménytől 5 dB-lel elmaradunk [(R’w + C) ≈ 46 dB], akkor a hangos beszéd már érthető, a dallamok felismerhetők. Ha a helyszíni hangszigetelő képesség további 10 dB-lel csökken [(R’w + C) ≈ 36 dB], akkor a normál beszéd már érthető. Az előbbi szubjektív megítélési példák nem használhatók jogi minősítésre, áthallási panasz esetén szabványos helyszíni műszeres méréssel kell meghatározni a hangszigetelő képességet. A jó hőszigetelő képességű falazóelemekből épített falazatok csekélyebb hangszigetelő képességét nem kell feltétlenül negatívumként értékelni, mert viszonylag csendesebb lakó-, üdülő- és intézményterületeken, alacsony külső zajszintek mellett homlokzati falként problémamentesen alkalmazhatók. Ez a hangszigetelő képesség azonban nem elég a többlakásos lakóépületek lakáselválasztó falai számára. Ide tehát egészen más, kifejezetten e célra kifejlesztett szerkezeteket kell felhasználni! 2015. október

A hő- és hangszigetelés ellentéte régi történet, mert Dr. Möller Károly már 1933-ban a következőket írta szigetelésekkel foglalkozó könyvében [3]: „…jól tenné sok »hő- és hangszigetelő« födém és fal előállítója, ha hirdetéseiből a »hangszigetelő« szót elhagyná.” A falazóelemekből épített falazatok hangszigetelő képességét jelentős mértékben befolyásolja a kétoldali vakolat, különösen a széles körben elterjedt nútféderes falazási mód esetén. A téglák egymáshoz szorosan illeszkednek ugyan, és közvetlenül „nem lehet átlátni” a falon, de végeredményben minden állóhézag úgy tekinthető, mint egy törtvonalú, igen vékony, átmenő „repedés” a falon. A  résekre, repedésekre pedig akusztikai szempontból minden szerkezet igen érzékeny, ezek kimutathatóan lerontják a hanggátlást a tömör szerkezethez képest. Ezt külföldi mérési eredmények is igazolják [6]. Nútféderes falazási móddal készült különböző falazatoknál a vakolatlan, illetve a kétoldali vakolattal ellátott szerkezetek hangszigetelő képessége között 8–25 dB-es különbségek is kimutathatók. A vakolat tömege nem számottevő a teljes falazatok tömege mellett. www.epitesi-hibak.hu

Nem a vakolat többlettömege miatt növekszik a hangszigetelő képesség, hanem a rések kedvezőtlen hatása szűnik meg. Falazatoknál tehát a kétoldali vakolatra egyértelműen szükség van a megfelelő légzárás érdekében, csak így lesz teljes értékű a hanggátlásuk! Erre különösen érzékenyek a nútféderes falazatok, de kétoldali vakolattal kb. egyenértékűnek tekinthetők más falazási módokkal (hagyományos, illetve habarcstáskás falazás). Itt kell felhívni a figyelmet a faláttörések hanggátlást rontó hatására. Jellemzően ilyenek a paneles épületeknél a lezárás nélküli átmenő elektromos szerelődobozok és dugaszoló aljzatok. Az ilyen jellegű nyílások a léghanggátlást szubjektív módon észlelhető mértékben, akár 3–5 dB-lel is leronthatják. Ezeket a fal középsíkján tömören le kell zárni. A falpaneleken esetenként technológiai okokból is találhatók nyílások, amelyek az előre gyártott elemek építés közbeni ideiglenes kitámasztásainak rögzítéséhez voltak szükségesek. Megfelelő kivitelezés esetén ezeket kibetonozással meg kellett volna szüntetni. Ha ilyen nyílások mégis léteznek,

5

NAGYÍTÓ

akkor ezeket értelemszerűen betonozással tömören le kell zárni. A többlakásos lakóépületekben viszonylag széles körben elterjedtek, de biztosan nem megfelelőek a látszólag kettős – de a kerülő szerkezeteknél nem dilatált – falazott lakáselválasztó falak. Ezeket 6–8–10 cm-es üreges válaszfaltéglából, illetve hasonló vastagságú gipsz, gipszperlit vagy gázszilikát anyagú válaszfallapokból készítik. A két falréteg között általában 2–6 cm légréteget hagynak ki, amelybe gyakran kőzet- vagy üveggyapot réteget helyeznek el. Az elválasztó falakat állékonysági okokból mereven összeépítik a két helyiség között átmenő, „kerülő” falakkal és födémekkel. Ilyen szerkezeteket elterjedten alkalmaztak például alagútzsalus épületekben lakáselválasztó falként. Ezeket a falszerkezeteket azzal a feltételezéssel építették és építik, hogy hangszigetelési szempontból lényegesen kedvezőbben fognak viselkedni, mint az egyrétegű falak, és alkalmazásukkal kielégíthető a többlakásos lakóházakra előírt helyszíni hangszigetelési követelmény. Ez azonban tévedés! Az ily módon kialakított kettős lakáselválasztó falak a hangterjedési kerülőutak miatt nem fognak valódi kéthéjú szerkezetként működni, ezt a légrésbe helyezett szilikátszálas szigetelőanyag sem befolyásolja. Az így elválasztott lakások közötti helyszíni hangszigetelés jelentős mértékben – akár 5–10 dB-lel is – elmarad a követelményértéktől. A különböző válaszfallapokat eredendően egyrétegű szerkezetként, lakáson belüli elválasztásra fejlesztették ki, nem pedig lakások közötti elválasztás céljára – erre kettős falként sem alkalmasak. Ha az idegen lakások között nagy az áthallás, akkor olyan kiegészítő szerkezetre van szükség, amely a hangszigetelést hatékonyan növeli. Hibás megoldás, ha hangelnyelő burkolatot (pl. ásványgyapot lemezt) helyeznek a falra. A hangelnyelő szerkezet az adott helyiség hangzását kismértékben befolyásolja, de a két helyiség közötti hangszigetelést gyakorlatilag nem növeli. A helyiségek közötti hangszigetelő képesség növelésére szerkeze-

6

tileg megfelelően kialakított gipszkarton előtéthéj alkalmazása jöhet szóba. Az egymás feletti idegen lakások közötti teherhordó födémek kiválasztására hasonló meggondolások érvényesek, mint a lakáselválasztó falra. Akusztikai szempontból a legkedvezőbb a homogén monolit vasbeton lemez – ebből a közelítő becslés alapján 19 cm vastagságra van szükség az alapkövetelmény teljesítése érdekében. Ha úszópadlót alkalmazunk, akkor a födémvastagság valamelyest csökkenthető. A  födémeknél is lényeges az áttöréseknek –  pl. központi fűtésnél, illetve távfűtésnél a fűtési vezetékek átvezetésének – a szakszerű tömítése. Ezekről a kérdésekről a lépéshangszigeteléssel foglalkozó cikkünkben írunk részletesebben. Jellegzetes, komoly hibának tekinthető, ha olyan, alacsony hajlásszögű magastetőt készítenek, amelyben a kis belmagasságú padlástér légtere folyamatosan átfut az idegen lakások felett. Ilyen esetben gyakori, hogy a nem járható padlástér alatt nem szilárd födém van, hanem csak vékony, szerelt gipszkarton mennyezetburkolat. Ebben az esetben az idegen lakások között szinte közvetlen légtérkapcsolat jön létre, amelyen keresztül még az intimitások is áthallatszanak. A tetőtér-beépítési szerkezetek hangszigetelő képességével a Megtérülő Épületenergetika magazinban foglalkoztunk [7], amely témának még olyan folytatása várható, amely a többlakásos lakóházak tetőtéri idegen lakásai közötti hangszigeteléssel kapcsolatos.

Az ikerházak és csoportházak lakáselválasztó szerkezetei

Ezt a kérdéskört tulajdonképpen már tárgyaltuk az első fejezetben: teljes mértékben dilatált, külön alapozott kettős teherhordó falakat kell alkalmazni. Igen lényeges, hogy a dilatációt következetesen végig kell vinni minden szerkezeten és szerkezeti rétegen (homlokzat, födém, lapostető tetőszigetelése, magastető tetőfedése stb.). Az ikerházak és csoportházak idegen lakásai közötti helyszíni hangszigetelési kö-

vetelmény: (R’w + C) ≥ 56 dB. A szakszerűen kialakított homogén, tömör vagy kis üregtérfogatú kettős falakkal általában bőven teljesíthető ez a követelmény, ha az egyes falak fajlagos tömege m ≥ 150 kg/m2. Ez a szerkezettípus azonban rendkívül érzékeny a legkisebb hibákra is, és ezek drasztikusan lerontják a hangszigetelő képességet [8]. Például egy átmenő födém 5–10 dB-lel is csökkentheti a helyszíni hangszigetelést, de a dilatációs résben – a behullott habarcs miatt – kialakuló pontszerű „habarcshidak” is 7–10 dB csökkenést okoznak. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy az eredetileg biztonsággal megfelelő szerkezet már nem fogja teljesíteni a követelményt. A habarcshidak elkerülése érdekében célszerű a legalább 30 mm-es dilatációs résbe kis rugómerevségű, lágy rugóként működő ásványgyapot lemezt elhelyezni, amely még növelheti is a hangszigetelést. Ha viszont merev, kemény rugóként működő műanyag keményhab lemezeket helyeznek a résbe, akkor a kitöltetlen légrésű szerkezethez képest 8 dB hanggátláscsökkenés is tapasztalható. Az előbbi okok miatt a kettős falak helyszíni monolit betonfalként nem alakíthatók ki. A friss beton oldalnyomása miatt ugyanis csak kifejezetten kemény, merev lemezeket lehetne elhelyezni a dilatációs résbe, ez pedig kedvezőtlen a hangszigetelés szempontjából. Betonból (vasbetonból) csak előre gyártott szerkezetként alakíthatók ki a kettős falak. 

Hivatkozások

[1] MSZ 15601-1:2007 Épületakusztika. 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények [2] Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) [3] Dr. Möller Károly: Szigetelés, Szerző kiadása, Budapest, 1933. [4] MSZ EN 12354-1:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 1. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés [5] Dr. Zöld András szerk.: Épületfizika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1996. [6] Külföldi mérési adatok, a vizsgálatokat végző laboratóriumok: Technologisches Gewerbemusem, Wien; Versuchs- und Forschungsanstalt der Stadt Wien, MA 39 [7] Dr. Szakács György: Tetőtéri szerkezetek: hő- és/vagy hangszigetelés? Megtérülő Épületenergetika, 2015. júl.-aug. [8] Rainer Pohlenz: Der Schadenfreie Hochbau. Band 3: Wärmeschutz, Tauwasserschutz und Schallschutz, Verlagsgesellschaft Rudolf Müller GmbH, Köln, 1987.

Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök

2015. október

MUNKATERÜLET

A lépéshang-szigetelést befolyásoló hibák Cikkünkben röviden foglalkozunk a padlóburkolat-típusokkal, a szakszerű megoldásokkal, majd sorba vesszük azokat a hibákat, amelyek lerontják a lépéshangszigetelő-képességet. Terjedelmi okokból – illetve a padlótípus fontossága miatt – elsősorban az úszópadlókkal foglalkozunk részletesebben. Mi a padlóburkolat akusztikai szerepe?

Az idegen lakások közötti elválasztó födémszerkezetet többféle akusztikai hatás éri. Megkülönböztetünk léghanggerjesztést és közvetlen testhanggerjesztést. A kétfajta hatás ellen eltérő módon kell védekezni. Léghanggerjesztést jelent az emberi beszéd, a tévé, rádió, audioberendezés által keltett – és a hangforrásból kiindulóan a levegőben terjedő – hang. Testhanggerjesztés esetén a födémszerkezetet (padlófelületet) nem levegőben terjedő hanghullámok, hanem periodikus, rövid, impulzusszerű közvetlen mechanikai ütések terhelik (pl. lépések, bútortologatás). Ha ezek a gerjesztő hatások megfelelő csilla-

www.epitesi-hibak.hu

pítás nélkül bejutottak az épület összefüggő tartószerkezeti rendszerébe, akkor abban kis csillapítással, nagy sebességgel, nagy távolságra terjednek. Az ily módon rezgésbe hozott határolószerkezetek (födémek, falak) ezt a rezgési energiát a födém alatti helyiségbe léghangként lesugározzák – ezt lépéshangnak nevezzük –, és ezt fogjuk zavaró hanghatásként hallani. A lépéshangkeltésben tehát nemcsak a közvetlenül gerjesztett födémnek van szerepe, hanem a hozzá a csomópontokban kapcsolódó – idegen lakások között – függőlegesen átfutó falaknak is. Az előbbi okok miatt a födémek esetében különválik a léghangok és a lépéshangok elleni védekezés. A léghangok ellen megfelelő

tömegű és léghanggátlású teherhordó nyersfödémre van szükség, ez azonban gyakorlatilag semmilyen védelmet sem biztosít a lépéshangok ellen. A lépéshangok ellen egy hatásos védekezés lehetséges: olyan rugalmas padlóburkolati rendszer, amely kellő mértékben lecsökkenti az összefüggő tartószerkezetbe bejutó testhanggerjesztés mértékét. A lépéshang-szigetelésre vonatkozó követelményeket az MSZ 15601-1 szabvány [1] tartalmazza. Többlakásos lakóépületekben, egymás feletti idegen lakások esetén a lépéshang-szigetelésre vonatkozó alapköve-

7

MUNKATERÜLET

telmény L’nw ≤ 55 dB. Ez az akusztikai jellemző – a helyszíni súlyozott szabványos lépéshangnyomásszint – azt fejezi ki, hogy a gerjesztett födém alatti helyiségben milyen mértékben érzékeljük a lépéshangokat. Ebben az esetben tehát a kisebb számértékek fejezik ki a jobb akusztika szeparáltságot. Szubjektív megítéléssel szemléltetve azt lehet mondani, hogy az L’nw ≈ 55 dB alapkövetelmény teljesülése esetén mind a járkálás, mind a bútortologatás viszonylag nehezen hallható [2]. Ezzel szemben az építési gyakorlatban alkalmazott, burkolat nélküli teherhordó nyersfödémek lényegesen rosszabb lépéshang-szigetelési jellemzőkkel rendelkeznek (L’nw ≈ 75–85 dB). Ilyen alacsony mértékű akusztikai szeparáltság esetén a járkálás jól hallható, míg a bútortologatás jól, illetve erősen hallható [2]. Ezért tehát minden esetben szükség van rugalmas padlóburkolat alkalmazására.

Melyek a főbb padlóburkolati rendszerek?

Lényegében három fő padlóburkolati rendszert különböztethetünk meg: lágy padlókat, hajlékony padlókat és úszópadlókat. Ezeknek az akusztikai hatékonysága különböző. Közös azonban bennük, hogy minden esetben valamilyen tömegből és rugóból álló rezgő rendszer alakul ki. A padlóburkolati rendszerek lépéshangszigetelés-javításának mértékét az ún. súlyozott lépéshangnyomásszint-csökkenés (ΔLw, dB) fejezi ki. Ennek az akusztikai jellemzőnek az esetében a nagyobb számértékek fejezik ki a jobb akusztikai teljesítőképességet. A lépéshang-szigetelési jellemzők definiálásával és vizsgálatával az MSZ EN ISO 10140 szabványsorozat [3] különböző lapjai foglalkoznak. A lépéshang-szigetelési jellemzők egyszámadatos kiértékelését az MSZ EN ISO 717-2 szabvány [4] tartalmazza. A helyiségek közötti lépéshang-szigetelés tervezését az MSZ EN 12354-2 szabvány [5] szabályozza. A számításban ΔLw számértéke mellett figyelembe kell venni a hangterjedési kerülőutak hatását, valamint a burkolatlan nyersfödém akusztikai jellemzőjének bizonyos mértékű konverzióját. A lágy padlók (habalátétes szőnyegpadló, habalátétes PVC) a födém léghangszigetelését nem befolyásolják, viszont kellően rugalmas anyagtulajdonságok esetén hatékonyan tudják javítani a lépéshang-szigetelést. A lépések hatására lokálisan viszonylag nagy deformációk jönnek létre a padlóburkolat anyagában, amely így lágy rugóként működik. Akusztikai szempontból jó minőségű szőnyegpadlók esetén a lépéshang-szigetelés javító hatása elérheti a ΔLw ≈ 20–26 dB értéket is. Habalátétes PVC-nél a javító hatás ΔLw ≈ 18–25 dB. A lágy padlókat elterjedten alkalmazták a paneles épületekben. Bár a paneles építésmódra általában sok az akusztikai panasz, számos ilyen épületben a vasbeton panelfödémre helyezett szőnyegpadlóval kielégítő lépéshang-szigetelést lehetett elérni.

8

Levonható az a következtetés, hogy új lakóépületnél ma már igazából csak normál, szokványos úszópadlót lenne szabad betervezni. A hajlékony padló manapság használatos formája, a legalább 10–15 mm vastag rugalmas alátétrétegre (növényi rost vagy műanyag filc, esetleg lágyhab) fektetett, általában 15 mm vastag faanyagú szalagparketta. Ez a padlótípus a födém léghangszigetelését nem javítja, sőt alacsonyabb frekvenciákon rontja. A lépéshangok elleni védelemben maga a szalagparketta-réteg működik hajlított rugóként, amikor a lépések hatására a rugalmas alátétrétegbe behajlik. Lépéshangszigetelést javító hatása viszonylag csekély (ΔLw ≈ 15–17 dB). Különösen problémásak lépéshang szempontjából az ún. laminált padlók. A laminált padló hordozórétege műgyantával kevert faőrleményből készülő építőlemez. Az  általá-

ban 6–8 mm vastag padlót néhány mm vastag habosított alátétfóliára fektetik. Ettől a rétegfelépítéstől túl sokat nem várhatunk a lépéshang-szigetelés terén. A hajlékony padló hagyományos formája a homok- vagy salakfeltöltésbe ágyazott, párnafákra rögzített, vakpadlóra szegezett, csaphornyos lécparketta. Ez a megoldás régi házak födémszerkezeteiben többnyire kielégítő lépéshang-szigetelést biztosított. Ebben az esetben a párnafák közötti burkolati réteg fog kismértékben behajlani a feltöltésbe. Hasonló elven, megfelelő padlóburkolatokat készítettek a korai házgyári épületekben is, itt azonban nem volt homok- vagy salakfeltöltés. A párnafákat rugalmas gumialátét-csíkok közbeiktatásával helyezték el 2015. október

a födémlemezre, a párnafák közti teret pedig ásványgyapottal töltötték ki. A legnagyobb akusztikai teljesítőképességgel az úszópadlók rendelkeznek. Az úszópadlók további előnye, hogy javítják a függőleges léghangszigetelő képességet is, bár a kerülőutak hatása miatt ez a helyszínen, a gyakorlatban viszonylag csekély érték – ΔR’w ≈ 2–4 dB. Az 1. ábrán látható a szokványos úszópadlók rétegfelépítése és néhány csomópontja. A  nyersfödémre szükség esetén felületkiegyenlítő réteg kerül, majd erre fektetik a

legalább 1,5–2 cm vastag rugalmas úsztató réteget. Ennek anyaga e célra gyártott és minősített kőzet- vagy üveggyapot lemez, illetve speciá­lis eljárással rugalmassá tett expandált polisztirolhab. Az úsztató rétegre technológiai szigetelést helyeznek, majd erre készítik el az aljzatbetont, amelynek legkedvezőbb vastagsága 5–6 cm. Erre kerül a tényleges járóburkolat, amely gyakorlatilag bármi – tehát kemény, rugalmatlan réteg is – lehet. Az úszópadló megfelelő hatékonyságához elengedhetetlen a hanghídmentes kivitele-

1. ábra:

SZOKVÁNYOS ÚSZÓPADLÓK RÉTEGFELÉPÍTÉSE ÉS AKUSZTIKAI SZEMPONTBÓL MEGFELELŐ CSOMÓPONTJAI [6] 1: födémsík; 2: falsík; 3: vakolat; 4: úsztató réteg; 5: peremszigetelés; 6: technológiai (nedvesség elleni) szigetelés; 7: úsztatott aljzatbeton; 8: ragasztó; 9: mozaikparketta; 10: székléc; 11: födémben elhelyezett csőhüvely; 12: úsztatott aljzatbetonban elhelyezett csőhüvely; 13: ásványgyapot kitöltés; 14: födémen átvezetett cső; 15: tartósan rugalmas kitttömítés; 16: takaró tárcsa; 17: kiegyenlítő réteg; 18: szőnyegpadló; 19: szegélyléc; 20: ágyazó habarcs; 21: kő- vagy kerámialap; 22: kő-, illetve kerámialábazat vagy csempe falburkolat; 23: vékony, kemény padlóburkolat (PVC habalátét nélkül, linóleum stb.); 24: rugalmas, hajlékony falszegély; 25: PE háttérkitöltő zsinór

zés! Igen lényeges, hogy az úsztatott betonréteget és a padlóburkolatot peremszigetelés beépítésével minden csatlakozó szerkezettől (falak, csővezetékek) teljes mértékben el kell választani! Az úszópadlók olyan tömeg-rugó rendszert alkotnak, ahol a tömeget az úsztatott betonréteg, a rugót a rugalmas úsztató réteg testesíti meg. Minél nagyobb a tömeg és minél rugalmasabb, lágyabb az úsztató réteg, annál hatékonyabb lesz az úszópadló. A tömeget befolyásolja a betonréteg vastagsága, a rugalmasságot pedig az úsztató réteg anyaga és vastagsága. Azonos anyagminőségű úsztató rétegek esetén a nagyobb vastagság kedvezőbb, lágyabb rugót eredményez. A szakszerűen kivitelezett, megfelelő anyagú és kellő vastagságú rétegekből álló, hagyományos úszópadló lépéshang-szigetelést javító hatása a ΔLw ≈ 25–30 dB (esetleg 35 dB) értéket is elérheti. A csökkentett rétegvastagságú, vékony úszópadlók hatékonysága azonban ennél lényegesen kisebb lesz.

