Nagyító alatt: A pincék vízszigetelése

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  I. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. február

Épületszerkezetek jellemző hibái A jó szomszédság – Építési engedély nélküli, építési engedélytől eltérő építkezés szomszédságában

Fa

Szerződéskötés felelős műszaki vezetővel – hogyan?

li

k

á az

no

eé kb

pítési

hibái

Nagyító alatt: A pincék vízszigetelése

eh1502_B1.indd 1

15/02/16 11:25

Energiahatékony építés és felújítás Országos konferencia az épületenergetika jogszabályi és műszaki aktualitásairól tervezőknek, kivitelezőknek, építtetőknek és ingatlanüzemeltetőknek

Időpont: 2015. március 5., 9:00 – 16:30 Helyszín: CEU Konferencia Központ, 1106 Budapest, Kerepesi út 87. Az Otthon Melege Programról az NFM főosztályvezetője tart előadást 2015 ismét izgalmas év lesz Magyarországon épületenergetikai szempontból. Január elsejétől pályázati finanszírozású beruházásoknál már kötelezőek a szigorúbb, költségoptimalizált követelményértékek nemcsak új építés, hanem energetikai célú felújítás esetén is. De nem ez az egyedüli újdonság: márciusban elindul az Otthon Melege Program, amely a társasházak energiahatékonysági célú felújítását támogatja. Mindezekkel komoly lépést tettünk a hazai épületállomány energiahatékonyságának javítása felé. A Fórum Akadémia márciusi konferenciáján olyan megoldásokat ismerhet meg, amelyekkel teljesíthetőek a jogszabályban előírt követelmények. Emellett a felújítások finanszírozásának, a döntéshozatal előkészítésének kérdéseivel is foglalkozunk.

Konferenciánk programja: Szabályozás, döntés-előkészítés Társasházak energetikai korszerűsítésének támogatási lehetőségei az Otthon Melege Program keretében Előadó: Dr. Nagy Krisztina (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályának vezetője) Energiahatékonyság közösen – a közös döntés megfelelő előkészítése társasházi lakóközösségekben Előadó: Király Zsuzsanna (projektvezető, Energiaklub) D-ből A? Avagy az energetikai tanúsítás finomhangolása a pontos tervezhetőség érdekében Előadó: Balázs Béla (okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök, vezető fejlesztő, Auricon Mérnöki Kft.)

Aktualitások, gyakorlati kérdések a hőszigetelés terén Hő- és/vagy hangszigetelés? Az energetikai követelmények hatása a homlokzatok hanggátlására Előadó: Dr. Szakács György (okl. építészmérnök, építésügyi szakértő) Innovatív hőszigetelési megoldások poliuretán keményhab táblákkal Előadó: Szatmári Zoltán (alkalmazástechnikai mérnöktanácsadó, BACHL Hőszigetelőanyag-gyártó Kft.) Meddig él és mikor térül meg a hőszigetelés? Előadó: Kruchina Sándor (marketing vezető, Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft.) Energiatudatosság és fenntarthatóság a szigetelésben Előadó: Boros Mihály (építőmérnök, tervező látogató, Sika Hungária Kft.)

Tetőterek korszerű és komplex energetikai felújítása Előadó: Varga Tamás (alkalmazástechnikus építész, Ursa Salgótarján Üveggyapot Zrt.) Kimagasló hőszigetelés, fokozottabb légtömörség – tapasztalatok a fokozott hőszigetelésű, energiatakarékos lakóházak építésében Előadó: Kujáni Péter (készház divízió vezető,Wolf System Kft.)

Épületgépészet, épületvillamosság az energiahatékonyság szolgálatában Az energiafelhasználás csökkentése a villamos energia hatékonyabb szabályozásával Előadó: Tamás Róbert (üzletfejlesztő és projectmanager, Legrand Hungary) Tudatosan alkalmazott energiahatékony gázfűtéses rendszerek Előadó: Versits Tamás (épületgépész mérnök,Weishaupt Hőtechnikai Kft.) Korszerű megoldások a lakótérszellőzésben Előadó: Illés Zoltán (ügyvezető, Schako Kft.) Megújuló energiát hasznosító rendszerek Előadó: Misinkó Sándor (MEÜ vezető, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.)

Pénzügyi kérdések az energiahatékonysági beruházásokban Adókedvezmények és támogatások, valamint azok buktatói az energiahatékonyság területén Előadó: Jancsa-Pék Judit (adószakértő, Leitner&Leitner) Teljesítésigazolási Szakértői Szerv – Hatékony segítség az építőipari tartozások rendezéséhez Előadó: Máté Miklós (okleveles építőmérnök, a TSZSZ elnöke)

Az Építési Hibák előfizetőinek 20% kedvezménnyel!

eh1502_B2.indd 2

15/02/16 11:26

szerkesztői levél

Tisztelt Olvasó!

tartalom

2015. február

2 3

Szeretettel köszöntöm Önt az szakmai folyóirat 2015. februári lapszámának megjelenése alkalmából! Jelentős anyagi kárt okozhat a pincék elégtelen vízszigetelése, ráadásul ezeket a hibákat gyakran csak kemény munkával és jelentős költségen lehet kijavítani, ezért mind a tervezők, mind a kivitelezők részéről fokozott figyelemre lenne szükség a pinceszigetelés terén. Nagyító rovatunkban ezt a témát járjuk körül, kitérve a tervezés és a kivitelezés során felmerülő leggyakoribb hibalehetőségekre és ezek kiküszöbölésére. És hogy miről olvashat még februári lapszámunkban?  Bemutatjuk a falszerkezetek, homlokzati felületképzések, vakolatok, falburkolatok tipikus hibáit.  Szükségtelen zavarás: tanulságos peres ügyeket ismerhet meg a szomszédjog területéről.  Mire figyeljen, ha felelős műszaki vezetővel köt szerződést? – Gyakorlati tippek és jó tanácsok jogász szerzőnk tollából. Mintaszerződést az epitesi-hibak.hu-n talál!  Milyen problémák adódhatnak fali kazánok telepítésekor?

6 9

NAGYÍTÓ

Nem tudunk pincét szigetelni?

TERVEZŐASZTAL

Hogyan szigeteljük helyesen a pincét?

MUNKATERÜLET

Pinceszigetelés – kivitelezés

Mitől lesz jó a pincék

vízszigetelése? 3. rész A lábazati szigetelés

12

15

Bízom benne, hogy jelen lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti az Ön mindennapos munkavégzését.

19

Budapest, 2015. február

DIAGNÓZIS

Épületszerkezetek jellemző hibái 1. rész

FELELŐSSÉG

A jó szomszédság Építési engedély nélküli, építési engedélytől eltérő építkezés szomszédságában

IRATTÁR


ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK 22 ÉPÍTŐANYAG

Üdvözlettel:

Nagy Réka a magazin főszerkesztője

Fali kazánok beépítési hibái

24

K erámiaburkolatok kialakításának műszaki irányelve

Építési Hibák a weben Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. Ebben a hónapban a kivitelezési dokumentáció tartalma és a felelős műszaki vezető megbízási szerződése mintadokumentumokkal bővültek segédleteink.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Nagy Réka Layout / Repro: SEFEX DESIGN Szerkesztők: Kiss Béla, Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

eh1502_01-01_editorial.indd 1

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Watzker Éva E-mail: [email protected] Telefon: (1) 273 2090/136 Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

15/02/16 11:19

nagyító

Nem tudunk pincét szigetelni? A

kérdésre e havi lapszámunk három cikkben is megpróbál választ adni. Zádor Oszkár első cikke a talajvíz elleni szigeteléseknél a tervezői hibákról, tévedésekről szól, főleg családi házak esetében. Sajnos költséghatékonyság címén gyakran elspórolják a megfelelő talajmechanikai vizsgálatot. Emellett sok galibát okoz, hogy a terveken nem jelenik meg a csapadékvíz elvezetése, ahol megjelenik, ott a rétegszám és az anyag meghatározásával lehetnek problémák. A második cikk a kivitelezői mulasztásokról, bakikról ad, nem a teljesség igényével, keresztmetszetet. A kivitelezési hibák egy része is a rosszul értelmezett költséghatékonyságra vezethető vissza. Műszaki szempontból pedig a bitumeneslemez szigetelés helyes kivitelezése jelent gondot a szakemberek számára: például gyakran nem készül összefüggő szigetelés. Az utólagos szigetelés pedig nem egyszerű és költséges.

A kivitelezési hibák egy része a rosszul értelmezett költséghatékonyságra vezethető vissza. Az épületek szerkezeti falai – akár alápincézettek, akár nem – szoros kapcsolatban állnak a környező rendezett terepszinttel vagy járdával. A teherhordó falakat meg kell védeni a talajból vagy akár a csapadékok különféle fajtáiból eredő nedvességgel szemben. Ez a védelem egyrészt lehet ezen vizek távolságtartására tett intézkedés, másrészt a teherhordó falak szigetelése a nedvesedésre kitett mezőben. Sajnos a lábazati szigetelés gyakran teljesen elmarad, ami az épület vizesedését vonhatja maga után. Ha pedig készül is szigetelés, nem mindig a megfelelő szigetelőanyagot alkalmazzák, vagy a fal- vagy a padlószigeteléssel nem felületfolytonosan alakítják ki. Gyakran fordulnak elő hibák a nyílászárók alatti szigetelésnél is. A lap harmadik írásában Héra Gábor a lábazati szigetelés gyakori problémáira és azok lehetséges megoldásaira mutat rá.  Az epitesi-hibak.hu honlapon további képeket találhat a pincék vízszigetelése témakörében.

2

eh1502_02-02_nagyito.indd 2

2015. február

15/02/16 11:20

tervezőasztal

Hogyan szigeteljük helyesen a pincét? A tavalyi évben rendkívül sok eső esett, helyenként a szokásos mennyiség háromszorosa is lehullott. Ennek meg is lett az „eredménye”, beáztak a tetők, a teraszok és sok helyen a pincék is. Szakértői tevékenységem során sok vizes pincével találkoztam, ezek nagy része kivitelezési hibák miatt telt meg vízzel, de akadt bőven kisebb-nagyobb tervezési probléma is. Nézzük sorban azokat a hibákat, melyeket a tapasztalataim szerint főként a tervezők követnek el.

A talajmechanika hiánya

A tervezés kezdetén a legalapvetőbb a korrekt talajmechanika lenne. Egy nagyobb épületnél még csak készül ilyen, de családi házak esetén sokszor elspórolják a talajmechanikát. Ennek hiányában a mértékadó talajvíz szintjét nem


eh1502_03-05_tervezőasztal.indd 3

ismerik, a tervező (aki legtöbbször csak engedélyezési tervre kapott megbízást) nem tudja, hogy adott esetben talajvíznyomás elleni szigetelés és megfelelően méretezett ellenszerkezet is kell. A lejtős telek esetén a réteg- és torlaszvizek elleni védelemnél a talajmecha-

nikai és geotechnikai szakvélemény meghatározásai alapvető fontosságúak. Családi házak építésénél szinte mindenféle hiba elsőfordul, néha egy épületnél több is szerepet játszik a víz bejutásában.

3

15/02/16 11:29

tervezőasztal

A legtöbb tervezési hiba főként az épülethez csatlakozó külső lépcsők, a gépkocsilehajtók szerkezeti kialakításánál, szigetelésénél és vízelvezetésénél van. ni a rákerülő terhek elviselésére, illetve a kivitelezés közben változó időjárás hatásai miatt esetleg meglazuló altalaj miatt is szükség lehet erre.

