MUNKÁCSI VÁB, ; ORSZÁGOS FEUYINTÈZETaUL TÖRÜK KALMA Ν. IfïTi : StlWI. MUNKÍC3, l-'ifih.l - baimäs KHIfT'lÏTTU1I11» jjillatt ν-" ; -7

jjr..

ι

|B

,

M

, ,

M

- I

' • n-

"-"J

^,..,1111 "••»tpLU u i i i y u i : - ' : '

-

••

„-Ρ

. . . .

'

• - • υ,^ϋ^ττ-^.,--... — - . . . r, -,,-, rran^*

M L · ! . ! - ! . - ! ! - ! — » - » - !

_

_ 1

_

1 - 1 1 - 1 - 1 1 - - 1 1 - 1 1 - ^ 1 1 - 1 1 - 1 1 - - 1 1 - 1 . - . 1 - . 1 - 1 -

MUNKÁCSI VÁB, ; StlWI

ORSZÁGOS FEUYINTÈZETaUL

IfïTi :

TÖRÜK

ï|llV

K A L M A Ν.

M U N K Í C 3 , l-'ifih.l·- bAIMÄS KHIfT'lÏTTU1I11» jJillAtt ν-"·;

•-7.llllllllai~M

h

- — —

M

A

MUNKÁCSI VÁR, MINT ORSZÁGOS FEGYINTÉZETRŐL

IRTA :

TÖRÖK KÁLMÁN, FEGYINTÉZETI IGAZGATÓ.

NYOMATOTT

MUNKÁCS, F A R K A S K Á L M Á N K Ö N Y V N Y O M D Á J A « AN, 1892.

BET£ZETE8. A „Munkácsi vár" mint országos fegyintézet állapotáról eddigelé bővebb jelentés nem tétetett, ezért határoztam el az 1891. évről szólló igazgatói évi jelentésemet ezúttal nem csak az 1801. évi, hanem a múlt 1889. és 1890. évi sőt a megelőző időszakok­ ból is merített adatokkal kibővítve előterjeszteni. A vár régi dicsőségteljes múltjáról, a szabadsághősök itteni küzdelmeiről, nem ide illő dolog volna megemlékezni. — Ez az időszak, a múlt század és a vár jelenlegi rendeltetése valóságos anachronismus. A szabadság hősök küzdelmeinek szintere volt e régi vár a közel múlt században, azután a szabadság hősök bör­ töne lett, és most orsz. fegyintézet, a melynek rendeltetése a közbttntetteseket befogadni. Biztos áttekintést nyújtani egy országos fegyintézet beléletének és fejlődésének haladásáról, — csekély egyéni véleményein szerint, — csak azután lehetséges, ha azon intézetet, a mely ve­ zetésünkre van bizva, több éven át megfigyelhettük, annak kor­ szerinti állapotát ismerjük és számot vetünk az eszközökkel és vi­ szonyokkal, a melyektől azon intézetnek fejlődése függ. A tapasz­ talás nyújthat ugyan módot, az időközi haladás és fejlődés meg­ ítélésére, de alapos tájékozottságot csak a közvetlenség és össze­ hasonlítás adhat. Ha bírjuk az alapot, akkor megtudjuk ítélni, hogy az intézeti rendben és állapotokban valódi, vagy csak némi javulás jelezhető. A munkácsi országos fegyintézetben annak keletkezésétől fog­ va három korszakot különböztethetünk meg. Az első korszak az 1855—6-ik évtől 1867—8. évig terjed és magába foglalja az ab­ solut uralom kezelésének, a terrorismus elvein alapuló korszakát. Ez a korszak az erkölcsi javítás tekintetében silány és kietlen, eredményeiben gyászos, s utóhatása semmi okszerűséget sem ha­ gyott és mutathat föl. A második korszak 1867-— 8. évtől 1888. év végéig különböztethető meg. Ezen idő leforgása alatt a roha­ mos fejlődést és a kor igényei folytán fellépett humanismust lát­ juk uralomra jutni. A humanistikus irányzat vessző paripáján el is jutottunk odáig, hogy az embert kerestük mindenütt, de nem találtuk meg sehol sem. A maga sajátságos gyarlóságaival ktizködő

4

korszak az experimentatiok korszaka volt. Hogy az adott és léte­ ző viszonyok közt a munkácsi orsz. fegyintézet mennyire haladt, s hogy a fejlődés processusa megfelelt-é a várakozásnak, erre néz­ ve elég biztos adat a jelen, a mely a múltból és annak tapaszta­ lásai alapján kezd kibontakozni. Az uj eszmekor és individuális befolyásnak jó akaratú törek­ vés mellett sikerült, a teritorialis nehézségek mellett annyit kivív­ ni, hogy ezt a második korszakot bátran a teremtés és félsiker korszakának jelezhetjük. Az erkölcsi emberséges irányzat küzdelme ha egyebet nem, legalább anyagi sikert eredményezett. A harmadik korszak 1889. évtől a jelen. Hogy mért jelzeni a harmadik korszak kezdetét épen ezen időtől óta, és miért nem előbb, ·ζ nem az egyéni hiúság kifolyása, hanem az, hogy a sok tekintetben túlhajtott idealismus, mely a második korszakot kivá­ lóan jellemezte, ekkor szűnt meg és kezdetét vette egy reálisabb irány és törekvés, a mely a multak tapasztalásain okulva, az in­ tézménynek félre ismerhetetlenül ujabb korszakát jelzi. És végül azért említem a harmadik korszakot 1888. után és nem előbb, mert hiszen felsőbb helyről is csak most lett doku­ mentálva, hogy az intézeti rendben és beléletének fejlődésében legalább némi javulás tapasztaltatott. Hogy ezt a korszakot jel­ lemezhessem, hogy az eseményeket részletezve bonczolhassam, és hogy a fejlődés kezdetét megvilágosíthassam, korhüséggel és elfo­ gulatlanul, erre a nehéz kísérletre erős elhatározással jutottam. Azon időtájban, a mikor a munkácsi országos fegyintézet ve­ zetését átvettem, a fejlődést azon stádiumban találtam, hogy itt mint mindenütt észlelhető volt, a fennebb leirt korszak individuális jellege. Keserű tapasztalások és csalódások által megrostált és megtört lélekkel magam is azok közzé ^tartozván, a kik az experimentatiok korszakából bontakoztak ki, uj irányt, uj fordulatot óhajtottam adni a dolgok rendjének, a in elvtől utóyégre sikert remélni és kibontakozni is lehet. Nevezhetném a közel múlt korszakot a tullititáló lelkesedés korszakának is mert gyöngeségeivel a humanismus jellegét képvi­ seli ugyan, de a józan ember ismeret hijjával, fegyenczeket nevel­ tünk a pálya díszére hivatalnokokká, tulcsigázott igényeket tá­ masztottunk, a tanítás körét kiterjesztettük, még a polgári iskolák határain tul i·, szóval a nagy lelkesedés, a melylyel beteges humanismusnak csúfoltuk a közel multakat, mégteremtette azt a sze­ rencsétlen korszakot, — a Renkó Kálmánok és Oroszlán Palik jól nevelt korszakát, — a melylyel volt alkalmam bőven megismer­ kedni. Ezt a korszakot én nem óhajtottam vissza, és épen ezért nagy súlyt fektettem mindjárt kezdetben az iskolára és divatba hoztam a felnőttek oktatását czélzó felolvasásokat. Hogy ennek

5

eredménye jelenleg az ítélő tehetség és gondolkozás mód megvál­ tozása lett, az tagadhatatlan. Az osztó igazságérzet hangján mondhatom, hogy az az inté­ zet, a melybe végzetem vezérelt soha sem alhatott és nem is álhat meg ma sem a követelmények színvonalán. Azonban ennek deczára, a tantervek reduktiója, a felnőttek helyes irányba terelt oktatása, az erkölcsi osztályozás morális pressiója, a megérlelt és önérzetes anyag kezelés stb. ilyen dolgok közreműködésével legalább megközelítőleg el lett érve, hogy már nem tengődünk többé, hanem komolyan és láthatóbb sikerrel ha­ ladunk. Örömömre szolgál azt nyilváníthatni, hogy habár, ha még nem is egészen kielégítő, de legalább az intézeti rendben még is némi javulás jelezhető. Alábbi jelentésem szerkesztésénél, a beosztást és sorrendet il­ letőleg, a magas igazságügy ministeriumnak, 1890. évről megje­ lent „Jelentése" adta kezembe a vezér fonalat, és ennek nyomán bízvást rem ellem, miként a munkácsi orsz. fegyintézetről nyújtott jelen adatok eléggé érdekesek lesznek arra, hogy bármely oldal­ ról biztos áttekintést nyújtsanak az intézeti állapotok alapos és minden oldalról kielégitőleg betekinthető elbírálására.

A munkácsi orsz. fegyintézet fekvése, épületeinek eredete és befogadási képessége. Az 1889-ik évet közvetlenül megelőző időkben a munkácsi országos fegyintézetnél épült egy félemeletes épület, a melynek felső részében az asztalosok, alsó helyiségében a bodnárok (pintérek) munka helyisége van, — egy kosárkötő műhely, 1 ev. ref. imaház, a mely iskolának is használ­ tatik, — a magán zárka osztály és legutóbb az igazgatói lakás. Az asztalos és bodnár műhely, a vár nyugoti sánczában, a kórház alatti bástya és várfal közé épült. A felső és alsó rész, egy-egy tágas munka helyiségből- áll, a melynek térfogata összesen 306 köbméter, légürtártalma 94S\0 négyzet méter. Egy munkásra 12 köbmétert számítva, fog­ lalkoztatható benne 75 ember, foglalkozott benne 1891. év végén 56 munkás. A kosárkötő műhely a felső vár sáncz észak keleti részében, északra tsö homlokzattal cseréppel födött földszintes helyiség és egy jókora térség bátterét képezi. Belső légürtartalma 441.8 köbméter két részre osztva, de közfal által el nem választva. Befogadási képessége egy munkás fegyenczro 12 köbmétert számítva 36 főre tehető. Az 1891. év végén 48 egyén foglalkozott benne. À ref. imaház, a középső — úgynevezett Rákóczy-téren levő épületek és udvar északi bástya falához ragasztott épület, homlokzatával délre fek­ szik és három kettős ablakkal világított eléggé tágas helyiség. Légürtar­ talma 32l. 4 köbméter. Az imaházat egyszerre látogató protestáns felekeze tü hivek száma 60—80 fej közt váltakozik, mig iskola köteles fegyenc/ óránként 35—40 fordul meg benne. Két oldalt külön bejáratú kettős ajtó­ val van ellátva és könnyen szellőztethető franczia stílben épült. A magánzárka osztály, ez már a kényszer építkezés jellegét viseli magán, a RákóC2/y-tér keleti oldalán elnyuló néhol több mint két méter szélességű várfal hosszában épült két bástya közzé helyezve. Erről elisme­ rőleg nyilatkozni már csak azért sem lehet, mert csak 19 magán zárkát foglal magában, a melyek közül 5 teljesen sötét és csak 14-nek van némi derengő világosságot terjesztő ablaka. A zárkák nagysága, vagyis belterjedelme is különböző. A 19 magánzárka összes térfogata 138 köbméter a folyosóval együtt, a miből a sötét zárkákra alig 3 köbméter, a világos zárkákra pedig 3—5 köbméter esik. A magánzárkák Összes légürtartalma az előttök elterülő folyosóval egybevetve, mert a zárkák ezen térről füttetnek 962. 8 köbmétert tesz. A zárkákban, természetesen a sötét zárká­ kat teljesen mellőzve, a fegyenczeknek másnemű foglalkozást nyújtani alig lehetséges, mint a fogpiszkáló készítés és ha alkalom kínálkozik a tollú tépés, rendszeres foglalkoztatás itt, a világosság hiányossága -és a hely szűk volta miatt ki van zárva. A 14 világos magán zárkába a fegyház­ büntetés első időszakára eső magán elzárás, az 5 sötét magánzárkába a fegyelmi- büntetések hajtatnak végre. Az 1891. év folytán 184, 692 letar-

8

tóztatási napot véve alapul, a beszállítottak 167 arányszáma mellett, 2. ( száztólira tehető, a törvénnszerü magán elzárás végrehajtása. Ez oly mi nimalis arány, a mely mellett a rendszeres végrehajtás keresztül vihetc ségének lehetősége alig tekintetbe vehető. Az igazgatói lakás a legutóbbi időben végrehajtott nagyobbszerü épii kezes a munkácsi orsz. fegyintézetnél. Az épület a vár délre eső főbejárat előtt frontot képező épület, a tőbejáró kaputól jobbra és balra esö ké bástya tetején áll, minden vihar és légáramlatoknak exponált helyen. A uj épületről, mivel leljesen privát izlés dolga, hogy valakinek ezen helyi ségek alkalmasaké vagy sem, annak bővebb leírásával nem foglalkozón A fennebbi építkezésekre, a rendelkezésemre álló építkezési pénznapló szerint kiadatott : 1877--8. évben 684 frt 92 l / 9 ki 1879--80 ti 3,293 „ 22 1881. 937 50 ti 1882. 943 29 ti 1883. 1,386 60 fi 1884. 1,743 15 ff 1885. 20 158 fy 1886. 29 410 ff 72 1887. 5,808 53 1888. 1,956 fi 00 1889. 152 fi 55 1890. 29 ff 165 1891. ti összesen 17.669 „ 537 2 „ A 88 méter magasságban fekvő munkácsi vár, illetőleg az országo fegyintézet egész területét tekintve, az erős közfallal körülövedzett sáneze kon belül áll az igazgatói lakás, az őrparancsnoki lakás, az irodai helyi ségek épülete, továbbá a letartóztatott fegyenczek befogadására 39 háló szoba, 20 munka helyiség, 19 magánzárka, 6 kórházi szoba, a vár terüle tén van továbbá 1 róm. kath. templom, 1 protestáns imaház (iskola) 1 für dő helyiség, 1 élelmezési raktár, 1 házi ruha raktár, 1 iparüzleti iroda é 1 iparüzleti raktár helyiség (casamata), az őrség elhelyezésére 2 őrszoba 1 őrségi laktanya, 5 osztályvezető szoba, ezenkívül 2 főző konyha, l mos« helyiség, 2 kórházi konyha, 1 gyógyszertári szoba, 1 őrparancsnoki iroda egy kis előszoba, a mely előbb a róm. kath. templom oratóriuma volt, é a mely jelenleg az izraeliták által ima helyül használtatik, és van a főbe járó ajtó előtt közvetlenül az előbb befogadási zárkának használt, jelenleg kapus szoba, 8 pincze, két víztartó (cisterna) és 1 jégverem. Az intézetnek van ezeken kivül egy külön épülete, a mely Várpa lanka községben fekszik és a mely külön épületben a természetbeni lakás élvező intézeti hivatalnokok laknak. Várpalánka község területén az intézethez tartozik végre, 9440 négyze méter térfogatú kert, és 5929 négyzetmét. térfogatú temető és szántó föld Az egész terület, melyen az intézet fekszik és a mely az intéző tulajdonát képezi 2.27 hectárt tesz. A 39 részint földszintes, részint emeleten fekvő közös háló szobái összes térfogata 1693 köbméter, a szobák magassága 2.5 és 4.7 méter köz változik. A légiiriártalom az összes háló szobákban az 1889. évi mérnök felvétel szerint 4957.6 köbméter, a melyekbe e szerint egy főre 16 köb

9

métert számítva 309 fegyencz volna elhelyezhető. Az 1891-ik év utolsó napján 498 létszám mellett 429 egészséges fegyencz volt ezen helyiségek­ ben elhelyezve. A munka helyiségek összes térfogata 1139 négyszögméter. A munka termek magassága néhol 3.4 néhol 4.5 méter közt változik. A légiirtartalom összesen 4419.4 köbméter, a melyben egy egyénre 12 köbmétert számítva, a munka termekbe 368 munkás foglalkoztatható. 1891. év végén az összes munkahelyiségekben 394 munkás fegyencz foglalkoztatott. A kórházi helyiség 6 kór szoba, 1 föfegyőri szoba és 1 gyógyszertár helyiségből áll. A kór szobák térfogata 17t> négyszögm. légürtartalma 817.7 köbméter befogadási képessége egy főre 30 köbmétert számítva, 27 egyén­ re elegendő volna, 1891. deczember végén kórházilag kezelt 43 beteg és 7 beteg ápoló volt itt elyhelyezve. Azon épület rész, a melyben a kórháznak használt szobák vannak, a felső vár délnyugoti oldalának első emeletét foglalja el. A fegyőrségi laktanya, ugyanezen épületrész alagsori helyiségében van és összesen 1020.5 köbláb légürtartalommal bír. Éjjeli nyugvó helyül használtatván 49 fa ágy van benne elhelyezve, ugyanannyi fegyőr által elfoglalva. A többi fegyőrök, az osztályvezetők részére kijelölt szobákban vannak szétosztva. A fegyőrség számára nappali tartózkodási helyiségül rendelt 2 őrszoba légürtartalma összesen 270.8 köbmétert tesz. Magát a belső berendezést, illetőleg csatlakozom a hivatkozott 1890. évi ministerialis „Jelentés" 7-ik lapján, a munkácsi orsz. fegyintézet fek­ vését és épületeinek eredetét érintő azon véleményhez, hogy ezen fegyin­ tézetnél aránytalanul nagy és roszul alkalmazható költségek nélkül a czélnak megfelelő más nemű berendezést, vagy átalakítást eszközölni nem lehet. Egyetlen előnye az intézetnek, az úgynevezett fellegvár, vagyis a kastély udvarán, a 14-ik században sziklába vájt 81 méter mélységű kut, a melyet Kariatovich Tódor litván herczeg készíttetett. Az épületek egyes részei a régibb kor igényeit kielégítő modorban, de a különböző birtokosok szeszélye szerint vannak összetákolva. A legfelső udvart, a miről fennebb említést tettem, a vár kastélyszerü épülete foglalja el. — A szabadba nyiló alsó bolt ives folyosók a szol­ gálattevő tisztek és cselédség lakó helyei a felső emeleti rész az urasági lakosztályt képezte. Az élés-tárak és kamarák az alagsori épületben lehettek. A kastély négyszög észak keleti oldalán, az első emeletre még egy emelet lett az 18ő5—6-ik évben hozzá építve. Itt van jelenleg a 3 tágas szobából álló szabósági munka terem, a mely egyszersmind háló börtönül is szolgál. Szellőztetése ezen emeleti helyiségeknek épen ugy nincs, mint a hogy az a többi épület részekben, valamint az alagsori helyiségekben is telje­ sen hiányzik. A felső emeleti (uri lakosztály) szobái tűrhető magasságuk folytán, időközökben szeliőztethetők ugyan, a mi meg is történik, de az alsó he­ lyiségek, boltíves mivoltuk és a tömör oldal falak folytán annyira alacso­ nyak és szűkek, hogy azokban a levegő sűrűsödés miatt éjjeli időben a lámpa elalszik és Halhatatlan bűz fejlődik, friss levegő pedig sehonnan sem vezethető be, mert ahoz illő szerkezetet feltalálni absolute nem lehet. A felső vár udvarán van az említettem ke** és annak ópülete, va­ lamint a róm. kath. templom is.

