Nagyító alatt: Az üvegszerkezetek

36 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  VI. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. július – augusztus összevont szám

Hőszivattyúk lakóövezetben történő elhelyezéséből eredő zajproblémák Könnyű szerelt válaszfalszerkezetek és hibalehetőségeik Épületbádogos szerkezetek hibái Az építéssel kapcsolatos dokumentáció helyes vezetése 4.

r

e es

te

Polik a

Nagyító alatt:

rbo

ná tt

et ő

ká

Mire jó a nemzeti műszaki értékelés?

Az üvegszerkezetek

eh1507-08.indb 1

15/08/11 15:26

Jogi, műszaki és gazdasági kérdések egyetlen lapban

Megjelenik évente 10 alkalommal

1. szám A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata

Számos friss elemzés alapján egyre bizonyosabb, hogy a hazai ingatlanpiac hosszú idő után újra fellendülési fázisba lép. Ez minden ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cég számára új üzleti lehetőségeket jelent. Ezzel párhuzamosan a jogszabályokból fakadó kihívások is növekednek, hiszen például az idei évtől a legtöbb ingatlanberuházásra az eddiginél szigorúbb energetikai és tűzvédelmi előírások érvényesek. A Magyar Ingatlan című új elektronikus folyóirat nemcsak a fentiekhez hasonló jogi, pénzügyi és műszaki kérdésekben segít eligazodni, hanem átfogó szakmai fórumot teremt az ingatlanágazatban tevékenykedő szakemberek, cégek és intézmények számára.

Miben nyújt segítséget a Magyar Ingatlan folyóirat? Új Országos Tűzvédelmi yan Szabályzat – hog érinti a meglévő ket? lete épü Fókuszban az energiahatékonyság: új törvény született Szeptember 26-ától cSak kondenzációS kazánok telepíthetők nem kerülhetett be az aktuális OtthOn melege prOgramba? tárSaSházak energetikai korszerűsítése támogatás nélkül, kis költségvetésből tulajdOnOsi tartozások – hogyan minimalizálhatók?

2015 Fellendülésben az ingatlanpiac

 Tájékozódhat a tevékenységét érintő, gyakran változó jogszabályi és műszaki előírásokról  Gyakorlati segítséget kaphat a hatósági ügyintézéshez, illetve a szakhatósági ellenőrzésekre történő felkészülésben  Az esetleges vitás ügyek rendezésére történő felkészüléshez  A szektort érintő ágazati jogszabályok alakulásának, változásainak értelmezése  A nehezen értelmezhető előírások tisztázása  A hazai ingatlanszakma legfontosabb szereplőinek szakmai hírei  Az ingatlanszektor fontos eseményei, jelentős projektjei és fejlődési irányai

Szerzőink

Dr. Izsák Orsolya – Ingatlanjogra specializálódott ügyvéd, a Budapesti Ügyvédakadémia tulajdonjogi csoportjának vezetője Borsi László – Ingatlanszakértő, a Lakásvásár Média Csoport elnöke

A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata A folyóirat rovatai Ingatlankezelés

Ingatlanpiac – ingatlanközvetítés

Jogi, műszaki és gazdasági ismeretek – az ingatlankezelők feladatainak jogszerű, szakszerű és költséghatékony végzéséhez.

Folyamatos tájékoztatás a hazai ingatlanpiac helyzetéről, az ingatlanközvetítés kapcsán felmerülő buktatók és ezek kiküszöbölése

Ingatlanfejlesztés

Ingatlanjog

Az ingatlanfejlesztés gazdasági, jogi és műszaki szempontjainak összefüggései, a hazai ingatlanfejlesztés irányai, az egyes hazánkban tevékenykedő ingatlanfejlesztők bemutatása

Az ingatlanjogi előírások értelmezése, a vitás helyzetek elkerülésében és a kialakult jogviták hatékony rendezésében. Ingatlanjog rovatunk vezérelve a közérthetőség és a gyakorlati megközelítés.

eh1507-08.indb 2

15/08/11 15:26

szerkesztői levél

Tisztelt Olvasó!

tartalom

2015. július-augusztus

2



Szeretettel köszöntöm Önt az szaklap 2015. júliusaugusztusi lapszámának megjelenése alkalmából! Napjaink építészetében új dimenziókat nyit a korszerű üveg. Az üvegszerkezetek alkalmazása az elmúlt húsz év üveggyártásának, megmunkálásának technológiai fejlődésére vezethető vissza. Az üveg átláthatósága, a könnyed acél, a beton és a fa mint tartószerkezet együttesen gyönyörű hatást eredményeznek. Felmerül a kérdés, hogy egy homlokzat vajon nem hasonlóan jelentős, speciális feladatot jelent-e, mint egy talajba kerülő épületszerkezet? A homlokzat és ezen belül az üveg, az üvegezett szerkezetek a légzárási, hőtechnikai, tűzvédelmi, akusztikai kérdéseken túlmenően még esztétikai jelentőséggel is bírnak, továbbá speciális tartószerkezeti megfontolások, elemzések elvégzését is igénylik. Nagyító rovatunkban az üvegszerkezetekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat tisztázzuk, Tervezőasztal rovatunkban pedig a tervezés egyes fázisai során felmerülő kérdésekre keressük a választ. És hogy miről olvashat még aktuális lapszámunkban?  Homlokzati falak belső oldali hőszigetelésének tipikus problémái  Mi a nemzeti műszaki értékelés szerepe?  Az építőiparban használt szerződések típusai, szerződéses biztosítékok  Garancia érvényesítése jégeső okozta károk esetén  Hogyan oldható meg a hőszivattyúk okozta zaj csökkentése? Bízom benne, hogy e havi lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti az Ön mindennapos munkavégzését. Budapest, 2015. augusztus Üdvözlettel: Nagy Réka a magazin főszerkesztője

Építési Hibák a weben

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. Emellett újabb galériával bővült honlapunk.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Nagy Réka Layout / Repro: SEFEX DESIGN Szerkesztők: Kiss Béla, Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 1

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

NAGYÍTÓ

Az üvegek és az üveggel kapcsolatos alapfogalmak

5

 TERVEZŐASZTAL Hibák a tervezés során – előterv, vázlatterv, engedélyezési terv  Üvegszerkezetek hibái a tervezésben, a megvalósítás során és a használatban 1.

8



MUNKATERÜLET

Hőszivattyúk (levegőkazánok) lakóövezetben történő elhelyezéséből eredő zajproblémák

11 15 18 21

DIAGNÓZIS Könnyű szerelt válaszfalszerkezetek és hibalehetőségeik Épületbádogos szerkezetek hibái

FELELŐSSÉG



Polikarbonát tető káresete



24



IRATTÁR

Az építéssel kapcsolatos dokumentáció helyes vezetése 4.

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Mire jó a nemzeti műszaki értékelés?

27 29

Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése – ami elrontható, azt el is rontják…? A földépítészet új lehetőségei a környezetbarát építésben

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

15/08/11 15:26

nagyító

Az üvegek és az üveggel kapcsolatos alapfogalmak

Napjaink építészetében új dimenziókat nyit a korszerű üveg. Az üvegszerkezetek alkalmazása az elmúlt húsz év üveggyártásának, megmunkálásának technológiai fejlődésére vezethető vissza. Az üveg átláthatósága, a könnyed acél, a beton és a fa mint tartószerkezet együttesen gyönyörű hatást eredményeznek. Az így megvalósuló szerkezetek egyre nagyobb lehetőséget, építészeti térszervező erőt képeznek, kapcsolatot, harmóniát hoznak létre épületeinken.

K

ülönleges hatások érhetőek el ezen szerkezetekkel és ugyanakkor a létesítmény energiaegyensúlyát is befolyásolják. Egyre gyakoribbak a merészebbnél merészebb, transzparens homlokzatok. Napjainkban a tartószerkezet legfiligránabb megjelenítése vagy inkább a tartószerkezet eltüntetése a cél. Az üveg már tartószerkezeti anyaggá vált. Az ismeretanyag, az üvegszerkezetek alkalmazása során betartandó szabályok ismerete, a tervezés során elkövetett hibákból okulva, a kivitelezésben megfigyelhető hanyagság, oda nem figyelés elkerülése sok kellemetlenségtől kímélheti meg a megrendelő építtetőt, a tervezőt, a kivitelezőt. A témáról sorozatot tervezünk megjelentetni, melyben megpróbáljuk bemutatni azon hibákat és tönkremeneteleket, melyek a helytelen tervezésre, esetleg a hibás megvalósításra vezethetőek vissza vagy a helytelen üzemeltetés miatt következnek be. Ahhoz, hogy e témával foglalkozni tudjunk, néhány alapfogalom megismertetése, felelevenítése szükséges, ezeket e bevezető írásunkban ismertetjük. Összegyűjtöttük azokat az általunk fontosnak ítélt alapvető kifejezéseket műszaki tartalmukkal együtt betűrendben, melyek kifejezetten az üvegekkel hozhatóak összefüggésbe [1]. Anizotrópia: az egyrétegű edzett üvegek és az előfeszített üvegek gyártása során keletkező, az üveg felületére érkező polarizált fényt kétszeresen megtörő feszültségzóna. Antibakteriális üveg: olyan üveg, mely lehetetlenné teszi a baktériumok megtapadását az üvegfelületen. Anyagában színezett üveg: az üveg gyártása során, az olvadékhoz adott adalékanyagokkal színezett építészeti üveg (zöld, szürke, bronz, kék). Átdobásgátló üvegek: ragasztott biztonsági üveg, P1A – P5A osztályba sorolása adott magasságból, az 1100 × 900 mm méretű üvegtáblára háromszor leejtett, 4,1 kg súlyú acélgólyóknak való ellenállóképessége alapján történik (MSZ EN 356). Betörésgátló üvegek: Ragasztott biztonsági üveg. P6B – P8B osztályba sorolása egy baltás betörést szimulál, és egy 40 × 40 cm

2

eh1507-08.indb 2

nyílás kialakításához szükséges csapások számának függvényében történik (MSZ EN 356). Biztonsági üvegezés: személy- vagy vagyonvédelem biztosítására alkalmazott üvegezésfajta. Személyvédelem esetében az így üvegezett szerkezet tönkremenetelekor nem következik be személyi sérülés (pl. egyrétegű, edzett üveg, mely morzsalékosan törik, és tönkremenetel esetén legfeljebb hámsérüléseket okozhat, vagy a ragasztott üveg, mely tönkremenetel esetében is egyben tartja az üveget megakadályozva így a szilánkok okozta sérülést). 1/A/1 – 3/C/3 osztályba sorolása az ún. lengőterhes vizsgálat alapján történik (MSZ EN 12600).

Vagyonvédelem esetében az így üvegezett szerkezet megakadályozza vagy megnehezíti az üvegezéssel határolt térbe való bejutást. Ellenállóképesség szempontjából átdobásgátló, betörésgátló, golyóálló és robbanásbiztos üvegeket különböztetünk meg (MSZ EN 356 és az MSZ EN 1036 szabvány kategóriái).

Doppelscheiben effektus: a szigetelő üvegtáblák szélső üvegrétegeinek a külső oldali légnyomás és/vagy hőmérséklet-változás következtében létrejövő, a függőleges síkhoz képest bekövetkező alakváltozása. Edzett üveg (ESG): speciális hőkezelési eljárással készített üveg, melynek során az üveget nagy hőmérsékletre hevítik, majd hirtelen lehűtik. Az eljárás következtében az üveg hajlító-húzó szilárdsága megnő. Értéke: 120 N/mm2 (MSZ EN 12150). Előfeszített üveg (TVG): hőkezelési eljárással készített üveg, melynek következtében az üveg hajlító-húzó szilárdsága a sima float és az edzett üveg szilárdsági értéke közötti. Értéke: 70 N/mm2 (MSZ EN 1863). Energiaabszorbció (%): a napsugárzás energiájának az üvegszerkezet által elnyelt hányada. Fej feletti üvegezés: a függőlegestől 10º-nál nagyobb mértékben eltérő helyzetű üvegezés. Félstrukturális üvegezés: egyik irányban strukturális, a másik irányban takaróbordával rögzített üvegezés együttes kivitele. Float üveg: jelentése „felületen úszó üveg”, mely az üveg gyártástechnológiájára utal. Olyan síküveg, melynek a gyártása során az üvegolvadékot egy folyékony ónfürdőre engedik, ahol az szétterül (MSZ EN 572-1). Függönyfal: üvegezett felületű, födém-, illetőleg az épület teherhordó szerkezete előtt függőlegesen vagy ferdén (± 10º) beépítésre kerülő külső homlokzati térelhatároló szerkezet, mely általában fém(hőhídmentesített alumínium vagy acél), ritkább esetben műanyag szerkezetből vagy kombinált egyéb szerkezetből készül (MSZ EN 13830). Gáztöltés: a szigetelő üvegek két vagy több üvegrétegei között létrejövő légrésének megtöltése különböző, a szigetelőképességet javító nemesgázzal (argon, krypton). Golyóálló üveg: Ragasztott biztonsági üveg. BR1/S – BR7/NS, illetve SG1/S – SG1/NS osztályba sorolt üvegszerkezetek különböző típusú lőfegyverekből, adott távolságból leadott, három lövés becsapódó lövedékei­ nek áthatolását képes megakadályozni. A  védett oldalon való szilánkok esetleges leválására az S, illetve az NS jelölés utal.

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

Hanggátló üvegezés: speciális, a különböző zajhatásoktól, azok frekvenciatartományától függően védelmet biztosító üvegezés. Háromrétegű szigetelő üveg: olyan üvegszerkezet, mely három üvegrétegből épül össze úgy, hogy a három üvegréteg között két, hermetikusan zárt tér, ún. légrés alakul ki (lásd még szigetelő üvegegység). Homokfújt üveg: matt hatású, színtelen vagy anyagában színezett üveg. A matt hatást biztosító felületi egyenetlenséget az üveg szemcseszórásával (homokfúvásával) hozzák létre. Hőátbocsátási tényező (ug): 1 m2 felületen egységnyi idő alatt 1 ºK hőmérsékletkülönbség hatására áthaladó hő­ ener­ gia­ mennyiség. Mértékegysége: W/m2K. Hőszigetelő üvegezés: olyan szigetelő üvegegység, melynek egy vagy több üvegtáblája fokozott szigetelőképességet biztosító (Low-E) bevonattal van ellátva (lásd még szigetelő üvegegység). Járható üveg: általában min. három rétegből készített, ragasztott (VSG) üvegszerkezet, mely statikailag emberi közlekedésre méretezett, felülete csúszásgátlással kialakított. A járható üvegezések esetében az üvegszerkezet vastagsága, a rétegek száma az alkalmazott üvegtábla méretének figyelembevételével méretezendő. Katedrál üveg: víztiszta (színtelen) vagy anyagában színezett „hengerelt” üveg, melynek mintázata általában csökkenti az üveg átláthatóságát. Keménybevonatos napvédő üvegek: az üveg felületére a float gyártás során felhordott pirolitikus (fém-oxid) bevonatok, melyek napvédő és reflektív hatással bírnak, hővédő funkciót azonban nem biztosítanak. Kéthéjú homlokzat: külső oldali üvegrétegből, köztes légrétegből és a belső térrel határos üvegfalból álló homlokzati elem. Laminálás: két vagy több üvegtábla fóliával vagy speciális műgyantával történő összeragasztásával létrejövő transzparens üveg szendvicsszerkezet. Lágybevonatos üveg: az építészeti üveg felületére, a kész float üveg gyártását követően, bizonyos esetekben csak az edzést követően, külön speciális technológiai folyamat során felhordott fém-oxid bevonatú üveg, mely nap-, bizonyos esetekben nap- és hővédő hatással bír. Látható fényáteresztés (TL): az üvegrétegen átjutó, az üveg mögötti térbe jutó fénymennyiség értéke %-ban megadva. Légrés: a két vagy több üvegtáblából összeállított szigetelő üvegegység távtartókkal elválasztottan létrehozott, a távtartók kerülete mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabilan és tartósan lezárt tere, mely levegővel vagy nemesgáz (argon, kripton) és levegő keverékével van feltöltve. Meleg perem: a szigetelő üvegek légrésébe épített kis hővezető képességű távtartóval készülő peremlezárás (műanyag vagy más anyagú).

www.forum-media.hu

eh1507-08.indb 3

3

15/08/11 15:26

nagyító

Multifunkciós üvegezés: olyan üvegezés, mely egyszerre biztosít nagyfokú hőszigetelést és egyúttal napvédelmet. Napvédő üveg: olyan építészeti üveg, melynek naptényezője (g) kisebb, mint 50 %. Napvédő üvegezés: olyan üvegezés, melynek összenergia-átbocsátási értéke kisebb, mint 50 % (g < 0,5). Öntisztuló üveg: az eső és napfény segítségével a szennyeződés az üvegfelületről távozik. Összenergia-áteresztés (g): azt mutatja meg, hogy az üvegezés külső oldaláról érkező teljes hőenergia-mennyiség mekkora része (%-osan megadva) jut közvetlen átáram-

lással és a másodlagos hőleadással együtt az üvegezésen át a belső térbe. Parapetüveg: a létesítmények, épületek tömör felületei előtt (födémsáv, parapetsáv, falszerkezet), azok eltakarására szolgáló üvegelem. Pontmegfogott üveg: az üvegszerkezet adott pontokon keresztül, segédszerkezetekkel rögzül a hátszerkezethez. Ragasztott üveg (VSG): egy vagy több üvegrétegek összeépítése fóliával vagy műgyantakötéssel előállítva, lásd még laminálás. Robbanásbiztos üvegek: a robbanás távolságától és a robbanóanyag mennyiségétől függő, a lökéshullámot teljes mértékben

elnyelő üvegszerkezet, mely esetleg az egyidejűleg leválló üvegszilánkokkal szemben is képes védelmet biztosítani. Jele: ER1S – ER4NS (MSZ EN 13541). Savmart üveg: matt hatású, szintelen float vagy anyagában színezett alapüveg felületének savval történő megmunkálásával készített építészeti üveg, mely csökkenti az üveg mögötti térbe való belátást. Shadow-box: olyan speciális, kombinált üveg-fém szerkezet, mely esetében a külső oldalon üvegtábla (általában festett, edzett), mögötte pedig fémtálca víz- és páramentesen megfelelő hőszigetelő képességű távtartóval van összeépítve, a szerkezetbe való beépítés a hőszigetelő üvegezéshez hasonló módon történik. Strukturális üvegezés: a nyílászáró szerkezet, a homlokzat üvegszerkezeteinek rögzítése a tartószerkezethez a szigetelő üvegezés távtartóiban való rögzítéssel vagy a szigetelő üveg külső üvegrétegének mechanikai megfogásával történik, a fugaképzés kihúzott fugás, árnyékfugás vagy álstrukturált kivitelű. Szelektivitási index (S): a látható fényáteresztés (TL) és az összenergia-átbocsátás (g) hányadosa. Szigetelő üvegegység (SzÜE): legalább két olyan üvegtáblából álló összeállítás, melyeket egy vagy több távtartó választ el, kerülete mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabil és tartós (MSZ EN 1279). Tisztítás és karbantartás céljából korlátozott járhatóság: az üvegezett szerkezetek takarítását, szervizelését biztosító terhelési eset, melynek során egy személy és annak a munkavégzését biztosító eszközök és szerszámokkal történő, ehhez speciálisan definiált ruházatban és védőeszközökkel való közlekedését kell biztosítani az adott felületen. Tükröződésmentes üveg: reflexiója kisebb, mint 1%. Üvegkorlátok: üvegszerkezetből készített kitöltő vagy teherbírással rendelkező, ki-, leesést gátló szerkezetek. Az e havi lapszám másik cikkében a tervezéssel kapcsolatos problémákról ejtünk szót. 

