Nagyító alatt: Homlokzatburkolatok hibái

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

III. évfolyam  IX. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. november

SZÁLCEMENT ÉS ALUMÍNIUM HOMLOKZATBURKOLATOK A GYAKORLATBAN EGY SÓKIVIRÁGZÁSI JELENSÉGRŐL

Nagyító alatt: Homlokzatburkolatok hibái

A PÉCSI MA GA

SH

ÁZ

BO

N

ÉPÍTŐIPARI VITÁK RENDEZÉSE A TSZSZ GYAKORLATÁBAN

S TÁ

A

Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek Jellemző hibák és kiküszöbölésük

Öt kreditpontos online továbbképzés Időpont:

2016. november 30-tól öt héten át 5 MÉK KREDITPONT BÍRÁLATI SORSZÁM: MÉK 2016/9

A képzés tematikája  1. modul: Hőszigetelés tervezése  2. modul: Az energetikai célú felújítások páratechnikai buktatói  3. modul: Lapostető-szigetelések hibaelemzése  4. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 1.  5. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2.

Energiatakarékossági célú felújításaink, illetve fokozottan energiatakarékos új épületeink kialakításának egyik alapvető eszköze a meglévő régi falazat, tető, lábazat külső oldali teljes felületű hőszigetelése. A leghatékonyabb megoldás elérése érdekében a hőszigetelést gondos műszaki tervezésnek kell megelőznie, amelynek során figyelni kell többek között a hőhidak elkerülésére és a páratechnikai szempontokra is. A kivitelezés során pedig számos olyan rejtett „csapdával”, illetve buktatóval találkozhatunk, amely megnehezíti, lelassítja és szakszerűtlenné teszi a munkavégzést, és az eredmény is kétségessé válik. Öt modulból álló online továbbképzésünk válaszokat ad az utólagos hőszigetelés leggyakoribb tervezési és kivitelezési kérdéseire.

Szerzők Egyetem, Építészeti és rnök, egyetemi adjunktus, Széchenyi István  Dr. Bozsaky Dávid, okl. építészmé Épületszerkezettani Tanszék tszerkezettani Tanszék , Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épüle  Dr. Koppány Attila, egyetemi tanár érnök  Lestyán Mária, építész tervező szakm randusz, ök MSc, épületenergetikai szakmérnök, dokto mérn építő ezetszerk okl. zs,  Nagy Balá BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék rtő, a BME egyetemi docense mérnök, vezető tervező, igazságügyi szaké  Dr. Tóth Elek DLA, okleveles építő

MÉK-tagokna k

20% kedvezmény!

Web: www.forum-akademia.hu E-mail: [email protected] Postacím: Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Jelentkezés telefonon: 1 273-2090 A képzésre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM

2016. NOVEMBER

2

TERVEZŐASZTAL Homlokzatburkolatok tervezési és kivitelezési hibái

A homlokzatburkolat az épület vizuálisan is meghatározó eleme, annak igényes kialakítása nagyban befolyásolja az esztétikai funkció teljesülését. Éppen ezért fontos átlátni a tervezési, kivitelezési pontatlanságok, mulasztások következményeit, hiszen az esetleges meghibásodások jelentős anyagi kárt és bosszúságot okozhatnak. Az általános hibák bemutatásán túl lapszámunkban a nehéz homlokzatburkolatokat napjainkban egyre inkább felváltó, könnyű, dekoratív, a jelen kor építészeti igényeit is kielégítő szerelt burkolati rendszerekről lesz szó. Ezek közül részletesen ismertetjük a szálcement és az alumínium homlokzatburkolatok családjának gyakorlati alkalmazását, a rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen tervezési és kivitelezési elveket, szabályokat. Egyéb műszaki témájú cikkeink a hónapban:  Esettanulmány a pécsi Magasház bontásáról  Egy sókivirágzási hibajelenség okai és javítási lehetőségei  Az ipari padló építése kapcsán az altalaj és az ágyazat megfelelő kialakítása Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is értékes szakmai információkkal szolgál Önnek!

5

MUNKATERÜLET Szálcement homlokzatburkolatok a gyakorlatban

9 14

Alumínium homlokzatburkolati rendszerek a gyakorlatban DIAGNÓZIS A pécsi Magasház bontása – Az épület építési hibái a bontás tapasztalatainak tükrében

20 22

Egy sókivirágzási jelenségről IRATTÁR Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában – 5. rész

24

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol

Budapest, 2016. november Üdvözlettel,

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Malustyik Orsolya főszerkesztő

Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit!

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

www.epitesi-hibak.hu

Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Zámbó Brigitta hirdetésszervező Tel.: +36 1 273 2090 / 129 Mobil: +36 30 586 5402 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: [email protected]

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Látogassa meg weboldalunkat a www.epitesi-hibak.hu címen, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL.

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Képek: Depositphotos és a szerzők Címlapfotó forrása: PREFA

Hirdetési információ: Zámbó Brigitta E-mail: [email protected] Mobil: 06 (30) 586 5402

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

Homlokzatburkolatok tervezési és kivitelezési hibái A cikkben a homlokzatburkolatok legjellemzőbb tervezési és kivitelezési problémáira kívánjuk felhívni a figyelmet – természetesen a teljesség igénye nélkül, mivel a terjedelem nem teszi lehetővé a téma kellő részletezettségű kifejtését, csupán a hibaforrások kiemelését. Tervezési hibák

A tervezési hibák közül a legalapvetőbb, hogy elmarad maga a tervezés, amelynek hiányában még a szakszerűen kivitelezett rendszer esetében is károsodhat a szerkezet, és/vagy nem felelhet meg a jogszabályi előírásoknak. Az OTÉK 50. § 3. bekezdése tartalmazza az épülettel szemben támasztott alapvető követelményeket: a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem,

2

f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata. A homlokzatburkolatokat is meg kell feleltetni ezeknek, s amennyiben jogszabály-követelményt állít valamelyikkel szemben, úgy csak olyan építési terméket, szerkezetet alkalmazhatunk, melynek teljesítménynyilatkozata, minősítése igazolja az előírásoknak való megfelelést. • Állékonyság, mechanikai szilárdság. A burkolat súlya, a hordózó felület anyaga, teherhordó képessége, valamint a rögzítés módja befolyásolja, mit alkalmazhatunk. Már a tervezési szer-

ződés idején, annak részét képező tervezési programban rögzíteni szükséges, ha ez szakági tervezést, pl. statikus igénybevételével valósulhat csak meg! • Tűzbiztonság. Abban az esetben, amikor a homlokzattal szemben az OTSZ homlokzati tűzterjedési határérték-követelményt támaszt, kizárólag olyan burkolati megoldás alkalmazható, amely rendelkezik erre vonatkozó NMÉ vagy ÉME engedéllyel. Fentieken túl be kell tartani az OTSZ [54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról] 24-26. § paragrafusát is. • Zaj és rezgés elleni védelem. Ha jogszabály a külső térelhatároló fallal szemben akusztikai követelményt támaszt, azt a burkolattal együtt kell ellenőrizni. Az utólagos burkolati bevonati rendszer ronthat az alapszerkezet akusztikai paraméterein! • Energiatakarékosság, hővédelem. A felújításoknál és az új építések esetén is elengedhetetlen, hogy a szerkezeti kialakítás mind hőtechnikai, mind pedig páratechnikai szempontból megfelelően méretezve legyen. A ragasztott burkolatoknál fennáll a páralecsapódás veszélye a ragasztó síkjában, amely téli időszakban megfagyhat és lefeszítheti a homlokzatburkolatot. Az átszellőztetett homlokzatburkolatok esetében nagyon fontos, hogy a szerkezet légtömör falszerkezetre kerüljön elhelyezésre. Korszerű téglák esetében a külső oldalt is a gyártó által előírt vakolatréteggel kell ellátni. A hőszigetelő réteg vastagságának meghatározásánál vegyük figye-

2016. november

lembe a homlokzatburkolat és a szigetelés rögzítő elemeinek hőhídhatását is. Az átszellőztetett réteget is méretezni szükséges a gyártói ajánlások és a szakma szabályai szerint. Ha már hővédelem, akkor itt szükséges beszélni a burkolatok hőmozgásáról, amely függ annak anyagától, méretétől, színétől, szerkezeti kialakításától. Fontos, hogy a szükséges dilatáció, szerkezeti mozgás lehetősége biztosított legyen, ellenkező esetben a homlokzatburkolaton anyaguktól függően repedések, deformációk jelentkezhetnek! Az anyagok és szerkezeti kialakítások megválasztásánál figyelemmel kell lenni a homlokzatot érő hatásokra hőhatás, napsugárzás, csapadék (jég), nedvesség, szél, szennyeződések hatására, ide értve az egyes éghajlati és területi adottságokat is. A burkolattal szemben támasztott alapvető követelmények: a fagyállóság, az alak- és mérettartósság, a színtartás, a tűzbiztonság, de egyedi igényként felmerülhet a kémiai hatásokkal szembeni ellenálló képesség, korrózióállóság, koptató vagy mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenálló képesség is. Az alkalmazott anyagok – kerámia, kő, műkő, beton, fa, fém, műanyag, üveg – eltérő műszaki megoldásokat, kivitelezési módokat és tervezést igényelnek.

alkalmazni, amely hazai viszonylatban nem rendelkezik homlokzati tűzterje déshatárérték-vizsgálattal, engedélyezési szinten a vele szemben támasztott követelmény meghatározása mellett feltüntethető, de a tervezési programban és a tervekben is fel kell hívni az építtető figyelmét arra, hogy a kivitelezésig a vizsgálatokat el kell készíteni, amelynek anyagi és időbeni vonzatával számolni kell! Ragasztott kerámia burkolatot előszeretettel készítenek homlokzati hőszigetelő rendszerekre. A homlokzati hőszigetelő rendszerek ETAG 004 szerint vannak vizsgálva és forgalomba hozva a rendszergazdák által, valamint burkolat nélkül vizsgálják őket a homlokzati tűzterjedésre. A rendszergazdák csupán ajánlásokat tudnak tenni arra vonatkozóan, hogy milyen súlyú burkolatot és milyen módon (pl. dupla hálózás, hálón keresztüli dübelezés stb.) lehet a rendszerükre felragasztani, de minősítés hiányában rendszerengedélyt

Fontos, hogy a szükséges dilatáció, szerkezeti mozgás lehetősége biztosított legyen, ellenkező esetben repedések, deformációk jelentkezhetnek! A vonatkozó jogszabályok szerint a tervezőnek olyan részletezettségű kivitelezési dokumentációt kell készítenie, amelyből minden beépítésre kerülő építési termék, szerkezet lényeges teljesítményjellemzője kiolvasható. Amikor a homlokzatburkolatot bontott (újrahasznosított) építési termékekből kívánják elkészíteni, már a tervek készítése során fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen vizsgálatok szükségesek a burkolóanyag minőségi megfelelőségének a megállapításához, és hogy miként kell majd azt a felelős műszaki vezetőnek az építési naplóba tett bejegyzésével egyidejűleg igazolni. Amikor a megrendelő arculati, esztétikai, design megfontolásokból olyan homlokzatburkolati rendszert kíván


nem tudnak hozzá adni, amellyel a használatbavétel során – amennyiben a szerkezettel szemben az OTSZ követelményt állít – igazolni lehet annak megfelelőségét! Ilyen esetben a tervezőnek körültekintően kell eljárnia, és még a tervezési fázisban a megfelelő egyeztetéseket – akár a szakahatóság bevonása mellett is – megtennie, még nem éghető burkolatok esetében is. Igaz, hogy azok a tűzben nem fognak részt venni az égésben, de annak hatására lepotyogva az épületről a mentés, menekítés feltételeit akadályozhatják, veszélyeztethetik. A tervezés során az akusztikus, árnyékoló és egyéb funkciójú burkolati, homlokzati elemeknél is a tervezőnek a felelőssége azt figyelembe venni, hogy azok károsan ne befolyásolják a homlokzati tűzterjedést!

Alkalmazástechnikai hibák

Gyakori hiba, hogy a tervezés és kivitelezés során nem ismerik és nem tartják be a gyártók alkalmazástechnikai előírásaiban, minősítéseiben, műszaki engedélyeiben foglaltakat, valamint a szakma szabályait. Minden beépítésre kerülő építési terméknek vannak alkalmazási fel-

tételei, és mindig a legszigorúbbat kell figyelembe venni. Pl. ha egy átszellőztetett homlokzatburkolati rendszer engedélyében a hőszigetelés rögzítéséhez elég min. 2 dübel, de a kasírozott hőszigetelés gyártója ennél többet ír elő, akkor azt kell alkalmazni! Ne csak a rendszerengedélyt, hanem az építési termékek alkalmazási feltételeit is ellenőrizzük! A csomóponti kialakítások szakszerűsége, a megfelelő vízelvezetés és dilatáció kiemelten fontos, mert a szerkezetbe bejutó nedvesség a ragasztott burkolat mögül már csak nehezen és hosszú idő elteltével tud eltávozni, súlyos károkat okozhat, pl. elfagy, vagy nedvesíti a tartószerkezetet. A homlokzati hibák utólagos javítása nem vagy csak igen költséges módon megoldható. • Anyag-összeférhetetlenség: Az építési termékek gyártói a biztonsági adatlapokon, alkalmazástechnikai útmutatókban feltüntetik, hogy az adott terméknek van-e anyag-összeférhetetlensége más építőanyaggal. Amennyiben ezeket nem vesszük figyelembe, a felületen elszíneződések, a tartószerkezeten, fém felületeken korrozív folyamatok jelentkezhetnek!