10 A maga nemében, mint unikum létezik ezen a turista látogatók csu dáját és a régi idők sajátságos észjárását igazoló szerkezetű kut. A kéti 1 hectoliter nagyságú vizes veder vaskos vasláncz szemei egy jókora nagyságú tengely körül csavarodnak. A tengely hossza 6 méter, átmérője derékban 1 méter vastagságú, a tengelyt mozgató kerék belső átmérője 4.90 méter, szélessége 1.15 méter fokozatos lépcsőkre osztott, a mely lép­ csők itt erős és vastag léczezetből vannak. Ezen indul meg a nehézkes gépezet, a melyet egyszerre 4 ember hozhat mozgásba. A vizes vödrök felhúzása 8—12 pereznyi időközökben történik, négy ember egy huzamban 8 veder vizet vonszol fel és igy na­ ponként felváltva a vizhuzás 16 ember munka erejét igényli. I t t az a d o t t viszonyok és nehézségektől eltekintve meg kell említenem, hogy ezen ám bár régi modi szerkezetű kut nélkül a munkácsi országos fegyintézet, mint olyan fenn sem állhatna. ' A felső udvarból, a róm. kath. templom és bástya fal alatt, lejtő­ folyosón egy 55 fokú 2.5 méter széles falépcső vezet le a középső u d v a r ­ ra, a Rákóczy-térre. I t t négyszögben vonulnak el a bástyák és várfalak mellett, az ev. ref. imaház (iskola) a két emeletes háló börtönök, a hivata los irodák és raktári helyiségek és a magánzárka osztály. Ezen helyisé­ gek mind boltívesek és a ev. ref. imaházat kivéve a falak szélessége é> vastag-ápa 3 — 5 méter közt váltakozik. A közéj>sö udvar, vár négyszög nyugoti oldalán 2 emeletre kiépített háló börtön helyiségek 1855—6. évben lettek erre a czélra átalakítva. A cronologicus históriai igazság kedvéért erről meg kell említenem, hogy nem csak 1849. év után, hanem az előbbeni időkben is ezen helyi­ ségek voltak a politikai foglyok részére elfoglalva. Az említettem átala­ kítás csak annyiból állott, hogy 1855—6 évben a Rákóczy-térre nézu nyitott folyosók elfalaztattak Γ s azok helyébe vasrácsos börtön ablakok alkalmaztattak, a falba vé-ctt Rákóczy-tér nagy betűs kő táblája pedig jó vastagon, de azért még most is láthatólag bemalteroztatott.

A munkácsi orsz. fegyintézet tisztikara. A vezetésem alatti orsz. fegyintézet tisztikara áll : 1 igazgató, — 1 ellenőr, — 1 orvos, — Β tiszti irnok, — 1 róm. kath., 1 ev. réf., 1 ev. ágost. lelkész, — 2 tanító, — 1 bejáró gör. kel. lelkész, — l izraelitu előimádkozó és 2 napdijnokból. Ezek közül rendes évi fizetést és természetbeni lakása van, az igaz­ gató, ellenőr, a róm. kath. és gör. kath. lelkész és egyik tiszti Írnoknak ; rendes fizetést és lakbér illetménnyel bir, az intézeti orvos, 2 tiszti irnok és a 2 tanító. Tiszteletdíjban részesülnek, a munkácsi ev. ref. esperes, mint fegyin tézeti ev. ref. lelkész és a klenóczi ev. ágostai, mint azon kitfelekezetil fegyintézeti bejáró lelkész. Évi dotatiót kap a miskolczi gör. kel. lelkész és a munkácsi izraelita elő imádkozó. A dijnokoknak napi dija 1 frt 5 A kr, kik közül egyik az igazgatósági, egyik az iparüzleti irodában van al­ kalmazva, mint kisegítő közeg. Az igazgató tiszti fizetés·, mint a többi országos fegyintézeti igaz­ gatóké átalában 1600 frt és ternu. /.ctbeni lakás. Berendezése 5 lakszoba. 1 vendég szoba, 1 főző, 1 mosó konyha, 1 élés kamra, pincze , és padlás

Il helyiségből áll. Az igazgató évi rendes fizetésén felül, üzleti jutalék czimén, az iparüzleti pénztárt terhelő 400 frt fizetési jutalékot élvez, vala­ m i n t az intézet tulajdonát képező és Várpalánka községben fekvő állami kertekből, haszonélvezeti joggal 900 köbméter területű kertet bir. Az austriai tartományokban, nevezetesen a steini és carlani igazga­ tók évi fizetése 2400 frt és 420 frt fizetési pótlék ; a prágai, lembergi és capod' Istriai igazgatók évi fizetése 1800 frt és 240 frt fizetési jutalék, a pilseni, müraui igazgatók évi fizetése 1600 frt és 300 frt fizetési pótlék, a többi kisebb intézeti igazgatóknak, mint a garsteini. karthausi, stanislaui igazgatók évi fizetése 1400 frt és 240 frt fizetési pótlék, a göllersdorfi intézet igazgatója 1300 frt évi fizetés és 200 frt fizetési pótlékkal van dijjazva, a gradiskai igazgató évi 1200 frt fizetést és 200 frt pótdíjat kap, a subeni, wisniczi és laibachi igazgatók évi fizetése 1100 frt és 250 frt fizetési pótlék, a kisebb fegyintézeteket kivéve, mindenütt természetbeni lakás. Az igazgató a fegyiutézeti utasítások II. rész 20. §-a szerint 24 órá­ n á l hosszabb időre, csak az ígazságügyministermm előleges engedelmével távozhatik el az intézetből. A természetbeni lakást élvező többi intézeti tisztviselők közzül az intézeti ellenőr, 3 szoba, 1 előszoba, 1 konyha, 1 élés kamara, 1 istálló, pincze és padlásból álló lakást és 800 köbméter területű kertet bir. A rórn. kath. lelkésznek 2 szoba, 1 előszoba, 1 fülke, 1 konyha, l éléskama­ r a , 1 istáló, pincze é3 padlásból álló lakása és 400 köbméter területű kert részlete van. Az ellenőr évi fizetése 1000 frt, a lelkészeké 800 frt, az orvos fize­ tése 1000 frt, 200 frt lakpénz, a tiszti Írnokok évi fizetése 600 és 500 frt, a tanítók évi fizetése 600 frt. Az austriai tartományokban az ellenőrök fizetése, 1300, 1000, 950 és 900 frt, 300, 240, 200 és 160 frt pótdíjjal, — a kisebb javadalmazásu hi \atalnokok évi fizetése 1000 frt, 700 frt és 000 frt, 240, 180, ISü, 120 és 600 frt évi fizetési pótlékkal s természetbeni lakással. Az orvosok fize­ tése 1300 frt, 1200 frt, 1100 frt, a nagyobb intézeteknél, a kisebbeknél SOO, (500, 500, 400 és 300 frt évi jutalék, a nagyobb fizetésű orvosok 300 frt, 250 frt és 200 frt fizetési pótlékot is kapnak. A lelkészek S40, 800, 700, 600 és 400 frt évi fizetést élveznek a nagyobb intézeteknél, kiseb­ beknél 715, 700, 630 és 600 frt évi fizetést kapnak, a tanítók 800 frt, 700 frt és 600 frt évi fizetéssel dijjáztatnak évi 180, 150, 120 és 60 frt fizetési pótlékkal. A gör. kel. lelkész, külön 3 szobából, 1 előszoba, 1 élés kamara, pin­ cze, padlás helyiség és 400 köbméter területű kert részlettel bir. A természetbeni lakást élvező egyik tiszti írnoknak 2 szoba, 1 elő­ szoba, 1 konyha, 1 élés kamara, 1 zöldséges pincze, padlás helyiség és 400 köbméter területű kert rész áll rendelkezésére. > A természetbeni lakást nem élvező, hanem lakáspénzzel ellátott tiszt­ viselők közzül : az intézett orvos, tiszti fizetésen felül az intézeti gyógy­ szertár kezeléseért évenként WJ00 frt jutalékot kap. Az egyik tiszti irnok pedig, az, a ki az iparüzlet vezetésével van megbízva, évenként fizetésé­ nek egy negyedrészével felérő üzleti jutalékban ré.szesül. Egyházi költségek czimén, a többi felekezeti lelkészek és az izraelita előimádkozó a tisztelet dijjon és évi dotatiojukon kivül másnemű illeték­ ben nem részesülnek. Az intézeti 2 tanító lakáspénzt élvez, a mely épen ugy, mint a többi lakáspénzt élvező tisztviselőknek negyedévi részletekben van a munkácsi kir. adóhivatalnál kiutalványozva.

12

Az összes intézeti tiszti és kezelő személyzet közt, a 2 napdijnoko is beleértve, nős és családos 11, csak nős, család nélkül 1. özvegy gyér mekkei 1, özvegy gyermek nélkül 1, nőtlen 2 egyén. Az 1891. évben üresedésben volt az ellenőri állás 3 és az I. tiszt írnoki állás szintén 3 hónapon át. Ezen üresedések folytán időközi (inter calaris) jövedelem czimén, megtakarittatott az állami kincstár javárs 425 frt. A tisztviselők szakszerű művelődésére alapított tiszti könyvtárba! van önálló némctnyelven irt szakmunka 37 kötet és 90 füzet ; magya? szakmunka 13 kötet és 13 füzet ; franczia szakmunka 13 kötet ; nen szakmunka van német 1 ; magyar 20 kötet és 1 füzet.

Őrség. A munkácsi orsz. fegyintézetnél alkalmazott őrség, fegyőrök megál lapított összes létszáma összesen 73. Ezek rangfokozatuk szerint az alábbi sorozatban vannak. 1 őrparancsnok, 7 fő fegyőr, 20 I-ső osztályú ι - u {e 6r 45 Il-od β „ / & I-ső osztályú minőségben, czimzetes főfegyőri ramggal ezek közül 4 mut ka vezetői teendőkkel van megbízva. 1 az asztalossági, 2 a czipészségi éj 1 a szabósági iparághoz beosztva. Az őrség létszámához nem tartozó muii kavezető van 1 a bodnár iparág vezetésére. Az őrség állományában az 1891. év folytán üresedésben volt az őr parancsnoki állomás 4 hónapon át. Az év közben történt elhalálozásod folytán több fegyőri állás is rövid ideig volt üresedésben. Ezen megürej sedések folytán, időközi jövedelem képen az államkincstár javára esc megtakarítás összege 278 frt 40 kr. Az őrség dijjazása a következő : ! Az őrparancsnok évi 500 frt fizetés és természetbeni lakással bir, i a főfegyőrök fejenként 350 frt évi fizetést és 40 frt lakpénzt, az I-ső osz tályu fegyőrök évi 300 frt zsoldot, a Il-od osztályú fegyőrök 250 frt évi zsoldot és 40 frt évi lakpénzt, egyen ruházatot és naponként 84 dek. su lyu kenyeret kapnak. Az austriai tartományokban, az őrparancsnokok fizetése : 800, 70*1 és 600 frt közt váltakozik, 180, 1*0, és 120 frt működési pótlék, termé, szetbeni lakás, a főfegyőrök évi fizetése 400 és 350 frt 100 és 87 forin pótlékkal, az I-sö osztályú fegyőrök évi zsoldja 300 frt, 75 frt pótlék i Il-od osztályú fegyőrök évi zsoldja 260 frt és 65 frt pótlék, természetbe ni lakás és egyenruházattal. Az őrség jelenlegi állományában nős egyén van 70, özvegy 3. — À nős egyének közzül gyermekkel bir 57, gyermektelen 13. Az Özvegy fegy őrök közzül gyermekkel bir 3. — A gyermekek összes száma 176. V^ gyoni állapotukat illetőleg, némi vagyonnal leginkább Várpalánka közséa ben, házzal bíró 32. Vagyontalan é.j csak zsoldból él 41 fegyőr. Az 1891 év folyama alatt szolgálatban állott fegyőrök közzül :

18

meghalt . . . * . . végkielégítést nyert . . . nyugalmaztatott . . . . állásáról önként lemondott fegyelmileg elbocsájtatott

. .

. .

. .

3 fegyőr 2 „

összesen 5 fegyőr. Érdekesnek tartom az őrség morális állapotára vonatkozólag megemiteni. hogy azok. mint katona viselt emberek szolgálatukat nagy kitartás­ ai és ragaszkodással viselik. Ezt bizonyítja azon körülmény, hogy az inézetből fegyelmi utón elbocsátottak száma még a múlt időkben is igen cse:ély volt és a fegyelmi büntetések közt ritkán fordul elő súlyosabb bezámitás alá vonható vétség vagy kihágás. A kezemnél levő és rendelkezésemre álló adatok szerint fegyelmileg lbocsájtátott ugyanis : 1884. évben 2 fegyőr 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891.

Az mtóbbi 1891. évben tehát, a melyről jelentésem szól, iem bocsajtátott el egy fegyőr sem. Fegyelmileg fenyítve volt az 1891. folyamán 68 esetben És pedig : időntúli kimaradásért . . . . . szolgálatbani hanyagságért . . . . . fegyenczekkeli gorombáskodásért . . . . csempészkedésért . . . . . . szolgálatban! ittasságért . . . . . szolgálaton kivüli kihágásért . . . . összesen Ezek közzül fenyíttetett : dorgálással . . . . . házi fogsággal . . . . elbocsátás Ígéretével és házi fogsággal

fegyelmileg 33 fegyőr. 12 esetben 43 „ 2 „ 1 „ 6 „ 4 „ 68 esetben.

19 47 2 Összesen 68 A rang és fizetésben való leszállítás fegyelmi esete nem fordult elő. ^öbbszöri fegyelmi eset miatt büntetés nem volt kiszabva. A kiszabott ázi fogság elengedtetett 1 izben. Fegyelmileg fenyíttetett ugyanis : 1 szeri esetben . . . , , . . 15 fegyőr 2 9 3 3 4 4 2 5 Összesen 33 „ Az előbbeni években visszamenőleg, a mennyire a rendszeres könyyezetés nyomán megállapítható, az őrség közt előfordult fegyelmi fenyiékek összes száma volt ;

1860. évtől 1 8 6 7 - 8 . évig 1869. „ 1888 év végéig 1889. „ 1891. év végéig

le I Oí 17'

Ezen számadatokból az vehető ki ugyan, hogy az utóbbi 3 év t a r r a tama alatt, a fegyőrök közt előfordult fegyelmi egerek száma a r á n y l a g a legtöbb volt. Azonban elhibázott feltevés volna ebből azt következtetni mintha a fegyelem az utóbbi években talán hanyatlott volna, mert ellen kezőleg áll ; szigorúságban ugyanis az utóbbi évek az előbbenieket felül múlják az által, hogy a fegyelmi fenyítékekre okot szolgáltató és t é n y l e g fegyelmi vétségnek minősített kihágási esetek többször fordulnak ugyan elő és szigorúan lettek fenyítve, de az okozat kevésbé volt demoralizáló míg ellenkezőleg az előbbeni években az okok sokkal enyhébben v é t e t t e k . a fegyelmi esetek ritkában fordulnak elő, mint az utóbbi időben, de a fe­ gyelmi vétségek és kihágások okozatai sokkal demoralizalóbbak voltak. Különös ugyanis, hogy a tetszőleg legszigorúbb terrorismus idejében a fe­ gyelmi esetek száma igen e-ekélv volt, mig a következő években, neveze­ tesen az 1869. évtől 1888. végéig tartó időközben a fegyelmi esetek szá ma növekedik. Ugyanis részlete.^en :

az „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ n

η „ „ „ „ „ „ „ ,. „ „ ,

1860. évben voit 1861. η n 1862. 11 11 1863. >' 11 1864. 11 1865. V H 1866. V M m 1867. Î? ) 1868. r 11 1869. » 1} 1870. 11 11 1871. » ·? 1872. >» V 1873. » 11 1874. V 11 1875. >î 11 1876. π il 1877. 11 1878. il n 1879. » 11 1880. 11 1> 1881. V 11 1882. il 11 1883. 11 V 1884. 11 ?* 1885. 11 11 1886. 11 11 1887. 11 11 1888. 11 V 1889. 11 11 1890. 11 *> 1891. M n

20 fegyelmi eset 71 ,. 11 42 >1 ·? 37 V il 42 11 η 41 11 11 65 11 η 35 11 GO ,, 11 40 ν 11 31 r 11 17 •3 ν 32 11 49 11 r 38 11 11 29 11 11 55 ν 11 59 11 H 90 11 r 54 11 η 58 11 5· 44 11 ?J 58 11 ν 44 11 y? 40 11 56 il >? 38 11 >' 43 11 ν 33 11 η 57 11 π 63 11 11 68 11 11

j«

»j

J?

