N e M z e t i L e v é Ltá r. Győr-Moson-sopron MeGye Győri LevéLtára

GyMsMGy

A M a g ya r NeMzeti L e v é Ltá r

G yőr -M oson -s opron M eGye G yőri L evéLtára

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai

M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i

A M A g yA r n e M z e t i l e v é lt á r g y ő r -M o s o n -s o p r o n M e g y e g y ő r i l e v é lt á r A

Mevezetés agyar NeMzeti LevéLtár B A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron MNL Országos Levéltára Megye Győri Levéltárának törzsanyaga Győr és MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára Moson vármegyék, valamint Magyaróvár kiváltságolt MNL Baranya Megyei Levéltára mezőváros levéltárait foglalja magában. A Győri MNL Békés Megyei LevéltáraLevéltárának iratai 1950. Székeskáptalan Hiteleshelyi MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára és 2000. között voltak intézményünk őrizetében, aMNL hiteleshelyi Csongráddokumentumokat Megyei Levéltára 2000. szeptember 21-én, a Győri Egyházmegyei MNL Fejér Megyei Levéltára Levéltár új épületének átadása után adtuk vissza eredeti tulajdonosának. Győr MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Törvényhatósági Jogú Város Levéltárát 1950-ben MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára beolvasztották az egykori megyei levéltárba, 1994. MNL Hajdú-Bihar Megyei Győr Levéltára január elsejétől azonban Megyei Jogú Város Levéltára néven újra elnyerte MNL Heves Megyei Levéltáraönállóságát. MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

A kiadványt támogatta:

Írta Áldozó István, Dancsecz Mónika, Lengyel Alfréd, Néma Sándor Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML

Győr vármegye története

MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára

MNL NógrádGyőr Megyei Levéltára A történelmi vármegye közigazgatási területe a XIV. alakult ki végleges formájában. A XVI. MNLszázadban Pest Megyei Levéltára század kezdetétől a vármegyében MNL Somogy Megyei Levéltára három szolgabírói járás működött. A megye északi és nyugati részét maMNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára gába foglaló Tósziget-Csilizközi járás az évszázadok MNL aTolna Megyei Levéltára során tájegységeknek megfelelően kisebb körzetekre MNL Vas Megyei Levéltára tagolódott. A megye délnyugati részén a Sokoró­aljai-, déli keleti részén pedig a Pusztai járás található. MNLésVeszprém Megyei Levéltára A Tósziget-Csilizközi járás székhelye Győr, a SokoróMNL Zala Megyei Levéltára aljai járásé Tét, a Pusztaié pedig Győrszentmárton (ma Pannonhalma) volt. II. József intézkedései nyomán Győr és Moson vármegyét egyesítették, az uralkodó halála után azonban visszaálltak az eredeti állapotok.

A

sorozAtbAn szereplő levéltárAk

A megye Dunától északra eső települései (Ballony, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Nyárad, Patas, Szap) 1918 decemberében csehszlovák megszállás alá kerültek, majd a trianoni békediktátum aláírása után a Csehszlovák Köztársaság részévé váltak. 1924. január Budapest Főváros Levéltára elsejével Győr vármegyéhez csatolták a megszüntetett Győr Megyei Jogú Város Levéltára maradt területét, Moson vármegye Magyarországon Tatabánya Megyeivármegye Jogú Város Levéltáraönálló községilletve Pozsony 1921-ben gé Duna jobbparti külterületi lakhelyeit. Vácszervezett Város Levéltára Neve innentől kezdve Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye lett. A megyéHadtörténelmi Levéltár nek akkoriban négy főszolgabírói járása és egy szolga­ Környezetvédelmi és Vízügyi bírói kirendeltsége (Rajka) volt.Levéltár Az elnevezésben 1945 Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség júliusában történt változás, ekkortól a közigazgatási egység a Győr-Moson megye nevet viselte. A második világháború után térségünket Győri Egyházmegyei Levéltár újabb területi veszte­ség érte, hiszen a párizsi békeszerződés értemében haTiszántúli Református Egyházkerületi és zánknak három községet (Oroszvár, Dunacsuny, Kollégiumi Levéltár Horvátjárfalu) kellett átadnia Csehszlovákiának. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

2

Az 1949-ben elhatározott közigazgatási átszervezés értelmében Győr székhellyel, Győr-Sopron megye néven egyesült Sopron megyével. A rendszerváltozás óta Győr-Moson-Sopron megye az igazgatási egység hivatalos elnevezése. Megyénk területe az elmúlt 15 évben gyarapodott, mivel nyolc Veszprém megyei település (Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Lázi, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány) népszavazás útján a Győr-Moson-Sopron megyéhez történő csatlakozás mellett döntött.