3

TERVEZŐASZTAL

dokumentációt szerződéskötés előtt át kell vizsgálnia és a hibákra a megrendelőn keresztül a tervező figyelmét felhívnia. Ha a hiányosságok ellenére kivitelez, magára húzza annak minden felelősségét is! Nem maradhat el a statikai méretezése ezeknek a szerkezeteknek! A burkolási munkák közben az elkészült felületet folyamatosan tisztítani szükséges. Amennyiben olyan burkolatot készítünk, amelynek anyaga érzékeny a fugázó anyagban jelen lévő oldható sókra, és így elszíneződését okozhat (pl. klinker burkolat), abban az esetben használjuk olyat, amelyet a gyártó kifejezetten ajánl a termékéhez! Amennyiben a felület utólagos kezelést igényel (tégla, fa szerkezetek), abban az esetben a terveknek ezt is tartalmazniuk kell.

Leggyakoribb kivitelezési hibák

• Nem megfelelő aljzat- és felület-előkészí-

tés. A burkolat anyagától és a ragasztás módjától függ, hogy milyen felületi előkészítést igényel az alapszerkezetünk. Vékonyágyazatú ragasztó esetén kiemelten fontos az egyenletes, sima és sík felület. Ebben az esetben a teherhordó falszerkezetet még abban az esetben is le kell vakolni, ha az egyébként légtömör; ezt a tervezőnek a terveken fel kell tüntetnie! Nyers falfelület esetében az ágyazóhabarcs felhordása előtt a felületet gúzolni kell. A ragasztóanyagot a gyártó ajánlása szerinti vastagságban jellemzően fogas gletvassal hordják fel. Az aljzat akkor megfelelő, ha az épület „ülepedése” (szerkezeti mozgásainak megszűnése) már befejeződött, ellenkező esetben az épületmozgások hatására a burkolaton repedések keletkezhetnek. • Nem megfelelő hőmérsékleti viszonyok a kivitelezés során. Általánosságban a homlokzatburkolati ragasztókról elmondhatóak, hogy +5 °C feletti és 20–25 °C alatti hőmérsékletet igényelnek a kötés biztosítása érdekében nem átlag, hanem a kötési idő időtartama alatt. Amennyiben fugázzuk is a burkolatot, a fugázó anyagnak az alkalmazási hőmérséklete eltérhet. Van, amelyiknél +15 °C feletti hőmérséklet is szükséges lehet. • Nem megfelelő ragasztóanyag-választás. A ragasztóanyagot a homlokzatburkolat anyaga, mérete, súlya és a hordozófelület típusa határozza meg. A ragasztott burkolat lehet tégla, kerámia vagy kőlap is, amelyhez a hagyományos

4

habarcságyazattól a vékonyágyazatú ragasztóig igen eltérő anyagokat használhatunk, melyeknél a felület-előkészítés módja is más. • Nem megfelelő burkolatkiosztás, elhelyezés. A kiosztás módját és irányát (fentről lefelé – lenről felfelé) a homlokzatburkolat anyaga határozza meg. Kiselemes ragasztott burkolatok elhelyezését a falsaroktól, falnyílásoktól kezdve osztják ki és lentről felfele haladva, míg egyes átszellőztetett homlokzatburkolatokat fentről lefelé kell szerelni!

Összegzés

Az elkövethető hibák tárháza igen széles. A kivitelezési és tervezési hibák számos módon jelentkezhetnek a burkolaton. Elszíneződés, sókivirágzás, sarkoknál, síkváltásoknál megnyílt hézagok, burkolatleválások, felületi leválás, anyagmorzsolódás, felfagyás, kilazulás, korrózió, korhadás, rovarfertőződés, szilárdságvesztés, süllyedés, repedés, hőhidasság okán penészesedés a falszerkezet belső oldalán stb. A hibák fő okai lehetnek a nem megfelelő vízelvezetés, a vízterelők hiánya, a

A kivitelezőnek a tervdokumentációt szerződéskötés előtt át kell vizsgálnia és a hibákra a megrendelőn keresztül a tervező figyelmét felhívnia. Az elkészülő burkolatnak „feszültségmentesnek” kell lennie. Ragasztott burkolatok esetében ezt megfelelően kialakított dilatációval, szerelt burkolatok esetében pedig a szélszívásból, szélnyomásból, hőmérséklet-változásból adódó szabad mozgásokat biztosító rugalmas kapcsolatokkal, nyitott hézagképzésekkel stb. biztosíthatóak. Falazott homlokzatburkolatok esetén ügyelni kell arra, hogy megfelelő aljzatra kerüljenek elhelyezésre (önhördóak legyenek) és a tartószerkezethez kerüljenek kikötésre. Az aljzat lehet a teherhordó fal lábazata, alapja, fém faltartó konzol, esetleg előre gyártott hőhídmentes vasbeton konzol, peremgerenda stb. Ezeket már a tervezési fázisban meg kell határozni és méretezni. A kivitelezőnek a terv-

burkolat-vízfelvétele, a dilatáció hiánya, páralecsapódás a szerkezetben, rossz anyaghasználat, szerkezeti kialakítás, kivitelezési előírások be nem tartása stb. Tervezésük-kivitelezésük mindenféleképpen nagy szakértelmet és odafigyelést igényel, mert a hibák az esetek többségében utólagosan gyakorlatilag csak újraépítéssel orvosolhatóak. 

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

Lektorált szakmai cikk.

2016. november

MUNKATERÜLET

Szálcement homlokzatburkolatok a gyakorlatban Az épületek növekvő energetikai igényeinek kielégítése és a kellemesebb belső komfort biztosítása érdekében a tervezők előszeretettel alkalmaznak átszellőztetett homlokzatokat, amelyeknél a fal hőszigetelő képességét hatékonyan növelő légrétegnek is jelentős szerepe van – az esztétikus megjelenésről már nem is beszélve. A termékfejlesztések is abba az irányba hatnak, hogy ezeknek a homlokzatburkolati rendszereknek az előnyei minél jobban kiaknázásra kerülhessenek. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer megfelelően működhessen, a tervezési és kivitelezési elveket, szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Ezekről kérdeztem Cságoly Zoltánt, a Creaton South-East Europe Kft. munkatársát, az Equitone dél-kelet-európai regionális műszaki vezetőjét. Először beszéljünk kicsit az előnyökről! Melyek ezek az átszellőztetett falszerkezeteknél?

Ha a szigetelés az épületszerkezet külső részére kerül, az számos előnnyel jár, nevezetesen: télen melegen tartja az épületet, a hideg levegő pedig nem tud beáramlani az épületszerkezetbe, így nem tud kárt tenni benne; nyáron, amikor a külső hőmérséklet magas, az átszellőztetett homlokzatburkolat hűti az épületet; a napsugarak többsége visszaverődik az épületről; a panelen átjutó hőmennyiség egy részét a légrés – ventilációs hatásának köszönhetően – elvezeti; a hőháztartásra gyakorolt hatással járó extra előny, hogy így az épületszerkezet mozgása minimálisra csökken. Az átszellőztetett homlokzatburkolat a páralecsapódás szabályozásában is nagyon hatékony. A rétegek közötti páralecsapódás csak a légrésben alakulhat ki, a lélegző szerkezet ugyanis a fal belső részéből az átszellőztetett légrésbe irányítja a párát.


Mindezek együtt növelik a lakók komfortérzetét, miközben az épület egészségét is óvják. Mióta foglalkoznak szálcement burkolatok gyártásával? A tervezők által ismert Eternit márkanévből mikor lett Equiton?

Maga az Etex cégcsoport 1905-ös alapítású, és alapítása összefüggött az akkor újdonságnak számító anyag, az Eternit szabadalmi jogainak megvásárlásával és az Eternit gyár építésével Brüs�szeltől délre. Kezdetben természetesen nem homlokzatburkoltot gyártottak, hanem építőlemezeket, tetőre pedig síkés hullámpalát. A belgiumi Eternit vállalat az 1950-es évek közepén kezdte el a nagyméretű burkolati panelek gyártását, melyek Glasal néven váltak ismerté. 1971-ben a német Eternit AG is gyártani kezdte a saját nagyméretű légszárított paneljeit, a két gyárban jelenleg is két különböző gyártási technológiával készülnek a lapok. Az egyes lapcsaládok elnevezése sokat változott az idők során, korábban nem volt egységes arculata a két különböző gyáregységnek. Ezen változtatott az EQUITONE brand létre hívása, amelynek hivatalos bemutatása

2013 januárjában volt. Innentől számítva a sok évtizedes szálcementgyártás során szerzett tapasztalatot egy irányba fókuszáltuk: a szálcement anyag igazi karakterét bemutatni képes – azt 100%-ig felvállaló – anyag felé elkötelezett gyártóként vagyunk jelen. Az EQUITONE név fő üzenete, hogy a szálcement anyagban rejlő lehetőségeket kutassuk, és ezeket közvetítsük a tervezők felé. Ebből is látszik, hogy nem egy új technológiáról beszélünk, hanem egy régóta jól bevált és fejlesztett rendszerről. Annak ellenére, hogy több mint 50 éve jelen vannak a termékek a piacon, nem mindig tudják a tervezők kellő szakértelemmel alkalmazni a tervezési és kivitelezési szabályokat, amelyek így a leggyakrabban elkövetett hibákká váltak ezen a területen. Mi az Ön véleménye erről?

Elsődleges probléma, hogy sem a kivitelezők, sem a tervezők nincsenek tisztában azzal, hogy mik a beépítés, betervezés feltételei. Átszellőztetett homlokzatburkolatok esetében általános hiba, hogy nem ellenőrzik, rendelkezik-e a rendszer homlokzati tűzterjedéshatárértékvizsgálattal (minősítéssel ÉME, NEMÉ).

5

MUNKATERÜLET

Ahol az OTSZ a külső térelhatároló fallal szemben követelményt támaszt, ott az átszellőztetett homlokzatburkolatokat erre minősíteni kell, hiába épülnek fel nem éghető alkotóelemekből. A másik gyakori hiba, hogy nem tartják be a tervezési és beépítési útmutatóban foglaltakat. A csereszabatosnak vélt elemeket (rögzítések, hőszigetelés stb.) olcsóbbra cserélgetik, jellemzően a kivitelezés fázisában. Gyakran problémát okoznak a nem szakszerű tárolásból és mozgatásból adódó sérülések, amely a beépítési útmutatón pedig igen részletes. Az útmutató nagy előnye, hogy minden, az anyag beépítésével, megmunkálásával és mozgatásával kapcsolatos információt megtalálhatunk benne. További hibaforrás szokott lenni, hogy a kivitelezők nem alkalmazzák a rendszer kivitelezéséhez szükséges, gyártó által biztosított vagy ajánlott „szerszámokat” és rögzítő elemeket. Ezekre később még kitérünk. Milyen szerszámokat kell alkalmazni a szakszerű felszereléshez?

Az EQUITONE panelek problémamentes felszereléséhez az itt felsorolt eszközök használatát javasoljuk. A panelek vágásához és fúrásához lehetőség szerint pormentesen dolgozó szerszámokat használjunk, konkrétan a következőket: • hordozható, vezetősínnel és porelszívóval ellátott fűrész, például Festo AXT50LA vagy Mafell PS3100SE; • EQUITONE szálcement megmunkálására alkalmas fűrészlap (Leitz, Leuco, Festool);

6

• dekopírfűrész Bosch T141Hm fűrészlappal; • vezeték nélküli fúró; • EQUITONE központozó fúrófej adapter; • EQUITONE szálcement fúrófej; • vezeték nélküli szegecselőgép – például a Geispa Accubird; • EQUITONE szegecsbehúzó adapter; • a panel felületét fel nem sértő rögzítőelemek; • térközállítók a rés nagyságának beállítására az illesztéseknél; • vákuumos emelőtappancsok a panel mozgatásához; • fém tartósín. Látható, hogy számos szerszámot a gyártó biztosít. Miért fontos pl. az EQUITONE szálcement fúrófej alkalmazása?

Ezek a fúrófejek edzett acélból készülnek, és vágóélük kifejezetten a szálcementhez lett kifejlesztve: kevésbé csúszik el a panel felületén, a vágási felület sima, és nem égeti meg a panelt. Ezen tulajdonságok következtében a fúrófej élettartama is megnő. Da ha már fúrunk, beszéljünk kicsit a vágásról is! A homlokzatburkoló paneleknek megvan a maguk gyártási mérete; ezek szélezetlen kivitelben készülnek, és az esetek 90%-ában a kivitelezők vágják őket – a helyszíni méréseket figyelembe véve, nagyrészt műhelyben –, és csak a szükséges igazítások történnek helyszíni vágással. Természetesen van lehetőség gyárban történő méretre vágásra is, de ebben az esetben a helyszíni eltérések már nem kezelhetőek egyszerűen. Ez a tervezési oldalról is nagyobb gondossá-

got igényel, vagy már a rendelés leadásakor meg kell történnie a helyszíni méretellenőrzéseknek. A vágáshoz a Leitz, Leuco, Diamaster kivehető szegmenses gyémánt vagy Festool keményfém fogú lapokat javasoljuk, mivel ezek kifejezetten a szálcement vágásához lettek kifejlesztve, és használatuk kiváló minőségű, sima vágási felületet eredményez. A fűrészlapokat gyémántborítású fogazatuk teszi egyedivé, mely így lehetővé teszi a kitépésmentes vágási felület létrehozását. Ezen kívül nagy jelentőséggel bír az is, hogy a fűrészlapok rezgéscsillapító kompozit anyagból készülnek. A paneleket csak akkor vágjuk a munkaterületen, ha semmiképpen nem megoldható, hogy a munkaterülettől távol végezzük a vágást! A panelek tárolására, vágására, szállítására, élmegmunkálására vonatkozóan vannak gyártói előírások, amelyeket a sérülések elkerülése érdekében minden esetben tartsunk be! A burkolatokat kétféleképpen lehet rögzíteni a tartószerkezethez: látható (szegecses) vagy nem látható (ragasztás, Tergo rendszer) módon. Az jellemzően már a tervezőasztalon eldől, hogy a megrendelő milyen homlokzati megjelenést szeretne látni, viszont a rögzítő elemek típusa ott nem kerül meghatározásra. Mit tartsunk be körültekintően, hogy elkerüljük a kivitelezési hibákat?

