Ph.D, Bánhidyné Dr. Szlovák Éva Makó Ferenc
MUNKAERŐ-PIACI KÉPZŐK MODULÁRIS KÉPZÉSE MULTIMÉDIA MODULRENDSZER FELHASZNÁLÁSÁVAL, VIRTUÁLIS EGYETEMI RENDSZERBEN
A tudás alapú társadalom kialakulása a XXI. századi nevelés- és oktatás számára alapvetően két új kihívást teremtett. Elsődlegesnek kell tekintenünk a személyiség- és a szociális kompetenciák fejlesztését a sikeres foglalkoztatás megteremtéséhez és a társadalmi életben tipikus szerepek betöltésére történő felkészítéshez (önszabályozás, magasabb rendű szükségletrendszer fejlesztése, szociális készségek). A pálya- a foglalkozás gyakorláshoz kapcsolódó másik kihívást a tudás alapú technológiák széles körű elterjedése eredményezte. A folyamatos művelődéshez szükséges rugalmas felnőttképzési és szolgáltatási rendszerek így meghatározó tényezővé váltak a munkaerő- fejlesztésében. Az oktatási rendszerek új képzési paradigmával; az élethosszig terjedő tanulás koncepciójával -, a nyitott képzés- és önképzés új didaktikai konstrukcióival, az elektronikus- kommunikációs technológiák széles körű elterjesztésével reagáltak a változásokra. Az Európai Tanács lisszaboni értekezletének következtetései azt igazolják, hogy az egész életen át tartó tanulás a tudásalapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenet velejárója. Ennek következtében drasztikusan felértékelődik a felnőttoktatás. Szakemberek szerint a gazdálkodó szervezetek által kialakított karrierterv és az abban finanszírozott képzés a leggyorsabban visszatérülő befektetés, mert fokozza a dolgozó
megelégedettségét, motivációs eszköz, növeli a munkatársak kötődését a vállalathoz; a vállalat képzettebb munkatársakkal versenyelőnyre tehet szert. Ki kell építeni, tehát egy olyan rugalmas, többféle intézménytípusra épülő felnőttképzési és továbbképzési – átképzési rendszert, amelybe munka mellett is bekapcsolódhatnak a munkavállalók. Az oktatás – tanulás módszertani kultúrájának átalakítása, fejlesztése – a megfelelő eszközháttér biztosításával –, kulcsa az át- és továbbképzési programok sikerességének. Az iskolarendszerű képzésben pedagógiai végzettségű tanárok tanítanak. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások esetében sok a jól felkészült szakember, érzékenyek a munkaerőpiac változásaira, de a tudás hatékony átadásához szükséges pedagógiai, módszertani és kommunikációs ismeretekkel és technikákkal nem minden esetben rendelkeznek kellő mértékben. A felsőoktatás jelenleg még nem képez ilyen speciális felkészültséggel jellemezhető szakterületre oktatókat. A képzés minőségében meghatározó a tréner szakmai és pedagógiai – pszichológiai,- továbbá módszertani felkészültsége. A trénerek felkészítése igényes, a résztvevők aktivitásán alapuló oktatási programok kidolgozását igényli. A képzés során a hallgatók elsajátítják mindazokat az ismereteket, amelyek
szükségesek
a
felnőttképzés
tervezéséhez
szervezéséhez
és
lebonyolításához. Megismerik azokat a módszereket, amelyek a felnőtt korúak differenciált tanulásirányításához szükségesek. Elsajátítják a különböző oktatási dokumentációk elkészítésének technikáit, a tanítás-tanulás munkaformáit, a verbális, szemléltető-, komplex-, project módszereket és az oktatócsomag alkalmazását az egyéni-, csoportos és távoktatásban. Megfelelő tapasztalatot gyűjtenek tanulmányaik során az ellenőrzés és értékelés területén, beleértve az önellenőrzés, önkorrekció módszereit és felnőttképzésbeli lehetőségeit is. Kellő jártasságra tesznek szert a különféle vezetési stílusok megismerésében, különös tekintettel a nyitott és önálló tanulási technológiákhoz kapcsolódóan.
