MUNKAANYAG. Barna Anikó. Vállalkozások működtetése. A követelménymodul megnevezése: Népi kézműves vállalkozás működtetése

YA G

Barna Anikó

M

U N

KA AN

Vállalkozások működtetése

A követelménymodul megnevezése:

Népi kézműves vállalkozás működtetése A követelménymodul száma: 1004-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-025-30

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET kézműves

tevékenysége

vállalkozási

formában

történő

működtetéséhez

YA G

Népi

már

megalapította egyéni vállalkozását, vagy egyéni cégét, esetleg társas vállalkozását (bt., kft, kkv).

A vállalkozás sikeres működéséhez szükséges a megfelelő alkalmazottak kiválasztása, amelynél elsődleges szempont a szakmai hozzáértés és a személyes tulajdonságok. Olyan

munkatársakat kell választani, akikkel közösen és eredményesen tudja a vállalkozást

KA AN

működtetni.

A sikeres vállalkozás egyik kulcsa, olyan kézműves termékek előállítása, amely a konkurens

cégekhez képest minőségileg színvonalasabb árut készít és a fogyasztók részére a lehető

M

U N

legkedvezőbb áron tudja azokat piacra bocsájtani.

1

YA G


KA AN

1. ábra. A sikeres vállalkozás egyik kulcsa a színvonalas kézműves termékek készítése1 A sikeres vállalkozás működéséhez, fontos a vállalkozó/tulajdonos jó kapcsolatteremtő

képessége is, hogy könnyen és hatásosan tudjon új kapcsolatokat teremteni közvetlenül, vagy közvetve (telefon, levél, telefax).

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

U N

A vállalkozások gördülékeny és hatékony munkájához nélkülözhetetlen a megfelelő munkaerő biztosítása. E célok elérése érdekében a szakemberek kiválasztása nem egyszerű dolog. Tekintsük át a munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos személyügyi kérdéseket.

A vállalkozás személyi összetételének kiválasztása vállalkozásban

M

A

dolgozók

létszámát

a

munka/rendelés

nagyságához

mérten

kell

meghatározni. A vállalkozás csak akkor tudja feladatát eredményesen elvégezni, ha

elegendő, gyakorlott és szakképzett munkaerővel rendelkezik, ezért olyan munkaerőgazdálkodásra van szüksége, amellyel ki tudja alakítani törzsgárdáját. E célok elérése érdekében,

azonban

olyan

jövedelmet

és

munkakörülményeket

kell

munkavállalók részére, amely mellett szívesen dolgoznak a vállalkozásnál.

A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása

1

Forrás: www.amka.hu

2

teremteni

a

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A vállalkozás optimális létszámát több tényező is befolyásolja, többek között a vállalkozás várható árbevételének nagysága, a vállalkozás technikai felszereltsége, a vállalkozás típusa,

színvonala, vagyis az összes termelékenységre ható tényező. A tevékenység gyakorlása "az egyes ipari, kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről " szóló

YA G

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet alapján kizárólag szakmai végzettséggel folytatható.

KA AN

2. ábra. Az egyes tevékenységek gyakorlása képesítéshez kötött

2

Amennyiben a termék eladásához a vállalkozó saját üzletet is üzemeltetni kíván, abban az esetben minden üzletben legalább egy szakképzett alkalmazottat kell foglalkoztatnia. A

termék forgalmazásának alapvető követelményeit a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg, valamint a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek

működési engedélye kiadásának és nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait a kereskedelmi

tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

U N

Az előzőekben felsorolt jogszabályok figyelembe vételével működtetheti a vállalkozó az üzletét általa elkészített termékek forgalmazására.

A munkaviszony jellemzői

M

A Magyar Köztársaság területén folytatott minden munkaviszonyra az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt) rendelkezéseit kell alkalmazni, abban az esetben is, ha a magyar munkáltató a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.

A Munka tv. hatálya kiterjed azon fiatal munkavállalókra is akik nem töltötték be a 18. életévüket és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kötött megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják.

2

www.amka.hu

3

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Általában a versenyszférában működő munkáltatók foglalkoztatják munkaviszonyban alkalmazottaikat. A munkaviszony fogalmát a törvény nem definiálja, de a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat az Mt. rendelkezései tartalmazzák.

Ennek ellenére gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy az adott tevékenységet milyen jogviszonyban célszerű ellátni.

a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK

A

jogviszonyok

elhatárolásához

nyújt

segítséget

170.) FMM-PM együttes irányelv, amelyben meghatározásra kerültek azok az adott

szerződéstípusra jellemző feltételrendszerek, amelyek alapján a jogviszonyokat minősíteni

KA AN

YA G

lehet.

3. ábra. A munkaszerződést mindig a konkrét tevékenység alapján kell meghatározni3

U N

Munkavállaló felvétele

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az

létesíthet,

aki

betöltötte

a

16.

életévét.

Munkaviszony

munkavállalónak az tekinthető, aki 18. életévét még nem töltötte be.

szempontjából

fiatal

Munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában,

M

középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.

Munkáltató az lehet, aki jogképes. Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre.

3

Forrás: www.esely-szakkepzo.hu

4

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A munkáltató felhívására a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági

bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a munkaviszony létesítését nem teszi lehetővé.

A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély

szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződés jogszabállyal,

illetve

kollektív

szerződéssel

munkavállalóra kedvezőbb feltétel állapít meg. A

feleknek

a

munkaszerződésben

meg

ellentétben

kell

nem

állapodniuk

a

állhat,

kivéve,

munkavállaló

ha

a

személyi

alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. Meg kell jelölni a felek nevét,

A

munkaviszony

-

eltérő

megállapodás

YA G

illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. hiányában

-

teljes

munkaidőben

történő

foglalkoztatásra, határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát

naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve

KA AN

nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az

időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő

tartama harminc nap, de legfeljebb három hónap. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszony bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

A munkaviszony állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó

U N

munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. Változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta.

M

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a

munkaszerződésben

határozzák

meg.

Erre

vonatkozó

megállapodás

hiányában

munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

a

A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a) az irányadó munkarendről, b) a munkabér egyéb elemeiről, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, 5

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f)

a

munkáltatóra

szabályairól,

és

a

munkavállalóra

irányadó

felmondási

idő

megállapításának

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). .A munkáltató ezen tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30

KA AN

YA G

napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.

A

U N

4. ábra. A munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani4

munkáltató

módosíthatja.

és

Nem

a

munkavállaló

minősül

a

munkaszerződést

csak

munkaszerződés-módosításnak,

közös ha

a

megegyezéssel munkavállaló

a

munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett

M

más munkakörbe tartozó feladatokat lát el.

Bejelentési kötelezettségek

Új dolgozó belépése esetén a munkába állást megelőző nap, de a legkésőbb a munka megkezdése előtt 1 órával kell bejelenteni. 2007. január 1.-től elektronikus úton történik a

bejelentés az APEH felé. Kijelentési kötelezettség teljesítésére a munkaviszony megszűnését

követő 8 napon belül van lehetőség.

4

Forrás: www.ugyvedpapa.hu/HU/content/tevekenysegunk

6

YA G


5. ábra. A START-kártya a fiatalok elhelyezkedését segíti5 Munkavállalók elhelyezkedését segítő programok

A START-kártya program lehetőséget biztosít a pályakezdőknek a munkaerő-piacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzésére, a munkáltatóknak pedig a fiatalok

KA AN

foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére.

A fiatal pályakezdők foglalkoztatásának elősegítése céljából a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium (SZMM) ún. a START-kártya kiváltását tette lehetővé azok számára, akik

befejezték, vagy megszakították tanulmányaikat, és még nem töltötték be a 25. életévüket, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévüket.

A tanulmányaik befejezését követően első ízben létesítenek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését

megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként

U N

sem végzett munkát.

A kedvezményre való jogosultság igazolása START-kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére.

A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon

járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt

M

foglalkoztatja. A munkáltató a bruttó munkabért terhelő közterheket figyelembe véve az alábbi kedvezményekre jogosult: -

-

az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén,

a második évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 20%-át fizeti be járulékként.

A munkáltatók a járulékkedvezményt a 2010. január 1-ét követően kiváltott START-kártyával történő foglalkoztatás esetében az alábbiak szerint érvényesíthetik:

5


7

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE -

az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkáltatót a munkaerő-piaci járulék és tb-

járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-ának, -

második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli,

a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkaerő-piaci járulék és tb-járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó

munkabér 10%-ának, azt követő három hónapjában 20%-ának megfelelő közterhet köteles a munkáltató megfizetni.

A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy

YA G

végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb

munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér

kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.

START-Plusz program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli hozzátartozót

ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében, hogy a tartós

álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően

KA AN

munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is dolgozhassanak.