összesen

188

15

Szerény egyéni nézetem szerint, én ezt a jelenséget annak tulajdolitora, hogy épen azért, mert a beszámítás alá vehető események, a rault elükben nem voltak könnyen ellenőrizhetők, azért volt azoknak demorizáóbb hatása is, az utóbbi időben azonban ez a viszony megváltozott, mert k mióta az igazgató lakása, közvetlenül az intézet területén van, a könylyebb ellenőrzés miatt a fegyelmi esetek szaporodtak ugyan, de azoknak leinorizáló utóhatása nincs. A fegyőrség sokkai komolyabb magatartást és artózkodást tanusit és szolgálatához ragaszkodik, a miből következtethető, l °#y a vidéken kevés alkalom kínálkozik a megélhetésre ; másodsorban eltehető ugyan, de . nem bizonyos, hogy ez a változás a fennebbi körülnénynek tulajdonitható.

A letartóztatottak létszámának hullámzása. A fegyencz létszám 1890. évről átvitelesen 1891. év január hó 529 fő ére volt összesen : . . ezek közzül 1891. év folytán, — büntetési idejének kitöltése után szabadult . . . . . . . . . 41 feltételesen szabadon bocsájtatott. . . . . 74 közvetítő intézetbe (Kis Hartára) átszállít tátott . . 27 meghalt . . . . . . . . . 57 Ujabb tárgyalásra bírósághoz ideiglenesen átkísértetett 207 Összes apadás 529 Az áthozott létszámmal 322 szemben maradt . . . . . 168 1891. év folyamán az intézetbe beszállittatott a bíróságtól ujabb tárgyalásra átkísértek vissza szállittatak 8 1891. deczember hó 31-én a létszám volt 498 Az alábbi törvényszékek fogházaiból a beszállítások száma volt 9 fő Aradról 27 fi Beregszászról 2 η Beszterczebányáról 6 fi Budapest (vidék) 9 fi Debreczen 3 fi Eger 2 í) Eperjes 3 11 Fehértemplom 7 ff Kassa , 3 Karczag 3 Lőcse 12 Máram.-Sziget 14 fi Miskolcz 3 fi N.-Kikinda 8 η N.-Várad 12 η Nyíregyháza 1 fi Rimaszombat 4 fi Rózsahegy U fi S.-A.-Ujhely 2 ff Szabadka 17 $1 Szatmár-Németi

16

Temesvár Újvidék Zombor , Katonai bíróságtól

5 3 1 1 összesen : 168 „ A beregszászi kir. törvényszék fogházából beszállítottak közzül még az év folyamán meghalt 1., — az egri fogházból beszállilottak közzül 1 fegyencz. Feltételes szabadságoltatásról visszaszállittatott Lőcséről 1 fegyencz. Nyíregyházára és onnan viszza szállíttatott ujabb bünfenyitő t á r gyalás után 8 fegyencz, — Beregszászra 1 fegyencz, Sátoralja-Ujhelyre 1 fegyencz, — Nagy-Váradra 1 fegyencz, — Már.-Szigetre 1 fegyencz, — külföldre (Graliczia Szandok) 1 fegyencz, összesen 8 fegyencz. Legtöbb fegyencz szállíttatott be, a beregszászi és szatmár-németi kir törvényszékek területéről. Szökés vagy szökési kísérlet Munkácson az 1891. év folytán nem fordult elő. Legfelsőbb kegyelem következtében nem történt elbocsájtatás. A letartóztatottak összes létszám forgalma a fennebi adatok szerént az 1891. év alatt 705 főből állott. Az élelmezési napok összes száma 1891. évben volt 184,692.

A letartóztatottak személyes viszonyai. A letartóztatottak előbbeni létszám forgalmából az 1890. évről ma­ radt 529 fegyencz közzül, szülőhelyére nézve volt : 1 városi 72 belföldön / vidéki . . . . : 462 austria tartomány . . . 4 külföldi 1 összesen : 529. Utolsó lakhelyökre nézve : 95 1 városi belföldön vidéki 425 austriai tartomány 2 külföldi — kóbor 7 Összesen : 529 Születésére nézve : törvényes . . . . 500 • törvénytelen . 29 összesen : 529 Élet korára nézve : 20 éven alul 27 • · · · 20-tól 30 ig , . 268 • · * ι 30-tól 40 ig . ! . 147 40-től 50-ig 58 • · · · 50-től 60-ig 28 • · · · 60 éven felül . 1 összesen : 529

17

Anyanyelvekre nézve : magyar német tót ruthén illir (szerb) horvát román más (czigány) Hitvallásukra nézve : római ) . „ görög/kath. görög keleti

. .

. .

. .

. .

. .

. .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. .

unitárius mózes hitű más (mazarénus)

. .

,

187 156 26 36 96

.

.

.

.

.

. .

. . .

. . .

. . .

. .

. .

. .

.

.

.

.

.

. .

,

Állapotuakra nézve : nőtlen . . , , ) gyermekkel hazas ! tzok nélkül ( gyermekkel °. zve «y J Izok nélkül . Έ letartóztatottak közzül : szülei élnek nem élnek

270 16 60 71 10 3 60 39 összesen : 529

. .

. .

. .

. .

. . .

. .

.

. 28 — Összesen ; 529

. .

Hivatásukra nézve : határozott foglalkozás vagy mesterség nélkül élt napszámos, cseléd volt iparos, kereskedő segéd vagy gyár munkás földművelő . . . . . iparos, kereskedő vagy gyáros , tudományos, vagy művészeti foglalkozású tisztviselő . . . . . . földbirtokos, vagy tőkepénzes az előbbi rovatok alá nem eső foglalkozású Vagyoni állapotukra nézve : Vagyonos . némi vagyon birtokában vagyontalan, szegény Műveltségi fokukra nézve : oktatás nélküli csak olvasni tudó

280 174 52 14 9 összesen 529 269 260 összesen 529 19 335 53 79 25 1 7 — 10 összesen 529 22 42 465 összesen 529

.

.

.

.

.

.

349 10

IB

lia

olvasni irni tudó magasabb oktatásban részes

összesen 5üíj Vallási ismeretekre nézve : kielégítő vallási ismérettekkel bíró hiányos „ „ „

33' >

összesen

Nyelv ismeretükre nézve egy λ nyelv birtöbb j tokában

t)2& 33^

összesen ~5SS

Előéletükre nézve

30 soha sem volt büntetve kihágás miatt „ 2 vétség Ί ugyanazon már egyszer különnemű 2 ugyanazon [bűntény miatt Γ, már többször különnemű I

j

korábban

1

összesen 5a

Egés7ségi állapota : jó

.

.

.

341] 17 1

közép rósz elmebetegségre hajlandó nyavalyában \ , öröklőbajban / » z e n v e d

összesen m A letartóztatottakra kiszabott fegyház büntetés tartamára nézve 5 éven alul elitélve 17| 5—10 évig 27 10—15 „ életfogytig előbb halálra ítélve Bűntényükre nézve elitélve volt : erőszakos nemi közösülésért vérfertőzésért gyilkosságért emberölésért súlyos testi sértésért gyújtásért lopásért rablásért csalásért sikkasztásért hamis magán okirat készítésért orgazdaságért váltó hamisításért összesen

19

Az 1891. év folytán beszállított 168 és időközben ujabb tárgyalás régctt törvényszéki tárgyalásra ideiglenesen átkísért 8 fegyencz, összesen 176 fegyencz közzül : Születésére nézve : 35 városi belföldi 140 vidéki 1 austríai tartománybeli külföldi összesen 176 Utolsó lakhelyére nézve : 42 , ,».,1. \ városi belföldi > vidéki 133 austriai tartománybeli külföldi kóbor 1 összesen 176 Születésére nézve : törvényes 171 törvénytelen 5 összesen 176 Életkorukra nézve : 12 20 éven aluli 78 20—30 évesig 52 30-40 „ 23 40—50 „ 10 50—60 „ 1 60 éven felül összesen 176 Anyanyelvükre nézve 85 magyar német 11 # # tót 18 y · ruthen 12 illir (szerb) 7 , 9 horvát 9 román 31 # # más (czigány) 3 . összesen 176 Hitvallásukra nézve : 51 róm Ί 49 görög / kath. görög keleti 23 9 ágostai \ 3b helvét / evang. unitárius 9 mozes hitű más — összesen 176

20

Állapotukra nézve : nőtlen 1 gyermekkel házas ι azok nélkül f gyermekkel ozve gy J azok nélkül

23

Összesen 176 szülei élnek nem élnek Hivatásukra nézve · határozott foglalkozás vagy mesterség nélküli napszámos, cseléd . . . . iparos, kereskedő segéd, vagy gyári munkás földművelő . . . . . iparos, kereskedő vagy gyáros . , tudományos, vagy művészeti foglalkozású tisztviselő . . . . . földbirtokos vagy tőkepénzes az előbbi rovatok alá nem eső

összesen

170 IfJ

ne 18

25 I

3

összesen 176 Vagyoni állapotukra nézve : vagyonos . némi vagyon birtokában vagyontalan, szegány

m

összesen 176

Műveltségi fokuk szerént : oktatás nélküli . csak olvasni tudó olvasni irni tudó magasabb oktatásban részesült .

Kii fi'J

ö s s z e s e n 17*j

Vallási ismeretükre nézve : kielégítő . . hiányos

. ,

. .

Nyelvismeretükre nézve : egy ^ több } n y e lv birtokában

•

ICH 7fl ö s s z e s e n 17(1

•

11 ö s s z e s e n 1761

Előéletökre nézve : Korábban : soha sem volt büntetve kihágás miatt „ vétség „ „ ! ugyanazért büntetve mar egyszer ( k |f önnemü ..il .. í ugyanazért „ mar többször \ k | í ö n n e m i i

85 22 24 Ű •

t összese» 17(

2î

Egészségi állapotára nézve jó közép rósz elmebetegségre hajlandó nyavalyában \ , öröklőbajban / s z e n ™d

171 5

összesen 176 Kiszabott fegyház büntetésükre nézve : 5 éven alul 5 _ 1 0 évig 10—15 évig életfogytig előbb halálra ítélve

139 35 2 — —

összesen 176

Bűntényükre nézve : erőszakos nemi közösülésért gyilkosságért emberölésért súlyos testi sértésért gyújt ogatásért lopásért rablásért magán'és közokirat váltó hamisításért

Ο

1 J8 32 1 105 12 2 összesen 176 Az 1891. évi létszám forgalomból ; az az, 1890. évről maradt 529 176 é s az 1891. évben szaporodott összesen /Uö

főből álló fegyenczek közzül : Szülőhelyükre nézve : , ,Λ,.,1. \ városi belföldi j yidéki

107 592 5 1 Összesen : 705

austria tartománybeli külföldi Utolsó lakhelyökre nézve : u \*>ΛΛ·

belföldi

137 558 2 — S összesen : 705

\ városi

f

vidéki

austriai tartomány külföldi kóbor Születésükre nézve : törvényes törvénytelen Élet korukra nézve : 20 éven aluli 20-tól 30 ig 30-tól 40 ig •áö-től 50-ig

.

. .

. .

. .

. .

. .

.

.

.

.

.

671 34 Összesen : 705

,

.

39 346 199 81

22 5U-től 60-ig 60 éven felüli

38 2 összesen : 705

Anyanyelvükre nézve magyar német tót ruthen illír (szerb) horváth román más (czigány) összesen Hitvallásukra nézve : római katholikus gürög „ ,, keleti evang ágosta „ helvét unitárius mózeshitü más hitű

355 27 78 83 17 12 91 42 705 238 205 49 45 131 37

- összesen Állapotukra nézve : nőtlen , , ^ gyermekkel hazas J azok nélkül \ gyermekkel ózv °ey í azok nélkül összesen szülei élnek nem élnek összesen Hivatásukra nézve : határozott foglalkozás, vagy mesterség nélkül napszámom, cseléd . . . . . iparos, kereskedő segéd vagy gyármunkás földművelő . . . . . iparos, kereskedő vagy gyáros tudományos vagy művészeti foglalkozású tisztviselő . . . . . földbirtokos vagy tőkepénzes az előbbi rovatok alá nem tartozó

705 367 234 75 1« 13 705 363 342 705 29 451 71 104 29 1 7

összesen

13 705

összesen

33 49 623 705

Vagyoni állapotukra nézve : vagyonos némi vagyon birtokába vagyontalan, szegény

Műveltségi fokuk szerint : oktatás nélküli csak olvasni tudó olvasni és irni tudó magasabb oktatásban részes Vallási ismeretükre nézve : kielégítő . . hiányos . . Nyelvismeretükre nézve : egy nyelv birtokában több „ „

. .

. .

. .

.

•

•

Előéletükre nézve : korábban soha sem volt büntetve kihágásért „ „ . vétségért „ „ . már egyszer ugyanazért büntetve „ különnemű bűntett miatf Egészségi állapotukra nézve jó közép rósz nyavalyában szenved öröklőbajban „ Kiszabott fegyház büntetésükre nézve δ éven alul 5—10 évig 10—15 „ életfogytig előbb halálra itélt Büntényök szerint elitélve voltak : erőszakos nemi közösülésért vérfertőzésért gyilkosságért emberölésért súlyos testi sértésért gyujtogatásért lopásért rablásért csalásért sikkasztásért hamis magánokirat készítés és felhasználásért magán és közokirat, váltó hamisításért orgazdaságért . . . . .

Összesen

456 Ki 225 8 705

• » összesen

438 267 705

összesen

451 254 705

összesen

392 33 76 87 17 705

•

5U 183 11 összesen

705 315 309 81

összesen

705 14 1 5 183 136 24 273 57 2 3 1 5 1

S4

Az 1801. évi összes létszám fogyatkozást t. i. a teltételesen elboosájtottak . . közvetítő intézetbe átszállítottak . az elhaltak . . . . és az ujabb kihallgatás végett elszállítottak

szabadultak . . . . . . . . ·

összesen főből álló számát tekintve azok együttesen szülő helyüket, illetőleg belföldön városi „ vidéki austriai tartománybeli külföldi összesen Utolsó lakhelyüket illetőleg : befoldön városi „ vidéki austriai tartománybeli külföldi kóbor összesen Születésökre nézve : törvényes törvénytelen összesen Életkorukra nézve : 20 éven aluli 2 0 - 3 0 évesig 30—40 „ 40—50 „ 50—60 „ 60 éven felüli összesen Anyanyelvüket illetőleg magyar német tót ruthén illir (szerb) horvát román más (czigány) összesen Hitvallásukat illetőleg : róm. kath. gör, „ görög keleti evang. ágostai „ helvét unitárius mózeshitü más összesen

207

25

Állapotukra nézve : nőtlen ι' \ gyermekkel hazas ! azok nélkül ι gyermekkel ozve ^y ) azok nélkül A létszám fogyatkozásba jött fegyenczek közzül szülei élnek . nem élnek .

93 78 29 4 3 összesen 207 105 102 összesen 207

Hivatásukra nézve : határozott foglalkozás vagy mesterség nélküli napszámos, cseléd iparos, kereskedő segéd vagy gyár munkás földművelő . . . . iparos, kereskedő vagy gyáros tudományos, vagy művészeti foglalkozású tisztviselő . földbirtokos, vagy tőkepénzes az előbbi rovatok alá nem tartozó

11 135 20 27 6

összesen 207 Vagyoni állapotukra nézve : Vagyonos némi vagyon birtokában vagyontalan, szegény

9 7 191 összesen 207

Műveltségi fokuk szerint : oktatás nélküli csak olvasni tudó olvasni irni tudó magasabb oktatásban részes

138 4 61 4 összesen 207

Vallási ismeretekre nézve : kielégítő hiányos . , összesen

Nyelv ismeretükre nézve egy \ nyelv birtöbb / tokában

125 82 összesen 207

Előéletükre nézve

korábban

123 84 207

soha sem volt büntetve kihágás miatt „ vétség ugyanazon már egyszer különnemű ugyanazon már többször kiilönnemii j

ι

összesen 207

26

Egészségi állapotuakra nézve : jó közép rósz elmebetegségre hajlandó nyavalyában ι , öröklőbajban / * z e n v e d

lw 5i

összesen 2'ii Kiszabott fegyház büntetése : 5 éven alul . 5—10 évig 10—15 „ életfogytig előbb halálra ítélve

.

»

. . . .

. . . .

. . . .

. . . . .

8 W 1! . . összesen 2(·ΐ

Az 1891. év végivel maradt 498 fegyencz létszámból : Születésére nézve : u ι^υ· \ városi . . . . belföldi |yidéki austriai tartománybeli külföldi . .

.

.

;

.

.

s összesen 4^

Utolsó lakhelyére nézve : v. U M J ·

\ városi

.

belföldi >yi(jéki austriai tartománybeli külföldi kóbor . . Születésére nézve : törvényes törvénytelen

.

.

11*

.

.

.

39í í .

.

.

.

.

.

.

.

, .

.

Életkorukra nézve : 20 éven aluli 20—30 évesig 30-40 „ 40—50 „ 50—60 „ 60 éven felüli

.

.

.

.

.

.

.