Lépéshang-szigetelési problémák a padlóburkolatok cseréje esetén

A födémek lépéshang-szigetelése állandóan visszatérő gondot jelent – különösen lakásfelújításoknál –, mert gyakran előfordul, hogy az akusztikai szempontból megfelelő, eredeti padlóburkolatot alkalmatlanra cserélik, és ezzel elrontják a födém lépéshangszigetelését. Ettől viszont nem a felújítást végző, hanem a födém alatt lakó család fog szenvedni. Persze ha a házban mindenki hasonlóképpen jár el, akkor érvényesül az „igazságosság”, és mindenki megtapasztalja a hátrányokat, kivéve a legfelső szinti lakókat – akik viszont majd a lapostető vagy a magastető alatt előbb-utóbb beáznak. Ilyen problémák elsősorban a paneles épületekben fordulnak elő, ahol a vékony, lágy padlóburkolatokat (habalátétes PVC, szőnyegpadló) jellemzően kemény lapburkolatra (kő, kerámia) cserélik le. A kemény burkolatok esetén azonban a lépéshang-szigetelés szempontjából megfelelő szerkezet csak a jól megtervezett úszópadló lehet. Az eredetileg 0,5–1 cm vastagságú lágy padlóburkolat helyett, viszont nyilvánvalóan nem építhető be úszópadló, amelynek vastagsága járóburkolat nélkül is 6,5–7 cm. Ez sem a belmagasságokkal, sem az ajtónyílásokkal, sem a födémek teherbírásával nem egyeztethető össze. www.epitesi-hibak.hu

9

MUNKATERÜLET

Ezért a kő- és kerámiaburkolatokat kifejezetten vékonyan ragasztva, a nyersfödémmel szoros mechanikai kapcsolatban rakják le. Így viszont a padlóburkolat nem működik rugalmas rétegként, tehát a födém lépéshangszigetelő-képessége lényegében megegyezik a padlóburkolat nélküli nyersfödémével – amely több nagyságrenddel elmarad a követelménytől! Ilyenkor szokott előjönni az a megoldás, hogy készítsünk álmennyezetet, ez azonban szinte biztosan nem fog kielégítő javító hatást eredményezni. Egy szakszerűen kialakított álmennyezet csökkenti ugyan valamelyest a födém által lesugárzott lépéshangok mértékét, de nem tudja befolyásolni a falakban terjedő – és azok által lesugárzott lépéshangokat. Így összességében javít ugyan valamennyit, de ha a födém lépéshang-szige-

telő képessége alapvetően nagyon rossz volt, akkor a követelményt az álmennyezet alkalmazásával még messze nem lehet teljesíteni. Arról nem is szólva, hogy az álmennyezet beépítésének belmagassági és egyéb korlátai is vannak. A megoldás sajnos csak a megfelelő padlóburkolat lehet. Igazából egy lágy padlóburkolatot csak – megfelelő akusztikai teljesítőképességű – lágy padlóburkolatra lehet lecserélni. Léteznek ugyan olyan padlóburkolati rendszerek, ahol a vékonyan ragasztott lapburkolat aljzatául szintén vékony, néhány mm-es „úsztató réteg” szolgál. Azonban az ilyen padlóburkolatok akusztikai teljesítőképessége – a rendszer adottságaiból adódóan – jelentősen elmarad a szokványos úszópadlók javító hatásától, és bizonytalan, hogy a követelmények

teljesíthetők-e. Számítani lehet arra, hogy a helyszíni lépéshangszigetelő-képesség a követelménytől kismértékben elmarad. Továbbá – bár a rendszer helyigénye kicsi – az aljzat egyenetlenségeitől függően előfordulhat, hogy épp olyan mértékben megemeli a padlószintet, ami a küszöbök megemelését és az ajtólapok aljának levágását teszi szükségessé. Levonható az a következtetés, hogy új lakóépületnél ma már igazából csak normál, szokványos úszópadlót lenne szabad betervezni. Ez az a konstrukció, amelynek nagy akusztikai teljesítőképessége következtében a nyersfödémek többségénél alkalmazva, biztonsággal teljesíthetők a lépéshang-szigetelési követelmények. Másrészt az úszópadlóra bármilyen padlóburkolatot készíthetünk – azonban a kemény padlóburkolatoknál ele-

ve csak az úszópadló jöhet szóba. Így bármilyen is volt egy lakás eredeti padlóburkolata, azt a későbbiekben bárki kötöttségek nélkül megváltoztathatja.

A különböző hibák hatása az úszópadlók lépéshang-szigetelő képességére

2. ábra:

ÚSZÓPADLÓK ELVI RÉTEGRENDJEI ÉS CSOMÓPONTJAI HANGHIDAKKAL ÉS HANGHIDAK NÉLKÜL [7] a: hanghidakkal (hibásan); b: hanghidak nélkül (megfelelően)

Amellett, hogy az úszópadlónak nagy az akusztikai teljesítőképessége, rendkívül érzékeny a viszonylag kis hibákra is, azok a lépéshangszigetelő-képességet aránytalanul nagy mértékben lerontják. A 2. ábrán az úszópadlóknál előforduló néhány jellegzetes hanghíd látható. Az úsztatott betonréteget konzekvensen függetleníteni kell mind a környező függőleges és vízszintes épületszerkezetektől, mind a födémen áthaladó vezetékektől. Emellett

az  áthaladó csővezetékek körüli nyílást is megfelelően tömíteni kell, hogy ne csökkentse a függőleges irányú léghangszigetelést (lásd az 1. ábra b részletét). Tulajdonképpen az 1. ábra megadja a megfelelő megoldásokat, az ettől való eltérések mind hibásak. Eleve súlyos hiba a nedvesség elleni technológiai szigetelés elhagyása vagy nem teljes körű kialakítása. Nem szabad megengedni, hogy az úsztatott betonrétegből akárcsak a cementlé átszivárogjon az úsztató rétegbe vagy a peremszigetelésbe. Ebben az esetben ugyanis ezek a rétegek elvesztik a rugalmasságukat, rosszabb esetben közvetlen átbetonozódások és így merev mechanikai kapcsolatok is kialakulhatnak. Még durvább hiba, ha kihagyják a peremszigetelést, és az „úsztatott” betonréteget eleve nekibetonozzák a falaknak, vagy itt folyamatos, vonalszerű „habarcshidak” alakulnak ki. Ennek szinte olyan a hatása, mintha a rugalmas úsztató réteg ott se volna. Egy kísérletsorozatnál megmérték [8], hogy a hibátlanul kivitelezett padlószerkezet lépéshang-szigetelését egy 10 cm hosszú – fal mentén kialakuló – hanghíd 3 dB-lel, egy 50 cm hosszú hanghíd 7 dB-lel, egy 2,5 m hosszú hanghíd 13 dB-lel lerontja. Már 5 dB hangszigetelés-csökkenés is jelentős mértékűnek tekinthető, és szubjektív módon is érzékelhető minőségromlást okoz, 10 dB pedig már kifejezetten karakteres különbséget jelent! Ugyanennél a kísérletsorozatnál megvizsgálták a betonréteg alatt, az úsztatórétegben kialakuló hanghidak hatását is. Ebben az esetben már egy darab 3 cm átmérőjű, az úsztatott betonréteget és a födémet pontszerűen összekötő átbetonozódás 11 dB lépéshangszigetelés-csökkenést okozott a hibátlan padlószerkezethez képest.

Bár a kivitelezésben apróságnak tűnik, de az úsztatott betonréteg vonalszerű hanghídjaihoz hasonló nagyságrendű lépéshangszigetelés-csökkenést okoz, ha az úsztatott betonrétegnél megvan ugyan a peremszigetelés, de a rajta lévő kő vagy kerámia lapburkolatot a peremek mentén mereven összehabarcsolják a hozzá tartozó lábazati lapokkal. Erre vonatkozóan az 1. ábra d és f részletei adnak akusztikai szempontból megfelelő megoldásokat. Az f részleten látható 25-jelű – a tömítőkitt háttérkitöltését adó – zsinórnak polietilénből kell lennie, mert ez az az anyag, amelyhez a tömítőkittek általában nem tapadnak hozzá, és így nem akadályozzák a tömítőkitt fugakitöltés rugalmas mozgását. Az előzőekhez hasonló okokból, az e részleten látható 24-jelű falszegélynek feltétlenül lágy, rugalmas anyagúnak és kialakításúnak kell lennie, ha maga a padlóburkolat rugalmatlan, kemény. Az a részleten látható széklécnek sem szabad mereven és szorosan csatlakoznia a vakolathoz, mert az aljzatbetonra ragasztott parketta is kemény padlóburkolatként viselkedik. A korai blokkos épületekben is találhatók úszópadlók, azonban ezek egy része nem megfelelő. Jellegzetes hiba, hogy a rugalmas úsztató réteg helyett salakfeltöltést építettek be, amely erre a célra teljesen alkalmatlan. 

Hivatkozások

[1] MSZ 15601-1:2007 Épületakusztika. 1.  rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények [2] Dr. Zöld András szerk.: Épületfizika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1996. [3] MSZ EN ISO 10140- szabványsorozat Akusztika. Épületelemek hangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata [4] MSZ EN ISO 717-2:2013 Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 2. rész: Lépéshang-szigetelés (ISO 7172:2013) (angol nyelvű) [5] MSZ EN 12354-2:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 2. rész: Helyiségek közötti lépéshang-szigetelés [6] Dr. P. Nagy József: Épületfizika II. Akusztika, Oktatási segédlet, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest, 2000. [7] Wolfgang Fasold – Eva Veres: Schallschutz und Raumakustik in der Praxis. Planungsbeispiele und konstruktive Lösungen, 2. Auflage, HUSS-MEDIEN GmbH, Verlag Bauwesen, Berlin, 2003. [8] Rainer Pohlenz: Der Schadenfreie Hochbau. Band 3: Wärmeschutz, Tauwasserschutz und Schallschutz, Verlagsgesellschaft Rudolf Müller GmbH, Köln, 1987.

Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök

11

MUNKATERÜLET

Szerelt falazatok

akusztikai minőségét befolyásoló építési hibák A cikk a szerelt falszerkezetekre vonatkozó hangszigetelési követelményeket, a hangszigetelési teljesítőképességet és azon jellegzetes tervezési és kivitelezési hibákat mutatja be, melyek hatással vannak a helyszíni körülmények között kialakuló léghangszigetelésre.

Bevezetés

A szerelt falszerkezetek, az építéskor alkalmazott szárazépítési elemek (pl. gipszkarton lemez, fémbordák, kötőelemek stb.) és a hasz­nált segédszerkezetek kialakítása és a kivitelezési technológia hazánkban is több évtizedes múltra tekint vissza. Az alkalmazott falazatok általában „típusszerkezetek”, egy adott helyzet-

12

ben történő szerkezetválasztást több szempont együttesen határoz meg, melyből a hangszigetelési szempont sokszor háttérbe kerül a többi követelmény mellett. Emiatt a gyakorlati kivitelezésben sok a bizonytalanság, elsősorban a csatlakozó határoló szerkezetek miatt. A falazatokhoz ma már a szerkezetgyártók akusztikai laboratóriumi mérésen alapuló

tervezési hangszigetelési adatokat adnak, azonban ezen eredmények értelmezése a gyakorlati, helyszíni hangszigetelést illetően nem mindig magától értetődik. A helyszíni akusztikai teljesítőképességet ugyanis nagymér­ tékben befolyásolják a határoló szerkezetek adottságai, valamint a szerelt falazat és a határoló szerkezetek kapcsolata. 2015. október

Épület­típus

Irodaépületek

Zajos helyiség, akusztikai terhelésnek kitett szerkezet

Zaj ellen védendő helyiség

Különböző irodaegységekhez tartozó helyiségek

Irodahelyiség

Különböző irodaegységekhez tartozó helyiségek és közlekedőterületek Egy irodaegységhez tartozó helyiségek

Helyiségkapcsolat

Egy irodaegységhez tartozó helyiségek és közlekedőterületek

Szállásépületek, I. csoport(3)

Oktatási épületek

Léghangszigetelés R’w + C (1)

Rw + C (2)

dB

dB

Szomszédos irodai helyiség, tárgyaló, előadóterem

51

–

Közös használatú lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Irodahelyiség, tárgyaló

–

51

Irodahelyiség

Szomszédos irodahelyiség

37

–

Irodahelyiség

Előadóterem, tárgyaló

42

–

Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Irodahelyiség

–

37

Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Előadóterem, tárgyaló

–

42

Szomszédos szálláshelyiség (szoba, fürdőszoba)

47

–

Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Szálláshelyiség (szoba, fürdőszoba)

–

47

Tanterem, előadóterem, foglalkoztató, iroda, tanári szoba

Szomszédos tanterem, előadóterem, foglalkoztató, iroda, tanári szoba

45

–

Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Tanterem, előadóterem, foglalkoztató, tanári szoba, iroda

–

45

Szálláshelyiség (szoba, fürdőszoba)

(1) : A hangszigetelési előírás a helyiségek közötti helyszíni hangszigetelésre vonatkozik; (2): a hangszigetelési előírás a két terület, helyiség közötti elválasztó szerkezet termékjellemzőjére, tehát a kerülőutak nélküli laboratóriumban mért hangszigetelésre vonatkozik; (3): Háromcsillagos vagy magasabb osztályú szálloda, kórházi kórtermek, szanatórium szállásrésze.

1. táblázat: Léghangszigetelési alapkövetelmények iroda, szállás és oktatási épületekben az MSZ 15601-1:2007 szabvány alapján, néhány jellemző példa

Ezenfelül a szerelt szerkezetek különösen érzékenyek a technológiai előírások betartására, emiatt alkalmazásuk nagy körültekintést igényel. Az utóbbi időszakban jelentős fejlődés következett be a szerelt szerkezetekben, a rendelkezésre álló termékek köre kiterjedt, megjelentek új bordatípusok és építőlemezek, emellett a gyártási folyamatok is fejlődtek, melynek következtében például változott a szálas szigetelőanyagok kötőanyag-összetétele. Ezen változások hatással lehetnek a szerelt falazatok hangszigetelési képességére, és a szerkezetválaszték kibővülésével még nagyobb lehet a bizonytalanság a gyakorlati alkalmazást illetően.

Hangszigetelési követelmények

A használati zaj elleni védelem műszaki megoldása a hangszigetelés. A helyiségek rendeltetésszerű használata során az elválasztó szerkezeteket zajterhelés éri, mely a szomszédos helyiségekben zajt okoz. A helyiségek közötti áthallást az épületszerkezetek hangszigetelése révén csökkenteni kell, a csökkentés szükséges mértéke a helyiségfunkciótól függ. A szerelt falak hangszigetelési minőségét (termékjellemzőjét) a súlyozott lég­hanggátlási szám és a színképillesztési té­ nye­ ző összege (Rw + C) jellemzi. A helyszíni akusztikai minőséget a súlyozott léghanggátlási szám helyszíni www.epitesi-hibak.hu

(látszólagos) értéke és a színképillesztési tényező összege (R’w + C) adja meg. Az, hogy bizonyos szituációkban a helyszíni követelményérték helyett a laboratóriumi érték jelenik meg követelményként, elsősorban méréstechnikai okokra vezethető vissza, ugyanis bizonyos szituációkban a helyszíni ellenőrzés nem megoldható. A kettő közötti különbség lényeges, hiszen egy adott szerkezet léghangszigetelési termékjellemzője magasabb értékű, mint a helyszíni beépítésben elérhető léghangszigetelés. A kettő közötti különbség könnyű, szerelt szerkezetek esetében általában jelentősebb, mint például nehéz, falazott szerkezeteknél, de azt, hogy a termékjellemzőnek mekkora mértékben kell meghaladnia a helyszíni követelményt, akusztikai szaktervezéssel, méretezéssel kell meghatározni, a szerkezetválasztás tehát tervezői feladatkör. Jelölésben egy vessző különbözteti meg a két értéket, mely időnként félreértést okoz. A fogalmakat az MSZ EN ISO 10140 [1] és MSZ EN ISO 717 [2] szabványsorozatok részletezik. A helyiségek közötti hangszigetelési követelményeket az MSZ 15601-1:2007 szabvány [3] írja elő. E szabvány különböző épületfunkciókra határoz meg alap-, illetve fokozott követelményeket. Az épület beruházóinak kompetenciája eldönteni, hogy tervezési célként az alap- vagy a magasabb minőséget képviselő fokozott követelmé-

nyeket célozzák-e meg. A szerelt falazatok alkalmazása jellegzetesen iroda, szállás jellegű vagy oktatási épületekben fordul elő. Az 1. táblázat ezen épülettípusok néhány jellemző helyiségkapcsolatának vízszintes irányú léghangszigetelési alapkövetelmény-értékeit foglalja össze. A követelmények részben laboratóriumi hangszigetelésre (termékjellemző), részben helyszíni szituációra vonatkoznak. Az 1. táb­lázat alapján látható, hogy a fenti helyiségkapcsolatok esetében a követelményértékek Rw + C, illetve R’w + C értékben kifejezve 37 és 51 dB között helyezkednek el.

Hangszigetelési termékjellemzők

Számos, a BME Épületakusztikai Laboratóriumában elvégzett hangszigetelési vizsgálat mérési eredményei alapján meghatározható, hogy néhány típusszerkezet hangszigetelése a konkrét termék típusától függetlenül milyen hangszigetelési tartományban helyezkedik el. A 2. táblázat néhány típusfalazat laboratóriumi hangszigetelését foglalja össze. A táblázatban nem konkrét szerkezetek, hanem olyan tipikus rétegrendek jelennek meg, mely több gyártó termékei között is megtalálható. A konkrét termékjellemzők meghatározásához azonban mindig laboratóriumi mérésre van szükség.

13

MUNKATERÜLET

Léghangszigetelés, jellemző értékek (dB)

Falazat jellemzői

Borda

Szigetelőanyag vastagsága (mm)

Gipszkarton burkolat Réteg/vast. (mm)

Típus

Rw

C

CW 75

40–75

1 × 12,5

N, T

43–46

–3

CW 75

40–75

2 × 12,5

N, T

50–52

–3

CW 100

40–100

1 × 12,5

N, T

46–47

–3

CW 100

40–100

2 × 12,5

N, T

51–53

–2

2 × CW 75

2×40–75

2 × 12,5 + 12,5 + 2 × 12,5

N, T

62–65

–3

N: normál gipszkarton lemez; T: tűzgátló gipszkarton lemez; Rw: termékjellemző, a falszerkezet súlyozott léghanggátlási száma, jellemző érték; C: színképillesztési tényező, jellemző érték.

2. táblázat: Szerelt falszerkezetek laboratóriumi hangszigetelése

Hangszigetelést befolyásoló szerkezeti jellemzők

A laboratóriumban és helyszínen végzett akusztikai vizsgálatok, valamint az épülettervezésben szerzett tapasztalatok alapján meghatározható a szerelt falazatok néhány szerkezetjellemzője, mely hatással van a szerkezetek hangszigetelésére. Az alábbi pontok bemutatják, hogy a gipszkarton falazatok egyes elemei, illetve a kivitelezés hogyan befolyásolják a szerkezetek akusztikai teljesítőképességét. Az alábbi felsorolás csak a hangszigetelési teljesítőképességre koncentrál, az egyéb szempontok, pl. tűzvédelem nem tárgya: • Gipszkarton lemezek kialakítása: Amen�nyiben a kivitelezett falazatban a gipszkarton lemezek fajlagos tömege kisebb, mint ami a kiírásban szerepel, akkor a hanggátlás várhatóan csökken. Ez előfordulhat úgy, hogy a kiírtnál kevesebb rétegszámú, vékonyabb vagy kisebb fajlagos tömeggel rendelkező lemezt alkalmaznak. Emiatt például a kiírásban szereplő tűzgátló vagy egyéb, nehéz gipszkarton lemezt nem szabad kisebb tömegű, normál lemezzel helyettesíteni. • Légrés mérete: A különböző vastagságú bordavázak között a merev bordakapcsolatok hangszigetelést meghatározó szerepe miatt ugyan kis különbség adódik, de a kiírt falazatnál vékonyabbat nem szabad alkalmazni. • Szálas szigetelőanyag kitöltés: A szálas szigetelőanyag vastagságának csökkentése (azonos bordaszélességet feltételezve) kismértékben csökkenti a szerkezet hangszigetelését. Kivitelezési szempontból a legfontosabb, hogy a szigetelőanyagnak a