A START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj

folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló

jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után

igénybe

vett

gyes

folyósítása

mellett

foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

kíván

munkát

vállalni,

feltéve,

hogy

Illetve az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként

U N

nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül

legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

A kártya kiváltására nem jogosult az, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

M

A támogatás a programban történő részvételre jogosultak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja.

A járulékkedvezmény a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén igénybe vehető normatív támogatás, amelyet a munkáltatónak a foglalkoztatás megszűnése esetén nem kell visszafizetni. A munkáltatónak csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell havonta leróni az alábbiak szerint:

8


-

a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes

összege

kötelezettség,

helyett

a

bruttó

munkabér

10%-ának

megfelelő

fizetési

a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.

A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő

járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb

munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

YA G

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi

időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.

A kedvezményre való jogosultság igazolása START PLUSZ kártyával történik, melyet az állami

KA AN

adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére.

START-Extra porgrammal a kormány segíteni szeretné a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító 50 év feletti vagy alacsony iskolai végzettségű tartósan

álláskeresőket és a rendelkezésre állási támogatásban részesülőket a munkáltatók által igénybe vehető járulékkedvezmények útján. A START Extra kártya kiváltására jogosult: -

az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül

-

az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül

legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte.

U N

legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és életkorra való tekintet

nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

-

az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.

az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya

M

-

a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában

érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani.

A kártya kiváltására nem jogosult az a személy, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon

járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja.

9

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A járulékkedvezmény a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén igénybe vehető normatív támogatás, amelyet a munkáltatónak a foglalkoztatás megszűnése esetén nem kell visszafizetni.

Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót

a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: -

-

a foglalkoztatás első évében a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége,

a foglalkoztatás második évében a 27%-os társadalombiztosítási járulék együttes

összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség

YA G

terheli.

A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő

járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb

munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30

KA AN

napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére

jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással, melyet az APEH állít ki a jogosult kérelmére. A kártya

igényléséhez szükséges a regionális munkaügyi központ vagy kirendeltsége által kiállított

M

U N

igazolás a tartós munkanélküliségről.

6. ábra. Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka lehet6 Egyszerűsített foglalkoztatás

6

Forrás: www.mtvsz.hu

10

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 2010. augusztus elsejével lépett hatályba az új szabályokat tartalmazó az egyszerűsített

foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eft.). Az Eft. szerint

egyszerűsített

módon

két

esetben

létesíthető

munkaviszony.

Az

egyszerűsített

foglalkoztatás soha nem kötelező, tehát a felek az alábbi esetekben is dönthetnek úgy, hogy az Mt. általános szabályai szerint létesítenek munkaviszonyt. Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet: -

a mezőgazdasági,

-

alkalmai munka

a turisztikai idénymunka,

YA G

-

A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott

szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve ide tartozik a megtermelt mezőgazdasági terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő

anyagmozgatása, csomagolása is.

KA AN

A turisztikai idénymunka a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet

folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

Mindkét esetben az egyszerű foglalkoztatás időtartama nem haladja meg az egy naptári éven belül a 120 napot. E korlát szempontjából az adott évben azonos felek között létesített

több munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. Úgyszintén egybe kell számítani az azonos felek között létrejött alkalmi munka és idénymunka időtartamát is.

Az alkalmi munka időkorlátai – egybefüggően legfeljebb 5, egy hónapban legfeljebb 15, egy évben legfeljebb 90 nap lehet a foglalkoztatás időtartama.

U N

A munkáltató csak az Mt. hatálya alá tartozó, főállású munkavállalóinak számához képest

megadott létszámú alkalmi munkavállalót foglalkoztathat egy adott napon. A főállású munkavállalók számát az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszám

M

alapján kell meghatározni.

11

YA G


7. ábra. A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani7 A munkavégzés szabályai

A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó

KA AN

szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (A munkáltató köteles - az

erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

A munkáltató köteles -

a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait

-

a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást

-

a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

megadni;

a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a

U N

-

gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.

A munkavállaló köteles

az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában

M

-

-

-

-

7

tölteni,

rendelkezésére állni;

ez

alatt

munkavégzés

céljából

a

munkáltató

munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;

munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; munkáját személyesen ellátni.


12

illetőleg

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában

foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni.

A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a

munkavállaló

teljesíteni

az

utasítást,

ha

annak

végrehajtása

jogszabályba

vagy

munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő

és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi

YA G

esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.

A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más

személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés

U N

KA AN

céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.

8. ábra. A munkaidő a munkavégzés kezdetétől annak befejezéséig tart8

A munkaidő és a pihenőidő

M

A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam,

amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység

időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

A napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

8


13


A heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

Az éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; A többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a

munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;

A teljes munkaidő

YA G

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A munkaviszonyra vonatkozó

szabály vagy a felek megállapodása rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető,

ha a munkavállaló: -

-

készenléti jellegű munkakört lát el;

a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés].

szerződés

KA AN

Az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív meghatározhatja

a

munkaidőn

belül

az

adott

tevékenységre

M

U N

leghosszabb időtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható.

9. ábra. A munkaidőt a munka jellégre figyelemmel kell beosztani9 A munkaidő beosztása

9


14

fordítható

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos

munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.

A pihenőidő A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között

legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő

pihenőidő biztosítandó.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell

YA G

esnie. A munkavállaló részére munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.

Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak

-

a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy

a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél

több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző

KA AN

-

munkavállaló esetében folytatható.

Munkaszüneti napon - a rendkívüli munkavégzés kivétellel - a munkavállaló -

a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő

-

a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve

ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető

el - külföldi kiküldetés során foglalkoztatható.

U N

-

munkáltatónál, illetve munkakörben,

M

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

15

YA G


10. ábra. A fiatal munkavállaló munkaideje max. napi nyolc óra10

KA AN

A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések

A fiatal munkavállaló fogalma: fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

Tizenhat év alatti fiatalkorúval munkaviszony nem létesíthető! Ez alól kivételt képez a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali

rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló iskolai szünet alatt történő

munkavégzése. Ilyen esetben azonban a tizenhat év alatti fiatal munkavállalásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. törvényes

képviselő

szünidei

U N

A

foglalkoztatáshoz

történő

írásbeli

hozzájárulása

a

munkaviszony létesítéséhez szükséges engedélynek minősül, vagyis a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

Fiatal munkavállalót tilos olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére

tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ilyenek a nehéz fizikai munkát, komoly

M

fiziológiai megterhelést jelentő munkakörök, veszélyes munkavégzési helyek. Fiatal munkavállalók munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg.

Tekintettel arra, hogy egy fejlődésben lévő fiatal szervezetnek több pihenésre van szüksége, éppen ezért fiatal munkavállaló részére a munkáltató a napi munka befejezése és a másnapi

munka megkezdése között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani.

10


16

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Fiatal munkavállaló részére még különösen indokolt esetben sem rendelhető el ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés, illetve éjszakai munka.

Rendes szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

-

huszonötödik életévétől huszonegy;

-

harmincegyedik életévétől huszonhárom;

-

-

-

-

-

-

huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

harmincharmadik életévétől huszonnégy; harmincötödik életévétől huszonöt;

harminchetedik életévétől huszonhat;

harminckilencedik életévétől huszonhét; negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; negyvenötödik életévétől harminc

KA AN

-

YA G

Az alapszabadság a munkavállaló

munkanapra emelkedik.

A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb -

-

-

egy gyermeke után kettő,

két gyermeke után négy,

kettőnél több gyermeke után összesen hét

U N

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a

születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része

M

jár.

A szabadság kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a

munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három

hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles

kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. 17


Betegszabadság A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.

A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.

YA G

Egyéb munkaidő-kedvezmények A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik: -

a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;

-

ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal

ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;

KA AN

-

elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan

bentlakásos

elhelyezését követő napon.

szociális

intézményben

helyezték

el,

a

gyermek

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet

legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A munkáltató nyilvántartást vezeti a munkavállalók

rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,

-

egyéb munkaidő-kedvezményével

U N

-

-

szabadságának kiadásával,

M

kapcsolatos adatokról. (jelenléti ív, távozási napló, stb.)

18

YA G


11. ábra. A munkavállalónak az elvégzett munkáért munkabér jár11 Munkabér

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő

megállapodás

érvénytelen.

Az

egyenlő,

illetve

egyenlő

értékűként

elismert

munka

KA AN

díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően

- legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

U N

A költségek megtérítése

A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával

kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan

merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

M

Költségtérítés illeti meg a munkavállalót a napi munkábajáráshoz, illetve a hétvégi hazautazáshoz igénybevett az utazásával összefüggő többletköltségeihez.