Ί összesen # 47i

,

a

ö s s z e s e n 4DS

3: 2¾ 147 5> * 1 ö s s z e s e n 4HV

Anyanyelvökre nézve : magyar . német . tót i'uthén . illir· (szerb) . horvát . román . más (czigány)

. .

. .

. .

. .

. .

. . . .

. . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

.

.

24!·

1* 30 6
összesen : 495

27

Hitvallásukra nézve római \ . ,, görög / ka * h · görög keleti ágostai λ evang. helvét unitárius mózes hitű más (ma záré nus) Állapotukra nézve : nőtlen 1 gyermekkel házas l azok nélkül [ gyermekkel özvegy > azok nélkül Az év végén letartóztatva maradt fegyenczek közzül szülei élnek . . . . . nem élnek . . . . . Hivatásukra nézve .· határozott foglalkozás vagy mesterség nélkül napszámos, cseléd . . . . iparos, kereskedő segéd vagy gyármunkás földművelő . . . . . iparos, kereskedő vagy gyáros tudományos vagy művészeti foglalkozású tisztviselő . . . . . földbirtokos vagy tökepénzes az előbbi rovatok alá nem tartozó Vagyoni állapotukra nézve : vagyonos némi vagyon birtokában vagyontalan, szegény Műveltségi fokuk szeréut : oktatás nélküli csak olvasni tudó olvasni irni tudó magasabb oktatásban részesült Vallási ismeretekre nézve : kielégítő hiányos Nyelvismeretükre nézve : egy nyelv birtokában több

169 139 42 32 92 24 összesen : 498 274 156 46 12 10 összesen 498

összesen

258 240 498 18 316 51 77 23 1 4

összesen 498 24 42 432 összesen 498 318 12 164 4 összesen 498 315 183 összesen 498 326 172 Összesen 498

Előéletükre nézve : Korábban : soha sem volt büntetve kihágás miatt „ vétség ugyanazért büntetye már egyszer ! különnemű „ ( ugyanazért „ már többször j különnemű összesen 4!

Egés'<ségi állapotukra nézve : jó egészségben maradt közép

„

31 15

„

rósz „ elmebetegségre hajlandó nyavalyában 1 , öíöklőkjban /szenved összesen

Kiszabott fegyház büntetés szerént : 5 éven alul elitélve 5 - 1 0 évig „ 10—IB évig ,, életfogytig „ előbb halálra Ítélve

összesen Ú Az intézetből 1891. folytán elbocsájtott, feltételesen szabadult és kis-hartai közvetítő intézetbe átszállittatott fegyenczek személyes viszonyai illetőleg, nevezetesen : Az elbocsáttatott, azaz büntetési idejének teljes kitöltésével szabaduU \ a feltételes szabadságra bocsajtott . . . . 7 a kis-hartai közvetítő intézetbe az 1891. év folyamán átszállittatott 2 és a kir. törvényszékekhez időközben ujabb tárgyalásra átkísértetett összesen 1Í fegyencz közzül : műveltségi fokukat illetőleg az intézetbe való belépésükkor volt : oktatás nélküli . . . . . . / olvasni tudó . . . . . . 1 olvasni imi tudó . . . . . . c magasabb oktatásban részesült . . . . Összesen \l Vallási ismeretekben kielégítő hiányos összesen 1Î büntetési idő tartama alatt, az intézetben a vallás oktatásbani ere meny jó sikerű volt . . . . . . . !

fegyencz.

közép „

„

rósz

„

,.

j

.

.

.

.

.

.

.

! összesen l!

29

Az olvasás, irás és számolás 1891. évben elboesájtott 76 iskola jó sikerű volt . középszerű „ . rossz „ .

elemi ismereteiben elért eredmény az köteles 30 éven aluli egyénnél : . . . . . . 64 . . . . . . 12 . . . . . . — összesen 76 Erkölcsi állapota, a belépéskor az elöbbeni 150 elboesájtott fegycncznek volt : először elitélt . . . . . . 93 kihágás miatt elitélt . . . . . — büntetetlen többszöri elitélt, visszaeső . . . 57 kihágás miatt többször elitélt . . . . — Összesen 150 Az intézetben elért oktatás általános eredmény : 108 jó volt . . . . középszerű . . . . . . 36 rósz . . . . . . 6 összesen 150 Az elbocsájtottak az intézetben töltött büntetési idejük alatt fegyelmileg fenyítve voltak : egyszer sera volt fenyítve . . . . . 65 egyszer — „ „ 32 kétszer — „ „ 27 háromszor - „ „ . . . . . 18 több izben — M „ . . . . . 8 összesen 150 Egészségi állapotuk az intézetben : egy izben beteg volt 32 több „ „ „ 7 sohasem volt beteg 111 Összesen 150 Az intézetből történt elbocsájtatáskor jó egészségi állapotban volt 123 középszerű „ „ „ rósz „ „ „ 1 elmebetegségre hajlandó volt nyavalyában szenvedett öröklő bajban „ Kilépéskor : dologházba kisértetett törvényszéknek átadatott valamelyik egyletnek átadatott összesen 150 Az intézetből eltávozása alkalmával : igazolvánnyal bocsájtatott el . . . . 101 kényszer útlevéllel . . . . . . 49 összesen 150 Segélyezésben részesült az intézet 20,000 frtot tevő segély alapjából összesen 76 fegyencz 578.00 krt. tevő összeg erejéig. Az év folyama alatt az elboesájtott iskolaköteles 30 éven felüli fegyenczek kozzül időközileg az iskolai oktatás alól felmentetett 22 fegyencz.

30

Az 1891. év folytán feltételesen szabadságolt fegyház büntetéssé itéltj fegyenczek személyes \ iszonyait illetőleg előbb büntetett vagy vétség| miatt elitélve volt : 42 élet vagy testi épség ellen törvényes közhatóság „ erkölcs és szemérem „ vagyon ellen összesen 74 Az elbocsájtáskor választott állandó tartózkodási helyül : 15 várost . . . . . . vidéket . . . . . . 59 összesen 74 A megelőző szabadságvesztés büntetés időtartama alatt, valamely ipari foglalkozást : megtanult . . . . . : . 6b nem tanult . . . . . . . fi A megelőző szabadságvesztés büntetés iparos foglalkozást ; folytatta . . . nem folytatta . . .

időtartama alatt . .

A feltételesen szabadon bocsátottak közzül : önálló keresetet folytat munkásnak vagy cselédnek szegődött napszámos munkából él . .

. .

. •

#

.

• •

összesen 74 megtanult 13 61 Összesen 74 39 21 14 összesen 74

A feltételes szabadságolás által megrövidült a büntetés : 3 hónappal . . . . . • 2 esetben 3-6 „ 10 # 6—9 „ . 12 „ # 9-12 „ 14 „ ) 1 és í/2 évvel . . . . 34 „ 1 és V2 évtől—2 évvel t 1 2 évtől—2V 2 évvel . # 1 • 27 2 évtől— 3 évvel . . . . """" » 3 éven felül , • η

összesen 74 Az 1891. év folytán feltételesen szabadon bocsátottak közzül nyom" talanul eltűnt 1 fegyencz, a feltételes szabadságolás vissza vonatott 1 esetben. A korábbi években feltételes szabadságra bocsátott és ezen kedvez­ ményt még most is élvező egyének közzül életben van 55 egyén akik mind nyájan dicséretes magaviseletet tanúsítanak. Időközben a feltételes szabad­ ság tartama alatt megnősült 3 egyén, — tényleges katonai szolgálatát tel­ jesiti 7 egyén, a feltételes szabadságolás vissza vonatott ezek közzül 1 egyénnél. Visszaeső fegyencz maradt 1890. év végével . 144 1891. évben szaporodott . . . . . 60 Összes forgalom 204

31 Az 1891. évi fegyencz létszám forgalomból 705 fő : 1891. év folytán szabadult a visszaeső fegyenczek közzül 57 1891. év végével letartóztatva maradt . . . 147 összesen 204 Anyanyelvükre nézve volt : magyar 355 fő • MV/, német 27 3 °/ tót 78 38 ii
volt

. . . . gyilkosság miatt 5 fő o,.7. emberölés „ lb3 „ 26...% c rablás „ 57 „ M « lopás „m 273 „ 72 A lopás miatt elitéltek a legmagasabb perczentet mutatják, ezekbe foglalható a más nemzetiségűeknek jelzett czigányok csoportja a kik na gyobbára szokásos tolvajok és kóborlásuk közben esnek az igazságszolgál­ tatás kezébe. A múlt 1889. és 1890. évi létszám forgalom adataiból a nemzetisé­ gek aránya a következő volt : Létszám forgalom : 1890. évben 1889. évben 705 fő 704 fő Nemzetiségökre nézve : 1889. évben 1890. évben 390 fő magyar 381 fő 15 „ 18 német 77 68 „ tót 82 ruthén 10 illir, szerb »B 3 horvát 5 „ 79 román 91 „ 54 más, tehát czigány 44 „ összesen 705 704 Bűntényükre nézve elitélve volt : 5

1889. évben

erőszakos nemi közösülésért vérfertőzésért gyilkosságért emberölésért súlyos testi sértésért gyujtogatásért lopásért rablásért csalásért erőszakos ellenszegülésért sikkasztásért

12 <

10 169 130 26 270 <4 4 1 8

1890. évben

11 1 5 189 133 29 258 62 3 1 5

30

hamis magánokirat készítés és felhasználásért . . . . 3 1 hamis vád . . . 1 1 orgazdaságért . . . — 1 váltó hamisításért 7 4 összesen 705 704 Ezen évek létszám forgalmából is kitűnik, hogy a lopásért elitél­ tek a legnagyobb számmal fordulnak elő. Ebből következtethetőleg r á jö­ vünk, hogy a lopás bűntényére az uj büntető törvényben igen enyhe bün­ tetések vannak kiszabva. Rájövünk továbbá arra is, hogy sok esetben, a gyakori ismétlések, visszaesések daczára akár az első fokú, sőt leggyakrab­ ban a felső forumoknál is a birói eljárás és Ítélkezés, a tárgyi tényálladékok sajátságai, a bűntény minősítésére nézve nagyon eltérők és igen gyakran nem a törvény szigorának megfelelő módozatok szerént van ki­ szabva. Hogy a végrehajtást és a börtön javítást illetőleg ez az eljárá« menynyire kétségessé teszi a sikert, erről igen sok esetben tanuskodliatom

A visszaesőkről különösen. A visszaesések szaporodásáról általánossá vált hiedelem és épen ezen szempontból a jelenleg uralkodó humanistikus irányú elvek gyakori kárhoztatása miatt, helyén levőnek és jogosultnak érzem magamat ezzel a tárgygyal bővebben foglalkozni és az adatokat illetőleg, nem csak s tolyó évi hanem a múlt 1889. és 1890. évi visszaesők létszám forgalmán is kiterjeszteni. A vissza esések, általános fogalom szerént, azért volnának gyako riak, mert a fegyintézetek beléletéből a humanismus a brutalitást és terro rizáló rendszert kizárta. Ez épen azért mert általános és semmivel sem in dokolt puszta feltevés, tehát nagy tévedés volna súlyt fektetni reá. A visz szaesések szaporodása, illetőleg ismétlődése, egyéni nézetem szerint, mint! addig tartós fog lenni, a mig praevantiv rendszabályokról nem lesz gon doskodva, hogy azok büntetési idejöknek kiállása után, tisztességes megél hetest, existentiát, nem fognak találni. Az a feltételezett jó lét, a mit a visszaesők a fegyintézetbe talál nak lehet a megszokás kifolyása, de nem elfogadható és alapos ok arra hogy ea ipso, vissza kívánkoznának a fegyintézetekbe. A társas rendszeri fegyházak, szóval a közösség megmételyezheti ugyan még az eredetileg romlatlan lelkületű egyéneket is, de azon tul ez ai átkos közösség nen involválja azt, hogy az egyén vissza esővé váljon. A nyomor, a kénysze rüség és a társadalmi visszásságok ezek érdemleges és inditó okai annak hogy löbb visszaesőnk van és hogy azok számának szaporodását megak.-i dályozni momentán nem lehet. Maga a bűn és annak csábító ereje és az Í könnyelműség a melylycl az karöltve jár, csak mellékes és nagyon plausbi lis okok arra, hogy valaki visszaesővé váljon. Számtalan példával lehetni beigazolni, hogy egy különben minden jó feltevésekkel, szilárdnak tetszi akarat erővel és komoly elhatározással birni látszó egyén is eltéve lyedik és ismét a bűn útjára téved, mert ha megszabadult, hiányzik nála, a társadalom részéről nyújtható erkölcsi támogatás. Az intézetben természetesen, a hivatalnokok, lelkészek és tanítókban bir ezzel az egyén, de mikor elvegyül a nagy társadalomban, épen akkor a midőn legnagyobb

38

zükségét érzi az erkölcsi támogatásnak, mert csak magára van utalva és •yámoltulanságát érzi, akkor megindul ugyan szép feltevéseivel a lejtős t o n , de a mi igen gyakori eset el is bukik azonnal, mihelyest arra a kedező alkalom elcsábítja. Ezért van aztán, hogy amint a gyakorlati téren apasztalhatjuk a mi vissza eső fegyenczeink, mind igen jó fegyenczek, a ?nnálló szabályokat, mert már volt részük benne azokkal megismerkedni, megtartják, tehát alkalmazkodók és mondjuk ki őszintén, mivel a fegyházi l e t és szokásokba beletörődtek, a társadalom pedig nem képes őket erülc.4 támogatásba részesíteni, tehát ismét és isinét vissza esőkké válnak, íera mondhatjuk azt, hogy csábítja őket a frgyházi élet, mert a r r a abso­ ute senki sem vágyik ; hanem igenis mondhatjuk és pedig jogosan azt, o g y maga a társadalom kényszeríti az egyént a vissza esésre, mert gyáaoltalanságába nem támogatja senki, bukásában pedig a részvét nem oszozkodik és mert azt a humanismust, amit a társadalomba kereset, fájda->m de ugy van, hogy csak a fegyházak zárt falain belül találja meg. Ezeknek előre bocsátása mellett lás«uk, a visszaesők létszámának ullámzását és ítéljünk a számokban kimutatható száraz, de sokat mondó * jelentőséggel bíró adatokból. A munkácsi országos fegyintézetnél a létszám forgalom volt : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 705 fő 704 fő 705 fő ehát a létszám forgalomban c c ak csekély eltérés mutatkozik. A vissza eső fegyenczek létszám forgalma ugyan azon években zekbe a számokba foglalva tett : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 199 főt 201 főt 204 főt f ehát, a visszaesők létszám forgalma, ha nem is szembe ötlőleg, de fokoatos szaporodást mutat. Lássuk a visszaesők személyes viszonyait : Szülőhelyükre nézve : 1889. évben 1890. évben 1891, évben 45 belföldön városi 45 37 „ vidéki 151 153 163 austriai tartománybeli 3 3 4 külföldi — — — összesen 199 fő 201 fő 204 fő Utolsó lakhelyükre nézve : 1889. évben 1890. évben 1891. évben belföldön városi 59 57 55 „ vidéki 131 138 143 austriai tartománybeli — — — külföldi — — — kóbor 9 5 5 összesen 199 tő 201 fő 204 fő Születésére nézve : 1889. évben 1890. évben 1891. évben törvényes 186 186 191 törvénytelen 13 15 13 összesen 199 fő 201 fő 204 tő

84

Anyanyelvére nézve : 1889. évben magyar 116 német 9 tôt 18 ruthén 12 illir (szerb) — horvát 2 román 19 más 23 összesen 199 íö Hitvallásukra nézve ; _1889. évben római kath. 84 görög „ 40 görög keleti 8 evang. ágostai 6 „ helvét 44 unitárius — mózes hitű 17 más (mazarénus) — összesen 199 fő Életkorukra nézve : 1889. évben 20 éven aluli 5 20—30 évesig 67 30—40 „ 75 40-50 „ 31 50-60 „ 17 60 éven felül 4 összesen 199 fö Állapotukra nézve : 1889. évben nőtlen 96 házas gyermekkel 69 „ azok nélkül 22 Özvegy gyermekkel 6 „ azok nélkül 6 összesen 199 fő A visszaesők közzül : 1889. évben szülei élnek 71 „ nem élnek 128 összesen 199 fő Műveltségi fokuk szerént : 1889. évben oktatás nélküli 122 csak olvasni tudó 6 olvasni irni tudó 71 összesen 199 fő

1890. évben ÏÔ9 9 19 15 1 1 15 32 201 fő

1891. M r 99 10 20 16 4 1 13 41 204 fö '

1890. évben 85 38 9 4 44

1891. évben 77 50 14 3 37

21 201 fö

22 1 204 fö

1890. évben 6 65 75 35 16 4 201 fö

1891. évben 7 74 73 31 18 1 204 fö

1890. évben 97 76 ?1 2 5 201 fő

1891. évben 102 70 25 3 4 204 *fö

1890. évben 71 130 201 fő

1891. évben 75 129 204 fö^

1890. évben 125 6 70 201 fő

1891. évbeo 1ÏJ8 5 71

mm*

36

ételt

Vallási ismeretükre nézve : 1889. évben 1890. évben 1891. évben kielégítő 98 104 ÏÏÎ hiányos 101 97 93 összesen 199 fő 201 fó 201 fő Hivatásukra nézve : 1889. évben 1890. évben 1891. évben határozott foglalkozás vagy mesterség nélküli 16 16 23 napszámos, cseléd 110 116 114 iparos, kereskedő segéd vagy gyármunkás 32 29 31 földműves 20 18 17 iparos, kereskedő vagy gyáros 17 17 15 tudományos, vagy művé­ szeti foglalkozású — 1 1 tisztviselő 2 2 1 birtokos vagy tőkepénzes — — — az alábbi rovatok alá nem tartozó 2 2 2 összesen 199 fő 201 fő 204 fő Vagyoni állapotukra nézve : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 3 vagyonos 2 4 némi vagyonnal bir 11 12 13 188 185 vagyontalan, szeg. 186 Összesen 199 fő 201 fő 204 fő Előzőleg büntetve voltak, más bűntények miatt : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 99 egyszer 92 96 kétszer 57 55 56 háromszor 27 24 27 többször 23 26 22 összesen 199 fő 201 fő 204 fő Megelőző utolsó szabadságvesztés büntetésének tartama : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 148 6 hótól 3 év 158 ISI 3 évtől 5 „ 26 35 44 5 „ 10 „ 14 14 12 10 „ 15 „ 1 1 — 15 éven felül — — — előbb halálra ítélve volt — — — összesen 199 fő 201 fő 204 fö Előbb legfelsőbb kegyelembe részesült : 1889. évben 1890. évben 1891. évben 3 3 1 Azon időköz, a mely előbbeni és utóbbi bűntényének elkövetése közt