Moson vármegye története Moson vármegye területén a XVI. századból ismert adatok szerint két szolgabírói járás létezett: a lajtántúli és a lajtáninneni járás. A Rajka székhellyel működi járást 1849-ben szervezték meg. Pozsony vármegye hét, az Öreg-Dunától délre eső települését 1884-ben hozzácsatolták Moson vármegyéhez. Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum következtében a megye területé-

nek nagy része Ausztriához került. A megye önállósága 1923. december 31-én megszűnt, területét immár másodszor Győr vármegyéhez csatolták (II. József uralkodása alatt történt az első megyeösszevonás). A két megye Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven működött tovább. A második világ­háborút követően Győr-Moson megye volt a hivatalos neve, 1950-ben Sopron megye beolvasztása után Győr-Sopron megye volt a közigazgatási egység elnevezése, 1990-től azonban Győr-Moson-Sopron megyeként említik.

Magyaróvár története Magyaróvárt az írott források először 1263-ban említették. A település 1773-ban oppidum, majd 1871-ig kiváltságolt mezőváros volt, 1872–1920 között pedig nagyközségként funkcionált. A rendezett tanácsú város státuszát 1921-ben, a megyei város rangját 1929-ben nyerte el. Moson nagyközséggel 1939. július 1-én egyesítették, ettől kezdve a Mosonmagyaróvár nevet viseli.

A levéltár épületének története Intézményünk épülete állami tulajdonban van, emeleti részén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, földszintjén MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára működik. Az épület helyén a XI. században a Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom állt, majd annak lebontása után a XIII. században a ferencesek új templomot és rendházat is építettek. A templomban 1455-ben országgyűlést tartottak, amelyen Hunyadi János is részt vett. Itt hirdette meg Kapisztrán Szent János a török elleni keresztes hadjáratot. Az összetoborzott sereg jelentősen hozzájárult az 1456-os nándorfehérvári győzelemhez. A XVI. században, a győri erődváros kiépítésekor lebontották e ferences templomot és rendházat, a ferenceseket pedig Győr 1594-es török bevétele után Szinán pasa kiüldözte a városból. A Szent István templom az 1594-es török ostromkor, majd az 1598-as visszavé­ telkor is megrongálódott. 1614-ben a visszatelepülő ferencesek hozzáláttak az épületegyüttes felújításához. A templom az 1654-es tűzvészben újra elpusztult, helyére egy észak-déli tájolású gyülekezeti házat építettek. A kolostor déli szárnya 1673-ra készült el, a teljes épületegyüttes azonban csak 1710-re nyerte el végső formáját. II. József 1786-ban feloszlatta a ferences rendet, a templom és a zárda a vallásalap tulajdonába ment át. Felszerelését széthordták, a kolostor egy részében pedig katonai iskolát helyeztek el. A templomot 1811ben gabonakereskedőknek adták ki évi 159 forintért. Az épület 1826-ban került a vármegye tulajdonába, ezt követően Fruhmann Antal tervei alapján sort kerítet-

4

tek a megyeháza kialakítására. A templomot emeletekre osztották, az első emeleten alakították ki a vármegyei közgyűlés termét. A ház udvarának egy része nyitott árkádokkal még megőrizte a régi kolostorudvar hangulatát, az árkádos folyosó nagyobb részét azonban hivatalos helyiségek céljaira befalazták. Az udvar északi oldalán lévő folyosó részén voltak a vármegyei börtönök, mögötte az úgynevezett kis udvaron volt a vesztőhely és a siralomház. A levéltár kezdetben az emeleti részen volt berendezve, a XX. században azonban a földszinti helyiségeket is fokozatosan birtokba vette.