Hivatkozás

[1] Alumínium homlokzati szerkezetek tervezése és kivitelezése, Terc Kft., Budapest, 2013 alapján (isbn 978 963 9968 92 9)

dr. habil Stocker György docens, építészmérnök BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Szittya Zsolt okleveles mérnök

4

eh1507-08.indb 4

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

tervezőasztal

Hibák a tervezés során – előterv, vázlatterv, engedélyezési terv Üvegszerkezetek hibái a tervezésben, a megvalósítás során és a használatban

1. rész

Az üvegszerkezetek tervezése ma már külön szaktervezési feladatként értelmezhető. Megszokott és természetes dolog a tervezési folyamatban a talajvízzel, a csapadékkal, a hőszigetelésekkel kapcsolatos tervezési feladatok megtervezésére szaktervezőt bevonni. Felmerül a kérdés, hogy egy homlokzat vajon nem hasonlóan jelentős, speciális feladatot jelent-e, mint egy talajba kerülő épületszerkezet? A homlokzat és ezen belül az üveg, az üvegezett szerkezetek a légzárási, hőtechnikai, tűzvédelmi, akusztikai kérdéseken túlmenően még esztétikai jelentőséggel is bírnak, továbbá speciális tartószerkezeti megfontolások, elemzések elvégzését is igénylik. Az építésztervezőnek tehát egy a témában jártas szaktervező bevonása sok tekintetben lehet segítség. Először tehát a tervezésről.

Az áttekinthetőség kedvéért az üvegek közötti szilikonfugázás és a hátűrképzés nem szerepel a képen

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 5

5

15/08/11 15:26

tervezőasztal

tül vezető folyamat. A tervező team munkája során az épület megjelenésén túl az épület hőtechnikai elvárásait, a működés, az üzemelés lehetőségeit is figyelni kell. Ebben a folyamatban ismerni kell a homlokzatalkotás alapvetéseit és a döntések gazdasági következményeit. E fázisban hibáról még nem beszélhetünk, inkább a döntések helyessége, a megrendelői elképzeléseknek való megfelelésen túl, a komplex alkotás harmóniáján belüli helyes vagy helytelen meghatározások lehetségesek.

Az engedélyezési terv

Az engedélyezési tervfázis az első olyan állomás, ahol bizonyos meghatározások, többek között az üveggel szembeni elvárások, az adott létesítmény tervén belül meghatározott szerepek tisztázása elengedhetetlen. A  projekt tervének komplexitásában eldöntendő kérdésekre kell választ adni, többek között az üvegezett szerkezetek tekintetében. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a betervezett üvegezett szerkezetek teljesítményadatainak ismertetését. Egy speciális projekt esetében olvashattuk a műszaki leírásban az alábbi megfogalma-

zást: „4 mm + 16 mm légrés + 4 mm oroszlánálló üvegszerkezet”. Ez a megfogalmazás, valljuk be, még az üvegszerkezethez kevésbé értőt is megnevetteti, pedig ez így, mint megvalósítandó feladat írásban, tervdokumentációban dokumentáltan jelent meg. Az engedélyezési tervezés során megkü­ lön­böztetendő a függőleges, azaz homlozati üvegezés, valamint a fej feletti üvegezés. Tudni kell, hogy a függőlegestől 10º-kal eltérő üvegezést fej feletti üvegezésnek tekintjük. A  magyarországi tervezési előírások ugyan erre vonatkozóan nem határoznak meg alapvetéseket, csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, az OTÉK általános értelmezései követendőek. Ezek szerint: 31. § (1) „Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolja károsan.”

A tervezési program

A tervezési folyamat megindulása a létesítmény gondolatának megfogalmazásával kezdődik. A tervezési program határozza meg a projekt funkcionális kialakításának alapvetéseit, de már e fázisban sem árt utalást tenni a létesítmény elvárt homlokzati megjelenésére és az ezzel kapcsolatos megrendelői elvárásokra. Az ingatlanfejlesztői gyakorlatnak már e fázisban le kell tennie azon alapköveket, melyekből a tervező(k) ki tud(nak) indulni és meg tudja(k) határozni a homlokzatképzés alapvető elvárásait, teljesítményadatait. E fázisra még nem jellemző az üveg, illetőleg üvegezett szerkezetekre vonatkozó felhasználás részletesebb definiálása. A teljes projekt tekintetében azonban sokat jelenthet az üvegezett szerkezetek hőtechnikai, akusztikai, tűzvédelmi lehetőségeinek, valamint az ezekkel kapcsolatos teljesítményadatoknak és a gazdasági (bekerülési) adatoknak az ismerete.

A vázlatterv

A vázlatterv az a következő fázis, melyben a létesítmény funkcionális kialakítása és építészeti megjelenése meghatározásra kerül. A tervek kialakításában már megjelenhet az üveg, az üvegezett szerkezetek igénye, melyhez jó, ha ismerjük ezen szerkezetek lehetőségeit, és ezen ismérvek jól szolgálnak a tömeg- és homlokzatalakításban. Itt dől el az épület építészeti megjelenése, üveggel vagy anélkül, ablakkal vagy függönyfalas homlokzattal, esetleg klímahomlokzat alkalmazásával, elemes homlokzatból kialakítottan, árnyékolással vagy anélkül. Az üveg, annak helyes alkalmazása tehát már ez esetben igen fontos. A tervezés az építészeti kialakítás, a megjelenés, a megvalósíthatóság és a bekerülés együttes mérlegelésén keresz-

6

eh1507-08.indb 6

A vázlattervben a létesítmény funkcionális kialakítása és építészeti megjelenése meghatározásra kerül.

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

A másik fontos megfogalmazás a Nyílászárók, nyílások, üvegfalak, vészkijáratok fejezet alatt olvasható: 62. § (1) „A nyílásnak, a nyílászárónak és az üvegfalnak meg kell felelnie az építmény és a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, valamint a biztonságos használat követelményeinek.” Ez a megfogalmazás tehát biztonságos megoldást követel, amit fej feletti üvegezések esetében ragasztott üveggel kell megoldani. Az így kialakított üveg – melyet a szakzsargon biztonsági üvegezésnek nevez – időleges védelmet nyújt, nem hullik az alatta tartózkodókra, tekintettel a ragasztóréteg által biztosított maradó teherbírásnak.

Termékmegfelelőség

Az engedélyezési tervek hiányossága lehet a termékmegfelelőséggel kapcsolatos egyértelmű megfogalmazás a választott és betervezett szerkezetek, az üveg, üvegezett szerkezetek vonatkozásában is, melyet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet fogalmaz meg. E rendelet egyértelműsíti a tervező feladatát. 4. § (1) „A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét (a) az építési termék építménybe való felhasználásának módja, (b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetésből származó hatások, (c) az építményt érő várható hatások, és (d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 7

Ez a szabályozás világosan határozza meg az engedélyezési tervanyag műszaki leírásában az üvegezett szerkezetekre, az üvegezésekre szükséges dokumentálást. Ugyanakkor a tervező elképzeléseinek megvalósulását is segíti, hiszen ezzel a meghatározással a tervekben alkalmazott műszaki megoldásoknak a kivitelezés során ma oly gyakori „kiváltását” megnehezíti, védve ezzel a tervező szellemi alkotását. Mik is ezek a teljesítményadatok az üvegezett szerkezetek, üvegszerkezetek esetében, és honnan szerezhetőek ezen adatok be? Jelenleg ez a kérdés bizony sok problémát vet fel. A tervezők nem feltétlenül rendelkeznek átfogó és speciálisan az üvegezett szerkezetekre, üvegekre vonatkozó ismeretanyaggal, ezért szükség van egy ilyen adattárra, melynek létrehozása egyébként több fórumon elindult, de még nem teljes körű. A tervezőnek tehát a saját tapasztalataira, ismeretanyagára kell támaszkodnia, és bár a tervezéskor nem rendelkezik a konkrét termékkel, mégis meghatározást kell adnia a beépítendő szerkezetről. 1) A homlokzati nyílászárók esetében, illetőleg üvegezést tekintve ezen adatok a következők. Meghatározandó a szerkezet típusa (pl. alumínium üvegfal, önhordó, hőhídmentes függönyfal szerkezet többszintes és/vagy ferde síkú beépítéshez. Vizsgálati szabvány: Vorhangfassaden nach EN 13830:2003, EN 13830:2003-09 Curtain walling) Megnevezendő referenciatermék(ek): alapvető tulajdonságok

teljesítmény

vizsgálati szabvány

szélállóság vízzárás, függönyfal ütésállóság akusztikai teljesítmény (dB) hőátbocsátás Ucw (W/m2K) légáteresztés működtető erők mechanikai szilárdság betörésállóság keretanyagcsoport felületkezelés rögzítő szerkezetek (csavarok) minősége stb.

2) Üvegezések esetében: pl. üvegfal üvegezés – betörés elleni védelem, annak elvárt kategóriája szerint (EN356 alapján):  Külső üveg: meghatározott termékből készített xx mm vastag üveg, annak minőségi meghatározásával, úgymint: edzett, hőerősített, float, ragasztott vagy monolitikus üveg.

 Távtartó: xx mm vastagsággal, anyagminőségével (esetleg meleg perem alkalmazásának igényével), gáztöltéssel, annak %-os megadásával, gáz típusának meghatározásával.  Belső üveg: meghatározott termékből készített egyrétegű vagy ragasztott üvegszerkezet, az egyes üvegvastagságok meghatározásával, a ragasztófólia típusának megadásával. Látható fényáteresztés (TL ) százalékos  megadásával, a naptényező (g-érték) százalékos megadásával (pl.: EN 410 alapján).  Hőátbocsátási tényező az üvegszerkezetre vonatkozóan (Ug érték W/m2K mértékegységgel) – EN 673 alapján.  Max. táblaméret mm-ben történő meghatározásával. Ezen adatok rögzítése nélkül az engedélyezési terv nem kellő műszaki tartalmú. Az engedélyezési terv része természetesen a rajzi megjelenítés, melynek hibái külön cikket érdemelnek. 

dr. habil Stocker György docens, építészmérnök BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Szittya Zsolt okleveles mérnök A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról: az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet

7

15/08/11 15:26

munkaterület

Hőszivattyúk (levegőkazánok) lakóövezetben történő elhelyezéséből eredő zajproblémák A megújuló energiaforrások felhasználása egyre nagyobb mértékben terjed hazánkban, örvendetesen a lakossági szektorban is. Ebben a kategóriában az egyik legnépszerűbb berendezés a levegő-víz hőszivattyú, mely kedvező ár-érték arányával, egyszerű telepíthetőségével egyre nagyobb szeletet hasít ki ebből a piaci szegmensből. Nagyszámú elterjedésük a lakóövezetekben azonban egy új problémához vezettek – a zajhoz. Előzetes vizsgálat hiánya

Mindenek előtt röviden nézzük meg, miről is van szó! A bennünket körülvevő levegő felhasználható hőforrásként is. Nagy előnye, hogy mindig helyben van, nem kell érte fúrni, csapdába ejteni stb. Hátránya, hogy híg, és erősen változik a hőmérséklete. Energiaként történő hasznosításához hőszivattyú szükséges, azaz ahhoz, hogy fűtésre, hűtésre felhasználhatók legyenek, előbb azokat elektromos energia segítségével fel kell transzformálni, az átlagos levegőhőt magasabb szintre kell emelni. Elhelyezésük ugyanakkor nem igényel semmiféle speciális előkészítést vagy kiegészítőt, szabadtéri kivitelben a tető is alkalmas lehet. Előnyük, hogy – egyes típusaik – hűtésre is alkalmasak, egyszerű átkapcsolással. A szabad elhelyezhetőség és az, hogy ezen berendezések telepítése nem igényel semmiféle tervezési-engedélyezési folyamatot, egyben azt is eredményezi, hogy a kültéri egységek elhelyezése során jellemzően a telepítők nem vizsgálják azok tágabb környezetre gyakorolt hatásait. Mivel azonban a fent leírtak miatt a berendezésekben energiafeltranszformálás folyik, az ehhez szükséges kompresszorok jelentős zajterhelést jelentenek

8

eh1507-08.indb 8

a környezetükre. És pontosan ez az, melynek hatásait csak kevesen vizsgálják előzetesen.

Távoli rokonság

A jelenség persze nem új. A splitklímák rohamos elterjedésével megjelentek a házfalakra, erkélyekre, tetőkre kitett kültéri kompresszoros egységek, melyek működési elve gyakorlatilag megegyezik a levegőkazánok kültéri egységeivel. Ezek zajterhelése tehát már régóta ismert, ám két jelentős különbségről nem szabad megfeledkeznünk. Az egyik, hogy a splitklímákat jellemzően rövidebb ideig és az év csak korlátozott időszakában használják, míg a levegőkazánok gyakorlatilag egész évben, szinte éjjel-nappal működnek (működhetnek). A másik pedig a teljesítménykülönbségből adódó zajszintbeli eltérés: a splitklímák többnyire egy-két beltéri egység működtetésére szolgálnak, viszont a levegőkazán egy teljes lakás vagy lakóépület (mondjuk családi ház) fűtési és hűtési igényeit elégíti ki. Ennélfogva tehát nemcsak hosszabb ideig és gyakrabban működik, de a nagyobb teljesítmény okán általában a zajszint is magasabb. Ez pedig sok esetben vezet konfliktusokhoz a környezetében élőkkel.

Elméleti alapok

Az alapprobléma tehát egy bizonyos fajta zajhatás. Ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen, szükséges néhány, a zajterheléssel, illetve a hangnyomással kapcsolatos alapfogalom rövid tisztázása. A szakirodalom szerint az emberi fül a hallható hangok tartományában nem minden frekvencián érzékeli azonosnak az ugyanolyan intenzitású zajokat, illetve hangokat. Ezért pl. munkavédelmi (munkaegészségtani) célokra frekvencia szerinti súlyozású hangosságméréseket végeznek. A vonatkozó vizsgálatok szerint azonos mértékű hangosságnövekedéshez többszörös hangnyomás-növekedés szükséges. A hangnyomást az akusztika decibelben méri, és ehhez különböző frekvenciakiemeléseket használnak, mely segítségével az akusztikus mérőberendezések érzékenysége közelítőleg megfelel az emberi fül érzékenységének adott frekvencián és adott szinten. A hangnyomást tehát egy logaritmikus skála segítségével decibelben és jellemzően az ún. „A-kiemelés”-hez tartozó dB(A) mértékegységben mérjük. Széles körben elfogadott általános viszonyítási alap, miszerint a levegőben a 85 dB feletti hangnyomás már veszélyes lehet, az ismétlődően jelentkező 85 dB-es hangnyomás már maradandó károsodást, míg a 120 dB-es akár azonnali dobhártya-károsodást (beszakadást) okozhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy az objektumok által kibocsátott hangnyomásszint változik a távolsággal. Ebből következik, hogy a hangnyomásszintadatok gyakorlatilag értelmezhetetlenek távolságinformáció nélkül. A  mérés nem egy adott zajkibocsátó objektum zaján, hanem az objektum által keltett zaj hatására, az objektumtól bizonyos távolságban lévő levegő egy pontjában lévő 2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

hangnyomás alapján történik. Ezen szemlélet alapján belátható, hogy bármely zaj az azt keltő objektum közvetlen közelében sokkal hangosabb, mint tőle mondjuk 5 vagy 25 méter távolságból. A hangnyomásszintek tehát csak a megadott távolságokban valósak, a távolság növekedésével az értékek csökkennek és fordítva. Fontos viszont, hogy a környezeti zaj mérésénél a távolság érdektelen, mivel a zajszint nagyjából állandó a tér minden pontján. Amennyiben már jogvita alakul ki egy zajterheléshez kapcsolódóan, akkor annak jogi hátterét a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet adhatja meg, mely többek közt zajterhelési határértékeket is rögzít különböző feltételek mellett. A rendelet technikai hivatkozási alapja az MSZ 18150-1:1998 szabvány a környezeti zaj vizsgálatára és értékelésére; ez egyben

egyébként jellemzően a zajmérések műszaki alapját is képezi. Mind a jogszabály, mind a szabvány és értelemszerűen az ezekre támaszkodó hivatalos zajmérések is tehát környezeti zajra vonatkoznak, mely a fentiek értelmében távolságtól független, objektív mérőszáma az adott helyen, adott időben tartózkodó személyt érő zajhatásnak.