14

teljes falfelületet ki kell töltenie, ha folytonossági hiány alakul ki, például a szigetelőanyag összeroskadása miatt, az a hangszigetelést jelentősen csökkenti. Az e célra kifejlesztett, különböző típusú (pl. bazaltgyapot, üveggyapot) szálas szigetelőanyagok között (azonos vastagság esetében) nagyságrendi eltérés általában nincs. • Bordatávolság: A bordatávolság normál fal esetében 625 mm, ha ezt csökkentik, azaz a bordákat besűrítik, az lerontja a falszerkezet hangszigetelését. Hasonló módon befolyásolja a hangszigetelő képességet, ha például a nagyobb belmagasság miatt a független, kettős bordákat összekötik. • Csavarrögzítés: A csavarrögzítések számát a kivitelezéstechnológiai utasításokban rögzítettek szerint kell megoldani. A csavarrögzítések számának növelése ugyanis csökkenti a léghangszigetelést, erre különösen két- vagy többrétegű borításnál kell odafigyelni, ahol az alsó rétegeket ritkábban (jellemzően 75-50 cm-ként), a felsőt sűrűbben (jellemzően 25 cm-ként) kell rögzíteni. • Tömítettség: Ha a falszerkezet a peremek mentén (oldalsó, alsó, felső) nem tömör, akkor a léghangszigetelése csökken. Tömörségi hibát okozhat a lemezek nem megfelelő toldása is. • Gépészeti vezetékek: A vezetékek számára létrehozott áttörések jelentősen ronthatják a léghangszigetelést, így ezeket csak gondosan és előre tervezetten szabad elkészíteni. • Csatlakozó szerkezetek: A peremek csatlakozásánál kialakuló hosszirányú hangterjedés jelentős hatással van a léghangszigetelésre. Amennyiben a szerkezet nem tömör

szerkezetekhez (szilárd födém, nagyobb fajlagos tömegű falazatok) csatlakozik, ez jelentősen módosíthatja a helyszíni hangszigetelést. Az álpadlóhoz, álmennyezethez, szerelt falhoz, függönyfalhoz történő csatlakozást minden esetben méretezni és tervezni kell. Ezekkel a következő fejezet foglalkozik részletesen. A fentiek alapján elmondható, hogy a szak­ tervezés által megfelelően kiválasztott falazat tényleges akusztikai teljesítőképessége a nem megfelelő kivitelezés hatására jelentősen csökkenhet. A falszerkezetek emiatt mindig a terveknek és a ki­vitelezéstechnológiai előírásoknak megfelelően kell megépíteni, a helyszíni improvizáció nem megengedhető.

Szerelt szerkezetek hangszigetelése helyszíni körülmények között

A megfelelő szerkezetválasztás és a gondos kivitelezés mellett a szerelt falszerkezetek helyszíni hangszigetelését nagymértékben meghatározzák a peremkapcsolatok. A szerkezetek találkozásánál a csatlakozó elemek tulajdonságaitól (pl. falazott szerkezet esetében a fajlagos tömeg) és a csomóponti kialakítástól (pl. gipszkarton lemezek toldása) függően a hosszirányú hangterjedés igen különböző értékeket vehet fel, melynek következtében a helyszíni hangszigetelés értéke nagyon tág határok között alakulhat. A helyszíni hangszigetelés méretezhető, és így tervezhető, azonban ezt a tervezési gyakorlatban ritkán alkalmazzák. Ennek részben az az oka, hogy az építészeti tervezésben a hangszigetelési 2015. október

5

6

8

4

2

7 1 7

6 4 5

8

3 7 9

1. ábra: A példában szereplő falazat általános rétegrendje, hosszmetszete

JELMAGYARÁZAT: 1. Födémszerkezet; 2. CW válaszfal borda; 3. UW vezetősín; 4. 2 réteg 12,5 mm normál gipszkarton lemez; www.epitesi-hibak.hu

5. 80 mm üveggyapot kitöltés; 6. Csavarrögzítés; 7. Hézagoló gipsz; 8. Tömítő szalag; 9. Beütő dübel.

szempontok nem elég hangsúlyosak, részben az, hogy a kerülőutas hangszigetelés számításához rendelkezésre álló EN 123541 [4], a DIN 4109 [5] és az ÖNORM 8115 [6] szabványok megoldásai részben elavultak, részben nem minden szituációra adnak megoldást. Az alábbi példa bemutatja, hogyan befolyásolja egy falazat helyszíni hangszigetelését a peremcsatlakozások kialakítása. A példában egy jellegzetes „típusszerkezet” szerepel, melynek 100 mm vastagságú CW bordaváza van, a bordák között 80 mm szálas szigetelőanyag kitöltés található, a burkolata 2 × 2 réteg 12,5 mm normál gipszkarton lemez. A falazatot egy irodaépület irodaegységen belüli irodái, illetve tárgyalóhelyiségei közé tervezték. A hangszigetelési követelményérték az adott szituációkban R’w + C = 37, illetve R’w +  C = 42 dB. A példában szereplő falazat laboratóriumi hanggátlása Rw = 53 dB, C = –3 dB. A falazat általános rétegfelépítését és általános alsó-felső csomópontját az 1. ábra mutatja. A falazathoz csatlakozó szerkezetek a kö­ vetkezők: A födémszerkezetek tömör, 20 cm vasbeton szerkezetűek, a padlóburkolat úszópadló. A helyiségekben tömör gipszkarton lemezből és szálas szigetelőanyagból készült álmennyezet található, mely hangszigetelési szempontból kedvezőbb, mint a látszó- vagy rejtett bordás kazettás álmennyezetek. A közlekedőfolyosó felőli falazat szintén szerelt, a homlokzati falazat vázkitöltő hőszigetelő falazattal készült. A helyiségek átlagos méretűek. A példa azt hivatott bemutatni, hogyan befolyásolják a kerülőutak a helyszíni hangszigetelést, konkrét szituációban ezek az eredmények nem használhatóak fel, mert az mindig egyedi méretezést igényel. A példában a méretezés a DIN 4109 szabvány számítási módszerén alapul. Amennyiben a falazatot alul-felül a födémszerkezetekhez csatlakoztatják, az úszó­ padlókat és az álmennyezeteket helyiségenként készítik el, a falazat várható helyszíni hangszigetelése alapján egy irodaegységen belüli irodák és irodai tárgyalóhelyiségek között is megfelelő megoldás lehet. Az látható, hogy irodaépületek eltérő egységeinek elválasztását ilyen jellegű falazattal biztosan nem lehet megoldani, ott nagyobb teljesítőképességű kiinduló alapszerkezetet kell választani, terjedelmi okokból ez a cikk erre nem tud kitérni. Az első változat csatlakozó csomópontjainak vázlatos bemutatását a 3. táblázat első sora mutatja. A fenti megoldás műszaki szempontból előnyös, de a kivitelezési elvárásokkal ellentmondásban lehet. Gyakori igény ugyanis, hogy a padlószerkezeteket ne a szerelt falak elkészülte után kelljen kivitelezni (ennek oka lehet például, hogy szárazépítés esetén nem szeretnének utóbb vizes technológiát alkalmazni). Ebben az esetben megoldás lehet, hogy a szerelt falazatot az úszópadló úsztatott rétegén helyezik el, de az úsztatott rétegben továbbra is dilatáció készül, és a többi csomópont változatlan

15

MUNKATERÜLET

Sorszám

Padlókapcsolat

Födémkapcsolat

Homlokzatifalkapcsolat

Folyosófalkapcsolat

Hangszigetelés igény várható teljesülése, példa (1)

1.

Irodák, irodai tárgyalók között azonos rendeltetési egységen belül

2.

Irodák, irodai tárgyalók között azonos rendeltetési egységen belül

3.

Irodák között azonos rendeltetési egységen belül

4.

Irodaépületek azonos rendeltetési egységen belüli irodái, irodai tárgyalók között NEM felel meg

bármely

bármely

bármely

: Vízszintes irányú hangszigetelési igény teljesülése az 1. táblázatban felsorolt helyiségkapcsolatok alapján, átlagos méretű helyiségek esetében, példa jelleggel. Konkrét szituációban mindig egyedi méretezés szükséges. 1. Helyiségeket elválasztó falazat; 2. Födémszerkezet; 3. Padlószerkezet úsztató rétege; 4. Padlószerkezet úsztatott rétege; 5. Dilatáció padlószerkezetben; 6. Tömör gipszkarton álmennyezet elválasztó falazatnál megszakítva; 7. Átmenő tömör gipszkarton álmennyezet; 8. Szálas szigetelőanyag terítés álmennyezet fölött; 9. Hőszigetelő homlokzati falazat; 10. Csatlakozó folyosó felőli falazat belső gipszkarton rétegei megszakítva.

(1)

3. táblázat: Helyszínen várható hangszigetelés a peremkapcsolatok függvényében, összefoglalás

marad. A falazat a várható helyszíni hangszigetelése alapján továbbra is megfelel azonos rendeltetési egységen belüli irodák és irodai tárgyalóhelyiségek elválasztására is. A második változat csatlakozó csomópontjainak vázlatos bemutatását a 3. táblázat második sora mutatja. További igény lehet, hogy az álmennyezetet ne kelljen helyiségenként megszakítani, mert ez az irodai terület beosztásakor nagyobb rugalmasságot biztosít. Ebben az esetben a szerelt falazatot az álmennyezet alatt befejezik, az álmennyezetben nem képeznek dilatációt, tehát az álmennyezet építőlemeze folyamatosan megy át a falazat fölött, többi csomópont változatlan marad, a helyszíni hangszigetelés az előzőekhez képest továbbcsökken. A falazat várható helyszíni hangszigetelése alapján így azonos egységen belüli tárgyalók között nem, de irodák között megfelelő megoldás lehet. A harmadik változat csatlakozó csomópontjainak vázlatos bemutatását a 3. táblázat harmadik sora mutatja. Mi történik akkor, ha a padlóba tervezett dilatáció tervezési vagy kivitelezési okokból nem készül el? Ebben az esetben a falazat egy adott irodai egységen belül sem irodák, sem tárgyalóhelyiségek közötti falazatként

16

nem felel meg, még akkor sem, ha a többi csomópont műszakilag sokkal jobb minőséget képvisel. Ennek oka, hogy az adott szituációban a hangenergia több mint 90 százaléka a padlókapcsolaton keresztül jut át a szomszédos helyiségbe. A negyedik, hibás változat csatlakozó csomópontjainak vázlatos bemutatását a 3. táblázat negyedik sora mutatja. Természetesen a fentieken kívül még sokféle csomóponti kialakítás lehetséges, melyeket hasonló számítási módszerrel lehet ellenőrizni. Összegzésül elmondható, hogy a szerelt falazatok helyszíni hangszigetelését a szerkezeti összetevők, a kivitelezési gondosság és a helyszíni beépítés együttesen határozzák meg. A falazatokat ezért megfelelően kell kiválasztani, a laboratóriumi teljesítményjellemzők és a tervezett csatlakozó szerkezetek figyelembevételével, mely szaktervezői feladat. A csomópontok tekintetében fontos, hogy az egyes peremkapcsolatok lehetőleg azonos minőséget képviseljenek. A megvalósulás során a tervezői utasításokat és a kivitelezéstechnológiai előírásokat be kell tartani. A peremkapcsolatok kialakításáról a döntéseket nem szabad csak a kivitelezőkre hagyni. 

