2006. szám alatt

Jóváhagyta a Közlekedési Főfelügyelet 383/1/2006. szám alatt

Kiadja a MÁV ZRt általános vezérigazgatója K-971/2006. szám alatt

Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás Készült 3500 példányban MÁV Jegynyomda Kft. 2006.

2

Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás

hatályba lépés időpontja:

2006. év …………………. hó ……… nap

3

MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám Módosítás száma

MÁV Értesítő éve, száma

Módosítás tárgya

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Utasítás célja…………………………………………………………..……………… 2. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározatása……………………..…………….... 2.1 Az Utasítás hatálya……………………………………………………………… 2.2 Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása…………... 2.3 Az Utasítás alkalmazása, kezelése……………………………...………………. 2.4 Az Utasítás oktatása…………………...………………………………………... 3. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása……………………………………… 4. Az Utasítás leírása………………………………………………………………………. 4.1 Általános szabályok…………………………………………………………..….

4 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9

A műszaki mentés, segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója…...... Helyszíni intézkedés személyszállító vonattal történt baleset esetén…………… A következmények helyszíni elsődleges felmérése…………...………………... Az üzletágak és más szervezetek szabályozásának szempontjai………………... Az operatív üzletági irányítók feladatai, felelősségük, hatáskörük……………... A riasztott szervezeti egységek és segélynyújtó egységek kivonulása…………. A következmények felszámolásának általános szabályai………………………. Súlyos személysérülés és dologi következményű balesetek esetén az elhárítás általános szabályai………………………………………………………………. 4.10 Dologi, nem súlyos következményű rendkívüli események helyreállítása….….. 4.11 A pálya felszabadítása személyi baleset esetén…………………………………. 4.12 A Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat feladata, intézkedések a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén…………………… 4.13 A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának elhárítása………….……….. 4.14 A tűz oltása és a tűzoltó vonat, vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítására a riasztás szabályai………………………………………………………... 5. Hatálybaléptetés

Mellékletek 1.sz. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás kivonata. 2.sz. A kárhelyparancsnok (helyettes) feladatai. 3.sz. Adatlap a rendkívüli esemény következményeiről. 4.sz. A baleseti segélynyújtó, vasúti vegyi elhárító egységek, tűzoltó vonatok, vízszállító tartálykocsik telepítési helyei. 5.sz. Irányelvek a következményektől függően alkalmazandó műszaki mentő és segélynyújtó egységekre. 6.sz. MD 600 sorozatú daru főbb adatai. 7.sz. MD 1250 sorozatú daru főbb adatai. 8.sz. KRC 1220 sorozatú daru főbb adatai. 9.sz. A Lucas típusú hidraulikus emelők. 10.sz. A Katasztrófavédelmi Igazgatóságoktól igényelhető műszaki mentő eszközök.

1. Az Utasítás célja A Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás (a továbbiakban Utasítás) célja a segélynyújtást és helyreállítást igénylő rendkívüli események (balesetek, tűzesetek, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, elháríthatatlan külső ok) bekövetkezése esetén a műszaki mentési, segélynyújtási, a következmények felszámolási feladatainak szabályozása, a hatóságokkal, a MÁV ZRt-n kívüli szervezetekkel az együttműködés biztosítása, a feladatok koordinált végrehajtásának elősegítése.

5

2. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározása 2 .1. Az Utasítás hatálya. 2.1.1 Az Utasítás területi hatálya a MÁV ZRt kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV ZRt kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV ZRt kezelésében nem lévő vágányokon továbbá a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás alapján a MÁV ZRt-n kívüli területeken bekövetkezett rendkívüli események következményeinek elhárítására terjed ki. 2.1.2 Az Utasítás személyi hatálya a MÁV ZRt valamennyi szervezetére, munkavállalójára és szerződés alapján azokra a vállalkozásokra, társaságokra terjed ki, akik a mentési, segélynyújtási, elhárítási feladatok végrehajtásába bevonhatók. 2.1.3 Az Utasítás nem tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottakat, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és annak végrehajtására kiadott rendeletek hatálya alá eső esetekre vonatkozó feladatokat, melyeket külön utasítások szabályoznak. 2.2. Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása. Az Utasítás és mellékleteinek kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV ZRt Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatósága felelős. 2.3. Az Utasítás alkalmazása, kezelése. 2.3.1 Az Utasítás alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, az Országos Vasúti Szabályzatot, a MÁV ZRt Vezérigazgatóságának a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a BM Országos Rendőrfőkapitánysággal, az MH Közlekedési Szolgálat Főnökséggel kötött együttműködési megállapodásait, valamint az utasítás által szabályozott tevékenységekkel kapcsolatban a vállalkozásokkal kötött szerződéseket, továbbá az üzemirányítás és operatív üzletági irányítási szolgálat ellátásáról szóló F.3 sz. Utasítást, az F.2. sz. Utasítás 2. sz. Füg-

6

gelékében szabályozottakat, az Utasítás alapján üzletági hatáskörbe tartozó szabályozásokat, valamint a műszaki mentő, segélynyújtó, vegyi elhárító és tűzoltó eszközök kezelésére, karbantartására vonatkozó szabályozásokat, segédkönyveket.(Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás vonatkozó részeit az 1.sz. melléklet tartalmazza.) 2.3.2 Az Utasítással el kell látni a MÁV ZRt üzletágainak központi szervezeteit és területi központjait, a baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási feladatokat irányító kárhelyparancsnokokat és azok helyetteseit, a szakmai helyreállítás vezetőket, az üzemirányító és operatív üzletági irányító szolgálatokat, vasúti segélynyújtó egységeket, tűzoltóvonatokat, a vasúti vegyi elhárító szolgálat (a továbbiakban VVESz) egységeit, valamint azokat a vállalkozásokat, akik szerződés alapján közreműködnek a MÁV ZRt területén a műszaki mentési, segélynyújtási és a helyreállítási munkákban, továbbá az intézkedésre kötelezett szolgálati helyeket, az üzembiztonsági ellenőrzéssel megbízott munkavállalókat, és az üzletágak oktató tisztjeit. 2.4. Az Utasítás oktatása. Az érdekelt munkavállalókat – a rájuk vonatkozó részekből – rendszeresen és kimutathatóan a MÁV ZRt O.1. sz. Oktatási Utasításában előírtaknak megfelelően oktatni kell. 3. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása. 3.1. Az Utasításban használt rendkívüli esemény, baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása fogalmakat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. 3.2. Vonalelzárás történt a rendkívüli esemény következtében, amennyiben a kisiklott járművek, megrongálódott eszközök a két állomás között a vonatforgalom lebonyolítását kizárják. 3.3. Pályaelzárás (vágányelzárás) történt a rendkívüli esemény következtében, amennyiben a kisiklott járművek, megrongálódott eszközök csak az állomás egy vagy több vágányán, vagy több vágányú pályán csak az egyik vágányon zárják ki a vonatforgalom lebonyolítását.

7

3.4. Mentés és segélynyújtás azoknak az elsődleges intézkedéseknek összessége, melyek a megsérült személyek ellátása, a dologi javakban a további kárkövetkezmények megelőzése érdekében szükségesek. 3.5. A következmények felszámolása (elhárítása) azoknak a műszaki és forgalmi intézkedéseknek összessége, melyek a mentési és segélynyújtási valamint a további veszély megelőzési feladatok elvégzése után a pálya felszabadításáig, illetve a rendkívüli esemény előtti állapot helyreállításáig szükségesek. Ideiglenes a következmények felszámolása (elhárítása) akkor, ha a pálya felszabadítása után a helyreállítás csak forgalmi korlátozásokkal (pl. sebességcsökkentés bevezetésével vagy villamos felső vezetékkel ellátott vonalon dízelvontatással) teszi lehetővé a vonatforgalom megindítását. 3.6. Kárhelyparancsnok a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a mentés, segélynyújtás és a dologi következmények felszámolásának felelős irányítója, koordinálója. A MÁV ZRt képviseletében – az Utasításban szabályozottak szerint - a Pályavasúti Üzletág megbízott munkavállalója a kárhelyparancsnok. 3.7. Egészségügyi kárhelyparancsnok a rendkívüli esemény helyszínén általában a mentők vezetője, aki a sérültek ellátását, a roncsok közé szorultak kiszabadítását egészségügyi szempontból irányítja. 3.8. Katasztrófavédelmi egység vezetője a rendkívüli esemény helyszínén jogszabályban meghatározott esetekben, illetve az Együttműködési Megállapodás alapján a mentési munkák kárhelyparancsnoka. 3.9. Kárhelyparancsnok helyettes a rendkívüli esemény helyszínén a Gépészeti Üzletág műszaki mentő- és segélynyújtó egységek tevékenységének koordinálója.

3.10. Szakmai helyreállítás vezető a rendkívüli esemény helyszínén az egyes szakmai (pálya, biztosítóberendezés, távközlés, felsővezetéki berendezés, vasúti vegyi elhárítás, környezetvédelmi) tevékenységeket, helyreállítási munkákat irányító vezető. 3.11. Forgalmi összekötő a rendkívüli esemény helyszínén a vonatforgalmi és tolatási tevékenységek irányítója.

8

3.12. Operatív hálózati és területi üzletági főirányítók, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók hálózati és területi szinten irányítják, szervezik, koordinálják az üzletági szakmai munkákat. 3.13. Környezetvédelmi mentesítés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén bekövetkezett környezetkárosítások felszámolása. 4. Az Utasítás leírása. 4.1. Általános szabályok 4.1.1. Valamennyi rendkívüli esemény bekövetkezésekor haladéktalanul intézkedést kell tenni a személyek mentésére, a további veszélyek és károk megelőzésére. Ennek érdekében is a szükséges jelentési és értesítési kötelezettségeket a Balesetvizsgálati Utasítás és a mindenkor hatályos Értesítési rend tartalmazza. (Az Utasítás hatálybalépésekor az Értesítési rendet a 8/2005. (III. 5. MÁV Ért. 9.) Vig. sz. utasítással módosított 14/2003. (X. 24. MÁV Ért. 43) Vig sz. utasítás tartalmazza). 4.1.2. A segélynyújtásnál és helyreállításnál az alábbi fontossági sorrendet kell betartani: − személyek mentése, − tűz oltása, − veszélyes áru szabadba jutásának megszüntetése, − a pálya felszabadítása (műszaki mentés, segélynyújtás) és a javak mentése, − a pálya és pályavasúti berendezések helyreállítása, − a vonatforgalom megindítása, − a környezeti károkozás felszámolása. 4.1.3. A Katasztrófavédelmi egységek helyszíni mentési és segélynyújtási feladatai kiterjednek: − a veszélyeztetett személyek mentésére, − a tűz terjedésének megakadályozására, − az anyagi javak védelmére, − a tűz eloltására, − a szükséges biztonsági intézkedések megtételére, − a tűz közvetlen veszélyének elhárítására, − veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében — a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vehető eszközökkel — végzett elsődleges beavatkozói tevékenységre.