36

1889. évben 1800. évben 1891. évben 6 hótól 3 év 114 96 ΓΪ6 3 évtő 5 év 42 49 55 5 „ 10 éven belül 43 56 33 összesen 191.» fő 20.1 fö 204 fö Közvetlenül megelőző bűnténye : 1889. évben 1890. évben 1891. évben ugyanazon nemű 147 154 161 másnemű 52 47 43 összegen 199 fö 201 fő 204 fö A fennebbi adatokból különösen feltűnő, hogy a visszaeső bűnös·i nagyobb része olyan, a kiknél a szülő hiánya miatt a teljes elhagyató;* ságra lehet következtetni ; ezeknek foglalkozása többnyire napszámos, vaí cseléd és oktatásban nem részesült, továbbá vagyonilag existentiájuk I zonytalan, bűntényük többnyire ugyanazon nemű rövid időközök alatt ti-· ténik és nagyobb részök vagyon elleni bűntényekben visszaeső. Mind olw motívumok ezek, a melyek a visszaesések okaira vonatkozó fennebbi vél·* menyemet határozottan megerősítik. Az ugyanazon bűnténybe többszöri visszaesők és állítólag javiíhi lan fegyenczeknek nagyobb része ezen országos fegyintézetnél kóborló c; gányok és faczér cselédekből áll, akik többnyire lopásokért ismételve va nak büntetve és pedig gyakori esetekben túlságosan enyhén a miből u mészetesen következtethető, hogy különösön télvíz idejére iparkodnak enyhet és nyugalmat biztosító fegyházak és börtönök falai közzé jutni. Ilyen és ehhez hasonló esetek tapasztalás szerint többször ism* lödnek és ebből veszi eredetét a helyzet azon sajátsága is, hogy a kóbor czigány, még a fogházi életmódnál is többre becsüli a fegyházak rend^ res kezelését és magára nézve előnyösebbnek tartja olyan bűntényt elk vetni, a miért ne maradhasson a törvényszéki fogházba, hanem okvettetl» börtönbe vagy fegyházba jusson. Ez a helyzet signaturája és a humanism jótéteményének gyarló fatyu növése. Ezek volnának tehát a vissza esések szaporodásának motívumai melyekből kifolyólag fére lehet tenni minden aggodalmunkat, hogy ezen bajon előbb-utóbb segíteni nem válhat lehetségessé. Dologházakat és a t< vényes szigor alkalmazását óhajtjuk és kérjük, és akkor megszűnik ez ; ijjesztő anomália ha nem is végképen, de talán nem sokára. Érdekesnek tartom az utóbbi 1891.· évről a visszaesőkre nézve t zölni, mikép azok közzül nemzetiségre és büntényökre nézve a követke százalék alapítható meg : ' magyar volt 99 48. 58 % német „ 10 4. 90 % tót „ 20 9^o°/o ruthén „ 16 7.84°/o szerb és horvát volt 5 2.^% román „ 13 6.37% más (czigány) 41 20.09% A súlyosabb bűntettekben visszaesők százaléka tett : gyilkosság 1 oV/o emberölés 8 3. 93 % rablás 15 7.85% lopás 155 75. 99 %

37

Itt is araint látjuk a visszaesések legnagyobb százaléka a lopásbáni vissza esésre esik. — Tényleg tehát, az előbbi szakaszban előadott állításomat már magába ez a körülmény is eklatáns módon igazolja.

Munkaviszonyok. A munkácsi országos fegyintézet munka, az az iparüzleti viszonyairól szólva, említés nélkül nem hagyhatom azon helyi érdekű és sajátságos vi­ szonyok előleges ismertetését sem, a melyekről a lefolyt három évi műkö­ désem alatt már bő alkalmam volt kellő tájékozást szerezni. A munkácsi országos fegyintézetben már az 1806—7. év óta alap­ vető munkanemek voltak a czipészeti, kádár, kosárfonó és szabóságí ipar­ ágak, az asztalos, e>ztergályos és más iparszerü vállalatok csak az utóbbi időkben lettek meghonosítva é^ cultivalva. A czipészeti iparág különösen lendületet nyert az által, hogy egy bécsi czég itten a modernebb ízlésnek megfelelő üzletet bérelt és folytatott és attól kezdve traditioja lett az intézetnek, hogy képzett czipészeket nyert és ezen iparág még ma is nem a fejlődés stádiumán, hanem határozottan cultivait állapotban van. Ezután közvetlenül a kádár iparág az, a melynek sajnos már csak múltja vau és jövendője nincs, mert a keresletet nyújtó vidékek, melyek szükségletüket a boros hordókból innen szerezték be a filoxera rovar pusz­ tításai által tönkre vannak siláuyitva. A kosárfonás tekintettel arra, hogy a gyümölcs termelés ország szerte nagyobb dimensiokat nyer, a fejlődé* stádiumán áll és az utóbbi időben már művészi kivitelű czikkeket i^ pro­ dukál. Az asztalos iparág, az az a faipar meghonosítása és tökéletesbitése a jelen feladatává vált és hogy e tekintetben is már némi haladás mutat­ kozik arról a legutóbbi vállalataink tesznek tanúságot. A szabósági iparág és az ungvári hajlított bútorgyár részére elő­ készített székrészek simításának gyáripari munkája, hasznos és anyagilag előnyös munkanemet nyújtanak ; de az ideális ezélt, hogy az a fegyenczek jövőjének megállapítására is hasznos kihatással legyenek, elenyészteti. Az összes jelenleg üzletszerüleg folytatott iparnemek további üzle tezésénél a főczél a jövedelmezőség és a fegyenczek hasznos foglalkoztatá­ sa és semmi körülmények közt nem az, — hogy azon munkanemek folyta­ tása által a szabad iparral szemben verseny támadjon. Azért előre is alap talannak kell nyilvánítanom azon panaszokat, a melyek már megelőzőleg felmerültek és még talán fel fognak merülni a munkácsi országos fegyin­ tézet iparüzletének állítólag káros és a külső iparra nézve rontólag ható befolyása ellen. A megjelölt iparágak mindenike nem koncurens irányzattal van felkarolva és üzietezve 6? épen ugy a mint most nem az, nem voit ilyen irányzatú az előbbeni időkben sem. Az államilag folytatott üzletezcs czélját tekintve ármunkának hasznosnak kell lenni a fegyenczeket illetőleg a fenn jelzett okokból, de hogy jövedelmezőnek is kell lenni, azt már ugy hiszem az állam érdeke is megkívánja. A magánosok megrendeléseit, a mi elenyészőleg igen csekélynek mondható, paralisalja a gyáriparszerül eg foly­ tatott munka'és az, hogy többnyire olyan vállalatok fordulnak elő, a me­ lyeket maga az állam improvisai és iparkodik fejleszteni. A czipészet például a hatóságok által megrendelt fogházőri és hi­ vatal szolgai csizmák és rabbakkancsok készítésével van elfoglalva, — a kádár-ipar fejlődésének legvirágzóbb korszakában is, nem a helyi érdeket,

hanem a messzebb eső vidéket látta el produktumaival, a kosár kötésze! szintén s igy nem maradna más kifogásolható iparnem, mint az asztalo* ság, ez pedig sem a környékbeli, sem a távolabbi ipart nem akadályozhat­ ja és nem bénithatja meg, mert e vállalat csak tömeges megrendelés által tartható fenn és partialiter azokkal a csekély részekkel, a melyek maganosok részére készülnek ipar vállalatnak nem is jelezhető. Igen előttem le beg egy magasabb czél a faipar ezen ágát kiterjeszteni és itt meghonosi tani. de ennek kivitelét épen a helyi viszonyok és körülmények akadályoz zák mert a vállalatra nincs vállalkozó szellem, nem találok sem kelli anyagi garantiát, sem olyan megrendelőket, a kik épen ezen a vidékér ezen iparágnak jövendő fejlődését biztosítanák. Iparszerü vállalatot pedij épen az asztalosságból nem szándékozom teremteni, mert ezzel, ha aj anyagi czél el is lenne érve, a másik tudniillik a hasznosabb czél, hogy 8 fegyenczek foglalkoztatása ezen iparnál azok jövőjére nézve is hasznos le gyen, semmi esetre igy el nem érhető. A czipész iparágnál mutatkoznak még elenyéezőleg igen csekély magán megrendelések, ha ez adhatott, vagy ez adna okot jövendőben is panaszra, erre nézve kijelentem, miként szívesen elállók az állam érdekei nek védelmétől, mert senkit sem vezet ide a kényszerűség s legkevésbé ai intézetet e tekintetben munkahiány nem sarkalja arra, hogy akár czipőt, akár csizmát nyerészkedési utón raktárra készittesen és elvállaljon. A házi kezelésnek és iparüzletezésnek minden esetre meg van azon érdeke és előnye, hogy az államkincstár részére szolid és biztos jövedel mezőséget iparkodik elérni és biztosítani ; de más consortium féle érdek vagy concurentia, az intézet vezetőségét nem sarkalja. Ezek után első sorban lássuk például, hogy milyen jövedelmet éri cl a munkácsi országos fegyintézet iparüzlete, a házi kezelés meghonosító sa óta lefolyt 10 évi időköz alatt mostanáig : Előre bocsájtom, hogy tiszta jövedelem alatt, csak azon összegeket fogom megjelölni, a melyek időnkén' a munkácsi adóhivatalba tényleg beszolgáltattak ; hogy a végén menny vagyonnal rendelkezik jelenleg a munkácsi fegyintézeti iparüzlet, azt csal az utóbbi 1891. évi üzleti mérleg végeredménye igazolja. A munkácsi kír. adóhivatalba befizettetett : 1881. évben 8,115 frt 83 ki 7,850 „ 89 1882. 10,212 „ 94 1883. 8,491 „ 79 1884. 11,500 „ — 1885. 11,967 „ 15 1886. 12,000 „· — 1887. 12,000 „ — 1888. 11,100 „ — 1889. 12,120 „ — 1890. 1891. 12,000 „ — összesen 117,358 frt 60 kr A munkácsi adóhivatalból, 1888. évtől 1891. év végéig az országol fegyintézet összes szükségletének fedezésére, az 1890. évi előirányzatol alapul véve körülbelül felvétetett . . . 896,000 frt — kr, ezen összeggel a fennebbi jövedelmet szembeállítva 117,358 .. 60 ,, a még mindig fedezetlen állami kiadás és költ­ ség összege 778,641 frt 40 krl tesz. Ez a tekintélyes kiadási többlet, melybe csak a munkácsi ország«

fegyintézet fenntartása kerül, a legfényesebben ipázolja, hogy az igarüzlet jövedelmének fokozása, nem az adófizető polgárok hátrányára, hanem el­ lenkezőleg azoknak előnyére szolgál. Kerestek ugyanis a fegyenczek átlagosan véve naponként és fejen­ ként Összehasonlítás képen, csak az utóbbi 5 évet véve alapul : a saját javukra az államkincstár javára, 3.45 krt. 1887. évben 16.45 krt. ' . 3.61 krt. 15.95 „ 1888. „ 3.45 krt. 12.85 „ 1889. „ 3.49 krt. 15.91 „ 1890. „ 3.65 krt. 18.57 „ 1891. „ Ezen arányból következtethetőleg következtethetőlesr a kereset képesség fokozását. csak a legutóbbi 1891. évben látjuk. Az ipartízlet 1891. évi pénzértékbeli forgalma a munka jövedelme, a költségek levonásával a következő arányt tünteti föl : feldolgoztatott anyag és anyag aprólékban összesen 40,791 frt 78 kr. 3,593 frt 65 kr. műszer kopás és raktározási százalékban 16,169 frt 95 kr. munkadíjban Összesen . . . . az összes forgalom 60,555 frt 58 kr. Ebből esett : 12,621 frt 68 kr. az állam kincstár részére összesen a fegyenczek részére „ 3,503 „ 20 „ a fegyenczek segély alapja javára 45 „ 07 „ összesen 16,169 frt 95 kr. a mint fennebb a munkadíj összege mutatja. Munkanemek az az iparágak szerint a jövede em volt : a czipészeti iparágnál 2856 frt 72 kr. 2724 „ 43 „ a ezabósági „ . 8246 „ 06 V a faipar ágaknál 2342 „ 74 V a kosárkötészeti iparágnál összesen 16,169 „ 95 „ Az 1891. évi mérleg pedig: Tehát a mérleg szerint az iparüzlet érték va­ gyona 1891. év végén 28,516 frt 90 kr. volt, ebből mutatkozik 1891. év végén tiszta keresmény (jövedelem) összesen 21,350 frt 06 kr, a melylyel az intézet vezetésének átvételétől az 1889. évbeli mérleg 16,554 frt 83 kr. Összegét szembe állítva, az üzlet vagyonbeli gyarapodása és szaporodásának értéke 1891. év végén tényleg 4,795 frt 23 kr.

41

Élelmezés, ruházat és házi ellátás. A fegyenczek élelmezése, ruházata és házi ellátása, a nyilvános árlejtéseken legjutányosabbnak bizonyult ajánlatok és a felsőbb helyen jó · váhagyott szerződések alapján el nyert szállítások utján történik és eszkö­ zöltetik. — A csekélyebb kiadásokat igénylő czikkek részint első rendű kereskedőktől, részint kézi bevásárlás utján szereztetnek be. 1891. évben költségvetésileg előirányoztatott 525 fegyencz után 18 krjával számítva összesen . . . . 34,492 frt — kr. fegyencz ruházat, világítás és egyéb házi szükségletek 30 írttal számítva, összesen . . 15,750 frt — kr. fegy örségi egyenruházatra 73 főre 40 frtjával 2,920 frt — kr. összesen 53,162 frt — kr. Ebből felhasználtatott élelmezésre tényleg 30,245 frt 94 kr. az 1890. évről maradt hátralék tartozások törlesztésére 785 frt 77 kr. összesen 31,033 frt 71 kr. fegyencz ruházatokra az anyag kellékek és munka dijjakkal együtt . . . . . 9,567 frt — kr. tűzifára kiadatott 1,640 frt 96 kr. világításra . . ^ . . . 849 frt 83 kr. szappan, karból és ágy szalmára . . . 1,278 frt 08 kr. kisebb kiadásokra . . . . ^. 5,178 frt 66 kr. fegyőrségi egyenruházatra, an3'ag és varratási dijjakkal együtt 2,193 frt 37 kr. összesen 51,750 írt 61 kr. az előirányzattal szemben . . . 53,162 frt — kr. mutatkozik megtakarítás . . . . 1,411 frt 39 kr. A fegyenczek élelmezése került 1891. év folytán naponkint és fe­ jenként átlag véve 16.4 krba, tehát az előirányozva volt naponként és fe­ jenként 18 krnál l. c krral kevesebbe. A házi ellátás költségeit Összevéve, u. m. a fűtés, világítás és tisztasági eszközök, valamint a fegyencz ruházat 1891. évi költségeit s az ezekből fejenként és naponként egy egy letartóztatottra eső hányadot, a következő kimutatás tünteti fel : az 1891. év folytán kiadatott fűtésre, világításra és tisztasági esz­ közök beszerzésére . . . . . . 3.777.87 kr. ebből esik egy letartóztatottra naponként 1.86 kr. Fegyencz ruházatra kiadatott 1891. év folyamán összesen 9.567.0() kr. e szerént esik egy letartóztatottra naponként és fejenként 5.18 kr. Ezen adatok alapján egy letartóztatott egyén teljes jellátási költsége tesz fejenként és naponként 22.^ krt. egy egész éven át y3 frt 69 45 krba. gatás, hogy át átlagosan mibe kerül. Után számítás eszközlése mellett tekintettel az 1891. év folytán eszközölt és alább a zárszámadásban kitüntetetett megtakarításokra, fejen­ ként és naponta egy letartóztatott került 43.73 krba, e^y egész éven át egy fegyencz került az állam kincstárnak 159 frt 79 70 krba.

42

Fegyelem. A fegyelmi vétségek és fegyelmi esetek száma kétfelé ágazó n< zeten alapul. Nézetem szerint a fegyelmi vétségek szamának annyinak i> lene lenni, a hány fegyencz tényleg egy év leforgása alatt büntetve νυ' a fegyelmi esetek száma pedig a szerint alakul, amint kettő vagy eset!* több fegyencz ugyanazon vétséget követi el ugyanazon alkalommal, telií a fegyelmi eset csak egy és nem több lebet. Igen gyakran megtörtem ugyanis, hogy egy nemű, de tömeges fegyelmi vétség esete forog fenn.. kimért fegyelmi büntetés mértéke is ugyan akkor különböző lehet, d azért az széttagolni és az egynemű vétségeket, külön fegyelmi esetekw jelezni felfogásom szerint legalább is tévedésen alapul. Mert épen ugy, amint a fegyelmi esetek számából nem lehet kS vetkeztetni arra, hogy az intézet kezelésében az erély hiányzik, amin alább számadatokkal kifogom mutatni, tévedés volna az is, ha az egynem és ugyan azon alkalommal tömegesen előforduló, az az több egyén álta elkövetett fegyelmi vétség, külön esetek számába vétetnék és abból vouai nék le a következtetés, hogy a fegyelem lazult-e, vagy sem. F«n a fegye lem hanyatlásának és a vezetésben az erély hiányának mértékéül nem ez fogadnám el, inert akár az egyik, akár a másik esetben csalódnom kelle ne. A fegyelem lazulását a fegyelmi esetek minősege az az morális beszá mithatósága és nem az esetek száma határozza meg ; mert a fegyelmi ese tek minőségéből az általános morális állapotra igen is lehet következteti vonni, de nem lehet azt állítani, hogy az esetek száma után Ítélve iga zunk lehet akkor is, ha a morális beszámithatóság enyhébb, tehát mégi annak daczára az általános állapotra következtetketőleg, a vezetésben ν erély hiánya constat álható. A múlt évekről átvizsgált fegyelmi büntetéseknél azt tapasztal tam, hogy a fegyelmi könyv 9 minta tágas rovatai daczára, a tömege vagy többek által elkövetett egy és ugyazon alkalommal előfordult vétse gek és nem vétség, vagy külön rovatokba vezettetett be, vagy csak a fi bün szerző lett megfenyítve, hogy az esetek száma körvonalozva legyei és talán azért is, mert az erélyesnek látszani akaró kéz ugyanazon téve felfogásból indult ki, a milyent fennebb leírtam. így látom például, hogy az : 1879. évben 73 fegyelmi ese 1880. „ 136 „ 1881. ' „ 168 „ 1882. ,. 173 „ 1883. „ 128 „ 1884. „ 115 „ 1885. , 148 „ 1886. „ 138 „ „ 1887. „ 122 „ 1888. „ 158 „ van följegyezve. A fegyelmi esetek között eltekintve attól, hogy a tegyél mi esetekre szólló elnevezésekben is nagy eltérések mutatkoznak, tisztái kivehető, miként nemcsak dohány, hanem talp, zsir, pénz, ruha kefe, poli tur, szivar, tiltott tárgyak, (kártya) sőt pálinka cseinpcszkedés is gyakrai fordulnak elő, de tolvajlás elnevezés alatt, inig az utóbbi években w vezetésen :

43

az 1889. évben . . . . . 109 fegyelmi eset „ 1890. „ 110 „ 1891. „ 125 ssütt, a dohány, talp, zsír és pénz csempészet eseteit kivéve, morális el­ válás alá csak olyan esetek jöhetnének, mint a verekedés, egymásnak gúnyolása stb. a melyek épen nem eshetnek a morális beszámithatóság vására, sem helyes elnevezések, sem a ténynek erélyes elbírálásából kiL.yólag., És mégis, annak daczára, hogy az utóbbi években a fegyelmi esc_<: száma az előbbeni évekéhez képest tetemes csökkenést bizonyít, ma-ból a plausibilis csempészkedés elnevezésből kifolyólag sajnosán kellett t hallanom, hogy a fegyelem hanyatlást látszik mutatni, mert ime a Lyo év 125 fegyelmi esettel záródott. Hogy ez nem igy van, annak eklatáns igazolására közlöm a múlt i fegyelmi esetek közt előfordult, de más például tolvajlás, lopás, gy tiltott dolgoknak rejtegetése stb. elnevezésekkel szereplő csempészidések eseteit. 73 1879. évben 73 fegyelmi eset közt volt 25 csempészkedés

1880. 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891.

130 157 173 128 115 148 138 122 158 109 110 125

η

» » η η η

η

D η

II

ν

26 52 58 32 48 33 61 42 42 25 21

32 Tehát szigorúan utánna tekintőleg nemcsak felületesen lehetett volt, ilyen arány mellett, a munkácsi orsz. fegyintézetnél a fegyelem hanyatsát constatálni és ebből azt következtetni, hogy talán itt és ebben is nem kellő erélylyel és nem öntudatosan jártam volna el. Ezzel kapcsolatosán mivel csempészkedésről van szó, megemlítem azt letartóztatott egyéneknek más mint egy vele r hogy a fegyintézetekben illetett természete a csempészkedés és mivel a tiltott dolgok után az emsr nem csak fegyencz állapotában, de a közös életben is gyarlóságainál gva törekszik, megütközni valót még abban sem találok, hogy például dohány pipa csempészkedés elő fordult, 3 évet a múltból és 3 évet a jelenből szehasonlitva : η

1886. évben 1887. „ 1888. „

.

.

21 19 14

összesen 54 esetben

Ugyanez : 1889. évben 1890. „ 1891. „

12 11 15 tehát összesen csak 38 esetben. Annak igazolásául, hogy ez utóbbi években a fegyelem nem lazult,

Digitized by

Google

44

hanem az elöbbeni évekkel szemben szigorúbb volt, álljon itt a fegyebi esetekre alkalmazott büntetési nemek közzül, a keményebb kurta vas è sötét fogság alkalmazásáról az alábbi statisztika. 1886. évben kurta vas 3 esetben, setét fogság 1 esetben alkalmaztatot 1887. „ „ 1888. „ 4 1889. „ „ 19 1890. „ „ 37 1891. „ „ 29 Az 1891. év folyamán kimutatott 125 fegyelmi esetből, a fegyer ezek által elkövetett fegyelmi kihágások a következők voltak : az isteni tisztelet megzavarásáért . — az iskola oktatás „ . — erkölcstelen tettekért . . . 13 szökés vagy ennek megkísérlése . — ellenszegülés . . . . . 26 a házi rend ellen általában . . 66 a munka körül . . . . 20 összesen 125 A kiszabott fegyelmi büntetés : dorgálás . . . . . 10 kedvezmények megvonása . . 13 munkadíj osztályzatban való leszállítás 1 élelmezés megszorítása . . . — bőjtölés . . . . · . 3 egyszerű magán fogság . . 33 szigorított magánfogság (kemény fekhely vagy böjttel) . 36 sötét fogság . . . . — bilincs és kurta vasrajverés . . 29 kényszer kabát . . . . — összesen 125 Fegyelmi kihágás miatt fenyítve volt : először fenyittetetett . . 5b egyén másodszor „ . . 10 „ harmadszor ,, . . 7 ,, negyedszer „ 4 „ hatszor „ . . 1 „ hétszer „ 1 ,, összesen 78 az az estenként, a másodszor, harmadszor stb. fenyitetteket véve a fegyel mi esetek száma szerint fenyíttetett : 55 egyén először . . 55 esetben 10 20 kétszer 7 21 háromszor 4 16 négyszer t 6 hatszor 7 1 hétszer fenyitetett tehát 78 fegyencz összesen 125 esetben Ε szerént a legtöbb vétség, vagy kihágás a házi rend ellen 66-szo fordult elő, a mi a fegyelmi fenyítékek 52.e0%-kát képezi, és azután legtöbb ι

45

munka körül elkövetett fegyelmi kihágás, a mi a fegyelmi fenyítékek 16.00%-át teszi. Szigorú magán elzárás 36 esetben alkalmaztatott és ez a letartóz­ tatottak 705 szám arányához mérve a fegyelmi fenyítékeknek 28.80%-kát képezi. Egyszerű magán elzárás 33 esetben tordalt elő ; ez pedig a fennebi forgalmi létszám 26.40%-át képezi. Fegyelmileg fenyítve volt, illető­ leg fegyelmi fenyíték esett minden 6-ik fegyenezre, vagyis perczentekben a letartóztatottak 5.80%-ka volt fegyelmi fenyíték alatt.

Vallásos és elemi oktatás. Azt a kételkedést, a melyet időnként hallunk fölmerülni az iránt, hogy fegyintézeteinkben a vallásos oktatás és nevelésnek erkölcs javító hatására a gonosztevők romlottsága miatt paralisálva van, a gyakorlati tapasztalás már részben megdöntötte, részben oda módosította ; hogy a mint a feltételes szabadságolásoknál számokkal módunkba lesz róla meg­ győződni, — a vallás erkölcsi oktatásnak tulaj donitható az a tagadhatatlan tény, miként a mi fegyenczeinkben a megátalkodottság és a társadalmi törvények elleni eddig észlelt határtalan tiszteletlenség, — megtörve van. Az elemi oktatás a 30 évesnél fiatalabb fegyenczek alábbi szám­ arányához mérve szintén sikert ígérő reményekre jogosít és mint látni fogjuk az sem épen ritka eset, hogy a 30 éven felüli korban is, az ön­ kéntesjelentkezők száma, ha nem is túlságosan, de aránylag növekedőben van. A felnőttek oktatását czélzó intézkedéseim az 1890. évben életbe léptetett hasznos ismereteket tárgyazó felolvasások által Önként fejlődik, és hogy eredménye van, azt kétségbe vonhatatlanul bizonyítja nemcsak a felolvasások tárgyai, hanem azon érdeklődés is, a melyet a felolvasásokra megjelenő fegyenczek száma mutat. Az 1890. évben tartatott, az iskolai időszak tartama alatt a 2 in­ tézeti tanitó által összesen 32 felolvasás. — A felolvasásoknak időnként 40—100-ig Összesen 1877 hallgatója volt. 1891. iskolai év folytán felolvasás tartatott 40 izben, a melyek­ nek összesen 2201 hallgatója volt. A felolvasások tárgyai voltak : 1890. évben A gyümölcsfák ápolása, Teltünk melege, A fatenyésztésről, Az otthonról, Az ora történetete, A fatenyésztés haszna, A méhes fekvéséről, és a méhkasok elhelyezéséről, A fa iskolákról, Az állat te­ nyésztésről, A gyümölcsfa iskolákban a tavaszi teendőkről, A házi állatok tenyésztésről, Szibéria vadonja, vadja és vadá-z életéről, A szarvas marha tenyésztés és tartásáról, A fejős tehenek télen át való tartása és ápolásá­ ról, Az üveg gyártásról, Az agteleki barlangról, A földrengésről, A gyü­ mölcsfák termésre erőltetése, a metszés által, A szarvasmarhák használása, a tejtermelés haszna, A szarvasmarhák igában hasznílása és a marha­ vészről, Az isszákosságról, A juh tenyésztés, azok nevelése, táplálása és ápolásáról, A juhok gyapjú termelése és használásáról, A fajok önfentartásáról, A juhok hizlalása és azoknak betegségéről, Az irás és papiros fel­ találásának és fejlődésének története, A vésznélküli körömfájás és a felpuffadásról, Egy titkos házi ellenségről, Miként fejlődik az állati élet ? — A sertés tenyésztésről, A levegőről, A méhek életéről. 1891. évben Az égtanról, A szőllő müvelésről, A fold életéből, A vizképződéeről a földön, A kréta ét mész hegyekről, Az összenyomhatóság

46

és kiterjeszthetőségről, A hév mérőről, A nehézség és erőről, A törékenl ség és nyulékonyságról, A természettanból, A hangról, A bolygókról, ] nap forgásáról, Krajczárból lesz a forint, A lótenyésztésről, A selyffj hernyók tenyésztésről, A búza vetésről, A tavaszi és őszi veteményekré^ A vándor sáskákról, Kis vétkek a gyermek szobából, Vigyázzatok a gyér mekekre, A tengeri, tatárka és kétszeresről, A borsó, paszuly, bab és len­ eséről, A kömény, ánis, komló és dohányról, A burgonya, csicska és tarltí répáról, A fold és népeiről, Eszakamerika és a tengerpartok körvonalairól, A Kaliforniai hegységekről, Eszakamerika völgyeiről, Amerika hegységei ről, A nap járásáról és a csillagokról, A nap és holdfogyatkozásról, A hangról, A mozgást és nyugvást előidéző erőkről, A testek mozgásáról, A melegségről. A rizs és tatárkáról, Az árpa, zab és tengeriről, A búza és rozs tenyésztésről, A szőllő félékrőt. Az iskolai oktatásban részesült fegyenczek száma volt : 1889. évben 261 1890. „ 251 1891. „ . . . . 272 összesen 784 Az iskolában járok közzül korra nézve : 26 éven aluli volt - 3 9 9 26-tól 40 évesig 381 40 éven felüli . . . . . 4 összesen : 784 Az oktatásban részesültek közzül : jeles eredménnyel tanult . . . . . 30b középszerű volt . . . . . . . 408 rósz volt . . . . . j . . 68 összesen 784 Az 1891. év folytán oktatásban részesült 272 fegyencz korára nézve volt : 26 éven aluli 148 26 évtől 40 évesig 123 40 éven felüli . . . . . . . 1 összesen 272 Az eredményt illetőleg ; jeles volt . 92 középszerű volt rósz volt

.

. .

. .

. .

. .

. .

. .

171 9

összesen 271 A vallás erkölcsi oktatásban : jeles eredményt tanúsított . középszerű eredményt tanúsított rósz ,, ,,

.

.

59 210 . . | 3 összesen 272 A letartóztatottak összes létszám forgalmából 70δ fegyencz közzül a vallás erkölcsi oktatásban : jeles eredményt tanúsított , ! 253 középszerű eredményt tanúsított . . . 373 rósz „ „ . . . . 79 összesen 70ö . .

.

. .

. .

41 A letartóztatott fegyenczek önművelődéseinek előmozdítására szol­ gál a fegyintézet fegyencz olvasmányt könyvtár, mely 69 raunka"504 kö­ tet és 356 füzetből áll. Az iskolai könyvtár külön. 149 munka és 3158 kötettel rendelkezik. Az 1891. év folytán a 705 forgalmi létszámmal való egybevetés szerént, miután a vallás oktatásban mindenik fegyencz részt vett 100% vehető. Az elemi oktatásban részesültek 38. 29 % e tanköteles 92.tí4% önkén tesen részt vett a fegyenczek 7.35%-ka. A vallás oktatás eredménye : jó 22.24 / 0 középszerű . . . 74.75 °// 0 rósz . . . . 3. °/ Az elemi oktatás eredménye : D /0 33-82% j* 62. J6 % középszerű , ^•soo/o rósz· . . . . Egészsègtlgy és halandóság. A munkácsi orsz. fegyintézet egészségügyi állapotának mérlegelése fa megítélése elég szomorú. Ezt a képet már részben a helyiségek leírásánál fennebb volt szerencsém bemutatni. Növeli a kép szomorúságát azon körülmény is, hogy a fegyintézeti orvos nem az intézet közelében, hanem Munkács városában tartózkodik. Ennek gyászos eredménye nem csak a fegyenczek mostoha kezelése, — mert az intézeti orvos csak alig egy pár '>rát tölt az intézetbe, azt is sietséggel őrli le, — hanem még az is, hogy íz intézetet kezelő hivatalnokok, fegyőrök és azok családjai nemcsak a egszükségesebb orvosi segélyt nélkülözik, de még azon felül meg kell küzleniök saját káruk és költségeskedésük mellett az indolentiara és személy válogatásra való mellőztetéssel is. Az egészségügy és halandósági viszonyokat igen élénken illustrálja χ halandóság a mely tiz évi időköz alatt a következő arányokat tünteti :e\ ; ugyanis meghalt :

1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891

évben „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

.

