Helyi tanterv 2013/2014 –től felmenő rendszerben
ba,
Kerettanterv 1-4 évfolyamon 2013/2014 felmenő rendszerben
A pirossal jelölt óraszámok a szabad órakeret felhasználását mutatják. Egyházi iskola lévén a hittan tantárgy heti két órában jelentkezik, így erkölcstan óra nincs. Óraszáma nem számít bele az órakeretbe a NAT 9.§ 1.a szerint Ez az óraterv él a nem emelt ének oktatást folytató normál „ b” osztályainkban. Az EMMI által kiadott kerettantervet használjuk. bb, Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Szabadon Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+2
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2
4 2 1 2 2 1 5 2 25
4+1 2 1 2 2 1 5 2 25
4+1 2 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6+2 2 4+1 2 1 2 2 1 5 3 27
15
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam emelt szintű ének-zene képzés Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 7 7 6 6 Magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelvek 4 4 4 4 Matematika 2 2 2 2 Hittan 1 1 1 1 Környezetismeret 5 5 5 5 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 25 25 25 27 Rendelkezésre álló órakeret
A tantestület határozata alapján 1-4 évfolyamokon lesz 2013/2014-es tanévtől emelt szintű ének-zene tagozat a fenti tanterv ajánlás alapján.
16
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4+1 3 4+1
6. évf. 4+1 3 3+2
2
2
1 2
1 2
1 1
1 1
1 1 5 1 2 28
1 1 5 1 3 28
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.
Iskolánk 6+6-os szerkezete miatt ez a két évfolyam az átmenet éve lesz. Fontosnak tekintjük az érettségi tárgyakra való felkészítést, ezért a matematika és magyar irodalom-és nyelvtan tantárgyak óraszámait emeltük meg.
17
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3+1 3
4 3
3
3+1
4+1 3+1 3 3+1
4+1 3+1 3 3+1
4+1 3+1 3 3+2
4+1 3+1 3 3+1
2
2
2
2
3
3+1
1
1 1 2 2
2
2
2
5 1 6 35
1 5 1 8 35
2 2 1+1 1+1 1 1
1+1 1+1 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 1 5 1 3 31
1 5 1 3 31
1+1 5 1 4 35
1+1 5 1 4 36
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.
Piros színnel jelöltük meg a szabad órakeret felhasználását. 11. osztályban 2 óra fakultáció; 12. osztályban 4 óra fakultáció választott tantárgyból.
18
bc, AZ OKTATÁSBAN HASZNÁLT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tanulói ismeretszerzés egyik legfontosabb eszköze a tankönyv. Fontos tehát a körültekintő tankönyvválasztás. A kiválasztás elve a helyi tantervhez legjobban illeszkedő, tartós és színvonala tankönyv kiválasztása. Az iskolavezetésnek, tankönyvfelelősnek véleményezési joga van, de a tanári szabadság figyelembe vétele fontos tényező.
1. Az elvi szempontok: A tananyag feldolgozása összhangban legyen az iskola cél-és feladatrendszerével Igazodjon a helyi tantervhez, a katolikus keresztény szellemiséghez valamint az egyetemes emberi értékekkel Jelenjen meg benne magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tisztelete Szerencsés, ha ugyanabból a tankönyvcsaládból tanítunk, mert ez az egységes szemléletet növeli( 1-6 évfolyam Apáczai Kiadó, mert bázisiskolája vagyunk; 7-12 Mozaik Kiadó) Személetes, esztétikus, de lényegkiemelő legyen Rendszerezzen, segítse a gondolkodási műveleteket Biztosítsa az önálló ismeretszerzést Cselekvésre, tettekre motiváljon Segítse az új fogalmak megisemrését, megértést az alkalmazás szintjéig A már elsajátított ismereteket erősítse meg Késztesse a tanulókat az újproblémák felismerésére, megoldására Fejlesztő hatású legyen
19
2. A Tankönyv választás törvényi szabályozása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tájékoztatója az iskolai tankönyvellátás 2013. évi változásairól A köznevelési intézményekben a következő tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. Iskolai tankönyvellátás jogszabályi háttere : • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) • A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) Ingyenes tankönyv A köznevelési törvény elfogadásával és a tankönyvtörvény többszöri módosításával megteremtődtek
a
tankönyvellátási
rendszer
átalakításának
feltételei,
amit
a
tankönyvellátásban az utóbbi években tapasztalható problémák tettek időszerűvé. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban - minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5.