A vonatkozó jogszabály alapján (a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről

szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet), a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának. -

11

86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon vagy


19


80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.

A munkáltató által nyújtott béren kívüli juttatások: az étkezési hozzájárulás, önkéntes

nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségpénztári tagdíj hozzájárulás, üdülési csekk, helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, kedvezményes internet használat támogatása.

A munkabér védelme A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben

kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés

YA G

nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által

meghatározott fizetési számlájára átutalja. A munkabér vagy meghatározott részének

fizetési számlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony

KA AN

végén kell elszámolni és kifizetni.

12. ábra. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell kifizetni12

U N

Szociális juttatások

A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív

szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy

M

elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.

A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

12

Forrás: www.marketinglife.hu/2010/08

20

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének

ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb

másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkáltató kártérítési felelőssége A

munkáltató

a

munkavállalónak

munkaviszonyával

összefüggésben okozott

kárért

vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét,

KA AN

YA G

amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

13. ábra. A munkaviszony megszűntetését mindig valamely fél kezdeményezi13 A munkaviszony megszűnése

A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektív körülmények beálltával, a munkáltató megszűnésével egy

U N

időben, automatikusan megszűnik.

A munkaviszony megszüntetése mindig valamely fél részéről történő kezdeményezést jelent (közös megegyezés esetén is az egyik fél teszi meg az erre vonatkozó ajánlatát). A munkaviszony megszűnik:

a munkavállaló halálával;

-

a határozott idő lejártával.

M

-

-

a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével;

- A munkavállaló halála esetén a munkaviszony a halál bekövetkezésének napján szűnik

meg. A munkaviszonyból eredő anyagi természetű követeléseket (a munkavállaló haláláig

járó munkabért, egyéb járandóságait) az örökös(ök) érvényesíthetik, a személyéhez fűződő jogait azonban nem. A munkáltatói kártérítési kötelezettség fennállása esetén az örökös kártérítésre is jogosult lehet.

13

Forrás: www.drvinczekornelia.hu

21

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Az örökös igényt tarthat a még ki nem vett szabadságnak pénzbeli megváltására. Ha azonban a haláláig több szabadságot vett igénybe a munkavállaló, ezt a munkáltató nem követelheti vissza az örökösöktől.

- Jogutód nélküli megszűnésre kerülhet sor például a munkáltató felszámolása vagy

végelszámolással történő megszüntetése esetén, amely következtében a munkaviszony megszűnik. A munkáltatói jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti. A jogelőddel létesített

munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés

szempontjából

az

e

munkaviszonyban

töltött

időket

együttesen

kell

számításba venni. Nem beszélhetünk jogutód nélküli megszűnésről, ha a munkáltató neve fejében kerül az új munkáltató tulajdonába.

YA G

megváltozik vagy valamely üzem, részleg, üzlet stb. megállapodás alapján, ellenérték

- Ha a munkaviszonyt határozott időre létesítették, akkor annak lejártával a jogviszony automatikusan megszűnik, a szükséges igazolásokat ki kell adni a munkavállaló részére. Ha

nem figyeltek a felek munkaszerződésben megjelölt határozott idő lejártának dátumára, és a

munkavállaló akár egy napot is tovább dolgozott és erről tudott a munkáltatói jogkört gyakorlója, a jogviszony határozatlan idejűvé alakul át. Kivétel ez alól a 30 napos, vagy ennél

rövidebb határozott időre létesített jogviszony, mert továbbdolgozás esetén is csak annyi

KA AN

idővel hosszabbodik meg, amennyi időre eredetileg kötötték.

- Megszűnik a munkaviszony akkor is, ha a munkáltató a köztisztviselők, vagy közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, mivel ebben az esetben a jogviszonyváltás történik.

A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető: -

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; rendes felmondással;

U N

-

-

-

rendkívüli felmondással;

azonnali hatállyal a próbaidő alatt

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell

M

foglalni.

22


14. ábra. A határozatlan idejű munkaviszonyt csak közös megegyezéssel lehet felmondani14 A rendes felmondás

YA G

A határozatlan idejű munkaviszonyt csak közös megegyezéssel lehet felmondani, mind a

munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának

világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a ok lehet.

KA AN

munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói

felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkáltató a rendes felmondását akkor nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

U N

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: -

a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti

-

a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli

M

-

keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,

-

-

szabadság,

a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a

terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,

a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak

[138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,

14

Forrás: www.sanat.hu/jogi html

23


a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a

-

a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a

-

teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított, keresőképtelenség teljes,

a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén

az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó

házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap,

illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező

YA G

gondozás időtartama.

A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött -

három év után öt nappal,

-

öt év után tizenöt nappal,

-

nyolc év után húsz nappal,

-

tizenöt év után harminc nappal,

-

-

tíz év után huszonöt nappal,

KA AN

-

tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.

U N

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő

időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem

M

illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

A munkaviszony megszűnése esetén a ki nem adott, időarányos szabadságot pénzben kell megváltani. A munkavállaló a ki nem adott szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított elévülési időben követelheti.

24


YA G

15. ábra. A munkavállalót végkielégítés illeti meg15 Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

rendes

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a

KA AN

munkaviszony a munkáltatónál a meghatározott időtartamban fennálljon.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: -

-

szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint

a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó,

valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

A végkielégítés mértéke: -

legalább öt év esetén: kéthavi;

U N

-

legalább három év esetén: egyhavi;

-

legalább tíz év esetén: háromhavi;

-

legalább húsz év esetén: öthavi;

-

legalább huszonöt év esetén: hathavi

M

-

legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

átlagkereset összege. A

végkielégítésnek

az

előzőekben

meghatározott

mértéke

háromhavi

átlagkereset

összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. -

-

15

az öregségi nyugdíjra, továbbá

a korkedvezményes öregségi nyugdíjra

Forrás: www.hidetes.ro/listaz.php

25

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt

összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. -

A

Rendkívüli felmondás

munkáltató,

illetve

a

munkavállaló

a

munkaviszonyt

rendkívüli

felmondással

megszüntetheti, ha a másik fél: -

a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

-

egyébként

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy magatartást

lehetetlenné teszi.

tanúsít,

amely

a

munkaviszony

fenntartását

YA G

olyan

Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. De ha a

munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A

KA AN

munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

Munkaviszony megszűnése

Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.

A munkaviszony megszűntetésekor (megszűnésekor), a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell

U N

adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

A munkáltató a munkaviszony megszűntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a következő bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

Az igazolás tartalmazza:

munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év,

M

-

-

-

-

hónap, nap),

a munkavállaló TAJ számát,

a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,

a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jososultját, a

munkavállaló

által

a

munkaviszony

betegszabadság időtartamát.

megszűnésének

évében

igénybe

vett

A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét az előző bekezdés 4. pontjában meghatározott tartozás nem terheli. 26

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Az

igazolásnak

tartalmaznia

kell

a

munkavállaló

pénztártag

magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát.

által

választott

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen

szüntette

meg,

a

munkavállalót

–

kérelmére

–

eredeti

munkakörében

kell

továbbfoglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő

visszahelyezését, feltéve, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem

YA G

várható el. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha -

a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a

-

a

hátrányos megkülönböztetés tilalmába, illetve a felmondási védelembe ütközik, vagy munkáltató

a

választott

szakszervezeti

tisztségviselőre

előírt

munkajogi

védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 28. paragrafusba ütköző módon szüntette meg.

KA AN

Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló

legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére

kötelezi.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése estén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg megilleti a

U N

felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles

a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.

Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen az

M

előző bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni.

27

KA AN

YA G


16. ábra. Az árak legfőbb szabályozója a piac16

Az előállított termék árának meghatározása

U N

Az újonnan előállított termék árának igazodnia kell a piacon jelen lévő hasonló termék árszínvonalához. Nem lehet se túl olcsó, se túl drága. Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az állam nem kíván beavatkozni a gazdaság működésébe azzal, hogy az árak képzésére vonatkozóan előírásokat köt ki. Magyarországon kétszintű árrendszer érvényesül, melynek jellemzője, hogy a fogyasztói

M

árak adótartalma nagyobb, mint a termelői áraké.

Magyarországon jelenleg két árforma létezik a./ a vállalkozók által belföldön érvényesített árak b./ hatósági árak maximált ár

16

www.amka.hu

28

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE minimált ár A hatósági árakat úgy kell megállapítani, hogy fedezetet biztosítsanak a ráfordításokra és

nyereséget is tartalmazzanak. Hatósági ár megállapítása esetén a legmagasabb árnál magasabbat és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesíteni nem lehet.

Az árak felépítése Különbséget kell tenni az áru és a szolgáltatás árának szerkezeti felépítése között, mert a szolgáltatás egy tevékenység, így csak a tevékenységet értékesítjük, nincs beszerzési ára.