Győr vármegye levéltárának története Győr vármegye együttesen kezelt iratairól az első említés a nemesi közgyűlés 1622. évi jegyzőkönyvben történt, amikor Grebechy Gáspár alispán átadta a vármegye jegyzőjének a megyei törvényszék iratait tartalmazó táskát. Az „archivum comitatus”-ról első ízben egy évszázaddal később, 1721. évi közgyűlési

5

jegyzőkönyvben olvashatunk. Az iratanyag ekkor már tekintélyes mennyiségű lehetett, mert rendbe szedése két hetet vett igénybe, elhelyezésére pedig külön helyiséget kellett biztosítani. Önálló intézményként való működése csak jóval később, 1805-ben indult meg, amikor a főispán Schedius Kristófot nevezte ki levéltárnokká. Az ő nevéhez fűződnek az első komoly rendezési munkálatok is, hiszen korábban a megyei jegyzők csak az iratok formai rendben tartására törekedtek. Schedius Kristóf a rendszerezett iratokhoz jól használható elenchusokat és mutatókat készített. Jelentős mértékben felduzzadt a levéltár által őrzött iratanyag az 1860-as évek végén, amikor az önkényuralom és a provizórium idején a vármegye területén működött szervek dokumentumait is levéltári megőrzésre adták át. A levéltárnokok sorából kiemelkedik Ráth Károly történettudós, aki rövid munkássága idején (1861, 1867–1868) nagy energiával látott hozzá az értékes iratok feldolgozásához, publikálásához. Az ő munkás­ sága idején került a levéltár a régi megyeháza vizes

helyiségéből az új megyeház első emeletére. A költözködések során szétesett levéltári anyag rendjét Zoltán Vilmos főlevéltáros és Sefcsik Ferenc városi levél­ tárnok állította helyre. Az intézmény 1924. január elsejétől Győr-MosonPozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye levéltáraként funkcionált. A levéltári anyagot a háború folyamán károsodás nem érte. Mai anyagának törzse az 1950 és 1960 között, valamint az 1990-es és 2000-es években lezajlott iratátvételek során alakult ki. Előbbi időszakban a polgári, utóbbiban pedig a szocialista korszak dokumentumai kerültek intézményünk őrizetébe. A levéltár elnevezése a XX. században többször változott: 1950-től 1953-ig Győri Közlevéltár, 1953-tól 1967-ig Győri Állami Levéltár, 1968-tól 1983-ig Győr-Sopron Megyei 1. számú Levéltár néven funkcionált intézményünk. Ezt követően 1992-ig Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára, majd 1992-től Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára volt intézményünk elnevezése.

Napjainkban Magyar Nemzeti Levéltár Győr-MosonSopron Megye Győri Levéltára a hivatalos nevünk. Az intézmény 1999-ben új raktárral gyarapodott, miután a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral és a Xantus János Múzeummal közös használatra megkapta a Vasvári Pál utca 1. szám alatti raktárat.

Moson vármegye levéltárának története Moson vármegye levéltárának első említése az 1683. évi közgyűlési jegyzőkönyvben fordul elő, amikor a török háború veszedelmei elől a rendek a főispán lakására vitetik a legfontosabb iratokat. A Rákóczi-szabadságharcnak a megyén végigsöprő küzdelmei elől (1707) előbb a Győri Káptalanhoz, majd a Pozso­nyi Káptalanhoz szállították az „archivumot”. Az iratanyag csak 1712-ben került vissza Pozsonyból Magyaróvárra. A levéltár kezelését 1748-ban Zichy Ferenc helyettes főjegyző vette át. A megyeházán 1792-ben jelöltek ki külön helyiséget az iratok őrzésére. 1832– 1840 között Schott József megyei lajstromozó kezelte

6

és rendezte a levéltári anyagot. Moson és Győr vármegyék egyesítése (1924) után a Levéltár anyaga lezárult. Jelenlegi helyére 1968-ban költözött.

Magyaróvár város levéltárának története Magyaróvár mezővárosban „archívum” létesítésére 1776-ban került sor, az azt megelőző időszakban a városi jegyző gondozta az iratokat. A városi kancellária keretében az iratok rendezésére 1787-ben létesítettek új állást. Fakler József jegyző nevéhez fűződik az 1581–1806 között keletkezett iratok mutatójának elkészítése. Mivel a várost 1871-ben nagyközséggé szervezték át, iratai a megyei levéltárhoz kerültek.

