KÖZLEMÉNYEK
A M AGYARORSZÁGI ÖNGYILKOSSÁGOK TÖRTÉNETÉHEZ
DR. B Ö SZ Ö R M ÉN Y I EDE A z ö n g y ilk o sság o k m a g y a ro rsz á g i tö r té n e té re v o n atk o zó e re d m é n y e im e t le g in k á b b s a já t a d a tg y ű jté s e im a la p já n közlöm . A z a d a to k a t e lső so rb a n a 19. század ró l g y ű jtö tte m , elő szö r H ó d m e ző v á sárh e ly e n , a h o l m in d e g y ik v a llá s fe lek ez et h a lálo z á si és ö n g y ilk o sság i a d a ta it m e g k a p ta m egészen 1945-ig, a re f o r m á tu so k é it 1974-ig. A 19. sz á z ad ró l ezek en k ív ü l m e g fo n to la n d ó k a T a fe ln a d a tai, fig y e le m b e v e e n d ő k B u d a p e st 1874-től k ö zö lt ö ssz e síte tt a d a ta i. A z a d a to k a k ö v etk ez ő fe le k e z e ti a n y a k ö n y v e k b ő l v a ló k : R e fo rm á tu s o k : M akó 1801— 1910. S zen te s 1804— 30, 55— 66. S zeged 1859— 1908. K ecsk em ét. K is ú jsz á llá s, B u d a p e st (K álv in tér), Ó b u d a, G yöngyös 1801— 1900. D eb re c en 1851— 69.1 V é rte s a lja 25 fa lv á n a k a n y a k ö n y v e , 4 tis z á n tú li fa lu , 2 b a ra n y a i. K ösd (P est m.) 1801— 1900, S z a lk s z e n tm á rto n 1801— 1910, E d e lé n y 1861— 1900, M ező k e re sz te s 1861— 1945. R é sz b e n h iá n y o s a d a to k k é ső b b rő l is. R ó m a i k a to lik u s o k : M akó 1834—60, C so n g rád 1825— 1900. S zeged A lsó v áro s 1801-—94, B e lv áro s 1801—'85. K e c sk e m é t 1856— 90. G yöngyös F e re n c e s p lé b á n ia 1852— 1903. M in d sz e n t (C song rád m.) 1851—90. V ál (F e jé r m.) 1871— 1900. G örög k e le tie k : S ze ged, S zőreg 1851— 1966. M a g y a rc sa n á d 1866— 1951. S zen te s 1854— 1890. E rcsi g. k át. 1837— 1900. (S zerb ek és ro m á n o k ). B u d a p e st, M a g y a r O rth o d o x A d m in is z tra tú ra 1870— 1975. M iskolc 1838—-1974. K e c sk e m é t 1861— 95. E v a n g é lik u so k : T o rd a s és sz ó rv á n y a i. A le g tö b b a n y a k ö n y v k ö zli az ö n g y ilk o s n em ét és k o rá t is. T ö b b a n y a k ö n y v ro n g á lt á lla p o tb a n v a n , évek, n é h o l é v tiz e d e k h iá n y o z n a k ; v a n a m e ly ik h e ly e n k in t m a jd n e m o lv a s h a ta tla n . A m in t lá th a tó , jóval tö b b re fo rm á tu s a n y a k ö n y v a d a ta i á lla n a k re n d e lk e z é sre , m in t m ás felek ezetű ek é. E n n e k e lle n é re az a d a to k elég b ő ség esn ek tű n n e k , k ü lö n ö se n a re f o rm á tu s— K atolikus ö ssze h a so n lítá sra . Ö n g y ilk o ssá g o k 1800 e lő tt B á r az a n y a k ö n y v e k e t az e g y h á z a k m á r á lta lá b a n az 1720-as, r e f o rm á tu so k n á l az 1740-es é v e k tő l v e z ették , a 18. sz ázad i b eje g y z ése k elég h ián y o sak , a h a lá lo k ro v a t tö b b n y ire m ég n e m szerep el, a k a to lik u s o k n á l in k á b b a (h alo tti) szen tség ek k e l e llá to tt (p rovisus) ro v a t v a n k itö ltv e , re fo rm á tu s o k n á l a te m e té s m ó d ja : lelkész, k á n to r. De a re n d k ív ü li h a lá ln e m e k e t, s ily en az ö n g y ilk o sság is, m ég is följeg y zik . Az ö n g y ilk o sság o k a n y a k ö n y v i k u ta tá s á t m é g se m te r je s z te tte m ki a 18. sz á za d ra , m e r t a m eg v izsg ált, k éső b b igen n a g y ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g ú v á ro s o k b a n e k k o r m ég alig v a n ö n g y ilk o sság . H ó d m ez ő v á sá rh e ly en . K ec sk e m é te n és S zeg ed en fé l é v sz á z a d n á l h o sszab b idő a la tt m in d ö ssze 13 ö n g y ilk o s a d a ta i sz e re p e ln e k az a n y a k ö n y v e k b e n . A z é rté k e k u g rá s sz e rű e n e m e lk e d n e k M ak ó n , a re fo rm á tu s o k n á l 1821— 1830 k ö zö tt 16 fé rfi és 18 nő, 1831— 40 k ö z ö tt 19 fé rfi és 20 nő ö n g y ilk o st t a l á lu n k . S zeged B e lv áro s (k ato lik u so k ) és H ó d m e z ő v á sá rh e ly a d a ta in a k e m e lk e dése is 1825-től k ezd ő d ő le g é rz é k e lh e tő . K e c sk e m é t és K isú jsz á llá s re fo rm á tu s ö n g y ilk o s a d a ta i az 1830-as, ille tő le g 1840-es é v tiz e d e k b e n m a jd n e m 100% -os e m e lk e d é st m u ta tn a k az előző é v tiz e d h e z k ép est.