2
Megismerik a motiváció és a tanári személyiség szerepét a hatékony képzés vonatkozásában. A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet munkatársai felismerve a társadalom és a gazdaság részéről megnyilvánuló igényt egy nemzetközi projekt keretében, amelyet az EU Leonardo da Vinci programja támogatott modul rendszerű képzési rendszert dolgozott ki a munkaerőpiaci-képzések hatékonyságának és színvonalának
emeléséhez,
a
különböző
szintű
oktatók
képzéséhez,
továbbképzéséhez és felkészítéséhez. Támaszkodtunk az Európai Uniós országok - különösen Hollandia -
nagy hagyományokkal
rendelkező
felnőttképzési centrumainak tapasztalataira, mind az oktatásszervezési, mind a metodikai módszereket illetően. Ugyanakkor olyan projektet kívántunk kidolgozni, amely figyelembe veszi a magyarországi sajátosságokat, ill. a rendszerváltó országokban a társadalmi- gazdasági-változások következtében felmerülő nehézségeket. E trénereket képző program - szándékaink szerint - a keletközép-európai régió számára modellértékű lehet és egész Európában közvetlenül is hasznosíthatóvá válik. A programfejlesztés során az alábbi külföldi: SELETE Műszaki Tanárképző, Athén; FONTYS Műszaki Főiskola, Eindhoven; VEV Villamosipari Képzési Intézmény Nijkerk; és hazai: Magyar Kereskedelmi-
és
Iparkamara,
Budapest;
Felnőttképzési
Vállalkozások
Szövetsége, Budapest; Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, Székesfehérvár partnerekkel dolgoztunk együtt.
3
A projekt céljainak megvalósítása során, az 1. számú ábrán látható 11 modult fejlesztettük ki:
Designer
Manager
8. Design of training materials 7. Curriculum development
9. Management of training
Counsellor
10.Training consultancy
6. Labour market relations
5. Quality of education and training Basic trainer 4. Educational technologies 3. Communication 2. The learning process 1. Basics of adult education 0. Introduction to the profession of trainer >One basic module is dealt with at a 40- contact hour course. (20 theoretical and 20 practice lessons) >6 modules (0-5.) out of these represent the following 3 training levels built on each other: ¤ assistant - (0-5. Modules) ¤ instructor - (0-5. Modules) ¤ trainer - (0-5. Modules) The qualification of one level requires 6*40/3=80 lessons. A trainer with basic qualification needs at least 3 years’ practice before choosing the following specialisation. 1. ábra. A képzési modulok makro-struktúrája A 0–5 számokkal jelölt első hat modul három egymásra épülő képzési szintet alkot.
Összehangolva
szakmarendszerével
ez
az
Országos
az
54 3443 01
képzési
jegyzék
Munkaerőpiaci
(OKJ)
instruktor,
a 71 3443 01 Munkaerőpiaci menedzser, illetve a felsőoktatásban 4
elsajátítható Munkaerőpiaci szakoktató (tréner) képesítések megszerzését segítheti elő, korszerű tananyag tartalommal. Egy modul feldolgozása 40 órás tanfolyamon történik. Ez a modern gyakorlatorientált képzésnek megfelelően – 20 elméleti és 20 gyakorlati órát jelent önálló tanulás (távoktatás) formájában, illetve ezek kombinációjaként. Egy-egy szint kvalifikációjának megszerzése 6 * 40 = 240 órát igényel. A modulok átlagban 5 – 7 egymásra épülő fejezetet tartalmaznak, amelyek végén önellenőrző tesztek (ÖT) és záró tesztek (ZT) találhatók, a megszerzett ismeretek elsajátításának ellenőrzésére. Ezt zárják a különböző képesítéseket adó vizsgatesztek (VT), illetve ahol ez szükséges, a belépő, ellenőrzőtesztek (ET) is megelőzik a képzés megkezdését. A megszerzett képesítések után nem kötelező átlépni a következő szintre, hanem a felnőtt döntheti el, hogy a megszerzett szakképesítéssel az adott munkakörben mennyi időt tölt el és folytatja-e egyáltalán tanulmányait.
5
5.modul 4.modul 3.modul 2. modul 1.modul 0.modul
FEQ for trainers FbT/s FbT/s FbT/s FbT/s FbT/s * FbT/s ET
5.modul 4.modul 3.modul 2. modul 1.modul 0.modul
Trainer (C) PT PT PT PT PT PT
FEQ for instructors FbT/s PT FbT/s PT FbT/s PT FbT/s PT FbT/s PT * FbT/s PT
Instructor (B)
FEQ for assistants FbT/s FbT/s FbT/s FbT/s FbT/s * FbT/s
Assistant (A)
ET
5.modul 4.modul 3.modul 2. modul 1.modul 0.modul
PT PT PT PT PT PT
ET
2. ábra. A képzés értékelési rendszere Jelmagyarázat: Text Abbreviation ET - Entrance Test - Előteszt (diagnosztikus értékelés) FbT - Feedback by Test - Önellenőrző teszt (formatív értékelés) PT - Post test - Utóteszt (minősítő értékelés) FEQ - Final examination and qualification - Záróvizsga 6
A felsőfokú szakoktató tréneri képzésre épül rá megfelelő – legalább három éves –, gyakorlatot követően a további szakosodási lehetőség a következő területeken: Tananyagtervező, Képzési menedzser és Képzési tanácsadó. Ezek mindegyikéhez 2 * 40 = 80 órás további képzésre van szükség.