20
mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12.000 Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához
nyújtott pénzbeli
támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők
felelőssége,
hogy
a
munkaközösségek
ellenőrzésén
keresztül
a
tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. Tartós tankönyv A köznevelési törvénnyel, a tantervi reformmal és az új tankönyvek kifejlesztésével összhangban a tárca fontosnak tartja, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok és a költségvetés terheit. A tankönyvrendelet útján a tárca a kiadókat – jelenleg csekély mértékben alkalmazott - tartós tankönyvek fejlesztésére akarja ösztönözni azáltal, hogy a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: 21
az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az új szabályozás alapján a tartós tankönyvként való használathoz egyrészt szigorúbb technológiai szempontoknak kell megfelelnie egy kiadványnak, ugyanakkor nem tartalmazhat bejegyzést igénylő feladatokat a tanulók számára. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Állami tankönyvterjesztés A tankönyv törvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A változtatás célja, hogy kizárólag oktatásiszakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. A Könyvtárellátó a tankönyvellátás soron következő feladatainak végrehajtása érdekében kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére (http://kello.hu) és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. A rendelési felületre való belépést megelőzően a tankönyvjegyzék – tájékoztató jelleggel elérhető az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/kozneveles/tankonyv/jegyzek_es_rendeles/tankonyvjegyzek A tankönyvtörvény és
a tankönyvrendelet
új
szabályozása
alapján módosult
a
tankönyvrendelés 22
határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Az iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. A rendelés folyamán a tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Az iskolák tehát már nem állnak közvetlen kapcsolatban a kiadókkal. A Könyvtárellátó a korábbi eltérő feltételekkel biztosított intézményi szintű tankönyvterjesztési rendszerhez képest országosan egységes, áttekinthető, tanulói szintű tankönyvellátást hoz létre, amely egy magasabb minőségű szolgáltatás keretében az iskolák és a szülők számára számos előnnyel jár (csekkes fizetés, informatikai támogatás az iskolai könyvtárak egységes kezeléséhez). Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból
értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a
tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: 23
többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az iskola számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, a díjazás felhasználásának szabályairól az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében kell rendelkezni. Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelés-oktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: • az iskolák kezdő évfolyamán, • továbbá az iskolák ötödik, – a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik évfolyamán, • hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, • a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon. Amely évfolyamokon idén nem kerül bevezetésre az új tantervek szerinti oktatás, kifutó évfolyamnak kell tekinteni. A tartalmi szabályozás lezárulásával a kormányzat célja, hogy megteremtse a köznevelési törvényhez és az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek alapján az új tankönyvek kiadásának lehetőségét. Az új kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva új tankönyvek kifejlesztésére kerül sor a tankönyvkiadók részéről. A piaci körülmények között működő tankönyvkiadók új tankönyveit az Oktatási Hivatal folyamatosan bírálja el, és amelyek megfelelnek az engedélyezési feltételeknek, azokat a kiadó kérelmére közzéteszi a tankönyvjegyzéken, amelyről az iskolák a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében választhatnak. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek 24