5J

ü11

^

22 38 TI 47 46 » 76 » 65 )· 27 34 )» 44 )? 57 V összesen 485 Ez a szám a letartóztatottaknak csaknem a napi létszámával er "el és perczentekbe kifejezve átlagosan 10%-ra tehető, A halálozások szám aránya rohamosan emelkedik amint látjuk .887. évig, azután apad, hogy ismét fokozatosan mutatta az" emelkedést. il

>}

48

Hogy pt'dig ez nem lehet normális állapot, azt mindenki elfogulatlan! megítélheti. Nehéz kritikát gyakorolni ezen állapotok felett már csak azért i mert itt a lelkiismeret kérdése merül fel, a mit kötelesség tudásnak ke lene megelőznie. Nem szándékom az átalánosnak jelezhet« és időnként előttem fe merülő és jogos panaszokat registrálni mert ez kiválóan nem tartozi a dolog lényegéhez, hanem áttérek a betegedések és egy áltáljában a szí rosabb értelembe vett egészségügy tárgyalására. Az 1891. év folytán a betegedésékből esik : heveny tüdő hurutus betegség 14 β?étben 405 ápolási napp 25 idült „ „ 1614 tüdő vészes ,, „ 8 342 V tüdő légdag „ „ 1 199 11 heveny tüdő mell hártya lob 19 756 » idült „ ,, „ 45 5054 11 heveny tüdő gyümösödés 14 858 11 idült „ „ 2/ 1873 hevenv gyomor hurut 23 323 idült „ „ 20 956 11 hashártya gyümösödés 7 413 V szívbillentyűk elégtelensége 3 127 ») 73 Briglit-féle vesekór 2 11 27 gümös agy burok lob 2 11 273 gerincz agylob (sorvadás) 1 11 166 esskor 3 11 444 váltó láz 19 11 33 görvély kór 1 11 473 kimerülés 8 1> »> 514 orbáncz 19 ν 11 1057 csonthártya lob (csontszu) 14 V »1 8 szemköthártya lob 1 11 η 7 fiíllob 1 1* összes betegedések 277 ., 15995 Α legtöbb esetben fordult elő az idült tüdő mellhártyalob, a nie a betegedéseknek 16.54°/o'kát, az összes folyó évi betegedéseknek ped 0.M%-kát teszi. 45 beteg 1890. évről maradt 232 „ 1891. év folytán lett összesen 277 Ezek közzül az év folytán : 103 beteg felgyógyult 65 javult 12 gyógyulatlan szabadult 57 meghalt , IH91. év végén ápolás alatt ma­ 40 radt . . . . összesen 277 Meghalt pedig 1891. folytán: heveny tüdő mell hártyalobban 2 fegyenez idült „ „ „ 7

49

12 fegyencz heveny tüdő gümösüdésben 19 idült ,, „ >i idült gyomor hurutban 1 u hashártya gümösödésben 7 11 Bright-féle vrsekórban 1 11 gümös agyburok lobban 2 »7 kimerülésben 6 11 összesen 57 »1

Elhalálozott tehát a legtöbb 19 fegyencz idült tüdő gümösödésben, a mely a folyó évi elhalálozásnak 33. 37 °/ 0 -át teszi. A tuberculosis betegségek különböző nemei a fegyintézetek uralko­ dó betegsége és hogy in specie Munkácson hány halálozási eset fordult elő 10. évi időköz alatt ezen betegségek különböző nemeiben azt érdekes­ nek tartom az alábbi kimutatásban elősorolni : 1881. évben . . 23 egyén 21 1882. » » · m 19 1883. r> 11 · t 31 1884. 11 , · . 32 1885. r> 11 . 48 1886. # » 11 49 1887. » 11 . · 16 1888. 1> η · # 19 1889. # » 11 . 31 1890. # 11 47 1891. • >1 » összesen 336 yj

Î)

Tehát ez a szám a tiz évi időközön belül elhalálozott 485 fegyenczeknek 69. 28 °/ 0 -át teszi. Az 189Í. évi orvosi statistical adatokból kimeritőleg tudjuk, hogy a folyó tvi betegedéi esetek közzül, a fegyház büntetés vagyis Ítéleti idő szerént megbetegedett az 5 éven alul elitéltekből az 5—10 évig „ a 10—15 „ „ összesen

139 119 19 277 fő

Még pedig ezek közzül az 1891. év végével maradt : 5 évén alul elitélt 9 1 ízben beteg volt 108 két ízben 16 és többször 6 5—10 évig „ 29 „ „ 65 „ „ 20 „ 5 7, ID lo ,j „ f η π ιι 9 „ „ ^ i2 1 a az 45 „ „ „ 182 „ „ 38 12 összesen '277 fegyencz Egészségi állapota a fegyintézetbe való beszolgáltatásakor volt : közép rósz nyavaljában szenvedett jó 5 éven aluli elitélt 26" ' 2 105 26 6 61 5—10 évig 14 38 10-15 „ 1[ 2 6 az az : 180 70 22 összesen 277 fegyencz

δο Foglalkozására nézvö äz intézetben : házi munkával, munkanemeknél, irodai munkád δ éven alul elitéit 7 131 1 δ—10 évig „ 14 102 3 10—1δ · 2 16 1 249 23 az az : 5 összesen 277 fegyencz A meghaltak közzül kor és ítéleti idő szerént volt : 20 éven alul, 20—40 évig, 4 0 - •60 évig, 60 éven fel' δ éven alul elitélt 1 20 8 2 — 6 - -10 évig „ 1 1δ 5 — — 10- - i * „ 4 1 az az 2 39 14 2 összesen 57 fegyencz

A kis-hartai közvetítő intézetbe átszállított és feltételes szabadság ra bocsátott fegyenczekröl. Az életbe léptetett büntető törvénykönyv börtön rendszere az ii honi progressiv börtön rendszer. Ezen fokozatos rendszemek első stádic mában a magán elzárás, másodikban a nappali közös munka mellett a éjjeli elkülönítés, a harmadik a közvetítő intézetbe való átszállítás és ; negyedik a feltételes szabadságoltatás volna ezen fegyintézetnél is víg rehajtandó. A munkácsi orsz. fegyintézetnél a progressivitás azonban csak a osztályozásban nyilvánul, mert ezen börtön rendszer sarkalatos alap el veinek megfelelő kellékekkel az intézet nem rendelkezik. A mint fenneW láttuk a magán elzárás Munkácson a beszállítottak létszámának csak alij 2 i5°/p"^n. hajtható végre, az éjjeli elkülönítésről pedig a kaszárnya rend szerű építkezés miatt szó sem lehet, Ennek daczára a fokozatos rendszei a minek természetesen a javulás és javithatásban elérhető fokozatos hala dást kellene jelezni, az adott viszonyok mellett is megtartatik, tehát ke rülnek ki az intézetből olyan egyének akik büntetések idejének, ha 5 évei felül voltak elitélve és büntetési idejöknek 2/s részét már kitöltötték köz vetitő intézetbe szállíthatók és a még hátralevő büntetési idejökből esetié« annyi hónapot a hány évre el lettek ítélve, közvetítő intézetb töltik. Ezek lesznek a felügyelő bizottság által minden második hőna| második szerdáján tartatni szokott ülésekből a közvetítő intézetbe való át szállíttatásra ajánlva és javaslatba hofcva. A felügyelő bizottság tagja Munkácson, a beregszászi kir. törvényszék elnöke, esetleg helyettese ; : beregszászi kir. ügyész esetleg helyettese, egy beregmegyei 03 egy ungmo gyei köztörvény hatósági tag, azon kivül a fegyintézeti igazgató, a feleké zeti lelkészek és a tanítók. A bizottság jegyzőkönyv vezetője egyik int»' zeti tiszti írnok, Az itteni fegyintézetből az átszállítás kis-hartára pestuie gyébe az ottani közvetítő intézetbe történik, a honnan azután ha hintett· idejüknek 3/4 részét kiállották feltételes szabadságolásra lesznek bocsátva — A közvetítő intézetbe való átszállítás és feltételes szabadságoltatásnak f· feltétele a kifogástalan dicséretes magaviselet és munka szorgalom. A köz vetitő intézetbe való átszállittatást épen ugy mint a feltételes szabadsá

51

oltató st kérelmezői kizárólag csak is magának az illető fegyencznek van )ga, a miből kifolyólag ezt a fegyencz érdekében más absolute nem kérellezheti. — Ha büntetési ideje alatt a fegyencz a fennebbi kívánalmaknak sljesen megfelelt, a közvetítő intézetbe való átszállittatása iránti kérelmé­ éi első sorban az intézet igazgatójához kell hogy forduljon, a ki ebbeli érelméről felvett jegyzőkönyv alapján ötét a felügyelő bizottságnak aján>lag vagy elutasitólag, mint a bizottság itteni előadója beterjeszti. A közetitő intézetbe, avagy feltételes szabadságolásra irányuló kérelmeket, ha zok az előirt feltételeknek meg nem felelnének, joga van az intézet igaz­ atójának hivatalból vissza utasítani ; csak hogy az erről vezetettt jegy­ eket esetenként a felügyelő bizottság elnökének ellenjegyzés végett be­ tiltatni tartozik. Ezeknek előre bocsátása, mellett hivatkozom a letartóztatott fcyenczek személyes viszonyait tárgyazó előbbeni szakaszra a hol ugy a özvetitő, mint a feltételes szabadságra bocsátott fegyenczekről is einli­ est tettem. Hátra volna még itt és ezúttal nyilatkozni arról is, hogy mennyi­ en tartható ez az eljárás evidensnek, a fenn álló munkácsi viszonyok melitt és hogy megfelel-é a feltételes szabadságolás kedvezménye az ahoz izött követelményeknek. Ezekre teljes őszinteséggel és a tapasztalás áltel szerzett meggyő­ zéssel azt mondhatom, hogy ugy az egyik, mint a másik intézmény, a sabályszerüség és törvényre való tekintettel, czéljának csak akkor volna ïljesen megfelelő, ha az adott viszonyok és körülmények feltevéseinket em csak látszólag, de tényleg se tennék illusioriussá. A naponkénti jelenségnek, az intézet belső viszonya és élete, a feyenczek magatartása rafinériája és aspiratioi azt igazolják, hogy a rend­ ser maga megállaná a helyét, de a fél rendszabályok és hiányos berenezkedés a rendszernek csak külső mázát adják meg s a szép keretből íányzik a kép a lélek a mely az egészet egyöntetűvé és hatályossá tenni olna hivatva. Ugyanis igen sok ember van, aki képes megtanulni indulatai és senvedélye felett uralkodni, a roszat utón útfélen kikerülni, csak azért, ogy czélját érhesse. A fegyencz is olyan kettőztetett iparkodással és go­ noszságainak leplezgetésével, hízelgéssel, hivakodással és megalázkodásil igyekszik szándékait kivinni, czélját megvalósítani, de hogy valósággal tvult-é voltaképen és nem fog-e ilyen utón csak egy végtelen alattomosLghoz szoktatott féreggé válni, arról nem kezeskedhetünk. Az az idáig tartott és nálunk dicsekvéssel felmutatható különben rvendetes körülmény, hogy eddigelő, sem a közvetítő intézetbe szállitotik, sem a feltételes szabadságolásokra bocsájtottak közt visszaesés nem utatkozik, a józan szemlélőt nem vigasztalhatja meg. Tény az, hogy az ttézménynek nem lehet és nincs is rósz hatása itt sem, de hogy a valóígban, félrendszabályokkal, hiányos eszközökkel rendszertelen viszonyok özt a siker és euergikus javulás csak feltételezhető is volna, ezt határo)ttan tagadom. Tagadom pedig, nem csak a fennebb elmondott, hanem az általam lár 26. évi gyakorlati tapasztalással szerzett alapos ember ismeretemmel . Lehet szép, jó, szent és üdvös a czél, de ha gyarló eszközökkel fogunk kivitelhez és a fejlődést egy oldalú irányba tereljük, előbb-utóbb arról )gunk magunknak meggyőződést szerezni, hogy erőlködtünk, iparkodtunk, e a tervezett szép épületet homok talajra raktuk le, s igy el fog jőni az

52 idő a mikor az magától össze dől. Vaqjy mondjuk ki kötelesség szerük'i őszintén, — mert még nem késő — miként meg kell előzni a baji hogy ne legyen végzetes és problematikus. Azok a mellék tekintetek, a melyek ugy a közvetítő intézetbe vali átszállítások valamint a feltételes szabadságolásoknál a törvény nyel ellen­ kezőleg érvényre jutottak, hogy tudniilllik, télvíz idején felügyelő bízott sági ülés tartatik ugyan, de feltételes szabadságolás esak kivételes esetek ben, közvetítő intézetbe való átszállítás pedig absolute nem történik épéi olyan indokolatban, mint az, ha valaki az időjárás szeszélye ellen zugolo dik, hogy hat n*no; mindég szép idő.

1891. évi zárszámadás. A törvényhozás, a munka esi orsz. fegyintézet 1891. évi szüksége teire a költségvetési előirányzat s/.erént, kiadásokra 9'.,992 frt ÜJ krt, be vételekre 12,835 frt 00 k r t szavazott meg. A magas igazságügyi kormány által, a munkácsi m. kir. adóhiva tálnál tényleg kiutalványozott hitelből az 1891. év folyamára felvétetet 86,415 frt 55 kr Az alábbi kiadás és bevételi táblázat szerént : mutatatkozik az 1891. év végével : r K.„ fi , QR , megtakarítás az általányoknál : ° 5 4 ' í r t ö 5 kI a munkácsi m. kir. adóhivatalba szállított üzleti jövedelem és egyébb bevétel volt : . . . , . 12,651 frt 20 kr az iparüzletnél elért vagyon gyaraj>odás 1891. év végén 4,795 frt 23 kr az 1891. év végén elért tiszta megtakarítások összege 22,994 frt 28 ki

54

A fegyenczek magán ügyei és azok erkölcsi osztályozásról. Az 1891. év folytán középszámitás szerént az egyes iparüzleti munkanemeknél naponként foglalkozott : a lakatosságnál 1 fegyencz a kovácsoknál 2 a bádogosoknál 1 az asztalosoknál 45 a kádároknál 35 az esztergályosoknál 6 az ácsoknál 1 a czipészeknél 60 a szabóknál 50 a könyvkötőknél 1 a kefekötöknél 1 a kosárfonóknál 50 a butor festőknél 1 az ostor fonóknál 1 a faragó és ráspolyozóknál 67 kerti munkánál 3 lámpagyujtó volt 3 szoba tisztogató volt 15 ruha mosó 8 szakács 6 kenyérsütő pék 6 borotvás, borbély 3 épület javításoknál mint napszámos 1 vizhuzó volt 16 betegápoló 6 házi munkás, udvar tisztogató és szemét kihordó . . . 14 szellemi munkás, irodai másolás­ sal foglalkozó . . . 4 tehát naponként átlag 407 fegyencz munkás. A letartóztatott fegyenczekhez érkezett és általuk elküldött ma­ gán levelek száma 1891. év folytán a következő volt : érkezett összesen 2230 levél elküldetett „ 2764 ,. az összes levél forgalom : 4994 levél Az érkezett levelekből : egyszerű levél volt 2088 pénzes levél 22 ruhával jött 107 könyvekkel jött 13 Összesen 2230 levél Az elküldött levelekből : egyszerű levél vol 2712 pénzes ,, ,, 10 küldeménynyel 42 összesen 2764 levél

55

Az előbbeni két év tartama alatt a levelezések száma volt. 1889. évben 1890. évben érkezett 1771 levél 2127 levél elküldött 3553 „ 2090 „ összesen : 3324 „ 4217 „ A fegyenczeket látogató rokonok közzül : egyszeri látogatásba részesült 132 fegyencz kétszeri ,, „ 59 „ háromszori „ „ 24 „ négyszeri „ ,. 9 „ összesen 224 fegyencz A látogatok száma az előbbeni két évben volt : 1889. évben 1890. évben rokonok által 165 241 idegenek „ —— Összesen 165 241 A fennálló utasítások szerént a fegyenczeket csak hitveseik és legközelebbi rokonaik látogatták, idegen látogatások más, mint a vár és fegyintézet megtekintése végett nem engedélyeztettek. A levélírás negyed évenként, minden hó 1-ső vasárnapján, vagy a legközelebbi ünnepnapon történt. Rendkívüli esetekben, midőn a fegyencz rokonaival való kibékülés, vagy vagyoni viszonyainak rendezése, esetleg a családjában előfordult nevezetesebb események által indokolt külön kó­ relem alapján történik, de semmi esetre sem történt egyetlen egy esetben sem levél irási passióból, a mint ez elég tévesen fe^tételeztetett. A fegyenceknek a háló-börtönökben való beosztása, az azok részére fentartott és engedélyezhető kedvezmények ; valamint a munka beosztás és munka dij osztályzatban való felvétele is, az ezen intézetben általam életbe léptetett erkölcsi osztályozás szerént történik. Nevezetesen : az élet kor, az erkölcsi alap és a fokonként elérhető érdem osztályzat elveiből kifolyólag az összes fegyenczck kétféle jelző be­ tűt viselnek úgymint a 30 éven aluliak az A. és a 30 éven felüliek a B. betűt. Az alap osztályzatokban, az első izben fegyházra itólt fegyenczek betűjének szine zöld ; a már egy vagy több izben vissza esőkké fekete. A nem megbecstelenítő bűntényben első izben vissza esők, valamint azok akik hason minősitvény mellett már előbb kihágás vagy vétség miatt el­ marasztalva voltak, a beszállítás alkalmával kék betűvel jeleztetnek, a mely osztályzatból egy év eltelte után mivel az ilyen fegyenczek a fel­ tételes szabadságolás kedvezményétől törvény szerint nincsenek kizárva, jó viseletük és munka szorgalmuknak felismerése után fokozatosan 'és idő közökben, a zöld és esetleg a vörös betűsök osztályzatába is"átvitelnek. A progressiv javulás fokozata szerént egy bizonyos időköz el­ éréséhez kötött erkölcsi előmenetelt, javulást jelző betűk szine a zöld, alap osztályzatuaké vörös, a visszaeső fegyenczeké kék szinü. Az erkölcsi osztályzatba való lefokozás az . első izben fegyházzal büntetett, tehát nem vissza eső egyéneknél a kék betűig mehet. A kék be­ tűvel jelzettek lefokozása a fekete betűbe esik, — a vissza esők, — azon elvből kifolyólag, hogy az erkölcsi sülyedés fokozatain lejebb már ugy sem mehetnek, fegyelmi kihágásaik esetében is, — állandólag fekete szinü A. vagy B. betűt hordanak.

•t56

A betűk szine fekete pléhiv mázolt vörös, zöld, és kék szinB vissra esőknél a befestés feleslege*. Ezen osztályozás életbe léptetése 1889. év július havában tí'i Az átmeneti időszak tehát 6 hóból állott. Az 1890. év elejétől már keresztül vitt osztályozás azon és a l vetkező 1891. évben az alábbi kimutatásba foglalható : 1890. év A és B. vörös. A. és β. zöld. A. és ß . kék. A. és B. fekH Január hóban 131 115 56 224 · April „ 128 145 60 194 Október „ 160 197 78 89 1891. év J a n u á r hóban 184 173 70 102 Április „ 173 149 75 110 Október „ 194 ^ ^ 117 80 116 A fennebbi erkölesi osztályozások alkalmával a napi létszám vol 1890. év 1891. év Januárban 526 fő 529 fő Áprilisban 627 „ 507 „ Októberben ^ 524 „ 507 „ Ezen napi létszámokhoz arányítva százalékban esett : 1890. évben vörös betűsök % a> zöld betűsök °/0-a. kék betűsök °/ fekete betűsök °/i J a n . hóban 4 , , , 7 , , . 4. 371 °/ 0 . 9..Μζ/„. 2.348»/0. Apr. ,, 4. 117 / 0 . ο tí34 j(). 8 /Q. J.716 /0. Okt 3 °/ 2 °/ fi °/ 5 °/ KJÏ^L·.

f,

o.273 /0.

ώ.6ϋ0 / 0 .