A
programfejlesztés
hatékony
megvalósítása
érdekében
nemzetközi
munkamegosztást alakítottunk ki. A fejlesztő- és tananyagépítő munka előzménye egy kérdőíves adatgyűjtés volt mindhárom – Görögország, Hollandia, Magyarország –, résztvevő országban. Az így összegyűlt 53 kitöltött kérdőív általános feldolgozása megtörtént, további elemzéséhez egy adatbázist készítettünk. Ezt követően elkészültek a nemzeti országtanulmányok, amelyek főleg az adott ország helyzetével, esetleges problémáival,
munkaerőpiaci
körülményeivel
foglakoznak.
Az
országtanulmányok tapasztalatait elsősorban a célul kitőzött trénerképzési rendszer nemzeti változatának kidolgozásánál, vesszük figyelembe. A minél szélesebb körű nemzetközi felhasználhatóság érdekében, angol nyelvű, nemzeti jellegzetességektől mentes, általános, tehát mindenütt ismert példaanyagra épülő változatot készíti el a nemzetközi fejlesztő team. A nemzeti nyelvekre – görög, holland és magyar –, fordított sajátos, az országra adaptált példákkal illusztrált változat csak ennek elfogadását követően készülhet el. Ez a fejlesztési eljárás lehetővé teszi azt is, hogy igény esetén az EU és társult országai részére is adaptálhatóvá válik a kifejlesztett tananyag rendszer. A modulok elkészítésének menetrendjét az alábbiak szerint alakítottuk ki: 1. A modulokban megfogalmazott tantervi célok fejezetekre bontása a megfelelő makrostruktúra kialakítása érdekében. 2. A modulok makrostruktúrájának kidolgozása a hollandiai FONTYS elvei szerint, a modulkoordinátorok és a tananyagtervezők bevonásával. 7
3. A modulok HMI-ben kifejlesztett mikrostruktúrájának kidolgozása – az intézeti módszertani innováció alapján – a modulkoordinátorok és a tananyagszerzők bevonásával, 4. A tananyag megírása a kialakított mikrostruktúrának megfelelően.
Az első fázis meghatározása a projektpartnerek képviselőiből álló döntési joggal felruházott testület ülés feladata volt. A második és a harmadik fázis menetét a megnevezett két intézet véglegesítette. Ezt követően megkezdtük a negyedik fázisban jelzett nemzetközi változat modulszövegkönyvének a megírását. A kidolgozott 11 modul multimédiás változatának kifejlesztését az első programra épülő második projekt keretében végeztük el, amelyet szintén az Európai Unió támogatott. A tizenegy modul szövegkönyvének feldolgozása az alábbi munkamegosztás szerint történt. A
holland
FONTYS
vállalta
„1.
A
felnőttképzés
alapjai”,
a
„4.
Oktatástechnológia” és a „7. Tantervfejlesztés” modulok angol nyelvű kidolgozását. A BMF Kandó Kar Humánfejlesztési- és Módszertani Intézete látta el a koordinátori feladatokat, és ezen kívül a következő modulok szövegkönyvének angol nyelvű elkészítését: • • • • • • • • •
0. Bevezetés a tréner hivatásba 1. Képzési alapismeretek 2. A képzési folyamat 3. Kommunikáció 5. Az oktatás- és képzés minőségbiztosítása 6. Munkaerőpiaci kapcsolatok 8. Tananyagok tervezése 9. Képzésirányítás 10. Képzési tanácsadás.