Az ügyfélszolgálat tevékenysége Ügyfeleink személyesen, telefonon és e-mailben is megkereshetik intézményünket. A személyesen hozzánk látogató ügyfeleket Győrben, a Liszt Ferenc út 13. szám alatti központi épületünkben, Mosonmagyar-

7

óváron pedig a Városház utca 4. szám alatti épületben fogadjuk.A Vasvári Pál utca 1. szám alatti raktárunkat csak iratok tárolására használjuk, ott nincs ügyfélfogadás. Az állampolgárok megkeresésére 15 napon belül válaszolunk. Amennyiben hivatalos igazolásra, vagy hitelesített másolatra van szükség, azt kizárólag személyesen tudjuk átadni, esetleg postai úton elküldeni, mivel az elek­tronikus aláírás és hitelesítés gyakorlata még nem alakult ki nálunk. A látogatók a kikért dokumentumba térítésmentesen betekinthetnek. Ha azonban hiteles másolatra van szükségük, akkor az eljárás költségét kötelesek megtéríteni. A minimális eljárási költség 2000 forint, ezt az összeget azonban nem készpénzben, hanem illeték­ bélyegben kell leróni. Abban az esetben, ha 10 oldalnál több dokumentumot kérnek másolatban, oldalanként még plusz 200 forint költséggel kell számolni. Az ügyfélszolgálat területén leggyakrabban előforduló ügytípusok: • Lakóingatlan vagy földbirtok tulajdonviszonyának nyomon követése telekkönyvi betétek és tulajdoni lapok segítségével • Lakóingatlanra vagy földbirtokra vonatkozó föld­ hivatali határozat kikérése • Régi építési engedélyek és tervrajzok másolatban történő kiadása • Munkaviszony igazolása • Hagyatéki végzések és bírósági polgári-, illetve büntető­őperes ügyek hiteles másolatának kiadása

A kutatószolgálat működése

MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kutató- és ügyfélfogadási rendje

A kutatószolgálati csoport tevékenységét Győrben Áldozó István főlevéltáros koordinálja. Mosonmagyaróvári Fióklevéltárunkban Beregszászi Balázs fogadja a látogatókat. A kutatási esetek száma a rendszerváltozást követően folyamatosan növekedett, napjainkban azonban az internetes adatbázisok gyarapodása miatt csökkent az érdeklődés az elsődleges források felhasználása iránt. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egy jól sikerült szakdolgozat, vagy hon­ismereti tanulmány csak levéltári források felhasználásával készít­hető el. A levéltárban kutatási céllal megforduló látogatók többsége családfakutató, ám az elmúlt 15 évben a helytörténet iránt érdeklődők száma is növekedett. Győr város felsőoktatási intézményeinek hallgatói is gyakran kutatnak nálunk. Míg a korábbi időszakban elsősorban humán szakosok látogattak minket, napjainkban az építészhallgatók érdeklődése is megnövekedett a levéltári kutatás iránt. Újabban hadtörténészek is látogatják intézményünket, ők a Magyar Vagon- és Gépgyár második világháború alatti tehergépkocsi-, harckocsi-, repülőgép és lőszergyártásával foglalkoznak. A győri üzem a szocializmus időszakában is a magyar hadijármű gyártás egyik központja volt, de a közúti- és a vasúti járműgyártásban is fontos szerepet játszott.

hétfő, csütörtök: 8.00–16.00 szerda: 8.00–18.00 péntek: 8.00–13.00 Mosonmagyaróvári Fióklevéltárunk kutató- és ügyfélfogadási rendje hétfő: szerda:

8.00–16.00 8.00–18.00

A levéltár közművelődési tevékenysége

Intézményünkbe középiskolák diákjai, felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói, valamint külön­ böző társadalmi egyesületek képviselői látogatnak el. Az oktatási intézmények által szervezett, csoportos látogatások az esetek többségében évfordulóhoz köthetők (1848. március 15., 1956. október 23.), de nyári

