fókusz
Könyvek
a csíkos napernyô alatt Miért szeretjük a lektûrt? A puha kötetek csendes illegalitásban lapulnak tízezrek strandtáskájában. Nevezik lektûrnek, nôi irodalomnak, romantikus könyvnek, esetleg kriminek, kalandregénynek, lányregénynek, szórakoztató olvasmánynak, esetenként már-már irodalomnak, de aztán mégse. A mélytengeri irodalmi búvárkodáshoz képest ugyanis a lektûr gumimatrac a mélyvíz felszínén. De veszélytelen, sôt, ha jól megcsinálják, kiváló is lehet vele az utazás! N e mz e t köz i be s t s e lle r
or Brendan que magára saját lábára agáról és a akaraterő és
gói számára Daily Mail
e a váratlan az embert a RTE Guide
Tarts ki mellettem!
hogy azokról ogy minden
Sheila O’Flanagan
pincérnőként edik Brendan a legtöbben , Dominique akul, akár a pedig egyre
Sheila O’Flanagan Tarts ki mellettem! Jóban és rosszban
2013.05.09. 9:22
Tarts ki mellettem! 560 oldal, 3699 Ft Alexandra Kiadó
14 Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus
Olyan, mint a szappanopera. Nem valljuk be, de kedveljük a lektûrt. Elôfordul, hogy a fizikailag is súlyos minôségi könyveket kis (vagy hosszú) idôre standby üzemmódba tesszük, és egy 25 dekás, holdfényes szerelmi történettel, meg öt deka csokis narancsívvel varázsoljuk komfortossá a nyári estét. De az is megeshet, hogy gond nélkül lemaradunk híradóról, mert kedvenc sorozatunkat nézzük meg, felvételrôl (reklám átpör-
Sheila O’Flanagan Sorra produkálja a bestsellereket, s közben a The Irish Times gazdasági rovatában is publikál. Dublin-függônek tartja magát, meggyôzôdése, hogy a város vérkeringése örökre összekapcsolódott a sajátjával. Az írek kedvenc lektûrszerzôje sokáig a bankszektorban dolgozott, a harmincas éveiben járt, amikor elôször leírta a bûvös szavakat: „Elsô fejezet”. A kézirat nyomán szerzôdést ajánlott neki egy írországi kiadó, azzal a kikötéssel, hogy teljesen más könyvet ír. Kezdhette újra, de 2004-ben megszületett elsô bestsellere, ami magyarul Az álmok végül valóra válnak címmel jelent meg. Még néhány sikerkönyv, és feladta kötvénykereskedôi állását, de íróként azt vallja, hogy a pénzpiac sokszor nagyobb képzelôerôt igényel, mint bármilyen regény.
fókusz és jó esetben a humorral sem. A nézôk, olvasók kötôdnek a szereplôkhöz vagy a történethez. Függôség? Persze, az is. Néha.