Háttérzajhoz viszonyítva

Mindezt azért tartottam fontosnak ilyen részletességgel ismertetni, mert a hőszivat�tyúk zajproblémáihoz kapcsolódó méréseknél sok esetben tapasztalható, hogy nem a konkrét hőszivattyú zajterhelését vizsgálták, hanem az adott hely zajterhelését! Ennek pedig csak egy része a berendezés zaja. Az ilyen vizsgálatokról készült jegyzőkönyvek a legtöbb esetben csak olyan állapotot vizsgálnak, amikor a hőszivattyú működik, olyan helyzetet nem, amikor az ki van kapcsolva. Így ér-

Az épületgépészeti berendezések zajvizsgálatára vonatkozóan a szabvány is előírja a kikapcsolt állapotban, majd működő állapotban történő zajmérés összehasonlítását. www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 9

telemszerűen nem áll rendelkezésre olyan adat, mely összehasonlítást adhatna a hőszivattyú nélküli „alaphelyzethez” képest. Így viszont sok esetben gyakorlatilag nem állapítható meg, hogy a tárgyi berendezés zaja lépi túl a határértékeket, avagy a „normál” háttérzaj is már akkora, hogy az önmagában meghaladja a törvény szabta paramétereket. Megjegyzem, az épületgépészeti berendezések zajvizsgálatára vonatkozóan a szabvány is előírja a kikapcsolt állapotban, majd működő állapotban történő zajmérés összehasonlítását. Ezzel elérkeztünk a probléma gyökeréhez, a háttérzajhoz viszonyított zajterhelés kérdéséhez. A zaj ugyanis olyan jellegű mennyiség, mely nem kumulálódik: ha egy 65 dB(A) hangnyomású gépzaj mellett a természetes háttérzaj 41 dB(A), a mért érték akkor is csak 65 dB(A) lesz. És ugyanez fordítva is igaz: ha ekkor elmegy egy autóbusz az utcában, mely 90 dB(A) hangnyomásszintet produkál a mérési helyen, akkor a mért érték 90 dB(A) lesz. Mindebből tehát következik, hogy összehasonlítás hiányában egy adott berendezés valós zaja nem állapítható meg egyértelműen, pontosabban nem jelenthető ki kategorikusan, hogy egy adott helyen és pontban mért

9

15/08/11 15:26

munkaterület

Fent: Mérés a gép mellett Balra: Hőszivattyú hangvédő fallal ugyanakkor a szomszédban, ahol nincs klíma az éjszakai kereszthuzat miatt tágra nyílt ajtók, ablakok okán ez az állandó, monoton zaj igencsak zavaró lehet. Éppen ezért nem célravezető összehasonlítani a dinamikus (és többnyire kétségtelenül erősebb impulzusokat is felmutató) nappali utcai zajterhelést az éjszakai halk – sok esetben az egészségügyi határértéket csak megközelítő, de el nem érő – monoton és többé-kevésbé állandó zajterheléssel. A fentiek értelmezésével a két terhelés egyszerűen nem ekvivalens.

Döntéshelyzet

A szabadon telepítés miatt a zajszintet nem önmagában a gép adja, abba értelemszerűen beletartozik rengeteg más, a környezetből állandóan érkező egyéb hang és zaj. zaj mértékéért a vizsgált hőszivattyú a felelős, avagy sem. Vegyünk most egy klasszikusnak tekinthető, szabadon álló kültéri egységgel rendelkező hőszivattyút kb. 15 kW teljesítmén�nyel. A  berendezés hangnyomásszintje a gyári adatok szerint a készüléktől 10 méterre, szabad területen (de hangsúlyozottan laboratóriumi körülmények között) 40,3 dB(A). Ez azt jelenti, hogy a katalógusadat értelmében a berendezés „gyári” hangnyomásszintje a fenti feltételek mellett önmagában meghaladja az éjszakai határértéket. Ugyanakkor a szabadon telepítés miatt a zajszintet nem önmagában a gép adja, abba értelemszerűen beletartozik rengeteg más, a környezetből állandóan érkező egyéb hang és zaj: a civilizáció elkerülhetetlen zajai (a távoli közlekedés moraja, az épületek légellenállásból adódó szélzaj vagy az elektrosztatikus háttérzörej) és a természet mindennapos zajai is, mint pl. a madárcsicsergés, a fák suhogása vagy a háziállatok távoli hangjai. Amikor egy ilyen berendezés szomszédos épületre gyakorolt zajhatását vizsgáltuk, empirikus eszközökkel nem lehetett kimutatni, hogy a tapasztalt zajszint kialakulásában a kérdéses hőszivat�-

10

eh1507-08.indb 10

tyúnak mekkora szerepe volt. Hallás alapján a berendezés zaja kellő odafigyelés mellett elkülöníthető volt, de mértéke nem emelkedett ki a környezetéből.

Éjjel-nappal

Kétségtelen tény, hogy éjjel, amikor a civilizációs eredetű zajok szintje jelentősen csökken, az egyéb háttérzajok szerepe felerősödik. Ebben a hangkörnyezetben egy, a levegőkazán keltette állandó (monoton) zúgás már képes domináns zaj lenni, mely alkalmas a pihenés megszakítására, az arra érzékeny személyek zavarására. A csöndesebb éjszakai időszakban egy többnyire folyamatos alapzaj, egy állandó zúgás nem hasonlítható össze egy változó, lüktető, különböző hangmagasságú és erősségű háttérzajjal, mint amilyen a nappali forgalom dominálta zajterhelés. A két jelenség élettani hatásai nyilvánvalóan eltérnek – különösen az ember éjszakai pihenés alatt elvárt nyugalmasabb környezetének fényében. Gondoljunk csak bele: nyáron például a splitklímák kültéri egységeinek zúgása az azt használót többnyire nem zavarja, mivel a klíma működése mellett csukott nyílászárókkal pihen;

Milyen megoldások lehetségesek? Nos, ezt minden esetben a gépet tervező és/vagy telepítő szakembernek kell a környezet ismeretében eldöntenie. Vannak ma már épületen belül (pl. alagsorban) elhelyezhető, hangszigetelt készülékek, melyek légcsatornákon át vannak összekötve a kültérrel. A gépek elhelyezése az adott területen sok esetben segíthet a problémán, szükség esetén aktív hangvédelemmel (pl. sűrű, örökzöld növényzet takarásával vagy hangvédőfal építésével) a zajprobléma kiküszöbölhető. A berendezés kellően átgondolt méretezésével a határértékhez közeli használata – és így a kültéri egység kvázi folyamatos működése – elkerülhető, a be- és kikapcsolás sűrűségét pedig az épület használati szokásai­ hoz (kihasználtsági fokához) jól méretezett puffertárolóval lehet befolyásolni. Mindez eredményezheti azt, hogy a kisebb háttérzajú időszakokban, amikor is a fentiek alapján óhatatlanul kialakulhat a monoton működési zajból eredő zavarás, jelentősen csökkenthető vagy „elrejthető” a berendezések zajkibocsátása. Így a zajprobléma nem fogja megakadályozni az egyébként minden más szempontból üdvözítő, környezetbarát technológia elterjedését. 

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

diagnózis

Könnyű szerelt válaszfalszerkezetek és hibalehetőségeik Az épületek belső alaprajzi kialakításában – különösen a vázas szerkezetű épületek nagyobb arányú elterjedése után – fontos szerepet játszanak a válaszfalszerkezetek. A tradicionális falazott és monolit válaszfalak mellett az ún. „száraz” építési eljárások térhódításával a „technológiai összhang” is a szerelő jelleggel beépíthető, kis önsúlyú könnyű szerelt válaszfalszerkezetek iránti igényt erősítette. Épületfelújítás és alaprajzi átalakítás esetében ugyancsak fontos szerepe lehet a gyorsan beépíthető, a födémet számottevően nem terhelő flexibilis könnyű válaszfalszerkezeteknek. Akusztikai igények

A helyszínen szerelt könnyűszerkezetes válaszfalak többsége karcsú váz vagy keretelemek felhasználásával és ún. funkcionális rétegrenddel készül. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a merevítést a vázelem és a burkoló építőlemez többnyire együtt látja el, míg a térelválasztás feladata az építőlemez-burkolaté. Az akusztikai tulajdonságokat viszont a burkolatok közé bezárt légréteg és a többnyire szálas jellegű akusztikai szigetelő réteg határozza meg. Természetesen a fal-, padló- és mennyezeti szegélyezések kialakítása, valamint a válaszfal nyílásokkal való áttörésének módja és mértéke is jelentősen hat a szerkezet akusztikai teljesítményére. A válaszfalak akusztikai tulajdonságai részben az alkalmazott anyagoktól, részben pedig az összeépítés módjától függnek. Köztudomású, hogy a válaszfal egyes komponensei anyaguktól függően a különböző frekvenciatartományokban keletkező hangot eltérő hatásfokkal szigetelik, illetve vezetik. Az összeállított fal akusztikai viselkedését az akusztikai követelménygörbéhez viszonyítva műszeres méréssel lehet ellenőrizni. Nagy gondot kell fordítani a vázelemek, hézagcsatlakozások, fal- és födémbecsatlakozások helyes megoldására, valamint a nyílászárók közelében kialakuló hanghidak kiküszöbölésére, illetve csökkentésére. Akusztikailag igényesebb szerkezeteknél már néhány dBlel történő léghanggátlás-fokozás is jelentős anyagi áldozatot, többletköltséget jelent.

Acél vázbordás gipszkartonfalak A könnyű szerelt válaszfalaknak féle szerkezetváltozata alakult ki. közül a leginkább elterjedt acél bordás gipszkartonfalak témakörével www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 11

sokEzek vázfog-

1. ábra: Acélbordás gipszkartonválaszfal részletei lalkozunk részletesebben. Napjainkra a középület-építésben széles körben alkalmazott szerkezetfajtának tekinthetők az ilyen gipszkartonválaszfalak. Tulajdonképpen egyre inkább rutinná válik tervezésük és szerelő jellegű építésük. Az erre a kényes szerelési feladatra kiképezett célbrigádok munkája esetében általában megfelelő, megbízható minőségű falakra számíthatunk. Éppen a széles körű elterjedés eredményeképpen azonban egyre többen készítenek ilyen válaszfalszerkezeteket, és sajnos egyre több hibás megoldással is találkozunk. A szerelt válaszfalak rögzítését a vázas szerkezetek esetében általában a födémszerkezetekhez rögzített vezetősínnel, a pane-

los jellegű falaknál pedig – különösen az áthelyezhetőknél – feszítéses rögzítéssel oldják meg. A födémszerkezetekre, illetve a csatlakozó falszerkezetre alkalmazott mechanikai rögzítést leggyakrabban azoknál a szerelt vázas válaszfalrendszereknél használják, ahol nem merül fel az áthelyezhetőség igénye. A vezetősínek rögzítése ragasztással, szögbelövéssel, csavarozással egyaránt történhet. A válaszfal vázelemeit a vezetősínek közé illesztik. A könnyű szerelt válaszfalakon belül általában csak az elektromos vezetékek, telefonvezetékek és számítástechnikai hálózatok vezetékei szerelhetők. Ezek elhelyezhetők az alsó és felső csatlakozási hézagban, a  válaszfal

11

15/08/11 15:26

diagnózis

függőleges csatlakozási hézagjában vagy a válaszfalpanelek belső üregeiben. A telefonos vagy informatikai vezetékek beilleszthetők a szerelt válaszfalak lábazati takaróprofiljai mögé is, ha arra alkalmas bepattintható kamrás profilokat alkalmaznak. A kapcsolókat és dugaszoló aljzatokat helyszínen szerelt vázas rendszer esetén az egyoldali burkolat felerősítése után csavarozással vagy ragasztással rögzítik. A súlyosabb berendezési tárgyak rögzítése a vázszerkezet közé erősített szerelő keretre vagy bordára történik.

végű lemezeknél szárazon kialakítottak és hézagtakaró profillal lezártak. A függőleges beépítésű vázborda és a vízszintesen elhelyezendő vezetősínprofilok hidegen alakított, korrózióvédelemmel ellátott és a profil keresztmetszeti méretétől és a várható igénybevételtől függően megválasztott vastagságú (általában 0,6–0,75–1,0 mm) acéllemezből készülnek. Az újabb szerkezetek vázelemprofiljai cinkbevonattal és horganyzással készülnek. A profilokat általában feliratozva szállítják, amelyből meg-

A vázbordák sokféle keresztmetszeti megoldásúak lehetnek. A leginkább elterjedtek az egy darabból készülő ún. „CW” profilok, de léteznek több profilból kialakított, bonyolultabb összetett vázbordaformák is. A gipszkarton-lemezburkolatok a funkciótól és az igénybevételtől függően lehetnek egy-, két- és háromrétegűek is. Iskolák folyosóin általában a kétrétegű, hézagcserével felerősített gipszkartonburkolatok a megfelelőek. Betörésbiztonsági igény esetében pedig a két gipszkartonlemez között beépített erős acéllemezréteg lehet jó megoldás.

Az acéllemezprofilok helyszíni vágása lehetőség szerint kerülendő, mert megszünteti az éleknél a korrózióvédelmet, ami a későbbiekben rozsdafoltok kialakulásához vezethet.

1. kép: Gipszkartonválaszfal modellfotó Az 1. és 2. ábrán az acélbordás rétegesen szerelt válaszfalak kialakításának néhány részletét mutatjuk be. Az 1. képen pedig a vázbordát alkotó „CW” profil, az alsó vezetősín és az egyik oldalról gépi behajtású önfúró csavarral felerősített gipszkarton-lemezdarab modellfotója látható. A lemezillesztési hézagok lehetnek elvékonyított lemezszéleken hézagoló, simító gipszréteggel kialakítottak vagy párhuzamos

tudható a gyártó, az alkalmazott szabvány, a típusjel és a cinkbevonat értéke is. A válaszfalakba épített egyedi merevítő profilok erősebbek, vastagságuk 2,0 mm. Az acéllemezprofilok helyszíni vágása lehetőség szerint kerülendő, mert megszünteti az éleknél a korrózióvédelmet, ami a későbbiekben rozsdafoltok kialakulásához vezethet. A vezetősíneket a csatlakozó teherhordó épületszerkezetekhez rugalmas elválasztó réteg közbeiktatásával illesztik. Ez a rugalmas réteg lehet például filc vagy műgumi alátétsáv. Az „UW” típusú vezetősíneket a födémszerkezethez rögzítik (2.  ábra), majd a sínekbe illesztik, általában 60 cm-es tengelytávolsággal az acél vázbordákat. Gyakori hiba a vázbordák vezetősínhez való mechanikai rögzítése. A téves elképzelésekkel szemben nem a fémvázelemek egymáshoz rögzítése, hanem a vázbordákra felerősített gipszkartonlemezek együttdolgozása biztosítja a szerelt válaszfal stabilitását.

2. ábra: Gipszkartonválaszfal jellemző metszetei

12

eh1507-08.indb 12

A gipszkartonlemez gyártását egyébként 1894-ben szabadalmaztatta Augustin Sackett az Amerikai Egyesült Államokban (SackettWallboard). A gipszkarton két kartonpapírréteg közötti gipsz anyagú építőlemezt jelent, amelynek tulajdonságait a gipszmag és a kartonköpeny kapcsolata határozza meg. A karton húzott övként a gipsznek kellő szilárdságot, merevséget ad. A gipsz pedig számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, ezek közül is érdemes kiemelni, hogy nem éghető és a légnedvesség-szabályozó tulajdonsága különösen alkalmassá teszi belső terekben a megfelelő komfortérzet kialakítására. A leggyakoribb lemezvastagság 12,5 mm, a standard táblaméret pedig 1250 x 2500 mm. A szárazépítés fejlődése során az egyszerű gipszkartonlemezeknek számos funkciótól, igénybevételtől függő változata alakult ki. A gipszkarton-építőlemez tulajdonságai szabályozhatók a különböző minőségű kartonlemezek megválasztásával vagy a gipszmaghoz hozzáadott adalékanyagokkal. Lényegesen javítható a gipszkarton vízállósága és mechanikai szilárdsága is. Az újabban alkalmazott cellulóz szálas gipszrost építőlemezek a gipsz és a cellulózszál összedolgozásával tovább bővítették a gipszkarton alkalmazhatósági területeit. Az általánosan lakásokban és középületekben alkalmazott gipszkartonfalakon túlmenően készíthetők tűzgátló, illetve –  ahogy már említettük – további megerősítéssel (pl. acéllemezbetéttel) betörésbiztos és golyóálló gipszkartonfalak is.