Pontosítanék: lehetőség van csavaros rögzítési megoldásra is, de ez fából készült alszerkezetet feltételez, amely itthon a faanyagok minősége és a tűzvédelmi szabályozások miatt nem annyira elterjedt,

2016. november

mint például Észak-Európában. A látható szegecsek színes, a panel színéhez illeszkedő fejjel rendelkeznek. Az alumínium szegecsek csak alumínium alszerkezethez használhatók, a rozsdamentes acél szegecsek pedig alumínium, horganyzott vagy rozsdamentes acél alszerkezetekhez is használhatók. A paneleket elő kell fúrni; azonos méretű, a szegecsek méretéhez megfelelő furatokat kell készíteni, a gyártó által javasolt kiosztással. A rögzítőelemek ideális helyének meghatározásakor a szélterhelésre vonatkozó számítások eredményeit is figyelembe kell venni. Az alumínium szegecsek a két fém korrodálódásának kockázata miatt horganyzott profilokon nem használhatók. Ügyelni kell továbbá a panelek rögzítésénél a fix és csúszó pontok megfelelő kialakítására, amelyek a burkolatok anyagától és a hordozó felülettől függően eltérőek lehetnek!

fontos, hogy mindig az adott helyzethez megfelelő ragasztóanyagot válasszuk. Itthon jellemzően a SIKA Tack Panel50-es szilikonbázisú ragasztóanyaggal dolgozunk. A két gyártónak van közös minősítése tűzterjedésihatárértékvizsgálatra is (Th > 45 perc). A ragasztó használata fém alszerkezeten tartósabb tapadást eredményez, mint fa alszerkezeten, ezért bizonyos országokban a helyi hatóságok nem is engedélyezik a ragasztó használatát fa alszerkezeteken. A maximális magasságot a ragasztó gyártója, valamint a hatályos helyi szabályozások határozzák meg. Tartsuk be az alkalmazási hőmérsékletre, a tisztításra és a száradási időre vonatkozó előírásokat is! A rejtett mechanikai rögzítések esetében a teljes rendszer nem éghető kategóriában marad. Itt a Fischer volt az a partnercég, amely az általuk használt ACT rendszereit bevizsgáltatta az anyagainkkal. Az Autoklávozott Tectiva lapjaink 8 mm-ben is rögzíthetőek ezzel a technológiával. A lapok tűzterjedési határértékre is minősítve vannak (Th > 45 perc). Az általános hibáknál említésre került, hogy az új panelek tisztítására nagyon oda kell figyelni. Miért fontos ez?

Amennyiben a rögzítés ragasztással történik minden esetben a ragasztóanyag gyártójának feltételei mellett, a megfelelő képesítéssel rendelkező szakembereknek kell azt elvégezni. A javaslatok és a rögzítési megoldások az egyes gyártók esetén eltérhetnek egymástól. Több gyártó is rendelkezik az EQUITONE panelekhez felhasználható ragasztóanyaggal.

Így van. Ám nem minden panelhez és nem minden alszerkezethez felel meg ugyanaz a ragasztóanyag, ezért nagyon


A panelek vágásakor vagy fúrásakor keletkező por cementet tartalmaz, amely ha a panel felületén marad és beleszárad, akkor tartós színelváltozást, foltot okozhat. A száraz port egy tiszta, mikroszálas törlőkendővel töröljük le. Ha a por nedves panelre száll, akkor egy puha kefével és sok vízzel tisztítsuk le róla. Amennyiben a panelek már fel vannak szerelve a homlokzatra, nem javasoljuk a fúrásukat, mert a fúrás során keletkező por túlságosan nagy területet fedne be. A már elkészült és átszellőztetett homlokzatot egyben, a panelek felhelyezését követően kell megtisztítani. Ha egyszerre csak a homlokzat egy részét tisztítjuk meg, akkor árnyalatbeli eltérések alakulhatnak ki az egyes részeken. Mindezek mellett kiemelném, hogy nagyon sok előnye van a felülről lefelé építkező szerelési sorrendnek, is, mivel az állványbontással párhuzamosan a lapok tisztítását meg tudjuk ejteni, ugyanakkor a felszerelt tisztított lapok védve lesznek a szerelés során előforduló esetleges sérülésektől. Végső esetben egyes lapoknál a szen�nyeződéseket enyhe tisztítószeres vagy szappanos (felmosó folyadékos) vízzel,

puha szivaccsal kell lemosni. A dörzsölő anyagok, drótszivacsok, folttisztítók használata tilos, mivel ezek az anyagok eltüntethetetlen karcolásokat hagynak a panel felületén! Bármilyen, a szerelést, a tisztítást vagy a megmunkálást érintő kérdés esetén hazai szaktanácsadó csapatunk rendelkezésre áll. Mindenkit arra bíztatok, használja ki a lehetőséget, és lépjen kapcsolatba velünk, így minimalizálni tudjuk az építési során felmerülő esetleges építési hibákat. A panelek rögzítésének menete milyen módon történik? Mire kell odafigyelni?

Az EQUITONE panelek homlokzaton történő rögzítésére minden esetben érdemes kidolgozni egy módszert vagy egy előre meghatározott sorrendet, mivel így minimálisra csökkenthető a panelek sérülésének kockázata. Az EQUITONE panelek teljesen kész homlokzatburkolati elemek, és általában a burkolat utolsó elemeként kerülnek fel az épületre. Amennyiben a panel elhelyezését követően még egyéb munkálatokra (festés, vakolás) is sor kerül, azokat körültekintően és nagy odafigyeléssel kell elvégezni. A paneleket óvni kell a szennyeződésektől. A színes vakolóanyagok maradványai a legtöbb esetben nehezen eltávolíthatók, és egyes színek esetén csak a panelek cseréje jelenthet megoldást. A rögzítést végző személynek meg kell vizsgálnia a fő tartószerkezetet, ellenőriznie kell a szintezést és a rögzítési pontokat. Ha úgy ítéli meg, hogy a szerkezet nem teszi lehetővé a pontos és biztonságos rögzítést, azonnal jelentenie kell a fővállalkozónak/építésznek az esetleges eltéréseket. A rögzítés menete a gyártó alkalmazástechnikai útmutatója szerint fentről lefelé halad. Mire kell ügyelni az alszerkezet tervezésénél?

Az EQUITONE panelek kemények, ugyanakkor könnyűek, így más anyagokhoz képest a rögzítésükhöz sokkal kevesebb alátétszerkezetre van szükség. Az egyes alszerkezetek szerkezeti stabilitásának minősítése meg kell, hogy feleljen az A-18/2012 ÉME engedélyben foglaltaknak. A tartóváz anyagát az MSZ EN 7552:2008 (Alumínium és alumíniumötvözetek. Sajtolt rudak, csövek és idomrudak. 2. rész: Mechanikai tulajdonságok) szabvány szerinti EN AW 6060 T66 (AlMgSi) szerinti ötvözetből kell készíteni.

7

MUNKATERÜLET

a homlokzat ennél magasabb, szélesebb légrést kell kialakítani. A panelek közötti hézagok típusa is befolyásolja a légrés méretét. A nyitott vízszintes hézagokon keresztül több levegő jut be a szerkezetbe, mint a zárt hézagokon keresztül, épp ezért ez utóbbi típus esetén szélesebb légrésre van szükség. A légrések légmozgása a homlokzat alján és tetején keresztül valósul meg, de fontos, hogy a levegő tudjon be- és kiáramlani a nyílászárók, például az ablakok alsó és felső részénél is. A nyílászáróknál található réseket le kell zárni, hogy a madarak vagy a kisebb rágcsálók ne tudjanak bejutni a légrésbe. Amen�nyiben ezek az állatok bejutnak, károsíthatják a szigetelés, a légrés területét és akár a teherhordó szerkezetet is. A rések lezárása szellőzőelemekkel történik. Fontos, hogy a szellőzőelem lyukai megfelelő méretűek legyenek: lehetővé tegyék a levegő be- és kiáramlását, de megakadályozzák a kisebb állatok bejutását. A teherhordó szerkezetek méretezését az MSZ EN 1991-1 és MSZ EN 1991-2 (A tartószerkezeteket terhelő hatások. Általános hatások; A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érő hatások) szabvány szerint számolt terhekre és hatásokra, az MSZ EN 1999 (Alumíniumszerkezetek tervezése) szabvány előírásainak betartásával kell elvégezni. A tartóváz hátszerkezethez történő rögzítésének teherbírása a hátszerkezet anyagától és az alkalmazott rögzítőelemektől függ. Fa tartólécváz kizárólag olyan helyeken megengedett, ahol az OTSZ szerint nincs homlokzati tűzterjedésre vonatkozó határérték-követelmény. Különböző fémek használatakor figyelmesen kell eljárni, hogy a két fém korrózióját elkerülhessük. Átszellőztetett homlokzatburkolatoknál mindig fennáll a lehetősége annak, hogy víz érhet a fém elemekhez. Ezt a problémát tehát valós kockázatként kell kezelni, és a homlokzatot ennek megfelelően kell megtervezni. Például nem ajánlatos alumínium szegecseket használni horganyzott alszerkezet esetén, mivel túl nagy a korrodálódás kockázata. Ebben az esetben rozsdamentes acél szegecsekre van szükség. A cement felületekkel, például friss betonfallal érintkező csupasz alumínium elemeket védőpárnákkal kell szigetelni. Kerülni kell a konzolok és rögzítőelemek érintkezését olyan fatartósító szerekkel,

8

amelyek rezet, higanyt vagy más, nem megfelelő anyagot tartalmaznak. Bármilyen típusú alszerkezet esetén nagyon fontos, hogy az alszerkezet megfelelően és biztonságosan legyen a falhoz rögzítve. A rögzítőelem tervezését és kiválasztását a fal tulajdonságainak és a szélteher figyelembevételével, mérnöki számításokra és helyszíni vizsgálatokra kell alapozni. A csomóponti és szerkezeti kialakítások vonatkozásában a gyártó alkalmazéstechnikai útmutatójában foglaltakat kell betartani. Ahhoz, hogy egy átszellőztetett homlokzat megfelelően működjön, a légrést is kellő szélességben kell kialakítani. Mire kell ügyelnünk ebben az esetben?

A légrés az átszellőztetett homlokzatburkolat egyik legfontosabb eleme, mert megakadályozza, hogy a nedvesség bejuthasson a szigetelésbe vagy a teherhordó szerkezetbe. A légrés átszellőztetésének eredményeként a homlokzatburkolaton keresztül bejutó vagy a fal belső felületén kicsapódó nedvesség és páralecsapódás elpárolgás útján eltűnik, vagy a nedvesség egyszerűen lefolyik a panel hátoldalán. A légrésnek minimum 20 mm szélesnek kell lennie közvetlenül a homlokzati panel háta mögött. Ez a minimális szélesség csak alacsony, maximum 10 méter magasságú épület esetén érvényes. Ha

Milyen hőszigetelés alkalmazható a homlokzati hőszigetelő rendszerben?

A vonatkozó tűzvédelmi előírások szerint átszellőztetett homlokzatban kizárólag A1–A2 tűzvédelmi osztályú hőszigetelés alkalmazható. Amennyiben homlokzati tűzterjedésre vonatkozó határértékre vizsgált a rendszer, kizárólag a minősítésben megfelelő tulajdonságokkal rendelkező szigetelés építhető be; jelen esetben ρ ≥ 32 kg/m3 testsűrűségű, üvegfátyol kasírozású kőzetgyapot, fém dübellel (táblánként legalább két darabbal) rögzítve. Az alkalmazott hőszigetelés esetében a gyártó alkalmazástechnikai előírásait is be kell tartani. Kasírozott szigetelések esetében eltérés lehet az alkalmazandó dübelek számában, kiosztásában. 

SEGÉDLETEK

• A www.emi.hu weboldalon regisztrá-

ció után elérhető az A-18/2012 ÉME engedély • www.equitone.hu • Alkalmazástechnika: www.equitone. hu/documents/download/1412


2016. november

MUNKATERÜLET

Alumínium homlokzat burkolati rendszerek a gyakorlatban A szerelt – átszellőztetett – homlokzat rendszere évszázados múltra tekint vissza, amely rideg éghajlatú hegyvidéki területeken született meg. A rendszerre jellemző a rideg időjárás ellen védő réteg és a szigetelés konstruktív, optimális szétválasztása. A páraháztartást az így keletkezett átszellőztetett légrés szabályozza, gondoskodva a lakótér kellemes klímájáról. Az átszellőztetett homlokzati rendszer hatalmas előnye a kiemelkedően hosszú élettartamon alapuló közel határtalan kialakítási szabadság. A korábban alkalmazott kő-, tégla-, faszerkezeteket a technológiai fejlődésnek köszönhetően napjainkban felváltották a könnyű, dekoratív, a jelen kor építészeti igényeit is kielégítő szerelt burkolati rendszerek. Ezek közül egy az alumínium homlokzatburkolatok családja, melynek gyakorlati alkalmazásáról kérdezem Nemere Judit építőmérnököt, a Prefa Hungária Kft. cégvezetőjét. Ha fémlemez homlokzatburkolatról beszélünk, sokaknak először a csarnokok, ipari épületek, raktárak jutnak az eszükbe. Önök mióta foglalkoznak olyan modern szín-, anyag- és struktúraválaszték gyártásával ezen a területen, amelyet a tervezők egyaránt előszeretettel alkalmaznak lakóépületek, közösségi, kulturális vagy akár irodaépületek homlokzatán is?