Amit ez a mûfaj tud
getve). Ezeket az édes titkokat persze megtartjuk magunknak. Megbeszélni csak az „igazi” irodalmi élményeket szokás. De ha véletlenül valamelyik ismerôsünkrôl kiderül, hogy pontosan érti a legutóbbi „Jó barátokban” elhangzott poént, elkezdünk óvatosan tájékozódni, „te is?”, „és emlékszel, amikor Ross és Rachel…” Mi, nôk jók vagyunk a tévésorozatokban elhangzó poénok felidézésében. A hímnemben felnövekvôk pedig az egyik nagy lektûrklasszikus, Rejtô Jenô mondatait képesek órákon át mondogatni egymásnak fejbôl, pedig soha, senki nem adta fel nekik memoriter házi feladatként. A szappanopera és a könyvbe kötött szórakoztatás közeli rokonai egymásnak. Az irodalom és a mûvészfilmek magasságából talán nem láthatók, vagy ha mégis, akkor könnyûnek találtatnak, de szórakoztatnak, jól érezzük magunkat velük, szerzôik nem fukarkodnak az érzelmekkel, az izgalommal,
Sok sikeres tévésorozat toplistás szórakoztató irodalomként kezdte a pályafutását. Így például a Szex és New York, ami nemcsak könyvként, hanem „teleregényként” is körbeturnézta a világot. Fôszereplôje, Carrie pedig – aki mindent tud a szexrôl, de ha nem, megkérdezi, és megírja – afféle típusszingli lett. Így aztán nincs abban semmi meglepô, hogy az egyik legsikeresebb angol lektûr írónôt, Jojo Moyest amerikai olvasói a brit Carrie Bradshaw-ként emlegetik. Mert újságíró, és szôke. A témavilága pedig nagyon emlékeztet kitalált kolléganôjére. Miközben a televíziók a sorozatokból élnek, a könyvpiacokon a szórakoztató irodalom legjobbjai – a romantikus regényektôl a krimiken, orvos- és vámpírkönyveken át a szinglitörténetekig és történelmi kalandregényekig – esélyesek leginkább a bestseller minôsítésre. Egyes kritikusok, elemzôk meg nem gyôzik megfejteni, végül is mi a lektûr, és ôk miért nem szeretik. Vagy ha mégis, találnak-e jó kifogást arra, hogy megszegjék az évtizedek alatt kialakult szokásrendet, miszerint a szórakoztató könyvek nem mérhetôek az úgynevezett „magas” irodalomhoz. Amiben persze gyakorta van igazság, a szórakoztatóipar ugyanis – legyen szó akármilyen mûfajról – sokszor úgy mûködik, mint egy gigantikus gyorsbüfé: egyenkajákkal, pillanatnyi élvezetekkel. Na de mi van akkor, ha egy hamburger mégis finom?
Ha a lektûr nem irodalom, a szerzôje nem is író? „Csak” jó kezû iparos? Nos, ez is lehet igaz. Meg az is, hogy a lektûr kiemelkedô mesterei szép csendben klasszikussá vál-
Christina Dodd Elsô szerkesztôje addig finomította a szerelmi jeleneteket, mígnem a történelmi romantikus – és erotikus – regények amerikai sikerszerzôje kiadót váltott. Ott nem avatkoztak bele a „szerelmi ügyeibe”, így jelenhetett meg 1997-ben az elsô Dodd módra kendôzetlen történet. Az írónô jól tudta, mi kell olvasóinak. Elsô gyereke megszületése után öt évig részmunkaidôben könyvesbolti eladóként dolgozott, és megfigyelte, mit szeretnek a vásárlók. S bár elsô kéziratait elutasították a kiadók, a siker receptjét már tudta. Hamarosan a legnagyobb lapok bestsellerlistáin szerepeltek a regényei. 2003-ban A lelkész lánya címû könyvével pedig megérkezett a jelenbe, sistergôen erotikus történeteihez már nincs szüksége a történelmi háttérre.