2. kép: Padlócsatlakozás műanyag szegéllyel és levált tapétával

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

A gipszkartonlemezek többféle él­kia­la­kí­ tás­sal készülnek. Lapított félkörös él-, lapított él-, félkörös él- és derékszögü élkialakítás lehetséges. A lapított félkörös él- és a félkörös élmegoldást általában erősítő szalag nélküli hézagolás esetén alkalmazzák. A  lapított él esetén minden esetben erősítő szalagos hézagolás szükséges, míg a derékszögű élmegoldásnál erősítő szalagos hézagolás, illetve takarósávos hézagtakarás is lehetséges. A gipszkartonlapok méretre szabása késsel vagy rókafarkú fűrésszel végezhető. A válaszfalak szerelésekor arra kell törekedni, hogy a burkolólapok fél szélességgel eltolásra kerüljenek egymáshoz képest a vázoszlopok két oldalán. Többrétegű burkolatok esetében is ezt a szabályt kell követni. A gipszkartonlemezek szállítás és tárolás közben fokozottan érzékenyek. Gondatlan tárolás esetében nedvességhatásra káros alakváltozást szenvedhetnek. Gyártási hibaként előfordulhat nagy felületen papírhiányos lemez is, amit nem szabad beépíteni. A  sérült, töredezett szélű lemezek beépítése is kerülendő. Esetükben a sérült részek eltávolítása után az ép darabok egyedi részletképzésekhez még felhasználhatók. A gipszkartonlapokat önmetsző csavarokkal rögzítik. A 3,5 mm-es átmérőjű csavarok hosszát a gipszkartonborítás vastagságának megfelelően kell megválasztani. A csavarnak legalább 10 mm mélyen kell behatolnia az acéllemez anyagú vázelembe. A csavartávolság függőleges szerkezeten legfeljebb 25  cm lehet, és középtől kezdve a szélek felé haladva kell a lemezt rögzíteni. Úgy kell az önmetsző csavarokat behajtani, hogy a csavartengely a papírral fedett éltől legalább 10 mm-re, a vágott éltől pedig legalább 15 mm-re legyen. A csavarfejek a kartonpapír síkjába süllyesztve helyezkedjenek el úgy, hogy a gipszkartont ne szakítsák át. Sajnos gyakori építési hiba a csavarrögzítés helytelen kialakítása. A nem megfelelő sűrűségű, mélységű csavarrögzítés további hibákhoz, repedésekhez vezethet. A gipszkartonburkolatra általános esetben tapétázás készül, de azt megelőzően el kell végezni a felület glettelését és hézagolását. A későbbi repedések megelőzésére hézagerősítő betétcsíkokat alkalmaznak. Betétsávként alkalmazható papírcsík, üvegszövetcsík és öntapadós műanyag háló. Erősítő betét nélküli hajlatoknál a felületképzés megrepedhet.

3. kép: Helytelen mechanikai rögzítés nyoma

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 13

4. kép: Nyílászáró beépítése utólag elrepedt tapétával A rétegesen szerelt gipszkartonválaszfalak légrétegébe az akusztikai teljesítménykövetelménytől függően különböző akusztikai betétek helyezhetők el. Itt érdemes megjegyezni, hogy természetesen méretezett hőszigetelő betétréteg is készíthető fűtött és hideg belső terek elválasztását szolgáló válaszfalak esetében, de nem ez a jellemző követelmény. A helyszínen szerelt vázbordás gipszkartonválaszfalak esetében rendszerint szálas anyagú (pl. kőzetgyapot) lemez vagy paplan formájában kapható akusztikai betétréteget szokás alkalmazni. Nyílászárók beépítése a legtöbb szerelt válaszfalnál ún. nyílászárókeretbe történik. Egyszerűbb szerkezetek esetében találkozhatunk a vázoszlopokhoz erősített fa vagy fém vaktok közbeiktatásával is. Az ajtótokok beépítésének módja az acélvázas gipszkarton válaszfalaknál sok tényezőtől függ. Egyes válaszfalrendszerek saját ajtómegoldásokat ajánlanak az egyszerű és pontosan illeszkedő beépítés érdekében. Alapelv, hogy az egyrészes tokokat a fal építése során kell beépíteni, míg a többrészes tokok beépítését vaktok elhelyezésével kezdik, és a záró elemeket csak a fal megépítése és a tapétázó, festő munkák befejezése után helyezik el. A helytelenül beépített nyílászáró csúnya deformációkhoz, repedésekhez vezethet (4. kép). Gyakori hiba az ajtók beépítésénél, hogy nem megfelelő erősségű ajtókeretet alkalmaznak.

5. kép: Megoldatlan csatlakozási hézag időszakos terhelésre lehajló födémbordához Kisebb súlyú berendezési tárgyak speciális, gipszkartonhoz kifejleszett rögzítőelemekre akaszthatók. Ezek többsége felgyűrődő műanyag vagy fém palástú dübel, amelyekhez megadják a terhelhetőség mértékét. Nagyobb súlyú berendezési tárgyak, például mosdókagylók, WC-tartályok esetében méretezett acélszerkezetű szerelőkereteket illesztenek a válaszfal vázelemei közé, hogy a rendeltetésszerű terhelést károsodás nélkül viselni tudják. A szakszerűtlen rögzítésmód nehezen javítható esztétikai hibákat, repedéseket, lemeztöréseket okozhat (3. kép).

13

15/08/11 15:26

diagnózis

Ha a kényes szerkezeti részletek nincsenek megtervezve, akkor előfordulhat, hogy a kivitelező helyszíni ötletei, barkácsolásai nem fognak jó minőséget eredményezni. A hagyományos válaszfalakban elhelyezhető csőhálózatok, kábelek a szerelt válaszfalakban is elhelyezhetők, viszont a beépítésüket, rögzítésüket meg kell tervezni a rétegesen szerelt válaszfal sajátosságainak megfelelően. Az elektromos vezetékeket műanyag csőhüvelyben a vizes szerelvények fölött célszerű vezetni. Ahol nincs nedves technológia, ott a lábazati szegélyben kialakított vezetékcsatornában is elhelyezhetők az elektromos vezetékek hasonlóképpen a távközlési és informatikai vezetékekhez. A faláttörések, szerelődobozok és konnektoraljzatok helyének meghatározásánál és kialakításánál az akusztikai (léghanggátlási) szempontokat is mérlegelni kell.

litás egyaránt kiemelten fontos. A  többszöri mozgatás, áthelyezés fokozottan igénybe veszi a szegélyeket és más csatlakozási részleteket, tehát a használat során óvatos, körültekintő mozgatás, beállítás szükséges. A 6. képen padlócsatlakozási részlet, a 7.  képen pedig mobil válaszfal felnyitott helyzete tanulmányozható.

Tervezz helyesen, kerüld a hibát!

Néhány jellemző tervezési hibára érdemes felhívni a figyelmet. A széles anyag és szerkezetválaszték ellenére – vagy talán éppen annak köszönhetően – gyakori a konkrét helyszínre vonatkozó igénybevételnek nem megfelelő válaszfalszerkezet tervezése. Ahogy már említésre került különböző mértékű hang-, pára-, hő- és tűzhatások érhetik a könnyű szerelt válaszfalszerkezeteket. Hanghatásra az ún. „alulméretezés” jelentősen rontja a helyiség használati komfortját, a „túlméretezés” pedig indokolatlanul magas költségekbe veri az építtetőt. Talán nem minden tervező számára nyilvánvaló, hogy tűzvédő gipszkarton falak esetében a válaszfal mindkét oldalán azonos tűzvédelmi értéket kell biztosítani. Ha a kényes szerkezeti részletek nincsenek megtervezve, akkor előfordulhat, hogy a kivitelező helyszíni ötletei, barkácsolásai nem fognak jó minőséget eredményezni. Sajnos nem ritka, hogy az acél vázprofilok választékából nem a helyszíni adottságoknak megfelelő keresztmetszetű típust választja a tervező. Ez látványos hibákhoz vezethet átlagosnál nagyobb helyiség-belmagasság esetében. Jelentős födémfesztávolságok esetében a függőleges vázbordák magasságának megválasztásakor figyelembe kell venni a födém lehajlását. A vázborda felett – még ha van is hely – soha nem szabad elektromos vezetéket elhelyezni, mert a födém lehajlásakor a borda elvághatja azt. A közhiedelemmel ellentétben az impregnált (zöld) lemezek csapódó nedvesség elleni védelmét is meg kell oldani a nedves helyiségekben. A szerelt válaszfalat magába foglaló épület szerkezeti mozgási hézagait a válaszfalon is át kell vezetni. Hosszú, összefüggő válaszfalszakaszok esetében kb. 15–20 méterenként kell mozgási hézagot kialakítani.

Áthelyezhetőség

Végezetül röviden kitérünk az ún. mobil válaszfalak bemutatására is. Ezek magas előre-

14

eh1507-08.indb 14

7. kép: Megnyitott mobil válaszfal felső vezetősínnel

3. ábra: Mobil válaszfal jellemző metszete gyártási szintű, nagy pontosságú szerkezetek, amelyek lehetővé teszik a helyiségek méretének és alakjának igény szerinti átformálását. A mobil válaszfalak esetében különösen fontos a drága, magas előregyártási fokú szerkezeti elemek sérüléstől, deformáció­tól való megóvása. Ezek a szerkezetek rendszerint igényes középületekben kerülnek beépítésre, ahol az esztétikai megjelenés és a funkciona-

A könnyű szerelt válaszfalakkal és azok lehetséges hibáival foglalkozó cikkünk célja, hogy a modern szakipari építés-szerelés egy talán kevésbé reflektorfényben lévő területére irányítsuk a figyelmet. A belsőépítészetben fontos szerepet játszó válaszfalak befolyásolják az esztétikai térélményt, és egyúttal akusztikai tulajdonságaikkal jelentős mértékben alakítják a belső terek használhatóságát, komfortját. Tehát jó lenne elkerülni a mindennapi környezetünkben a bosszantó hibákat és a szerkezetek gyors esztétikai és funkcionális amortizációját. Remélhetőleg e rövid tanulmány is hozzájárulhat az épületbelsők környezeti kultúrájának, minőségének javításához. 

Irodalomjegyzék

Dr. Koppány Attila: Könnyű szerelt válaszfalrendszerek fejlődésének nemzetközi áttekintése, Magyar Építőipar 8. sz. p.: 449–461, Budapest, 1979. Dr. Koppány Attila: A Magyarországon használatos könnyű szerelt válaszfalszerkezetek elemzése, Magyar Építőipar 3. sz. p.: 142–147, Budapest, 1980. Wiesner György: Szárazépítési Kézikönyv, Gyorsjelentés Kiadó Kft., 1999. H. Leslie Simmons: CONSTRUCTION (principles, materials, and methods), John Wiley & Sons, Inc. New York, 2001. p.: 1186

Prof. Dr. Koppány Attila

6. kép: Mobil válaszfal padlócsatlakozása

egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

diagnózis

Épületbádogos szerkezetek hibái

Az épületbádogos szerkezetek sokféle szerepkörben megjelennek épületeinken. Leggyakrabban a különböző típusú tetőfedések kiegészítő – főleg vízelvezető – szerkezeteként találkozunk velük, de számos változata létezik a fémlemezfedéseknek is. Mindezek mellett vannak még más, a fedéstől független kiegészítő bádogos szerkezetek is, például a szinte mindenütt jelen lévő ablakkönyöklők és a különböző homlokzati tagozatok – például osztópárkányok – lefedései. A téma kiterjedtségére tekintettel jelenleg a különböző tetőfedéseket kiegészítő fémlemez szerkezetekkel foglalkozunk.

A

bádogos szerkezetek leggyakrabban használt anyagai a horganyzott acéllemez és a horganylemez. Ezekhez zárkózik fel az egyre gyakrabban használt alumíniumlemez és igényesebb munkák esetében a meglehetősen drága vörösréz lemez. A vízelvezető szerkezetekhez számos kiegészítő acél tartó- és kapcsolóelemet használnak. A tetők vízelvezető és kiegészítő szerkezetei között megjelentek már a műanyag szerkezetek is. Leggyakrabban a kemény PVC- (kPVC-) anyagú ereszcsatornákkal és lefolyócsövekkel találkozunk. Ezek átlagos élettartama az eddigi tapasztalatok szerint rövidebb, mint a fémanyagú szerkezeteké. Napjainkban elterjedőben vannak az ún. fóliabádog anyagú szerkezetek, szerkezetrészek. Esetükben a horganyzott acéllemezt üzemi körülmények között PVC-bevonattal látják el, ezáltal alkalmassá téve arra, hogy forró levegős hegesztéssel közvetlenül összekapcsolható legyen lágy PVC-anyagú csapadékvíz elleni szigeteléssel. A továbbiakban a fémanyagú bádogos szerkezetekkel foglalkozunk. A fémlemez szerkezetek kiválasztásánál, illetve csomóponti beépítésénél az egyik legkényesebb kérdés a fémanyagok korróziójának helyes figyelembevétele. A különböző anyagú fémek egymással még kis felületen sem érintkezhetnek, mert közöttük elektrokémiai, galvanikus korrózió indul meg, ami hamarosan ún. anyagpusztuláshoz, tönkremenetelhez vezethet. A csavar vagy rögzítő szeg sem lehet eltérő anyagú. Az azonos anyagú, de eltérő ötvözetű fémszerkezetek sem összeférhetőek. A fémlemez szerkezetek hődilatációjának nem kellő mértékű figyelembevétele is számos hibát eredményez. A legfontosabb, hogy a szerkezetek tágulását és összehúzódását nem szabad megakadályozni, mert az látványos deformációkhoz, törésekhez, lemezszakadásokhoz vezethet. Ezért közvetlenül a teherhordó szerkezethez nem szabad a fémlemezeket rögzíteni, hanem minden eset-

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 15

1. ábra: Acélbordás gipszkartonválaszfal részletei 1. kép: Deformált függő ereszcsatorna ben arra alkalmas közvetítő fémszalagokkal vagy egyéb megoldásokkal kell az akadálytalan mozgást biztosítani. A különböző tetővízelvezető szerkezetek esetében ez nem egyszerű feladat, hiszen a bádogos szerkezetek

Bádogos szerkezetek jellemző hibái: rossz méretezés, rögzítési hibák, a dilatáció helytelen kialakítása, a tetőhéjazathoz való rossz kapcsolat, illesztési, forrasztási hibák, repedés, törés, kilyukadás, deformáció, a korrózióvédelem hibája, hiánya, sérülése stb., korróziós hiba (rozsdásodás, keresztmetszet csökkenés, átlyukadás, mechanikai sérülés, viharkár).

vízzáróságát a dilatációs mozgás közben is biztosítani kell. Ezen szabályok és szerkesztési elvek minden szakember számára közismertek, mégis gyakran látunk akadályozott hőmozgás eredetű fémlemezhibákat. A tetőszegélyező, csatlakozó és kiegészítő szerkezetek túlnyomó többsége – ahogy már említettük – az épületbádogos szerkezetek körébe tartozik. Ezek a szerkezetek a tetők kényes, beázás által fokozottan veszélyeztetett részeit alkotják, egyes esetekben szabad szemmel is jól ellenőrizhető a beépítésük, állapotuk (pl. lefolyócsövek), máskor pedig nehezen hozzáférhető vagy eltakart szerkezetként nehezítik meg a diagnosztikai munkát, hiszen meghibásodásuk csak közvetett jelek alapján valószínűsíthető (pl. párkányba sül�lyesztett csatorna).

15

15/08/11 15:26

diagnózis

és elégséges mértékben biztosított (főleg bádogos szerkezeteknél). Ha a rögzítések, kapcsolatok, toldások nem eléggé erősek, és a szerkezetnek nincs mozgási lehetősége, akkor az első évszakváltásnál vagy nagyobb viharnál tönkremehet a szerkezet.  A fémlemez foltos: forrasztás után sósav maradt rajta.  A fémlemez púpos: forrasztáskor túlmelegítették.  Fal- és párkánylefedés felszakad: a leerősítő huzal vége gyengén volt forrasztva. Párkánylefedések, ereszszegélyek gyako ri hibája, hogy a horganylemez és a meszes habarcsos aljzat közé nem tesznek elválasztó szigetelő lemezréteget, következmény: kontakt (vegyi) korrózió.  Tető és kéményszegélyek állókorcait letapossák vagy eleve elhagyják.  Öregedés; különösen a műanyag ereszcsatornák és lefolyócsövek veszítenek a szilárdságukból és repedeznek. 4. kép: Korrodált, átlyukadt lefolyócső

2. kép: A függő ereszcsatorna gátolt hőmozgás miatti „kivetődése” a vízelvezetés vonalából Néhány jellegzetes hiba részletezve: A fal-, illetve kéményszegélynél a lemez  nem nyúlik be a falhoronyba, ez beázáshoz vezet.  Az ereszcsatornából befelé, a homlokzatra folyik a csapadékvíz. A hiba oka dugulás vagy elhelyezési hiba (pl. nincs megemelve 1 cm-rel a csatornaelem homlokzat felőli széle). Az ereszcsatorna kihajlik vagy elgörbül.  A  hiba oka lehet például, hogy a csatornaelemeket frissen mázolt tartóvasakra helyezik, azokra leragadnak, és a gátolt hőtágulási mozgás miatt meggörbülnek. Az is előfordulhat, hogy a csatornát a csatornatartó vashoz erősítik – az eredmény ugyanaz a hiba, mint amit a leragadásnál tapasztalhatunk. Kavicsolt bitumenes lemezfedésnél a hi ányzó kavicsfogó léc miatt kavics kerül az ereszcsatornába, amely előbb-utóbb eldugul (pl. 1. kép a lesodródott kaviccsal, ahol egyébként a gátolt dilatáció miatt csatornaszelvény-deformáció is jelentkezett).  A csatorna lemeze a tartóvasak közelében fokozottan rozsdásodik. Ennek oka a tartóvasak korrózióvédő mázolásának elmaradása.  A lefolyócsőtoldásnál kifolyik a víz a homlokzatra. Következmény először a vakolat elszíneződése, majd kifagyása és leválása. A hiba oka például a szakszerűtlen toldás lehet. (A lefolyócsövet a vízfolyás irányából kell kellő mértékű átfedéssel toldani.)  A lefolyócsonk nem nyúlik be a lefolyócsőbe, hanem a víz melléfolyik.  A lefolyócső nem nyúlik kellő mértékben az állványcsőbe, a víz melléfolyik és a homlokzatot, illetve az épületlábazatot áztatja.

16

eh1507-08.indb 16

 A függő ereszcsatorna lejtése nem megfelelő, következmény: pangó víz, rozsdásodás, korróziós lyuk, homlokzatnedvesedés, kifagyás.

3. kép: A lefolyócsőkönyök rossz illesztésének eredménye: leszakadt és deformált csőszakasz  A lefolyócsövet rögzítő csőbilincs beverő tüskéje nem lejt kifelé – rozsdafoltos lesz a homlokzat. A falszegélynek, ereszszegélynek nincs  megfelelő vízorra, vagy a vízorr nem áll ki eléggé a homlokzat síkja elé; a következmény: beázás.  A hőmozgás lehetősége nem a szükséges

5. kép: Hibás lejtésű ereszcsatorna kilazult műpala szegélysorral Az épületbádogos szerkezetek egy épület egészéhez képest nem tűnnek lényegesnek, és sajnos gyakran ebben a szellemben is kezelik őket. Pedig többnyire nagyon kényes 2015. július – augusztus

15/08/11 15:26

szerkezeti részletek csapadékvíz elleni védelmét szolgálják, meghibásodásuk pedig a bádogos szerkezetek értékéhez képest sokkal súlyosabb károkhoz vezethet. A műszakilag helyes megoldások alapváltozatai a szakirodalomban megtalálhatók, mégis gyakran látunk hibás kivitelezésű szerkezeteket.