8

táborban tartózkodó gyermekeknek is szoktunk rövid levéltár ismertetést tartani. Előfordult olyan eset is, hogy intézményünk egy-egy dolgozója tartott iskolában rendhagyó történelem órát, kikölcsönzött dokumentumok segítségével. Győr oktatási intézményei közül a Kazinczy Ferenc Gimnáziummal, valamint a Kovács Margit Általános Művelődési Központtal alakult ki szorosabb együttműködés. Mosonmagyaróváron szinte mindegyik oktatási intézmény igénybe veszi a levéltár szolgáltatásait. A közgyűjtemények közül a levéltárak a könyvtárakhoz és a múzeumokhoz képest kevésbé ismertek és látogatottak, ezért az intézmény népszerűsítésében a PR tevékenységnek és a rendezvények szervezésének különösen fontos szerepe van. Mára már hagyomán�nyá vált, hogy a Győrben működő levéltárak (MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győri Egyházmegyei Levéltár) októberben közösen tudományos konferenciát tartanak. Az elmúlt években több társintézmény

9

is csatlakozott a rendezvényhez (MNL Győr-MosonSopron Megye Soproni Levéltára, Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény, Közjegyzői Levéltár). A 2000-es évek elejétől elterjedt gyakorlat, hogy a falvak településtörténeti kiállítást szerveznek, s ehhez levéltári dokumentumok másolati példányait is igénybe veszik. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb állampolgár életében először a kiállítások során találkozik levéltári forrásokkal. Közülük többen helytörténeti, vagy családtörténeti kutatáshoz is kedvet ka­pnak. A levéltár épületének történetét tárgyalva már említettem, hogy a XIX. században és a XX. század elején itt volt a vármegyeháza, mellette pedig börtön és kivégzőudvar is működött. A levéltárak legfontosabb feladata az őrzött iratanyag feldolgozása és segédletekkel történő ellátása, azonban az intézmények dolgozói maguk is végeznek forrás­feltárásokat. Kutatási eredményeinket kiadványok­ban szoktuk közölni. Az általunk kiadott könyvek népszerűsítése céljából könyvbemutatókat

tartunk. Kiadványainkat leginkább helyi rendezvényeken (Győri Könyvszalon, Győri Ünnepi Könyvhét) értékesítjük, de szakmai konferenciákon is árulunk könyve­inkből. Tizenhárom évvel ezelőtt indítottuk útjára a Kisalföldi Szemlét. A kiadvány első köteté­ben Dr. Göcsei Imre földrajztudós hadifogoly élményeit osztottuk meg az olvasóval. A második kötetben Weisz Ferencnek második világháborús frontszolgálatát ismertettük, a harmadik kötettől kezdve pedig az intézmény munka­társai és a megye tudományos életének kimagasló szereplői publikálták tanulmányaikat. Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái iránt a helytörténészek körében különösen nagy az érdeklődés. A regesztakötet megjelentetése révén a levéltár egyik alapvető feladata teljesül, nevezetesen az, hogy az iratanyag kutatásához könnyen használható segédletek adunk a kutatók kezébe.

Értékesebb gyűjteményeink Az intézményünkben megforduló diákok, felsőoktatási hallgatók és érdeklődők legszívesebben az úrbéri térképeket és az eredeti armalisokat tekintik meg. Az utóbbi időszakban azonban a Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki dokumentumai iránt is megnövekedett az érdeklődés. Legrégebbi gyűjteményeink közül Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyveit érdemes kiemelni. A fond felhasználása révén a megye 1552–1848. közötti történelmi eseményeiben tudunk elmélyülni.

Az 1552-1635 közötti időszakból azonban csak egy doboz iratanyag maradt fenn. A közgyűlési anyag egy részéről regeszta készült, megkönnyítve ezzel a kutatók munkáját. A XVIII. századtól fogva különösen fontos kútfőink az ismétlődően, nemzedékről nemzedékre készülő térképek, amelyek a régmúlt időszak mérnökeinek keze munkáját dicsérik. A legkülönbözőbb gyakorlati (katonai, igazgatási, birtokrendezési, adózási, gazdaság­ irányítási) célokból készített mappák minden más forrásnál sokoldalúbb képet rögzítenek a tájról. Különösen értékesek azok a kéziratos, legfeljebb néhány példányban készült községtérképek, településhatártérképek, amelyek az egykori jobbágyok birtokait és földhasználatát mérték fel, s különítették el az uradalmak majorsági birtokaitól. Ezek gyakran olyan részletességgel ábrázolták az egykori természeti és társadalmi környezetet, hogy azokkal ma is csak a légi fényképek, vagy az űrből készített felvételek veszik fel a versenyt. Az úgynevezett elkülönözési eljárásokban