A hordozószigetelés kialakítása

Pincelépcsők, lehajtók

A legtöbb tervezési hiba főként az épülethez csatlakozó külső lépcsők, a gépkocsilehajtók szerkezeti kialakításánál, szigetelésénél és vízelvezetésénél van. Az épülethez csatlakozó pincelépcsők, lehajtók szerkezeti kialakításánál az eltérő süllyedéssel, a dilatációval a tervezők nem szoktak számolni, így a süllyedésből adódó mozgások a mégoly jól kivitelezett talajvíz elleni szigetelést is képesek károsítani. Több helyen találkoztam szerkezetileg nem egységes, az itt megjelenő erőkkel nem számoló, utólagos hozzáépítésekkel is. Itt gondosan megtervezett erőjáték, a magasabb, nagyobb tömegű épületrész süllyedését figyelembe vevő kialakítás kell, hiszen a könnyebb gépkocsilehajtó vagy külső lépcső szerkezete fennakad, így ezek alá azonos süllyedést lehetővé tevő, összenyomható réteg is kell.

hogy készüljön, mint más talajvíz elleni szigetelést áttörő csőátvezetésnél. Vizsgálataim során számos rétegfelépítési hibát találok a terveken. Nem egy esetben hiányoznak a szigetelésvédelem rétegei, de sajnos azt is kevesen tudják, hogy a talajvíz elleni szigetelés vízszintes (és ferde) aljzatát legalább 10 cm vastag vasalt betonból kell készíteni. Ennek szélső 60-80 cm széles sávjában a lemezvastagságot meg kell növel-

A teknőszigetelés esetén a szigetelést hordozó függőleges szerkezetet hagyományosan tömör kisméretű téglából kellene kialakítani, átlagosan 2,0 méterenként 25/38 cm-es erősítő pillérekkel a megfelelő állékonyság érdekében. Az esetek többségében üreges, betonból készült falazóelemekből 10-15 cm vastagságú fal kerül a terveken ábrázolásra, erősítő pillérek nélkül. De találkoztam már csak 10 cm vastag kerámia válaszfallapból tervezett „megoldással” is. Az üreges falazóelemek egyike sem alkalmas szigetelést tartó szerkezetként, mégis sokan gondolják, hogy ide megfelelő lehet. Az erősítő pillérek nélküli fal kivitelezés közben gyakran beomlik, de az üreges (és nem is fagyálló) falazóelemek vízzel megtelnek, a terepszint közelében hamar szétfagyhat-

Hiába a tökéletes talajvíz elleni szigetelés, ha a felülről érkező víz ellen nem készül szigetelés és vízelvezetés.

A csapadékvíz-szigetelés hiánya

Tapasztalataim szerint gyakori gond ezeknél a csapadékvíz-szigetelés hiánya a terveken. Hiába a tökéletes talajvíz elleni szigetelés, ha a felülről érkező víz ellen nem készül szigetelés és vízelvezetés. A pincébe könnyen betalál a szerkezeteken keresztül lassan szivárgó víz. A mostanában intenzívebb esők gyors elvezetésére is gondolni kell! A garázslehajtókon hömpölygő áradat a pinceszinten kialakított kapuk küszöbénél gyorsan átfut, mert azt nem akadályozza meg semmi, nincs megfelelően méretezett folyóka, befogadó akna a küszöb előtt, hosszabb rámpa esetén félúton feljebb is, mert arra ott is szükség lenne. A víz gyors elvezetéséhez szükséges csöveknek a talajvíz elleni szigetelésen való átvezetését sem tervezik meg, annak kialakítása pedig éppen olyan igényes módon kellene

4


2015. február

15/02/16 11:30

szigetelések is, de azokat jóformán csak nagyobb ipari épületeknél alkalmazzák. Pedig lenne létjogosultsága a kisebb léptékű építkezéseknél is, de csak kevés felkészült szigetelő tudja ezeket megfelelő minőségben kivitelezni, ezért a tervezők nagy része nem is számol ezek alkalmazásával. Milyen hibákat lehet elkövetni a pincék tervezése során? • A tervezők nem számolnak a (fedetlen) hozzáépítés geometriájából adódó felületre jutó csapadékvízzel, ez megfelelő szigetelés nélkül leszivárog és bejut az épület alá, a pincébe. • A külső gépkocsilejáró vagy lépcső, mint csatlakozás, az épületnek nem szerves részeként épül meg, a talajvíz elleni szigetelés vagy nem folyamatos, vagy a szerkezeti mozgások miatt később elreped, utat enged a talajvíznek. • A szigetelést tartó szerkezetek tervi szinten nem precízen kerülnek meghatározásra, a szigetelést tartó aljzatbeton legalább 10 cm és vasalt legyen, a falak tömör kisméretű téglából és magasságuktól függően 12 cm vagy 24 cm vastagok, legalább 2,0 méterenként erősítő pillérrel falazottak legyenek. • A rétegrendeket tanácsos a terveken többször átnézni, mert a kiadott dokumentációk nagy része hiányos, vagy téves meghatározások szerepelnek bennük. • A szigetelésre javasolt bitumeneslemez termékek sok esetben nem alkalmasak talajvíz elleni szigetelésre, gyenge, könnyen szakadó oxidbitumenes termékekkel biztonságos szigetelést nem lehet készíteni. A rövid elemzés végére egy megszívlelendő javaslatot fogalmaznék meg. Igaz, hogy a talajnedvesség elleni pinceszigetelés nem feltétlenül igényel két bitumeneslemez réteget, ám az a tapasztalatom, hogy változhatnak az épület körüli nedvességviszonyok, és a pincefalak melletti visszatöltésben leszivárgó felszíni vizek is képesek időlegesen és lokálisan víznyomást előidézni. Ezért minden esetben érdemes megfontolni egy talajvíznyomásra alkalmas szigetelés kialakítását a pincék hatékony védelmére, még akkor is, ha ezt a talajmechanika nem indokolja. Ha már bejutott a víz egy pincébe, akkor már sokkal drágább lesz elhárítani és kijavítani a hibát, mint megelőzni.  nak. A tervezőknek az 1:100 léptékű engedélyezési terveken nem kell feltétlenül megjeleníteni a speciális részleteket, például a szigetelést tartó fal erősítő pilléreit, de legalább szöveges megjegyzésben célszerű lenne utalni rá. Sajnos családi házaknál kiviteli terv ritkán készül, és az engedélyezési tervek szolgálnak a kivitelezés alapjául.

A szigetelés rétegszáma és anyaga

Sok esetben a talajvíz elleni szigetelés rétegszáma és anyaga nincs kellő gondossággal meghatározva. A talajvíz elleni szigete-



léseknél azok a 4,0 mm vastag hegeszthető bitumenes modifikált lemezekből készülő szigetelések számítanak biztonságosnak, amelyeknek erősítőbetét-anyaga poliészter fátyol vagy üvegszövet. A terveken jó esetben találok ilyen termékekre meghatározást, rosszabb esetben gyenge, üvegfátyol betétes oxidbitumenes lemezekre történik utalás. Ezekről azonban tudni kell, hogy egy esetleges mozgás, süllyedéskülönbség hatására szinte azonnal elszakadnak, hiszen betétanyaguk gyenge és nincs nyúlóképességük. Persze léteznek korszerű műanyaglemez

Zádor Oszkár okl. épületszigetelő szakmérnök

A kapcsolódó dokumentummintát letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról: A kivitelezési dokumentáció tartalma

5

15/02/16 11:30

munkaterület

Pinceszigetelés – kivitelezés A kivitelezők által elkövetett szigetelési hibák számosak. Szakértői munkám során gyakran találkozom egyszerűsítésekkel, „umbuldaszerű” megoldásokkal, sőt kész átveréssel is.

A munkakörülmények

A legtöbbször a talajvíz elleni szigetelés kivitelezésekor hibáznak, gyakran rétegeket „spórolnak meg”, vagy a többrétegű bitumenes lemezből készülő szigetelés rétegeit nem hegesztik teljes felületén össze, a függőleges felületre történő felvezetésnél minden szakmai szabályt és előírást felrúgnak. Lehet, hogy nem is ismerik a vonatkozó előírásokat? Többnyire betanított munkások végzik a szakmailag kvalifikált feladatot, megítélésem szerint sok esetben rosszul. Az 1. képen is jól látszik, és talán nem csak hozzáértők veszik észre, hogy ilyen helyzetben lehetetlen minőségi szigetelési munkát végezni! A 3,2 méter magas falon két embernek létrán állva 3,5–4,0 méter hosszú tekercsből, teljes felületen, saját olvadékába görgetve és légzárványtól mentesen besimítva kellene ezt elkészíteni. Ez így gyakorlatilag lehetetlen. Ennek mindenképpen beázás lesz az eredménye!

3. kép

Fél tekercs szélességű eltolás

1. kép

6

eh1502_06-08_ZadorOszkar_munkaterület.indd 6

A rétegenkénti fél tekercs szélességű eltolásról, alul hajlaterősítő sávról talán nem is hallottak. Pedig ez az eltolás esetlegesen a rétegek közé szivárgó víz útját hosszabbítaná meg, itt ez adna kellő biztonságot. A 2. képen jól látható az alsó 2 méteres sáv, alatta a másik, feles eltolással és a csatlakozás érdekében túlnyúlással. Az előírás szerint biztonságos állványról, amelyen oldalirányban is lehet mozogni, legfeljebb 2,0–2,2 méter hosszú tekercsekből és teljes felületen fel- és összehegesztve kellene itt szigetelni, ügyelve a hajlatokban, a felületeken a ránc- és hólyagmentes fektetésre. Ahogy az a 3. képen jól látható, fél tekercs szélességű eltolásnál arra is figyelni kell, hogy az átfedések és toldások a négy szigetelő réteg esetében nem kerülhetnek egymásra. Ezt a vízszintes-függőleges csatlakozásoknál, illetve a 3 méter feletti felső sávok csatlakozásánál a kiosztás gondos megtervezésével kell elérni. A függőleges hajlatban (köznyelv szerint sarokban) a kiosztást az átfordulások méretétől függően módosítani kell. 2015. február

15/02/16 11:32

2. kép

Figyelni kell, hogy az átfedések és toldások a négy szigetelő réteg esetében nem kerülhetnek egymásra. A spórolás következménye

Szakértői munkám során találkoztam elképesztő esetekkel is. A leginkább megdöbbentő az, ahol az eredeti kivitelező (kőműves vállalkozó) az általa épített családi ház pincéjében a vízbetörés hatására már kétszer is próbálkozott új szigeteléssel és ezen leterhelő szerkezettel. Az eredmény: 50 cm víz a pincében, kétszer 15 cm vasalt beton, két különböző (bitumenes és PVC) szigetelő réteg. A tulajdonos az őrület határán! Helyszínen jártamkor kiderült, hogy „spórolásból” a belső válaszfalakat nem bontották el (az ajtókat sem!), a szigetelés minden falnál és ajtónál megszakadt! Ráköltöttek majd-

nem 2 millió forintot! A belmagasság az eredeti 250 cm-ről 220 cm-re csökkent, és a fodrászüzletnek végleg lőttek, a fűtést biztosító kazánházat át kell helyezni a pincéből az udvaron épített épületbe. Felvetődik a kérdés: mit lehet itt tenni? A költségek elemzésekor kiderült, hogy a 120 m2-es pince teljes rendbetétele, beleértve a későbbi 15-15 cm-es vasbeton padlószerkezet elbontását is, meghaladja az épület értékének közel a harmadát. Ez sajnos teljes4. kép séggel vállalhatatlan!

A külső oldalon a túlnyúló végeket egyszerűen felfelé hajtva a falon néhány szöggel valahogy rögzítették és még a fáradságot sem vették, hogy lángolvasztással a két réteget összehegesszék! Természetesen itt sem lehet már jó megoldást készíteni, főleg azért nem, mert el sem hiszik, hogy ehhez szinte mindent vissza kellene bontani! A hanyag, sőt átverésnek is minősíthető építésre jó példa egy győri épület pin-

Nincs összefüggő szigetelés!

Egy a másik elrettentő esetben a helyszínen szembesültem azzal, hogy a pincében áll a víz, a falak alatt 50 cm és 100 cm széles gyenge, üvegfátyol betétes, 3 mmes bitumenes lemez volt, de összefüggő szigetelés nem, azt majd később szándékoztak a padlón összezárni!



15/02/16 11:32

munkaterület

Természetesen létezik jó szigetelési megoldás belső oldalon is. Viszont injektálni az üreges és igen gyenge falazóelemek miatt nem lehetett, másként kellett a vízhatlan szigetelést elkészíteni. Csak a gondosan kivitelezett belső oldali (rugalmas, többrétegű) bevonatszigetelés, a padlón és falakon is új vasbeton ellenszerkezettel, nyújthatott igazán biztonságot. Az már egy másik kérdés, hogy az eredeti falak ezek után mindig vízben állnak majd. A földszinti falakat védeni kellett a pincefalakból felszivárgó nedvesség ellen. Ezért a födémsík alatt speciális injektálás is készült. A kivitelezés szerencsére rendben lezajlott, azóta már két árvíz, köztük az „évszázad árvizének” nevezett nagy árvíz hatásait vitézül kiállta probléma nélkül.