K Ö Z L E M É N Y E K
479
1. ö n g y ilk o s s á g o k a z 1801— 1850 id ő sza k b a n Самоубийства в период 1801— 1850 гг. S u ic id e s in th e 1801— 1850 p erio d M egnevezés ( 1)
1. C so n g rád m egye, re fo rm á tu so k 2. ö ssz e s h a lo tt 3. ö n g y ilk o so k szám a a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0) 4. K ecsk em ét, K isú jszá llá s, Ó buda, G yöngyös, re fo rm á tu so k 5. ö ss z e s h a lo tt 6. ö n g y ilk o so k szám a a h a lo tta k a r á n y á b a n (% 0) 7. C so n g rád m egye, k a to lik u so k 8. ö ss z e s h a lo tt 9. ö n g y ilk o so k szám a a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0)
1801— 1810
1811— 1820
1821— 1830
10 346 13 739 15 948 9 15 40 0,83 1,09 2,5 6 222
5 991
0 0
6
6 955 4 0,57
1,0
6 658 5 0,75
6 816 9 1,3
1831—
1841—
1840
1850
13 607 15 136 47 53 3,45 3,5 8 244 15 1,8
8 195 30 3,6
9 042 16 831 22 090 39 53 49 4,31 3,15 2,22
M e g je g y zé s: A C so n g rád m eg y ei re fo rm á tu s a d a to k b a n S zen tes h a lá lo z á si a d a ta i 1830-tól h iá n y z a n a k . A k a to lik u so k n á l C so n g rá d és M akó a d a ta i csa k 1826-tól, illetőleg 1834-től sz ere p eln ek . Горизонтальная графа: (I) Наименование. Вертикальная графа: I. К омитат Чонград, реформаты; 2. Всего умерших; 3. Д оля самоубийц в обшей численности умерших (% о ) ; 4. Кечкемет, Кишуйсаллаш, Обуда, Дьэндьэш, реформаты; 5. Всего умерших; 6. Д оля самоубийц в обшей численности умерших (%о); 7. К омитат Чонград, католики; 8. Всего уомерш их; 9. Д оля самоубийц в общей численности умерших (%о).
H ea d in g : (1) Item . L a tera l t e x t: C so n g rád co u n ty , C a lv in ists; 2. T o ta l n u m b e r of p e rso n s d e c e a se d ; 3. S h a re o f s e lf-m u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed (p er th o u sa n d ) ; 4. K ecsk em ét, K isú jszállás, Ó buda, G y öngyös, C a lv in ists; 5. T o ta l n u m b e r of p erso n s d e c e a se d ; 6. S h a re of se lfm u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s decea sed (per th o u s a n d ); 7. C so n g rá d co u n ty , C a th o lics; 8. T o ta l n u m b e r of p e rso n s d e c e a se d ; 9. S h are of s e lf-m u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed (p er th o u sa n d ).
Ö n g y ilk o ssá g o k 1851— 1900 k ö zö tt E p e rio d iz á lá s a k a to lik u s o k n á l in d o k o lt: az ö n g y ilk o so k sz á m a 1851-től m a jd n e m m eg k étszerező d ik . A re fo rm á tu s o k n á l in k á b b az 1841—-I860 és 1861-— 1900 (sőt m ég in k á b b : — 1910) felo sztá s le n n e in d o k o lt. M eg em líten d ő , hogy a T a fe ln egész M a g y a ro rsz á g ró l (E rd ély és a H a tá rő rv id é k n é lk ü l) k ö zö lt ö n g y il kos a d a ta i is elég éles e m e lk e d é st m u ta tn a k 1851— 59 és 1864—65 k ö z ö tt: 1851—59 évi á tla g 336 öngyilkos, 1864—65 évi á tla g 567: 68,7% -os e m e lk e d és.2 A T a fe ln m eg b íz h a tó sá g a v ita to tt. E sz ám o k a n n y it b iz o n n y a l je le n te n e k , hogy le g a lá b b e n n y i ö n g y ilk o s v o lt M ag y a ro rsz á g o n . (A T a fe ln egy h e ly e n m a g a is kev esli az öngy ilk o so k szám át, igaz, hogy e lső so rb a n B e csre v o n a tk o z ta tv a .) A re fo rm á tu s o k n á l k iu g ró é rté k e k a század v é g é n : K isú jsz á llá s 1891-—1900: 26,3%0 (89 ö n g y ilk o s); 1896— 1900: M ak ó B e lv á ro s 28,7%0, H ó d m ez ő v ásá rh ely 27,6%o, u g y a n a k k o r B u d a p e st a d a ta csa k 5,5%0. A k a to lik u s o k ese té b e n fe ltű n ő e n m a g a s a rá n y s z á m o k : H ó d m e z ő v á sárh e ly 1896— 1900 17,3%o, K e csk em ét 1881— 84 13,8%0. A z u to lsó é v tized K e c sk e m é t és Szeged a d a ta iv a l fö lte h e tő e n jó v a l m a g a sa b b a rá n y t m u ta tn a . Az első „ö n g y il k o s -h u llá m ” az 1860-as é v e k tő l m u ta tk o z ik , és a sz á z a d fo rd u ló k ö rü l tető zik , m in t m ásh o l is E u ró p á b a n . E gy rö v id e x c u rs u s e re jé ig itt szem b e k e ll n é z n ü n k az ed d ig i a d a to k m e g b íz h a tó s á g á n a k k é rd ésév e l. A D o u g las-i b ia s3 k é rd é se — v é le m é n y e m s z e rin t — v a g y föl sem m e r ü l het, v ag y n e m v a ló s zín ű síth e tő . N em v a ló sz ín ű H ó d m e z ő v á sá rh e ly m ú ltjá b a n sem az ö n g y ilk o sság o k le ta g a d á sa , m in t je le n é b e n b izo n y o san nem . V iszo n t e v á ro s a rá n y s z á m a i szoros k ö zelség b en v a n n a k n e m c s a k M ak ó és S zen te s re f o r m á tu s a n y a k ö n y v i a d a ta iv a l, h a n e m K isú jsz á llá ssa l és K e c sk e m é tte l is. A k a to lik u s a d a to k k e v é sb é egységesek, b á r V á sá rh e ly és K e c sk e m é t m a jd n e m azo-
K Ö Z L E M É N Y E K
480
2. ö n g y ilk o s s á g o k a z 1851— 1900 id ő sza k b a n Самоубийства в период 1851— 1900 гг. S u ic id e s in th e 1851— 1900 p eriod M egnevezés ( 1)