www.alexandra.hu
A sötétség árnyékában – A sötétség örökösei 3. 304 oldal, 1799 Ft Alexandra Kiadó
Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus 15
fókusz nak, és észrevétlenül befogadtatnak az irodalomba: Rejtô Jenô a sokkarátos autójával, Agatha Christie, Raymond Chandler, Stephen King. Vagy van-e ma bárki, aki kétségbe vonja Szerb Antal helyét a minôségi páholyban, pedig amikor megjelent az Utas és holdvilág, egyes kritikusok hatásvadásznak, sôt lektûr jellegûnek tartották. Talán azoknak van igazuk, akik a lektûrt nem minôsítésként, hanem mûfajcsoportként kezelik, és azt mondják, ha egy alkotás önmagán túlmutató jelentôséggel bír, akkor szépirodalom, ha nem, akkor lektûr. Ám amíg a kikezdhetetlen válasz megszületik a régi dilemmára, maradjunk abban, hogy kiemelkedô írók is produkálhatnak gyenge könyveket, és a lektûrszerzôk is írhatnak remek regényeket a maguk mûfajában. Vagy ahogyan egykori bölcs fizikatanárom mondta: nem lesz valami szép attól, hogy érthetetlen! És persze „csúnya” sem attól, hogy könnyen érthetô. A lektûr tág fogalom, mégis gyakran csak a nôi olvasókra kalibrált, romantikus, szerelmes regényeket nevezik így. Amit nôk írnak nôknek. Kivéve, amikor férfiak írják, nôi álnéven. És az olvasóban sem lehetünk teljesen biztosak. Ahogyan a nôi magazinoknak, úgy a szórakoztató, érzelmes nôi regényeknek is számottevô a férfi olvasótábora. A szerzôk közül egyébként sokan köszönik, de nem kérik az írónô címkét. Mert kicsit lekezelô még ma is, és nem fontos. Hiszen sok kitûnô pályatársuk férfi álnéven publikált – így a kezdetekkor a Brontë nôvérek is –, és senki nem jött rá, mígnem maguk álltak elô az igazsággal. Nem az a lényeg, hogy milyen nemben született az alkotó, hanem az, hogy mit hozott létre. Ahogy Török Sophie írta 1932-ben a Nyugatban: „A nôk rossz mûvei olykor kísértetiesen hasonlítanak férfiak rossz mûveihez.”
Nôi holmi? Ami a magyar nôi lektûrt illeti, az elsô, aki meg tudott élni az írásból a húszas években Erdôs Renée volt. Költôként indult,
Barbara Taylor Bradford
gók milliói a család és mutatja fel.
is lehetne letes házasgatja. Ikrei hát megtaorában nél-
romba nem ak látszik. a ténnyel, ott, s ráébnője, Sarah őket fedez nem is sejismét teljes y netán újra
történetből saját belső felismerése életet.
majd a legerotikusabb magyar írónôként tartották számon. Jól nevelt lányok számára tiltott olvasmánynak számított. Az 1922-ben megjelent, A nagy sikoly címû regényének címe nyíltan az orgazmusra utal. A könyv megszületése után tíz évvel Török Sophie (Babits felesége, maga is író és költô) azt írta róla a Nyugatban: „Írónôink közt hírnévben kétségkívül ô az, aki évek óta tartja az elsô sort…” Legutolsó könyvét ugyanakkor veszedelmesen elavultnak minôsítette a pályatársnô.
„Valaha megvolt mindenem. Mindenem, amit egy nő csak kívánhat. És mindent elvesztettem.”
Kezdd velem újra az életed! 384 oldal, 3200 Ft Európa Könyvkiadó
16 Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus
A szórakoztató irodalom egyik legnépszerûbb brit szerzôje 1933-ban született Yorkshire-ben, újságíróként, brit, majd amerikai lapok és nôi magazinok riportereként vált ismertté. A férjét követve Angliából Amerikába költözött, itt írta az elsô regényét 1979-ben, ami harmincmilliós példányszámmal minden idôk egyik legkelendôbb lektûrje lett világszerte. Az írónô New Yorkban él és dolgozik, minden könyvét filmproducer férjének ajánlja. Az elmúlt 33 évben 27 regényt publikált, 40 nyelvre fordították le, 90 országban, és összességében több mint 80 millió példányban adták ki. Kéttucat könyvébôl az Egyesült Államok legnagyobb tévécsatornái forgattak minisorozatokat. Magyarországon 15 könyvét adta ki az Európa Könyvkiadó, a legújabbat (Kezdd velem újra az életed!) 2013ban.