5. kép

6. kép ceproblémája. A Duna töltése mellett álló (úgy 15–20 méter lehet a töltés és az épület között) családi ház pincéjét a problémák észlelését követően egyszer már utólag szigetelték, mint később kiderült, merevbevonat-szigeteléssel (az árvízzel megnövekedő talajvíz hidrosztatikai nyomása miatt a befelé megnyomott falon a merev szigetelés megrepedt). A mellékelt eredeti kivitelezési képen az jól látszik, hogy csak egy réteg bitumeneslemez szigetelés készült, üvegfátyol betétes gyenge minőségű lemezből. Csalárd módon itt két szigetelő réteget számoltak el, ráadásul a kivitelezés minősége is csapnivaló! A szigetelt teknőbe épített pincefalazó elemek között nincs a függőleges hézag kitölt-

8


ve, hátkiöntő habarcs persze itt sem készült. Az eredmény: átadást követő első árvíznél a pince megtelt vízzel. A kivitelező eltűnt, felszámolták, utolérhetetlen.

A megoldásról, az utólagos szigetelésről

Utólag pincét rendbe hozni, a működésképtelen szigetelés helyett új szigetelést készíteni nem egyszerű és meglehetősen költséges. Az egyik fentebb ismertetett lakóház eladásra került és új tulajdonosa megtalált engem. Fel volt adva lecke: olyan megoldást kellett kitalálni, hogy többet ide víz ne jusson be, ez a tulajdonos kifejezett óhaja is volt. Kívülről ezt a problémát utólag megoldani nem lehet.

A kivitelezők által elkövetett hibák a pincék építése és szigetelése során • A talajvíz elleni szigetelés hajlatait és sarokrészét szakszerűtlenül kivitelezik. • Gyenge minőségű bitumeneslemez szigeteléseket alkalmaznak, egyes esetekben indokolatlanul csökkentik a szigetelés rétegszámát, így a szerkezeti mozgások miatt később a szigetelés elreped, utat enged a talajvíznek. • A kivitelezők a szakma alapvető szabályait sem ismerik, egyrétegű bitumeneslemez szigetelés készül talajvíz ellen az előírásos kétrétegű helyett, és a hajlatokban, illetve a függőleges felületen a rétegek nincsenek teljes felületen, légzárványmentesen összehegesztve. • A talajnedvesség elleni fal alatti szigetelés analógiájára (utólag) akarnak összefüggő talajvíznyomás-álló szigetelt pincepadlót készíteni, persze ez nem lehet sikeres. • A szigetelt teknőbe épülő belső teherhordó falszerkezet mögött nem készül 3 cm hátkiöntő habarcs, ennek következtében a talajvíz nyomása károsítja a szigetelést (főleg, ha az „szokás szerint” gyenge üvegfátyol betétes oxidbitumenből készül). • A talajvíz hidrosztatikai nyomásával nem számolnak, megfelelő (erőt felvenni képes) vasalt vasbeton ellenszerkezet sok helyen nem készül. A címben feltett kérdésre most már bárki válaszolni tudna: pincét szigetelni talán tudunk, csak a hozzánemértés, az értelmetlen spórolás miatt nagyon sok ezeknél a vízbetörés. Viszont a sikeres szigetelés érdekében illene a vonatkozó előírásokat ismerni és azokat maradéktalanul betartani! 

Zádor Oszkár okl. épületszigetelő szakmérnök

További képeket talál a www.epitesi-hibak.hu oldalon.

2015. február

15/02/16 11:32

munkaterület Mitől lesz jó a pincék vízszigetelése?

3. rész

A lábazati szigetelés Az eddigiekben az alapozás és épületszigetelés kapcsolatáról, valamint a szigetelést tartó-védő fal dilemmájáról értekeztünk a legtipikusabban előforduló hibák részletes elemzésével, elhárításuk lehetséges módjainak taglalásával.

L

assan kiérünk a pinceszintről a földszintre, a pincei födém is elkészült, épül tovább az épület, és szinte hónapokig nem találkozunk szigetelési problémával a szerkezet építése során. A kapcsolódó zöldtetők, járható tetők, erkélyek és egyéb épületrészek szigetelési hibáit itt nem érintjük, de egy nagyon fontos, ám igencsak mostohán kezelt szigetelési egységet mindenképp érdemes átvizsgálni. Ez pedig nem más, mint a lábazati szigetelés! A pincei függőleges falszigetelést általában a szigetelők első lépésben ott hagyják abba, ahol a szigetelést tartó fal végződik, vagy a pillanatnyilag meglévő terepszint vonalát követve. A szigetelők (mert azt feltételezzük, hogy a szigeteléssel szigetelő szakembereket bíznak meg) dolguk végeztével eltávoznak a munkaterületről, és lehet, hogy a befejező szigetelő munkákra, mint például a lábazati szigetelés, már nem is hívják őket vissza. Mi történik ekkor? Vagy a kivitelező saját hatáskörben, szakmai tudása legjavát latba vetve elkészíti a lábazati szigetelést, vagy bizony az sosem készül el.

Mit jelent egyáltalán az, hogy „lábazati szigetelés”?

Az épületek szerkezeti falai – akár alápincézettek, akár nem – szoros kapcsolatban állnak a környező rendezett terepszinttel vagy járdával. A teherhordó falakat meg kell véwww.epitesi-hibak.hu

eh1502_09-11_Hera_munkaterület.indd 9

9

15/02/16 11:35

munkaterület

deni a talajból vagy akár a csapadékok különféle fajtáiból eredő nedvességgel szemben. Ez a védelem egyrészt lehet ezen vizek távolságtartására tett intézkedés, másrészt a teherhordó falak szigetelése a nedvesedésre kitett mezőben. A lábazati szigetelést minden esetben felületfolytonosítani kell a pincei függőleges falszigeteléssel vagy talajon fekvő padlók esetében az épület padló alatti vízszintes szigetelésével. A lábazati szigetelés magassága az általános hóhatár magasságához igazodik, ami hazánkban 30–50 cm a rendezett külső terep- vagy járdaszinttől. Én személy szerint az 50 cm-t javaslom.

Milyen hibák fordulhatnak elő?

Az első és legnagyobb hiba a lábazati szigetelés teljes hiánya. Erről közreadunk néhány fotót okulásul. A fotókon jól látszik, hogy az egyébként szépen lehőszigetelt és színezett homlokzati hőszigetelés lebontása után de-

A lábazati szigetelést minden esetben felületfolytonosítani kell a pincei függőleges falszigeteléssel vagy talajon fekvő padlók esetében az épület padló alatti vízszintes szigetelésével. rült fény a hiányosságra. A másik hiba, hogy az alsó 50 cm-es mezőben nem zárt cellás hőszigetelést alkalmaztak, amely ráadásul egyszerűen a járda térburkolat alatti betonjáról közvetlenül indult. Az expandált polisztirol a vizet a nedves betonból és az oda jutó csapadékvizekből egyaránt felveheti és

hosszan tárolja. Ezáltal a hőszigetelő képessége is lecsökken, akár hőhíd is kialakulhat, ami növeli a penészképződés esélyét. A hiba következményei már az épület átadása után néhány hónappal megjelentek a belső oldalon a vakolat elszíneződésében és a belső páratartalom megnövekedésében. A fotókon jól látszik, hogy a nyílászáró és a lábazati szigetelés vízhatlan kapcsolata sem készült el, így a csapadékvizek az ajtó alatt a belső aljzatbeton alá jutottak. Ez a belső oldalon eleinte nem jelentkezik kézzel foghatóan, mert az aljzatbeton alatti padlófűtés hőszigetelésén lévő PE fólia egy ideig jól zárja a fokozatosan gyűlő csapadékvizek párolgásból fakadó többlet-páramennyiséget és az expandált hőszigetelés sok vizet képes tárolni. Ezek a bejutó vizek a vízszintes padlószigetelés alatti szerelőbeton lejtési viszonyaitól függően a hőszigetelés alatt tócsában gyűlnek össze, míg el nem érik azt a szintet, mikor már a belső válaszfalakon keresztül megtörténik a felszívódásuk. Ekkor hívnak fel értetlenül a tulajdonosok, hogy állapítsuk meg, mi lehet az oka annak a misztikus nedvesedésnek, amely csak a lakás közepén lévő válaszfalakban jelenik meg. Most januárban alkalmam nyílott arra, hogy ezen folyóirat fő célkitűzésének, az építési hibák okainak és lehetséges elkerülésüknek épületekben testet öltő valós megjelenését közvetlenül tanulmányozzam, ráadásul egyetlenegy épületen.

Maradjunk a lábazati szigetelésnél!

Említettem, milyen fontos a nyílászáró alatti szigetelés is. A nyílászáró fajtájától függően a vízhatlan lezárás készülhet a szigetelés anyagából vagy közvetítő szerkezet: bádogozás, koracél, vörösréz lemez közbeiktatásával.

A nyílászáró fajtájától függően a vízhatlan lezárás készülhet a szigetelés anyagából vagy közvetítő szerkezet: bádogozás, koracél, vörösréz lemez közbeiktatásával.

10


2015. február

15/02/16 11:35

Javasoljuk szigetelési szakmérnök bevonásával szigetelési kiviteli terv készíttetését a szigetelési munkák megkezdése előtt a hasonló hibák elkerülése érdekében. Az itt látható képek azt bizonyítják, hogy belső vízszintes padlószigetelés sem készült, így két olyan szigetelést összekötni, amely nem létezik, igencsak bajos lett volna. Ugyanezen épületen a földszinti teraszra nyíló impozáns tolóajtó alatt is elkövették ugyanezt a vízszigetelési hibát, azzal tetézve, hogy a beépített vasbeton lemezszerkezet elkészítésekor a hőszigetelés fontosságáról megfeledkeztek. Habár teljesen jó szándékkal a nyílászáró alá hibásan építettek be egy expandált hőszigetelést, a belső aljzatbetont és a terasz alatti vasbeton lemezt hőszigetelés szempontjából nem választották el, így az ajtó teljes hosszában jelentős hőhíd alakult ki, amely a földszinti falakban jelentkezett egyelőre kapilláris felszívódás formájában. Találkoztam olyan esettel is, amikor a tulajdonos saját magától rájött, hogy a problémát a lábazati szigetelés hibája okozza, a javításra ki is hívott egy „szakcéget”, de a javítás nem sikerült. Ezután keresett meg a tulajdonos azzal, hogy „most már kerül, amibe www.epitesi-hibak.hu


kerül”, de találjam meg végre a hibát, és határozzam meg a kijavítás módját. A helyszínen megállapítottam, hogy a javító cég azt a hibát követte el, hogy a főfal melletti járdáról csak a burkolatot távolította el, és a mintegy 10 cm felvezetett kenhető rugalmas habarcsszigetelést a burkolat alatti betonra hajtotta le, ahelyett hogy a betont egy sávban a főfallal párhuzamosan elbontotta volna, és a lábazati szigetelést összekötötte volna a fal alatti vízszintes falszigeteléssel, lehajtva az alap külső síkján minimum 15 cm-t. Amint látható, ezek a hibák csak jelentős bontás után javíthatók, ami a szigetelésen túl a helyreállítás költségeivel együtt az építéskori bekerülési ár tízszeresét is elérheti, nem be-

szélve az anyagi és eszmei károkról, esetleges jogi következményekről. Javasoljuk szigetelési szakmérnök bevonásával szigetelési kiviteli terv készíttetését a szigetelési munkák megkezdése előtt a hasonló hibák elkerülése érdekében. 

Héra Gábor Méhes Renoszig Kft., ügyvezető igazgató, szigetelő szakmérnök, mélyépítő ü. mérnök

11

15/02/16 11:35

diagnózis

Épületszerkezetek jellemző hibái 1. rész

Az épületeket alkotó épületszerkezetek funkciójuk, szerkezeti kialakításuk és anyaguk szerint rendkívül sokfélék lehetnek. E rövid ismertető tanulmányban az épületszerkezetek néhány fajtáját érintő gyakoribb hibákat mutatjuk be. Ezen tipikus hibák ismerete egyaránt fontos lehet a tervezők, kivitelezők és épületfenntartók számára, hiszen a megismerés, felismerés az első fontos lépés a megelőzés irányába. Falszerkezetek hibái

A teherhordó és térelhatároló falszerkezetek együttesen az épületek egyik legfontosabb, a téralkotást, a szerkezeti erőjátékot és a használati funkciót meghatározó szerkezetcsoportját alkotják, amelyben az említett funkciók együttesen, egymásra hatva működnek. Az általános állapotelemzés és a szerkezetspecifikus diagnosztika során célszerű a falszerkezeteket a burkolatokkal, illetve bevonatokkal együtt vizsgálni. Épületfizikai jellegű elemzés esetében pedig a homlokzati nyílászáró szerkezeteket is be kell vonni a vizsgálatba, hiszen együttes állapotuk, illetve épületfizikai „teljesítményük” határozza meg a végeredményt. Bonyolíthatja a kérdést a teherhordó főfal, a felületképzés és a nyílászáró eltérő élettartama és a különkülön is elemezhető állagromlási folyamatok egymásra hatása. Teherhordó és nem teherhordó falszerkezetek sokféle anyagból és sokféle technológiával készülhetnek. Az alábbiakban elsősorban a hagyományos, kézi falazóelemekből épített falak hibáival foglalkozunk.