1851— 1860
1861— 1870
1871— 1880
1881— 1890
1891— 1900
1. C so n g rád m egye, re fo rm á tu so k 15 767 18 887 18 416 16 209 15 077 2. ö ssz e s h a lo tt 44 177 235 266 314 'S. Ö ngy ilk o so k szám a a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0) 2,79 9,37 12,76 16,41 20,82 4. A 4 re fo rm á tu s v á ro s 7 773 8 860 9 410 9 326 8 202 5. ö ss z e s h a lo tt 6. Ö ngyilkoso k szám a 30 73 124 150 162 a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0) 3,8 8,2 13,2 16,1 19,7 7. 36 re fo rm á tu s és ev a n g é lik u s fa lu 8, ö s s z e s h a lo tt (becslés) 10 320 13 000 14 130 12 320 10,430 9. ö n g y ilk o so k szám a 18 41 62 87 89 a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0) 1,7 3,1 4,4 7,06 8.5 10. C so n g rá d m eg y e és K ec sk e m ét, G yöngyös, k a to lik u s o k 11. ö s s z e s h a lo tt 26 338 34 480 35 527 27 399 15 312* 12. ö n g y ilk o so k szám a 107 191 189 185 95 a h a lo tta k a rá n y á b a n (% 0) 4,07 5,54 5,32 6.75 6.13 M eg jeg yzé s: ‘ K ecsk em ét, S zeged B e lv á ro s n élk ü l. Горизонтальная графа: (1) Наименование. Вертикальная графа: 1. Комитат Чонград, реформаты; 2. Всего умерших; 3. Доля самоубийц в общей численности умерших (% о ) ; 4. 4 реформатских города; 5. Всего умерших; 6. Доля самоубийц в общей численности умерших; 7. 36 реформатских и эвангелических деревень; 8. Всего умерших; 9.Доля самоубийц в обшей численности умерших ( % о ); 10. Комитат Чонград. и Кечкемет, Дьэндьэш, католики; 11. Всего умерших; 12. Доля самоубийц в обшей численности умерших (% о ). H ea d in g : (1) Item . L a tera l te x t: l . C so n g rá d c o u n ty , C a lv in ists; 2. T o ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed : 3. S h a re of s e lf-m u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed (p er th o u sa n d ) ; 4. 4 C a lv in ist to w n s; 5. T o ta l n u m b e r of p e rs o n s d e c e a se d ; 6. S h a re of se lf-m u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed (p er th o u sa n d ) ; 7. 36 C a lv in ist an d L u th e ra n v illa g e s; 8. T o ta l n u m b e r of p e rso n s d e c e a se d (e stim a te ); 9. S h a re o f se lf-m u rd e re rs in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d e c e a se d (p er th o u sa n d ) : 10. C so n g rá d c o u n ty a n d K e c sk e m ét, G yöng y ö s, C a th o lics; 11. T o ta l n u m b e r of p e rso n s d e c e a se d ; 12. S h a re of s e lf-m u r d e re r in th e to ta l n u m b e r of p e rso n s d ecea sed (p er th o u sa n d ).
nosak. A leg szem b eü tk ö ző b b a k é t szegedi p lé b á n ia e z re lé k e i k ö z ö tt ta lá lt nagy kü lö n b ség , de eb b ő l sem m e rn é k e lté rő a n y a k ö n y v e z é si g y a k o rla tra k ö v e tk e z te tn i. V ál k a to lik u s a d a ta i m a jd n e m te lje s e n m eg eg y e zn ek a k ö rü lö tte levő v é r te s a lja i (F e jé r m.) re fo rm á tu so k é iv a l. Az eddig i ta p a s z ta la ta in k a la p já n te h á t n em lá tsz ik v a ló sz ín ű n e k , hogy a k a to lik u s a n y a k ö n y v e zé si g y a k o rla t so k k a l n ag y o b b a rá n y b a n m in ő s íte tt v o ln a v é le tle n b a le se tn e k , stb. ö n g y ilk o sság i e se tek e t, m in t a p ro te stá n s . Ö n g yilko ssá g o k 1900 u tá n A 20. század i g y é r a d a to k a t k é t okból tesz em közzé. E g y ré szt e p á r ad at is a lá tá m a s z th a tja — M a g y a ro rsz á g ra v o n a tk o z ta tv a — H a lb w a c h s IX . tá b lá já n k özölt a rá n y s z á m o k a t a szá z a d fo rd u ló ró l, a m e ly e k a r r a u ta ln a k , hogy 1891 vagy 1895 és 1905 (esetleg 1910) k ö z ö tt lén y eg e s v á lto z á s n incs, a c e z ú rá t in k á b b 1910-el k e lle n e m e g v o n n u n k .4 M á sik in d o k a h ó d m e z ő v á sá rh e ly i a d a to k é rd e kessége. M a g y a ro rsz ág ö n g y ilk o sság i a rá n y s z á m a i a sz á z a d fo rd u ló év e irő l a k ö v e tk e z ő k : (100 000 la k o s ra sz á m ítv a ): 1897: 21,3; 1902: 24,2 és 1910: 26,7. S a já t a d a ta in k a t az a lá b b i tá b lá b a n fo g la ltu k össze:
K Ö Z L E M É N Y E K
1. H ó d m ező v ásárh e ly (refo rm átu s) 2. H ó d m ező v ásárh ely (kato lik u s) 3. M akó B elv áro s (refo rm átu s) 4. M akó Ű jv á ro s (refo rm átu s) 5. Szeged (refo rm átu s) 6. G yöngyös (refo rm átu s) S z a lk s z e n tm á rto n és M ező k eresztes e g y ü tt M e g je g y z é s :
481
27,6
30,7
30,8
17,3
16,2
13,6
28,7
29.3
26.7
11,4
24.95
26.85
31,3*
29.7**
23.9*
2 0 , 0 ***
10 , 0 *
14 2 ***
* 1891—1900 ** 1901—1908 *** 1901—1910
Горизонпшльная графа: (1) Город, село. Вертикальная графа: 1. Х одмезэвашархель (реформаты); 2. Х одмезэвашархель (католики); 3. Мако Внутренний Город (реформаты); 4. М ако Новый Город (реформаты); 5. Сегед (реформаты); 6. Дьзндьэш (реформаты).