Irodalomjegyzék

[1] MSZ EN ISO 10140 szabványsorozat: Akusztika. Épületelemek hangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata [2] MSZ EN ISO 717 szabványsorozat: Akusztika. Épületek és épületelemek hang­ szigetelésének értékelése [3] MSZ 15601-1:2007 Épületakusztika. 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények [4] MSZ EN 12354-1:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 1. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés [5] DIN 4109 szabványsorozat: Schallschutz im Hochbau [6] ÖNORM 8115 szabványsorozat: Schallschutz und Raumakustik im Hochbau [7] Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai. Terc Kiadó Kft., 2003. [8] BME Épületakusztikai Laboratóriumban végzett mérések eredményei

Mesterházy Beáta okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, tudományos segédmunkatárs (BME Épületakusztikai Laboratórium) A kapcsolódó mintadokumentumot letöltheti szerkeszthető formában a www.epitesi-hibak.hu honlapról: Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv

2015. október

FELELŐSSÉG

Ki fizeti meg a felújítás árát? Gyakran előfordul, hogy a szerződő felek elszámolási vitája húzódik a felmondás mögött. A bérbeadó által el nem fogadott beruházások ellenértékét beszámolják a bérleti díjba, ezzel csökkentve a tartozást. Vajon erre van-e jogi lehetőség?

Felújítás utáni elszámolás

A BH 2001.474. jogeset alapján a bérbeadónak a bérlemény – szerződésben meghatározott keretek közötti – átalakításához adott hozzájárulása a bérlő által továbbhasznosított bérleményben végzett munkálatok kereteit is meghatározza. A bérlő egyoldalú akaratelhatározással, a bér visszatartásával nem számíthatja be a bérbe azoknak a munkálatoknak az ellenértékét, amelyeket a bérbeadó helyett végeztetett el. A bérfizetés elmulasztása alapot ad a felmondásra. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) sajátos és speciális rendelkezéseket tartalmaz a bérlő bérfizetési kötelezettségéről, elmulasztásának jogkövetkezményeiről, miként a kellékszavatosságról is, és a jogszabályon alapuló bérbeszámítási jogot pedig nem ismeri. A felek megállapodása sem tartalmazza a bérbeszámítás lehetőségét, tehát a hivatkozott perben az alperes alaptalanul jutott arra a következtetésre, hogy egyoldalú akaratelhatározással bérbeszámítás címén visszatarthatja a bért, mert a bérbeadót terhelő munkákat végeztetett el. A felek szerződése nem hogy megengedte volna a bérbeszámítást a jogviszony fennállta alatt, hanem éppen ellenkezőleg: kizárta azt, amikor úgy rendelkezett, hogy a bérlő által elvégzett munkák értékének elszámolására, a bérbeadó esetleges teljesítésére a határozott időre kötött szerződésnek – az idő elteltével történő – megszűnésekor kerülhet sor. A felperes felhívta az alperes figyelmét a bérfizetés elmulasztására, és a felmondás kiwww.epitesi-hibak.hu

látásba helyezésével felszólította a teljesítésre is, így az alperes nem lehetett abban a tudatban, hogy szerződésszegése nincs. Helyesen utalt az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az Lt. 36. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a 11. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a bérlőnek lehetnek megtérítési igényei a bérbeadó helyett elvégzett munkák miatt, de ezek a jogviszony fennállása alatt nem enyésztik el a lakbérhátralékot, abba nem számíthatóak be, így a jogerős részítélet helyesen utalt arra, hogy a bérhátralék felmondás alapja lehet.

A bérlőnek lehetnek megtérítési igényei a bérbeadó helyett elvégzett munkák miatt, de ezek a jogviszony fennállása alatt nem enyésztik el a lakbérhátralékot. Ebből következően az alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt munkálatok elvégzésének a jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentőségük, ezek bizonyítást sem igényelnek, és ha volt is a felperes részéről bármilyen szerződésszegés, az mint esetleges jogosulti késedelem a felmondási perben nem irányadó, a felmondás lehetőségét nem

zárja ki, és a speciális szabályok folytán az általános szabályok alkalmazására nem ad lehetőséget. Összefoglalva: amennyiben az ingatlanba végzett beruházást a felek nem számolták el egymás között, akkor nem lehet hivatkozni a bérleti díjba való beszámításba.

Az értéknövelő beruházás ellenértékének követelése

2001. évi 68. jogeset rámutat ara, hogy a bérlő értéknövelő beruházásainak ellenértékét csak a bérleti jogviszony megszűnése után követelheti a bérbeadótól. E beruházások a bérleti díj megállapításánál figyelmen kívül maradnak. A hivatkozott jogesetben a felperes mint örökös, a Ptk. 679. §-ában foglaltak [1] szerint valóban felel az örökhagyó tartozásaiért, az adott ügyben azonban éppen az volt a vitatott, hogy az örökhagyót az alperes beruházásai folytán megtérítési kötelezettség terhelte-e. A bíróság jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a bérleti jogviszony keretében sem a korábban hatályban volt 1/1971. (II. 8.) kormányrendelet, sem az Lt. rendelkezései nem adnak alapot arra, hogy a bérlő értéknövelő beruházásainak ellenértékét követelje a bérbeadótól, ennek következtében ilyen kötelezettség a bérbeadó jogutódját sem terheli. A bérbeadót terhelő karbantartási költségek tekintetében az alperes igénye az elévülés folytán nem volt alapos. A Ptk. 297. §-ának (2) bekezdése értelmében [2] az elévült követelés beszámítására

17

FELELŐSSÉG

csak akkor van lehetőség, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. A bíróság jogerős ítéletben a bérleti díjról rendelkezett, az alperes ugyanakkor olyan megtérítendő beruházások költségeit igényelte, amelyek a bérleti díj felemelésének kezdő időpontja előtt elévültek. A Ptk. jogalap nélküli gazdagodásról rendelkező 361. §-ának (1) bekezdése szerint, aki másnak rovására jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Az alperes élvezi az általa végzett beruházások előnyeit, hiszen az ingatlant kizárólagosan birtokolja. Az ingatlan tulajdonosát megillető bérleti díj megállapításánál e beruházások figyelmen kívül maradtak. Mindezekre tekintettel az ingatlan tulajdonosának jogalap nélküli gazdagodása csak akkor lenne megállapítható, ha a bérlő az ingatlant a jogviszony megszűnése folytán a tulajdonos birtokába adja. Ekkor lehet ugyanis a forgalmiérték-növekedést a bérlő javára elszámolni.

Hivatkozások

A bíróság a jogerős ítéletében a lakás kiürítésére irányuló kérelmet elutasította, az alperes továbbra is a perbeli ingatlant használja, ezáltal a jogalap nélküli gazdagodásra alapított viszontkereset elutasítása jogszerűen történt. Összefoglalva: az értéknövelő beruházások elszámolás hiányában abban az esetben vonják maguk után a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását, ha a bérlő már nem tartja birtokban az ingatlant. 

[1] 679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. (2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. [2] 297 § (2) jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.

A jogszabályok nem adnak alapot arra, hogy a bérlő értéknövelő beruházásainak ellenértékét követelje a bérbeadótól.

Dr. Izsák Orsolya ügyvéd

HIRDETÉS

CD - KIADVÁNY A 2013. évi V. törvény – az új Ptk. – értelmezése és alkalmazása az ingatlanszakma számára Megrendelhető az ügyvédi irodánál:

Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda Központi iroda címe: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1. II/1. Postai cím: Budapest 1255 Pf. 39. E-mail: [email protected] Telefon/fax: +36 (1) 793 2953, (1) 793 2962, 06-70-632-9955

A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda 2004-ben alakult. Az Iroda célja ügyfélközpontú, hosszú távú, bizalmi alapon felépülő üzleti kapcsolat kialakítása jelenlegi és leendő megbízóival. Miután Irodánk több területen lát el képviseletet, így az egyes szakágakban partnerek bevonásával látjuk el az ügyvédi megbízásokat. Irodánk komplex ügyfélképviseletet lát el. Megbízás felvétele előtt részletesen tájékoztatjuk ügyfeleinket döntéseik lehetsé­ ges következményeiről, valamint arról, hogy javasoljuk-e peres eljárásban a jogvita érvényesítését. Az iroda különösen tulajdonjogot érintő ügyekkel foglalkozik, építéshatósági, társasházi, birtokvédelmi ügyekben lát el képviseletet bíróság előtt. A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda ars poeticája:

„Azért vagyunk, hogy tudásunkat ügyfeleink számára értékké alakítsuk át.”

IRATTÁR

Az építőipari beruházásokat érintő alapvető változások AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓ HELYES VEZETÉSE

6. rész

Rovatunk e havi cikkében elsősorban azokra a várható jogszabály-módosításokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az építőipar területén egyrészt 2015. november 1-jétől, másrészt 2015. december 15. napjától 2017. december 31. napjáig mindenképpen bekövetkeznek.

www.epitesi-hibak.hu

19

IRATTÁR

Az új közbeszerzési törvény miatt várható változások

Kihirdetésre került a közbeszerzésekről szóló új, 2015. évi CXLIII. törvény is, amely november 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás hátterében az áll, hogy az Európai Unió a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket fogadott el, amelyek a kihirdetést követő huszadik napon léptek hatályba, és a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig át kell ültetniük őket a nemzeti szabályozásba. Magyarország vállalta – egy, az európai bizottsággal megkötött partnerségi megállapodásban és ahhoz kapcsolódó akciótervben –, hogy az új irányelveket jóval a határidő előtt, ez év végéig átvezeti a nemzeti szabályozáson. Az új törvény mindemellett kiveszi a közbeszerzés hatálya alól az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó értékű azon építési beruházásokat, amelyek elsődleges tárgya építészeti szolgáltatások megrendelése. Nem kell alkalmazni tehát a közbeszerzési törvény szabályait az uniós értékhatárt el nem érő alábbi (CPV-kód szerint meghatározott) tervezői szolgáltatások esetén:  71221000-3 – Épületekkel kapcsolatos építészeti szolgáltatások  71222000-0 – Szabadtéri területekkel kapcsolatos építészeti szolgáltatások  71223000-7 – Épületbővítéssel kapcsolatos építészeti szolgáltatások  71243000-3 – Előzetes tervek (rendszerek és integráció)  71245000-7 – Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk  71410000-5 – Várostervezési szolgáltatások  71420000-8 – Tájrendezési szolgáltatások  79932000-6 – Belsőépítészeti szolgáltatások Nem kell továbbá alkalmazni az új Kbt. szabályait az alábbi CPV-kódok által meghatározott szolgáltatások esetén sem, ha azok megrendelésére a fent felsorolt tervezési szolgáltatások valamelyikével együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül sor. 71241000-9 – Megvalósíthatósági tanul mány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés 71242000-6 – Projekt- és tervelőkészítés,  költségbecslés  71244000-0 – Költségszámítás, költségfelügyelet 71246000-4 – Építkezéshez szükséges  mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele  71247000-1 – Építési munka felügyelete Nagyjából az új Kbt. hatálybalépésével egyidejűleg a kormánynak meg kell alkotnia azt a körülbelül 17 különböző kormányrendeletet, amely részletes végrehajtási szabályaival lehetővé teszi az új törvény alkalmazását. Új szabályozás váltja fel például az alábbi, az építőipart is érintő területek korábbi szabályozásait: a közbeszerzési eljárásban az alkalmas ság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentu-