1. kép: A téglafalazatban kialakult ferde repedés a falszerkezet egyenlőtlen süllyedésére utal Nedvesség hatására vagy egyéb agresszív hatásra megindulhat a falazóelemek, illetve a falazóhabarcs mállása is, ami szilárdságcsökkenéssel jár. Ha ez a folyamat egyenlőtlen szi-

lárdsághoz vezet, a következmény szakaszos omlás vagy repedezettség lehet. Természetes kőből készült falazatok esetében nagy forgalmú városi környezetben, a levegőszennyeződés hatására kialakulhat a kőkorrózió, amely a kedvezőtlen elszíneződés mellett szilárdságcsökkenéssel is jár. Porózus anyagú falazatoknál – különösen akkor, ha nem fordítottak kellő gondosságot a fagyálló anyagok alkalmazására – gyakori az anyagmorzsolódáshoz vezető fagykár, ami a teherbírás szempontjából a hasznos keresztmetszet csökkenéséhez vezethet. Hőhidas szerkezeti csomópontok közelében, illetve az ún. geometriai hőhidaknál, ha a belső tér párás, szellőzetlen, kialakulhat a penészkárosodás, amelynek kedvezőtlen esztétikai megjelenése mellett súlyos egészségkárosító hatása is lehet. Egy az irányításommal elvégzett budapesti reprezentatív épületvizsgálat anyagából készült diagnosztikai elemzés több mint 300 épület adataiból vont le átfogó következtetéseket. Ebből mutatunk be néhány jellemző adatot. A vizsgált épületállomány 1890 és 1940 között épült, és egy jelentős építési korszak tipikus épületszerkezetei alkotják. Ebben az időszakban a falak túlnyomó többsége tömör, égetett agyagtéglából készült, de a 30-as évektől már megjelentek az üreges téglák is. A beton és vasbeton még nem meghatározó mennyiségű. Nagytömegű alkalmazására a 60-as évek után az iparosított jellegű tömeges lakásépítés elterjedésével került sor.

A falszerkezetek gyakoribb hibái: faltörés, repedés, falazóhabarcs-mállás, süllyedés, kihajlás, átnedvesedés, fagykár, elégtelen hőszigetelés, mechanikai sérülés, anyagmorzsolódás, kémiai eredetű károsodás. A teherhordó falszerkezetek könnyen felfedezhető jellegzetes hibái a repedések, amelyek hézagrajzából, irányából általában jól lehet következtetni a kiváltó okokra. A 45°‑os hajlásszögű repedések gyakran alapozási hibára, egyenlőtlen süllyedésre vezethetők vissza. Előfordul, hogy az épület egyes szakaszait a nem kellő gondossággal elvezetett csapadékvíz mossa alá. Ilyen károsodás a homlokzati falon vezetett csapadékcsatorna lefolyócsövének sérüléséből vagy a csőtoldás szétcsúszásából is kiindulhat.

12

eh1502_12-14_koppany.indd 12

1. ábra: A teherhordó falszerkezetek jellemző hibáinak megoszlása a reprezentatív épületvizsgálat alapján

2015. február

15/02/16 11:21

Az 1. ábrán látható hibamegoszlás jól mutatja, hogy a falszerkezeti hibák döntő többsége a nedvességszigetelés elégtelen voltából származik, annak következménye. Az épületfizikai (elsősorban hővédelmi) szempontoknak való meg nem felelés az 1980 körüli hőtechnikai elvárások szerint volt értékelve. A reprezentatív vizsgálat által érintett időszakban az általánosan alkalmazott falvastagság 44, illetve 38 cm volt tömör téglából. Az érintett épületek közül a jelenlegi hőszigetelési elvárásoknak egyetlenegy sem felelt meg. A magyarországi lakóépület-állomány jelenleg is használt túlnyomó többsége a vizsgált időszakban épült, és többségük utólagos kiegészítő hőszigetelésére még nem került sor, ezért a hazai energia talán legnagyobb (és korszerűsítéssel hatékonyan csökkenthető) részét az elhanyagolt épületállomány fogyasztja.

Homlokzati felületképzések, vakolatok hibái

Az épületek „védőöltözetével”, azaz a homlokzati felületképzésekkel és burkolatokkal kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy ezek a szerkezetek nem nagyon fontosak, illetve elsősorban esztétikai feladataik vannak. Fontos annak felismerése, hogy a teherhordó falszerkezetek biztonságossága, élettartama jelentős mértékben függ a külső védelem minőségétől. Nyilván számos esztétikai, építészeti megfontolás előzi meg a homlokzati felület megválasztását. Gyakran ütközik a „végleges”, azaz az épület teljes élettartamát kiszolgáló megoldás (pl. tömbkő burkolat) és a rövidebb élettartamú, de gyakran változtatható, frissíthető kialakítású homlokzatképzés (pl. vakolat) kiválasztásának szempontrendszere. Az épületszerkezetek felületképzésének, vakolatának állapota, minősége – ahogy az a falszerkezeteknél és a vázszerkezeteknél is világosan megmutatkozik – nemcsak a külső esztétikai megjelenésben, hanem az állagvédelemben is fontos szerepet játszik.

2. kép: Sókivirágzás képe homlokzati vakolat felületén kár és a felületi erózió következményeként a szerkezeti károk egymásra hatása fokozatosan felgyorsuló állagromlási folyamatot eredményezhet. Az ún. nyerskő, beton és tégla felületképzések sokáig az átlagosnál időtállóbbnak mutatkoztak. A nagy forgalmú városi környezetben a szennyezett levegő hatására sajátos korróziós jellegű folyamatok indultak be ezeken a felületeken is. Különösen a porózusabb szerkezetű építőköveknél tapasztalható jelentős állapotromlás.

A nyers betonfelületek várható élettartamát korábban jelentősen túlbecsülték. Sok újkorában impozáns középület mutat sajnos szomorú képet az erodált, kifagyott, helyenként barna rozsdalé lecsorgásával is „ékesített” nyersbeton felületeivel. A nyerstégla felületeknél talán leggyakrabban a falban felszivárgó talajnedvességből származó agresszív sók kicsapódása okoz kellemetlen elszíneződést, továbbá a sókristályok növekedése következtében megkezdődik a szilárdságcsökkenéshez vezető anyagmorzsolódás is.

Homlokzati felületképzések, vakolatok gyakoribb hibái: repedezettség, mállás, fagykár, szilárdságvesztés, vakolatleválás, elszíneződés, sókivirágzás, korróziós károsodás, falazóelem-kötési hiba, habarcshézag-kitöltési hiba, fészkes nyersbeton felület, egyenetlen felület. A felületi elváltozások vizsgálata során a festés vagy vakolat állapotának megítélése mellett egyéb, eltakart hibákra is következtetni lehet. Egy vékony repedés, egy helyi foltosodás vagy a bevont felületről való leválás számos szerkezeti hibára hívhatja fel a figyelmet. A hibák folyamatos és kölcsönös egymásra hatása egy-egy vakolt falszerkezetnél különösen jól megfigyelhető. A nem kellően előkészített falfelületre felhordott vakolat foltokban elválhat a hátfaltól, miközben hajszálrepedések alakulnak ki a felületén. Ezekbe a repedésekbe a csapadékvíz akadálytalanul bejuthat, részben növelve az elvált vakolatmező kiterjedését, részben pedig fokozva a fal nedvességtartalmát. A fagywww.epitesi-hibak.hu


3. kép: Felhólyagosodott, hámló felületképzés jellegzetes képe

13

15/02/16 11:21

diagnózis

4. kép: Vízelvezetési hibából adódó kiterjedt homlokzati fagykár A vakolatok hibái közül kiemelésre érdemesek a felületi tapadás nem elégséges voltából eredő vakolatleválások, aljzatmozgásra utaló repedések, felázásból, átázásból eredő elszíneződések, majd fagykár következményeként kialakuló szilárdságvesztés, mállás. A sókivirágzás itt is előfordulhat, hasonlóképpen a téglaburkolatokhoz. Párazáró tulajdonságú bevonatok esetében a páradiffúziós hatásra kialakuló vakolatleválás sem ritka jelenség. A már említett reprezentatív vizsgálatba bevont épületek közel 30%-ánál hiányzott a homlokzatvakolat, amely az épület első védelmi vonalát jelentette volna a külső oldalon. Hiányában hamarosan megindult a falazat eróziója, majd szilárdságcsökkenése. A 342 db vizsgált épület többsége az 1980‑as évekig még egyáltalán nem volt felújítva. A vakolat aláüregeltsége 35% körüli értéket mutatott, ami azt jelenti, hogy erről a felületről is hamarosan lehull majd a vakolat. Ha nem megfelelő a vakolat aljzata – azaz a falazat felülete –, nem jön létre biztonságos felületi tapadás. Természetesen az aláüregelődésnek számos anyagtani, épületfizikai, építéstechnikai oka lehet.

barccsal felragasztott lapburkolatok esetében gyakori hibaok az aljzat nem megfelelő kialakítása. A következmény ilyenkor a lapok egyenkénti vagy nagyobb felületen történő leválása. Ugyanez a következmény akkor is, ha a habarcs vagy ragasztó nem megfelelő minőségű, esetleg felülethiányosan van felhordva. Fagyveszélyes területeken (Magyarország a kontinentális éghajlatával ilyen) a nem fagyálló burkolólapok külső térben való alkalmazása biztos hibaforrás. Homlokzati falburkolatok gyakoribb hibái: fagykárosodás, leválás az aljzatról, a hézagoló habarcs kipergése, a rögzítőelemek korróziós károsodása, illetve keresztmetszet csökkenése, elszíneződés, dilatáció hiánya, feszültségi törés, illetve repedés, kémiai károsodás, rongálás, mechanikai sérülés, szennyeződés. Páradiffúziós folyamatok ugyancsak vezethetnek a falburkoló lapok leválásához, különösen a mázas, ún. kismozaiklapok esetében. Az 5. képen sérült, levált szegélyű kismozaiklap burkolat részlete látható.

Homlokzati falburkolatok hibái

A falburkolatok diagnosztikai elemzése során célszerű megkülönböztetni a hátfalazathoz közvetlenül ún. csorbázattal hozzáépített burkolatokat és a falhoz légréteggel (esetleg még közbeiktatott hőszigeteléssel) csatlakoztatott burkolatokat. A csorbázatos kő- és téglaburkolatok hibája gyakran a hátfalazattal kialakított kapcsolat nem megfelelő voltából adódik. Alapvető hibaokok a hátfalazathoz való bekötés nem megfelelő volta, a szükséges kiváltások hiánya és a nem megfelelő fajtájú, illetve minőségű habarcs alkalmazása. A hátfalazathoz bekötő fémszerelvények korróziója is előfordulhat. A hátfalazatra ha-

14


Tömbkő burkolatok esetében mechanikai hatásra könnyen kilazulhatnak a nem megfelelő kötésben elhelyezett, illetve rosszul kitöltött habarcshézagú vagy rossz minőségű habarcsba rakott kövek. Lemezes kőburkolatok esetében gyakori hiba, hogy a fém rögzítő elemek nem rendelkeznek megfelelő korrózióvédelemmel. A kőburkolat mögé jutó nedvesség természetesen felgyorsítja a korróziós folyamatokat. Agresszív levegőjű környezetben a már említett kőkorrózió folyamata is jelentős kárt tehet a burkolatban. A nedvszívó, porózus kőburkolatok fagy általi károsítása is gyakori hiba. Ilyenkor a kövek szilárdságvesztése miatt a burkolatot le kell bontani. A hátszellőztetett légréteges falburkolatok többsége vékony lemezes burkolatokkal történik. Ezek anyaguktól és rögzítésmódjuktól függően többféle módon károsodhatnak. Acéllemez burkolatoknál a korróziós károsodás jellemző, bár ez a jelenség az újabb beégetett lakkozású felületeken már kevésbé jellemző. Acélanyagú szerkezetekkel, rögzítő elemekkel érintkező alumíniumlemezek esetében előfordulhat a kontaktkorrózió jelensége, és az alumíniumlemezek különösen érzékenyek a mechanikai hatásokra (horpadás) is. Deformáció könnyen előfordulhat a szegélyük mentén túlságosan szorosan rögzített lemezek hőhatásra történő méretváltozásakor. Műanyag – különösen régebbi PVC- – lemezek esetében számítani lehet az ultraviola sugárzás hatására bekövetkező degenerációra (öregedés). Faanyagú burkolat és tartószerkezete esetében a rovarfertőzés és korhadás is szerepelhet a hibaokok között. A nedvességre való fokozott érzékenységgel a külső téri faburkolatoknál mindenképpen számítani kell. Az jellegzetes épületszerkezeti hibák bemutatását a következő folyóiratszámban folytatjuk. 