közül választhat. Az új fejlesztésű tankönyvek a Könyvtárellátó rendszerében jól látható módon lesznek feltüntetve a megkülönböztetett kiválasztási eljárás érdekében. A 2013/2014-es tanév új tankönyvekkel való ellátásának érdekében a tárca az új kerettantervekkel érintett évfolyamokra vonatkozólag a rendelés határidejét átmeneti szabállyal – csak ebben az évben – későbbi időpontban határozta meg, mert lehetőséget kíván biztosítani a kiadói fejlesztés és az iskolai megrendelés teljes körű lezárására. A tankönyvrendelet 36. § (6) bekezdése alapján az iskola a tankönyvrendelését 2013. március utolsó munkanapja és 2013. május 15-e között módosíthatja és kiegészítheti a kerettantervi rendelet alapján jóváhagyott új fejlesztésű tankönyvekkel. Az iskoláknak – a megrendelés és a gyártás egységes tervezésének érdekében – az új tantervekkel érintett évfolyamokra március végéig nem kell könyvet rendelni. Ha ezen évfolyamok esetén valamely tantárgyból a kiadók nem kínálnak új fejlesztésű tankönyvet, akkor az iskolák rendelhetnek május 15-éig régi könyvet is. Összefoglalva: a Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével érintett évfolyamokra 2013. május 15-éig, a kifutó évfolyamokra viszont csak 2013. március végéig lehet tankönyvrendelést leadni. A tankönyvrendelés folyamata a 2013/2014. tanévre Az átalakuló tartalmi és jogszabályi feltételeknek megfelelően a tankönyvrendelés és a tankönyvellátás menetrendje a következőképpen alakul a 2013. évben: • 2012. december végén megjelent a kerettantervek legnagyobb része, amelyek alapján a tankönyvkiadók a készülő új könyveiket a tantervi reformhoz igazíthatják. • 2013. januártól a kiadók benyújthatták engedélyezésre az új kerettantervekre kifejlesztett tankönyveiket, amelyeket az Oktatási Hivatal engedélyez, amennyiben a vonatkozó szabályoknak megfelelnek. • 2013. februárban megjelent az új tankönyvrendelet, amely részletesen szabályozza a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás új rendjét azzal, hogy a korábban megkezdett eljárásokat ezen rendelet alapján kell befejezni. • 2013. februártól kezdve a Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal. • 2013. februárban az Oktatási Hivatal közzéteszi, majd folyamatosan frissíti a tankönyvjegyzéket, amiről az iskolák megrendelik a tankönyveket a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében. • 2013. március végéig az iskolák megrendelik a tantervi reformmal nem érintett (kifutó) 25
évfolyamokra alkalmazni kívánt tankönyveket a Könyvtárellátó rendszerében. • 2013. áprilisban a Könyvtárellátó az összegyűjtött megrendeléseket első körben továbbítja a kiadóknak, majd visszajelzi az iskoláknak a kiadók rendelésfelvételét. • 2013. május 15-éig az iskolák megrendelik az új kerettantervekhez kifejlesztett tankönyveket. • 2013. június 15-éig és szeptember 5-éig az iskolák módosíthatják megrendeléseiket – kizárólag mennyiségi szempontból - a beiratkozások és a létszámváltozások függvényében, amelyekről a Könyvtárellátó részletesen egyeztet a tankönyvkiadókkal. • 2013. júliusig a kiadók a Könyvtárellátó központi raktáraiba szállítják a megrendelt tankönyveket. • 2013. augusztusban a Könyvtárellátó a közreműködő partnereivel kiszállítja az iskoláknak a tankönyveket.
26
bd, A NAT- BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
Lényeges módosulás a korábbi alaptantervekhez képest négy területén történik: a Nat küldetésének, feladatának újradefiniálása, a nevelés és a közös értékek hangsúlyozása; a kiemelt fejlesztési területek-nevelési célok újrafogalmazása, kiegészítése, figyelemmel a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire; a tíz műveltségi terület kiegészítése közműveltségi tartalmakkal három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam); a kerettanterv feladatának rögzítése. A kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok keretében az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővültek, illetve a meglévő tartalmak kiegészültek a következők szerint: Az erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A fejlesztési területek, nevelési célok egy közös értékrend alapjait teremtik meg. A hagyományos értékek mellett megjelennek az új, a XXI. század elején megjelenő új igények. A nevelési célok beépülnek a műveltségi területek és tantárgyak fejlesztési követelményeibe és tartalmába. lehetnek önálló tantárgyak, vagy tantárgyak részeiveé válhatnak az új tartalmak.