-

az áru szerkezete: beszerzési ár + árrés + áfa a szolgáltatási ár szerkezete: áfa+ árrés

Árképzés fogalmai :

YA G

-

-

a bruttó eladási ár a termék végső fogyasztói ára, mely tartalmazza a nettó eladási

-

a nettó eladási ár a termék ÁFA nélküli eladási ára

árat és ennek ÁFA értékét

KA AN

Az ÁFA /általános forgalmi adó/, mely a nettó eladási ár 25 ill. 18%-a.

Az árrés a beszerzési ár százalékában számított összeg, a forgalom „bruttó haszna", amely

tartalmazza a költségeket és hasznot is biztosít. A nettó árbevétel és az eladott áruk

beszerzési értékének a különbsége. A beszerzési ár az az ár, amennyiért a forgalmazó a terméket megvásárolja.

Két fajta árképzést különböztetünk meg

a hagyományos árképzést, ahol az árrés számítása haszonkulccsal történik a

beszerzési ár százalékában

U N

-

üzleti szintű árképzést

Az üzleti szintű árképzés technikája Az árrés képzése nem számítással, hanem a piaci viszonyok mérlegelése alapján történik. Az

M

ár nagyságát elsősorban a kereslet és a kínálat viszonya befolyásolja. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a beszerzési ár nagyságát és a termék előállításának, forgalomba-

hozatalának költségigényességét, valamint azt a hasznot, melyet a vállalkozó szeretne elérni.

Az önköltség számítás a vállalkozás által létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységre jutó költségösszegének megállapítása. Az árképzés alapja.

Törvény írja elő, hogy a termékek, szolgáltatások árait jól látható módon, közérthetően fel

kell tűntetni egyedi vagy gyűjtő jellegű ártáblák és árlapok segítségével. A feltüntetett áraktól eltérni nem lehet.

29


Az ár kialakítása a következők szerint történik: árrés = költség + haszon Nettó eladási ár = Nettó beszerzési ár + árrés ÁFA = nettó eladási ár x 0,25 vagy nettó eladási ár x 0,18 Bruttó eladási ár = Nettó eladási ár + ÁFA Az ár a piac egyik tényezője. Alapja a termelési és kezelési költségeket és a nyereséget

YA G

tartalmazó érték. Ettől azonban a kereslet és a kínálat hatására eltérhet.

A nyersanyagértéken kívül figyelembe kell venni az előállítás költségeit és a realizálni kívánt

nyereséget. Az árak mozgása szabad. Jelenleg semmilyen előírás nincs arra, hogy a nyersanyagértékre

milyen

üzletben

mekkora

árrést

lehet

rászámolni,

mekkora

az

alkalmazott haszonkulcs. Ez a vállalkozó döntésére van bízva, aki az adott piaci helyzettől függően dönt.

-

-

KA AN

Az árak megállapításánál a vállalkozó figyelembe veszi:

a nyersanyagköltséget, munkabér költséget, energia költséget, értékcsökkenést, egyéb üzemeltetési és anyagköltségeket, szállítási költséget, reklámköltséget, bérleti díjat

kamatköltséget, elvonásokat

biztosítási

díjat,

adókat,

vámokat,

illetékeket,

költségjellegű

nyereségre is szert kell tennie, amiből adóznia is kell.

M

U N

Az üzletben alkalmazott árakat jól látható helyen kell feltüntetni.

17. ábra. A könyvelés elvégzésére mindenképpen szakembert kérjünk fel17 A működő vállalkozás pénzügyi forgalmáról könyvelést kell vezetni. A könyvelés elvégzésére mindenképpen szakembert kell megbízni.

17

Forrás. www.kvitel.hu

30


Könyvvitel A könyvvitel az a zárt rendszerű nyilvántartás, amely a vállalkozás vagyonát az abban

bekövetkezett változásokat érékben, bizonylatok alapján, folyamatosan nyilvántartja. A könyvvitel a számvitel része.

Fő feladatai: -

az eszközök és források nyitó – és záróállományának meghatározása,

-

adatok szolgáltatása a termelési költségek vizsgálatához és az eredménykimutatás

a vagyonban bekövetkező változások folyamatos feljegyzése, megállapításához.

A számviteli bizonylat fogalma

YA G

-

A bizonylat olyan külső vagy belső okmány, amely a vállalkozásnál bekövetkezett változásokat, a gazdasági eseményeket, hitelt érdemlően bizonyítja.

A számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány (feljegyzés, kimutatás), amelyet

KA AN

a gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely tartalmazza a gazdasági művelet megtörténtének leírását, időpontját, mennyiségét és minőségi adatait.

A bizonylati elv

Minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Minden bizonylatot könyvelni kell.

Az általános forgalmi adó alanyának az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani, amely lehet

számla, készpénzfizetési számla, pénztárgép nyugtája. E bizonylatokat szigorú számadás

U N

alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok készletéről, felhasználásáról olyan

nyilvántartást kell vezetni, mely a felhasználó, a felhasznált mennyiség (sorszám szerint) és a felhasználás időpontja is megállapítható.

M

A bizonylatokkal - még a rontott példányokkal is - köteles az adózó elszámolni.

Számlaadási kötelezettség Az adóalany az értékesítésről, illetve szolgáltatásról köteles minden esetben számlát adni. Készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát köteles kiállítani.

Abban az esetben, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, számlát helyettesítő okmányt (nyugtát) bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.

31

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A bizonylaton az áthárított adót adókulcsonkénti bontásban és összesítve is fel kell tüntetni. Az

egyszerűsített

számlán

elegendő

az

adó-mértéknek

megfelelő

százalékértéket

feltüntetni, mely 25%-os adómértéknél 20%, illetve 18%-os adómértéknél 15,25%

Ha az adóállomány áfa-fizetésére nem kötelezett, a bizonylaton nem tüntethet fel áthárított

adóösszeget, felszámított adómértéket, illetve százalékértéket. Ez esetben a bizonylaton a „Mentes az adó alól" kifejezést kell feltüntetni.

A számlának tartalmaznia kell -

a kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát

-

a vevő nevét és címét

-

a termék mennyiségi egységét

-

-

-

-

a számla sorszámát és keltét, teljesítés idejét

YA G

-

a termék nevét és besorolási számát a termék mennyiségét egységárat

az adó %-os mértékét az adó alapját, értékét a fizetendő ősszeget az alkalmazott fizetési módot.

KA AN

2008. január 1-jétől tehát csak az APEH által kijelölt sorszámtartományú nyugta-, számla

kibocsátása, illetve befogadása a jogszerű. A számla kiállítójának kötelezettsége, hogy

megfelelő sorszámtartományba illeszkedő bizonylatot állítson ki, az ettől eltérő sorszámú nyugta-, számla bizonylatok nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért

befogadásuk esetén a kibocsátónak, illetve a befogadónak intézkednie kell a helyes sorszámú bizonylat kibocsátása iránt. Ezt ellenőrizni lehet az APEH honlapján.

A bizonylatok kezelési rendje A

számviteli

elszámolásokhoz

kapcsolódó

bizonylatok

kiállításának,

ellenőrzésének,

továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét a bizonylati rend biztosítja a

U N

vállalkozásoknál.

A Bizonylati szabályzat tartalma

A vállalkozásnál a gazdasági műveletek rögzítésére előírt bizonylatok körét, célját, a kiállításuk helyét, időpontját és módját.

M

-

-

-

-

-

A más vállalkozástól, szervtől érkezett bizonylatok kezelésének rendjét. A bizonylatok útját, a feldolgozás módját. A bizonylatok származási rendszerét. A

szigorú

számadási

megőrzésük rendjét.

kötelezettség

alá

vont

nyomtatványok

A bizonylatok megőrzésének módját, helyét időtartamát.

A bizonylatok megőrzése A bizonylatokat az éves zárás befejezéséig a feldolgozás helyén kell tárolni

32

felsorolását

és

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Az

éves zárást

követően

a

bizonylatokat irattározni kell

a megőrzési határidőig

(alapbizonylat: 8 év, beszámoló és azt alátámasztó bizonylatok: 10 év, bér-, munkaügyi, társadalombiztosítási bizonylatok: 50 év).

A bizonylatok - a megőrzési határidő lejárta után - a selejtezés általános szabályai szerint megsemmisíthetők.

Az adó Az adó fogalma: az adó kötelező általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy

más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt

YA G

be, amelyek maghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét.

Adóügyi jogviszonyt az állam egyoldalúan, jogszabállyal hoz létre. Ha egy magánszemély pl. gépkocsit vásárol, egyéni vállalkozást hoz létre, adófizetésre is kötelezettséget vállal a vonatkozó szabályok szerint.