8
A két – egymásra épülő – pilot project a képzési programok új elveken alapuló kidolgozását-, a moduláris képzés továbbfejlesztését-, az elektronikus tanulás bevezetését eredményezte, amelyet az alábbi innovációkkal mutatunk be:
A képzés/tanulás paradigmaváltása: Az oktatás- és képzés a tudásalapú információs társadalom megteremtéséhez alapvetően járul hozzá és egyben az úgynevezett hozzáadott érték elsődleges forrása a modern gazdaságokban. A magas szintű általános és szakmai tudással jellemezhető munkaerő iránti igény a felnőttoktatással/vállalati képzésekkel kapcsolatos eddigi koncepciók újragondolását igényelte. Alapvető oktatási kihívással állunk tehát szemben, amit az a dinamizmus irányít, amely az emberek.
megváltozott
élet-
és
munkakörülményeinek
átalakulásából
táplálkozik. Az új évszázad munkavállalóinak munkaerõ- piac orientáltságú képzésében kulcsfontosságú szerepet vállaló trénerek felkészítésében már megjelenítettük azokat a módszereket-, tananyag készítési eljárásokat, amelyek a távoktatási és egyéb – nagyrészt önálló tanulást igénylõ – korszerû formákban megvalósíthatók. A
képzési
programok
fejlesztése
során
a
tudásközvetítés
paradigmaváltására is sor került. A korábbi-, elsősorban ismereteket közvetítő programok helyett a kompetenciák rendszerét fejlesztő tudás kialakítására helyeztük a hangsúlyt. Az önálló tanulási programokban különös hangsúlyt helyezünk; az előzetes személyes tudás hasznosítására-, az aktív és cselekvő elsajátításra-, az önértékelési készségek fejlesztésére. A tananyag tartalmak kiválasztását elsődlegesen a tréneri foglalkozás sikeres gyakorlásához szükséges tudás (személyes-, módszerbéli-, szociális
kompetenciák ) feltérképezése
9
biztosította, amelynek során kérdőíves felmérésekre-, DACUM bizottsági elemzésekre-, szakértői munkára-, trendelemzésekre építettünk. A
képzéstervezés-,
a
tanulás
(önképzés-,
önszervezett
tanulás)
módszertani kultúrájának ilyen típusú fejlesztése, átalakítása – a megfelelő eszközháttér biztosításával – kulcsa lehet az át- és továbbképzési programok sikerességének. Hatékony-, önállóan feldolgozható oktató modulok CD-ROMon és WEB alapon történő kidolgozásával hozzásegíthetjük a hallgatókat az önálló és élethosszig tartó tanuláshoz.
Módszertani Innovációk A tanulás- módszertani kultúra fejlesztése: A fejlesztések eredményeként Lotus Notes kommunikációs rendszer kereteibe építhetõ, a LearningSpace elektronikus távtanulási / tananyag szervezési keretprogram alatt is feldolgozható multimédiás oktatómodulokat dolgoztunk ki, több idegen nyelvi (holland-, görög-, magyar ) adaptációval. Ezzel az új évszázad egyik leginkább potenciális tanulási stratégiájának megvalósítására az e-learning-gel történõ kompetencia fejlesztésre kerül sor. A nagy számú multimédia modul közül ugyancsak pilot alkalmazással ( elektronikus távtanulási („virtuális osztályterem”) kísérletek lefolytatása-, a tanulási igények felmérése az új típusú kompetencia modulok iránt ) a 2. számú modult („A képzés folyamata” ) fejlesztettük ki ilyen formátumban (http://edu.kando.hu). ♦ A multimédia alapú makro – és mikromoduláris rendszer kidolgozásával az önálló- és rugalmas tanulás feltételeit teremtettük meg. ♦ A résztvevők optimálisan megvalósuló tanulási tevékenységét az un. Módszertani útmutató segítségével adjuk meg, amely áttekintő módon az 10
adott modul tanulási célkitűzéseit-, az elsajátítható kompetenciák körét-, továbbá a hatékony tanulási stratégiákat és az önértékelés mechanizmusát szabályozza. Ennek minta szerű kidolgozását a 2. számú modulhoz ( A képzés folyamata ) adjuk meg. ♦ A
multimédia
verzió
alkalmazásával
a
tananyag
bemutatásának-,
feldolgozásának aktivitást és érdeklõdést fenntartó kidolgozása valósult meg, ahol a hangsúly a motiváció folyamatos fenntartásán van, amelyet a multimédia elemekkel illetve a vizualizációval értük el-, valamint a tananyag interaktív használhatóságával. ♦ Az individualizált tanulási folyamat eredményességét formáló – segítő (Feedback by Test - FbT) és összegző-minősítő (Post Test - PT) tesztek segítik. A tanulási kompenzációban ehhez kapcsolódik a master learning tanulási stratégia, amely 80- % - os elsajátítást követően engedélyezi a továbbhaladást. Az értékelési rendszer ilyen típusú változatát ugyancsak a 2. modul keretében mutatjuk- be mintaértékűen.