Irodalomjegyzék

Dr. Koppány Attila: Épületdiagnosztika – Építési hibák – Építési patológia, Magyar Építőipar, 2000. 11–12. sz. 341–450. Molnárka Gergely: A szemrevételezéses épü letdiagnosztika módszertani korszerűsítése, Magyar Építőipar, 2008. 1. sz. 20–24. Bukovics Ádám: Budapesti lakóépületek épü letszerkezetei és épületdiagnosztikai elemzése, Magyar Építőipar, 2009. Osztroluczky Miklós: Épületkárok, Budapest, Cser Kiadó, 2011.

Prof. Dr. Koppány Attila egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

5. kép: A kismozaiklap homlokzatburkolat megbomlott, alsó szegélye levált

A kapcsolódó mintadokumentumot letöltheti szerkeszthető formában a www.epitesi-hibak.hu honlapról: Hiba és hiánypótlási jegyzőkönyv

2015. február

15/02/16 11:21

Felelősség

Építési engedély nélküli, építési engedélytől eltérő építkezés szomszédságában

A jó szomszédság A jelen cikkben azt a közgondolkodással ellentétes bírósági gyakorlatot mutatom be, miszerint a Ptk. szomszédjogi szabályaira alapított kártérítési igény kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a zavaró hatást előidéző épület engedély nélkül vagy az építési engedélytől eltérően épült meg, és ez alapozhatja meg a kárigényt. Függetlenül az építési engedély szabályszerűtlen voltától – akár teljesen építéshatóságilag engedélyezett épületek esetén is – van rá példa, hogy a szomszédot a megépített épület szükségtelenül zavarja.

A

szomszédjog megsértésére alapított kárigény vizsgálatakor azt kell eldönteni, hogy megvalósult-e szükségtelen zavarás. A szükségtelen zavarás fogalma nemcsak a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak, engedélyeknek való megfelelés hiányára visszavezethető zavarást jelenti, hanem olyan, a szűkebb lakókörnyezetben kialakult építési módozatok, szokások figyelmen kívül hagyását, mellyel az építkező tulajdonos az épített környezet helyben kialakult, funkcionális jelentőséggel bíró műszaki-építészeti megoldásaitól tér el, és az így létrehozott építmény okoz zavaró hatást.

Kilátásvesztés

Számos példa van arra, hogy az engedély nélküli építkezés zavaró, polgári jogi értelemben is erre mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.717/2007 számú ítélete. Az ítélet külön hangsúlyozza, hogy a hatósággal szemben indított per nem vezet eredményre. A felperesi kereset lényegében kártérítési igény előterjesztésére irányult, tekintettel arra, hogy az elsőrendű alperes a szomszédos ingatlanra egy melléképületet engedély nélkül épített, ami önmagában csökkentette az ingatlan forgalmi értékét. A felperes értékcsökkentő tételként jelölte meg, hogy a melléképületben az elsőrendű alperes zajjal járó karbantartó, javító-szerelő tevékenységet végez, valamint beárnyékolja az ingatlanát, és ezzel elveszik tőle a kilátást. A perben negyedrendű alperesként az ingatlan illetékességi területén található

A szomszédjog megsértésére alapított kárigény vizsgálatakor azt kell eldönteni, hogy megvalósult-e szükségtelen zavarás. www.epitesi-hibak.hu

eh1502_15-18_izsak.indd 15

15

15/02/16 11:22

Felelősség

önkormányzattal szemben is volt követelése a felperesnek. A negyedrendű alperes érdemi ellenkérelmében azt adta elő, hogy károkozó jogellenes magatartást nem tanúsított, mivel elrendelte az engedély nélkül megépített épület bontását, ezt követően bírságot, illetve kényszerbontást rendelt el. Az elsőfokú bíróság vele szemben a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ezen vonatkozásban az ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában előadta, hogy a bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a Ptk. 100. §-ának alkalmazása során az igazgatási szabályokban előírt követelményrendszer irányadó a hatósági eljárásban, a bíróságot nem köti, így valamely hatósági engedély kiadása nem zárja ki a jogellenes joggyakorlás bírósági megállapítását. Ha azonban a hatóság éppen a szomszéd jogos érdekére hivatkozással nem adott ki a kérelmezőnek engedélyt, úgy az engedély nélküli építkezés kapcsán, illetve annak

16


következményeként gyakorolható tevékenységről minden további vizsgálódás nélkül megállapítható, hogy az általa szükségtelen zavarás megvalósult. Az első-, illetve másodfokú bíróság ítélete annyiban tér el egymástól, hogy az ítélőtábla a másod-, illetve harmadrendű alperes vonatkozásában nem találta megalapozottnak a keresetet. Indokolása szerint a szükségtelenül zavaró hatás nem az építtető másodrendű alperes, és nem a harmadrendű alperes, aki a lakóház bővítésének építtetője volt, miatt jött létre, hanem az elsőrendű alperes kft. tevékenységének gyakorlásával, valamint a tulajdonos céljára épített csarnok létesítésével valósult meg.

A jó hírnév sérelme

A következő jogeset Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007 számú ítélete, amely az építési engedélytől való eltérés miatt nem vagyoni kárigénnyel jó hírnév sérelmére alapított kereseti kérelem érvényesítéséről szól.

A felperes keresetében húszmillió forint értékcsökkenést és kétmillió forint nem vagyoni jellegű kárigényt terjesztett elő. Előadta, hogy közvetlen szomszédságában az első-ötöd rendű alperesek jogerős, de nem végrehajtható határozat, építési engedély birtokában építkezni kezdtek, de a közben folyamatban lévő építéshatósági eljárásban az építkezést leállították, az építkezést ennek ellenére folytatták. Az épület jelentősen túlhaladta a lehetőségek szerinti méreteit. Az oldalhatár beépítése végett lehetetlenné tették, hogy a felperes saját telkét beépítse. A hatodrendű alperes önkormányzat felelősségét arra alapította, hogy nem tett hatékony intézkedést az építkezés leállítására vonatkozó határozata betartása érdekében, ezzel hozzájárult a jogsértő helyzet kialakulásához. A nem vagyoni kárigényt arra alapította, hogy az eljárás idegileg megviselte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az elsőrendű alperes egy bulvármagazinban tett kijelentésével, amely szerint

2015. február

15/02/16 11:22

a felperes „mániákus feljelentő”, megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az elsőfokú bíróság az elsőrendű alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 750 000 forint le nem rótt kereseti illetéket, és 15 napon belül fizessen meg az első-ötöd rendű alpereseknek 1 200 000 forint, a hatodrendű alperesnek 480 000 forint, a hetedrendű alperesnek 600 000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 100. §-át, 339. §-ának (1) bekezdését és 349. §-ának (1) bekezdését. Kiemelte, hogy a kárfelelősség törvényi elemei közül három elemet, a jogellenes magatartást, a kárt és az okozati összefüggés fennállását a felperesnek kellett bizonyítania. A felelősség elemei vonatkozásában azt állapította meg, hogy az ötödrendű alperes építkezése több tekintetben sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, az építkezést végrehajt-

dására és továbbépítésére az engedélyt feltételekkel megadta. Az alperesi építkezés során feltöltötték a talajszintet is, emiatt az alperesi talajszint körülbelül 80 cm-rel meghaladja a felperesi ingatlan talajszintjét, ezáltal a felperesi ingatlanra fokozottabb rálátás nyílik. Az ily módon megvalósult alperesi felépítményből, a társasház lakásaiból és a feltöltött telekről is rálátás nyílik a felperesi konyhaablakra, a bejárati ajtó feletti hálószoba ablakára és a felperesi teraszra, illetve pihenőkertre. A felperesi ingatlanok forgalmi értéke összesen 110 579 320 forint.  A kereset A felperesek végleges keresetükben az alperest 26 000 000 forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni, elsődlegesen a Ptk. 100., másodlagosan a Ptk. 339. §-a alapján, a kárt az alperesi építkezés miatt a felperesi ingatlan forgalmi értékcsökkenésében jelölve meg. Követelésük alátámasztására ingatlanforgalmi értékbecslést csatoltak, amely a fel-

lemény mellett a helyszíni szemlén tapasztaltak is alátámasztották. A felperesek személyes élettere az alperesi ingatlanról történő belátással szükségtelenül terhelt. Az alperes üzleti érdekei odavezettek, hogy a felperesek ingatlana károsodott, ezért az alperes felelőssége a Ptk. 339. §-a alapján fennáll, a kár ös�szegét az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakvélemény adatai alapján a forgalmi érték 8%-ában határozta meg. A felperesek meghaladó kárigénye nem nyert bizonyítást, ezért azt a bíróság elutasította, míg a perköltséget a pervesztesség-pernyertesség arányában osztotta meg a felek között.  Másodfokú ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a Fővárosi Ítélőtábla az arra alapított jogi következtetésekkel is egyetértett. A fellebbezésben fog-

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. ható építési engedély nélkül kezdte meg, és az építési szabályokat sértő tervek alapján fejezte be. A hatod- és hetedrendű alperesek esetében a jogellenes magatartás megvalósítása már nem egyértelmű, különösen a hatodrendű alperes esetén, de ezeket részletesen nem vizsgálta, mert álláspontja szerint a felperesnek az ingatlan értékcsökkenésében jelentkező kára nincsen.

Intimitásvesztés

A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.028/2008 szám alatti ítélete engedély nélküli építkezés polgári jogi következményét mutatja be.  A tényállás A felperesek osztatlan, 1/2-1/2 arányú közös tulajdonában álló, saroktelken lévő ingatlanán háromgenerációs családi ház van. A szomszédos garázsfelépítményes ingatlan az elsőrendű felperes kizárólagos tulajdonát képezi. A két ingatlan együttes forgalmi értéke 110 579 320 forint, azokat a felperesek egybenyitva, egy ingatlanként használják. Az L alakú családiház-felépítmény két szárnya tágas teraszt fog közre, ami a garázs előtti nagyméretű pihenőkertre néz. A szomszédos ingatlanon 2005 tavaszáig egy romos állapotú, egyszintes felépítmény állt, 2005 tavaszán az épületet az alperes elbontotta, és oda négylakásos társasházat épített fel. A kivitelezés során eltértek az építési engedélytől, az engedélyezési tervek szerinti 3-3 helyett 4-4 ablakot helyeztek a felperesi ingatlan felé néző oromfalra, a tetőtérbe tervezett félköríves galériaablak helyett pedig további két ablakot. A jogerős építésügyi határozat az alperesi épület fennmarawww.epitesi-hibak.hu


peresi ingatlanok együttes forgalmi értékét 133 000 000 forintban véleményezte, míg az alperesi építkezés miatti értékcsökkenést ennek 20–25%-ában, azaz 26 000 000 forintban. Előadták, hogy a 2000-ben épített lakóházuk kialakításánál, tájolásánál arra törekedtek, hogy a két ingatlanból egységes, pihenésre, feltöltődésre alkalmas életteret hozzanak létre, ez az intimitás sérült az alperesi építkezéssel. Álláspontjuk szerint az alperest üzleti szempontok vezérelték, amikor négylakásos társasházat, nem pedig a környéken szokásos módon családi házat létesített. Ebből az alperes nyereséget realizált, a felperesi ingatlanok ugyanakkor forgalmi értékcsökkenést szenvedtek. A négy lakás erőltetett elhelyezése miatt volt szükség arra is, hogy az épületet ne csak az utcára, udvarra, de a felperesi ingatlan felé is tájolják, ez eredményezte, hogy az alperesi épület tíz ablakából látható a felperesek élete, ez a tény a felperesi ingatlan forgalmi értékét nyilvánvalóan csökkenti, az ebből eredő kárt az alperes köteles megtéríteni.  Elsőfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével 8 846 320 forint megfizetésére kötelezte az alperest, míg a meghaladó keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül 144 975 forint perköltséget fizessenek meg az alperesnek. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint az alperesi építkezés a teljes felperesi ingatlanon intimitásvesztést eredményezett a felperesi ingatlanra nyíló ablakok száma és nagysága, az építmény elhelyezkedése és a talajszint feltöltése következtében; ezt a tényt a szakvé-

laltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a következőket emeli ki. A Ptk. 100. §-a értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A 339. § (1) bekezdése alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.  A helyben szokásos építési módok A peres felek viszonyában az a körülmény, hogy az alperes négylakásos lakóépület létesítésére, majd az engedélytől eltérően felépített épület fennmaradására és továbbépítésére engedélyt kapott, az alperesi építmény felperesi ingatlanra gyakorolt, az alperes által sem vitatott zavaró hatásának szükségességét önmagában nem bizonyítja, ahhoz annak igazolása is szükséges, hogy az alperes a helyben szokásos építési módok, ezen belül az épület tájolási, elhelyezési jellemzőit is figyelembe vette. A per adataiból megállapíthatóan a helyben szokásos beépítési mód a családi ház felépítmény intimitását mutató, az épület tájolásánál, az ablakok elhelyezésénél is ennek megfelelően alkalmazott műszaki-építészeti megoldásokat követi. Ezen környezeti jellemzőkhöz az alperesi épület nem idomul, a telek adottságai miatt a négy lakás elhelyezése csak a megvalósult módon kialakított tájolást tette lehetővé, ez azonban nem teszi szükségessé az alperesi zavarást. A négy lakás