20

Magyarország vállalta, hogy az új irányelveket jóval a határidő előtt, ez év végéig átvezeti a nemzeti szabályozáson. mok körét, az alkalmassági követelmények tartalmának előírására, valamint az alkalmassági követelmények és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat; a minősített ajánlattevőkre vonatkozó  rendelkezéseket, a minősített ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit és igazolási módjait, a minősített ajánlattevői jegyzékek vezetésének szabályait, a jegyzék szerinti igazolás által tanúsított, kizáró okokra és alkalmasságra vonatkozó követelményeket, valamint az Európai Unió egy másik tagállamának szervezete által kiadott ilyen igazolás által tanúsított követelményeket;  a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat; a közszolgáltatói szerződés megkötésé re irányadó eljárások sajátos közbeszerzési szabályait; a központosított közbeszerzési eljárások  részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét; az elektronikusan gyakorolható eljárá si cselekmények, az elektronikus árlejtés,

az  elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait;  az építési beruházások, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzéseire vonatkozó részletes – szükség esetén e törvénytől az ilyen tárgyú közbeszerzések sajátosságai miatt eltérő – szabályokat, valamint az ilyen tárgyú szerződések teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésének – e törvénytől és a Ptk.-tól eltérő – szabályait; a minősített adatot, illetve alapvető biz tonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések, valamint azon beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket. 2015. október

Intézkedési terv az építésügy átalakításáról

A Magyar Közlöny 2015. szeptember 4-én megjelenő, 123. számában hirdették ki az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) számú kormányhatározatot, amelyet a Kormány még augusztusban fogadott el. A szakma iránt érdeklődők már kíváncsian várták az ez év januárjában elfogadott 1032/2015. (I.30.) kormányhatározat végrehajtásának részleteit, amely az építésüg�gyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósításáról szóló intézkedési tervet 17 pontban vázolta fel. A 17 pont végrehajtásával kapcsolatos intézkedési terv előkészítésére a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 17 munkacsoportot állított fel, melynek résztvevői között az érintett tárcák képviselőin túl, a szakmai kamarák és más szakmai szervezetek is aktív szerepet kaptak.

www.epitesi-hibak.hu

Az intézkedési terv az alábbi 15 fő témacsoportban határozza meg az összességében 2017. december 31-gyel bezárólag végrehajtandó feladatokat:  A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés  A tervező szerepe, jogai és kötelezettségei Szerzői jogi szabályozás építészeti alko tásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire  A közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások támogatása  Az építésügyi hatósági eljárásban az állami végrehajtás lehetőségének biztosítása  Az E-építési koncepcióban foglaltak megvalósítása  Új területrendezési, településfejlesztési és -rendezési tervrendszer Külterületen történő építési lehetőségek  rendezése  A balatoni fejlesztéseket támogató új tervrendszer  Az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzések szakmaspecifikus eljárási szabályelemei  Az építészeti tervek minőség alapú kiválasztási rendszere  Főépítész és tervtanács Állami középület-állomány kataszterének  létrehozása  Tér- és környezetkultúra nevelés, szemléletformálás  Nemzeti Tervezési és Építésügyi Fogalomtár

Szakmagyakorlók új kihívások előtt

A fenti változások előrevetítik, hogy valamennyi szakmagyakorlónak alaposan fel kell készülnie arra, hogy az új jogszabályokat azok megjelenését követően haladéktalanul megismerhessék. A beszerzések vagy a szakmagyakorlás szabályainak változásai elsősorban a jövőben megkötendő szerződéseket, elvétve azonban a már meglévő szerződéses állomány teljesítését is befolyásolhatják.

Honnan tudjuk meg azt, hogy meglévő szerződésünk teljesítése során alkalmaznunk kell-e az új jogszabályt?

Általános elv, hogy az érintettek az új jogszabályt, illetve annak módosítását a hatályba lépést követően megkötött szerződések, keletkezett tények és jogviszonyok tekintetében kötelesek alkalmazni. Kivételesen – ha az adott jogszabály záró rendelkezései ezt lehetővé teszik – előfordulhat, hogy már meglévő jogviszonyok, szerződések teljesítésére is alkalmazni kell. Az építőiparban gyakran már a felek szerződéses megállapodása is tartalmazza, hogy a vállalkozó köteles a szerződéskötést követően hatályba lépett olyan szakmai szabályt vagy más követelményt tartalmazó jogszabály-módosítások alkalmazására, amelyek az adott feladat teljesítését befolyásolják. Hiába szerződünk ugyanis építési engedélyezési dokumentáció elkészítésére meghatározott

tartalommal, ha az időközben megváltozott tervdokumentációkra vonatkozó követelmények rendelkezései módosulnak. Ezek figyelembevétele nélkül a tervezési folyamat nem lenne végrehajtható, az engedélyt a hatóság esetleg nem adná meg. Az ilyen esetekre azonban az az általános szerződéses elv, hogy a vállalkozó köteles ezek figyelembevételére és alkalmazására, ugyanakkor azonban a szerződéskötéskor előre nem látható és számára költségnövekedéssel járó előírások változása esetén többletdíját megrendelő külön egyeztetés szerint megfizeti.

A szerződések tartalmi követelményeinek változása

Amikor külön jogszabály a szerződés valamelyik tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabállyal előírt tartalommal jön létre. Fontos kérdés: mi történik, ha a jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja (pl. módosul a szerződés mellékletét képező tervezési program tartalmi követelménye)? Ilyenkor ez a jogszabály által meghatározott tartalom is a folyamatban lévő szerződés részévé válik, vagyis teljesítéskor figyelemmel kell lenni rá, ugyanakkor, ha ez valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, kérheti a szerződés módosítását, vagy a szerződéstől elállhat. Amennyiben a jogszabály kötelező tartalmi elemet határoz meg, és felek e kötelező tartalmi elem nélkül kötik meg a szerződést, akkor a szerződés akár semmis is lehet. A semmisség az érvénytelenség legsúlyosabb formája. A semmis szerződés a szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen, vagyis már a szerződés megkötésének időpontjában sem vált ki joghatást. A semmisséget a bíróság hivatalból veszi figyelembe, nincs szükség külön eljárás megindítására. Az építési folyamatban sokáig megszokott gyakorlat volt az írásbeliség vagy a részletes tartalom meghatározásának mellőzése, ezért ma rendkívüli károkat okozna a formai hibás szerződések érvénytelensége. Így a jogszabályi tartalmi elemek nélkül létrejött szerződésnél számos kiegészítő szabály érvényesül. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a jogszabály vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

21

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Hangszigetelés gipszkarton szerkezetekkel Az épített környezetünkben szeretnénk jól érezni magunkat. A zavaró hanghatás egyike a legkevésbé figyelembe vett környezeti problémáknak.

A

SZÁRAZÉPÍTÉSI rendszerekkel nemcsak új hanggátló szerkezeteket építhetünk, hanem kiválóan alkalmasak a meglévő falak és födémek utólagos hangszigetelésének biztosítására is. A komfortérzet növelése érdekében, nemcsak a hangszigetelésre érdemes figyelmet fordítani, hanem a teremakusztikára is, amelynek feladata a helyiségben keletkező zajok csillapítása, a hangelnyelő és hangvisszaverő felületek megfelelő kombinációjával, ezzel biztosítva a tér zajszintjének igény szerintire mérséklését. A teremakusztika komplex tervezési feladat. A kiemelt létesítmények, hangversenytermek, stúdiók, színházak kialakításához akusztikus szaktervező bevonása szükséges. A gipszkarton rendszerekkel épített hangszigetelő szerkezetek és teremakusztikai elemek kiválóan alkalmasak a modern kor követelményeit kielégítő felületek létrehozására, melyek az esztétikai hatáson túlmutatóan

22

az elektromos, klíma és egyéb vezetékek eltakarását is biztosítják.

Mi van a látható felület mögött?

A gipszkarton építőlemezek profilokra vannak felcsavarozva. A profilvázban elhelyezett szigetelőanyagnak fontos szerepe van a hangszigetelés biztosításában. A kerülő utakon történő hangterjedés megakadályozása érdekében, kiemelt szerep jut a körülölelő szerkezetekhez történő csatlakozó csomópontok szakszerű megépítésére. Ezek egyik fontos eleme a „hanglágy” anyag alkalmazása a profilok födémekhez történő csatlakozásánál.

Hogyan lehet biztosítani a megépített válaszfalak hangszigetelését?

A szerkezet peremén beépítendő profilokra csatlakozó szivacscsíkot kell ragasztani. Az előírt ásványgyapot szigetelést teljes területen kell alkalmazni.