6. kép: Lapostető levált falszegélye a faltőhöz vezeti a vizet, ezért fokozott beázási veszélyt jelent

8. kép: Korrodált attikafal lefedése viharkárral súlyosbítva Természetesen előfordulhatnak olyan egyedi esetek, amelyeknél a bádogos szakmunkás kreativitására is szükség van. Ilyen esetekben persze az a jó megoldás, ha az építész tervező egyértelmű részletrajzot ad az egyedi megoldások kivitelezéséhez. Az ún. emberi tényező fontosságára itt is érdemes felhívni a figyelmet, mert az alapos szakértelmen kívül a gondos, felelősségteljes munkára is szükség van ahhoz, hogy a bosszantó és költséges hibákat elkerüljük.

rózióvédelem elhanyagolása pedig felgyorsíthatja a korróziós károk kiterjedését, és csak költséges javítással állítható elő az eredeti helyzet. Általánosan érvényes elv, hogy a kezdődő meghibásodásokat időben felfedezve és kijavítva sok bosszúság és felesleges költségkiadás megelőzhető. E rövid cikk illusztrációjaként felhasznált szakértői felvételeken szándékosan a már előrehaladott károsodásokat mutattuk be, amivel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ilyen hibák többsége gondos munkával és időszakos karbantartással megelőzhető. 

Irodalomjegyzék

9. kép: Elrontott bádogos részlet elrettentő képe

7. kép: Fémlemez fallefedés átszakadása, gátolt dilatáció következményeként

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 17

Az épületbádogos szerkezetek élettartama a teherhordó szerkezetekéhez képest korlátozott. A megfelelő állapotban tartás tekintetében az épületet üzemeltető szerepe nagyon fontos. A karbantartási tevékenység elmulasztása jelentős hibaforrásokhoz vezethet. A vízelvezető rendszerek eltömődése – például ősszel falevelektől – jelentős falátázásokhoz, vakolatkárokhoz vezethet. A kor-

Dr. Koppány Attila: Épületdiagnosztika – Építési hibák – Építési patológia, Magyar Építőipar, Budapest, 2000. 11–12. sz. pp. 341–450 Dr. Koppány Attila: Lapostető szigetelések reprezentatív vizsgálatának tapasztalatai, Magyar Építőipar, Budapest, 1998. 9–10. sz. pp. 280–283 Dr. Koppány Attila: Lapostető szigetelések hibái, tetődiagnosztika, Magyar Építőipar, Budapest, 1984. 3. sz. pp. 139–146 Dr. Koppány Attila: Lapostető szigetelések diagnosztikája. Szakipari Technika, Budapest, 1984. 5. sz. pp. 113–116

Prof. Dr. Koppány Attila egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

17

15/08/11 15:26

felelősség

Polikarbonát tető káresete Építész műszaki szakértőként megdöbbentő esetekkel találkozom. Az alábbi történet a többi közül is kirí, jelzi a magyar minőségellenőrzés, minőségtanúsítás, és fogyasztóvédelem hozzáállását, tekintélyét és hatékonyságát.

W

ass Albert azt írja: „Likasztják már fönn az égben a rostát”. Hát ezek szerint nemcsak a rostát „likasztják”, hanem a polikarbonát tetőfedéseket is. (Reméljük, a T. Bíróság majd nem az égieket fogja elmarasztalni ezért!) A cikk szándékosan nem tartalmaz konkrét cégnevet és beazonosítható termékmegnevezést. Mindennemű egyezés a képzelet szüleménye! Ez alól természetesen kivételt képeznek a hivatalos szervek adatai, dokumentumai, nyilatkozatai. Nem kerülhetjük meg azonban az igazolhatóan kiadásra került műszaki adatok, állítások (honlap, műszaki adatlap, levelezés, e-mail, szakvélemény) bemutatását és véleményezését. Nem célja, és nem is lehet az igazságszolgáltatás, de mindenképpen célja a történet ismertetése és a véleményformálás, remélve, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek nem fordulhatnak többé elő.

gumi tömítés; 5. élzáró alufólia; 6. alu U-profil; 7. öntapadós alátétszalag; 8. önfúró csavar; 9. csavaralátét. A vásárláskor a tételekről számla készült (2010. augusztus 6.). Mivel az alátét-vasszerkezet csak 2012ben készült el, addig az elemek egy zárt, fedett színben, fagymentes helyen lettek tárolva. (A vágási veszteség még mai is az eredeti fóliákkal rendelkezésre áll.) Ezután 2012-ben elkészült a tetőfedés is. (Néhány adat: 202 és 210 cm-es táblaszélesség, táblánként 4 zártszelvényen való rögzítés, a 210 cm-es lejtéshosszon 6 ponton lecsavarozva.) 2014 júliusában volt egy jégeső. Ez után a tulajdonos arra lett figyelmes, hogy az eső óta teljesen párásak az új pk. táblák, de a réginél semmi ilyen nem észlelhető. Közelebbről megfigyelhető volt, hogy az új táblák nagyon sok helyen be vannak lyuggatva, a réginek meg semmi baja nincsen. Az új fedés képe:

Tényállás

A történetünk károsultja egy szegedi építész. Van egy, kb. 10 éves polikarbonát (a későbbiekben: pk.) tetője a háza északi, udvari oldalán, a kapu fölött. Az azon lévő pk. tábla igaz, hogy rossz fedésiránnyal elhelyezve készült, de az még ma is sérülésmentes! Építészünk úgy határozott 2010 augusztusában, hogy a tetőt a további, teljes udvari szakaszon kiépíti. Mivel általában körültekintően szokott vásárolni, olyan terméket választott, melyet 10 év garanciával hirdetett, és hirdet még ma is honlapján a forgalmazó. A honlapon föltüntetett egyéb adatok szintén meggyőzőek: ütésálló, jégverésálló, az üveghez képest 200-szor erősebb, rugalmas, kültéren a várható élettartama 15–20 év stb. Polikarbonát az az anyag, ami a modern építészeti elvárásoknak legjobban megfelel az előtető, teraszfedések elkészítésénél. UV-védett, nem sárgul, és nem törik. A szerkezeti vázlat birtokában tulajdonosunk fölkereste a forgalmazót, hogy az tegyen ajánlatot a komplett rendszerre. Az árajánlat a következő tételekből, rendszerelemekből állt: 1-2. „E” minőségű üregkamrás polikarbonát lemez; 3. alu leszorító profil; 4. EPDM

18

eh1507-08.indb 18

2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

A reakció

Vásárlónk telefont ragadott, felhívta a forgalmazót, akinek a képviselője közölte, hogy ők egy korrekt cég, és „a reklamációját megelégedésére ki fogják vizsgálni”. Mivel nem történt semmi, 2014. augusztus 15-én és 18-án ismét érdeklődött vásárlónk, mire is közölték, hogy azt ajánlják, hogy listaár –10%-on vásároljon meg újra mindent a forgalmazótól, és saját költségén cserélje le a sérült fedést. Érdekes módon az ajánlatban már nem az „E” minőségű, hanem a 2x UV-védett pk. tábla szerepelt. Ekkor vásárlónk kérte: a jogszabály szerinti, minőségi kifogás intézéséről szóló jegyzőkönyvet – indoklással – vegyék föl és küldjék meg. Illetve kérte a termék műszaki adatlapját, szállítói megfelelőségi nyilatkozatát vagy teljesítménynyilatkozatát is. Erre a levélre 2014. szeptember 30-ai postadátumú válaszlevél, jegyzőkönyv érkezett, magában a jegyzőkönyvben 2014. augusztus 07-ére vis�szadátumozva (?!): „nem megfelelő szerkezeti beépítés”; „a szokásosnál nagyobb jégverés”. Ezt helyszíni szemle nélkül, a reklamációs levélhez csatolt, 5 méter távolságról, fölülről, a 2. emeleti erkélyről készített fotók alapján sikerült megállapítaniuk. www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 19

A lyukakat mutató két fotó egyike. Ezekről állapították meg, hogy mi nem került beépítésre az alátét szerkezetnél. Hát ezt gyorsan lerendezték. Arra a kérdésre, hogy kb. 170 km távolságból, helyszíni szemle nélkül, az alátét szerkezetet nem mutató fotók birtokában hogyan állapították meg, hogy a szerkezeti beépítés nem megfelelő, mi konkrétan az, ami nem megfelelő, vagy hogy hogyan létezhet, hogy a közvetlen mellette lévő 10 éves régi, szabálytalanul felépített pk. fedésnek semmi baja, de az új fedés tiszta lyuk, azóta sincsen válasz. Természetesen a termék megkért ÉMI vagy

egyéb forgalmazási engedélye, műszaki adatlapja, szállítói megfelelőségi nyilatkozata, beépítési útmutatója sem érkezett meg. Lehet, hogy nincs is? A reklamáció után megküldött termékbeépítési útmutató a „Q” termékhez, nem is a megvásárolt „E” termékről szól, ilyen termékmegnevezés nem is szerepel benne. Itt a „tipikus pk. szerelési” séma a vásárló számláján szereplőeken felül a következő elemeket tartalmazza: 1. végzáró dugó alu leszorító profilhoz és 2. alu F élvédő profil lejtésbeli élhez, az alábbi megjegyzéssel: „a képen látható profilok csak a szemléltetést szolgálják, a valós kínálat eltérhet az ábrázolt profiloktól!”. (Az F-profil helyett adta a forgalmazó az U-profilt.) A szaruzat javasolt tengelytávolsága 70 cm. Hangsúlyoznom kell, az amúgy a forgalmazó által ki sem ajánlott végzáró dugók meglétének vagy hiányának semmi köze nincsen a pk. táblák jégesőállóságához, a tengelytávolság pedig megfelel a beépítési útmutatóban foglaltaknak.

19

15/08/11 15:27

felelősség

Ítéletre várva

Vásárlónk 2014. szeptember 4-én a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordult panaszával, kérve nyilatkozzanak a forgalmazó által vállalt garanciával, a nem kezelt reklamáció­ val, a meg nem küldött szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, ÉMI-engedéllyel stb. kapcsolatban. Mivel ezután sem történt semmi, december elején betekintést kért az iratokba. November 25-ei dátummal, 2014. december 2-án – közel 13 hétre a reklamáció kezdetétől – jött egy tájékoztatás, mely azt tartalmazza, hogy „Felügyelőségünk … határozatban tiltotta meg a jogsértő magatartás további folytatását” a forgalmazónak, de a vevői kifogásokat elutasítják, mert a forgalmazó közölte, hogy a beépítés szakszerűtlen, a „beépítési útmutató szerinti szükséges anyagok nem lettek megvásárolva, és nem lettek beépítve”. A dolog érdekessége, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a feltett fogyasztóvédelmi kérdések zömével nem is foglalkozott: garancia kérdése, ÉMI-engedély, beépítési útmutató mire szól („E”, „2x UV védett”, vagy „Q” minőségű termék), szállítói megfelelőségi nyilatkozat. Emellett olyan forgalmazói állításokat, valótlanságokat vesz át és ír le egy hivatalos iratban, melyek valótlanságáról a vásárló által benyújtott dokumentációkból meggyőződhetett volna, hiszen csatolva volt pl. a számlamásolat is. A levélre vásárlónk még aznap válaszlevelet küldött a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek, 12 pontban összefoglalva véleményét, kifogásait. Pl.: „1. Konkrétan nevezzék meg, hogy mi volt a nem megfelelő, hiszen a komplett rendszert Ők (forgalmazó) ajánlották – állították össze. A SZÁMLA ERRŐL SZÓL. Magyarul: amit a vállalkozás ajánlott nem szakszerű? (Nem építési rendszer?) Kérem, ezt fogyasztóvédelmi szempontból vizsgálják ki.

20

eh1507-08.indb 20

Milyen fogyasztóvédelmi eljárás alá vonható az a Cég, amely nem összetartozó “rendszerterméket” forgalmaz?” Ezen levélre – több mint 5 hónapja – szintén nem érkezett válasz a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől. Érdekes az is, hogy azt sem sikerült elérniük tavaly szeptember óta, hogy a fogyasztó a forgalmazótól bármilyen konkrét adatot, állásfoglalást, minőségtanúsítást megkapjon. Ezek után vásárlónk egy igazságügyi vegyész szakértőt kért fel a meghibásodás okának meghatározására. A szakértői véleményből idézek: „A vizsgált tetőlemez … polikarbonát anyagú, a spektrofotometriás vizs-

ha a válasza az, hogy nem kíván együttműködni.) „Sajnos a tv. a meghallgatáson való képviseletet nem teszi kötelezővé.” Hogy is van ez? Ráadásul a többszöri kérésre megküldött Garanciális feltételek „E” (minőségű) polikarbonát lemezekre című nyilatkozat az alábbia­ kat tartalmazza: „Garanciális igény esetén a lemezek eredeti használati helyükről való eltávolítása a garancia elvesztését jelenti.” Tehát amíg az elsőfokú ítélet meg nem születik, konzerválni kell egy tönkrement, esetleg beá­ zó állapotot, a járulékos károkat tudomásul véve? Magyarul a beázó tető alatt tárolt anyagok kára szintén perelhető.

A tetőből vett minta mért rugalmassági modulusa, kb. fele a „Q” termék termékismertetőjében találhatónak. gálat alapján nincs az ultraibolya-sugárzás ellen védve. A közölt spektrumon jól látható, hogy a tetőlemez alsó és felső falának spektruma 280 nm fölött (tehát az UV A és UV B tartományban) csak az eltérő falvastagságuk miatt különbözik, különben teljesen azonos lefutásúak. A beépítési útmutatóban írt UVvédelem megléte esetén a felső fal fényelnyelésének az UV A és UV B tartományban az alsó falénál lényegesen nagyobbnak és más lefutásúnak kéne lennie. A tetőlemez a napfény hatására jól mérhetően öregedett.” „Fentiek alapján az a véleményem, hogy a vizsgált tetőlemezben bekövetkezett kár a lemez UV-védelmének hiányára vezethető vis�sza. Az UV-védelem hiánya miatt a lemez öregedett, mechanikai tulajdonságai gyengültek. Mindezt a mérési adatokon felül látványosan alátámasztja, hogy a vizsgált tető melletti” régi „tető ugyanolyan körülmények közt nem sérült meg.” A tetőből vett minta mért rugalmassági modulusa, kb. fele a „Q” termék termékismertetőjében találhatónak, de az újszerű, beépítetlen darab értéke is jelentősen gyengébb a megadottnál. Az ügyvéd tanácsára vevőnk 2015. január 28-án a Békéltető Testülethez fordult, mely 2015. március 31-én az alábbi ajánlást hozta: „A Békéltető Testület eljáró tanácsa felhívja a vállalkozást, hogy az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a polikarbonát tetőt, továbbá fizessen meg a fogyasztó részére …. ft-ot a hibás teljesítésből eredő kárként.” Érdekessége a dolognak, hogy a vállalkozás igaz, hogy levélben közölte, hogy a Békéltető Testülettel nem kíván együttműködni, a meghallgatást kifogásolja, amire el sem ment, de a Békéltető Testület azt írja levelében, hogy: „A vállalkozás a békéltető testületi eljárásban együttműködött, a meghallgatáson nem jelent meg. Együttműködőnek kell minősíteni a vállalkozást, amennyiben eleget tesz az 1997. évi CLV. törvény /Fogyasztóvédelmi tv./ 29.§ (8)  bekezdésben foglalt válaszadási kötelezettségének.” (Még akkor is,

Természetesen a vállalkozás azóta sem tett semmit a kárenyhítésért, úgyhogy több mint 10 hónap eltelte után be kell látni, a Fogyasztóvédelmi, majd a Békéltető testületi eljárások semmi eredménnyel nem jártak, marad a Bíróság. A vállalkozás pedig azóta is árulja az „UV, és jégeső álló termékét, 10 év garanciával”, csak aztán nehogy még egyszer essen a jégeső a beépítés helyén. Azóta több helyen (pl. benzinkutaknál) figyelem a pk. fedéseket. Nem a tárgyi az egyetlen megkifogásolható polikarbonát tetőfedés. Elgondolkodtató, hogy milyen nemzetgazdasági károkat okoznak az ilyen forgalmazók, és miért is nem lépnek fel velük szemben a fogyasztóvédelemmel, minőségellenőrzéssel foglakozó hivatalok? Pedig az egyre szeszélyesebb időjárás mellett igen nagy rizikót jelentenek ezek a néhány év alatt elöregedő, tönkremenő fedések. 

Hivatkozások

[1] Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 109/2013. (IV. 9.) kormányrendelet 1. §-a] [2] Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.) [3] Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet

Kakuszi Norbert építész, építésügyi műszaki szakértő, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség

2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

irattár

Az építéssel kapcsolatos dokumentáció helyes vezetése 4. rész

Az építéssel kapcsolatos dokumentációk létrejöttének alapvető feltétele az egyes dokumentációk készítőinek jogviszonyát meghatározó szerződés létrejötte. Korábbi lapszámunkban foglalkoztunk az építésügyi szakmagyakorlás szerződéseinek formai követelményeivel, hangsúlyoztuk az írásbeliséggel kapcsolatos legújabb elvárásokat. Felvázoltuk az egyes szerződések típusait, így megkülönböztetünk vállalkozási, megbízási és vegyes szerződéstípust, ez utóbbi körbe tartozik például a tervezői művezetéssel vegyes tervezői szerződés. Egyes tevékenységeknél (például az energetikai tanúsítók szerződésénél) még mindig változó, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződéssel dolgoznak-e.