Az alumíniumtetők és alumíniumhomlokzatok nem új dolgok. Már a 19. század végén elkészültek az első, alumíniummal fedett tetők. A római San Gioacchino templom csak egy példa az alumínium tetőfedő anyagként való használatára. Kezdetben főleg templomok és nagy tetőfelületű ipari létesítmények fedésére használták ezt az anyagot. Az idők folyamán a lakóházaknál is, de főleg a régi épületek felújításánál hódított az alumínium. Ez természetesen nem véletlen, hiszen számos nyomós érv szól e kön�nyűfém mellett. Az alumínium alapanyag nem csak azért meggyőző, mert viszonylag kön�nyű, és ezáltal csökkenti a statikai és a tartószerkezettel szemben támasztott követelményeket. További vitathatatlan pozitívuma, hogy ezzel az anyaggal szo-


katlan és különleges tető és homlokzati formák is megvalósíthatók. Az esztétikus megjelenésen túl az alumíniumtető egy kedvező költségű alternatíva: hos�szú élettartamának, stabilitásának és más anyagokkal való összeférhetőségének köszönhetően hosszú távon költségek takaríthatók meg. Az alumíniumtető és alumíniumhomlokzat szakszerű kivi-

telezés esetén szinte teljesen karbantartásmentes. A natúr alumínium a levegő oxigénjével együtt tartós védőréteget képez, amely annál keményebb, minél régebbi, és amely megújul, ha külső hatás következtében megsérül. A színes bevonattal ellátott tető, homlokzat beleilleszthető a környezetbe. Ez azzal a további haszonnal

9

MUNKATERÜLET

jár, hogy a tető, homlokzat a korrózióállóságnak köszönhetően a környezeti hatásokkal, például a savas esővel szemben védve van. A PREFA által a korcolt tetőknél és a homlokzatoknál használt alumínium különleges tulajdonságokkal és specifikációkkal rendelkezik. Az alumínium a speciális ötvözésnek köszönhetően jól alakítható, továbbá tisztán és szakszerűen megmunkálható – akár alacsony (0 °C alatti) külső hőmérsékleten is. Az alumínium extrém ellenállóképessége a PREFA tetőanyagot elnyűhetetlenné teszi. Ezért adható egyedülálló 40 év garancia a jövő anyagára! Extrém ellenállóképesség (nem törik, nem rozsdásodik). Az alumínium a jövő anyaga, ahogy ezt már az autó-, repülőgép- és hajógyártásból tudjuk. Csak az alumíniumnál párosul a különlegesen könnyű súly az extrém ellenállóképességgel. Az alumínium egy kiváltságos anyag (lásd: autógyártás, repülőgépgyártás). A PREFA 70 éves tapasztalatával egyedülálló tudást halmozott fel az alumíniumtetők terén.

Látva, hogy mennyi mindent kell végiggondolni ezeknél a rendszereknél, miként segíti a tervezőket, a kivitelezőket, a beruházókat a PREFA?

ték-követelmény van a külső térelhatároló szerkezettel szemben, kizárólag fém tartószerkezetet lehet alkalmazni, amely megfelel a vonatkozó ÉME engedélyben foglaltaknak. Ezek lehetnek alumínium vagy horganyzott acél konzolok, vázszerkezetek, statikai méretezéssel meghatározott rögzítéssel, hőhídmegszakító alátéttel vagy anélkül. A fogadószerkezet profiljait általában 3 méteres távolságban el kell választani egymástól a hosszváltozások kiegyenlítésére. Ennél nagyobb távolságok is megengedhetők, amennyiben a hosszváltozások károsodás nélküli felvételéhez megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. Épületfizikai okokból a távtartókat szigeteléssel kell szerelni (a hőhidak elkerülése érdekében). Az alátámasztó

Az alumínium homlokzatburkolatok nagyon könnyűek, ennek köszönhetően a fogadószerkezet is filigrán méretű lehet egy kőlap burkolat tartószerkezetéhez képest, amely hőtechnikai szempontból nem egy elhanyagolható dolog. Hogyan kell helyesen megválasztani, kialakítani?

szerkezetet fix- és csúszópontok kialakításával úgy kell összeszerelni, hogy a szerkezet a terheket és a hőmérsékletfüggő hosszváltozásokat károsodás nélkül képes legyen felvenni. A tartóprofilok és a fali tartók összekapcsolását csavarokkal kell megoldani. A csúszópontokat mélységhatároló segítségével kényszermentesen kell elkészíteni. A fa fogadószerkezet általában a teherhordó lécekből (a homlokzatburkolat és

Hosszú évekre visszanyúlóan képezzük szakkivitelezőinket, hogy a folyamatosan fejlődő anyag és szerkezeti kialakítások alkalmazása terén naprakész ismeretekkel rendelkezzenek. Minden évben meghirdetésre kerülnek szakmai napjaink, ahol a gyakorlatban sajátíthatják el a technikákat. Az idei képzési naptárunkat a napokban tettük közzé. Január és március eleje közti időpontokban kerül rájuk sor. A homlokzatburkolatoknál a kezdő tanfolyam időpontja február 3. és 6., a haladóé március 8. és 9. Jelentkezni a www.prefa.hu oldalon lévő információk szerint lehet.

A fémlemez homlokzatburkolatok kialakítása során számos tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy az megfeleljen a vele szemben támasztott alapvető követelményeknek és jogszabályi előírásoknak. Melyek ezek?

A hordozó felület azokon a helyeken, ahol a külső térelhatároló szerkezettel szemben homlokzati tűzterjedési határértékkövetelmény van az OTSZ-ben, csak nem éghető, megfelelő teherhordó képességű falazat lehet. A fémlemezkéreg párazáró felületet képezhet, ezért, valamint hőtechnikai célból is különösen fontos a burkolat mögötti légrés méretezése a levegő bevezető és kivezető nyílásain. A fémlemezeknek jelentős a hőmoz gása, ezért kiemelten fontos, hogy a fémlemez burkolatok a gyártói előírásoknak megfelelően minden irányban szabad mozgási hézagokkal, rugalmasan legyenek összekapcsolva. Általánosságban a lemezburkolatok esetén a lemezek közötti hézagot úgy kell kialakítani, hogy csapadék ne juthasson a lemezek közé. A Prefa táblás burkolatai viszont nyitott fugásak, ezért úgynevezett csapóeső-biztosak. Végül, de nem utolsósorban be kell tartani a gyártó tervezési és alkalmazástechnikai útmutatójában, ÉME engedélyében foglaltakat.

10

A fogadószerkezet alapanyaga lehet alumínium (fém) és fa, vagy e két anyag kombinációja. Azokon az épületeken, ahol homlokzati tűzterjedési határér-

2016. november

Elengedhetetlen, hogy a hordozófelület megfelelően legyen kialakítva és alkalmas legyen a szerelt homlokzatburkolati rendszer fogadására, valamint megfelelően sík és sima legyen a felülete. miatt itt sincs szükség a csúszópontokra. Ennek a változatnak az az előnye is megvan, hogy a fal egyenetlenségeit jobban ki lehet egyenlíteni. Ha már a fal egyenetlenségéről beszélünk: milyen módon kell a hordozó felületet előkészíteni?

ALUMÍNIUMBÓL KÉSZÜLT FOGADÓSZERKEZET, ÁTSZELLŐZTETETT LÉGRÉSSEL, FÜGGŐLEGES ALKALMAZÁS 1 Falazat, tégla, beton 2 Rögzítő elem 3 Szigetelés (termostop) 4 Távtartó – alumínium 5 Homlokzati hőszigetelés 6 Rögzítő csavar 7 Tartóprofil – alumínium

az aljzat közti távolság megfelelő megtartására) és az arra rögzített ellenlécekből (a hozzá tartozó rögzítőelemekkel együtt) áll. A lécezeteket egymás alatt, korrózió ellen megfelelően védett csavarokkal kell összekapcsolni. A termikus elválasztásra tiszta fa alátámasztó szerkezetek esetén nincs szükség. A fa csekély hosszanti nyúlása miatt az alátámasztó szerkezeten fix- és csúszópontok kialakítására nincs szükség. Lehetőségünk van továbbá az alumínium és fa fogadószerkezet kombinációjának megépítésére. Ezen változat esetén az alumínium távtartók alatt a hőhidak elkerülése érdekében hőhídmegszakító szigetelést kell használni. Ennél a kombinációnál a távtartó veszi fel a teherhordó lécezet szerepét. A fa csekély hosszanti nyúlása


A fém fogadószerkezet korlátozott korrekciós lehetőséget biztosít a burkolatot készítő számára, ezért elengedhetetlen, hogy a hordozófelület megfelelően legyen kialakítva és alkalmas legyen a szerelt homlokzatburkolati rendszer fogadására, valamint megfelelően sík és sima legyen a felülete. Erre különösen oda kell figyelni meglévő épületek esetében. Nem a homlokzatburkolati rendszer építési hibája, ha a falszerkezet kivitelezője a fogadószerkezetet nem megfelelően alakította ki. A vitás kérdések elkerülése érdekében a kivitelezési munkák során a fogadó falszerkezetet a későbbi burkolat megfelelő és esztétikus kialakításának a szempontjából is ellenőrizni kell annak átvételekor. A tűréshatárok teljesen máshol vannak, mint egy vakolathordó vagy ragasztott burkolat esetében. A másik szempont, amelyre kifejezetten oda kell figyelni a korszerű falazattal készülő hordozófelületek esetében, a szerkezet légtömörsége. Ezeknél a falazatoknál (hiába a sík külső felület) a homlokzatburkolati rendszer felhelyezése előtt el kell készíteni a külső vékony vakolati réteget. Mire kell ügyelni a homlokzatburkolat elhelyezésénél, a fémlemezek megmunkálásánál? Melyek a leggyakoribb hibák?

Az alumínium homlokzatburkolatok az alapanyag tulajdonságainak köszönhetően jól alakíthatóak, így gyakorlatilag bármilyen bonyolult felület biztonsággal és esztétikusan beburkolható velük. A PREFA Sidings homlokzatburkolatot a cég milliméter-pontossággal méretre gyártja, így gyakorlatilag hulladékmentes kivitelezésről beszélhetünk. Fontos azonban a csatlakozó épületszerkezetek, a csomópontok helyes megválasztása és pontos, szakszerű kivitelezése, amely-

nek során külön figyelmet kell fordítani az azonos bevonattal készült kiegészítő lemezek alkalmazására és a megmunkálásukhoz használt megfelelő felszerelésekre. Ezekkel sorjamentesen, látható vágott élek nélkül lehet kivitelezni a szerkezetet. Természetesen a legtöbb épületszerkezethez hasonlóan a homlokzatburkolatok esetében is egy-egy ilyen csomópont kialakításában rejlik a legtöbb hibalehetőség, ezért a továbbképzések során is ezekre koncentrálunk leginkább. Egész más problémákkal szembesülünk nagytáblás homlokzatburkolat kialakítása során. Itt elsősorban a vágási hulladék minimalizálása jelent kihívást. Ehhez cégünk egy táblaoptimalizálási folyamatot hajt végre minden egyes munka esetében, segítve ezzel a tervezők és a kivitelezők munkáját. További hibalehetőséget jelent a megfelelő fugakép kialakítása – mivel a táblás burkolatokat nyitott fugával szereljük, ezért azok kivitelezése nagy pontosságot igényel. A Prefa Siding sávos alumínium homlokzatburkolati rendszer egyike volt az első olyan típusú rendszernek, amely a nem éghető A1-es átszellőztetett homlokzatok közül 45 perces homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkezik, így tűzvédelmi szempontból gyakorlatilag korlátozás nélkül beépíthető. A vonatkozó ÉME engedélyek a rendszerek alkalmazhatóságát illetően mindig tartalmaznak többletelőírásokat az általános alkalmazástechnikai útmutatókhoz képest. Melyek ezek, amelyek be nem tartása tervezési és kivitelezési hibához vezethet még egy szakszerűen kivitelezett homlokzat esetében is?

A vonatkozó tűzvédelmi előírások szerint a homlokzaton egymás felett elhelyezkedő homlokzati nyílások közötti tömör (A1-A2 tűzvédelmi osztályú) falszakasz magasságának legalább 1,3 m-nek kell lennie. A homlokzati nyílászáróknak a beépítését a tömör falszakaszon belül kell elkészíteni. Nem mindegy az alkalmazható homlokzati hőszigetelés teljesítményjellemzője

11

MUNKATERÜLET

sem, A1 tűzvédelmi osztályú, minimum 32 kg/m2 testsűrűségű, üvegfátyol kasírozott vagy anélküli kőzetgyapotot lehet alkalmazni, minimum 2 db fém beütőszeges fém vagy műanyag dübellel kell rögzíteni a fogadószerkezethez. A kasírozott szigetelő anyag alkalmazástechnikáját is figyelembe kell venni. A kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát csak statikai megfontolások befolyásolják, tűzvédelmiek nem. A hőszigetelő réteg síkja előtt maximum 5 cm vastag átszellőztetett légréteg helyezkedhet el. A vízszintes sávokban alkalmazott Prefa Siding sávos aluminium burkolóelemeket a korábban beépített burkolati elemekre alul bepattintva, majd ezeket rejtett módon önfúró vagy önmetsző csavarozással a többi burkolólemezhez és a vázszerkezethez kell rögzíteni. A PREFA sávos alumínium homlokzatburkolatú elemek hátoldalán az illesztési hézag mögött min 1,00 mm névleges vastagságú alumínium lemezből készített profilozott takaróelemet kell végigvezetni, amit a burkolólemezekhez vagy a vázprofilokhoz rejtett módon önfúró vagy önmetsző csavarozással kell rögzíteni. A nyílászáró tokszerkezete és a falnyílás széle közötti hézag purhabkitöltéssel is készülhet, azonban a homlokzati kőzetgyapot hőszigetelés vagy bélletbe befordított kőzetgyapot hőszigetelés a nyílászáró tokszerkezetére legalább 10 mm-t takarjon rá. A nyílások alatt szellőző sáv alakítható ki, amihez a vázszerkezet profiljaira önfúró vagy önmetsző csavarozással L alakra hajlított alumínium vagy horganyzott acél beszellőző szalagot kell rögzíteni. A nyílások alsó csomópontjában a vázszerkezet függőleges elemeire önfúró vagy önmetsző csavarozással rögzített, min. 1,00 mm vastag kiegészítő horganyzott acél tartóelemet kell elhelyezni vízszintesen vagy a szükséges lejtést biztosítóan úgy, hogy ennek külső éle a homlokzatburkolat külső síkján minimum 30 mm-rel túlnyúljon, és erre az alátét szerkezetre kell tenni a peremezett, minimum 1,00 mm vastag alumínium párkánylemezt. A nyílások szemöldökcsomópontjában, közvetlenül a nyílás felett a fogadó falszerkezethez műanyag vagy fém hüvelyes acél dübelekkel Z alakúra meghajlított, min 1,00 mm vastag horganyzott acéllemezből készített, tűzterelő lemez-