A differenciálás lehetőségei a kötetlen távtanulásban ♦ A nyitott- és önálló távtanulásra épülő képzési forma, a különböző típusú hordozókon közvetített tananyag ( nyomtatott-, interaktív multimédia forma, elektronikus hálózati hozzáférés ) kedvező lehetőségeket teremt a tananyag egyéni sajátosságok szerinti feldolgozására. A tréner képzés, a rugalmas felnőttoktatás
ilyen
formája
megszünteti
a
régiók
elzártságát:
adaptivitása a térbeni és időbeni kötöttségeket feloldja. ♦ A kompetencia modulok feldolgozása épít a formális - és informális tudás - tapasztalat hasznosítására, amely különösen fontos szerepet kap a nők és a képző helyektől távol lakók bekapcsolásában ezen képzési formába. ♦ A képzésekből lemorzsolódók egyéni haladási ütemre való igényét képes kielégíteni; akár egy-egy modul feldolgozásával. 11
♦ A tananyag differenciált (szintezett) feldolgozása-, továbbá a különbözõ tanulási stratégiákhoz igazodó médiahasználat a hátrányos helyzetû és sérült emberek szakképzését is elõsegíti.
A multimédia – és Internet alapú fejlesztés innovációi A multimédiás tananyagfejlesztés három fő tevékenységi szakaszba tömörült. Az első fázis volt a tananyag kidolgozás, a második egy dreaming (álmodó) fejlesztés, amelyet a multimédiás programmegvalósítás, illetve a nyelvi adaptációk követtek.
1. A „Dreamer” fázis bevezetése a multimédiás fejlesztés folyamatába: A módszer szerves része volt egy olyan új fejlesztési szakasz, amit Dreaming (Álmodó) fázisnak neveztünk el; amikor is három fős szakmai team vizualizálja ( többsíkú észlelési formában jeleníti meg ) a tananyagot. Egy-egy modul kidolgozásában két multimédiás szakértő és egy szakmai szakértő vett részt. Erre azért volt szükség, mert a leírt szövegkönyv alapok, nem multimédia hordozójú tananyaghoz lettek elkészítve. Így olyan szakembereket kellett találni, akik képesek az adott szöveget vizualizálni, és azt megfelelõ formában leírni.
2. Standard szoftver váz kidolgozása: A modulok fejlesztése előtt megterveztük a modulok közös design-ját, hogy a felhasználók könnyebben tudják kezelni a modulokat, illetve a távoktatás igényeit minél jobban kielégítsük és csökkentsük az oktatói felügyelet mértékét. A fejlesztés legelején kialakítottunk egy szoftver standard vázat, amibe be kellett illeszteni az elkészülõ modul/almodul részeket. Ahhoz, hogy a különböző 12
modulok
kidolgozása
zökkenőmentesen
és
párhuzamosan
haladjon,
kidolgoztunk egy algoritmust arra is, ami alapján ellenőrizni lehetett a különböző modulok aktuális állapotát. A több beszélt nyelvû környezetbe való multimédiás fejlesztés könnyebben megvalósíthatónak bizonyult egy egységes környezetben, illetve egységes felületet biztosított a felhasználók számára.
3. Interkulturális
környezethez
való
adaptálást
elõsegítõ
módszerek kidolgozása: Ennek során a szövegkönyvek olyan formája készült el, ahol a vizualizált elemeket kötjük egy-egy szóhoz, ezt jelöljük egy jellel és utána egy kulcsszóval azonosítjuk a vizualizáló elemet, amelyet a szövegkönyvek végén összefoglalva írunk le. A kidolgozott produktumok nyelvi ellenõrzést, az angol és a nemzeti nyelvekre adaptált verziók esetében a külföldi partnerek végezték.