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 21

A

társasházépítés második fény­ko­ rában, az 1990-es és 2000-es években elterjedtté vált, hogy a kivitelező megbízási szerződéssel vállalta a lakóházak felépítését az egyes családok mint építtetők számára. Nyilvánvalóan azt remélték ettől, hogy mentesülhetnek a hibás kivitelezés jogkövetkezményei alól, hiszen a megbízott nem felel az eredményért, csupán megfelelő gondossággal köteles eljárni. Természetesen a bíróságok nem osztották ezt az álláspontot, hiszen a magyar jogban a szerződéseket tartalmuk és nem elnevezésük szerint kell elbírálni. Jelen esetben tehát a bíróság a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályok alapján ítélte meg a kivitelezési hibák miatti jótállási vagy szavatossági felelősségét az érintett vállalkozóknak. Látjuk, hogy tulajdonképpen mindegy, minek nevezzük a szerződést, jogvita esetén tartalma szerint dönt a bíróság. Ugyanakkor mégis fontos, hogy a szakmagyakorló tisztában legyen azzal, ki mikor felelős az irányítása alatt létrejött munka eredményességéért, mit értünk eredményfelelősség alatt, és ehhez képest mit jelent a gondossági felelősség.

Az egyes szerződéstípusok elhatárolása

Fenti szerződéstípusok a gyakorlatban sokszor nem tisztán, hanem ún. vegyes szerződés formájában jelennek meg. Például a tervezői szerződésben sokszor rendelkezünk szerzői jogokról vagy tervezői művezetésről is. A vállalkozási és megbízási szerződés elsősorban a felelősség szempontjából mutat lényeges különbséget, mivel a vállalkozási szerződés ún. eredménykötelem. Ez azt jelenti, hogy a szerződés tárgya például tervezési szerződésnél valamely műszaki-gazdasági tervezőmunka, építési szerződésnél valamely építési-szerelési munka eredményes elvégzése. Külön kell hangsúlyozni, hogy téves az az elképzelés, miszerint tervezési szerződésnél a tervezőtől elvárható eredmény a jogerős építési engedély. Mégis gyakran ehhez a feltételhez kötik a tervezési díj megfizetésének nagy részét vagy a szerződéses biztosítékok visszatartását. Az elvárható eredmény ugyanis ilyen esetben az építési engedély kibocsátására teljes egészében, formailag és tartalmilag alkalmas tervdokumentáció elkészítése. Amennyiben ugyanis az építési engedély kibocsátása nem a tervező érdekkörében felmerülő okból (szakhatósági egyeztetés vagy beépítési követelményeknek nem megfelelő terv) marad el, úgy ezen eredményért nem vonható felelősségre. Az ilyen szerződéseknél praxisunkban már az is előfordult, hogy a megrendelő – mivel nem kívánta kifizetni az átvett tervdokumentációt – be sem nyújtotta engedélyezési eljárásra azt. Ilyen esetben a tervezői számlák kibocsátása soha nem vált volna esedékessé, hiszen a várt eredmény, az építési engedély jogereje elmaradt.

21

15/08/11 15:27

irattár

A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízott feladata tehát, hogy a rábízott tevékenységet megfelelő gondossággal, a megbízott érdekeinek megfelelően, a hatályos jogszabályok alapján teljesítse. Például a tervezői művezetés teljesülhet abban az esetben is, ha a megbízott nem éri el a megbízó által megkívánt eredményt (mert a kivitelező a tervezői művezető felhívása ellenére a tervtől eltérően valósítja meg az építményt.) Összefoglalóan kimondhatjuk, hogy a megbízás ún. gondossági kötelem, a vállalkozói szerződés pedig eredménykötelem. Az építőiparban gyakori jelenség, hogy a korábban munkavállalóként foglalkoztatott felelős műszaki vezetőt gazdasági megfontolásból külsős megbízottként foglalkoztatják tovább. Szakmai felelőssége hatósági szempontból a kivitelezés során nem változik, polgári jogi kárfelelőssége azonban jelentősebbé és szélesebb körűvé válik, mint ha munkaviszonyban maradt volna. Az építőipari kivitelezésre vonatkozó jogszabályok ismét megengedik a felelős külsős szerződéses foglalkoztatását, azonban e szerződésben egyértelműen biztosítani kellene a kivitelező

22

eh1507-08.indb 22

munkavállalói és alvállalkozói feletti szakmai irányítási jogkört. Vajon érdemes ezt a konstrukciót felvállalni? Lássuk ehhez a megbízási és a munkaszerződés elhatárolása kérdéskörét. Mint láttuk, a külső foglalkoztatás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a felek a munkavégzést a többletterhektől való szabadulás miatt megbízási szerződéssel próbálják leplezni. Amennyiben azonban az ilyen megbízás tartalma inkább a munkaszerződésre jellemző, burkolt munkaviszonyról beszélhetünk. A két jogviszony leglényegesebb különbsége a felek egymás közti viszonyában rejlik. A munkaviszonyt a megbízástól megkülönböztetik a munkavállaló törvénybe foglalt kötelezettségei: például, hogy a munkát adott helyen, adott időben rendszeresen végezze, jellemzően a munkáltató székhelyén, eszközeivel stb. A munkáltató és munkavállaló között szoros, alá-fölérendeltségi függő viszony van. A munkáltatónak kiterjedt utasítási és ellenőrzési joga van, a munkavállaló pedig általában személyesen köteles a munkát végezni. Különbség van a díjazásban is: munkaviszony esetén a munkavállaló rendszeres díjazásban részesül, a megbízási díj 2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

A konzorciumi szerződés nem tekinthető önálló szerződéstípusnak, hanem egy olyan magánjogi megállapodás, amelyben a szerződő felek az egymás közötti együttműködés szabályait határozzák meg. pedig részteljesítéshez vagy teljesítéshez kötődik, előfordulhat sikerdíj kikötése is.

Felhasználási szerződések

A gyakorlatban nem ritka a vállalkozással vegyes felhasználási szerződés sem. Valójában a közbeszerzési eljárásban megkötött tervezési szerződések jogszabály alapján ilyen tartalommal jönnek létre. Ezek a tervdokumentáció felhasználásának elsődleges célján (kivitelezés – épület megvalósítása) kívül tartalmaznak szerzői jogra vonatkozó további rendelkezéseket. Jelenleg is hatályos jogszabály írja elő ugyanis az ajánlatkérők számára a szerzői jogok rendezését a tervezővel annak érdekében, hogy a jövőben a továbbtervezés vagy átdolgozás jogdíj fizetése nélkül véghezvihető legyen [az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) kormányrendelet 5. § (4) bek.]. E rendelkezés a gyakorlatban úgy teljesül, hogy a tervező szerződésének aláírásakor a megrendelő számára teljes körű, kizárólagos, valamennyi felhasználási módra kiterjedő szerzői jogi felhasználást engedélyez. Így a megrendelő a későbbiekben külön írásbeli hozzájárulás és jogdíj fizetése nélkül adhatja tovább a tervezési feladatot más tervezőnek. Természetesen ilyen esetekben rendelkezni érdemes az eredeti tervező névjogának és más, személyhez fűződő jogainak gyakorlásáról is.

Konzorciumok

A konzorciumi szerződések megjelenése Magyarországon az Európai Uniós támogatási rendszerhez kötődik. Ha ugyanis egy adott támogatási forrás felhasználására a pályázaton nyertes szervezetekkel kötött támogatási szerződés keretében kerül sor, és az adott projektet nem egyetlen szervezet végzi, azoknak egymással együttműködési megállapodást kell kötni. Az utóbbi időkben ezek gyakorlata túlnyomó részt a közbeszerzési eljárásokban jelenik meg a közös ajánlattevőknél, előnyei hasonlóak a fent leírtakhoz. A konzorciumi szerződés nem tekinthető önálló szerződéstípusnak, hanem egy olyan magánjogi megállapodás, amelyben a szerződő felek az egymás közötti együttműködés szabályait határozzák meg. Célja általában egy adott projekt megvalósítása. Ezért gyakran nem is a konzorciumi szerződés elnevezést, hanem a tényleges tartalomnak jobban megfelelő együttműködési megállapodás kifejezést használják a szerződés megkötésekor, és az új Ptk. rendelkezéseire annyiban kell figyelemmel lenni, amennyiben az kizárja annak lehetőségét, hogy a felek eltérjenek annak rendelkezéseitől. Igen hasznos lehet még konzorciumi szerződést kötni olyan tervezési feladatok ellátáwww.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 23

sára, amikor a megrendelő külön-külön szerződik az egyes szakági tervezőkkel, így azok egymással szerződéses jogviszonyba nem is kerülnek. A generáltervezést mellőző ilyen tervezési konstrukciók megvalósítása során más módon kell biztosítani az építész és a szakági tervező közötti együttműködést, az egyes munkarészek közötti összhang megteremtéséhez szükséges koordinációt.

Szerződéses biztosítékok

Az építőipar valamennyi szerződésében jelentős szerepet kapnak a sokszor jogszabály által is előírt szerződéses biztosítékok, mint a kötbér, a visszatartások, a jótállás és a szavatosság (köznyelven: garancia). A szerződő feleket a szerződés kötelezi, ezért abból indulunk ki, hogy a felek a szerződést teljesíteni is fogják. Kérdés: mi van akkor, ha valamelyik szerződő fél nem képes teljesíteni a szerződést, vagy később vonakodik a szerződést teljesíteni anélkül, hogy ehhez joga lenne, azaz nincs a szerződéskötést követően beálló olyan körülmény, ami jogosíthatná szerződésmódosításra? A szerződések joga lehetővé teszi olyan többletkötelezettségek beépítését, amely serkenti a feleket a fennálló szerződésük teljesítésére. Ezeket hívta a régi Ptk. szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek, amiket ma már az új Ptk. szerződésmegerősítésekként, illetve biztosítékokként szabályoz. A felek a szerződés megkötésével meghatározott célt (pl. építmény kivételezését, engedélyezési tervdokumentáció elkészítését) kívánnak elérni, az egyes szerződésekre vonatkozó szabályok végső célja is ennek elősegítése. A Ptk. ezért lehetővé teszi, hogy a szerződés teljesítéséhez fűződő fontos érdekek érvényesülését a felek bizonyos szerződésszegéshez fűződő szankciók vagy jogok, kötelezettségek elvesztésének kilátásba helyezésével is elősegítsék. Minden olyan eszköz alkalmas a szerződés biztosítására, amely hatékonyan ösztönöz a jövőbeni szerződésszegéstől való tartózkodásra. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek tehát nemcsak az alábbiakban felsorolt formákban érvényesíthetők, a felek a szerződés biztosításának más – jogszabályba nem ütköző – módjában is megállapodhatnak. Az egyes biztosítékok részletezését, jogszabályi előírásait, mérlegelési szempontjait soron következő cikkünkben fogjuk részletesen taglalni. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

23

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

Mire jó a nemzeti műszaki értékelés?

A nemzeti műszaki értékelés (NMÉ) néhány tekintetben hasonlatos az építési termékekre vonatkozó korábbi szabályozás [1] szerinti építőipari műszaki engedélyhez (ÉME). Az ÉME-vel kapcsolatban annak idején számos téves értelmezés és alkalmazás terjedt el széles körben. Ezek egy része továbbél az NMÉ-vel kapcsolatban is. Cikkünkben szeretnénk eloszlatni a félreértéseket (félreértelmezéseket). Mi volt az ÉME szerepe?

A korábbi szabályozás szerint a legyártott és forgalomba hozott építési termékekhez megfelelőségigazolást kellett kiadni. A nem szabványosított építési termékek megfelelőségigazolásának alapjául egyedi műszaki specifikációként vagy az európai műszaki engedélyt (ETA), vagy az építőipari műszaki engedélyt (ÉME) lehetett felhasználni. Az ETA az egész Unióban elismert műszaki specifikáció volt, az ÉME pedig csak hazánkban volt használható, és az ÉMI Nonprofit Kft. dolgozta ki. Végeredményben csak azokhoz az építési termékekhez kellett ÉME-t kidolgoztatni, amelyekre semmilyen szabvány sem vonatkozott (tisztán hazai kidolgozású sem), és amelyekre a gyártó nem kérte az ETA kidolgoztatását. Az ÉME-kel kapcsolatban több helytelen gyakorlat is kialakult. Az egyik probléma az volt, hogy néhány esetben szabványos termékekre is kidolgoztattak ÉME-t, amely felesleges volt, és amelynek nem volt jogalapja sem. Volt egy olyan téves vélekedés, hogy az a jó, ha a terméknek feltétlenül van „valamilyen ÉMI-papírja”. Sok esetben a gyártóktól megalapozatlanul kértek ÉME-t. A másik – máig ható – probléma, hogy egyes esetekben nemcsak építési termékekre, hanem eljárásokra is kiadtak ÉME-t. Ez  teljesen megalapozatlan és jogszerűtlen volt, mert csak az tekinthető építési terméknek, amelyet ténylegesen fizikailag legyártanak, majd az építménybe közvetlenül vagy közbenső feldolgozás után (pl. cement) állandó jelleggel beépítenek. A szellemi termékek – technológiai eljárások, kivitelezési módszerek, „know-how”-ok –, illetve az ideiglenes alkalmazású kivitelezéstechnológiai segédszerkezetek (pl. elbontandó zsaluzatok) nem építési termékek. Ezekre nem vonatkozik és nem alkalmazható az építési termékek műszaki szabályozása. Lehetséges, hogy az ÉME-vel – helytelenül – valamiféle jogi védettséget szerettek volna biztosítani egy újszerű eljárás számára. Erre azonban más – iparjogvédelmi – eszközök szolgálhatnak (pl. szabadalom, védjegy).

24

eh1507-08.indb 24

A harmadik probléma az volt, hogy a gyártók sok esetben az ÉME-t próbálták megfelelőségigazolásként „eladni”. Az ÉME azonban nem megfelelőségigazolás volt, hanem a megfelelőségigazolás alapjául szolgáló – szabványt pótló – egyedi műszaki specifikáció. Ennek a megléte szükséges volt ugyan a termék forgalomba hozatalához, de csak a benne előírt megfelelőségértékelés kedvező eredménye után lehetett (és kellett) a termékre kiállítani a tényleges megfelelőségigazolást. Különösen olyan építési termékek (készletek) esetében okozott ez problémát, amikor „1” vagy „1+” módozat szerint kellett a megfelelőséget tanúsítani, és ehhez a továbbiakban mindenképpen notifikált tanúsító szervezetet kellett volna bevonni. Több olyan eset is ismert, amikor csak az ÉME készült el, a tanúsítvány nem, és ez maga után vonta a fogyasztóvédelmi hatóság büntetését. További gondot jelentett a több komponensből összeépített szerkezetek megítélése. Előfordult, hogy nemcsak az egy kereskedelmi tranzakció keretében együttesen forgalomba hozott – és az építési helyszínen ös�szeállított – építési készletekre készült ÉME, hanem a különböző gyártók által különböző időben beszerzett – és a helyszínen esetlegesen egybeépített – „rendszerekre” is. Azonban a több komponensből összeállított rendszerek csak abban az esetben minősülnek építési készletnek, ha egy beazonosítható gyártó egy „csomagban” forgalmazza  a rendszer valamennyi komponensét, és ez a  gyártó-forgalmazó vállalja egyben a teljes rendszer megfelelőségéért a felelősséget.

Mi az NMÉ szerepe?

A jelenlegi szabályozás szerint [2, 3] a legyártott és forgalomba hozott építési termékekhez a gyártónak teljesítménynyilatkozatot kell mellékelnie. Ha a termékre létezik harmonizált európai szabvány (hEN) vagy európai műszaki értékelés (ennek az angol nyelvű rövidítése is ETA), akkor a teljesítménynyilatkozatot a 305/2011/EU rendelet szerint kell kiállítani, és a teljesítménynyilatkozat alapja a hEN vagy az ETA.