fókusz
S ha már a könnyed legeknél tartunk, a világszerte máig legnépszerûbb romantikus nôi szerzônk Kölcsei Kende Klára, vagyis, Claire Kenneth, aki a negyvenes években kezdett publikálni, 1956 után Amerikába emigrált, és bár mindvégig magyarul írt, könyvei ott is a sikerlistákra kerültek. Mi pedig sorra megismerkedhettünk a világ szórakoztató irodalmának legnépszerûbb köteteivel. Az elmúlt évtizedekben beköltöztek a könyvespolcunkra a legnevesebb külföldi lektûrszerzôk, köztük a nôk, Agatha Christie-tôl Colleen McCullough-on és az ô tövismadarain át Helen Fieldingenig, aki Bridget Jones naplójával tarolt. A New York Times bestsellerlistájáról is megjelennek sorra a szerzôk, a török Elif Safaktól (akitôl kritikusai nem tagadják meg az irodalmi minôsítést) az ír Sheila O’Flanaganon át az amerikai Christina Doddig.
Barbara Taylor Bradford regényeit rajongók milliói keresik és olvassák szerte a világon. E műve a család és a barátság értékeit, az emberi lélek diadalát mutatja fel. Mallory Keswick úgy érzi, élete már nem is lehetne jobb. Csodálatos, minden szempontból tökéletes házasságban él egy férfival, aki szereti és támogatja. Ikrei boldogsággal töltik ki napjait. Mallory tehát megtalálta azt a családi harmóniát, amit gyerekkorában nélkülöznie kellett. Élete idilli – amíg egy borzalmas esemény romba nem dönti mindazt, ami megingathatatlannak látszik. Mallory lassacskán kénytelen megbékélni a ténnyel, hogy élete visszavonhatatlanul megváltozott, s ráébred, hogy mindent újra kell kezdenie. Barátnője, Sarah és melegszívű anyósa segítségével olyan erőket fedez fel magában, amelyek létezését korábban nem is sejtette. Abban a hitben, hogy bánatát legyőzve ismét teljes emberi életet élhet, vállalkozásba fog. Hogy netán újra méltó társat talál, arra gondolni sem mer.
Szerelem muszáj… Legyen a szerzô amerikai vagy ír, angol, francia vagy akár ausztrál, a történetekbôl – még a krimikbôl sem – nem marad ki a szerelem. A fôszereplôk szemrevalók, tökéletesek, de ha nem azok, akkor a „majdnem tökéletességükben” vonzóak. Romantikára való tájak, helyszínek, kis izgalom, némi veszély, esetleg egy gyilkosság a múltban, vagy mûkincshamisítás a jelenben, sodró érzelmek, és olyan szex, amire fel lehet figyelni, de a szemérmesebbeknek sem kell rajta megbotránkozni. És ha nem úgy alakul a nôi olvasók regényen túli élete, ahogy az „meg van írva”, akkor sem csalódnak. A szórakoztató olvasmányokban ugyanis legfeljebb csak a gazdagság tûnik elérhetetlennek, az érzelmes éjszakák nem. Minden újabb lektûr új re-
Jayne Ann Krentz
Az amerikai írónô annyira jóban van olvasóival, hogy Holdfénypart trilógiájának minden kötetét egy levéllel kezdi. „Sokszor az az érzésem, hogy ha személyesen találkoznánk, hamar összebarátkoznánk” – írja rajongóinak. Történelem és könyvtár szakon diplomázott, 1979-ben jelentkezett elsô regényével. Amerikában ma ô az egyik legtermékenyebb lektûrszerzô. Több írói álnevet is használ, ezek közül az asszonynevén (Jayne Ann Krentz) a jelenben játszódó romantikus történeteket jegyzi, 38 regényt, Amanda Quickként 30 romantikus történelmi regényét, és lánykori nevén (Jayne Castle) futurisztikus, paranormális témájú könyveit írja, amibôl 15 jelent meg eddig. Több mint 50 olyan regényt írt, amelyik felkerült a New York Times bestsellerlistájára. Az egyes szám első személyben elmesélt történetből egy nagyszerű nő alakja tárul elénk, akire saját belső tartalékainak fölfedezése, valamint annak felismerése vár, hogyha van bátorsága, újra kezdheti az életet.