Virtuális egyetemi rendszer pilot alkalmazása Az Internet alapú online távoktatás olyan módszer, mely kiegészítheti, vagy helyettesítheti az egy időben, egy helyen, frontálisan folyó hagyományos oktatást. Az online távoktatás egyfelől lehetőséget biztosít az időbeli, térbeli korlátok megszüntetésére, másrészt előrelépést jelent a garantált minőségű oktatási szolgáltatás-nyújtás felé. A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karán kialakított online távoktatás előnyei: ♦ Időbeli és térbeli korlátok megszűnése az önálló távtanulással, a hallgatóknak rugalmas időbeosztást biztosítva. ♦ Teljes képzési kurzusok moduláris/kreditált szervezése 13
♦ Garantált egyenletes és magas színvonalú oktatás: a számítógép, mint oktató nem fárad el, ugyanolyan türelmes, megértő és mindig kész segíteni a feladat megoldásban a legjobb oktató vagy oktató team- ek tudása alapján. ♦ PSI (Personalized System of Instruction) didaktikai modell alkalmazása: az egyénre
szabott
oktatás
lehetőségének
biztosítása,
egyedi
követelményekkel, módszerekkel, határidőkkel és eszközökkel.
A bevezetésre került LearningSpace elektronikus tanulásszervezési rendszer teljes megoldást nyújt bármilyen, virtuális oktatási környezet kialakításához. Elsősorban távoktatási vagy vállalati szintű elektronikus oktatási csoportmunkát (többek között tanulást, oktatást, kurzus / tanfolyam előállítást / felépítést, tananyagkészítést, konzultációt, vizsgáztatást) támogató rendszer. ♦ A
LearningSpace
egy
könnyen
kezelhető,
hatékony
Notes
alkalmazáscsomag, amellyel az előállított kurzusok Internet-en / intranet-en keresztüli webes környezetben is használhatók mindössze egy web böngészővel a tanulói (kliens) oldalon. ♦ A LearningSpace az e-mail-en és a társalgási fórumokon messze túllépve számos újszerű eszközt kínál, amelyek több szinten lehetővé teszik a teamtagok, a hallgatók és az instruktor közötti interaktív kommunikációt. ♦ A LearningSpace alkalmazás egyszerű tananyagfejlesztést tesz lehetővé, melyhez nincs szükség programozási vagy műszaki ismeretekre. Sablonok segítik a tananyag gyors és egyszerű kialakítását. ♦ A LearningSpace fejlett multimédia-opciókkal rendelkezik. Biztonságos - A párbeszédek, feladatok, értékelés és egyéb bizalmas információ céljára privát terület szolgál.
14
Elektronikus formában elérhető tananyagok- és szolgáltatások a hallgatók számára: §
A mérnök- és mérnöktanárképzés távoktatásos képzési formájához kidolgozott oktatási jegyzetekhez és hallgatói segédletekhez történő hozzáférés, letöltés,
§
Multimédia
formában
kidolgozott
tananyagok:
Matematika-,
Villamosságtan, Digitális technika, Minőségbiztosítás, §
A hallgatói tanácsadás önálló tanulással feldolgozható moduljai: tanulási tanácsadás-, pályaorientációs- és továbbtanulási tanácsadás-, munkavállalási tanácsadás.
§
Munkaerő-piaci
értéknövelő
modulok:
Készség
–
és
személyiségfejlesztés-, Munkaerő-piaci ismeretek-, álláskeresési technikák, Mérnöki kommunikáció. §
Kidolgozás alatt: a Fogyasztóvédelmi ismeretek és az Európa ismeretek modul.
Összefoglalás: A multimédia alapú moduláris rendszer bevezetésével elsőrendű célunk volt, hogy a felnőttképzési törvénynek megfelelően hatékonyabbá tegyük a munkaerőpiaci képzéseket, hiszen a trénerek, oktatók módszertani – szakmai felkészültsége, a megfelelő személyiség kialakítása meghatározó a képzésben. Ennek megfelelően beillesztettük a képzési szinteket az Országos Képzési jegyzéknek megfelelően is. További célunk, hogy a szakképzés szereplői között korszerű együttműködést hozzunk létre, egy gyakorlatorientált, rugalmas képzési struktúrában. A viszonylag rövid időtartamú oktatás megfelel az újonnan kialakult munkaerőpiaci képzési szokásoknak, mivel vonzóbbá teszi a résztvevők számára a képzési célok elérését és az újabb képesítések 15
megszerzését, amely motiváló erejű. Fontosnak tekintjük továbbá, hogy a multimédiás változat lehetővé teszi az önálló tanulást, illetve a korszerű távoktatási forma alkalmazását is. Fentiekkel megteremtettük az alapját egy működőképes és perspektivikus új képzési formának a „Virtuális főiskolai képzések - E-learning környezetben" kísérleti alkalmazását, amely további fejlesztésekkel széles körű felhasználásra alkalmas.
16