9

4.1.4. A katasztrófavédelmi szervezet jogszabályban, valamint az Együttműködési Megállapodás alapján – a MÁV ZRt kárhelyparancsnokának igénye esetén, a 4.9.7 és 4.9.8 pontokban szabályozottak szerint – felszerelésének figyelembevételével közreműködik, illetve segítséget nyújt a 4.1.3. pontban foglaltakon kívül olyan esetben is, ha: − a vasúti műszaki mentés során tűz, vagy robbanás, vagy egyéb veszély áll fenn, − a feladat elvégzéséhez a katasztrófavédelemnél rendszeresített eszközök alkalmasak és azzal a helyreállításra kötelezett vasúti szervezet a helyszínen nem vagy nem kellő mennyiségben rendelkezik, valamint a vasúti kárelhárítási feladat a számára jogszabályokban meghatározott, alapvető állami tevékenység biztosítását nem veszélyezteti. 4.1.5. A honvédségi erők a mentési és segélynyújtási feladatokba – a MÁV ZRt kárhelyparancsnokának igénye alapján a 4.9.7 pontban szabályozottak szerint – akkor vonhatók be, amennyiben: − a baleseti következmény, illetve annak veszélye nagyobb körzetre terjed ki, − rendkívüli időjárási körülmények akadályozzák a mentési munkákat, − rossz terepviszonyok, nehezen megközelíthető baleseti helyszínek, a sérültek nagyobb távolságra, kézi eszközökkel történő szállításának szükségessége különleges eszközök igénybevételét indokolja, − a mentéshez szükséges különleges technikai eszközökkel (pl. lánctalpas járművel) csak a honvédség rendelkezik. 4.1.6. A rendőrség – a helyszíni szemle feladatain túlmenően – intézkedik: − a további károk megelőzésére, − a helyszín biztosítására, körülhatárolására, − a terelő utak kijelölésére, a közúti forgalom irányítására, − jelentési, tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére. 4.1.7 A MÁV ZRt feladata: − a baleseti helyszín határolása, biztosítása, előkészítése a műszaki mentési és segélynyújtási feladatokhoz, − a katasztrófavédelem mentési, segélynyújtási feladataiban közreműködés és ezeknek érdekében a vasúti intézkedések megtétele, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a vegyi elhárítás végrehajtása, biztonsági intézkedések megtétele, − a vasúti forgalom fenntartása, lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedések megtétele,

10

− − − − −

a vizsgálatokban a rendőrséggel, illetve más illetékes hatóságokkal, szervezetekkel az együttműködés biztosítása, a kisiklott járművek beemelése, más járműre emelése vagy űrszelvényen kívülre helyezése, a rongálódott pályavasúti eszközök (pálya, felsővezeték, biztosítóberendezés) helyreállítása, a forgalom megindítása, a rendkívüli esemény miatt bekövetkezett környezeti károk felszámolása.

4.1.8. A MÁV ZRt részéről a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a következmények elhárításának irányítása a Pályavasúti Üzletág hatáskörébe tartozik. A végrehajtásban valamennyi érintett üzletág és szervezeti egység köteles közreműködni. 4.1.9. Az együttműködésben résztvevő (4.1.3 - 4.1.8 pontokban említett) szervezetek helyszínre kivonuló egységeit saját illetékes vezetőjük irányítja. A résztvevő szervezetek között a munkák irányítását a helyszíni mentési munkák jellege és fázisa határozza meg: − az egészségügyi kárhelyparancsnok végzi és irányítja a sérültek ellátásával kapcsolatos feladatokat, és jogosult utasítást adni a résztvevő más szervezetek parancsnokainak, − tűz esetén, illetve műszaki mentést igénylő esetekben — jogszabályokban meghatározottak szerint — a katasztrófavédelmi egység vezetője jogosult utasítást adni az együttműködésben résztvevő más szervezetek parancsnokainak, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén – a katasztrófavédelmi szervezet vezetőjével egyeztetten – a MÁV ZRt Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ügyeletes vezetője irányítja az ebből származó mentési munkákat, a további veszélyek megelőzését, − a rendőri erők vezetője a helyszín biztosítása és a nyomozati munka lefolytatásában adhat utasítást. A katasztrófavédelmi szervezet közreműködő, segítséget nyújtó tevékenysége csak addig kötelező, amíg az élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekkel a személyi sérülés vagy a kárnövekedés veszélyét el nem hárították. Ezt követően a további irányítási feladatokat a MÁV ZRt kárhelyparancsnoka veszi át. 4.1.10.A pálya (vágány) felszabadítása, helyreállítása csak abban az esetben halasztható, ha: − a személyek mentése, tűz oltása intézkedést nem igényel,

11

−

veszélyes áru szabadba jutásának valamint a környezeti károkozásnak veszélye nem áll fenn, − olyan vágányon történt a rendkívüli esemény, amely a vonatforgalom lebonyolítását, valamint a rendező pályaudvaron a folyamatos munkát nem akadályozza, − közforgalmú mellékvonalon a vonatforgalom sűrűsége, a személyszállító vonatok utasforgalma ezt lehetővé teszi (az utasok száma 1nél több autóbusz beállítását nem igényli) és az utasok autóbusszal történő elszállítására az intézkedések megtörténtek, − a vagyonvédelem biztosítására szükséges intézkedések megtörténtek. A pálya felszabadításának halasztására a kárhelyparancsnok kezdeményezésére - a hálózati személyszállítási és árufuvarozási főirányítóval történt egyeztetés alapján– a hálózati főüzemirányító dönt. A döntésről a területi főüzemirányítót, valamennyi üzletág hálózati operatív főirányítóját, fődiszpécserét, villamos üzemirányítóját tájékoztatni kell. 4.1.11. A pályafelszabadítási munka megkezdése legfeljebb a rendkívüli esemény bekövetkezésétől számított első munkanapig halasztható. 4.1.12. A pálya felszabadítás halasztása esetén az ideiglenes helyzetben a szükséges intézkedéseket a szakmailag illetékes, illetve az eszköz üzemeltetésért felelős üzletág operatív főirányítója, fődiszpécsere köteles megtenni. 4.1.13. A MÁV ZRt segélynyújtáshoz és a következmények felszámolásához használt eszközeinek karbantartásáról, folyamatos rendelkezésre állásáról az állagban tartó szervezeti egység köteles gondoskodni. Ideiglenes, más célú felhasználás, javítás miatt átmenetileg kieső eszközökről a szakmailag illetékes operatív üzletági hálózati főirányítót, fődiszpécsert, területi főirányítót, diszpécsert, az állagban tartó szervezeti egység haladéktalanul köteles értesíteni, akiknek ezt az üzletági szabályozásba meghatározottak szerint elő kell jegyezniük és szolgálat átadáskor írásban átadni. 4.2 A műszaki mentés, segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója 4.2.1. A segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója mindenkor a Pályavasúti Területi Központ kárhelyparancsnoka, aki személyesen felelős a munkák gyors és szakszerű végzéséért, összehangolásáért. Tevékenységét a helyszínen közvetlenül segíti a Gépészeti Üzletág kárhelypa-

12

rancsnok helyettese, valamint a rendkívüli esemény következményeitől függően a vasúti vegyi elhárító szolgálat ügyeletes vezetője, továbbá a szakmai helyreállítás vezetők, a forgalmi összekötő, valamint a helyreállításban közreműködő vállalkozás munkavezetője. 4.2.2. A kárhelyparancsnokokat a Pályavasúti Üzletág területi központjainak vezetői főigazgatói utasítás alapján jelölik ki. A kárhelyparancsnok helyetteseket a Gépészeti Üzletág illetékes főosztályának előterjesztése alapján az üzletág vezetője bízza meg. A kijelölt illetve megbízott kárhelyparancsnokok, helyettesek szolgálati beosztását havonta úgy kell elkészíteni, hogy területenként folyamatosan –munkaidőn kívül készenléti szolgálatban - rendelkezésre álljanak. 4.2.3. A kárhelyparancsnokkal és helyettessel szemben támasztott követelmények: − felsőfokú állami iskolai és vasúti szakmai végzettség, − baleset helyreállítási szakmai gyakorlat, − jó szervezőkészség. 4.2.4. A kárhelyparancsnoki és a helyettesi feladat ellátására beosztottak név-, cím- és telefonszám jegyzékét valamint területenként a havi szolgálati beosztást a területi és hálózati főüzemirányító valamint a területi és hálózati diszpécser szolgálat részére meg kell küldeni az üzletági szabályozás szerint. 4.2.5. A kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről értesíteni kell, amikor a dologi következmények miatt vonal- vagy pályaelzárás történt. A kárhelyparancsnok helyettest abban az esetben kell értesíteni, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segélynyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a pályaelzárás megszüntetéséhez. A kárhelyparancsnok és a helyettes értesítése a területi főüzemirányító feladata. A kárhelyparancsnok és helyettes helyszínre jutását, a feladatai ellátásához valamint a kapcsolattartáshoz szükséges hírközlő eszközöket a Pályavasúti illetve Gépészeti üzletág köteles biztosítani. 4.2.6. Az értesítés és rendelkezésre álló információk alapján a kárhelyparancsnok – az Utasítás 4.2.7. és 4.2.12. pontjaiban szabályozottak figyelembevételével – dönt, hogy a helyszínen irányítja a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkákat, vagy esetileg megbízza a szakmai helyreállítás vezetőt.

13

4.2.7. A kárhelyparancsnok a helyszínen köteles a műszaki mentési segélynyújtási és helyreállítási munkákat irányítani, amennyiben a rendkívüli esemény dologi következményei − vonalelzárást, vagy − több vágányú fővonalon pályaelzárást, vagy − állomáson vagy rendező pályaudvaron a kisiklott járművek súlyos pálya- és berendezés rongálást okoztak, és a műszaki mentés, valamint a helyreállítás több szakmai szervezeti egység (MÁV ZRt-n belüli vagy MÁV ZRt-n belüli szervezet és kívüli vállalkozás) vagy a MÁV ZRt és a katasztrófavédelmi szervezet összehangolt tevékenységét igényli. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elégségesek a következmények egyértelmű megállapítására, úgy a kárhelyparancsnoknak a helyszínen kell döntenie, hogy a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkák milyen szintű (kárhelyparancsnoki vagy szakmai helyreállítás vezetői) irányítást igényelnek. 4.2.8. A kárhelyparancsnok helyszíni irányító tevékenysége kiterjed valamennyi olyan dologi következmény felszámolására – az akadályt okozó eszköz, vasúti jármű, berendezés stb. tulajdonosától függetlenül –, amely a pálya felszabadítása és a következmények elhárítása érdekében szükséges. 4.2.9. A kárhelyparancsnok és a helyettes teljes körű helyszíni intézkedési jogosultsága az elsődleges életmentési, segélynyújtási, veszélyelhárítási – beleértve a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása miatti veszélyelhárítási – és tűzoltási feladatok befejezésétől a forgalom ideiglenes helyreállításáig tart, valamint valamennyi elhárításban résztvevő szervezeti egységre kiterjed. 4.2.10. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén minden esetben a veszélyek elhárításáig az irányítási feladatokat a VVESZ ügyeletes vezetője látja el, akinek rendelkezési jogosultsága valamennyi szakmai területre kiterjed. A kárhelyparancsnok ezt követően a további segélynyújtási és helyreállítási munkák egy szakmai területet érintő, speciális szakmai ismereteket igénylő fázisában – a biztonsági és munkafolyamati intézkedések egyeztetésének kötelezettsége mellett – a kárhelyparancsnoki feladatok ellátásával megbízhatja a szakmai helyreállítás vezetőt. Amennyiben több szakmai egység párhuzamosan végez segélynyújtási, illetve elhárítási munkát egyazon körzeten belül, úgy az irányítási feladatokat a kárhelyparancsnok nem adhatja át.

14

4.2.11. A kárhelyparancsnok és a kárhelyparancsnok helyettes a műszaki mentési és segélynyújtási, valamint helyreállítási munkák helyszíni irányításakor az erre a célra rendszeresített „kárhelyparancsnok”, illetve „kárhelyparancsnok helyettes” felirattal ellátott jó láthatóságot biztosító védőruházatot (védőmellényt) és névjegykártyát tartalmazó kitűzőt, valamint fehér színű fejvédő sisakot köteles viselni. 4.2.12. A kárhelyparancsnok a pálya felszabadítási, illetve helyreállítási munkák irányításával esetileg bízhatja meg a szakmai helyreállítás vezetőt, amennyiben a helyreállítás egy szakmai terület felelősségi körébe tartozik. Az eseti megbízást a kárhelyparancsnok szóban a szakmailag illetékes operatív üzletági területi főirányító vagy diszpécser bevonásával adhatja, akinek erről a szakmai helyreállítás vezetőt, a hálózati főirányítót, fődiszpécsert és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót is értesítenie kell. 4.2.13.A szakmai helyreállítás vezető az irányítási feladatok ellátásakor köteles folyamatos munkakapcsolatot tartani − az állomás forgalmi vezetőjével (megbízottjával), − a szakmailag illetékes hálózati fődiszpécserrel, főirányítóval, villamos üzemirányítóval illetve területi diszpécserrel, − a területi főüzemirányítóval. 4.2.14. A megbízott szakmai helyreállítás vezető felelős a munkavégzésre, a vágányzári munkák lemondhatóságának műszaki és biztonsági feltételeire, illetve a munkák befejezésének előjegyzésére vonatkozó előírások megtartásáért. 4.2.15. Amennyiben a műszaki mentési helyreállítási munkák hosszabb időt igényelnek, úgy a –kárhelyparancsnok, a kárhelyparancsnok helyettes és a szakmai helyreállítás vezetők felváltásáról a területi központ vezetője, –a műszaki mentésben, helyreállításban résztvevők felváltásáról a kárhelyparancsnok, illetve a kárhelyparancsnok helyettes kezdeményezésére a szakmailag illetékes szolgálati vezetők kötelesek gondoskodni. A kárhelyparancsnoki szolgálat átadásához az átadónak részletesen – a szolgálat várhatóan többszöri átadása esetén rövid feljegyzésben – tájékoztatnia kell az átvevőt –a helyreállítási munkák helyzetéről, –a folyamatban lévő intézkedésekről, –a forgalmi helyzetről,

15

–minden olyan információról, amely a munkák folyamatos végzéséhez szükséges. A szolgálat átadásról-átvételről a területi főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a kárhelyparancsnoki feladatot átvevőnek tájékoztatnia kell. Az Utasítás rendelkezését alkalmazni kell a szakmai helyreállítás vezetők szolgálat átadása-átvétele esetén is. 4.2.16. A műszaki mentési, segélynyújtási, helyreállítási, vegyi elhárítási munkákhoz az eseti igénybevétel lehetőségére a megfelelő eszközökkel rendelkező MÁV ZRt-n kívüli vállalkozással, veszélyes anyagok előállítását, feldolgozását végző vállalkozással a Pályavasúti Üzletág, illetve a Társasági Szolgáltatás megállapodást köthet, mely tartalmazza, hogy − a vállalkozás milyen eszközt tud biztosítani, és annak főbb jellemzőit, illetve milyen feladat végzését vállalja, − a rendelkezésre állás időszakait, − a riasztástól számított várható indulási időt, − a riasztás módját, feltételeit. A vállalkozás igénybevételére vonatkozó megállapodás alapján, vagy megállapodás nélkül is a helyi adottságok kihasználásával a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezető) jogosult dönteni a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására. Ilyen esetekben a vállalkozás értesítésére a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezetője) igényére a pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser, illetve a vegyi elhárítás érdekében a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles intézkedni. A munkák helyszíni irányítója a kárhelyparancsnok, illetve a VVESz ügyeletes vezetője. 4.2.17. A kárhelyparancsnok, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, területi főüzemirányító, valamennyi operatív üzletági hálózati és területi főirányító, fődiszpécser, diszpécser, villamos üzemirányító, szakmai helyreállítás vezető a kapott értesítéseket, rendelkezéseket, az általa tett intézkedéseket, riasztásokat köteles az időadatok feltüntetésével az üzletági szabályozásban előírtak szerint előjegyezni, illetve azokról feljegyzést készíteni. A kárhelyparancsnok ezeken kívül köteles a következmények elhárításának főbb fázisait, jármű beemeléseket és minden olyan adatot előjegyezni az időpontok feltüntetésével, mely a segélynyújtás és helyreállítás utólagos értékelését lehetővé teszi. 4.2.18. A kárhelyparancsnok és a helyettes feladatait összefoglalóan a 2. sz. melléklet tartalmazza.

16

4.3. Helyszíni intézkedés személyszállító vonattal történt baleset esetén. 4.3.1. Személyszállító vonattal történt baleset esetén a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók kötelesek a személyek mentésében és a segélynyújtásban részt venni, az utasok biztonsága érdekében szükséges intézkedésekben közreműködni. 4.3.2. Amennyiben a 4.1.2. pontban meghatározott fontossági sorrendet alapul véve a személyek mentése a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók közreműködését már nem igényli, úgy kötelesek a rendkívüli esemény bekövetkezéséről, a várakozás várható időtartamáról, az átszállásos közlekedésről, a csatlakozási lehetőségekről – szükség esetén a hálózati vagy területi személyszállítási főirányítótól vagy a területi főüzemirányítótól kért és kapott információk alapján – az utasokat tájékoztatni. Amennyiben a vontatójármű (motorkocsi, motorvonat vagy mozdony) rendelkezik utastájékoztató berendezéssel és az a rendkívüli esemény után üzemképes, akkor az utasok tájékoztatását a vonatszemélyzet bármely tagja ezen keresztül köteles megtenni. Pályaudvaron, állomáson az utastájékoztató berendezésen keresztül kell az utasokat és várakozókat értesíteni a rendkívüli esemény miatti vonatkésésekről, a menetrendtől eltérő forgalmi változásokról. A fentieken kívül figyelembe kell venni a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról szóló mindenkor hatályos utasítást. (Az Utasítás hatálybalépésekor ezt a 36/2005. (X.24.MÁV Ért.41.)Vig. sz. utasítás tartalmazza). 4.3.3. Az utasok biztonsága érdekében fel kell hívni az utasok figyelmét nyíltvonalon történt rendkívüli esemény miatt feltartóztatott vonat esetén a leszállás veszélyeire és amennyiben közvetlenül veszély (pl. tűzeset) nem fenyegeti az utasok biztonságát, úgy a vonaton tartózkodásukra szükséges intézkedni. 4.3.4.Amennyiben a vonat hosszabb idejű feltartóztatása miatt az utasok helyszíni átszállással, vagy autóbusz beállításával folytathatják útjukat, úgy a vonatkísérő személyzet köteles az utasok részére ehhez segítséget nyújtani. 4.3.5. Az utasok tájékoztatása tényszerűen csak az utazásukkal összefüggő információkra terjedhet ki. Nem tartalmazhat olyan információt, mely pánikot, zavart idézhet elő, vagy amely csak a vizsgálat bizonyított megállapításain alapulhat.

17

4.4. A következmények helyszíni elsődleges felmérése. 4.4.1. A rendkívüli esemény bejelentésére vonatkozó szabályokat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. A műszaki mentés, segélynyújtás és a következmények felszámolása érdekében –a bejelentést követően- fel kell mérni azokat a legfontosabb adatokat, melyek az intézkedések mielőbbi szervezéséhez, végrehajtásához szükségesek. 4.4.2. A rendkívüli esemény következményeiről az elsődleges, főbb adatok összegyűjtését állomáson történt esetben az állomás forgalmi vezetője (megbízottja) vagy közlekedő vonattal történt esetben a vonat mozdonyvezetője végezze. Nyílt vonalon történt rendkívüli eseményről az adatokat általában a mozdonyvezető, vagy esetleges sérülése esetén a személyszállító vonat vezető jegyvizsgálója vagy bármely esetben a helyszínre érkező intézkedésre jogosult és kötelezett munkavállaló köteles összegyűjteni. A szakszerű adatszolgáltatás érdekében – a lehetséges módon – igénybe kell venni az elsődleges felmérésbe a rendelkezésre álló vasúti műszaki munkavállalókat. 4.4.3. A helyszíni következményekről az elsődleges adatok –értelemszerűen – az alábbiakra terjedjenek ki: − a sérült személyek számára és kiszabadításukhoz a műszaki mentés szükségességére, − a megrongálódott pályaszakasz hosszára, mértékére, − a megrongálódott kitérők számára, − a baleset helyszínének körülményeire (egyenes, íves pályaszakasz, bevágás, töltés, műtárgy, alagút), − felsővezetéki berendezéssel felszerelt pályán a kidőlt oszlopok számára, a megrongált felsővezeték hosszára, − a kisiklott vontató és vontatott járművek típusára, számára, azok eltávolodásának távolságára a vágánytól, − veszélyes áruval rakott kocsi sérülésére (RID számára), − a kisiklott járművek elhelyezkedésére a vasúti pályához, illetve más járművekhez képest (felborult, oldalára dőlt, megbillent, a járművek egymás fölé kerültek, torlódtak, keresztbe fordultak), − több vágányú pályán a másik vágányon a vonatközlekedés fenntarthatóságának feltételeire (űrszelvény, pálya, berendezés rongálódása), − áruval rakott kocsi sérülése esetén az áru fajtájára, − konténerrel rakott kocsi kisiklása esetén a konténerek helyzetére, − a kisiklott, megrongálódott járművek futóművén észlelhető sérülésekre, − a baleseti helyszín megközelíthetőségére vonatkozó adatokra,

18

−

egyéb fontosnak ítélt adatokra.

4.4.4. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén – függetlenül attól, hogy az baleseti következményként vagy attól függetlenül következett be – a jelentés tartalmazza: − a sérült kocsi, konténer főbb adatait, − a veszélyes áru megnevezését és RID számát, − a jármű sérülésére és annak mértékére vonatkozó adatokat (kocsi, konténer, kamion és a veszélyes áru milyen mértékben szivárog, csepeg), − a súlyos környezetszennyezés, tűz, robbanás, személy- és vagyonbiztonság veszélyét, − a további veszély megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket. Amennyiben a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása nem baleseti következményként fordult elő, úgy a jelentés az alábbiakat is tartalmazza: − a sérült kocsi pályaszámát, cégjelét, − feladási és rendeltetési állomását, − a sérülés felfedezésének időpontját, − a megtett intézkedéseket, − a rendkívüli esemény helyére, környezetére, gépkocsival való megközelíthetőségére vonatkozó információkat (állomás, szolgálati hely, vágányszám, felsővezeték alatti vágány stb.). 4.4.5. A helyszíni következményekről az adatokat a területi főüzemirányító részére kell jelenteni, aki az információkat a 3. sz. melléklet szerinti adatlapon rögzíti. A területi főüzemirányító valamennyi rendelkezésre álló információról értesíteni köteles − a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót és − a területi operatív irányítókat, diszpécsereket, villamos üzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító valamennyi információról tájékoztatja a hálózati üzletági főirányítókat, fődiszpécsereket, villamos üzemirányítót, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a Társasági Szolgáltatás Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ ügyeletét, továbbá az Értesítési Rendben (a többször módosított 14/2003. (X.24. MÁV Ért. 43.) Vig. sz. Utasítás szerint) előírt vezetőket, hatóságokat, szervezeteket. 4.4.6. Amennyiben a rendkívüli esemény következményei más vasútvállalatot vagy a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is

19

érinti, erről a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles távbeszélőn értesíteni a vasútvállalat illetve az eszköz tulajdonos illetékes szervezetét. 4.5. Az üzletágak és más szervezetek szabályozásának szempontjai. 4.5.1. Az üzletágak és más szervezetek – az Utasítás alapján a Biztonsági Igazgatósággal egyeztetten – az összehangolt, gyors operatív intézkedések megtétele érdekében főigazgatói, illetve vezetői utasításban kötelesek szabályozni az operatív hálózati és területi főirányítók, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók feladatait, illetve azok ellátásához szükséges információk biztosítását. 4.5.2. Pályavasúti üzletági szabályozás a pályagazdálkodási, forgalmi, távközlési, biztosítóberendezési és felsővezeték berendezési szakmai területre kiterjedően tartalmazza: − a kárhelyparancsnoki készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, − a szakmai helyreállítás vezetők, forgalmi összekötők, megbízásának szakmai feltételeit, készenléti rendszerük szervezését és készenléti beosztásukról (név, telefonszám megadásával) a diszpécserek, villamos üzemirányítók értesítését, − a pályafenntartási, biztosítóberendezési, villamos felsővezetéki berendezési állandó és változó helyű készenléteket, értesíthetőségüket, − a vágányzárakról a pályagazdálkodási diszpécserek tájékoztatását, − a főbb eszközök tárolási helyeit, − főbb anyagok tárolási helyeit, a mindenkori hozzáférés lehetőségét, − a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonásának szükségessége esetén a következmény nagyságától függően a döntési szinteket, − a helyreállításhoz szerződés vagy megállapodás alapján bevonható vállalkozások értesíthetőségét, − veszélyes árut közömbösítő anyagok tárolási helyeit, − a segélynyújtással és helyreállítással kapcsolatos rendelkezések, intézkedések előjegyzését, − a kárhelyparancsnokok, szakmai helyreállítás vezetők és a helyreállításban közreműködők képzési, továbbképzési rendszerét. 4.5.3. Gépészeti üzletági szabályozás tartalmazza: − a kárhelyparancsnok helyettesi készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, − a műszaki mentő és segélynyújtó egységek telepítési helyeit, értesíthetőségüket,

20 − − − − −

−

−

a műszaki mentő és segélynyújtó egységek kiszolgálásához szükséges létszámot és annak biztosítását, a műszaki mentő- és segélynyújtó egységek riasztásától számított maximális indulási időt, a bármilyen okból ideiglenesen nem igénybe vehető mentő- és segélynyújtó eszközök előjegyzését, a műszaki mentéssel, segélynyújtással összefüggésben kapott rendelkezések és intézkedések előjegyzését, a vasúti vegyi elhárító szolgálat kirendeltségeinek helyeit, értesíthetőségüket, a szükséges létszámot és ennek biztosítását egyeztetve a Társasági Szolgáltatás Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központjával, a tűzoltó vonatok és vízszállító tartálykocsik készenléti helyeit, alkalmazhatóságukhoz szükséges feltételeket (pl. víz feltöltési idő), a műszaki mentő és segélynyújtó egységek személyzetének képzését és rendszeres oktatását.

4.5.4. A Személyszállítási Üzletági szabályozás tartalmazza: − az autóbuszok igénylésének lehetőségét, a MÁV ZRt-n kívüli társaságok bevonhatóságát (esetleges megállapodások VOLÁN Rt-vel, BKV Rt-vel), − az ideiglenes helyzetben a személyszállítás fenntartásának biztosításához a döntési szempontokat, − a személyszállító vonatok szerelvény fordulóinak megváltoztatásával kapcsolatos intézkedéseket (pl. a budapesti fejpályaudvarok esetében a fordulási technológia), − a személykocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, − az utastájékoztatással kapcsolatos feladatokat. 4.5.5. Az árufuvarozási (az Utasítás hatályba lépésekor MÁV Cargo ZRt) szabályozás tartalmazza: − az áruvédelem érdekében a rendkívüli esetekben szükséges intézkedéseket, − az áru átrakásához szükséges intézkedési lehetőségeket, − az áru átrakásához szükséges közúti daru igénybevételének lehetőségét, − kocsivizsgálók igényszerinti biztosításának lehetőségét, − a műszaki mentesítéshez szükséges teherkocsi biztosítását, − a teherkocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, − a fuvaroztató felek értesítésére és részükről teendő intézkedéseket, − a tett intézkedésekről az érintett pályavasúti diszpécserszolgálat, valamint a gépészeti főirányítók tájékoztatását .

21

4.5.6. A Társasági Szolgáltatás szabályozni köteles: − a központi vasúti vegyi elhárító szolgálat készenléti rendszerének szervezését és arról a hálózati főüzemirányító (rendkívüli helyzeteket kezelő irányító) értesítését, − a vegyi elhárító kirendeltségek szakmai irányítását, egyeztetve a Gépészeti Üzletággal, − a központi készenlét létszámát, − a szerződés alapján vegyi elhárításba bevonható külső társaságok értesíthetőségét, − a vegyi elhárító kirendeltségekhez tartozó személyzet rendszeres szakmai oktatását, − környezetvédelmi kárfelszámolás végzésének részletes előírásait. 4.5.7. A sajtó és más média helyszíni és központi tájékoztatására vonatkozó szabályokat a többször módosított 14/2003.(X.24.MÁV.Ért. 43.) Vig. számú utasítás tartalmazza. 4.5.8. A műszaki mentés és segélynyújtás eszközeinek telepítési helyeit, alkalmazásaik főbb műszaki paramétereit a 4., 5., 6., 7., 8., 9. mellékletek tartalmazzák. 4.5.9. A katasztrófavédelmi igazgatóságoktól igényelhető főbb eszközöket és azok telepítési helyeit az utasítás 10. számú melléklete tartalmazza. 4.6. Az operatív üzletági irányítók feladatai, felelőssége, hatásköre. 4.6.1. Az operatív hálózati és területi üzletági főirányítók, fődiszpécserek, villamos üzemirányítók a következmények ismeretében kötelesek az intézkedéseket megtenni a műszaki mentés és segélynyújtás, valamint a helyreállítás érdekében. Intézkedéseiket egymással és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval, illetve a hálózati és területi főüzemirányítóval egyeztetve kell megtenniük. 4.6.2. A pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser – a területi diszpécserek bevonásával - köteles intézkedni − a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, − a területileg illetékes illetve készenlétet tartó főpályamesteri szakasz riasztására, − dönt –a hálózati főüzemirányítóval és idegen vállalkozással egyeztetve- a vágányzárban végzett munkák felfüggesztésére, a munkaerő és munkagépek részleges vagy teljes átcsoportosítására,

22

az üzletági szabályozásban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására, értesítésére, − a készenlétben tartott anyagok felhasználására, kárhelyre szállítására. A hálózati fődiszpécser illetve területi diszpécser folyamatos kapcsolatot tart a kárhelyparancsnokkal, illetve a szakmai helyreállítás vezetővel és rendelkezései szerint teszi meg a szükséges intézkedéseket, továbbá szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. −

4.6.3. A hálózati villamos üzemirányító – a területi villamos üzemirányító bevonásával - köteles intézkedni: − a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, − a kárhelyen a villamos felsővezeték feszültség mentesítésére, − a felsővezetéki berendezés megrongálódása, vagy a műszaki mentési és segélynyújtási munkákhoz szükséges bontási feladatokhoz –amennyiben szükséges- a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás értesítésére, riasztására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.4. A biztosítóberendezési hálózati fődiszpécser – a területi biztosítóberendezési diszpécser bevonásával - köteles intézkedni: − a blokkmesteri szakaszok riasztásáról, − a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítéséről, − a helyreállítás vezető rendelkezésére a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.5. A hálózati távközlési fődiszpécser – a területi távközlési diszpécser bevonásával - köteles intézkedni: − a területileg illetékes, illetve készenlétes távközlési szakasz riasztására, − a műszaki mentéshez és segélynyújtáshoz a kárhelyparancsnok által meghatározott ideiglenes távközlési összeköttetés biztosítására, − a megrongálódott légvezeték, illetve kábel helyreállítása érdekében a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás értesítésére, riasztására, − a végleges helyreállításig a vonatforgalom fenntartásához, illetve megindításához szükséges távközlési összeköttetések biztosítására. 4.6.6. A hálózati gépészeti főirányító – a területi gépészeti főirányító bevonásával - köteles intézkedni:

23 −

− −

−

−

a rendelkezésre álló információk alapján – a kárhelyparancsnok helyettessel egyeztetve – a megfelelő (5. sz. melléklet) vasúti segélynyújtó egység riasztására, a kárhelyparancsnok helyettes rendelkezésére a körzetileg illetékes segélynyújtó egységen kívüli más segélynyújtó egységek riasztására, pályagazdálkodási hálózati fődiszpécserrel és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetve a vasúti segélynyújtó és daru szerelvény egységek közlekedési útirányának kijelölésére, esetleges közlekedési feltételeire, a kárhelyparancsnok vagy helyettese rendelkezésére többlet vontatójármű biztosítására, a rendkívüli esemény miatt a vonatforgalom fenntartásához, valamint a helyreállításhoz a tárolt anyag helyszínre továbbításához szükséges vontatójármű biztosítására.

4.6.7.A személyszállítási hálózati főirányító –a területi személyszállítási főirányító bevonásával- köteles intézkedni a hálózati főüzemirányítóval, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetten: − a kerülő útirányon történő vonatközlekedtetés személyszállítási feladatainak végrehajtására, − vonalelzárás esetén az utasok autóbuszok beállításával történő elszállítására, − az utasok átszállással történő elszállításának szervezésére, − a sérült személykocsi rendelkezés szerinti helyre továbbítására, − a személy-, háló-, étkező kocsik szükség szerinti őrzésvédelmére, szükség esetén a Vasútőr Kft. személyzetirányítójának bevonásával, − az utastájékoztatás megszervezésére, − az utasok kiszolgálása érdekében szükséges feladatokra (pl. IC pótjegy visszatérítés). A személyszállítási területi főirányító az intézkedésekről tájékoztatni köteles a területi főüzemirányítót. 4.6.8. A hálózati árufuvarozási főirányító –a területi árufuvarozási főirányító- bevonásával köteles intézkedni: − a műszaki mentéshez, segélynyújtáshoz szükséges teherkocsi és teherkocsi fődarab (pl. forgóváz) biztosítására, − a sérült teherkocsikban lévő áruk átrakására, − a VVESZ ügyeletes vezetője felkérésére a veszélyes áru azonosítására, a feladóval szükség esetén a kapcsolat felvételére, − az áruvédelem megszervezésére, szükség esetén a Vasútőr Kft. személyzetirányító bevonásával, − a sérült teherkocsik rendelkezés szerinti helyre továbbítására,

24 −

−

a hálózati főüzemirányítóval, illetve a rendkívüli eseteket kezelő irányítóval egyeztetve a kerülő útirányon történő tehervonati közlekedtetés feladatainak ellátására, átfejtéshez szükséges kocsi biztosítására.

Az árufuvarozási főirányító rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedési kötelezettsége kiterjed valamennyi vasútvállalatra, illetve annak vonatjára, járművére, rakományára. 4.7. A riasztott szervezeti egységek és segélynyújtó egységek kivonulása. 4.7.1. A hálózati operatív főirányítók, fődiszpécserek riasztására a szervezeti egységek haladéktalanul kötelesek a rendkívüli esemény helyszínére menni. 4.7.2. A riasztást követően a műszaki mentő és segélynyújtó egységek – az üzletági szabályozásban meghatározott időn belül- kötelesek a helyszínre kivonulni. A vonuló egység műszaki vezetőjének feladata a szükséges létszám meghatározása, a segélynyújtáshoz figyelembe vett eszközök működésének ellenőrzése, a szerelvény továbbításához szükséges feltételek biztosítása. 4.7.3. A vasúti segélynyújtó és daru szerelvény közlekedésének bevezetéséről – a hálózati pályagazdálkodási fődiszpécserrel és gépészeti főirányítóval egyeztetett útirányról, a közlekedési feltételekről – a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító rendelkezésére a területi főüzemirányító köteles gondoskodni, amelyről az indító állomásnak írásbeli rendelkezéssel kell a segélyvonat mozdonyvezetőjét értesíteni. 4.7.4. A helyszínen a riasztott szakmai szervezeti egységek vezetői kötelesek részletes felmérést készíteni a következményekről, a helyreállítás érdekében szükséges intézkedésekről és azokról a szakmai operatív hálózati főirányítót, fődiszpécsert, villamos üzemirányítót (területi főirányítót, diszpécsert) tájékoztatni. 4.8. A következmények felszámolásának általános szabályai. 4.8.1. A személyek mentése, a további veszélyek megszűntetése után a következmények felszámolását úgy kell irányítani és végezni, hogy a forgalom megindítása érdekében legalább egy vágány mielőbb szabad legyen. A kisiklott, rongálódott járműveket úgy kell mozgatni, hogy azok-

25

ban, valamint az egyéb vasúti berendezésekben a lehető legkisebb kár keletkezzen. 4.8.2. Balesetek esetén a helyszín megváltoztatására – a személyek mentése, a tűz oltása, a további veszélyek megelőzése érdekében szükséges elsődleges intézkedések kivételével – a Balesetvizsgálati Utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.8.3. Amennyiben a következmények elhárításában több szakmai terület egységei vesznek részt a következmények elhárítását a kárhelyparancsnok irányítja a kárhelyparancsnok helyettessel, az egyes szakmai helyreállítás vezetőkkel és a forgalmi összekötővel együttműködve. A következmények elhárításának sorrendjéről a kárhelyparancsnok helyettessel egyeztetve a kárhelyparancsnok dönt. 4.8.4. A baleseti helyszínt a további veszélyek megelőzése, a vagyonvédelem biztosítása, valamint a mentés és segélynyújtás zavartalan végzése érdekében elhatároló szalaggal vagy más módon körül kell határolni és a lehetséges módon, vagy a Vasútőr Kft. vagy a rendőrség bevonásával meg kell akadályozni, hogy a munkaterületre idegen személyek bejussanak. A terület védelmét a területi főüzemirányító vagy a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító igényelheti a Vasútőr Kft. személyzetirányítójától, illetve a megyei vagy Országos Rendőrfőkapitányság ügyeletétől. 4.8.5. Minden olyan esetben, amikor a pálya elzárás nem baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása rendkívüli esemény következménye, vagy a dologi következményű baleset a kárhelyparancsnok helyszíni irányítását az Utasítás 4.2.12. pontja szerint nem teszi szükségessé, a kárhelyparancsnok eseti megbízása alapján az irányítási feladatokat a szakmai helyreállítás vezető látja el. 4.8.6. A segélynyújtás és helyreállítás közben a munkát végző egység vezetője köteles gondoskodni a munkavégzéshez szükséges világításról, védőeszközökről. Felelős az ott dolgozók élet- és testi épsége védelmében szükséges biztonsági rendszabályok meghatározásáért és betartásáért a Munkavédelmi Szabályzat alapján. 4.8.7. A helyreállítási munkák közben biztosítani kell az egészségre, testi épségre veszélytelen munkafeltételeket. A beosztottak a feladat teljesítése közben előállt veszélyhelyzetkor csak saját életük védelmében, vagy életmentésben vállalhatnak önálló elhatározással kockázatot. Az elhárításban résztvevők egymást életükben, testi épségükben nem veszélyeztethetik.

26

4.8.8. Minden olyan esetben, amikor a MÁV ZRt-n kívüli szervezet mentési, segélynyújtási vagy helyreállítási tevékenységet végez, a munkabiztonsági intézkedésekre a MÁV ZRt helyszínen lévő kárhelyparancsnoka, vagy távollétében a munkákban a vasúti szakmai összekötő vezető köteles a MÁV ZRt-n kívüli szervezet jelenlévő egysége vezetőjének a figyelmét felhívni, illetve egyeztetés szerint intézkedést tenni a biztonságos munkavégzés feltételeire, különös tekintettel a vasúti terület speciális veszélyeire. 4.8.9.Amennyiben a következmények elhárításában a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás is részt vesz, úgy tevékenységét – a vállalkozás munkavezetőjén keresztül – a szakmai helyreállítás vezető irányítja és koordinálja a kárhelyparancsnokkal. 4.8.10. A MÁV ZRt kezelésében lévő vonalakon más vasútvállalatot érintő rendkívüli esemény bekövetkezésekor a vasútvállalat képviselője (megbízottja) – a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító értesítését követően – köteles − együttműködni a MÁV ZRt rendkívüli helyzeteket kezelő irányítójával illetve a szakmailag illetékes operatív hálózati főirányítóval, fődiszpécserrel, − segíteni a következmények elhárítását, − tájékoztatást adni minden olyan rendelkezésre álló információról, amely a segélynyújtás és a következmények elhárításához – különösen a veszélyes áru azonosításához – szükséges. Egyeztetve kell dönteni amennyiben a vasútvállalat − vonatját kerülő útirányon kell közlekedtetni, − járműve megrongálódott vagy futásképtelenné vált, úgy annak továbbításáról, − vontatott járművén fuvarozott küldemény átrakása vagy veszélyes áru esetén annak átfejtése válik szükségessé. 4.9. Súlyos személysérülés és dologi következményű balesetek esetén az elhárítás általános szabályai. 4.9.1. A következmények elhárításának fontossági sorrendjét az Utasítás 4.1.2. pontja tartalmazza. Ennek megfelelően a MÁV ZRt képviseletében a kárhelyparancsnoknak a katasztrófavédelmi (tűzoltó) szervezet elhárítás vezetőjével kell egyeztetnie az elsődleges mentési feladatokat és fel kell mérnie a helyszínt a teljes körű információ megszerzése érdekében.

27

4.9.2. A MÁV ZRt kárhelyparancsnokának a katasztrófavédelmi egység vezetőjével egyeztetnie kell − a személy(ek) mentése érdekében szükséges vasúti intézkedéseket, − a tűz oltásához esetlegesen szükséges vasúti közreműködő intézkedéseket, − veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a munkabiztonsági és elhárítási intézkedéseket, − a rendőrségi szervezet bevonásával a körzet lezárását, körülhatárolását. Ellenőriznie kell, a további veszélyek megelőzése érdekében a megtett intézkedéseket, illetve azok megfelelőségét. A személyi következmények ellátásának, tűz oltásának, a környezeti és más további veszélyek megelőzésének időszakában a helyszíni munkákat a katasztrófavédelmi egység vezetője irányítja, melyhez a kárhelyparancsnoknak a MÁV ZRt részéről szükséges segítséget kell biztosítania. 4.9.3. A kárhelyparancsnoknak a következmények elhárításához ellenőriznie és tisztáznia kell, − a szakmai helyreállítás vezetők részéről tett és teendő intézkedéseket, − a forgalmi helyzetet a forgalmi összekötővel. 4.9.4. A riasztott egységek vezetői, valamint a szakmai helyreállítás vezetők jelentkezni és beszámolni kötelesek a kárhelyparancsnoknak a tett intézkedéseikről. 4.9.5. A kárhelyparancsnoknak a helyzet felmérésről, és a forgalmi akadály várható megszüntetésének idejéről, a szükséges személyszállítási és árufuvarozási intézkedésekről tájékoztatnia kell a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót és a területi főüzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító ennek alapján köteles egyeztetni a hálózati személyszállítási és árufuvarozási főirányítóval a személyszállítási és árufuvarozási feladatok ellátását a forgalmi akadály megszüntetéséig, akiknek ennek megfelelően kell a további intézkedéseiket megtenniük. 4.9.6. Nyílt vonalon történt baleset esetén a kárhelyparancsnok helyettes a kárhelyparancsnokkal egyeztetve köteles intézkedni –a forgalmi koordinátor, illetve területi főüzemirányító bevonásával- a segélynyújtó egységek kivonulására, a járművek sorrendjére, daruval szükséges jármű beemelés esetén a gémállásra. Együttesen döntenek más segélynyújtó egységek riasztására, melyről a kárhelyparancsnok helyettes rendelkezésére a hálózati gépészeti főirányító köteles intézkedni. Állomáson történt baleset esetén a helyi egyeztetést követően a forgalmi összekötő rendelkezik a vasúti járművek tolatási mozgásaira.

28

4.9.7. Amennyiben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság gépi egységeinek vagy a Magyar Honvédség eszközeinek bevonása szükséges, úgy ennek igényéről – a feladatok egyértelmű meghatározásával – a kárhelyparancsnoknak a hálózati főüzemirányítót kell értesítenie, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől, illetve az MH Katonai Közlekedési Központ diszpécser szolgálatától jogosult ezt kérni. 4.9.8. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén amennyiben a rendelkezésre álló eszközök, védőeszközök nem elégségesek a veszélyek elhárításához, vagy a szükséges intézkedések a MÁV ZRt jogosultságát és lehetőségét meghaladják, a VVESZ ügyeletes vezetője a hálózati főüzemirányítót köteles értesíteni, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől, illetve a 4.2.16. pontban szabályozottak szerint a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozástól jogosult segítséget kérni. 4.9.9 A helyszín megváltoztatására - a mentő vagy a katasztrófavédelmi egység vezetőjének az életmentés vagy tűz oltása érdekében adott rendelkezése kivételével -, bármilyen roncs, nyom eltávolítására a kárhelyparancsnok csak a rendőrségi szemlebizottság és a balesetvizsgáló bizottság(-ok) vezetőinek engedélye után rendelkezhet. A szakmai helyreállítás vezetők csak a kárhelyparancsnok engedélye alapján kezdhetik meg a következmények elhárítását. Amennyiben a helyszín megváltoztatására hatóság (rendőrség, ügyészség, közlekedésbiztonsági szervezet stb.), illetve a MÁV ZRt balesetvizsgálat vezetője nem a helyszínen adott engedélyt, úgy a baleset utáni helyzethez képest történt minden változtatást a kárhelyparancsnok, illetve a szakmai helyreállítás vezető írásban rögzíteni köteles. 4.9.10. Az elsődleges személy mentési, további veszély megelőzési feladatok után a következmények elhárításának irányítását a katasztrófavédelmi szervezet kárhelyparancsnokától a MÁV ZRt kárhelyparancsnoka veszi át (4.1.9. pont). 4.9.11. A következmények helyreállításának sorrendjét, a párhuzamosan végzendő munkákat a kárhelyparancsnok a kárhelyparancsnok helyettessel és a szakmai helyreállítás vezetőkkel egyeztetve határozza meg. Amennyiben a pálya felszabadítása, a műszaki mentés, illetve tűzveszély, vagy egyéb okból a helyszíni biztosítás a katasztrófavédelmi szervezet további közreműködését teszi szükségessé, úgy a kárhelyparancsnok ezt egyeztetni köteles a szervezet helyszíni egységének vezetőjével.

29

A helyreállítási munkák irányításánál követelmény − a feladatok egyértelmű meghatározása és kiadása, − a munka-, tűz-, környezet biztonsági feltételek biztosítása, − az egyes munkaterületek elhatárolása, − az egyes szakmai területek kapcsolódási pontjainak koordinációja. 4.9.12. A szakmai helyreállítás vezetők folyamatosan tájékoztatni kötelesek a kárhelyparancsnokot a helyreállítás helyzetéről, továbbá a szükséges eszköz- és létszámigényről a szakmailag illetékes hálózati fődiszpécsert, illetve területi diszpécsert, valamint a villamos üzemirányítókat. 4.9.13. Amennyiben a következmények teljes körű helyreállítása nem fejezhető be, de a pálya ideiglenes felszabadítása lehetővé teszi a forgalom megindítását, úgy az ideiglenes helyzetben szükséges forgalmi intézkedésekre a forgalmi összekötő –a szakmai helyreállítás vezetővel egyeztetverendelkezik. 4.9.14. Amennyiben a baleset utáni következmények elhárítása már nem igényli az üzletágak, valamint a pályavasúton belüli szervezetek közötti valamint a MÁV ZRt-n kívüli szervezetekkel a folyamatos koordinációt, a kárhelyparancsnok a további irányítási feladatot átadhatja a szakmai helyreállítás vezetőnek, melyről a területi főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót értesíteni köteles. 4.9.15. Amennyiben – a súlyos következmények miatt – a segélynyújtási és helyreállítási munkák időtartama szükségessé teszi, a munkákban résztvevők étkeztetésének, felváltásának megszervezésére a kárhelyparancsnoknak (helyettesnek) – a munkavállalókat vezénylő szolgálati hely vezetőjének bevonásával – intézkednie kell.

4.10. Dologi, nem súlyos következményű rendkívüli események helyreállítása. 4.10.1. Minden olyan dologi következményű rendkívüli esemény bekövetkezésekor, amikor személyi sérülés nem történt és a következmények helyreállítása csak egy szakterület tevékenységét igényli, a kárhelyparancsnok a szakmai helyreállítás vezetőt bízhatja meg az irányítással az Utasítás 4.2.12. pontjában szabályozottak szerint.

30

4.10.2. A 4.2.6. pontban szabályozottak szerint az eseti megbízás alapján irányítási feladatot ellátó szakmai helyreállítás vezető - felügyeli a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás által végzett helyreállítási munkákat és kapcsolatot tart a vállalkozás munkavezetőjével, - irányítja a MÁV ZRt-n belüli saját szakmai szervezet által végzett helyreállítási munkákat, - egyezteti a munkákat az állomás forgalmi vezetőjével (megbízottjával), a szakmailag illetékes operatív üzletági diszpécserrel, villamos üzemirányítóval, szükség esetén a forgalmi vonalirányítóval vagy a területi főüzemirányítóval. 4.10.3. Amennyiben a helyreállítási munkák szükségessé teszik más szakmai terület bevonását, úgy az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezetőnek az illetékes operatív területi főirányítótól, villamos üzemirányítótól, diszpécsertől kell intézkedést kérnie. 4.10.4. Ideiglenes helyreállítás esetén a szakmai helyreállítás vezető amennyiben átmeneti forgalmi korlátozás bevezetése válik szükségessé jogosult a területi főüzemirányító intézkedését kérni. 4.10.5. Az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezető felelős a munkabiztonsági feltételek és a MÁV ZRt utasításaiban a munkavégzésre, valamint annak befejezése után az előjegyzésekre vonatkozó előírások megtartásáért. 4.10.6. Baleset esetén az eseti megbízással rendelkező szakmai helyreállítás vezető is a helyszín megváltoztatására, illetve a helyreállítás megkezdésére az Utasítás 4.9.9. pontjában előírtak megtartásával adhat engedélyt. 4.11. A pálya felszabadítása személyi baleset esetén. 4.11.1. Személyi baleset esetén –amikor dologi következménye a rendkívüli eseménynek nem volt és a személy(ek) mentése műszaki segélynyújtást a MÁV ZRt részéről nem igényel- a pálya felszabadítását a rendőrségi helyszíni szemle vezetője engedélyezi a sérült ellátása, illetve a meghalt személy elszállítása után. Az állomás forgalmi vezetője (megbízottja) állomáson történt baleset esetén minden esetben, nyílt vonalon bekövetkezett esetben pedig lehetőség szerint köteles közreműködni a mentést követően a pálya felszabadításában és ehhez a forgalmi intézkedéseket megtenni.

31

4.11.2. Amennyiben a MÁV ZRt balesetvizsgálója is helyszíneli a rendkívüli eseményt, úgy a rendőrségi helyszíni szemle vezetőjével egyeztetve köteles a vonat mielőbbi továbbhaladása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. 4.11.3. Nyílt vonalon történt személyi baleset esetén –amikor az állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának) a helyszíni intézkedésre nincs lehetősége, illetve a MÁV ZRt részéről a helyszínelés azonnal nem kezdődik meg- a vonat tovább haladására a rendőrségi helyszíni szemle vezetőjének engedélye után a mozdonyvezető köteles a forgalmi vonalirányító vagy a területi főüzemirányító hozzájárulását megkérni, akinek ezt egyeztetnie kell a két állomás forgalmi szolgálattevőjével. 4.12. A Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat feladata, intézkedések a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén. 4.12.1. A VVESz feladata − veszélyes árukat szállító vasúti járművek tárolóterének, tároló tartályainak, edényeinek, szerelvényeinek rendellenes állapotából eredő szivárgások, fúvások, csepegések, szóródások megszüntetése, − veszélyes áruval rakott kisiklott kocsik rakott állapotban történő emelésekor vagy zárttéri javításánál a szakmai felügyelet ellátása, − tömörtelen tárolóedényzet, tartály javíthatatlansága vagy ideiglenes javítása esetén döntés a kocsi továbbíthatóságáról vagy átfejtéséről és a továbbítás feltételeiről, − a veszélyes anyagoknál az átfejtés végrehajtása, a biztonságos átrakás, átfejtés irányítása, − baleset következtében sérült, siklott, felborult, veszélyes áruval rakott kocsiknál a sérülés ideiglenes helyreállítása, döntés az emelhetőségről és annak végrehajtásáról, a szakmai felügyelet biztosítása, − kiömlött veszélyes áruk esetében az elsődleges felszivattyúzás és a sürgős közömbösítés elrendelése, a közömbösítő anyagok kiválasztása, a mentesítés módjának meghatározása és a mentesítés szakmai irányítása a pályagazdálkodási hálózati fődiszpécserrel egyeztetve. 4.12.2. A VVESZ szakmai irányítását hálózati szinten a Társasági Szolgáltatás Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ látja el. Ennek keretében − a készenléti szolgálatot ellátó ügyeletes vezető dönt a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító értesítése alapján, hogy az elhárítást a központi egység vagy a kirendeltség vagy szerződés (megállapodás) alapján - felügyelet biztosítása mellett - a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás végezze,

32

−

folyamatos kapcsolatot tart a kirendeltség által végzett elhárítási munka során az irányító vezetővel, − szakmai tanácsaival segíti a kirendeltség elhárítást irányító vezetőjét, illetve a pályavasút helyi jelentéstevőjét a veszélyek megelőzésében. A központi készenléti szolgálatot ellátó ügyeletes vezető – amennyiben az elsődleges információk alapján - a kirendeltség riasztására döntött, de a későbbi pontosított információk alapján szükségesnek tartja, úgy helyszíni jelenlétével köteles az elhárítást segíteni, illetve az irányítást átvenni. 4.12.3. A központi VVESz ügyeletes vezetőjének döntése szerint a VVESz kirendeltségének riasztását a hálózati gépészeti főirányító –a területi gépészeti főirányító bevonásával- végzi. 4.12.4. Amennyiben a kirendeltség a keletkezett sérülést nem tudja elhárítani, vagy nagymérvű környezetszennyeződés következett be, illetve ennek veszélye áll fenn, vagy a kirendeltség helyszínre való érkezése több időt venne igénybe, akkor az elhárítás a központi egység hatáskörébe tartozik. Nagyobb környezetszennyezés esetén a kármentesítés megkezdése a központi egység, megszüntetésére az intézkedések megtétele az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi szervezet hatáskörébe tartozik. 4.12.5. A VVESz riasztott egységének ügyeletes vezetője és beosztottjai az értesítés vétele után haladéktalanul tartoznak a helyszínre kivonulni. Az ügyeletes vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a feladatról elégséges információ áll e rendelkezésre. A VVESz ügyeletes vezetője számára ismeretlen helyszín megközelítéséhez kérheti a területi főüzemirányító útján a helyi ismerettel rendelkező munkavállaló biztosítását a kárhely szerinti szolgálati helytől. 4.12.6. A VVESz riasztott egységének vezetője röviden és tömören köteles tájékoztatni a beosztott személyzetet a feladatról és annak tervezett végrehajtásáról. Külön fel kell hívnia a figyelmet az adott eseménynél előforduló veszélyhelyzetekre, az alkalmazandó védőfelszerelésekre és magatartási szabályokra. 4.12.7. Az állomás forgalmi vezetője vagy megbízottja a bejelentés után köteles a helyszínen – esetenként a VVESz ügyeletes vezetőjének előzetes információja alapján is pl. helyszín lezárása, szomszéd vágány felszabadítása – az elhárítás előkészítését irányítani, illetve abban közreműködni.

33

4.12.8. Az elhárításnál a szolgálati hely helyszínen lévő vezetője (megbízottja) tartozik a VVESz ügyeletes vezetőjének az elhárítás mielőbbi és biztonságos elvégzése érdekében adott rendelkezéseit végrehajtani. 4.12.9. A szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles arról gondoskodni, hogy amennyiben a sérült járművek futóképesek és elvontatásuknak egyéb akadálya nincs, azokat a villamos felsővezetékkel el nem látott, ennek hiányában a feszültségmentesített vágányra állítsák, ahol az elhárítási munkák biztonságosan és akadálymentesen elvégezhetők. Ha az állomáson vontatójármű nem áll rendelkezésre, úgy ennek biztosítását a területi gépészeti főirányítótól kell kérni. 4.12.10. Ha a kiömlő anyagok élet- és vagyonbiztonságot is veszélyeztetnek vagy a környezetszennyezés nagyobb kárt okozhat, a kocsikat olyan helyre kell állítani, ahol a környezeti károk csökkenthetők. A vegyi elhárítási tevékenységgel egyidejűleg tilos egyéb olyan helyreállítási munkákat végezni, melyek az elhárítást zavarják, vagy újabb veszélyhelyzetet jelenthetnek. 4.12.11. Amennyiben a körülmények indokolják, a VVESz ügyeletes vezetője kérheti a további veszélyek megelőzése vagy a terület lezárása, kiürítése, személyek eltávolítása érdekében a területi főüzemirányítón keresztül a megyei (budapesti) Rendőrfőkapitányság, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködését. 4.12.12. Folyadékoknál, szilárd anyagoknál, a levegőnél nehezebb gázoknál és gőzöknél a sérült kocsit lehetőleg olyan helyre kell állítani, hogy a veszélyeztetett területen akna, gödör, mélyedés ne legyen. 4.12.13. A veszélyövezetet a szélirány és a szélsebesség figyelembevételével kell kijelölni és lezárni, biztosítva, hogy a sérült, csepegő, vagy tömítetlen, illetve nyitott töltő, vagy lejtő szerkezetű kocsik körzetébe illetéktelen személyek ne jussanak be. Figyelembe kell venni az esetleges lakó-, ipari-, közlekedési objektumokat is a veszélyeztetés elkerülése érdekében. 4.12.14. A kivonuló egység vezetője felelős: − az egység a legrövidebb időn belül és a legrövidebb útvonalon a kárhelyre érkezéséért, − az egység vezetője által kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert anyagok esetében a segédletekből, ennek hiányában a feladótól vagy az

34

−

átvevőtől az anyag tulajdonságaira, az alkalmazott elhárítási módra és eszközökre vonatkozó ismeretek megszerzéséért, az elhárítás előkésztéséért (pl. közömbösítő anyagok helyszínre szállítása, vontatójármű, védőkocsi, ahol lehetséges, kocsifűtéshez gőzszolgáltatás igénylése, stb.).

4.13. A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának elhárítása. 4.13.1.A helyszínre érkezés után a VVESz ügyeletes vezetője a kapott információkat a helyszínen köteles kiegészíteni a veszélyhelyzet körülményeire és az elhárítás módjára vonatkozó adatokkal. 4.13.2. Amennyiben a baleset következtében veszélyes áruval rakott kocsi sérült, kisiklott vagy felborult és a VVESz biztonsági felügyeletet lát el, úgy a kárhelyparancsnoknak a VVESZ ügyeletes vezetőjének vegyiés tűzvédelmi vonatkozású észrevételeinek kötelező figyelembevételével kell a segélynyújtási, elhárítási munkákat szervezni és irányítani. A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a kárhelyparancsnoki feladatokat a további veszélyek megszüntetéséig a VVESz ügyeletes vezetője látja el. 4.13.3. A VVESz ügyeletes vezetője –a nem baleseti következményként történt veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén- folyamatosan tartozik tájékoztatni a munkák menetéről, a befejezés és normál üzem felvételéről, várható időpontjáról a területi főüzemirányítót, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót. 4.13.4. A nem baleseti következményként történt veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a VVESz ügyeletes vezetőjének a munkák főbb mozzanatait időadatokkal fel kell jegyeznie és azt a Balesetvizsgálati Utasítás 16.sz. melléklete szerinti jelentéshez csatolni. 4.13.5. A VVESz ügyeletes vezetője a helyzet felmérése és az időjárási viszonyok alapján intézkedik a munkaerőváltás lebonyolítására, annak figyelembevételével, hogy a munkák folyamata ne szakadjon meg. 4.13.6. Amennyiben -a VVESZ mérései alapján- a munkaterületen mérgező anyagok, vagy légterében egészségre ártalmas gázok tűréshatáron felüli töménységben mutathatók ki, a megfelelő számú egyéni védőfelszerelés biztosítását a VVESz ügyeletes vezetőjének vagy a kárhelyparancsnoknak a hálózati főüzemirányítón keresztül kell kérnie az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeletétől (4.9.8 pont).

35

4.13.7. A VVESz ügyeletes vezetője az elhárítási munkák befejezés után a vasúti kocsikkal kapcsolatos teendőket, a terület mentesítésének szükségességét a forgalmi szolgálattevőnél a fejrovatos naplóba köteles bejegyezni és a területi főüzemirányítónak jelenteni. 4.13.8. Ideiglenes javítás esetén gondoskodni kell arról, hogy a szolgálatban lévő kocsivizsgáló a javított kocsit megfelelő módon bárcázza le. 4.13.9. Sikertelen elhárítás esetén a VVESz addig nem hagyhatja el a helyszínt, amíg a sérült kocsi (k) megfelelő őrzéséről - az árufuvarozási hálózati főirányítóval vagy a Vasútőr Kft. személyzetirányítójával történt egyeztetés alapján - nem gondoskodott, vagy a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás az elhárítást nem fejezte be. A terület mentesítésekor – szükség esetén – az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály a VVESz szakfelügyeletét kérheti. 4.13.10. A környezetvédelmi mentesítés részletes szabályait külön utasítás tartalmazza. 4.14. A tűz oltása és a tűzoltó vonat, vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítására a riasztás szabályai. 4.14.1 A MÁV ZRt üzemi területén – a kézi eszközökkel a munkavállalók által elhárítható tűzesetek kivételével – a tűzesetek oltását a Katasztrófavédelmi Igazgatóság területi egysége (tűzoltóság) végzi. A tűzoltó egység riasztását - az esemény jelentése alapján - a területi főüzemirányító köteles kérni a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletétől. 4.14.2. A tűzoltás helyszíni vezetője, illetve a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyelete vagy az Igazgatóság ügyelete kérheti a hálózati, illetve területi főüzemirányító intézkedését a tűzoltó vonat vagy vízszállító kocsi helyszínre továbbítására a riasztást − a MÁV ZRt területén történt tűzeset oltásához, − a MÁV ZRt területén kívüli tűzeset oltásához, − veszélyes anyag, áru hűtéséhez. A veszélyes anyag, áru hűtéséhez a tűzoltóvonat illetve vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítását a VVESz ügyeletes vezetője is kérheti a hálózati vagy a területi gépészeti főirányítótól. 4.14.3. A hálózati illetve területi gépészeti főirányító az értesítés alapján köteles a tűzoltóvonat vagy vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbításának riasztására az intézkedéseket megtenni, és ehhez vontatójárművet biztosítani.