10

vagy az úrbéri perekben készített felmérések nemcsak egy-egy település átfogó képét rögzítették, de a jobbágy, zsellér legapróbb földdarabkáit, néha száz négyszögölt el sem érő parcelláit is méretarányosan ábrázolták. A térképeket böngészve nyomon követhetjük a települések határában folytatott gazdálkodást, a művelési ágak változásait, valamint a község dűlőinek elnevezését. Napjainkban az észak-déli tájolású térképek terjedtek el, a XIX. századból azonban dél–északi, sőt nyugat–keleti és kelet-nyugati tájolású mappák is fennmaradtak. Az egyes falvakról készült ábrázolásokat jó szívvel ajánljuk a történelemtudomány iránt érdeklődők mellett a geográfusok, kartográfusok, néprajzosok és nyelvészek részére is. A települések határában elhelyez­kedő dűlők elnevezése napjainkban már a feledés homályába merül, a térképek segítésével azonban feleleveníthetjük a régmúlt határneveket. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának gyűjteményében összesen 55 darab eredeti armális levél található. Közülük

leg­régebbi a II. Miksa által 1574-ben Warthussobyjcz Péter és testvérei György, János és Pál részére adományozott címeres levél. Legjobb állapotban Reittermayer, másként Rostaházy József, fia József, felesége Wintersteiner Katalin és unokái János, György, József, Ferenc, Antal és Anna armálisa van. A címeres levél mellett szerencsére még a függő, vörös viaszpecsét is fennmaradt. A dokumentumról azonban másolat nem készíthető, eredetiben történő kutatása is csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár iratai 1996-ban, illetve 2005-ben és 2006-ban kerültek intézményünk őrizetébe. A második világháború előtti időszakban, valamint a nagy világégés alatt a gyár Hídés Vasszerkezeti Osztálya, Autóosztálya, valamint Repülőgépgyártó Osztálya vívott ki magának országos, sőt nemzetközi elismerést. A hadtörténészek körében ismertek a Győrben is gyártott Botond katonai terepjárók, valamint a Messerschmitt Me 109-es vadászrepülőgépek. A német és a magyar hadseregnél is használt

repülőgépekről tervrajzok és műszaki dokumentációk is rendelkezésünkre állnak. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Győrben az 1940-es években lokátort is gyártottak. A hadiipar a szocializmus időszakában is meghatározó volt, emellett 1963-tól kezdve a közúti járműgyártás is dinamikus fejlődésnek indult. A győri gyárban összeszerelt közúti és vasúti hidakat nemcsak a mai Magyarországon, hanem a határon túli magyar területeken is felállították. A Vagongyár fondjában többek között a régi székesfehérvári és edelényi közúti híd, a Miskolc-Szinva vasúti híd, az Osava (Kassa) közúti híd, illetve az Egregy (Kolozs­vár) közúti híd tervrajzát is megtaláljuk. Levéltárunkban amúgy 1896tól 1999-ig nyomon követhetjük Győr egykor legnagyobb üzemének sorsát. Az 1990-es évek elején Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának tulajdonába kerültek Horváth Lajos képeslap és metszetgyűjteményei. A képeslapok Győr Szabad Királyi Város és a környező települések nevezetes épületeit ábrázolják eredeti állapotukban. A metszetek az épületek mellett egy-egy csatajelenetet is megörökítenek (pl. 1809-es kismegyeri csata). A Győri Tankerületi Főigazgatóság felállítására Mária Terézia rendelkezése nyomán 1776-ban került sor. A gyűjtemény kiemelését azért tartom fontosnak, mivel az oktatásirányítás e területi szervezeti egységének hatás­köre nemcsak Győr, hanem Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fejér, illetve Komárom vármegyék területére is kiterjedt. A Tankerületi Főigazgatóság tulajdon­ képpen a regionális szervek egyfajta előfutárának tekinthető.