27
Feladatunk a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátítása, kibontakozása, amely a személyiségük fejlődéséhez elengedhetetlen. Ki kell alakítanunk a belső motivációt- érdeklődés, pályaorientáció mint motívum . Cselekvő részvétel a tanítás-tanulás folyamatában: projet-módszer, kutatások, gyűjtőmunka Előzetes ismeretekre történő építés- 12 évfolyamos iskola erre lehetőséget ad. Új munkamódszerek : frontális, csoportmunka, páros , vagy egyéni problémamegoldó feladatok Differenciált feladatok a tanítási órán és a tanítási órán kívül is Különleges bánásmód a sajátos nevelési igényű gyermekeknél: vagy a szóbeliség vagy az írásbeliség dominanciája, hosszabb tanulási idő; dolgozat írásra hosszabb idő Tehetség gondozás szakkörökön, fakultáción Kis csoportos nívó csoportok Felzárkóztatás, nem szakrendszerű órák Egyéni tanulás
28
be, MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A 2011. évi CXC évi Köznevelési Törvény 27.§ ( 11) a,b,c pontja értelmében : Az első évfolyamon délelőtt heti 4 testnevelés óra kerül megtartásra; az 5. óra délutáni heti 1 órában szivacskézilabda van. Az ötödik évfolyamon délelőtt heti 4 testnevelés óra van, délután a tanulószobai foglalkozás keretében heti 1 óra. Kilencedik évfolyamon délelőtt heti 3 testnevelés óra van; délután heti 2 óra. Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől az 1. 2. 5. 6. évfolyamokon lesz heti 5 testnevelés óra. Azok, akik egyesületekben sportolnak, szülői kérelemmel távol maradhatnak a heti 1 illyetve két testnevelés óráról. Erről bekérjük és iktatjuk az igazolásokat. Az alábbi határozatot kapják meg a tanulók: A Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény igazgatónővére Koczkás Emma M. Eszter ……………… osztályos tanulót felmentem a mindennapos testnevelés délutáni órája alól, amennyiben igazolja egyesületi tagságát, és az edzéseken való részvételét. Az iskolában tornacsarnok kondi terem, sport udvar áll rendelkezésre a testnevelés órák lebonyolításához. Szükség esetén az iskola aulája, esetleg a színházterem nézőtere is rendelkezésre áll.
29
bf, VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK,FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A gimnáziumi képzésben 2007 óta bevezettük a matematika- történelem emelt szintű oktatást a hetedik osztálytól kezdődően 10. osztályig. A tanulókkal minden tanév végén kérdőívet töltetünk ki, hogy a két tantárgy melyikét kívánja magasabb óraszámban tanulni. Ennek több formája élt: Mindkét tantárgyból lehet emelt vagy felzárkóztató foglalkozást kérni Az elmúlt tanévtől csak tehetség gondozásként működött. A csoport kialakításának alapja az előző évi év végi érdemjegy volt. Nekik külön csoport indult. A pedagógus az adott osztályban tanító pedagógus volt. Kis létszámú iskola lévén a pedagógusok kiválasztása nem a diákok, hanem az iskolavezetés felelőssége. Általában olyan pedagógusok tanítják ezeket az órákat, akik a kétszintű érettségire is felkészítik majd a diákokat. bg, VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK A kétszintű érettségi rendszerben a középszintű érettségire való felkészítés a kötelező tanórákon történik. A tantárgy helyi tantervében meghatározott követelmények minimum szintjének elérése a feltétel. Középszintű felkészítést az alábbi tantárgyakból vállalja az iskola, amely a érettségi felkészítő keretei között történik. A minimális létszámot nem érjük el- egy évfolyam lévén az iskolában, de az esélyt meg kell adnunk tanítványainknak. Rajz, ének-zene, testnevelés, hittan, informatika Itt az érettségin olyan specialitások vannakportfoliók, zene felismerés, gyakorlatok- amelyre az alap óra keretei nem elegendők. Emelt szintű felkészítés a tanulók igénye szerint a közismereti tantárgyak mindegyikéből tehető, ami megjelenik helyi tantervünkben. Ezek az érettségire felkészítők. Kis létszámban tanítjuk a tanulókat. Heti 2 illetve heti 4 órában. Az új kerettanterv Magyar nyelv-és irodalom;
Matematika, Történelem; Idegen nyelvek; Biológia, Fizika,
Kémia, Földrajz Informatika
30
bh, KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Magyar Irodalom Életművek 6 Portrék 4 Látásmódok 3 A kortárs irodalom 1 Világirodalom 2 Színház-és drámatörténet 2 irodalom határterületei 1 Regionális kultúra 1 Magyar nyelvtan Ember és nyelv 2 kommunikáció 2 magyar nyelv története 2 Nyelv és Társadalom 2 Nyelvi szintek 6 A szöveg 2 A retorika alapjai 2 Stílus és jelentés 2 Történelem XVIII. századig; XIX.- XX. század; magyar történelem, egyetemes történelem, Anjou- kor gazdasága Magyarországon A földrajzi felfedezésük és hatásuk gazdasági világválság Rákosi rendszer A globalizáció hatásai A magyar nép őstörténete és vándorlása az aranybulla mozgalom Széchenyi István társadalom átalakító szerepe Athéni demokrácia Kiegyezés rendszere A Horthy-rendszer működése és jellege A kereszténység fő tanításai Géza és Szent István történelmi szerepe Mária Terézia és II. József 31