Az előbbiektől eltérő műszaki specifikációval rendelkező építési termékek esetén a teljesítménynyilatkozatot a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet szerint kell kiállítani, a teljesítménynyilatkozat alapja a termék – hENtől vagy ETA-tól eltérő – műszaki specifikációja (más szóhasználattal műszaki előírása). A  „hazai” teljesítménynyilatkozat kiállításának alapjául elsősorban a következő dokumentumok szolgálhatnak:  nem harmonizált európai szabvány (magyar nemzeti szabványként bevezetve); nemzetközi szabvány (magyar nemzeti  szabványként bevezetve);  „tisztán” hazai kidolgozású magyar nemzeti szabvány;  2013. július 1-je előtt, a korábbi jogszabály [1] alapján kiadott hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME). Az előbbiekben felsorolt dokumentumok nem automatikusan válnak a teljesítménynyilatkozat alapjává, csak akkor, ha a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint: „… a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható.” Ha az előbbi feltételek nem teljesülnek – és a gyártó nem akar ETA-t –, akkor kell az építési termékre – egyedi műszaki specifikációként – kidolgoztatni a nemzeti műszaki értékelést (NMÉ). Lehetséges tehát, hogy bár egy termék szabványosítva van, mégis ki kell dolgoztatni rá NMÉ-t. A termékre vonatkozó szabványt (vagy még hatályos ÉME-t) ugyanis – logikus módon – meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy rendelkezik-e azokkal a tartalmi elemekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termékre kiállítható legyen a jelenlegi szabályozás szerinti teljesítménynyilatkozat. Így előfordulhat, hogy egy szabványosított termékre a korábbi szabályozás szerint nem 2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 25

25

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

Azt világosan kell látni, hogy az NMÉ nem teljesítménynyilatkozat, hanem a teljesítménynyilatkozat kiállításának alapjául szolgáló dokumentum! kellett ÉME-t készíttetni, a jelenlegi szabályozás szerint azonban szükség van NMÉ kidolgoztatására. Az NMÉ tehát a termékek szélesebb körét érintheti, mint a korábbiakban az ÉME. Az NMÉ „több” mint egy szabványt pótló dokumentum, mert úgy tekinthető, mint egy konkrét építési termék (megfelelő) szabványt pótló egyedi műszaki specifikációja és egyedi tanúsítványa egy dokumentumban. Az NMÉ-t a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet definiálja 2. §-ának 14. pontjában: „nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert.” Míg egy szabvány nagyobb termékcsoportra vonatkozik, addig az NMÉ mindig csak egy konkrét gyártó meghatározott márkájú termékére érvényes. A szabványhoz képest „többletként” magába foglalja a konkrét termék típusának meghatározását (pl. típusvizsgálatának eredményét) is. Azt azonban világosan kell látni, hogy az NMÉ nem teljesítménynyilatkozat, hanem a teljesítménynyilatkozat kiállításának alapjául szolgáló dokumentum! A gyártás során a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének – NMÉ-ben előírt – rendszerét működtetve folyamatosan vizsgálni és igazolni kell, hogy a sorozatban gyártott termékek teljesítményjellemzői

26

eh1507-08.indb 26

megfelelnek a típusvizsgálat által meghatározott értékeknek. Minderről pedig ki kell állítani a teljesítménynyilatkozatot. Azokban az esetekben pedig, amikor –  a korábbiakban helytelenül – eljárásokra ÉME-t adtak ki, nem lehet most meg NMÉ-t kidolgozni. Ezekben az esetekben teljesítménynyilatkozat sem állítható ki – egy esetleg jogilag még érvényes ÉME alapján sem. Az építési termék fogalmának egyik összetevője – az építménybe való állandó jellegű beépítés mellett – az, hogy a termék műszaki tulajdonságai hatással legyenek az építmény alapvető követelményeinek teljesülésére. Ezért az olyan termékek, amelyek – bár materiálisan legyártott ipari termékek – nincsenek kapcsolatban az építmények alapvető követelményeivel, nem minősülnek építési terméknek. Ilyenek például azok a festékek, amelyek kizárólag esztétikai célt szolgálnak, és nem befolyásolják az olyan műszaki jellemzőket, mint a tűzállóság, korrózióállóság stb. A korábbiakban előfordult, hogy ilyen – építési terméknek nem minősülő – ipari termékekre is kiadtak ÉME-t. Ezen termékeknél felmerült gyártói részről, hogy kiadhatnak-e teljesítménynyilatkozatot, mert a felhasználó „kéri”. Valójában nem tiltja semmilyen jogszabály, hogy egy nem építési termék esetében készüljön olyan dokumentum (pl. műszaki adatlap), amelyet teljesítménynyilatkozatnak neveznek. Azonban ezek a „nyilatkozatok” nem hivatkozhatnak az építési termékekre vonatkozó jogszabályokra. Nem szerencsés viszont ez a megoldás olyan szempontból, hogy a „teljesítménynyilatkozat” elnevezés megtéveszti a felhasználót. Az biztos, hogy a nem építési termékre nem adható ki NMÉ. Ezeknél a termékeknél

valójában azzal kellene a gyártónak tisztában lennie, hogy az adott termékcsoportnak nincs-e „saját” jogszabálya, mert akkor az abban leírt forgalomba hozatali előírásokat kell teljesíteni. Ha nincs ilyen jogszabály sem, akkor az általános piacfelügyeleti és termékbiztonsági előírásokat kell alkalmazni. 

Hivatkozások

[1] Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 109/2013. (IV. 9.) kormányrendelet 1. §-a] [2] Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.) [3] Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet

Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök

2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése – ami elrontható, azt el is rontják…? A homlokzati falak belső oldali hőszigetelése továbbra is vitatott műszaki megoldás, de tény, hogy léteznek olyan épületek, amelyek esetében külső oldali hőszigetelés nem készíthető, ennek ellenére javítani kell a határoló szerkezetek hőszigetelési paraméterein. Továbbá, ha az ember megkérdezi az építészektől, tervezőktől, kivitelezőktől vagy építtetőktől, hogy mi a véleményük a belső oldali hőszigetelésről, gyakran óva intenek tőle, mondván, hogy a harmatpont áthelyeződik, ezáltal ártalmas nedvesség, mint pára vagy kondenzátum gyűlhet össze a falazatban. A belső térveszteség, a rögzítési lehetőségek hiánya a szigetelt falon, hőhidak vagy az épületszerkezetek csatlakozásai, mint fennálló nehézségek is a belső oldali hőszigetelés hátrányai közé sorolhatók. Jelen cikk a belső oldali hőszigetelés jellemző koncepcionális és kivitelezési hibáira mutat rá, de egyben a jó megoldáshoz szükséges ismereteket is az olvasó elé tárja.

A

térveszteség ebben az esetben egyértelmű kompromisszumkényszer, a rögzítések pedig megoldhatók, de „előre megfontolt módon” kell azok helyét megtervezni, és a ~2 kg-nál nehezebb tárgyakat, polcokat, bútorokat (pl. konyhai felsőszekrény, nehéz függöny tartókonzolja stb.) a falazatba rögzítve, konzollal vagy a hőszigetelést átérő menetes szár kiállásával kell megoldani. A belső oldali hőszigetelés „problémásságát” alapvetően a szerkezetek páratechnikai viselkedése okozza. Lássuk a jellemzően alkalmazott belső oldali hőszigetelések kialakítási módjait és azok kritikus pontjait!

legtöbbször diffúziónyitott ásványgyapotot helyeznek el. A szigetelésre egy párazáró réteg kerül (fólia), amely megakadályozza, hogy a pára bejusson a szerkezetbe, majd építőlemez-burkolattal alakítják ki a végleges felületet (1. kép). A párazáró fóliának kulcsszerepe van a rendszerben, ugyanis ha az sérül a beépítés alatt, vagy nem felületfolytonosan kerül beépítésre, akkor a pára bejut a hőszigetelő 2. kép

A „klasszikus” rendszer

Klasszikusnak mondhatók azok a „kiegészítő párazáró réteggel rendelkező rendszerek”, amelyeknél alapjában véve egy – fa vagy fém – szerelt vázszerkezetbe hőszigetelő anyagként www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 27

1. kép

3. kép anyagba, illetve azon át a hideg falfelületen lecsapódva penészedést okoz, amely élettanilag rendkívül káros hatásai már bizonyítottak. Sokszor ez meg is történik, de az építőlemez-burkolat „ápol és eltakar”, csak évek múlva, bontás után derül ki, hogy valami nem jól sikerült a kivitelezésnél (2. kép). Ezen túl a régi klasszikus rendszert nem ajánlatos hagyományos párazáró réteggel építeni, mert ez a visszaszáradást jelentősen gátolja. Mi is az a visszaszáradás, és miért van erre szükség? A régi épületek homlokzati falai több okból kifolyólag is nedvesedhetnek, amely nedvesedést száradásnak kell követnie, hogy ne keletkezzen kár a szerkezetben. Ideális esetben ez egy ciklikus folyamat, amelyben a száradási ciklus mindig legalább olyan hosszú, hogy a falazatban összegyűlt nedvesség teljes mértékben el tudjon távozni a szerkezetből. Természetesen a távozáshoz az „útvonalat” is biztosítani kell, de erről később ejtünk szót. A nedvesedés okai az alábbiak lehetnek. A régi építésű épületek homlokzati falazatai nem rendelkeznek a mai modern vízlepergető hatású nemesvakolat-rétegekkel, hanem valamilyen hagyományos mészvakolat, esetleg javított mészvakolat képezi a „védő réteget”. Általában ezt vagy esetleg a vakolat nélküli látszó téglaburkolatú falazat esztétikai élményét kell megóvnunk az utókor számára, ezért nem hőszigetelünk külső oldalon. Ha van is vakolat, az sajnos nagyon jó vízfelvevő képességgel rendelkezik, ami egy esőzés során a vakolat elázásához, majd a falazat nedvesedéséhez vezet. Szintén jellemző tulajdonság, hogy a falazat az alaptest felől nem rendelkezik megfelelő talajvíz, talajnedvesség vagy akár csak

27

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

ezeknél a rendszereknél is ugyanígy fennáll, tehát ezt itt is kezelni kell. Léteznek olyan megoldások, amelyek jellemzője, hogy a hőszigetelésbe a belső térből nem jut pára (diffúziógátló rendszerek), de ezek „nem igazán falazatra való” hőszigetelések. Ezek a táblásított, tömör, kemény hőszigetelő lapok inkább alaptest hőhídmegszakítás, illetve alaplemez alatti hőszigetelésként terjedtek el. A modern rendszerek közül a kapilláraktív, diffúziónyitott rendszerek azok, amelyek valódi megoldást jelentenek a páratechnikai problémák kiküszöbölésére. Elkészítésük folyamán ezeknél is szükséges az előírások betartása, de ha szakszerűen került kivitelezésre, akkor utólagos rizikót már nem hordoz (pl. a szaki a szikével).

További javaslatok a jó megoldás érdekében

A belső oldali hőszigeteléssel ellátott falazatok télen „hidegebbé válnak”, mint korábbi állapotukban voltak, ugyanis a felfűtött belső tér levegője a hőszigetelés miatt nem tud hőt átadni a falazatnak. Emiatt a falazat nagyobb mértékben hűti a hozzá csatlakozó szerkezeteket is (falak, födém), ez a hatás pedig azt eredményezi, hogy a sarokpontok is hidegebbé válnak. Ez veszélyes lehet, mert például ha a mennyezeti sarokpont korábban 15 °C-os volt, a hőszigetelés után az akár 11 °C-ra is lehűlhet, ahol a pára már lecsapódik, és penészedés jelenhet meg. Ennek kiküszöbölésére a hőszigetelést javasolt „egy lap” (kb. 50 cm) szélességben „befordítani” a hőszigetelt falazatba csatlakozó szerkezetekre, ezzel a sarokpontot a beltér felé eltolva, ahol a csatlakozó szerkezet hőmérséklete már magasabb.

talajpára elleni szigeteléssel sem, ezáltal a falazat alsó része vagy egésze hosszú távú nedvességhatásnak van kitéve. Ezt orvosolni nehéz, és költséges folyamat, de nélküle a belső oldali hőszigetelés kivitelezése biztosan továbbront a helyzeten. A hőszigetelés elzárja a falazatot a meleg belső tér felől, az a leghidegebb téli napokon 0 °C alatti hőmérsékletű lesz, azaz „fagyzónába” kerül. Ilyenkor a nedvesség megfagy, ami károsítja a falazatot. Nedvesség forrása lehet még a kivitelezés közben bejuttatott víz. Ez lehet akár egy levert, majd újra készített belső vakolat vagy falazóhabarcs-fugajavítás. A belső oldali hőszigetelés elkészítése előtt ezen rétegek teljes kiszáradását biztosítani kell. Tehát visszatérve a fóliára, a klasszikus belső oldali hőszigetelő rendszerek szerkezeteihez csakis ún. „egyirányúan áteresztő” fólia alkalmazása lehet megfelelő. Első ízben ez biztosíthatja az „útvonalat” a szerkezet száradásához, a pára eltávozásához. De mit ér a speciális fólia, ha a „szaki” egy éles tapétavágó késsel és egy határozott mozdulattal hasítja azt fel, mert éppen radiátort vagy elektromos szerelvényt kell a hőszige-

28

eh1507-08.indb 28

telt falon elhelyezni, vagy egyszerűen csak a csövezését, vezetékezését kell megoldania az építőlemez-burkolat mögött? Ez a klasszikus rendszer legnagyobb rizikó­ ja, amely a hőszigetelés kivitelezése után is fennáll, ha a tulajdonos vagy az új tulajdonos átalakítást akar végezni az adott falat érintően. A fólián innen… Azonban ha eddig mindent jól csináltunk, még ekkor is vannak buktatók. A belső burkolat felületképzése műszakilag sajnos korlátozott módon készíthető el úgy, hogy ne okozzunk problémát. A festést úgy kell megválasztani, hogy az is kellően légáteresztő legyen. Műgyantás festékek vagy díszítő vakolatok, de csempeburkolat, illetve tapéta alkalmazása sem javasolt, ugyanis ezek párazáró rétegként funkcionálnak, és a szerkezet kiszáradását ugyanúgy gátolják, mint a ros�szul megválasztott párazáró fólia.

A modern rendszerek

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a belső oldali hőszigetelés készítése esetén a kivitelezés előtt fel kell mérni a meglévő szerkezetek állapotát – amihez esetleg szakember bevonása is indokolt lehet –, majd ez után el kell dönteni, hogy mely rendszerek lehetnek alkalmasak. A belső oldali hőszigetelés készítésének költsége magánépíttetői szektorban az esetek többségében ugyan nem túlzottan magas, ugyanis esetükben a beruházás mértéke általában korlátozódik egy-két (a leghidegebb szobák) fal hőszigetelésére, műemlék jellegű épületeknél, illetve komplett energetikai felújítás esetén azonban jelentős volument képviselhet. Mindkét esetre igaz, hogy a befektetett tőke akkor került jó helyre, ha cserébe műszakilag a legjobb megoldás készült el, és hosszú távon a felhasználó javára és nem kárára, egészségének rovására válik. 

Márta Tibor alkalmazástechnikai vezető, a MÉASZ szakértője

A modern rendszerek képesek kezelni a páratechnikai problémákat, de azért el kell mondani, hogy a homlokzati falazat nedvesedése 2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

A földépítészet új lehetőségei a környezetbarát építésben A környezetbarát építés szempontjainak előtérbe kerülésével egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a földépítészet egyes új anyagaival, technológiáival és jelenlegi alkalmazásuk lehetőségeivel kapcsolatban. Az ezek kapcsán felmerülő kérdésekre világítunk rá e havi írásunkban.

A

hagyományos földépítészet – a faépítészettel együtt – világszerte az egyik legősibb és legelterjedtebben alkalmazott építési mód. Az ENSZ adatai szerint az emberiség negyven százaléka ma is földfalú lakóházakban él, és a Világörökség számos építészeti kincse, így a magyarországi Hollókő-ófalu épületegyüttese is vályogfalak felhasználásával épült. A helyi környezeti adottságokhoz mindenhol jól alkalmazkodó alapvető módszerei számos helyi változat kialakulását segítették elő. Míg a múltban elsősorban a határoló falak építése volt az elsődleges cél, napjainkban – különösen a gazdaságilag fejlettebb országokban – az alkalmazás jellemző területévé a belső tér hőkomfortjának és levegőminőségének javítása, valamint az alacsony energiaigényű környezetbarát épületekben

való többcélú felhasználás vált, a hagyományos építési módszerek alacsony energiaigényű, „köztes technológiai szintű” gépesítése mellett. Főbb előnyeik: Természetes, környezetbarát építőanyagok, kellemes, egészséges légállapotot biztosítanak a belső térben. Környezetünkben csaknem mindenhol fellelhetők alapanyagaik, gyártásuk, beépítésük kevés energiát igényel, bontásukat követően újrahasznosíthatók vagy a természetbe vis�szaforgathatók. Életciklus-elemzések kimutatták, hogy a hagyományos földépítészeti megoldások környezetterhelése más építésmódoknál lényegesen kisebb [1]. Hagyományos nagy tömegű falszerkezetei hőtárolási, akusztikai és tűzvédelmi szempontból előnyösek. A falépítés módszerei könnyen elsajátíthatók, ezért házilagos kivitelezésre is

alkalmasak, illetve hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű települések foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez. Hátrányaik: Falszerkezetei nedvességre különösen érzékenyek, valamint hagyományos falszerkezeteinek nyomószilárdsága viszonylag alacsony. E hátrányok azonban megfelelő épületszerkezeti kialakítással (pl. legalább 50 cm magas lábazati kialakítással, falszigeteléssel, szélesen kinyúló tetővel és a koncentrált függőleges terhek elosztásával, kiváltásával megfelelő teherbírású tartóvázra, illetve az anyag szilárdságát fokozó adalékok alkalmazásával) jelentősen mérsékelhetők, kiküszöbölhetők. Egy, a közelmúltban elvégzett kutatás szerint az eltérő összetételű, kisüzemi és téglagyári falelemek nyomószilárdsági vizsgálatai alapján megállapítható volt, hogy a vályog falelemekre ugyanúgy

1. ábra: Favázas szalmaadalékos könnyűvályog kitöltő falazatú lakóépület, Gyűrűfű ökofalu (fotó: Szűcs M.)

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 29

29

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

Fajhő (c) [kJ/kgK] Testsűrűség ρ [kg/m3]

Hővez. tény. λ [W/mK]

2200

1,4

2000

1,2

1800

0,9

1600

0,7

1400

0,6

Ásv. adalékanyagok

Páradiff. ellenállás szám (μ) [-]

Szerves adalékanyagok

(homok, kavics, könnyű adalékok)

Szalma

1,0

1,0

1,0

1,0

1,1

Finom szálak

Faapríték

Ásv. adalékanyagok

Szerves adalékanyagok

5/10

5/10

5/10

3/5

1,1

1200

0,5

1,0

1,0

1,1

1,2

1000

0,35

1,0

1,1

1,1

1,3

900

0,30

800

0,25

1,0

1,1

1,2

1,4

700

0,21

600

0,17

1,0

1,1

1,3

1,5

500

0,14

400

0,12

1,2

1,4

1. táblázat: Vályog építőanyagok fontosabb hőtechnikai jellemzői a „Lehmbau Regeln” T5-1, T5-3, T5-4, és T5-5 táblázatai felhasználásával [5,6] Megjegyzés: A vályog építési anyagok testsűrűsége (a felsorolás nem teljes körű): Vertfal: 1700-2200 kg/m3, rakott fal: 1500-1800 kg/m3, szalmás/(szálas) vályog: 1200-1700 kg/m3, könnyűvályog: 400-1200 kg/m3, vályogtégla: 1200-2200 kg/m3, könnyűvályog tégla: 600-1200 kg/m3, vályog építőlemezek: 1200-1800 kg/m3, könnyűvályog építőlemezek: 400-1200 kg/m3, vályog falazóhabarcs: 1200-1800 kg/m3, vályog vakolóhabarcs: 1200-1800 kg/m3, könnyűvályog vakolóhabarcs: 600-1200 kg/m3

alkalmazható a jelenleg érvényben lévő Eurocode-szabvány, így a falazatok méretezése – az adott vályogfalra vonatkozó nyomószilárdsági érték ismerete mellett – hagyományosan végezhető el [2].