13

Az 1776-ban alapított Győri Királyi Jogakadémia iratait is Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára őrzi. Az iskola előmeneteli naplóját kutatva kiderül, hogy Deák Ferenc, a Batthyány-kormány későbbi igazságügyi minisztere, az intézmény eminens tanulója volt. A középfokú oktatási intézmények közül a Győri Római Katolikus Tanítóképző Intézet, a Győri Állami Tanítóképző Intézet, valamint a Szent Orsolya-rendi Tanítóképző Intézet iratait ajánlom az érdeklődők figyelmébe. A tanítóképzők hallgatóinak óravázlatot kellett készíteniük, ezeket tanulmányozva a nevelési-oktatási rendszer változásait is nyomon követhetjük.

Raktáraink Intézményünk három telephelyen működik, ezek mindegyikében vannak raktárak. A fényképek a Győr, Liszt Ferenc út 13. szám alatti, a Győr Vasvári Pál utca 1. szám alatti, valamint a Mosonmagyaróváron használatban lévő raktárakat mutatják be.

Kiadványaink 1. Néma Sándor: A győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei. 1672-1825. Győr. 1995. 126.p. 2. Gecsényi Lajos - Néma Sándor: Községi és városi pecsétek Győr-Moson-Sopron megyében a XVIIXVIII. században. Győr, 1996. 256 p.

3. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A Győri kapitányság története 1526–1598. Szerkesztette: Néma Sándor. Győr, 1999. 331 p. 4. Győr vármegye települései a 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerkesztette: Néma Sándor, Győr, 2003. 287 p. Benne: • Göcsei Imre: A térkép, mint tudományos forrás. 13-18. p. • Unti Mária: A térkép, mint forrás a földrajzi névkutatásban. 19–21. p. • Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról, tájtörténetéről és környezeti kultúrájáról. 23–69. p. • Néma Sándor: Vázlat Győr vármegye településhálózatának átalakulásáról 1526 és 1720 között. 71–88. p. • Nemeséri Lilla: Hajómalmok a Tó-SzigetCsiliz–közi járásban a XVIII-XIX. században. 89–101.p.

• Tanai Péter: Nyalka térképeinek leírása. 103–106.p. • A térképek leírása. 107–184. p. • Győr város és megye térképei. 185–287. o. 5. Andreas Grailich: Moson vármegye leírása. Fordította: Horváth Gergely Krisztián. Szerkesztette: Néma Sándor. Győr, 2004.-69 p. 6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében. Forráskötet. Szerkesz­tette: Néma Sándor. Győr, 2006.-305 p.

Sorozatok Győri végrendeletek a 17. századból Sorozatszerkesztő: Gecsényi Lajos Szerző: Horváth József 1. I. kötet. 1600–1630. Győr, 1995.-152 p. 2. II. kötet. 1631-1654. Győr, 1996.-219 p. 3. III. kötet. 1655–1699. Győr, 1997.-241 p.

14

Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái Sorozatszerkesztő: Néma Sándor 1. I. kötet. 1580–1616. Szerző: Gecsényi Lajos. Győr, 1990.- 454 p. 2. II. kötet. 1617–1626. Szerző: Gecsényi Lajos. Győr, 1995.-144 p. 3. III. kötet. 1627–1637. Szerző: Gecsényi Lajos. Győr, 2004.-104 p. 4. IV. kötet. 1638–1650. Szerzők: Hegedüs ZoltánSzabó Zoltán. Győr, 2007- 92 p. 5. V. kötet. 1651–1675. Szerzők: Hegedüs ZoltánSzabó Zoltán. Győr, 2009- 238 p. Kisalföldi szemle sorozat Sorozatszerkesztő: Néma Sándor 1. Kisalföldi Szemle I. kötet. Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából. Győr, 2001.-84 p.