„Valaha megvolt mindenem. Mindenem, amit egy nő csak kívánhat. És mindent elvesztettem.”
www.europakiado.hu 3200 Ft
www.alexandra.hu
Hajnal Holdfényparton 324 oldal, 2900 Ft Európa Könyvkiadó
Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus 17
fókusz
EGY CSAPATBAN? Sheila O’Flanagan, az írek egyik legnépszerûbb nôi írójának néhány gondolata a regényírásról, és amit ugyanerrôl a nagybetûs Írók gondolnak. Zavarba ejtôen hasonló az ars poeticájuk. 1. Sokan valamilyen kategória – krimi, nôi irodalom, pszichológia – népszerûségét akarják meglovagolni. Ne erôszakold be magad semmilyen kategóriába. Azt a könyvet írd meg, ami benned él. Szívbôl írj. Egy regény olyan, mint amikor szerelmes lesz az ember. Nem mondod azt, hogy „jövô kedden szerelmes leszek, elkezdem megírni a regényemet”. A regénynek kell hozzád jönnie. Pont olyan érzés, mint a szerelem. (Norman Mailer) 2. Az ember fejben zseniális író, elkép-
zelni valamit sokkal könnyebb, mint leírni. Minden írónak, akit ismerek, gondjai vannak az írással. (Joseph Heller) 3. H iggy a szereplôidben! Sok idôt töltesz majd velük, közelebb állnak hozzád, mint a családod vagy a barátaid. Ha nem hiszel bennük, az olvasóid sem fognak. Az olvasó legalább egy olyan szereplôt igényel, akiért szurkolhat. (Norman Mailer) 4. N agyon sok író többször átdolgozza a kéziratot. Amikor leírod: vége, még
ményeket és újabb, megvalósíthatónak tûnô ötleteket sugall. S ha írójuk van olyan figyelmes, hogy trilógiában folytatja a történetet – ahogy az amerikai bestsellerszerzô, Jayne Ann Krentz legutóbb –, akkor el sem kell menni Holdfénypartról az újabb finoman erotikus olvasmányélményekért. A kön�nyed történetekben az is kellemes, hogy ha egy zsongítóan
c sak a felénél tartasz a munkának. Az írás titka az átírás. (Mario Puzo) 5. A regény a képzelet mûve. Hat rá minden, amit átélsz, de másképp jelenik meg, mint a valóságban. Légy kreatív! A valóság különösebb, mint a regényírás, mert a regényírónak ragaszkodnia kell a valószerûséghez: a valóságnak nem. (Mark Twain) 6. K eltsd fel az olvasók érdeklôdését. Az emberek nem veszik meg a könyvet, ha untatja ôket. Az író nem más, mint olyan olvasó, akiben felébredt a versenyszellem. (Saul Bellow) 7. M indennap lehetôleg ugyanabban az idôben ülj le írni. Akkor is, ha úgy érzed, aznap nem megy a munka. A mûvész semmit nem ér tehetség nélkül, de a tehetség semmit nem ér munka nélkül. (Émile Zola)
meleg nyári napon belealszik az ember, amikor felébred, gond nélkül folytathatja a könyvet, nem kell visszalapozni, hogy mi is volt addig. Az események történeti sorrendben követik egymást, nem ugrálunk az idôsíkok között, a szereplôk követhetô mennyiségben bukkannak fel, mindig minden a fôszereplôvel történik, nincsenek kibogozásra váró mellék-
Diane Chamberlain A kiadvány eredeti borítója, a magyar tervezés alatt Titkok örvénye 424 oldal Alexandra Kiadó Várható megjelenés: augusztus 18 Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus
Felnôttkönyvek szerzôje, fordulatos történetei az emberi kapcsolatokról – férfi, nô, szülôk és gyerekek, testvérek, barátok viszonyairól – szólnak. Családi drámák, kötôdések, kétségek, érzelmek, romantika… Az amerikai írónô szakképzett analitikus, sokáig fiatalok között végzett szociális munkát, majd San Diegóban és Washingtonban kórházi pszichoterapeutaként dolgozott, késôbb magánpraxist folytatott. 1982-ben kezdte írni elsô regényét – fiatalkori élményeibôl –, négy évig dolgozott rajta, és csak ’89-ben publikálták, de meghozta számára a szakmai elismerést és a népszerûséget. Azóta több mint húsz sikerkönyvet jegyzett. Azt mondja, semmi sem izgalmasabb, mint az, ahogy az emberek megküzdenek az életük próbatételeivel, egyedül vagy egymásba kapaszkodva.