12

ként alkalmazott tartóelemet kell beépíteni úgy, hogy az a nyílás mindkét oldalánál annak széléig kiérjen, továbbá a tartóelem külső éle a homlokzatburkolat külső síkja elé min. 10 mm-t kilógjon. Az így elhelyezett tűzterelő lemez külső pereméhez beakasztással és a vázszerkezet profiljaira önfúró vagy önmetsző csavarozással szellőző elemeket kell rögzíteni, amit L alakra hajlított alumínium vagy horganyzott acél szellőzőszalag és min. 1,00 mm vastag alumínium lemez egybekorcolásával kell kialakítani úgy,

duló burkolatot kell készíteni, amit a belső élnél a nyílászáró tokszerkezetéhez rögzített, csúszó kapcsolatot biztosító csatlakozó profillal, illetve a külső él mentén a burkolóelemekhez csavarozva vagy a vízorrprofil visszahajtásába akasztva rögzítenek. Amennyiben a burkolati rendszert az egyik homlokzati síkról a másikra való átfordítás nélkül fejezik be oldalirányban, akkor a homlokzatburkolat oldalsó lezárásaként min. 1,00 mm névleges vastagságú alumínium lemezből készített profilozott takaróelemet vezetnek végig, amit a homlokzati burkolólemezekhez vagy a vázprofilokhoz rejtett módon önfúró vagy önmetsző csavarozással rögzítenek, továbbá a fogadó falszerkezethez műanyag vagy fém hüvelyes acél dübelek is rögzítenek. A homlokzatburkolat alsó beszellőző lezárása alumínium vagy horganyzott acél beszellőző szalaggal, csatlakozó profillal, vízorrprofillal és Prefa Siding alumínium kezdőprofillal készül.

Összegzés

Az alumínium átszellőztetett homlokzatburkolati rendszereknél is elmondható, hogy a tervezési és kivitelezési hibák elkerülhetőek, ha a burkolati rendszer fogadására szolgáló fogadószerkezet megfelel

A kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát csak statikai megfontolások befolyásolják, tűzvédelmiek nem. hogy max. 20 mm kiszellőző keresztmetszet jöjjön létre a homlokzatburkolat és a cseppentő perem lemeze között. A nyílások körül az oldalsó és felső csomópontokban minimum 1,00 mm névleges vastagságú alumínium lemezből beforduló burkolatot kell készíteni, amit a belső élnél a nyílászáró tokszerkezetéhez rögzített, csúszó kapcsolatot biztosító csatlakozó profillal, illetve a külső él mentén a burkolólemezekhez csavarozva vagy a vízorr profil visszahajtásába akasztva rögzítenek. A homlokzatburkolat felső lezárása rendszerét tekintve a nyílászáró párkánykialakítását követi, itt azonban a mellvédvagy attikaburkolat a falszerkezethez rés nélkül csatlakozzon. A nyílások körül az oldalsó és felső csomópontokban min. 1,00 mm névleges vastagságú alumínium lemezből befor-

az elvárásoknak, egymással kompatibilis rendszerelemeket használunk, és mind a tervezés, mind pedig a kivitelezés során maradéktalanul betartjuk a homlokzatburkolati rendszer alkalmazástechnikájában, rendszerengedélyeiben és a kiegészítő elemek (pl. hőszigetelés, dübel) gyártói előírásaiban foglaltakat. A rendszereket statikai (széltehert is ideértve) és energetikai szempontból méretezzük, tűzvédelmi, akusztikai szempontból pedig a vonatkozó előírásoknak megfeleltetjük. 


2016. november

HIRDETÉS

A tető csak hozzáértő kivitelezéssel lesz tartós Tetőfelújítás után jogos elvárás, hogy ne kelljen rövid időn belül nagyobb összeget javításokra költeni. Ehhez a megfelelően kiválasztott tetőfedő anyag mellett elengedhetetlen a hozzáértő szakember keze munkája és a tető tartósságában vitathatatlanul szerepet játszó kiegészítő elemek. Számos olyan műszaki megoldás áll rendelkezésünkre, amelyre a laikus nem is gondol, de a hozzáértő szakemberek bizony ezek használatát melegen ajánlják. Nézzük, mit nem érdemes figyelmen kívül hagyni! Az épület elsődleges védelmét leginkább annak koronája, a tető és annak szakszerűen kialakított alszerkezete adja. Tetőfelújítás után igen hamar többletköltségek jelentkezhetnek, ha a több generációt végigszolgálni hivatott tetőszerkezet nem megfelelő minőségben készül.

Hogyan lesz a tető igazán viharálló? A tetőt támadó külső hatások közül a leggyakrabban említett a szél és a csapadék különböző formája. Ki ne törekedne viharálló tető építésére?! Ennek megvalósításában elsődlegesen a CREATON kerámia tetőcserepek pontosan tervezett szerkezete, hornyai, eresztékei vannak segítségünkre, amelyek a tetőcserepek minél szorosabb illeszkedését segítik elő. Ezt a hatást fokozza a viharkapcsok alkalmazása, amely minimális plusz költséggel maximális biztonságot jelent, legyen az időjárás olyannyira szélsőséges, mint amit az elmúlt évek hoztak. A CREATON ipari formatervezett cserepeinek támasztóbordái, oldalsó és fejhornyai a vihar elleni védelemben jelentős szerepet játszanak. Ugyanakkor a hatást kiegészítő viharkapcsok a tető hosszú távú tartósságához elengedhetetlenek. Ezek alkalmazása kifejezetten ajánlott az alacsony hajlásszögű kerámia tetőcseréppel fedett tetők esetén, hiszen ebben az esetben a csavarozás vagy szögezés nem tartja a cserép alsó részét, ahol a szél gyakori hívatlan vendég lehet. A vihar elleni rögzítés mértéke az egyes tetőformáktól, illetve az épület magasságától is függ.

Tökéletes átszellőzés szerepe a tető tartósságában A gerendák penészesedésének kedvez, ha a tetőtér nedves és párás. A gyengülést és korhadást azonban megfelelő szellőzéssel egyszerűen elkerülhetjük. A fedőelem tartósságához nagyban hozzájáruló átszellőzés biztosításához, elengedhetetlen elemek a tető megfelelő részein alkalmazott CREATON szellőzőcserepek. Az eresznél az ellenlécek között kialakított szellőzőnyílás a madarak, nagyobb rovarok ellen szellőzőszalaggal zárható el.

A tető alatti tér nedvességszabályozásában a páraáteresztő tetőfóliák is szerepet játszanak, amellett, hogy biztosítják a vízhatlanságot, a szél ellen is védelmet nyújtanak. A tető legérzékenyebb része, a tetőáttörések környéke, ahol a szél és víz könnyen utat talál magának. Ezek vízbiztos kialakítását a minőségi kerámia alapanyagok teszik lehetővé. Leginkább a kémények körüli részekre gondolunk, de ide tartozik a csatornaszellőző, gázkémény átvezető, szolárkivezető, antennakivezető is, amelyek mind a CREATON választék fontos részei.

Hol van még az idei hó? Ámbár múlt télen megúsztuk nagyobb havazás nélkül, de a korábbi évek tapasztalatai alapján nem mondhatunk végleges búcsút a tél igazi, kemény arcának. A tetőről lezúduló és balesetveszélyes hótömeg ellen csak a teljes felületen hófogóval ellátott tető nyújt igazi biztonságot. A hó lezúdulását akadályozó elemek ma már egy család számára sem számíthatnak luxusterméknek. A tetőn maradó hóréteg akár természetes hőszigetelésként is szolgálhat.

Óvja otthonát tetőfóliával! A megfelelő vízzáróságot nemcsak a tetőáttörések esetében kell biztosítani, hanem a tető egész felületén. Erre kiválóan alkalmasak a CREATON könnyen kezelhető alátétfóliái, ám csak abban az esetben, ha a tető hajlásszögét figyelembe véve választották ki őket és megfelelően alkalmazták. A fóliák nemcsak a nagy tömegű hótól, csapadéktól védik a házat, de a páraszabályzásban is igen nagy szerepük van. Nem nehéz belátni, hogy a manapság gyakran épített kis hajlásszögű tetők esetén víz- és párabiztos kialakítás talán még nagyobb körültekintést igényel. Mindezek után látjuk, hogy az önmagában is szinte elnyűhetetlen CREATON kerámia tetőcserép mellett a felsorolt megoldások magát a tetőt teszik tartósabbá.

www.akcio.creaton.hu

DIAGNÓZIS

A pécsi Magasház bontása AZ ÉPÜLET ÉPÍTÉSI HIBÁI A BONTÁS TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

Az évek során elvégzett diagnosztikai és feltáró vizsgálatok alapján a 25 emeletes pécsi épület építési hibái és azok következményei ismertek voltak a szakemberek számára, ezért is került sor 2003ban a Magasház utólagos megerősítésére, majd 2016-ban a lebontására. Az építési hibák nagy része azonban a vázszerkezet épületpatológiai jellegű bontása során került csak a felszínre, így a cikk szerzőjének lehetősége volt az épületszerkezetben az évek során végbemenő károsodások okainak és következményeinek vizsgálatára. A cikk ezeket a károsodásokat elemzi és mutatja be tanulságként a fiatal mérnökgeneráció számára.

1. kép: Az épület IMS vázszerkezetének építése, pillér és födémelem elhelyezése [1]

14

2016. november

Az IMS vázszerkezetű „Magasház” építése

Az építési hibák konkrét elemzése előtt ismerkedjünk meg röviden az épület földrengés álló vázszerkezetével, valamint a különleges építéstechnológiájával, mely az 1970-es években újdonságnak számított hazánkban! Nem véletlenül választották ezt a technológiát az ország legmagasabb lakóépületének felépítéséhez. A Magasház építését bemutató képek nem a legjobb minőségűek, mivel egy korabeli archív film [1] anyagából lettek kiszerkesztve, így az építési technológia műveleteinek illusztrálására bemutatott képek egy része nem a 25 emeletes épületnél készültek. A pécsi Magasházat 1974-ben kezdték el építeni (1. kép) IMS feszített vasbeton vázszerkezeti rendszerrel, amelyet a Szerb Anyagvizsgáló Intézetben (Ispitivanje Materijala Srbije) fejlesztették ki. A földrengésálló vázszerkezeti rendszer lényege, hogy szerelés közben az előregyártott vasbeton pillérek

3. kép: A pillérekre felszerelt gallérok a födémelemek alátámasztására

szert alkalmaztak. Ezzel a PU-paszta habarcskitöltéssel biztosították a pillér-födém csomópontban a megfelelő támasz- és erőátadási felületet. A kitöltő anyag kloridion-tartalma azonban a későbbiek során olyan korróziós folyamatot indított el a feszítő huzalokban, amely az egész épület állékonyságát veszélyeztette, és végső soron az épület 2016. évi lebontásához vezetett. A pászmák megfeszítését követően a födémelemek közötti hézagot (kábelcsatornát) az együttdolgozás és az acélhuzalok korrózióvédelme céljából kibetonozták. Az ily módon kialakított épületvázban a födémről a pillérre az erőátadás kizárólag a födém-pillér kapcsolatánál létrejövő súrlódás révén történik. Néhány kísérleti szerelés után 1974 és 1976 között elsőként került sor a 25 emeletes pécsi „Magasház” IMS technológiával való megépítésére (3., 4., 5. és 6. kép), 82 méteres magassággal, 18 500 m2 alapterülettel, és 252 lakás kialakításával.

4. kép: Az épület vázszerkezetének szerelése,födémpanel beemelése a vázszerkezetbe 2. kép: Szerelési hézag kitöltése PUpasztával, acélhuzal pászmák befűzése és megfeszítése [1]

közé ideiglenes galléralátámasztással födémelemeket helyeznek el, amelyek sarokkimetszéssel csatlakoznak a pillérekhez. A pillérek és a födémek kapcsolatát és együttdolgozását a födém síkjában acélhuzalokkal történő kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódás adja. Az ilyen módon kialakított nem merev csomópontok lehetőséget adnak az épületszerkezeti elemek rugalmas elmozdulására, ami az egész épületet földrengésállóvá teszi. A pillérek és a födémek közötti szerelési hézagot még a pászmák befűzése és megfeszítése előtt PU hézagkitöltő habarcsanyaggal (szerb megnevezése: Pasta Ukladochnaja) töltötték ki (2. kép), amelynek a szilárdulás gyorsítására kalcium-klorid tartalmú Kalcidur adalék-


6. kép: Falpanelek felhelyezése az épület homlokzatára

Az IMS technológiával 1990-ig egyébként további 130 db épületet építettek hazánkban, összesen kb. 380 ezer m2 alapterülettel.