A vályog mint építőanyag főbb épületfizikai jellemzői

A földépítészet különféle technikáinak alapanyaga az építési vályog mint építőanyag. Fő összetevői: agyag, homok és különféle tulajdonságmódosító (növényi rostos vagy ásványi) adalékok. Épületfizikai jellemzői jelentős mértékben változtathatók a hozzáadott természetes adalékanyagaik fajtájától és mennyiségétől függően (1. táblázat). Épületenergetikai szempontból kiemelendő a hagyományos falszerkezeteik (elsősorban a rakott fal, vályogfal, vert fal) igen kedvező hőtároló és hőcsillapító képessége, ami főként e faltípusok jelentős tömegének, másrészt a falszerkezetek hőtárolási kapacitását nagyrészt meghatározó kedvező fajhőértékeknek köszönhető. Amellett, hogy a napi ciklusú hőfelvétel és hőleadás folyamatában a nagy tömegű és általában nagy szerkezeti vastagságú falszerkezetek bizonyos vastagságú „aktív” tömege vesz részt, a mélyebben fekvő rétegek hőtároló szerepe is igen lényeges a hosszabb időtartamú változások esetében: egy átlagos vályogfal egy négyzetméterében tárolt hő

30

eh1507-08.indb 30

megegyezik a felületén hat-hét nap alatt távozó hőveszteség halmozott értékével. Másrészt a vályogfalak anyagába kevert könnyű, szerves adalékok csökkentik ugyan a falak tömegét, ugyanakkor ezek nagyobb fajhője révén is javítható a falszerkezet hőtároló képessége. A vályogfalak fajhőjét továbbnöveli jellegzetesen magas egyensúlyi nedvességtartalmuk is [4]. A föld- és vályogfalak nagy nedvességtároló képessége igen kedvezően járul hozzá a belső tér kedvező hőérzeti jellemzőinek kialakulásához. Nyáron a falszerkezetből elpárolgó nedvesség hőt von el a belső térből, ezáltal kellemesen hűvös légállapot alakul ki, hűvösebb, átmeneti periódusokban a nedvesség lecsapódása során felszabaduló párolgási hő a falszerkezetbe jut. Télen az előbbiek szerint a falszerkezetben tárolt nedvesség fajhője kedvezően befolyásolja a határoló falak hőtároló kapacitását. A vályogfalaknak az általuk határolt térre gyakorolt páraháztartást szabályzó-kiegyensúlyozó szerepe (átlagos körülmények között) építésbiológiai szempontból is kedvező: ritkábban alakulnak ki a páraszegény környezetben oly gyakori légúti megbetegedések.

A föld- és vályogépítés szabályozása

Németországban a II. világháborút követő építőanyag-ínséges első években szükséges-

sé vált a vályogépítés hagyományos anyagainak és módszereinek szélesebb körű felhasználása, ezért az alkalmazásuk összefoglaló szabályait, valamint az akkor legismertebb falépítési technológiák (falazott vályogfalak, vert falak, rakott falak, könnyűvályog falak a vázas építésben) leírását először 1944-ben a „Lehmbauordnung” („Vályogépítés szabályai”) című könyvben foglalták össze, amelyet 1951-től DIN 18951 néven szabványosítottak. 1956-ig még további előszabványok jelentek meg, de ezek alkalmazása nem volt kötelező. Annak ellenére, hogy 1971-ben az összes előző szabványt hatályon kívül helyezték, az újabb vályogépítmények engedélyezésekor a régi szabványokban leírt építési módok megfelelőségét nem kellett igazolni. Magyarországon a föld- és vályogépítés egészét átfogó szabályozás, szabvány nem volt érvényben, de sajátos módon a németországi DIN 1169 szabvány alapján kidolgozott, „Vályoghabarcs falazáshoz és vakoláshoz” című MNOSZ 10293-53 szabvány 1953–1974-ig hatályos volt. Az 1970-es évek elejétől főként Németországban és Franciaországban kezdődtek jelentős kutatások a föld- és vályogépítés új alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. Ennek eredményeként elsősorban a nem teherhordó szerkezetek alkalmazása terén jelentek meg új anyagok és felhasználási területek, ezért az 1992-ben Németországban megala2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

kult Vályog Szakszövetség vezetésével új szabályzatot hoztak létre, amelyben a korábbi szabályozást felülvizsgálták, részben beépítették, illetve kiegészítették az újabb tapasztalatokkal, amelyet „Lehmbau Regeln” („A vályogépítés szabályai”) címmel adtak közre [5], [6], amelyet jelenleg is számos németországi tartományban az alkalmazás alapvető műszaki feltételeként ismernek el. Magyarországon a vályog- és szalmabála-építést segítik az alábbi, közelmúltban kidolgozott Magyar Előszabványok is, az MSZE 3576-1: Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 1. rész: Vályog falazóelemek, valamint az MSZE 3576-2: Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 2. rész: Szalmabála építőelemek. A környezetbarát építésmódok, ezen belül a korszerű földépítészeti és szalmabálaépítési megoldások hazai alkalmazása terén meghatározó jelentőségű az építési termékekre vonatkozó korábbi szabályozást felváltó 305/2011/EU Építési termék rendelet (CPR), amelyben új követelményként jelent meg a természeti erőforrások fenntartható használata. E rendeletet a hazai jogrendbe az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet vezette be, amelynek 7. § 1–3 pontja rendelkezik az egyedi, az építés helyszínén gyártott vagy műemlékbe beépített, illetve bontott hagyományos vagy természetes építési termék beépítésének feltételeiről.

www.epitesi-hibak.hu

eh1507-08.indb 31

A legfontosabb cél a teherhordó szerkezetekben való alkalmazás helyett a vályog különleges épületfizikai és építésbiológiai hatásainak érvényre juttatása. Új technológiai fejlesztések a föld- és vályogfalépítésben

Az utóbbi évtizedekben a fejlesztések fő területei a következők voltak [7]:  Új vályog építőanyagok kifejlesztése, a felhasználási lehetőségeik kiszélesítése érdekében.  Előre gyártott vályog falazóelemek építéshelyi, illetve telepített üzemben történő előállítása gépi préseléssel. Gépi vakolatfelhordásra alkalmas, kiváló  minőségű vályogvakolatok kifejlesztése.  A szárazépítés számára alkalmas, kiemelkedő épületfizikai és építésbiológiai színvonalú vályog építőlemezek kifejlesztése.  A vert falak hagyományos zsaluzási és bedolgozási módszereinek tovább­fejlesztése a korszerű zsaluzási rendszerek és gépi tömörítés alkalmazásával. A vályog építőanyagok új generációjának kifejlesztésével a legfontosabb cél a korábbi, döntően teherhordó szerkezetekben való alkalmazás helyett a vályog különleges épületfizikai és építésbiológiai hatásainak érvényre juttatása tervezett módon. Fontosabb területek például: a hagyományos vályog építőanyagok hőszigetelésének fokozása könnyű hőszi-

getelő adalékok (pl. szalmaapríték, faforgács, duzzasztott agyagkavics) felhasználásával, valamint hőtároló belső falak, belső klímát kiválóan szabályzó vályogvakolatok és szárazvakolatok (vályog építőlemezek) kifejlesztése. Favázas szalma-könnyűvályog kitöltő falazatú lakóház példáját az 1. ábra szemlélteti. Vályog falazóelemek földnedves vályogalapanyagból való kézi préselésére alkalmas eszközt Magyarországon először az 1990-es években forgalmaztak. Emellett ún. „köztes” technológiai szintű gépesítéssel egyedi kialakítású, alacsony energiaigényű pneumatikus, illetve hidraulikus présgépeket is kifejlesztettek tömör, illetve üreges vályog falazóelemek előállítására. Mindkét módszer nagy előnye, hogy az építőanyag előállítása az építés helyszínén és igen termelékenyen történhetett, amennyiben a helyi anyag alkalmasnak bizonyult (pl. pincetömb földkiemelése, illetve a település határában erre a célra kijelölt földterület esetében). Sajátos alkalmazási lehetőségként francia tapasztalatok alapján a hagyományos vályogtéglánál lényegesen nagyobb nyomószilárdságú cementtel stabilizált földtéglából dombházak is épültek Hegedűs Zsolt tervei alapján.

31

15/08/11 15:27

Építőanyag és építési termék

A belső vályogvakolatok kiváló páraszabályozó és légszennyezést megkötő képességük révén rendkívül alkalmasak egészséges belső felületképzés céljára. Speciális vályogvakolatok felületfűtés installációjának befogadására is alkalmasak anélkül, hogy felületük megrepedezne. A szárazépítés nélkülözhetetlen elemei a különféle építőlemezek, például a vályogrost lap, ami igen sokoldalúan használható fel a belső terek kialakítása során.

Innovatív alkalmazási lehetőségek energiahatékony épületszerkezetekben

A vályogtégla igen előnyösen használható fel alacsony energiaigényű épületek környezetbarát külső teherhordó falszerkezeteként is, erősítő téglaváz felhasználásával. Az Ajkarendeken megépült ökologikus passzívház kialakítása során a tervező nemcsak a falszerkezet, hanem minden részletkialakítás tekintetében a természetes, környezetbarát építőanyagok felhasználását tűzte ki célul [9]. A külső fal rétegfelépítése a következő (2. táblázat), a falszerkezet számított U-értéke: 0,104 W/m2K. A falszerkezet M 1:1 léptékű modellének képét a 2. ábra szemlélteti. 

Hivatkozások

2. ábra: Az ajkarendeki ökologikus passzívház külső falszerkezetének M 1:1 léptékű modellje (Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Energiahatékony Épületszerkezetek Állandó Kiállítás), a falmodellt készítette: Major Attila (fotó: Szűcs M.) E fejlesztések szélesebb körben nem terjedtek el, de néhány igen sikeres példa bizonyítja, hogy e technológia is alkalmas a helyi építőközösségek munkájának segítésére, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Gilvánfán például a Belügyminisztérium által meghirdetett közfoglalkoztatási mintaprogram keretében nyolc új, vályogból készült lakóház épült fel 2013-ban [8]. A kisebb téglagyárak nagy teljesítményű vályogprései időszakosan átállíthatók kiégetetlen vályogtéglák előállítására is, amennyiben megfelelően megválasztott rostos adalékanyagot adagolnak a vályogkeverékhez.

A gépi vakolatfelhordásra alkalmas, kizárólag természetes alapanyagokat tartalmazó, vályogvakolatok kifejlesztése által jelentős, ma még nem eléggé általánosan felismert lehetőség nyílt a környezetbarát, építésbiológiai és esztétikai szempontból is különösen kedvező hatású belső falburkolatok gyors helyszíni kialakítására, szinte bármilyen – megfelelően előkészített – szokásos (tégla, beton, vályog, fa) falfelületen. Egyes változataik külső térben is felhasználhatók. A vályogvakolatok rendszerazonos vályogglettel és vályogfestékkel is kiegészíthetők, változatos, különböző színű természetes földpigmentekkel színezve.

Vastagság [mm]

Falszerkezet rétegei

5

Páraáteresztő tapasz, szilikát szín. (l = 0,800 W/mK)

60

Vakolható lágyfarost (l = 0,049 W/mK)

300

Cellulóz hőszigetelés (0,039 W/mK)

380

Kettősméretű vályogtégla (l = 0,73 W/mK)

15

Vályogvakolat (l = 0,800 W/mK)

2. táblázat: Az Ajkarendeken megépült ökologikus passzívház külső falszerkezetének rétegfelépítése (Major Attila adatközlése alapján)

32

eh1507-08.indb 32

[1] O. Csicsely Á.: A vályogépítés életciklusainak rövid bemutatása, Építőanyag, 63. évf. 3-4. sz., 2011/3-4. [2] O. Csicsely Á.: Fenntartható építészet. A vályogfalak életciklusai, Országépítő, 2014/03. [3] Volhard, F.: Leichtlehmbau, C.F. Müller Verlag, Karlsruhe, 1983., 1990. [4] Zöld A.: Környezettudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. [5] Dachverband Lehm e. V., Weimar (Hrsg.)/Volhard, F. – Röhlen U.: Lehmbau Regeln, Begriffe, Baustoffe, Bauteile, 2.  korrigierte Auflage, Friedr, Vieweg&Sohn Verlagsgesellschaft mbH, Braunschweig/ Wiesbaden, 2002. [6] Medgyasszay P. – Novák Á.: Föld- és szalmaépítészet, Függelékben: Lehmbau Regeln (A vályogépítés szabályai), TERC Kiadó, Budapest, 2006. [7] Szűcs M.: Föld- és vályogfalú házak építése és felújítása, (Harmadik bővített, átdolgozott kiadás), Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2008. [8] Vörös Erika: Vályogvető mintaprogram, Gilvánfa, Országépítő, 2014/03. [9] Bethlenfalvy G.: Energiatudatos ház természetes anyagokból, Építési Megoldások, 2013/3.

Dr. Szűcs Miklós PhD okleveles építészmérnök, egyetemi docens, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

2015. július – augusztus

15/08/11 15:27

m e g t é r ü l ő

ÉPÜLETENERGETIKA K ö l t s é g h a t é k o n y m e g o l d á s o k energetikai felújításokhoz, energiatudatos üzemeltetéshez és épülettervezéshez tervezőknek

• kivitelezőknek • ingatlanüzemeltetőknek • energetikai tanúsítóknak

Az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatokat ma már az építőiparban dolgozó egyetlen szakember sem kerülheti meg – legyen szó új épületekről, meglévő épületek korszerűsítéséről vagy energiahatékony üzemeltetésről. Magazinunk és a hozzá tartozó szolgáltatások ebben segítik az Ön munkáját: • A műszaki megoldások bemutatása, amelyektől az épület üzemeltetése gazdaságosabb lesz • Energiahatékony épületgépészeti rendszerek • Pénzügyi feladatok hatékony tervezése • A legújabb terméktípusok bemutatása, értékelése energetikai szempontból

B1

A

ÉPÜLETENERGETIK

• márc.–ápr. II. évf. 2. sz. 2015 magazin 52 oldalas színes 6 alkalommal Megjelenik: évente

l ő m e g t é r ü

á s o k m e g o l d ezéshez t é k o n y erv a lett h épü g és é ez s knak üzemeltetésh K ö l t energetikai tanúsító , energiatudatosüze hoz k sok kne • jítá tető mel felú i energetika • ingatlan kivitelezőknek tervezőknek

•

Főbb rovataink: Épülettervezés D-től A-ig – Energetikai felújítás Épületgépészet Hőszigetelés Energiahatékony üzemeltetés Építőanyagok Pénzügyi tervezés Üzemeltetés Jogszabályfigyelő Zöldkártya Kérdezze a szakértőt

Kell egy energiab enti Pontszerű és vonalm hőhidak 3. gel

Pluszenergia-mérleg rendelkező épület

magazinban található pon rendelheti meg!

eh1507-08.indb 3

eszerzési koncep

ció! tre

Az épületek környeze gyakorolt hatása

Hogyan készítsük fel felújításra? a lakóközösséget a

Az épületenergetikai iója szabványok új generác ezetek 1. Tetőtéri épületszerk

Kiadványunkat a magazinban található megrendelőlapon rendelheti meg!

15/08/11 15:27

Magazin magasépítéssel, mélyépítéssel, épületvillamossággal és épületgépészettel foglalkozó műszaki ellenőrök részére

Kövesse nyomon az építőipart érintő jogszabályváltozásokat a Műszaki Ellenőrrel:  2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)!  A 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. újraszabályozta a tervezési és a kivitelezési szerződéseket!  2014. március 15-étől ismét módosultak a szakmagyakorlás feltételei!  Módosultak a többletmunka és a pótmunka eddigi szabályai!  Már a legtöbb sajátos építményfajta esetén is kötelezővé vált az elektronikus építési napló!

Néhány téma az eddigi CD-k tartalmából:  Tűzvédelem az új OTSZ szerint  Az építőipari kivitelezés speciális munkavédelmi előírásai  Vállalkozási szerződések  Megbízási szerződések  Új munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltő szoftver  A kivitelezéshez kapcsolódó kötelező dokumentáció  A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó dokumentáció  Felkészülési segédlet építésfelügyeleti ellenőrzésekhez  Tervezési segédletek

Miben segíti Önt a havonta megjelenő Műszaki Ellenőr magazin?  Az előkészítő munkák (tervdokumentációkkal kapcsolatos feladatok, engedélyezési eljárások stb.) bemutatása  A jogszabályi szövegek és műszaki normák, szabványok gyakorlati értelmezése  A legújabb kivitelezési módszerek bemutatása  Szerkeszthető mintadokumentumok az új Ptk. előírásai szerint (szerződések, felhívások, teljesítésigazolás, jelenléti ívek, építési napló, jegyzőkönyvek)  A sajátos építményfajták eljárási szabályozása  Szerzőink az építési munkafolyamatban részt vevő szakemberek, építéshatósági szakértők  Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás: írja meg kérdését az [email protected] email címre, és szakértő szerzőink pár napon belül személyre szabott, írásos választ adnak Önnek!

Elérhető az Optimum változat is!  A nyomtatott magazin és a 3 CD mellett minden lapszám online olvasható digitális formában is  Teljes, digitális archívum  Kulcsszavas keresés a teljes szövegben  Könyvjelzők Tekintse meg demóverziónkat az alábbi linken: http://www.muszakiellenormagazin.hu/demo.html

Elérhetőségeink: Vécsi-Zsiborás Mária

Nagy Réka

[email protected] (1) 273-2090

[email protected] (1) 273-2090

ügyfélkapcsolati munkatárs

főszerkesztő

Kiadványunkat a szaklapban található megrendelőlapon rendelheti meg!

eh1507-08.indb 4

15/08/11 15:27