36

4.14.4. A kivonulásra, a helyszíni munkabiztonsági feltételekre az Utasítás 4.7 és 4.8 pontja szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. 4.14.5. A tűzoltóvonatok és vízszállító tartálykocsik állomásítási helyeit, a 4. sz. melléklet tartalmazza. 5. Hatálybaléptetés 5.1. Az Utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. 5.2. Az Utasítás hatályba lépésével a 8/2005.(III.4. MÁV.Ért.9). sz. utasítással módosított 14/2003.(X.24. MÁV Ért 43.) Vig.sz. utasítás 4.5. pontjai és a 4.sz. melléklet hatályát veszti. A 4.6., 4.7., 4.8., 4.9. és 4.10. pontok 4.5., 4.6., 4.7., 4.8. és 4.9. pontokra, az 5.sz. melléklet 4.sz. mellékletre módosulnak.

1. sz. melléklet Kivonat a BM-Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV Rt közötti 2305/T/2003. sz. Együttműködési megállapodásból BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG és a MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRt VEZÉRIGAZGATÓSÁGA együttműködési megállapodást köt. 1.

Általános – mindkét félre vonatkozó rendelkezések

1.1

A területi (helyi) értesítési, riasztási és intézkedési kötelezettségeken túlmenően a BM OKF Főügyelete és a MÁV ZRt Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója kölcsönösen tájékoztatja egymást a MÁV ZRt területén bekövetkezett mindazon – területi szerveik által jelentett – rendkívüli eseményekről, melyek következtében - az életmentési feladatok, - a tüzek oltása, - a jelentős vagyoni kár felszámolása, a további veszélyek megelőzése, illetve a helyreállítás segítése, - a veszélyes áruk (RID szerinti) ellenőrizetlen szabadba jutása a katasztrófavédelem polgári védelmi szervezeteinek, a hivatásos önkormányzati-, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok erőinek, eszközeinek igénybevételét szükségessé teszik, illetve – a MÁV ZRt területén kívüli esetben – a mentéshez a MÁV ZRt segélynyújtó és elhárító egységeinek a közreműködése szükséges.

1.2

Kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról, az országban igénybe vehető főbb segélynyújtó és műszaki mentő eszközeikről, berendezéseikről, amelyek alkalmasak a MÁV ZRt területén, illetve azon kívül előforduló rendkívüli események következményeinek elhárításához.

1.4

Kölcsönösen és térítésmentesen biztosítják egymás részére – a tűzoltóság igénybevétele esetén a körzethatáron belül történt esetben – az élet-, és vagyonmentéshez, valamint a kárelhárításhoz a szaktanácsadók, valamint a speciális eszközök, tűzoltószerek, műszaki berendezések, védőruhák, anyagok igénybevételét. A mentő és elhárító egységeknek a körzethatáraikon kívül történt igénybevétele esetén a költségeket egymás részére megtérítik.

2.

A BM OKF vállalja

2.1

A kárhelyen a személyek mentését és a további veszélyek megelőzését a tűzoltásvezető irányítja, és gondoskodik a MÁV ZRt kárhelyparancsnokának (elhárítás vezetőjének) megfelelő informálásáról, illetve a MÁV ZRt részéről szükséges segítségnyújtási igényéről. Az együttesen végzett mentési és elhárítási munkák esetén kölcsönösen egyeztetik a kárfelszámolás érdekében szükséges feladatok végrehajtását.

2.2

Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az illetékes megyei közgyűlés elnökénél (főpolgármesternél) kezdeményezi a területi kárfelszámolási szakszolgálat parancsnokság keretében létrehozott szakalegységek bevonását a veszélyeztetett vasúti területen dolgozók és a lakosság gyors riasztásába és informálásába, valamint a védelmi feladatok végrehajtásába.

2.3

A Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS-ok) segítséget nyújtanak a vasúton fuvarozott, illetve tárolt fokozottan veszélyes anyaggal bekövetkezett rendkívüli eseményeknél az anyag azonosításához, és ehhez vegyész szakértőt biztosítanak, továbbá közreműködnek közvetlen életveszély esetén a mentésben, az elsősegélynyújtásban, a károk felmérésében, kiterjedésének megelőzésében (csökkentésében,), mentesítésében.

3.

A MÁV ZRt vállalja

3.1

A bekövetkezett súlyos következményű vasúti balesetekről, tűzesetekről katasztrófát okozó veszélyes anyagok szabadba jutásáról, amikor a személyi sérüléshez, nagy értékű dologi kár elhárításához a tűzoltóság, illetve a polgári védelem segítsége szükséges, a MÁV ZRt Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója haladéktalanul értesíti a BM OKF főügyeletét, a terület i főüzemirányító vagy a MÁV ZRt Védelmi Bizottsága pedig az OKF területileg illetékes ügyeletét.

3.2

A MÁV ZRt Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója a BM OKF főügyeletének igényére – a MÁV ZRt területén kívül történt rendkívüli esetben is – riasztja: a veszélyes anyag ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a MÁV Vegyi Elhárító Szolgálatát, súlyos következményű baleset és más rendkívüli esetben a MÁV mentő és segélynyújtó egységét, a vasúti pályához közeli tűzesetek oltásához a MÁV tűzoltóvonatát, amely segítséget nyújt a mentési (oltási) és védelmi feladatok ellátásához.

3.3

A MÁV ZRt területén kívüli káresetekben – amennyiben a mentés és elhárítás a katasztrófavédelmi szervezet (a tűzoltóság, illetve a polgári védelmi szervezet) feladatkörébe tartozik – az elhárítás vezetője gondoskodik a vasúti műszaki mentő segélynyújtó, illetve vegyi elhárító egység vezetőjének tájékoztatásáról, segítségnyújtási igényéről, és kölcsönösen egyeztetik a kárfelszámolás érdekében szükséges feladatok végrehajtását.

2. sz. melléklet A KÁRHELYPARANCSNOK és HELYETTES FELADATAI A kárhelyparancsnok és helyettes feladatai összefoglalva az alábbiak: 

Tájékozódjon a káresemény helyszínére indulása előtt a területi főüzemirányítótól a rendelkezésre álló információkról, a következményekről, az elsődleges intézkedésekről, riasztásról.



Személyek mentése esetén intézkedjen a tűzoltóság és a mentők igénye szerint a szükséges személyi vagy műszaki segítségnyújtás biztosítására.



Tájékozódjon a bekövetkezett esemény helyszínén és mérje fel a helyreállításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.



Egyeztesse és koordinálja a feladatokat a szakmai helyreállítás vezetőkkel, forgalmi összekötővel, illetve a MÁV ZRt-n kívüli szervezetekkel és döntsön az elvégzendő munkák sorrendjéről. A kárhelyparancsnok utasítását az elhárításban résztvevőknek maradéktalanul végre kell hajtani.



Folyamatosan működjön együtt a balesetvizsgáló bizottsággal, illetve a helyszínelést végző hatóságokkal.



Egyeztesse és koordinálja a feladatok végrehajtását a forgalmi összekötővel és vegye figyelembe a forgalmi igényeket.



Intézkedjen a további segélynyújtó és elhárító egységek, eszközök kirendelésére, az elhárítási munkák biztosításához.



Tartson folyamatos kapcsolatot a hálózati és területi főüzemirányítóval, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval, az üzletági hálózati operatív fődiszpécserekkel, villamos üzemirányítókkal, adjon rendszeres tájékoztatást az elhárítási munkák állásáról.



Szükség esetén az üzletági operatív főirányítón, fődiszpécsereken, villamos üzemirányítókon keresztül kezdeményezze a külső vállalkozások, MÁV Kft-k bevonását a helyreállításba.



Szükség esetén kezdeményezze a katasztrófavédelmi szervezet és a honvédségi erők közreműködését az elhárítási munkákban.



A helyreállítási munkák során intézkedjen a szükséges forgalomkorlátozások előjegyeztetésére, útátjárók, műtárgyak lezárására, vágányzár, lassújel, vagy felsővezetéki berendezéssel ellátott pályán a feszültség-mentesítés bevezetésének elrendelésére.



Fordítson figyelmet a személy-, áru,- vagyonbiztonsági szempontok érvényesítésére.



Gondoskodjon a biztonságos munkavégzés feltételeiről, valamint hosszabb elhárítási idő esetén az elhárításban résztvevő állomány étkeztetésének, pihentetésének, váltásának biztosításáról.

3. sz. melléklet A területi főüzemirányítók által vezetett adatlap a rendkívüli esemény következményeiről 1.) A rendkívüli esemény helye:

állomás ………………………………………………. állomásköz ………………… szelvény ……………... időpontja ………………….………………………….

2.) Sérültek száma: ………………… (megfelelő aláhúzandó) Kiszabadításukhoz műszaki mentés szükséges nem szükséges. 3.) A megrongálódott pálya megközelítő hossza ………………….., megrongálódott kitérők száma: ……………. 4.) A baleset egyenes vagy íves pályaszakaszon, bevágásban, töltésen, sík pályaszakaszon, esetleges műtárgyon (alagútban, hídon) történt. (megfelelő aláhúzandó) 5.) A megrongálódott felsővezetéki berendezés megközelítő hossza ……………….. oszlopok száma:……………….. 6.) Kisiklott vontatott járművek száma: személykocsi…………… teherkocsi ……………. Ebből: felborult…………….. 2 tengelyes…………...4 tengelyes….………. oldalára dőlt…………….. 2 tengelyes…………...4 tengelyes…..……… keresztbe fordult…………….. 2 tengelyes…………...4 tengelyes…..……… 7.) Kisiklott vontatójármű típusa: …..…………. munkagép típusa: …………………. 8.) Veszélyes áruval rakott kocsi sérült: ……………… RID száma: ………………… 9.) Két vágányú pályán a másik vágányon a vonatközlekedés

fenntartható, nem tartható fenn. A másik vágányon a közlekedés nem tartható fenn a siklott járművek pálya megrongálódása, egyéb ………………… okok miatt.

10.) Áruval rakott kocsi kisiklása, rongálódása esetén az áru leesett, az áru fajtája ……………………..…. szétszóródott, az áru fajtája ………………… a konténer leesett, elmozdult, keresztbe fordult. 11.) Veszélyes áruval rakott …………….. db kocsi sérülése esetén:

szivárog csepeg ömlik.

12.) A veszélyes áruval rakott kocsi sérülése esetén: környezetszennyezés van, nincs tűzveszély van, nincs robbanás veszély van, nincs személyi veszélyeztetettség van, nincs

13.) A helyszín megközelíthetőségére vonatkozó információk: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 14.)Egyéb megállapítás: …………………………...……………………………………………………………… ………...………………...………………………………………………………………. ………………………..…………………………………………………………………. ……………………………..……………………………………………………………. ………………………………..…………………………………………………………. 15.) A jelentésig tett intézkedés: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. 16.) Az adatokat közölte (név, beosztás, időadat): ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………..