Az épület tervezési és kivitelezési hibái

5. kép: Az épület összeszerelt IMS vázszerkezete

A Jugoszláviából átvett IMS vázszerkezeti rendszert több vonatkozásban megváltoztatta a kivitelező Baranya megyei Építőipari Vállalat (BÉV). Akkor ezek az újítások – mint például a PU pasztaszilárdulás gyorsítása – nagyon célszerűnek tűntek,

15

DIAGNÓZIS

de az épület biztonságára nézve kockázatnövelő hatásuk volt, ami az eltelt pár év üzemelés során be is igazolódott. Természetesen most nem kezdünk el egy mindent magában foglaló hibajegyzéket felsorolni, hanem inkább néhány tervezési hibát mutatunk be. A vázszerkezet szerelése során nem lehetett biztosítani a vasbeton pillérek toldására kialakított betonacél szerelvények korrózióvédelmét. Nem volt szerencsés megoldás, hogy a pilléreket az alatta lévőkből kiálló betonacél tüskékre kellett ráhúzni, mivel így nem lehetett a felfelé álló lyukakba a korrózióvédő habarcsot elhelyezni, az utólagos kiinjektálás pedig nem volt megoldva. A pillértoldások acélszerelvényeinek kiinjektálatlansága a bontás során meg is mutatkozott, amikor a pillért eldöntötték és a korrózióvédelem nélküli betonacélok könnyedén kicsúsztak a felső pillérből (7. kép). A később tervezett épületek vázszerkezeteinél ezt a hibát már korrigálták, és a pillértoldások során az alsó (fogadó) pillérben alakították ki a lyukakat a szerelvények fogadására (8. ábra).

7. kép: A korrózióvédelem nélküli betonacélok kicsúszása a pillérből [2]

8. kép: A betonacélok fogadására kialakított lyukak a pillérben

A feszítő pászmák befűzését megelőzően a pillér-födém csomópontok szerelési hézagait PU-pasztával töltötték ki (2. kép). A 8. képen is látható a PU-paszta hézagkitöltés. Ezek a hézagok a szerelési pontatlanság miatt azonban gyakran túl nagyméretűek voltak (9. kép), így a paszta és a bevitt kloridion mennyisége jelentős

16

tóerőt fejtenek ki a födémszerkezetben, ami jelentősen növelte a födémek teherbíró képességét. Ugyanakkor hibaforrásként jelentkezett, hogy az acélhuzal kötegek egymás mellé sorolódásával (11. kép) nehezen lehetett a kábelcsatorna betonanyagát megfelelően betömöríteni.

9. kép: A szerelési pontatlanságból adódó nagyméretű szerelési hézag

mértékű volt, ami a pilléreken átfűzött acélszárakra kloridos korrózióveszélyt jelentett – még akkor is, ha a huzalok nem érintkeztek közvetlenül a PU-paszta anyagával. Ez abból adódik, hogy a kloridionok igen nagy diffúziós képességgel rendelkeznek, és képesek évente kb. 2 mm távolságot megtenni még az 1-2% pórusvíztartalmú betonszerkezetekben is. Sajnos a kloridionok e tulajdonságát a tervező és ellenőrző szervek szakemberei nem ismerték, ezért járultak hozzá a Kalcidur kötésgyorsító PU-pasztában való alkalmazásához, bízva abban, hogy a kábelcsatorna betonanyaga elegendő korrózióvédelmet nyújt az acélhuzaloknak. Ez egy végzetes hiba volt, ami a Magasház további sorsát meg is pecsételte, ugyanis az 1983. évi szerkezetellenőrzési feltárásos vizsgálat a feszítőhuzalok korróziós károsodását már ki is mutatta, sőt az 1988. évben már szakadt szálak is voltak a huzalkötegekben (10. kép). A korróziós károsodás következtében elszakadt acélszálakkal a szerkezet bontása közben is találkozni lehetet.

10. kép: A korróziós károsodást szenvedett és szakadt feszítőhuzalok

A födémpanel teherbírásának növelése érdekében a kábelcsatornákba befűzött pászmákat még a megfeszítésük előtt a pillérek közötti támaszköz 1/3‑dában lefeszítették, majd a kábelcsatorna betonjának megszilárdulása után a lefeszítést feloldották. Az ilyen törésszöggel feszített pászmák pótlólagos felhaj-

11. kép: Bontás során feltárt feszítő pászmák vonalvezetése

A Magasházat jól ismerő mérnök szakemberek évekig abban a tudatban voltak, hogy az épület károsodását elsősorban és egyedül a PU-paszta kloridionos korróziója okozta. Ezért nagy meglepetés volt számomra az épületbontás során feltárt kábelcsatornák betonanyagának nem megfelelő tömörsége (12. kép) és a bennük lévő feszítőhuzalok korróziós állapota. Ezek szerint a kloridos betonacél-korrózió mellett még egy halálos betegsége volt az épületnek, amiről csak a patológiai jellegű szerkezetbontás közben szereztünk tudomást. Mind ez azt igazolja, hogy a 2003-as évben az épületen végzett szerkezetmegerősítésre feltétlenül szükség volt.

12. kép: A kábelcsatorna tömörítetlen betonanyaga és a feszítőpászmák korrodált állapota [2]

Térjünk még vissza a kábelcsatornák kibetonozási hibáira és betonanyagának állapotára! Itt olyan hibákat követett el a kivitelező, amelyeket tanulságként minden felnövekvő mérnökgenerációnak meg kell ismernie. A kábelcsatorna az IMS vázszerkezet kulcsfontosságú vasbeton szerkezeti

2016. november

eleme, mivel ezt a helyszínen készítették, és az épületet összefeszítő acélhuzaljait kellett megfelelő tömörséggel körbevonnia és korrózióvédelmet nyújtania a számukra. Az ilyen beton nem lehet tömörítetlen és nem készülhet bányahomok felhasználásával (13. kép). A kábelcsatornában még téglatörmeléket és papírzsákot is találtunk, mintha egy kőműves temette volna bele a műszakvégi sittet. Felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett egyáltalán tégla és falazóhabarcs a vasbetonváz szerelése közben az épületbe.

13. kép: Feszítő pászmák a tömörítetlen kábelcsatornában [2]

A vázszerkezet szerelése közben a fe szítőhuzal-kötegeket (pászmákat) a pillérek lyukain áthúzták, és a terv szerint a lyuk és huzal közti rést ki kellett volna injektálni. A kivitelezőnek azonban sem megfelelő injektáló anyaga, sem ehhez szükséges injektáló berendezése nem volt. Ezért a huzalok a pillérben lényegében korrózióvédelem nélkül maradtak (14. kép). Ezt a hibát még az is tetőzte, hogy a kábelcsatorna helyszínen bedolgozott betonanyaga idővel zsugorodott és elvált a pillértől. Így a szerkezetet ért

nedvesség hatására a PU-pasztából kioldódó kloridionok ezen a zsugorodási hézagon lejuthattak az acélhuzalokhoz, és a kiinjektálatlan pillérátvezetésekbe jutva kloridos acélkorróziót okoztak. Az IMS vázszerkezet korróziós folyamatainak részletesebb ismertetését lásd a korábbi [3] közleményben!

Az IMS vázszerkezet megerősítése

Megismerve a vázszerkezet korróziós károsodását, valamint a további üzemeltetéssel járó kockázat mértékét, 1989-ben az épületet életveszélyessé nyilvánították, és sor került a „Magasház” kiürítésére. A 2000-es évek elejére a magára hagyott épület olyan állapotba került, hogy a megerősítése az élet- és vagyonvédelem érdekében már nem tűrt további halasztást. Így az épület vázszerkezetének statikai megerősítésére 2003. évben került sor pótlólagosan bevitt szabadkábeles utófeszítéssel és a pillérbe vezetett acélcapokkal (15. kép), valamint acélgallér tartóelemek együttes alkalmazásával. A Magasház merevítő falrendszerének megerősítésére az alsó szinteken volt csak szükség. Ennek során új merevítő falakat helyeztek el a hiányzó, illetve bizonytalan merevség pótlására. A vázszerkezet megerősítési folyamatainak részletesebb ismertetését lásd a korábbi [3] közleményben! A megerősítés után a Magasház statikailag abszolút rendben volt, lényegében lakhatóvá vált. Hogy nem lakták be, annak elsősorban anyagi oka volt, mivel a mai kor követelményeit is kielégítő energiatudatos épületfelújítás költsége

14. kép: Feszítő pászmák a kibontott pillér kiinjektálatlan lyukaiban


15. kép: A födém síkja alatt vezetett feszítőkábelek az acélgallérral

meghaladta volna a 2 milliárd forintot. Hosszantartó mérlegelés után, két éve döntöttek a bontás mellett. 2016 márciu sában jött egy 98 méteres toronydaru, és elkezdődött az épület bontása.

A Magasház bontása

A Magasház lebontását egyrészt nehezítette, hogy az épület közvetlen közelében lakóházak és intézmények vannak, melyeknek kiürítése nem volt megoldható, másrészt az IMS épületnek egy előfeszített vasbeton vázszerkezete van, amit a feszítőhuzalok igen nagy erővel szorítanak össze, és a robbantás által előidézett extrém hatásokra is rugalmasan reagálva egyben tartják az épületet. Nem véletlenül tartják ezt az építési módszert földrengésállónak. Mindezen előzmények ismeretében vetették el a Magasház robbantással történő bontásának lehetőségét. A Magasház bontását a Strabag MML Kft. és a Land-Bau Kft. alkotta konzorcium végezte, és a munkálatok 2016. március 25-én kezdődtek. Az épület IMS szerkezetű emeleteinek bontásához törőfejjel felszerelt távirányítású robot bontógépeket alkalmaztak a toronydaru hatékony közreműködésével, az előregyártott vasbeton paneleket és elemeket szinte egészben bontották ki az épületből. Az épület alsó szintjeinek bontásakor, ami már a talajszintről történt, daru segítsége nélkül, a harapó fejjel ellátott nagy gémkinyúlású „krokodil” bontógép került alkalmazásra. Az épület bontása szintenként történt a bontandó szintek födémpanel rendszerének folyamatos alátámasztásával és a PERI kúszó zsalurendszer mint biztonsági védőpalánk alkalmazásával. A védőpalánkokat az erkélyeken és a falpanelek átfúrásával kialakított lyukakon kinyúló konzolos támaszelemekhez rögzítették, és a bontás ütemének megfelelően, hidraulikus rendszer segítségével és a bontási szintek ütemével szinkronban csúsztatták lefelé.

17

DIAGNÓZIS

16. kép: A homlokzati falpanel kibontása a vázszerkezetből

Az épület szintenkénti bontását a homlokzati falpanelekkel kezdték, a panelek illesztési csomópontjainak belülről, bontógépekkel történő feltárásával, majd ezt követően az összekötő- és rögzítő acélelemeket lángvágóval elvágták, kiszabadítva ezzel a paneleket a vázszerkezetből (16. kép). A panelelemek falból való kiemelése és a talajszintre történő leengedése toronydaruval történt (17. kép). A földre leengedett vasbeton elemeket egy harapó fejjel ellátott „krokodil” bontógép apró darabokra szétroncsolta,

elkülönítve belőle az újrahasznosítható betonacél huzalokat. A bontási szinten keletkező törmeléket a liftaknák helyén kialakított leadónyílásokon keresztül juttatták le a talajszintre. Az épület lakásai fölötti födémelemek kibontásakor a panelek melletti kábelcsatornákat a törőfejjel ellátott bontógépekkel szétroncsolták, majd a szabaddá váló feszítőhuzalokat és kábeleket lángvágóval elvágták, kiszabadítva ezzel a panelelemeket a vázszerkezet szorításából. A feszítőhuzalokban még meglévő feszítőerő a kábelcsatorna betonanyagában számottevő hatást nem tudott kifejteni, így biztonsági óvintézkedést nem igényelt. Az épület utólagos megerősítése során beépített és szabadon vezetett feszítő kábelek átégetéses vágásakor a feszültségmentesített acélkábelek robbanásszerűen szakadtak, de ennek hatását a felállított védőpalánk könnyedén felfogta. Természetesen ezeket a műveleteket a bontás alatt álló födémpanelek előzetes alátámasztásával és a panelek daruval való megfogásos rögzítése mel-

18. kép: A födémpanel kiemelése

lett végezték. Az épület szerkezetétől való elválasztást követően a födémelemeket toronydaruval kiemelték a vázszerkezetből (18. kép), és leszállították az épületről. A folyosó feletti födémszerkezet bontásakor a feszítő betéteket lángvágóval égetve átvágták, majd az ily módon feszültségmentesített vázszerkezetből a törőfejjel ellátott bontógéppel minden második pillérpár fejét és alját szétroncsolták (19. kép), megszüntetve ezzel a födémpanelek pillér-alátámasztásait. A közbenső támaszték nélkül maradt

17. kép: Utolsó pillantás a Magasház ablakából a városra

18

2016. november

19. kép: A folyosó födémszerkezetének bontása

födémelem párok közötti kábelcsatorna betonját áttörve a födémpanelek lezuhantak a rugalmas autógumi-abroncsokra, majd a toronydaruval leszállították az épületről. A Magasház 8. szintjének lebontását követően (20. kép) a bontási technológiát megváltoztatták. A toronydarut eltávolították, és az épület alsó 7 szintjének a bontását roppantásos technológiával folytatták, távirányítású, harapófejes, nagy gémkinyúlású „krokodil” robot bontógéppel (21. kép).

szét és bontották ki az épületből, majd a válaszfal- és födémelemeket, mindaddig, amíg a belső folyosó vázszerkezetéhez nem jutottak (22. kép). A vasbeton falak közötti épületszakasz elbontását és kiürítését követően a több emelet magas monolit falat eldöntötték (23. kép), majd a további szétdarabolásában már kisebb kapacitású gépek (krokodilok) is részt vettek. Az épület vázszerkezetének bontását (24. kép) 2016. október végére befejezték.