Adót tehát állampolgárok, gazdálkodó szervezetek, intézmények fizetnek az adóra jogosult

KA AN

központi költségvetés, önkormányzatok részére. Az állam és önkormányzatok nevében az adóhatóságok járnak el.

Adóhatóságok: -

• APEH (Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal),

-

• önkormányzati adóhatóság,

-

-

• VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága), • illetékhivatal.

U N

A gazdasági életben többféle adót különböztetünk meg. Így van:

Jövedelemhez kapcsolódó: -

a társasági adó, a társas vállalkozások és más gazdálkodó szervezetek fizetik

nyereségük után. A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedik, egyidejűleg

M

-

a személyi jövedelemadó (SZJA), amit minden adóköteles jövedelemmel rendelkező

állampolgár fizet,

megszűnt a 4 százalékos különadó. Belföldi és a külföldi illetékességű adózók

gazdasági tevékenységük elért jövedelme alapján meghatározott társasági és osztalékadót fizetnek.

Fogyasztáshoz kapcsolódó: -

-

az általános forgalmi adó (ÁFA), amit a termékeket, szolgáltatásokat vásárló fizet,.

a fogyasztási adó, jövedéki adó. Ez egyes termékek pl.: gépkocsi, benzin, kávé külön adója,

amellyel

az

állami

bevétel

elérésén

túl

e

termékek

fogyasztásának

befolyásolása is cél. A termékek körét külön (a költségvetés elfogadásakor) határozzák meg.

33


Vagyonhoz kapcsolódó: -

pl, gépjárműadó, amit a tulajdonosa fizet a gépkocsi korától függően a teljesítménye

-

helyi adók, amit az illetékes képviselőtestület önkormányzati rendelettel vezethet be.

(kW) után,

A helyi adók körét és mértékét törvény korlátozza. Ezek lehetnek:

-

a vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, gépjárműadó,

-

a• helyi iparűzési adók.

-

a• kommunális jellegű adók: kommunális adó, idegenforgalmi adó,

Munkáltatót terhelő:

YA G

Járulékok

-

27% = 24% nyugdíjbiztosítási járulék

-

+ 0,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék

-

-

+ 1,5% természetbeni egészségbiztosítási járulék + 1% munkaerő-piaci járulék

-

KA AN

Munkavállalót terhelő:

9,5% (vagy 8%+1,5%) nyugdíjbiztosítási egyéni járulék

-

+ 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék

-

+ 1,5% munkaerő-piaci járulék

-

+ 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék

A járulékok tovább csökkenthetők START- kártyás munkavállaló alkalmazásával. Egyéni vállalkozó esetében amennyiben alkalmazottakat foglalkoztat, a foglalkoztatás

kezdetétől számított 15 napon belül köteles bejelentkezni a székhelye szerint illetékes

U N

nyugdíjbiztosítási igazgatóság és egészségbiztosítási pénztár felé.

Adó alóli mentesség

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján A népművészeti, népi

iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának

M

szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott

minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem

ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező

személy, szervezet - ilyen minőségében - teljesít.

A népi iparművészeti tárgyak minősítését a Hagyományok Háza hatósági jogkörként látja el.

A minősített tárgyak szerzői jogi védelem alá tartoznak és 0 %-os ÁFA-kulccsal forgalmazhatóak, valamint védjegy használatára jogosultak.

34

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Az Országgyûlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési

kötelezettséget

meghaladó

közteherviselésre

képes

adózók

különadó-

kötelezettségérõl megalkotta az egyes ágazatokat terhelõ különadóról szóló 2010. évi XCIV.

törvényt, amely 2010. október 20-án került kihirdetésre. Egyéni vállalkozás megszűnése

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásának megszüntetési vagy szüneteltetési szándékának bejelentésére elektronikus úton van lehetősége az ügyfélkapun keresztül. Az egyéni

vállalkozás szüneteltetésére legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig van lehetősége,

Gazdasági társaság megszűnése

YA G

azonban ez idő alatt is fizetési kötelezettségeit köteles teljesíteni.

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés történhet jogutóddal, vagy jogutód nélkül.

Jogutóddal

történő

megszűnés

(átalakulás)

esetén:

általában

társasági

formaváltás

KA AN

következik be. Egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Az egy

Egyesülés esetén: két vagy több gazdasági társaság alakul át egyetlen gazdasági társassággá.

Szétválás esetén: a gazdasági társaság tagjai a vagyont felosztva egy- vagy két gazdasági társasságra válik. Történhet kiválással, vagy szétválással.

Az átalakulás során a Gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogutód gazdasági társaságot megilletik a jogelőd gazdasági társaság jogai és

U N

kötelezettségei.

Jogutód nélküli megszűnés esetén: a társaságot terhelő kötelezettségek alapján az esetleges fennmaradt követelések öt évig érvényesíthetőek a gazdasági társaság tagjaival szemben. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg végelszámolásnak van helye.

M

Jogutód nélküli megszűnik a társaság, ha: -

a társasági szerződésben meghatározott időtartam lejárt,

-

a társaság tagjainak létszáma csökkenése következtében,

-

-

a társaság legfőbb szerve elhatározza, hogy a társaság jogutód nélkül szűnik meg, a cégbíróság megszünteti.

Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás:

Csődeljárás a vállalkozás tartós fizetésképtelensége esetén kezdeményezhető és a

vállalkozás rendezése.

átszervezésével

megoldhatóvá

válik

a

vállalkozás

fizetési

problémáinak

35

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Azonban, ha az átszervezés nem segít, akkor felszámolási eljárásra kerül sor. A felszámoló a táraság vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti és a befolyt összegből a törvényben

meghatározott sorrendben kerülnek a tartozások rendezésre.

Ha nem fizetésképtelen a gazdasági társaság és a társaság tagjainak döntése alapján

jogutód nélkül kívánnak megszűnni, a végelszámolás megindítását a cégbíróságnál kell

bejelenteniük.

YA G

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. A tananyag eredményes elsajátítása érdekében javasolt a feladatokat munkaszituációként

értelmezni és ennek megfelelően megoldani. A gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozás

működtetése összetett feladat, ezért a tankönyvi feladatok megoldását tanuló társaival

közösen, akár szituációs gyakorlat keretében oldják meg. A szituációs gyakorlat során

kialakított szerepkörök változtatásával több oldalról is megismerhetik az egyes társasági

KA AN

formák működési folyamatát.

A feladatokra adott válaszokat egyeztessék tanuló társaikkal, véleményeiket indokolják meg. Javasolt az ajánlott irodalomban található könyvek, valamint az adózással kapcsolatos jogszabályok tanulmányozása és a témában érintett honlapok (APEH) áttekintése, illetve folyamatos figyelemmel kísérése.

2. Az elméleti ismeretek elmélyítése érdekében a mellékletben szereplő nyomtatványokat és

szerződés mintákat töltsék ki, a szituációs gyakorlat keretében. Egyeztessék tanulótársaikkal

M

U N

az űrlap kitöltésének helyességét.

36


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Ismertesse a munkaviszony jellemzőit.

__________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

U N

2. feladat

M

Ismertesse az új munkavállaló kiválasztásának szempontjait.

37


__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

3. feladat

KA AN

__________________________________________________________________________________________

Mutassa be a munkáltató új munkatárs felvétele esetén szükséges teendőit.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

38

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 4. feladat Mutassa be a munkaszerződés tartalmai elemeit.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

5. feladat

Ismertesse a START-kártya bevezetésének indokait, mutassa be a START-kártya családot.

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

6. feladat Ki kaphat és milyen feltételek megléte esetén START-kártyát. Válaszát írja a kijelölt helyre!

39


__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

7. feladat

KA AN

__________________________________________________________________________________________

Mutassa be az egyszerűsített foglalkoztatási típusokat. Válaszát írja a kijelölt helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

40

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 8. feladat Ismertesse, hogy milyen esetekben létesíthető egyszerűsített foglalkoztatás.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

9. feladat

Ismertesse, a munkavállaló és a munkáltató kötelességeit.

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

41

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 10. feladat Ismertesse, a munka munkaidő és a pihenőidő fogalmát.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

11. feladat

Ismertesse, a fiatal munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos előírásokat.

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

42

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 12. feladat Sorolja fel a munkavállalót megillető szabadság szabadságok típusait, igénybevételének szabályait.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

13. feladat

Milyen szempontok figyelembe vételével kell megállapítani a munkabért? Válaszát írja a

M

U N

kijelölt helyre!