Az egyes csatlakozási pontok nem képezhetnek úgynevezett „akusztikai hidakat”. A  falcsatlakozások, valamint az L és T csomópontok esetében a gipszkarton borítást meg kell szakítani az ábráknak megfelelően. Szerelt fal csatlakozása padlóhoz úgy kell történjen, hogy az aljzatbetont megszakítjuk. A végső padlóburkolatot a válaszfal megépítése után helyezzük el, vagy amen�nyiben ez nem lehetséges, a padlóréteget meg kell szakítani. A „szerelt fal lábazati csatlakozása nyers födémhez” csomópont esetében a gipszkarton szerkezetet „papucsolni” kell. Ez azt jelenti, hogy be kell építeni egy nedvesség szivárgását megakadályozó réteget, valamint egy hangszigetelő réteget is. A padlóréteg (esztrich) elkészülte után a gipszkarton papucsot el kell távolítani, és a gipszkarton borítást a födémtől – attól mintegy 1 cm-re megemelve – kell kezdeni. Szerelt fal csatlakozása nyers födémhez lehetőleg úgy történjen, hogy a vakolt felüle2015. október

Hangszigetelő előtétfal állítható kengyelekkel

Válaszfal Blue Acoustic impregnált gipszkartonnal

Álmennyezet Blue Acoustic gipszkartonnal

tet megszakítjuk. Hézagolásnál törekedni kell a hézagok hézagoló anyaggal való teljes kitöltésére. Az áttörések számát minimalizálni kell. Az áttöréseknél törekedni kell az áttörések ásványgyapot szigeteléssel történő körbeburkolására. Erre a célra használható a 100-110 kg/ m3-es ásványgyapot szigetelőanyag. Eddigi tapasztalataink alapján az egyik leggyakrabban elkövetett szerelési hiba az elektromos dobozok nem megfelelő elhelyezése. A jól elhelyezett elektromos dobozok semmilyen pluszköltséget nem jelentenek, de néhány szerelési szabály betartásával a válaszfal megőrzi a hanggátlási paramétereit. • Az elektromos dobozok a fal két oldalán nem helyezkedhetnek el egymással szemben. • Az elektromos dobozokat a válaszfal vízszintes metszetében úgy kell elhelyezni, hogy két elektromos doboz között mindig legyen egy függőleges CW-profil. Fontos, hogy függőleges irányban az elektromos dobozok között legalább 400 mm távolság legyen.

www.epitesi-hibak.hu

Jelmagyarázat: 1. Bontás 1.1 Blue Acoustic RF 12,5 gipszkarton építőlemez 2. Profilok 2.1 CW-profil 2.2 UW-profil 3. Ásványgyapot szigetelés 4. Csavarok

4.1 212/25 gyorsépítő csavar 4.2 212/35 gyorsépítő csavar 5. Hézagkitöltés 5.1 Super vagy Vario hézagoló anyag 5.2 Beglettelt hézagerősítő szalag 6. Rögzítés tartószerkezetbe 7. Csatlakozó szivacscsík 8. Nedvesség szivárgását megakadályozó réteg 9. Elektromos dobozok

23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Az elektromos dobozok kiosztása nem eshet egybe a válaszfalban elhe­lye­zett profilokkal

Amennyiben nagyobb átmérőjű ejtő vezetéket kell a válaszfalban elvezetni, dupla profilvázzal készülő installációs fal építése szükséges Hangszigetelő válaszfalak esetén alkalmazható profiltoldási mód: A CW-profilok hosszában egymás fölé építhetők, a toldást UW-profilból készült segéddarabbal oldjuk meg, így biztosított a válaszfalban elhelyezett szigetelőanyag folyamatossága

A vázoszlopokban kialakított nyílásokra az alábbi szabályok vonatkoznak: • A kialakítandó nyílás szélessége minimum 10 mm-rel legyen kisebb a profil szélességénél. • A nyílás magassága (a profil hosszirányában) nem lehet nagyobb a szélessége kétszeresénél. Amennyiben a profilban egymás fölött •  több nyílásra van szükség, egymástól való távolságuk nem lehet kisebb, mint a hos�szuk háromszorosa. • A szükséges nyílásokat a profil (válaszfal) alsó vagy felső harmadában javasoljuk kialakítani. • A nyílás éle a profil végétől legalább az adott profil névleges szélességének megfelelő legyen. •  Profilkapcsolások (toldások) környékén nem alakíthatók ki nyílások.

Hogyan érhető el a gipszkarton szerkezetek végső felületének tökéletes minősége?

A gipszkartonos vagy a festő vállalkozó felel? Ki vállal felelősséget a felhasznált anyagokért? A felület végső minősége függ az építésben részt vevő minden szakembertől. Elsősorban a tervezőtől, a fővállalkozótól, a szárazépítő kivitelezőtől és a festőtől. Másodsorban befolyásolják a felület minőségét a bedolgozó szakmák is, mint például az elektromos szerelők és a vízszerelők. Végül, de nem utolsó sorban fontos a szakszerű anyagválasztás, és a gyártók felelősségvállalása az anyagminőségért. A profiltoldásokat is szakszerűen kell elvégezni. A toldást a válaszfal alsó vagy felső egyharmadában célszerű végrehajtani. A toldás szomszédos oszlopokon nem történhet ugyanabban a magasságban, magasságszintbeli eltolásuk min. 2 méter legyen

A felelősség minden résztvevőé: • A tervező felel a megfelelő szerkezet és rétegrend kiválasztásáért. • A szárazépítő felel a pontos építésért. • A festő felel a felület végső simaságáért. •  A gyártó felelőségi körébe tartozik az anyagminőség.

Eőry Emese építőmérnök, a MÉASZ szakértője

24

2015. október

Magazin magasépítéssel, mélyépítéssel, épületvillamossággal és épületgépészettel foglalkozó műszaki ellenőrök részére

Kövesse nyomon az építőipart érintő jogszabályváltozásokat a Műszaki Ellenőrrel:  2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)!  A 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. újraszabályozta a tervezési és a kivitelezési szerződéseket!  2014. március 15-étől ismét módosultak a szakmagyakorlás feltételei!  Módosultak a többletmunka és a pótmunka eddigi szabályai!  Már a legtöbb sajátos építményfajta esetén is kötelezővé vált az elektronikus építési napló!

Néhány téma az eddigi CD-k tartalmából:  Tűzvédelem az új OTSZ szerint  Az építőipari kivitelezés speciális munkavédelmi előírásai  Vállalkozási szerződések  Megbízási szerződések  Új munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltő szoftver  A kivitelezéshez kapcsolódó kötelező dokumentáció  A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó dokumentáció  Felkészülési segédlet építésfelügyeleti ellenőrzésekhez  Tervezési segédletek

Miben segíti Önt a havonta megjelenő Műszaki Ellenőr magazin?  Az előkészítő munkák (tervdokumentációkkal kapcsolatos feladatok, engedélyezési eljárások stb.) bemutatása  A jogszabályi szövegek és műszaki normák, szabványok gyakorlati értelmezése  A legújabb kivitelezési módszerek bemutatása  Szerkeszthető mintadokumentumok az új Ptk. előírásai szerint (szerződések, felhívások, teljesítésigazolás, jelenléti ívek, építési napló, jegyzőkönyvek)  A sajátos építményfajták eljárási szabályozása  Szerzőink az építési munkafolyamatban részt vevő szakemberek, építéshatósági szakértők  Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás: írja meg kérdését az [email protected] email címre, és szakértő szerzőink pár napon belül személyre szabott, írásos választ adnak Önnek!

Elérhető az Optimum változat is!  A nyomtatott magazin és a 3 CD mellett minden lapszám online olvasható digitális formában is  Teljes, digitális archívum  Kulcsszavas keresés a teljes szövegben  Könyvjelzők Tekintse meg demóverziónkat az alábbi linken: http://www.muszakiellenormagazin.hu/demo.html

Elérhetőségeink: Vécsi-Zsiborás Mária

Nagy Réka

[email protected] (1) 273-2090

[email protected] (1) 273-2090

ügyfélkapcsolati munkatárs

főszerkesztő

Kiadványunkat a szaklapban található megrendelőlapon rendelheti meg!

KÖTELEZŐ LESZ A TERVEZŐI MŰVEZETÉS! Teljes körű átalakítás előtt az építésügy. A változás számtalan ponton érinti a tervezők mindennapi munkáját, felelősségi körét. A szeptember 4-én megjelent 1567/2015. (IX. 4.) számú kormányhatározat részletesen tárgyalja az építésügy átalakítását érintő terveket, amelyek alapvetően változtatják meg a tervezők felelősségét, jogait és kötelezettségeit. A változások várhatóan 2016-ban és 2017‑ben folyamatosan kerülnek bevezetésre. Optimum szolgáltatáscsomagunkkal időben tájékozódhat az Önt érintő összes változásról, megismerheti a tervezésre vonatkozó jogszabályi követelményeket, valamint az előírásoknak és a szabványoknak megfelelő műszaki megoldásokat. Kérdéseire pedig szakértő szerzőinktől pár munkanapon belül választ kap.

TERVEZÉSI

KÓ D E X

MILYEN VÁLTOZÁSOKRA KELL FELKÉSZÜLNIE? • A tervezőnek felügyelnie kell az építőipari kivitelezést. • Minimális tervezői díjszabást vezetnek be. • Újraszabályozzák a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit. • Az új közbeszerzési törvény kapcsán létrehozzák az építé­ szeti tervek minőségalapú kiválasztási rendszerét. • Nemzeti Mintaterv-katalógust hoznak létre. • A tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az elvárható legmagasabb minőség figyelembevételével a jogszabályok és a szakmai előírások betartásával járt el. • A tervezőket és a teljes építési beruházási folyamatot és az üzemeltetést érintő szakmafelügyeleti rendszert alakítanak ki.  elelősségbiztosítási keretrendszert hoznak létre, amely •F vonatkozik a tervezőkre is.

AZ OPTIMUM

A tervező, az építésügyi hatóság és az önkormányzatok szerepe, együtt működése, kötelezettségei és jogai Sz

erzők: • dr. Papp Ferenc jogász, • Szende Árpád igazságü gyi építésügyi szakértő, • Szőke László építész ter vező, beruházáslebonyolí tó, • Fischer Tamás, épületgé pész mérnök, épületgépé sze ti igazságügyi szakértő, tel jes körű energetikai tanúsí tó, • Gráf Ottó okleveles építé szmérnök, egyetemi szakmérnök rehabilitáci ós környezettervező

SZOLGÁLTATÁSCSOMAG

TARTALMA

•N  yomtatott kézikönyv.  teljes kiadvány online olvasható digitális változata gyors •A keresési lehetőséggel.  nline segédletek, szerkeszthető mintadokumentumok. •O  olyamatos jogszabályfigyelés: a legfontosabb változások•F ról megjelenésük után pár nappal e-mailben tájékoztatjuk.  zakmai tanácsadás: korlátlan mennyiségű kérdést küldhet •S szakértőinknek!

MIÉRT ÉRDEMES KIADVÁNYUNKAT VÁLASZTANI? • Felkészülhet a tervezők felelősségének változásaira, hogy elkerülje az építési folyamat során felmerülő vitás helyzeteket.  yakorlati szempontból értelmezzük a tervezőkre •G vonatkozó összes építésügyi előírást, hogy akadálymentesen folyjon az együttműködés az építésügyi hatósággal.

•B  emutatjuk és magyarázzuk a műszaki előírásokat, szabványokat, hogy naprakészen tervezzen. • S zerkeszthető, személyre szabható mintadokumentumokat tölthet le, hogy ne rabolja az idejét a dokumentáció.