A szerző utószava

40 évig éltem a Magasház szomszédságában, így életének minden változását és rezzenését figyelemmel követhettem. 2016 elején még sajnáltam, hogy az épületet le akarják bontani, szívesen ellene szóltam volna, de a bontás közben feltáruló korróziós károsodások és építési hibák ismeretében most már látom, hogy rosszabb állapotban volt az épület, mint gondoltam. Figyelemmel kísérve a bontási munkálatokat megállapíthattam, hogy az épület

22. kép: A vasbeton falak közötti épületszakasz (raszter) lebontása

23. kép: A keleti homlokzat utolsó szakaszának bontása

20. kép: A pécsi Magasház bontási üteme (A: március; B: június; C: augusztus; D: szeptember)

bontása szakszerűen és fegyelmezetten történt, a terv szerinti ütemnek megfelelően. 2017-ben várhatóan már egy parkosított terület lesz a Magasház helyén. 

HIVATKOZÁSOK

21. kép: Az épület vasbeton szerkezetének roppantásos bontása „krokodil” bontógéppel

Az épület alsó szintjeinek a bontása szakaszosan történt, amelynek nagyságát a monolit vasbeton falszerkezetek közötti raszter adta. Egy raszteren belül először a homlokzati falpaneleket roncsolták


[1] A pécsi Magas Ház Építése. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. www.youtube.com/watch? v=h-BpSY3XstQ [2] Fotó: Jakab Róbert, a Strabag cég projektvezetője [3] Orbán József: Az IMS vázszerkezetek korróziós károsodása és megerősítésük korrózióvédelmi kérdései, I. és II. Korróziós figyelő, 1992/6. sz. és 1993/2. sz.

24. kép: A lebontott épület romjainak eltakarítása (2016. október)

Dr. Orbán József professor emeritus, PTE MIK Építőmérnök Tanszék

További képeket talál a www.epitesi-hibak.hu oldalon


19

DIAGNÓZIS

Egy sókivirágzási jelenségről A sókivirágzások az épületek leglátványosabb hibajelenségei közé tartoznak. Megjelenésük mindig vízmozgásokkal kapcsolatos, ezért korántsem csak esztétikai problémát jelentenek, hanem többnyire higiénés, illetve statikai bajok kísérőjelenségei. Megszüntetésük, kezelésük az érintett épületszerkezetben a folyékony víz mozgásának akadályozásával, illetve mozgási irányának megváltoztatásával lehetséges. A beavatkozás általában vegyvizsgálatot igényel, mert vannak higroszkópos sókivirágzások is. A higroszkópos sók a levegő páratartalmából is fölveszik a vizet, ezért az ilyen sókivirágzásokat másképp kell kezelni. Előfordul, hogy sókivirágzást okoznak az építményben létrejövő kedvezőtlen levegőáramlási viszonyok, pontosabban a levegőáramlás által kiváltott párolgási folyamatok. A cikkben egy ilyen esetet mutatok be, a jelen tanulmány tárgyát egy zárt udvar térburkolatán megjelenő kivirágzás képezi.

A

VIZSGÁLT HELYSZÍN egy épület kb. 100 m2-es, zárt, átlátszó tetővel csaknem teljesen lefedett, kb. téglalap alakú udvara. Az udvar északi és keleti oldalán egy-egy kb. 1 méter széles sáv fedetlen. Az udvar szálkamintás kötésben téglahatású, 10 × 20 cm-es térburkolókővel van burkolva. Az udvar közepe táján van egy csatorna-összefo-

lyó. A burkolaton a csatornaösszefolyó környékén kb. 6 × 4 méteres területen fehér sókivirágzás látható. Mintát vettünk a sókivirágzásból, a burkolókőből és az aljzatkiegyenlítő anyagból. Helyszíni nedvességmérést végeztünk ellenállásmérés elvén alapuló műszerrel. Az adatokból látható, hogy a térkő nedvességtartalma nem kirívóan 2. ábra: Helyszíni nedvességmérési eredmények

magas, a nagy értékeket a burkolat szélén lévő talajcsíkban mértük.

Laboratóriumi vizsgálatok

Szárításos módszerrel megmértük a burkolókő és az aljzatkiegyenlítő anyag nedvességtartalmát, klasszikus módszerrel megelemeztük a sókivirágzás, az aljzatkiegyenlító, illetve a burkolókő anyagát.

Eredmények

1. ábra: A vizsgált udvar

20

A vizsgált térburkolat betonból készült, szoros illesztéssel, de fugázás nélkül. A betonban lévő cement a lekötés során kb. 25%-ában Ca(OH)2-dá alakul, amely néhány százalékban oldódik vízben, tehát mobilis. A beton mindenképpen

2016. november

pórusos szerkezetű, mert a készítéséhez több vizet kell használni, mint amennyi a cement lekötéséhez szükséges. Ebből következően, ha egy betonszerkezeten víz áramolhat keresztül, akkor az magával viszi a Ca(OH)2-ot kivirágzást okozván, ami a levegőn CaCO3-tá (mészkővé) alakul. A mészkő vízben nem oldódik, ezért vizes mosással nem is lehet a felszínről eltávolítani.

Épületfizikai körülmények

A vizsgált térburkolat egyrészt nincs a talajtól elszigetelve, másrészt a csapadéktól sincs védve. Ugyanakkor középre, a csatorna-összefolyóhoz van lejtetve. Az aljzatkiegyenlítő anyag vízvezető rétegként működik. További épületfizikai sajátosság az átlátszó, hőszigeteletlen fedél, ami miatt az udvar üvegházként funkcionál, amely azonban páratechnikai szempontból nyitott rendszer. A kapilláris erők az aljzatkiegyenlítő rétegből, illetve a talajból vizet szívnak a burkolóelemek felszínére, amit a napsütés hatására felmelegedő térburkolat elpárologtat. A térburkolatnak az a része párologtat jobban, amit közvetlenül érhet a napfény, és véd a tető. Ezért a térburkolaton nem egyformán működik a sókivirágzást okozó mechanizmus. A kipárolgott víz a tető nyitott részén el tud távozni, a levegő telítődése nem fékezi a folyamatot. A tapasztalt hibának tehát az az oka, hogy a tervező a fent vázolt épületfizikai jelenséget nem vette figyelembe.

Javítási lehetőségek

A burkolóelemek felszínéről drótkefézéssel vagy savas (ecetsavas vagy sósavas) mosással el lehet távolítani a kivirágzott sót. (A mechanikus módszert jobbnak tarjuk a kémiai módszernél, de előfordulhat, hogy mindkettőt együtt kell alkalmazni.) Ez azonban önmagában csak tüneti kezelés. A sókivirágzás eltávolítása után vagy a vízutánpótlást kell megszüntetni, vagy hidrofobizáló kezelést kell alkalmazni. A vízutánpótlás megszüntetése csak szigeteléssel lenne lehetséges, amihez fel kellene bontani az udvart, ezért a hidrofóbizáló kezelés a könnyebben kivitelezhető megoldás. A hidrofobizálást szilikonokkal (pl. Baysilon) vagy fémszappanokkal lehet megoldani. A példaként ajánlott Baysilon egy szilikon-só (kálium-metil-szilikonát) vizes oldata. A kálium-metil-szilikonát beszivárog a pórusokba, ahol idővel a levegő szén-dioxidjával reagálva poli-


3. ábra: A sókivirágzás MINTA

ANYAGI MINŐSÉG

NEDVESSÉGTARTALOM*

Burkolókő

Beton

2,5 %

Aljzatkiegyenlítő

Vas-oxidvörössel festett zúzott homok

17,7 %

Sókivirágzás

CaCO3

-

* telítési víztartalom: kb. 10 %.

merizálódik, és egy hidrofób szilikon-filmet képez a pórusok falán. Hasonlóan hidrofóbizáló a beton káliszappanvizes oldatával. A pórusokba beszivárgó szappan hidrofób kalcium-szappant képez a beton kalcium-hidroxid-tartalmával. A hidrofobizálás következtében megszűnnek a vizet mozgató kapilláris erők, de a beton pórusai nyitottak maradnak, a párolgás nem válik lehetetlenné. Ha pórustömítést alkalmaznánk (pl. méh-

viasz lakkbenzines oldatával), akkor a kezelt réteg a bezárt víz miatt előbbutóbb lefagyna a burkolóelemekről. 

Pasinszki József igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő


4. ábra: A burkolókő keresztmetszete

21

IRATTÁR

Építőipari viták rendezése 5. rész a TSZSZ gyakorlatában Már három éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több száz milliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítására hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés. A cikksorozat az elmúlt három év tapasztalatait mutatja be.

A

SOROZAT KORÁBBI RÉSZEI a nem kellően körültekintő szerződéskötésből eredő vitákkal, a pótmunkák, többletmunkák értelmezési problémáival, a kivitelezés szükséges dokumentálásával, továbbá a minőség általános kérdéseivel foglalkoztak. A TSZSZ leggyakrabban a felek között létrejött szerződések teljesítését vizsgálja. A szerződés szerinti teljesítés értékelése azonban számos vita forrása lehet a felek között az átadás-átvételkor. A felek közötti viták általában visszavezethetők a korábban már leírt problémák valamelyikére, úgymint a szerződések nem egyértelmű megfogalmazására, a minőségi kifogásokra, az elszámolni kívánt pótmunkákra, továbbá több esetben ekkor kívánja érvényesíteni a megrendelő a késedelmes teljesítésből eredő kötbér követelését is. Ugyanakkor nemegyszer előfordul, hogy a TSZSZ-hez úgy fordul a kérelmező, hogy az átvétel, illetve a kifizetés megtagadásának pontos okát nem is ismeri, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételére pedig nem is került sor. Éppen ezért nagyon fontos kihangsúlyozni az átadás-átvételi eljárások fontosságát, amelynek szükségességét a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet is szabályozza. A jogszabályi előírások ellenére nagyon sok esetben az átadás-átvételi eljárásokat a felek nem folytatják le, különösen alvállalkozói teljesítések esetén. Sokszor erre valamilyen szinten alapot adhat az a körülmény is, hogy a vállalkozó nem jelenti készre a tevékenységét. Mindenképpen fontos ennek szükségességét megemlíteni, mert a készre jelentéstől kezdve van a megrendelőnek 15 napja az átadás-átvételi eljárás elindítására. A Ptk. előírásai szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvételi eljárást pedig nem lehet elhúzni, ennek időtartama maximálva van 30 napban. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. A teljesítésigazolás kiállítására 15 nap, a kifizetésre pedig 30 napos határidő áll rendelkezésre. Nagyon gyakran ezekről az eljárásokról átadás-átvételi jegyzőkönyv nem, vagy csak elnagyoltan készül, pedig sok későbbi

22

vita megelőzhető lenne, ha abban rögzítésre kerülnének többek között a mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, a hibás munkarészekre költségvetési összegek, a javítás határideje vagy az értékcsökkenés mértéke. A beadott kérelmek dokumentumai között ilyen részletességű jegyzőkönyvek ritkán fordulnak elő.

Példák a gyakorlatból

A TSZSZ gyakorlatában előfordult, hogy egy több milliárdos beruházás esetében, bár az átadás-átvételi eljárást a felek elindították, annak utolsó napján a megrendelő olyan hibalistát adott át, amelynek alapján több mint százmilliós értékcsökkenést kívánt érvényesíteni. A hibalista egyes tételeinek leírá-

A megrendelővel szerződést kötő fővállalkozó az elvégzett munka után járó díj teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha igazolta az alvállalkozók kifizetését. A TSZSZ kérelmek közel felét alvállalkozók adják be. sai, és a tételekhez kapcsolódó levonandó értékek elnagyoltan kerültek megfogalmazásra. A helyszíni szemle során a szakértői tanács a hibalista töredékét tartotta csak indokoltnak, ennek megfelelően a levonás összege is jelentős mértékben csökkent. Mindenképpen megjegyzendő, hogy a létesítményt rendeltetésszerűen használják. Egy másik TSZSZ eljárásban rendelkezésre állt egy minden fél részéről aláírt teljesítésigazolás, az abban szereplő összeg ennek ellenére nem került kifizetésre. Több hónappal a dokumentum aláírását követően a megrendelő minőségi kifogást tett a kivitelezés közben eltakart szerkezettel kapcsolatosan annak ellenére, hogy azt műszaki ellenőre eltakarás előtt átvette. Minőségi kifogását semmilyen dokumentummal (feltárással, műszeres vizsgálattal) nem támasztotta alá. A szakértői helyszíni szemle