43


__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

14. feladat

KA AN

__________________________________________________________________________________________

Milyen költségtérítések és szociális juttatások illetik meg a dolgozót. Válaszát írja a kijelölt helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

44

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 15. feladat Mutassa be a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségét. Válaszát írja a kijelölt helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

16. feladat

U N

Ismertesse a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének lehetséges formáit.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ 45

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 17. feladat Ismertesse a rendes felmondás szabályait.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

18. feladat

Mikor illeti meg a munkavállalót végkielégítés, és milyen szabályok vonatkoznak a

U N

végkielégítés mértékének megállapítására. Válaszát írja a kijelölt helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ 46

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 19. feladat Ismertesse a rendkívüli felmondás és a munkaviszony megszüntetése szabályait.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

20. feladat

Mutassa be az előállított termék árának megállapítási szempontjait. Válaszát írja a kijelölt

U N

helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ 47

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 21. feladat Ismertesse az árképzés és az árrés fogalmát,

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

22. feladat

Mutassa be az üzleti szintű árképzés technikáját. Válaszát írja a kijelölt helyre!

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

48

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 23. feladat Ismertesse a könyvvitel fogalmát és feladatait.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

24. feladat

Ismertesse a számviteli bizonylat fogalmát, a bizonylati elvet.

U N

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

49

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 25. feladat Milyen esetekben kell a vállalkozónak számlát adnia, mik a számla kötelező tartalmi elemei. Válaszát írja a kijelölt helyre!

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

26. feladat

U N

Ismertesse a bizonylatok kezelésének menetét, rendjét, a bizonylati szabályzat tartalmát.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ 50

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 27. feladat Ismertesse az adózás fogalmát, a jövedelemhez kapcsolódó adónemeket, sorolja fel az adóhatóságokat.

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

YA G

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

KA AN

__________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

M

U N

MELLÉKLETEK

18. ábra

51

M

U N

KA AN

19. ábra

YA G


52

20. ábra

22. ábra

M

U N

KA AN

21. ábra

YA G


53

24. ábra

M

U N

KA AN

23. ábra

YA G


25. ábra

54


KA AN

YA G

26. ábra

M

U N

27. ábra

28. ábra

55


MEGOLDÁSOK 1. feladat

A Magyar Köztársaság területén folytatott minden munkaviszonyra az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt) rendelkezéseit kell alkalmazni, abban az esetben is, ha a magyar munkáltató a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.

A Munka tv. hatálya kiterjed azon fiatal munkavállalókra is akik nem töltötték be a 18.

YA G

életévüket és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kötött megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják.

Általában a versenyszférában működő munkáltatók foglalkoztatják munkaviszonyban

alkalmazottaikat. A munkaviszony fogalmát a törvény nem definiálja, de a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat az Mt. rendelkezései tartalmazzák.

Ennek ellenére gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy az adott tevékenységet milyen

KA AN

jogviszonyban célszerű ellátni

a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK A

jogviszonyok

elhatárolásához

nyújt

segítséget

170.) FMM-PM együttes irányelv, amelyben meghatározásra kerültek azok az adott

szerződéstípusra jellemző feltételrendszerek, amelyek alapján a jogviszonyokat minősíteni lehet.

2. feladat

U N

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az

létesíthet,

aki

betöltötte

a

16.

életévét.

Munkaviszony

munkavállalónak az tekinthető, aki 18. életévét még nem töltötte be.

szempontjából

fiatal

Munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az

M

iskolai szünet alatt.

Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat.

A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A munkavállalónak hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a munkaviszony létesítését nem teszi lehetővé.

56

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 3. feladat Az új munkavállaló felvétele esetén munkaszerződést kell kötni. A munkaszerződés lehet határozatlan és határozott idejű.

A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkaadónak kötelessége tájékoztatni a

munkavállalót a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés kezdőnapjáról, a rendes szabadság számítási idejének módjáról, illetve a

felmondási idő megállapításának szabályairól és arról, hogy a munkáltató kollektív alá

tartozik

e,

valamint

a

munkáltatónál

képviselettel

rendelkező

YA G

szerződés

szakaszervezetről.

Új dolgozó belépését az APEH felé kell bejelenteni a munkába állást megelőző nap, de a

legkésőbb a munka megkezdése előtt 1 órával. 2007. január 1.-től elektronikus úton történik a bejelentés. Kijelentési kötelezettség teljesítésére a munkaviszony megszűnését

követő 8 napon belül van lehetőség.

KA AN

4. feladat

A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződés jogszabállyal,

illetve

kollektív

szerződéssel

munkavállalóra kedvezőbb feltétel állapít meg.

ellentétben

nem

állhat,

kivéve,

ha

a

A feleknek a munkaszerződésben rögzíteniük kell a munkavállaló személyi alapbérét,

munkakörét, illetve munkavégzési helyét. Meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A

munkaviszony

-

eltérő

megállapodás

hiányában

-

teljes

munkaidőben

történő

U N

foglalkoztatásra, határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát

naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az

M

időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő

tartama harminc nap, de legfeljebb három hónap. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszony bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

57

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A munkaviszony állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó

munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a

munkavállaló az utasítást kapja. Változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben

határozzák

meg.

Erre

vonatkozó

megállapodás

hiányában

YA G

munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

a

5. feladat

A START-kártya program lehetőséget biztosít a pályakezdőknek a munkaerő-piacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzésére, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére.

START-Plusz programot. A program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból

hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli

KA AN

hozzátartozót ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében,

hogy a tartós álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is

dolgozhassanak.

START-Extra porgrammal a kormány segíteni szeretné a munkaerő-piaci szempontból

hátrányos helyzetűnek számító 50 év feletti vagy alacsony iskolai végzettségű tartósan

álláskeresőket és a rendelkezésre állási támogatásban részesülőket a munkáltatók által igénybe vehető járulékkedvezmények útján.

U N

6. feladat

Az a pályakezdő fiatal jogosult, aki a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és

M

tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően

megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki

58

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves

korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

Illetve az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül

legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

YA G

A kártya kiváltására nem jogosult az, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. START Extra kártya kiváltására jogosult

az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte,

az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12

KA AN

hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami

foglalkoztatási

támogatásban részesül.

szerv

álláskeresőként

nyilvántart,

és

rendelkezésre

állási

Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya

érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani.

U N

A kártya kiváltására nem jogosult az a személy, aki már betöltötte az öregségi

nyugdíjkorhatárt. 7. feladat

M

2010. augusztus elsejével lépett hatályba az új szabályokat tartalmazó az egyszerűsített

foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eft.). Az Eft. szerint

egyszerűsített

módon

két

esetben

létesíthető

munkaviszony.

Az

egyszerűsített

foglalkoztatás soha nem kötelező, tehát a felek az alábbi esetekben is dönthetnek úgy, hogy az Mt. általános szabályai szerint létesítenek munkaviszonyt. -

a mezőgazdasági,

-

alkalmai munka

-

a turisztikai idénymunka,

59

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 8. feladat

A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott

szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve ide tartozik a megtermelt mezőgazdasági terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő

anyagmozgatása, csomagolása is.

YA G

A turisztikai idénymunka a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet

folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

Mindkét esetben az egyszerű foglalkoztatás időtartama nem haladja meg az egy naptári éven belül a 120 napot. E korlát szempontjából az adott évben azonos felek között létesített

több munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. Úgyszintén egybe kell számítani az azonos felek között létrejött alkalmi munka és idénymunka időtartamát is.

Az alkalmi munka időkorlátai – egybefüggően legfeljebb 5, egy hónapban legfeljebb 15, egy

9. feladat

KA AN

évben legfeljebb 90 nap lehet a foglalkoztatás időtartama.

A munkavégzés szabályai

A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó

szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (A munkáltató köteles - az

erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

U N

A munkáltató köteles

a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást

M

megadni;

c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.

A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét

munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;

60

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;

c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan

magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben

YA G

megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában

foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni.

A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a

munkavállaló

teljesíteni

az

utasítást,

ha

annak

végrehajtása

jogszabályba

vagy

munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő

KA AN

és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.

A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más

személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés

céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. 10. feladat

A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam,

U N

amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység

időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

A napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli

M

időszakba tartozó munkaidő;

A heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

Az éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; 11. feladat A fiatal munkavállaló fogalma: fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

61

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Tizenhat év alatti fiatalkorúval munkaviszony nem létesíthető! Ez alól kivételt képez a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali

rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló iskolai szünet alatt történő

munkavégzése. Ilyen esetben azonban a tizenhat év alatti fiatal munkavállalásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. A

törvényes

képviselő

szünidei

foglalkoztatáshoz

történő

írásbeli

hozzájárulása

a

munkaviszony létesítéséhez szükséges engedélynek minősül, vagyis a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

Fiatal munkavállalót tilos olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére

YA G

tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ilyenek a nehéz fizikai munkát, komoly fiziológiai megterhelést jelentő munkakörök, veszélyes munkavégzési helyek. Fiatal munkavállalók munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg.

Tekintettel arra, hogy egy fejlődésben lévő fiatal szervezetnek több pihenésre van szüksége, éppen ezért fiatal munkavállaló részére a munkáltató a napi munka befejezése és a másnapi

munka megkezdése között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles

KA AN

biztosítani.