fókusz TÖRÖK SOPHIE: NÔK AZ IRODALOMBAN Nyugat, 1932
szálak. S ha az elején még mindenki a jó oldalon áll is – ahogy a brit nôi lektûr ladyje, Barbara Taylor Bradford könyveiben –, a végére biztosan kiderül, ki volt mégis a gonosz, sôt elvetemült, és hogy nem a rossz fog gyôzni, arra bizton számíthatunk. A szerelmesek viszont egymásra találnak, ahogy már az elején is erôsen reméltük. Ugyanez persze elmondható a többi, strandkompatibilis lektûrrôl is. Bombabiztosan megadják az olvasónak azt az illúziót, hogy ha kipillant a csíkos napernyô alól, a valóság is kínálhat számára kalandokat. De ha az, amit lát, túlságosan valóságos, újra bele lehet merülni a fantáziavilágba.
„Érdekes volna kikutatni, mi hát az a közös vonás, mely által a földkerekség számos írónôit közös nevezôre lehet hozni? Gyulai Páltól tudom, hogy a nô körét és pályáját nem férfiönkény szabta meg, hanem a természet rendje. Gyulai még azt is állítja, hogy csak a nô érti a társalgás könnyed és tárgynélküli játékát, mely sem szenvedélyt nem kelt, sem az észt nem fárasztja, mégis kellemes benyomást hagy maga után. S ebben az elavult nézetben van is valami igazság. A nô gátlásnélküli könnyed és apadhatatlan csevegôképessége tudja létrehozni azokat a vaskos regénytömböket, melyek úgy hatnak, mint egyetlen lendületû pletykazuhatag. (…) Egy Beethoven a nônemben éppen oly lehetetlenség, mint Shakespeare – mondja Gyulai. Ily nagy nôi nevet csakugyan nem tudunk felmutatni, de a nôknek mégis legfôbb érdekük, hogy ne csak eltûrjék, de megköveteljék a kritikától s önmaguktól is a legmagasabb mérték igényeit. Amíg elfogadjuk, vagy éppen elvárjuk a »fórt« mint nemünknek járó jogos könnyítést, addig »Írónôk« maradunk, kirekesztett kaszt, s holt ág az irodalom folyamában.”
Völgyi Vera
Beth Hoffman Szenzációs volt az amerikai írónô indulása 2010-ben. Húsz nappal azután, hogy megjelent elsô regénye, a New York Times bestsellerszerzôje lett, a külföldi kiadás jogait pedig a világ tekintélyes kiadói szerezték meg Olaszországtól Magyarországon át Indonéziáig. Sikerének titkát kritikusai nemcsak abban látták, hogy tehetséges mesélô, aki az izgalmas családi titkokat a messzi Dél varázsával fûszerezve mondta el, hanem abban is, hogy szereplôivel nagyon könnyû érzelmileg azonosulni. Második könyve megírásakor gyerekkori élményeit vette elô, és azokat a régimódi meséket, amibôl a meglepetésekkel teli szerelmi történet kibontakozik. Mielôtt írni kezdett, Beth Hoffman belsôépítészként és festômûvészként szerzett hírnevet magának.
www.alexandra.hu
Déli álmok 352 oldal Alexandra Kiadó Várható megjelenés: augusztus
Könyvjelzõ | 2013. július–augusztus 19