2016. november

során hibára utaló jel nem volt tapasztalható. A szakértői tanács ebben az esetben is megállapította a teljesítés tényét, és a vállalkozó által követelt szerződéses összeget. A TSZSZ-nél indult szakértői eljárások között többször előfordult, hogy a felek valamilyen oknál fogva kivitelezés közben bontottak szerződést. Ilyen esetben az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek különösen tartalmaznia kellene az elvégzett munka készültségét, és az ehhez kapcsolódó észrevételeket. Javasolt, hogy amennyiben egy átalányáras szerződés alapját tételes költségvetés képezte, akkor annak költségvetési tételeinek, vagy legalább főbb tételeinek készültségét százalékos mértékben határozzák meg a felek. Tételes elszámolási mód esetén természetesen ezt a mindkét fél részéről aláírt felmérési napló helyettesíti. Sokszor készül ilyenkor fotó- vagy videódokumentáció akár egyik, akár mindkét fél részéről. Azonban egy nagyobb beruházás esetén csak ezekből utólagosan nagyon nehéz egy szakértőnek a készültséget egyértelműen meghatároznia, főként, ha a munkát már más kivitelező be is fejezte. Ilyen peres ügyek jellemzője, hogy az eljárás során több szakértőt rendelnek ki, és a szakértők egyes tételek, munkanemek készültségét kisebb-nagyobb mértékben, de eltérően értékelik, és emiatt ezek a perek általában jelentősen el is húzódnak. Egy-egy munkanem mennyiségének meghatározása önmagában azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy annak ellenértéke teljes egészében jár is a vállalkozónak. Például ha az átadás-átvétel valamilyen vizsgálathoz van kötve, akkor a vizsgálat elvégzése nélkül a teljes összegre a teljesítésigazolás nem adható ki. Ismert olyan másodfokú bírósági ítélet, amikor bár a szerződés tárgya elkészült, azt rendeltetésszerűen használják, de az ahhoz tartozó megvalósulási terv nem került átadásra. A bíróság a szerződéses összegre benyújtott keresetet teljes mértékben elutasította. Ez megint egy olyan példa, amely a dokumentálás szükségességére hívja fel a figyelmet. A vállalkozói díj kifizetésének biztosítása érdekében alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén, a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően adja át az alvállalkozó kivitelező a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet. Ez a valóságban általában nem így történik. A megrendelővel szerződést kötő fővállalkozó az elvégzett munka után járó díj teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha igazolta az alvállalkozók kifizetését. A TSZSZ kérelmek közel felét alvállalkozók adják be. Bár a fenti rendelkezés már régóta szerepel az építési törvényben, számos esetben előfordul, hogy a helyszíni szemle alkalmával derül fény arra, hogy a megrendelő a fővállalkozót kifizette, ugyanakkor az alvállalkozó kifizetésére még utólagosan sem került sor. A fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette. Az építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a fővállalkozó átadta. Persze elszámolási vita esetén ez az eljárás visszájára is fordulhat. Például éppen nemrégiben volt a TSZSZ gyakorlatában olyan eset, amikor a vállalkozó pótmunka elszámolását kívánta jogosan vagy jogszerűtlenül érvényesíteni, és emiatt a naplót sem zárta le, az építésügyi hatóság pedig a használatba vételi engedélyt nem adta ki. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy az ilyen ügyekben az építésügyi hatóság milyen


feltételek esetén tudná a TSZSZ szakvéleményt elfogadni, és a használatba vételi eljárást lefolytatni. Az átadás-átvételi eljárások során a megrendelő sokszor késedelmikötbér-követelést kíván a teljesítéssel szembeállítani. Ezek a követelések azonban nem minden esetben jogosak. Alvállalkozói szerződés esetén gyakran előfordul, hogy a korábbi munkavégzések is csúsztak, így az alvállalkozó eleve később kapta meg a munkaterületet. Éppen ezért egy ilyen vitarendezés során mindenképpen vizsgálni szükséges, hogy a vállalkozó a munkát a szerződésben rögzített időpontban meg tudta-e kezdeni. Ugyancsak gyakran előfordul, hogy bizonyos anyagot a megrendelő biztosít a vállalkozó részére, de ezeket csak késve bocsátja a vállalkozó rendelkezésére. Számos további oka lehet a munkavégzés elhúzódásának, amelyek a késedelmi kötbér érvényesíthetőségét meggátolhatják, de ez utólagosan egy szakértői eljárás során csak megfelelő dokumentálás esetén vizsgálható. Az átadás-átvételi eljárással kapcsolatban is hangsúlyozni kell a jogszabályok által előírt dokumentálás általános szükségességét, mely ebben az esetben elsősorban az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét jelenti.  A TSZSZ működéséről részletesebb információk a www.mik. hu/hu/tszsz honlapon találhatók.

Csermely Gábor vezető-helyettes – TSZSZ

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol Az utóbbi időben többször került előtérbe egy-egy új ipari padló építése kapcsán az altalaj és az ágyazat kialakítása. Tervezéskor nem szabad csak a betonlemezre gondolni, hanem komplexen kell kezelni a teljes rétegrendet az altalajtól kezdve az ágyazaton át az ipari padló betonlemezének szerkezeti kialakításáig. Csak a jól átgondolt, megtervezett és ennek megfelelően megvalósított szerkezeti rendszer hozhatja azt az optimális rétegrendet, amivel az ipari padló stabil, tartós és valóban költséghatékony épületszerkezeti egység lesz.

A HARMADIK KÉRDÉS: Milyen talajra szabad ipari padlót építeni?

A jó minőségű ipari padló nem lesz érzékeny a meghibásodásra, és nem lesz különösebben karbantartás-igényes. A rossz iparipadló-rendszer viszont legfeljebb csak addig olcsó, amíg nem kezdik el használni, utána viszont a karbantartási és javítási költségek bőven felülmúlják a látszólag megspórolt bekerülési költségkülönbözetet, nem beszélve a rendeltetésszerű használat korlátozásából származó hatékonyság-csökkenésből. Építőipari kultúránk láthatóan fejlődik, a szakkivitelezők (sőt újabban már a generálkivitelezők is) egyre inkább komplett egységként kezelik az alépítményt magával a betonlemezzel együtt. Ezért is vetődik fel egyre többször az a kérdés: milyen rétegrendre lehet olyan ipari padlót készíteni, amely megfelel a műszaki igényeknek mind statikai, mind tartóssági szempontból?

• • • • •

BETONTECHNOLÓGIA VÍZZÁRÓSÁGI PROBLÉMÁK DIAGNOSZTIKA OPTIMÁLIS JAVÍTÁS KOMPLEX MEGOLDÁSOK, MINDEN, AMI A BETONNAL KAPCSOLATOS

[email protected] TEL.: 06-30-900-3552

Vannak alapvető szempontok, melyeket a padlóépítésnél mindenképpen figyelembe kell venni. Már a projekt meghirdetésekor sok információt lehet szerezni arról, hogy milyen talajviszonyokkal kell számolni. Érdemes a beruházót kifaggatni a helyi tapasztalatokról a talajvízviszonyok, a talaj tulajdonságai tekintetében, és beleolvasni egy aktuális vagy korábbi talajmechanikai szakvéleménybe. Új csarnok építése esetén az alapozás miatt amúgy is rendelkezésre kell, hogy álljon a talajmechanikai jelentés. Ebből szinte mindent meg lehet állapítani, ami a padlókészítéshez szükséges. Figyeljünk arra, hogy 2010 óta Magyarországon sok helyen lényegesen megemelkedett a talajvízszint, ezért ennél újabb jelentésből dolgozzunk! Nézzük meg a fúrásszelvényeken a rétegrendet, a felső 5-8 m-es réteg anyagát [agyag (duzzadó?), homok, iszap, szervesanyag-tartalom stb.], a talajvíz-viszonyokat (vízszint, áramlás, agresszivitás stb.)! Ha a fúrásszelvények rétegrendjei egymással harmonizálnak, akkor pontos képet kapunk a talajviszonyokról, de az is jó információ, hogyha a rétegrendek markánsan különböznek egymástól viszonylag kis távolságban. Ma már gyakran használnak dinamikus szondákat (pl. DPH – nehéz ejtősúlyos verőszonda), amelyek akár 20 cm-enként is tájékoztatást adnak a fúráshelyen a talaj ütéssel szembeni ellenállásáról, amely az adott réteg stabilitásával, állékonyságával, teherbírásával függ össze. Ha úgy látjuk jobbnak, kezdeményezzünk talajjavítást (meszes, cementes vagy vegyes stabilizációt) vagy akár talajcserét bizonyos mélységig. Ez hosszú távon olcsóbb, tartósabb és ráadásul jelentősen kisebb kockázatú megoldás lehet, mint a gyenge altalaj miatt megnövelt betonvastagság, beton szilárdsági osztály, többlet-

vasalás. Extrém esetben még a cölöpökre (kavics, beton, vasbeton cölöp) épített padlólemez is szóba jöhet. Ha a területen áramló talaj- vagy rétegvíz van jelen, vagy ha a mértékadó talajvízszint 20 cm-re megközelíti az ágyazat alsó síkját, akkor komolyabb beavatkozásra (pl. vízelvezető árok építése, drénezés) lehet szükség. Amikor addig eljutunk, hogy megfelelőnek ítéljük az altalaj rétegeit, megkezdődhet a tömörítés. A kézi talajtömörítő eszközök messze nem alkalmasak az ipari padló alatti rétegek előkészítéséhez, tehát a gépi megoldásokat alkalmazzuk. A cél az, hogy olyan teherbírású és tömörségű altalajt kapjunk, amely az ipari padlót stabilan tudja tartani, folytonos, rugalmas alátámasztást biztosítva a padlólemeznek az ágyazattal együtt. Az altalaj felső rétegének főbb mechanikai tulajdonságai minimálisan az E2min = 45 MPa rugalmassági modulus, a Ttmax = 2,5 tömörségi tényező és a k(c)min = 0,03 N/mm3 ágyazási tényező értékek, melyek az MSZ 2509/3‑1989 szabvány szerint elvégzett tárcsás teherbírásmérés eredményei. A javasolt mérésszám 300-500 m2-enként egy mérés, de csarnokonként minimum három. Így már az alépítmény jó minőségű kialakításával megkezdhetjük az ipari padló optimális rétegrendjének megvalósítását.  Várom további kérdéseiket ezen az e-mail címen: [email protected]!

Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő

2016. november

Hírközlési beruházások projektmenedzsmentje Gyakorlati képzés szakmai konzultációval

Az Európai Unió törekvése, az egységes európai digitális piac megteremtése Magyarországra is változásokat hozott a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok építése kapcsán. De hogyan válik valósággá a jogszabály nyújtotta költségcsökkentési lehetőség? Melyek a tipikus buktatók és hogyan kerülhetjük el őket gondos tervezéssel?

PROGRAM 8.30 – 9.00 Regisztráció 9.00 – 11.20 Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokkal kapcsolatos egyes jogszabályi változások elméleti és gyakorlati tudnivalói "" Az NMHH mint építésügyi hatóság "" Engedély és bejelentés nélkül építhető elektronikus hírközlési építmények "" Bejelentéssel építhető építmények "" Egy használatbavételi engedély kérése a több szakaszra bontott és külön-külön engedélyezett építésekre "" Az elektronikus hírközlési igazgatási szolgáltatási díjak változásai "" Építési engedélyezési, a bejelentési és a tudomásulvételi eljárás menete: lépésről-lépésre "" A munkavégzéshez kapcsolódó fontosabb tudnivalók

11.20 – 12.00 Kávészünet 12.00 – 14.00 A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedések "" A frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárás szabályai "" A hírközlési építésügyi bírság "" Az építési munkák összehangolása, új rendelkezések bevezetése "" A fizikai infrastruktúrák és a tervezett építési munkák új szabályainak bevezetése "" Az épületen belüli hálózati infrastruktúra használata "" A költségcsökkentésre irányuló intézkedések gyakorlati megközelítése "" A projektmenedzser szerepe hírközlési építmények építése esetén

Bővebb információ: www.forum-akademia.hu

Időpont és helyszín: 2016. december 13. Budapest, CEU Konferencia Központ

(1) 273-2090 [email protected] www.forum-akademia.hu

Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet!

2

v nzí e t n i os nap

zés p é ik rlat o k gya

FOLYAMATORIENTÁLT

PROJEKTMENEDZSMENT AZ ÉPÍTŐIPARBAN

ÚJRA MEGHIRDETJÜK NAGY SIKERŰ KÉPZÉSÜNKET! Felejtse el az unalmas, elméleti projektmenedzsment képzéseket! Velünk élmény a tanulás, és kézzelfogható, mérhető a fejlődés! Az építőipari beruházások egyik legnagyobb buktatója a projektek rendkívüli összetettsége, amely kiemelten nehéz feladattá teszi a megbízható költség- és ütemtervezést, valamint a projektek folyamatos követését. A nem megfelelő költség- és ütemtervezés, illetve a projektkövetés hiányosságai pedig komoly következményekkel járnak: a kezdetben kalkulált költségek és átfutási idők tarthatatlanná válnak, a projekt közben nehézkes az éppen aktuális állapot megállapítása, a cégek elesnek a többlet árbevételtől, kockázatkezelés híján a rendkívüli események készületlenül érik a projektet. Mit tehetünk, hogy mind a projekttervezés, mind a projektkövetés valóban hatékonyan működjön, komoly pénzügyi megtakarítást érjünk el és cégünk versenyképességét is jelentősen növeljük?

Előadók Gaspari Noémi – műszaki menedzser, a Project Controlling csoport vezetője. Szakterülete az építőipari projektek gazdasági tervezése, controlling rendszereinek kialakítása, a projektek követése és abból folyamatos elemzések készítése a projekt várható pénzbeli és időbeli lefutására vonatkozóan. Pető Róbert – a Project Control Expert Kft. által fejlesztett projekt-irányítási rendszer termékfelelőse.

Időpont és helyszín 2017. január 23-24. (hétfő-kedd) 9:00-16:00 CEU Konferenciaközpont

Mit nyerhet vele, ha elvégzi a képzést?

A képzés rövid programja

A Fórum Média Kiadó és a Project Control Expert Kft. együttműködésében induló új, intenzív képzésünkkel innovatív, valóban hatékony megoldást kínálunk a fenti problémára. A két nap során egy teljes építőipari projekt modellezése megtörténik az ajánlatadástól az átadásig. Minden szakaszban a jellemző és a gyakorlatban is működő projektmenedzsment módszertanokat sajátítják el a résztvevők. A képzés végén olyan szakmai anyaggal és eszköztárral a kezében távozik, amelyben foglalt módszertanokat képes lesz saját projektjeire is alkalmazni, ezáltal lehetősége nyílik kiépíteni saját projektkövető controlling rendszerét.

1. NAP

2. NAP

Bevezetés • Ajánlatkészítés – ajánlatadás • Ajánlatkészítés lépései • Projekttervezés

•M űszaki előrehaladás – szerződések kötése, termelés és költségek viszonya • Projektkövetés •P ótmunka – többletmunka – elmaradó munka • Kockázatmenedzsment • Havi tervezés jelentősége • Végső projektterv

(1) 273-2090 [email protected]

KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

Nagyító alatt: Homlokzatburkolatok hibái

Recommend Documents