15

2. Kisalföldi Szemle II. kötet. Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939–1945. Győr, 2006.-250 p. 3. Kisalföldi Szemle III. kötet. Tanulmányok a Kisalföld múltjából. Győr, 2007.-196 p. Benne: • Néma Sándor: Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben (vizek, árvizek és a társadalmi konfliktusok összefüggései a 18–19. században) 9-31. p. • Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai GyőrMoson-Sopron Megye Győri Levéltárában. 32–86. p. • Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18.-október 4.) 87–106. p. • Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások 1937–1945. 107–121. p. • Áldozó István: Kísérlet az önálló magyar repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére. 122– 134. p • Dancsecz Mónika: Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében 1945–1948. 135–180. p. • Mellékletek. 180–196. p. 4. Kisalföldi Szemle IV/1. kötet. Tanulmányok a Kisalföld múltjából. Győr, 2012. 191 p. Benne: • Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben. 7–30 p. • Gecsényi Lajos: A Győri Katonai Építési Hivatal megszűnése. 31–36. p.

• Dancsecz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén (1938–1939) 37–72. p. • Szalai Attila: Az 1947-es győri „kékcédulás” választások 73–137. p. • Nagy Róbert: A Magyar Királyi Honvédség száraz­földi szállítójárműveinek fejlesztése az olasz-magyar gazdasági és katonai kapcsolatok tükrében (1928–1941) 139–152. p. • Áldozó István: A Weisz Manfréd Művek lőszerszállítási ügyletei a Kuomintang Kínával (1937– 1939) 153–158. p. • Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája 159–191. p. 5. Kisalföldi Szemle IV/2. Szalay Balázs. kötet. Csorna az 1956-os forradalom idején. Győr, 2012.-160. p. 6. Kenyeres István-D. Szakács Anita-Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyző­könyvei az 1581–1582-es években. Győr, 2012. 160 p.

MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának elérhetőségei Cím: 9022 Győr, Liszt Ferenc út 13. Telefon: (+36) 96/312-424 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyormegy-arch.hu

Külső Raktár Cím: 9024 Győr, Vasvári Pál utca 1. Postai cím: 9022 Győr, Liszt Ferenc út 13.

Mosonmagyaróvári Fióklevéltár Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Városház utca 4. Telefon: (+36) 96/215-658

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai

Képjegyzék

M A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i

1. oldal Győr és Moson vármegye címere

9. oldal Térképes kötetünk bemutatója

2. oldal Győr vármegye térképe ♦ Moson vármegye

10. oldal Véneki hajómalmok térképe (1832. IV A 1 c 641) ♦ Ráró község térképe (1838. GYMU 288), ma Ásvány-

térképe

ráró része

A M A g yA r n e M z e t i l e v é lt á r Schopf család nemesi levele g y ő r -M o s o n -s o11.p r o n Megye 4. Belső épület udvara a levéltár bejárata felől ♦ (Rostaházi) család armalisa Egykori börtöncella ajtaja figyelőnyílással g y ő r i l e v12.é lt áReittermayer rA 3. oldal Bejárat a levéltárba

oldal

oldal

oldal

5. oldal Ráth Károly szobra ♦ Győr vármegye köz-

gyűlési iratai

13. oldal Reittermayer család armalisának tartalma ♦ Győr vár­megye árvaszékének iratai

6. oldal Földhivatali dokumentumok

14. oldal Vasvári Pál utca 6. számú raktára

7. oldal Kutatóterem

A kiadványt támogatta:

15. oldal Vasvári Pál utcai raktár profilképe ♦ Moson­

8. oldal Levéltári nap ♦ Intézményünk által rendezett

magyaróvári Levéltár

kiállítás Nyúlon

Magyar NeMzeti LevéLtár

MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára

Budapest Főváros Levéltára

MNL Békés Megyei Levéltára

Győr Megyei Jogú Város Levéltára

MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára

MNL Csongrád Megyei Levéltára

Vác Város Levéltára

MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

Hadtörténelmi Levéltár

MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség

MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Győri Egyházmegyei Levéltár

MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára

Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár

MNL Pest Megyei Levéltára

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára

Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN 978-615-80184-4-9

sorozAtbAn szereplő levéltárAk

MNL Országos Levéltára

MNL Somogy Megyei Levéltára

Kiadja a MagyarMónika, Levéltárosok Egyesülete Írta Áldozó István, Dancsecz Lengyel Alfréd, Néma Sándor

A

MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára