Munkaügyi Központja
A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2013 I. NEGYEDÉV
VESZPRÉM MEGYE
8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/424-477, fax: 88/424-477, e-mail:
[email protected]
-2-
1.
A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
1.1.
A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete1
Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Területe 4.493 km2. A megyében 216 település található (korábban 217, de 2013. január 1. napjától Balatonvilágos község közigazgatásilag Somogy megyéhez került), amelyből 15 városi rangú. A falvak között 160 azoknak a száma, melyeknek a lakónépessége ezer fő alatti, de közülük is 106 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye 2011. január 1-jétől tíz statisztikai kistérségre, illetve 2013. január 1-jétől tíz járásra osztott, a foglalkoztatási körzetek száma kilenc. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló, többször módosított 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kistérségek közül Sümeget a hátrányos helyzetű, Devecsert pedig a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kistérségek közé sorolja. A megye lakónépessége 2012. január elsején 355 ezer fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2012 IV. negyedévében Veszprém megye 1574 éves korú népességének (273,9 ezer fő) 59 %-a volt gazdaságilag aktív (161,7 ezer fő). A gazdaságilag aktív népességből 146,5 ezer fő a foglalkoztatottak, 15,2 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 1.700 fővel több, míg a munkanélküliek száma 1.100 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye 15-74 éves korú népességéből a 2012. év végén 112.100 fő (41 %) tartozott a gazdaságilag inaktívak közé. A gazdaságilag nem aktív népesség száma egy év alatt 2,1 %-kal mérséklődött. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 53,5 %-ot, az aktivitási arány pedig 59,1 %-ot ért el. A megyei aktivitási és foglalkoztatási arány nagyobb, mint 2011 IV. negyedévében, és mindkettő kedvezőbb az országos átlagnál. Veszprém megyében 2012 IV. negyedévében 77.700 fő állt alkalmazásban, 1,3 %-kal többen, mint 2011 azonos időszakában. A KSH negyedéves munkaerő-felmérési adatai (15-74 éves népességre)
Megnevezés a)
Lakónépesség száma (ezer fő) Foglalkoztatottak (ezer fő) b) Alkalmazásban állók (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%), %-pont Foglalkoztatási arány (%), %-pont Munkanélküliségi ráta (%), %-pont
Veszprém megye 2011. 2012. Változás IV. n.év IV. n.év 355 357 -2,0 144,8 146,5 +1,7 76,7 77,7 +1,0 16,3 15,2 -1,1 161,0 161,7 +0,7 114,5 112,1 -2,4 58,4 59,1 +0,7 52,5 53,5 +1,0 10,1 9,4 -0,7
Országos adatok 2011. 2012. Változás IV. n.év IV. n.év 9.958 9.986 -28 3.850,6 3.908,5 +57,9 2.691,5 2.674,4 -17,1 459,0 468,3 +9,3 4.309,6 4.376,8 +67,2 3.361,1 3.270,6 -90,5 56,2 57,2 +1,0 50,2 51,1 +0,9 10,7 10,7 +0,0
a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
1
Forrás: www.ksh.hu
-3-
1.2.
A munkaerő-piaci helyzet alakulása
Veszprém megyében a foglalkoztatás idényjellegű hullámzásával összefüggésben, időről időre ingadozás jellemzi a nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulását is.
17170
15736
14743
14323
13813
13821
13718
14443
15684
16876
18842
19165
2012-ben - a szezonális hatások érvényesülése mellett – decembert kivéve, hónapról hónapra kevesebb álláskereső A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő 2010. január - 2012. december szerepelt a regisztrációban, mint 25000 2011-ben. A nyilvántartott létszám 2010. 2011. 2012. 2012 éven belül januárban (19,2 ezer 20000 fő) volt a legmagasabb, és júniusban 15000 a legkisebb (13.700 fő). 2012-ben 15.695 fő volt a munkaügyi központ 10000 által nyilvántartott álláskeresők átlagos száma, mely egytizedével 5000 alacsonyabb, mint 2011-ben, a 2010. 0 évinél pedig több mint 20 %-kal jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. kevesebb. 2012 évben a megye gazdaságilag aktív népességének 9,6 %-a volt nyilvántartott álláskereső. A megye átlagos mutatója a 2011. évi 10,8 %-ról, 2012-ben 10 % alá mérséklődött. A megye munkaerő-piaci pozíciója az év során mindvégig kedvezőbb volt az országosnál, és a kilenc foglalkoztatási körzet mindegyikében javulás mutatkozott. A Veszprém megyén belül mutatkozó területi különbségek azonban továbbra is jelentősek, és az érintett térségek munkaerő-piaci pozíciójában mutatkozó szezonális eltérések is meghatározóak. A megye két legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térsége 2012-ben is Várpalota és Sümeg volt. A két térség munkaerő-piaci pozíciója – a javulás ellenére - időről időre kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. Várpalota foglalkoztatási körzetének munkaerő-piaci helyzete az év során összességében az országos átlagnak megfelelően alakult, Sümeg térségében pedig – elsősorban a Startmunka mintaprogramok különböző projektelemeinek köszönhetően – évek óta először, kissé kedvezőbb annál. A legkedvezőbb időről időre a megyeszékhely vonzáskörzetének adata, a szezonális hatások pedig a legmarkánsabban 2012-ben is Balatonfüred térségében érvényesültek A munkaerő-kereslet, illetve a foglalkoztatás alakulását Veszprém megyében jelentősen befolyásolja - elsősorban a Balaton-parti idegenforgalmi idénnyel összefüggésben – a szezonalitás. 2012 évben azonban a munkaerőigények havonta egyenletesebben oszlottak el, mint a korábbi években, mivel a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhetően az év első három hónapjában is lényegesen nagyobb munkaerő-kereslet mutatkozott az I. negyedévekben szokásosnál. A közfoglalkoztatási munkalehetőségek így nagymértékben ellensúlyozták a holt idény negatív hatásait. 2012 1-12. hónapjában 17,1 ezer db munkahelyre várták a munkaadók a megfelelő jelentkezőket, mely kissé több az előző évinél. Az álláshelyek egyharmad része (5,9 ezer db) támogatás nélkül betölthető munkalehetőség, 67 %-a (11,2 ezer db) pedig támogatott álláshely volt.
-4-
2.
A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei
2.1
A felmérés jellemzői, módszertana
2013 januárjában már harmincegyedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására, melynek keretében a járási munkaügyi kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A felmérés résztvevőinek a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk. A munkaerő-gazdálkodási felmérés 2013 I. negyedévi adatfelvételére január hónapban került sor, az 1. sz. mellékletben szereplő kérdőív kitöltése útján. A felmérés során a 2012. év végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám, illetve a bekövetkező munkaerő-mozgások alakulásáról, a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról, változásáról, valamint a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának tapasztalatairól kértünk információkat az adatgyűjtésbe bevont munkáltatóktól. 2.2
A reprezentativitás arányai
A 2012. december végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 564 cég A felm érésben résztvevő m unkaadók vállalati m éret szerinti m egoszlása töltötte ki értékelhetően, mely 95 %-os 2013. I. negyedév válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 főnél kisebb létszámú cégek túlsúlya Mikrovállalkozás jellemző, így a felmérés résztvevőinek 139 db Kiskategóriás cég 248 db nagyobb része (68,6 %-a) is a mikro-, illetve Nagy v állalat Közepes 40 db kisvállalkozások körébe tartozik. A legtöbb nagyságú cég 137 db válaszadó (248 db) a 10-49 fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 137 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja az adott foglalkoztatási körzetet, domináns gazdasági ágak, megfelelő létszámnagyság, szezonalitás, kirendeltséggel való partnerkapcsolat, területi lefedettség, stb. szempontjából. A felmérés során összességében 44,0 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 30,0 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 56,6 %-át jelenti. A KSH 2012 I-III negyedévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,5 ezer fő) az ipari cégeknél álltak alkalmazásban, ezen belül a legnagyobb számban (26,2 ezer fő) a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgoztak. Veszprém megyében magas (13,5 ezer fő) az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában foglalkoztatottak száma is.
-5-
Az alkalmazásban állók ágazati struktúrájával összhangban, az adatszolgáltatásban résztvevő Veszprém megyei szerveA válaszadók számának alakulása Veszprém megyében 2013. I. negyedév zetek többsége is (195 cég) az ipari KözépNagylétMikroKisvállalat kategóriás számú Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Összesen vállalkozás vállalkozásokat reprezentálta, és ebszervezet szervezet Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 12 8 2 25 ből legnagyobb súllyal (180 vállalBányászat, kőfejtés 2 0 1 1 0 Feldolgozóipar 22 88 48 22 180 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, kozás) a megye kulcs nemzetgazda0 4 1 1 6 légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 1 2 3 1 7 sági ága, a feldolgozóipar képviseltette hulladékkezelés Építőipar 36 23 6 1 66 Kereskedelem, gépjárműjavítás 31 29 15 3 magát. A nyilatkozók egynegyede (138 78 Szállítás, raktározás 4 10 8 1 23 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 13 6 1 37 cég), a megyénkben ugyancsak megInformáció, kommunikáció 4 0 1 0 5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 3 1 1 5 határozó anyagi szolgáltatások terüleIngatlanügyletek 4 9 1 0 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7 3 2 0 12 téről került ki. A megkérdezett Adminisztratív és szolgáltatást támogató 3 12 1 0 16 tevékenység szervezetek között az építőipari cégek Közigazgatás, védelem; kötelező 1 15 12 0 28 társadalombiztosítás száma is magas (66 db), azonban ezek Oktatás 2 5 12 1 20 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 9 8 6 24 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 2 2 0 többsége alacsony létszámmal 6 Egyéb szolgáltatás 1 8 1 0 10 139 248 137 40 564 Összesen működő mikro-, és kisvállalkozás. A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (49 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (20 ezer fő) a feldolgozóipar 180 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb.) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés cégkörében szereplő megyei építőipari vállalkozások összlétszáma nem érte el a 2 ezer főt sem. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 17 %-a (7,5 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások reprezentánsai közül a legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 78 kereskedelmi cégnek volt (4,5 ezer fő). A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén megkérdezett 24 szervezet 5,7 ezer főt, a 20 oktatási intézmény pedig kettőezer főt foglalkoztatott a felmérés időpontjában. A felmérésben résztvevő munkaadóknál A reprezentált létszám összetétele cégm éret 2012 decemberének végén összesen szerint 2013. I. negyedév 43.954 fő állt alkalmazásban. A mikro-, és Mikrovállalkozás kiskategóriás szervezetek létszám1,7% Kiskategóriás reprezentáltsága meglehetősen alacsony, cég 13,5 % 15,2 %-ot ért el. A létszám 32 %-át a Nagyvállalat Közepes 53,1 % közép-kategóriás cégek, több mint felét nagy ságú cég 31,7 % pedig a 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe bevont 40 db 250 fős, és annál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23,3 ezer fő állt alkalmazásban, de a 137 db középkategóriás cég is 13,9 ezer főt foglalkoztatott.
-6-
2.3
Az adatgyűjtés eredményei
2.3.1
A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása
2.3.1.1
A munkaerő-mozgások alakulása
A megkérdezett munkaadók 2013 első negyedévének végéig összességében, 2.928 fős létszámfelvételt, és 2.094 fős létszámleadást vetítettek előre, amely 834 fős létszámnövekedést jelent. A 3 hónapos előrejelzés szerint, a 2012. év végi állapothoz képest a válaszadók A 3 hónap múlva várható létszámváltozások alakulása Veszprém megyében közfoglalkoztatás nélküli létszámában az gazdasági ágak szerint I. negyedév végére - az 1.360 fős létszámnövekedés és a 765 fős létszámcsökkenés egyenlegeként megyei szinten 1,4 %-os (595 fős) létszámemelkedés várható. A prognosztizált létszám-mozgások alapján a munkáltatók statisztikai állományi létszámában várható létszámnövekedés jelentős részére a feldolgozóiparban kerül sor, ugyanakkor a megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenések meghatározó hányada is a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. fő
900
létszámcsökkenés felvétel egyenleg
800
700 600 500
400 300
200 100
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
Oktatás
Humánegészségügyi, szoc. ellátás
Közigazg., védelem, társadalombizt.
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Adminisztratív és szolg. tám. tev.
Szálláshelyszolg., vendéglátás
Szállítás, raktározás
Építőipar
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése
Kereskedelem, gépjárműjavítás
-300
Feldolgozóipar
-200
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
0
-100
-400 -500
Az I. negyedév folyamán elsősorban a szezonális jellegű termékeket gyártó feldolgozóipari vállalatok munkaerő-keresletének bővülésére került sor. Dominánsak a feldolgozóiparban várható létszámmozgások, mely 900 főt megközelítő létszámfelvételt, és mintegy 200 fős létszámleadást jelent. A kereskedelemben száz főt meghaladó, de közel kiegyenlített létszámmozgások jelentkeznek. A közfoglalkoztatás területén a felmérés A 3 hónap m úlva várható közfoglalkoztatotti létszám m ozgások alakulása résztvevőinél 1.568 fő belépésére, illetve gazdasági ágak szerint 1.329 fő kilépésére lehet számítani az Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés első negyedév során. A közfoglalkozFeldolgozóipar belépő fő Villamosenergia-, gáz-, gőzell., tatás területén jelentkező létszámkilépő fő Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar mozgások március végén 239 fős pozitív Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás egyenleggel zárulnak. A Szálláshely -szolg., v endéglátás közfoglalkoztatottak várható létszámInformáció, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség mozgása legnagyobb mértékben a Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev . mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Adminisztratív és szolg. tám. tev . Közigazg., v édelem, társadalombizt. (600 főt meghaladó nagyságrendben), Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás valamint a közigazgatás területét Műv észet, szórakoztatás, szabad Egy éb szolgáltatás (mintegy 300 fős létszámmal) érinti. 0 100 200 300 400 500 600 700 [fő] 2013 I. negyedévében elindulnak az önkormányzatoknál és intézményeiknél, továbbá a civil szervezeteknél működő hosszabb idejű közfoglalkoztatási programok, valamint a kistérségi startmunka programok különböző projektelemei, illetve az országos közfoglalkoztatási programok. A téli átmeneti közfoglalkoztatási program ugyanakkor lezárul a negyedév folyamán.
-7-
Foglalkozás szerint, amint a következő táblázatból kitűnik az első negyedév végéig három főcsoportot kivéve (de ott is közel kiegyenlítettek a létszámmozgások), a foglalkozásfőcsoportok mindegyikének létszámmozgásai pozitív egyenleggel zárulnak. A kilépő oldalon a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (34 %), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (30 %) képviselnek a legnagyobb részarányt.
A három hónap múlva várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében Foglalkozás megnevezése Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen
Felvételre Kilépők kerülők száma (fő)
868 136 129 622 30 55 221 71 796 2928
619 98 110 155 35 53 245 72 707 2094
Egyenleg (fő)
249 38 19 467 -5 2 -24 -1 89 834
A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám 30 %-a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúakra irányul, 27 %-át a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások aránya pedig 21 %-ot ér el. A három hónapos előrejelzés szerint a létszám-mozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. 2013 március végén a foglalkoztatásba bekerülők száma lényegesen
meghaladja a negyedév során kilépőkét. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, valamint építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Az előzőekből adódóan a megyében egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A tervezett létszám-felvételekben az első negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint: erdőgazdálkodási foglalkozások, egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozások, mechanikai gép összeszerelők, feldolgozóipari gépkezelők, termék összeszerelők, szabó, varrónők, fémmegmunkálók, eladók. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (minőségbiztosítási-, gépész-, villamosmérnökök) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg erdőgazdálkodási, valamint egyszerű ipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak jelennek meg nagyobb számban. 2.3.1.2 A létszámváltozások irányának alakulása
A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 61 %-a (346 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik 2013 I. negyedévének végéig, a nyilatkozók 24 %-a (136 munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 15 %-a (82 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti előre. Zirc és Várpalota körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk szinten tartását. A létszám növekedésében a legnagyobb arányban Ajka és Pápa vonzáskörzetében bíznak, de a térségek mindegyikében van optimista válaszadó.
-8-
to n a
lm á
di
ém
Ba la
Ve
szp r
Zir c
a
lot a
rpa
Vá
po l c
Ta
Sü me g
Páp a
üre d
to n f
Ba la
Ajk
a
Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 57 %-ban látják reálisnak létszámuk szinten tartását, 27 % bízik növekedésben, A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya szerint kirendeltségenként 12 hónap múlva míg 16 % a jelenleginél alacsonyabb 100% létszámot valószínűsít 2013 decembe90% rének végére. Az arányok eltolódása a 80% Csökkentést valószínűsít 70% nyilatkozók egy részének optimizStagnálást vár 60% Létszámnövelést vetít előre musára enged következtetni, ugyanis 50% 12 hónap múlva 3 %-ponttal bővül 40% 30% azon szervezetek köre, amelyek 20% termelési, szolgáltatási feladataikat a 10% 0% felméréskorinál valamelyest nagyobb létszámmal tervezik megoldani. A többség továbbra is változatlan létszámmal kíván tovább működni, míg a létszámcsökkenést előrejelzők csoportja kissé (mindössze 1 %-ponttal) bővült. A derűlátók részesedése Ajka és Pápa térségében számottevően nagyobb a megye átlagánál. 2.3.1.3 A cégek létszámának változása
A válaszadók összesített létszámadatai mind 3, mind 12 hónap elteltével némi növekedést mutatnak. 2013. március végéig a nyilatkozók létszámuk 1,4 %-os, míg 2013. december 31. napjáig 1,0 %-os emelkedését vetítik előre. Vállalati méretet tekintve az első negyedév végéig – a 10-49 fővel működő vállalkozásokat kivéve - valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedésével számolnak. A mikro-vállalkozások, valamint a 250 főnél magasabb létszámmal működő cégek az átlagnál nagyobb mértékű bővülésre számítanak március végéig. Az elkövetkezendő 12 hónap tekintetében viszont létszám-kategóriák mindegyikében minimális javulást prognosztizálnak. Az 1-9 fővel működő, valamint a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások átlagosnál nagyobb derűlátása az éves előrejelzésnél is megmutatkozik. A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória < 9 fő
jelenleg
3 hónap múlva
12 hónap múlva
Vált. (%) 3 Vált. (%) 12 hónap hónap múlva múlva
766
793
777
3,5
1,4
10-49 fő
5918
5884
5928
-0,6
0,2
50-249 fő
13936
14015
13961
0,6
0,2
>249 fő
23334
23857
23707
2,2
1,6
Összesen
43954
44549
44373
1,4
1,0
Az adatszolgáltatóknál a közfoglalkoztatásban résztvevők száma az áttekintett időszakokban számottevő növekedést mutat. Az előrejelzés szerint a tárgynegyedév végére 17,7 %-os, 12 hónap elteltével pedig 14,6 %-os növekedéssel számolnak a válaszadók a 2012. év végi bázisadathoz képest.
-9-
na lm ád i
Ve sz pr é m
c
Z ir
a
l ot
a
Ta po lc
me g
Sü
Pá pa
Vá r pa
lat o
Ba
Ba
lat o
nfü red
A jk a
Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve megállapítható, hogy Tapolca körzetében a nyilatkozók mindkét A felméréskori, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása Veszprém megyében időszak tekintetében borúlátóak, 16000 Felméréskori létszám (fő) 15000 azaz a 2012. december 31. napján 14000 2012.12.31. Várható létszám (fő) 13000 kimutatottnál kisebb létszámmal 2013.03.31. 12000 Várható létszám (fő) 11000 számolnak, míg Várpalota 2013.12.31. 10000 9000 térségében stagnálás jellemző. 8000 7000 Veszprém térségében az I. 6000 5000 negyedév végére a megyei átlagnál 4000 3000 számottevően nagyobb javulást 2000 1000 feltételeznek, míg Zirc és Ajka 0 körzetében az éves előrejelzés tükröz az átlagosnál nagyobb derűlátást. 2013 év végére a Sümeg és Balatonfüred térségéből nyilatkozó munkaadók is a megyei átlagnál valamelyest nagyobb mértékű bővülést látnak reálisnak. Egy éven belül a létszám jelentős változásával a térségek egyikében sem számolnak. A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az első negyedév során az energiaiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, a közigazgatásban, valamint az oktatásban a létszám mérséklődésével számolnak, míg a vízellátásban stagnálás várható, többi nemzetgazdasági ág reprezentánsai viszont kismértékű javulást valószínűsítenek. A létszám bővülésére a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar képviselői számítanak. Az éves előrejelzés szerint a borúlátók közé (az energiaipar, a közigazgatás, a szálláshelyszolgáltatás, és az oktatás képviselői továbbra is létszámvesztéssel számolnak) csatlakoztak az építőipar reprezentánsai is. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe mindkét prognózis-időszak tekintetében a felméréskori adatnál kisebb létszámot valószínűsít. A vízellátás, hulladékgazdálkodás területe egy év múlva is a bázisidőszaki létszám szinten tartását vetíti előre. Az átlagnál nagyobb mértékű javulást valószínűsítenek ugyanakkor a feldolgozóipar, a szállítási szféra, az egészségügyi, szociális ellátás, és a nem anyagi szolgáltatások területén. Az egyéb nem anyagi ágak területének képviselői közül a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők mind 3, mind 12 hónap elteltével létszámnövekedést valószínűsítenek, az ingatlanügyletek területének képviselői viszont létszámuk stagnálását vetítik előre. Az adatgyűjtés tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a megyében a foglalkoztatás kismértékű javulásra lehet számítani, miután az előrejelzés szerint mind a három, mind a tizenkettő hónap múlva várható létszámadatok valamelyest magasabbak a bázisidőszakinál. A megkérdezett megyei munkaadók többsége a létszám szinten tartását látja reálisnak, egy részénél viszont megmutatkoznak az óvatos derűlátás jelei, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési szolgáltatási feladataikat megoldani.
- 10 -
2.3.2
A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői
Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. A munkaadók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy a cégek által leggyakrabban megjelölt állítások többsége a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozik, míg a hátrányokkal összefüggő megállapításokat általában kisebb arányban helyeslik. Ebből levonható az a következtetés, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőket, ha van rá módjuk. Az előző évek azonos időszakában végzett felmérések során egyértelműen ez volt a válaszok alapján a tapasztalat, de az utóbbi felmérésnél az egyes kérdések tekintetében a válaszadási arányok kissé másként alakultak, azaz az alkalmazással kapcsolatos hátrányok is kissé jobban felszínre kerültek. A válaszok alapján továbbra is meghatározó az állami foglalkoztatáspolitika szerepe, miszerint a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során a cégek előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt ehhez. Ezt a véleményt osztotta a nyilatkozó munkáltatók több mint fele, amely magasabb a korábbi válaszadási arányoknál. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a vállalkozások 36 %-ának véleménye alapján könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztályhoz tartozók, e tekintetben azonban pozitív választ adók aránya csökkent. A következő táblázatban összehasonlításképpen feltüntetésre kerül az egy, a kettő, illetve a három évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok aránya is. A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói vélemények alakulása
A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok
A válasszal egyetértő munkáltatók aránya, % 2010. I. negyedév
2011. I. negyedév
2012. I. negyedév
2013. I. negyedév
azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk
44,2
46,3
44,5
52,1
könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok
37,4
40,6
43,4
35,6
a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek
33,0
36,0
30,5
19,0
olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő
23,4
29,0
25,0
21,3
betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát
16,5
16,6
22,7
22,9
hosszú távon nem lehet rájuk számítani
10,9
14,8
16,3
20,6
betanításuk sok időt vesz el
12,8
11,7
15,5
14,0
hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni
10,9
9,5
12,9
5,0
tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük
6,2
6,4
8,3
12,1
nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen
2,8
4,6
5,1
6,2
- 11 -
A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást korábban nagyobb arányban értékelték a munkáltatók, jelenleg azonban nem éri el a 20 %-ot az így nyilatkozók köre. A válaszadók több mint egyötöd része jelöli meg előnyként a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér-igényt. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal az szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, és az ehhez kapcsolódó másik jellemző negatívum, hogy a betanítás sok időt vesz igénybe. Növekvő arányban jelölik meg hátrányként a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a pályakezdők munkájára, mert tapasztalatszerzés után a fiatalok gyakran munkahelyet váltanak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók 5 %-a tartotta alkalmasnak a fiatalokat. Azon munkáltatók hányada, akik ezt a véleményt képviselik, lényegesen alacsonyabb, mint az előző években. A lassúságukat és az alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeiket az előzőeknél nagyobb arányban (12-, illetve 6 %-uk vélekedett így) tartották jellemzőnek a megkérdezettek. Ez utóbbi kettő negatív véleményt képviselők csoportjának részesedése növekvő tendenciájú.
3.
A 100 főnél nagyobb létszámú cégek jellemzői, jövőbeni kilátásai a munkáltatóknál tett személyes látogatás, illetve a felmérés tapasztalatai alapján
3.1
A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások jellemzői
2012 szeptemberében a területi munkaügyi kirendeltségek 103 db száz főnél nagyobb létszámú, illetékességi területükön működő munkáltatót kerestek fel személyesen, a munkáltatói kapcsolattartás keretében. A munkáltatói látogatás alapvető célja a cégek gazdasági helyzetének, jövőbeni kilátásainak, fejlesztési elképzeléseinek, létszám-leépítési, illetve bővítési terveinek felmérése volt. A felkeresett munkaadók több mint 60 %-a részt vett az egyidejűleg lebonyolításra kerülő „2012. évi Munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra-kutatás” elnevezésű adatgyűjtésben is, illetve nagyrészük a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben is időről időre szolgáltat adatot. A munkáltatói látogatás során gyűjtött információk összevetésre kerültek a 2012. IV. negyedéves, valamint a 2013. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során tapasztaltakkal. Veszprém megyében a 100 főnél nagyobb létszámmal tevékenykedő munkaadók közel fele a feldolgozóipar egyes ágazataiban működik, többségük a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében. Meghatározó még az Ajka, Pápa, valamint Várpalota térségébe települt nagy létszámú foglalkoztatók szerepe is. A bányászat kivételével, az anyagi ágak mindegyikének van képviselője a száz főnél nagyobb létszámot foglalkoztatók körében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő Balaton-parti vállalkozások esetében meghatározó a szezonalitás hatása, mivel az idegenforgalmi idény hónapjaiban 100 fő feletti létszámot foglalkoztatnak, holtszezonban pedig létszámuk nem éri el a száz főt.
- 12 -
A foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségűek még a megyébe települt kereskedelmi vállalkozások is, de számottevő az egészségügyi, illetve szociális ellátás területén működő foglalkoztatók szerepe is. A cégek közel fele (50 db) 200 főnél kisebb létszámmal működött, míg a hét legnagyobb munkaadó az 1000-1999 fős létszám-nagyság kategóriába tartozott a felmérés időpontjában. 3.2
A személyes munkáltatói látogatások tapasztalatai
A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek többségének (63 cég) gazdasági helyzete stabil, létszámgazdálkodása kiegyensúlyozott. Számottevő létszámfelvételekkel, és létszámleadásokkal nem számoltak az elkövetkezendő egy évben, és nem gondolkodtak fejlesztésben sem. A termelő-, illetve szolgáltató kapacitás növelését szolgáló beruházások eredményeként összesen 17 szervezet esetében számolhattunk be létszámbővítésről. Ezek a munkáltatók jellemzően létszámukat több ütemben, folyamatosan töltötték fel 2012-ben, illetve töltik fel a 2013. év során, és a megnövelt létszám megtartását vállalták az elkövetkezendő években. 15 cégnél korszerűsítő, innovatív beruházások megvalósítása volt folyamatban, de a szükséges munkaerőt belső átcsoportosítással, a dolgozók átképzésével biztosítani tudják. Számottevő létszámmozgással nem számolnak, de a fluktuációból, nyugdíjazásból eredő üres álláshelyeket betöltik, preferálva a korábbinál kvalifikáltabb munkaerő alkalmazását. Nyolc megyei cég gazdasági helyzetét ugyanakkor stagnálás jellemzi, nem töltik be a nyugdíjazásra kerülők, valamint az egyéb okból távozók helyét, de jelentősebb létszámcsökkentésre a cégek egyike sem készült a felmérés időpontjában. 3.3
A munkáltatói látogatások tapasztalatainak összevetése a 2013 I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információkkal
A személyes felkeresés időpontjában a cégek egyike sem készült csoportos létszámcsökkentésre, de számottevő egyéb létszámleadás sem szerepelt a terveikben. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információk megerősítették a 2012 szeptemberében lefolytatott személyes munkáltatói látogatások tapasztalatait. A munkáltatók meghatározó része 2012. évi létszámának szinten tartására, illetve a munkahelyek megőrzésére törekszik, a 2013. év végén várható létszám a megye egészében számottevően nem változik, mivel az éven belüli létszámmozgások nagyrészt kiegyenlítődnek. Jelentősebb létszám-mozgások főleg a közfoglalkoztatásban várhatóak az év végéig, illetve a megyében a szokásos tendenciáknak megfelelően érvényesül idén is a klasszikusan érintett, időjárás-, illetve idegenforgalom függő gazdasági ágakban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, építőipar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) a szezonalitás hatása. Ennek megfelelően a tavaszi és a nyári hónapokban nagyobb a foglalkoztatottság, és kevesebben jelentkeznek álláskeresőként is a munkaügyi kirendeltségeken. A feldolgozóiparban a rendelésállományok alakulásával összefüggésben jellemzően határozott időre szóló munkaszerződéssel, illetve munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül foglalkoztatják a munkavállalókat.
- 13 -
A gyártott termék szezonális jellegével (pl. jégkrém-, mezőgazdasági kisgépek-, melegítő takarók gyártása stb. területén) is összefügg néhány feldolgozóipari cég esetében a foglalkoztatás átmeneti szünetelése, majd folytatódása. Az összeszerelő munkakörökben foglalkoztatott betanított munkások esetében a kirendeltségi tapasztalatok szerint időnként nagy a fluktuáció is, ezért szinte egész évben folyamatos a munkaerő-felvétel. A feldolgozóiparban a rendelésállományok növekedésével összefüggésben, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, és a kereskedelem területén pedig az idegenforgalmi idény kapcsán a tavaszi hónapoktól ismét alkalmazzák az holtszezonban kikerülő dolgozókat. A közfoglalkoztatási programok beindulása ugyancsak hozzájárul a foglalkoztatás javulásához. A közfoglalkoztatottak alkalmazásában érintett munkaadók továbbra is élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
Módszertani kiegészítés
4.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 4.1. A KSH fogalmi rendszere 4.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: -
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és
-
gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.
- 14 -
Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy -
amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg
-
amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek,
-
amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség, a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
-
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
-
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást.
A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -
a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet;
-
a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők;
- 15 -
-
a 15 éven aluliak;
-
a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés);
-
a háztartásbeliek;
-
a közületi eltartottak;
-
a szociális gondozottak.
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: -
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
-
a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában;
-
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
4.1.2 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
- 16 -
Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetmény-elszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).
4.2.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak
Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma 2005. november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban 2005. november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok.
Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január 1-jére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható).
- 17 2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett 2005. november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.)
Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, a többször módosított 1993. évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: 2011. szeptember 1-jétől, majd 2012. január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény V. fejezete) A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt. 71-76.§-ai, A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv. 67.§-a, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59.§ (9) bekezdése határozza meg. A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.
- 18 -
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. Szerint: A Kjt. 36.§-a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt. 2012. július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt. 71-76. §-ai alkalmazandók. Az Mt.71-76.§-ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. Szerint: A Kttv. 67. §-a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik; b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a;
kormánytisztviselő
d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
- 19 -
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben -
20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő,
-
20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,
-
100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a,
-
300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. § (9)].
Veszprém, 2013. március
- 20 -
1. sz. melléklet A 2013 I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve
- 21 -
2. sz. melléklet A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében
Válaszadók Létszám (fő) száma (db) 2012.12.31.
Gazdasági ág
Várható létszám (fő) 2013.03. 31.
Létszám Létszám Várható alakulása alakulása (%) létszám (fő) (%) 12 3 hónap 2013.12. 31. hónap múlva múlva
Mezőgazdaság, erdőgazdálk.
25
2180
2193
2187
100,6
100,3
Bányászat, kőfejtés
2
105
107
107
101,9
101,9
180
19991
20652
20445
103,3
102,3
V.energia,gáz,gőzell., légkond.
6
515
514
514
99,8
99,8
Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk.
7
742
742
742
100,0
100,0
Építőipar
66
1880
1903
1872
101,2
99,6
Kereskedelem, gépjárműjavítás
78
4454
4467
4471
100,3
100,4
Szállítás, raktározás
23
1806
1812
1833
100,3
101,5
Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás
37
1229
1208
1192
98,3
97,0
Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt.
28
1355
1208
1197
89,2
88,3
Oktatás
20
1968
1960
1965
99,6
99,8
Humán-Egészségügyi,szociális ell.
24
5688
5710
5752
100,4
101,1
Egyéb nem anyagi ágak
68
2041
2073
2096
101,6
102,7
Megye összesen
564
43954
44549
44373
101,4
101,0
Feldolgozóipar
A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében
Létszám Létszám alakulása alakulása (%) 12 (%) 3 hónap hónap múlva múlva
Válaszadók száma (db)
Felméréskori létszám (fő) 2012.12.31.
Várható létszám (fő) 2013.03.31.
Várható létszám (fő) 2013.12.31.
Ajka
74
9793
9845
9986
100,5
102,0
Balatonfüred
49
2059
2061
2088
100,1
101,4
Pápa
69
8398
8408
8471
100,1
100,9
Sümeg
48
1288
1297
1310
100,7
101,7
Tapolca
76
2244
2236
2224
99,6
99,1
Várpalota
68
3180
3182
3181
100,1
100,0
Zirc
33
1040
1059
1077
101,8
103,6
Veszprém
98
15017
15526
15097
103,4
100,5
Balatonalmádi
49
935
935
939
100,0
100,4
Veszprém megye
564
43954
44549
44373
101,4
101,0
Foglalkoztatási körzet
- 22 -
3. sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében a 2013. I. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám Mikro Ajkai Kirendeltség
6
37
40
41
0
0
30
845
835
848
4
7
7
Közép
26
2781
2790
2814
115
110
120
Nagy
12
6130
6180
6283
0
13
0
74
9793
9845
9986
119
130
127
16 21 10 2
78
78
78
0
0
0
397
398
406
2
0
2
946
951
967
45
42
48
Kis Közép Nagy Összesen Mikro
Pápai Kirendeltség
Sümegi Kirendeltség
Tapolcai Kirendeltség
Várpalotai Kirendeltség
Zirci Kirendeltség
Veszprémi Kirendeltség
Balatonalmádi Kirendeltség
közfogközfog3 hónap múlva 12 hónap közfoglalkoztatás 3 lalkoztatás várható múlva várható lalkoztatás hónap múlva 12 hónap létszám (fő) létszám (fő) jelenleg (fő) (fő) múlva (fő)
Kis
Összesen Mikro Balatonfüredi Kirendeltség
válaszadók jelenlegi száma (db) létszám (fő)
Kis Közép Nagy
49
8 34 18 9
0
638
634
637
0
0
0
2059 49
2061 51
2088 53
47 0
42 0
50 0
823
838
823
23
23
0
1744
1759
1765
170
157
143
5782
5760
5830
544
511
524
Összesen Mikro
69
8398
8408
8471
737
691
667
15
90
96
96
0
0
0
Kis
26
604
594
613
3
3
3
7
594
607
601
15
12
12
18
15
15
Közép Nagy
0
0
0
0
Összesen Mikro
48
1288
1297
1310
35
179
184
169
0
1
0
Kis
28
618
614
613
29
19
51
Közép
12
1100
1091
1095
214
175
181
Nagy
1
347
347
347
0
0
0
Összesen Mikro
76
2244
2236
2224
243
195
232
19
106
111
106
0
0
0
Kis
31
731
739
738
0
0
0
Közép
16
1349
1314
1324
70
111
69
Nagy
2
994
1018
1013
0
0
0
Összesen Mikro
68 8
3180 46
3182 48
3181 49
70 0
111 0
69 0
Kis
19
433
427
439
0
0
0
Közép
6
561
584
589
17
9
8
Nagy
0
0
0
0
Összesen Mikro
33 14
1040 80
1059 74
1077 81
17 0
9 0
8 0
Kis
31
797
780
777
20
29
29
Közép
39
4697
4754
4642
16
313
298
Nagy
14
9443
9918
9597
2
7
5
Összesen Mikro
98
15017
15526
15097
38
349
332
18
101
111
104
0
0
0
Kis
28
670
659
671
38
39
40
Közép
3
164
165
164
25
10
10
Nagy
0
0
0
0 50
Összesen Mikro
49
935
935
939
63
49
139
766
793
777
0
1
0
Kis
248
5918
5884
5928
119
120
132
137
13936
14015
13961
687
939
889
40
23334
23857
23707
546
531
529
564
43954
44549
44373
1352
1591
1550
Veszprém megye Közép Nagy Összesen
- 23 -
4. sz. melléklet A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek térségenkénti és gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében 2012. szeptember
Gazdasági ág/térség Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Gazdasági szervezetek száma (db) Ajka
Pápa
2
Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés Építőipar
15
Kereskedelem, gépjárműjavítás
2
Szállítás, raktározás
1
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Balatonfüred
Sümeg
Tapolca
Várpalota
Összesen Zirc
4 1
Veszprém
7
1
2
6
7,8
19
51
49,5
2
1,9
2
3
2,9
1
1
1,0
4
9
8,7
1
2
1,9
1
5
4,9
3
2,9
1
1
1,0
5
6
5,8
1 1
1
1
1
3
1
1
1
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás (db) %
1
22 21,4
1
3
8
15
7,8
1,9
1
4
4
3,9
1
1
1
1
8
7,8
3
8
3
41
2
14,6
(%)
8
Ingatlanügyletek
Megye összesen
(fő)
1
1
1
Balatonalmádi
2,9
7,8
2,9
39,8
1
103 100,0
1,0
A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek létszámnagyság szerinti alakulása Veszprém megyében 2012. szeptember
Létszámnagyság kategória/térség
Ajka
Balatonfüred
Pápa
Sümeg Tapolca
Várpalota
Zirc
Veszprém
BalatonÖsszesen almádi
Gazdasági szervezetek száma (db) 100-149 fő
2
5
4
150-199 fő
4
1
2
200-249 fő
4
1
1
250 - 299 fő
3
300-499 fő
4
500-999 fő 1000-1999 fő Összesen:
3 3
3
10
1
30
2
8
20
1
5
12
3
6
4
1
4
14
4
1
1
8
14
1
3
3
7
22
1
2
8
15
2
3
8
3
41
1
103