…………………………200…. ……… ………

adatokat vette:

……………………………… aláírás

4. sz. melléklet

A baleseti segélynyújtó vasúti vegyi elhárító egységek, tűzoltó vonatok és vízszállító tartálykocsik telepítési helyei

Telepítési hely

Bp-Ferencváros

Bp. Salgótarjáni u. Dunai Finomító Székesfehérvár

Győr

Szolnok

Miskolc

Dombóvár Szombathely Celldömölk Szeged Békéscsaba Debrecen Püspökladány

Záhony

A rendelkezésre álló egységek felsorolása - közúti-, vasúti segélynyújtó UNIMOG gépjármű (KVSU-01) - vasúti segélynyújtó szerelvény - MD-603 psz. vasúti segélynyújtó daruszerelvény - tűzoltóvonat - Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat Központi Egysége - VVESz kirendeltség - közúti segélynyújtó gépkocsi - vasúti segélynyújtó szerelvény - MD 1250 sor. vasúti segélynyújtó daruszerelvény - vízszállító tartálykocsi - vasúti segélynyújtó szerelvény - vízszállító tartálykocsi - közúti segélynyújtó gépjármű - vasúti segélynyújtó szerelvény - KRC 1220 sor. vasúti segélynyújtó daruszerelvény - tűzoltóvonat - közúti segélynyújtó gépjármű - vasúti segélynyújtó szerelvény - MD-605 psz. vasúti segélynyújtó daruszerelvény - VVESz kirendeltség - vasúti segélynyújtó szerelvény - MD-604 psz.vasúti segélynyújtó daruszerelvény - tűzoltóvonat - VVESz kirendeltség - közúti segélynyújtó gépjármű - vízszállító tartálykocsi - közúti segélynyújtó gépjármű - vízszállító tartálykocsi - vasúti segélynyújtó szerelvény - VVESz kirendeltség - közúti segélynyújtó gépjármű - VVESz kirendeltség - vasúti segélynyújtó szerelvények (normál és széles nyomtávú) - VVESz kirendeltség - vízszállító tartálykocsi (2 db normál, és 1 db széles nyomtávú kocsi)

5. sz. melléklet

Irányelvek a következményektől függően alkalmazandó műszaki mentő és segélynyújtó egységekre Műszaki mentő és segélynyújtó eszközök 1. Állomási vágány hálózat: - folyó vágány siklott jármű - váltókörzet egyszerű siklás - váltókörzet több kocsi siklása - kis állomás, kevés vágány - kis távolságban keresztmező

HIDR. EMELŐ

MD 600

MD 1250 és KRC 1220

+ + x

+

+ +

x

-

+ +

+ -

x -

+ x

x +

x

+ +

2. Nyílt vonali vágány hálózat: Egy vágányú pályán: - egy kocsi siklott - több jármű siklott - nagy túlemelés, több jármű Kettő vagy több vágányú pályán: - egyik vágányon egy kocsi - egyik vágányon több kocsi - mindkét vágány több kocsival zárva 1. és 2. területen a siklott járművek tömege, rakományának helyzete: - könnyű, kevés jármű, sínhez közel - mozdony keresztbefordulva - rakott jármű mindkét oldalon besüllyedve - könnyű jármű vágánytól távol - rakott, nehéz vágánytól messze - jármű pályaszint alatt /töltéshez viszonyítva/ - könnyű jármű felborulva - rakott, nehéz jármű felborulva - több könnyű jármű egymáson - több jármű és rakomány egymáson

+ X

+ + -

+ + +

-

+

+ +

Több egység egyidejű munkája

A táblázat jelölései a következők: + a használat egyértelműen kedvezőbb, x vagylagosan választható, - egyértelműen kizárható. A vasúti eszközökön kívül figyelembe veendők a 10. sz. mellékletben foglaltak.

6. sz. melléklet

Vasúti járműves daruk jellemző paraméterei, terhelési táblázatai EDK 300 – MD 600 sorozatú vasúti járműves daru 4,8 m

TERHELÉSI TÁBLÁZAT * I.

II.

III.

5,5 m

60

30

17

6,0 m

52

27

15

7,0 m

42

23

12

8,0 m

33

19

10

9,0 m

27

17

8

10,0 m

23

15

7

11,0 m

21

13

6

17,5 tonna

12,0 m

18

11

5

603 psz.- ig

80,0 km/h

13,0 m

16

9

4

604 psz.- tól

100,0 km/h

11,0 m

14

8

3

O

4,8 m

GÉMKINYULÁS

Vágány tengely forgócsap

Állítható darutámaszok Daru paraméterek: Max. emelőképesség* / forgócsaptól 5,5 méterig/: Daru hossza / daru 10,85 m + gémtartó kocsi 14,0 m/: Tengely terhelés: Eng. max. vontatási sebesség:

60,0 tonna o 24,85 méter

Max. önjáró sebesség:

6,0 km/h

Bejárható ívsugár /min. /:

120 méter

* A daru terhelhetőségét a változtatható gémállás miatt, a felvett ellensúlyok db száma és a megválasztott kitámasztási mód alapján lehet meghatározni, amelyet a kezelési utasítás tartalmaz.

I. Kitámasztva, 360 o körülfordulással II. Szabadállás, vágány tengelytől +/- 10 o kifordulásig III. Szabadállás, 360 o körülfordulással

RAJZ

6/2

8. sz. melléklet

Vasúti járműves daruk jellemző paraméterei, terhelési táblázatai KRC 1220 TÍPUSÚ VASÚTI JÁRMŰVES DARU A

30 o + 30 o

VÁGÁNY TENGELY

Állítható darutámaszok kitámasztási méretei /m/

B

ÁLLÍTHATÓ DARUTÁMASZOK

o

FORGÓCSAP

ALAP

I.

II.

III.

A

11,6

11,2

10,4

B

4,0

5,0

6,0

A daru paraméterei: Max. emelőképesség*:

vágány tengelyhez képest

+/ - 30 30

Ellensúly kinyúlási távolság:

o

150,0 tonna

o

és 90

o

között

125,0 tonna

/ min. = alaphelyzet ütközőig /

7,0 méter

/ max. /

12,6 méter

Daru hossza / ellensúly kocsi 20,0 m + daru 14,0 m + gémtartó kocsi 20,0 m /:

54,0 méter

Daru tengelyterhelés:

16,0 tonna

Ellensúly kocsi tengelyterhelése:

18,0 tonna

Eng. max. vontatási sebesség:

120,0 km/h

Max. önjáró sebesség:

20,0 km/h

Bejárható ívsugár / min. /:

80.0 méter

* A daru terhelhetőségét, az emelőképességét és az emelést a számiitógépes rendszer ellenőrzi, felügyeli. A kiépítési mód megválasztását – a terhelés és az emelési távolság figyelembe vételével - az erre kiképzett és vizsgázott kezelő személyzet határozza meg.

RAJZ

8/2

MÁV KRC 1220 SOROZATÚ VASÚTI JÁRMŰVES DARU TERHELÉSI TÁBLÁZATA

Kitámasztási szélesség A gém kifordulási szöge Távolság a forgócsaptól 8,0 m 9,0 m 10,0 m 11,0 m 12,0 m 13,0 m 14,0 m 15,0 m 16,0 m 17,0 m 18,0 m 19,0 m 20,0 m 21,0 m 22,0 m 23,0 m 24,0 m 25,0 m 26,0 m 27,0 m 28,0 m

Távolság az Ütköző előtt 1,0 m 2,0 m 3,0 m 4,0 m 5,0 m 6,0 m 7,0 m 8,0 m 9,0 m 10,0 m 11,0 m 12,0 m 13,0 m 14,0 m 15,0 m 16,0 m 17,0 m 18,0 m 19,0 m 20,0 m 21,0 m

Alap III. 6, 0 m ± 30˚

360˚

Alap II. 5, 0 m ± 20˚

360˚

Alap I. 4, 0 m ± 15˚

360˚

Szabadon álló ± 3˚

MEGENGEDETT TERHELÉS /tonna/ 150,0 145,0 130,0 118,0 108,0 100,0 93,0 87,0 81,5 76,5 72,0 67,0 62,0 54,0 49,0 46,0 43,5 40,0 38,0 36,5 35,0

125,0 101,0 85,0 73,5 64,0 57,0 51,0 42,0 40,0 38,0 35,0 32,5 31,0 27,5 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 17.0 15,5

150,0 145,0 130,0 118,0 108,0 100,0 93,0 87,0 81,5 76,5 72,0 67,0 62,0 54,0 49,0 46,0 43,5 40,0 38,0 36,5 35,0

97,0 81,0 69,0 60,0 53,0 47,0 42,0 34,0 33,0 31,5 29.0 26,5 24,5 23,0 21,0 19,0 18,0 16,5 15,0 14,0 13,0

150,0 145,0 130,0 118,0 108,0 100,0 93,0 87,0 81,5 76,5 72,0 67,0 62,0 54,0 49,0 46,0 43,5 40,0 38,0 36,5 35,0

50,0 50,0 50,0 48,0 42,5 38,0 34,0 28,0 26,5 25,5 23,0 21,5 19,5 12,0 11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0

115,0 103,0 94,5 87,0 84,0 80,5 75,0 65,5 61,5 58,0 54,5 51,5 49,0 46,5 44,0 42,0 40,0 38,0 36,5 35,0 33,0 8/3

9. sz. melléklet

LUCAS HIDRAULIKUS EMELŐRENDSZER ISMERTETÉSE ALAP EMELÉSI MŰVELETEK: 1. SÍKLOTT VASÚTI JÁRMŰ EMELÉSE EGYPONTON, TELESZKÓPEMELŐVEL és VÍZSZINTES MOZGATÁSA VÁGÁNYTENGELYBE

Teleszkópemelő

Összeszerelt emelő-áthidaló gerendák Vízszintes mozgást biztosító hidraulikus eltoló henger

2. SIKLOTT VASÚTI JÁRMŰ EMELÉSE KÉTPONTON TELESZKÓPEMELŐKKEL és VÍZSZINTES MOZGATÁSA VÁGÁNYTENGELYBE

Vezérlőasztal villamos aggregátorral

Görgős kocsik

Hidr. eltoló henger Teleszkópemelők Összeszerelt emelő – áthidaló gerendák / 2,2 + 1,1 / 9/2

LUCAS HIDRAULIKUS SÍNREHELYEZŐ EMELŐRENDSZER TELESZKÓPEMELŐI

Teleszkóp emelők HP 50/T 185R HP 50/T 400R HP 65/T 400R HP 25/T 450R

Menny /db/

Emelőképesség /tonna/

2

100 / 50

2

100 / 50

2

160 / 67, 5

1

63 / 25

Lökethossz /mm/ 78 + 87 = 165 195 +205 = 400 200 + 200 = 400 220 / 230 = 450

Súly /kg/ 24 41 63 23

9/3

10. sz. melléklet

A Katasztrófavédelmi Igazgatóságoktól igényelhető műszaki mentő eszközök és az országos rendszerben működő Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS) és Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat (VFSZ) működési területe

Telepítési hely Budapest Szolnok Miskolc Debrecen Szeged Pécs Veszprém Győr Zalaegerszeg

-

Műszaki mentő bázis felszerelései közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer közúti daru műszaki mentő és vegyi elhárító konténer

A gépjárművek főbb jellemzője és felszerelése: 1.) Az autósdaruk maximum terhelhetősége 4 m gémbenyúlás mellett 30 t. 2.) A műszaki mentő konténer felszerelése: - áramfejlesztő - hidraulikus emelő (max. 20 t-ig) - kézi szerszámok (gyorsvágó, láncfűrész, hidraulikus feszítő-vágó készlet stb.) 3.) Vegyi elhárító konténer felszerelése: - áramfejlesztő - szikramentes szerszámkészlet - kézi szerszámok - hordó és tömlőszivattyú - mentesítő felszerelések - meteorológiai jelző és mérőeszközök - vegyvédelmi ruha - légzésvédelmi felszerelések

2

(megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok székhelyén)

VFCS-k és VFSZ-ek Működési terület

Kecskemét

Bács-Kiskun megye

Pécs

Baranya megye

Miskolc

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Szeged

Csongrád megye és Békés megye

(Csongrád megyei VFCS) Székesfehérvár

Fejér megye

Debrecen

Hajdú-Bihar megye

Eger

Heves megye

Győr

Győr-Moson-Sopron megye

Szolnok

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Tatabánya

Komárom-Esztergom megye

Salgótarján

Nógrád megye

Kaposvár

Somogy megye

Nyíregyháza

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szekszárd

Tolna megye

Szombathely

Vas megye

Veszprém

Veszprém megye

Zalaegerszeg

Zala megye

Budapest (Fővárosi VFCS, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, FPVI Bázisán)

Pest megye

Budapest (VFSZ, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Bázisán, FTP Ügyelet riasztásával)

Budapest Főváros (Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, FTP elsődleges működési körzetével azonos terület)

Szakfelszerelések, alkalmazhatóság Mikrometeorológia, Gázkoncentráció mérés, Sugárzásmérés, Biológiai mintavevők, Bőr- és légzésvédők, Hírforgalmi és adatfeldolgozó eszközök, Áramfejlesztő, Mentesítő (fertőtlenítő) felszerelés (3 fő részére), Lakosság-tájékoztató eszközök. 3 fős állomány: csoportvezető (vegyész), technikus, gépjárművezető Feladatuk: a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelmének érdekében felderítés, szakértői feladatok ellátása, lakosságtájékoztatás, az elsődleges beavatkozók (tűzoltók) védelme, kárhelyparancsnok alárendeltségében szakértői feladatok végzése.

Telepítési hely