17

15/02/16 11:22

Felelősség

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. kialakításához fűződő alperesi érdeket a felperesek intimitáshoz fűződő érdekével ös�szevetve, a területfejlesztési törekvésekre is tekintettel, az állapítható meg, hogy az alperes az építkezés során nem alkalmazta a helyben szokásos építési, tájolási jellemzőket, az így létrehozott építmény ezért szükségtelenül gyakorol zavaró hatást a felperesi ingatlanra, tehát az ezzel kapcsolatban a felpereseket ért kárért az alperes felelősséggel tartozik. Az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a felperesi és az alperesi érdekkört, és megalapozot-

18


tan kötelezte az alperest a felperesek forgalmi értékcsökkenésben jelentkező, a perben kirendelt szakértő által kimunkált kár kártérítésként való megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a garázsfelépítménnyel rendelkező ingatlanra az elsőfokú bíróság külön intimitásvesztést nem állapított meg, az alperesi zavarás azonban az egységesen kialakított felperesi lakóterületben következett be, ennek pedig szerves része a garázs és a terasz közötti pihenőkert is, az intimitásvesztés ily módon a teljes, két ingatlanból álló felperesi terület forgalmi értékét csökkenti. Az alperesi zavarás nem minősül szükségesnek amiatt sem, hogy a felperesi felépítmény csaknem akkora tömegű, mint a négy lakásból álló alperesi, illetve hogy a felperesi felépítmény elhelyezkedése miatt egyszerű tetőtér-beépítés esetén is belátás nyílna a felperesi teraszra. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, hogy a felperesek háromgenerációs családi háza a felperesi ingatlanok használati módja, a két telek kapcsolódása miatt valójában egy tágas életteret képvisel, másfelől a tetőtér-beépítésre vonatkozó alperesi hivatkozás nem bír aktualitással: a tényleges helyzet az, hogy négylakásos lakóépület épült, ezáltal az alperesi ingatlan több

pontjáról a felperesi ingatlanra jelentős rálátás nyílik. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy semmivel sem igazolható a szomszédjogi szabályok szempontjából az az alperesi eljárás, amellyel saját ingatlana terepszintjét megemelve további szükségtelen rálátást tett lehetővé a felperesi ingatlanra. A szomszédjogi igényegeket a zavaró hatás keletkezésétől számított öt évig lehet érvényesíteni, és mindig azzal szemben, aki okozta. Azaz az építtetővel szemben az építkezéssel összefüggésben keletkező zavaró hatások, a használatból eredő zavaró hatások tekintetében az új tulajdonossal szemben. A kár ös�szegét az ingatlan forgalmi értékének csökkenéséből lehet levezetni. 

Dr. Izsák Orsolya ügyvéd

A kapcsolódó mintadokumentumot letöltheti szerkeszthető formában a www.epitesi-hibak.hu honlapról: Építési engedély iránti kérelem

2015. február

15/02/16 11:22

irattár


Sorozatunk előző cikkében az építtető az építési műszaki ellenőr között kötendő megbízási szerződést néztük meg, jelen cikkünkben pedig a kivitelező és a felelős műszaki vezető közötti megbízási szerződést mutatjuk be. Hasonlóan a műszaki ellenőr szerződéséhez, itt is több jogszabályt kell figyelembe venni ahhoz, hogy tudjuk, pontosan mit tartalmazzon a szerződés. E jogszabályok – Polgári Törvénykönyv, 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet és a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet – megegyeznek a műszaki ellenőr szerződésénél felsoroltakkal. Megnézzük továbbá, hogy melyek azok az elemek, melyeket a felek a saját biztonságuk érdekében a szerződésben szeretnének látni. Mikor kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása?

Erre a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet röviden megadja a választ, amikor azt mondja, hogy az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja. Ez alól egy kivételt enged a jogszabály. Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan – építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő – építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. Megjegyezzük, hogy a rendelkezésnek volt olyan időszaka kb. négy hónapig, amikor a két gondolatjel közötti részt nem tartalmazta. E nélkül a megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás irányítása mellett egy toronyház is épülhetett volna, ha nem vesznek igénybe alvállalkozót. Ezt a jogalkotó egy idő után korrigálta a jelenleg is hatályos szövegre. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó/alvállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

Mire szól a megbízási szerződés?

A kivitelező a szerződésben megfogalmazott feltételek alapján megbízza a felelős műszaki vezetőt a kivitelezés kapcsán megvalósuló építési-szerelési munkák teljes körű, komplex felelős műszaki vezetői feladatainak ellátásával. A szerződésben azt is meg kell határozni, hogy a felelős műszaki vezető feladatait az általános vagy a sajátos építmények felelős műszaki vezetői szakterület vonatkozásában megfelelő tapasztalattal és jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlóként végzi, illetve végezheti. A felelős műszaki vezető irányítási tevékenysége az építtető és a kivitelező között kötött kivitelezési szerződésben vállalt teljes www.epitesi-hibak.hu

eh1502_19-21_papp.indd 19

19

15/02/16 11:23

irattár

építőipari kivitelezési tevékenységnek és az ahhoz kapcsolódó minden szolgáltatás és kötelezettség teljesítésének (pl. használatbavételi eljárás, szakhatósági ellenőrzések stb.) irányítására terjed ki.

Tartalma

A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét, a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét, a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását. Érdemes mindjárt a szerződés elején rögzíteni, hogy a felelős műszaki vezető rendelkezik építésirányítási és felelős műszaki vezetői tapasztalatokkal, illetve azt is, hogy a hatályos jogszabályoknak – a már említett 266/2013. (VII. 11.) kormányrendeletnek – megfelelő felelős műszaki vezetői végzettséggel és megfelelő szakmagyakorlási jogosultsággal is. Nincs előírva, de elektronikus építési napló vezetése esetén a naplóügyféljelet (NÜJ) sem árt beírni a szerződésbe. Ez azért fontos, mert ha a beruházásnál kötelező az elektronikus építési napló (e-napló) vezetése, és megállapodás alapján a kivitelező helyett a felelős műszaki vezetőnek kell az elektronikus építési naplót vezetnie, csak a NÜJ szám ismeretében lehet neki kiosztani a szerepkört. Mindenképpen rögzíteni kell, hogy a felelős műszaki vezetőt mely kivitelezési tevékenység végzésénél szeretnénk megbízni. A szerződésbe kell foglalni a kivitelezési tevékenység helyét és a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját, továbbá a felelős műszaki vezetőnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét.

Kötelező feladatok

Természetesen a szerződés lényeges, ha nem a legfontosabb része, hogy a felelős műszaki vezetőnek mi a pontos feladata. E feladatokat kötelező jelleggel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet 13. és 14. §-a részletesen tartalmazza. Ezeket most nem sorolnánk fel, hanem kiemelnénk egy-egy fontosabb feladatot. Természetesen ezen kívül a szerződésbe lehet foglalni mindazokat a pluszjogokat és kötelezettségeket, melyeket mind a kivitelező, mind pedig a felelős műszaki vezető fontosnak érez a saját részéről.  Az e-napló Ha a felelős műszaki vezető a kivitelező megbízása alapján vezeti az elektronikus építési naplót, ezt a szerződésben mindenképpen részletesen rögzíteni kell, hogy később egy építésfelügyeleti ellenőrzés során ne keletkezzen vita, hogy ki az, aki esetleg nem vezette szabályszerűen. Ez azért fontos, mert

20


Hasonlóan a szerződések többségéhez, a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződést is írásban kell megkötni.

az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén a kivitelezőt fogják 80 ezer forintos építésfelügyeleti bírságban részesíteni. Elő lehet írni a felelős műszaki vezető számára, hogy milyen módon tájékoztassa a kivitelezőt a naplóba történő bejegyzésről, mert előfordulhat, hogy a kivitelező – pont azért, mert nem akar ezzel foglakozni – nem nézi meg napi gyakorisággal az e-naplót. Ennek azért van jelentősége, mert az építőipari kivitelezési tevékenység alatt a két fél – az építtető és a kivitelező – az e-naplóban tud jelezni egymásnak.  Az eltakarás Mint azt a műszaki ellenőrnél is elmondtuk, az új Ptk.-ban már nincsenek benne az eltakarással kapcsolatos szabályok. A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szerint a kivitelező feladata a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése.

Ha az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésekor kiderül, hogy az nem felel meg az építési műszaki ellenőr által indokoltan kért vizsgálatok követelményeinek, úgy a hibás szerkezetrészhez kapcsolódó további munkarészek a hibák kijavításáig nem kezdhetők el. E kivitelezőre rótt feladatokat végezheti a felelős műszaki vezető, aki a vállalkozó építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységét vagy egy meghatározott részét irányítja. Ezt is érdemes pontosan és részletesen belefoglalni a szerződésbe.  A szakszerű beépítés ellenőrzése A felelős műszaki vezető feladata annak ellenőrzése, hogy az általa felügyelt építési kivitelezési tevékenység alatt az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, valamint a szakszerű beépítés ellenőrzése. Előfordulhat az is, hogy nem lehet beszerezni a tervező által meghatározott építési terméket. Ilyenkor a felelős műszaki vezető feladata, hogy a megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési ter2015. február

15/02/16 11:23

méket kiválassza a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével. Mindezeket az e-naplóban rögzíteni kell. A felelős műszaki vezető természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelőségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba mindenképpen be kell jegyeznie. Nagyon fontos, hogy a szerződés minél részletesebben tartalmazza a kivitelező és a felelős műszaki vezető jogait és kötelességeit, hogy egy későbbi vita esetén pontosan el lehessen határolni a felelősségi köröket.  A dokumentáció kezelése Fontos rész a felelős műszaki vezető és a kivitelező között a dokumentáció kezelése. A kivitelező feladata, hogy biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeit annak, hogy a kivitelezési dokumentumok meglegyenek – az e-építési napló vezetése miatt a digitális rögzítés érdekében – lehetőség szerint az építési területen, illetve a kivitelező székhelyén biztosítsa azokat. Azt is érdemes a szerződésbe foglalni, hogy milyen döntések – pl. műszaki megoldások, tervdokumentációk, költségtervek jóváhagyása, vállalkozási feltételek véglegesítése, szerződések megkötése, közvetlen beszállítók ütemtervhez igazodó koordinálása, alvállalkozók kiválasztása, szerződéskötés stb. – tartoznak a kivitelező hatáskörébe. Ez szintén jól jöhet egy későbbi jogvita esetén. De a dokumentáció kezelési körébe tartozik az is, hogy a felelős műszaki vezető köteles minden, a feladatai teljes körű ellátásához szükséges dokumentumot előkészíteni, összeállítani, illetve aláírni és kiadni akár a kivitelező, akár más, harmadik személyek felé.  Mit kérjen a kivitelezőtől? Lehetőség szerint kerüljön bele az is a szerződésbe a felelős műszaki vezető szempontjából, hogy kérésére a kivitelező személyesen bekapcsolódik minden olyan megbeszélésbe, konzultációba, tervbírálatba, amely igényli a kivitelező személyét, és a kivitelező átadja mindazon adatokat, amelyeket a felelős műszaki vezető igényel, és amelyek a feladat teljesítéséhez szükségesek. A felelős műszaki vezető tevékenységéhez szükséges állásfoglalásokat, döntéseket, jóváhagyásokat a kivitelező biztosítja annak előterjeszwww.epitesi-hibak.hu


téstől számított hét – sürgős esetben három – napon belül. A kivitelező biztosítja az építési helyszínen a konténerhasználatot, internet- és nyomtatási lehetőséggel. A kivitelező feladata az építkezésre szállított, ott felhasznált alap- és segédanyagok minőségtanúsító bizonyítványait beszerezni és a helyszínen tartani, illetve a felelős műszaki vezető rendelkezésére bocsátani, ha szükséges, digitális formátumban. Ha az e-naplót nem a felelős műszaki vezető vezeti, úgy érdemes azt is rögzíteni, hogy a felelős műszaki vezetőnek az e-napló, e-fő- és minden e-alnaplóhoz a kivitelező betekintési hozzáférést köteles biztosítani. Tartalmazhatja azt is a szerződés – a kivitelező érdekében –, hogy a felelős műszaki vezető azon döntéseknél, melyeket saját hatáskörben hoz meg, felelősséget és garanciát vállal.

Nagyon fontos, hogy a szerződés minél részletesebben tartalmazza a kivitelező és a felelős műszaki vezető jogait és kötelességeit, hogy egy későbbi vita esetén pontosan el lehessen határolni a felelősségi köröket. Továbbá…

Mi történik akkor, ha elfogy a kivitelezésre szánt pénz? Ha ez a leállás végleges, akkor a szokásos eljárás szerint a szerződés megszüntetésre kerül, a kivitelező és a felelős műszaki vezető elszámolnak egymással, és a felelős műszaki vezető addig elvégzett munkájának ellenértékét megállapítják, és az (remélhetőleg) kifizetésre kerül. Ha csak szüneteltetik, és a beruházás újraindul, a szerződést a folytatás körülményeinek megfelelően aktualizálják és módosítják. A szerződések esetében – különösen akkor, ha a szerződés (pl. gazdasági, esetleg nemzetbiztonsági szempontból) bizalmas adatokat tartalmaz – bele kell a szerződésbe foglalni, hogy a szerződő felek tudomásul veszik, illetőleg kijelentik, hogy együttműködésük során a tudomásukra jutott minden adatot bizalmasan kezelnek, azt nyilvánosságra nem hozzák, illetve csak az adott szerződés rendeltetésének megfelelő célra és módon használják fel. A felelős műszaki vezető csak a kivitelező írásbeli engedélyével adhat ki információkat harmadik személy részére. Az szinte minden szerződés részét képezi, hogy a szerződő felek a szerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsősorban egymás közötti megállapodással kísérlik meg rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor meghatározhatják, hogy milyen bíró-

sághoz lehet fordulni, ez adott esetben lehet akár választottbíróság is. A felelős műszaki vezető szempontjából javasolt a szerződésbe belefoglalni, hogy nem felel a kivitelező alvállalkozásában foglalkoztatott munkásokért, a munkavédelmi, balesetvédelmi, biztonságtechnikai és tűzvédelmi szabályok betartásáért mindig az adott vállalkozó, alvállalkozó munkaadója a felelős, s ezt a kivitelezőnek rögzítenie kell az alvállalkozóval kötött szerződésében, amen�nyiben ez a vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezéseivel nem ellentétes. A kivitelező szempontjából foglaljuk a szerződésbe, hogy mi történik akkor, ha a felelős műszaki vezető szerződést szeg, kárt okoz, vagy neki felróhatóan tartósan (pl. 15 nap) nem tudja ellátni a munkáját. Ha ezen esetek egyike bekövetkezik, akkor a kivitelező jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerződést. Természetesen nemcsak akkor lehet felmondani a szerződést, ha ilyen rendkívüli eset bekövetkezik, hanem ha valamely más ok miatt történik meg. Ilyenkor a felmondás szabályait is bele kell venni a szerződésbe, például olyan módon, hogy mind a kivitelező, mind pedig a felelős műszaki vezető a szerződést 60 napi felmondási határidővel indoklás nélkül írásban felmondhatja. A felmondási időre a felelős műszaki vezetőt megilleti a megbízási díj. A felmondás után a felelős műszaki vezetőnek kötelessége a kivitelezés folytatásához szükséges teljes dokumentációt költségmentesen haladéktalanul kiszolgáltatni. E kiszolgáltatási igénnyel szemben a felelős műszaki vezetőt nem illeti meg a visszatartás joga. 

Dr. Papp Ferenc jogász

A kapcsolódó szerződést és jogszabályo kat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról: Felelős műszaki vezető megbízási szerződése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet

21

15/02/16 11:23

Építőanyag és építési termék

Fali kazánok beépítési hibái A gázkazánok telepítésekor sokszor fordul elő, hogy – bízva a már régóta kiforrott, megbízható technikában – különösebb előkészítés, szakmai körültekintés nélkül végzik el a felszerelést. Különösen igaz ez a fali gázkazánok esetében: a ma már kommersznek tekinthető termékek beépítése során sokszor a legalapvetőbb feltételekre sem fordítanak kiemelt figyelmet. Mindez nemcsak a kapcsolódó fűtési hálózat működőképességét veszélyezteti, hanem sok esetben magának a kazánnak az élettartamát is csökkenti.

A

z ok sokszor mindössze a régi beidegződésekben keresendő: a régi (nyitott, magas hőmérsékletű) fali gázkazánok egyszerű, strapabíró és jórészt igénytelen berendezések voltak. A mai precíziós, kiélezett teljesítménytartományban dolgozó, anyagtakarékos módon sorozatgyártott készülékek azonban már jóval érzékenyebbek nemcsak az üzemeltetési körülményekre, hanem a beépítés módjára, jellegére is. Ezzel kapcsolatban vizsgáljunk most meg néhány tipikus és tanulságos esetet!

Ha kilyukad a kazán…

Az egyik leggyakrabban bekövetkező probléma a kazántest kilyukadása. A kondenzációs kazánok egyik tipikus meghibásodását először az anyagválasztásnál kell megvizsgálnunk. A legtöbb gyártó manapság alumíniumöntvényből vagy ötvözött alumíniumból készülő kazántagokat, kazánhőcserélőket alkalmaz, amely igencsak érzékeny a fűtővíz

A kazántestek korróziós kilyukadásának persze nem ez a tipikus oka: a probléma attól függ, mi okozza a korróziót. Az egyik probléma tehát a víz enyhe agresszivitása: mondhatni ez a legkevésbé fontos. Ennél sokkal problémásabb az oxigénkorrózió: a vízben oldott aktív oxigén jelenléte. Nem véletlen, hogy ahogy növekszik egy kazán teljesítménye, úgy válik egyre fontosabb kérdéssé az oxigén eltávolítása. Sajnos kisméretű, lakossági fűtési rendszereknél erre kevés figyelmet fordítanak, bár ennek oka a gyakorlatban logikus: a zárt fűtési rendszerekben az oldott oxigéntartalom elég alacsony! Mert mi is történik valójában? A fűtési rendszer feltöltésekor folyamatosan végezni kell a légtelenítést. A vízben oldottan bennmaradt oxigén előbbutóbb reakcióba lép azzal, amivel tud (pl. az acélcsővel), de ezzel el is tűnik a vízből. Ha ezek után nincs utánpótlás, a probléma magától megszűnik. Ha viszont valamilyen okból a vízpótlás jelentős mértékű (mert mond-

juk a hőleadó hálózat még régi, már gyenge integritású rendszer), akkor az ezen az úton bevitt friss oldott oxigén folyamatosan roncsolja a fűtési hálózat acélfelületeit – többek közt a kazánt is. Jogos lenne most az a felvetés, hogy a kazánok tűztereinek felülete nyilvánvalóan elenyésző a teljes fűtési hálózat csőfelületéhez képest, miért itt keletkezik akkor a probléma? Nos, ez igaz, de ne feledkezzünk meg arról, hogy sok esetben a fűtési rendszer topológiája olyan, hogy gyakorlatilag a legmagasabb pont a kazán tűztere! Az ide sodródó levegő tehát a bonyolult „labirintus” felépítésű tűztérbe kerül, és ott megrekedhet: annak legfelső pontján légbuborékok alakulhatnak ki, és így a legjobb hely az elektrokémiai korrózió kialakulására. Ha már szóba kerültek a légbuborékok, vizsgáljuk meg ennek hatásait is! A nem megfelelő légtelenítés következtében számottevő légbuborék alakulhat ki a fűtési hálózatban.

A lágyított víz enyhén savas, gyengén agresszív közeggé válik, mely a fém kazántesttel reakcióba lépve roncsolja azt. minőségére, különösen a kisméretű fűtési rendszereknél többnyire egyáltalán nem vizsgált jellemzőjére, a pH-nak az ingadozására. Ez azért fontos kérdés, mert a vízkő elleni – egyébként nagyon helyes – védekezés egyik eszköze a víz lágyítása. Ezt jellemzően ioncserés vízlágyítóval végzik, melynek lényege, hogy a keménységet okozó sókat (melyek a vízkő keletkezéséért felelősek) semleges nátrium-ionokra cserélik. Ugyanakkor ezen folyamat elkerülhetetlen velejárója a víz természetes mész-szénsav egyensúlyának megbomlása: a lágyított víz enyhén savas, gyengén agresszív közeggé válik, mely a fém kazántesttel reakcióba lépve roncsolja azt.

22

eh1502_22-23_fischer.indd 22

2015. február

15/02/16 11:24

Az iszap, elsősorban a finom, kolloid állapotban lévő iszap, átjut a leválasztó egységen, és a kazán hőcserélőjébe jutva, a lelassuló áramlásban leülepszik. Ezek a legmagasabb pont, jelen esetben a fali kazán tűztere felé vándorolnak. Ha ezek után a légbuborékok nem tudnak megfelelően távozni a kazán tűzterét körülvevő jellemzően spirális hőcserélőből, akkor azokon a helyeken a fém lokálisan túlmelegedhet (a másik oldalán emiatt a víz pontszerűen fel is forrhat), és lassan, de biztosan tönkreteszi (mondhatni: átégeti) a tűztér falát. Ritka, de nem példa nélküli az ilyen meghibásodás.

Új kazán illesztése meglévő hálózathoz

Mi a helyzet olyankor, amikor – már korábban is említett módon – egy meglévő fűtési hálózathoz illesztik az új, frissen kicserélt kazánt? Az adott esetben több évtizedes acél csőhálózatban az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű iszap rakódhatott le: a korábban nem megfelelően végzett vízkezelés miatt vízkő, a korrózió miatt vas-oxid tartalmú lerakódás keletkezhetett. Ezek eltávolítására, mondjuk, a kazán beépítésekor átmosták a fűtési csőhálózatot, de kérdés, hogy milyen eredménnyel. Mivel erről általában nem állnak rendelkezésre kézzelfogható bizonyítékok, induljunk ki abból, hogy az ilyen átmosás többnyire híg savval történik: ennek hatására a lerakódások nagyobbik része feloldódik, a csőfalakon és radiátorokban kialakult „pakkok” felszakadnak, és nagyrészt ki is


eh1502_22-23_fischer.indd 23

mosódnak – de nem mind. Ilyenkor az évtizedeken át kialakult lerakódások „vándorútra” indulnak, és új helyeken rakódnak le: erre kiváló hely az alacsony áramlási sebességű, labirintus jellegű tűztéri hőcserélő a kazánban. Habár nagyon helyesen egyre több esetben alkalmaznak iszapleválasztót, az nem mindenható berendezés: az iszap, elsősorban a finom, kolloid állapotban lévő iszap, átjut a leválasztó egységen, és a kazán hőcserélőjébe jutva, a lelassuló áramlásban leülepszik. A súlyánál fogva általában a tűztér alján leülepedő iszap kiváló táptalaja az elektrokémiai korróziónak: az iszapban lévő vas-oxid jelentősen eltérő elektropotenciálja miatt a lyukkorrózió relatíve gyorsan képes kialakulni. Ráadásul az iszaplerakódás is rontja a hőátadó képességet, tehát – a légbuborékoknál leírthoz hasonlóan – itt is előfordulhat lokális túlmelegedés. Végezetül az iszap kiváló táptalaja a vízben lévő biológiai kolóniáknak is, így azok itt összegyűlve akár biológiai korróziót is képesek elindítani.