H ea d in g : (1) T o w n s, villages. L a tera l t e x t: 1. H ó d m e z ő v á sá rh e ly (C alv in ists); 2. H ó d m e z ő v á sá rh e ly (C ath o lics); 3. M akó I n n e r T o w n (C alvinists) ; 4. M akó N ew T ow n (C alvinists) ; 5. S zeged (C alvinists) ; 6. G y ö n g y ö s (C alv in ists). S z a lk s z e n tm á rto n an d M ező k eresztes to g e th e r.
M a k ó -Ü jv á ro s ö n álló a n y a k ö n y v e z é se csa k 1895-tel k e z d ő d ik ; az első a d a t v a ló szín ű tlen . H ó d m e z ő v á sá rh e ly re v o n a tk o z ó re fo rm á tu s és k a to lik u s ö n g y ilk o so k a b sz o lú t a d a ta it ré sz b e n a n n a k illu s z trá lá s á ra m u ta tju k be, hogy u g y a n a z o n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt élő k é t s z u b k u ltú ra ö n g y ilk o sság i tr e n d je i m e n n y ire k ü lö n bözők le h e tn e k . E zt a la k o so k s z á m á b a n b e á llo tt v á lto z á s n e m in d o k o lja ; e lle n k ező leg : a k a to lik u s o k s z á m a rá n y a n ő tt a la k o so k k ö zö tt, m íg az ö n g y ilk o so k k ö zö tt a re fo rm á tu so k é . A k a to lik u s la k o ssá g e le in te h a rm a d a , m a jd k é ső b b m in te g y a fele a re fo rm á tu ssá g n a k . A k a to lik u s ö n g y ilk o so k sz á m a m eg lep ő s ta b ilitá s u tá n 1926-tal e m e lk e d ik h irte le n ü l. A z é v tiz e d e k ily en b e o sz tá sá t az a d a to k in d o k o ljá k . Az ö n g y ilk o sság o k sz á m a n ö v ek v ő és re n d k ív ü l m ag as. A 100 000 la k o s ra sz á m íto tt a rá n y s z á m o k a re fo rm á tu s o k n á l e lé rik a 70-et, a k a to lik u s o k n á l a 60-at. M eglepő a s ta b ilitá s a re fo rm á tu s o k n á l 1896 és 1935 k ö zö tt, a k a to lik u s o k n á l 1886 és 1925 k ö zö tt. M ég m eg lep ő b b , hogy a k a to lik u s o k ra v o n a tk o z ó sz ám o k 1935-től, a re fo rm á tu s o k ra v o n a tk o z ó a k p e d ig 1945 u tá n fo k o z a to sa n k ise b b e d n e k . E z tö b b re u ta l, m in t a m it H a lb w a c h s m á r 1930-ban fö lv e te tt,5 h o g y ti. az ö n g y ilk o sság i a rá n y n ö v e k e d é sé n e k felső h a tá r a v a n . I t t a n n a k a le h e tő sé g é t le h e tn e fo n to ló ra v e n n i, hogy az ö n g y ilk o sság o k bizo n y o s m a g a s é rté k e k e lé ré se u tá n , ú j erős su icid o g e n e tik u s h a tá s o k n é lk ü l, c sö k k en ő tr e n d e t m u ta th a tn a k , m in te g y "k if u tjá k m a g u k a t”, a m in t e rr e k ü lfö ld i a d a to k is u ta ln a k .
K Ö Z L E M É N Y E K
482
1846— 1855 1856— 1865 1866— 1875 1876— 1885 1886— 1895 1896—1905 1906— 1915 1916— 1925 1926— 1935 1936— 1945 1946— 1955 1956— 1965 1966— 1974
11 51 125 176 188 250 252 242 253 211 174 143 110
1946—48:
6 8 16 46 59 60 54 68 109 84 10 ?
Горизонтальная графа: (1) Голы; (2) Число случаев самоубийств; (3) Реформаты; (4) Католики.
H ea d in g : (1) Y e a r; (2) N u m b e r of cases of su ic id e s: (3) C a lv in ist: (4) C atholic.
A vá ro si és ta n y a i ö n g y ilk o ssá g o k 1949-ben az a d d ig egy eg y h ázk ö z sé g e t alk o tó és eg y ség esen k ö z p o n tila g an y ak ö n y v ező h ó d m e z ő v á sá rh e ly i re fo rm á tu ssá g 11 ö n álló eg y h ázk ö zség g é osz lo tt, 7 v á ro s ira és 4 ta n y a ira . Í gy e ttő l az év tő l k e z d v e m e g á lla p íth a tó a v á ro si és ta n y a i ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g k ö zti k ü lö n b ség . Az a d a to k az 5. tá b lá n lá th a tó k . H a az a rá n y la g kis sz á m o k ó v a to s sá g ra k e ll is, hogy in tse n e k , s b á r csak egy v á ro s egy fe le k e z e té n e k a d a ta it v iz sg á lju k , n e m h a g y h a tó fig y e lm e n k ív ü l a té n y : a ta n y a i a d a to k — az u to lsó id ő szak k iv é te lé v e l — v égig je le n tő s e n m a g a s a b b a k a v á ro s ia k n á l. Az o rszág o s a d a to k a t te k in tv e , k ö zism e rt, hogy a k ö z ség ek ö n g y ilk o sság i a rá n y s z á m a 1963-ra jó fo rm á n u to lé rte a v á ro s o k é t (25,1; ill. 25.9 százez relé k ),6 így a to v á b b i u rb a n iz á c ió n e m sz ü k sé g sz e rű e n n ö v eli az ö n g y ilk o sság o k sz á m á t. A ta n y a re n d s z e r to v á b b i fo k o zato s b o m lása , a ta n y a i n ép esség szám csö k k e n é se p e d ig — h a H ó d m e z ő v á sá rh e ly a d a ta it á lta lá n o s íta n i le h e tn e — az ö n g y ilk o sság i a rá n y c sö k k e n éséh e z k e lle n e vezessen. A z országos a d a to k , sa jn o s n e m ezt b iz o n y ítjá k . A z ö n g yilko ssá g i h u llá m o k tö r té n e te A z eddig b e m u ta to tt a d a