Fiatal munkavállaló részére még különösen indokolt esetben sem rendelhető el ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés, illetve éjszakai munka. 12. feladat

Rendes szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

U N

Az alapszabadság a munkavállaló

a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

M

c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;

e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

62

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót

vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

YA G

a) egy gyermeke után kettő,

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a

születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

jár.

KA AN

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része

A szabadság kiadása

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a

munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három

hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles

kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb

U N

tizenöt nappal be kell jelentenie.

Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a

M

társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.

A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.

Egyéb munkaidő-kedvezmények A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik: 63

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE a) a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével; b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon; c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal

elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet

legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban

YA G

köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A munkáltató nyilvántartást vezeti a munkavállalók

a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével

13. feladat

KA AN

kapcsolatos adatokról. (Jelenléti ív, távozási napló, stb.)

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás

érvénytelen.

Az

egyenlő,

illetve

egyenlő

értékűként

elismert

munka

díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai

U N

vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően

- legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

M

14. feladat

A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan

merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

Költségtérítés illeti meg a munkavállalót a napi munkábajáráshoz, illetve a hétvégi hazautazáshoz igénybevett az utazásával összefüggő többletköltségeihez.

64

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A vonatkozó jogszabály alapján (a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről

szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet), a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának

- 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon vagy - 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági

autóbuszon utazik.

A munkáltató által nyújtott béren kívüli juttatások: az étkezési hozzájárulás, önkéntes

YA G

nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségpénztári tagdíj hozzájárulás, üdülési csekk, helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, kedvezményes internet használat támogatása.

A munkabér védelme

A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben

kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés

nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló

KA AN

megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által

meghatározott fizetési számlájára átutalja. A munkabér vagy meghatározott részének

fizetési számlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. 15. feladat

U N

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét,

M

illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének

ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb

másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkáltató kártérítési felelőssége

65

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A

munkáltató

a

munkavállalónak

munkaviszonyával

összefüggésben okozott

kárért

vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. 16. feladat A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata időben, automatikusan megszűnik.

YA G

nélkül, a meghatározott objektív körülmények beálltával, a munkáltató megszűnésével egy

A munkaviszony megszüntetése mindig valamely fél részéről történő kezdeményezést jelent (közös megegyezés esetén is az egyik fél teszi meg az erre vonatkozó ajánlatát). A munkaviszony megszűnik: -

a munkavállaló halálával;

-

a határozott idő lejártával.

a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével;

KA AN

-

A munkaviszony megszüntethető: -

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;

-

rendkívüli felmondással;

-

-

-

rendes felmondással;

azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell

U N

foglalni.

17. feladat

M

A rendes felmondás

A határozatlan idejű munkaviszonyt csak közös megegyezéssel lehet felmondani, mind a

munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának

világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a

munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

66

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói

felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkáltató a rendes felmondását akkor nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő

YA G

egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség

alatt a táppénzre való jogosultság,

b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

KA AN

d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. §

(5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek

hároméves koráig terjedő,

f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,

g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a

U N

keresőképtelenség teljes,

h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe

fogadni

szándékozó

munkavállalót

-

közösen

örökbe

fogadni szándékozó

házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat -

érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat

M

hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.

A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. 18. feladat

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

rendes

67

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a meghatározott időtartamban fennálljon.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: -

szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint

-

a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó,

valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

YA G

A végkielégítés mértéke: a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

KA AN

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A

végkielégítésnek

az

előzőekben

meghatározott

mértéke

háromhavi

átlagkereset

összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

U N

a) az öregségi nyugdíjra, továbbá

b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt

összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján

M

korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. 19. feladat

A

munkáltató,

illetve

a

munkavállaló

megszüntetheti, ha a másik fél

68

a

munkaviszonyt

rendkívüli

felmondással

-

a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

-

egyébként

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan

lehetetlenné teszi.

magatartást

tanusít,

amely

a

munkaviszony

fenntartását

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. De ha a

munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles

annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. 20. feladat

YA G

Az újonnan előállított termék árának igazodnia kell a piacon jelen lévő hasonló termék árszínvonalához. Nem lehet se túl olcsó, se túl drága. Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az állam nem kíván beavatkozni a gazdaság működésébe azzal, hogy az árak képzésére vonatkozóan előírásokat köt ki.

Magyarországon kétszintű árrendszer érvényesül, melynek jellemzője, hogy a fogyasztói árak adótartalma nagyobb, mint a termelői áraké.

Magyarországon jelenleg két árforma létezik

b./ hatósági árak maximált ár minimált ár

KA AN

a./ a vállalkozók által belföldön érvényesített árak

A hatósági árakat úgy kell megállapítani, hogy fedezetet biztosítsanak a ráfordításokra és

nyereséget is tartalmazzanak. Hatósági ár megállapítása esetén a legmagasabb árnál

U N

magasabbat és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesíteni nem lehet.

Az árak felépítése

Különbséget kell tenni az áru és a szolgáltatás árának szerkezeti felépítése között, mert a szolgáltatás egy tevékenység, így csak a tevékenységet értékesítjük, nincs beszerzési ára. az áru szerkezete: beszerzési ár + árrés + áfa

M

-

-

a szolgáltatási ár szerkezete: áfa+ árrés

Árképzés fogalmai : -

a bruttó eladási ár a termék végső fogyasztói ára, mely tartalmazza a nettó eladási

-

a nettó eladási ár a termék ÁFA nélküli eladási ára

árat és ennek ÁFA értékét

Az ÁFA /általános forgalmi adó/, mely a nettó eladási ár 25 ill. 18%-a.

69

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE 21. feladat

Az árrés a beszerzési ár százalékában számított összeg, a forgalom „bruttó haszna", amely

tartalmazza a költségeket és hasznot is biztosít. A nettó árbevétel és az eladott áruk

beszerzési értékének a különbsége. A beszerzési ár az az ár, amennyiért a forgalmazó a terméket megvásárolja. 22. feladat

-

YA G

Két fajta árképzést különböztetünk meg a hagyományos árképzést, ahol az árrés számítása haszonkulccsal történik a

beszerzési ár százalékában üzleti szintű árképzést

Az üzleti szintű árképzés technikája

Az árrés képzése nem számítással, hanem a piaci viszonyok mérlegelése alapján történik. Az

ár nagyságát elsősorban a kereslet és a kínálat viszonya befolyásolja. Nem lehet azonban

KA AN

figyelmen kívül hagyni a beszerzési ár nagyságát és a termék előállításának, forgalomba-

hozatalának költségigényességét, valamint azt a hasznot, melyet a vállalkozó szeretne elérni.

Az önköltség számítás a vállalkozás által létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységre jutó költségösszegének megállapítása. Az árképzés alapja.

Törvény írja elő, hogy a termékek, szolgáltatások árait jól látható módon, közérthetően fel

kell tűntetni egyedi vagy gyűjtő jellegű ártáblák és árlapok segítségével. A feltüntetett

U N

áraktól eltérni nem lehet.

Az ár kialakítása a következők szerint történik: árrés = költség + haszon

M

Nettó eladási ár = Nettó beszerzési ár + árrés ÁFA = nettó eladási ár x 0,25 vagy nettó eladási ár x 0,18 Bruttó eladási ár = Nettó eladási ár + ÁFA Az ár a piac egyik tényezője. Alapja a termelési és kezelési költségeket és a nyereséget

tartalmazó érték. Ettől azonban a kereslet és a kínálat hatására eltérhet.

A nyersanyagértéken kívül figyelembe kell venni az előállítás költségeit és a realizálni kívánt

nyereséget. Az árak mozgása szabad. Jelenleg semmilyen előírás nincs arra, hogy a nyersanyagértékre

milyen

üzletben

mekkora

árrést

lehet

rászámolni,

mekkora

az

alkalmazott haszonkulcs. Ez a vállalkozó döntésére van bízva, aki az adott piaci helyzettől függően dönt.

70


Az árak megállapításánál a vállalkozó figyelembe veszi: -

-

a nyersanyagköltséget, munkabér költséget, energia költséget, értékcsökkenést, egyéb üzemeltetési és anyagköltségeket, szállítási költséget, reklámköltséget, bérleti díjat

kamatköltséget,

biztosítási

díjat,

adókat,

vámokat,

illetékeket,

költségjellegű

elvonásokat

nyereségre is szert kell tennie, amiből adóznia is kell.

YA G

23. feladat A könyvvitel az a zárt rendszerű nyilvántartás, amely a vállalkozás vagyonát az abban

bekövetkezett változásokat érékben, bizonylatok alapján, folyamatosan nyilvántartja. A könyvvitel a számvitel része.