Fűtési rendszerek vízminősége

Mielőtt a fentiek alapján a konstrukciós kialakítást és az anyagválasztást a gyártók felelősségi körébe utalnánk, ne feledjük: a fűtési rendszerekben alkalmazott vízminőségre vonatkozóan hatályos szabványok állnak rendelkezésre. Ezek figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő módon történő érvényesítése már a tervező, kivitelező, üzemeltető felelőssége. Nem mehetünk el itt azon tény mellett, hogy a kondenzációs kazánok esetében a gyártók arra méreteznek, hogy a kazánokat az üzemidő jelentős hányadában kondenzációs üzemmódban, azaz alacsony hőmérsékletű (kb. max. 50 °C-os előremenő) vízhőmérsékletnél üzemeltetik. Ha egy kondenzációs kazánnal úgy váltják ki a korábbi forró vizes kazánt, hogy az nem társul a fűtési rendszer átalakításával (értsd: a radiátorfelületek olyan mértékű megnövelésével, hogy ugyanazon hőteljesítmény alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel is elérhető legyen), illetve nem történt meg az épület energetikai felújítása, mely jelentősen csökkentve a hőigényt lehetővé tenné a kondenzációs üzem kiterjesztését a fűtési időszak jelentős időtartamára, akkor várható, hogy a kazán működési időszakának nagyobb részében nem vagy csak részlegesen tud kondenzációs üzemmódban működni. Ilyen esetben a fűtővízbe beengedhető keménységet okozó sók mennyiségét is érdemes korlátozni. Erre vonatkozóan ugyan nincsenek empirikus összefüggések, de ta-

pasztalatok szerint a forró vizes kazánokra vonatkozó előírások ilyen esetekben is elegendő biztonságot adnak.

A kondenzátum elvezetése

Végezetül nem mehetünk el egy látszólag apró probléma mellett sem: a kondenzációs kazán kondenzátumelvezetésének módja. A kazángyártók általában azt követelik meg, hogy a kondenzátumelvezetést a szifontól folyamatos lejtéssel kell kiépíteni, és azt a csatornába vezetés előtt vízszál-megszakítással kell bekötni. A szakszervizek elmondása szerint tipikus hiba, hogy a beépítéskor a kondenzátumelvezető csövet nem vágják vissza a megfelelő méretre, így vízzsák alakulhat ki benne. Egyes kazánok tűzterében olyanok a nyomásviszonyok, hogy ott nem alakul ki a „közlekedőedény-jelenség”, tehát ha van egy vízzsák, az jó eséllyel tartósan visszatorlaszthatja a kondenzátumot, és így az a tűztér aljában fog megállni, ami szintén korróziós lyukadást tud produkálni. Ezeken felül ellenőrizni kell a vízszálmegszakítást is. Ha ugyanis a kondenzátumlevezető csatorna valahol eldugul, és a kondenzátum nem tud lefolyni, akkor a visszatorlódó folyadék nem juthat vissza kazánba, hanem a megszakítási ponton kifolyik. A vízszálmegszakításra tipikusan jellemző hely, ahol a gyári tömlőt a csatorna elvezető csőbe dugják. Ha azonban a tömlő a csatornacső teljes keresztmetszetét kitölti (erőltetve, „cuppanósan” van bedugva), akkor itt a vízszálmegszakítás nem jön létre. Összefoglalásképpen elmondható tehát, hogy a modern fali kazánok beépítése sok esetben nem kellő figyelemmel történik meg. Alapvető hibaforrás, hogy az új, kis vízterű kazánok közvetlen beiktatása a régi, lerakódásokkal terhes, nagy vízterű kazánokra méretezett fűtési hálózatba a szükséges illesztési, előkészítési eljárások nélkül történik meg. Ez tervezői, illetve kivitelezői felelősség: a kazánok tönkremenetele ebben az esetben a nem megfelelő kialakítás, rendszerbe illesztés miatt következik be. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő

23

15/02/16 11:24

Speciális megjelenés

Építőanyag és építési termék

Kerámiaburkolatok kialakításának műszaki irányelve Aki dolgozott külföldön az építőiparban, különösen Németországban és Ausztriában, az tudja, hogy mennyire erősek az ottani szakmai szövetségek. Az általuk kiadott szakmai irányelvek szinte szabványszinten elismertek, akár még jogi útra kerülő ügyekben is. Ez az irányelv hivatott sok olyan kérdésben segítséget, támpontot nyújtani mind a kivitelezőknek, mind a tervezőknek, beruházóknak, melyeket nem szabályoznak szabványok.

Magyarországon kissé lazább a helyzet

Persze mondhatjuk, hogy nagyobb a sza badságunk, de sok esetben ezzel nem feltét len hosszú távú érdekeinket figyelembe véve élünk. Sajnos a piaci verseny nagyon sokszor a minőség gyengítésének irányába, a félmeg oldások, ideiglenes megoldások irányába, a nagyobb kockázat vállalása felé vitte az ipar ág résztvevőit. Mindannyiunk közös érde ke, hogy ne kényszerpályán mozogva, rövid távú érdekeket figyelembe véve döntsünk, dolgozzunk. Ez a felismerés hozta létre szűkebb ipar águnkban, azaz az építőkémia és szárazha barcsgyártás területén a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetséget (MÉSZ). A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) ér vényes Alapszabállyal rendelkező, bíróságon bejegyzett egyesület. Tagjai a hazai építő anyag-gyártás és -forgalmazás meghatározó résztvevői – elsősorban az építőkémiai ter mékek, homlokzati hőszigetelő rendszerek és a gyárilag előkevert szárazhabarcsok te rületéről. Jelenleg 19 rendes és 4 pártoló tag gal, mely gyakorlatilag az adott területen te vékenykedő szinte összes jelentősebb céget magában foglalja. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) elsődleges küldetése az, hogy szem befordulva az utóbbi években tapasztalható látványos minőségromlással olyan minősé gi minimumokat, irányelveket fogalmazzon

24

eh1502_24-24_mesz-iranyelv.indd 24

meg, melyek a tagság súlyánál fogva joggal számíthatnak arra, hogy az egész szakma vé leményét jelentsék. Ezeket az információkat megfelelően kommunikálva megossza, elér hetővé tegye a szakma résztvevői számára, így is segítve a korszerű tudás megszerzését, a szakszerű és minőségi munkavégzést. A MÉSZ jelenleg három munkacsoport ban tevékenykedik. Hidegburkolati munka csoport, Teljes hőszigetelő rendszer (THR) munkacsoport és Ipari padló munkacsoport.

Hidegburkolati munkacsoport

A munkacsoport célja: A tagok egyetértésé ben egy olyan hidegburkolati segédanya gokra vonatkozó irányelv elkészítése, mely a különböző felhasználási területekhez ren delt műszaki követelményeket összefoglal ja, melyeket a tagok maguk számára kötele zővé tesznek és egységesen kommunikálják a piacon. Tavaly nyáron készült el nyomtatott formá ban a Hidegburkolati munkacsoport által,

a Kerámiaburkolatok Kialakítása Műszaki Irányelve. Nyugodtan kijelenthető, hogy ez az Irányelv, kiadvány egy hiánypótló, magas szakmai színvonalú segédlet mind a kivite lezők, tervezők, műszaki ellenőrök, beruhá zók számára. Az első hazai átfogó szakmai szövetség által összeállított anyag kerámia burkolatok kialakításáról, mely a kész bur kolatokkal szemben támasztott követelmé nyektől indulva veszi végig az alapfelülettel, a burkolati rétegrendben szereplő anyagok kal szemben támasztott követelményeket. Segítséget ad a megfelelő anyagok kiválasz tásában, a különböző rétegek szükséges ségének megítélésében. Olyan, idáig Ma gyarországon általánosan nem szabályozott kérdésekben foglal állást, mint például a fű tött esztrichek burkolhatóságának kritériu mai, a felfűtés menete. A kiadványt a mun kacsoportban részt vevő tizenkét hazai gyártó, forgalmazó cég jegyzi, melyek az ab ban szereplőket mint közös szakmai mini mumot fogadják el.  2015. február

15/02/16 11:37

Új OTSZ Konferencia

Felkészülés az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazására Konferencia építészeti-műszaki tervezőknek, ingatlanüzemeltetőknek és tűzvédelmi szakembereknek

Időpont: 2015. március 9. (hétfő) 9:00 – 15:00 óra Helyszín: CEU Konferencia Központ 1106 Budapest, Kerepesi út 87.

Felkészülés az új Országos

Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazására

Akkreditált szakmai továbbképzés! 2 kreditpont a Magyar Építész Kamaránál nyilvántartott tervezők részére. Bírálati sorszám: 2014/223 Hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után kihirdetés előtt áll az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, alapjaiban átalakítva az építmények tűzvédelmét érintő szabályozást. Néhány kérdés, amelyre Önnek is ismernie kell a választ:

� Hogyan történik az épületek kockázati osztályba sorolása? � Milyen kötelezettségeket, határidőket jelent ez meglévő épületek esetén? � Melyek lesznek az új építmények létesítési előírásai? � Hogyan kell alkalmazni a rendelethez szorosan kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket? � Hogyan változnak az anyagok tűzveszélyesség szerinti besorolásának szabályai? � Milyen új szabályok vonatkoznak a szabványos tűzoltó készülékek típusára, elhelyezésére vonatkozóan? � Hogyan módosulnak a rendszeres tűzvédelmi feladatokhoz tartozó dokumentációs kötelezettségek? Hogy minden kérdésére választ kaphasson, jöjjön el konferenciánkra, ahol az új szabályozás kidolgozásában részt vevő előadóktól hallhatja a rendelkezések részletes, közérthető magyarázatát. A konferencia programja:

őfizetőinek

Az Építési Hibák el

!

10% kedvezmény

Regisztráció Köszöntő, a konferencia megnyitása Az OTSZ 5.0 céljai és háttere Előadó: dr. Takács Lajos Gábor – Okl. építészmérnök, egyetemi docens, BME Épületszerkezettani Tanszék 10:15-11:15: A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (a TvMI-k) bemutatása, alkalmazása, a rájuk való hivatkozás Előadó: Lestyán Mária – a Magyar Tűzvédelmi Szövetség építészeti tűzvédelem tagozatának vezetője 11:15-11:30: Kávészünet 11:30-12:30: Különböző épülettípusok veszélyeztetettségi szint szerinti besorolásával kapcsolatos újdonságok, a meglévő, illetve az új építésű épületekre vonatkozó különbségek kiemelésével Előadó: Mészáros János – tűzvédelmi szakértő 12:30-13:30: Konzultáció, az előadások során felmerült kérdések megválaszolása 13:00-14:00: Ebédszünet 14:00-15:00: Workshopok 8:00-9.00: 9:00 9:15-10:15:

I. Workshop építészeti-műszaki tervezők számára Az új OTSZ építészeti-műszaki tervezőket érintő rendelkezései A workshop vezetője Lestyán Mária – a Magyar Tűzvédelmi Szövetség építészeti tűzvédelem tagozatának vezetője II. Workshop ingatlanüzemeltetők számára A tűzveszélyességi osztályba sorolás eltörlése, a tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályok változásai A workshop vezetője Mészáros János – tűzvédelmi szakértő és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi tagozatának igazgatósági tagja

Konferenciánkra a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

eh1502_B3.indd 25

15/02/16 11:26

Üzlet van.

Az épületgépészet legnagyobb hazai szakkiállítása 2015-ben ismét várja a szakembereket: 8. Nemzetközi fűtés-, szellőzés-, klímaés szanitertechnikai szakkiállítás

• Fókuszban: épületenergetika – településenergetika – megújuló energiák • RENEO – megújuló energiák szakkiállítása • Szakmai napokon folyamatos szakmai program: - MMK Épületgépészeti Tagozat szakmai továbbképzése - Megújuló energia az épületgépészetben – konferencia - Településenergetikai konferencia • Végfelhasználók számára szemléletformáló előadások a hétvégén

3. Nemzetközi megújuló energia szakkiállítás

Egyidejű kiállítások:

2015. április 15-19.

Bővebb információ: www.hungarotherm.hu

Nagyító alatt: A pincék vízszigetelése

Recommend Documents