υ.717 /0.

o.g87 /0.

Jan. hóban 2.8TeJ/0.

1891. évben 3.0WJ/o. 7. 5W °/ e .

δ. 1Μ °/ 0 .

Apr.

^'403 / θ '

^-(509 /θ'

,,

^·93ΐ / ο ·

" 7ß0 /θ*

Okt 2 °/ 4 °/ 6 °/ 4 °/ V/KL. „ ώ.613 / 0 . -±. 3 3 3 / 0 . w.337 / 0 . ^ ^'370 /0· alkalmával előléptetés történt Az 1890. és 1891. év közben megtartott 1891. fennebbi osztályozás 1890. évben évben zöld betűből-vörös betűbe 66 esetben 101 esetben kék ,, zöld ,, 84 „ 16 ,, fekete „ kék „ 27 „ 26 „ összesen 177 ,, 143 ,, A forgalmi létszámokat véve alapul százalékokban volt : ] 1890. évben ] 1891. évbe 704 forgalmi szám J 66,10. 667 %. 705 forgalmi szám ) 101, 6980θ/( mellett : 84, 8. 881 %mellett : 16,44^·/. > 27,2b\ 0 7 // 6 . > 26,271157, A fegyelmi fenyítékek alkalmazásakor, előfordult fegyelmi eset« η él lefokozás történt : 1890. évben 1891. évben vörös betűből zöldbe 10 esetben 7 esetben zöld „ kékbe 2ö „ 22 ,, már előbb elő léptetett és isii»ét lefokozott visszaeső fegyenezek, kék belüből feketébe lefokoz tattak 24 „ 13

57

fegyelmi büntetés a visszaesők részéről előfordult 64 esetben 83 esetben összesen 121 „ 125 „ Ezen fegyelmi esetek összege a „fegyelem"-ről fennebb leirt fe­ gyelmi esetek számával azonosak. A fegyelmi esetek százaléka, a forgalmi létszámoknak megfelelőleg a következő : 1890. évben 1891. évben ] 10,70.400%. ) 7,100.mo/0. 704 forgalmi létszám [ g4 29 2l<>/0' 7 0 5

i 64,^1¾

foi

.

g a l r a Í útszám } {£ 54 045<γ°*

,

^

S'ZVI

Az osztályozás nyilvántartása az igazgató által vezettetik és pedig a legkönnyebben és gyorsan áttekinthető módozat szerént. Ugyanis az összes fegyencz létszámról lapszámozott 10-es csopor­ tokban, fejszám, név, beszállítási idö, kor, vallás, bűntény, ítéleti és a sza­ badulási idő bejegyzéssel, szaporodási rend szerént egy ké/i könnyvben van vezetve. A fogyatkozások pontos feljegyzése és tetszés szerinti megje­ lölése mellett. Az osztályozás, a beszállítás alkalmával, az illető beszolgáltatott fe­ gyencz értesítő jegyzékéhez és ítéleteinek áttanulmányozása alapján történik. Az erkölcsi fokozatos előléptetés és osztályozás, — szabály szerént, — a lelkészek előleges meghallgatása és véleményeiknek az osztályvezető főfegyőrök által elkészített kimutatásokba való bejegyzése alapján negyed, vagy fél évi időszakokban eszközöltetik, a mikor egyszersmind a/, összes erkölcsi osztályzatok lelett kft]ön kimutatásokkal után vizsgálat foganato· sittatik. Az igazgató által vezetett, és a könnyen hozzá férhetéstől megőr­ zött osztályozási könyvből, a fegyenczek erkölcsi állapotáról és egyébb kö­ rülményeiről mindenkor felvilágosítás nyújtható és a létszám ilyen nyilván­ tartása mellett a napi létszám minden nehézség nélkül bármely perezben ellenőrizhető. Ezen osztályozási rendszer könnyen kezelhetősége mellett, azért bizonyult czélszerünek, mert egyszerű, eredeti, nem complicalt és a fenforgó viszonyoknak teljesen megfelelő elvek és adatok alapján van szerkesztve. Az igy megalkotott osztályz isr.i irányuló alap eszmét, a szegedi börtön és az azzal complikalt törvényszéki fogházak kezelésével történt megbízatásom idejéből merítettem. Alkalmazni csak Munkácson kísérlettem meg és pedig amint a fennebbi adatok is tinusitják, még itt is teljesen kielégítő eredménnyel.

Javastatok és indítványok. A jövőre tervezett átalakítások közzüt első eonban szépészeti és rendészeti szempontból elodázhatatlanul szükségesnek mutatkozik a középső udvar (Rákóczy tér) északi oldalán, a protestáns imaház me lé tervezett és a múlt évi november hó 24-éről keltezve 2329/ex 891 szám alatt már műszaki iratokkal együtt magasabb jóváhagyás végett félj erjesztett fészer felépítése. Kívánatosnak mutatkozik továbbá: a háló szobák, magánzárkák és

Digitized by

munkatermek szellőztetési készül ékkkel leendő ellátásának tervsápö megállapításán kívül, első sorban a kórházi helyiségeknek uj padlózatpd leendő ellátása. Erre nézve is tétetett ugyan már a múlt év [folyamán Október 27-én 1622 szám alatt felterjesztés, de az 1891 év deczembei 31-én kelt 44462/1. M. 1891 számú magas rendelet folytán ujabb előtér jesztés lesz az engedélyezés iránt felterjesztve. A kosárkötő műhely előtt elterülő sáncz udvaron tervezett és s múlt év július hó 24-én kelt 1496 számú alázatos felterjesztésem folytai az 1891 évi 31. 685/1. M. 891. október 9-én kelt magas rendelettel enge­ délyezett egy ko^ár raktárt Gleicher Izrael és Kolin Náthán tartoznak sa­ ját költségükön felépíteni. Másod sorban és aproximative nézetem szerént — szükségesnek mutatkozik továbbá, ha ugyan nagyobb költségeskedés nélkül kivihetőnek fog bizonyulni, a fennebb említett 44462/1 M. 891. számú kegyes rende lettel műszaki vizsgálatra utasított általános padlózás és a tiszti lakoknál igényelt munkáknak végrehajtása is. Ezekben körvonal ózhatom azí, hogy a jelzett kisebb javitásokai illetőleg milyen irányban fogok haladni. Ami a fegyintézet másnemű átalakítására, vagy épen az intézel kibővítésére czélzó javaslatomat illeti; amennyiben a kényszerítő szükség* a munkácsi vár, mint országos jellegű büntető intézet jövőre való fentartá sát követeli alázatos véleményem az volna, hogy ha ezen fegyintézetben a 10—15 évig és életfogytiglan elitélt egyének lennének letartóztatva, elodázhatatlanul szükséges volna, az adott viszonyok közt, első sorban a kór házi helyiség kibővítése a mely tekintve azt, mikóp a kórház előtt közvet­ lenül egy téres bástya tető nyúlik el, tervszerüleg és aránytalanul épen nem rosszul alkalmazható költséggel kivihető volna, Kivihető volna továbbá az is, hogy a többi szilárd anyagból és tö­ mören épült bástya tetőkön nem magán zárkák, — a mint már tervezve volt, — hanem könnyen szellőztethető és alkalmas munkatermek építtessenek. Végre épen nem tartanám rosszul alkalmazott költségnek azt sem ha az intézet viz szükségletét kielégítő jelenlegi tapmalom kerékkel feleze reit zár-kut, gőz szivattyúval láttatnék el. Mert, jóllehet a hivatkozott 41,462/1. M. 1891 számú rendelet foly­ tán tervszerüleg sikerült ugy beosztani jelenleg a taposó kerékhez rendelt fegyenczeket, hogy többé a vizkerék taposásnál előfordult szabály ellensé gek absolute elő nem fordulhatnak, az intézet magasabb erkölcsi érdeke még is azt követeli hogy, a megkímélhető inproduktiv munkára kényszeritett és elfecsérelt emberi munka erő nemesebb irányba tereitessék és a technika már létező más nemével pótoltassék. Említésbe kell itt hoznom továbbá azt is, hogy ezen országos fegj intézetnél, a hely fekvésének sajátságos és kivételes jellegénél fogva mái a megelőző időkben tervbe vétetett a várhegy oldalán elterülő szőllől megváltása és ezzel karölt\e járólag, az ürülék és szenyvizek levezetésére szolgáló nyilt csatornáknak átalakítása. Erre vonatkozólag a műszaki ira tok a magas igazságügy ínini^teriumnak 1883. év november hó 8-án keli 31,346/1. m. 1883 számú jóváhagyó kegyes rendeletével együtt az igazga tóság levéltárában feküsznek. A kisajátítás kérdése a kisajátítás iránt a felekkel megindított tárgyalások stádiumában Van és a dologi kérdés mái talán a közel jö\endőben eldöntéshez jutand. Az c tárgyban történt véleményes jelentésemet megdöntő 30,966. I. m. 1891. számú 1891. év november 29-én kelt magas rendelettel, a vár

59

hegy oldalán elterülő egész terület kisajátításának essméje elesvén, ezu­ tán azon kérdés vár megoldásra, hogyha a részleges kisajátítás megfog történni, mi történjék a levezető csatornák kiépítésének tervezetével. Miután e tekintetben a viszonyok időfolytán változtak, a mennyiben a beregi vizszabályozó társulat a kerepeczi csatornát a várpalánka község határán és épen a várhegyhez csekély távolságra vezette le a Latorcza folyóba, ezen költséges tervezet kivitele nézetem szerént elmaradhatna, ha a községnek a magas kormány azon intézkedést kegyeskednék elrendelni, hogy az inté­ zeti ürülék és szenyvizeket levezető csatornák nyilasa, a kerepeczi levezető csatornába bevezettessék, mert előre láthatólag ennek előbb utóbb mé& azon esetben is meg kell történni, ha a magas kormány kénytelen volna a jelenlegi csatornákat tetemes költséggel befödni és a még költségesebbé válható emésztő gödrökbe levezetni. Az emésztő gödrök ugyanis, — az azok részére fentartandó és kisajátításra várakozó területtel együtt, — a várhegy azon oldalán elterülő telkek közzé jutna és így ezen csatornák rendszeres öblítésén felül azoknak időszakonként másnemű tisztogatása is természetesen igényeltetvén, a község részéről a panasz és kifogás soha sem fog megszűnni, az okozott és okozandó kellemetlenségek miatt. Legczélszerübbnek tartanám a csatornák levezetésének fennebb leirt módozatát ezen okból és tovább nemőleg azért is, mert az esőzések alkalmával az Öb­ lítés szükségessége mellőzhetővé válván, az időszakonkénti másnemű tisz­ togatást is el lehetne kerülni, ha a lefolyás folytonossága, a kerepeczi csatornába való közvetlen bevezetés által lehetővé fog tétetni. Azon esetben, ha az előadottak szerént a csatorna levezetés létesithetővé válna, azon könnyebben és kevesebb költséggel keresztül vihető munka szükségessége állana elő, hogy a jelenlegi szétágazó csatornákat, a melyek különböző irányban 4 helyen vannak levezetve, concentralni kellene ugy, hogy az intézetből egy a kerepeczi viz csatornához legközelebb eső helyen vezetessenek le az összes ürülék és szenyvizek. A helyiségek leírása, a múlt és jövendő építkezések iránti előtér- · jesztósem fonalán, a tisztviselők részére haszon élvezetre átengedve levő állami kertek kezelésére vonatkozólag egy alázatos előterjesztéssel bátor­ kodom itt és ezúttal leírásomat befejezni. A 34,4áO/I. M. 1891. számú, de folyó év január hó 27-én kelt ma­ gas rendelettel az intézeti tisztviselők, a többek közt a kertész fegyenczek használatának megváltoztatása iránti kérelmükkel is, az 1889. év deczember hó 19-én kelt 40127. szám alatti rendeletben megszabott korlátok al­ kalmazására való meghagyással lettek elutasítva. Előttem, a ki már évek hosszú során át tapasztaltam és jól tudom hogy mennyi izgágaságra ós torzsalkodásra vezetett, nem ugyan az ügy hátrányára, hanem az igazgatók képességének nagyobb vagy kisebb mérvű hánytorgatásának rovására, az intézeti tisztviselők jogosnak tetsző kívánal­ mainak elutasítása óhajtottam volna, hogyha egyáltalában egyéni nézetem fordul meg a kérdés eldöntésének akadálya, ne lett volna ez annyira kirí­ vó és önkényt feltételező, mint a hogy az a hivatkozott rendelet rövid el­ utasító szavaiban, minden indokolás mellőzésével nyilvánult. Tudjuk, mert hiszen statistical számadatokkal bizonyítható be, hogy a fegyintézetek külön sajátságos viszonyai, helyzete, szóval a rendelkezéäünkre álló eszközök milyen nagy gyarlóságokkal vannak saturálva és hogy azoktól vagy azok miatt a büntetés végrehajtásának módozatait nem egy helyen épen az adott viszonyok és körülmények akadályozzák az egyöntetűség elérésében.

60

Elvileg, és a büntető törvénykönyv kívánalmaira támaszkodva ma­ gam is szigorúan óhajtandónak tartom és elismerem, hogy kell lenni szi­ gornak és korlátoknak arra nézve, mikép egy és más különböző helyen és időben történő dolgok össze vágólag oldassanak meg, de ha más czélzattal megtagadjuk az igazgatóktól azt, hogy belátásuk szerént cselekedjenek, ez­ zel ha nem is a fejlődést, de minden esetre lélektani motívumok alapján, a ozél szenytelen eszközeitől fosszuk meg a jótékonyságra törekvő akarat erőt. Hogy világosabban fejezzem ki magam, elvesszük a tisztviselőknek nyujthata de azok által megfizetett, tehát csak látszólagos kedvezményt, de egyszersmind nem csak megkötjük, hanem megakadályozzuk a feltételez­ hető belátással biró igazgatót abban, hogy saját hatáskörében, nemcsak az ügy érdekét, de a letartóztatottak állapotára való tekintettel a javítás eszkö­ zeit megválaszthassa és emberileg járjon el ott és abban a hol és a miben sem a kozkivánalomnak, sem magának az ügy fejlődési árnyalatainak nem ártani, hanem hasznára lenni kivan. A mikor az utóbb 1870. évben nyomtatott intézeti utasítások nap­ világot láttak és az első rész „átalános határozatok" 78. §-sa íródott vagyis jobban mondva németből magyarra fordíttatott, itt és ott terrorismus ural­ kodott a fegyintézetekben, de fölteszem miként szükséges volt-e szakaszt megszerkeszteni és elfogadni azért, mert a kiknek módunkban volt azt közvetlenül szemlélhetni, a terrorismus daczára, abban az időben a bizalma­ sabb magán összeköttetés stb. stb. a legképzelhetetlenebb módon élt é* uralkodott. Az utasítás II. Rész 18-ik szakasza azért látott napvilágot, mert itt a magán Összeköttetést nem lehetett providealni és épen egészség­ ügyi, tehát humanitási indokokból is szükségesnek mutatkozott a kertész fegyenczek intézményét természetesen a kellő korlátozások feltétele mellett elfogadni. Hogy ez az intézmény később a progressivitas elveinek elfoga­ dása után sem volt rósz és elvetendő ; mutatják, illetőleg mutathatják, — a mint hivatkoztam azon statistical számadatokra, a melyek a szabadban való mozgás lehetőségének elfogadása mellett az átalán^os egészségügy ja­ vulására tetemesen közrehatottak. Definitiom tehát itt az, hogy a fennálló és ismételve megerősített korlátozásnak tapasztalásom szerént nemcsak as lesz az eredménye, hogy a kertek őrizetlenül alván, abból minden létező dolgoknak el kell veszni ás kallódni, hanem sikerült megkötni az igazgatók hatáskörét és arra irá nyúló működését, hogy sok hasznosnak bizonyult emberéletet ilyen módon a társadalomnak megmenthessen, szóval igen helyes és gyakorlati az in­ tézkedés arra való nézve, hogy a hivatalnokoknak semmi kedvezmény SÍ nyujtathassék, de igen nagyon eltér azon nemes és magasztosabb czélzattól a mely a fegyintézeti igazgatók belátására basirozva a hivatkozott utóbbi szakasz által a czélt és az arra szolgáló eszközök" gyarlóságait egybevetve megadatott. Ha a jelenlegi fegyintézeti igazgatók miveltsége és megbízhatósága annyira kifogásolható, hogy belátásukra építeni ilyesmit nem lehetséges megmaradok abbeli nézetem mellett, hogy az intézkedés helyes és időszerű de ha feltételezhető mikép az usus, abusossá és a czél nem lehet czéltalan ná, óhajtom és kérem, hogy a kerti munkások intézménye az intézetek jó1 felfogott érdekében ; a kellő de nem az érintett korlátok és absurdum^ menő szigorítások mellett újból engedélyeztessék.

Tartalom. Bevezetés . . . . . . . . . A munkácsi orsz. fegyintézet fekvése, épületeinek eredete és be­ fogadási képessége . . . . . . . A munkácsi orsz. fegyintézet tiszti kara . . . . Őrség . , A letartóztatottak létszámának hullámzása . . . . A letartóztatottak személyes viszonyai . . . . . A vissza esőkről különösen ! . . . . . Munkaviszonyok . . . . . . . . Élelmezés, ruházat és házi ellátás . . . . . Fegyelem . . . . . . . . . Vallásos és elemi oktatás . . . . . . . Egészségügy és halandóság . . . . . . A kis-hartai közvetítő intézetbe átszállított és feltételes szabadságra bocsátott fegyenczekről . . . . . . A fegyenczek magán ügyei és azok erkölcsi osztályozásáról . Javaslatok és indítványok . . . . . . .

Lap 3 7 10 12 15 16 32 37 41 42 45 47 50 54 57