Fő feladatai -

az eszközök és források nyitó – és záróállományának meghatározása,

-

adatok szolgáltatása a termelési költségek vizsgálatához és az eredménykimutatás

a vagyonban bekövetkező változások folyamatos feljegyzése,

KA AN

-

megállapításához 24. feladat

A számviteli bizonylat fogalma:

A bizonylat olyan külső vagy belső okmány, amely a vállalkozásnál bekövetkezett változásokat, a gazdasági eseményeket, hitelt érdemlően bizonyítja.

U N

A számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány (feljegyzés, kimutatás), amelyet

a gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely tartalmazza a gazdasági művelet megtörténtének leírását, időpontját, mennyiségét és minőségi adatait.

M

A bizonylati elv:

Minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Minden bizonylatot könyvelni kell.

Az általános forgalmi adó alanyának az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani, amely lehet

számla, készpénzfizetési számla, pénztárgép nyugtája. E bizonylatokat szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok készletéről, felhasználásáról olyan

nyilvántartást kell vezetni, mely a felhasználó, a felhasznált mennyiség (sorszám szerint) és a felhasználás időpontja is megállapítható.

71

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A bizonylatokkal - még a rontott példányokkal 25. feladat Az adóalany az értékesítésről, illetve szolgáltatásról köteles minden esetben számlát adni. Készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát köteles kiállítani.

Abban az esetben, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, számlát helyettesítő okmányt

YA G

(nyugtát) bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.

A bizonylaton az áthárított adót adókulcsonkénti bontásban és összesítve is fel kell tüntetni. Az

egyszerűsített

számlán

elegendő

az

adó-mértéknek

megfelelő

százalékértéket

feltüntetni, mely 25%-os adómértéknél 20%, illetve 18%-os adómértéknél 15,25%

Ha az adóállomány áfa-fizetésére nem kötelezett, a bizonylaton nem tüntethet fel áthárított

adóösszeget, felszámított adómértéket, illetve százalékértéket. Ez esetben a bizonylaton a

KA AN

„Mentes az adó alól" kifejezést kell feltüntetni.

A számlának tartalmaznia kell -

a kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát a számla sorszámát és keltét, teljesítés idejét

-

a vevő nevét és címét

-

a termék mennyiségi egységét

-

-

-

a termék mennyiségét egységárat

az adó %-os mértékét az adó alapját, értékét a fizetendő ősszeget az alkalmazott fizetési módot.

U N

-

a termék nevét és besorolási számát

2008. január 1-jétől tehát csak az APEH által kijelölt sorszámtartományú nyugta-, számla

kibocsátása, illetve befogadása a jogszerű. A számla kiállítójának kötelezettsége, hogy

megfelelő sorszámtartományba illeszkedő bizonylatot állítson ki, az ettől eltérő sorszámú nyugta-, számla bizonylatok nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért

M

befogadásuk esetén a kibocsátónak, illetve a befogadónak intézkednie kell a helyes sorszámú bizonylat kibocsátása iránt. Ezt ellenőrizni lehet az APEH honlapján. 26. feladat

A bizonylatok kezelési rendje: A

számviteli

elszámolásokhoz

kapcsolódó

bizonylatok

kiállításának,

ellenőrzésének,

továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét a bizonylati rend biztosítja a vállalkozásoknál.

A Bizonylati szabályzat tartalma: 72

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A vállalkozásnál a gazdasági műveletek rögzítésére előírt bizonylatok körét, célját, a kiállításuk helyét, időpontját és módját.

A más vállalkozástól, szervtől érkezett bizonylatok kezelésének rendjét. A bizonylatok útját, a feldolgozás módját. A bizonylatok származási rendszerét. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok felsorolását és megőrzésük

YA G

rendjét.

A bizonylatok megőrzésének módját, helyét időtartamát.

A bizonylatok megőrzése:

A bizonylatokat az éves zárás befejezéséig a feldolgozás helyén kell tárolni Az

éves zárást

követően

a

bizonylatokat irattározni kell

a megőrzési határidőig

(alapbizonylat: 8 év, beszámoló és azt alátámasztó bizonylatok: 10 év, bér-, munkaügyi,

KA AN

társadalombiztosítási bizonylatok: 50 év)

A bizonylatok - a megőrzési határidő lejárta után - a selejtezés általános szabályai szerint megsemmisíthetők. 27. feladat

Az adó fogalma: az adó kötelező általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy

más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt

be, amelyek maghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési

U N

esedékességét.

Adóügyi jogviszonyt az állam egyoldalúan, jogszabállyal hoz létre. Ha egy magánszemély pl. gépkocsit vásárol, egyéni vállalkozást hoz létre, adófizetésre is kötelezettséget vállal a vonatkozó szabályok szerint.

M

Adót tehát állampolgárok, gazdálkodó szervezetek, intézmények fizetnek az adóra jogosult

központi költségvetés, önkormányzatok részére. Az állam és önkormányzatok nevében az adóhatóságok járnak el.

Adóhatóságok: • APEH (Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal), • VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága), • önkormányzati adóhatóság, • illetékhivatal. 73

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE A gazdasági életben többféle adót különböztetünk meg. Így van:

Jövedelemhez kapcsolódó: -

a személyi jövedelemadó (SZJA), amit minden adóköteles jövedelemmel rendelkező

állampolgár fizet,

a társasági adó, a társas vállalkozások és más gazdálkodó szervezetek fizetik nyereségük után. A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedik, egyidejűleg megszűnt a 4 százalékos különadó. Belföldi és a külföldi illetékességű adózók

gazdasági tevékenységük elért jövedelme alapján meghatározott társasági és

M

U N

KA AN

YA G

osztalékadót fizetnek.

74


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

YA G

1996. évi LXXV. törvény - a munkaügyi ellenőrzésről

1991. évi IV. törvény 7. § - külföldi állampolgár foglalkoztatása

355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet - a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról (XI.

10.)

engedélyezéséről

SzCsM

rendelet

-

a

külföldi

állampolgár

KA AN

8/1999.

foglalkoztatásának

2007. évi II. törvény - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi I. törvény - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról

355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet - a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól

U N

2010. évi LXXV. törvény - az egyszerűsített foglalkoztatásról

1993. évi LXXVI. törvény -a szakképzésről (tanulók foglalkoztatása tekintetében) 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet - a bedolgozók foglalkoztatásáról

M

Patakiné-Németh Zsuzsanna: Vállalkozási ismeretek, Jegyzet Rutin-Okt. Oktató Kft

AJÁNLOTT IRODALOM Hajós F. - Eperjesi Zs.: Jogi és vállalkozási ismeretek, Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2007.

.Patakiné-Németh Zsuzsanna: Vállalkozási ismeretek, Jegyzet Rutin-Okt. Oktató Kft Lengyel László: Vállalkozási ismeretek K OTK, Budapest, 2001. Dr.Bartha Tamás-Tóth Tihamér: Vállalkozástan, Szókratész Külgazdasági Akadémia Kft., Budapest, 1998. 75

VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSE Zugorné Rácz Éva: Az egyéni vállalkozás alapismeretei, Képzőművészeti Kiadó, Kaposvár, 2004.

2007. évi II. törvény - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi I. törvény - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

1996. évi LXXV. törvény - a munkaügyi ellenőrzésről

YA G

1991. évi IV. törvény 7. § - külföldi állampolgár foglalkoztatása 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet - a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról 8/1999.

(XI.

10.)

engedélyezéséről

SzCsM

rendelet

-

a

külföldi

állampolgár

foglalkoztatásának

355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet - a harmadik országbeli állampolgárok Magyar

KA AN

Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 2010. évi LXXV. törvény - az egyszerűsített foglalkoztatásról

1993. évi LXXVI. törvény -a szakképzésről (tanulók foglalkoztatása tekintetében)

M

U N

24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet - a bedolgozók foglalkoztatásáról

76

A(z) 1004-06 modul 025-ös szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés megnevezése Csipkekészítő Fajátékkészítő Faműves Fazekas Gyékény-, szalma- és csuhéjtárgykészítő Kézi és gépi hímző Kosárfonó és fonottbútor-készítő Szőnyegszövő Takács Kosárfonó

YA G

A szakképesítés OKJ azonosító száma: 31 215 02 0010 31 01 31 215 02 0010 31 02 31 215 02 0010 31 03 31 215 02 0010 31 04 31 215 02 0010 31 05 31 215 02 0010 31 06 31 215 02 0010 31 07 31 215 02 0010 31 08 31 215 02 0010 31 09 31 215 02 0100 21 01

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

M

U N

KA AN

20 óra

YA G KA AN U N M

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

MUNKAANYAG. Barna Anikó. Vállalkozások működtetése. A követelménymodul megnevezése: Népi kézműves vállalkozás működtetése

Recommend Documents