A náci Németország legfőbb jellemzői Az 1956-os forradalom A várháborúk kora Magyarországon a Rákóczi szabadságharc Az első világháború jellemzői Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Biológia 20 B tétel két témakörből: Embertan ; populációbiológia 20A tétel- kisérleti témák: 13 vizsgálat, 2 leíró ökológia, 3 növényhatározás, 2 állatfelismerés Kémia Általános kémia 2; Szervetlen kémia 9; szerves kémia 9 20 kísérlet 10 szervetlen kémia, 10 szerves kémia területéről Hittan Ószövetség , Újszövetség, Egyháztörténelem, Fundamentális teológia, Liturgikus dogmatika, Erkölcstan Ének Népzene; Zenetörténet, Kortárs zene Fizika I.Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 32
14. Geometriai fénytan – optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. A atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások – sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező – gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat Informatika 1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 7.1 Kommunikáció az interneten 9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumtípusok 9.3 Tájékoztató eszközök A vizsgaleírás szerint e témaköröket kell szóban számon kérni, a többi elsajátításának ellenőrzése a gyakorlati vizsgán történik. Testnevelés A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika 33
Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Rajz és vizuális kultúra középszintű érettségi témakörök I. Vizuális nyelvi elemek II. Művészeti technikák III. Vizuális kommunikáció IV. Színtan V. Fotó, mozgókép VI. Tárgy- és környezetkultúra VII. Ábrázolási rendszerek VIII. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok, stílusjegyek, alkotók, művek Angol nyelv és német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta)
34
• Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) 35
• Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
36
bi, A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBELI, SZÓBELI ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE , DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV FEJLESZTŐ FORMÁI, MAGATARTÁS, SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 1. A követelményrendszer alapelvei: A követelményrendszer három alapeleme: NAT-kerettanterv- helyi tanterv meghatározása Magatartási követelmények- összhangban a keresztény értékkel, erkölcsiséggel- az iskola házirendje ( is) tartalmazza. Szorgalmi követelmények : a tanulók tanuláshoz, munkához való viszonyát fejezik ki Alapelvek:
Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tantárgyak tananyagát lehet megkövetelni.
A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat
Ismernünk kell a tanuló talentumait, a tanuláshoz való attitűdjét
A követelményrendszer nem elriasztás, hanem az igényesség kialakítása
A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetők
A tanév elején ismertetett elvárások ne változzanak a tanév során !
A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete.
2. Az ellenőrzés- értékelés- osztályozás- a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben. Ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. A feltétele világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. A félévi, év végi osztályozás tükrözze a tanuló egész éves munkáját. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító ellenőri, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Öt fokozatú skálán értékelünk tantárgyi osztályzatot az alábbi elnevezésekkel: jeles ( 5); jó (4); közepes(3); elégséges(2); elégtelen( 1) A tantárgyakból elért kimagasló eredményt dicsérettel jelöljük, amely megjelenik a naplóban, a bizonyítványban és az anyakönyvben is. 37
Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak- dicséretekkel- és ehhez példamutató magatartás és közösségi munka is társul, általános tantestületi dicséretet kaphat, amelyet az osztályozó értekezleten a tantestület szavaz meg. Osztályfőnök, iskolavezetés terjeszti elő. Ha a tanulónak jele osztályzatai mellett két legfeljebb három jó osztályzata van jeles tanulónak minősül. 3. Egy napon íratható dolgozatok száma
Az írásbeli feleletek száma nincs korlátozva, és nem társul hozzá bejelentési kötelezettség.
Írásbeli feleletnek mindősül az, amikor 3 vagy ennél kevesebb óra anyagát ellenőrzik
Az írásbeli feleletek ideje 15-20 perc
Az egy napon írható röpdolgozatok száma nincs korlátozva.