to k a la p já n n a g y já b ó l k ib o n ta k o z o tt az a k ép is, hogy az ö n g y ilk o sság i h u llá m o k csú csai n a g y já b ó l g e n e rá c ió s tá v o lsá g b a n v a n n a k egym ástól. A z öng y ilk o sság o k k e zd e ti je le i 1820—-1840 k ö z ö tt ta p a s z ta lh a tó k , m in teg y 35—40 év v el az Ű rb é ri re n d e le t k ia d á s a u tá n , a felv ilá g o so d á s, a re fo rm k o r m á so d ik felében. A z első h u llá m 1860— 1870 k ö z ö tt a la k u lt ki, a sz a b a d s á g h a rc b u k á sa u tá n , a k o ra i k a p ita liz á ló d á s id ejé n . A sz á z a d fo rd u ló t á j á r a 1896— 1910 közé e sik a m áso d ik h u llá m , a k a p ita liz m u s h a z a i fejlő d ése, a p ro le ta r iá tu s n a g y o b b a rá n y ú k ia la k u lá s a id e jé re . A h a rm a d ik h u llá m az első v ilá g h á b o rú u tá n i g azd aság i v á lsá g id ő sz a k á b a n te tő z ik 1931— 1935 k ö zö tt, m íg a n e g y e d ik 1966 u tá n . Az egyes h u llá m o k eg y m á stó l v aló tá v o lsá g a m in te g y 30— 35 év. E k a te g o riz á lá ssa l k a p c s o la tb a n sz ü k sé g e sn e k lá tsz ik n é h á n y m a g y a rázó szó. M in d e n e k e lő tt az, hogy k o rá n ts e m k ív á n ta m ok— o k o zati v isz o n y t fo lté -
K Ö Z L E M É N Y E K
Év (1)
1. V áros: 2. Ö sszes h a lo tt 3. ö n g y ilk o ssá g o k szám a 4. A rá n y a (% 0) 5. T a n ya : 2. ö ss z e s h a lo tt 3. ö n g y ilk o ssá g o k szám a 4. A rá n y a (%„)
483
1951— 55
1956— 60
1961— 65
1966— 70
1971— 74
783 27 34,5
1950 81 41,5
1653 47 28,04
1580 67 42,4
1523 52 34,14
1114 33 29,6
125 5 40,0
322 22 68,3
346 12 34,6
361 17 47,1
299 20 66,9
170 5 29,4
1949— 50
H e a d in g : (l) Y ear.
L a tera l te x t : l. U rb a n a r e a ; 2. T o ta l o f p e rso n s d e c e a se d ; 2. N u m b e r of su ic id e s: 4. R atio o f su ic id e s ( % o ) ; 5. F a rm s.
telezni. Az ö n g y ilk o ssá g o k a t előidéző o k o k — h a k id e ríth e tő e k — so k k a l b o n y o lu lta b b a k és tá rs a d a lo m lé le k ta n ila g is so k k a l tö b b ré tű e k . m in t az itt felsora k o z ta to tta k . (Az in d iv id u á lp sz ic h o ló g ia ia k ra egy tö rté n e lm i v iz s g á la tn á l alig v a n lehetőség.) C élom , h a e ln a g y o lta n is, a tá r s a d a lm i h á ttér, a tá r s a d a lm i v á l to zá so k fö lv á z o lá sa volt. M in t B a c sá n y i a fra n c ia o rs z á g i v á lto z á so k ra , m i a m a g y a ro rs z á g ia k ra fo r d íth a tn á n k tö b b fig y elm et. S z e r e m le i n e m c sa k H ó d m e z ő v á sá rh e ly re v o n a tk o z ta tv a ír ja a n ap ó le o n i h á b o rú k u tá n i k o rró l, h o g y az é v tiz e d e k e n á t ta r tó h a d i á lla p o tta l a szab ad o ssá g „ n á lu n k is b e á llo tt” s „az erk ö lcsi fe g y elm ezésn ek ü g y é t” m e g n e h e z íte tte .7 A v á lto z á so k tü n e te k é n t k im u ta th a tó p é ld á u l, hogy a tö rv é n y te le n sz ü le té se k sz á m a 1800 k ö rü l, m a jd 1840-el e m e lk e d ik u g rá s sz e rű e n H ó d m ező v ásárh ely en . A sze m é ly n e v e k d iv a tjá b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s — a re fo rm á tu s o k n á l — az 1829 és 1836 k ö z ö tti é v e k re id ő zíth ető . A z első ö n g y il kos h u llá m b a n a rá n y ta la n u l n a g y sz á m b a n sz e re p e ln e k e g y ré sz t a zsellérek , m á sré sz t az ip a ro so k -k e re sk e d ő k . M in d k é t stá tu s z ré te g e t erő sen é r in th e tté k a v álto záso k . A s z a b a d s á g h a rc o t m egelőző és k ö v e tő fö ld re n d e z é s so rá n a h á zas zse llé re k le g a lá b b 1/8 te le k fö ld e t k a p ta k . V iszo n t „a h á z a tla n z se llé re k ro p p a n t szám a — ír ja S z e r e m le i — a rész e se d é sb ő l k iz á ra tik , a m i ezek le lk é b e n k im o n d h a ta tla n k e s e r ű s é g e t. . . h a g y o tt h á tr a .”8 A m á s ik réteg , az ip aro so k . K ö z ü lü k tö b b e n ta lá n a c é h re n d s z e r v é d e tt ségével szem b en a k a p ita lis ta v e rs e n y á ld o z a ta ik é n t m e n e k ü ln e k az ö n g y ilk o s ságba. E k é t ré te g rő l az 1860-as é v e k rő l a d a to k a t le h e t id ézn i h á ro m v á ro s b ó l és a fa lv ak b ó l. A z a d a to k p e rsz e h iá n y o sa k , h isz en az ö n g y ilk o so k 35— 4 0 % -án ál. k ü lö n ö se n a n ő k n él, g y e rm e k e k n é l, n in c s fö ljeg y ezv e a fo g lalk o zás. H ó d m e z ő v á sá rh e ly re fo rm á tu s an y a k ö n y v e z é si g y a k o rla tá b a n e k k o r m ég m in d e n m ező g a zd aság g a l fo g la lk o zó t fö ld m ív e sn e k ír ta k be, a