A röpdolgozat előzetesen bejelenthető ( nem kell)
Ideje 30-35 perc
Röpdolgozat minden olyan dolgozat, amely 3-6 óra anyagát öleli fel
A kijavítás ideje írásbeli feleletnél és röpdolgozatnál a következő tanítási óra; rendkívüli esetben 1 hét
Egy napon két témazáró íratható, több
Egy téma illetve negyedév, félév anyagát öleli fel
Ideje 1 óra, vagy dupla óra
Az osztályban tanító tanárok előre jelezzék a digitális naplóban
A tanulóknak időben kötelező bejelenteni
A DÖK képviselő figyelje az egy napon írandó dolgozatok számát és udvarias formában javasoljon más időpontot , ha az adott napon már két dolgozat szerepel
A kijavítás ideje: maximum két hét
A kijavított dolgozatot a diák hazaviheti, aláíratja a szülővel, de köteles visszahozni
A dolgozatok értékelésének szabályait a munkaközössége rögzítik. Általában igazodik a kétszintű érettségi írásbeli értékeléséhez, de szigorúbb annál.
38
Röpdolgozatok értékelése
Témazárók értékelése
0-49 % ( 1)
0-39% (1)
50- 64% ( 2)
40-59% (2)
65-79% (3)
60-74% (3)
80-89% (4)
75-89% (4)
90-
90-
(5)
(5)
A tanulónak minden tantárgyból havonta egy érdemjegy adása kötelező. Megengedőbbek vagyunk az egy órás tantárgyaknál. Ott félévente legalább három érdemjegy szerepeljen. A digitális napló lehetőséget ad az értékelés, az érdemjegyek differenciálására, súlyozására. Így lehetőség van jelölni a szóbeli, írásbeli jegyeket, kiselőadásokat, osztályozó vizsgákat, témazárókat. Ez utóbbiak piros jegyként szerepelnek az értékelési naplóban és dupla jegynek számítanak. 4. Vizsgarend, egyéb ellenőrzések 6.8.10. évfolyamok kompetenciaméréseken vesznek részt Szintfelmérő vizsga: 6. 8. osztályokban lehetséges matematika, magyar nyelv és irodalom történelem idegen nyelvekből. Képességek szerinti differenciálást szolgálják. Osztályozó vizsga: Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tantárgyak anyagából tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt ne osztályozható tanulók, más iskolából átvett és hiányokkal küszködő tanulók tehetnek. A 2012/2013 tanévben utoljára előrehozott érettségi vizsga miatt is osztályozó vizsgát köteles tenni a tanuló a 11. és 12 év anyagából. Különbözeti vizsga: KNTV 7. § d (4) Az igazgató írja elő- határozat formájában-, azon tanulók számára, akik más iskolából, más iskolaszerkezetű iskolából érkeznek és bizonyos tantárgyakat egyáltalán nem tanultak. Ez a tanterv, érdemjegyek alapján derül ki. Az állami iskolákból érkezők esetén, ha semmiféle hitoktatásban nem részesültek, hittan tantárgyból különbözeti vizsgát írunk elő. Amennyiben ének tagozatos osztályba kíván bekapcsolódni az iskolánkba érkező énekből különbözeti vizsga tehető az 1. és kivételes esetben a 2. évfolyamon. A hatosztályos gimnáziumunk tanrendje lineáris magyar nyelv-és irodalomból, valamint történelem tantárgyakból. Ezen tantárgyakból különbözeti vizsgát írunk elő. Az eddigi tantervünkben 6. osztályban heti egy órában tanítunk fizikát, így esetenként ebből is kérünk különbözeti vizsgát. Az időpontok mindig a tanulóval , szülőkkel egyeztetve történnek 39
és általában 2-3 hónapos felkészülési időt biztosítunk. A vizsga írásbeli és szóbeli általában ;a szóbeli 3 fős vizsgabizottság előtt történi. Ebben a szaktanár, vagy egy hasonló szakos, vagy az osztályfőnök és iskolavezetés egyik tagja vesz részt. Év végi vizsga: Iskolánkban a 7. évfolyamtól kezdődően kötelező helyi- házi vizsgákat ír elő. Ennek alapvető célja a tudás rendszerezése és egy rendszerben történő elsajátítása és az arról való beszámolás. Célja a későbbi vizsgák, elsősorban is az érettségi vizsgára való előkészület. A gimnazisták részére előírt vizsga7. o Hittan szóbeli; 8.o reál tárgyak egyike( biológia, fizika, kémia, informatika) 9. o haladó idegen nyelv; 10.o történelem vagy magyar 11.o matematika írásbeli mindenkinek + egy szabadon választott tantárgy A szóbeli vizsgára tételeket kell kiadni, amelyet a tavaszi szünet előtt a szaktanár köteles kiadni. A szóbeli egy napon történik 3 fős vizsgabizottság előtt. Az írásbelit a szaktanár saját hatáskörben saját óráján, vagy dupla órán íratja meg és az érettségi előírásai szerint javítja.
MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSNEK ELVEI 2010-es helyi tanterv: 162-172. oldal bo, ponthoz is ez
bj, CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI a tanórai csoportbontások szempontjai : a, képességek szerinti differenciálás b, számítógépteremben lévő számítógépek száma c, tornateremben elhelyezhető diákok létszáma d, szakkörök önkéntesség alapján szerveződnek az érdeklődési köröknek megfelelően e, fakultáció érdeklődés szerinti csoportok f, énekkar az ének tagozatos diákok számára kötelező bl, FIZIKAI ÁLLAPOTMÉRÉSEK 2010-es helyi tanterv 189. oldal bm, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 2010-es helyi tanterv: 35-41. oldal 40
7.§ d (5)b pont: OTTHONI, TANULÓSZOBAI NAPKÖZIS FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVE ÉS KORLÁTAI 2010-es helyi tanterv: 182. oldal bn, A TANULÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Általános rész (általános célok, célcsoportok, etikai elvek) a) Nevelési/oktatási program jellemzői b) Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: (évismétlések csökkentése, egyéni fejlesztési programok, migráció, kisebbségek befogadása) c) Erőforrások elosztása: (pl. SNI normatíva, IPR pályázat, egyéni, csoportos foglalkozás, anyagi támogatás, ingyenes részvétel) A konkrét célok meghatározása -
a beiratkozásnál, felvételinél
-
tanításban, ismeretközvetítésben
-
a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében
-
az értékelés gyakorlatában
-
tanulói előmenetelben
-
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
-
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
-
a továbbtanulásban, pályaorientációban
-
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
-
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
Kötelezettség és felelősség
41
7.§ d pontjának (6)-os pontja: Az iskolában 1-4 évfolyamon, illetve 6. évfolyamig ének-zene oktatás folyik. Ezen tanulók számára kötelező tanórán kívüli, de ének órába beszámolt óra az énekkar. Ez kötelező délutáni tanóra. Az ezzel kapcsolatos fellépések is kötelezőek és mindenkor az iskola érdekét kell figyelembe venni, és a rangsorban előbbre helyezni. Ha ugyanebben az időben a művészeti iskolákban- Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola- bármilyen fellépés is van, mindenben először a Nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény programjai kerüljenek az első helyre. Pl. Szerzetesrendi iskolák közös fellépései a rangsorban előnyt élveznek. Ha egyéni versenye van az illetőnek ugyanabban az időpontban, az egyedi elbírálással történik az adott helyzetben. 11.§ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A Pedagógiai Program Nevelési Program része II.2.2 Pontja a Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programról ír, valamint a II.2.4 pontban a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket elemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
42
Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása. A NAT alkalmazása a SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. Az eredményes fejlesztés érdekében az „Irányelv” meghatározza:
a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását,
a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
a nevelés, az oktatás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:
a sérülés típusa, súlyossága a sérülés kialakulásának ideje a SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei
a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel.
A SNI tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: -
programok összeállítása,
-
fejlesztőmunka,
-
közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban
-
a többségi pedagógusok munkájának segítése
Az együttnevelés szubjektív tényezői Az iskola biztosítja:
a SNI tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ezt segíti a nyitottabb személyiség formálása, a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítése az egyéni fejlesztési tervekbe,
a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítése az együtt-foglalkoztatásra
habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítése, sérülés specifikus módszerek alkalmazása, folyamatos értékelés, együttműködést a szakemberekkel. 43
Kiemelt fejlesztési feladatok iskolánk sajátos nevelési igényű tanulói esetében 1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz
diszlexia,
diszortográfia,
diszkalkúlia,
diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,
a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;
hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá
a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló
agresszió,
magatartásjellemzők,
a
szorongás,
az
én-szabályozás
az
alkalmazkodóképesség,
a
gyengeségét
célirányos
mutató
viselkedés,
az
önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében diszharmonikus
alakulnak
ki,
és
szerveződéséből
gyakran eredő
mutatnak
együttjárást.
az
idegrendszeri
Minthogy
gyakran
folyamatok élnek
át
kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Kiemelt célok, feladatok
Kudarctűrő képesség növelése.
A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.
A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. 44
Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.
Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.
Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.
A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.
Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.
Önállóságra nevelés.
Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:
testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása,
látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,
verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,
hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,
makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő),
figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,
toldalékok körültekintő olvasása,
olvasástechnika, tempó fejlesztése,
olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel,
olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,
idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,
kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
45
A megvalósítás színterei
minden tanórán,
fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,
napközi, tanulószoba.
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén:
testséma kialakítása,
téri relációk biztosítása,
a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,
az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),
az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,
a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,
gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása,
szerialitás erősítése.
A megvalósítási színterei
matematika óra,
napközi, tanulószoba,
rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,
felzárkóztató foglalkozások,
szabadidő (képességfejlesztő játékok).
Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): 46
A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell:
a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,
a motoros képességeket,
a beszéd és nyelvi készség állandóságát.
A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.
Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.
Együttműködés a pszichológussal.
A megvalósítás színterei
tanóra,
napközi, tanulószoba,
gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
2. Az érzékszervi fogyatékos nagyothalló tanulók fejlesztése Az érzékszervi fogyatékos nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait - valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával – az adott tanuló esetében egyéni fejlesztési tervben határozzuk meg.
.
47
ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A,Intézményünk 2011. szeptember óta elektronikus naplót használ. A használathoz 1-4 évfolyamon a szülők kapnak felhasználói kódot; 5-12 évfolyamon diák és szülők is felhasználói kóddal lépnek be. Mindenki a maga jogosultságának mértéke alapján használja a naplót. B,5.§ ( 1)d A hiányzó tanulónak az iskolába érkezést követő 3 napon beül, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán le kell adnia szülői, vagy orvosi igazolását. Ez maximum két hetes csúszást jelent, addig a napló igazolatlannak regisztrálja a mulasztást. A szülői igazolást az elektronikus naplóban rögzíteni kell indoklással együtt. C,5.§(1)e A tanulók és a szülők is folyamatosan tájékoztatást kapnak a tanuló előmeneteléről. Itt a hiányzások listája is nyomon követhető napra, órára pontosan lebontva. D,5.§(1)e,f A tanulók dicséreteit, jutalmazását rögzíteni lehet, kötelező, amelyek a napló tanuló előmenetele résznél megjelennek. A tanulók figyelmeztetése hasonlóan bekerül a napló rovatába, amely olvasható lesz az előmeneteli részben. A negyedévi, háromnegyedévi tantárgyi figyelmeztetések szintén láthatók tantárgyanként leolvashatók. E,Iskolánkban sem a szülők, sem a diákok elektronikus naplón keresztül nem írnak egymásnak üzeneteket.
Kikérőket sem szülő, sem diák ezen keresztül nem küldhet az
iskolának, pedagógusnak. Ezeket a funkciókat nem engedélyezzük. F,Az osztályfőnökök a napló által generált, készített tájékoztatásokat, esetenként figyelmeztetéseket, hiányzásokról való tájékoztatást papír alapon teszik meg. G, A napló bizonyos oldalai osztályfőnök, szaktanár, igazgatóhelyettes, igazgató, iskolatitkár aláírásával és az iskola körbélyegzőjének használatával hiteles dokumentumnak számít. F, Félévkor a félévet lezáró érdemjegyeket- ellenőrző középső értékelő lapját- ebből nyomtatjuk. Iskola körbélyegzőjével és az osztályfőnök aláírásával válik hiteles dokumentummá. H, Év végén papír alapú bizonyítványt készítünk, a napló értékelési része alapján. I, Az értékelési, haladási napló év végén kerül kinyomtatásra, hitelesítésre. J, A napközös naplók is év végén kerülnek kinyomtatásra, hitelesítésre. 48
A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2013. évi módosítás nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető . Egy példány megtekinthető:
az intézmény fenntartójánál
az intézmény vezetőjénél
az intézmény irattárában
az intézmény könyvtárában
tanári
szobában
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat 2013. március 18-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kalocsa, 2013. 03. 18. Diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2013. 03. 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta.
Kalocsa, 2013. 03. 25. SZMK vezetője A pedagógia programot a nevelőtestület 2013. 03. 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. Kalocsa 2013. 03.25. Igazgató A nagyasszonyunk Köznevelési Intézmény pedagógiai programját a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának tanácsa és Generális Főnöknője- mint fenntartó- jóváhagyta. Budapest, 2013. 03. 28. Generális Főnöknő
49
50