k á r n a p szá m o s volt, a k á r b irto k o s gazd a. Í gy a le g sze g én y e b b e k a rá n y á t a te m e té s m ó d ja sze r in t le h e te tt m e g á lla p íta n i — az egész 19. sz á z a d ra és n e m is csa k az ö n g y il k o so k ra n ézv e — ezek a sz eg én y ek á lta lá b a n az ún. én e k e s h a lo tta k v o lta k , a k ik n é l n e m v o lt lelk é sz a te m e té se n , h a n e m k á n to r, m e s te r v a g y c sa k ta n u ló .9 T erm é szetes, h o g y ez u tó b b i k a te g o riz á lá ssa l tö b b ö n g y ilk o st tu d u n k szám b a v e n n i: a fo g la lk o z á st n e m m in d ig ír tá k be. d e azt, hogy m ily e n te m e té s b e n v o lt része, m a jd n e m m in d ig . A z a d a to k :
K Ö Z L E M É N Y E K
484
N ap szám os szegény
(1) 1. K ecsk em ét, re fo rm á tu so k 1861—70 1871—80 2. D ebrecen, re fo rm á tu so k 1851—69 3. A v izsg ált falv ak . re fo rm á tu s o k : 1861—
ip a ro s, k e re s kedő (2)
tisz t viselő, é rte lm i ségi
(3)
fö ld m ű v es
b ir to kos
(4)
(5)
4 22
9 22
2 2
—
27
29
4
7
1
7
3
3
k a to n a és egyéb
5 12
(6)
1 6
összesen
(7)
21 64 67
3
3
20
1861—65 ip aro s, tisz tv ise lő 7 (32 ö n g y ilk o s közül) é n e k e s h a lo tt 11 (39 ö n g y ilk o s közül) 1866—70 én e k e s h a lo tt 23 (54 ö n g y ilk o s közül). A 19. század n e g y e d ik n e g y ed é b e n az ö n g y ilk o sság m á r k ia la k u lt és rö g ző d ö tt m a g a ta rtá s -f o rm a (le g alá b b is egyes h e ly e k e n ), egyes c s a lá d o k b a n p e d ig m á r a c sa lá d fá n nyom o n k ö v e th e tő h ag y o m á n y . De e g y fa jta k u m u la tív h a tá s m e c h a n izm u ssal is s z á m o lh a tu n k : az első h u llá m p é ld á u l e g y b eesik a K ieg y ezés k ö rü li v álto z á so k k a l. A m á so d ik h u llá m b e le to rk o llik az első v ilá g h á b o rú b a . M égis a z t a k ö v e tk e z te té s t tu d n á m le v o n n i, h o g y az ö n g y ilk o ssá g o k csúcs é rté k e i sem a h á b o rú k k a l n e m e sn e k eg y b e (ez e d d ig is k ö z tu d o tt v o lt), sem a v á ls á g -id ő s z a k o k k a l v a g y a tá rs a d a lm i-g a z d a s á g i v á lto z á so k g y o rs sz a k a s z a i val, h a n e m tö b b -k e v e s e b b k é sé sse l k ö v e tik azo k at. Ez n e m je le n ti azt, hogy a v á lsá g -id ő sz a k o k n e m h o z h a ttá k m a g u k k a l az á lta lu k le g in k á b b s ú jto tt leg sze g é n y eb b ré te g e k ö n g y ilk o sság i g y a k o ris á g á n a k n ö v e k e d é sé t.10 A z ö n g y ilk o ssá g o k n e m e k és k o rc so p o rto k és fe le k e z e te k s z e r in t A m o st k ö v etk ez ő tá b lá z a to k k ö z lé sé n e k c é lja is m e re tle n a d a to k k ö z re b o c sá tá sá n tú l az eg y h ázi m ik ro k u ltú rá k d iffe re n c iá ló h a tá s á n a k , v a la m in t a fa lu és v á ro s k ö zti k ü lö n b s é g e k n e k to v á b b i b e m u ta tá s a . A k a to lik u s és re fo rm á tu s ö n g y ilk o so k k o rm e g o szlá sa k ö z ö tti k ü lö n b ség e g y é b k é n t m ég ig e n k is szá m o k e se té b e n is m e g m u ta tk o z ik , a 20. század fo ly a m án p e d ig az id ő se b b e k a rá n y a a re fo rm á tu so k k ö z ö tt m ég m a r k á n s a b b á v álik . A h ó d m e z ő v á sá rh e ly i a d a to k a t e sz á z a d ra ö sszefo g lalv a a k ö v etk e z ő k ép e t k a p ju k (a fé rfia k és a n ő k e g y ü tte s a d a ta i) : A z első v ilá g h á b o rú id ő sz a k á b a n az id ő se b b ek a rá n y a term é sz e tsz e rű le g h irte le n m eg n ö v ek szik , e n ö v e k e d é s v isz o n y la g a k a to lik u s o k n á l n ag y o b b . A fia ta lk o rú a k é 1926 u tá n a k a to lik u s o k n á l nő m eg e rő teljese n . A 19. század k é t fé lsz á z a d a k ö zt a k o rc so p o rto k s z e rin ti m eg o szlást nézve k ü lö n b sé g jó fo rm á n nincs. A 20. század i k ev és a d a t n e m té r el az o rsz á g o san m e g á lla p íto tta k tó l: a
K Ö Z L E M É N Y E K
K o rc so p o rt (év) (1)
R óm ai k a to lik u s (esetszám : 145) (2) fé rfi nő összesen (4) (5) ■ (6)
-485
R e fo rm á tu s (e s e ts z á m : 189) (3) fé rfi nő összesen (4) (5) (6)
7— 29 30—59 60— 1. ö ss z e se n
44,8 27,6 5,5 77,9
1801--1850* 14,5 59,3 5,5 33,1 7,6 2Д 22,1 100,0
23,8 30,7 9,0 63,5
16,4 15,3 4,8 36,5
40,2 46,0 13,8 100,0
H ó d m ező v ásárh ely 7— 29 30— 59 60— 1. ö ssz e se n
33,7 27,0 6,8 67,5
1851--1 9 0 0 25,8 59,5 6,1 33,1 0,6 7,4 32,5 100,0
23,2 25,9 11,4 66,5
18,3 9,6 5,6 33,5
41,5 35,5 23,0 100,0
M e g je g y z é s : * A r e fo rm á tu s o k ra v o n atk o zó a d a to k a f a lv a k a t is ta rta lm a z z á k (eset s z á m : 13).
Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) Римско-католические (число случаев: 145); (3) Реформаты (число случаев: 189); (4) Мужчины; (5) Ж енщины; (6) Всего. Вертикальная графа: 1. Всего.
H ea d in g : (l) A g e-g ro u p ( y e a r); (2) R o m an C a th o lics (n u m b e r of c a s e s: 145); (3) C al v in ists (n u m b e r of ca se s: 189); (4) M ale; (5) F e m a le ; (6) T o ta l. L a tera l te x t: 1. T otal.
fia ta lo k a rá n y a csö k k en és az id ő sek é n ö v e k sz ik az ö n g y ilk o so k k ö zö tt. M in d a m e lle tt m e g á lla p íth a tó , hogy a ró m a i k a to lik u s : 7—29 év es k o rc so p o rt 1 0% -kal m a g a s a b b a re fo rm á tu sn á l, fa lu n és v á ro s o n e g y a rá n t, v a la m in t, hogy a v á ro s o k b a n a 7— 29 éves k o rc s o p o rt 1 0 % -k al m a g a sa b b m in t a fa lv a k b a n , m in d a re fo rm á tu so k n á l, m in d a k a to lik u s o k n á l. E k é t té te l sz e rin t a 19. század i M a g y a ro rsz á g ra n em á ll H a lb w a c h s á lt a lá n o s ítá sa az ö n g y ilk o ssá g o k g y a k o risá g á n a k a v á ro si és p ro te s tá n s „ g e n re de v ie ”-v el, é le tv ite lle l, ill. a k a to lik u s s a l-fa lu s iv a l k a p c s o la tb a h o z á sá ró l.11 V izs g á lt a d a ta in k n a k e k é tf a jta é le tv ite lle l m a g y a rá z á sa e lle n tm o n d á sh o z vezet. De n em le h e t ezek et az e re d m é n y e k e t a m o d e rn v a llás-szo cio ló g u s, S c h m id tc h e n e lm é le té v e l sem m e g m a g y aráz n i. Ő a k a to lic iz m u s t te k in ti in s titu c io n a lis a b b n ak , e b b e n az egyén v é d e ttsé g e t ta lá l; a g y e rm e k e k is jo b b a n k ö tő d n e k a c sa ládhoz. A p ro te s tá n s : az in s titú c ió k a t re la tiv iz á lja , egy én i a u to n ó m iá t k ö v etel, s ez k o n flik tu s h e ly z e te t te r e m t; a g y e rm e k e k k e v é sb é k ö tő d n e k a család h o z. Ez az e lm é le t p la u z ib ilissé teszi a p ro te s tá n s o k m a g a s a b b ö n g y ilk o sság i a rá n y s z á m á t; de b elő le a fia ta lk o rú ö n g y ilk o so k m a g a sa b b a r á n y á t lo g ik u san a p ro te stá n s o k k ö z ö tt v á r n á n k .12 A d a ta in k ezt c á fo ljá k . V ég ezetü l sz ó ln u n k k e ll m ég a ta n y a i és a b e lte rü le ti ö n g y ilk o sság o k n é h á n y jelleg zetesség érő l. A z 1949— 1974 id ő sz a k ra , a re fo rm á tu s a n y a k ö n y v b ő l szárm azó a d a to k sz e rin t, a ta n y á n é lt ö n g y ilk o so k (81 eset) k ö z ö tt a 7—29 é v e sek a rá n y a jó v a l nag y o b b (14%), m in t a b e lte rü le te n é lte k n é l (9%, összesen 305 eset). A 30—-59 év esek a rá n y a m in d k é t c so p o rtb a n k ö zel azonos, az ö re g k o rú a k é k ö v e tk e z é sk é p p e n a ta n y a ia k e se té b e n alac so n y a b b .
K Ö Z L E M É N Y E K
486
7— 29 30—59 60— ö ss z e se n :
32,2 31,1 7,0 70,3
7— 29 30—59 60— ö sszesen :
29,5 37,2 12,8 79,5
21,1 6,6 2,0 29,7
53,3 37,7 9,0 100,0
25,8 26,2 14,7 66,7
17,2 10,5 5,6 33,3
43,0 36,7 20,3 100,0
(esetszám : 267) F a lv a k (esetszám : 78) 12,8 42,3 24,7 8,2 32,9 6,4 43,6 41,2 4,9 46,1 1,3 14,1 16,9 21,0 4,1 100,0 17,2 100,0 20,5 82,8
K Ö Z L E M É N Y E K
487
JEGYZETEK 1 D eb recen a d a ta it B a rc z a Jó z se f tu d . m u n k a tá r s se g ítség év el a T a fe ln 1851-es d e b re c e n i a d a tá n a k e lle n ő rz é sé re k é rte m . Az a d a t: 7 fé rfi és 1 nő ö n g y ilk o s: h ely es. R eális a T a fe ln m e g a d ta összes h a lo tt sz ám is : 1173. A re f. h a lo tta k sz á m a ez év b e n 1006; a k ü lö n b ö z e t: 167; e n n y it te h e tn e k k i az e k k o r m ég k ise b b lé le k sz á m ú tö b b i fe le k e z e te k . D eb re c e n to v á b b i a d a ta i: 1851—55: ö n g y ilk o s 17 fé rfi, 7 nő (3,9%0), 56—60: 15 fé rfi, 14 nő (4,7%o), 61—65: 26 fé rfi, 11 n ő (5,7%o), 66—69: 13 fé rfi, 4 nő (3,3%o). 2 A T a fe ln 1852—54 fe le k e z e te n k in t is k ö zli az ö n g y ilk o so k a t: L a tin -g .k a t. g.kel. ev. (A. C.) ref. (H. C.) izr. ö sszesen S zám 546 11 109 217 15 898 % 60,8 1,2 12,1 24,2 1,7 100,0 B écsrő l 1851, 55. 1. je g y z e t: D ie Z ah l d e r S e lb stm ö rd e r (n a m e n tlic h b ezü g lich W iens) ist zu n ie d rig a n g eg eb e n u n d th e ils u n te r d e n an. K r a n k h e ite n u. u n b e k a n n te n U rsa c h e n in b e g riffe n . L a tin k a th . = R ó m a i; A. C. = Á g o stai h itv a llá sú (A ugsburg) ; H. C. = H elv ét h itv a llá sú . 3 Jack, D. D o u g la s: T h e S ocial M eanings of S uicide, P rin c e to n Univ. P re ss , 1967. K ü lö n ö sen az egész III. ré sz (12.) 163—231. Az e g y h á zi a n y a k ö n y v e z é sn é l a z t te k in te m k é r d é se sn e k , h o g y o ly a n m é rté k b e n sik e r ü lt-e a h o z z á ta rto z ó k n a k le ta g a d n i az ö n g y ilk o sság té n y é t, m in t a z t D ouglas fö lté te le zi. A b e je g y z é se k in k á b b m ó d o sítjá k a te tte t: elm ebéli g y en g eség b ő l, m e la n c h o liá b ó l, stb . te tte . 4 H a lb w a c h s: L es c a u s e s d u su icid e. P a ris, 1930. 92. — A d e v iá n s v ise lk e d é s szocioló g iá ja . G o n d o lat, B u d a p e st 1974. 5 H a lb w a c h s: id . m ű 144. 6 C s e h -S zo m b a th y L á szló : Az ö n g y ilk o ssá g o k v iz sg álata, S ta tis z tik a i S ze m le , 1965. 7 S ze re m le i S á m u e l: A h ó d m e z ő v á s á rh e ly i re fo rm á tu s eg y h áz tö rté n ete,. II. k. H ó d m e z ő v á sá rh e ly , 1938. 137. 8 S ze re m le i S á m u e l: H ó d m e z ő v á sá rh e ly tö rté n e te . III. k. 1907. 540. 9 A z ú n . é n e k e s h a lo tta k a n ap sz á m o s-sz e g é n y ré te g e n b elü l a leg szeg én y eb b ek , a k ik b ő l n em le tt p ré d ik á c ió s h a lo tt; a 16 é v esn él id ő se b b h a lo tta k k ö z ö tt 13—15% a 18—19. sz áz a d b a n e g y a r á n t; 1852—53 kiv ételév el, a m ik o ris 10,1%. Az ö n g y ilk o so k k ö z ö tt 1801—1905 e n n e k k é ts z e re se : 28,7%. 10 A m a g y a ro rs z á g i ö n g y ilk o ss á g o k a t á b rá z o lh a tn á n k fo ly a m a to sa n em elk ed ő ívvel. 11 H a lb w a c h s: id . m ű 261., 291. 12 G erh a rd S c h m id tc h e n : P ro te s ta n te n u n d K a th o lik e n . S oziologische A n aly se k o n fe ssio n e lle r K u ltu r, B ern /M ü n ch en 1973. Id ézi E rw in F a h lb u sch , T eo ló g ia i S zem le 1975, 11 —12. sz. 329. M a g y a r v o n a tk o z á s b a n k ik a p c s o lh a tn á n k e m a g y a rá z á s i k ís é rle te k e t a r ra h iv atk o zv a, h o g y le g a lá b b is a m ú lt sz á z a d b a n ig en k o n z e rv a tív n a k tű n ik a m a g y a r re fo rm á tu ss á g is. L. S c h ö p f lin A .: B a k say S á n d o rró l, N y u g a t 1932. IX . 13. V a rg a Z o ltá n : K á l v in ista k o n z e rv a tiz m u s, P ro te s tá n s S zem le 1933. XLII. 218—224.
488
K Ö Z L E M É N Y E K
ИСТОРИЯ САМОУБИЙСТВ в ВЕНГРИИ Резюме Статья изучает динамику самоубийств от начала XIX. века до середины XX. века на основе записей церковных метрических книг. В первую очередь были обработаны данные католических и реформатских метрических книг городов и сел венгерской низ менности; статья занимается отдельно полученными тоже из церковных метрических книг данными самоубийств по хуторам и городам, а также по полу и возрасту. По мне нию автора, волны самоубийств на исследованных территориях находятся одна от другой на расстояним примерно одного поколения и их пики совпадают с разными по литическими и экономическо-политическими событиями или достигают вершины вок руг этих событий. Из имеющихся данных нельзя установить односмысленно, какие сов местные воздействия способствуют постоянному повышению числа самоубийств, а также очень высоким значениям при поколениях. Однако, предполагается, что в этом играли большую роль эмоции, вызванные политическими-экономическими событиями.
HISTORY OF SUICIDES IN H U NGARY S u m m a ry T h e a rtic le stu d ie s th e d e v e lo p m e n t of su icid e s fro m th e b e g in n in g of th e 19th c e n tu ry to th e m id d le of th e 20th c e n tu ry on th e b asis of e n trie s in ch u rc h re g iste rs. F ir s t of a ll th e d a ta of C ath o lic a n d C a lv in ist re g iste rs of th e to w n s a n d v illa g e s of th e G re a t H u n g a ria n P la in w e re p ro cessed , a n d th e d a ta on su icid es also g o t fro m c h u rc h re g is te rs w e re d e a lt w ith s e p a ra te ly by fa rm s a n d to w n s as w e ll as by se x a n d age. In th e a u th o r ’s v ie w in th e a re a s in v e s ti g a te d th e su icid e w a v e s w e re a t a d is ta n c e of a b o u t one g e n e ra tio n fro m one a n o th e r a n d th e ir p e a k s fo llo w d iffe re n t p o litic a l a n d e c o n o m ic-p o litic a l ev e n ts a n d c u lm in a te a ro u n d th e se e v en ts, re sp e c tiv e ly . F ro m th e d a ta a v a ila b le it c a n n o t be sta te d u n a n im o u sly w h a t jo in t e ffe c ts p ro v o k e th e p e rm a n e n t in c re a se in th e n u m b e r of su icid e s a s w e ll as th e h ig h v a lu e s o b se rv e d fo r g e n e ra tio n s. It c a n be su p p o sed , h o w e v e r, th a t em o tio n s c au sed by p o litic a l-e c o nom ic e v e n ts p la y e d a g re a t p a rt.
